Terméktájékoztató a CARDIF Biztosító Zrt. által nyújtott Jövedelempótló biztosításhoz. Jelen terméktájékoztató a Diákhitel Központ Zrt. által nyújtott diákhitelhez igényelhető Jövedelempótló biztosítás főbb jellemzőit tartalmazó, egyszerűsített tájékoztató anyag, mely (1) nem tartalmazza az alkalmazandó feltételek összességét, és (2) nem képezi a biztosításra vonatkozó szerződési feltételek részét. Jelen terméktájékoztató kizárólag azt a célt szolgálja, hogy tájékoztatást nyújtson a biztosítási fedezet leglényegesebb jellemzőiről és a kárbejelentés rendjéről. Kérjük, figyelmesen tanulmányozza át a csatolt Általános Biztosítási Feltételeket és Különös Biztosítási Feltételeket (a továbbiakban együttesen: Biztosítási Feltételek) is! A jelen terméktájékoztató és a Biztosítási Feltételek között fennálló esetleges ellentmondás esetén a Biztosítási Feltételek rendelkezései irányadóak. Biztosító: Szerződő/Biztosított:
Biztosított kockázatok: A biztosítási szerződés típusa: Havi szolgáltatási összeg: Biztosítási szolgáltatás:
A szolgáltatással kapcsolatos egyéb tudnivalók:
A kockázatviselés kezdete: A biztosítás tartama, megszűnése: A biztosítás megszüntetése a Biztosított által:
A biztosítási esemény bejelentésének módja: Elévülési idő: A biztosítás díja:
CARDIF Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító); Székhely: 1033 Budapest, Kórház u. 6-12.; Cégjegyzékszám: 01-10-044717 Az a természetes személy lehet, aki: • a Diákhitel Központ Zrt-vel diákhitel szerződéses jogviszonyban áll, • a felvett hitelösszeg visszafizetését megkezdte, • a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor életkora 18 és 60 év közötti, • nem öregségi nyugdíjas, továbbá nem részesül rokkantsági- vagy rehabilitációs ellátásban. 1) Keresőképtelenség (táppénz) 2) Munkanélküliség A jelen Jövedelempótló biztosítást a Felek összegbiztosításként kötik. 30.000 Ft/hó 30 napon túli keresőképtelenség esetén: A Biztosított 30 napot meghaladó keresőképtelensége (betegállománya) esetén a Biztosító kifizeti a Biztosított részére a havi szolgáltatási összeget (ld. fentebb) a feltételekben meghatározottak szerint. A Biztosító térítési kötelezettsége a továbbiakban abban az esetben áll fenn, ha a Biztosított a keresőképtelenségre vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározottak szerint igazolja, hogy még továbbra is keresőképtelen. 30 napon túli nyilvántartott munkanélküliség esetén: A Biztosított 30 napot meghaladó tartamú regisztrált álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása esetén a Biztosító kifizeti a Biztosított részére a havi szolgáltatási összeget (ld. fentebb) a feltételekben meghatározottak szerint. A Biztosító térítési kötelezettsége a továbbiakban abban az esetben áll fenn, ha a Biztosított a munkanélküliségre vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározottak szerint igazolja, hogy még továbbra is nyilvántartott álláskereső. A Biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az itt felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik: (1) keresőképtelenség esetén a keresőképtelenség megszűnéséig, munkanélküliség esetén az álláskeresőként történő nyilvántartás megszűnéséig vagy (2) a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig, (3) de legfeljebb 12 egymást követő hónapig. A biztosítási esemény bekövetkezését követően mindvégig fennáll a Biztosított díjfizetési kötelezettsége, ideértve a biztosítási szolgáltatás fizetésének időtartamát is. Szolgáltatási • egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb egymást követő 12 havi szolgáltatási összeg maximum: • a biztosítás tartama alatt összesen legfeljebb 24 havi szolgáltatási összeg (külön-külön értendő mind a keresőképtelenségi, mind a munkanélküliségi kockázatra) A teljesítés módja: Amennyiben a havi szolgáltatási összeg nagyobb, mint a Biztosított Diákhitel Központ Zrt. felé teljesítendő havi törlesztőrészletének összege (továbbiakban: törlesztőrészlet) akkor a Biztosító: a havi szolgáltatási összegnek a törlesztőrészlet összegét meghaladó részét a Biztosított által megadott bankszámlaszámra teljesíti, a törlesztőrészletnek megfelelő összeget arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrtvel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. Ha a törlesztőrészlet összege nagyobb vagy egyenlő, mint a havi szolgáltatási összeg, akkor a Biztosító a biztosítási szolgáltatást teljes egészében arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. Teljesítési határidő: A Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes dokumentum beérkezését követő 15 napon belül teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény tekintetében a Biztosító térítési kötelezettsége fennáll. Szolgáltatásra Figyelem! jogosultság feltétele A munkanélküliségi kockázat esetében a Biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a Biztosított a munkanélküliség munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatos, a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételek 6.2. pontja esetén: szerinti munkaviszonnyal rendelkezett. Várakozási idő Ha (i) a Biztosított munkaviszonya a kockázatviselés kezdetétől számított 90 napon belül szűnt meg, vagy (ii) a (munkanélküliség munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, úgy a Biztosító az emiatt bekövetkezett esetében): munkanélküliség esetében nem nyújt biztosítási szolgáltatást. Újbóli szolgáltatásra Ha a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége 12 havi szolgáltatási összeg kifizetése miatt szűnt meg, akkor a Biztosító jogosultság szolgáltatási kötelezettsége kizárólag abban az esetben nyílik meg újra, ha (1) a Biztosított a szolgáltatási kötelezettség munkanélküliség megszűnését követően ismételten munkaviszonyt létesített, majd azt követően újabb biztosítási esemény következett be esetén: (azaz: ezen újabb munkaviszony megszűnése okán a Biztosítottat 30 napot meghaladó időtartamban álláskeresőként (munkanélküliként) tartják nyilván), és (2) a Biztosító szolgáltatásának említett okból történő megszűnése és az újbóli jogosulttá válás között 12 hónapos, díjfizetéssel fedezett időszak eltelt. Kizárások, Ld. az Általános Biztosítási Feltételek 14-15.§-át, valamint a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételek kizárásokra mentesülések: vonatkozó §-ait (keresőképtelenség: 4.§, munkanélküliség: 5.§). (Pld: meglévő betegségek, munkaviszony próbaidő alatti vagy közös megegyezéssel történő megszűnése, határozott idejű munkaviszony megszűnése, anyasággal kapcsolatos keresőképtelenség, stb.) A Biztosító kockázatviselésének kezdete a Biztosított által telefonon tett és rögzített szóbeli szerződéskötési nyilatkozat megtételét követő nap 0 óra. A tartamról és a Biztosító kockázatviselésének a megszűnéséről a vonatkozó Általános Biztosítási Feltételek 4. §-a és 7. §-ai rendelkeznek. Kifejezetten felhívjuk a figyelmét, hogy az Általános Biztosítási Feltételek 6.1.1. pontja alapján a Biztosító kockázatviselése megszűnik, ha a Biztosított diákhitel szerződése megszűnik – erre vonatkozóan a Biztosítottat változásbejelentési kötelezettség terheli. A kockázatviselés megszűnését követő időszakra vonatkozóan megfizetett vagy beszedett díjak a Biztosító kockázatviselését nem reaktiválják, a kockázatviselés megszűnéséről való tudomásszerzést követően a Biztosító 15 napon belül visszatéríti a Biztosítottnak az esetleges meg nem szolgált biztosítási díjakat. A szerződés azonnali A biztosítás a Biztosított által telefonon tett, rögzített szóbeli nyilatkozattal jön létre, amelyről a Biztosító kötvényt állít ki. A Biztosító hatályú felmondása: a kötvényt a Biztosítási Feltételekkel együtt a Biztosítottnak megküld. A biztosítási szerződés a biztosítási kötvény és az ahhoz mellékelt Biztosítási Feltételek kézhezvételétől számított 14 napon belül a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal indokolási és fizetési kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondható. A szerződés rendes A kezdeti 14 napos időszakot követően a biztosítási szerződés a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor felmondható. felmondása A Biztosító kockázatviselése a biztosítási időszak (ld. az Általános Biztosítási Feltételek 4.2. pontját) végére szűnik meg, feltéve, hogy az írásbeli felmondó nyilatkozat legkésőbb az adott biztosítási időszak végét megelőző 5. naptári napig Biztosítóhoz beérkezik. Ha a rendes felmondás a tárgyhónap ezen időpontját követően érkezik be a Biztosítóhoz, akkor a Biztosító kockázatviselése az adott biztosítási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg. A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb 2 éven belül be kell jelenteni az alábbi címen illetve telefonszámon: CARDIF Biztosító Zrt. Kárrendezési osztály 1033 Budapest, Kórház u. 6-12. Telefon: (1) 501-2359 A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó részletes rendelkezéseket az Általános Biztosítási Feltételek 13.§-a, valamint a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák (keresőképtelenségi kockázat esetén a 3.§, munkanélküliségi kockázat esetében a 4.§). A biztosítási esemény bekövetkezésétől számított 2 év. 690,- Ft/hó
-1-
Érvényes: 2016.01.28-tól
Biztosító felügyeleti szerve
Jogorvoslati lehetőségek
Magyar Nemzeti Bank, amelynek címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Krisztina Plaza), levélcíme: 1534 Budapest, Pf. 777., központi telefonszáma: (+36-1) 489-9100, helyi tarifával működő kék száma: 06 40 203-776, központi fax száma: (+36-1) 489-9102 Panaszbejelentés A Biztosító szolgáltatásának teljesítésével vagy működésével kapcsolatos panaszokat írásban vagy telefonon az alábbi elérhetőségen lehet bejelenteni: CARDIF Biztosító Zrt. 1033 Budapest, Kórház u. 6-12., tel.szám: (1) 501-2345 személyesen az alábbi címen lehet megtenni: CARDIF Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálati Iroda (1033 Budapest Kórház u. 6-12.) Felügyeleti szerv A Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Jogorvoslati lehetőség (írásban - postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül) jogszabálysértés esetén, amennyiben a Biztosítóval nem sikerült a jogvitát megoldani: Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (MNB PFK) levélcím: 1534 Budapest, Pf. 777., Telefon (helyi tarifával működő kék szám): (+36-40) 203-776, központi fax száma: (+36-1) 489-9102) Jogok érvényesítésének egyéb fórumai a biztosítási jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén, amennyiben a Biztosító által a panaszára adott válaszával nem ért egyet: a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti írásban (postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül) (honlap: www.penzugyibekeltetotestulet.hu, levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172., Telefon: +36-40 203-776), vagy bírósághoz fordulhat.
-2-
Érvényes: 2016.01.28-tól
Általános Biztosítási Feltételek
7.2.
Kifejezetten felhívjuk a figyelmet az Általános Biztosítási Feltételek 1.1., 3.2., 6.1.8., 6.2. és 7.2.3. pontjára, 8.§-ára, 9.4., 9.10., 9.12., 9.13., 12.2., 12.3., 13.2., 13.4-13.6. pontjaira, 14. és 15.§-aira, 17.1. és 17.2. pontjára, valamint a Különös Biztosítási Feltételek - Keresőképtelenségi kockázat 1.3., 2.1., 2.2., 2.4., 3.5. pontjára, valamint 4.§-ára, továbbá a Különös Biztosítási Feltételek - Munkanélküliségi kockázat 1.3., 1.4., 2. és 3.§-ára, 4.4. pontjára, valamint 5.§-ára. 1.1.
1.2.
1. § A biztosítási jogviszony alanyai A Biztosított az a 18 és 60 év közötti cselekvőképes természetes személy, aki (i) a Diákhitel Központ Zrt-vel diákhitel szerződéses jogviszonyban áll és a felvett diákhitel visszafizetését már megkezdte és (ii) a jelen feltételek szerinti jövedelempótló biztosításra (a továbbiakban: Jövedelempótló Biztosítás) vonatkozóan a Biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal. A Biztosított egyben szerződője is a Jövedelempótló Biztosításnak). A Biztosító a CARDIF Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott események bekövetkezésekor a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
8. § Területi hatály A biztosítás a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki. 9.1.
2. § A biztosítási szerződés létrejötte A biztosítási szerződés a Biztosított által telefonon tett, rögzített szóbeli nyilatkozattal jön létre, amelyről a Biztosító kötvényt állít ki, melyet a jelen Általános Biztosítási Feltétekkel és a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételekkel (a továbbiakban együttesen: Biztosítási Feltételek) együtt a Biztosítottnak megküld. 3.1. 3.2.
3.3. 3.4. 3.5.
4.1. 4.2.
9.2. 9.3. 9.4.
3. § A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei A Biztosított köteles közlési kötelezettségét teljesíteni, valamint a Biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szükséges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni. A Biztosított köteles minden a biztosítási szerződés szempontjából lényeges tényről, körülményről, valamint azok változásáról – többek között a Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló diákhitel szerződés megszűnéséről – a Biztosítót írásban tájékoztatni. A díjfizetési kötelezettség a Biztosítottat terheli a 9. § rendelkezéseinek megfelelően. A Biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapításához a közölt adatokat ellenőrizheti, saját orvosa által vizsgálatot kezdeményezhet. A Biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv-ben (továbbiakban: Bit) foglaltak szerint titokként kezelni.
9.5.
9.6. 9.7.
4. § A biztosítás tartama, a biztosítási időszak A biztosítás határozatlan tartamú, a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam, mely tartam biztosítási időszakokra oszlik. A biztosítási időszak az adott hónap azon napjától, amelyen a kockázatviselés kezdődött a következő hónap azon napjáig tart, amely számozásánál fogva egy nappal megelőzi a kockázatviselés kezdetének napját. Ha az adott hónapban ilyen nincs, akkor a hónap utolsó napjáig tart.
9.8.
9.9.
5. § A Biztosító kockázatviselésének kezdete A Biztosító kockázatviselésének kezdete a szerződéskötési nyilatkozat megtételét követő nap 0 óra. 6.1.
6.2.
7.1.
A biztosítás rendes felmondása 7.2.1. A Biztosított jogosult a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a folyó biztosítási időszak végére felmondani. 7.2.2. Amennyiben a Biztosított felmondása az adott biztosítási időszak végét megelőző 5. naptári napig a biztosítóhoz megérkezik, akkor a biztosítási szerződés az adott biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor megszűnik. Ha a felmondás a biztosítási időszak végét megelőző 5 napon belül érkezeik meg a Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés a következő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg. 7.2.3. A Biztosító jogosult a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel a felmondási idő végén folyamatban lévő biztosítási időszak végére felmondani.
6. § A Biztosító kockázatviselésének megszűnése A Biztosító kockázatviselése megszűnik abban az időpontban, amelyik az alábbiak közül a leghamarabb bekövetkezik: 6.1.1. annak a biztosítási időszaknak az utolsó napján 24 órakor, amikor a Biztosított diákhitel szerződése megszűnik 6.1.2. azon biztosítási időszaknak az utolsó napján 24 órakor, amelyikben a Biztosított betölti a 65. életévét, 6.1.3. a Biztosított halála esetén a halálozás napján 24 órakor, 6.1.4. a Biztosított 70%-ot meghaladó egészségkárosodását megállapító jogerős határozat meghozatalának napján 24 órakor, 6.1.5. azon a napon 24 órakor, amikor a Biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállományba vonul, 6.1.6. ha a Biztosított a biztosítási szerződést azonnali hatályú felmondással megszünteti (ld. a 7.1. pontban), 6.1.7. a biztosítás rendes felmondása esetén (ld. a 7.2. pontban) a folyó biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor, 6.1.8. a biztosítási díj 9.10. pontban meghatározottak szerint meg nem fizetése esetén a Biztosító fizetési felszólítást tartalmazó levelében feltűntetett póthatáridőt követő első esedékesség napján 24 órakor, az első elmaradt esedékesség napjára visszamenő hatállyal, ha a Biztosított a díjtartozást addig az időpontig nem fizette meg. A kockázatviselés megszűnését követő időszakra vonatkozóan megfizetett vagy beszedett díjak a Biztosító kockázatviselését nem reaktiválják.
9.10.
9.11. 9.12.
9.13.
9. § A biztosítási díj A biztosítási díj a Biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke. A biztosítás havi díjfizetésű. A biztosítási díj megfizetésére a Biztosított köteles. A biztosításra vonatkozó díjszabást a Biztosító minden naptári évre vonatkozóan előre állapítja meg. A díjszabás az adott naptári év során (január 1. és december 31. között) esedékessé váló havi biztosítási díjakra vonatkozóan érvényes. Ha a Biztosító a soron következő naptári évre vonatkozóan a díjszabást módosítja, az új díjszabásról legkésőbb a folyamatban lévő naptári év szeptember 30-ig levélben értesíti a Biztosítottat. Ha a Biztosított a módosított díjszabás mellett nem kívánja tovább igénybe venni a biztosítást, akkor a biztosítási szerződést a 7.2. pontban foglaltak szerint rendes felmondással megszüntetheti. A Biztosított a díjfizetési kötelezettségét átutalással vagy a Biztosító javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazás megadásával teljesítheti. A csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazás feljogosítja a Biztosítót a Biztosított fizető számlájának a biztosítási díj havonta esedékes összegével való megterhelésére. A díjfizetés módját a biztosítási szerződés létrejöttekor a Biztosított választja meg. A díjfizetés módját a biztosítási szerződés hatálya alatt csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazás benyújtásával vagy visszavonásával módosíthatja. Amennyiben a Biztosított a díjfizetési kötelezettségét a szerződés létrejöttekor választott fizetési mód szerint csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazás megadásával teljesíti, majd később ezt a felhatalmazást visszavonja, akkor a díjfizetés módja – a Biztosított külön erre irányuló jognyilatkozata nélkül automatikusan átutalás lesz. Amennyiben a Biztosított a díjfizetési kötelezettségét a szerződés létrejöttekor választott fizetési mód szerint átutalással teljesíti, majd később csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazást ad, akkor a díjfizetés módja – a Biztosított külön erre irányuló jognyilatkozata nélkül - automatikusan csoportos beszedés lesz. A biztosítás első díja a biztosító kockázatviselésének kezdő napján esedékes, azonban a Biztosítottnak ezt a díjat halasztva, a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül kell megfizetnie, a folytatólagos díj pedig ezt követően minden hónapnak azon a napján esedékes, mely számozásánál fogva megegyezik a kockázatviselés kezdetének napjával(ha az adott hónapban ilyen számozású nap nincs, akkor a hónap utolsó napja). A díj az esedékesség napját magába foglaló biztosítási időszakra vonatkozik. Amennyiben a Biztosítottnak legalább 2 havi biztosítási díjtartozása van, a Biztosító postai úton küldött, az elküldéstől számított 30 napos póthatáridőt tartalmazó levélben felszólítja a Biztosítottat a biztosítási díj megfizetésére. Ha a Biztosított a póthatáridőt követő első esedékesség időpontjáig sem fizeti meg a biztosítási díjakat, akkor a Biztosító kockázatviselése a póthatáridőt követő első esedékesség napján 24 órakor az első elmaradt esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. A Biztosított díjfizetési kötelezettsége mindaddig fennáll, ameddig a Biztosító a Biztosítottra vonatkozóan a kockázatot viseli. Ha a Biztosító kockázatviselésének ideje alatt biztosítási esemény következik be, akkor a Biztosított díjfizetési kötelezettsége a szolgáltatás fizetésének időtartama alatt is fennáll. A díjfizetés elmaradása / késedelme esetén a Biztosítónak jogában áll az esedékessé vált, de megfizetni elmulasztott díjat a biztosítási szolgáltatás(ok) összegéből levonni. Ha a Biztosító bármilyen módon a kockázatviselésének megszűnéséről értesül, akkor tudomásszerzést követően 15 napon belül visszatéríti a Biztosítottnak a kockázatviselés megszűnését követő időszakra vonatkozóan esetlegesen megfizetett (meg nem szolgált) biztosítási díjakat.
10. § Értékkövetés A Biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
7. § Felmondás A biztosítás azonnali hatályú felmondása 7.1.1. A Biztosított jogosult a biztosítási szerződést a Biztosító által küldött kötvény és az ahhoz mellékelt Biztosítási Feltételek kézhezvételétől számított 14 (tizennégy) napos határidőn belül a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozat megküldése útján azonnali hatállyal felmondani. Az azonnali hatályú felmondás, a Biztosítóhoz történő beérkezés napján 24 órakor lép hatályba. Az azonnali hatályú felmondást határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Biztosított az erre vonatkozó nyilatkozatát a jelen pontban meghatározott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon a Biztosítónak elküldi. A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítási szerződés rendes felmondásának minősül.
11. § Biztosítási kockázatok 11.1. A Biztosító a következő biztosítási kockázatok esetére nyújt szolgáltatást: (1) keresőképtelenség (táppénz), (2) munkanélküliség. 11.2. A fenti biztosítási kockázatokkal összefüggésben bekövetkezető biztosítási események meghatározását a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételek tartalmazzák. 12. § A Biztosító szolgáltatása 12.1. A vonatkozó biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító az adott kockázatra vonatkozó Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott feltételekkel és időtartamra megfizeti a Biztosítottnak a havi szolgáltatási összeget. 12.2. A szolgáltatási igénybejelentés kézhezvételét követően a Biztosító – a Biztosított által megadott hozzájárulás alapján – jogosult ellenőrizni, hogy a Biztosító kockázatviselése a Biztosított diákhitel szerződésének esetleges -3-
Érvényes: 2016.01.28-tól
megszűnése okán nem szűnt-e meg a biztosítási esemény bekövetkezését megelőzően és/vagy azon időtartam alatt, amelyre vonatkozóan a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége egyébként fennállna. 12.3. A Biztosító a biztosítási szolgáltatást egyidejűleg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképtelenség vagy csak munkanélküliség címén) nyújtja. Ha a szolgáltatás teljesítésének tartama alatt a Biztosítottnak másik jogcímen is jogos szolgáltatási igénye keletkezik, akkor a Biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a Biztosított szolgáltatásra jogosult. 13. § A biztosítási esemény bejelentése, a Biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok 13.1. A Biztosított vagy az általa meghatalmazott személy köteles a biztosítási eseményt haladéktalanul - de legkésőbb 2 éven belül - bejelenteni a Biztosítónak az alábbi címen illetve telefonszámon: CARDIF Biztosító Zrt. - Kárrendezési osztály 1033 Budapest, Kórház u. 6-12. Tel: (1) 501-2359 13.2. A Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentésivagy a szükséges felvilágosítási kötelezettség megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. 13.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a Biztosító az alábbi dokumentumok benyújtását kérheti: 13.3.1. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatvány, 13.3.2. a Biztosított hozzájárulása ahhoz, hogy a Biztosító megkereshesse a Diákhitel Központ Zrt-t annak megállapítása érdekében, hogy a Biztosított diákhitel szerződése (i) a biztosítási esemény bekövetkezésekor fennállte, valamint (ii) fennáll(t)-e azon időtartam alatt, amelyre vonatkozóan a Biztosító egyébként szolgáltatási kötelezettséggel tartozna, 13.3.3. a vonatkozó Különös Biztosítási Feltételekben meghatározott dokumentumok, 13.3.4. az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítása abban az esetben, ha a biztosítási eseményhez vezető baleset vagy betegség külföldön történt. 13.4. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat nem, vagy hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el. 13.5. A Biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
15.6.
15.7.
15.8.
15.9.
Törvénykönyv szerinti minősítést), kivéve a bejelentett tüntetéseket, (iv) népi megmozdulással (például nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), 15.5.2. nukleáris hasadással, nukleáris reakcióval, fúzióval, radioaktívilletve ionizáló sugárzással, valamint ezek szennyezésével, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést, 15.5.3. fegyver, robbanószer, vegyi- vagy gyúlékony anyagok használatával, kivéve rendőrök esetében, 15.5.4. a Biztosított által hivatásosan űzött kockázatosnak minősülő sportvagy szabadidős tevékenységgel (pl. búvárkodás, barlangászat, hegymászás, fal- vagy sziklamászás, vízisízés, motorcsónak vagy jetski használata, vitorlázás, vadvízi evezés, tengeri horgászat). A Biztosító nem viseli a kockázatot, ha a Biztosított balesete vagy betegsége 15.6.1. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy 15.6.2. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehajtott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következménye, vagy 15.6.3. hivatásos sportolóként végzett sporttevékenysége során következett be. A Biztosító nem viseli a kockázatot, ha a Biztosított a Biztosító kockázatviselésének kezdetekor bármilyen jogcímen - kivéve az özvegyi nyugdíjat - nyugdíjas, vagy rokkantsági-, illetőleg rehabilitációs ellátásban részesül. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív panaszokra és azok közvetett vagy közvetlen következményeire épülő igényekre, amelyek objektív orvosi módszerekkel nem igazolhatók (pl. migrén, a gerinc egyes degeneratív betegségei - úgy, mint például polidiszkopátia - és azok közvetett vagy közvetlen következményei). A Biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény összefüggésben áll a Biztosított nem orvosi javallatra, vagy nem az előírt adagolásban történő gyógyszer szedésével.
16. § A panaszok bejelentése 16.1. A biztosítási szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat a Biztosítónál lehet bejelenteni az alábbi címeken /telefonszámon: CARDIF Biztosító Zrt 1033 Budapest, Kórház u. 6-12. Tel: (1) 501-2345 16.2. A Biztosító köteles a panaszokat kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszost 30 napon belül írásban értesíteni. 16.3. A Biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja (kivéve, ha annak azonnali kivizsgálása nem lehetséges), és szükség szerint orvosolja. 16.4. Ha a szóbeli panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy a panaszos a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, a Biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát (1) a személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszosnak átadja, (2) telefonon közölt szóbeli panasz esetén - a panasz közlését követő harminc napon belül megküldendő - indokolással ellátott álláspontjának megküldésével egyidejűleg megküldi a panaszosnak. 16.5. A Biztosító felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. 16.6. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint a panasz megoldásának sikertelensége esetén 16.6.1. jogszabálysértés (így különösen a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése) esetén a panaszos a Magyar Nemzeti Banknál írásban (postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet az alábbi címen: Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ levélcím: 1534 Budapest, BKKP Postafiók: 777., telefon (helyi tarifával működő kék szám): (+36-40) 203-776, központi fax száma: (+36-1) 489-9102) 16.6.2. A biztosítási jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén 16.6.2.1. bírósághoz fordulhat, vagy 16.6.2.2. írásban (postai úton vagy elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti (honlap: www.penzugyibekeltetotestulet.hu, levélcím: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172., Telefon: +36-40 203-776)
14. § A Biztosító mentesülése 14.1. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény okozati összefüggésben áll a Biztosított - a biztosítás hatályba lépését követően - két éven belül bekövetkező öngyilkossági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el. 14.2. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási esemény összefüggésben áll a Biztosított (i) rendszeres alkoholfogyasztásával, (ii) súlyosan ittas állapotával (súlyosan ittas állapotnak tekintendő a 2,5 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció), vagy (iii) bódító, kábító vagy hasonló hatást kiváltó szerek rendszeres fogyasztásával. 14.3. A Biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minősül - különösen, de nem kizárólagosan - ha: 14.3.1. a biztosítási esemény a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be, 14.3.2. a baleset idején a Biztosított kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt, és ez a tény a baleset bekövetkezésében közrehatott, 14.3.3. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a Biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett, vagy 14.3.4. a biztosítási esemény a Biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a Biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be. 15. § Kizárások 15.1. A Biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgáltatást igénylő személy az igénybejelentés alkalmával és/vagy a Biztosító szolgáltatása során (i) a biztosítási eseménnyel vagy a szolgáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban valótlan információt közöl, vagy lényeges körülményt elhallgat, (ii) hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy (iii) a Biztosítót egyéb módon megtéveszti. 15.2. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdetét megelőző egy éven belül megállapított betegséggel vagy kóros állapottal és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre. 15.3. A Biztosító nem viseli a kockázatot, ha a Biztosított járművezetés közben alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt, és ez a tény a baleset bekövetkezésében közrehatott. Alkoholos állapotnak tekintendő a 0,8 ezreléket meghaladó, gépjárművezetés közben a 0 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció. 15.4. A Biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosítási esemény a Biztosított jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be, és a Biztosított mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett. 15.5. A Biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll: 15.5.1. (i) harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel kivéve katonák (jelen feltételek szempontjából harci cselekménynek minősül a háború, határvillongás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgárháború, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei: például csak légi csapás, kommandó támadás), (ii) terrorcselekménnyel, (iii) forradalommal, felkeléssel, lázadással, zavargással, zendüléssel (a lázadás fogalmát illetően ld. a Büntető
17. § Egyéb rendelkezések 17.1. A Biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatkozatokat – ide nem értve a szóbeli nyilatkozattal történő szerződéskötést (ld. a 2. §-ban) csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat írásban vagy elektronikus formában juttatták el hozzá. 17.2. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek. 17.3. Az egyes kockázatokra vonatkozó Különös Biztosítási Feltételekben foglaltak a jelen Általános Biztosítási Feltételekkel együtt érvényesek. 17.4. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ A személyes adatok és a biztosítási titok kezelésének elvi és gyakorlati tudnivalói A személyes adatok kezelése 1. A Biztosító adatkezelési nyilvántartási száma: NAIH-56517/2012 2. Személyes adat egy meghatározott természetes személlyel (érintettel) kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára -4-
Érvényes: 2016.01.28-tól
3.
4. 5.
6.
7.
8.
9. 10.
11.
jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A Biztosítóval közölt személyes adat biztosítási titoknak minősül. A Biztosító kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti: 3.1. az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő egészségügyi adatokat az Eüak. rendelkezései szerint, 3.2. az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerint különleges adatnak minősülő, az ügyfél egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozó személyes adatot. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés létrejöttéhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges cél lehet. A Biztosító az Infotv. szerinti nyilvántartást vezet a személyes adatok továbbításáról. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 3.1. és 3.2. pontokban meghatározott adatok továbbítása esetén húsz év elteltével töröli a Biztosító. A Biztosító a személyes adatokat: 6.1. létrejött biztosítási szerződés esetén a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, 6.2. létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. (2) A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél 8.1. tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, 8.2. személyes adatainak helyesbítését, valamint 8.3. személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az ügyfél kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni és az ügyfél által kezdeményezett változásokat adatbázisán átvezetni. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatározott esetekben az érintett tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat. Az érintett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. A Biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követelményeinek megszegésével okozta. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.
16.
17.
18.
A biztosítási titok 12. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. 13. A Biztosító ügyfeleinek azon adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási jogviszony létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés önkéntes hozzájáruláson alapul. Az adatkezelés célja csak a biztosítási jogviszony létrejöttéhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges cél lehet. 14. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 15. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha 15.1. a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, 15.2. a Bit 138. §-ában meghatározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn az alábbi hatóságokkal, illetve szervezetekkel szemben: 15.2.1. feladatkörében eljáró felügyelet, azaz a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB), 15.2.2. nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság és ügyészség, 15.2.3. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, 15.2.4. végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, 15.2.5. a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező, Családi Csődvédelmi Szolgálat, családi vagyonfelügyelő és bíróság, 15.2.6. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá általa kirendelt szakértő, 15.2.7. adóhatóság, amennyiben adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót külön törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, 15.2.8. feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat, 15.2.9. feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal, 15.2.10. a feladatkörében eljáró gyámhatóság,
19.
20.
15.2.11. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§-a (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szerv, 15.2.12. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv, 15.2.13. a viszontbiztosító, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítók, 15.2.14. állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosító, 15.2.15. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosa, 15.2.16. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentiekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: 16.1. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, 16.2. abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget, 16.3. ha 16.3.1. a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, 16.3.2. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot. A Biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét: 18.1. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, 18.2. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, 18.3. ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki, 18.4. a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása. A Biztosító, valamint tulajdonosa, a Biztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja a működésével kapcsolatban a tudomására jutott biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni, azt harmadik személynek nem adhatja át. A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 21. A Biztosító – a veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében – a jogszabályban, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatás jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz. A Biztosító a más biztosító által hozzá intézett, a fentiek szerinti megkeresés esetén a megkeresésben szereplő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkereső biztosítónak. 22. A megkeresés illetve az adatátadás az alábbi adatokra vonatkozhat: 22.1. keresőképtelenség kockázat vonatkozásában a szerződés teljesítésével kapcsolatosan: (1) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatai; (2) a biztosítandó vagy a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok; (3) az (1) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a baleset-, betegség- vagy életbiztosítási ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (4) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (5) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok. 22.2. munkanélküliségi kockázat vonatkozásában a szerződés teljesítésével kapcsolatosan: (1) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatai; (2) a biztosítandó vagy biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok; (3) az (1) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatok; (4) -5-
Érvényes: 2016.01.28-tól
23. 24. 25.
26.
27. 28.
a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok; és (5) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, a fenti 24. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 21. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze. A megkereső biztosító az általa tett megkeresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoztatja.
3.3.
3.4.
3.5.
4.1.
Különös Biztosítási Feltételek Keresőképtelenségi kockázat A CARDIF Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a meghatározott biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§ szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös feltételekben foglaltak a Biztosító vonatkozó Általános Biztosítási Feltételeivel együtt érvényesek. 1.1.
1.2. 1.3.
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
3.1.
3.2.
1. § A biztosítási esemény E feltételek szempontjából biztosítási esemény a Biztosítottnak a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett, betegségből vagy balesetből eredő, 30 napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség). A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség 31. napja. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek. 2. § A Biztosító szolgáltatása A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító kifizeti a Biztosított részére a havi 30.000,- Ft szolgáltatási összeget az alábbiak szerint. 2.1.1. Amennyiben a havi szolgáltatási összeg nagyobb, mint a Biztosított Diákhitel Központ Zrt. felé teljesítendő havi törlesztőrészletének összege (továbbiakban: törlesztőrészlet) akkor a Biztosító (i) a havi szolgáltatási összegnek a törlesztőrészlet összegét meghaladó részét a Biztosított által megadott bankszámlaszámra teljesíti, (ii) a törlesztőrészletnek megfelelő összeget arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. 2.1.2. Ha a törlesztőrészlet összege nagyobb vagy egyenlő, mint a havi szolgáltatási összeg, akkor a Biztosító a biztosítási szolgáltatást teljes egészében arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. Egy adott biztosítási esemény miatt a Biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az itt felsoroltak közül a leghamarabb bekövetkezik: (i) a Biztosított keresőképtelenségének megszűnéséig, vagy (ii) a kockázatviselés megszűnéséig, (iii) de legfeljebb 12 egymást követő hónapig. Ha a Biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 60 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak következménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőképtelenséget a Biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti, és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. A 60 napon belül más okból keletkező, vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 60 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a Biztosító az 1.§-ban leírtak szerint új biztosítási eseménynek tekinti. A biztosítás tartama alatt a Biztosító egy Biztosítottra vonatkozóan keresőképtelenség címén legfeljebb 24 hónapig vállalja a szolgáltatás teljesítését.
4.2.
5.1.
5.2.
5.3.
3. § A Biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok A Biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához az Általános Biztosítási Feltételekben felsoroltak mellett az alábbi dokumentumokat kéri: 3.1.1. „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről" elnevezésű nyomtatvány másolatát, 3.1.2. „Orvosi igazolás a folyamatos keresőképtelenségről” elnevezésű nyomtatvány másolatát, 3.1.3. a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által kiállított olyan igazolás vagy egyéb dokumentum másolatát, amely tartalmazza a keresőképtelen állapotban tartás alapjául szolgáló betegség(ek) vagy állapot(ok) megnevezését és/vagy BNO kódját. A Biztosító a fenti 3.1. pontban felsorolt dokumentumok mellett az alábbi dokumentumokat kérheti, amennyiben azok a biztosítási esemény bekövetkezésének megállapításához és/vagy a szolgáltatásra való jogosultság megállapításához szükségesek: 3.2.1. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült, 3.2.2. betegség esetén a biztosítási szolgáltatás iránti igény alapját képező betegség(ek)re nézve az itt felsorolt dokumentumokat, illetve azok
másolatát: a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától visszamenőlegesen (a biztosítási szerződés megkötését megelőző évekre is visszamenően) minden kórházi zárójelentést, műtéti leírást, ambuláns lapot, szakorvosi rendelői és/vagy gondozóintézeti orvosi dokumentumokat, diagnosztikus leleteket, háziorvosigépi pacienskartont, egészségkárosodást megállapító orvosi bizottság határozatát (ha van). Az első szolgáltatást a Biztosító akkor teljesíti, ha a Biztosított igazolta, hogy több mint 30 napja folyamatosan keresőképtelen állományban van. A teljesítéshez a 3.1.2. pont szerinti olyan igazolás szükséges, melyet a keresőképtelenség 31. napján vagy azt követően állítottak ki. Az első szolgáltatást követő további szolgáltatáshoz (ha az jár), a 3.1.2. pont szerinti olyan igazolás szükséges, amelyet a Biztosító által megfizetett havi biztosítási szolgáltatást követő legközelebbi törlesztőrészlet esedékességi napját legfeljebb 15 nappal megelőzően állítottak ki. Ha a Biztosított a keresőképtelenség fennállását a 3.3. pont illetve a 3.4. pont szerint nem igazolja, a Biztosító kötelezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A Biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a Biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a Biztosító nem fizet. 4. § Kizárások A Biztosító kockázatviselése - az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl - nem terjed ki: 4.1.1. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.2. nem balesetből eredő (pl.: poszttraumatikus stressz szindróma) pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.3. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.4. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.5. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.6. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.7. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrával, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.8. orvosilag nem indokolt, a Biztosított által kezdeményezett beavatkozásokkal, (pl. kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre, 4.1.9. anyasággal összefüggő keresőképtelenségre (kivéve a balesetből eredő keresőképtelenséget), mint: (i) terhesség és szülés miatti keresőképtelenség, (ii) gyermekápolási táppénz, (iii) GYES-en, GYEDen lévő biztosított keresőképtelensége (kivéve, ha a biztosított a GYES vagy GYED mellett kereső tevékenységet folytat - ha ez a vonatkozó jogszabályok alapján számára megengedett -, és e kereső tevékenység folytatása során válik keresőképtelenné) 4.1.10. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a Biztosított jövedelemszerző tevékenységet folytat, 4.1.11. olyan keresőképtelenségre, amely nem a Biztosított egészségi állapota miatt következett be, 4.1.12. a keresőképtelenség időtartama alatt történt biztosítási jogviszony létesítése esetén arra a keresőképtelenségre, amelynek tartama alatt a Biztosított biztosítási szerződést kötötte. Amennyiben Magyarország bevezeti a sorkatonaság intézményét vagy más, ezzel egyenértékű honvédelmi kötelezettséget, úgy a Biztosító a Biztosított ezen kötelezettség-teljesítése alatt fennálló keresőképtelenséget nem tekinti biztosítási eseménynek és ilyen címen szolgáltatást sem teljesít. 5. § Fogalom meghatározások Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül a Biztosított akaratától függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a Biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő. Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, (i) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; vagy (ii) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; vagy (iii) akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap; vagy (iv) akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek; vagy (v) aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és az itt felsorolt esetek miatt a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
Különös Biztosítási Feltételek Munkanélküliségi kockázat A CARDIF Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) a meghatározott biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja. Jelen különös feltételekben foglaltak a Biztosító vonatkozó Általános Biztosítási Feltételeivel együtt érvényesek. 1.1. 1.2. 1.3.
-6-
1. § A biztosítási esemény E feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a Biztosított a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett álláskeresővé válás miatt 30 egymást követő napot meghaladó tartam alatt álláskeresőként tartják nyilván. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a Biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartott állapotának 31. napja. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett vétlen és akaratán kívüli ok miatti álláskeresővé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek. Érvényes: 2016.01.28-tól
1.4.
2.1.
2.2.
2.3.
2.4.
A Biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a Biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatos, a 6.2 pont szerinti munkaviszonnyal rendelkezett.
döntések meghozatalára jogosult, vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik, 5.5. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha azt a munkavállaló kezdeményezte, 5.6. a munkaviszonynak a Biztosított által kezdeményezett felmondás miatti megszűnésére, 5.7. a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésére, 5.8. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmondással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a Biztosított magatartása miatt felmondással élt, 5.9. a munkáltató általi felmondásra öregségi- vagy rokkantság miatti nyugdíjazás esetén, 5.10. a Biztosított munkaviszonyának megszűnésére, ha a munkáltató a munkaviszony megszüntetését a kockázatviselés kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette, 5.11. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.
2. § A Biztosító szolgáltatása A biztosítási esemény bekövetkezte esetén a Biztosító kifizeti a Biztosított részére a havi 30.000,- Ft szolgáltatási összeget az alábbiak szerint. 2.1.1. Amennyiben a havi szolgáltatási összeg nagyobb, mint a Biztosított Diákhitel Központ Zrt. felé teljesítendő havi törlesztőrészletének összege (továbbiakban: törlesztőrészlet) akkor a Biztosító (i) a havi szolgáltatási összegnek a törlesztőrészlet összegét meghaladó részét a Biztosított által megadott bankszámlaszámra teljesíti, (ii) a törlesztőrészletnek megfelelő összeget arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. 2.1.2. Ha a törlesztőrészlet összege nagyobb vagy egyenlő, mint a havi szolgáltatási összeg, akkor a Biztosító a biztosítási szolgáltatást teljes egészében arra a hitelszámlára fizeti meg, amely a Biztosított Diákhitel Központ Zrt-vel fennálló hitelszerződésére vonatkozóan a Diákhitel Központ Zrt-nél fennáll. Egy adott biztosítási esemény miatt a Biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az itt felsoroltak közül a leghamarabb bekövetkezik: (i) a Biztosított álláskeresőként történő nyilvántartásának megszűnéséig, vagy (ii) a kockázatviselés megszűnéséig, (iii) de legfeljebb 12 egymást követő hónapig. Ha a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége 12 havi szolgáltatás kifizetése miatt szűnt meg, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag abban az esetben nyílik meg újra, ha (1) a Biztosított a szolgáltatási kötelezettség megszűnését követően ismételten a 6.2 pont szerinti munkaviszonyt létesített, majd azt követően ezen újabb munkaviszony megszűnése okán újabb biztosítási esemény következett be (azaz: a Biztosítottat 30 napot meghaladó időtartamban álláskeresőként (munkanélküliként) tartják nyilván) és (2) a Biztosító szolgáltatásának említett okból történő megszűnése és az újbóli jogosulttá válás között 12 hónapos, díjfizetéssel fedezett időszak eltelt. A biztosítás tartama alatt a Biztosító egy Biztosítottra vonatkozóan munkanélküliség címén legfeljebb 24 hónapig vállalja a szolgáltatás teljesítését.
6.1.
6.2.
6. § Fogalom-meghatározások Álláskereső (munkanélküli) az, aki a vonatkozó jogszabályok alapján (i) az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkajogviszonyban nem áll, (ii) egyéb kereső tevékenységet nem folytat, és (iii) akit a munkaügyi központ/kirendeltség álláskeresőként nyilvántart. Munkaviszony: legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú, (i) a Munka Törvénykönyve („Mt." ) hatálya alá tartozó munkaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó (ii) közszolgálati jogviszony, (iii) közalkalmazotti jogviszony, (iv) bírósági és igazságügyi-illetőleg ügyészségi szolgálati viszony, (v) fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.
3. § Várakozási idő A Biztosító a munkanélkülivé válás esetében a kockázatviselés kezdetétől számítandó 90 napos várakozási időt határoz meg. Ha (i) a Biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy (ii) a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, a Biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást. 4.1.
4.2.
4.3.
4.4.
5.1. 5.2. 5.3.
5.4.
4. § A Biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok A Biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához az Általános Biztosítási Feltételekben felsoroltak mellett a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti: 4.1.1. a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához" elnevezésű nyomtatvány másolatát, 4.1.2. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló - igazolványának másolatát, 4.1.3. a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszűnéséről, 4.1.4. a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó munkaszerződés másolatát, 4.1.5. a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés) másolatát, 4.1.6. a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a Biztosított mely időponttól mely időpontig nyilvántartott álláskereső 4.1.7. ha a munkaviszony megszüntetése miatt munkaügyi per indul, az ennek során keletkezett iratokat, amennyiben ez a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához szükséges. Az első szolgáltatást a Biztosító akkor teljesíti, ha a Biztosított igazolta, hogy több mint 30 napja folyamatosan regisztrált álláskeresőként tartja nyilván a munkaügyi központ vagy kirendeltség. A teljesítéshez a 4.1.6. pont szerinti olyan igazolás szükséges, melyet a megszakítás nélküli álláskeresőként nyilvántartott állapot 31. napján vagy azt követően állítottak ki. Az első szolgáltatást követő további szolgáltatáshoz (ha az jár), a 4.1.6. pont szerinti olyan igazolás szükséges, amelyet a Biztosító által megfizetett havi biztosítási szolgáltatást követő legközelebbi törlesztőrészlet esedékességi napját legfeljebb 15 nappal megelőzően állítottak ki. Ha a Biztosított a szolgáltatásra való jogosultságát a 4.2. pont illetve a 4.3. pont szerint nem igazolja, úgy a Biztosító kötelezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A Biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a Biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a Biztosító nem fizet. 5. § Kizárások A Biztosító kockázatviselése - az Általános Biztosítási Feltételekben foglaltakon túl - nem terjed ki: a határozott tartamú munkaviszonyra valamint a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra, olyan Biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően (i) nem állt a 6.2. pont szerinti munkaviszonyban, vagy (ii) a 6.2. pont szerinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony megszűnését megelőző 6 hónap során a munkavégzése - a táppénz, illetve a munkáltató érdekkörében felmerült ok kivételével - szünetelt, a munkaviszony megszűnésére, ha (i) a munkáltatói jogok gyakorlója a Biztosított vagy a Biztosított hozzátartozója, vagy (ii) a Biztosított az adott munkáltatónál többségi tulajdonnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy (iii) a Biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló -7-
Érvényes: 2016.01.28-tól