Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar
BIZTONSÁGPOLITIKA III. KANADA ÉS CSEHORSZÁG TERRORIZMUS ELLENI STRATÉGIÁJA
ELEKTRONIKUS JEGYZET A VÉDELMI IGAZGATÁS SZEREPLŐI SZÁMÁRA
DR. HABIL. KRAJNC ZOLTÁN CSORBA KATALIN
Készült a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal támogatásával
ELŐSZÓ Az utóbbi időben a terrorizmus kérdésköre különösen fontossá vált a védelmi szféra döntéshozói számára, szerencsére a hazai tapasztalatok egyelőre csekélyek. A terrorizmus elleni harc a teljes kormányzati szférát érinti, praktikus rendszerként tekinteni rá, elemezni az egyes alrendszereit és a rendszer egészét egyaránt. Célszerű más országok tapasztalatait is megvizsgálni, így egy fejlett demokrácia (Kanada) példáján kívül egy velünk hasonló ország (Csehország) példáját elemeztük ebben a tanulmányban. A védelmi igazgatás szakemberei, vezetői megláthatják, hogy helyi szinten a szervezetek milyen jogköröket gyakorolnak, és milyen feladatrendszert valósítanak meg, valamint hogyan kapcsolódnak az országos (szövetségi) elemekhez. A tanulmány szerzői a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem munkatársai, akik a témát már hosszabb ideje kutatják.
A vedelemigazgatas.hu szerkesztő bizottsága
2
KANADA TERRORIZMUS ELLENI STRATÉGIÁJA ..........................................................4 1. BEVEZETÉS ..................................................................................................4 1. 1. A KUTATÓMUNKA MOTIVÁCIÓI ............................................................... 4 1. 2. PÁR SZÓ KANADÁRÓL, MINT A KUTATÁS TÁRGYÁRÓL .................................. 5 2. KANADA TERRORIZMUS ELLENI STRATÉGIÁJÁNAK, POLITIKÁJÁNAK ELEMZÉSE ..........10 2. 1. KANADA HIVATALOS TERRORIZMUS ÉRTELMEZÉSE, A FENYEGETÉSEK ÉRTÉKELÉSE ............................................................................................................ 10 2. 2. A TERROR ELLENI HARC RENDSZERE.................................................... 13 2. 2. 1. A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM ELSŐ SZINTJE: A POLITIKA FORMÁLÁSA, A SZERVEZETI KERETEK KIALAKÍTÁSA ............................................................. 15 2. 2. 2. KANADA GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGE A TERRORIZMUS ELLEN 2001. SZEPTEMBER 11. UTÁN............................................................................. 17 2. 3. KANADA TERRORIZMUS ELLENI POLITIKÁJÁNAK, GYAKORLATÁNAK AZ ÉRTÉKELÉSE 24 3. BEFEJEZÉS ................................................................................................30 4. FELHASZNÁLT IRODALOM: .............................................................................32 5. MELLÉKLETEK ............................................................................................32 1. SZ. MELLÉKLET: A TERRORIZMUS ELLENI HARCHOZ KÖTHETŐ LEGFONTOSABB JOGI, BIZTONSÁGPOLITIKAI, ÉS KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKET ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZATOK;32 2. SZ. MELLÉKLET: A KANADAI FEGYVERES ERŐK, ÉS MÁS KORMÁNYZATI SZERVEK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT MŰVELETEK; ..................................................................... 32 CSEH KÖZTÁRSASÁG A TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN ..........................................50 1. BEVEZETÉS ................................................................................................50 2. A TERRORIZMUS ÉS A CSEH KÖZTÁRSASÁG - 2001. SZEPTEMBER 11. ELŐTT ..........51 3. 2001. SZEPTEMBER 11. ÉS A CSEH REAKCIÓK ..................................................53 4. A terrorizmus elleni harc megjelenése a cseh nemzeti dokumentumokban54 4.1. A CSEH KÖZTÁRSASÁG KÜLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA ................................ 54 4.2. A CSEH KÖZTÁRSASÁG BIZTONSÁGI STRATÉGIÁJA .................................. 55 4.3. A TERRORIZMUS ELLENI HARC NEMZETI AKCIÓTERVE ............................... 60 5. CSEHORSZÁG RÉSZVÉTELE A TERRORIZMUS ELLENI HARCBAN – KÜLFÖLDI KATONAI MISSZIÓK .......................................................................................................64 5.1. KOSZOVÓ........................................................................................ 65 5.2. IRAK .............................................................................................. 65 5.3. BOSZNIA-HERCEGOVINA .................................................................... 65 5.4. AFGANISZTÁN - ISAF ........................................................................ 66 5.5. AFGANISZTÁN – TARTOMÁNYI ÚJJÁÉPÍTÉSI CSOPORT (PRT) ...................... 66 5.6. KATONAI MEGFIGYELŐK ..................................................................... 67 6. A KÖZVÉLEMÉNY BIZTONSÁGÉRZÉKELÉSE ........................................................67 7. ÖSSZEFOGLALÁS, KÖVETKEZTETÉSEK ..............................................................70 FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE ...................................................................72
3
Kanada terrorizmus elleni stratégiáj a 1. Bevezetés 1. 1. A kutatómunka motiváci ói Az elején szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ÉSZAK-AMERIKA
SZAKÉRTŐK SEM, MINT, AHOGY
NEM VAGYUNK SEM
KANADA,
SŐT MÉG
CSEHORSZÁG politikai viszonyait sem
ismerjük teljes mélységeiben, azonban úgy gondoljuk, hogy a mi sajátos nézőpontunkból is jól vizsgálható a két ország terrorizmussal kapcsolatos biztonságpolitikai gyakorlata. Korunk hadtudományának egyik fő vonulata: a terrorizmus elleni harc mibenlétét, politikai-, biztonságpolitikai aspektusait célozza, amely erősen kötődik a kutatási területeinkhez. Eddigi tudományos tevékenységünk alapvetően a doktrínafejlesztésre, a doktrínákban taglalt műveletek lényegi kérdéseire irányultak, amelyek szerves részét képezik a biztonságpolitika eszközrendszerének. A mai geostratégiai viszonyok között, amikor a klasszikus (nagy)háború, ’s a hozzá kapcsolódó biztonságpolitikai eszköztár területén paradigmaváltás figyelhető meg, pontosabban fogalmazva a biztonságpolitika, benne a doktrinális irodalmak, mint a katonai opciók iránymutatói, az ún. „aszimmetrikus fenyegetésekre, aszimmetrikus hadviselésre”, benne a terrorizmus elleni harcra fókuszálnak. E kérdések mind szövetségi, mind tagálKanada fekvése az Észak-Amerikai kontinensen
lami szinten biztonságpolitikai alapdokumentumokhoz (stratégiákhoz, stratégiai koncepciókhoz, stb.) köthetők, ame-
lyekkel kapcsolatban már több publikációnk is megjelent a szaksajtóban.1 Ezen indokok alapján úgy gondoljuk a motivációnk, és a téma iránti affinitásunk biztosítja a vállalt tudományos feladat végrehajtását, a két ország terroriz-
1
Többek között:
- Terrorizmus, légi fenyegetettség, haderőfejlesztés, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények 2003/4. p. 123-129, - Development of the armed forces in the mirror of air threat and terrorism, AARMS 2004/3. p. 145-152, 4
mus elleni tevékenysége rendszerének a bemutatását, elemzését, amellyel hozzájárulhatunk a biztonság- és védelempolitikai, valamint a katonai vezetői szakos hallgatók ismereteinek a bővítéséhez. 1. 2. Pár szó Kanadáról, mint a kutatá s tárgyáról FELMERÜL A KÉRDÉS: miért is Kanada, a kanadai rendszer a vizsgálat tárgya? Kanada egyike a NATO-alapítótagoknak, stabil demokrácia jellemzi, jelentős erejű haderővel bír, amivel aktívan részt vesz az ENSZ, és NATO missziókban. Geostratégiai helyzete, sajátos érdekei jellegzetes nemzeti sajátosságokat tételeznek fel, ami különösen érdekes, értékes lehet számunkra. Ezért úgy gondoljuk egy ilyen ország tapasztalatai, biztonságpolitikai döntési rendszere
rengeteg
tapasztalatot
adhat, egy hasonló országnak, mint amilyen Magyarország.
Kanada az észak-amerikai kontinens északi felén helyezkedik el, államformája alkotmányos monarchia. Az ország területe az Atlantióceántól a Csendes-óceánig terjed, északon pedig az Arktiszra benyúlva egész az Északi-sarkig. Fővárosa Ottawa, itt található a Kanada domborzati térképe
parlament, illetve a kormányzó és a
miniszterelnök rezidenciája. Legnépesebb városa Toronto. Gazdaságának alapja kezdetektől fogva a rendelkezésre álló természeti erőforrások bősége volt: a fosszilis tüzelőanyagoknak és vízierőműveinek köszönhetően az energetika terén önellátó. Bár lakossága mindössze egytizede az Egyesült Államokénak, gazdasági súlya igen jelentős. Kanada tagja az ENSZ-nek, a Brit Nemzetközösségnek, a La Francophonie-nak, a NATO-nak, a NAFTA-nak, a G8-nak, az OECD-nek és az APEC-nek.
5
Kanada az észak-amerikai szárazföld északi részén fekszik. Szárazföldi határa kizárólag az Amerikai Egyesült Államokkal van (Alaszkát is beleszámítva ennek hossza 8 890 km), két óceán, az Atlanti és a Csendes, valamint a Jeges-tenger veszi körül. Főleg az északon található számtalan sziget miatt partvonala a leghosszabb a világon: 243 792 km. Kanada a második legnagyobb területű ország (Oroszország után). Népsűrűsége viszont igen alacsony, mindössze 3 fő/km²; a népesség megoszlása szélsőséges: a kedvezőbb éghajlat miatt a mintegy 32 millió kanadai 80%-a a déli határ 200 kilométeres körzetében él. A legsűrűbben lakott régió a Nagy-tavak vidéke és a Szent Lőrinc-folyó; ezen a termékeny területen telepedtek le először az európaiak. Ettől északra helyezkedik el a kanadai pajzs, a Föld egyik legrégibb szárazulata, mely a legutóbbi jégkorszak felszínformálásának nyomait viseli magán: a talajréteg vékony, a kéreg gazdag ásványokban és a jégvájta mélyedésekben sok tó és folyó alakult ki (a Föld tavainak 60%-a Kanadában található). A pajzstól keletre fekszik Labrador. Újfundland szigete, az ország legkeletibb része, zárja el a Szent Lőrinc-öblöt az óceántól. Az öböl kezdete, a Szent Lőrinc-folyó torkolata a világ legnagyobb tölcsértorkolata. Újfundlandtól délnyugatra található Új-Skócia félszigete, a fölött pedig a Prince Edward-sziget. Az Új-Skócia és New Brunswick közé benyúló keskeny Fundy-öbölben alakul ki a világon a legmagasabb dagály. A Nagy-tavaktól a Sziklás-hegységig húzódik a kanadai préri, Ontario, Manitoba és Saskatchewan tartományokon keresztül. A Sziklás-hegységen Alberta és Brit Columbia osztozik (utóbbi déli részén jóval enyhébbek a telek, mint bárhol máshol az országban). Északon fekszik a három territórium: a Yukon terület, az Északnyugati területek és Nunavut. Déli részeiken még fenyvesek találhatók, de nagy részük tundra és sarkvidék. A kontinens északi végénél hatalmas szigetvilág kezdődik. Kanada nagy részén igen kemény a tél, akár a -30, -40 fok is előfordul, nyáron azonban például Montreal környékén akár 30 fok fölött is lehet a hőmérséklet, és még az északi Iqaluitban is 15 fok van.
6
Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. Az állam feje, a Kanada Királynője (Queen of Canada) cím birtokosa II. Erzsébet, aki egyben az Egyesült Királyság uralkodója is. Őt a főkormányzó (Governor General) képviseli: a pozíciót általában egy visszavonult politikus, vagy más prominens személyiség tölti be, akit az uralkodó nevez ki, a miniszterelnök javaslatára. A jelenlegi kormányzó Michaëlle Jean. A kormányzó által hagyja jóvá a királynő a képviselőház és a szenátus elfogadta törvényeket, ő nevezi ki a miniszterelnököt, ő olvassa fel a trónbeszédeket, írja alá az államközi szerződéseket, nyitja meg és zárja be a parlament ülésszakait, illetve oszlatja fel a parlamentet az új választások előtt. A királynő és a kormányzó hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek. A kanadai alkotmány sok ponton hiányos, és sok rendelkezése többféleképp
is
értelmezhető.
A
törvényt
(Constitution Act), amely számos kiegészítést tartalmaz vele kapcsolatAz Ottawai parlament épülete
ban, egy éjszaka alatt fogadta el a törvényhozás, Québec tartomány bele-
egyezése nélkül, amely visszautasította a francia nyelvű lakosságot hátrányosan érintő rendelkezéseket. A Constitution Act része a Charter of Rights and Freedoms, amely ellentétben áll Québec állam rendelkezésével, mely szerint az állam hivatalos nyelve a francia. A parlament két házból áll: a képviselőház (House of Commons) tagjait a szavazópolgárok választják, a szenátorokat pedig a miniszterelnök nevezi ki. A szenátus (Senate) 105 tagból áll: 24 Ontarióból, 24 Québecből, 24 az ún. tengeri tartományokból (10 Új-Skóciából, 10 New Brunswickból, 4 a Prince Edward-szigetről), 24 a nyugati tartományokból (6-6 Manitobából, Brit Columbiából, Saskatchewanból és Albertából), 6 Újfundland és Labrador államból és egy-egy a territóriumokból (Északnyugati területek, Yukon, Nunavut). Kanadában igen erős a pártfegyelem, így a miniszterelnöknek nagy befolyása van a törvényhozásra. Sőt az ő döntésétől függ, hogy mikor tartják a képviselőházi választásokat (általában legalább ötéven7
te). A miniszterelnök a képviselőházban legtöbb helyet szerző párt vezetője, kormánya tagjait ő nevezi ki, pártjának a parlament valamely házába bejutott tagjaiból. Kanadában három nagyobb párt van: a centrista Liberal Party of Canada (Kanadai Liberális Párt), a jobboldali Conservative Party of Canada (Kanadai Konzervatív Párt) és a baloldali-szociáldemokrata New Democratic Party (Új Demokrata Párt). Québec tartományban jelentős a Bloc Québécois, mely elsősorban szociáldemokrata, de részben szeparatista is. A kisebb pártok jelöltjei és független jelöltek csak ritkán jutnak be a képviselőházba. A jelenlegi miniszterelnök, Stephen Harper, 2006. február 6-a óta van hatalmon, miután pártja, a Kanadai Konzervatív Párt, viszonylagos (de nem abszolút) többséget kapott a januárban megtartott választásokon. Két elődje, Paul Martin és, a két egymást követő ciklusban is hatalmon lévő Jean Chrétien, a liberális párthoz tartozott. Előttük a Progressive Conservative Party (Haladó Konzervatívok Pártja) nyert választásokat, mely 2003 decemberében egyesült a Canadian Alliance-szal (Kanadai Szövetség), így jött létre a most hatalmon lévő Kanadai Konzervatív Párt. A 2006-os választásokkal Kanada is követte déli szomszédját, az Egyesült Államokat azzal, hogy jobboldali erők kerültek hatalomra. Kanadában tartományi és szövetségi szintű bíróságok is működnek, mivel a szövetségi jog mellett az egyes tartományok törvényhozása is alkot jogszabályokat. Mind a szövetségi, mind a tartományi ügyekben a Kanadai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fellebbezni. Kanada 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományt Kanada alkotmánya hozhatja létre, míg a területet a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.
8
A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (pl. egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törBush elnök és Stephen Harper miniszterelnök
vényhozással rendelkezik. A
tíz
tartomány
mindegyikének
egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a szövetségi miniszterelnök nevez ki. A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói - ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (pl. a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party). Különleges a helyzet Québecben, ahol jó ideig a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme volt a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Québec solidaire is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be). A territóriumok politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkot9
mányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben. A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki. A territóriumok kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt. Kanada az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Energiaszükségletét behozatal nélkül ki tudja elégíteni, hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton és a három nyugati tartományban; s általában igen jelentős természeti erőforrások állnak rendelkezésére. Az USA-val kötött 1989-es szabadkereskedelmi egyezmény, majd az 1994-es Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) (Kanada, USA, Mexikó) következményeként jóval szorosabbak lettek a gazdasági és a kereskedelmi kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Így a 2001-es amerikai recesszió hatásai Kanadában is érezhetőek voltak, bár végül is az előzetes számítások alatt maradtak. A G7 tagjai közül Kanada vészelte át a legjobban a 2001-es visszaesést. 1993-tól 2000-ig a növekedés mértéke 3% közelében járt. 2003-ban nőtt a munkanélküliség, főként az iparban és a természeti erőforrásokkal kapcsolatos területeken. 2. Kanada terroriz mus ell eni str atégiájának, pol itik áj ának elemzése 2. 1. Kanada hivatalos terrorizmus értelmezése, a fenyegetések értékelése Minden állam terrorizmus felfogása alapjaiban határozza meg az ellene folytatott politikájának a lényegét, ezért amennyiben elemezni kívánjuk Kanada terrorizmus ellenes stratégiáját, politikáját nem kerülhető meg a hivatalos terrorizmus
10
(terrorcselekmény, terrorista, terrorcsoport) definíciók megismerése, a meghatározásokat magában foglaló jogforrásoknak az elemzése. 2001-ben, a szeptember 11-i terrortámadás után, Kanada felülvizsgálta a terrorizmussal kapcsolatos jogi környezetet, és a törvényhozók úgy ítélték meg, hogy egy új törvény megalkotásával hatékonyabb fellépést biztosító jogi kereteket biztosíthatnak a terrorizmus elleni harchoz, a terrorveszély elhárításához. A terrorizmus elleni törvény (Bill C-36, Antiterrorismus Act- ATA)2, átfogó koncepciót adott a terrorizmus elleni kormányzati fellépéshez, és e harc sikerének növelése érdekében többek között módosított egy sor egyéb törvényt, amelyek szintén relevánsak voltak ebben a vonatkozásban. A terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények egy része a büntetőjog keretében szankcionálható, ezért a büntetőtörvénykönyv több pontját a C-36 módosította, így új tényállások beépítésével hatékonyabb működést biztosít a terrorizmus pénzügyi, anyagi támogatása, s’ a pénzmosás elleni küzdelemben. A büntető törvénykönyv terrorizmus definícióját3 az ATA módosította, a definíció meghatározza a terrorcselekmény ismérveit, és egyfajta ernyőfogalmat (gyűjtő, integráló jellegű kategória) alkot. Ez alapján a terrorcselekmény történhet Kanadán kívül, és akár honi területeken is, azonban Kanada biztonságát közvetlenül, vagy akár közvetve is veszélyezteti. A pontokba szedett főbb ismérvei az alábbiak: Sérti az alapvető ENSZ Kovenciókat és Protokollokat; Végrehajthat, vagy fenyegethet olyan cselekmények végrehajtásával, amelyeket politikai, vallási, vagy ideológiai céllal a lakosságot megfélemlíti, illetve a kormányzatot valaminek a megtételére, vagy valamilyen intézkedésének a felfüggesztésére (elhalasztására) kényszeríti;
2
http://laws.justice.gc.ca/en/A-11.7/index.html
Korábbi megközelítésre egy példa: a Kanadai Titkosszolgálat (Canadian Security Intelligence Service) hivatalos kiadványa (stratégia) csak implicit módon határozza meg a terrorizmus fogalmát, mely szerint „Kanada biztonságának a fenyegetése” magába foglalja azokat a Kanada honi területein belüli és azon kívüli cselekményeket, amelyekben erőszakos eszközöket alkalmaznak személyek, vagy vagyontárgyak ellen politikai célok elérése érdekében. 3
11
Olyan eszközöket alkalmazhat, mint gyilkosság, illetve komoly fenyegetése, vagy veszélyeztetése személyeknek, vagy/és alapvető infrastruktúráknak, szolgáltatásoknak, vagy egyéb vagyontárgyaknak. A törvény ezenkívül definiálta a terroristacsoport fogalmát is: „terroristacsoport olyan entitás, amely tevékenységével elősegíti, vagy aktív részvételével végrehatja a terrorcselekményeket.”4 A törvény nem ad semmiféle konkrét listát ezekről potenciális a terrorcselekményekről, azonban implicit módon az alábbi bűnügyi konzekvenciával is járó cselekményeket definiálja: terrorral való fenyegetés; és a terrorizmus pénzügyi támogatása. A törvény lehetőséget teremt a kormányzat számára a terrorcsoportok, illetve az azokat támogatók bankszámláinak a befagyasztására, vagyontárgyainak zár alá helyezésére, valamint akár karitatív tevékenységet is folytató szervezetek működésének korlátozására (betiltására), ha bebizonyosodik róluk, hogy terroristák támogatását is végzik, akár csak közvetett módon is. A Kanadai Titkosszolgálat (Canadian Security Intelligence Service) minden évben nyilvános jelentésben tájékoztatja a közvéleményt a terrorizmussal kapcsolatos legfontosabb információkról, amelyben az aktuális fenyegetettségről is beszámol. Az utóbbi évek jelentései egységesek abban, hogy a globális biztonsági környezet rendkívül bonyolulttá vált, a nemzetközi biztonságot alapjaiban a globálissá váló terrorizmus fenyegeti leginkább. Kanada, amióta egyre aktívabban bekapcsolódott a nemzetközi terrorizmus elleni harcba, egyre inkább számíthat iszlám radikálisok által elkövetett terrorcselekményekre. E veszélyt is figyelembe véve, azonban a CSIS szakemberei szerint a veszély még nagyobb lenne, ha Kanada, a nemzetközi koalíciók részeként, nem venne részt az aktív, és összehangolt politikai-, diplomáciai-, gazdasági- és katonai műveletekben. A CSIS jelentése szerint komoly fenyegetést jelent a tömegpusztító fegyverek, a ballisztikus rakéták ellenőrizetlen proliferációjából fakadó kockázatok is, hiszen jól érzékelhető az a trend, hogy terrorszervezetek megkísérlik ezen eszközök beszerzését, amely meghatványozná az általuk képezett fenyegetések mértékét. A jelentések megállapítják azt a tényt is, hogy egyes államok sokszor nyíltan, vagy
4 Anti Terrorismus Act – ATA, Part II. Interpretation (http://www2.parl.gc.ca/HousePublications/Publication.aspx?Language=E&Parl=37&Se s=1&Mode=1&Pub=Bill&Doc=C-36_3&File=42#6)
12
akár csak közvetett módon is, de támogatást nyújtanak terrorszervezetek számára, ezért az ilyen államokat a demokratikus, és nyílt társadalommá való átalakulásra kell ösztönözni. Az értékelők szerint nem elhanyagolható az a veszély sem, amit az évek során a Kanadában letelepült iszlámvallású bevándorlók, már, mint kanadai állampolgárok egyes tagjai jelentenek. E társadalmi körben az átlagosnál nagyobb a gazdasági elmaradottság, munkanélküliség, rendszerrel való
a
fennálló
elégedetlenség,
így könnyebben toborozhatóak az A NORAD bejárata a Sziklás-hegységben (Cheyenne Mountainne Complex)
országban jelenlévő fundamentalista, extrém szervezők által.
Kanada, a továbbiakban is, a légtérből jövő terrorfenyegetéseket, a légtér katonai védelmét a jövőben is az Egyesült-államokkal közösen üzemeltetett Északamerikai Légvédelmi Rendszer (North American Air Defense – NORAD) keretében kívánja kezelni, amely rendszert folyamatosan fejlesztenek. ÖSSZESSÉGÉBEN: Kanada terrorfenyegetettsége két, egymással szerves kapcsolatba lévő, oldalról jelentkezik. Az első, jelentősebb fenyegetést a globálisan működő
terrorizmus
általános
fenyegetése
képezi,
amely
minden
„nyugati-
orientációjú” országot veszélyeztet, a másik oldalon a belső, az országon belüli, sokszor csak látens módon meglévő, nemzetközi terrorcsoportok aktívvá tehető támogatói találhatóak. 2. 2. A terror elleni har c rendszere Kanada szisztematikusan építette fel a terrorizmus elleni küzdelmének a struktúráját. Jogállami keretek között, először megteremtette, majd a mindenkori helyzetnek megfelelően folyamatosan alakítja, a terrorizmus elleni hatékony fellépést biztosító jogi környezetet.
13
Majd, a jogrendszer keretei között, érvényesítve a jogszabályok adta lehetőségeket és betartva a szintén a jog által felállított korlátokat, aktív és összehangolt diplomáciai-, gazdasági-, politikai- és nem utolsósorban katonai akciókkal fellép a
A KANADAI TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM SZERVEZETI KERETEI
ELSŐ SZINT: összkormányzati, koordinációs szint
MÁSODIK SZINT: minisztériumi szint
Királyi Államtanács Hivatala (Privy Council Office)
Legfőbb Államügyész Hivatala (Solicitor General’s Office)
Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs)
HARMADIK SZINT: végrehajtási szint
Kanadai Titkosszolgálat (Canadian Security Intelligence Service)
Királyi Kanadai Lovasrendőrség (Royal Canadaian Mounted Police)
Helyhatósági Rendőrségek (Municipal Police)
1. sz. ábra. A terrorizmuselleni szervezeti keretek (egyszerűsített vázlat)
Kanadát és a nemzetközi kapcsolatait, érdekeit, értékeit veszélyeztető terrorizmus ellen. Kanada nem rendelkezik, egységes szerkezetbe szerkesztett, jogi normaként megfogalmazott „terrorizmuselleni stratégiával”, azonban a különböző jogszabály14
okba foglalt törvények, az elfogadott ENSZ konvenciók, valamint ezek alapján folytatott politikai gyakorlat egy koherens, egy irányba mutató stratégiát képez. 2. 2. 1. A terrorizmus elleni küzdele m első szintje: a poli tika formá lása, a szervezeti keretek kialakítása A terrorelleni erőfeszítések első szintjén a (biztonság) politika formálásának a szintjén, valamint az operatív végrehajtás stratégiai irányítását végző szervezetek találhatók. Királyi Államtanács Hivatala (Privy Council Office), hasonlóan az Európában általános Miniszterelnöki Hivatalokhoz (kancelláriákhoz) a Miniszterelnök (Prime Minister) és a Kormány (Cabinet) legfontosabb tanácsadó és döntés-előkészítő szerve, többek között a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben is. A hivatal élén, kanadai megfogalmazás szerint, a rangidős „politikán kívüli” hivatalos kormányzati személy (hivatalnok, clerk) áll („the most senior non-political official in the Government of Canada”), aki alapvetően három szerepkört tölt be a kormányzatban: szükség esetén helyettesíti a miniszterelnököt (Deputy Minister to the Prime Minister); összehangolja a kabinet tevékenységét (Secretary of the Cabinet); és a teljes közszolgálatot irányítja (Head of the Public Service). A terrorellenes tevékenység komplex jellege miatt, nagy fokú minisztériumok, és egyéb hatóságok közötti koordináció szükséges5, amelyet a Hivatalnak kell öszszehangolnia. A végrehajtás, valamint az egyes „incidensek”6 operatív vezetésének legfontosabb eleme a Legfőbb Államügyész Hivatala (Solicitor General’s Office). A hivatal, mint minisztériumi szintű szervezet, rendelkezik a terrorizmus ellenes harchoz szükséges hírszerző és az erőszakot alkalmazni képes szervezetekkel egyaránt. A hivatal biztosítja az alapvető bemeneti információkat a nemzeti (belpolitikai) kér-
5
Kanadai szóhasználat szerint, összkormányzati erőfeszítés: „all of government”.
6
Incidensnek hívják az egyes olyan történéseket, amelyek azonnali kormányzati be-
avatkozást igényelnek, így a terrorcselekmények is ebbe a gyűjtőfogalomba tartoznak. Ennek megfelelően definiálták az incidens vezetés-irányítás fogalmát is, amelyet alapvetően az operatív végrehajtás szintjére az erőszakszervek szintjére értelmezték.
15
désekben, míg a Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs) a nemzetközi-, külpolitikai ügyekről, tendenciákról informálja a Királyi Államtanács Hivatalát, és a miniszterelnököt és vele a teljes kormányzatot. A minisztérium politikai felügyelete alatt működő Kanadai Titkosszolgálat (Canadian Security Intelligence Service) folyamatosan értékeli a terrorfenyegetettséget, és ellátja információval, a szintén a minisztériumhoz tartozó, Királyi Kanadai Lovasrendőrséget (Royal Canadaian Mounted Police), ami a kanadai kormányzat legfontosabb jog kikényszerítő eszköze. A Kanadai Titkosszolgálat felelős a terrorizmussal-, terrorfenyegetettséggel kapcsolatos hírszerzési információk gyűjtéséért, elemzéséért, valamint ezen információk megosztásáért a meghatározott kormányzati szervek között. A Titkosszolgálat együttműködik a szövetséges országok társszerveivel, azonban önállóan operatív műveleteket külföldön nem hajt végre. Kanada rendelkezik még egyéb hírszerző kapacitásokkal is, amelyek szintén felhasználhatók a terrorizmus elleni fellépésben, azonban nem a Titkosszolgálat szervezetéhez tartoznak, hanem a Nemzetvédelmi Minisztériumhoz (Department of National Defense), ami az adott szituációnak megfelelő, információs-hírszerző csoportokat hozhat létre, és alkalmazhat a felsőszintű tervező, döntés-előkészítő munka támogatására. Ezenkívül a minisztériumon belül található Kommunikációs Biztonsági Szervezet (Communications Security Establisment) rendelkezik azokkal a technikai eszközparkkal és szakember állománnyal, amely képes a terrorizmussal kapcsolatos digitális (elektronikai, információtechnológiai) információkat megszerezni, és a kormányzati információtechnológiai infrastruktúrát megvédeni a „cyberterror” támadások ellen. A Királyi Kanadai Lovasrendőrség, mint a legjelentősebb nemzeti rendőri erő, elsődleges felelősséggel bír a kanadai szövetségi állam biztonságát fenyegető terrorveszélyek megelőzésében, a bekövetkezett terrorcselekmények felszámolásában (aktív védelem) és a potenciális terrorfenyegetést jelentő személyek, szervezetek felkutatásában és a terrorcselekmények megakadályozásában. A Királyi Kanadai Lovasrendőrség, a kanadai szövetségi állam nemzeti rendőrsége,
amely
előre
meghatározott
szabályok,
és
felelősségi
körök
szerint
(Memorandums of understanding describing how law enforcement will be coordinated), együttműködik a nagyobb városok, és más helyhatóságok által 16
üzemeltetett, és felügyelt Helyhatósági Rendőrségekkel (Municipal Police), és aktív támogatást nyújtanak a saját területükön folytatott operatív tevékenységek során. Ez a szervezeti struktúra, és működési rend természetesen főleg az ún. incidensekre való reagálást, és a törvény-előkészítési munkát, valamint a döntéshozatali mechanizmusokat szemlélteti, így tartalmaz egy sor leegyszerűsítést is. (1. sz. ábra) A modell alapvetően a belső, Kanadai honi területet érintő cselekményre való kormányzati választ, rendőrségi-titkosszolgálati fellépést mutat csak meg, azonban a terror elleni akciók ennél sokkal szerteágazóbbak, összetettebbek. A modell nem mutatja a minisztériumi-, és a végrehajtási szinten is megjelenő katonai komponenst sem, ami részt vehet, és részt is vesz egy sor olyan műveletben (2. sz. melléklet), amely alapvetően a nemzetközi terrorizmus ellen irányul. A katonai-, és rendőri (titkosszolgálati) tevékenységek mellett nem feledkezhetünk meg a diplomáciai-, gazdasági-, és biztonságpolitikai fellépést biztosító intézményrendszerről sem, amelyek szintén elemei a kibővített modellnek. 2. 2. 2. Kanada gyakorlati tevékenysége a terrorizmus e llen 2001. sze ptember 11. után Kanada terrorizmus elleni politikájának elemzéséhez a legegyszerűbb módszer a gyakorlatának a vizsgálata, ezért nézzük meg mit tett konkrétan a kanadai kormányzat 2001. szeptember 11-i amerikai terrorista merényletek után? A KANADAI KORMÁNY AZONNAL REAGÁLT A TÁMADÁSOKRA7: A New-Yorki robbanások után 45 perccel Kanada elkezdte, a forgalomból törölt 224 repülőgép mintegy 33. 000 utasának az elhelyezését az ország különböző pontjain. (az erőfeszítéseik nagyságát, a szervezettséget jól mutatja az a tény, hogy volt olyan nagyjából 10. 000 fő lakosságú régió, ahol több mint 12. 000 főt szállásoltak el); Jean Chrétien miniszterelnök Eseti Kormányzati Bizottságot hozott létre a „közbiztonság és az anti-terrorizmus” érdekében („Ad Hoc Cabinet Committee on Public Security and Anti-Terrorism”). A bizottság, John Manley külügyminiszter vezetésével áttekintette a megteendő, és megtehető legfontosabb törvénykezési, jogalkalmazói és a közbiztonságot szavatoló rendszabályokat, és javaslatot tett az azonnali teendőkre vonatkozóan. 7
Canada's Actions Against Terrorism Since September 11 (file:///d:/Canada%20project/Canadaian%20response%20to%20terror.htm)
17
A kormányzat azonnal érvénybe léptette a korábban kidolgozott „Anti-terrorista terv”-ét („Anti-Terrorism Plan”), amely öt világos célt fogalmazott meg: Megakadályozni, hogy a terroristák Kanada területére jussanak; Megvédeni a kanadai embereket, és vagyontárgyaikat a terroristatámadásoktól; Fokozni a terroristák azonosítását, elfogását, vád alá helyezését, és elítélését elősegítő mechanizmusok képességeit; Biztosítani az amerikai-kanadai határ biztonságát, és biztosítani a két ország közötti kereskedelmi határforgalmat; Aktívan együttműködni a nemzetközi szervezetekkel a terrorizmus elleni harcban; A tervre a kormányzat mintegy 8 milliárd kanadai dollárt különített el. A
HUMÁNERŐFORRÁS ERŐSÍTÉSE, ÉS A TECHNOLÓGIÁKNAK ÉS A KÉPESSÉGEKNEK A
FRONTVONALBA VALÓ TELEPÍTÉSE.
Kanada mintegy 280 millió dollárt azonnali rendszabályok foganatosítására, biztonságnövelő akciók végrehajtására invesztált, pl.:
Az új bevándorlóknak, menekülteknek hamisíthatatlan, jól azonosítható Állandó Tartózkodási Engedélyeket adott ki;
Növelte a biztonsági ellenőrzések szintjét, minőségét a menekült kérelmek elbírálásában;
Növelte az idegenrendészeti szakszemélyzet létszámát, és technikai képességeit, hogy javuljon a „befogadási, és a kiutasítási képesség” is;
Növelte a határátkelők, kikötők, repülőterek biztonsági személyzetének létszámát;
Több mint 2000 szövetségi rendőrtisztet nemzetvédelmi biztonsági szolgálatba vezényelt;
A megnövekedett létszám, valamint a nagyobb feladat, és „erősebb technika” miatt intenzív kiképzési programba kezdett;
Megítélésük szerint, ezáltal:
Javulnak az esélyek, a nemzetbiztonságot veszélyeztető megelőző, valamint a növekvő jellegű fenyegetésekre való reakciók sikerességének; 18
Javulnak a nemzetbiztonsággal összefüggő információk cseréje, megosztása az igazságszolgáltatás és a más kormányzati szervek között;
Erősödik a bűnözéssel összefüggő határátlépések megelőzésének, és megakadályozásának a rendszere.
Növelték a vészhelyzeti medicinák központi készleteit, és a vakcinák előállításához szükséges kapacitásokat előre lekötöttek. Kanada növelte a hozzájárulását a NORAD-rendszerhez, további CF-18 vadászrepülőgépeket rendelt a NORAD-parancsnokság alá. AZ ILLEGÁLIS MIGRÁCIÓ MEGELŐZÉSE, A JOGSZERŰ UTAZÁSOK ELŐSEGÍTÉSE Kanada és az USA magas prioritásként kezeli a közös határaik biztonságát, amit megkövetel a mintegy napi 2 milliárd dollár értékű kereskedelmi határforgalom, aminek biztosítására a két ország 2001. december 03.-n közös nyilatkozatot adott ki az együttműködés rendjéről, a határaik biztonságáról, és a regionális migráció fő kérdéseiről (Joint Statement of Cooperation on Border Security and Regional Migration Issues). A nyilatkozat célja volt, hogy elrettentsék az illegális határátlépőket, javítsák a határbiztonságot, és a határrendészeti munka minőségét, ugyanakkor elősegítsék a legális határátlépéseket. Részleteiben: Kanadai szakembereket integráltak az amerikai külföldi terroristákat követő, felderítő speciális alakulatba (U.S. Foreign Terrorist Tracking Task Force); Közösen, és összehangoltan felülvizsgálják a vízum politikájukat; Javítják, a már működő, közös légi utasokkal kapcsolatos információ feldolgozó, és információ megosztó egységek munkáját; Növelik a tengerentúli bevándorlással foglakozó szakembereik számát; Közös biometrikus azonosítóval ellátott azonosító okmányokat fejlesztenek; Fejlesztik az ún. biztonságos harmadik ország egyezmények rendszerét (Safe Third Country Agreement);8
8
http://www.cic.gc.ca/english/policy/menu-safethird.html
19
Megerősítik a már létező közös határbiztonsági projekteket pl.: az „Északi Csillag projektet” (Project North Star), ami az illegális kereskedelem, csempészet, drogkereskedelem visszaszorítására lett létrehozva. Az erőfeszítések eredményeként a kanadai migrációs hivatal tisztjei, az utóbbi hat évben mintegy 33. 000 hamis papírral belépni szándékozót akadályozott meg az országba lépéstől. A JOGRENDSZER ERŐSÍTÉSE, FEJLESZTÉSE A kanadai kormányzat úgy ítélte meg, hogy egy új anti-terrorizmus törvényt kell megalkotni, hogy az ország megfeleljen az új, megváltozott biztonsági környezetnek, a megnövekedett terrorfenyegetésnek. A terrorizmus elleni törvényt (Bill C36 Anti-terrorismus Act- ATA) 2001. október 15-én léptették hatályba, és az alábbi fő feladatokat célozza meg: Fokozni a terroristák azonosítását, elfogását, vád alá helyezését, és elítélését elősegítő mechanizmusok képességeit; Új vizsgálati, nyomozati eszközök biztosítása az erőszakszervek, és a nemzetbiztonsági szervezetek részére; Erősíteni a hagyományos kanadai értékek iránti tiszteletet (propaganda) és a bűn, és bűnözés, terrorizmus elleni „megvetést” erősíteni neveléssel, és a más eszközökkel; Néhány konkrét intézkedés a törvény alapján: Újra definiálta a terrorizmus, terrorcsoport fogalmát; Szigorúbb büntetésekkel fenyegetik a terrorcselekményeket, és az azzal való fenyegetést; Bűntetté nyilvánította a terrortevékenységben való bármilyen szintű részvételt, annak elősegítését; Bűntetté nyilvánította a terrorizmust támogató gyűjtéseket, s’ egyéb pénzügyi, anyagi támogatásokat; Könnyítette az elektronikus eszközök terrorizmussal gyanúsíthatóak elleni alkalmazásának rendjét;
20
Kanada előzőleg ratifikálta, és beemelte a saját jogrendjébe a 12 darab ENSZ terrorizmuselleni konvenciójából tizet, az új törvény a maradék kettőt is „engedélyezte” a kormányzat számára.9 9
A konvenciók eredeti, angol nyelvű címeikkel:
Convention Against the Taking of Hostages (12/79) Convention for the Suppression of the Financing of Terrorism (12/99) Convention for the Suppression of Terrorist Bombings (12/97) Convention for the Suppression of Unlawful Acts Against the Safety of Civil Aviation (Montreal Convention) 9/71). This applies to acts of aviation sabotage such as bombings aboard aircraft in flight. Convention for the Suppression of Unlawful Seizure of Aircraft (Hague Convention) (12/70). This applies to hijackings. Convention on the Marking of Plastic Explosives for the Purpose of Identification (PDF; 3/91). This provides for chemical marking to facilitate detection of plastic explosives. Convention on Offenses and Certain Other Acts Committed on Board Aircraft (Tokyo Convention) (9/63). This convention applies to acts affecting inflight safety. Convention on the Physical Protection of Nuclear Material (10/79). The convention combats unlawful taking and use of nuclear material. Convention on the Prevention and Punishment of Crimes Against Internationally Protected Persons (12/73). This agreement protects senior government officials and diplomats. Protocol for the Suppression of Unlawful Acts Against the Safety of Maritime Navigation [with related protocol] (3/88). This applies to terrorist attacks on ships and on fixed offshore platforms. Protocol for the Suppression of Unlawful Acts of Violence at Airports Serving International Civil Aviation. (2/88) This extends and supplements the Montreal Convention on air safety. US Status of International Conventions on Terrorism President's Message to Congress re: Legislative Implementation of Terrorism Conventions (Oct. 26/01) 21
A Közbiztonsági Törvény (Public Safety Act)10 2001. október 15-én lépett hatályba, és 18 darab szövetségi törvényt módosított, azzal a céllal, hogy növelje a kormányzati képességeket a terrorizmus megelőzésében, a kanadai állampolgárok védelmében, és gyors reagálást biztosítson a bekövetkezett incidensek kezelésében. Részleteiben meghatározta: A repülőgépek, repülőterek és egyéb repüléssel kapcsolatos objektumok tervezésének biztonsági követelményeit; A védett területekre való bejutás előtti vizsgálatot, a szűrés rendjét; Szabálysértéssé minősített minden olyan esetet, amely veszélyezteti a repülés, és az utasok biztonságát a fedélzeten; A különleges biztonsági elbírálást igénylő utasokról, járatokról való információs követelményeket meghatározta; Módosította a migrációs törvényt, a gyorsabb eljárások biztosításáért, így: Vezető beosztású tisztviselő azonnal felfüggesztheti, vagy véglegesen befejezheti (elutasíthatja) a migrációs kérelemmel forduló ügyét, ha terrorizmus, vagy háborús bűncselekmény gyanúja merül fel; Nagyon megszigorította a csempészetért kiszabható büntetéseket; Az idegenrendészet tisztjeinek jogokat biztosított arra, hogy Kanada területén őrizetbe vegyenek olyan nem kanadai állampolgárokat, akik nem tudják magukat egyértelműen igazolni; Növelte a jogosítványait az idegenrendészet tisztjeinek körözött személyekkel kapcsolatos eljárásokban; A Légügyi Törvény (Aeronautics Act)11 módosításával növelte a repülésbiztonságot, és lehetővé tette Kanada számára, hogy a saját értékítéletük szerint a legbiztonságosabb repülésbiztonsági rendszert valósítsák meg a világon. A
TERRORIZMUS GYÖKEREINEK ÉS HÁLÓZATÁNAK, TÁMOGATÓ INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK
A MEGSEMMISÍTÉSE, BÉNÍTÁSA
10 11
http://lois.justice.gc.ca/en/P-31.5/index.html http://laws.justice.gc.ca/en/showtdm/cs/A-2
22
A kanadai jogalkalmazó, jog kikényszerítő, és hírszerző szervezetek széleskörű, és igen aktív együttműködést folytatnak a legnagyobb, és legjelentősebb nemzetközi szervezetekkel, hogy a terrorizmus gyökereit elfojtsák, és megbontsák terrorcsoportok, szervezetek támogató hálózati rendszerét, az bárhol is létezik a világon. Kanada igen gyorsan ratifikálta, és érvényesítette az ENSZ Biztonsági Tanács 1373-as határozatát, amely lehetővé, és kötelezővé teszi a terrorizmus támogatásával gyanúsítható bankszámlák befagyasztását. Kanada ez idáig mintegy 100 személy és szervezet 344. 000 dollárját zárolta e határozat szellemének megfelelően. A pénzügyi mozgások, tranzakciók ellenőrzésének, és a kétes átutalások felderítésének javítására a kormányzat 63 millió dollárt invesztált a Pénzügyi Tranzakció Jelentések Elemző Központ (Financial Transaction Reports Analysis Centre of Canada (FINTRAC)) fejlesztésére, hogy hatékonyabb legyen a felderítő munka. A KATONAI HOZZÁJÁRULÁS12 Kanada közvetlen katonai támogatást nyújtott az USA-vezette terrorizmus elleni katonai hadjárathoz. Az APOLLÓ-HADMŰVELET keretében az alábbi erőforrásokat vetették be a műveletek sikeréért: 2000 fő a Kanadai Védelmi Erők kötelékéből; Egy alkalmi tengeri harci köteléket (Canadian Naval Task Group) (2 fregatt, egy romboló, és egy támogató hajó) az Arab-tengeren, és további egy fregattot integráltak az amerikai harci hordozó hajócsoportba (U.S. Carrier Battle Group); Légi szállító kapacitást a térségbe; 1000 fős könnyű gyalogságot, 7 napos alkalmazási készenléttel; DIPLOMÁCIAI AKTIVITÁS ÉS HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS Kanada kétoldalú, és multilaterális keretek között azon dolgozik, hogy szélesítse a terrorizmus elleni harc koalícióját, és széleskörűen elfogadott, elszámoltatható, stabil és múlti-kulturális kormányzat működjön Afganisztánban.13
Az Apolló műveleten kívüli katonai hozzájárulások részletesen megtalálhatóak a 2. sz. mellékletben. 13 A 2. sz. mellékletben részletesebben taglalom az afganisztáni szerepvállalást, a kanadai PRT eredményeit. 12
23
Kanada előmozdítja a terrorizmus elleni fellépést, mint a következő jelentős nemzetközi szervezetek aktív tagjaként: G8, NATO, ENSZ, Brit Nemzetközösség, La Francophonie, OAS (Organization of American States), a szervezetekben is azon munkálkodik, hogy a terrorizmus elleni fellépéseket összehangolja. Jól mutatja a terrorizmus elleni fellépés eltökéltségét, hogy Kanada az utóbbi tíz évben mintegy 200 millió dollár segélyt nyújtott Afganisztánnak a kanadai kormányzat. 2. 3. Kanada terrorizmus elleni politikájának, gyakorlatának az értékelése Az eddig ismertetett jogi-, és szervezeti keretek, valamint a tényleges gyakorlati intézkedés sorozat alapján, a megítélésem szerint, reális képet kaptunk Kanada szövetségi állam terrorizmus elleni eltökéltségéről, az ellene folytatott harc mikéntjéről. A tárgyaltakat elemezve, megválaszolhatók a kutatási tervben megfogalmazott kérdések, körvonalazhatóak a vizsgált ország terrorizmus elleni fellépésének a stratégiája. 1. RENDELKEZIK-E KANADA
KONZISZTENS, ÁTFOGÓ JELLEGŰ TERRORIZMUS ELLENES
STRATÉGIÁVAL?
Megállapítható, hogy Kanada nem rendelkezik, egységes szerkezetbe szerkesztett, önálló kiadványként megjelenő, a terrorizmus elleni küzdelem minden oldalát, annak teljes komplexitásában, felölelő „terrorizmuselleni stratégiával”. Sőt jogi normaként, törvényként megfogalmazott stratégia sem létezik, azonban a különböző jogszabályokba foglalt törvények, az elfogadott ENSZ konvenciók, valamint ezek alapján folytatott politikai gyakorlat egy koherens, egy irányba mutató stratégiát képez. Kanada jogi-, politikai-, és közigazgatási intézményrendszere sajátos angolszász tradíciók szerint épül fel, ami az egyes hatalmi ágak világos szétválasztása mellett igen
erős
„kormányzati
szervek
közötti
koordinációs
mechanizmusokat”
(interagency coordination, intergovernmental coordination). A terrorizmus, mint jelenség nagyon összetett képződmény, mind megjelenési formái, mind az általa megvalósítandó célokat tekintve, mind az alkalmazott, vagy potenciálisan alkalmazható erőszakot nézve. E logikai gondolatmenetet követve, a terrorizmus elleni stratégiáknak is erős komplexitással, az egyes kormányzati szerveken túlmutatónak kell lennie. Ugyanakkor a terrorizmus képezte fenyege24
tés, 2001. szeptember 11.-t követően, Kanada számára kézzelfoghatóvá vált, hiszen a közösen „légvédett”, ellenőrzött légtérből történt a terrorcselekmény, amelyek egyike akár kanadai célpont is lehetett volna. Ezért Kanadának igen gyors választ kellett adnia, így nem az önálló stratégiaalkotást, és annak a rész stratégiáinak a kidolgozását választották, ami velejárt volna a stratégia „lebontásával”, az egyes szereplők feladatait részletesen meghatározó jogszabályok kidolgozásával járó jelentős időveszteséggel. Kanada azt választotta, hogy megalkot egy új törvényt (ATA - terrorizmus elleni törvény), ami egyfajta keretet ad a fellépéshez, és módosít egy sor olyan törvényt, többek között a büntető törvénykönyvet, amely releváns lehet a terrorizmus elleni küzdelmet illetően. Ezenkívül természetesen más törvények (pl. közbiztonsági-, és légügyi törvény, stb.) is jelentősek a terrorizmussal kapcsolatban, sőt az ENSZ BT konvencióinak elfogadása is túlmutat a jelképes jelentőségén. 2. HA
VAN ILYEN STRATÉGIÁJA (VAGY HA EGYES RÉSZSTRATÉGIÁK (BIZTONSÁGPOLITIKAI
OKMÁNYOK, JOGFORRÁSOK) FOGLALKOZNAK E KÉRDÉSSEL) AKKOR A RENDSZER HOGYAN ÉPÜL FEL?
Természetesen nemleges válasz esetén is megadható a válasz, hiszen a gyakorlat elemzése után egyértelműen kijelenthetjük, hogy Kanada tudatos, összehangolt rendszert működtet, és minden döntés, erőfeszítés a terrorveszély csökkentését, a terrorcselekmények megakadályozását, a terrorizmus gyökereinek felszámolását, infrastruktúrájának a felszámolását célozza. A rendszer, egyszerűsített vázlata szerint (2. sz. ábra) két szinttel rendelkezik: a jogi alrendszer, benne a kereteket biztosító, kvázi „stratégiát adó” ATA-törvény, és egy sor egyéb jogi norma, ami megszabja az egyes szervek feladatrendszerét is. A végrehajtási (tevékenységi) alrendszer, pedig az alábbi részrendszerekkel rendelkezik: biztonságpolitikai-, diplomáciai-, USA-Kanadai határbiztonsági-, katonai-, migrációs (idegenrendészeti)-, és gazdasági intézkedések sorozata.
25
KANADA „TERRORIZMUS ELLENI STRATÉGIÁJA”
Terrorizmus elleni törvény – ATA: megadja a kereteket
Büntetőtörvénykönyv : biztosítja a hatékony jogi fellépést, elrettent
Közbiztonsági törvény: repülésbiztonság növelése, a biztonsági információs műveletek szab.
ENSZ-konvenciók : a terrorizmus elleni általános protokollokat mutatja
Migrációs törvény: biztosítja a bűnügyi migráció visszaszorítását
JOGI KÖR-
Légügyi törvény: a repülésbiztonsági kereteket biztosítja
NYEZET Egyéb releváns jogszabályok
Szoros, összkormányzati koordináció
Politikai-, diplomáciai aktivitás
USA-Kanadai határbiztonság növelése
Katonai hozzájárulás, főleg fegyvermentes, és békeműveletek
Gazdasági szabályzás, pénzmosás, a terrorizmus támogatása elleni fellépés
Migráció káros hatásainak kiszűrése, a terroristák bejutásának megakadályozása
Egyéb hozzájárulás
ÖSSZEHANGOLT AKCIÓK, FELLÉPÉSEK, TEVÉKENYSÉGRENDSZER
2. sz. ábra. Kanada terrorizmuselleni „stratégiája”
26
3. MI AZ EGYES RENDSZERELEMEK (SZERVEK, POLITIKAI SZEREPLŐK, DÖNTÉSHOZÓK, STB.) SZEREPE, FELELŐSSÉGE?
A szerepek rendszerint élesen elválaszthatók, azonban a mindenkori hatalmat gyakorló kormányzatnak, szerepet kell vállalnia a jogszabály-előkészítésben, stratégiaalkotásban is, valamint a végrehajtó alrendszer működtetésében is, habár az operatív (incidens) vezetés-irányítás már teljesen politikamentes, szigorú jogi keretek között zajlik. Kiemelt szerepet játszik az Államtanács (Hivatala), hiszen a tárcák, és a szövetségi és a helyi hatalom közötti koordináció, valamint a nemzetközi arénában való érdekképviselet, érdekérvényesítés (Külügyminisztérium, Védelmi minisztérium) színvonala alapvetően befolyásolja az összkormányzati erőfeszítések sikerét. 4. HOGYAN
VISZONYUL
KANADA
HIVATALOSAN KINYILVÁNÍTOTT POLITIKÁJA A
NATO
DÖN-
TÉSEIHEZ, ÉS STRATÉGIÁJÁHOZ?
A NATO-nak, mint egyre inkább globális szerepre törő, regionális biztonsági szervezetnek kiemelt szerepe van a terrorizmus elleni harcban. Az ENSZ, mint a legnagyobb legitim világszervezet adja a legátfogóbb, bár sokszor csak a deklaráció szintjén lévő, válaszokat, míg a NATO, és más szervezetek (EU, EBESZ, G8, stb.) a Active Endeavour műveletben részvevő hadihajó
saját „hatókörükben”, és kapacitásaikkal vesznek részt a terrorizmus elleni globális fellépésben.
A NATO, történetében először, a 9/11 terrortámadás után alkalmazta az 5. cikkelyt, mely szerint: „A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek; és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel 27
egyetértésben, azonnal megteszi azokat az intézkedéseket - ideértve a fegyveres erő alkalmazását is , amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart……” Kanada rult,
a
jelentősen
konszenzussal
hozzájáhozott
döntések végrehajtásához: E3Sentry (AWACS) gépek bevetéséhez az Egyesült-államok légterének oltalmazására, a Földközitengeri
„Operation
Active
Endeavour” járőr-, és tengeri forgalomellenőrzési művelethez. A fentieken kívül (2. sz. melléklet) Kanada aktív katonai hozzáHamid Karzai afgán elnök és Michaëlle Jean kanadai főkormányzó Kabulban
járulást folytat az afganisztáni műveletekben, a tartományi újjáépítő csoportok működtetésében, egy demokratikus Afganisz-
tán megteremtésében. Megítélésem szerint a Kanada által folytatott politika, és gyakorlat teljes mértékben megfelel a terrorizmus elleni harccal foglalkozó NATO-dokumentumokban található elvekkel, és a meghozott döntésekkel. 5. HOGYAN ÉRVÉNYESÜLNEK A NEMZETI SAJÁTOSSÁGOK? A nemzeti sajátosságok, mint ahogy már említettem Kanada sajátos angolszász tradíciók szerint felépülő jog-, politikai-, és közigazgatási intézményrendszeréből, valamint szintén sajátságos geostratégiai helyzetéből fakad. Az intézményrendszerből fakadó sajátosságok csak inkább formai eltéréseket jelenthetnek egy másik, másfajta közjogi kultúrára létrehozott terrorizmus elleni stratégiához képest. Mert a lényeg az összehangolt cselekvésekben, döntésekben, és a hatékonyságban, az elért eredményekben mutatkozik. Minden ország más és más geostratégiai környezetben fekszik, az ebből adódó érdekei is eltérőek. Kanada gyakorlatilag gazdasági szimbiózisban él az USA-val, ami alapvetően meghatározza az érdekeit, így ha az Egyesült-államokat valami28
lyen veszély fenyegeti, az alapjaiban veszélyezteti Kanadát is. Így a legjellemzőbb nemzeti sajátosság, ami a terrorizmus elleni küzdelem rendszerét is érinti, az az, hogy Kanadának az elsődleges prioritást a kanadai-amerikai együttműködés legfontosabb szimbólumát, a közös határt kell megvédenie a terrorizmus ellen. A gyakorlati tevékenység elemzésénél láthattuk, hogy a határvédelmi, idegenrendészeti rendszabályok, intézkedések és a ráfordítások milyen jelentőséggel bírtak. Nemzeti sajátosságnak tekinthető az is, hogy Kanada jelentős befogadó ország, jelentős létszámú menekülttel, és nem az országban született állampolgárral, akik között számottevő terroristatoborzó tevékenység is megfigyelhető volt. Kanada nagy
erőfeszítéseket
tesz
a
terrorizmus
hazai
gyökereinek
(„home-grown
terrorism”) a felszámolására is. Vékony a mezsgyehatár annak az eldöntésére, hogy mi számít nemzeti sajátosságnak, és mi nem, azonban talán itt azt is megjegyezhetjük, hogy Kanada, mint az egyik leggazdagabb állam, jelentős mértékben támogatja anyagilag is humanitárius segélyek formájában a harmadik világ országait, amely szintén a terrorizmus alapjainak a felszámolását célozza. 6. VAN-E
OLYAN MINTA A
KANADAI
RENDSZERBEN, AMELY A
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
SZÁ-
MÁRA MEGFONTOLANDÓ?
Egy sor megfontolandó, és példaértékűnek tekinthető tanulságot szűrhetünk le a kanadai rendszer, és a folytatott gyakorlat elemzése után: ELŐSZÖR, a kormányszervek, a hatalmi ágak, valamint a területi és a központi szervek közötti egységes, összehangolt tevékenység az alapja minden komplex beavatkozást igénylő problémában. MÁSODSZOR, az egységes jogszabályként meg nem jelenő stratégiák, az egyes, összehangolt, egységes célra irányuló jogszabályokkal, és koherens gyakorlattal helyettesíthetőek. HARMADSZOR, a koordinációt megvalósító szervezetnek, az összkormányzati jelleget leginkább megtestesítő szervezeti elemet célszerű kijelölni, ami rendszerint az európai közjogban a „miniszterelnöki hivatali” funkciót betöltő szervet jelenti. NEGYEDSZER, nagyon fontos kérdés a hitelesség problémája, vagyis a szavakban (törvényekben, elfogadott ENSZ-konvenciókban, politikai kinyilatkoztatásokban) elhangzottak szerint kell cselekedni, csak akkor lehet egy 29
állam hiteles, ha a szavak és a tettek összhangban vannak. Ez az egyszerű logika értelmezhető akár a teljes kormányzati tevékenységre is, vagyis ha a Magyar Köztársaság valamit megjelenít, pl. a biztonsági stratégiájában, akkor annak a gyakorlati végrehajtás szintjén is igaznak kell lennie, a mindennapi gyakorlat nem mehet „vele szemben”. Ebből adódik, hogyha alkotunk egy stratégiát (tervet, stb.), az csak akkor tölti be a célját, ha reális alapon készül és, ha az alkotók (döntéshozók) komolyan is veszik az abban foglaltakat, és az nem válik a mindennapok áldozatává. ÖTÖDSZÖR, a terrorizmus elleni fellépésnek csak egy szűk szelete a katonai hozzájárulás, a döntő eleme a sikernek a diplomáciai, politikai és főleg a gazdasági intézkedések eredményességének függvénye. HATODSZOR, a nemzeti sajátosságok, az eltérő érdekviszonyokból, és lehetőségekből fakadó sajátosságok érvényesíthetők a nemzeti rendszerekben, sőt amennyiben eltekintünk tőlük az egésznek a hitelessége, és potenciális eredményessége is megkérdőjelezhető. Végül, összességében megállapíthatjuk, hogy számtalan tanulságot, megfontolandó elemet felsorolhatnánk a kanadai gyakorlatból, azonban a dolgozat keretei, és a kidolgozásra kapott idő szűkössége csak ennyit tett lehetővé.
3. Befejezés Véleményünk szerint a tanulmány egészét tekintve jól érzékelhető, hogy Kanada biztonságpolitikájának milyen jelentős szegmensét képviseli a terrorizmus elleni küzdelem, melynek kereteit, s’ a folytatott gyakorlatot átfogó jelleggel próbáltam felvázolni. Kitértünk a terrorizmus elleni harc jogi környezetére, összegeztem az intézményi struktúrát, valamint bemutattam, hogy Kanada milyen gyakorlati intézkedéseket hajtott végre, milyen rendszabályokat foganatosított a terrorveszély csökkentése érdekében.
30
A kutatómunkát, e tárgykörben nem fejeztük be, hiszen egyértelmű, hogy komoly kérdések maradtak még nyitva a kanadai stratégia részleteiben, nem beszélve a magyar rendszerrel való alaposabb összehasonlító elemzésnek az elvégzését.
31
4. Felhasznál t irodalom: 1. Anti Terrorismus Act – ATA, (http://www2.parl.gc.ca/HousePublications/Publication.aspx?Language=E&Parl=37&Ses=1 &Mode=1&Pub=Bill&Doc=C-36_3&File=42#6) (2007. január 17.); 2. Public Safety Act – PSA, http://lois.justice.gc.ca/en/P-31.5/index.html, (2007. január 17.); 3. Aeronautics Act, http://laws.justice.gc.ca/en/showtdm/cs/A-2,; 4. Canada's Actions Against Terrorism Since September 11, http://www.dfait-maeci.gc.ca/antiterrorism/canadaactions-en.asp, (2007. január 17.); 5. http://geo.international.gc.ca/cip-pic/afghanistan/library/kprt-en.asp; 6. An overview of canada's counter-terrorism arrangements, http://ww2.pssp.gc.ca/publications/national_security/terrorism_arrangements_e.asp,(2007. január 17.); 7. Canada's Diplomatic Actions Questions & Answers, http://www.dfait-maeci.gc.ca/antiterrorism/faq-en.asp (2007. január 17.); 8. CSI Public Report, http://www.csisscrs.gc.ca/en/publications/annual_report/2004/report2004.asp 9. Criminal Code, http://laws.justice.gc.ca/en/C-46/267115.html, (2007. január 17.); 10. Anti-Terrorism Activities, http://www.safecanada.ca/link_e.asp?category=6&topic=45 (2007. január 17.); A Wikipedia Kanada oldalai, http://en.wikipedia.org/wiki/Canada, (2007. január 17.);
5. Mellékletek 1. sz. melléklet: A terrorizmus elleni harchoz köthető legfontosabb jogi, biztonságp olitikai, és kormányzati i ntézkedéseket összegző táb lázatok; 2. sz. melléklet: A Kanadai Fegyveres Erők, és más kormányzati szervek által végrehajtott műveletek;
32
1. sz. melléklet
A TERRORIZMUS ELLENI HARCHOZ KÖTHETŐ LEGFONTOSABB JOGI, BIZTONSÁGPOLITIKAI, ÉS KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉSEKET ÖSSZEGZŐ TÁBLÁZATOK
1. SZ. TÁBLÁZAT BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS POLITIKA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS AZ OPERATÍV VEZETÉS RENDJE A Királyi Államtanács, hasonlóan az Európában általános Miniszterelnöki Hivatalokhoz (Kancelláriákhoz) a Miniszterelnök (Prime Minister) és a Kormány (Cabinet) legfontosabb tanácsadó és döntés-előkészítő 1. MINISZTÉRIUMOK, HIVATALOK KÖZÖTTI (FELETTI) KOORDINÁCIÓS TESTÜLET
Királyi Államtanács Hiva- szerve a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben. tala (Privy Council Office)
A Legfőbb Államügyész Hivatala (Solicitor General’s Office) biztosítja az alapvető bemeneti információkat a nemzeti (belpolitikai) kérdésekben, míg a Külügyminisztérium (Ministry of Foreign Affairs) a nemzetközi-, külpolitikai ügyekről, tendenciákról informálja a Tanácsot.
2. A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM ELSŐDLEGES FELELŐS SZERVEZETE
Legfőbb Államügyész Hivatala
A Legfőbb Államügyész Hivatala, mint minisztériumi szintű szervezet, rendelkezik a terrorizmus ellenes
(Solicitor General’s Office)
harchoz szükséges hírszerző és erőszakot alkalmazni képes szervezetekkel. A minisztérium politikai felügyelete alatt működő Kanadai
Titkosszolgálat
(Canadian
Security
Intelligence Service) folyamatosan értékeli a terrorfenyegetettséget, és ellátja információval, a szintén a minisztériumhoz tartozó, Királyi Kanadai Lovasrendőrséget (Royal Canadaian Mounted Police), ami a legfontosabb jog kikényszerítő eszköze a kanadai kormányzatnak. Királyi
Kanadai
Lovas-
rendőrség 3. AZ ESEMÉNYEK ALATTI OPERATÍV VEZETÉS-IRÁNYÍTÁS RENDJE
(Royal
Canadaian
Mounted Police)
Helyhatósági Rendőrség (Municipal Police)
A Királyi Kanadai Lovasrendőrség, a kanadai szövetségi állam nemzeti rendőrsége, amely előre meghatározott
szabályok,
és
felelősségi
körök
szerint
(Memorandums of understanding describing how law enforcement will be coordinated), együttműködik a nagyobb városok, és más helyhatóságok által üzemeltetett és felügyelt Helyhatósági Rendőrségekkel (Municipal Police).
34
2. SZ. TÁBLÁZAT A LEGJELENTŐSEBB JOG KIKÉNYSZERÍTŐ (ERŐSZAKSZERVEK) ÉS HÍRSZERZŐ SZERVEZETEK A Királyi Kanadai Lovasrendőrség, mint a legjelentősebb nemzeti rendőri erő, elsődleges felelősséggel bír Királyi
Kanadai
Lovas- a kanadai szövetségi állam biztonságát fenyegető ter-
rendőrség (Royal 1. JOG
KIKÉNYSZERÍTŐ
(ERŐSZAK-
rorveszélyek megelőzésében, a bekövetkezett terrorcseCanadaian
Mounted Police)
lekmények felszámolásában (aktív védelem) és a potenciális terrorfenyegetést jelentő személyek, szervezetek felkutatásában és a terrorcselekmények megaka-
SZERVEK)
dályozásában. A Helyhatósági Rendőrségek együttműködnek a KiHelyhatósági
Rendőrség
(Municipal Police)
rályi Kanadai Lovasrendőrséggel a bekövetkezett terrorcselekmények felszámolásában és a aktív támogatást nyújtanak a saját területükön folytatott operatív tevékenységek során.
Kanadai Titkosszolgálat 2. HONI HÍRSZERZŐ SZERVEZETEK
(Canadian Intelligence Service)
Security
A
Kanadai
Titkosszolgálat
(Canadian
Security
Intelligence Service) felelős a terrorizmussal-, terrorfenyegetettséggel kapcsolatos hírszerzési információk gyűjtéséért, elemzéséért, valamint ezen információk
35
megosztásáért a meghatározott kormányzati szervek között. A Titkosszolgálat együttműködik a szövetséges országok társszerveivel, azonban önállóan operatív műveleteket külföldön nem hajt végre. A Kanadai Titkosszolgálat a Legfőbb Államügyészség, (minisztérium) politikai irányítása alatt hajtja végre alkotmányos feladatát. Nemzetvédelmi
Miniszté-
rium (Department of Defense)
National
A Nemzetvédelmi Minisztérium (Department of National Defense), az adott szituációnak megfelelő, információs-hírszerző csoportokat hoz létre, és alkalmaz a felsőszintű tervező, döntés-előkészítő munka támogatására. A minisztériumon belül található Kommunikációs
3. EGYÉB HÍRSZERZŐ SZERVEZETEK
Biztonsági Kommunikációs sági Szervezet
Szervezet
(Communications
Security
Bizton- Establisment) rendelkezik azokkal technikai eszközparkkal és szakember állománnyal, amely képes a ter-
(Communications Security rorizmussal kapcsolatos digitális (elektronikai, inforEstablisment)
mációtechnológiai) információkat megszerezni, és a kormányzati
információtechnológiai
infrastruktúrát
megvédeni a „cyberterror” támadások ellen.
36
3. SZ. TÁBLÁZAT A LEGJELENTŐSEBB TERRORIZMUSSAL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK, DEFINICIÓK, ÉS EGYÉB JOGI DETERMINÁNSOK 2001-ben, a szeptember 11-i terrortámadás után, Kanada felülvizsgálta a terrorizmussal kapcsolatos jogi vény környezetet, és úgy ítélték meg, hogy egy új törvény (Bill C-36 Antiterrorismus megalkotásával hatékonyabb fellépést biztosító jogi kereteket biztosíthatnak a terrorizmus elleni harchoz, Act) a terror elhárításhoz. Terrorizmus
2. A
LEGJELENTŐSEBB
MUSSAL BÁLYOK
KAPCSOLATOS
TERRORIZJOGSZA-
elleni
Büntető törvénykönyv (Criminal Code)
tör-
A terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények egy része a büntetőjog keretében szankcionálható. E törvény több pontját a C-36 módosította, így új tényállások beépítésével hatékonyabb működést biztosít a terrorizmus pénzügyi, anyagi támogatása, a pénzmosás elleni küzdelemben.
Ez Alapokmány definiálja a legáltalánosabb emberiKanadai Emberi- és Sza- , és szabadságjogokat, amelyeket a terrorizmus elleni harcban, is csak rendkívül indokolt esetben korlátozbadság Jogi Alapokmány hatnak. A kormányzat számára folyamatos kontrolt (Canadian Charter of jelent, és folyamatos elemzést igényel a megtenni kíRights and Freedoms) vánt intézkedések és az Alapokmányban megjelölt jogok korlátozása közötti arányosság megteremtése.
37
A büntető törvénykönyv terrorizmus definícióját az ATA módosította, a terrorcselekmény történhet Kanadán kívül, és akár honi területeken is, azonban a főismérvei az alábbiak: Sérti az ENSZ Kovenciókat és Protokolokat; Végrehajthat, vagy fenyegethet olyan cselekmények végrehajtásával, amelyeket politikai, vallási, vagy ideológiai céllal a lakosságot megfélemlíti, illetve a Terrorizmus 3. A
TERRORIZMUS
DEFINICIÓJA, LEÍRÁSA
HIVATALOS
elleni
tör-
vény (Bill C-36 Antiterrorismus Act – ATA)
kormányzatot valaminek a megtételére, vagy valamilyen intézkedésének a felfüggesztésére kényszeríti; Olyan eszközökkel, mint gyilkosság, komoly fenyegetése, vagy veszélyeztetése személyeknek, alapvető
infrastruktúráknak,
szolgáltatásoknak,
vagy
egyéb vagyontárgyaknak; A törvény definiálta a terroristacsoport fogalmát is: „terroristacsoport olyan entitás, amely tevékenységével elősegíti, vagy aktív részvételével végrehatja a terrorcselekményeket.” A törvény nem ad semmiféle konkrét listát ezekről potenciális a terrorcselekményekről,
38
azonban implicit módon az alábbi bűnügyi konzekvenciával is járó cselekményeket definiálja: terrorral való fenyegetés; a terrorizmus pénzügyi támogatása. Ezen kívül lehetőséget teremt a kormányzat számára a terrorcsoportok, illetve azokat támogatók bankszámláinak befagyasztására, vagyontárgyainak zár alá helyezésére, valamint akár karitatív tevékenységet is folytató szervezetek működésének korlátozására (betiltására), ha bebizonyosodik, hogy terroristák támogatását is végzi, akár közvetett módon. A
Kanadai
Titkosszolgálat
(Canadian
Security
Intelligence Service) hivatalos kiadványa (stratégia) Kanadai
Titkosszolgálat
(Canadian
Security
Intelligence Service)
csak implicit módon határozza meg a terrorizmus fogalmát, mely szerint „Kanada biztonságának a fenyegetése” magába foglalja azokat a Kanada honi területein belüli és azon kívüli cselekményeket, amelyekben erőszakos eszközöket alkalmaznak személyek, vagy vagyontárgyak ellen politikai célok elérése érdekében.
Migrációs és Beván4. EGYÉB JOGI DETERMINÁNSOK
dorló Védelmi Törvény (Immigration
and
A 2001. november elsején elfogadott törvény a korábbi migrációs törvényt hatálytalanította, és a módosítás, és a teljesen új norma szöveg bevezetésének a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a Kanada, mint
39
Refugee Protection Act)
befogadó állam közötti újszerű egyensúly megteremtése volt a cél. Lényegileg segíti a potenciális terroristák országba való bejutásának a kiszűrését, és egyben védi a döntő többségben lévő ártatlan bevándorlók, menekültek jogait.
A törvény, 1985 óta, többszöri módosítás mellett,
Légügyi Törvény
alapvető szabályokat állít fel a repülésbiztonságának
(Aeronautics Act)
érdekében. A terrorcselekmények jelentős hányada e szenzitív területet érint, illetve fenyeget ezért a kanadai jogrend terrorizmust tartalmazó részének fontos szegmense ez a törvény.
40
41
2. sz. melléklet
A KANADAI FEGYVERES ERŐK, ÉS MÁS KORMÁNYZATI SZERVEK ÁLTAL VÉGREHAJTOTT MŰVELETEK14
IOLAUS MŰVE-
1. IOLAUS MŰVELET
LET
Az
Assistant
ENSZ
Biztonsági
Military
Tanács 1500-as határo-
Advisors,
zata alapján létrehozta a
A/MILAD
„Nemzetek Segítése Küldetés Iraknak” (Nations Assistance
Mission
for
Iraq - UNAMI) missziót. Az UNAMI mandátuma szerint: az iraki kormányzati rendszer újbóli kiépítésében; a demokratikus közigazgatás létrehozásában, erősítésében vállal aktív szerepet. A Kanadai Védelmi Erők részvételét az UNAMI misszióban IOLAUSműveletnek nevezték el. A missziót eredetileg egy éves időtartamra hozták létre, amelyet évente megújítanak. A misszióban egy magasan képzett tiszt (szakértő) vesz részt a Kanadai Expedíciós Erők Parancsnoksága (Canadian Expeditionary Force Command 14
Kanada az évtizedek során rendkívül aktív szerepet játszott a különböző ENSZ
mandátum alatt végrehajtott béke-, béketámogató és egyéb humanitárius küldetésekben (pl. Ciprus, Haiti, Kongó, Szudán, Egyiptom). A vizsgálat során azonban a terrorizmus elleni küzdelemhez leginkább köthető, a közelmúltban és jelenleg is folytatott műveleteket szerkesztettem be a dolgozatomba.
CEFCOM) állományából, az UNAMI operatív vezetését ellátó ENSZ Főtitkár Különleges Megbízottja (Special Representative of Secretary General) mellett lát el fegyvermentes katonai tanácsadó feladatokat.
43
2. AZ AFGANISZTÁNI RÉSZVÉTEL Kanada, a demokratikusan választott afgán kormányzat felkérésére, érvényes ENSZ BT határozatok alapján (1386, 1707) mintegy 2500 fővel vesz részt a 36 ország részvételével folytatott segítségnyújtásban. A NATO-vezette Nemzetközi
Biztonsági
Segítség
Erők
küldetés
(International
Security
Assistance Force – ISAF) alapvető célja a biztonsági helyzet javítása, és az ország újjáépítésében való részvétel. Az ISAF kezdetben a fővárosra és környékére koncentrált, majd később, a Tartományi Újjáépítő Csoportok (Provincial Reconstruction Teams) létrehozásával és üzemeltetésével a teljes országra kívánja kiterjeszteni a biztonság- és ország építő tevékenységét.15
15
A NATO tervei szerint az ISAF-nek 5 fázisban kell végrehajtani a feladatát:
1. Kabul és környezet biztonságának javítása, előkészítés a teljes országban folytatandó való műveleteknek. 2. A műveletek földrajzi expanziója. 3. Stabilizáció. 4. A nemzetépítő munka átadása az afgánoknak, visszatelepülés a bázisokra.
44
Regionális Parancsnokságok (RC’s) és Tartományi Újjáépítő Csoportok (PRT’S)
Az ISAF Regionális Parancsnokságai (RC’s) és Tartományi Újjáépítő Csoportok diszlokációja (PRT’S)
(Forrás: http://www2.hq.nato.int/ISAF/media/pdf/placemat_isaf.pdf) Pár szót kell szólni az ISAF (NATO) és az Egyesült Államok által vezetett koalíció Tartós Szabadság (Enduring Freedom) művelet kapcsolatrendszeréről. A Tartós Szabadság hadművelet jellege alapvetően eltérő az ISAF-étól, mert az fegyveres harctevékenységek által az újjáéledő tálib és al-Kaida fenyegetéseket célozza elhárítani. Mindazonáltal mindkét küldetés végcélja ugyanaz: béke és stabilitás megteremtése Afganisztánban, egy választott és demokratikus kormány támogatásával. Ez tágabb értelemben véve „nemzetépítés”, és az ISAF-nek és a Tartós Szabadság hadműveletnek együttműködve kell megvalósítaniuk célkitűzéseiket. Az együttműködés keretét egy hivatalos Katonai Technikai Megállapodás határozza meg, amit a napi egyeztetés szintjén a kölcsönösen alkalmazott összekötő tisztek rendszere valósít meg.
45
A Kanadai Védelmi Erők három, egymástól jól elkülöníthető, de egymással szerves kapcsolatban lévő, missziót (műveletet) hajtanak végre. 2. 1. ATHENA MŰVELET Az Athena-művelet a Kanadai Védelmi Erők legjelentősebb akciója mind méretét, mind jelentőségét tekintve. A mintegy 2500 főből álló személyi állo-
AZ ISAF TEVÉKENYSÉGÉNEK
1. FÁZIS (ÉSZAK)
KITERJESZTÉSA
2004.
2. FÁZIS (NYUGAT)
2005.
4. FÁZIS (KELET)
2006. OKT. 3. FÁZIS (DÉL) 2006. JÚL.
Az ISAF tevékenységi körzetének földrajzi expanziója
(Forrás: mány azhttp://www2.hq.nato.int/ISAF/media/pdf/placemat_isaf.pdf) alábbi egységekből került felállításra: Kandahár Harci Csoport (Battle Group in Kandahar) alapvetően az 1. Kanadai Királyi Ezred (1st Royal Canadian Regiment) állományából tevődik össze:
Könnyű Gyalogsági katonák (2nd Battalion of Patricia’s Princess Canadian Light Infantry);
Műszaki katonák (2nd Combat Engineer Regiment);
Tüzér üteg (2nd Royal Canadian Horse Artillery);
Páncélos felderítő csoport (Royal Canadian Dragoons);
Leopárd harckocsi század (Lord Stratchcona’s Horse, Royal Canadian);
Pilótanélküli Repülőgép egység (408 Tactical Helicopter Squadron); 46
70 egészségügyi támogató szakember a Többnemzeti Egészségügyi Egységben (Mutinational Medical Unit, Kandahar Airfield); 30 tiszt a Többnemzeti Dandár vezetésének támogatására (MultiNationak Brigade, Regional Command South);
A repülésirányítók a Kabuli Nemzetközi repülőtéren
300 fő nemzeti parancsnoki elem (National Command Element, Kandahar Airfield); 300 fő nemzeti támogató elem (National Support Element, Kandahar Airfield); 50 fő az ISAF főhadiszálláson (ISAF Headquarters); 15 fő nemzeti támogató elem a Kanadai Nagykövetségen Kabulban; 250 fő hadszíntéri támogató (logisztikai) csoport (Theater Support Element, Southwest Asia); 2005. augusztusa óta, 2009. februárjáig tartó mandátummal Kanada egy PRT-t üzemeltet Kandahári központtal. Ez a PRT ún. „összkormányzati erőfeszítés”, amiben részt vállal a Kanadai Védelmi Erők, a Külügy- és Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium (Department of Foreign Affairs and International Trade Canada), Kanadai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (Canadian International Development Agency - CIDA), és a Kanadai Királyi Lovasrendőrség egységei16.
16
A kandahári PRT tevékenységéről hosszasan lehetne értekezni, azonban a meg-
ítélésem szerint csak közvetve, bár rendkívüli jelentőséggel járul hozzá a terrorizmus elleni harc sikeréhez. Széleskörű tevékenységük eredményeként, pl. egyenruhával látták el a helyi rendőrséget, a helyi tűzoltóság felszerelését bővítették, ún.
47
2. 2. ARCHER MŰVELET Az Archer-műveletnek nevezik a kanadai hozzájárulást a Tartós Szabadság művelet sikeréhez. A kanadaiak alapvetően vezető beosztású tisztekkel, törzstisztekkel (hadműveleti tervezők) és kiképzőkkel, valamint biztonsági infrastruktúrák járulnak
fenntartásával
hozzá, közvetett
módon, a harci cselekményekhez. Mintegy 15 főt delegáltak, Greg Young dandártábornok vezetésével, a BizHalott kanadai katona hazaszállítás előtti bajtársi búcsúztatása
tonsági
Ideiglenes
Pa-
rancsnokság
(Combined
Security
Transition
Command) kötelékébe, amely feladata az Afgán Nemzeti Haderő (Afghan National Army), és az Afgán Nemzeti Rendőrség (Afghan National Police) felállítása, tagjainak kiképzése, felkészítése. 2. 3. ARGUS MŰVELET 2005. szeptembere óta, kétoldalú megállapodás szerint, Kanada mintegy 15 fő katonai, és civil szakemberrel támogatja az Afgán Iszlám Köztársaság kormányzatát a stratégiai tervezés, a stratégiaalkotás kultúrájának megteremtésében és a mindennapos kormányzati gyakorlatba való meghonosításában. A csoport Stratégiai Tanácsadó Csoport (Strategy Advisory TeamSAT-A) néven működik. A csoport egy kis létszámú parancsnoki és támogató elemen kívül: két fő stratégiai tervezőből, védelmi elemző-értékelőből, és egy fő stratégiai kom-
„mikrokredit” hitelekkel támogatták a helyi gazdaságot, árvaházakat hoztak létre, ill. újítottak fel, segítettek a nőknek a munka erőpiaci belépésben, stb..
48
munikációs szakemberből áll, amit a mindenkori feladatok és igények szerint bővíthetnek. A csoport szakemberei a megfelelő afgán minisztériumok és hivatalokban hajtják végre feladataikat, mely szerint együttműködnek a Kanadai Nagykövetséggel, a humanitárius és civil szervezetekkel, mozgalmakkal, és természetesen az afgán kormányzat vezető beosztású személyeivel.
49
Cseh Köztár saság a terroriz mus ell eni harcban 1. Bevezetés A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén alakult meg a felbomlott Csehszlovákia egyik utódállamaként. A 78 864 km2 területű, kb. 10,3 millió lakosú ország17 születését követően stabil és békés környezetben találta magát: Lengyelország, Németország, Ausztria és Szlovákia felől sem kellett fenyegetéssel és komolyabb biztonságpolitikai kockázatokkal számolnia. A posztkommunista országok közül – Lengyelországgal és hazánkkal együtt – az elsők között csatlakozott a NATO-hoz, majd néhány évvel később az Európai Unióhoz is. A nemzetközi biztonsági környezetben a hidegháború után beállt súlypontbeli eltolódások a Cseh Köztársaságra is hatással voltak. A 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követően a terrorizmus, mint a biztonságot fenyegető tényező szinte minden állam biztonságpolitikájában, így Csehországéban is hangsúlyt kapott. Joggal merül fel a kérdés, hogy a témának tulajdonított relevancia valós alapokon nyugszik, azaz tényleges fenyegetéssel kell számolnia az országnak, vagy a terrorizmus elleni harcban való részvétel inkább a politikai irányultságot, esetleg elkötelezettséget szimbolizálja. Jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy napjaink egyik legmarkánsabb biztonságpolitikai kihívását, a terrorizmust, valamint a terrorizmus elleni harcot hogyan igyekszik kezelni a cseh állam. Az első részben feltérképeztük, hogy a 2001. szeptember 11. előtti időszakban Csehország életében milyen szerepet játszott a terrorizmus, majd azt vizsgáljuk, hogy az amerikai terrortámadásokat követően az ország részéről milyen magatartás volt megfigyelhető, s hogy jelenleg hogyan járulnak hozzá a terrorizmus elleni harchoz. A politikai irányvonal mellett bemutatunk néhány, a cseh közvélemény által formált álláspontot is, amellyel árnyaltabbá tehető a Cseh Köztársaság terrorizmus elleni harcban való részvételének megítélése. 17
Roušar, Jaroslav: The Czech Republic and Its Professional Armed Forces, 7-8.
p.
50
2. A terrorizmus és a Cseh Köztársaság - 2001. szeptember 11. előtt Hogy a terrorizmus problémaköre mennyire nem játszott jelentős szerepet a cseh biztonsági napirenden, azt az is jelzi, hogy az 1997. évi csehországi biztonsági helyzetjelentésben18 a terrorizmussal nem foglalkozik külön alfejezet. A Szervezett Bűnözési Egység keretein belül 1997. január 1-től hozták létre a Terrorellenes Osztályt, amely független végrehajtó szervezetként teljesítette feladatait. Tevékenységük a nemzetközi terrorizmusra irányult, s azt vizsgálták, hogy a terrorcselekmények hatásai milyen biztonsági kockázatokat rejtenek a Cseh Köztársaság számára. Kialakítottak egy terrorizmussal kapcsolatos információs adatbázist, valamint felmérték és értékelték a nemzetközi terrorista és fundamentalista szervezetek tevékenységét. Az arab származású közösségek19, amelyek már a múltban is az ország területén tartózkodtak (s gyakran együttműködtek a korábbi állami titkos rendőrséggel), és az iraki ellenzékiek képviselői is a vizsgálat tárgyát képezték. Ők többnyire illegális migrációval, csempészettel, útlevél hamisítással, pénzügyi csalással és fegyverkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekményeket követtek el. A jelentés szerint megnőtt a robbanóanyagokkal elkövetett támadások száma. 20 Ezek legtöbbje adósságok kiegyenlítésével, zsarolással és megfélemlítéssel volt kapcsolatba hozható, senki sem vállalta a felelősséget. Az afganisztáni háború veteránjainak jelenléte tűnt a legnagyobb, külföldi állampolgárok miatti biztonsági kockázatnak. Főként a militarista iszlám elterjedése, különösen pedig annak lehetősége látszott veszélyesnek, hogy ezeket a személyeket erőszakos cselekmények végrehajtásával bízzák meg. A külföldi állampolgárok által szervezett terrorista cselekmények potenciális veszélyét főleg azzal
18
Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1997 (Comparison
with 1996) 19
Létszámát tekintve nem jelentős, a 2004. évben mintegy 20482 fő volt a mu-
zulmán kisebbség, amely az ország lakosságának a 0,2 százaléka. (Tálas Péter: Kelet-Közép-Európa és az új típusú terrorizmus, 17. p.) 20
A Szervezett Bűnözési Osztály 1997 folyamán 39 komolyabb, robbanószerrel
elkövetett támadást regisztrált, azonban egyet sem minősítettek terrorcselekménynek.
51
hozták összefüggésbe, hogy lejárassák a Cseh Köztársaságot, s azt sugallják: nem szavahihető, és nem áll készen a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Az 1998-ban készített biztonsági helyzetjelentés21 már arról beszél, hogy alapvetően politikai és vallási természetű terrorizmus fenyegeti a világ nagy részét. A dokumentum szerint a legnagyobb probléma a terrorista szervezetek modern fegyverekhez és kommunikációs rendszerekhez történő hozzáférése. Bár a Cseh Köztársaságot illetően nem volt kimutatható a terrorista cselekmények hirtelen megnövekedésének veszélye, a jelentés mégis óvatosságra int, s felhívja a figyelmet, hogy ez nem tekinthető állandó állapotnak. Az 1998-as évben nem működött nemzetközi terrorista csoport az ország területén, azonban nem tartották kizártnak az egyéni terrorista támadásokat. Míg a korábbi évek jelentései használták a terrorizmus kifejezést, ám a kifejezés tartalmát nem magyarázták meg, addig az 1999. évi biztonsági helyzetjelentésben22 már megtaláljuk a terrorizmus cseh definícióját. Ezek szerint terrorizmus alatt a komoly bűncselekményekre való felkészülést, s az akciók végrehajtását értik, amelyekben erőszakot alkalmaznak, vagy fenyegetőznek annak érdekében, hogy félelmet keltsenek, és politikai, vallási vagy ideológiai célokat érjenek el. A terrorizmust a leggyakrabban használt eszközök alapján is definiálják, mint a bombatámadások, levélbombák, túszejtés, gyilkosság, emberrablás, stb. Megállapítást nyert, hogy az országot továbbra sem fenyegeti nyílt terrorveszély, a látensen meghúzódó kockázatokat azonban figyelemmel kísérik (így a hazai arab közösséget, az afgán veteránokat, a Szabad Európa Rádió Irakba és Iránba sugárzott adásaira adott esetleges reakciókat, az extrém csoportok radikalizálódásának lehetőségét). Felhívták a figyelmet arra is, hogy a globalizáció-ellenesség, a külföldi bevándorlókkal szembeni ellenérzés egyre nő.
21
Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1998 (in comparison
with 1997) 22
Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1999(in comparison
with 1998)
52
A 2000. évi jelentés arról számol be, hogy a cseh rendőrség egyre kiterjedtebben vesz részt a terrorizmussal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, így például tagja az Európai Unió Terrorizmus Elleni Rendőri Munkacsoportjának is. Az együttműködés leginkább a kölcsönös információcserén alapult, de 2000 novemberében Prágában és Kolínban egy cseh-brit szimulációs gyakorlatot is rendeztek, melynek során egy követség elleni terrorista támadást kellett kezelni. 3. 2001. szeptember 11. és a cseh reak ciók Vladimir Galuska, a Cseh Köztársaság állandó képviselője az ENSZ-ben, 2001. október 3-án a Közgyűlés terrorizmusról szóló vitája során intézett felszólalásában23 tolmácsolta a Cseh Köztársaság őszinte részvétét az amerikai nép felé a szeptember 11-i terrortámadások miatt, valamint elmondta: országa teljes szolidaritást vállal az Amerikai Egyesült Államok kormányával abbéli szándékának megvalósításában, hogy megbüntessék ennek a szörnyű merényletnek az elkövetőit és támogatóit. Nyilatkozatában az állandó képviselő hangsúlyozta, hogy hazája minden erőfeszítésével azon van, hogy erősítse a terrorizmus elleni fellépés politikai és törvényi kereteit. Ennek megfelelően felhívta a figyelmet arra, hogy Csehország a 12 szektorális terrorellenes egyezményből kilencnek résztvevő állama, valamint hogy a hazai törvényhozó szervek is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményeket megjeleníthessék a honi törvénykezésben. Kiemelte emellett azt is, hogy Csehország nem csak a multilaterális egyezményekre, de a Belügyminisztériumon és a rendőri szerveken keresztül a kétoldalú együttműködésre is megkülönböztetett figyelmet fordít. Ebben az összefüggésben az ország 2001-ig 15 kétoldalú nemzetközi megállapodást írt alá, és további 15 van az előkészítés különböző fázisaiban.
23
Részletesen
lásd:
http://www.mzv.cz/wwwo/default.asp?id=7699&ido=7347&idj=2&amb=112
53
4. A terrorizmus elleni harc megjelenése a cseh nemzeti dokument umokban 4.1. A Cseh Köztársaság külp olitikai koncepciója A terrorizmus elleni harc az amerikai terrortámadásokat követően szinte minden fontosabb cseh nemzeti dokumentumban helyet kapott. A 2002-ben megfogalmazott, 2003-2006 közötti időszakra vonatkozó külpolitikai koncepcióban24 a kulcsfontosságú külpolitikai prioritásokat a kormány a következőkben jelölte meg: végrehajtani a Cseh Köztársaság integrációját az Európai Unióba, és az országot az EU érett tagjává tenni; aktív részvétel a NATO-ban; támogatni a terrorizmus elleni harcot; jószomszédi kapcsolatok kialakítása és a regionális együttműködés erősítése; kétoldalú és multilaterális alapokon más országokkal és nemzetközi szervezetekkel kapcsolatok kiépítése, különös tekintettel a külpolitika gazdasági dimenziójára; hatékonyan népszerűsíteni a Cseh Köztársaságot külföldön. A terrorizmussal külön rész is foglalkozik, mely szerint a Cseh Köztársaság aktívan részt vállal a terrorizmus elleni harcban, valamint a terrorizmus gyökereinek a felszámolásában egyaránt. A terrorellenes hadjárat legszélesebb értelmű koncepcióját támogatja az ország, különös tekintettel a nemzetközi együttműködésre, amely hosszú távon a nemzetközi szervezett bűnözés, kábítószerkereskedelem, fegyver- és emberkereskedelem, korrupció és a terrorizmus pénzügyi támogatásának minden formája ellen irányul. A terrorellenes tevékenységekben az ENSZ, az Európai Unió, a NATO, az EBESZ, az Európa Tanács és más szervezetek keretein belül kíván hathatósan részt vállalni.
24
Conceptual Basis of the Foreign Policy of the Czech Republic for the 2003 -
2006 period http://www.mzv.cz/servis/soubor.asp?id=4670
54
4.2. A Cseh Köztársaság Biztonsági S tratégiája A meghatározó jelentőségű Nemzeti Biztonsági Stratégiában25 is jelentős hangsúlyt kapott a terrorizmus elleni harc. A cseh nemzeti álláspont szerint a biztonság oszthatatlan, és a Cseh Köztársaság biztonsága elválaszthatatlan az euro-atlanti tér biztonságától, valamint a globális biztonságtól is.26 Az Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően készült, jelenleg érvényben lévő, harmadik biztonsági stratégia-változat szerint a Cseh Köztársaság fontosságuk alapján megkülönbözteti az alapvető, a stratégiai és az egyéb fontos nemzeti érdekeket. Alapvető érdeknek tartják a Cseh Köztársaság létezésének biztosítását, szuverenitásának területi integritásának és politikai függetlenségének megőrzését, a demokrácia és a jogrend, valamint az alapvető emberi jogok és a népek szabadságának védelmét. Csehország stratégiai érdekeit a következőkben foglalja össze a dokumentum:27 biztonság és stabilitás – különösen az euro-atlanti térségben; az ENSZ globális stabilizáló szerepének a fenntartása és a szervezet hatékonyabbá tétele; a NATO-n belüli transzatlanti kapcsolat erősítése és stratégiai partnerség kiépítése a NATO és az EU között; a NATO és az Európai Unió védelmi képességeinek egymást kiegészítő fejlesztése; az EBESZ szerepének erősítése a fegyveres konfliktusok megelőzésében, a stabilizációs és demokratizációs folyamatokban; a nemzetközi terrorizmus visszaszorítása; a tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik elterjedési kockázatának csökkentése; a szervezett bűnözés és az illegális migráció felszámolása;
25
Security
Strategy
of
the
Czech
Republic
(a
továbbiakban
SSCR),
http://www.mzv.cz/wwwo/mzv/default.asp?id=24118&ido=7567&idj=2&amb=1 26
SSCR 9. pont
27
SSCR 15. pont
55
a Cseh Köztársaság ellen tömegpusztító fegyverrel (rakétákkal vagy más fegyverrel) történő támadás kockázatának a csökkentése; a regionális együttműködés támogatása; a Cseh Köztársaság gazdasági biztonságának szavatolása, e célból a globális gazdasági stabilitás elősegítése, a stratégiai nyersanyagforrások, termékek, szolgáltatások, a tőkeáramlás forrásainak és formáinak felosztása, a stratégiai infrastruktúrák védelme; a hazai védelmi ipar versenyképesebbé tétele, megfelelő stratégiai tartalék biztosítása; a szabadság, demokrácia és a jogrend elsősége eszméinek terjesztése, ennek támogatása. Egyéb fontos nemzeti érdeknek tartják az Észak-Dél között meglévő gazdasági és szociális egyenlőtlenségek csökkentését; a környezetvédelmet, a fenntartható fejlődés alapelveinek népszerűsítését; a bűnözés, különösen a korrupció, a csempészet és az adócsalás visszaszorítását; az extremizmus megfékezését, gyökereinek felszámolását, és egy multikulturális, toleráns civil társadalom létrehozását; az állami intézmények és az igazságszolgáltatás hatékonyabbá és professzionálisabbá tételét, e célból a közigazgatási hatóságok, a helyi önkormányzatok és a közvélemény közötti interakciók növelését; a tudományos és technológiai fejlesztés támogatását, különösen a magas innovációs hozzáadott értékkel rendelkező új technológiák területén; a minősített információk védelmét és továbbítását ellátó technikai és technológiai képességek fejlesztését;
56
az előre nem látható természeti és környezeti katasztrófákra és ipari balesetekre történő felkészülést, valamint ezek megelőzését; az előre nem látható vészhelyzetekre és halálos fertőző betegségekre történő felkészülést és ezek megelőzését. Csehország szerint a nemzetközi politika főszereplői továbbra is az államok maradnak, ám a globalizációs és az integrációs folyamatok, valamint a nem kormányzati szervezetek és a közvélemény egyre jelentősebb tényezőkké válása nyomán az államok kénytelenek feladni szuverenitásuk egy részét állampolgáraik jogainak és szabadságának védelme érdekében. Ezeknek a folyamatoknak az eredményei gyakran ellentmondásosak, mert bizonyos nemkormányzati szereplők – különösen egyes államok támogatásával működő terrorista szervezetek, extremista csoportok és szervezett bűnözői hálózatok – jelenthetik az állam és polgárai számára a legnagyobb fenyegetést. A nemzetközi szintű problémamegoldás Csehország szerint csak akkor lehet hatékony, ha a kiválasztott megoldási módozat végrehajtásában a lehető legtöbb állam részt vesz. Ezzel kapcsolatosan a biztonsági stratégia némi kritikát fogalmaz meg az ENSZ-szel szemben, amikor megjegyzi: a világszervezet még nincs felkészülve arra, hogy a jelenlegi kihívásokat kezelje, ezért annak reformjára van szükség, hogy eredményesen lehessen szembeszállni a terrorizmussal és a tömegpusztító fegyverek és célba juttató eszközeik elterjedésével28. A dokumentum szerint az euro-atlanti térség alapvető biztonsági szervezete a NATO. Az 1999-es szövetségi stratégiai koncepció, valamint a 2002 novemberi prágai NATO-csúcs29 határozatai mérföldkövet jelentettek a NATO új 28
SSCR 18. pont
29
A 2002. november 21-22-én megtartott prágai csúcstalálkozó több szempont-
ból jelentős volt mind a NATO, mind Csehország szempontjából. Ez volt a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követő első csúcstalálkozója a Szövetségnek, valamint az újonnan taggá választott, egykori posztkommunista országok közül elsőként a Cseh Köztársaság adhatott otthont a kétségkívül nagy biztonsági kockázatokat magában hordozó eseménynek. A legfontosabb döntések (NATO Reagáló Erő felállítása,
Prágai
Képességfelajánlási
Dokumentum,
parancsnoki
struktúra-
57
kihívásokhoz történő alkalmazkodásának folyamatában, vagyis a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése ellen folytatott küzdelemre való alkalmasság kialakításában. A nemzetközi szervezeteket illetően Csehország nagy jelentőséget tulajdonít a tömegpusztító fegyverek és azok célba juttató eszközeinek ellenőrzésére létrehozott nemzetközi rezsimeknek, amelyek – főként az exportellenőrzési rezsimek – különösen jelentős szerepet játszanak a terrorizmus elleni harcban is. A Cseh Köztársaságot érintő fenyegetések és kockázatok tekintetében középtávon nem tartják valószínűnek egy katonai támadás lehetőségét, annál inkább terrorista akciók bekövetkezésének esélyeit. A stratégia szerint a XXI. század elején elkövetett terrortámadások egyértelművé tették, hogy a terroristák többé nem lokálisan és elkülönített egységekként működnek, hanem globálisan együttműködő, irányított csoportokban. Extremista ideológiától fűtve, a tömegpusztító fegyverek elterjedésével együtt a terrorizmus stratégiai fenyegetést jelent mind Csehország, mind annak szövetségesei számára. A terroristák aszimmetrikus stratégiát alkalmazva elkerülik a közvetlen összeütközéseket, támadásaikat a kiválasztott ellenség területén, főként polgári célpontok ellen hajtják végre. Szívesen használnak nagy pusztító erővel rendelkező eszközöket, és igyekeznek tömegpusztító fegyverekhez is hozzájutni. A dokumentum megállapítja, hogy a terrortámadás kockázata a Cseh Köztársaságban megnövekedett.30 Az euro-atlanti térség perifériáján létező kevésbé stabil régiók és államok a csehek szerint melegágyai a terrorista, extremista és szervezett bűnözői csoátalakítás, új tagok meghívása a szervezetbe) mellett az Euro-atlanti Partnerségi Tanács 46 tagja – 19 NATO tagállam és 27 partnerország – egyhangúlag elfogadta a Terrorizmus Elleni Partnerségi Akciótervet. A dokumentum aláírói elismerték, hogy a közös ellenség, a terrorizmus ellen csak együttműködve lehet fellépni. Bővebben lásd: Tálas Péter – Molnár Ferenc: NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/natocsucstalalkozok és Együttműködés a partnerekkel a terrorizmus elleni harcban http://www.nato.int/docu/review/2003/issue1/hungarian/art3.html 30
SSCR 29. pont
58
portosulásoknak, csakúgy, mint az északi és déli területek közötti növekvő egyenlőtlenségek okozta elégedetlenség nyomán kialakuló állapot. Az ország a nemzetközi szervezetekben való részvételén túl a biztonsági problémák többoldalú megoldásának híve, azonban biztonsági stratégiájában egyértelműen nyilvánosságra hozza: amennyiben a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető helyzet megoldására hozott megelőző intézkedések és erőfeszítések kudarcot vallanak, s nem lehetséges a békés úton történő problémamegoldás, úgy a NATO-n és az Európai Unión belüli kötelezettségeinek megfelelően, az ENSZ Alapokmány elveinek fényében kész kényszerítő intézkedéseket, akár katonai erő alkalmazását is bevetni, főleg az alapvető emberi jogok elleni bűntettek, kifejezetten pedig népirtás esetén.31 A biztonsági stratégia kimondja: a terrorizmus elleni harcban a cseh haderő feladata elsősorban a speciális képességek kifejlesztésében, és a katonai hírszerzés hatékonyságának növelésében rejlik. A köztársaság törvényeivel összhangban a haderő tagjai is kapnak majd olyan jellegű kiképzést, melynek segítségével képesek lesznek hatékonyan segíteni a cseh rendőrség és a többi, biztonsági szektort alkotó szervezeti egység munkáját egy nem katonai jellegű fenyegetés esetén is.32 A belső biztonságpolitikai kockázatokkal és fenyegetésekkel kapcsolatosan a dokumentum rögzíti, hogy a Cseh Köztársaság a terrorizmus minden formája ellen küzd, ezért a 2001. szeptember 11-i USA elleni terrortámadásokra adott válaszként megalkotta a Terrorizmus elleni harc nemzeti akciótervét. A fentiekből jól látszik, hogy Csehország nemzeti biztonsági stratégiájában különösen hangsúlyos szerepet kapott a terrorizmus problémaköre. Az ország a terrorizmus jelenségét összetett problémaként kezeli, nem választja el a szervezett bűnözéstől, az extremista csoportoktól, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélyétől vagy a régiók egyenlőtlen fejlődésétől. Nem
31
SSCR 42. pont
32
SSCR 57. pont Megjegyzés: A megfogalmazásból egyértelműen kiderül, hogy a
haderőnek csak kisegítő jellegű feladatai vannak a terrorizmus elleni küzdelem közvetlen végrehajtása során, s a fenyegetés elsődleges kezelése a rendőrségre és a többi nemzeti biztonsági szervezetre hárul.
59
csupán a terrorizmus tüneti kezelését tartják fontosnak, de annak gyökereit is igyekeznek felszámolni. Hogy milyen eszközökkel, arra a már említett Terrorizmus elleni harc nemzeti akcióterve ad bővebb magyarázatot.
4.3. A terrorizmus elleni harc nemzeti akcióterve Mint a fentiekben említettük, 2001-ben az amerikai terrortámadások hatására Csehország bevezette a Terrorizmus elleni harc nemzeti akciótervét 33. A dokumentumot a 2002 áprilisi jóváhagyása óta háromszor értékelték és frissítették. Az akcióterv egy olyan, bárki által elérhető anyag, amely ismerteti azokat az alapvető feladatokat, amelyeket a Cseh Köztársaságnak teljesítenie kell, hogy növelje nemzeti készenlétét egy hazai vagy külföldi érdekeit sértő lehetséges terrorista támadás esetén, a minisztériumok és a biztonsági területen tevékenykedő állami hivatalok teljes körű együttműködése alapján. A legutóbbi, 2005-2007 közötti időszakra vonatkozó akcióterv az 1466. számú kormányhatározat melléklete. A határozat szerint a miniszterelnök első helyettese és a pénzügyminiszter, a miniszterelnök helyettes és az igazságügyi miniszter, a miniszterelnök helyettes és a közlekedési miniszter, a belügy-, védelmi, külügy-, ipari és kereskedelmi, kulturális, oktatási, ifjúsági és sport-, egészségügyi és informatikai miniszterek, a cseh Bányászati Hivatal, az Állami Anyagi Tartalékok Hivatala, a Cseh Telekommunikációs Hivatal tanácsának
elnökei,
a
Nukleáris
Biztonság
Állami
Hivatalának
elnökasszonya, a Biztonsági Információs Szolgálat és a Nemzeti Biztonsági Hivatal igazgatói, valamint a cseh Miniszterelnöki Hivatal vezetője a felelősek azért, hogy a kompetenciaszintjüknek megfelelően végrehajtsák az akcióterv által szabott feladatokat, valamint hogy erről tájékoztassák a belügyminisztert. A belügyminiszter folyamatosan ellenőrzi a terrorellenes intézkedések szintjét, illetve ha szükséges, értékeli és frissíti az akciótervet. Maga az akcióterv tíz intézkedési területet fed le: a Cseh Köztársaság érintettségének nemzetközi politikai aspektusai a terrorizmus elleni harcban való globális részvételt illetően; 33
The National Action Plan to Combat Terrorism
60
a terrorizmus elleni harcra vonatkozóan Csehország nemzetközi elkötelezettségei és a belső törvénykezési rend, különös tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni harc kérdéseire; együttműködés a hazai igazságügyi és belügyi szakemberek, illetve külföldi partnereik között; a Cseh Köztársaság hírszerző szolgálatainak tevékenységi területe; azon speciális csoportok védelme, amelyek a terroristatámadások potenciális célpontjai lehetnek; a kutatás-fejlesztés és új technológiák bevezetése területén bevezetett intézkedések a terrorizmus elleni harchoz kapcsolódóan; fegyverek és lőszerek kezelése, katonai fegyverek, felszerelések és kettős felhasználású termékek és technológiák exportjának és importjának ellenőrzése; válságmenedzsment, integrált mentési rendszer és a lakosság védelme; vám, migráció és menedékhelyek; együttműködés a közvéleménnyel, információ és médiapolitika. Az intézkedésekből eredő feladatokat területekre bontva táblázatos formában részletezik, megjelölve a teljesítés határidejét, valamint a területi felelősöket. Megállapítják, hogy a Cseh Köztársaság egy olyan ország, ahol nincsen nyílt megnyilvánulása sem hazai, sem nemzetközi terrorfenyegetésnek, azonban leszögezik: felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy ez egy állandó állapot, és hogy a terrorizmus elleni harcra nem szükséges kellő figyelmet szentelni. A hírszerző szolgálatoknak információik vannak arról, hogy az országot a terrorizmust támogató személyek kommunikációs célokra kihasználják, hogy Csehország területén keresztül szállítanak forrást a terrorista tevékenységek elősegítése érdekében. Ebben a dokumentumban is megerősítik, hogy a jelenlegi terrorizmus elleni küzdelem globálisan értelmezendő, és hogy a küzdelemben résztvevő minden érintett államnak hatékony, minőségileg összehasonlítható és kompatibilis eszközökkel és metódusokkal kell rendelkeznie az eredményes tevé61
kenykedéshez. Megállapítják, hogy Csehország e tekintetben felkészültnek számít, de azért vannak még hátrányai, melyekben fejlődnie kell. Úgy vélik, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben a nemzetközi együttműködés kétféle eredménnyel is jár: egyrészt kifejezhetik vele szolidaritásukat a többi tagállammal, másrészt növelhetik vele hazájuk biztonságát. Egy esetleges, az ország területe vagy annak külföldi érdekeltségei ellen irányuló terrortámadás kockázatát a nemzeti külpolitikai orientáció befolyásolhatja, különösen az EU közös kül- és biztonságpolitikájában való részvétel, a NATO-tagság és a haderő aktív külföldi katonai missziói. Csehország 2004 óta tagja az Európai Uniónak, és teljes mellszélességgel részt vesz az Unió terrorizmus elleni tevékenységeiben. Alapvető prioritás Csehország számára a fontosabb uniós politikai állásfoglalások és jogszabályok beültetése a hazai rendszerbe. A terrorizmus elleni harcot a csehek szélesen értelmezik, így ehhez tartozónak vélik az alapvető értékek, mint a demokrácia, a jogrend és az emberi jogok tiszteletének népszerűsítését, ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a terrorizmus elleni küzdelem összetett formájának integráns része a negatív gazdasági, szociális, kulturális és vallási következmények felszámolása, amelyek – figyelmen kívül hagyásuk esetén – erősíthetik a terrorizmust. A nem-katonai jellegű műveletekről szólva az akcióterv megemlíti, hogy az ezekben való részvétel célja a demokratikus állam azon képességének erősítése, hogy tiszteljék a jogrendet és elősegítsék a stabilitást a konfliktus utáni területeken. A cseh rendőri erők részt vesznek az Európai Unió stabilizációs műveleteiben Bosznia-Hercegovinában és Macedóniában, illetve segítséget nyújtanak az iraki rendőrök kiképzésében is Jordánia területén. A Cseh Köztársaság aktívan részt vállal humanitárius és fejlesztési segélyprogramok végrehajtásában is, emellett a cseh magánszektor és a nem kormányzati szervezetek is gyakorta érintettek ilyen típusú műveletekben, jelenleg főként Irakban és Afganisztánban. Kiemelt jelentőségű feladatnak tartja az Akcióterv a jövőre nézve az Európai Unió projektjeiben való részvételt, különösen a harmadik országoknak biztosított technológiai segítségnyújtást, amely a terrorizmus elleni harc képességeinek kiépítésére irányul. 62
A terrorizmus elleni harc jogszabályi hátterének kialakítása során fontos eredménynek számít, hogy míg a 2001 előtti cseh Büntető Törvénykönyv nem tartalmazott konkrétan a terrorizmusra vonatkozó passzusokat, és az ilyen típusú eseményeket az állam elleni bűncselekmények közé sorolták, vagy pedig a „közös veszély” terminussal illették, addig 2004 októberétől kiegészült a „terrorista támadás” bűntettével, valamint a terrorizmus finanszírozásának szankcionálási lehetőségével és szabályaival is. Az akcióterv kitér arra, hogy az európai közös jogszabályok hazai beültetésével vannak nehézségek, és erre a feladatra különös figyelmet kell fordítani. A NATO-n belül a kritikus infrastruktúra védelmével kapcsolatos kérdéseket az erre létrehozott munkacsoportban vitatják meg, amelyet a Polgári Védelmi Bizottság működése keretében alakítottak ki. A Cseh Köztársaságban a munkacsoportban való részvételért a Belügyminisztérium, azon belül is a Tűzoltó Főigazgatóság felelős. A közlekedésbiztonságot illetően az ország kialakította az ún. Közlekedési válságmenedzsment stratégiáját 2013-ig, amely szintén részét képezi az ország terrorizmus elleni erőfeszítéseinek. Összességében elmondható, hogy a Cseh Köztársaság készültségi foka egy, saját területe vagy külföldi érdekei elleni terrortámadás esetén megfelel az ország geostratégiai helyzetéből és a globális terrorellenes erőfeszítésekben való részvétel szintjéből adódó kihívásoknak. A fő hangsúlyt a megelőzésre kívánják helyezni, éppen ezért nagy felelősség hárul a hírszerző és egyéb biztonsági szolgálatokra. Az akcióterv alapján a Cseh Köztársaság 2005-2006 közötti időszakra érvényes, terrorellenes prioritásai a következők: a terrorizmus finanszírozásának visszaszorítására vonatkozó ENSZ egyezmény ratifikálása és teljesítése, mert jelenleg Csehország az egyetlen tagállam az Európai Unióban, ahol még nem ratifikálták az egyezményt, s ez megbízhatatlanságot sugallhat a jelenlegi globális terrorellenes erőfeszítésekben való szerepvállalást illetően; a hírszerző szervek és a rendőrség megfelelő szintű erőforrásokkal történő ellátása, melyek a terrorizmus elleni harcban részt63
vevő többi EU partner képességeivel azonos szintű, annak figyelembevételével, hogy a modern technológiával a bűnözői körök, így a terroristák is visszaélnek napjainkban; egy olyan átfogó dokumentum kidolgozása, amely feltérképezi a kibernetikai fenyegetések területét a cseh biztonsági érdekek szempontjából; átfogó ajánlások kidolgozása a cseh közvélemény számára egy esetleges vészhelyzetre vonatkozó teendőkkel kapcsolatosan; amint lehetséges, megkezdeni a kormányzati minősített kommunikációs rendszer működtetését, megkönnyítendő az állami és a helyi közigazgatás szereplői közötti nyílt és bizalmas információcserét, beleértve a nemzetközi szintű információ koordinálást és áramoltatást is; az integrált kutató-mentő szervezetek mentő komponenseinek és egyes kiválasztott válságmenedzselő szervezetek készenlétének folyamatos ellenőrzése, beleértve a részükre történő fontosabb gyakorlatok szervezését és alapos értékelésüket; a Cseh Köztársaság teljes terrorellenes napirendjének végrehajtásának kezelése anyagi és személyi szinten egyaránt. 5. Csehország részvétele a terrorizmus elleni harcban – külföl di k atonai missziók Bár a fent ismertetett dokumentumokból kiderül, hogy a Cseh Köztársaság a terrorizmus elleni harc elsődleges végrehajtójának nem a haderőt tekinti, az is jól látszik, hogy a külpolitikai célok elérése érdekében felhasználják a katonai képességeket is. A katonák külföldi missziókban való aktív részvétele közvetetten játszik szerepet a terrorizmus elleni harcban, tehát nem a terroristák felkutatásában és elfogásában vállalnak szerepet, hanem a béketámogató műveletek során hozzájárulnak egy stabilabb, békésebb környezet kialakításához és működtetéséhez, ahol a terrorizmus nem feltétlenül talál táptalajt. A külföldi katonai szerepvállalás ezért kettős célzatú: egyfelől szimbolizálja az ország elkötelezettségét a közös ügy, vagyis a béke és biztonság előmozdítása, s ezzel egyidejűleg a terrorizmus visszaszorítása érdeké64
ben, másfelől hozzájárul a nemzeti biztonsági stratégiában megfogalmazott érdekek jobb érvényesítéséhez és védelméhez. A cseh Védelmi Minisztérium legfrissebb adatai alapján34 a cseh haderő négy béketámogató műveletben vesz részt huzamosabb ideje, illetve számos országban vannak katonai megfigyelőik. 5.1. Koszovó A cseh haderő legnagyobb létszámban, mintegy 500 fős erővel a NATO vezette „Joint Enterprise” műveletben vesz részt Koszovóban. A KFOR-ban (Kosovo Force) 1999 óta vesz részt a cseh haderő, kezdetben egy felderítő századdal, majd egy gépesített egységgel képviseltetve magát. Amióta BoszniaHercegovinában véget ért a NATO vezetésű művelet, a koszovói kontingens lett az elsődleges cseh külföldi katonai misszió a Balkánon. 2002 és 2005 között a cseh haderő a szlovákokkal együtt egy közös cseh-szlovák zászlóaljat adott, amely a többnemzeti dandár központhoz tartozott. Általában mintegy 500 cseh és 100 szlovák katona alkotta a közös egységet. Jelenleg az együttműködés a KFOR-on belül nemzeti szinten folytatódik. A jelenlegi, 10. cseh kontingens 2007. január 19-én vette át a felelősségi körzetét Koszovóban, és várhatóan ez év júliusáig teljesítenek szolgálatot. 5.2. Irak Az iraki többnemzeti erők koalíciós műveletében a cseh kormány, valamint a Parlament mindkét házának jóváhagyása nyomán vesz részt a cseh haderő, rotációs rendszerben, azzal a megkötéssel, hogy egyszerre 100 főnél nagyobb erő nem szolgál majd az ázsiai országban. A 99 személyt számláló missziót 2007. január 7-én kezdték meg a cseh katonák. Többségük a többnemzeti erő egyik bázisának őrzés-védelmét látja el Bászra város közelében, valamint a bázison kívül rendőri feladatokat teljesítenek. A kontingens öt tagja pedig a bagdadi NATO iraki kiképző missziójának nemzetközi parancsnokságán szolgál. 5.3. Bosznia-Hercegovina
34
Az adatok a cseh Védelmi Minisztérium honlapjáról, a www.army.cz weblapról
származnak.
65
A NATO műveletből lett Európai Uniós ALTHEA többnemzeti békefenntartó misszió Bosznia-Hercegovinában mintegy 90 fős cseh részvételt tudhat magáénak, az ország északkeleti részén elhelyezkedő Tuzla városban található a bázisuk. A művelet célja a biztonságos környezet fenntartása, BoszniaHercegovina európai integrációjának támogatása, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása. 5.4. Afganisztán - ISAF 35 Az ugyancsak NATO vezetésű ISAF műveletekben Csehország 67 fővel vesz részt Afganisztánban. Az ISAF rotációs rendszerének megfelelően a kabuli nemzetközi repülőtér vezető nemzete lett a cseh állam. Az ISAF-ben való szerepvállalása óta ez az első eset, hogy a Cseh Köztársaság vezető nemzeti feladatokat lát el. A kontingensben négy nő is szolgálatot teljesít, valamint a résztvevők több mint harmada már rendelkezik külföldi missziós tapasztalatokkal. Légi irányító, légi kommunikációs, repülésbiztonsági, logisztikai és egyéb szakterületeken specializálódott személyek alkotják a cseh egységet. A repülőtér parancsnoki feladatainak ellátása magában foglalja a teljes katonai és polgári légi forgalmi ellenőrzést, így Csehország mintegy 20 NATO tagállam 500 katonáját irányítja. A 47 fős új kontingens 2006 november végén érkezett Kabulba, ahol csatlakoztak a már ott szolgáló 20 főhöz, akik meteorológiai és műszaki, valamint robbanóanyag-mentesítési feladatokat láttak el a fővárosi reptéren. 5.5. Afganisztán – Tartományi Újjáépítési Csop ort (PRT) A NATO Tartományi Újjáépítő Csoportok kiterjesztették műveleti területüket a korábbi kabuli ISAF territórium határain túlra. A cseh 102. Felderítő Zászlóalj katonái (82 fő) Badakhshan tartományban vettek részt az újjáépítő csoportok munkájában 2005. március 9. óta. Feladatuk a terület biztonságának támogatása, a nemzetközi egységek védelme és a helyi lakossággal való együttműködés otthonaik újjáépítésében. A cseh járőrök egy 200 fős, fő-
35
ISAF: International Security Assistance Force – Nemzetközi Biztonsági Támoga-
tó Erők
66
ként németekből és dánokból álló csapat tagjai. Minden cseh kontingens az északkeleti Feyzabad városban teljesít szolgálatot hat hónapig.
5.6. Katonai megfigyelők A cseh haderő 12 katonai megfigyelője teljesít szolgálatot az ENSZ különböző misszióiban, így Etiópia-Eritreában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Grúziában, Koszovóban és Libériában is. Összességében megállapítható, hogy a Cseh Köztársaság jelenleg mintegy 852 fővel vesz részt nemzetközi katonai műveletekben. Bár e létszám döntő többsége a Balkánra koncentrálódik, azért az ország kapacitásaihoz képest jelentős erőkkel képviseltetik magukat az USA által a terrorizmus melegágyainak tartott Afganisztánban és Irakban is. 6. A közvélemény biztonságérzékelése A lakosság véleménye az egyes biztonsági kérdésekben sokszor nem egyezik meg a hivatalos politikai állásfoglalások tartalmával. Megfigyelhető ez a csehországi közvélemény biztonságérzékelésének alakulásában is, különösen a terrorfenyegetettség érzékelését illetően. Egy 2000-2001 folyamán végzett átfogó, több mint 1000 cseh felnőtt megkérdezésével készült felmérés36 eredményei azt mutatták, hogy a csehek nagyra értékelik és támogatják a NATO-tagság kínálta biztonságot. Hajlandóak áldozni a védelemre, a haderő modernizálására. A megkérdezettek kétharmada úgy vélte, hogy a hatékony NATO-tagság velejárója egy jól teljesítő, a szövetségbe teljesen integrált cseh haderő. A közvélemény jól megértette a katonaság problémáit, és készek voltak támogatni egy alapvető katonai reformot, beleértve a katonai költségvetés növelését is. Ezzel kapcsolatosan a támogatás feltételeként azt kötötték ki, hogy a pénzt hatékonyan használják fel, s ne pazarolják el korrupt módon. Érdekes tény, hogy a 2001. szeptem-
36
Az adatok és a feltüntetett diagramok forrásai: Gabal, Ivan – Helsusova, Lenka
– Szayna, Thomas S.: The Impact of NATO Membership in the Czech Republic: Changing
Czech
Views
on
Security,
Military
and
Defense,
http://www.gac.cz/documents/CzechPaper.pdf
67
ber 11-i USA elleni támadásokat követően a cseh biztonságérzékelés megváltozott. Bár a közvélemény nagy része továbbra sem érezte magát közvetlenül a terrorizmus által fenyegetve, a válaszadók többsége félelem- és bizonytalanságérzetről számolt be a jövővel kapcsolatosan. Arra a kérdésre, hogy szembe kell-e néznie a Cseh Köztársaságnak bármilyen külső katonai fenyegetéssel, a válaszadók 62 százaléka úgy foglalt állást, hogy nincs katonai fenyegetés, 26 százalék szerint komoly katonai kockázatok léteznek, de nem közvetlenül a Cseh Köztársaságot érintik, 7 százalék foglalt állást úgy, hogy létezik valós katonai fenyegetés, 5 százalék pedig nem tudott válaszolni.
Szembe kell-e néznie a Cseh Köztársaságnak bármilyen, külső katonai fenyegetéssel? létezik valós katonai fenyegetés 7% komoly katonai kockázat van, de nem érinti közvetlenül a Cseh Köztársaságot 26% nincs katonai fenyegetettség 62% nem tudja 5%
Arra a kérdésre, hogy elsősorban honnan érheti fenyegetés az országot, a válaszadók legnagyobb része (61%) továbbra is úgy foglalt állást, hogy nem látják, hogy lenne fenyegetés, 10 százalék Oroszországot, 7 százalék a Balkánt, 5 százalék „Keletet” jelölte meg. Érdekes, hogy a válaszadók 3 százaléka Nyugat Európát és az Amerikai Egyesült Államokat jelölte be válaszként. A kérdésre, hogy „Ön szerint fenyegeti-e terrortámadás az országot?”, a válaszadók 5 százaléka egyértelmű igennel felelt, 24 százalék „inkább igen”, 48 százalék „inkább nem” és 23 százalék „egyáltalán nem” választ adott. Arra a kérdésre, hogy „Érez-e félelmet és bizonytalanságot azzal kapcsolatosan, hogy mi történhet a jövőben?”, 23 százalék volt az egyértelműen igen, 40
68
százalék az „inkább igen”, 23 százalék az „inkább nem” és 14 százalék az egyáltalán nem választ adók aránya. Tekintettel arra, hogy a kérdéseket 2001 decemberében tették fel, amikor a terrortámadások emlékei még frissek voltak, jól látszik, hogy bár a megkérdezettek zöme nem érzi közvetlenül fenyegetve magát a terrorizmus által, az általános bizonságérzékelésben viszont az aggodalmaskodók aránya dominál. Arra a kérdésre, hogy mely országokban bíznak a csehek a legjobban, ha egy esetleges agresszióval kellene számolni, a válaszadók nagy többsége a nagy NATO tagállamokat jelölte meg.
Válsághelyzet esetén mely szövetséges államoktól érkező segítségnyújtásban bízik leginkább? (az adatok a válaszadók százalékában értendők)
Törökország; 10 Izland; 16 Portugália; 17 Luxemburg; 22 Spanyolország; 27 Görögország; 30 Olaszország; 31 Norvégia; 32 Hollandia; 36 Dánia; 38 Belgium; 41 Kanada; 43 Magyarország; 48 Németország; 52 Lengyelország; 63 Franciaország; 63 Egyesült Királyság; 69 USA; 69
0
10
20
30
40
50
60
70
80
A fenti adatokból egyértelműen látszik, hogy a lakosság is bizalommal van az Egyesült Államok iránt.
69
Az Eurobarometer 2004 őszi cseh nemzeti közvélemény kutatási adatai alapján37 a csehek a közös európai szintű döntéshozatal legjelentősebb területeinek a terrorizmus, a szervezett bűnözés, valamint az emberkereskedelem elleni harcot tekintik. 7. Összefoglal ás, következtetések Az MIPT Terrorism Knowledge Base adatai38 szerint a Cseh Köztársaság területén 1968-tól napjainkig mindösszesen öt terrorizmussal összefüggésbe hozható esemény történt, 4 sebesülttel, halálos áldozat nélkül.39 Ez a csekély számú incidens arra enged következtetni, hogy az ország határain belül egyelőre nincs számottevő terrorfenyegetettség. Ennek ellenére az ország mind elméleti, mind gyakorlati síkon nagyon komoly erőfeszítéseket tesz a terrorizmus elleni harc elősegítése érdekében. Külpolitikai orientációját egyértelműen az Amerikai Egyesült Államok felé történő elkötelezettség határozza meg, ezért is kap a terrorizmus elleni harc olyan nagy hangsúlyt a nemzeti dokumentumokban és a prioritások megfogalmazásában.
37
Részletesen lásd: National Report Executive Summary Czech Republic,
Eurobaometer 62, Public Opinion in the European Union, Autumn 2004 38
Részletesen lásd: www.tkb.org/Country.jsp?countryCd=EZ
39
Az első 1993 januárjában történt, az újonnan létrehozott cseh és szlovák határ
mentén egy vámraktár volt a célpontja egy robbanóanyaggal elkövetett támadásnak. Az ismeretlen támadók így akartak tiltakozni Meciar szlovák kormányfő Csehszlovákia felbontására tett erőfeszítései ellen. A következő, 1998. április 27-én elkövetett merényletnek négy sebesültje volt, egy időzített bomba robbant fel egy villamosmegálló szemeteskukájában Ostravában. Az elkövetők és a támadás célja sem ismert. A 2002. évi prágai NATO-csúcstalálkozót megelőzően, november 18-án és 19-én két támadás történt: az első esetben egy személygépkocsit állítottak a Prága-Vrsovice vasútvonalon a sínekre, utóbb pedig George Bush amerikai elnök érkezése előtt néhány órával hatástalanítottak egy szintén vasúti síneken elhelyezett bombát a rendőrök. Az utolsó regisztrált incidensre 2003. január 10-én került sor, amikor ÉszakMorvaországban vasúti síneken találtak a jelentések szerint katonai kiképzéshez használt robbanóanyagot. Személyi és anyagi kár ekkor sem keletkezett.
70
Gesztus értékűnek tartjuk, hogy a legtöbb, terrorizmus elleni harccal részben vagy egészben foglalkozó nemzeti dokumentum elérhető angol nyelven is, amely a külföldiek, de főként az angolszász nyelvterületen élők számára is nyilvánvalóvá teszi a cseh erőfeszítéseket. Az Amerikai Egyesült Államok az egyik leghűségesebb szövetségesének tartja40 Csehországot a terrorizmus elleni harcban, és ennek fejében jelentős anyagi támogatást nyújt41 az országnak képességei további fejlesztése érdekében. Erőfeszítései mellett a Cseh Köztársaság alapvetően szerencsésnek mondható a terrorizmussal kapcsolatos veszteségei terén. A híradások alapján a terrorizmus első cseh áldozata egy 24 éves fiatalember volt 2005-ben, aki egy Sharm el-Sheik-i utazási iroda dolgozójaként egy kávézóban végrehajtott bombamerénylet áldozata lett.42 A terrorizmus elleni küzdelem politikáját egyelőre így nem kell konfliktusok árán elfogadtatni a lakossággal.
40
U.S. Grateful for Czech Republic Support in War Against Terrorism, 2003. dec-
ember 15. http://usinfo.state.gov/dhr/Archive/2003/Dec/16-357446.html 41
Részletesen lásd: U.S. Goverment Assistance To Eastern Europe under the
Support for East European Democracy (SEED) Act (FY 2005, Bureau of European and Eurasian Affairs, January 2006, www.state.gov/p/eur/rls/rpt/64007.htm 42
Horakova, Pavla: First Czech victim of terrorism, country to test its readiness
in case of attack, 2005. július 25. www.radio.cz
71
Felhasznált irodalom jegyzéke
1. Czech Republic One of the USA’s Most Loyal Allies, CTK News Agency, Prague,
13
February
2003,
www.accessmylibrary.com/com2/summary_0286-22402728_ITM
Letöltés
időpontja: 2007. február 25. 2. Czech Republic, Committee of Experts on Terrorism (CODEXTER), Profiles on Counter-Terrorist Capacity, Council of Europe, June 2006, www.coe.int/gmt Letöltés időpontja: 2007. február 25. 3. Együttműködés a partnerekkel a terrorizmus elleni harcban (szerző nélkül) http://www.nato.int/docu/review/2003/issue1/hungarian/art3.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 4. Gabal, Ivan – Helsusova, Lenka – Szayna, Thomas S.: The Impact of NATO Membership in the Czech Republic: Changing Czech Views on Security, Military and Defense, Conflict Studies Research Centre, Royal Military Academy Sandhurst, March 2002, http://www.gac.cz/documents/CzechPaper.pdf Letöltés időpontja: 2007. március 1. 5. Horakova, Pavla: First Czech victim of terrorism, country to test its readiness in case of attack, 2005. július 25. www.radio.cz Letöltés időpontja: 2007. február 25. 6. Karmon, Ely: International Terror and Antisemitism – Two Modern Day Curses: Is there a Connection?, February 16, 2007, ICT Institute for Counter-Terrorism, www.ict.org Letöltés időpontja: 2007. február 25. 7. MIPT Terrorism Knowledge Base, Country/Area Overview – Czech Republic www.tkb.org/Country.jsp?countryCd=EZ Letöltés időpontja: 2007. február 25. 8. National Action Plan to Combat Terrorism (2002, 2003, 2004, 2005-2007 évekre
vonatkozóan),
Ministry
of
Interior
of
the
Czech
Republic,
www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 9. National Report Executive Summary Czech Republic, Eurobaometer 62, Public Opinion in the European Union, Autumn 2004 10. Priorities
of
Czech
foreign
policy,
www.czech.cz/en/basic-
facts/politics/international-relations/foreign-policy/priorities-of-czechforeign-policy Letöltés időpontja: 2007. február 25.
72
11. Report on Public Order and Internal Security in the Czech Republic in 2001 (compared with 2000), Prague 2002 www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 12. Report on Public Order and Internal Security in the Czech Republic in 2002 (compared with 2001), Prague 2003 www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 13. Report on Public Order and Internal Security in the Czech Republic in 2003 (compared with 2002), Prague 2004 www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 14. Report on Public Order and Internal Security in the Czech Republic in 2004 (compared with 2003), Prague 2005 www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 15. Report on Public Order and Internal Security in the Czech Republic in 2005 (compared with 2004), Prague 2006 www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 16. Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1997 (Comparison with 1996) www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 17. Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1998 (in comparison with 1997) www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 18. Report on the Security Situation in the Czech Republic in 1999 (in comparison with 1998) www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 19. Roušar, Jaroslav: The Czech Republic and Its Professional Armed Forces, Ministry of Defence of the Czech Republic, Prague, March 2006 20. Security Strategy of the Czech Republic, Ministry of Foreign Affairs of the Czech Republic,http://www.mzv.cz/wwwo/mzv/default.asp?id=24118&ido=7567&i dj=2&amb=1 Letöltés időpontja: 2007. február 25. 21. Statement by Mr. Jan Kohout, Deputy Minister of Foreign Affairs, 57th Session of the United Nations General Assembly, New York, 20 September 2002, www.un.org/webcast/ga/57/statements/020920CzechRepublicE.htm Letöltés időpontja: 2007. február 25. 22. Statements of the Ministry of Foreign Affairs, www.mzv.cz Letöltés időpontja: 2007. február 25.
73
23. Tálas Péter: Kelet-Közép-Európa és az új típusú terrorizmus In: Tálas Péter et. al.: Válaszok a terrorizmusra II. A politikai marketing csapdájában, Mágustúdió, Budapest, 2006, 11-42. p. 24. Tálas Péter – Molnár Ferenc: NATO-csúcstalálkozók Washingtontól Rigáig http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsegi_szemle/natocsucstalalkozok Letöltés időpontja: 2007. március 10. 25. Terrorism
rehearsal
on
Oslo
flight,
www.freepublic.com/focus/f-
news/1726136/posts Letöltés időpontja: 2007. február 25. 26. The Report on the Security Situation in the Territory of the Czech Repubilc in 1997 (Comparison with 1996) www.mvcr.cz/dokument/indexen.html Letöltés időpontja: 2007. február 25. 27. U.S. Goverment Assistance To Eastern Europe under the Support for East European Democracy (SEED) Act (FY 2005, Bureau of European and Eurasian Affairs, January 2006, www.state.gov/p/eur/rls/rpt/64007.htm Letöltés időpontja: 2007. február 25. 28. U.S. Grateful for Czech Republic Support in War Against Terrorism, 2003. december
15.
http://usinfo.state.gov/dhr/Archive/2003/Dec/16-
357446.html Letöltés időpontja: 2007. február 25.
74
