I-
FILM KULTúRA
7213
Szerkesztőbizottság
Bíró Yvette szenkesztő B. Nagy László
Garai 'Erzsi Hegedús Zoltán Illés György Kovács András Köllő lVIilklós Malkk Károly
Papp Sándor Sára Sándor
Sallay Gergely olvasó-s ze.rkesztő
Sebestyén Lajos képszerkesztő
1972 május -
június
TARTALOM Műhely 5
Passió-játék azértelmiség Beszélgetés Gyöngyössy
dilernmájáról Imrévei (Zs. 1.)
Mérleg 16 22
2' 30 34
Sándor Iván: rA visszahozhatatlan tragikuma Gaál István: Holt vidék Vitányi Iván: Az embersors stációi Vajda Béla: Arcok mögött Bikácsy Gergely: Egy ,,\hOlbo"a századelőn Widerberg: Joe ua: Fábián Lász.ló: Számadás a talentumról Sengelaja: Különleges kiáLLítás· Szegedy-Mászák Mihály ; Az elbeszélés kalandia Robbe-Grillet: A halhatatlan
Premier plan 40 41 50 53
Grigorij Kozincev Nemeskürty István: A kortársunkká lett Shakespeare "Az interpretálás a rendező életrajza" Interjú G. Kozincevvel (Koltai Tamás) A Lenin Színíház komisszárja Részletek Kozincev: A rnély filmvászon IC, művéből Word.: Berkes Hdikó)
Látóhatár 64
Vajda Miklós: Angol filmek a Fdlrnmúzeumban
73
Dobai Péter: Egy új képtudat Oberhauseni jegyzetek
igénye
A film és közönsége 17
Józsa Péter: A filmélmény szociológiájához
Fórum 82
"Hakni" vagy újfaj ta filmezés? Rendezők a televízió lehetőségeiről
. (Ember Marianne)
Ellenvélemény 93
Féjja Sándor: Kegyetlenség, erőszak, félelem A Jancsó-filmek hatáslélektanához
Külföldi folyóiratokból 98 99 100 101 102 104 105 107
Wajda beszélgetése Polanskíval Progresszív volt-e a Tarzan-mítosz? A nyugatnémet film "enfant terrible'tje: Fassbinder , A Mattei-ügy és ami mögötte van Politikai vagy IPolitizáló d'ilmeket? Lurniere-filmek újra a mozában A litván film egyéniségei Új 'Godard-film: ;,cukor és lekvár nélkül"
1 11
Contents
I.
.
.(
E számunk munketérsel Bíkácsy Gergely ikritikus Dolbai Péter
író
Ernber Marianne, a Filmtudományi Intézet rnunka társa Fábiáill László ikritik us Féjja Sándor pszichológus Gyöngyössy Imre rendező Józsa Péter szociológus Koltai Tamás ikritikus Kozincev, Gr1gorij (Moszkva) rendező Nemeslcürty Is1JVán,a Budapest FiJlmvá11a.1att· vezetője Radványi Dezső, a Televízió Dokumentumfilm Osztályanak Sándor I vám. kritikus Sándor Pál rendező . Schiffer Pál rendező Szegedy-Mászák Mdlhály irodadomtönténész Vaj da Miklós író Vitányi Iván krátikus Zolnay Pál rendező Zsugán István ikrit~us
vezetője
Következő számaink tartalmából ~e!I"eiklasZlUaJ.:miért Ja megújult figyelem a dolmme:ntumf11m irént? Mérlegen az elmúlt év ma,gYJ8.T dJokuImEmlbul11!flilrmg!yár,tJá'Sla Új fílmek: Meztelen vagy, Szerwedély, Halál Velencében, Sacco és VjétlI1JZe'tti, Ritlkia ·M tOlgaJtó Premuer plan: Kurosava Látóhatáe: Cannes Közvélernénylcutatás a iilmlhí:mdÓiról I
Napirenden: a filmfolfgallmazáls
Kéziratokat
gondjai
nem órzünk meg és nem adunk vissza I
A kdadásért felel a Magyar Filmtudományi Intézet és Fflmarchívum Igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, XIV., Népstadion út 97. 'Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) és bármely kézbesítő postahdvatalnál. Előfizetési díj egy évre 60,- Ft, félévre 30,- Ft Csekkszárnllaszám: egyéni 61.280, közületi 61.066.
MŰHELY
PASSIÓ-JÁTÉK
AZ ÉRTELMISÉG
Beszélgetés Gyöngyössy - Mi indította készítsen?
DILEMMÁJÁRÓL
Imrével
arra, hogy "cigány-filmet"
- Egyáltalán n,em "cigány-film" a Meztelen vagy, legfeljebb annyiban, ihogy cigányok körében játszódik. De nemcsak szociológiailag, hanem egyébként S'2mvállarlkoz~ka fii~1ffiarre, hogy akárcsak főlvesS2 ezt a .rendkívűd sokrétű s nemhogy egyetlen művel, de a művek sokaságával sem megoldható -, sok-sok emberi erőfeszítést igénylő problémát. Mi adta mégis az impulzust, hogy ebben a közegben keresse a saját gondolatai megfogalmazására alkalmas környezetet? - A cigány-kérdés meglehetősen régen, még Sárával e.gy időben keltette fel az érdekllődésern et. Míkor Sára a Cigányok című "ös-dcikumen tumfi1mjét" készítette, akkoribari mi olyan szoros műhely-kapesclatban állottunk egymással, hogya dokumentumfilm előkészítésében én, is részt vettem. Irtam is akkoriban egy játékfilmforgatókönyvvázlatot, aminek nagyon sok eleme mintegy eredetként megtalálható ebben a filmben. De kis túlzással am is Imondha tnám, hogy amióta az eszemet tudom, mindig érdekelt a cigányság problémája. Aztán néhány évvel ezelőtt a Meztelen vagy társ-forgatókönyvírója, Kabai
Barna főiskolás, vizsgafilmként a ciganyokról készített dokumentumfilmet. Ez elevenítette fel ibennem a téma iránti érdeklődést. Mikor aztán együttesen tovább f,og1a!likio71tUIDk a cigány-problémával, IS amikor a
- Nincsen egyetlen konkrét modellje a figurának. A cigányság-problematikában mindenekelőtt az érdekelt, hogy - talán
öt-hat éve - olyan minőségi tudatváltozás következett be, illetve olyan folyamat indult el a magyarországi cigányság
körében, amely ,egyedülálló Európában, sőt érdekessége révén a probléma Európán is túlmutat, bizonyos fokig a iharmadik világ problematikajára utal. Ez a tudati fejlődés - az én-tudat vagy öntudat kialakulása -;- érdekelt míndenekelőbt mint társadalmi probléma. A jelenség szociológiai szempontból abban áll, íhogy - ha egyelőre viszonylag kis számban is, de - születőben van egy olyan cigány-ér-telmiség, amelyik már vállalja önmagát, pontosabban népének sorsát. -Sót, minitán a század második felében rövid idő alatt szinte évszázados változások következtek .be, e kis létszámú cigány-értelmiség köréib~~nmár a néphez való hűségi, a néppel való azonosulás kérdése is felvetődött. S ez már rendkívül általános világ-probléma, tulajdonképpen a forradalmi rnozgalmak és az értelmiség kapcsolatának .problémakörére utal. Körülbelül ez az a terület, ahol érintkezik ,a specifikus magyarországi cigánykérdés azokkal az általános filozófiai problémákkal, amelyek .bennünket elsősorban izgattak. - Milyen megfontolások indokolták a hősválasztást; azt, hogy egy fiatal cigányfestő alakja kÖTé Iccncerurálic: az általános kérdéseket? - Amiről eddig beszéltem, az a filmnek voltaképpen csak meglehetösen elvont, áíltalános gondola1Ji.iháttere. Nem véletlen, hogy olyan fia tal festő-hősi választottam, akit a film Ifeltételezése szerint nagyon is elismernek anyagilag és erkölcsileg, tehát aki ahnoz a közösséghez képest, amelyből kiszakadt, személyében rnesszíre előreszaladt a tá rsadaílmi felemelkedés útján. Ez a filmet elindító alap-konfliktus magva: a lelkiismereti válság, ami a fiatal Iestőt arra k'észteti, hogy megpróbáljon visszatérnd az őt elindító közösségbe. és egyben arra az elhatározásra juttatja, ihogy a legelmaradottakkal kezdi majd újra. - 'Ezt azért is hangsúiyozom, mert a magyar film utolsó húsz esztendejében elég gyakran találkoztunk azzal az értelmiségi hőssel, aki visszatért az őt elbocsájtó közegbe, min tegy rnegmártózni er,edeti közösségében, ahonnan - megerő-
södve vagy válságban maradva, de újra visszatért kivívott életformájához. Mi a film hősét nagyon tudatosan nem ily nre fogalrnaztuk: ő egész életét, létét teszi föl erre a visszatérésre. és teljes egészeberu újra akarja kezdeni a legelmaradottabbakkal. - Ezen belül van egy specialis rétege a filmnek; egyfajta passió-játék. Engem tulajdonképpen a megváltás problematikája érdekel, a szó .praktíkus és frlozófiaí értelmében: felszabadítihatja-e az egyik ember a másikat, megváltható-e ember ember által; az emberek közötti .kapcsolatok jelenthetnek-e - és miként - valódi felszabadító emberi kcntaktust; egy ember vagy több .ember fölszabadíbhatja-e a saját népét, illetve egyik nép a másik népet? Ez a kérdés-komplexwn érdekel etikailag és filozófiailag, a Iegszubjektívebb szíérákat érintően. - A film úgy is fölfogható, mint egyetlen költői vízió: a főhős belső látomásainak sorozata, saját belső konfliktusainak, tragiku» sOTs-váUalásának kivetülése ... - Valóban olyan szempontból is egyetlen vízió-sor a film, hogy voltaképpen a folyóparton indul a hős meditációjaként, s a hős az egész történetet mintegy gondolatban éli meg, tehát a film nem más, rnint belső érzeLmi-gondolati mozgások, vizió-sorozatok 'összessége. A befejező jelenetben nagyon tudatosan tér viszsza a film ugyanoda, ahonnan elindult ké Pileg is, szavakban is.. A főhőst ugyanabban a beállításban látjuk a film záró képsorában, mint a nyitó jelenetben; a vízből kiemelkedő ős-ló szimbólikájáról nem is beszélve. - Rendkívül fontosnak tartom, amit a főhős a film folyamán megfogalmaz. Arra a kérdésre, hogy "végül is mit akarok ?' - így válaszol önmagának: "Szeretném, ha férfiak vennének körül, akik közül bármelyik én vagyok Akiknek a keze a fegyvere, hogy mindig fel tudjam számoüni magam, akárhogy félek is." Ez a .gondolat ebben a cigány-közegben, a film vizió-rendszerében nagyon sok sajátosat is jelent. De azt hiszem, így kiemel7
ve, eléggé általános problémára is utal. Tulajdonképpen aihIhoza gondolatihoz vezet .el, ihogy uninden cselekvésemben legailá1bbmegközelítően azonos tudjak maradni gondolati tenveirnmel. Ezért is lényeges az a mottóként is fölfogható, a hős monológjában többször visszatérő gondolat, hogy "azon a ponton vagyok, ahol befejeződnek a szavak és elkezdödnek a tettek". Az egész film tulajdonképpen ebben az intervallumban játszódik ie: a gondollkodó értelmiségi és a tettre kész értelmiségi belső ellentmondásának a feszültségében. - Ez a hős azonban nemcsak azonosulva vállalja a maga közösségét, hanem legalább olyan határozottan el is utasítja, vitázik is vele. A legtöbb drámai erő, ami a filmből sugárzik, tulajdonképpen ebből fakad, ebből a vitatkozva-megtagadva-azonosuló magatartásból ...
film eredetileg anti-romantikus alaptónu'sában időnként bizonyos romantikus fel'hangok is jelentkeznek. - Mint diagnózist vállalom a megjegyzést. Valóban elkerülhetetlennek bizonyult számomra bizonyos másfajta romantizmus; s ezt nem a magam mentegetésére, hanem végiggondoltan mondorn, hisz alapvető programom egy részéről van szó. Azt hiszem, ,ez az újfajta romantizmus valahogya levegőben van mint századunk legutóbbi néhány évtizedének a sajátossága. Nem akarok olyan - számomra rokonszenves - hősöket idézni, akiknek é'ete is példázza azt a romanticizmust, amit az én hősöm sem tudott elkerülni: a Guevara-példára gondolok. Természetesen lehet ví tatkozni a Guevara-problematíkán : attól a szélsőséges vélemény től kezdve, hogy "a guevaraí vállalás egyben megfutamodás is", egészen az olyan ellentétes szélsöségig, amely szerint "egyedül az ilyen önfeláldozásnak van értelme e szá. zad utolsó évtizedeiben". Ilyen értelemben alapvető alkotói programom, hogy az áldozatváldalásnak erről a problematikájaról beszéljek.
- Pontosan így gondolom én is. S ezt rendkívül lényegesnek tartom minden szempontból, mert ez az egyik fő rnotívum, amely a filmet elválasztja az eddigi, hasonló problematikával foglalkozó alkotásoktól. Szerintemegyszerűen nem létezik történelmileg olyan Iehetőség, hogy az - És mi indokolta, hogy ezt az áldozatember megmártózzék valamilyen rovállalást a filmben ilyen egyértelműen a mantikusan f'2Ilfogott üdvözítő közösművész-sorssal azonosítsa? ségben, vagyaiho,gy rnondani szekták: "a értelmiségi ez a hős, és nép tengeréjben"... Ez a ro mantilous ter- -Mindenekelőtt csak másodsorban művész. Majdnem csak minológia nemcsak hogy nem érvényes annyihan rnűvész, amennyiben minden már, 'hanem - bizonyos szempontból művész - értelmiségi. De ezen túl rendnagyon veszélyes ís. Az en hősörn pontokjvül sok Iehetőséget kínált az a tény, san ezért jut el, minden azonosulási szánhogy a hös festő, hiszen ez a képi megfodéka ellenére, odáig, hogy határozottan galmazáshoz is közelebb Vitt. Mellesleg szembekerül a maga közösségével, ídletve bevallhatom, hogy szinte az utolsó stádiannak nagyon számottevő rétegével. Abumban alakult így a történet, hogy ti. ban a bizonyos jelenetben, amikor fellázad egy festő lett a hőse. Eredetileg, a forgaa cigányok magamutogató önkiárusítása tókönyvben még bizonytalanabb volt a ellen, s ezért a lázadásáért majd lakolnia hős státusza ; csak sejteni lehetett, hogy kell. valamilyen művész-errsber, akit elismer- Alapvetően rokonszenves ez a szemlének és ünnepelnek,aki1ben tehát megvan let, de olykor úgy tetszik, a filmben nem az a társadalmi és létfeszültség, hogy 'elő'teljesen következetes a problémák tárgyazőlegaz ún. "belvárosi értelmiségi" élelásmódja. A magáramaradásnak, a tratét élte. Az anyaggyűjtés, a forgatókönyv gikus lázadásnak is megvan a maga sajávégső megformálása során találkoztunk tos pátosza, s talán ebből fakad, hogy a Balázs Jánossal, a zseniális cigány-festő-
ve1. A találkozás ezzel a lenyűgöző egyérusegu, csodálatos naiv-művésszel arra késztetett, hogy átfogalmazzuk az eredetileg kicsit IbizüIlJj'italanstátuszú müvészfigurát - festőve. S Igy vált lehetövé, ihügy Balázs János kép eivel azonosítsuk hősünk festményeit. - Helyenként némi zavart okoz a film nézője számára, hogy nem teljesen világas a főhősnek a saját közösségéhez fűződő kapcsolata. Kiderűl a filmből, hogy a festő édesanyja ma is ott él a cigánytelepen, tehát nyilván ő is ott nevelkedett legalább kamaszkoráig : kevéssé indakolt tehát, hogy miért ő érdeklődik a cigánytörvény belső tartalma, formája iránt? - Arnikor arról beszéltünk, hogy ez a fiatal festő tudatos vállalással és végső elszántsággal tér vissza a cigány telepre, ez tulajdonképpen csak sarkítása egy motívumnak. Ez a hős voltaképpen önmaga elől menekül ide. Mindenekelőtt saját maga megváltásának Iehetőségét keresi. Az alapihelyzet úgy is megfügalma~ható, hogy ez a cigány-festő egy magyar barátjával együtt idejön a cigány telepre, és a célja pusztán annyi, hogy átgondolja saját sorsát. .Tehát kezdebben egyálta,lán nem valamiféle "prófétaság" gondola tával érkezik ide. A dcislánnyal kapesclatos élmények kényszerítik rá, hogy szembenézzen cigány-voltának alapproblémájával (amit a kislány úgy fcgalmaz meg, hogy "vigyetek el innen; minden áran szabadulni akarok innen"). A hős tehát ezzel a rninden áron való meneküléssel, a "fehérré válás" kétségbeesett vágyával kerül szembe, hiszen ez voltlaképpen a saját problémája is. A szembenállás magatartása akkor rolblban ki belőle, arnikor a fényképezgető idegenek előtt íllegetik, produkálják magukat a cigányok, hogy rninél jobban tessenek a "fehér uraknak". Ezen a ponton kap belső prograrnot ez a hős. S a film ebben a vetületben - az értelmiség és a közösség problematikaján belül a bizalom és a bizalmatlanság drámája is. - A szándékunk az volt, hogy érzékeltessük azt a folyamatot is, ahogyan ez a hős fokozatosan beljebb kerül a közös-
ségbe, amelyből kiszakadt. S hogy miért úgy kérdez, ahogy kérdez? Nyilván, nagyon sokat tud az őt kibocsátó 'közösség életéről, föltehetőleg sok személyes élménye .is van, de rnost, más 'horizonttal, kívülről vísszakerülve, új kérdések támadtak benne. Például népének történelmi sürsával 'kapcsolabban, amit eddig ez a hős soha nem gondolt így végig. Ezért kezd kutatni a Romano-Ohris után - amiről gyermekkorából nyilván vannak személyes élményei -, és tudakozódik az után a bizonyos konkrét eset után. Tehát amikor a Romano-Chris egy régi elítélt jéről érdeklődik, akkor voltaképpen első pillanattól kezdve önmaga után kutat. Saz sem véletlen, hogy nyomozza, mí történt népével a fasízmus ,tödJéne1imi!körülményei közott. Ez a mozzanat alapvetőerr fontos a hős ezutáni magatartásának kíalakulásáIban. Sőt nemosak ez a hős nem gondolta át eléggé mindezt azelőtt, hanem maguknak. a cigányoknak a köztudatában is nagyon kevéssé van jelen. - Talán az okozza a zava1·t, hagy nem elég pontas, illetve differenciált a fiú kérdezés-módja, vagyis nem nyilvanvaló, hogy egy általa is ismert dolgot kívan feleleveníteni azért, hogy az embereket és saját magát - szembesítse megélt élményükkel; hogy tulajdonképpen prouokálja az emlékezést, és nem egyszerűen egy ismeretien. .tényanyag iránt é1'dekWdik ... - A Iiős kutatásának két szint je van a filmben. Egyrészt népének történelmi sürsát kutatva elevenedik fel, realizálódik a filmben a cigány-tőnvény a történelmi vallomástételek r-évén. A kutatás második fázisa, arnikor népének jelen társadalmi helyzetével, tudat-problémáival kapcsüla bban tesz fel kérdéseket, illetve provokálja a végiggondolást. Az előbbiekre vonatkozó kérdések valóban objektívebbek. Iogalmazásuk info 11mációra irányultabb. Már csak azért is, mert a nézőnek szüksége van legalább rninimális információra a történet megértéséhez. hiszen a cigányságról -annak ellenére, hogy évszázadok óta itt élnek közöttünk - rendkívül ke9
vesét tudunk. Zaklatottabb, személyesebb jellegű vi-szonta hős kutatása önmaga, ílletve a közősrég problémáival kapcsolatban; ez sokkal inkább vállaltan provokatív, tehát tudatosító jellegű ... - A festő-hős mellett a filmben megjelenik egy másik hős: a "fehér fiú" is. S amennyire hitelesnek és Imotiváltnak érezzük a cigány fiú elhatározását a visszatérésre, annyira .hiányzik a "fehér fiú" döntésének motivációja, és nehezen követhető 'sorsának tragikus fordulata ... Nem volt szándékunk/ban valamiféle barátság-drámát konstruálni. Egyszerűen elfogadtunk .egy epikus alaphelyzetet. "és lejött vele 'egy magyar barátja ... " Nem éreztem szükségesnek specifikus választ adni arra a kérdésre, hogy ez a "fehér
fiú" rniért ment együtt a barátjával a cigány telepre. Úgy érzem, a válasz -erre a kérdésre nagyon is a levegőben van. Hogy egy normális gondolkodású fe!hér értelmiségi fiatalernber egyszer csak elkezd érdeklődni - mondjuk - Kongó gondjai iránt, azt nagyon is természetesnek tartom. Szerintem nem szükséges megindokolni, hogy mi szülte ezt az érdeklődest. Ha ellenben nem derül ne ki egyértelműen a filmből, hogy mi lesz a sorsa ennek a "fehér fiúnak",azt nagyon sajnálom, mert akkor valami nagyon alapvető veszett volna el a szándékomból. Érzésem szerint egyértelmű a filmben, hogy a cigány fiút a cigányok, a magyar faút a magyarok linoselik meg. Az egyik cigánycsalád egy magyar falu új telepére akar költözni. A falu ellenségesen fogadja őket, s végül
is a cigány #ü· magyar ha rá tját, . aki segí t' nekik az építkezésben.va falusiak belelökik a rnészbe. Ez gondolati szempontból is a film egyik leglényegesebb mornentuma, nagyon' sajnálnám, ha nem lenne eléggé Világos. \ - Mégis milyen célt szolgált párhuzamos hŐs?
ez a két
- Számomra úgy vált teljessé az etikai alaphelyzet, hogy amint a cigány fiúnak a saját népével kell szembeszállnia, a fehér fiúnak is a saját' népével kell megvívnia a maga küzdelmét. Ez a kettős hősválasztás is azt a 'célt szolgálta, hogy a film kérdésfeltevése ne szűkülj ön le a eigány-problematikára, és nyomatékosabbá váljék az álíalánosítás szándéka. De rni sem áll távolabb tőlem, mint hogy olyan forrnán vulgarizáljam ezt a kérdést: "minden nép söpörjön a saját portája előtt". Bár nyilván igaz az is, hogy vannak bizonyos primer történelmi kötelességeik ugyanannak a közös ügynek a szolgálatában. Vagyis nekem ez az elsődleges dolgom és feladatom, másnak amaz, annak ellenére, hogy 'együtt haladunk ugyanazokért a célokért ugyanazon az úton. A filmoen a fehér fdlúegyértelműen vállalja a cigány fiú sorsát-gondját, s a cigány fiút is igyekeztünk 'Úgy megfogalmazni, hogy vergödéseiben, problémái révén saját gondjainkhoz is közelebb álljon. -:- Talán azért érezzük halványabbnak és kevéssé motiváltnak a fehér fiú alakját, mert kevés a belőle kiinduló ;drámai szándék, az aktivitás ... -Az ő ak tivi tása , társadalmi cselekvése abból áll" hogy segít házat építeni egy cigánycsaládnak. Ennyi a vállalása, drámai akarata és cselekvése, s ez talán nem is kevés. A magyarokkal szemben azonosul a cigányokkal. S igy van értelme a megduplázódó feltámadásnak is, s a film végén annak a mondatnak, amelyben azt fogalmazza meg az egyik ,cigány férfi, hogy "szükségünk van rátok". Tehát nagyon fontos 'kérdés, hogy - bár minden népnek megvan az élethez, az önmaga kiteljesítéséhez való joga, legyen cigány vagy
hottentotta, de (és' ez' tulajdonképpen a, kommunizmus. célkitűzéca is) - csakis a népek közös harcával lehet elérni valamilyen viszonylagos testvériséget. Ha mindez hétköznapokon csak nosztalgiaként él is 'bennünk, mégis olyan dolog, ami engem mindennél jobbari izgat, akár annak az árán, is, hogya romanticizmus látszatát kelti. Talán úgy valahogy, ahogyan hősöm sem akar roman tíkus lenni, de a dráma folyamán mégiscsak azzá válik, mert a jelek szerint minden áldozatvállalásnak van valamelyes romantikus színezete. Ugyanakkor az ember állandóan szabadulni igyekszik a :hagyományos, avítt roman ti cizm ustól, ami szarintem is rendkívül időszerűtlen ... - A film formai kérdéseire iérue át: nyilván nem volt könnyű feladat egységbe ötvözni azt a rendkívül heterosién. iCLLapmatériát, amiből a film építkezik ... - Az egyik fő gondot valóban az okozta, hogy - miJvel annyira nem-közismert közeg1be!Iljátszódik a film - elkerülhetetlen volt bizonyos információk közlése, Információt pedig csak egyféleképpen lehet adni: pontosan, reális közegben. Ebből fakadta fiJm legnagyobb stiláris problémája: gyakran kellett a filmen belül vissza térn 1 a realitás talajára, s onnan újra meg újra-elrugaszkodni a lirai szférába. Ez a nehézség - ahol .sikerült leküzdeni - talán erényévé vált a filmnek; a film stílusának specifikurna lett. Az improvízációtól, a direkt stílustól próbáltunk eljutni a stilizált képi líráig, amelynek megteremtésében az egyik fő segitséget a festő képeinek világa nyújtotta. Eleve elhatározott, tudatos szándék eredménye-e, hogy a filmben végig' ,egymástot stilárisan elválasztva jelenik meg a hős, illetve a közösség; a közeg mégmarad a maga eredeti rnyerseségében, a hős pedig' végig .elemelten", stilizálva? - Eleve is ez volta szándékunk, s ez a szándék a forgatás során egyre tudato.sabbá vált. Annak ellenére, hogy nagyon .alaposan felkészültünk a forgatásra - hiszen maga, a szereplőkeresés is együtt 13
járt bizonyos valóságkutatással -, forgatás közben mégis majd elsöpört bennunket kamerástól az a fergeteges improvizációs készség, az a sajátos feltöltöttség, amí mint népi psziché ezeket a cigányközösségeket jellemzi.
._. A film helyenként .olyan direkt szimbólumokkal is operál, amelyek nem szervesen nőnek ki az (anyagból, hanem mintegy kívülről bevitt képi metaiorák: Gondolunk itt ,a folyóba ,alámerülő ló, vagy a kőhordás képsoraira . . .
konkretizál tulajdonképpen nincsen egyértelmű fogalmi me,gfelelője; tehát sok minden lehet ez a ló, és mindig bizonyos képi közegben tér vissza. A ló végleges elmerülésének pillanatában mozdul meg újra a film végén a halott főhős, és teszi meg azt a bizonytalan költői félmozdulatot a várakozó anya felé ... _ A kőhordás motívumánál a direktmetafora talán föltöltekezik egyrészt magának a munkának a tényszerűségével hogy tudniillik ezek valóban követ fejtének; és ezen kívül is van néhány metivációja, annak ellenére, hogy a cigánymitológiának megfelelően a film a Követ a Sokasággal azonosítja, amint ez szövegben kétszer is megjeLenik, kétszer is 01vasható a filmvásznon ... - Ami a reálisabb, nyersebb és a stilizáltabb fogalmazásmód együtt:esét illeti, a film. épí'tlrezésében a kórus és a szólóének együttesének zenei szerkezetével számol. tunk, ami úgy is jelentkezik, mint a tőmegjelenteknek és a szólójeleneteknek az összefonódása. Ettől is azt rernéltük, hogy az információs reahtást és a s1:rl.li:OOlt költői megfogalmazást valamilyen módon szervesen összeköti. Ebből a szempontból a szándékhoz legk.özelebb eső megvalósulás talán a kislány sorsának képsoraiban-jött létre. A kislány mindíg jelen van a tömegjelenetekben, az improvizációken mint résztvevő, majd kiszakad a közösségből, és kitárulkozik a maga végletes magányosságában; s végül erre válaszként ismét a kórus következik a virrasztasi jelenetben. Ez a váltakozás, a szólók és a harsányan improvizáló közösségí jelenetek váltakozása egyeblkénJttöbb ponton is jelen van a filmben.
- Annál jogosultabb a direkt-:metafora kérdését felvetni a filmnek ezzel a két elemével kapcsolatban, mert abban a va rázs-szövegben - tehát fogalmi. formában -:- is szerepel a kő-motívum, és a ló-motrvum, amely a filmet intonálja, ilIetve . lezárja. Ezen. a direktségerr azzal próbáltunk enyhíteni, hogy a vízből kiemelkedő, majd a film egészéri átvergődő és végül elmerülő lónak - annak elIenére, hogy jél. varázs-szöveg fogalmilag
- A tömegjeleneteket a filmekben általában úgy szoktuk nevezni, hogy "bejön a statisztéria" . Itt ilyesmiről szó sem volt, hiszen szereplőink végig a saját életüket élték, intenzíven és szenvedélyesen. Olyannyira, hogy például a putriba telepített disznó motívumánál a jelenet :közepén Ieálltak a szereplők, mert valakinek eszébe jutott, hogy ez az eset nem ott, hanem' a szomszédos putriban történt; és át akartáIk helyezni az 'egész jelenetet, A kiilán.i
- Nem tartott-e attól, hogy még a legjobb színész is másfajta ~tilizációs eszközeinél fogva pnindig színpadiasabb dinamikát hoz magával, mint amilyen az adott, eleven drámai közeget jellemzi? =:
Nagyon konzekvensen igyekeztem a főhőst játszó Osztert úgy vezetni, hogy inkább ő azonosuljon a "civilekkel", s színészi €sziközeiből, amit csak lelhet, felejtsen el, hagyjon el. Azt hiszem, dicséretnek számít, ;hogy közel tudott kerülni a "CiNÜ" szereplők stílusához. Valóban sok műhely-gondot okozott, hogy a főhösok kivételével valamennyi szereplőm cigány, akik' magukban hordozzák sajátos népi mentalitásulcat. Mellesleg hozzátartozik az igazsághoz, hogy próbáltam főszereplő t is találni ugyanebben a közegben, de egyszerűen nem akadtam olyan fiatal cigány-értelmiségíre, akinek játékkészsége is lett volna a szerephez. Gyakran jár úgy az ember, hogy a film befejezése után találkozik valakivel, akiről úgy érzi, ez lett volna az igazi főszereplője. Nos, én -azótasern találkeztam ilyen fiatal cigány-értelmiségivel. I i
fehér kőporral való bekenekedésének jelenete - amiről előbb azt hittüle a mi közhely-fantáziánk terméke -, ugyancsak szinte egy-az-egyben megtörtént : egyik szereplőnk majdnem egy éve vár arra, hogy a falusi patilkába valami fehérítő kenőcs érkezzék ... - A folklór is valahogy teljlesen terrnészetesen egyszercsak betört a filmbe, Bizonyo,s szempontból - stilárisan - gazdagítva is a filmet, másrészt a végső megfogalmazásban szamos nehézséget is okoz-
va. Végig egyszerre volt jelen a ket fő motívum: az a tény, hogy szereplőimk a saját életük nyers, vaskos realitását adták a filmhez, és kérték számon rajtunk; másrészt a festő sajátos, stilizált világa. S ez utóbbi is konkrét realitásként, hiszen festő-hősünk élményei, illetve az a világ, amiben a :5estmények stilizált szenilélete gyökerezik, színtén nagyon valóságosan vett körül bennünket, és van jelen a mai valóságban. (Zs. I.)
,
MERLEG
A VISSIAHOIHATLAH
TRAGIKUMA
Gaál István: Holt vidék 1.
be 'kerülése sohasem rnenekülés az , embertől, ra valóságtól. Gaál élményvilága Gaál István filmjeiben a természet küzdefogalmazódik meg így, hűsége, ragaszkolemben élő ember rnódjára "viselkedik" .. dása, egy emberi-történelmi kapcsolat vá.lLeginkább úgy, mint Dürer rnetszeteín, lalása, a "hozzám tartozás" magatartása. Vincent van Gogh vásznain. Igaz, Gaál az FiLmjeiben az ember mindig az őt köelmúlás lírai képeível, szelíd színekkel, a rülvevő világban jelent meg a vásanon. tá:rgyak rránti meghitt kapcsolattal alaA gondolat születését és erejét, az érzések kítja ki látomását. De a természet nála is hőfokát sohasern az aI1C mozdulata fejezte titkokat rejt, kompozíciói azt a görögös ki, mindig az arc és a környezet kapcsolatávégzetet sejtetik, amit Dürer a középkor nak bemutatása. Sőt, az arc legtöbbször rejtelmeinek túLburjánzó rajzával, Vincent homályba tűnt, de éltek körülötte ra tárvan Gogh az erővonalak kemény, képtábgyak, mozdult a !V~lág.Az elmúlás feletti lán. is túlmutató rohanásával fejez ki. fájdalom e költészeret és a kompozíciGaál képi világának alapélménye a vesz- ókiból áradó kemény, éles és racionális teségérzet, a vísszavonhatatlanság, visszagondolatot nyolc éve, a Sodrásban kaphozihatatlanság tragikuma. Az értékek el- csán Mounier-vel így fogalmaztuk meg: tűnése la természetbe helyezett ember küz"A dolgok és emberek körülöttern olyan delrnének keretéhen - ez volt .a feltűnő erősen hozzárn tartoznak, hogy elvesztéindulás ra Sodrásban; a Zöldár egy eszme sűk fájdalmasabb, unintha egy testrészeeltűnésének nyomon követése közbenvegy met weszíteném el, mert bennük 'Van gonkorszak törtérietén túl, az embert körüldolataim, érzéseim folyamata, minden, ami vevő természet történelme is; a Kereszhozzárn tartozik, amí az én kincsem ... " telő-ben egy barátság szébhullásának mindA Holt vidék-1ben most te.tőzik mindaz, v~.gig környezete, ra végső összecsapásnál amit Gaált pályáján elindította. De. az arányváltozások feltűnőek. A Sodrás ban pedig. közponui színtere az "otthoni táj"; az értékek teljes deformálódásának film- eseményei" gondolatvilága, képkompozícíóí, az alakok és a természet :kapcsolata jében, a Magasiskolá-ban :pedig már mindell képben-jelenetben viaskodik-sötétül a mindvégig az emberi lényeget és ra történ eImi szi tuáció t vilégították tát. Segíte tték természet. Táj és alak szétválaszthatatlanul fonódik össze de a természet 'előtérjobban megérteni a kort, a'·hatvanas évek
11
elejenek valóságát. A Holt vidék_,ben az ernber már elmosódik környezetében. Története elvész a táj történetében. Észlelet.ei a km valóságáról fakóak, homályban marad benne a hetvenes évek 'emberének valósága, történelmi 'helyzete. Szándékosan éleztem az ellentétet. Nemcsak egy kitűnő rnűvész pályájának dilemmáira, hanem a magyar film jelenlegi paradoxonára mutat rá.
hatvanas évek végere tetőzik
a magyar
film, és ellentmondásos helyzet alakul ki: a filmrnűvészetet értékei olyan funkcióval ruházzák fel, amely, úgy látszik, nem lehet fhuza:m06abtbideig egyetlen rnűvészeti ág kiváltsága. Miben áll ez 'a .helyzet? A film inspirációkkal szolgá1nemzeti rnúltunk, történelemszemléletünk okos, higgadt továbbgondolására ; a valóság ellentmondásait tárja fel; túlfut a színház életábrázolásának hitelén, !később elhagyja az irodalmat is; kapcsolatot tart a szocíoló2. giával ; átviszi aszodalista kultúrát hatáNéhány fiatalember elkerít! a Tisza-part rainkon, elviszi a tengeren túlra is; néegy darabját. A nyári szünetben paradihány vonalon a közgondolkodás 'elé fut. csomot varázsolnak maJgulk kóré. Aztán, Ez a helyzet nem tartható fenn sokáig. mikor egy társuk tragédiájának hatására Vagy környezetének kell mellécsatlakozfelismerik, hogy nem térhetnek ki koruk- nia, vagy felfaitásának tempóját kell lekorosztályuk-létük valóságos kérdései elől, lassítani. Gaál filmrendezői útjának körülfelismerik ebben a néhánynapos idillben ményeit e helyzet febvillantása nélkül leaz "álhelyzete t" , €1'búcsúznak az illúziók- hetetlen felvázolni. Enélkül ne-m lehet új tól,elindulnaik kérdőjelekkel teli útjukon. filmjének problémáit, rendezői szituációígy kerül itt a természet középpontjába jának realitását sem megközelíteni. Nem állított 'emberrel együtt a korszak dilern- tartozhat ide annak bővebb taglalása, máinak nyílt vállalása, a Iabirintusok kö- hogy me;ggyőződésünk szerin t a társadazött utat kereső, sorsának nekivágó sze- lom szocialista e'lőrehaladásána:k ügyét az mélyíség is a kőzépporrtba, szolgálta volna jobban, ha a kiegyenlítőTársítsuk röviden az útnak induló ala- dés-úgy jön létre, hogya művészet többi kokés a velük elinduló fiatal rnűvész mel- ágai érik utol a Iilmművészetet, é>; nem 1é a hatvanas évekelejének helyzetét: je-- a film kényszerül !haladásának ütemét hozlentIkezik egy fiatal nemzedék (Szabózájuk dgazítani. Mégis így történt, és ,enGaál nemzedéknek ismerjük); a Balázs nek hatására először a filmművészet v:alóBéla Stúdióban szervezkednek a dokumerr- ságfeltáró-e-értelmező szerepe homályosotátorok; készül a Nehéz emberek, a Húsz dott el, később a jelen iránti frisseségét óra; halljuk a Jancsó-életmű előhangjait. kezdte elveszíteni, és a minden nagy rnűA film rákapcsol a valóságra, új inspi- vészet tárgyát képező nagy kérdések herációkkal gazdagJtja a történetszemléletet, lyett a másodlagos-harmadlagos részletek a közgondolkodást, a szociológíai kutatást. felé fordul. Ilyen szituációban 1€W fel Gaál, és erre a A 'valóság krónikásainak nemzedékét ez helyzetre utaltam. amikor a nyolc év előt- már nem ,ösztönzi arra, hogy a jelen hulti írást a Sodrásban-ról Igy zár-tam: "Gaállámain forrósítsák fel rnondanivalójukat, sok mindent tud, most 'azt kell megtanulformálják pályájukat, hogya valóság loegnia, ihogy miridvégig vállalja önmagát. A izgatöbb kérdéseire keressék a választ. nyílt kérdéseket és meghökkentő 'válaszo- Azok a művészek, akikben volt hajlam rá, kat Az ő nemzedékének már nem lehet a redukált helyzeteket egy ujabb struktúmás útja. Mentsége sem, ha nem ezt rával,:a modellizált filmmel próbálták átjárja végig." hidalni. Gaál is tett erre kísérletet, de Ehhez az idézethez most nem azért nyú- az olyan érzékeny, lírai indíttatású műIok vissza, hogy utolsó rnondatát felerő- vésznek, cnint amilyen ő, ehhez a filmsitsem. Inkább szerétném zárójelbe tett nyelvhez erőszakot kell önmagán ·e1ikövetkérdőjellel enyhíter». Köztudott, hogyanie. Gaál, rnint annyian mások, mínderrt 18
megtett, hogy anagy kérdések, a valóságos korproblémák színvonalán tartsa gondolkodásmódját, képi Iátását, Valószínűleg nem is érzékel te, hogy a leha tárol t körülmények között - miközben éppen álhelyzetek ábrázolása elől kívánt új filmjében is kitérni, - végül maga hozta létre azokat az irreális szituációkat, melyekben mozgása lelassul, 'IDspkádóielhalványulnak. Már a Magasiskola, ez az erőteljes, de a természetesség és konstruáltság kettössé-
géből született fi1m is jelezte ezt. A Holt vidék .. ben még tovább távolodott !él való-
ságos emberi szi tuációktól, korproblémáktól. Pedig a kihült falu története hiteles. Csakhogy az ember - régebben annyi mondanivalója volt Gaálnak az emberről l - lassan eltűrit ebben a filmkonstrukcióban. 3. A Holt vidék rezervátum. A történet: lejátszás kimért vonaltak közott. Az ilyen 19
zárt szituációkban végigvitt események magassági pontjai a mai filmművészetben Bergman és Jancsó alkotásai. Ellentétes eszméktől veze ve, de mindketten megkonstruálják, aztán körüljárják Iiguráik mozgáslerét. De az ő razerváturnaikat hallatlan feszült ége , Í'elfűtötts ',g, éles őszszeütközés-sorozatok töltik meg. Profán hasonlattal: ha gy belül üres golyó ba kisebb golyókat helyezünk ' gömbünket rázni kezdjük, a kis golyók ütköznek, sérülnek, rnmduntalan vagy gyrnásnak, vagy a nagyobb golyó falának csapódnak. Ugya-na,kkor Jan ~' és B rgrnan helyzetei, miközben befelé, drama lurgiailag zárta-k kifelé, filozófiailag nyitottak, eszmeáramlatokra. korszakokra tárnak kaput, rninősítő erővel fogadját magukba az adott szituáción túlmutató törlknelmi-társadalmi mozgásirányokat. Bergman tél. szigeteket kedveli, Jane ó a pusztákat, de ezeken a rezervá tum-szigeteken-pusztákon mindig a töri' nelern és 'a lélek legnagyobb csa tái já zódnak le. Gaál "vidéke" nem fogad magába i yen sűrített történelmi-társadalm~ jelentéstartalrnakat. Kifelé ez a zituáció a riportázs, egy fontos, od- önmagában partikulari probléma zQciQllógiaifelmérésének irányában nyitott -ik. A jelenre villant rá, de nem hordozza nem is hordcahatja egy gondolkodási rendszer surnmázatát. A körön belül viszont nincsenek jelen olyan súlyos feszültségek, amelyek dinamizmust adha tn ának a történetnek. Ahhoz későn érkezünk a faluba, hogy társadalmi érdekeltségű dráma tanúi lehessünk. Az emb ri V'i.szonylat-rendszer - annak ellenére, hogy a történet halállal végződik lírai és nem tragikus, Dramaturgiai értékr ndjében mintha a Sodrásban termeszebtel ö szefonódó és t rm 's.z,ettől búcsúző je1enebsorai ísmétlődnének más körülmények közott. C akhogy a film most éppen ott fejeződik be, ahol korábban a katartíkus elemmel, a halállal a másik film telgyorsult. Gaált tulajdonképpen a .kihűlt falu képe izgatja. A veszteség nosztalgiája járja át nemesen egyszerű, művészi erejű, őszies kompozícióit. Megrendítően időzik el egy 20
om adozó falon, 'egy kopár ua arban, egy magányos harang mallett. Milyen magávalragadó elégikussággal ábrázolja a tragédiát is, példa erre Erzsi néni halála. Egy múló élet optikájából vált át a zötyögő szekérről a lombok Iájda ma', mégi s a t tI'm' zet nagyságát hirdető képeire, s fordul aztán vis za az égről a borongósszelíd teme őre. z' ornbolyai János karnerája jó partner ,e('.'lheza mel g, emberség s, a természetb n és a IéI 'ben nagyon m 'lyen gyök, r ZIŐ lírához. Zsombolyai mintha ké zeres örÖtmmd za.baduln'a ki a belsőkböl" a 'V" rosr ngeteg kből, ahol a~yi filmet fényk' pezelt az utóbbi években. A rend ző alkatához. lá ásmódjánoz igazodva csillapodik le kamerája mozgásának ismert ritmusa. Erős tehet éggel és élvezettel vesz bírtoioba egy számára újabb birodalma t. De bben a birodalomban az mberi lélek és arc plaszticitása már mellékes. Annyira, hogy Gaál aat : m tartja fontosnak. hogy hősei életéről, múltjáról, kapcso atairól, törekvéseiről legalább annyil tud tunkra adjon, amennyi v' lasztá aikat. dön é eiket magyarázhalja. A befejezés p ziohol ógizáló fordulata mindehh z kev', más j lrendszer, más információs anyag, Az ,,~ndokolatlansáO' indoklására' alkalmas, de a film nem ebben a szíérában keresi kérdései t-fe1eletei t. A színészek néhol egy-egy vonással kiemelik a figurák elhomályosodó karaloteret. Leginkább Patkós Irma, a magyar film új "felfedezett je". 'I'örőcssk Mari erős kivételes művészettel minden részletmotívumot hitele sé tesz, élővé azonban nem tudja az árnyalakot formálni. Ferenczy István rokonszenves, friss arc, de csak futó impressziókat ad egy jellemképletről. Hátra marad a kérd' s, h gyan jutott el Gaál, a j 1 n művésze egy olyan kenstruált szituációig, amelyből éppen a jelen legizgatöbb kérdései szorulnak ki. Mi ebben saját útkereséseinek ára, és mennyiben to1ták őt ebbe az irányba azok a külső körülmények, amelyek között egész filmművészetünk valóságérzéke tompulni látszik. Nem találom magam jo.gosultnak rá, hogy reálisan osszarn el a tenhet. Gaál
problémája mindannyiunk kérdése. Valamennyiben közös jelenünknek vagyunk társszituációkban élő figurái. A labirintusokból 'csak a maternatikáíban és a fejtörőkben vezet ki rejteikajtókon át az út. A rnüvésznek a kevésbé jól szituált és kevésbé biztonságos megoldást ,kell választania: át kell vágnia magát a folyosók falrendszerén. A jelen szitu áci óíc nem-
csak alkotómunkaja közegének-körülményeinek kell tekintenie, de egyben témájának, nyersanyagának is. Egy bizonyos: annak a filmrendező nemzedéknek, amely egymás kezét fogva indult útnak egy évtizede, érdemes. ezt az összefogást megújítani. Elérkeztek pályajuk második szakaszához. Egyéni utakon, de csak közös tanulságokkal haladhatnak tovább. Sándor lvén
HOLT VIDÉK magyar, 1971. R: Gaál István; 1: Gaál I. és Nádas Péter; O: Zsombolyai János; Z: Szőldősy András; Sz: Törőcsík Mari, Ferenczy
15r1JVáIn,
Patkos
Irma 21
AZ EMBERSORS Vajda Béla: Papp Oszkár Fejek című sorozata olyan, mint egy szonett-sor: ,az egyes darabok külön-külőn is élvezhetőek ugyan, igazi szépségük mégis együtt tárul fel, ha vé- . gígnézzük-olvassuk, és felismerjük a belső összefüggések~t. Csak azért mern mondhatjuk az oblégát szólarnot, hegy összegező műve alkotójának, mert a sorozat darabjai végtelen bőségben ömlenek keze alól, s úgy inkább !látszik kezdésnek, mint végzésnek. (Vagy mégiscsak Hegelnek van igaza, akinél a szintézis mind a kettő?) Azt is mondták már Papp Oszkárról, hogy nem elsősorban drámai alkat, nnindenképpen sgyensúlyra, szuggesztív tisztaságra törekszik, egyéniségének törvényei szerint. A fej-sorozat ezt is cáfolja, de egy sajátos értelemben; a képek egymásutáll1jáJban, összeíüggésében. Lehet ugyan azt mondarrí, hogy a festészetnek semmi köze az időhöz, rníriden !kép önmagába zánt örökloévalóság. Valójában persze csak egymás után nézhetjük meg vőket, s ha egy képet szemlélünk, akkor ís wan ,egy sorrend, ahogy végigkövetjük részeit (sőt pszichológiai !kfuérlJoetekszerint e sorrend egyes képeken, és gyakran éppen a rnesterművéken ugyancsak kötött). Tudva vagy nem 'tudva, a XX. század képzőművészete sok kísérletet tebt az idő ddrnenziójának tudatos kihasználására, a különböző néző22
Arcok
STÁCiÓi mögött
pontokat egy !k~en t€gye.sítő kubizmus csak ·egy példája ennek, mint a mobíl szerkezeteík. Ilyen értelemben a !fej-sorozat is időben alkot egységet, lés éppen ilyen értelemben drámai. Papp Oszkár nem naturalista IhűséggeláJbrázolja az emberi arcot, hanem analí.tfkus absztrakcióval. Nem ,egy_ egy ember lényeget akarja megragadni. hanem az ember egyetlen individuumban megfo,ghatatlan, csak individuumok sorában kibontakozó lényegét. Módszere 'ezért a felületet tekintve a közvetlen valóságtól elvezet ugyan, valódi j ellegét nézve azoniban pontosan azt teszi, amit tankönyveinkben. a realizmusról írunk: az ál talánost a különösben, vagy
éreztetní tudjam, mennyire filmre kívánkozik Papp Oszkár fej-sorozata. A ké:pek egymásutánjának időben kilbontakozó dramaturgiáját éppen a film tudta legjobban kiben taní, hiszen valóságos drámai előadást kovácsol belőlük, az egyes mozzana-
tokat szükségszerű rendbe vonva össze. Van ilyen szükségszerű rendj e ezeknek a képeknek ? Nincs egyetlen autentikus sorrend, különböző lehet az elrendezés, s így külöruböző lehet a dráma. Ha jó az az elrendezés, magáért felel; saját rendjé-
szerzője van: a festő Papp Oszkár, a rendező Vajda Béla mallett önálló és jelentős szerep jut a zeneszerzőnek, Durkó Zsoltnak. A szöveg helyett az ő feladata az értelmezés is, valahogy olyasféleképppen, ahogy az antik tragédiákban a kórusnak. Megszelal egy hang, amely követi a képeket, és az emberi értelem egy más közegén, a zenéri keresztül ad nekik értelmet. Durkó Zsoltnál jobbat nem lehetett volna eme a feladatra találni. Nemcsak azért, mert ő a mai magyar zeneszerzés egyik legizgalmasabb újító egyénisége, hanem mert művészets - itt kellett rádöbbennünk - a maga műfajában rendkívül sok rokon vonást árul el Papp Oszkár törekvéseivel. Olyan analitikus ő is, aki megőrzi laz egységet, szembefordul a hagyománnyal, és hű marad hozzá egyszerre. Mintha ugyanaz a művész fogalmazta volna meg a képeket és a zenét, a koncepció annyira szoros egységet alkot. A három szerző közös munkájának eredben kell igazolni a koncepció szükségszerüségét. . ménye, !hogy oa film valóban bejárja a drámai megtisztulás pokol-c-rrienyország Vaj da Béla filmjének Jegnagyobb érdeútját. A kezdő képsorok után egyre feme, diogy a képekiben rejlő drámát igyekezett kibontani. Mindenekelőtt a képek szültebb arcok következnek, a küzdelem elrendezését és a .bemutatás ritmusát ol- egyre éleseJbb, .a !bukás fenyegetése egyre dotta meg - hiszen éppen ezáltal válik nagyobb. S aztán elérkezünk a mélypontfilm a képek sorozatából. A szó legszorohoz. Az egymás után rnegjslenö arcok és fejek :az ember vereségét sugallják, a sabb értelmében vette a rendezői feladapusztulást hordják magukon. S akkor egytot, s jó rendet talalva már nem igyekezett külsőséges ötletekkel, trükkökkel, szerre, rníntegy végső erőfeszítéssel mégis faksznikkel rendezőt játszani. Alázatosan út nyílik a megoldás felé. Az arcok elrenháttérbe vonult, beszéljenek maguk a kédeződnek, meggyőző 'erővel jelenik meg a pek, Nem magyarázta túl a dolgot szö- képen és szólal meg a zenében a harrnóveggel, nem 'Vitt h le narratív elemet, nia. Az ez .e.gység,aJhogyitt a kép, a zene nem adott különleges beállításokat. Oly- és la rendezés ugyanazt mondja, megrázó kor talán túlzottan is szerény maradt, né- élménnyé ava tja a film befejezését. . hol talán több részlet, változatosabb fényAz ATcok mögött 1ehát nem képzőműképezés is belefért volna még a filmbe. vészeti, dokumentum- vagy ismeretterEgészében azonban csak dicsérni lehet ön- jesztő film, hanem film, amely a képzőmegtantózia tó arányérzékét. hiszen ezen a művészet nyelvét diasználja. A három formódon aclihattuk át magunkat egészen a manyelv, "közeg" Iiarmoriikusan fonódik képeknek - ésa zenének. egybe - ebben lábhatjuk nemcsak szépséMert az Arcok mögött-nek három társ- gét, hanern értékét is. Vitányi Iván
ARCOK MÖGÖTT magyar- andmácíós film, 1972. Fei-metamcrfózísok PélIPP Oszkár műterrnéből. R: Vlajda Bé1Jaj O: Kiiss Lajos; Z: Dunkó ZsoJ.t
EGY "HOBO"
A SZÁZADELŐN
Widerberg: Joe Hill A Joe nui egyik epizódjában vagonokba zárt tüntetőket toloncolnak ki, rnesszire a város határától. A vonat indul visszafelé, és a csoportba verődött emberek ott állnak a nagy, a virágzó "ternnészet" közepén, körülöttük zöldell a táj, de fölöttük a mozdony csúf, sötét és fullasztó füstje gomolyog ... A kontraszt nem ismeretlen: az elsö Iázadók akkor váltak igazán lázadóvá, anikor lföliSlrl1erték,Ihogy a természelet, az életet, a boldogságet egyesegyedül a Társadalom, ahogy maga Rousseau mondta, "az intézmények" rontják meg. Ma már persze az elemi i kolákban is tananyag, rniszerint a valódi forradalomhoz, a társadalom átalakításához vajmi kevéssé elegendő ez a rokonszenvesen ,egyszerü elméleti alap. Bo Widerberget a munkásmozgalomnak, a társadalmi küzdelrneknek az a szakasza vonzza, amely még egyszerűnek és probIémarnentesnek hitte a követendő utat, azaz a mozgalorn romantikus "hőskora", a századforduló évei. Mint Klösz mester fotográfiain az 1900-as Budapest, úgy elevenednek meg filmjében ezek a re,gvolt idők és régvolt harcosok. Widerberg természetesen nem osztja hőseinek naivságát : ímpi-essziomsta-szecesszlós képsorainak "ártatlan bája" csak még jobban kiemeli a Ifilm igazi rnondandóját: az Allam,
a Ha talIom , az erőszakszervezet meg a munkáltatók már akkor sem, a század legelején sem voltak naivak, nem cselekedtek ösztönösen, megha jámbor és együgyű "rendőr:biztos", jóságos börtönőr, vagy bután gonosz, zászlót csókolgató és csókoltató civil polgárok képviselték is 'ezt a nagybetűs Allamct. Nem időszerűtlen ma sem ez a látszólag rnúltnak szóló intelem, nem időszerűtlen a fegyvereket virággal elhallgattatni kívánó hippíe-k, az árubőséglől roskadozó belváro.sokban forradalmi jelszavakat éneklő diákok és a kapitalizmust áruházgyújtoga tással meg nagykővet-rablással megírigatni próbáló "városi geri11ák" korszakában sem. Widerberg az Adalen 31ben nyúlt először ehhez a témához. Amikor e svéd kisváros vidám ünnepnek induló majállsából vértenger lesz, s egy kamaszgyerek ámulva ébred rá, hogy "tanulni kell a munkásoknak, csak ú:gy győzhétnek", aikkor nyilvánvaló, a rendező nem történelmi filmet csinált. Nem, Widerberg arra döbbent rá nem kis ámulattal, hogy [ha a Iázadásnak, a forradalomnak, a mnmkásmozgalornnak rég feledésbe merült módszerei és elméletei bukkannak elő, 'akkor a múlt egyszeriben mándennél alkalmasabbá válik a mának szóló művészet számára. S alma döhberrt rá, hogy ez a 25
téma, eza ,gondolat, ez a világ az ő igazi művészi világa. Az Adalen 31-1ben ihetyke nyiltsággal, szinte kihíva a ,,!Sematizmus" vádját, "szájba rágva" sugározta ezt a hitvallást. Néhány botfülü és dm kéi tengerébe fulladó kritikus valóban kínos érzéssel feszengett. Pedig a néző jól látta, !hogy Widerberg mosolygós-nosztalgikus idézőjelbe tette egyrészt az ábrázolt történelmi korszakot - ahol úgy tűnik, rninden egyszerű -, másrészt idézőjelbe tett egy közelmúltban virágzott irodalmi és fi1mi ábrázclásmódot, mely az egyszerűnek diitt világot primitiven vélte jól ábrázolni. .s az Elvira Madigan sem időtől-kortól elvonatkoztatott lélektani dcamararnű volt; a romantikus és tragikus s zere 1mi történet hátterében ott kellett éreznünk a rég tanult szavakat: "A iburzsoázia elpusztított minden hűbéri, patriarchális, idillikus állapotot.t...) Nem /hatgyott meg más kapcsolatot ember és arnber között, mint a -rneztelen érdeket, az érzéketlen készpénz26
fizetést. A járnbor rajongás, a lovagias Ielkesedés, a nyárspolgári búbánat szent borzongását az önző számítás jéghideg vizébe fojtotta." Így /hát nem egy 1931-es jelentéktelen sortűzről és nem múltszázadbeli táncosnők végzetes szerelméről akar szólni Widerberg, hanem napjainkról. Arról, ami a századforduló óta nem valósult meg, arró] a rózsáról, rnelyet a kenyér rnellé kell helyeznie a forradalomnak. Ez a rózsa-szimbólum a Joe HiU mottója egyébként. Sztrájkoló amerikai szövőnők, mint ahogya dokumentumok feljegyzik, "ikienyeret és rózsát" követeltek. Kebl-a diangsúlyozni, hogy ez, éppen ez a mai ebben a filmben? Hogy itt érinti azt a csillapítihatatlan vágyat, meJy nélkül semmiféle forradalom nem lehet teljes, főleg nem ma, amikor az európai vagy .arnerdkai milliókat már nem a kenyérgond mozgatja? A ihőskor és a jelen ... A Joe Hill-nek azok a i1egrfrisseibb,:legtöbb várakozást kel-
tő jelenetei, részletei, ahol Widerberg egy ügyes, ám nem túlságosan árnyalt cselekménysor rnögött hallatlanul könnyedén és erőltetettség nélkül érezteti a társadalmi osztályok, rétegek, svéd bevándorlók és amerikai Iumpenproletárok. e;;,y egész társadalom, ·egy egész korszak szövevényes világát. Ahol ráébreszti a nézőt, űiogy a kőpenyük alatt talán bombát rej tegető, 'kackiás bajszú anarchisták, a b ohém tanyákori élő, ormótlan írógépeken kopogo, villogószemű lázadók mennyire régmúlt és mégis. milyen mai figurák. J oggal hilhet j ük tehá t H film elején, hogy ismét Ibekerülünk a rendező előző műveiből ismert ",varázsköl1be". Könnyesmosolygós mesének vagyunk itt nagyon is éber szemtanui (hiszen Widerberg éber csak igazán): Hillström, a bevándorolt svéd munkás iöeszebarátkozik egy tolvaj. utca-
gyerekkel, közösen csatangolnak, rókaprémet lopnak egy idős únhölgytől, csatangolnak a hirtelen vi'lágvárossá nőtt New York utcáin. Ezt a könnyű és semmitmondó mesketetörténeceké emeli igazi rnűvészetté, vaIami megfogna tatlanul érz·ék,eny iróniával, 'lélektani töblettel. Majd a film kö'vetkező ré sze, aihoJ.rnintha Jack London "hobo"írásai elevenednének meg, J oe gyalog és özönvízelőtti vona tok tetej-én keresztülutazza a még "vadon"-llIak tűnő Ameri!kát ... - rnindez hubátlanul szépnek bizonyul. Nehéz ,elfeledni a bozontos öreg csavargót. a vörösnyakkendős ifjakat. Nehéz elfeledni őket, rnert a kuriózumnál, az anekdotaszintnél jóval többet kapunk, a mozaikok egésze rnély, távlattal rendelkező képpé alakul. Legalábbis a f'ilrn első fele ezt ígérí, ezt készíti 'elő.
"t
1~
.'. \.'-
-_ )
(
.',- , j
t...
o'
Hogy aztán egyre növekvő csalódással figyeljük: valami mással folytatódik, távlatok helyett külsődleges izgalommal, lélektani mélység helyett melodrámával. A film utolsó hallmach egy szokványos, számtalanszor látott bírósági tárgyalást követ (Hall-t ártatlanul vádolják gyilkossággal), aztán a siralornházban, a börtönben játszódó bosszantóan érdektelen és hosszadalmas jeleneteket kell néznünk ... A fi'lrntörténet egyik kedvenc témája, hogy rrrilyan kevés európai rendező tudta Hollywoodban megvalósítani művészi terveit. A könyvek borzongva ecsetelik Fritz Lang, Renoir, René Clair, Stroheim és a többiek bukásait, rnűvészi megalkuvásaik kedvrontó és kiábrándító históriáiát. Vajon !hasonló okai vannak a Joe HiU gyengeségeinek? A külső körűlmények, az "álomgyár" légköre és feltételei eleve megha tározták az eredményt ? Nyilván fontosak ezek a körűlmények, mégis másutt íkell keresnünk a vállaszt. A magyar néző is. emlékezhet Pon:ewrvo Queimadajára. Érdekes módon Az alqiri csata rendezője meg is indokolta, ariilyen cél ve28
zette, rníkor "Marlon Brandós", látványos, romantikus rnozit csinált. Egyszerűen az, hogy így majd közel hozza a legszélesebb nézö-rétegekhez is nenezen .megközelíthető, politikus-társada1mi filmjét, s eljuttatja azokhoz is, akik Az algíri csatá-t nem voltak hajlandók megnézni. Talán nem kell nagyon erősködni amellett, hogy alapjában téves ez a program és szándék, s az eredménye csakis művészi megalkuvás lehet, anélkül persze, hogy egyetlen nézőhöz közelebb kerülne a nehéz, poli tikai-eszmei gondolatkör. Úgy tűnik, Wíderberg is hasonló optikai csalódás áldozata lett, rnídőn romantikus kellékekkel, felszínes és külsődleges izgalmú sztoríval akarta "bevonni" a nézőt filmjének mélyebb köreibe. Pedig mintha csak folytatta volna, következetesen eddigi - e krrtikában is, lám, hogy ünnepelt eljárását! Azt ugyanis, hogy visszanyúl a film néhány ősi és már-már elvetett, rnin'denesetra a Berg1man-Antonioni-szabású jelentős filmalkotók által elutasított forrá::C:loz,a mese, a naivságok, a burleszk, a legenda, vagy akár a western trükkjei-
j
hez. Óriási kincsesbányája ez a filmművészetnek. és bármilyen nagy js Bergman vagy Antonioni művészi súlya, ez az ősi forrás SOIhaS'2mfog kiapadni, mindig újjáéled az az igény, hogy a magas művészet is rnerítsen belőle. Gondoljunk csak Jancsó művére, .a Még kér a nép-re, amely annál kevésbé erőltetett példa, mert hiszen a Joe HiU korában játszódik, s naiv lázadóit ugyanaz a íhit cnozgatja, s talán ugyanazo'kat a dalokat éneklik, mint az amerikai anarchisták. (Igen, J oe Hill is énekel, az üdvhadsereg dallamára írt felforgató verset. Ez a fi,1mnek talán utolsó maradandó értéke ... ) Maradandó érték... maradjunk e felIengzős kifejez' snél. Szell mes és önmagában akár film-antelóglába illően sikerült jelenet akad még a Joe Hill-ben nagyon sok: "szaikmail~g" nyilvánvalóan éppen a legvége, a kivégzés a legjobban "me:gcsiná t" rész. De a gyerekesen áttetsző helyzetek és eseményecskék mögött fölsejlő gondolati tartalom, az a bizonyos" többlet", az, amiért Widerbergnck érdemes és kell filmet csinálni, amiért, - ne sajnáljuk a szót "szeretjük" (míg Bergman rnűvészetét inkább "csodáljuk") az nyomtalanul elvész. Amit kapunk, az valóban Hollywood. Igaz, a legjobb Hollywood, s a szónak már lassan kivesző jó értelmében. De úgy érzem, a leggyengébb "Widel~berg" is értékesebb, mint a legjobb, legszírwonalasabb "hollywoodi Wideberg", még az a bizonyos, évekkel ezelőtti, sárkányeregetős Szereleni 65 is. És
ha egyenesen az Adalen zseniális álnaivságait szerettük v Ina megint viszontlátni, újra és újra, egészen addig, míg a mozitermen kívül zajló élet ezt követeli a művészettől ? ... "BeutazLamkeresztül-kas,ul,ezt a hatalmas országot, de rnost látom csak, milyen nagy, és rnilyen sok helyre nem jutottam el" mondja a .bbr tönben, kivégzé e előtt J oe Hill, s 'r-á sodálkozik a cella padlójára festett térképre. Hasonlóan az Adalen 31 karnaszgyerekéhez. aki a oukott csata után gondolkozni kezd. Ez aza központi gondolat, mag, ami megérdemelte volna a kibontast. D ehelyett azon kell a nézőnek elmélázrui, hogy milyen könynyen megmenekülne az ártatlanul halálraítélt J 0'2, ha nem 'lenne olyan "gáJ.áns", és elárulná a nő kilétét, akivel randevúzva, golyót kapott a vállába. .. Vagy gunyorosan, ironikus an szemlélendő -ez is ? Úgy tűnik inkább, a rendező a film vége felé sutba dobta iróniáját: akárhogy szépítsük is, rnelodráma ez a vég, lélektani árnyaltság híján meg sem !közelíti például az Eunra Madiga.n befejezését, tragikumát (ahol pedig sokkal inkább fenyegetett a maledráma veszélye). Így hát meg kell 'eléged.nünk a film legvégső, záró képsorával. az "anarchisták táncával": ez a rövid néhány perc mindenesetre megerősíti 18. hitünket, hogy Widerberg napjaink egyik legnagyobb és talán legrokonszenvesebb filmművésze. Dehát ezt eddig is így ér-eztük. Bikácsy Gergely
JOE iHILL svéd,
1970. I. és R: Bo Widerberg; Ste1'ain Grossman ; Sz: Thornrny Berggren, Anja Schmddt, Kelvin Malave, :EN.am Andersen O: Peter
Daviidsson ; Z:
29
SZÁMADÁS
A TALENTUMRÓL
Sengelaja : Különleges kiállítás ér a miioészet? - Ezt a szociolófrontra indulását, amikor apjának, a hajgiai, ha tetszik: politikai kérdést termédani cári ezredesnek kissé elavult katonai szetesen nem fogjuk 'kimerítően megválatanácsait praktikus és kisszerű útmutatászolni már 'csak azért sem, mivel a Kü- . sokikal viszonozza, látunk egy szirnbolikálönleges kiállítás című gI1ÚZfílm, e recenjában és fanyar iróniájában egyaránt nagyzió témája sem kíván erre általános ér- szerű képsort Aguli ezerencséjéről a hávényű feleletet adni. A film azonban borúban (nyakában géppi:sztollyal fától fámégiserr-ől szól, de a kérdést inkább ig ugrálva ~özelíti az ellenséget, s mindig olyan irányban általánosít ja, hogy menyazt a helyet éri találat, amelyet éppen elnyit ér az emberi alkotó munka szenve- hagyott), és látjuk hazaérkezését. miután dély, meggyőződés nélkül. A szobrász, a fejsérüléssal leszerelték. Mindez néhány főhős elfecsérelt élete ilyen értelemben perc csupán, úgyszólván a film expozíciója. parabolának is fölfogható, azonban a renAz alkotók számára azonban nem ez a dező, Eldar Sengelaja, aligha gondolt pa- lényeges a háborúból, ők az otthonmararabolára, ahhoz az egyszerű történet túl- dottak szemszögéböl nézik. A megfogyatságosan is ,,.bemért", történelmileg ponto- kezottcsaládok, az özvegyen maradt aszsított, a tanulságokat .viszont mindenképszonyok megpróbáltatásai a férfiak helyén pen általánosabbnak, szélesebb érvényűtett munka a katonaság számára, az asznek sugallja. szonyok megpróbáltatásaí a férfiak helyén Aguliról, a szobrászról a film folyamán - ezek azok, amia hátország számára elnem derül ki, tehetséges volt-a valaha is, sősorban a háborút jelentik. Agulinak csupán az ajándékba kapott rodoszi már- azonban leszerelés ével - látszólag - véványtömb utal egykori nnestereínek bizal- get iért a háború, most ismét alkotni kímára. Megvalósított alkotásaiból csak azo- ván, s van is egy - aligha átgondolt vagy kat látjuk, amelyek esetleges tehetséget kiérlelt - terve, amit a rodoszi márványis föle.mészthették. ban végre szeretne megvalósítani. Az ábAz új szovjet film jellegzetessége, hogy ránd ábránd marad, a valóságban apja és a háborút már nem közvetlen valóságában önmagaellá tásáról kell gondoskodnia, megábrázolja, inkább a következmény érdekli. rendelés után nézni, pénzt keresni. Az álAguli t sem lá tjuk csatáról csatára, harclam mÍin:t mecénás alig rendelkezik anyagi mezőről harcmezőre követve. Látjuk a lehetőségekkel, rnindössze élelmiszer] egyeMennyit
30
ket lkínáhl1at az alkotásért. Apja azonJban vállalására. Aguli választhatna: áttengődi fölhajtja az igazi megrendelőket, a szo- akár nyomorogva is a nehéz éveket, vagy pedig bérmunkára adja fejét. Apja nem morkodó özvegyeket, megrendült hozzáérti tétovázását, számára ra létbiztonság a tartozókat, akik !portré-síremléket 'kívánfontos. A rnűvész tudja, mit csinál és minak állíttatni szeretteiknek. S a honorályen .áron. A síremlék legjobb €setben is rium: kukoricaliszt zsákszámra és hasonlók. csak a rnesterségbe 'Vág, a művészet A szobrászat, nnióta a világ világ, jobaz egész más, annak a rodoszi márvány bára megrendelésre dolgozott, hiszen rniaz ideálja. iA kukoricaliszt és a 'rodoszi ből élhettek volna meg az alkotok. A megmárvány nem egyenértékű. Agulit nem rendelő pedig rnindenkor azt kért pénzéinspirálják a sírkövek. ért, amire szüksége volt, amit látni akart. Ebben az esetben, Aguli minden fanyalAz alkotó 'szabadsága csak az elutasításra gása ellenére is, .egyértelműen a szebrász korlátozódhatott. arra sem mindig, hiszen nyakába lehetne varrni álmainak, műegzisztenciálisan kényszerült a munka el-
vészi vágyainak föladását. Sengelaja azon- p n ,ez a két jellemző vonása: az aprólékos ban tovább árnyalja a kérdést a rnűvé sz pontosság és árnyaltság, valamint az iroházasségával. Hiszen abban a Ipillanatban, nikus hangvétel. Igy teszi hitelessé ezeket amikor Aguli feleségül veszi a kis rendőra véletlenül egybefonódott életeket, így lánykát, aki gyereket is vár tőle, felelős veszi le a tragédia terhét diősének válládöntésénél nem hagyhatja figyelmen kívül ról, és osztja meg gondosan, naturalisztia megváltozott kőrülményeket. Az evaku- kus arányaiban. ációból itt maradt lány élete is már-már Természetesen a rnűvész számára a csaembertelen viszonyok között telik. Vak- lád, a .hirtelen jött öt gyerek is csak mavágányra állított 'Vagonokban laknak ezek gyarázat, és semmiképpen sem. fölmentés. a rendőrlányok, férfi szelgálatot vállaltak Egyáltalán, Sengelajától mi sem áll távomagukra, noha természetük, nöiességük labb, rnint az ítélkezés, ő egyszerűen elellentmond ennek a rnunkának. A helyzet beszél egy történetet mirideriki számára keserű fonákságát villant ja föl a film a fölfogható és :hasznosítható tanulságokkal. röpke szabadságolásí j elenetben,ahol a Aguliban azonban még mindig él az ábrendőrparancsnok szabadságra engedi há- ránd, hogy egykor megcsinálhatja igazi rom "nagyhasú" rendőrét, akik terhükkel nagy rnűvét, hogy az 'Udvaron árválkodó is szígorúan eleget tesznek a formaságokmárványtömbbe beleálmodhatja elké:pzenak. Sengelaja rendezői felfogásának ép- léseit. Ez az egyetlen célpontja életének, 32
•
egyben fcgódzója is, ha a menekülésre gondol. S akkor j-önnek a márvány tömbért. Egy semmi kis patikus akarja belőle mellszobrát :megminbáztatni. Ekkor lázad föl Aguli, ekkor hagyja ott családját, hisz a márványtömb jelképesen egyetlen lehetösége a müvészetre. Ez azonban nem a Gauguin-ek: lázadása, s Tahiti helyett is csupán kiégett színészbarétjáig jut, ahonnét egy kis kerülővel bár, de hazáig vezet az út. Aguli most már fáradt ember, szinte elfeledte a márvány tömböt is, azt pedig mindenképpen. amit .belőle akart megformálni. Nem késik a számvetés. a múlttal való szembenézés pillanata sem, egy átmulatott éjszaka utána hajnali temetőben szembetalálja magát életművével. Ott sorjáznak az egyhangú, unalmas portrék, köztük már a patikusé is, ha nem is a rodoszi
márványból. Ezen az "életmü-kiállításonH döbben rá Aguli, hogy tehetséget - ha volt egyáltalán - apránként kihordta a temetőbe, számára nincs többé megújulás. A befejezés jelképes: a márvány tömböt sértetlenül kapja ajándékba tanítványa. Talán íhappy end, talán nem, íhíszen Aguli is meaterétől kapta a nemes anyagot, s nem tudott vele mit kezdeni. OArendező most sem oldja Jól azt a szkeptikus távolságot, amelyből ez ideig is követte aLakjait. A színészek közül a szebrász ábrándos, kissé bohókás és már-már az érzelmi végletek közt kalandozó figuráját életrekeltő Guram Lordkipanidzét kell megemlítenünk. Ö tfelelt meg Ieginkább a rendező szándékának, aki :kövebkezetesen kerülni akart és kerülni' is tudott mindenféle harsányságot vagy magamutogató túljátszast. Fábián László
KűLÖNLElGiES
iIUALL1TAs
(Neobiknovenmaja
vüsebavka) szovjet, 1971. 'R: E:dar Sengelaja; I: Revaz G'albr.iJad21e; O: Ge<wg!ij Gersl:liélJmij,a; Z: GeOl'g!i.j Kancselá; Sz: GUJI.1élJm Lordkipanidze, Valenoine Teleoskíne, V.a.s21illlij Cshaadze
Al ELBESZÉLÉS KA.LANDJA Robbe-Grillet: A halhatatlan A művészi teohnika fejlődése végső soron a kettő bármennyire különbözött is más a jellemközpontúság hanga sokértelmű valóság szűntelen változá- szempontoloból, egysára vezethető vissza. A tegnap techni- súlyozásában nagyon közelállt kája a mának csak a látszatát tudja kife- . máshoz. Nyilvánvaló, hOlgyajellem csak [ezni, és egyedül formalizmushoz vezet- az elbeszélés többi összetevőjéhez viszohet. A formák a művészet minden ágányítva értelmezhető. A történelem során ban folyvást megújításra várnak. Az új a jellem és más alkotóelemek bonyolult művészet pedig a régit is átértelrnezi. összefüggésében különböző változatok j-ötA halhatatlan (1963) című filmjében az al- tek létre. Ilyen történeti képződrnény volt kotó ugyanazt a célt tűzte maga elé, rnint Balzac és Dickens regénytípusa is, melyet regényeioen: az elbeszélés formáinak ál- jobb híján jellemközpontúnak nevezünk. landó evolúciójához járul hozzá. KétségteA halhatatlan - Nathalle Sarraute-nek, len, hogy Robbe-Grillet az elbeszélő próza Robb e-Grille t , "új regényíró"-társának kinyelvét sokkal magasabb fokon beszéli, fejezésével élve - "a gyanakvás korámint a film képnyelvét, ám A halhatatlan ban" született, olyan mű, melyben a j'elfilmteohrrikájának megítélése a szakembe- lern viszonylagosam 'kisebb szerepet visz. rekre tartozik, és e sorok írója csak azt Melyik telhát az elbeszélésnek az a részvizsgálhatja meg, hogyan értelmezhető a eleme, melyhez e filmiben a domináns film rendezőjének irodalmi munkássága funkció társul? Körülbelül így fogalmazhatjulk meg: az eloeszélésoen rejlő komfelől tekintve. A magyar közönség ma is a jellemal- munikációs helyzet. Minderi elbeszélés kotást tartja az elbeszélés fő feladatának. együttműködés eredménye, ám ez - a Mi több,ez a vélemény még tudós körök- jellemábrázoláshoz hasonlóan - több vagy ben is kísért. Nem véletlenül, hiszen Ma- kevesebb súllyal juthat érvényre a mű gyárországon eddig két nemzetközi lá tó- egyedi megforrnáltságában. Balzac és körű felfogás alakult ki az elbeszélő for- Dickens sem feledkezett meg erről a ténymákról: az első a múlt század második ről, legfeljebb jobban a háttérbe szorífelében, Kemény Zsigmond és Péterfy totta, mint például a XVIII. századi reJ enő kritikai műveiben, 'a másik már a gényírók, akik közül Diderot a mesélő és marxizmushoz vezető úton, majd azon be- il hallgató párbeszédében látta az elbeszéiül, Lukács György munkásságaban. S ez lés Jegfontosabb jellegzetességet. 34
Rabbe-Grillet A halhatatlan történetét hol közelíti, hol távolit ja önmagától és a nézőtől. Az elbeszélői nézőpont változtatása kihívja és megköv teli a néző tevékeny részvételét a kommunikációhan. Az elbeszélést mimdig két ellentétes erő működteti: a folyamatos tortésiet és a folyamatosságot megszaikító elbeszélés. RobbeGrillet olyan arányukat keresi, mely lehetetlenné teszi a film passzív végignézését. Emelni igyekszik a befogadó kultúráját, mert tudja, hogy a művészet hatása jelentős mértéíoben ezen múlík. Az elbeszélés és a fiktív történet az elbeszélő személy-ében metszi egymást. Másképpen szólva: az elbeszélő szereplő is, nem is. A halhatatlan férfi főszereplőjének visszafogott, rnereven emóciótlan játéka ilyen elbeszélőt sejtet. A cselekmény két sz.inten játszódik le. A film egyrészt egy férfiről szól,aki arrindvégig nem hagyja el szoháját. Fényképei vannak egy nőről és Isz tarrfbulról (egy mecsetről. a
mecset előterében lábható tömegről, egy temetőről, az erődítmények rekonstruálásán dolgozó munkásokról, egy utca.sarokról, hol újságárust és embereket lehet látni, közöttük egy fekete szemüveges férfit két kutyával és egy nőt). Miközben ezeket a fényképeket nézegeti, fel s alá járkál, időnként az ablakhoz lép, felemeli a zsalut és kitekint. történetet képzel el. Szemlátomást erőfeszítésébe kerül ez; látjuk, amint heverőjén hanyatt fekve próbálja továbbszőni a mesét. A történet ezen a síkori nem egyéb képzeletbeli kalandnál, mely ugyanahhoz a fényképhez tér vissza a film végén, amelytől az első kockákori kiindult. A fi1m elején egy sor áll óképe t látunk: az elbeszélő maga elé rakja azokat az 'elemeket, melyekből a későbbiekben megszerkesztí a jeleneteiket. Szobájában körültekintve környezetének részleteit is felhasználja a kiagyalt történet elemeiként, így például hősnőjének azért adja a Leila (tulipán) nevet, mert
tekintete a dívány- fölé tűzött és tulipánt ábrázoló rajzra esik. Lehetséges, hogy ez az értelmezés a film többszöri megnézéset tételezi rel, de attól kezdve, hogy Ielnsmerjük, már könnyen felfoghatónak látszik. Úgy tűnik, megtaláltulk a fd.lm j elentéséhez a kulcsot. Ám ez a továbbiakban egy logikai rend egyszerű, passzív követésére indítaná a nézőt. A rendező azonban ezt semmi esetre sem akarja. A film első felében ugyan a történetet rninduntalan megszakította az elbeszélés, de hamarosan létrejött egyféle folytonosság az elbeszélés szintjén: a néző felisaner-te, Ihogy a kaland elbeszélése helyett az elbeszélés kalandját látja maga előtt, azaz az egész történet a férfi tudatában játszódik le. A film második felében viszont az elbeszélő maga is a "kitalált" történet szereplőjévé válik: igaz, rnost is látjuk, amint fiókjában turkál, és az ott talált tárgyakból építi fel képzeletében a történetet, de keze be van kötve, ami arra enged következtetni, hogy a nő halálát okozó autóbalesetnek a tudatán kívül kellett végbernermie, hiszen ime, valóban megsebesült. A fi1m végén, a lezáró kockák előtt, maga a férfi is ugyanilyen balesetnek esik áldozatuL A halhatatlan tehát két teret (és időt) játszat egymásba. Ez a két tér burkoltan már Flaubert Érzelmek iskolája cimű regényében is megjelent, hol Frédéric története részben Madame Arrioux szobájában, részben Párizs utcájánaik labir-intusában játszódott. Mig azonban Flaubert regényében a két szint egymással párhuzamosan futott, addiz Robbe-Grillet filmjébrm ellentmond egymásnak. Egyes részletekben a kamera teljesen szubjektív, a férfi nézőpontját mutatja, másokban viszszafogott első személyként a férfi mellett helyezkedik el, ismét máskor őt is éppúgy kívülről láttatja, mint a többi szereplőt. Az ellentmondást még csak hangsúlyozza, !hogya rendező a kétféle időt és teret egy síkban ábrázolja, rnindent jelen idejű kijelentő módban beszél el, nem él a színes=színtelen, illetve a különféle színezés adta lehetőségekkel, nem külöruböztet meg velük egymástól eltérő idősíkokat. A film
ideje ily módon teljesen azonos a néző idejével. Az ellentmondás azonban nem jelenti azt, hogy a film nem épít fel szigorú logikát, éppen ellenkezőleg: az elbeszélés alapvető ellentmondása egységgé szervezi a részalkotókat. Ezt az ellentmondást így összagezíhetj ük: Csak azt tudom ejbeszélni, ami itt és rnost történik velem. Elbeszélni annyit jelent, mint eltávolodni attól, ami itt és most van. A film képnyel vét ez az ellen tmondás szervezi, mint ahogyan ezt fordítja le a cím is a szóbeli mikrogrammatíka rendszerére: a francia "l'Immortelle" félreérthetetlenül azt jelenti, hogy Leila túléli azt az elbeszélőt, aki a fényképről életre hívta, és szado-erotikus jelenetek,ben úgy viselkedett vele szemben, mint áldozatával. Ez is indokolja, hogy az elbeszélőből szereplővé vált fér.fi halálával nem ér véget a film, hanem a vásznon újm :feltűnik a kínzóján felülke1'e'kedett hősnő képe. Az elbeszélő mindent meg tett, hogy kiiktassa a j-ellemet - hol egymásnak ellentmondó nevekkel (Leila-Lale-LianeEliane), tulajdonságokkal ruházta fel, hol pedig más szereplőkkel azonosította -, de annak .folyamatossága végül mégis győzött a jellemet megszakító, széttörő elbeszélővel szemben. Bár a férfi az erotikus jelen teket szadisztikus részletekkel vegyítve képzeli el, és az esemény or analogikus elrendez.ése neurotikus, az objektív és szubjektív elbeszélés keverése pedig tudathasadásos' hajlarrira mutat, a film azoriban a lelkiállapotoknak olyan sorát jeleníti meg, maly egé zéhen véve semmiképpen sem rnondható betegesnek. Ugyanaz a képsor, melyet korábban az elbeszélés kalandjaként érte lmeztün'k. az ébreáá álom f olyamatszerű kicetitésekén: is felfogható, melynek során az egyes képekről nehéz eldönteni, menrryiben tartoznak a képzeletbeli teret és időt magában foglaló álom, a hallucináció vagy az emlékezés szférájához, azaz a kiindulóponiul szolgáló fényképek mennyiben a férfi szabad társításainak alapjai és mennyiben emlékképek. A hősnő halála után a férfi rekonstruálni 37
akarja a múlt at, ám az újraélés következtében a már lepergett jelenetek (az estély a férfi lakásán, vásárlás a régíségboltban, Leila álma, majd !hirtelen fölriadása a tengerparton, Leila és a férfi találkozása a mólón berendezett kávéházban) jelentősen módosailnak : a néző számára világos, hogy a férfi emlékezete meghamisít ja a korábban végigéltet. Robbe-Grillet ezen a ponton nem tesz mást, mint hogy elődeinél - Chateaubriand-nál, Proustnál nagyobb hangsúllyal emeli ki az emlékezet romboló-építő munkáját. Az álomsze-
rűség megj elemtésében
pedig kétségkívül
romantikus és szürrealista irodalmi előzményekre támaszkodik, ám itt elődeihez
képest minőségileg új módon jár el, rnert kizárólag helyszíni, természeti felvételekből szervezi meg a fantázia világát. A szereplők 'közül egyedül a főhős keresi a képzelet világát, mint ahogyan a múltat is csak ő idézi meg. A többi szereplő míndig csak az itt és most dimenziójában él, nem akar tudni arról, ami korábban történt. A főhős tehát egyedül án az őt körülvevő világban, melyről mindvégig értetlenül vesz tudomást. Ha megértene, mi is történik körülötte, kiléphétne belőle. Igy azonban nem tud megmenekülni, áldozattá válik. A filmet reflektált társa-
dal mi világ
szintjén is fel lehet fogni. A rendező csak látható és önmagukban teljesen hiiáihaiValódolgokat visz a képernyőre, megöttük azonban a mű:höz kellőképpen 'hangolt néző megsejtheti a valót. A látszat azt mutatja, hogya férfi idegen világba érkezik, hol képtelen megtalálnia helyét, a valóság azoriban sokkal mcsszebb vezet: a hős olyan világba került,
melynek
a hiány
a fő jellemző.ie.
Mindenki a rnimőségi jellegű €mberi viszanyokat kitörlö gépezet hatása alatt áll, de ezt senki sem meri bevallani. A főhős olyan városban találja magát, ahol minden és mindenki hazudik: a mec-set, a szebor.
a temető, az egész város nem az, amineik mutatja magát, Leila, 'az ékszerész, a mec etet őrző vénember éppúgy kövelikezet sen n ID mond igazat, mínt az, akitől a férfi az autót rnegvásárolja. Csakhogy a hazugság mindig úgy jelenik meg, mint látszat: egy darabkaja mindig igazza válik. "Ne hidd, hogya hazugság ellensége az igazságnak" - idézi Shakespeare-t a rendező későbbi, Az ember, aki hazudik című filmjéneik hőse. A halhatatlan iróniája a kép ny el'V1b en az analógiás szerkesztéssel van kölcsönhatásban: a valójában hasonló dolgok megtévesztöen azonosnak tűrinek (minden szultánt Szelim-
neik hívtak, és mind ugyanazt a költeményt .írták). Ez az irónia abban a végső pánbeszédben teljesedik ki, melyet a férJi Leila haláláról a nő hasonmásával folytat. ,,- )Nembaleset volt . .Egy ,férfi volt vele, aki ·a kocsit fának i:vezette. I - Nem. .. Az lehetetlen... A Inő vezetett ... - Igen, így mondták. A férfi a nő mellett lült és [élrerámiott« a Ikormányt. - De miért? Miért ~ette volna 'ezt? - Nem tudom. " Féltékenységből ... Nem tudom ... És inem beszélhetek önnel. - És a férfivel mi Lett? - Nem tudom ... Azt hiszem,ő is meghalt." A férfit nyugtalanítja, hátha Leila halálának szándékos eltorzításában is, van némi igazság. Részben alighanem azért vezeti kocsiját a helyszínre, hogy meggyőződjék róla: téved-e. Ezzel a lépésével eleget tesz az ironikus világ. Iogíkáj ána/k : némi késéssel ugyam, de ő is meghal. A halhatatlan-Iban megjelendtett város éppoly démonikus, mint az útvesztőkkel tele kastély Robbe-Grillet és Alain R'2Snais közös, Tavaly Marienbadban (1961) círnű filmjében. A külörsbség mégis nagyon jelentős: míg akoráhban megvalósitott film labiríntusszerü kastélyába érkező idegen férfnnek sikerül kommunikáeiót teremtenie a másik emberrel, addig A halhatatlan hőse kudarcot szenved. Tanárként érkezik a Kelet - számára teljesen idegen - világába, tehát úgy, mint a nagyrnúltú európai civilizáció követe. ÉTintkezésbe akar lépni az őt kÖ1'ülvevő emberekkel, de sohasem tud továbbjutni az első lépésnél. Mikor mélyebb kapcsolatot keres a látszólag független Leilával, az emberi viszonyokat kitörlő gépezet éltünteti szeme elől a nőt. Kitartó és iritenZÍIVkeresés után végre megtalálja Leilát, aki megpróbál kitörni a környezetéből, de az ehdegenedett társadalmi valóság kutyákkal Jellképezett erői utolérik, és halálát okozzák. A fénfi ezután gÖTcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy legalább az emlé-
két megőrizze' annak a minőségileg magasabb rendű emberi kapcsolatnak, mely telj esen kivételes olyan társadalmi környezetben, hol nincs valódi emberi érintkezés, és a megtévesztő látszat kultusza uralkodik. A várost a felejtés vize veszi körül, s a főhős rnindenütt a fejlődessel találkozik. A város lakóinak tudatában rninden jelenség már a oekövetkezését követő pillanatban ekveszíti j elentőségét, unáforrnizálódik. A férfi csak ak'(\,or tudja igazolni különállását a környezettel szemben, ha nem kerüli el a végső összeütközést, noha nyilvánvaló, hogy csak ő veszíthet. A Tavaly MaTienbadban vonalszerű struktúrájú volt: valahonnan valahová ve, zető folyamatot fejezett iki, a hősök számára lehetövé vált, hogy át jussanak olyan világba, ahol más törvények uralkodnak. A halhatatlan struktúráját 'Viszont az irónia teljesen zárt körmozgása, a hasztalan keresés szabja meg. Ez a keresés az 'elbeszélés folyamatán belül, a folyamatosság és megszakítás optimális arányának megállapítására tett kíséTletként éppúgy értelmezhető, mint a lélektan vagy a társadalmi lét síkján, az elérhetetlen illúzió, illetve az elidegenedett világ ironikus útvesztőjéből kivezető út sikertelen kutatásaként, A film jelentését ezzel korántsem rnerítettük ki, de Illusztráltuk azt, hogy a rendező kizárja az egyszeri értelmezés lehetőségét. A felhasznált képi jelentök tevékenysége a nézőt folyvást új jelentett keresésére ösztönzi. A jelentés állandóságának rnegszüntetése, a képsor szemantikai játéka, jelentésteremtő aktivitása emeli A halhatatLan-t a műalkotások szintjére. Szegedy-Maszák Mihály I
A FLALHATATlLAN (L'arnmontelde) francia, 19,62. J. és R: A1a,~n Ro!l)lye-GTiilhlelt; O: Maarríce Darry ; Z : Geo~g·es De eruze, Tíashbn K.a;r.akiog:.u; Sz: Francoise 'Brion, Jacques Doníol- Valcrose, Guido Celamo, Catíherune Carayon
3'
PREMIER PLAN
GRIGORll
KOZINCEV
A KORTÁRSUNKKÁ
LETT SHAKESPEARE
Hányszor zárul le egy művész életútja? Hányszor érezhetia kortárs, :hogy kedvelt költője, f'2stője, zeneszerzője, filmrendezője most már végleg, most már végérvényesen megfogalmazta önmagát? Az igazán nagyok életútja valóban a fák: évgyűrűihez lhasonlitJható: új meg új réteg rakódik fokozatosan egymásra, ménhető és megszámol'ható, de mégis egyazon fa egyazon anyag.ú szövete az. Ha Michelangelo meghal a Rondanini-pieta kőbe faragása előtt, vajori kevesebb-e korábbi 'önmagánál? Ha az Utolsó Ítéletre már nincsen ideje, és Sixtus pápa kápolnájában csak a mennyezetfreskók dicsérik képességeit, vajon rnásképpen Trják-e meg életrajzát? Kozincevi ől tűnődve azért merül fel az emberben ez a kétségkívül túlzó hasonlat, mert a nagy - talán a sokáig legnagyobb! - rendezőnemzedék egyetlen ma is tevékeny, ma is a1lkotó tagja: rnintha egy Elzenstein dolgozna ma is, rendületlenül; s \hogy ez milyen nehéz, szinte lehetetlen, arra éppen Dovzsenko pályájának utolsó szakasza a fájó példa. És ha már dolgozik, és ha már alkot, méghozzá sikeresen alkot, miért éppen nagy nyugati klasszikusok irodq_awi adaptációin dolgozik immár tizenöt hÖ:S'szú esztendeje? Vajon mit szólt volna a fintorokiban nem szűkölködő Oktyabrjina elszántan avantgarde, min-
den klasszicizmust megvető rendezője, a Szerietere Színészek Műhelyének megalapítója, ha 1925-benazt vágják a szemébe, hogy "maga is klasszikusokat fog majd vén fejjel fdlmre igazítani, Grigorij Mihajlovi cs, ne hencegj en há t a Szartelen Színészeivel." Bizonyára kétségbeesetten tiíltakozik. Ami viszont megint nem azt jelenti, 'hogy ez az iújabb évgyűrű, 'ez a három klasszikus ne illenék mégis pontosan az életműbe. Csudálkozásunkat tehát nyugodtan e]hes.s.egehhe t j ük, s egyszerű tényként fogva fel, :hogya húszas évek jelentős szovjet avantgard e mestere napjainkban Don Quijote-t, Hamlet-et meg Lear király-t filmesítget; vizsgáljuk meg: miért s hogyan? Miért éppen ezt és miért éppen így? 1.
Gyanítható, :hogy az irodalom, a képzőművészet, a zene és egyáltalán: a rnűvészetek sokkal rnélyebben és meghatározóbban befolyásolták a filrnművészetet, mint eddig gondoltuk volna. Mivel a filmet húszas-harmincas évekbédi ellenfelei oly felületesen és oly riaivul igyekeztek az irodalom közvetítő szolgálólányának tekinteni, a filmművészet hívei - igen helyesen - elszántan tiltakoztak ez ellen, szel41
lemos érvekkel biz nyítva a film 'önálló művészet voltát. Méltán. (Balázs Béla.) De közben megfeledkeztünk arról, hogy a film nem valami csudabogár. 'p 'ldául nem Szevieten. Színészek Műhelye, !hanem az emberi gondolat kifejezésének, megfogalmazásának egyik formája, s rnint ily n, más alakban ugyanazt az emberi gondolatot 'hordozza, mint amit - mondjuk az irodalom. Egy korábbi tanulmányomban igyekeztem kimutatni, hogy Eiz nstein zseniális megsej tése hogy ti. Griffith-ék a montázs elméletét és prakHamlet
tikumá t a tizenkil ncedik század regényírói tól kölcsönözték - filológiailag bizonyitható t' ny. A századforduló irodalmának indái ott bújnak-kanyarognak a szü ető film képsorai között. Az írók által egyszer már megfogalmazott gondolatok tehát nagyon is törvényszerűen követelik ki maguknak a rnozgóképekben v.aló újjáforrnalá t. Olyan tényez, amit Kezincev életművén kívül pl. Eizenstein tervei Ulysse, Amerikai tmgédia, Bűn és bűnhődés, Goriot apó 'ppúgy igazol-
nak,
mint
Pasolini
film-poérnái,
Máté
evangéliumának filmre költése, vagy Bergman Strindbergben és igenis Kierkegaardban gyökerező- ,gondolatvilága. És ha meggondollju!k, hogy az ifjú Kozincev milyen moíhón vetette rá magá t elsö hosszabb lélegzetű filmjében éppen Gogolra ismét bizonyítva Dosztoj evszkij találó megfigyelését: "mindnyájan Gogol Köpeny-éből !bújtunk €11ő" - akkor máris az irodalmi thatásnál vagyunk, bármily szertelenül adaptálták légyen azt a FEKSZ excentrikus müvészei, rendezöstül és diszletterv zőstül, (Nem
2. Miféle irodalmi művek megfilmesítéséhez fogott az akkor ötvoen-egyné:hány éves Kozincev, miért éppen ezekihez és miért oly makacsul, tizenöt éven át? A három mű - Don Quijote, Hamlet, Lear kirá.ly szerosabban összefügg, semmint első felületes pillantásra gondolnánk. Cervantes. regénye lényegében ugyanakkor készült, amikor a két Shakespeare-tragédia: az első modern írói alkotások ezek, melyek mindegyikében az eszmék és a valóság tragikus összetüközését figyelJhetjük meg. Jószerint Lear se más, mint egy angol Don Quijote, és Alonzo Quijanóban is hasonló küzdelrnek dúlnak, mint a tett és cselekvés íközött okoskodó dán királyfiban. Továbbá: a két shakespeare-i tragédia nem a szerző által is történelminek szánt sorozabból való, mindkettő bizonyta anul távoli korban, meg nem határozott időben játszódik, Victor Hugo így határozza meg a Lear király cselekményének idejét:
"Shakespeare a világ teremtésétől számított 3105-ös esztendőt választotta cselekménye időpontjául. A jeruzsálemi templom még egészen újkeletű, de Szemiramisz függőke1'tjei má1' kilencszáz esztendősek, és lassanként összedőlnek; Heziodosz éppen most halt meg, Homérosz száz esztendős, ha még életben van, s a keleti égl?'n gomolygó sötét felleg mögött felvillan egy pillanatm Illés tüzes szekere. Ez az az időpont, amikor Leir, azaz
Lear a sötét angol szigeteken uralkodik." Kozincev Lear-je ezzel szemben egy bizonytalanul bár, de a középkoroa helyezett társadalomban ítélkezik, csalódik és átkozódik; a rendező rnúlhatatlanul szükségesnek érzi, hogy a ködös -ősidők,be képzelt :népmesét a középkor társadalmába ágyazza, bár azért nem Shakespeare korába, amint azt .például a Hamlet esetében - srőszakosan, de helyesen - tette. Ha ugyanis ,shakespeare korába teszi a csalekményit, nem rnondhat 'le a történelmiallú:aiókról, ugyanazokról, nnelyek valószínűleg az angol rnestert is ihlették. hiszen 1606. karácsonyán a frissiben trónra került 1. Jakeb (a Franciaországba száműzött Stuart Mária-Cordélia fia, aki Edgarként uralkodni kezd Angliában l) előtt eljátszott tragédia szinte már elvtelen hódolattal hízeleg a ikeménykezű új uralkodónak, aki pedig ebben a megalkuvásra késztető !borzalmas korban ("N ehéz idő sújt, itt engedni kell" - mondja Albán a színrnű végén) a komédiások ellen is kemény törvényeket .hozatott ; egy oly korban, mely már méhében Ihordozta Európa első polgáei forradalmát. Ezúttal tehát Kozincev - Hamlet-filmjével ellentébben elkerülte a közvetlenül korba-helyezés bonyolult és szinte megoldhatatlan Í'•.. ladatait; megtartotta viszont azt, hogy a középkorból az újkor lehetősége felé ballagó ember bonyolult Ihelyzetét felvillantsa. egy oly korban napjainkban -, mely szintén véres 'borzalmak u án vergődik tisztább és szebb partok felé, S arnikor Kozincev eme a Ielisrnerésre és elhatározásra jut, tökéletesen mellékessé válik régebbi színielőadások kulísszahasogató meséje a gyermekei által még csak szociális otbhonba sem helyezett szegény atyáról, akinek szívettépő panaszai éppoly szomorúak, rnin t amilyen szenilisek, nevetségesek ("peTcig se kelljen vérnom. az ebédre") - s akinek viszontagságait éppen 'ezért 1838-ig happy enddel játszották, olyannyira, hogy még a nagy Tolsztoj is visszakesergi ezt a meghamisított szerenesés befejezést: "A régi
dráma
a
néző
erkölcsi
kívánalmainak 43
megfelelőbben végződik... helyezi réqi jogaiba ... "
Leart
vissza-
Kozincev figyelme az apá.ról a korra, a környezetre, tehát a társadalomra terelődik; L arje magatartását környezete határozza meg: udvartartása körében gögösen és vérforralóari igazságtalan; a nép közott csöndes bölcs, a természetben bolyongva pedig szenvedő férfi. Kozincev voltaképpen Dobroljubov megfigyelését hasznosítja, aki szerint egy gőgös és indulatos. zsarnoket van alkalmunk megutálni, 'hogy aztán fokozatosan újra megszeres ük. Ne feledjük, mit mond apjáról Regan: "Korának gyöngesége ez. EgyébÜ'ánt ő magát is örökké csak .felületesen ismerte." És Coneril: "Legépebb kora is
csupa meggondolatlanság volt. Mindig készek lehetünk rá, hogy érezteini .fog.ja velünk. .. egy megrögzött életszokás gyarlóságait és ko1'látlan szeszélyeit ... " Ezt él. rf'éJ1fit, ezt az önmagát száműző királyt két egymással ellentétes ikorszak teszi tragikus hőssé, s ebben Kozi ncev azt a meghatározást látszik követni, a.mit először August Wilhelm Sohlegel fogalmazott meg: "Ha Lear csupán lányai miatt szenvedne, együttérzésünk csak az ő magánszerenesetlenségére korlá tozódnék ... de az egyidőben játszódó többi hallatlan eset is azt a hatást kelti, hogy az erkölcsi világban nagy változás á'Uottbe." Hasonló megfigyelé.seket tehetünk, ha a Don Quijote-t elemezzük, vagy ha a Hamlet-filmet vesszük szemügyre. "Glubokij ekran" című, 1970-ben megjelent könyvének címlapjára a szélmalomvitorlába fejjellefel-é Ikapaszkodó Don Quijotét tette a rendező; az ernber ösztönszerűen megford:ítj'a a könyvei, mert zavarja a tótágast álló hős: vagy inkább a világ áll tótágast, 3 az elmés nemes úr érzékeli reálisan ezt a bolond világot? Kozincev Babits szép szavai t látszik igazolni, bár nyilván nem olvashatta Az európai iroda-
lom történeté-t: "Don Quijote kívül áll a valóság korlátain. " tilosban él, a fantázia tilosában", mert a csodák k6zépkori viiágaból a csoda "kívülről belülre került." A nácizmus elől átmenetilJ.e,g Párizsba nekült Pabst Saljapinnal forgatott 44
me-
Don
Quijote-filmjét azonban már bizonyára ismerte Kozincev, s ezért tudatosan kerülte a korra utaló mozzanatokat (!könyvégetés Pabst-nál) olyannyira, hogy szinte népmesévé formálja a rnanchai lovag történetét. Ennek a néprriesének Sanoho Pansa talán in.káíbb hőse, rnirit maga a lovag; a jámbor nemesúr gyakorlati eszméinek csődjével szemben az eszes par:aszt íbizonyul meglhökkentően rátermettnek egy egész ország kormányzására. Kozincev nagy figyelmet szentel az 1615-
HamLet
lődése egy ujabb színtjén, újabb fokán használja fel az irodalomban megfogalmazott nagy felismeréseket és igazságokat; értelmez, nem ."adap tál" , úgy rugaszkodik neki a tisztelt szöve.geknek, mint a reneszánsz festők az utolsó vacsora egyszer megírt és ezerszer újra meg újra megf.estett témájának. Kevesebb-e a Pr13cilla-katakornhában rejtőző legelső utolsó vacsora-ábrázolás a maga jellegzetesen vör.ö.5ala,ps.zÍnév'el, kenyeret ,törő primitív Hamlet
apostolairval a második századból, mint Bassano erőteljes reneszánsz életképe ugyanerről a témáról a római Borgheseképtárban? Eszünkbe sem jut, hogya rnűvészt a témaválasztás miatt kevesebbnek érezzük. Ez a felismerés vezeti Kezincevet is, aki annyi eredeti és Ihökkentően új filmje után már tudja a titkot: hogy attól ugyan nem lesz ő kevesebb, ha ki tudja hányadszorra, ismét megfálmesití a Hamlet-et.
'
3. Nézzük ismét a Learki1'ály-t, nem ugyan azért, mert ez az utolsó" a Ieginkább 'emlékezetünkben élő Kezincev-film (azért is), hanem mert ebben érzi magát legeredetrobnek a mester, és méltán, De éppen eredetiségéből fakadnak a darabban rejlő, a iki nem íhasznált ,modern" mozzanatok szándékos távoltartása aniatti hibák, egyoldalúságok. 'Ez a !harmadik tanulság per-
sze az előző kettőt erősíti, azt tudniillik, hogy mennyire eredeti és egyéni Kezineev Leer-filmj e, "irodalmi" világa. Kozineev egyszerűen távoltart mindent LearIilrnjéből, ami őt a Shakespeare-daraoban nem érdekli, vagy ami kompozíciójába nem illik. Emiatt filmjén mintha 'a kelleténél jobhan eluralkodnék a 'Szánalom, melyet hősei irá:nt érez. Jellemző 'ez egyébként a Don Quijote-fi1mr,eés Hamlet-jére is. Kozincev szánja a világ által
meg nem értett álmodókat; szárialmából azonban hiányzik a humor, az egészséges derű, az a már-már beckettien és breohtien "újszerű", fanyar fintor, ami Shakespeare-nél oly mai és oly bámulatraméltó. Csak két rnozzanatra utalunk. Az egyik Shakespeare kedvenc szereplője, az udvari bolond, akinek kegyetlen "viccességét" is szanalommá oldja a rendező. A 'bolondképviseli a néző véleményét, s ezt a .bolondot nem véletlenül játszotta olyan harsány jókedvvel Petőfi Sándor Kecskeméten, 1843-1ban:
nak, s amikor Gloster nagyot ugrik: hasravágódik. Bizonyos, hogy 'ezen a Globe szíruház közönsége jóízűt kacagott. Talán csak a lengyel Jan Kott mert utalni arra, hogy Gloster 'Öngyilkossága szánal~ rnas kudarc. Mint aihogyan a színészkiválasztás tekintetében remekül megoldott gonosz királylány-Iigurákat is Shakespeare-nél egysíkÚJbban kezeli Kozincev; Shakespeare--'.Il:élGoneril jeles tulajdonságokkal ékeskedő, okos nő, aki ezt veti oda férjének: "Gyáva lelked nem mer vállal-
Ha máglyán nem hithagyó, kurafi vesz, Ha bíró minden ügyben jól ítél, S lovag, nemes adósság nélkül él, Ha nyelven többé pletyka nem repes, S a zsebmetsző tolongást nem keres, Ha pénzén uzsorás földet mivel
keznék." De Edmund sem egyszerű gonosztevő; még akkor sem átkozódik (ahogyan azt helyében Lear tenné), amikor Edgar párviadalban íhalálra sebzi; rezignáltan .tudomásul veszi, hogy nem nyert. Számára az élet egy játszma; az erősebb és ügyesebb nyeri; iVersenyszabályok nincsenek, minden rnódszer meg van engedve, erkölcs., isten, jog nem Iétezik, Bűneit .sem bánja meg, mert szerinte bű~ sem létezik; "megfordult a kerék és én itt vagyok" közli haldokolva és egykedvűen Edgárral. És milyen jellemző, hogy Cordelia meggyilkolásáról aszinpadi néző csak hírt kap; Cordélia megsemmisül, mint egy olyan vita-érv, melyelhangzott, s így nincs rá többé szükség. A publikum, nem is látván a darab során a Franciaországban élő Cordéliát, Edgar gyötrelmét szenvedte végig; ezért most 'ő dicsőül meg, uralkodóként hagyva el a színpadot. így írta meg 'ezt Shakespeare: e sorok írója szívesen Iátta volna mindezt ugyanígy filmen is. Most mégsem érvként adjuk elő Kozincev ellen, hanem sokkal inkább Kozincevet Igazobva, s bizonyítva, hogy a mester rnennyire nem "adaptált", hanem az emberiség örök gondolatkíncsét fogalmazta filmené. Hogy rnindezt !hogyan tette? Kiváló szakmai tudással, fölényes egyszerűséggel, már-már gőgös alázattal. Vas'kézzel, könyörtelenűl vezette a néző szemét, s szemével ,gondolatát; nem tűrt kitekintés t sem a Shakespeare-dráma, sem annak értelmezései ,felé; erre csak utólag
Ha kerítő, kurva templomot emel: Akkor lesz Albion Zavarral teljes hon, Es oly idő jön, aki még meg ert, Hogy fő divat lesz lábbal mendegélni. E jóslatot Merlin fogja tenni: Mert én kora előtt élele
Figyeljük meg 'ezt a meghökkentően groteszk utalást: "a jóslatot Merlin fogja tenni, mert én kora előtt élek." Hát ez az, ami Kozincev Lear-jéből hiányzik. S emiatt értelmét 'Veszti a leányai fölött gonoszul tréfás ítélkezés 'Pokoli komédiája: panaszkodássá, egy nyűgös {öreg szitkozódásává enyhül és zsugorodik. Különősen figyelemre méltó a vak Gloster öngyilkossági kísérlete. Ezzel szinte senki sem tud mit kezdeni. Kozincev sem; nem merjük ugyanis bevallani, hogy - bár a tragédia végkifejletéhez !közel'edik - itt most valami rémisztően és profánul, közönségesen vicceset látunk: a vak filozófust - ("Ami a legyek a pajkos gyermekeknek, az vagyunk az isteneknek mink: mulatozásból ölnek bennünket") - képzeletben ugyan
Dover fehér sziklaszakadékai fölé vezeti Edgar, s ezt a látványt remek monológban mondja el, de valójában ,a síkságon van-
kozni, csakhogy ne kelljen érte megfelelni", Továbbá: "Dőre szánja csak az oly gonosztevőt, ki bűnhődik előbb, mint vét-
jutott rnód és idő a kritikusnak ; a szineszek arcáról köteteket lehetne írni és mesélni ; s amikor, a film legelején, a zarándokok - a nép - bruegheli felvonulása után először jelenik meg a király, s megjelenését bolondos csengetyúszó kiséri,
majd felbukkan vele bárgyú bolondja, fiúgyerek !híján talán dogadott lelki fia, okos és együgyű, szánandó és kegyetlen egyszerre, mint maga: akkor megfogott minket a rnűvészet varázsa, és el TI' m enged a vége feliratig. ő
Nemeskürty
I$tván
"AZ INTERPRETÁLÁS:
A RENDEZÖ
ÉLETRAJZA"
Interjú G. Kozincevvel Az alábbi interjú a kiváló szovjet rendező budapesti látogatása idején készült. szélgetés -témája legutóbbi, nagysikerű filmje, a Lear király.
Ön 1941-ben, Leningrádban már színpadra vitte ,a Lear király-t. Kortársunk, Shakespeare című könyvének a Lea?' király-t elemző fejezete, mely részben az akkori előadás munkálatai során született, sok hasonlóságot mutat a harminc évvel későbbi film gondolatkörével. Mennyire rokon a két rendezés? Csak annyiban, hogy rnindkettő az enyém. Ma máe egészen másképp gondolkodom a drámáról. mint akkor. Elsősorban nem azért, mert azóta !harminc év telt el, hanem mert akkor háború volt. Az 1941-es előadást a háború légköre határozta meg. Akkor is Leningrádban éltem, mínt ma, s miközben a drámát játszottuk, a város blokád alatt volt. ,A németek lőtték Leningrádot, a díszletek elégtek, Sosztakovics zenéjét estéről estére kevesebb rnuzsikus játszotta. A lháboI1ú ténye elválaszthatatlan az előadástól. A Lear király-film 'egészen más. Újraolvasott Slhakespeare. - Az Ön filmje, úgy érzem, sok tekintetben ellenpont ja Peter Brook Lear királyrendezésének. Tudatos ez a vitatkozó szándék?
A be-
- Peter Brookot nagyon tisztelem, és a barátomnak mondJhatom. Körülbelül vegyidőben :kezdtünk foglalkozni Shakespeare drámájának rendezésével. Levelek útján gyakran kicseréltük gondolatainkat. Ennek a levelezésnek a részletei nemsokára megjelennek A tragédia tere círnű, készülő könyvemben. A véleményem természetesen más a Lear király-ról, mint Brooké. Nincs lhelyes vagy íhelytelen lS!hakespeareinterpretáció, mindenkinek a saját maga Shakespeare-jét kell megrendeznie, különben ne is kezdjen hozzá. Vancouverben, az első Shakespeare-világkongresszuson megkérdezték tőlem, mi az tulajdonképpen, hogy interpretálás. Azt válaszoltam: "A rendező életrajza." Erről ennyit. Ami Brook elképzelését illeti: azt mondj a, hogy őt Lear egy nem-lokalizált térben érdekli. Lear a pusztaságban. Egy tragikus kör, amelybe az ember be van zárva. Ez tisztán filozófiai elképzelés, közel áll az egzisztencialízmushoz. Engem más érd kelt: Lear az emberi élet közepén. Mondjuk, !hogy a dráma a jelen pillanatban játszódik. Az eleven élet, az emberiség, mint egy sűrű hangyaboly veszi
r
körül Leari. Az emberi j óság szólama éppen elég erőteljesen hallatszik ki S!hakespeare-nél ebből a tömegből. A jó erői, ALban, Cordelia és a Bolond a filmen aktív hősök. Lear nemcsak a 'végső kétségbeesésig jut el - szembeszegezi a sorssal a saját f'ilozófiáját. Nem rendeli magát alá az igazságtalanságnak, hanem az irónia erejével fölveszi ellene a kűzdelmet, bár nincs fegyver a kezében. Úgy megy ki a víharba, !hogy nem egyezik oele semmibe. Ez nem más, mirrt párbaj a magányos ember és az emberi rossz között. - Fölvázolná Lear drámai útját? - Rendkivülibonyolult ez az út. A tragédia egy formája, s ugyanakkor az európai kultúra egész történetének fejlödését is mutatja. Lear mindenekelőtt király. Zsarnok. Despota. Az egész világmindenség középpontja. Mit jelent számára a világmindenség? Az állam? Azt, hogy ez az övé, a vagyona. S ő .az egyetlen, aki megérti, !hogy mit kell tennie ezzel a vagyonnal. Igy gondolkodik: ez az enyém, s én három részre osztom, odaadom a lányaírnnak. OA. Iányairn én vagyok, a véreim. Lear megérti ezt, s ez magy dolog az emberiség történelmének patriarchális korszakában. De végül is miből áll Lear vagyona? N em kastélyokból, földekből, pénzből, kincsekből. Az ő vagyona: az 'emberi le1Jkeik,a nép. Shakespeare képzeletében és a shakespeare-í formátumú rnűvészetben ez a Iegfontosabb, az ábrázolás középpontja: a "szegény, meztelen, villás állat". A szenvedő nép, a !hontalan, éhező emberek - .az emberiség túlnyomó többsége. Róluk szól a Lear király. Nem egy királyról és három Iányáról, hanem egy 'ember és az emberiség közöttí tragikus, filozófiai kapcsolatról. - Hogyan diáját?
fogalmaznámeg
Lear tragé-
rA középkor kedvelt ábrázolása a haláltánc. A 'halál előtt rninden ember ugyanolyan helyzethen van. Valaki fújja a sípot, és a többiek táncolnak. ,A Lear király nem haláltáncot - "élettánco't" ábrázol. Ez az élet tragikus. Itt is minden ember ugyan-
-
oda jut. A nagyon gazdag és nagyon szegény egyaránt "meztelen, villás állatta" válik. Gloster !fia, Edgar koldusbotra jut. Glo:ster, az ország második embere szintén, És maga a király is. Egy despota, egy zsarnok ezt nem értlheti meg. De Lear megérti az emberi létnek ezt a nevetséges abszurd itását. Két sors konvergál itt nagy Ifiloz6fiaierövel: egy vaké (Gloster) és egy koldussá lett királyé. Lear rettentő bölcseleti iróniával képes fölfogni saját k irályságának, törvényeinek, rendjének és az egész tvilágnak az abszurditásáto Minden értelmetlen ,- ez a Lear fejlődésének második Iépcsője. Sok európai interpretációban ez a gondolati végeredmény: a világmindenség abszurditása, Shakespeare-ben valóban meg lehet találni a kapcsolatot Becketthez. De Lear történetére ez
Mikor
játszódik
az Ön Lear király-a?
- Ami a külsőségeket illeti, a ruhákat például, a XV. században. !Egy ;patriárkai agg és íhárom lánya - ebből kell kiin- . dulní. Számomra Cordelia alakja a korai kereszténységet jeleriti ... - Erre utal a latin nyelvű ezertartássol kísért esküvő Cordelia és a francia király között? - Igen. Tehát Cordelia a korai kereszténységet, Lear a mai iróniát jelenti a filmen. De mindez csak a háttérben érzékelhető, a néző aligha veszi észre. A történet maga időtlen, rnint Shakespearenél is. lA Hamlet egyértelműen Erzsébetkori környezetben játszódik, de a Lear időtlen. - A filmbenugyanakk07' sok az orosz nemzeti jellegű kar.aktervonás. Például 51
mindjáTt az erején' egy kőbe faragott, ikon'ezerű kép látható az út sarába taposva. MennyiTe lehet nemzetivé, a magunkévá honosítani egy világiTodaImi kLasszikust? - A klasszikusok nernzetköziek, és hiszek abban, hogy az én Lecr kiTály-om is az. De minden alkotó - tudatosan vagy nem - magában hordozza saját nemzeti kultúrajának a vonásait. A film kezdő képso.rában az út menti kőfaragás az emberi szeruvedést ábrázolja. Az említett jelenetb n a koldusszegény éhezők menete vonul l mellette. Az ő szerepük olyan a filmen, .mint az antik tragédiák kórusáé. - A drámáoan. is és a filmen is a Bolond 'az egyik kulcsszereptő, Sok hasonlóságot éreztem. a .film Boioniiia és a népmesék jalubolondja között. Van-e ilyen kapcsolat? - A drámában Learen (és talán Glosteren) kívül egyedül a Bolond ért meg mindent. Valahonnan vettek egy legénykét. aki igazat mondott, és ezért kinevették 'így született a Bolond. Abban a világban, amelyről a dráma szól, Lear halála után 'a kóbor kutyák sorsa az övé: belerúgnak, és koncot vetnek neki. A shakespeare-i Bolond filozófiát fejez ki. A film Bolondja a népet képviseli. .- A színes, szélesvásznú torténelmi filmek idején, úgy érzem, nagy merészség }{,ell ilyen puritán, stilizáltan látványos filmet csinálni. - N'2m szeretem azt a kifejezést, hogy "stilizált". A mi játékstílusunk, úgy érzem, nem az. Shakespeare költői színházának vannak az abszurdhoz közel álló rétegei, vannak benne kegyetlen naturalizmusok, poétikus, tragikus, filozofikus és a mindennapí beszélgető stílusban írt rész-
letek. Mindegyiket vényre juttatni.
szerettérn
volna ér-
- Hogyan fogalmazná meg saját maga 'számára a Siiakeepeare-tirám/ik: filmTevitelének alapelcét? - A legfontosabb: a filmhez le kell rombolni a színházi struktúrát, de meg kell őrizni a dráma világának sajátosságai t. Nem szahad letényképezni a színlházat. A legrosszabb színházi előadás is jobb, mint az, ha pusztán filmre visszük a legjobb színíházi előadást. Az üres színpad, különösen Sihakespeare-nél, a szanházban gyönyörű, de ugyanaz filmen elképzelhetetlen. A színpadon minden a szó, a film elsősorban 'Vizuális művészet. -
Készülő könyvében rögzíti eimétetté
litéssei
milyen filmes
megközegyakoTla-
tát? - A könyv műfaja esszé-gyűjtemény lesz, különböző témák szerepeinek benne. Megpróbálom végigkísérni a filmes látásmód fej lődé 3'örtén etét, nem szakmai, hanem .elsősoDban filozófiai szempontból. Leírom st Lear kiTá!y-filim létrejöttének a történetét, Japánban tett utazásomat. találkozásomat Kurosavával. Egy másik írás Dosztoj evszkij-ről szól, egy harmadik Gordon Craíg és a film kapcsolatáról (Craig-et a modsrn művészet egyik legfontosabb alakjának tartom). Témáim között szerepe/l még az abszurd színház, Artaud, a filmrendezés elmélete. Megjelentetem levelezésem p' szleteit Brookkal, Sosztakoviccsal, színészekkel stb. -
Érdek!ődéssel várjuk a könyv meqieíeRemélhetően magyaml is olvashatjuk majd, ellentétben a Kortársumk, Shak: esi. eare-rei, amelyet még most sem lenne késő IefoTdíttatnunk és megjelentetnünk. Kbszo.iirm. a beszélgetést.
nését.
(Koltai Tamós)
52
A
köpeny
A LENIN SZíNHÁZ Részletek
Kozincev:
KOMISSZÁRJA A mély filmvászon
születtem, ugyanott jártam gírnnáziumba, A forradalom első éveiben furcsa tanulás volt ez. Az órák gyakran megszakadtak a tüzérségi lövések rmatt, és aani,kor jsko:·a.tásikámKijevben
mal elíndultam, nem lehetett tudni, ki van hatalmon a városban. Az osatrák-c-magyar megszállókat váltották ·a petl juri sták. A gtmnáziumtól 'nem messze az árolkban a kivégzettek hulIáí feküdtek. Míg a hamár a lattri igeragozás ról beszélt, a környéken golyók fütyültek. A halál sétádgatott a városban. Tiszteletlenül beszéltek róla: "fajhoz állították'', "likvidálták".
c. művéből A Belsaja V
jelent la ivörös csullag." A !liOiliradal1rruiváros ban rögtön mánden művészebí ág virágzásnak indult. StúJdiók és mŰ!h!e1lyeknyíltak. Szenvedéllyel tamultálk a művészetet és szenvedéllyel tanították. Már nemosak
64
vésbé sem 'Volt teorebíkus, ikiriUikius. Költői volt a ,g:om:l/ol,kodáJs.a; ta szó Iegjobb értelmében. vett romarrtikus rnűvészet volt 'az övé. Teljesen fiatal emberként maradt meg emlékezetemben (bár a!k1kor,vban ta iharmimcon felüIiek öregembereknek tűntek nekünk): !könnyed, mozgékony, Iobbanékony. W19-ben 47 éves' volt, háta mögött kemény unurukábam Itöltött évek, Járta a IV.idéket, sehol sem tudott megtelepedni. Sztanyíszlarcszkdjjal és Gordon Or aiggal dolgozott, znegszeuvezte ra 'farutasmikUis ,,,SzaJbad zínház" rváHailllrozást, melyben iSaljarp'i1nés Duse ís részt vett volna; ,a "Szoroc?ú,rui vásárv-ban eleven ökröket Ihajltottaik a színpadra ; la "S2Jép Heléna" egy egész felvonását tforgó körhjntán játszották. A színház nem ismert még .i,1yen szenzációkat és b ukásokat. Mardzsancv pedig megint ,járta a városokat, színházakat, új műfajolkat, stílusokat 'próbált iki. A nyugtalanság szelleme űzte, Inem ,tuJdont "szolgálrui", részt venni az "ü,gyJb€fIl". A r:(jonadJalom előtt, mi'nt rniriden tehetséges rendező, romokban hevert. .Nem dagasztotta szél a rvdtonlákat. 1919 szele betört ta Szolovcovsakíj Színházba. A gyár! ki1lrvánosdk és a rpolgárháború d'rontjaimalk szele kídeszrtette a ,vri.tor.Jáikat.Mardzsanov a ,Le;nim Színház kcenísszárja lett, és május else[ére színre vitte Lope de Vega "Fuente Ovehuná'<ját. Lope de Vega szarvai a szó ígezd értelenében propagariddstává rváltak: ra szímpadon történtekre válaszolva la nézőtér rázendített az Iruternaoionáléra. Az új rsz'írruháza'tnemcsak a szímoadon történtek változása jeklemezte, ihamem míndenekelőtt a nézőtér megváltozása. A kultúra rnélységes tisztelete, ra rnüvészet ibefogadásárnak boldogsága fűtötte ezeket ,ae; új nézöket. Hogy megértsük az akíkora szaruházat. nemcsak előadások tartalmát és tíoranáját kell eLemeznünk, hanem meg kell érteni azt az .üzemanyagot ds, rnely ezt a rnűvészetet mozgatta. Néhány map rnúlva megkezdődtek az új darab, Wilde ,,6ialomé"-jének Ipróbái. 1920 nyarán a IliI. Internacicmálé II. IKongreszszusára iPetrog'rádba érkező küklöttek tiszte.letére az éntélotőzsde aaibájában tömegjelenetet rendeztek: "A rvilág;:-QOtI11Il11'llJláJhoz". A főrendező Mardzsanov voít, 4 OOOvöröskatona és .a rnunkás szűnjátszó-körök résztvevői .jáJtsl2Jotmk benne. Körü':belül45 Zier néző látta az előadást. !Egy szanháztörténész ágy ír róla: "Az asszonyok tánca la ikék \hOlmátt)'lbm a rnardzsanovi Saloméra ernlékeztetebt." Néhány .éve elbeszélgettem egy nemrég végzett ifilatail rendezővel. Knitiikai érzéke nyilvávaló 'Volt. Aztán megnéztem egy rendezését.
Lear király Valami rnélységesen unalrnas, tunya és hebegő sürgölődés voöt az egész. A főzés nyelvén szólva, a fiatal rendező ismerle a hozzávalók egész sorát és az adagolás monmái t. Csatk azt nem tudta, hogyari osdJholjon tüzet, !hogy rní ndez megfőjön.
Mardzsanov oraira gondolva, pátosszal teli mumöoájára emlékszem. '1919 ..•ben keve et értettem az egészből, de ösztönösen ikezdtem elsajátítani, ihogy a nnüvészettel 'Való érintkezés boldogsága elképzelhetetlen az ember egész lényét megrázó szerrvedély nélkül, tMJal'dzsa'llov leckéje
55
után az érdekházasság momma a rnűvészetben. AZ "ARLEKIN"
sohase
Iesz vonzó
szá-
SZINHÁZ
Az egyik IPróba utáln bátorságornat összeszedve me,gmut,attam vázlatasmar Mardzsanovnak, Miután f,j,gye1mesen megruézte őket, azt mondta, hogy megiSimerbet egy d';iJabal rnű v ésszel , díszleteket fog rendelni náluruk iVal,amelyik új Tendezéséhez. Hamarosan megjelent egy korombelí, hegyesorrú, keskenyszemű ,f.iú plriszérozott blúzban és zöld trapézruadr ágban, Fején lV,irágos tjubetyejka (tarka, űcerek sapka, a közép-ázsíaí népeik 'Vls'elete) .tarkáölott, lujjai ik:Ö7Jtvékony sétapálcát pörgetett, Szerjózsánag; lhívták, vezetéknevs Jutkevics. Mardzsanov a ,,Mas zkotta' c. operetthez rendele ,cLús~leteket. ngy beszélt velünk, eruintha elfe.edkezett volna Ikorunkról ; ez IVOlt a degcsodálatosabb. DOIlgoeJ!likezdtünk. De nem maradtunk meg csak a munloénál. Egy slaljlá'tlszíruházszervezésének fantasztíkus ötlete Jcerí
5'
végződött: az elhunyt kdesuk la lyukas kopor óból, és átható zClko,gás\Slal1 és j,aj.g'a,tás<&a,l megy a gyászmenet után. Az ősi népi bohózat volt ez annak mdndsn költészetével. Vo.t valam: mesés az egyik krét-aJieJh,éil',a ilTIás'iild"ipinosított arcéban. A ibohócszámok és a Iprimitfv metszetek hatására írtam Imeg la "Vásál,i mutatvány"-t. A církuszba mentünk konzultálnd. Fernandez és Frico jóváhagyta tervelnket és kecLv~,en felajánlották régi jehmezeiket. A főpróbára meghívtuk az Ekseter-aekoda néhány volt .tamíbványát és egykét írót, dcöztük ,Eihr,enbur,got,aki rnint valami gyerekszekcíó vezetője segített nekünk, hogy később bábszínházat szervezzünk. A "M.ese a pópárol é, =~,gálójáról, Baldáról" munkáskluboloban, tereken Ikerült bemutatásra. Jutkevics volt ,a ,k,ik!i..áltó,tekerte ,a verklit, mí Kap.errel pedig báooztuok, A város lCl.ís0ftés,e,az ,ag,iIt-mozdony plakátjai és e munkák !között nem volt számomra különbség: csak izzanak a színck, ordítsanak a kontrasztoik és jöjjenek lé-tre a Dant.asztilkus asakok _. vidámak, kühívóex, ríkítóak.
A hatéllloffilváLtások és az élet nehézségei színházunk sorsában is tükröződtek: J'utkevícs szüIeí elihagyták Ukrajnát, Szerjózsa velük rnent ; vabahová eltűnt Mísa Vaksz 15. .Jutkevaccsel hamarosari megint balállkoztumk, de Valcsszal csak 1965-1ben San-Seeaetlan spanyol városkában teljesen 'Váratlanul. I 1:.iután rvagy száz fi~met .készített {a régi Lengye.országban, Murnau assziszten e lett BerJinJben, rnaga rendezte az expreszszdenista "Gólem"-et, Később iM:ichele Viszcin.szkij néven a Bronston cég jobb kezeként Spanyolországban dolgozott. Nemrég értesültern haláláról. Barátallim elutazása ellenére folytattarn a munkát: egy népszénmü l:f,oglalkO:ZJt'atottMíaxirni Iian cárról <ésengedetlen fu áról, Adolfról. Az előadást a. szabad ég .alatt a téren .almrtUik .tartaní. Akkori/ban valamí ik:örhin'lasZlerűnek ooépzeltem a színházat: 'hirtelen 'a hétköznapi utcán rnegszüIe tik >a csoda.,. A prernieren nem budtam ott lenni, belazasedtam. Kiütéses tifusz. Mire nagynehezen meggyógyultaen, sok mlinden rnegvál tozott. Elutazott Ekszter, Mardzsariov, Ehrenburg és minden barátom. Hirtelen rámtört. >a magány, Elkerü llhet tlennek Iáittarn életform ám megvábtoetatását: ideje ikOimO:,YIWTI tam.ulmi. 'A rnűvészedí dolgozók szövetségéhez fordultam, ott jól ismertek. Kaptam egy csupa-pecsét igazolványt, cne.Iyel beiratlcoahattam a Pétervári Művészeti Akadérniára. Isten veled, ,gyenmekJkor!
07ctyabrina kalandjai
PETROGRÁDBAH Nyolc napíg tartott az út vonaton. A csomagtartőri utaztarn, a koosí ,aJblakán nem volt üveg. Egy vászonnuzatoan ;vittem a legszükségesebbet : kétszersültet, imget, .egy szakadozott könyvet, "Vlagyimir Maj:aJkovszkij mímden művé"-t ... Mandenütt felfordulás, pusztulás, éhség. Petregrád ellkábított hatalmasságával és ürességével. Úgy [ártam a városban, mint valamí idegen ég1iteSlten. ÁJgyúdörgés. Ismerős hang. Megálltarn, gondoltam: kezdődrk. - Hol Jőnek? - tettem 'fel egy járókelőnek a Kijevben szokásos kérdést. - Sehol s,e J,őne'k - .volt, 'a válasz -, tizenkét ÓDa. Ellenőrizd az órád, elvtárs. Megtudbarn
az új város
első szokását.
A járókelők megálltak egy üzlet repedt kdraka támál , a ROSZTA (tájékoztató iroda) kézzel rajzolt táviratait olvasták. A távinatok rnellett V. V. Lebegvev plakátja! iDüggtek:, rnelyek rögtön ámulabba ejtettek. VlaJami vidám energia töltötte meg ezt a rnűvészetet, A geometrtad egyszerűeégig áltasánosította a formákat, de a tárgyíasság nem veszett el. Itt volt az, arnihez öntudatlanul wonzódtam; a !primitív népi képek 'oléruksége, ta Iklife;jezés expresszivítása, az élet érzékelésének öröme. A "BruLas,z"Szinlhá:zbatn me~ta!lá1tam Mardzsanovot. A iKomiJms Opera szanháeat vezette, és utasítást adott, hogy vegyenek fel a stúdió rendezőjének. Most meg kelil:ett .keresnern ia Művészeti Akadémiá;t,és dgazolványomat febrnutatva kénní felvételemet ·a főiskolába. Mindez teljesen egyszerűnek bizonyult. Egy szívélyes bundás ember Altmari rnűhelyébe irányított. A "Szabad ádlamí rnűvészműhely" az udvaron volt, és különösen hideg VioH benne. 'I'anuló kevés ~lk1adt.Se a hideg, .s'e az éhség nem azgat-ott senkit. Az élet döbbenetesen érdekesnek tűnt. Vadnil vitatkozva a ,;maii kor r i.tmusáról" é, az "ipari .költészetről", fát vágtunk és begyújtottunk. A hídéghez füst j árult, 'Elfagyott ujjaJ fogtuk az ecsetet. IAmiikor eldörrenta,z ágyú, rnegszokottan ellenőraztern az órámat. M05't Petregrád lakosa vagyok. Köröskörül pezsgett .a művészí élet, Megdöbbentő, hogy szerétték ezekben a nehéz években a rnűvészetet, A félbg Ierombolt termekben kiállutások nyíltak, a vdtákon dúltak a szenvedéIyek, A (rnegszámlálhetatlan) különböző i-rányzat költői verseiket olvasták fel, .A Népház e52+rádszínházéban láttam, amint Aleksaander Blok , vékony kovácsoltvas korlátra könyököl. A Mű58
vészetek házában la Mojkán Majakovszkij baszszusa zúgott, és mi vörösre tapsoltuk a tenyerünket. A Moszkvából jövők a "színházi Októberi forradalomról" beszéltek. Meyerhold neve a szóbeszédek és viták forgatagából emelkedett ki. Önfeledten halsgattam az elbeszélések t arról, hogyan érkezett délről Moszlovába egy vörösIk:atOt!1tata kommurnsta 'M!eyen"lho:dgímnászty.otikában, vállára vetett ikaúoTI'élJköpe,nyben,revolverrel. Letépte a rnoszkvaí színház színpadáról az egykor úgy szerétett függönyöket. Az épület koszos téglafala előtt festetlen konstrukciókat szegecseltek ÖSISze.A komédiások helyett a biomechanika ínstruktorai léptek fel rnunkaruhában . " Lőporfüst, nyerítő lovak, minden elem nao1ur,atlizmus,a... Lent hirdetés: "Az előadás alatt sza:bad 1k!i-ibejáI1kál,ru., fütyülní és tapsolni". EHörölték:a függönyt,a pszichológiát, a rívaldát, a f,i~rá.kat, a kíkészítést, a dra-
maturgiát ... A tii'atal 'és forró fejek .~elkes;edéslsel fogadtak minden új szót. Ebben aJZ időben ísrneokedtern rneg egy Ogyeszszaból érkezett (nálam három évvel Idősebb) fiabalemberrel, Leonyid Treniberggel. Verses színdarabokat írt, .a szanház felé törekedett, tele vo.t Bagrickídról szóló történetekkel, egyelőre pedig valamelyen "Uprodpitokr" nevű vál.alatnál mű:köd ött, IMardzs,an()v operetteken és komnkus operákon dolgozott, Fékezhetetlen ötletességgel, a bohózat Iránti szeruvedéllyel rendezte őket. Előadásai .kitűntek szinességükkel, ritmusukkal ; de a lKri.jevbén érzett állandó csodaérzés e.tűnt. 'I'rauberggel rnínden szabadídőnket együtt töltöttük. A !komikus opera előadásaíról hazatérőben a .k,i'ha.Jt, sötét 'Utcákon, főzés közben a Ikálytha ,köI1é ,guggolva állandóan semmire sem hasonlító színdareooíoat fogalmaztunk. Trauberg távirati stílusban írta a párbeszédeket, én pedig a rendezést gondoltam ki - az egyik hih tellenebb volt, cruímt a másik. .Az e.őadásckat egyelőre ,a váz.atokon játszottuk el; mi:nden kezemJbe almtdt papfrra fiantaszthkus figuráloat rajzedtam l(voLt benmülk valamí a'z lagit-dtarabok'bÓl. a Ro.SZTIA plakát j aiból , a ikalandfilrnek kockáiból), felhőkarcolók szelték át őket meg különböző tárgyak; a rajzba fényikép- és plakátdarabokat ragasztottarn. Megérikeztek Petregrádba régi barátaim: Jutkevics, majd aztán Kapler is. Kompáníámkhoz szegődött az egyetlen fe.nőtt, G, KrJ9sickij is. Valamelytik nap 'a forró ,vitáJk hevébé,~ eLhangzott az "excentrizmus" szó ; a legkifejezőbbnek tűnt, Ellhatároztuk, ihogy hangosan kinyilvánít-
juk
rnűvészeti
szándékainkat
és eszmetárs·akat
keI1esünk Azokban az években a művészetben egy pillanatdg sem tartott az átmenet a szavaktól a tebtektg. A fiélJtaJ1&ágsajátos zsecgonban beszélt, éE ha egyes ikIifej.ez;éSlelkInem is vobtak érthetőek, mégí s vonzott a szavak hangzása, az intonáció agreszrvétása. .A "Istúdió" elnevezés undort !keltett bennünk: duma az "alkotásról" és a ,,1S2Jentművészetről". Megnyitjuk az excentrikus . színész gyárát. Ezt az elnevezést - a valóban modern kifejezésekhez hasonlóan - a Ik!övetkező rÖ'V,id,energikus összhangba tömörítettük: :E1EiKSZ. De .a gytá.nbrun ruímcsenek rendezők, minek az iparban ilyen Iklé2Jll1űlV€5 foglalkozés ? Új jelölést találtunk kj: "az előadás gépészei"; rögtön ki is osztottuk a tisztségeloet: .Tra'Ulberg - a zenei és .iTodalrrni rész, Kozincev ,a rendezői és díszlettervezői részleg . Mark Twainnél találtuk meg azt a [elszót, meltyel Qlarcba indulunk majd. Ezzel kezdődött egy új művészeti irányzat. Egy hosszú tapétadarab hátára felírtam: "Jobb fiatal kutyaköÚj
Babilon
lyöknek ·looni, mint öreg paradlcsommadárnak", és kiaikiasztottuk a j,eJszót :abJbrun a szobában, ahol össze szoktunk gyűlní. Pénzünk, természetesen e.gy leopejlea sem volt, de határozatot hoztunk, hogy: 1. V:itát rendezünk. 2. Kiadunk egy gyűjteményes.kötetet, 3. Műhelyt nyitunk. 4. Előadást rendezünk. 5. Kiáll.ítást rendezünk. A program négy pontját teljesítettük.
"HÁZTOZHÉZÓ" AZ EXCENTRIKUISOK RAKT ARA ez állt !1lagylbeWkkel a plaJkát tetején. lLej.jelfu ,kisebb IbetŰJkilrelértesítés a rnűhely megnyJtásálI'ó1- összevíssea feketernutatőujjekat és egy mozdonyt (irne a századelő modellje) ábrázoló nyomdaeimkék (Imilyen boldogok voltunk, hogy megleltük ezt a végi klísétl). Oldalt, a plakát !bal felén francba, .német,angol fordítás. Az olk>tatÓ'k,lis.tiájá:n: Se.rg€ és T'élJk·as.rma(japán zsonglőr) cirkuszí akrobaták, V. Tatldn díszlet-
tervező, Arnhur Louríer zeneszerző, N. Tamara, :'ett, hanem a kor szavaival a színház az "operett csí.Iaga" és a comedia de.I'arte törfelrobban tása. Az udvari tanácsos síkertelen háztűznézőjének lassú története szélvészként kelténésze, K. .Mí klasevszkij. Lett hogy végiigsöpörqön a színpadon, mí nt a A lap alján: "Az előadásban való részv-ételre [elentkeahetnek {,iatal szfnészek, táncosok, círgyőzedelmes ví llarnosítás tiszteletére rendezett kusZJi aiktrolb·2'tátk." karnevál kezdete, ahol a népi vásári mutatvány összeolvad a jövő tedhn
60
átlátszóak voltak, mögöttük Iámpáik függtek, melyek lét !úw«lISOOp ésarregtíme ríímusában gyúltak ká és aludtak el; a ri rnust a zongora mellett doboltá a tapőr-eszmetárs (isten tudja, hol szedte fel őt a ,,21enei-iiradalrrni" részleg), oa zongorához dudák, kereplők. csengők, sí.po'k csatlakoztak. Eme víllogó és dübörgő háttér előtt a "Káró bubi" (.fOl1maHsta irányt Iklépviselő rnűvésztársaság neve Oroseországban [1910-20]) színekben tbarlk1áUóal:alWoIkktabáltak, aJkrtuális bohóctréfákat pu1ifogtattak, ']{,upJéilrot énekeltek és furcsa ,plJlntomimokiaJt adtak elő tánccal és akrobatíkával. :A I(megse.olmtt sZÍJl1pa.di formában megjelenő) gogoli kérők elkeveredtek a görkorcsolyán távozó konstrukciókkal, melyeket remekül megcsínált Vícsegzsamyína. A pislákoló fényben a hétfalat hirtelen vászon, váltotta fel (az előadást egy moziban tantottuJk), Chapldll1 éppen a rendőrök ,elől lógott meg, akik egyszerre berohancaka szdnre (ugyanúgy öltözve és rnaszkírozva, mént ,a fílrnen), elvegyültek a darabban: la ,f.i1mvetítés összekeveredett az előtérben játszódó színpadí oseLekIménnyel. Kigyúltak és elaludtak a díszletek, a cirkuszi bohócok rikkanéva hányták a salto rnor ta Lékat, átszakították oa vásznat, valamit 'kiabáltak a nézőtérről. és a színészek a színpadról feleltek a teremnek ... A ,pál1besZJéd€lktől és az énekektől eltekintve, leginkább valami fantasztikus balett volt ez: az átmenetek a rdbmuson alapultak, a vizuális képek váltakozá:sá:n, a mozgások Jm.ntrnsztján. Az abrakadabrakában maga Gogol is részt vett. Meg kell mondanunk, hogy a rendeződíszlettervező akkor ,töLtötte be a tizenhetedik esztendejét. ,A színpadot csak az előadás előtt kaptuk meg. Az egyik szereplő megijedt és nem jött el, a "zen:ei-irodalJmi részleg" kapta magára a jelmezt, hogy megmentse a helyzetet. Míg a főpróba folyt, oa hallban .gy.ülekező nézök zajongtak, be alklaa.;tJark me'J1ll1iÍa IbeZlálrtterembe, az előadás kezdését követelték. Balra az alsó oldalpáholyban 'pedig a magas .homlckú, lobogó hajú 'elvtárs (akiit már említettem), a korláten Icvagolva, .túlordította a zajt
és tanácsoíoat osztogatott: Lassú! - hajtott m.inket magas mutáló hangján túl Iassúl Tempót bele! Szerge] 'Eizenstein volt. Hozzá kell tennem: sok bűnünk volt, de egy biztosan nem terhelte Ieldciismeretünket. Biztos vagyok lbenne, !hogy lassúnak nemigen lehetett nevezni ezt az előadást. A r1.ieIr1met az esetek luabbség1é1ben ugyanolyan fiaoalok :tölJtöttétk meg, miJnJt mí, EJ..jöttek a munkásfakuhtás hallgatói, dsmeretlen tanéolyamok és szabad rnűhelyek tanulót. Megjelentek a fiatal költők, festők, mímdazok, akik az új felé törekedtek, és ilronJl1iy.enváJ!J1Ja.j,J{JOIZtalk a Iegkockézatosabb kísérletre is, Itt voltak a megszárnlálhatatlan művészí Irányzat képviselőí, melye!k néha egyetlen embenoől álJ,bak. Valarnilyen iharcos művészcsoport, mondván, hogy a FElKSZ túlságosan akadémikus, nagy iLabdáJkiaJt!hozató lffi/aigáV1al,ja színházba, hogy ezekkel fejezze ikli elégedetlenséget a nem eléggé balos szín'házzal. A· nézőtéren történtek alig lkülÖll1\böZltek'a szímpadí oselekménytől.: aLa bdák el-elltalál.táJk a színészeket, mwjd amiikor ezek vísszadobták, a iI1I~őket. Rikíkarrtások, füttyök keveredtek a vll(pS'Siail, {küJönös sikere volt oa vetítés és (az eleven sool'ep1ők összetcapcsolásának, mely úgy tűnik, az első ilyen kísénlet volt a színházbaJru). Legkevésbé la lk1aJSs2lÍJkius rmű rnegseemtségtelenítése váltott !ki IbolÚrányt. Vidám szemtelenség IloorlÍtette Ihatail:mába la szdnpadot és a
nézőteret. Nem rvolt egyszerű leI1gél121Odn~ ez évek művészí fiatalságánek 'Ír.ánY21ata1ban. Az életben
62
Filmográfia POHOZSGY,ENYIJiA OKTYIASRINA (Oktyabrína kalandűaí) 1924. R. és F: G. Kozincev és L. T'r.auberg; O: F. VerJ go-Dor ovsekí] és 1. Frolov; Sz: Z, 'Darlhavsz&aj,a, J. IKumejko, Sz. Mactínszon, MlSK,I iPROTYIV JUGY.ENYICSA (M'iska Jugyenyic.s ellen) 1925. R: G. Kozíncev és L. Trauoerg ; F: 1. Kukiria, G . Kozdncev és L. 'I'rauberg; O: F. Ver,ig,o-Dol'ovszkij; D: Jene~ Jenő; Sz: J1.. ',ZiavjalOtv, P. POt11.a,Sz, Gemsz:imov. CSORTOV:O KOLE8ZO (Ordőgkerék) 1926. R: G. KozilIlcev és L. Trauberg; F: A. P,iotrovsz,kij; O: A. MosZJkJvin; D: Jenei .Jenő; Sz: P. SzoboIevszki], L, Szem.jonova, Sz. Ger,aszirrnov. 8INYEL (A köpeny) 19216. R: G, Kozin.cev és L. Trauberg; I: Ny. Gogol; F: .J. 'I'inyanov; O: A. Moszkiví.n tés J. Mlhajlov; D: Jenei Jenő; Sz: A. Kosztrioskin, A. Jeremeieva, Sz. Geraszimov, A. :KJa[Jler. BRATYIiSK,A (Testvérke) 1926. R. és F: G. Kozíncev és L. "I'rauberg; O: A. Moszkvin ; D: Jenei Jenő; Sz: P. Sl1obolevszkij, J. Zsejmo, V. Plotnyikov. SZ. V. D. (Szojuz Vélikovo Gyela - Nagy Tettek Egy~ete) 1927. R: G. Kozíncev és L, Trauberg; F: J. 'I'imyamov és ,J. o.kJs,zman; O: A. Moszkvín ; D: Jenei eJnő; Sz: Sz, Geraszimov, A. Kosztt-icskim, P. Szo:bo:evszlcij. NOVIJ VA VIlLON (Új Babilon) 1929. R. és F: G. Kozincev és L. 'I'nauberg; O: A: Moszkvín ; D: Jenei Jenő; Z: D, Soszteíkovics ; Sz: J. Kuzmina, IP. Sl10bolevszlki'j, D. Gutunan, Sz. Magal"ill. ODNA (Egyedül) 1931. R. és F: G. Kozincev és L. 'I'nauberg ; O: A. Moszlcvín ; D: Jenei Jenő; Z: D. Sosztakovics ; Sz: J . Kuzrnina, P, Szobolevszkíj, Sz, GeI1asZJ.iunov.(Némafilrnként forgatták, iIDésőbb Jh,angosították) Maks zum-trdl ógía : JUN08ZTY
MAKSZIiMlA (És ;feJkel 'a nap) 1934,
VOZVRASffiENYIJE visszatérése) 193,7. VIBORGSZKAJ,A rész) 1938.
MAiKSZIIMA SZTORONA
(Makszim
(Viborg.j
város-
R. és F: G. Kozíncev és L. Trauberg ; O: A.i Moszkvín: D: Jenei Jenő; Z: D. Sosztakovics; Sz: B. Csirkov, Sz . .K!ajUlko"l, A. Kulakov, A. Kuzn.yecov, M. Zsanov, M. Sl;raUih, J. 'I'olubejev. BOJEVIJE K'lNOSZBORNYLKI albumok) 1941.
(Háborús
film-
1. számban: VE?WRErnA SZ MAKSZLMOM (Találíkozás MaiIDs'Zimmal!) R: Sz. Gevaszimov éIS G. KoZJ.incev; Sz: !B. Csankov. 2. számban: SZiLUOCSlAJ iNA TYELEGRAFE (Incídens a tá-víróhJivlatalb.a:n) R: G, Ko11inoev és L, Amstam. PROSZTI,JE L'JUGYI (Egyisze-rű emberek) 1945. (1956~ban rnutaoták be). R és F: G. Kozincev és L. Trarulbel'g; O: A. ü.Vl:oSZJ&'V'in éIS A. Naearov; D. Jenei Jenő és D. Virmyácklj; Z: D. Sosztakovícs; Sz: J. Tolubejev, O. Lebzak. B, Zsukovszkij, F. Babadzsariov. PIROGOV (.pirogav) 1947. R: G. Kozincev ; F: J. German; O: A. Moszkvdn, A. Nazarov és N. Sifrin ; D: Jenei Jenő; Z: D. SOS'zbakovios; Sz: K. Szkorobogetov, V. Cseszbnokov, O. Lebzaik, Sz. Jarov, BELINSZKIJ (Belinszkíj) 1951. R: G. KoZJ.iincev; F: J. German, J. SZiel'ebrovszlk!aja és G. \K!ozincev ; O: A. .Moszkvim, M. Magidszon és Sz. Ivanov; D: Jenei Jenő; Z: D. Sosztakovics; Sz: Sz. Kurll,ov, A. Boníszov, V, Csesztmokov, G. Vádn, M. ,ALanaszje!v. DON rKIIHOT (Don QUIijote) 1957. R: G. Kozincev; I: M. Cervantes; F: J. Svarc; O: A. Moszkvin, A. Dudko, 1. Gnícjusz, E. Rozovszkij ; D: Jenei Jenő; Z: Kara \K!3Jl."adev;Sz: N. CserkaS2JOV,J. Tolubejev, Sz. Bínman, V. Makszdrnov. GAlVDlJET (iHa!ffilet, 1-2. rész) 1964. R. -és F: G. Kozíncev: O: I. Griciusz ; D: Jenei Jenő; Z: D. Sosztekovics; Sz: L Szmoktunovszkij, A. VertyilIliS7Jkajla,M. ,Nia2'JVanov,E. Radzíny, J. Tolubeiev, KOROL UR ,(:Lear király, 1-2, rész) 1970. R. és F: G. Kozincev; O: L Gricjusz; Z: D. SOSZitakOvics: Sz: J, J,arNet, E. Badzíny, G. Volcsek, V. Sendríkova, V. Jemeldanov.
LÁTÓHATÁR
ANGOL
FILMEK A FILMMÚZEUMBAN
Az ismert közhelyet. hogy minden efféle annyiban, hogy azok is emberekről szólválogatás egy ország néhány évi ujabb nak - iLl. a Beatrix Potter meséi állatokfilmterméséből szükségsz rűen önkényes, ról, dehát azállatoknak .1S van családjuk. esetl ges, alkalmi, szűkmarkú és támadEz a nyolc film eléggé hézagos ismeható, ezúttal azért k211 megint Ieírni, mert reteim szerint sem nevezhető az újabb a Eilmmúzeurmban március 20-26 között angol filmművészet akár valamennyire is vetített váiogatás csakugyan (s a szükségérvényes keresztmetszetének. Jelentős, érszerűn ahgnanem rnessze túlmenően) ön- tékes, kiemelkedő alkotás kettő van közte kényesnek esetlegesnek, alkalrninak, szűlk- (Vasárnap, átkozott vasárnap; A suttogók); markúnak és támadhatónak látszik. Nem egy érdekes., fontosnak induló, de vitatismerve a pontos kínálatot, a válogatók hatóari sikerült film (Családi élet); egy szernpontjait, választási lehetőségeit és telj esen elhibázott klasszikus regény-adapszemélyét, csak remélni lehet, hogy nem táció (Jane Eyre); egy félklasszikus gyeaz alkalomra kiadott "Angol filmbemutató rekkönyv kedves-j lenté'ktelen adaptáció- Csaiáduitoqatás a moziban" című füzet ja (Hárman a vasút mentén); egy mesebevezetőjében kifejtett koncepció szerint balettfilm (Beatrix Potter meséi); egy látválogattak, azaz nem a gombhoz kerestek ványos, de szinte teljesen kommersz mukabátokat. Ez a gondolat ugyanis - már- sical-adaptáció (Twiggy, a sztár); és végül mint hogy ezek a filmek voltaképp fölérnek egy szégyenletesen rossz mesefilm (A egy-egy családlátogatással Angliában hammelni patkányfogó). Mindez hat év akár brit, akár magyar agyhól pattant elő, angol filmterméséből végeredményben háelszo:morító. rom fontos, megismerésre feltétlenül mélA bemutatott nyolc film közül legföl- tó film mellett öt jelentéktelen, illetve jebb hármat (Családi élet, A suttogók, rossz filmet, tehát szornorú százalékarányt Há1'man a vasút mentén) lehet több-kejelent. Magyarán rnondva, túlnyomó többvesebb erőszakkal ráhúzní erre a családségiben olyan filmeket láttunk, amelyeket kaptafára - de azt sem érdemes. Továbaz adott arányok és lehetőségek figyelembi egy film (Vasámap, átkozott vasárnap) bevételével nemcsak fölösleges, hanem nega uv értelemben lehetne család-film, egyenesen kár volt bemutatni, mert jobamennyiben három össze-összekapcsolódó baka t, érdekesebbeke t, fon tosabibakat szomagány története. A többi négy legföljebb ritottak kia vászonról.
'$
Vasárnap, átkozott vasárnap
Ha már adaptációkat is látni akarunk szélsőségekre. látványos kommersz-hatá- és miért ne? - az angol klasszikus sokra és sajnos újabban némi cinizmusra regényt a hamis, melodrarnatikus és is hajlamos Ken Russell kiegyensúlyozott, amúgy is sokadik Jane Eyre-változat (Del- elmélyült, ragyogó mestermunkája is. bent Mann filmje) helyett sokkal méltóbA maga nemében a Twiggy, a sztér sem ban képviselte volna az írónak is nagyobb kompromittálja Russell tehetséget, csak épp Thomas Hardy aktuálisabb regényéből maga ez a nem nem túlságosan érdekes. készült, szép Far from the Madding Sandy Wilson The Boy Friend című színCrowd (vagy a .D. H. Lawrance re- padi musicalja már önmagában paródia mekművéből 1970~ben forgatott Women volt a húszas évek angol zenés színházáin Love; Glenda Ja okson, Jennie Linden, nak kulisszák mögöttí világáról. Russell, Alan Bates, Oliver Reed, rendezte Ken a varázsló; remek trükkel megsokszorozta Russell). Ez a minden tekintetben konzse- a hatást, mintegy "földobta" a meglehetőniális filmadaptáció pára tlan erővel és sen szerény fajsúlyú anyagot: úgy vitte végtelenűl finom léle'krajzzal nemcsak a filmn~a paródia-rnusicalt, mintha nem modern regényirodalom egyik remekét paródia, hanem valóban húszas évekbeli transzponalja a lehetőség hartáráig hűen rnusical lenne. Így lehetősége nyílt paroa film közegébe, hanem csodálatos ábrá- dizálni a paródiát, még több és még nyílzolása a hatalma csúcsán álló brit biroda- tabb iróniát - persze szerétetteljes irólom századeleji fiatal nemzedékének: s a niát keverve hozzá; eltávolította és készülődő változásoknak is. Nerncsak az végképp idézőjelbe tette az egész törtéévtized egyik nagy filmj e ez, hanem a netet, hogy nyíltan és gátlástalanul a lát-
ványra koncentrálhasson. A látvány valóban lenyűgöző, csupa pazar ötlet, remek koreográfia, meghökkentő beállítás, az emlber szinte sajnálja azt a sok jobb ügyhöz méltó tehetséget, amit ebben a filmben elpazaroltak. Twig.gy szerepeltetése nagy ötlet. Ö maga is olyan, mintha paródia vagy legalábbis enyhén rosszindulatú 'karikatúra lenne; ezért aztán Russell keze alatt ideálisan játssza el a paródia paródiaját. Az ifjú manöken korunk igazi terméke; anti-drámák anti-hőseinek méltó kortársa: antírnanöken, unisex fiús lány, aki lányos fiú is lehetne, s akinek üde antibáját Ieginkább talán a baromfifeldolgozóiparból vett képpel lehetne érzékeltetni. Mindemellett még ideális anti-színésznő is, tökéletesen, de elragadóan tehetségtelen; igazi rémülettel csetlik-hotlik a filmbeli kulisszák előtt is, mögött is; tánca és éneklése megható idornítási és hang-
mérnőki remeklés. Az ernber akkor sajnálja meg igazán, arnikor pánperces szerepben megjelenik, sőt megszólal mellette egy igazi nő, egy remek profi színésznő: Glenda Jackson. Szegény Twiggy úgy hat mellette, min bha festve lenne. A Hérmam. a vasút mentén kezdő rendező műve, kedves, őszintén szentimentáli:s, jelentéktelen gyermekrfilm. Valamivel azért nyilván többet ad ennél azoknak az angol generációknak, amelyek Edith Nesbit századeleji ifjúsági regényein nőttek föl. E könyvek érdeme és sikerének titka annak idején annyi volt, hogy szerzőjük elsőnek írt gyerekekről úgy, hogy komolyan, emberszámba vette őket; gyaníthatóan főleg talán azért, mert maga is infantilis természet volt. A fiam bája abból adódik, hogy a gyerekek szeméri keresztül láttatja a viktoriánus felnőtt világot; ez a felnőtt világ azonban - túl azon, hogy már nagyon sokszor láttunk gyermek67
szemmel felnőtt világot nekünk túl cukros, túl viktoriánus, majdnem nevetséges. Ami mégis elviselhetővé, helyenként majdnem élveZh1.etőrvétette a filmet, az a gyermekszínészek irigylésreméltóan r mek játéka volt ; annyi rossz, hamis hangú magyar gyerekszínész után élmény volt nézni öket. De lehetett volna olyan angol filmet is találni, amelyben ugyancsak remek gyerekszínészek: feszült, érdekes, kitűnő drámát jászanak az Our Mother's House című, 1967-ben látott angol film ilyen, s felejthetetlen emlék marad. És ha már annyi adaptációt láttunk, érthetetlen, hogy miért nem hozLák el a Harold Pinter A gondnok című döbbenetes drámájából készített nagyszerű filmet. Fin er teljesen alaptalan, illetve félreértésen alapuló fordítási aggályok miatt nem engedélyezi darabjainak magyarországi előadását; ilyen körülmények közt a filmforgalmazásnak szinte kötelessége lenne, hogy legalább ezzel a fi.men látható darabjával megismertesse a magyar közönséget. Pint er korunk gyik nagy drámai újítója, aki a megnevezhetetlen .szoro.ngásés fenyegető erőszak enigmatikus ábrázolásával új világot fedezett föl a színpad számára, és zseniális nyelvi, ábrázolási t~cI'~:.1~~Ú.: t:-::,:;n:.2tt hozzá. Er,; :1 F:n .ökélstesen megőrzi Ó3 visszaadta (r {~Ó ::,::nd:::zé':éb~n)a darab egész f élelme.cs, íi~oknt03 és egyben banális légkörét, mesterien fölépített feszültséget és verbális tüzijátékait. Sohleeinger a Vasárna.p, átkozott vasárnap-ban különös hnitető erővel. és valóságízzel adta elő a maga szekatlan elő~'2lű szerelmi háromszög-történe Lét. Nem drámát épített belőle, inkább rendkívül közelhozott és szinteérzéke1hetően, részletekig átélhetően ábrázolt epizódok során visz végig bennünk t. N ro jut el végül sehova, nem' pít :föl semmit, tanulságot sem ad. Ez. az érzés, z az állapot, z a szituáció ilyen ez akarja mondani. Ilyen az egyik oldalról, olyan a másik o.dalról nézve, illetve élve. Tragikus is, meg komikus is, de tulajdonképpen egyik sem; enyéién visszataszító is, meg fölzak-
lató is, és mindenestül teljesen elképzelhető, hi teles, emberi, és ennyiben :fontos, érdekes és vállalható. A homoszexuális szerelem, ez a Nyugaton olyan divatos és már rég nem új téma itt nem a Tennessee Williams darabjaiból ismert po' tikus-tragikus-apologetikus ábrázolásban. de nem is az offoíf-Broadway-drámaírók kihívó tálalásában jelenik m g, hanem egyfajta tárgyilagos természetességgel megfigyelve, mínt'egy a heteroszexuális szerelern tükörképeként. A forgatókönyvíró Penelope Gilliatt (aki a The New Yorker című nívós hetilap kitűnő filmkritikusa) láthatólag a háromszög női sarka felől szemléli az seményeket. Hősnője (Glenda Jackson) a fölszabadult,önáHó, intelligens és neurotikus modern asszony remek rajza. Ez a vonzó nőtípus elérte már, hogy szerelmi életében, választásaiban pontosan úgy. olyan szabadon és nyíltan kezdeményez és viselkedik. akár a férfiak - anélkül azonban, hogy nő-voltának lényegéről, vagyis a vágyott kapcsolat állandóságának és teljességének igényéről férfimódra le tudna mondani. A film jól használja ki .zt az adott paradoxont: szerelmi harcában olyan ellenfél] 1 hozzn össze, akivel s=:raD~n nőkérit te~'1:;~e~! n. A film végén :1 kü' J:1bző nernú vetélytársak gondos, la:::~D, hosszan előkészített konfrontációja vé~ül is mi másban: zavart m solyb m csúcsosodik ki. Nincs összecsapás, nagyjelenet, l számolás, és nem is lehet. Nem tudnak megküzdeni egymással a 3zeretett fiúért, mert tulajdonképp nem ellenfel-ei, csak tükö rképei egymásnak. Arnyékboxolásnak voltunk tanúi, amelynek nyertese az Amerika, az üzleti sik r felé repülő, nevető. jelentéktelen harmadik. Glenda Jackson ragyogóan játssza a bonyolult szerepet; megérezteti, hogy a látszat-függetlenség mekkora erőfeszítésé~e'. kerül ennek az odaadásra vágyó nqh€:k; tmegérezteti sebezhetöségét, lényének ·te1)-.. mészetességét és méltóságát a tragikomF. k~s helyz,etb~~: s ~ég a .boldögta~~.n_'~,~ sazra való kulon képességet is, amely '~2í'1 a helyzetet csallhatatlan ér2íékkel~ikeéf?gte magának.
=.
69
Jane
Eyre
Peter Finch csokoládét majszoló, zenerajongó, ényihén idegesítő széplelket formál a homoszekszuális orvosból, aki a maga helyzetét - joggal - teljesen természetesnek és adottnak tekinti. Amikor egy visszataszító éjszakai epizód az utcán a helyzete fonákságára figyelmezteti érti a módját, hogyan vigasztalódjék. J órészt a színész kitűnő játékának köszönhető, hogy rokonszenvünk a női főszereplő után másodsenban az övé ; a háromszög harmadik tagjának már nemigen marad belőle. Alighanem rendezői szándék, hogy ne igen értsük, mit is esznek rajta ezek ketten, ,,:Bl1ölvőlegény, hátul menyasszony" - alhogy a magyar népnyelv ezt találóan mondja, s Murray Read ezt me,ggyőzően játssza el, anélkül, hogy az érte való rajongásban bármelyik rajongóval osztozni tudnánk. Kitűnő a filmen a jellegzetes angol liberális-baloldali család ironikus ábrázolása, a cselekményhez úgyszólván semmit hozzá nem adó, mégis érdekes vallási ceremónia s az azt követő vacsora ábrázolása, vagyis a környezetrajz, mely a kényes témát végül is nemcsak átemeli a hihetőség veszélyes küszöbén, hanem gazdag, igazi élettel tölti meg. Bryan Forbés 1966-Jban készült filmje A suttogók fölösleges és zavaró krimielemeit leszámítva, döbbenetes szociológiaí és psziohológíai tanulmány lehetne, szürkével szürkére festve. Az emberi mikro-világ ilyen gazdag és megrázó ábrázolása még nem is igen valósult meg filmen; sajnos, itt sem valósul meg tökéletesen. Az Edith Evans által oly csoodálatraméltóan eljátszott öregasszony egyfelől egy gengszter-társadalomban él, amelyben a szép új lakásban lakó munkásesalád, úgy látszik, a konyhakredencen tartja a metylalkoholt, lhogy ilyen esetekben kéznél legyen; s az öregasszony rendezőileg szenilitásnak szánt üldözési mániája így több mint indokoltnak látszik. Gazember a férje, gazember a fia;gazemberek úgyszólván mindazok, akik a segélyzőbe járnak. Másfelől, a segélyzőben viszont az ablak mögött a modern jóléti állam irgalmas samaritánusai ülnek, glóriával a
fejük körül, bármikor készen arra, hogy szarnararkra pattanjanak. ha lyukas cipőről vagy más ilyen panaszokról értesülnek. Az ernber nem érti, !hogya sajtóban, filmen, színpadon, irodalomban és szóban annyit szidott, gúnyolt és gyalázott brit szooiális intézmények miért és hogyan kaphattak ilyen nagylelkű, sőt glorifikáló ábrázolást. Kivétel csupán az Üdvhadsereg; a zsoltárt éneklő öregek képsora a film egyikfoelejtfrletetlen emléke marad, Editlh Evans remeklés e mellett, LOMh Családi élet~ével az embernek vitázni támadna kedve. Janice 'Ugyanis skizofréniában szenved, ennek az elmebaj nak klasszikus tüneteit mutatja, márpedig tudtommal orvosilag korántsem igazolható, hogy a filmben (egyébként kitűnően) ábrázolt családi körülmények, a gonoszul ostoba szülők konok nevelési módszerei, vagy egyáltalán bármi más külső hatás vagy körülmény képes-e kiváltani ,a (ma már nagy valószínűséggel teljesen fiziológiai eredetűnek tartott) skizofréníát, abban Iegalábbís, aki nem hajlamos rá. Ra viszont Janice skizofréniára !hajlamos, az egész történet alapszituációja ihamis; Loach ugyanis .egy normális, á tlagos, .tán csak gyöngébb idegzetű mai lány tragédiáját akarita bemutatni, egy "nehéz gyereket", egy olyan lányét, aki úgy szeretne élni, ahogy a többiek, de nem teheti a szülei konok ostobasága miatt. Ezzel szemben rnerre mutatnak Janice kitörési kísérletei? Teherbe ejtéti magát; egy pop-gíccstestövel szeretne élni, .s a film nemigen győz meg arról, Ihogyez j ó lenne-e neki; kékre mázólja a kert jük növényeit amiért is az apa düne tökéletesen érthető. Nem világos tehát, hogy voltaképp eredendően heteg-e ez a lány vagy sem? A szülők viselkedését azon kellene lemérnünk, hogy (beteg vagy normális gyerekkel állnak-e szemben; kispolgári mentalitásuk, rnódszerük rnindenképp buta és ellenszenves, de dramaturgiailag nincs kellően összehangolva a lány tisztázatlan alakjával, amitől aztán félre siklik a film. Fokozza még a zavart, hogy döntenünk kellene kétféle bemutatott elmegyógyászati terápia haszna közott ds, de erre természetesen nem 71
Jane
Eyre
vállalkozhatunk; az az érzésem, a rendező sem. Nagy kár ezért a filmért. Mindezzel együtt, öröm és élmény :volt Sohlesinger, Fonbés és Loach filmjeit lát-
ni. Ez filmművészet. Reméljük, a következő angol filmhéten több jelentős, igazi művészi értéket képviselő filmmel találkozhatunk. Vajda ~iklós
72
EGY
ÚJ KÉPTUDAT
Oberhauseni
IGÉNYE
jegyzetek
Klaus Kreimeier tanulmányának címével: "Das Kino als Ideologíefabrik" (Kinematihek 45.) jellemezhetők törnören a 18. oberiha useni rövidfilm-fesztiválon kiraj zo'lódó új filmalkotási, filmgyártási és forgalmazási tendenciák. Dél-amerikai agitatív filmek a demokráciáról, a fehérterror kínzasi és felgöngyölitési módszereiről; agítációs filmplakátok - vad folklór-zenevel - a dél-amerikai Ibrit gyarrnatosítas történetéből, az első nagy latin-amerikai munkássztrájk leverésekor Iemészárolt .3500 proletárról {Gutiérrez filmje), nyugatnémet agitációs filmek a nőemancipáció gyakorlati kérdéseiről (a nők munkájának színvonala -azokon a területeken, ahol a nőket a modem társadalom bevonja a munkamegosztásba - eléri, illetve túlhaladja a férfiakét, bérük viszont lényegesen alatta marad a férfiakénál) ; nyugatnémet és jugoszláv filmek a vendégmunkásokról, Németország fehér négereiről; svéd dokumentumfilmek a fiatalkori bűnö:&ésről,a beilleszkedés nehézségéről ; német filmek a mevelés és a generációk 1között,i konfliktusok problémáiról; amerikai tasiszta filmek. - a fej zúg, és az ész összezsugorodik nézésűk >közben,mivel e Ipont-vonal-zörej-mősköltemények a látás kínzókarnráivá válnak öt-hat perc . alatt; a női test szépségéről, pontosabban
az apparátus genitalis femináról, a mons pubisról szóló rövid kalandfilmek; a lakáskérdésről szóló filmek a világ rnind n tájáról, még Amerikából és Svájchól is; jugoszláv, lengyel, cseh filmek a kisemberek nehéz lépteilről : durván kiemelve, körülbelül ez volt a fesztivál téma-escmagja. És még egy ismétlődő téma: áhítozás és sporoló remény a természet után, az erdőkbe, ihegyek/be, tavakhoz való kiköltözésre, Rousseau szelleme volt az, ami egyaránt ott ilobogott a veszélyes hippie-k és a strázsáló rendőDöksúvében, akik természetesen a fesztivál filmjeinek másmás oldalán állva lázadtak fel a bokrokért. f'ákért,
vadvirágokért.
Ehrenburg kifejezése, az "álomgyár" annak idején a !hollywoodi, a .szentimentális, monurnentális filmezés alkonyát jósolta: azt, hogy az új terep, ahol Ben Hur újra vágtat, többé nem rnűtermi aréna, hanem "alg.íri csata", pakisztáni fénykép-pietákon látható embenhát-országút, vendégmunkás-barakk, idióták intézete, éjjeli menedéklhely, ahol az emberiség nagy tömegei "tartalék nyornorukkal" vívják osztályharcuka t. Az éles, osztálytiszta poli tikum előtérbe nyúlásat jósolja a film mint "ideoló,giagy.ár" kifejezés. A kamera-kalapács korát jósolja, amikor az arisztokratikus objektívek mindennapi .munkaeszII
közként vettetnek Ibe a valóságba, a plánját,a szakállát, lenyúzhatják a bőrét, áriá!k Ihelyébe, egy jelű, egyszavú, egyreE- lisztté őrö1Jhetik a csontját, nem változik lexű plakátkélPeket dobva. Jósolja az "ob- meg, az marad, aki volt" (Wlk Klára) jektivitás rnámorának" korát, ahogy Paso- mondja a fiú arcán 'a satu-mosoly. De ha lini nevezi a :filmezés t. , a bárpincér magáJhoz tér vagy feltámad? Nem véletlen, !hogy éppen ezen a feszA fesztiválon számuk és színvonaluk tetíválon vett részt. gazdag retrospektív kintet ében általáncsan előretörtek a dokuprogrammal a szovjet Alekszander lVIed- mentumfilmek. (A verizmuson túllépő, fővegykin, a klasszikus "fiLm-vonat" V' •...te- leg dél-amerika] és jugoszláv, nyugatnéránja. Az új "film-vonat" átrobog a film met dokumentumfi1mekről 'Van szó, ame"fin :de siécle" zűrzavarán és íngerültsélyek puskaélesen, maguknak mindent meggén, a klimaxos nagy já tékfilm eken és bocsájtva ábrázolják az embert. A kamekezelrve-uralva a teohnikát: egy-schnittes ra-puskával kapcsolatban elég arra gonfilmeksorozataival, teljesen újra átgon- dolnunk, !hogy nem egy dél-amerikai film do1t mozgófényképekből próbál kiala- forgatása kifejezetten haditudósítás jellekí tan i (és egyben rekonstruálni l) az gű körűlmények kÖZiött, harc közben, telemberi gomdolkodáson belül egy új kép- jes. vagy részleges illegalitásban történt.) tudatot. Emellett megmaradt egy kisiátékfilmi A ."film-vonat",ami egy fesztivál során valeurökkel .bíró rövid "művészfilm"-típus. elrobog a nézők szeme előtt, arra késztet A filmek Ikét.fő csoportja mellett hát(és ad is hozzá tömör "nyers:myagot"), térbe szorultak az optikai, a labor- és hogy a cselekvő-látás, a szolidáris látás, nyersanyag-kultúrára, hermetízmusra épüaz ideológiai látás ,mer6ben új schnitt-szólő és egyre sablonosabbá váló komputertárait, plán-szótárait írjuk le, és ezeken' filmek és a lirizálóan absztrakt, pornó belül az új variókép-, JalhrtJkép- stb. kész- filmkonzervek, amelyek .főleg az amerikai letek etimológiáit kezdjük elemezni: a csomagban voltak. Az említett két fő "csomegszokott, visszaköszönő, biedermeier port" rnindegyikében vetítettek sikeres, a montázsok vitrin-variói, rvitrin-·fahrtjai vit- fesztiválátlagból kiemelkedő magyar filriri-plánjai helyett. Aránylag köz pes fil- meket. Szabó István filmjét (Alom ~gy mek tömegéből támad a nagyvonalú igény háZTÓl)és Dárday István két filmjét (Nyuaz .új filmnyelv iránt. , godtan meghalni, Miheztartás végett) nemA fesztivál lengyel mottófilmje, a Wed csak azért emelem ki, mert díjat nyertek, zum Nachbarn . (Út a szomszédolchoz) ked- ihanem mert külőn-külön árnyalják a fenves ötletével - az egymás .mellé úszó pa- tebb jelzett két .fő áramlat osszképét. pinhajókkal - kissé feledtette ennek az Az Alom egy házról 'expresszív jelzéútnak a keménységét. Az öt perc hosszú sekbe, -az emlékezet örökös köl tözködéséamerikai .Haircut (Hajvágás) viszont emlé- vel - az utcán "berendezett" tárgyak refkeztetett erre a ke:ménységre:egy eunuch lexióíba sűrített képi verssorokban löki képű bánpincér nem szolgál ki egy szakálelénk a történelmet, és azt, ami a törtélas, hosszúhajú frátert. Erre az hazamegy, nelemben szétlrullt, felmorzsolódott. Az levágja a haját, leborotválja a szakállát, emlékezés anyagának villanásai, szilánknyaka, álla 'Vérzik közben a vad munkájai. Lefut egy ablakredőny, amemória tól, aztán visszamegy a .bánba, és lelövi a eszméletét veszti. A film egy ikép hiányábárpincért, a jó külső megjelenés és a jó val - amelynek helyébe a halál állt közérzet eunuchját. A leborotvált, lenyírt véget ér, fiatalember felszabadultan és felszabadíDárday két dokumentumfilmje a tó an mosolyog a kamerába. De mosolyán nyelvi nehézségek ellenére - egész valókeresztül sírás vagy 'valami belső üvöltés ságtartaimát képes volt átadni a fesztiszívárog át. Mit mond ez a mosoly, amely- válközönségnek. A Nyugodtan meghalni nek helyén éppúgy lelhetne zokogás is? kérdéskészlets rendkívül célirányos, öko"Mindegy, az embernek levághatják a ha- nomikus, és a válaszanyag kompozíciója 74
- a "tékozló anya" és a "tékozló lány" szembesített vallomása - drámai töltést adott a szigorú riportnak ; nem mondva ki, mert felesleges lett .volna kimondania a rilkei impera tívuszt: változtasd meg életed. A dokumentumfilm 'határán mozgó "Svejk" -szemléletű filmek (dán, német, cseh sfo.) színészekkel vagy színészi t'eljesítményt nyújtó armat.őnökkel, rövid és frappáns argumentácíókkal ábrázolják korunk elégedett, korunk elégedetlen, korunk megalkuvó, korunk tiltakozó, korunk osztály-türelmetlen, érzés-takarékos embertípusának szerepeit, változó, kétes attitüdjeit. Egy egész sor .rajzfilrn és "dokumentumfil:m" dongja körül a magányos kisembert, arnint önmaga alatt vágja a fát, és az egyetemes Kommunikáció rninden hívása ellenére alig vesz tudomást a másik kisemberről, aki már leesett vagy még csak felkapaszkodóban van. Ötletektől zsúfolt filmek ezek, de még valahogy a "császári" Európa ikincstári ihumorára támaszkodva filozófálnaka dolgokról. A dél-amerikai filmek konkrét Iegyverességéhez, folytonos készültségben, szinte beásott kamerákkal felvett kép-döbbeneteihez képest túlságosan irodalomszagúak, nem tudjáík magukból kivetni az anekdota-dögöt, a bekereteZ'ett-költőietlenség, a régi esküvői képek avítt szagát. Ez még az angol Mick Gold versmondatokra vágott vízió-sorozataira is áll, aki Allen Ginsb rg Moloch című versétcsak lapos reflexiók szintjén tudta különböző társadalmi-politikai eseményekhez asszociálni (azaz filmre "álmodni"), .a[101tulajdonképpen csak az e]hangzó Girisberg-vers szárnyal és tobzódik a képekben, de maga a .film képbe erőltetett verbalizmusole foglya marad. Akik a ",császári" Európától filmileg legjobban elrúgták magukat, és némiképp Svejktől és Ohaplintől is megszabadultak. azok a jugoszlávok. Például Lordan Zafranovics "ElőváTos" círnű 25 perces filmje "voyeur" rnunkásokról, akik egymással helyet cserélgetve, kererigve-lopakodva, hosszan meglesik egy kamasz szerelrnespár szeretkezését, majd önmagukból
kikelive rájuk támadnak és szétverik, megszegyenitik őket. Aztán feddő, atyai fasizmusukat sömab-kokárdávalékesÍtiJk fel, ami úgy marad a szájukon, mint valami örökre odaszáradt káromkodás. Vlatko Gilic három filmje (a 12 perces In continuo, a·11 .perces Judas, a 12 perces Egy nappaL több című filmek) a nemzeti jelleget tekint e egyértelműen legkarakteresebb jugoszláv anyagból (Személyleirás, Különvonat, filmek a vendégmunkásokról stb.) is kiemelkednek alkotójuk következetes és egységes rnódszere, tiszta es vad költőisége révén. Az Élet Dániában (Jorgen Leth) cimű film a fix plánok albumlapozásával elég meggyőzö anatómiaját adja a dán kispolgárok dobozba zárt életének, rnintegy pedáns, lírai íkatalógusként a dán nemzet nagy családjáról. A nyugatnémet anyag a nőernancípációtól, a lakásproblémán és a vendégrnunkások b lső gy.armatositásán át az anarcha-dogmatikus Adolf Winkelmann Sireik bei Piper Co Silz című 31 perces filmjéig ível, magában hordva az áramlathatárok feszültségét es a jelenlegi nyugatnémet palitikai helyzet nagy nyomását. Még egy jelentős filmesemény kiemelésére szorítkozorn a feszüválból - Norman McLaren SynchTOmy című filmje mellett, amely a hang és a kép abszolút pánhuzamosságát, a fül és a szem kapcsolatát ábrázolta szinte leonardói tökéletességgel-, éspedig a iholland Frans Zwartjes Living (Lakószoba) círnű 15 perces 16 mm-es filmjér . Ő maga a főszereplő és az opera tőr, 'önmagát filrnezi, amint a félelemtől szin te Iepényhalszerűvé válva, mélytengerí állatként .behatol egy új lakásba, és arcával óvatosan úszkálva az eseménytelenségben. lassan megismerkedik az üres falakkal tagolt térrel. (Egy másik holland rendező, René Coelho. egyébként külön egy húszperces filmbe~ mutatta be Zwartjest mint filmteoretikust.) Zwartjes monoton aTc-keTingője a myomasztóan üres, sőt lekopasztott, kifosztott térben mindent saját méltóságtelpes paripaábrázatára és a több ponton elhelyezett, 7S
automata bekapcsolási láncban 'összefűzött Arriflexeira bízott -' amit csak egyszer szakít meg egy a háttérben múzsaként :hadonászó prostituált, azzal, hogy a percek óta pödörgetett, Ihúzogatott nadrágját végleg letépi mágáról és "mindent látni enged". Az o:peratőr Zwartjest a látás dérnona vezeti, és a látás dérnona üldözi a színész-Iakbérlő Zwartjast. Arca az izgalomtól kánkánt jár. Közben a látás érzékszervi és filmnyelvi "metafizikáját" bontja ki előttünk, a gesztust, az arcmimíkát, a gesztus alattit, az emberi kifejezések küszöbén hánykolódó megnyilvánulásokat ábrázolja, és közben tételezi és bizonyítja, hogy laz "optiJkiai világkép" feltételezi a fogalmi világképet. Tételezi és illusztrálja, hogya képek fogalmak által képek, és a fogalmak képek által fogalmak. a .tudatunkban. É's azt, hogya film i ábrázolás merőben új a nyelvhez képe.st, de egyszersmind nem szakítható el a nyelvtől, éspedig az emberi gondolkodás egysége miatt nem. Látszólag csak a félelem. fizio.gnómiájának mimikai genézisét kutatja: hosszú, gótikus plánokban lebeg cbjektivjeivel a saját arcán, jól láttabva, hegy a nézés - rnunka. Zwartjes kameráival pillanatonként Ielá:satja az arcát. Eközben kidolgozza (a beállítások, megvílágítások, optikák stb. variálásával, isrnétléseivel) azokat a "pr:::digma-mczőxet", amelyek m n ién a 7<:.-5.:l'ctlen filmi jelentés (amit a képen látunk:
Zwartjes arcának a' kifejezhető és a kifejezhetetlen közé beékelődő magányos jelanyaga) elvont-általános-átvitt jelentéseket hordozhat, és amelyek révén a "mezte1en", abszolút kép: Zwar tjes arca megtelik kifejezéssel, és kifejezi félelmét minden től, ami nem ő. A nem-történés drámájának oúgócsigasaerű forgása, amely egyetlenegy ponton érintkezik a valósággal: a látáson, a nézesen keresztül már egy teljes attitüdöt képes ábrázolni. "Csak az ernber jut el alhhoz, .hogy az én tökéletes absztrakciójában megragadja magát. Ezáltal, hogy úgy mondjuk, megvan neki éJ.. bolondság és a téboly kiváltsága." (Hegel) Zwartjes eljutott az optikai "én" tökéletes absztrakciójához, és hátrahagyta arcait a celluloidori mint az objektivitás által összezúzott álarcokat. A Living legnagyobb vívmánya számomra az volt - és ·eza filmnyelv itt most nem részletezhető szerkezetének egyik lényeges mozzanata -,Ihogy minden képi jelnek (például a félelem valamely árokifej ezés-dn dexériek, de ·a:lillrrosak egy vonal ívjátékénak) fogalmi a u r á j a van. Ez az "aura" az adott jelentést motiváló fény-, tónus-, háttér-, élesség-paradigmák stb. által meghatározott ugyan, de azokból nem vezebhető le, és tőlük nagyrészt független jelkapcsolatok tere lehet. A képi jeleknek ez a f ogalmi aurája valami diffúz é,:; dinamikus vonatkozás a képi j21 és a fogalmi jelentés között. Dobai Péter
76
AFILM
ÉSKÖZÖNSÉGE 'I'
A FILMÉLMÉNY
'II'
SZOCIOLÓG1ÁJÁHOZ
Mozíba világszerte többen járnak, mint ahányan olvasnak vagy sportolnak ; ezzel a számmal legfeljebb a rádióhallgatás vetekszik (rnost telj esen eltekin tve a televíziótól mint külön probléma tól), - de a rádió szólhat anélkül is, hogy odafigyelnénk rá, a mozivászon viszont teljes figyelmünke.t leláncólja. Korunkegyik legtömegesebb társadalmi tényével van tehát dolgunk. A filmélmény tömegélmény. De milyen élmény? Mi a mozi funkciója az emberek, a társadalom életében? Vagy ha nem akarjuk teleelogikusan felvetni a kérdést: mik a következményei a társadalom életében, a társadalomegész működésében ? Ma már közhelyszámba megy, hogy a filmélmény sajátos valami, amely csak bizonyos dimenzióiban. kiragadott mozzanatajban hasonlítható össze az egyéb esztétikai javak keltette élménnyel. A filmszeciológiának - túl a két alapfeladaton : tömeges felvételek segítségével megrajzolni a mozibajárás térkép eit, és ugyancsak tőmeges felvételekkel megközelíteni a filmízlés típusait - az a legfontosabb teendő.je, hegy feltárja a filmélmény mechanizmucát, megközelítse a befogadási folyamatot, Azt kell tiszt.ázni, hogy a néző hogyan észleli a lfi1met (természetesen nem "a" néző észleli "a" filmet, hanem külön-
böző nézők különbözöképpen észlelnek küIönböző filmeket), mit észlel belőle, l'Illivé lesz a filmélmény a tudatában (vagy mi hogyan kerül esetleg éppenséggel a tudattalan régiókba), melyek itt az elemi pszichés mechanizmusok, a neveltetés, életsors stb. által meghatározo t fontosabb affinitások és. ellenállások, a különféle szociális - például a "saját" csoport elvárásrendsze!' ihez való igazodást lebony~:Jlító, az élményt mintegy tudattalamil cenzúrázó, önkonnrollálló - mechanizmusok. Mind a diárom probléma-szint természetes en 'Ugyanúgy jelen .van az olvasásnál és pl. a képzőművészetnél is, mint a filmnél. Csak mindegyik területnél vannak specitfikuselemek, már a második, de főleg a harmadik pont vonatkozásában. Az esztétikai javak éppen a befogadás mechanizmusában, a befogadó és a mű konkré.t kölcsönhatá ában különböznek egymástól. S a folyama rot egyben a ,f.ilmnél ismerjük egyelőre a legkevésbé. Az összes tisztázandó kérdésre természetesen akkor várhatjuk a Ieggazdagabb és legmegbízhatóbb válaszokat, ha komplex, az esztétikai javak valamennyi vagy majdnem valamennyi területét kutató vizsgálatokkal próbálkezunk meg, amilyennel a Népművelési Intézet Kutatási Osztálya is kisérietezik jelenleg. 17
natkozó kérdőíven felkértük a kérdezetteket, hogy írják le a film záróképét. Nem egy, hanem több esetben ka-ptunk olyan választ, amely a zárójelenet leírását ezzel a mondattal f-ejezte be: " ... és ekkor a Lány kétségbeesésébeneltakarja a kezével az arcát". Azok a személyek (egyébként természetesen nemcsak ők), akik "odalátták" a vászonra ezt a nemlétező mozdulatot, kivétel nélkül "a tiszta nő és a bűnös férfi tragikus szerelme" szintjén értelmezték a filmet, és annak "drukkoltak", hogy a Lány "jó útra térítse" Belmondót. Mind a két esetet megközelíthetjük individuálpszichológiailag : az l. példát az illető egyériben lejátszódó izgalmi reakciósor problémájaként. a 2. példát pedig a vizuális észlelés pszichológiája szempontjából. Emellett azonban teljesen önállóan jelentkezik a szociológiaí kérdésfeltevés. Az l. esetben arról van szó, hogy a kommersz filmnek és lektürnek vannak bizonyos szabványos strukturális -elemei, például, eme az esetre vonatkoztatva: nagy, igazi veszély nem szűnhet meg egyik pillanatról a másikra; a túl nagy szerencse mindig gyanús stb. (Figyelemre méltó e szabványok érintkerese civilizációnk bizoKét példát szerétnék felhozni arra, ího.gy nyos sztereotip életbölcsességeível: ez is hol válik el a psziohológiai és a szocioló- amellett szól - ami az említett komplex .giaí megközelítési mód. Az egyik szemé- vizsgálat kiinduló hipotézisének egyik közlyes rnegfigyelés, a másik a Népművelési ponti gondolata -, hogy korunkban a "kulturális javak" az értékrendszer és a Intézet vizsgálati anyagából való. l. Az Elveszett örjámtc. ameri:kai siva- men tali tás hordozói, és a kulturális termé:kekhez való viszonyok rendszerében a tag-film nézése közben, amikor a sivatagban eltévedt katonák már-már a szomj- mentalitás elemei tükröződnek.) Nézőnket a kommersz film megtanította arra, hogy halál széléri váratlanul oázisra bukkannak, egy szítuációnál, képnél mit kell várnia, és lovak, ember-ek őrjöngve vetik magukat a vízre, amellettem ül-ő néző, látva, hogy annyira, hogy ez a szabványos struktura még észlelőberendezését is alávetette maaz egyik ló mily n nyugtalanul, fel-felhorkanva, toporzékolva iszik, megszélalt : gának. - Egyébkén t, és ez sem érdekte•.,No, ez már ér z valamit." Nyilván arra len, az illetőnek "hosszú tavon" még igaza is volt: az egység pusztulását végül csakgondolt, hogya víz meg van mérgezve, vagy hulla van benne. Vagyis: túl szépnek ugyan az oázis okozza, n m úgy, hogy a találta ezt a váratlan örömöt, nem merte víz mérgezett, !hanem er jüket vesztik, és képtelenek többéelmozdulni a víztől. Kemagát átadni neki, inkább felkészítette magát ana az információra, hogy az öröm rülő úton ugyan, de végül mégis a szabmindjárt a visszájára 'fordul, és az egyik vány "jön be"; tenát ez az egész esemény, míndkét oldalával, magával a tömegfilm ló bizonyos mozdulatait már ilyen információnak észlelte, holott erről szó sem volt. naponta újratermelődő szabványával és a 2. A KifuUadásig c. Godard-filmre \1'0- nézőnek a szabvány szerinti, ugyanakkor Nyilvánvaló, hogy módszertani szempontból a befogadási :folyamat vizsgálata támasztja a legtöbb nehézséget. itt lényegében szűz terűleten mozgunk. Mindjárt le kell szögezni, hogy a szociológia nem valamilyen pszichológiai területet akar bitorolni ezzel a kérdésfeltevéssel. A problémának természetesen vannak pszichológiai mozzanatai, és ezekkel feltétlenül számolni kell, mindamellett gyértelrnűen szociológíaí talajon mozgunk. A mozi nézőtere társadalmi hely; a nézők elé vetített film társadalmi termék; vagy közvetlenül társadalmilag jelentős, vagy legalábbis szociológíailag feltétlenül releváns emberi ügyeket érint; a cselekmény fordulatai, a viselkedés- vagy "sors"-modellek, egyáltalán az esztétikai dimenzió aspektusai társadalmalag kialakult és szabályozott sztereotípiákhozigazodnak; vagy ha a filmet éppen a sztereotípiák robbantása jellemzi, akkor 'ez .benne a releváns társadalmilag; a nézők pozitív vagy. n-egatív, értő vagy nem értő - értelmezés-rnódjaí, értékítéleteí, érzelmi reakciói, katartikus élményei tarsadalmílag meghatározottak, szocioló.giailag relevánsak.
78
fennálló prediszpozíciót, másrészt a filmélmény következményeit. Ennek az egész. feladatnak a metodológiáját csak lépésről lépésre lehet kidolgozni. A Népművelési Intézet jelenlegi exploratív - vizsgálata keretében azt a feladatot tűztük magunk €lé, hogy megpróbáljuk tisztázni a mozival szemben érvényesülő általános elvárás-rendszereket (összefüggésbe ,hOZNaezeket az irodalmi ízlés és a müveltség-színt bizonyos általános mutatóival) és körülhatárolni kenhét filmek tipikus hatás-változatait. Az első feladatot négy kérdéssel közelitettük meg. A kérdezettek 10 filmkategóriát ("western", "vígjáték" stb.) rangsoroltak szubjektív preferenciajuk szerint, 8 é ménytípus közül kiválasztották a .saját jaikat, 8 film-kiválasztási krítérium köA befogadásí folyamat tehát feltétlenül ugyan- zül megjelölték ,a sajátjukat, és egy ugyanannyira szociológiaí probléma, mint pszi- csak 8 tételből álló listán megjelöltek, ohológiai; s e pillanatban stratégiaidag az hogy számukra a filmben mi a le.g.fontosa:bb. egész ifilms2lo~ciülóg:iJa döntő kérdése, A konkrét film hatására 'Vonatkozó kérA feladat" már első pillantásra ketté vá- dések rnegszerkeszbésében celrnéletileg ablik. A tulajdonképpeni folyamat, amelyet ból indultunk ki, hogy a filmbefogadále szerétnénk írni, hogy törvényszerűsésának rnilyensége durván három színten geit megérthessük, fenomenológiailag ak- közelíthető meg :a.zt kell tisztázni, hogy kor indul el, amikor a villanyt eloltják, és 1. oanéző rnennyire értetie meg a puszta a vásznon megjelenik az első felirat vagy cselekményt, illetve mély ebb értelemben kép, és akkor ér véget, amikor a villanyt a kódot; 2. hogyan értelmezi mindazt, felgyújtják (sőt, a mozinéző, ugyancsak a amit látott; 3. mennyire fogadja vagy utaszabvány tanítványaként, általában már az sítja el a :filmet, tehát a legszubjektívebb utolsó előtti képnél tudja, !hogy 'Vége a értelemben milyen jellegű 'Voltaz élménye. filmnek, ebben a pillanatban le is zárja Itt közbe kell vetni, hogy ennek a felaz élményfolyamatot, és egyszerűen fel- vételnek a keretében a konkrét filmekre áll, megindul kifelé). Nyilvánvaló, hogy a vonatkoztatva értelmetlen lett volna annéző teljesen meghatározott elvárás-rendnak a firtatása, hogy rnilyen elvárásokkal szerrel, tudatcssági fokkal, a konkrét film- ültek be nézőink oa nézőtérre, mert nem re vonatkozó meghatározott €lképzelések"moziba" jöttek, hanem a rni felkérésünkkel és feltevésekkel váltja meg a jegyet, re vállalkoztak tudatosan egy szociológiai vizsgálatban való részvételre. A prediszés ül .be .a nézőtérre, és hogy a "lezárult" filmélménnyel még sok minden történik a pozíciós elvárás-rendszer csak akkor valómozi után (a teljes törléstőla tudattalanságos, ha a néző saját elhatározásából ba ilyen vagy olyan későbbi funkciókra pre- "csöppen .be" a rrioziba; az általunk tediszponáltan bekövetkező Ieszálláson át remtett szi tuáció az itt releváns lelkiállaa tudatos, alapos fe1dolgozásig és külön- potot rteljesen eltorzította. Magát a filmféle okokból tartós felszínen mar.adásig). élményt feltevésünk szerint, lényegében A befogadási folyamat elemzése tehát már nem torzíthatta el, hiszen éppen a azt jelenti, hogy vizsgálni kell: a) szűken mozi vászon feltétlen .szuggesztivitásának vett - -a vetítés alatt lejátszódó - folyatélelén alapul egész hipotézis-rendszerünk. matot; b) egyrészt va nézőtérre lépéskor Ám tegyük J,el,ihogy nézőink, abból a felmélyen átélt, teljesen spontán reagálásával - erninensen szociológiai ügy. A 2. esethen egyszerűen az történt, hogy a nézők a film tulajdonképpeni struktúráját, miközben a filmet nézték, behelyettesítették egy másik (a fentiektől eltérő, de megintcsak szabványos, kommersz) struktúrával; ebben a hamis struktúráiban azonosították magukat a Lánnyal, amikor p dig Beimondóval való ,,:szép szándékuk meghiúsult", kétségbe estek helyette, eltakarták az arcukat helyette, és ezt a mozdulatot "látták". {Ennek az értelmezésnek a helyességet r.' szint a kérdőív más kérdéseire adott válaszok támasztják alá, részint pedig annak a beszélgetésnek a j'egyzőkönyve, amelyen a Kifulladásig vetitése után kb. 10-15 nézönk vett részt).
ményt. Kísérletképpen 12 jelen tre bontevésből kiindulva, hogy ha egyszer ezeket tottuk a filmet, .' -:; arra kértük a 'kérdea filmeket vetít jük, akkor elvárjuk tűlük, zetteket, hogy rnirid a 12 jelenetet osztáhogy ezek tessenek i nekik, az egész idő a.att kontrollalták é:; cenzúrázták a sa iát lyozzák e.öször is négy szempontból, hogy r 23.':.cciójuk.:lt, és f21ké:.zül.tek, hogy "jól" ti. milyen mé<é:
c L
I
csoporttudat, az objektív státus és ennek szubjektív ér telm ezése , az értékrendszer, a világnézet (meritalitás) stb., elméletileg eddig is feltételez tük, s a szaporodó művelődés-szociológiai vizsgálatok empirikusan, tudományosan ki fogják mutatni, hogy a "kul:tu,rá1is viselkedés" nagyjából pontosan tükrözi társadalmi méretekben e tényezők összhatását. Amit nem tudunk, az az, hogy rni a funkciója maguknak a kulturális Javaknak e' tényezők alakításában : hogy ti. a könyvhöz, a filmhez, a zenéhez, a képhez stb. való viszony (eltekinhve most a különböző szférák specifikumaitól, attól !hogy közvetlenül valószínűleg minőségileg más-más szükségleteket elégítenek ki) csupán kísérőjelensége-e a társadalmilag releváns viselkedésmódole rendszerének, vagy pedig a könyv, a film stb. maga is konstituens eleme a társadalmi realitás össz-strukbúrájának. Az anyag feldolgozása Hipotézisünk értelmében az utóbbi az még az elején tart, máris kibukkant azonban egy meg- igaz. Úgy gondoljuk, hogy az esztétikai lepően tiszta - strukturális homológia az javak összessége, elsősorban a könyv és a film - s ma már, talán, elsősorban a olvasmány- és filmélmény között Bizonyos szociológíaí ismérvek szeránt film - az a közeg, csatorna, amely a primer családi, majd az iskolai - és ezen összehasonlítható - és elsősorban női olvasóink és nézőink teljesen azonos 'atti- belül a peers group - hatásrendszer meltüdöt mutattak az Édes Anná-·val, illetve lett az adott társadalom legfon tosabb érvalóságértelmezési lehetőségeit, a Hamu és gyémánt-tal kapcsolatban, több tékeit, esetben még szavaik is azonosak voltak. konfliktus-; terveit" és konfliktus-megolA filmmel kapcsola bban kifogásolták, hogy dási sémáit, kötelmeit és tilalmaít, viselmiért kellett ezt a nagyszerű filmet azzal kedésmodelljeit snb. közvetíti az egyén számára, tehát a család és a peers group elrontani, hogy Maclek és 19. Pincérlány nem lesznek egymáséi, rniért kell Maclek- mellett a 1egfonto.~:.abbszocializációs gépezet. E hipotézis ellen feLhozták már, hogy nak meghalnia. A regényre vonatkozóan pedig kifejtették, hogy gyönyörű írás, vé- a család hatása nem megkontrerninálható, gig élveztek, csak éppen "az a gyilkosság" az esztétikai termékek áradata tehát nem faktor. fölösleges a végén. Mindkét esetben nyil- lehet önálló társadalomformáló Csa:kíhogy egzakt szociálpsziohológiai kisérvánvalóan az primer identifikáció-típus letek már legyértelműen kimutatták, hogy fogalmazódik meg egészen durván, amelybizonyo 3 viselkedésmódolenál a család és nek feltétlenül igénye a happy end, s a peers group hatásának szembekerülése amely a szornorú véget nem tudja elviesetén a peers group bizonyul az erősebbselni, az tönkreteszi számára az élményt. nek. Ami pedig igaz a peers proup-ra, az Azt, hogy a kulturális javakhoz való még fokozottabban igaz lehet a kulturális viszony t - a kiválasztás, a befogadás és javakra. A problémát rníndenesetre csak az értelmezés rendszerét és folyamatát nagyon alaposan megtervezett, összetett meghatározza a társadalmi eredet (nevelvizsgálatok dönthetik el. tetés és éle tsors), a társadalmi helyzet, a kettőt 67, hármat 31, n-égyet 24, ötöt 29, hatot 31. Ha kombinálni fogjuk a három, négy és több filmet látott válaszolóknak a különböző filmeknél mutatkozó élménystruktúráit, igen gazdag és árnyalt tipológtára s egyben a filmbefogadási folyamat általános jellegzetességeit is az eddiginél mélyebben feltáró adatokra számíthatunk ; de már a kétfilmes mézők anyaga is összetett infonmáció lesz, s ezeknek a komplex szenkezeteknek a megwilágításában nyilvánvalóan plasztikusabb értelmet kapnak az egyfilme.'>ek adatai is. Ha pedig a filmanyagot össze fogjuk vetni az olvasás-vizsgá1at és a képzőművészetí felmérés adataival. várható, hogy egész konkrét információkat kapunk a kulturalis javak hatá5mecha:nizmusára, a hozzájuk való víszony fő típusaéra vonátkozólag,
Józsa Péter
81
FÓRUM
"HAKNI"
VAGY ÚJFAJTA FILMEZÉS
Rendezők a televízió lehetőségeiről Nemréqioen. - a Televízió és a filmgyártás képviselőinek teerekaeztai-beszélqetése alkalmávalmár szó esett lapunkban azokról a szeroezési, gazdasági problémákTól, amelyeket a televízió és a filmgyártás egyre szorosabbá váló együttműködése vet fel; már akkor jeleztük, hogyakérdéskomplexum egyéb vetületeivel is foglalkozni kívánunk, elsősorban azokna)" a rendezőknek a megszólaltatásával, akik a legközvetlenebb módon, saját alkotó munkájukban szereziek tapasztalatokat a televízió és a filmgyáTtás együttműködéséTől. Ez a proqram. valósult meg az alábbi interjúkban: a közös gondokTól egyfelől a televízió egyik illetékes osztályvezetője, Radványi Dezső, másfelől a televíziós munkát is hivatásuknak éTZőretuiezoí: Sándor Pál, Schiffer Pál és Zolnay Pál - nyilatkoznak.
Radványi
Dezső
A Televízió Ikülönböző osztályain és szerkesztőségeiben LgJEmsok dokumerubumfilm készül. Az elmúlt év szeptemberében megalakult a Magyar Televízió Dokumentumfilm-osztálya: vezetőjével Radványi Dezsövelbeszélgetek arról, miért volt szükség az osztály létrehozására. Hogyan akarják mumlkájukba a dokumentarista elköteleze'tségü ÍIÍlms:za:kierrnbel1~etbevonni? - Az utóbbi években a mískolci rövidf.ilm-.szem1éken egybehangzó álláspont volt, hogy a televíziós alkotok ontják a közérdekű politikai, társadalmi, szociológiaí problémákat. Nagy mennyiségben készülnek ezek az érdekes, "életízű" filmek, de kuvatelezésük olykor felszínes és elkapkodott, ami a gigantikus méretű műsortermelés következménye. Végül is most 82
lehetőség nylÍ1t a nyugodtabb, igényesebb muníkára. A frLmgy,árilio:zhasonló, sőt sok szempontból annál jobb feltételeket hozott létre ez az új szervezet. A Dokumentumosztály ma már olyan lehetőségeket biztosít az alkotónak, mint amilyeneket a MAFILM stúdiói. -
Hány
filmet
készítenek?
- Egy évben negyvenet. Nagyrészt még a televízió eszközeivel, de - és ez újdonság - az osztály négy filmgyári "kerettel" is rendelkezik, ami hat-nyele dokumenturnf'ilmet is lehetővé tesz. Ebben az esetben aMAFILM apparátusával dolgozunk, de természetesen saját belső munkatácsaink készítik a filmeket. Műtermet, kamerát.Taborrnunkát ott 'biztosítanak számunkra. Ha normál filmmel dolgozunk, vágóasztalt is kapunk, Nagyon meggondo-
Iamdó azonban, melyik az a film, amelyet 35 mm-en indokolt forgatni. - Mi jellemzi film-készítést?
-
a televíziós
dokumentum-
Mindenekelőtt a sOlkIoldawú témavádasz-
tást emlí tem. Témákat kértünk és témákat javasoluník; lPi1laJn8.'tnyilJagnuntegy száz szinopszissal és klb. 60 forgatókönyvvel rendelkezűnk. Az ötletek áradnak. A javaslatok néhány f'lekkes szinopszisban érkeznek és lehetőséget adnak arra, hogy felmérjük milyen tényanyag remélhető az ajánlat mögött. Más műsoroktól eltérően az előmunkálatokban sem követjük a televíziós hajszát, van idő a forgatókönyvírásra. Ne gondoljon most játékfilmes könyvre, viszont sokkal részletesebb, alaposabb forgatókönyvet kívánunk, rnint a filmgyár. Legalábbis ami a .baloldalt, a helyszínek és a szituációk leírását illeti. A szerkesztési és formai elképzelések rögzítésében is igényesek vagyunk. -
Nincsenek-e
tTikusság miatt
vitái a forgatókönyv-cena rendezőkkel?
- Az a rendező, aki tudja, rniről akar filimet csinálni, az szívesen tesz le előre forg,atókJönYVlet.Az la rendező viszont, aki csak úgy "körÜillbelül" tudja, hogy mit akar, és a nagybetűvel írt Élettől reméli a produkciót, temérdek nyersanyagot pusztít, vért, verítéket izzad a vágóasztalon, és nem is hoz össze olyan jó filmet, mint a tudatos rendező. -
l~ifiről csinálnak
filmet?
- Sz-ere tnénk nagyon emberközpontúak lenni. Aktuális témáinkban a ma emberének örömeivel és gondjaival akarunk foglalkozni, akár kis ügyről, akár össztársadalmi problémaról van szó, - Hogyan követik élet változásait?
a társadalmi-gazdasági
- Zolnay Pál filmje, a Soroksári út 160. a gazdasági élet gondjairól készült, a munkaerő-vándorlás, a rnunkabér problémáiról. Olyan nagy hatásu volt, hogy Fock elvtárs is foglalkozott vele egy gazdasági aktíván. és hivatkozott a munkásoktól hallattokra.
l\IIOI~tadtuk le SZIé,0SJ6ny,i Ferenc filmjét egyífiatal mérnökökből álló munkáscsapatról akak azt a jó dolgot vállahták, ho.gy a rnunkafolyarnatban rnindent maguk végeznek el: terveznek, adminisztrálnak, kiváteleznek. Hallatlanul élvezik a munka örömét. Tevékenységük természetesen nem egyértelmű, közösségük zárt. Mások számára ez a munloastílus nem biztos, 'hogy követhető. - A televíziós dokumentumfilmeket gyakTan éri az a vád, hogy bár fontos problémákat érintenek, nem dolgozzák jet kellő alapossággal. Az előkészítetlen műsor "lemegy", a témát .Letudtuk", Az éppen csak érintett társadalmi kéTdésről több film nem készül. Mi erről a véleménye?
- Ennek a vádnak több tény mond ellent. Most csak -egyet említek: ,egy-egy társadalmi problémát különoöző adások tárgyalnaik: a tv-híradó felvillantja, a Hét már jobban megközelíti, a szakrovat pedig spedálisan vizsgálja - és emellett dokumentumfilm is készül róla. Ezek a műsorok k~e~é'Szít>iik €JgymáJst,együttesen befolyiáSi01jiáJk a nézőt. Ugyanakkor ez egyik műfajt sem rnentí fel felelőssége alól. Igy különösen a dokumentumfilmnek kell őriáldó térnafeldolgozásra, elrnélyültségre és lhüelieSiSJégre törekednie. Éppen a dokumentum osztálynak a feladata, hogy olyan filmeket készítsen, amelyek magukcáéolják meg a vádakat. -
Kikkel
dolgoznak?
Belső munkatársairik Bokor Péter, Keride Márta és Wiederrnann Károly. Nekik kialakult érdeklődési körüle van. Az említett negyven film az ő munkáiktól függetlenül készül. Szeretnénk a magyar rendezők közül a legjobbakat igénybe venni, !bárhol is vannak státuszban. S ándor Pál, Szemes Míhály, Bariovich Tamás, Zolnay Pál, Rényi Tamás, Schiffer Pál, Kiss J ózsef, Szemes Marianae, Oláh Gábor, Magyar József, Elek Judit - dokumentum- és játékfilmesek egyaránt - dolgoznak az osztálynak. A televízió más területeiről Kígyós Sándor, B. Megyeri Gabriella, Horváth Ádám, Vámos Judit, Szücs 8l
László, Pintér Gyula és Sipos Varga Éva dolgoznak nekünk. - A fontos az, hogy a téma és a rendezői alkat találkozzék. Dramaíurgjaink, szerkesztőink nincsenek. Többet ér az adott témához éntő, olyan szakiértő vagy konzultáns ,bevonás a, aíki gyakoela ti1aJg szerkesztő is.
Milyen kapcsolatban vannak a MAFILM Dokumentumfilm Stúdiójával?
- Többször konzultáltunk a Stúdió vezetőjével, Garai Erzsivel. Beszélgetéseink eredménye, hogy A százéves Budapest című négyszer húszperces filmünkhöz értékes segítséget nyujtanak, és létrejött az első koprodukciónk: Sohiff er Pál 17 perces filmje 3 levegő szennyeződéséről kibő- A reruiezbí: maguktól is jelentkeznek? vül, 30 perces tarjedelemmel kerül 3 kép- Igen, .gyakran maguk hozzá:k a témá t ennyőre. Most kezdtük cl közösen ,Eleik is. Persze sok szerző is jelentkezik témák- Judit Lányok a faluban című egy év-es kal, Ilyenkor mi keresünk megfelelő Den- átfutású dokurnerrtumdfilmjét, amí már dezőt, PülanaJtnyi1Jag nincs hiányunk se ~gazáiUnlagy vállalkoeás. ' témában, se szerzőben, se rendezőben. - AMAFILM Stúdiójának és a televíziónak 'eszmei egyetértését korábban minAttól tartok, mégis 'kevesen tudnak a dig gazdaságí konfliktusok zavarták. Most dokumentumfilm új gyártási lehetőségeiről. úgy tűnik, ennél a filmnél ez az akadály Nem lehet, hogy éppen azok a rendezők is eJlhárult. maradnak távol az Osztály tól, akiknek - Végezetül egy pillantás a jövőre: kimunkagondjaik vannak? csit már rnost i.s :fii1mgyársz.erüen dolgozik - A kapuk nyitva vannak, Ibárki jön 3 TV dokumentumfilm-műhelye, de 1973szívesen látjuk. Legfrissebb munkatársaink tól még ennél is több várható tőlünk, hiSamó Sándor, Timár István, Szomjas . szen a .másodéik csatorna üzembelépése György és Gyanmathy Lívia, 'ők saját té- új,albb óriás-igényeket támaszt, tehát 'tévémájukkal jelentkeztek. s.eIk és filmesek együttműködésére még inrkábib szükség lesz. - A főiskölán végzőkre is gondolnak? - Ketten - tévések - náluruk készítik diplornamunkájukat. Később a többieknek Sándor Pál is igYl&sZ'ÜJnlklJe!hetőséglet adni. az elmúlt két évben ,kis:frilmeIkJetforgatott Mi vonzza a filmgyári rendezőt az a 'Televíziónak, mŰJS.oI1Okat készített, közOsztályhoz? vetített, televíziós filmet rendezett. Időbe - Mandenekelőtt az, hogya tévé 'a doku- telil!~, 'amig ősszeszárnoljulk háoyat: csakmentumfilmnsk hosszabb időt ad, mint a nem húszat ; vagy ,többet? Magja sem tudja rnozí. Elemzőbben. sokoldalúbban tudja már pontosan, kifejezni magát az alkotó, rnínt a 15 perces ún. "ikúsérőfilmben". Arról nem szólva, - Hogyan barátkozott meg ilyen könnyen hogy igazi sikerélményeket a 3-5 milliós a műfajjal? nézősereg jelent. - Talán szerenesém volt. A dolog - lehet - ott kezdődik, hogya főiskolán mi - Mi van akkor, ha a rendező túlforgaabban a szellemben kezdtünk el filmet tás t kér? csínálru, ho.gy végül is míndegy, hogy az - MegkiaJpja. Például az is meg,böntéin,t, játékfilm, híradó, dokumentumfilm vagy hogy egy fülmet egy évj,g készítettünk elő másmilyen riport, egy a lényeges, hogy a (Szemes Mihály Morbus Hungaricus-át). filtrn j ó gondola toilmt közöljön az emberekIdőmegszakítássaj is követni tudjuk ,3 té- kel. :S2'JO!k:at1Ja1Th szellern vobt. Figyelmen kímá t, Szakaszosan is gyártunJk, pl. Bano- vül hagyta a gyári konvencíóketarra nevich Tamás a Iháit:rányos helyzetű fiatavebt, hogy ne törődjünk a mesberséges értéklokról egész évben forgat, ítéletekkel. Ebből 'a szellemből, úgy lát84
hez ragaszkodni akarok. Az elképzelésem pedig csupán egy érzés arról, végül is milyen Legyen az egész. Még próba előtt elkezdern nézegetni a három vagy négy kamerát, hogy mít tudnak, hogyan varíózhatok velük, melyek legyenek azok a - A televízióban "haknizik"? fontos szemszögek, ahonnan ug yanaz t - .Most persze arra .gondoJ, hogy akkor az eseményt egyszerre figyelhetern. Pródolgozam ott, arnikor a gyárban n.1n08 ha !közben alakul a műsor. Én hatok munkám. Ez így van, de a televíziós rnun- a technékára, ra tedhnilkia iII1Jejg visszahat ka számomra mégsem "hakni". A dolog rám. Végigmegyek az anyagon megállás sokkal természetesebb. A foglalkozásom nélkül. HaflO,ssz, Ietörlöm, és újra felaz, hogy filmrendező vagyok. Az életfor- veszem. Inám, életfeltételern az, hogy forgatok. A televízió segít abban, hogy az életformá- - Milyen szerepe van itt a spontaneitásmat megőrizzem, és ne kényszerüljek ar- nak,? ra - amire olyan sokan -, hogy két ját- - Pensze hogy nagy. Először mindenki erre gondol. Valóban, rninden adásban előtékfulJm között vegetáljak. fordulhat az, hogy az 'ember felfedez és - Mi vonzotta a műfajhoz? követ egyelőre nem sejtett mozgást, kon- A zene, a mozgás. Egyszóval az, ami- taktust vagy történést, és az most a műhez a fidm ratrnusával hozzájárulhat. Elő- sor részévé válik. Hogy mindennek milyen ször egy show-műsort csináltaen az Ex j elen tősége lesz, az egy valaki től függ: a antiquis együttesről. CSUipa zene, dallam, rendezőtől. De!hátez a "csoda" jelen van fütty, csupa mozgás, ritmus. Nagy játékminden valamirevaló filmben. A színészi lehetőség. Színes film volt. játék például és a forgatás sok más mozzanata, amely előre kiszámíthatatlan, mun- Ha állandó munkája van agyáTban, ka közben alakul. A müsorkészítésnél, akkor ,is dolgozik a tévé-nek? amikor a gyártási folyamat helyére köz- Most már igen. Az Ex antíquis-show-t vetlenebb. gyorsabb munka lép, ezek a vémég nem a tévé speciálds eszközeivel ké- Ietlenek nyilvánvalóbbak. meglepnek. Improvizálunk. szítettem; úgy forgattam, .mint a gyárban. Azután következtek a zenei műsorok Hin- Az első egyenes adásomnak az volt a A rádiózenekar pidemhth-től Bar tókig, és beat, rnajd egy rnű- címe: Próba-szünet. sor az Állami Népi-JegyÜJttesr,öl.Alényeg: hent, hangolt, közben interjúkat készítetelektronikus berendezésekkel dolgozna t- WIlIk. Ez volt a téma. A rnűsorba-, pedig sok fam. A gyálnba"nilyen !mlUJnik,1a1ffi ódszerre Illem mímden kiiJdJerült a zenekarról. együtt is lenne lehetőségem, csak latévé-ben, A tech- és a különbözö karakterű emberekről künika fogáSléliÍJnlaK e1sajátHáSia megéri a fá- lön-külön is. A közvetleThSégnek - nevezzük "sponltaneitásnak" - íhangulatleremtő radságot, a műfaj .hallatlanul felszabadít a meglkJöt:ÖU:sé.gektől.És még egy nem ereje van. A tévé .íntirn műfaj - elsősorutolsó dolog: jó az, hogy az ember sokak- ban az egyidejűség miatt. A néző közvetlen ifészese lehetett egy másik szebában hoz szólhat. Egyetlen televíziós műsoromat zajló eseménynek. annyian nézik, ahányan a moziban három nagyjátékfilmemet látták. - Melyek a szakmai jellemzői a televíziós munkának? - Hogyan készül egy műsor? - Legfeljebb arról beszélhetek, hogy én - Mindent szabad, de ,egy dolog kötelez: hogyan csináltarn műsort. Mások más mód- a képernyőre kornponálás. Ez azután minderire vonatkozik: a képszerkesztésre, a szerrel dolgoznak. Nálam a kiindulópont Amikor a csak egy terv és 'egy elképzelés. A terv- hangra, a színészi játék'ra...
szik, valami ragadt rám, és később, amikor televiziózni kezdtem, segítségemre volt. Azután megint szerenesém volt, mert a televíziós műfajban olyan lehetőségekre tadáham, arnilyenre soha nem számítottern.
es
- Lehet, én ezt nem tudom megítélni. Csak albibanvagyoik biztos, 'hogy ez a munkatapasztalot nem maradhat 'hatástalan. A tévé-ben bizonyos dolgokat korlátlanul kipróbálhatok. A sokféle műfaj nemcsak többféle módszert Jelent - rengeteg új térnához vezet, amit a rnonitoron másképpen, intenzívebben kell hogy megfigyelj ek, hiszen dolgozem. - A tévé-ben kitűnő szakemberek van- Könnyű a képernyőre komponálni, a11úkor a monitoron a képkivágatokat maga nak. Az iszonyú munka mennyiség nyomán előtt látja és választhat. AmikoT a kézifelhalmozódó tapasztalat teszi ezeke az kamerával forgat, erre nincs mód. Ele- embereket elsőrendű SZla'kemberekké.A televízió technikai felkészűltségével a negendő segítséget nyújt-e itt a vágás? hézkes gyári apparátus pillanatnyilag :nem - A vágás a tJévé~ben rottenetesen foratos versen yezhet. és izgalmas dolog, különösen az elektronikánál. A különböző plánokba állított és - Rendezett-e dokumentumfilmet a telekülönböző objektí'Vekkel dolgozó kamerák víziónak? képei között választok, és rendezés közben már vágoik is. Számomra óriási j.elen- - Igen. Most fejezem be, a Balázs Béla Stúdióban kezdtem forgatni. Ennek az a tősége van a vágóasztalon történő munkátönténete, hogy amíikor a 'Sérika, drának. Mindhárom filmem ott nyert végle-· gám forgatókönyvét írtuk, a novella egy ges formát. Egészen váratlan dolgok törpontján megska dtunik. VoJt egy el,képténtek a már felvett anyaggal: részek ihezejffi,ün!kegy öregasszonyról és emnek lyet cseréltek, új megfog.almazást kapott az ebképzelésnek az ~gazsátg.áról aka:I'ítunrr< sok minden. A televíziós munká:ban a renmeggyözödru. Csak akkor tudtam meg, dezés két Iényeges fázisa - a forgatás és hogy léteziik: egy ve terári-obílhon. Itt aza vágás - egybeolvad. Igy improvizálok. tán négy porfrét vkészítettünk négy régi Csak a zenészek játbékához tudom ezt hakornrn uriistáról : egy nehezem felíárulkozó, sonlítani. [<;:eserű humorú 'emberről, egy iszonyú megpróbáltatásokat átélt és fanatikus an - Segít-e a játékfilm-f01'gatásban a telehívő férfiről és egy íházaspárról. Az utolsó víziós munka? arról szólt, hogy az asszony évtizedek óta - Meggyőződésem. Biztonságot ad, rnert minden gesztusával férjét félti. Ez a "dorutint ad. Az ember a beohnika használakumentum-anyag" átsegített bennünket a taval megtanul elvomatkoztatni a teohnitörténe; bizonytalan pontjain. Tóth Zsu!kátóI: - megtanul tfigyelni. A rnunkatazsával aztán ezeket a portrékat elhelyezpasztalátok felhalmoz,ódása felszabadít. Ha tük a film történetében. sok mindent csinálok, biztos vagyok benne, hogy majd sok mindent tudok is. - A film írásakor meqeriisiiette és segi- A televízió a "filmes beszéd", a vi- tette - hitelesítette - a történetet a dozuális gondolkodás népszerűsítését ígéri. kumentumanyag. De miért látták sziikséOldódáshoz vezet -a közenségnél és a gesnek, hogy ezzel m:1gát a filmet is "hirendezőnél egyaránt. Megszokjuk egymást. telesítsék"? A televízió segíthet abban, hogy ne le- Ha a film történetének ígazsága nem gyenek "beéWa.bot talk", és megszün j ön az elfogadiható valaki számára, nem hiszem, értetlenség. hogy a portrék önmagukban "hitelesítenek". Legfeljebb általánosítanak. A port- A Sárika, drágám-at a televíziós gyaI1élkmikennél solokal egyszerűbb, közveUekorlat nyomán másképpen csinálta, mint a nebb szerepük voLt a cselekményben. Ott Szeressétek: Odor Emiliát c. filmjét?
Sárika, drágám-at vetítették a tévé.ben, akkor Iáttam, mennyire igy van 'ez. Például ami a mozíban, a. nagy vásznon indulat, a képernyőn ordítozás. A televíziónak ikülön szaoádyai vannak. Nem az én dolgom ezeket megfogalmazni, nem is biztos) hogy már megflOgalmazJhatóak. Egy biztos: a képernyő íntímítást ikí'Ván.
8&
az történt, hogya filmrendező főszereplő, miután magismerte nagynénjét, érdeklődni kezdett az őhozzá hasonló típusú emberek iránt. Elment egy veterán-otthonba, és dokumentumfilmet készített lakóiról. - Folytatta ez a riportot? - A televízió segített abban, hogy tovább érdeklődjem. és tovább forgassam a megkezdett portrékat. - A képernyőről legtöbbször arcok néznek ránk. Napon ta szemben ülünk a bemondóval. Fontos Ienne, hogy ezt a négy arcot háromallió néző láthassa.
Schiffer Pál a MAFILM Dokumentumfilm Stúdiójának rendezője, az elmúlt évlben dokumentumfi'~et készített a Televíziónak. Milyen lehetőségei vannak a dokumentumfilmnek a Televízióban és milyenek a filmgyárban? Külőruböznek a művészi, a gyártási, bemutatási és nem utolsósorban a honorálási lehetőségek. Az első eltérés 'az, hogy "mit lelhet csinálni a tévé-nek és mit a gyárnak?" Most nem csupán a témaválasztásra gondolok. Az egy-szi tuációval építJlrező tíz---húsZ1peroes filmtípusban az utóbbi időben nem születtek jelentős dokumentumfdlmek. Nem véletlen ez. A dokumentumfilm készítésének módszer-ei megváltoztak. Megváltoztatta a társadalom korszerűbb önmegismerési igénye. Ugyanarról a rnozgásról van szó, ami az irodalomban, a publicisztikában, a társadalomtudományokban is nyomon követhető. Az újfajta dokumentarizmus nem tűri el azt a dramatizálást, amely mesterségesen rövidebb ddőbe erőlteti az anyaget. A filmeknek szerkezetükben isanalitikusa.bbaknak kell lenniök - a hi telességért. Az újfajta dokumentumfilm kitűnő példái a Balázs Béla Stúdió filmjei. A Televízió időt tud adná: harmínc-, negyven- vagy ötvenperces filmeket is bernutat. A filmgyár forgalmazási kötöttségei ezt nem engedik. A tévé-ben nines "Ihosszban" meg-
kötve az ember keze, ugyanakkor - és ez a másik előnye a Televíziónak - ezek az analitekus és rnindig közéleti érdeklődésre számottaa-tó dokume:rutwmfilmek 00rom-c-négyrnil'lió nézőhöz jutnak el. A dokurnentarista abban a reményben forga t, iho,gy talár» vábloztani tuda:z emberek gondolkodásmódján. Háromszázezer vagy hárommülió emberhez szólrniillemrníndegy. -
Milyen
témákat
visz
a Televíziónak?
- Amikor nem vagyok biztos a végeredményiben, amikor keresek valamit - éppen egy módszert akarok kipróbálni -, aikkor a témával. a Balázs Béla Stúdióba megyek. Kockázatra, jelentős túlforgatásta csak: itt nyílik lehetőségem. A gyároa azt a témát viszem, amelyikben viszonylag biztos vagyok. A Televízió, mint mondtam - megkeresett. Valószinűleg továbbra is ez Iesz a helyzet. Ha pedig én jelentkezem, olyan fémát viszek a tévé-nek, amelyák iha:rmi,I1c-negyvenperces iterjedelrnet kívém,
- Tehát itt egyfajta zúráról" van szó? '
"belső alkotói
cen-
- A belső cenzúra rnindig az igények és lehetőségek nyomán alakul. - Milyen vízió?
térnával
kereste
meg a Tele-
- Az osztály vezetője arra kért, hogy az Orombetűs vallomások sorozatban forgássak egy filmet íoedvenc ríporterernről. Akkor .úgy döntöttem. Féner Tamásrót csinálok :!li'1met.Az elkészült fi,lrrnvégül is olyan Lett, hogy nem f&t bele a sorozat keretébe. Nem .az újságírásról szólt; a fotóművészeteől és más művészetekről próbált elmondand valamit. Az a bizonyos piluuuit lett a címe. JoIbhak voltak a munkalfeltétele~m, mint például korábban, 1967-ben. Olyar» teohmkaí lehetőségeim voltak. rnint a filmg y áeban. Hogyan gatást?
jellemezné
a televíziós
for-
- Találóan mondta önmagukról a tévé egyik. vezetője, hogy a Televízió most a "vadnyugati" korszakát éli. Munkájukra a 87
felemás felkészültség a jellemző; ugyanaibIban a stábban dolgo!Zmlaik,nagyszerű szakember-ek és kezdők. Milűiárdos felszereléseik vannak, ugyanakkor rosszul épitenek fel egy fahrt-sínt, ami filléres felszerelés. Az én tapaszbalataim is erről szólnak, Például olyan trükkasztalon dolgozhatom, amelyhez hasonló nincs sem a Laborban, sem aMAFILM-nél. Allítólag nyolcvanmilliós készülék. A Féner-filmnél olyan trükkőket próbálhattam ki, amilyeneket a gyá!I1balIli 15'0001Hiába lenne Uig~anílyen trükkasztal a MAFILM-nél, egy gyári film költségvetése nem bírná el mindazt, amit ennél a filmnél kipróbálhattam. Ugyanakkora televíziós labor a trükkhöz először olyan Ikópiát küldött, amit nem Iehetett használna. - Nyersanyagban dlyen kötetlenségern soha nem volt. De ha olyasmi történik pl., hogy holnap Féner Tamás Kossuth-díjat kap, nem tudok ott lenru, hogy Ieforgassam az átadást. Elvileg rninden van, de két hó-. nappal előbb kell igényelni. Hangsúlyozorn azonban, hogy :ha összehasonlítom a Televízió jelenlegi gyértásí feltételeit az öt évvel korábbival, óriási a javulás. A felszereléseket saj nos nem lehet teljes mértékben ikilhasználllli.. A Televíziónak felemás a rf,eJkészültlSége technikailag és szakemberekben. - Talán a MA FILM alkalmazza szakemberek javát?
a hazai
- A gyár évtizedek óta kialakult kitűnő szakembergardával rendelkezik. Operatőrök, rendezők, azt hiszem, szívesen dolgoznának .bizonyos rendszerességgel a Televíziónak. Ön például rendezne? -
évente
hany
tévé-filmet
- Kettőt, maximum !hármat. Lehet, hogy többre is lenne lehetőség, de én nem tudok évente öt-hat dokumentumfilmet esinálni.. Nem telik a szellemi energiámból. Az, aki komolyan veszi a műfajt, négynél több színvonalas, új gondolatokat közvetítő dokurnenturndjlrnet nem rendez. A dokumentaristának "lkisLparos" módjára kell dolgozrűa, maga hajtja fel a témát, maga 88
deríti fel, önmaga keresi meg a megfelelő szakértőket. Hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy egy problemáról a lényeget elmondhassa. Ha olyem dramaturgiák vagy szerkesztőségek rnűködnének, amelyek a szükséges információkat egybegyűj tik és feldolgozzák, akkor az előkészítés célszerűbb és egyszerűbb lenne, Igy talán több filmet Iehetne csinálni. Most nem "iSZJ~bályÜls" dramaturgiákra rgOlnd010ik. Egy információs csoport elsősorban a téma feldolgozásában segíthetne. Vagy jó lenne, ha a Televízió nagyobb választékot nyújtana a fe!ltánt vagy feltárandó térnákból. Tíz-tizenöt ötletből biztosan többet tudnék kiválasztani. - A gyárban megkapja ezt a segítséget? -Nem, ott Jshiiáll1.yzilk. Adramatuegok Inem ezt tellcinililkrtJevtéke'Illysé.gUJk lényegének. - Véleménye szerint a televízió megjelenése változtatott-e. a dokumentumfilm kifejezési módszerein? - A televíziónak köszönhető a riportforma elterjedése és virágzása, ugyanakkor a televízdó járatta le a nilpOtrltot.A legkézenfekvőbb dokumentarista módszer ez, és a műsorgyártás a kézenfekvő eszközök használatára kényszerít. Az interjút alkalmazzák akkor is, amikor például - valamivel több energiával bonyolultabb szituáció terem tésre vagy magatartások megfigyelésére is alkalmas lenne a kamera. A televíziós gyakorlatban az interjú legtöbbször semleges: szenvtelen a kérdés, a válasz pedig nyilatkozat, és egyedül verbális információtartalma értékes. Én az olyan interjúkat szeretem, ahol a kérdező és a válaszoló egyformán a film szereplője, személyes kapcsolatuk is értékelhető. -
Mi biztosítja
a riport hiielesséqét?
- A megismert közeg, az emberi arcok és .táI')gy1alk és a rendezői koncepció igazsága. A televízió a nézőt újfajta hitelességigényre nevelte. Olyan mennyíségű dokumentum-anyagot kap naponta, hogya hitelesség-kontrollja erősebbé vált, UgY'am3.ikilwrmeggyőződésem, hogy a dokurnentarizmus - éppen a televízió
- Erre természetesen minden dokumentarista gondol. Előttem áll néhány angol és amerikai példa. Sema C. B. C. serm a - A tévének már moiiszerrei dolgozik? B. B. C. nem úgy oldja meg mérhetet- A Féner-filmnél először forgattam do- len dokumentumfilm-igényét, hogy maza kumemturnfilmet műteremben. Bonyolult gyárt filmeket. Független rövidfilm-vállatrü!klköket használtam - évek óta először. latok varinak évi tizenöt-húsz filmmel, és A műfaj elbírja többfajta stílus és rnód- fő~-c,énta tévé-nek gyártanak. Nekik köszer együttel alkalmazását is, s a lazább, szönhető az, hogy az angol dokumentarizesszéísztikusabb szerkezetrrek kedvez. A mus létezik, önálló szellemi termékei vantévé-filannél a dokumentumanyag elviseli naik, nem a B. B. C. formájára minrázva. a külső beavatkozásokat. Néhány független vállalkozó időnként mozifilmet gyárt, máskor Propagandát a Mun- Az Az a bizonyos pillanat a riportiovkáspárt számára, majd televíziós filmema meüett egy folyamatot is követett: ket. A televíziótól kapott bevételből pedig amikor a fotós exponálásának kitüntetett megengedneték m a.gu!k:n ak, hogy filmklubpillanatait megkereste. Korábban hasonló forgalrnazásra alkalmas művészi filmeket megoldásokat nem láttam filmjeiben. A gyártsanak. Az ő televíziós kisfilmjeik nem televíziós műfaj segítette ehhez a módkövetik a B. B. C. vagyae. B. C. ízlésszerhez? világát, eltérnek a rnűsortermelés tömegNem. Egyedül a televízió gyártási igényeitől és apolitikusságától. A dokufeltételei. A műterem, a nyersanyaggazmerrturrdálen, ha jnem polalázál - megíhalt, dagság és a· trükklehetőségek. Hasonlóak amenilkari tapasztalataim is. Nálunk biztosan másképp oldódik - Úgy hallottam, koprodukciós filmet formeg a kérdés, egy azonban kétségtelen: gat. Milyen tapasztalatai vannak a MAszörnyű dolog lenne, ha csak a Televízió FILM és a Televízió együttműködéséről? csémálna filmeket, ez újfajta tartal- A !koprodukció szervezeti formái még mi és forrnai sematizmushoz vezetne. kídolgozatlanok. A levegő szermyeződéséA B. B. C. számára tíz-tizenöt független ről szóló filmem véletlen koprodukció. A vállalat különböző stílusban, különböző MAFILM dokumen.tumfilrnjének anyagászellerriben dolgozik A rendező is, de a ból egy részt ábvett a Televízió, ehhez televízió is választhat. Szellemi és gazhozzáforgatnak. Két teljesen különböző dasági verseny van. A televíziónak pedig filmről van szó. könnyebbséget jelent, hogy nem önmagá- Nem látom értelmét annak, hDgya nak kell filmeket gyártania. MAFILM a kimaradt anyagot, a "reszlit" némi hozzáforgatás lehetőségével átadja a iévé-nek. Ez a fűszerezés néha Zolnay Pál felerősiti az anyagot, véletlenül sikerülhet, de nem lehet úzussé tenni.' Az lenne az tíz éve folyamatosan, a Iilmkészitéssel párideálds, ha a téma megszületésekor a két huzamosan dolgozik a Televíziónek. Kezfél e'hatérozná, hogy az anyagi és szeldettől fogva készít dokumentumfilmeket, lami .kJ8.ipaciltáJs egyesítésével valóbars koújabban műsorokat is rendez a magyar produkciós fdhmeloet ,készít. Pillanatnyílag költészetről és a környező népekéről. egy tizenhét perces rnozifilm költségvetéséből nagyon nehéz két filmet csinálni. - Mi vezette a műJajhoz? A stáb tagj ai osak részben érdekelbek a A ikénysZier. Amikor a filmgyárban iffiu:nkáíban..' éveken át nem tudtam forgatókönyveimet - Gondolt-e a1'ra, hogy néhány év műlnx: elfogadtatní - a filmrendező pedig ,gyakörlait mélkül nem r-endező -, elmentem csak a Televízió készít majd dokumena ITeJ.evízióhoz.IEgy már folyó műsor anyatumfilmeket? hatására - a mozíban majd 1lisZJbáJbb, expresszívebb képi formákra 1Jalátl.
8?
gát !készítettem akkor "rfilmes" kamerával. Sokkal későb':) kezdtem el a TR5-el és TR2~el dolgozni. Ez utóbhit az irodalmi műsoroknál szerentem meg,' elsősorban azért mert az ariyagot vágóasztalon még újna ritrnizálhatom. -
Hogyan
készül
egy ilyen műsor?
- Az eLmúlt évben Iétrehoztunk ,egy kis stábo t, Berek Katival. Sebő Ferenc és Halmos Béla muzsjkusokkal és néhány színészbarátunlcka l a 25, Színház-tól, Zala Márkkal, Jobba Gabival és alkalmanként másokkal, Iglódi Istvánnal, Ronyecz Máriáv:al. A ikét muzsikus fiú civilben építészmérnökök - megzenésítik, "ritmizálják" a verseket. Ök Bartók-Kodály szellemében .tanulták és szerétték meg a zenét, azóta vas-szergalommal tanulmányozzák a magyar és a környező országok népzenéit. A témához r imelő vagy éppen azt ellenpontozó zenei motívurnokat választa-. nak. A színészek énekelnek, mostanában már a hangszerexet ds kiosztjuk közöttük. Amikor bemegyünk a rnűterembe, már egyben meg tudjuk csinálni a műsort. Egy kameraállásból felvenni az ectészet - ez számomra az ideális. Arra törekszem, hogy az egyik vers vagy dal atmoszféráját megőrizze a következő. A !hangulatot ,a folyamatosság teremti meg. Olyan ihanguLatot kell létrehozni, amelyikben a vers gondolati tartalma tisztán megjelenit.hető. Egyetlen célunk, hogy a versek ,gyakran bonyolult gondolatait a zene hangulatában világossá tegyük. Nem a rnuzsika kedvéért énekelünk és zenélünk, hanem a versért. A zene segíti a nézőt a bonyolultabb gondolatolcbefogadásában, és segíti a közremüködőt is, mert a zene old. A veremoridórrak nem ikell a pódiumon mázsákat emelgetnie, mint a régi stílus szerint: világosan, 1Jisztán közölheli a gondolatokat, Specialisan televíziós műfaj 'ez. A dalokból ",slág.e.rt" szerétnénk csinálni, ihogy Weöres-verseket, Nagy Lászlót, József Attilát, Petőrfi Sándort és Szécsí Margitot énekelj enek az emberek. - Mi a módszere, ha dokumentumfilmet forgat a televízióban? 50
- Ugyanúgy dolgozom, mint a filmgyárban. Nincsenek speciállsan televíziós dokumentarista eszközök. A talevízióban elsősonban verbálisan teremti meg a szituációt a dokumentumfilm, de nem kizárólag persze. A Sotoksári út 160-ban olyan helyzeteket kellett létre hoznom például, hogya csupán verbális lehetőséget nyújtó szituáción Lúl- egy műhelyben a munkásokkal beszélgettünk - a munkások közötti feszültségekről is megtudjak valamit. A murrkások éppen a főnökről beszéltek, amikor a főnök átment a színen. Odahívtam. A munkások szemébe mondták elégedetlenségeiket: állt a konfliktus. Ezt könnyűkamerával, előkészítés nélkül, improvizálva kellett felvennem. Allítorn, hogy csak így lehetett igaz. - Miben különbözik fi~mes riporttól?
a televíziós
riport a
- Nincs alapvető !különbSoég.J ó és rossz riport van csak; a rossznál a téma kevésbé vállalt és kihordott. J ó televíziós riporterrel - aki járatos a témában, ráadásul a nézők ismerik a képernyőről, és 'ezért a bizalmukat is bírja - gyakran könnyebb a rnunka. Ilyenkor ,a riporter 'a "ké.pben Vian", "szituáoióba hozom", instruálorn, ugyanakkor saját meggondolásaí, elképzelései alapján kérdez. - A PetőJiről szóló műsorban a ve1·smondó egyben mint riporter is szerepel. A költőverseiről beszélget az emberekkel kérdez és versekkel válaszol. ' - A versmondó is olyan riporter, aki járatos 'él témában: ismeri, szeréti és rnondani tudja ez' ket a verseket, Ezúttal a dokumentu.rrufilma költészet segítségével készül. Dok um enta ri zm UiS és költészet közvetlen IpárosHására, ötvözésére törekszem. -
Mi ezzel a célja, és hogyan
fér meg
e kettő egymás mellett?
- Fontos dolog, ezért hangsúlyozni akarom: Magyarországon négyszázezer mozinézőj e van ,egy filmnek, a tévé-t másfél millíóan nézik - sajnos ezt sem többen. Hol a többi ember? lAz a nyele millió, aki nem jut ela rnoziba, de még csak televí-
ziót sem néz, szíruházba nem járhat, kevesebbet olvas! Ezt a nyolc milliót akarjuk az á rodalm i műsorokban megkeresni, hozzájuk a költészet egyedül ezekben la riportokban juthat el. l"eJ:ikell kelteni az érdeklődésüket, azután. az igényességüket. OA versek alapvetően fontos gondolatokat visznek az ún. "fehér foltok" tájaira. Megkérdezzük, emlékeznek-e, él-e bennük Petőfi Sándor verse. A költészet gondolati erejével "szituálunk". A műsor Petőfi gondolatairól :szóJ.és azokról: a:zernbérekről, akiknek a fejére a Petőfi-versek hullanak. Vajon, élnek-e még ezek ,a gondolatok, léteznek-e? Hatnak ...• e még a költemények? Hogyan alkalmazkodik a televíziós filmnél vagy műsornál a képernyőhöz? - Természeteseri a képernyőt figyelembe véve komponálok. Éppen ezért van; az, hogya kamera:mozgásta televízióban általában nem szeretem, exhibiciomstának tartom. A kamer.amozgással a képernyőn a leglényegesebb pillanatok vesznek el. A látvá nnyal, a ,,:totállal" itt nem ilehet hatni. - Másképpen forgat ..e játékfilmet levíziós munka hatására?
a te-
A televíziós munka témákat kínál, mert elvisz az ország }.egikűLön'bözőbbrészébe. Most készülő játékfilmemet is a televíziós ,gyaikorlat inspiráhba. A közepebe.n vagyok, nehezen beszélek róla. Annyit már el tudok mondaru, ,hogy a játékfilm alaphelyzete :itt is -ripor t-szituéciók sora, csakhogy ezeket a dramaturgiailag bontható thre:lyzetJeiket nálarn a színészek még továbbélik: fókuszba ,gyűjtik. Szándékosan nem akarem aat a kifejezést hasznélni, hogy eljátsszák. A köze,g visszahat a sZÍnészre,
szanész lel1e.a.gálja, "kihordja" . Egyetlen alapsza bálya van a rnuníkának: figyelni kell az emberekre, hogy ,k,imit akar mondani, és természetes tárgyi és emberi környezetükben kell megőriznünk őket. Nem csupán a televíziós filmnek és az én játékfilmemnek - minden valamire való korszerű filmnek alapszabálya ez. A szinész hordozza azt a tartalmat, amit én a valóságból kiemelek; ő reagálja le, ő küszködiJk vele, ő csikarja ki. az emberekből. Eközben alakul a szereplők között ra kapcsolat, a konfhktus, Ezt a szót is nehezen mondom ki, mert ezúttal nem olyan bonyodalmakról van szó, amilyeneket a drameturgiai sémák kínálnak. - Segített-e a televíziós munka az új öszszefüggések felismerésében? - Rengeteget segített. Elsősorban azzal, hogy naponta új 's más környezetben fordulok meg, emberekkel találkozom. Kencentralt formában, biszen a vágóasztalon újra látom, mintegy rnikroszkóp alatt figyelern öket. Megismerem vágyaikat, indítékaikat. A televíziós. munka a megismerés felfokozott lehetősége. - Milyenek a munkalehetőség ei a Televíziónál? - Sokkal könnyebben, szabadabban dolgozom, unirit ,a filmgyárban. Ha gyorsan bedobok egy témát, nyomban hasznosítható, a megoldást sürgeti - cselekedtet. A televíziós dokumentumfilm értelme az aktuális cselekvésre való ösztönzés. Mit szélni? - Egy ötmillió lecke a
jeient
másJélmilIió
nézőhöz
be-
törekvést: a másfélrnidlió nézőből nézőt kell csinálni, ez a forradalmi 'I'eleviziónál. A film és a televízió azonbari alap- A színész a játék.filmben is úgy viselve.öen más műfaj. De csak a nyolcmilkedik, mint az egyik dokumentumfilm ben lió magyar relációjában szabad rniridkét a riporter vagy a Petőfi-műsoTbeli versműfaj t alkalmazni. Ezt a nyolcmilliót a mondó? másfélmilliós tevé-közönség íhelyett emle- Nem. A riporter és a veramondó a ,t,e- getni, vagy a kétszázezres moziközönséget levtzióban !háttér ben v:an: a üLmlben a szía másfélmilliós tévé-közönséggel szembenész Vianelőténben, a fókuszban. Amit a do- állítani - szemforgató, farizeus dolog. A kumenbumfikmben a verbális információ és filmnek a televíziós konkurrencia hatására a Ikompozki'ó nyújt, azt a játékfilmben a konoentráltabban, mélyebbre ásva, ex91
presszivebb formában kell gondolkodnia. Kialakulnak majd a vizuális, "abszolút filmes" eszközök. A folyamat már megindult. A televizió szonításában csak a nagyon jó Í'ilmeL~ tudnak a jövőben V6t'senyben maradni. A megmaradt rnoziközönség csak olyan filmeket néz majd meg, amelyeket kizárólag a rnoziban Járthat: értékes magas színvonalú műveket, amelyek az emberi agy rnechandzmusát megközelítő bonyolultsággal gon dolko dnak. A Iilrngyántás a televízió kényszerítő hatására világszerte elindult ezen az úton.
tatihatja a nézőt, csak kultúrát U{_özvetí:thet, de maga a televíziós műfaj nem változtathat ,a filmmüvebtségen, Egy Bergman-filmert csak úgy lehet megénteni, iha megnézek utána még !hét Bergman-filmet. Meggyöződésem, hogy ma többen ént.ilk Bergmant, mírut korábban. Ha Apollmadre-t okvasok, !hamm9.Jdszari,olvasásra j obbaru megértem, mimt először. Bartók Coricerto-jét ötödször hallgatom, és érzékenyebbé yálolk a bartóki zenei világra. A televízió €2'lek !k;öZNetítÉlsév,eJJ segíthet; mert a legerőteljesebb !kommunikációs eszköz.
- Segítheti-e a televízió kotiás népszerűsítését?
- Nem veszélyezteti-e a televízió a magyar filmgyártás pozicióját? - Nem. Új pozíciók elnyerésére kényszeríti - a legjobb értelemben. Minél tartalrnasabb, joblb műsorokkal kell lekötnünk a tévé-nézőt, hogyannál igényesebbek legyenek a moziban.
a filmes
gondol-
rA korszerű film arra törekszik, ihogy az emberi 9.Jgygondolkodásd mechanizmusát kövesse. A televíziónak ebben a törekvésben közvétlenül nincs szerepe. A kultúrára a televízió csak közvetve szok-
-
(Ember Marianne)
72
ELLENVÉLEMÉNY
KEGYETlENSÉG, A Jancsó-filmek
ERŐSZAK,
FÉLELEM
hatáslélektanához
Szent Ágoston nem vette tudomásul a taszító és rút dolgok létezését, hiszen Isten mintaszerű, esztétikailag is kifogástalan világot teremtett. A közönség zöme ma sem veszi tudomásul, ha nem is a valóságban, de a rnűvészetben megjelenő "nem-esztétikus" (pláne: irtóztató, taszító) mozzanatokat: a hatalom és az erőszak természetrajzát vizsgáló J aricsó-filmekben a más-más arcú és jelentésű, ún. kegyetlenked·ésen szokás meghotránkozni. A legújabb ilyen kegyetlen alkotás .a Még kér a ,nép, amit egy még kegyetlenebb, az Égi bárány előzött meg. Ezek kapcsán próbálunk bepillantani az "erőszakos" filmek .psziohológiájába. Bár világunk nem "a lehetséges világok legjobbika" , de ha éppen egy a világ "legro sszabbik" részével foglalkozó művet látunk, mégis zavarba jövünk. Pedig tények sora bizonyítja, hogy a borzalmas valóságés fantázia-elemek egyaránt művészi értékű alkotássá komponálhatók: Dantétől Kafkáig, Bosohtól Daliig, Shakespearetől Beckettig; a filmművészetben B. Christensentől vagy Dreyertől s a többiek től kezdve Bunuelig, Bergmanig, Wajdáig és Jancsóig. A ,befogadó nem az ismert vagy a lehetséges esztétikai ismeretek, tények, ihanem sajátos pszichológiája szerint éli meg a
filmbeli történést. Csakis azokkal a pszichikus folyamatokkal, élménymintákkal és csak úgy tud filmet élvezni, megélni, amelyekkel rendelkezik, és ahogyan azok működnek. Ez az egyik legfőbb forrása a film esztétikája és a befogadó psziehikuma közöttí jelentős konfliktusnak. Az e lentéteket tovább élezni mindaz, ami egy "iszonyat~világot" dramatizál. S Jancsó Miklós egyre inkább ezt teszi. Ráadásul még a fo.rmanyelve sem "hétköznapi". Úja;bb filmjeinek állandóan és hevesen lüktető mozgásvilága, a sokfigurás, koreografált, zenés-énekes jelenetsorck, a bonyolult maga tartá:s.ok, bizarr gesztusok már eleve feszítik a közönség figyelmét, kiiktatják megszekott "filmnéző--stratégiáit". , Áttételesebb szuggesztív tényező e dinamikus forrnanyelvbe ágyazott tartalomn.ak a beállítódott érzelmeinket, attitü-· dünket támadó sokkja. A sokk-drarnaturgia viszont még tovább nehezíti a befogadást. Dhhez száraitsuk hozzá egy-egy Jancsó-film (objektív) közege és a néző (szubjektív) tudta közötíi alapvető konfliktust - s a "filmjelek" dekódolása, a közlendő jelentésének és jelentőségének megfejtése még inkább nehéz. És még ez is fokozódik, amikor "iszonyat-világ" ölt képet az emulzión. Mindezek együtt .a hagyorná93
eset. A ,mni erre a szőrnyű történelmi bázisra építi a jelzett pregnáns magatara problémátlan tástípusokból, szimbólummá sfilizált cs0port-tablókból formált film-modelljét. Életünk során a feszültségeket csökkentő "Napjainkiban szerte a világon - m~n.dJa és a szorongást, félelmet elhárító, védekeJancsó - aggasztóan terjed az irracionaző-alkalrnazkodó magatartások, viselkedéslizmus; újraszerveződtek, teret hódítana.k formák sokaságét al,al1dtjuíkki: örömöt kí- az irracionalizmus erői: a vallás, a nacináló interperszonális kapcsolatokat; bizo- onalizmus, a jobboldali anarchia." nyos esetben a ~ülJvilágtól való el- és Az Égi bárány .világa riasztó, f~lelm2önmagunkba fordulást, introverziót; mástes. Áttekinthetetlen vagy hiányosan átkor, :ha szükséges, támadó agr ssziót. A tekinthető helyzet közepeben :vagyunk szemétuiséc tehát muuietit elkövet, hogy s ~ppen az á ttekin the te tlen szituációban kellemetlen emóciói ellen védekezzék. Lé- rejlik a félelern specifikuma. KezdeLbe~ nyegileg ezt teszi a mozivászon előtt is. azt hisszük a vörösök fogságában levo Bizonyos mai filmek gyakran viaszként papról, hogy egy vallásos . té'~eszméber; veszik fel a negatív jelenségek alakját, a szenvedő, a Biblia tételeit kinyilatkoztató valóság torz kinövéseit, aztán ők is to- őrúltakit extázisa még fizikai kínokkal vább deformálják azt. Elkeserítő dolog: is g;ötör. Eszméletét veszti, ;v0r:.agli~.,Kéa sokikért sokkolnak. A Jancsó-filmek nem söbb rá kell jönnünk, másról, többről van tartoznak közéj ük! J óllehet néhány ele- szó. Sokkal fontosabbról, mintsem vallámük emlék'cztethet a csakazértis sokkoLó sos doxazmáról. Ez a téboly, ,ez a tévmorbid filmekre. de fontosabb a különb-' eszme-rendszer célratörően logikus, ügyeség: a sokk mögött olyan tartalom van, sen fűzi össze a szemeket, bravúrosan kéamit a sokk döbbenetében kell felfogni. pes ibizonyos hangulatok kiváltására, eseJancsó utóbbi két filmje sokban elidemények irányítására. , Szisztematikusan geníti a nézőt, mert nem a feszültségszórja átkait a vörösökre (akik nem bántoldás, nem a szorongáscsökkentés meg- ják, mert :s.zámolr:ak a bigott lak,osság haszokott pszichikai attitűdjét veszi figyeragjával). Megszállott magatartasa szuglembe. Másképpen kíván hatni. Dehát mi- gesztív szírijáték igy hathatósabban ért kell félelemmel, kegyetlenséggel sok- terelIheti nyáját ... koló, elidegenítő filmeket csinálni, amikor Látnunk kell, hogy a pap, ha mégoly a Ibefogadás amúgy is nehéz? - kérdik bárányi :módon játssza is el szerepét, sokan. Hiszen egy tartalom valójában az olyan paranoiás-hisztériás őrült, aki, r;em érzelmi átélés, az erőteljes identifikáció a Krisztusok közül való. Magatartasavai során válhat hatékony tudatformáló erőve. szűntelenül meghökkent, .félrevezet, zaIgaz, a filmből a tudabba épített élményvárba ejt - azaz kíméletlenül sokkol. minták árthatnak is, de gazdagíthatjak is A pergő eseményeket látván, újra és a személyiséget. ,A gondolat feldolgozá, újra meglepődünk. "Kísérleti reto1'táb' an " sának (rendező) és a film oefogadásának kémlelhetjük a hatalmi téboly t, a para(közönség) ihogyanj,a dönti el a kérdést. noiát, a vallásra patelogikusan hivatkozó E kettő együtt. A filmértő néző etikai és ideológiát, a bigottság sztereotípia-ígényét kri tikai kontrollja
nyos értelemben
94
vett érzelmi azonosulás, befogadás ellen hatnak.
H
repét átveszi egy abba "beletanuló s azt árnyaltabban, de hatásosabban játszó földi lény. Az Ő ,,:neVierendája" - hegedű; a ,bÍlbJikUlS~ltlkOlknála zeneivé szellemülnek, Az ,,,utód" mindent tud, és mindent ördögibben tud az "előd"-nél. Neki már szólnia sem kell, ,elég, ha mosolyog - a !hatás úgy sem marad el. A Még kér a ,nép világa is Ibővelkedik a sokkoló szituációkban, embert és eszményeket pusztító kegyetlen eseményekben. Itt serm egyértelműen diagnosztizálható figurákkal találkozunk; cselekedeteik indítéka és következménye gyakran csak utólag derül ki. Az "elrajzolt" cselekmény-mozzanatok visszautaló motivációja, a látszólagos diffuzitásból épülő magatartások és a történés "allegória-szótárának" megismerése nem kis feladatot ró a nézőre. Szemünk 'láttára, még kibontakozása előtt pusztul el valami szép és tiszta ügy: a Szántó Kovács János-i modellre mintázott szeeláldemokrata szervezkedés. A többször átstrukturálódó, mind absztraktabb nyelven filmre ,fogalmazott agrárszocialista rnozgalom pyrnhuszi győzelme, illetve elkerülhetetlenül bekövetkező veresége szárnos keserű kérdést ébreszt bennünk. S a film legtöbbjüket megválaszolatlanul :hagyva lép tovább, .hogy ismét kérdezzen. kíméletlenül vigyen közelebb egy iszonyú agóniahoz. Beavasson abba, tanújává tegyen. ,A realisztikus megjelenitest átköltö szimbolíkus-allegorikus válaszok - lúgy tűnik ,- nem kielégítöek, tőbértelműek. A vallással átitatott és a vallással is összeütköző rnozgalom elkövetkező törtenései is alig megjósolhatok. Felerősödik bennünk a bizonytalanság, kiteljesedik a sokkolásí folyamat, egymást követik a ,pusztuláShoz vezető események. Jancsó gondolatvilága, ítéletrendszere tehát a nehezebb ellenállás vonalát (az értő nézőt) választja, amikor az "iszonyatvilág" vegetációjának, vagy a meggátolhatatlan agónia megjelenítésének leginkább megfelelő közlésmódot építi, stilizálj a tovább: a sokk-dramaturgia szerkezetét. Visszatérő kegyetlen erőszakot ábrázol, és szublimáltan ugyan, mégis félelmet sugall. A sokkelással vezeti nézőit az élmény,
konklúzióhoz. A Még kér a nép éppúgy sokkol a sztori kibontakoztatásának menetével: a visszacsatoló motiválással, mint ahogya történet hordozta cselekmény felháborító eszmei tartalmával, vagy a kilátástalanságot ,,,jelöLő" fiLmnyelvi eszközökkel. Ennyiben is kfljpcsolódik az "erőszakos" filmekihez, elsösenban az Égi bárányhoz, amely rnindenekelőtt a kegyetlen.séget .nem közvetlenül ábrázoló, íhanem csupán jelző képeket hosszú ideig láttató beámtásokkal támadja emóciónkat. Az "in-' kvizíciós menetrend" felolvasása közel három perc. A már-már kibírhatatlanul hoszszú játékidő .miatt nem tudunk szabadulni a látványtól - végig kell szenvednünk. Ez is sokkhatás. Hogy aztán a rendező már fogalmi szinten emelje szimbólummá a képileg nem megjelenített kegyetlenség jelzés-ét.Ezáltal is az események mögötti lényeg válik nyilvánvalóvá. A Még kér a nép &oíkkóló jelenetei nem váltak szolídakká; ha kell, zene- és énekszó kíséretével egybekötött hasoaszérést jelenít meg a film, szinte hangsúlytalanul. Vagy: apokaliptikus Iátornássá nagyít ja a tömegkivégzés rítusát; s rníndezt úgy, ihogy fonák módon azt kell tapasztalnunk, élményünk artisztikus. Nemcsak azért indokolt t hát a sokkdramaturgia, mert az idézett valóság, az agrárszocialista mozgalmak .vagy a Tanácsköztársaság vérbefej tása maga is sokkoló volt úmiJnt az e anodellekhez hasonló maiak), hanem azért is, rnert a nézői akItiv'Jtás fokozása a !kellemetlen élmények árán is szükséges. A legfőbb Jancsó-film nehéz befogadását (a két példában vázolt élményfeldolgozási gondok mellett) az is növeli, hogy a .nézö nehezen decentrál, azaz a mások gondolatmenetébe, érzelemvilágába nem könnyen helyezkedik bele. Aki végig ldvülről szemleli a filmet - vagy csupán önmagából, egyéni tudati organizációjából, vagy kölcsönvett sablonokból kialakított szűrőn át -, az aligha éli meg annak általános érvényű tartalmát. Az ilyen befogadó nézi, de nem látja a filmeket. Egészen mást olvashat ki belőlük, mint ami azokban kifejeződik.
Sajnos á decentrálás képtelenségéről vagy gyengeségéről. a filmek megfej tésének hibáiról a tudat riern, illetve .alig kap visszajelzést - s ha nem tudatosodik a deformáló szűrő jelenléte, akkor különösen nehéz az eltávolítása. A decentrálni nem-tudás folytán a koncepció értelmezése a szekatlan hatásmeohanizrnusú filmek, a "furcsa" jelenetek 'esetében sokkal zavaröbb lehet, mint egyébként. A zavar-reakció egyik me-gnyilvánulása a két ujabb fiLm bizonyos jeleneteit kísérő nevetés. Gyakran előfordul, riogy a néző figyelmi energiája nem a képanyag lényegére, a hordozott tartalomra irányul, hanem az idegennek, értelmetlennek tűnő külsödleges jegyek kötik azt le . .Az Égi bárány-ban például: az ismételt vízbe rohanások, )ájj{ozódásokj,epfleptoid roham, letaglózás; a Még kér a nép~ben a gróf színpadias halála, a kadét életrecsókolása stb: A ügyelem áttolódik tehát a tartalomhordozóra; csupán a látványhoz tapad. Mindez az értelmező dekódolás hibája, a "gondolati rnunka infantilis megnyilvánulása", ami a néző élményében tovább .nem magyarázható bizarr-kornikus elemként jelenik meg - humorosnak hat. A nevetés egyben csökkentheti, szelepként vezetheti le a "zavaros" helyzetből fakadó kínos feszültséget. Ilyenkor a képsorok jelentését, mögöttes tartományát, noha azok benne vannak a filmben, nem tudja átvenni a befogadó.
Vizsgáljuk tovább, milyen az elidegenítő sokk. Hogyan lbánik a rendező a félelmet moíi váló kegye Llen ,helyzetekkel ? Rettenetes dologról szolidan is lehet beszélni, de ha mindenáron igyekszünk elkerülni a tudomásulvétel hűvös eleganciáját, akkor lesz egyik korszerű eszközünk az emocionális sokk. Köztük a halmozott sokk. Amely a fokozatos stilizálással, szimbólumtererntéssel (Égi bá1'ány), sőt a balladává szintetizált allegóriavonulattal (Még kér a nép) vezet a kegyetlenség elidegenitéséig. Igy helyezi a nézőt távoltartási pozícióba. A totális id:e:rutifiikárCiót - me-rt ezt indokolja a közlendő :- a kri tikai 'V'ált-
"
ja fel: elfogadok és elitélek .es vitatkozom. Mindez egy élményen belül. Kétségkívül, az effajta "művészetellenes" vállalkozásaktív nézőt igényel. Amíg a beidegzetten kellemes emóciók vegf,el:j'elbb ösztönöznek a cselekvésre, -addiig a kellemetlenek - s a félelemmel, erőszakos rnomentumokkal sokkoló film éppenhogy az - kényszerítenek a változtatásra, előhívják a cselekvés képzetét. Jan-' csó ilyen filmeket alkotott. Ezekkel olyan jellegű agressziót hív elő a nézőből, amelyet - !ha nem is mindjárt a filmek nézésekor, rnert azok végül is non-f'inito végkifejletűek, tehát nyitottak - le kell vezetnünk. E levezetés - a visszacsatolás - során pedig az anakronisztikus képletekre irány:ítjuk "támadó kedvünket", a progresszió védelmében. Ezért forradalmiak az ilyen mozgosító filmek. A sokk nyilvánvalóan kellemetlen élmény, mert éppen a jól körülsáncolt képzetek "hadállását" támadja. Teljesen eltér a klasszikus katarzisban Ievezetődő drámaélménytőL Nem ok nélkül alkalmazzák a kiemelkedő rendezők a sokk-dramaturgiát, mert a zavarba ejtő film - a helyes élményfeldolgozás (rnínt a filmélmény célja) révén hatékony tudatformáló erővé válhat s egyben rnűvészi élménnyé. Kevés, ha a "IIIlOZit" valaki csak élvezni tudja. A befogadói tudatnak előbb-utóbb elkerülhetetlenül alkalmazkodnia kell a kotszerii - a valósághoz vi~zonyító -, a visszacsatolást igénylő művészi filmekhez is . .Az a néző, aki már eljutott a "rendhagyó" filmek gondolatrendező közegének
értéséhez-élvezéséhez, az megfelelően bánik az iniormációkkal, továbbgondolja azokat. A kegyetlenség képeiből és félelméböl fakadó agresszióját nem a filmre (nem is a rendezőre) zúdítja, hanem a valóságban előforduló, előfordulható kegyetlen dolgokra: vissza csatol. A félelem Jancsónál az emberi és társadalmi értékek, progres.zszív tendenciák megvédésének szükségességére ébreszt. Igaz, az értékek védelmét sohasern a félelem, sohasem a szorongás - hanem azok legyőzése okozza. Már a helyes élrnényfeldolgozás, a megfelelő értelmezés is eredmény, még inkább a va-
lós történelmi folytatás, á néző visszacsatolása, a konfrontáció. A filmbeli ábrázolás a szorongás egy részét már eleve feloldja: tárgyiasít ja a művészi fantáziát, filmképpé. konkrét dologgá formálja a tudatban tükröződő félelmeket. Ez a feszültségoldás olyan ősi mechanizmusa a müvészetnek, amely mindig felhasználja az archetípusokat (a lboszorkányokJban, sárkányokban s más, például filmbeli negatív hősökben és szituációkban megtestesülőősképekei), illetve az ellenük rvaló harcban és a legyőzésükben szereplő érzelmeket. Amikor a rendező a kegyetlenség szimbólumaíban objektiválja belső feszültségét, ezzel a "művelettel" egyben csökkenti is azt. Amikor a rendező tárgyiasít ja feszítő tudattartalmait, akkor mintegy át is adja a nézőnek az.t.F·elkelti és egyben levezenheti a benne ébresztett kellemetlen emóciókat. A film még lappangó állapotából is képes előhívni, felerősíteni és csökkenteni a pszichikumban, főként tudattalanjában rejlő félelmeket, a frusztrácíóloból (meglhíusuló törekvésekből) adódó feszültségeket. S képes a félelemmel felkeltett agresszió irányítására, késleltetésére. áttolására is. A Még kér a nép erőszakos helyzetei,egyre szaporodó halottai, vagy az Égi bárány "iszonyatvilága" - hogya két legjelentősebbet említsük - azért eokka; tehát, hogy a humánum megbecsülését, védelmét s ellenségeinek visszaszorítását segítse elő.
Az önmagáért exponált félelem vagy kegyetlenkedés nem volna a filmművészet közegébe .való. A .művészileg indokolt f.élelem,erőszak viszont aktivizál, a fejlődő társadalmi események és eszmék mellé állít. En.nek egyik formája a mozgósító feszültségeket a filmen belüli katarzisban vezeti le. Egy másik - talán még hatékonyabb - fonmája pedig a non-fhuto rvé.gloifejleíű filmek révén valósul meg. Itt elmarad a katarzis, azaz késik, áttolódik a valóságra: a nézöbe épített feszültségrnotívumra appellál. A 'X'OISIS.z érzést keltő, etikailag nem közömbös, társadalmilag jeIentékeny potenciák így kényszerathetdk a befogadót arra, hogy ne csak önmagán belül lássa a film 'Világá t: a valósággal szembesítse az analizált modellt. Az "erőszakos" Jancsó-filmek a "monomániás" szerzőben kezdődnek, a befogadóban folytatódnak, s a filmszínházori kívüli élménytudatosítással és annak a valósághoz mérésével fejeződnek be. Hatásszarkezetük fontos tulajdonsága, hogy a nézőben eleve megtalálható feszültségeket és a filmcsel'ekrnényből fakadó agresszív töltéseket - a mérlegelő kritikai identi.fikációval és az elidegenííő sokkal - a késleltetett katarzisban. vezethetik le. A megtisztulást tehát a valóságra bízzák, ezáltal kerülhetnek közelebb a film valóságvaltoztató, a mindennapolcba beleszóló képességéhez. Féjja Sándor
91
KŰLFÖLDI , , FOLYOIRATOKBOL
Wajda beszélgetése Polanskival BáT a beszélgetés, amelyről az alábbiakban beszámolunk, szi nte már filmtörténeti dokumenturrmaik .tekhnthető mível 19G9~ben 1]I,1·ar del Platában folyt le -, mégis a benne vitatott egyes !kérdések, VélJgy bízonyos megállapításai megőrázték időszerűségüket. Valószínűleg így gondolták a iLengyel "Kilno" szerkesztői is, amskor a lap idei Iebruári számában tették közzé. Az első kérdés, arrrit Wajda reltesz Polariskinak, természetesen az: miént ment kd Hollywoodba? És Polanski válasza természetesen: hogy jobb Iileneket csiruáljon. Jobb filmeket, rnert számána legfontosabbak a .munkajeltéte.ek, é:s ezek ott "ös'szehasonlíthatJaülTIul legjobbak a ví.ágon", noha dolgozott már Franci'aországoan, Hollaridiában, Olaszországban és Angliában is. A munkafeltételek legalább kétJéleképp érthetők: mint technikai feltételek és mint az alkotási szabadság számára biztosított lehetőségek. Ami az előbbit iJ:eLi, ezzel öszszefügg az, hogy Polaruski .nem amatőr, hanem profi rendezőnek tartja rnagát, azaz o'ycnnak, akinek legfőbb jellemzője
murukájáncrx bízonyos gararntált színvonaln ; olyannalk tekinti magát, mínt .egy meebízható gép, amely "hozZJa azt a teljcsfményt", amit a dokumentáció tartalmaz. "Az arruatőr - mondja olyan ember, akinél előfordu.hat, hogy csődöt rnond, de a proíí nem vallhat kudarcot. Márpedig elhhez megfele.ő esz.közökrc ,nainsZJükségem." Igaz, ez végeredményben sehol sem elérthetetlen rna Jná.r, "de rrn.emy-. nyit kell ezért izzadni, küzdeni. .. .mennyi Időd rabolja el, amíg meggyőzöl míndenkdt, a kellékestől a főn'Ölkö&g... Emlékszem - rnondja -, amikor a Kés a vízben-t rendeztem. olyanokkal dolgoztam, akikben hittem, de másrészt volt egy gyártásvczetőm, aki folyton gyötört. Amikor visszatértern a tóról, a rnólón állt, és mcsszaről kiabált: "Hány mctert használt cl?" Én pedig visszakíebáítem: "Tehet 'egy szívességet !" És wajda levonja böksen a következtetést: "Ezért azok a rendezők, ak!ilk. jobban tudatában vannak annak, hogy milyen körühményele közöM dolgoznak, egyszerűen igyekszenek megfelelő témát választani. A csenselovák filmek többek közott bizonyá-
ra azért olytan kamara-jellegűek, mert itt a rendező még ura anyagának". Ami az alkotási szabadságértelenében vett munkafeltéte.ekot illeni, W.ajda arról érdek].ődiJk Polams !·dmáI, vajon nem szól-e bele többé vagy kevésbé erőszakos 'és közvetlen fOI1ITlábana producer a rendező munkájába, hiszen az ő pénze forog kockán? Polanskí szerdnt ez a viszony teljesen egyénileg a laku l, bár természetesen egyetden rendező előtt sem ismeretlen az a Iéle.ern, hogy a producer azt mondja: "Ez szemét, keressünk egy másik rendezőt!" De ez csak addig tart, amíg a rendező nem elég erős, amíg nem tudja hotározottan, mit akar, amíg nem ért el néhány SIkert: "Ezt Arnerdkában "muszklínak" hívják, Ha már elég erős muszldlíd van, am csinálsz, amlÍlt akarsz. Nekem nem volt, egészen a Rosemary's Baby c. fi lmernig. Ettől függetlenül, senki sem kényszerttett rá, hogy bevegyek a filmbe valadcit, akit nem akarok, és a filmnek olyan irányt adjak, ami a producernek é:s nem nekern szimpatíkus", Ha a rendező pozíciója már e.ég erős, azt mondják:
"lessék, itt a pénz, használd fel, ahogy jónak látod". Az otthon maradottak másik jellegzetes kérdése, amit Wajda feltesz, nagyjából ez: mit jelent Polanská számára mindaz, amit hazulról, Lengyelországból magával. vitt? A gondolkodásmód, a fílozófaai, irodalmi örökség; IS korlátoz-e vagy dnkább segít rníndez Ik.inrlJ az ahkotásban? Polanski válasza nem túlságosan meghatott és uíszteletteljes: ",Nem az a fontos, mílyen drodalmon n evelked tél , és mélyen >fJ.Jmeka:taü<.ítotbá'kkJi az ízlésedet. A lényeg laz, hogy láttál-e elég másfajta fi.rnet, 01vastál-e elég másfajta írodalmait? Ha nem ismertem volna a vHágir.odalLrnart, az egyetemes festészetet és fí lmrnűvészetet, nem tudnám eat csanálni. Amit Lengyelország számomra adott, fe~bec&ül.hetetl~n, de csak azzal párosukva, amit az idegen országokban tett utazások és más nemzeti irodalunak megismerése
fel, amelyben - csekély kommunikációs eredménnyel rnandketten előadják erre vonatkozó modelljüket. Wajda a Londonban tapasztaltek a.apján arra a meggyőződésre jut, hogy a "iilla:balliotk: víselkedése, (küi]önösen pedig az öltözködésük mímtegy !külső megnyídvánulésa az ahszoJút egyéniességre törekvésnek". Ennek következtében egyre sokfélébe Iilrnre v-an szükség, amelyek megfelelnek egyre kisebb csoportok egyéniségének. Még a pop-art is a szuverén szemé.yíség mcgteremtését és eldsrnerését célozza; a rongyból, WC-lPapírlból, Coca-Colás dobozókból készített szobrok esetében viJLágos, hogy la: művész akaratán, . gondolataín, törekvésein van a hangsú.y, jobban, mént a hagyományos .művészetben. Ugyarnakkor a pop-art demoknatízálja is a művészetet:
nyújtott."
keíitől.
A továbbiakban a beszélgetés a mal vi.ágra és művészetre terelődik, szélesebb mederben hömpölyög, és a diadógusban rejlő ürnmamens polémia S1ZLkárságát egyfajta polííónía vál.tja
Polansikí a mai ember szemléletében végbement változások lényegét a valóság relatrvizalódásában és e tény elásmerésében látja: az egyetlen helyes érték- és világrend képzetével
megnyítja arnc.yeket
lasztott
nagy tömegek előtt, eddig szakadék váel az elltkultúra érté-
szemben a ma embere úgy látja, hogy minden relatív, a világ, az etilcai és esztétíüoaí nézetek egyaránt. Mimden a nevelés és a spontán taoasztalat dolga, s rmivel a oh' egyre több információt,ismeretet juttat el más világreszekről és társadalmákról az emberekhez, ezért a mai iIjú,ág sokkal megértöbb a szeloadlan [e.enségek iránt, sokkal kevésbé vannak előítél etei. A dolgok hagyományos európai, racíonálís megközelüésével szemben Polanskinak fenn tartásaí vannak: "Egy tahó számára, arnííkor kezdi megismerni a vrlágot, amücor kezd tanu.ni, bizonyos jelenségeket rnsgtsmerní, ügy tűnik, hogy ostobaság a hit rníndabban, ami raeionállsan nem magyarázható. AlmJkJOIl" azonban kezdi jobban megism enn i lét vdlágot, amiikor m,egél'ti a rela t:ivitás elrnél eret, azt veszí észre, hogy a valágon mdnden l'el·atív... A téma raotonálís rnegközelícését tehát bizonyos értelemben elég pri.mit iv és elmaradott módszemek tartom" _:_ fejezi be a beszélgetést Polanski. (Kina,
1972/2. sz.)
Progresszív volt-e a Tarzan-mítosz? deklődés a hős születésétől lanTarzan ismeretlen szülők gyerdcadatlan. Burroughs, szülőatyja meke, francia gyarmatori szülemaga sem képzelte, hogy ilyen tett, és a Jean névre hallgatott. Legalébbís ezt ál lít ja Francis sikert arat első könyve, sokkal inkább közel állt szívóhez máLacassin, aki vaskos kötetet sik t.eremuménye John Carter, szantelt a népszerű regények, tudornányos-farstesztjkus regéfilmek hősének. Az [gazí népszerűségét Tarnyeinek főszereplője. Az első 'I'araanról szóló rezan él filmnek köszönheti. A jefilmtörténet folyamán eddig 43 gény 1912-:ben epizódokban film q,észült róla: 1918-32 kö- lent meg az AlJ Story cfmű zött 8, 1932-48 közott 17, Iapbari. Még 26 másik .követte. 1949-1970 között ,108; 15 színé z A ravaszul megírt, összecsapott általa vált híressé, anások már könyvből kieme.kedett a főhős, mint dsmert emberek vállalkozTarzan figurája. tak megszemélyesítésére, A lliilmI'endezők korán felfiés OA Tarzan iránt tanúsított ér- gye1be'k ·a mítilkus figurára,
rövíd idő alatt kőzkedveltté tették. Sokáig .keresték Tarzan igazi megsze mélyesítőj ét, míg végre 19~2-ben rábaláltaüc Johnny Weismüller személyében, aki Tar za nból 'új Herruklészt formált. T'a(["Zla'n 1ét113~ja olyan régi, mirit az erribenség. Ha első megj elen'::s'::-t kutat juk, ,v,issza ke.l rnennünk az ősi rnítoszok világába. 1\. hős a .fiJmetkJe,nbeutazza a történelmet, az ősidőkből közeledik hozzánk. Találkozik a trogl::dit~'~ú::ll, 'a rómaíakkal, a Szent So: rt Ie: xercső ikeresztcsekkcl, megküzd lét történelem előttí
79
idők szörnvetegeível, mamurokkal, dínorlontoszauruszokkal. Kezdetben imirit a majmok barátját Ismerté-c meg a ruézők. Később .a vég.te1en idő és tér beutazójaként talábkozbsík vele ismét. Kezdetben áldozat volt, később az igazságtalanságok megtor.ója, mundenható, de nem legyőzhetetlen. :VLajdhogynem belegesen kerüli a nőket. Életét kockáztatja értüik, de rajongásuk közömbösen hagyja. Nincs ideje. A nézők haragszanek i.srá ezér l, nehezen értik meg. Egyesek szer,i.nt ennek okát a puritám amerikai erkölcsökben 'ke:l keresni, malyek döntően meghatároztuk Burroughs érzelmeit.
G)03.:uan m€g)fogalll11azott kérdés, .rmilyen rnértékben befolyásolta az zmeriJkai ídeológéa TarZ8:l viselkedését, kalandiainak alakulását. Laoasssri szermt Tarzan a .feke!: kontinens fehér JGirályaként rögződött a nézők tudatában. Ö a ;fennálló rend őre. Az igazságkeresés kevésbé motiválja cselekedeteit, mint a cseekvés IVágyal a Ihalál kíb vása. Ugyanalekor igazságtalansúg lenn agadni, hogy TarZ'an harcra ;kela gyeng/bbeik védelrnóben, a rabszolgakereskedők, a nőket áruoa bocsátók, a tcn.nészetgyalázók, a technika romboló megszálloetja! ellilen.Elítéli a .korrupciót és ,a kiváltsaí-
,
A nyugatnémet film "enfant terrible"-je: Rainer Warner Fassbinder huszonhat éves. 1968 óta megrendezctt tizenegy filmet, körülbeIül ugyanamnyi szf ndarabot (ezek egy részét maga is Irha), s !TI in t zínész is gyaixrem lá~ható a tévé képernyőjén vagy a színpadon. 1968 előtt a müncheni Aktion Thealer - utóbb: Anci-theater színpadán rémísztgette a szmpadí kísérletekhez egyébként ugyancsak hozzászokott bajor burgerexet és la jólétií társada.cm szelíditett radikáldsait. Iüt tette próbána azokat az elképzeléseit, amelyeket most Ií lrnjesben sorra valóra vált. Rendező-egyéniségének kíalakulására legnagvoob hatással Je.an-Mar:i,e Straub volt: tőle eredeztethető F.as'sblÍJl1der szigorú, szmte sivár esztétikája. Straub ;haltása víűágosa n meglátszrk Fassbi nder első jMékfilmjén (A szerelern hidegebb, mint a halál), .amely legalább csirájában mínden későbbi törekvését magábari .foglalja. A film karám tsem tökéletes alkotás: egyenetlen; kitűnő rész.etmegoldások vábtakozmak technikaí ügyetlenségekkel, meg100
ságokat, a pénz nem érdekli, a társadalmi hierarchia nem léteuk számára. A náci ideológia nem tűrte meg .a T,arzanban megtestesülő jelképet, és 1933-ban a berlini egyetem előtt .elégetik a majomtársadalom védeLmezőjének kalamdjaí.t rejtő könyveket. Ma ,is, mint a múltban, Tarzan míndenre felhasználható, többé már nem tartozük alkotójá'hoz. 'Továbbra is ihlet! a forgatókönyvírókat és a képregényszerzőket, aki k érzelmeket és célt kölcsönöznek a n:mtörténet e rnítikus .alakjának. (Le Monde
1972. ápr.
6.)
Fassbinder
zete rondóm ernlékeznet; e szeridegen h::l!bá;s.0~~{k'2:1 kezéti ikörmozgáJst a színészek milnt Fa sbímder (gyakszamos ikésőbbi műve, már ez rnozgása is hamgsúlyozza rar, visszatérő Ik.ép, hogy a szeis krimi-pana.[rázilS, ez is a pénzrr-plők köna:llé:!kú asetal körül sóvárság lélekpusztító hatását s véábrázolja, ebben is megDa:,á,l- ülnek, helyet cserélnek, búl rnindemki ,oda kerül víssaa, hatá a hidegvérű testi és lelki elindubt). A szöveg erőszak ábrázolása, (3 ebben Is al.onnét semmitmondó, tr ívíá.ís, a törtészerepel 'a CSOpOl·t, me.y ta'gj'a'i,t meg loszitja függatlenségüktől, és néstől elidegenitetc; Fassbirrdernek a Ii'lmje .a,l~kjMról aJllkotott érzelmileg elsorvasztja őket, véleményét tükrözik azok a Ez utóbbi - a csoport-ídenatrendszeresen vísszatérő, staníkus tás, a escpont paranoid ellenérzése rnínden QdvüJál,:óval képek, méíkor a szereplők 'közül koíten egy talon ü.dögélve .monszemben - Fassbdnder másedik daruak banálás köahelyeket egyIilrnjének, a Katzelrnache1·-Jli.3k a főtémája, A ".J\'3Jtzelimacher" másról és a görögről, v:agy kartkarba ö.tve sétálnek az udva(a vendégrmmkás bajor elmévéron, és pletyikáihruak a .többíekzésc), egy görög murikás - szeről. A dialógus á1mosítóan egyrepé t maga ,F,aJSiSbi,nderjátssza hangú, A szeoeplők maszksze- szooát vesz .ki egy Jcíspolgár.i lakóházbam, s csupán ide- rűen érzéketlenül já.tsszáJk végig a filmet - nehogy a nézőnek genségével váltja Ilii a körülöteszébe jusson bánme.ytkükkel is LE; élők ,kív,áJncsiságáJt, eléenérzését, e.őítéleteit, .belső rviszá- I~özös,ség)et váálalmí. S hogy ,a őmhitt nagyképűlyaít, kicsinyes ·erősZla'koskodá- csopor-ttagok még nagyobb hangsúlyt sát , s E,Slik.végül a csoport áJl- sége kapjon, a dtalógusokat Sehubert dozatává. me.ódiák tagolják. A szándéA Katze~machel'-ben Fasebinkolcan csúf csoportbeáldítások, dernek Isil~erüLt a témára tökéa hosszú és stabikus képsorok letesen ráülő formát találmia. teszík az azonosu1'.. Iorma és barcalom szímte el- lehetetlenné vajaszthatat.an, A film szerkelást, és r ákényszerétik a nézőt, emésztetlen
(Godard ll. De
hogy szakadatlanul módosítsa a szereplőklkel és a szerepükkel kapcsolatos >áJlás[o~I'aJlását. EZ2!e:Passbander megakadályozza, hogy a néző kényelimesen elfogadja az első kézenfekvő kövenseztetést, amely szermt a rendező .a német társadaömat kívánta ábrázo'ni Ikic.siben, s kényszeníti, hogy megrceresse a rnondenívaló á.talános vonátkozásaít. iFaSsibitnder .a csoport és az ember viszonyát, a ikíspolgárd környezet és életforima romboló hatását vizsgálja harmadik filmjében is (Miért vált ámokfutóvá R. Ú1'?). R. úr műszakd rajzoló. felesége van, gyermeke, kényelmes Iekása, kehlernes koüégáí és kedves szomszédai: a társadalom normál szerirst, arne.ye'ket rnaga .is oszt, boldognak és elégedetenek d~éne lernnie. Móért váHlk végül dühöngő őrüdtté, veri agyon a feleségét, gyerekét, szorruszéd.asszonyáit Ihkte:€II1 dühében, s rniént :k>ötd.föl magát a ·k~oz€lbban? - ezt 111 'kérdést tesei fel, és erre lkieves választ filmjében Fassbinder. A fdjm gyötrehmes egymásutánban 50rakozbatja fel hőse életvitelének apróságait. bamadításart, egyhamgúságát, s éppen itagol.atjaruságávai érezteti, hogy a végén robbanásnaík kell bekőveükeznle. A feszültseg a teljesen szenvtelen, feszü.tségkerülő ábrázolásbóliia'kad: R. úr kifejezéstelen
arca rnögött mé ndvégíg ott sejtjük a Icitörni ikészÜlLő vullkánt, Fassbimder ebben ,a filmjében allealmazza először Iegjellegzel1ieseltib kifejezőeszközét. a figye.ern mel.lé-drányíí.ását, A osúospcnton, m.ilkor R. úr kiIrtja a családját, Passbínder a karnera szemét következetesen oa tévé képernyőjére drányítja, 'amely csak ontja-omtja la Iráaís oka t. Ugyanezt oa technikát J'ej:e.sz,t,i ét .nézőbőla feltételes retlexet, . csaluhogy annál nagy.clbb Iegyen a filrn mondanívalójával >a:lkotott elilentét hatása. EZJt Iéi célt szclgálja a dsalógus rnodoros atonabí tása ís: Fasshinder tudja, hogyan alkalmazZia la sztopadí.as rnodorosságot, dsrner-í az abban rejlö lehetőségeket és afkahm azh.atóságán'alk
mek egyéniesitett hőseivel szemban a konvencionális krirnl-külsóségek között szem z.J ytelcn, egyéniségüktől megfosztcót, egymással Iölcserélhető Iigurákat mozgat. A gengszterekről kiderül, hogy gengszternek öltözött rendőrök. me.ggyDkolj,áJk a gyilkost, IS e rnorális sonkíföldjén, az elgépiesedett, névtelen világbari már semrnít sem lehet annaU( venni, iarni, csak a neonrexlárnok üzeneteí t: bűnés bűnüldözés, rendőr és gonosztevő megkülönbőznebhctctlenül összefonódik. Fassbínder rnaró hurnorának, öndsmeretének és kegyetlen önkrdbikájMlaJk eddsgi legjobb példája a velencei fcsztd válon bemutatott Mmje, A szent 1'ingyó figyeLmeztetése. A film a IáLmről,szól: egy ilmrendaző és stábja pénz ,és Iclszerelés hiján megreked és tétlenül várakozjk egy luxusszállodában : a várakozás ,lwgye'U'en 'rze;mi kia'r..nJib@l,iz:mu.:;,ra nyújt aJI:,.a,I!illJ.t. Fassbí nder dtt a fí lrnnek mint határait. A kr.imi-paródia eszközét kö- az őrukífejezé« eszközének a határadt, Iehetőségeit mutctja, s vetkező fi;mjében (Az ame1'Íkai hOJy katona) még tovább fejI2·s:<1:i. egyben azt ds bizonyítja, e kísérletező Iíl.mrendezö tökéA film hőse egy vieursami háletesen tisztábari .van a Iilrn borúból víeszatént német-ememegtévesztő ese'cöz szerep éve'. ri.kia;Í lcatoaua, la,:öt Münchcnben A Jibm főhőse, ·a "zenit ringyó, gy.i:llwsságra .bérelnek föl. A bérmaga ,a HIm . .gyí.lkosságot példás kötelességtudással, eredményesen és egykedvűen végre is haj;tja; de a (Sight and Sound, 1972. tavaszi szám.) rendezői az amerrkaí U{['jmifilí
It.. Mattei-ügy és ami mögötte van Az elmúlt hetekben szerivedéIyes vitákat és újságcikkek egész sorát szü.te Erancesco Rosi 'új ahkotása, A Mattei-ügy. Régóta foglahkoztatja a világ közvéleményét az ENI (állami irányítás alatt álló olasz iparvállalatok) volt tejhatalmú urának rejtélyes halála. Valószínűleg többen megdöbbentek, amikor gondosan szerkesztett, látványos élettörténet helyett olyan
fiLmet kaptak, mely csak kiindulópontnak használta fel Mattei történetét, hogy azután erre építsen fel egyezer és ezer problémát felölelő, meghatározhatat.an szerkezetű és műfajú filmet. Rosi, mint eddig már több alkalommal, most is nyil vánvalóvá tudva tenni, hogy számára sokkal fontosabb a közéleti elköte.ezettség; mint a poézis, az
öncélú esztetizálás. Egy hollywoodi rend ző vialószlnűleg nem tudott vo.na ellenállni ann ak, hogya "Julius Cesar utáni leghatalmasabb olasz" ragyogó karrierjét Iátványos, sőt káprázatos elbeszélés formájában vigye vászonra. Rosi tehetségének titka éppen abban rejlik, hogy majdnem teljesen meg tudott szabadulni a bíograíízmus kisértésétől, ez esetben Mattei szemé101
Iyének varázsától. Az ENI vo.t elnökének izgalmas élete, majd rejtélyes halála mintegy katalizátorrá vált a kezében, maga köré gyűjtve és szerves egésszé Ionmáhva olyan - önmagukban is egy-egy fi:'mre elegendő témákat, mint a második világháoorú utáni Olaszország helyzete, s ezen belül a problémák egész sora: az o.ajipar tőzsdei manőverei, a jobboldal ellenszenve az ENI terjeszkedésével szemben, az arab or-szágokkal létesített új kapcsolatok és ezek következményei, Matteine~", a pol.itilkához és a hatalomhoz való dinamikus, ugyanalo'cor despotikus viszonya, clfogultsága az "ügy" szolgálatába ál.ított barátaival és ellenségeivel szemben, népszerűsége és népszerűtlensége és végül máig sem tisztázott, gyanús körűlmények között beköveúkezett halá:a. Nagyon nehéznek, szinte lehetetlenn k tűnik megtalá.ní azt a pontot, ahol e szé.ak összefutnak, azt a mozzanatot mcly lehetövé teszi, hogy ezek valóban összefüggő, történetet adjanak A Mattei-ügy tehát nem Matteiről szól, hanem a világháború utáni Olaszországról. pontosabban az ott kia'a.kult hatalomról. Akik szamé.yescn ismcrték Enrico Mattei t, munkatársai voltak, vagy valarnl lycn módon kapcsolatban álltak vele, sok kérdésre kanhatnak választ, melyeket talán soha nem találtak volna meg egyedül. Mégis a hétköznapi, avatatlan néző számára egészen mást, valószínűleg sokkal többet je.cn t ez a film. Riportok, epizódok, píl lanat-
képek peregnek a szemünk előtt, melyeknek kőzös vonása, hogy ki vétel nélkül a hatalom kettősségének kérdésére keresi,k a választ. Háttérbe szorul az életrajz, Rosi nyugodtan kihagyhatja Matlei életének egyegy kisebb eseményét, a szintézis kedvéért e.tekinbhct a kronológí.aí sorrend pontos bet artásától. A Mattei-ügy inkább "röntgenle:vétel" a hatalom alaículásáról a fasizmus romjain újraéledő Olaszországban, minl cmlékezés egy valóban rendkívüli ember életére. Arról a hatalomról van szó, mely utat törl magának a romok között, mely ezer és ezer neh ázséggel szá' It szembe, hogy megvethesse lábá l, érdekek ellen küzdött, s közben maga is újakat terc:ntelt, krapcsobatoloat épített ki, reményt 'keltett, félelmet szült, végzetes inlriká'kat szőtt ; a hatalomról. melynek szenkezete lassan teljesen áttekinthetetlenné vá: t, és amely mögött végül kibogozhntatalan egységbe fonódolt az Al1am mint váUalkozó és az Allarn, mint mágikus hatalom. Mindazok:, akik valamennyire jártasak a pol,itilkában, mesügyelhették, hogy Rosi nagy súlyt helyezett minden esemény, riport végletekig pontos rnotiválására. A rendező nem bizonyít semmit, míndössze elvezeti a nézőt annak felismer.5s-2ig, hogy Máttel a nemzetközi olaitársaságoík érdckei,t féltő ügynökö1{ áldozata lett. Egyetlen filmnek sem lehet feladaba eJy többék::!vésbé rekonstruálható poJitik ai-bűnügyi regény rejtélyéne~", megíejtóse, elég, ha tudanja, hogy ilyen detektív történet is
létezhet. Rosi nem akart és nem is adoar-hatott vá.aszt adni az üggyel loapcsolatban felmérült számtalan nyugtalanító kérdésre. Ripor tjasban autentikussá tette ezeket a kérdéseket, rnivel ezer és ezer az eddigiel~néI sokkal általánosabb s így sokkal je:entősebb prob.érnát vetett fel. Az, hogy ebben a filmöen a repü:őszerencsétlenség mellett lelmerült a marénylet lehetősége is, nem bizonyítás, csak egy feltevés. Figyelmeztető, hogy könnyen elképzelhető e második variáció is, mert ama tényezők között, ame.yek logikusan r!o.pcsolódnak Olaszországban a halalom problernati.kájához, ott szerepel a' bűncselekmény is. A merény.et, mely a hatalom gyakorlatában csak az utolsó láncszem, mivel a fő abkotóelemek a dossziék rengetege. a korrupció, az érdekek Iep.ezése stb, Enrico Mattei történetével Rosi egy nagyon általános, nagyon emberi enigma elé áll.ít bennüruket, Nem a' főszereplő, nem is az ol ajháborúk, hanem egy n .p, az olasz nép €lrügpnája ez. Egy egész nemzete, me.ynek önállóan kell magalkotnia jelenét, sőt jövőjét is, fe;ismervén végre, hogy nem e.ég csak elvileg kubatni a hatalom mibenletét. A rejlélyre a film nem adott, mert nem is adhatott választ, A megfejtés kulcsa az egyes ember kezében van: vábasztásában és harc,ában, meIyet QlYal!1Jtársadalllom .megter'2mtfuléléJrt Iolytad, ahol ,a hata10lm többé már riem en,igmatskus. (Ltno Mieciche;
Avanti, 1972. jan, 27.)
Politikai vagy politizáló filmeket? 1971. októberében rendezték meg a "Swbad Film VI. Nemzetközi Fesztlválját" OLaszországban, Porettában. A rendezők a talál102
kozó anH-,fesztirV1áljelleget hangsúlyozták, nem mutattak be kommersz Iílmeket, de nem törekedtek a "szakértők küiönle-
ges Izílésének" kielégítésére sem. A fesztivál hagyománya és célja: "rmegelőzmi a kort" és a kultúra segítségével ' megvalósí-
taní terveit más területeken is. "szabad film" e.nevezés egy meghatározott ,helyze.t kritikája révén !kapja meg valódi je-
oldaliságának" s "a tartalom progresszd voitásán ak" frázisai nem rombobhatják szét az uralkodó ideológiát.
Ientését. Abból indultak ki a résztvevők, hogya nyelvvel .foglalkozó elméleti és gy akorla ti, ún. avantgardista tanulmányok, melyek a nye.vd funkciók strukturálls elemzését támogatták a hatvanas években, válságba kerültek. A rnűvészl forrn alizáció válsága ez. A fesztiválon ezért "filmszövege~(" mirit nyelvi jelenségek és társadalmi kapcsoJ'ataik egységét, a p olitrka i filmet elemezték,a kulturális terme.és problémáival összefüggésben. A találkozó igazi főszereplője négy francia folyóirat volt: a Revue du Cinérna, a Cinerna 71, a Cinéthique és a Positif. A folyóirat Cik egy-egy váíogatást állítottak össze politikai Iírnekből. Tanulmányaikat nagy víta követte. Politikai filmről szólva, meg kell vizsgálnunk a felépítmény
Ugyanígy a form:Jdista zűrzavar, a "mindent tönkretenni, tiszta lappal indulni" voluntarizmusa sem lehet célravezető. Arra a rendszerre kell hatni, melyocn a hollywoodi film megszü.etett, "A kcpitaltzmussal együtt fejlődött ez a rendszer, az Ábrázolás rendszere, mely a valóság i.Iúziójá t ke.ti, s ahol a film automatikusan az uralkodó ideológiát tükrözi. Ezért az Abrázolás specifikus befoly:ísának elrnéletd és gyakorlati megszüntetése a mai Iilrnművészet egyik legjelentősebb felado.ta.
A
két különböző terü.ete: az ideológia és ·a "jelentéses gyakorJ.atolk" (melyek része a filmművészet) specifikus szerepenek kölcsönos tásá t. A film az állarn ideológiai apparátusának része, A fe.építmény területén folyó osztályharc fő formája az Ideológiai harc a polgári ideológia e.len. Különböző formát ölthet az uralkodó ideológia, leülönösen a Iilrruművészethen, sokszor haladó formát.
Ma a hol! yvv ood i film bomlásának korszakát é.jük, Minden baloldali politikus 'szándékú film, amely nem akarja meggyorsitaní ezt a bomlást, azzal az ürüggyel, hogya legszélesebb tömegekre akar hatni, változat.anul hagyja a Ii.rn formakészletét. Ez a filmművészet skaratóanul is az uralkodó ideológiát támogatja. A Wm "bal-
Csupán tartaleni szempontból elemezni egy filmet azt jelenti: elh om 3.,1 yosít juk az ideológia szerepét a társadalom életében. Amit általában "fonmainak" határoznak meg, riem valami kűlső borító, 'amelynek magja ,a tartalom, hanern maga is ideológía, közvetett politikai hatása van. A Revue du Cinéma ci'kkírója szer-int a mai kispolgár érthetetlen nek, "olv,ashatatlannak" tart mínden. olyan fi.lmet, amely felforgatja ,a rnűvészí hagyományokat. Ért t.ensége az uralko-
dó ídeo.őgía zavarát tükrözi, A Revue két ilyen "olvashatatIam," 'fiLmet rnutat be: Godard Gonín: Luttes en Itatie (Harcok Olaszországban) és Jean-Marie Straub: Othon (Corrreille egy kevésbé ismert drámájából készűlt a szövegkönyv.) 71 kiáltványszefogalmazza meg a politik aí film feladatait: "Miért esinálunk polí tílcaí filmeket? Hogy te.keltsük a tömegek politikai érdeklődését. A fii.1m nem csinálh at egyedül fonradalrnat, de elősegítheti a közönség tudatosítását." "Látványos" politikai filmeket 'követel.bár a látvány itt ACinéma
rűen
nem a kommersz igények kielégítését jelenti. Különbséget tesz "po:itikáról szóló" és "igaz,i politikai" Iibm között. Ez utóbbi je legzetessége: "dialektikus filmnyelvet használ, formájában is polűükus." A politíkaí Iílrn létjogosultságát mindenekelőtt közvetlen társadalmi hntásűban látja, mintha elhanyago.ná a művészí tényezők fontosságát. Válogatása azonban nagyon igényes: W. Klein: EIdTige
Cleaver,
Black
Panther;
Herbert Dnnska: Right Lacnothe: Le mépris qu'un temps; Pascal Va!paraiso-Valparaiso
meflett
ott szerepel
en!;
A.
n'aura
Aubier: c. művei Jancsó Égi
bárány-a is. A Cinéthique
oikkírója a marxista filozófia terrninológiáján1k teljes fegyvertárát felvonultatja, de meglehetösen zavaros nézeteket fejteget. Megpróbálja összeegyeztetni a marxlzmus-Iendnizrnus ésa kínai kulturálls forradalern "eTedményeit". Eszerint a Iilrn az ideológiai gyakorlat területéhez tartozik, az ideológral harcon keresztül meghatározott politikai "vonal" szolgálatában áll. A művészí elmélet specifikus jellemzői csak forradalmi gyakorlatban fejlődhetnek, ezért azok az író k, filmművészek, akik forradaűmárok ~1k,a,rl1JakJen.ni, csak a rendszeren kívül, saját speci~'i,kus gyakorlatukon kívül változtathatják meg világnézetüket. 'I'agadja az "ideológiai gyallror.Lat" vűszonydagos autónóA választott filmek olyan avantgarde-ot hivatottak megjelölni, me.y szorosan kapcsolódík a forradalmi mozgalomh oz. Igy ,kerül egymás mellé Marcel Hanoun: Octobre á Madrid (Október ::'\1,adridban) Pollet-Sollers: MedUerranée; Godard: Pravda és Dziga Vertov: 11. év, Embe1' a k2meTával és Lelkesetiés c, alkotása. A Positif szerínt nincs még itt míáját.
103
az ideje annak, hogy rnodelleket á.l íthassunk a néző elé, és a valóság elemzése helyett sem nyújthatunk részleges bizonyosságokat. A politika és a ü.m funkcióját csak kölcsönös öszszefüggésüloben Lehet vizsgálni. A Wm mint propagandaeszköz az októberi forradalom idején született. Ma a tömegkommunikációs eszközök térhódításával csökken szerepe, már nem tölti be azt a fu.nkciót, melyet Lenin 1920-ban tulajdonított neki. Ehhez .a témához kapcsolódik egy Milánóban a FIPRESCI ülésén (1971. október) elhangzott előadás. A lengyel Boleslaw Michaleka filmművészet alakulását, fejlődJéséta TV, a saitó függvényeként elemezte. Mivel a filmnek rnegszűnt privilegizált helyzete, tájékozódni kényszerült eddig felder ítet.en területeken. Ennek köszönhető a poIli1ikai film fejlődese.
Nem gondoltuk végig e sajátos körülmény mariden következményét, ezért furcsa helyzet alakult ki. A nyugati politi kai fi.meket tartózkodva fogadják a szecialista kritikusok, mcmdván: ",a .tán-sadialrni dráma" túlnaladott mcdc.Ijét követik, mstrumentá.is [el legűek, n m lehet mélyebb id ológiaí tartalmuk. A szocíali sta országok f íbmieit viszont a nyugoti .kritikusok bírálják: miért nem a közösség problémáival foglalkozuk, miért hangsúlyozza annyira az egyéni, p szichológiaí kérdéseket. Mícha.ek szerint egyik oldalról sem jogos a szemrehányás. A nyugati film most fedezte [el a világ társadalmi dimenzióit, a szoclalista pedig most értette meg, hogy a társadalom egyénre gyakorolt hatása nem olyan közvetlen. mint eddig hittük. Mindkebtő fontos
felismerés, ha kicsit elkésett is. Szorosan összefügg ez a felfedezés azzal a ténnyel, hogy a film ma a tömogközlési eSZközökkel versenyben Iej.ődik. ATI13 törekszik, hogy kiegészítse az általuk adott képet. A t:::meg;köz1§si eszközök mindenütt a társadadeni rend eszközei. 'Nyugaton hanmo.nikus, kiegyensúlyozott, egyén-köz;pontú társad al mat mutatnak ce az utóbbi évek poli tlkai filmje ez ellen lázad. A szocialista világbana ".minden a társadalmi Iéitől függ" marxisba elmé.ete vezetett túlzásolohoz, az egyéni, psaíohológíai tényezők tagadás ához. Ezért hangsúlyozzák ma ezeket is. A probléma lényege már túlmegy a film és a törnegközlésí eszközök terül etén, hiszen ezek csak azt a társadalmi-ideológiai struktúrát tükrözik, melyben létrejöttek.
Lumiere-jilmek újra a moziban A Iilrnben 40, eddig még sosecn látott beáll ítás szerepel, A f.i:.:neK többsége még ma is őszante cscdá.atot ke.t a nézőben, olyan tökéletesek techriirkJariszemponthól. A m3sú rncg:epelés, mely bencrünket ér, az, hogy mí.lyen kevés az úgynevezett boldog békeidőre jellemző ,kJ~p ezekben a fdlnnekben. ket rendezett. bárnu.atr a Lumiere-ék korszaka círnű A Lumícre-fivérek rn él tó gyűj tőszenvedéldyel filfilmjének forgatását a videómezték mmd azt, ami a világkazettákat gyártó EVR cég megrendelése tette lehetővé. Az ban abban az időben történt. A korabe.í párizsi ,k,özJm>ég előkészítés folyamán a Lurnimegle elő Iilrne'cből ere-fi vérek szinte rninden f:i'm- igényeinek jellemjét meg;ooktill1
104
A Lumiére-filmekben Jencsevégre kapott ic1i.Jlt korabeli dokumenturnokkal, fi.nze rt bevágásokkal igyekezett ellensúlyozni, más összefüggésbe álHtarrí. Az első nehézség, mellyel szembe találkozcbt, történeti jellegű volt, A Iálrnet az utazás togalma kÖI1é építette. A korszak valóban Iantasztikus illusztrácíót seolgáltat ehhez. Európából 20 mil.lió ember vándorol ki, meriekűl Amerikába a századvég pogromeaés 3IZ éhség elől. A türn felépítését megkönnyítette, hogy szirrte valarnenoyi Lumlere-felrnben 1:1aláJh3ltóo:c vonatok, hadók a világ összes országából, A Lumdére-tesóvérek fj:rmjeit szinte kivétel nélkül totálképek alkotják. A totálck és az inzertek közeli beállétása közöttí ellentétet ügyes áokötésekkel úgy - eldobta meg a rendező, ságot,
-hogy a film középpontjába egy ví.lágubazót állított, aki keresztül-kasul szeli a kontínenseket, és utazásairól nundig .kliábránddtó é.ményekíkel tér vissza. A fiabalember a huszadik század elejének feláldozott nem zedékedt képvriL'leIL A fiLmet kitöltő utazások lehetőséget szolgéltatnak a mai néző számára a kor összefüggéseimek felismerésére. A száaadvég a kapitahsta terme.!lési mód kifejlődését hozta. Az amerskíai kapitalizmus az
európai mdllíók előtt é'etédeállá vált, de a vadóságbari imperiaIizrnussá féllJu1t. Mível a tájé:koztMás a kontínensek között még tökéletlen volt, a deivándorlők erről nem alkothattak fogabrnat. Az elmondottak ellenére a fi.:m elsősorban nem politakal célzatú, Sokkad inkább az egyén közömbösségét bírálja, mint .a korszak i.gazságtal~nlS·ágát.. EiLsŐlS,oroanra törtériteket akarja tudetesitaní és nem lknitízálnl. Az 1900-as évek átLagpolgára érzéűoeblen mar adt az
örmények lernészárlása vagy a 4 .mihlió ben,gálli éhhalála Iáttán-hajlatán. A Iilm célkitűzése ra tájékoztatás rendszerének, rnódszerériek bírálata. A rnára jellemző információáradat megoénítja a nézőket, pas:szívvá teszi őket. Csaéc a gondolkodtató-elemző filmek tud.ják Ikimozdibani közömböseégéből, feltárni számára az objektív informálás rnögött meghúzódó va·:ódi szándékovat. (Les
Lettres
Francaises március
1972. 8.)
A litván film egyéniségei Az Isekussztv» iI(l.rro ez évi negyeduk számában Romas Gudaitis vizsgálja az új litván fi lm [ellemzőít Az új fokozatai círnű tanulmányában. Fi,gyelme természetesen csaík litván alkotásokra korlátozódik, hiszen éppen ennek a - viszonylag új fílmrnűvészetnek akarja nemzeti vonásait Iölrajzolni, mégis, az egész szovjet ·.fibmművészet eredményeiIhez, problémáíhoz viszonyítva kezeld a !kérdést. Sajátos szemléletét első sommázó megfoga.mazása lis jelzi: "A szovjet művészet kardiná is problémája - a modemség". Ez így, persze, nagyon elvontnak hangzik, Gudaitis írását azonban nem jellemzi az erőltetett absztrakció. Már a ,bevezetőben Ieszögezi, hogy aJbból a tényből, míszerlnt a litván filrn csak a háború után. jött Iétre, Ikövetkezik néhány fontos, de legalábbis szembetűnő dolog. (Itt nem kell technikai prob.érná'kat és egyéb születésí gondokat miszttűkálnd, a szerző sem teszd, hészen az ,új litván film a Sz ovjetlliniáblan szűletett meg, bőséges támogatást kaphanott és kapott is egyéb köztérsaságoktóL) Mindenekelőtt ·ebből következik az is, hogy újabben a filmművészek szívesen nyúlnak
vissza a látván rnúloba témáért, jóllehet 'ebből a unúltból ,isa mai problémák ,gerréz>isoeérdekli többségüket. A mai lítván filrn szívesen foglaJJkoZJlikaz élet aktuális kérdéseivel. Az megint csak ennek a filmművészetnek a specifilouma, hogy enek a ma aktuális kérdések szorosan kapcsolódnak a nemrég-múlt eseményeihez. Ilyen terrratikát dolgoz föl a ma már szimte ,filmtörténeti ielentőségű, filmkutatók, kri.tikusok által sokszor idézett
mentek tönkre az esztelen és célralan öldöklésben. Nyomai, akár a háborúé, érezhetők ana is. .Ebben rej. ett Za.akjervícus művének aktuali.tása. Az előbb már ikifcjtet.t értelemben műf,aji újdonságként kezelhetjük Ged1"is Ji.lmjét, a Férfias nyár-t, ezt a lélektaní krimdt, NémiLeg rr.dkoin,s'éÍg.ottart tcmájában az említett Z'ala,kjavicus-fí.lrnrnel, arnennyiben ez is a háború utáni oonyolult küzdelemmel fogüallooziüc.A szeperatizmus utolsó óa"áIijeil!enln.ekmeg Zalakjavicus-füm, a Senki sem szemünk előtt. A ,ballldák (most akart .meghalni, amelyben két már valóban azok) a teljes széthull.ás ,küszöbén; demoralizáltévtizeddel rnegy 'Vissza 'a renság, temetői fulozófia vesz erőt dező, a ·fiatal Szovjet-Lotvánia a rnég míndtg .rlJ~gyharlJgon'jelentelső éveit mutatja be, Ebben a kellő nacionadíemuson. EZJt [0fílmben ugyanazt a forradalmiságot talabju'k, amely ,a Leg- galmazza meg laz elkomorult újabb szoviet filmeket jellembandavezér: " ... hamarosan elnyugszik mi.nden,... Halálos zi állapítja meg ,a tanulmány. S ez alatt a .kenelőzetlen , csönd köszönt be ... " A .múlt emléke Iáncolja őket el téphenyers valóság megrnutatását kell értenünk, A szeparatízmus tetlenül az értelmetlenséghez. (talán űehetme á.rnY'aaiJéllbbélln ifo- Ugyanilyen árnyaltan rajzolja ga:ma!zni,5IJ1.eun egyszerűen ban- meg a rendező a csékista főhős dáknak nevezni a szeparabis.táalakját is, a.cínsk izgalmas és kat, hiszen egy minden bi- rejtélyes harcát csak a ru:1ffi vé2lonnya:lélnteilim€ltlen' - p clgárgén értjük meg igazán, csak a háborúról varuszó) jó :i:ded.ga legbefejezéskor áll elénk teljes t!.:szlbals.ágáJban ez la pátosztalanul nehezebb problémája volt a fiábrázolt hős. a,taJ szovjet-kőztársaságnak. Családok bomlottak szét, életek Gedr-is új filmje (Földünk se105
bei) 1918-U)~ben játszódik. E7 a műve 13Z1oll1Jballl talám túlságosan diS a tkaJIandszerű ség irá nyá ba Ihrujllik, dk.·a szokványos fordulat. lA választanu nem tudó, két tűz köre szoruló ember témája még egy sor litván 1ilmben látható (Lépések az éjszakába, Lépcső az égbe, Éjszakák szállás nélkül stb.) Láttuk tehát, hogy akárcsak az egész baltikumi fi lrnrnűvészetoen, a Litvánhan is Jontos szerepet játszik a ,közelmúlt. Érthető WS, hiszen a lcgmagyobb társadalmi változás ae. e)mú]t jó megyedszázadbam zajlott le, ráadásul sok esetben nagyori is viharosan teltek az évek. De ez nemesek a fegyveres harc idős7JaOOát [eldemzi, oa Ikevéslbé szembeötlő rnozgások is bőséges drámai anyagót k.ínálnak a filmművészetnek. Azemlítebt ,filmek, de hozzájuk sorolhatjuk még ae Élő hősök, Agyítzás, Fordulat címűeket is, valóban a rnára vonatkoztatva vi zsgá 1ják eme ,félmúlt eseményeit, beIő.ük tárjálk föl. napjaink jelenségeinek történelmli magyarázatát. És talán ezen a ponton érkezik el Gudai tis rnondanivalójának leglényegesebb momentumához, itt fejti .ki ugyanis, hogy bényleges fejLődésnek csak azt fogadnatjuk el, ha sikerül megtalálru eszmei :kolI1cepcióban és formában az adeéovát kifejezést. S rögtön meg is magyarázza: elsősorban a nemzeti kultúrák jelerutőségére gondol. Leegyszerűsítik a kérdést, akik azt gondolják, hogy oa nemzeti sajátosság egyszerűen a hang, a stüus kérdése. Nemzeti specifikumon belső attribulumot IlreH értenünk szögezí le -a szerző. (A szovjet köztársaságok filrnművészete iránt érdeklődök már több jelentős myílatkozatból kihaEhattákezt a nagyon differenciált, mánden fajta nacionalista d'öllhan:gtól mentes értelmezést.)
1C6
sö nove'Lában. A másodikban, A továbblaőcban a tanumány amely harminc évveJ ikésőbb írója atz; adaptáció kérdésével .foglrcllj,JroZl1k, éISmegáJlta.píbj'a,!hogy játszódik az elsőnél. aztán hír.érzékelürrk; azok alacsony száma e f.ilm- telen tempóváltást tör.ténelrni szimüvészet tf.iJal1Jélliságáv.aJ függ ösz- a megváltozott sze, mern alakul taok még ,káa leg- tuácíóoan a harc v.ált fr legfonlombb társadalmi rnegnyikatk.omegfuleil.őbb együttműködési forzássá. A jobbágyrendszer ilcr-ízó.mák. Ritkán nyúlnak a Iitrván írodalom klasszíkusaíhoz is. sét látjuk A két rész stf.usöeh különbségei elleriére is egyséDausa ofilmrendező azonban fölges és feszes a [ilm struktúrája, figyelt Vaizgantas paraszti tárgyú kísregényére, a Bácsikák és . A vágás pedig színte a eimét idézi. néni1cék-re és belőle készdtette Végezetül, ismét vísszakanyael Ez az átkozott engedelmesrod va oa maisághoz, Araeni n 3S ség című fiLmjét. A .kr ími háKis gyónás című f ílrnjéről szól ború idején játszódó film történe.mí hitelét ügyesen terema szerző. -Ararnínas Zalakjavitetle meg a f·iatal rendező. Ez cus operatőre volt az Egy TI'2p a történelmi ~wnl.crebizálás még kl'óni1cája című filrrmél. .A fi1m pontosabbá válik a szociálís mondandója, témája sekban hameghatározás, -valarni.nt a :éleksonlatos az Amikor én még kitani eJemzés által. A .film hangcsi volt(!;m,éhoz, és ,aJkár ott, ja alapvetőert Iinikus, Ibőségesen most Js Icokas Meras a forgaél ·a metaíora eszközével. A tókönyv írója. ,Egy tj piokusa n film Iőhőse, Ge.i.se +gen bonyomai .lntván legényke lélektani Iul t figura, aki előbb a földesúr por t réjá t rajzolja meg ·a re.nellenszenves tíszttartója, majd dező oa nagybetűs ÉLET küszöa szemünk láttára fokozatosan bén, Nonkoruformi=us,aJkt.iviátalakul és hőssé váldk. Kár, tás, de némi - egészséges hogya színes teohmi ka az .a,l- szloepszís is ,jeWlemzi ezt a tíeekotokat olykor szél őséges na- dik csatályes diákot, A film turalizmusra csábította - jegyfordított kronológiáját a cím zi meg Gudaitís az első Iibván magyarázza. Ez az ideges ritklasszikus-adaptációról. errusú !fiLm lS'tilJsiltilkaJiIf·rissesoéVabalas (nevét a Lépések az gével ikíernelécedbk az utóbbi éjsznkába, Lépcső az égbe cíévek terméséből, Remek. a belmű tfiJmelk tették ismertté) két ső rnonológ al kalrnazása , kdtűugyancsak a mú.t században, nőjkonbnapuraktok feszícik a filsőt Dausa tf4.liffiijélnélmég Iko- met, "I'alán csak az iskelad Ikéil'áblbrun játszódó novellát vínt pek lmaradbak 'kis,sé élettelenek. filmre Követ kőre címmel. A /Mlint lábtUik, Gudadtis ae. emfilm mondanivalóját röviden lített filmekből Illem vant le így .fogLalja össze a cikkíró. Az végletes tkövetkeztetéseket ,a Joiternbernek az emoertelenségben "án ,fiJm modernségéről, Irukább is emberként kell helytálhnía és azokat a rnozzanatokat hangsúharcolnéa a gCIIl.OSZiS.ág el.en, A lyozta, ernelyek e korszerűtéma itt is a küzdelern a föl- ség írériyába mutaenek. Megálszabadulásért, és ezt a nagyívű u,a'pít.á:s.ada. JegJ.lényegeselbb pontémát szerelmek, szenvedélyek, tokon megegyeznek, de legemberi sorsok, lcözősségválladáalábbis Ihl3SOII1líta'lllalk oa, többi sok szövik át. Igen fontos szeszovjet köztársasági iHm művérepe:t Jr.apnak oa részletek is, szet.~l'ől szerzett eddigi ismereamelyek lmi:M ,a:zJOIIlOS' szítuációk t.e.ilnlklhe.z. ísmételten e.őjönnek, kivált a· lassú, majdnem tempótlan el(Iszkussztvo Kino 1972. ápr.)
Új Godard-film:
"cukor és lekvár nélkül"
ségbe. Olyan koncepció ez, felkeresse az új .alkotó-kebtőst, s kifagassa őket új filmjÜl;cről, amely szándéka szeránt a halletve rnűvészi elvehkről. gyományos elbeszélésenód ,fcllAmi rmndenokelött ezt az al- robbantásához vezethet. A je~otói társubást ülletí, 'a Nouvel :enl'0~ f.i1mműVlÉlSzetmég rnínObservateur cikkéből kitűnik, dig kétségbeesetten ebbe >IDahogy Godard-t és Górím-t e.ső- paszkodik, "amig csak rndndensorbari szélsőbaloldali poli lü'cai Iki torücig nem lesz vele, hogy nézetazcnossaguk 'és ebben gyöugy:a.nazdkat a fíhrneket nézze kerező rnüvésaí szerrüéled.mód- újra és újra", juk kapcsolja össze, szubjektlGodard és Gorin tehát ,,:a ve pedig - oa ci.lokíró szer.mt depressziós, myugbalam és reaka .nézeteiöcből eredő viszonylagos ciós filmmű:v>és!Zi€t" IheJyett a magányule és elszigete. tségük. ,,'fona:l,]lmi, of'Ienzuv" filrruműEgyébként már a Keleti szél vészetet Ikívá,n:'a szo.gálnd. A óba együtt dolgozm.arc, és egy'üt- Tout va bien-nek már az első tesüket néha Dziga Vertov-csoki.psováJban felvetődik ,egy port néven emlegetik Vajon mi- f\il1cdiószerkezetének problémalyen szerepet töht ibe G or!1I1 , ez ja", a fi'm 'emll~k révén ad szá.a "ki,szol,gá.lJtli,rodalmi fullajtár" mot arról, hogy 1968 májusa G cdard, a "íbua>zsloázilak>i'SoZcJ,gáHóta hogyan alaücult Fr-anoiaoravantgarde-istája" mel lett? szágban 'a társada'aiui erők szemteszd fel oa megválaszo.atlan benállása. az osztályok harca. A sztrájkok és a tüntetések "Cukor és lekvár ,n,éUJkü}ii ,film" sorozata neki a dokumen tum- kérdést az újságíró. a Tout va bien: Forida újságfílmek forgatására rnyújtott <'11A Tout va bien-ről az ,al,!wIrónő'oánt, Montand Iílmművészkalmat, imajd 'hamarosan megíók eddíg úgy nyilatkoztak, születtek az új d:h!eté5~ől tanúshogy az "törléne:.mi film". Még- ,~ént szerepel ,benne, kezdet től egymást, de a kodó játékfílmek is, arnelyek pedig armysban, hogy "egy tör- fogva szeretík különböző televíziós rendelésektenetet mond el, 1972-es Ikosz- film nem először) ren- benne szerep.ő lPolJtulcai motídezői szerepét és rnunkáját vum nem kérdőjelezi meg a majd mások másképpen a1k,a:fiokciót és annak szenkezetét, ha- rnazmak," megosztotta egy mála fiatalabb 1968 májuséban Godard háíroda'rnárral: J'eam-Pderre Go- nem érintetlenül hagyja azokat. Az utóbbinál viszont a fdkció ta.t fu1"dított 11 rövi dfiJmj ének és r:orr-nal (korábban a Le Monde 16 .nJagyiUlI11.jének, Forrad ahmi rní.nden eleme ,a filmben folyó murukatársa volt), Ezek a körülinformációs filmeket csímált ekpoHotik.adelemzés által kapcsolomények ímdokobták, hogy .a Noués dik össze és seerweződík egy- kor, ezeket fix plánokból vel Observateur munkatársa
1968 májusa, .a Iranctaországt nagy sztrájkok és tüntetések. időszaka jelentős újabb fordulópont volt Jean-Luc Godard meglepetéseket amúgy sem nél'kü:öző pályáján (eltekintve attól, hogy ebben 'az évben érle őt egy meglehetősen súlyos ba:eset .is: egy autóbusz elgázolta). A társadalmi és polí tikai problémák iránt kezdettől rendkívül fogékony rendező ezekmek az eseményeknak .a hatására még határozotbabban a polrtrkaí film "műf.aja" felé fordult, s az idézőjel üt azt jelernti, hogy Godard számára egyá.talábcm nem rnűfajvábtoztatásról van szó csupán, hanem poldti.kai tevékenységről, s magat.artását az "elkötelezettség" fogalma S€m ihatározaa rneg Ik.ie:é~ítően.
í
1CJ7
röpiratokból álhítotba össze. 16ban azzal határozhatjuk meg ha €mJékez,temrn-esben Ifolrgia,ttamájustól jú- ezt a szakítást, lausig' 'alZ Un fUm comme les tünk arra, amit Eva Dernocautres-t (Egy film, rní nt a töbracy mondott az Egy plusz bi). Ugyanekkor fedezi fel Go- egy-ben egy televíziós riporterrín-nal együtt, hogy ,,!I1JElITI létenek, aikí azt kérdezte tőle: mit zil!( osztályhae-con kivül eső mű- !kell tennie egy i.nte.Iektuelnek lehesvészet. nem beszélhetünk a for- ahhoz, hogy forradalmár mák ártatlanságáról, mert ezeksen? "T,o .stop ,being an í.ntelnek ,történetük és iriformációlectuel" (Ne Iegyen inte.lekjuk van". ",A bal- és jobboldaJ.i tu el) - hangzott a válasz, ami éotelrniségiek, de bármely oldaidézet volt Normari Mailer-től. Ion álltak js, gyaneíkodtak: Mi- l.\'kl viszont azt rnondjtnk: Nem, ért akarná egy polgári rnűvész írstellektuelnek kell maradni, de megválto.ztatni azt a társadalforradalmi rnódon, és ez olyan kettős hegycsúcs, amelyen ón mat, arne.yben 'neki jó dolga nehezen keltem át. .. .Amd .a mávan? .. " elkezdjük Az interjú során Godard és sik. szak ítást illeti: tisztebnt a közönséget, megpróGorbn Iel vádbva próbál feleletet bálva helyesen meghatározni, adná a rnűvészd hi bvallásukkal rníért forgaLmawl1lk és mit forkapcsokatos, kirnondobt és kdgalmazunlk, ldetve rndt gyármondatlam vádokra. é
- Először 15 - mondja Gorin - ... nem törekszönk ,a munkásosztály nevében beszélni, hanem a saját .novtlnkben fordulunk enmek az osatályn.ak egyes tagjashoz, előadjuk mekuk reflexióinlm,t egy Ii.rnben vagy egy film által, és eg) zerűcn arr.a kJérjük őket, hogy ismerjék fel bennünk lehetséges szövetségcseiket. Az sem Ie.el meg 'a vaIóságncik, hogy lS68 után Godard szakíbobt volma módszeréveL, rnavel ő sohasem szünt meg filmet osinální. - H3. la közönoég víszonylatában saakításról beszélhetünk - veszi át a szót Godard -, ezt a szakítást a KifuUadásig idejére kell tenni. Ez volt 'az első szakítás a hagyományos fi.JJmmŰJv,é=ettel. Aat mondták ró.arn, hogy k ímé l tem a közönséget, én VIÍSZlOn:t azt rnondtam, hogy fütyülök a közönségre. Valójában Inem fütyültem rá, csak igyekeztem nem ,tudomásul venni a négymillió nézőt. Az igari valaki szakítást .a módszerrel: mással együtt do.gozní. V>?.'!,y egyábtalán megpróbálni többé nem egyedül dolgozni, mivel már nem érezzük magurrxat eléggé fe:JkészüLtmek, Pontosao108
tunk.
Amikor filmet csinál az ember, a lehető legtöbb nézőnek száruja azt. Az Egy film, mint a többi idején a lehető legtöbb néző öt személy volt, és 500-2000 lehettek azok, aki-, ket a Keleti szél megértritett.
a Francia Kommunista Párt védekező rnagatactásával. ellentétben amely l1libban :áLl, hogy azt rnondják: csináljunk egy filmet Gabím-nel, aki egy vasmunkás szerepét játssza majd, ez szolgádja most a rnurnsásosztály ügyé.t. - Számunkra - mondja Gorin - a valóság nem arnnyira ab ból a dódiík, ihagy megkeressük a valóság képeit, hanem ,inkább abból, hogy a valóságból kiindulv,a képeket komtru:áljunk, amelyek valóságról ~,n.forrnálmalk. A dokumerntum és cl fikció különválasztását mcgszüntetcndő, Godard és Gorin a filmművészatí realizmus egy bizonyos fajtáját ígyekeznek megvalósíteni, amit ők "mateni,alista j\jJkció"-:l1iaJk .neveznek, és amely mundenkí t a saját va:5ságához utasít, ané'écül, hogy ,a valóság ,reUe'kitar,aként kívánna rnűködni. - El kell julmi folytatja Gorm - a fikciótól a valóság;ig, a "Ienné"-től a "van"~ig. A2Jaz ID'ffiYl Igyekszünk egyesíteni oa lközöl!1JSoég.et, hanem inkább megosztami, hogy jobban egyesítsük, Nem akarunk Iel.kesedést támaszbaní egy-egy film IJWrü:, hanem csak láthatóvá tenmi, ki 'képes és kl riem képes "egyesülni", É.rdekes módon az olyari filmek, .mint a Keleti szél, bonyobultnedc tűntek, mivel egészen egyszerű elemek segítségével !készültelk. Nos, számum kra az volt a fontos, hogy a vetHlés utén megkérdezték tőIüruk: miért csimáltuk ezt va~y ezt a plánt, ami egy James Bcmd-dálmnél nem szekott előfordulmi.
Ha ücetten 'vagyunk, erősebbek vagyunk, kettőzött erőt, az "el,lenbé.tek egységét" (Mao) kép viseljük ; a polgári társadslomban azonban mmdent el.kővetne'c hogy széttörjék ezt az egységet, megakadályozzák, hogy kettesben dolgozzunk Ez természetesen so'c .küz.delemmel és ellentmondással jár együtt, kérdésessé válik a szerzö fogalma is, amét persze nem utasitunk el, cs,a.-k másképpen vál.ialjurx, de nem Sartre tétele jegyében, hogy ti. "ha az, amit az 'ember ír, riern képes megakadályozni egy gyenmek éhhalalát, 'aikkor nem érdemes folycatn! az írást". - a~alk most, a Tout va bien Ellenkezőleg, írni iklell, de Imása kocsiképpen, mént addig, hogy egy k,apcsáJn beszélnetünk DI:1PO;-) majd az a gyerek ne zás társadalmí hasznosságáról haljon éhen. De nem útra !kelni vált 'át más térnára Godard. egy zsák liszttel a hátunikon .. Én, aki sok ilyesrnnt csináltam, - Visszatérve a fi.mhez, egy pancrárnázássad keverve - ,a tyavégsőkig támadó magatartás riorámázás egyébként ,amnyH jemagunkévá tételéről van szó - _lent, mint ,Vlalakinak a nevében
bes:zJélmL. s jelenleg nem alikia'lmazható -, én visszaténtem a fix plánokíhoz, mert ez l~hetövé teseí, hogy johbam láthassuk, arrui ,a képen' van, és jobban lehet így filmezni. És emellett a Iképklivágás probbémáját is jobban megvilág,ítja: hogyan l átduk a dolgokat? Valahogyan minderskí képkí.vágást aNmlmaz. Kelil-e mutatmí a szemet, az arcot, :a 'testet vagy ra Ik,a,t"t? Mliért? És hogyan ? Ma mér észreveszík, hla az embernek nem sikerül egy fe.emelt öklöt valóban úgy lefilmezní, mírrt 'E.iZiel1steIi.nnek. A ftlmbem vannrak elkülönítőle és ehküllőnítettek, tehát hogy €21eJk.et ÖISSZe~apasoljuik, közelebb hozzuk egyiket a másakhoz. erre való a .koasiws... A fiam dialekitikusabb, mínt 'az drodalom, éppen e sok-sok 'összefüggés, viszonylat míatt. Itt Vian például az, amit eníruszteri tanácskozásnak .neveznek a televíziónál ... Külön'böző figurák jönnek ,ki a híva1:
Víszont mihe.yt megpróbáljuk lki1fej,ooni, muért WID a sztrájk, hogyan és ,kiJk ellen fol.yi'k, a feladat nagyon összetetté válik, és azon kiap.ju.k ma gumkad, 'hogy nem nagyon tudjuk, hogyan Is 'fQgljuk meg a dolgot. A forgalrnazás és Iéi gyártás összefüggéseiről Godard ezekie t rnondja : - Mostanáig a ,,]>eJ.kifröccs" egy bízonyos fl':!.j'táját gyártottákelőzetes píaokutatás alap[ám, Mii,aitmondbulk: me csináljunk úgy, mint 'a pántaktivák, .ak1iJkelvégezték Iéi maguk forrada.eruí pi ackuta tását, s amyagí eszközök híján létrehezták S:lJegényeserr ugyanazt ICI j'á1mművészetet, 'a.m~lt mások sok pénzzel. S ez a lelhető legrosszabb változat. A szegények f
Montand-nal olyasmit játszati.nk el, amínek tényleges klapcsolata van azzal, amí ő maga a valóságos életben, a ruháíval, amelyeket vend szerínt diord, de nem ('gy muníkás szerepét, anert akkor csak az ő [átékkészségét fogjuk l:átll1,i, milkor egy olyan szoinelyiséget próbál megalkotni, aki nem ő. így aztán egy Intcllektuelt cs-ináltunk belőle, ak; eltávolodott a kommunista párt tól, és akinek - mírit sok rnás embernek problémái vannak, _ .. De hogyan kell munkásokat Iihmen ábrázosni ? A pártemberek Ibiza.lJmart:Lamok .a színés'zelkn~ej,szemben, tehát munkásokat lkérnek meg, hogy játsszák el a iSajárt; szerepüket. A hagyományos fídrn asztárokhoz fordul, s velük játszatja el la prolik szerepét, Mí úgy .gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzet ben egy murukás ugyanúgy fog játsszam, mi nt Gabín, nem tud belenőni a saját életkörülményeí közé, s Így csupán elLeszélné önmagát, Ha vdszont szfnészekro 'bízzuk ,a munkások szerepét de elnyomott, iklzsakrnányolt szíriészekre, IWkiJka saját bőrükön ,érzi!k az osztályhorcol -, ez Iehetővé teszi szárnunkna, hogy megfelelő helyzetbe állít:suk őket, és valóságosan szembehelyezzük őket awkiklall a színés.2JeiklkeJ,akik 'a muruká ltaroxat ábrázoljék ...
Történetí.eg .gondolkod ní a Tout va bien !kOlnldúziója. 'I'örténetídeg a történelem ért~l.mébem, amely nem .más, ,md,nt osztá.yharc. A Tout va bien esetében Nem törekszünk larra, hogy ugyanosak a színész szerapéből az ernbereket az utcára vigye ánduJJtum!k ikii, arnd a if,i:koiót l- ki egy film, ,viszont .megoróbá.letd. Egy eztárral dolgozní any;unl< olyan fi,lmeket csímálnd, nyit jelentett, m.ilntme,g;PIl'óbáln~ rumelyek elgondolkozta:tjá1k őket őt ,belreálliÚaJl'1i ugyanaoba aheiy., arról, hogy ki Ikell-e menníök 2l€tbe, mdmt ,aJlTIJi.ben jlThi. vagyunk. vagy sem - mondja ibefe.jezéMivel olímpuseí isbenek szállsül Godard. nak le, hogy halandók szerepét A riporter azzal a megj egyjátsszák el, megpróbáljuk őket zéssel zárja az imterjút, J10gy olyannak 'bemutatni"arrruj,lyenelk, bármekkora áig a csalódottság --"
_.
Zl
__
o
í
10'
Godard hem laz
egyk()r~ hírveli íkőréforradalmi .fetis
"Párbeszéd, mely a Taut bien Prológusául szolgál.
va
Fulmet .ak!arolk csínálm. Ahhoz, .hogy filmet esináljumtk, pénz keLL. Ha sztárokat szerzümíx, adnak maj d pénzt neGarin:
Godard:
kürsk, Garin: Jó, 'akJlror hát eztárokat lke11 s zerezni. Godard: És mit fogsz :nelkik, Yves 'lVloruLamd-nak és J.alne Fondá-meik rnondami ? Mert, ahhoz, hQgy a színészek IkötéJ,nek á:ilj,3JDJaik, egy tör ténetre van szükség. Garin: Igen? Egy történetre? Godard: Egy szerelrnd történet-
110
re, 'Úgy ábtailiá.baru. Adva van X és Ypszidoruka, és szeretik egymást, de pr oolémáük vannak. Ga1'in: Folytasd osak, és már is vam egy szép töreéneted. Hol éLrueIk a tönténet hősei? Milyen korban ? Hogyan esznek? Figyel,j .id , én majd pontosebban elll11O'.ndom... Hogy is?.. van egy ország ... És ebben az orszagban vannak bájak.. És e r1Jtujatlwm ,VlaJrunalk vár os ok. .. És a vánosokban .vannaik házaU{.. E házaik ,egyó.'kJéjben lakik X, és egy másiIkban l'atlök Ypsziloruka. Adva van tehát X és Ypszilonka. Mdndez persze még nagyon nyers ... Godard: Várj! Lenne még sok ember ... Gm'in: Igen, Jenriéneík munkások, lennének paraszaok.. Godard: Bs po.gérok.>. Gorin: Kis és nagy polgárok ... Bs X-et és Ypszá.lonkát ezek
Gorin: Jobban megy rnost már n2!k,ed, mínt az elején? Godard: Majd meglátom; részlet.ezd még ... Gorin: Lennének töldművélők, aJkJik földműve.mek.. Lennének muníkások, ,akik rnunkálkod1I1Iall{ ... és polgárok, aki'k polgárIkodna.k.. agen, p olgárok, 3Jki,k polgánkodnaík ...
közé az ernberek közé B,ell persze elJhelyezmi ... Godard: X-et és Ypszilonkát ezek közé ru; emberek Icözé Ikell elhelyezni. ..
kel
köthet jük
van
egy film
Godard: Hozzá kell még tenni val3JITIÜit .. Például, hogy a nyu-
OSIak Iátszólagos ... Mindez roppamtul feJhdlydul.. X-ct és YpsziJ,ookátmagáVial sodorja .. Gadard: Minden felbolydul., Gyorsan vagy lassan .. Bs X-et és Ypszil.orúkát magával sodorga,101111
ja ... Gorin: Gyonsam (A
felbolydul .. , Mínden vagy lassam .,
szereplőket
a szöveget.
(Le Nouvel Úp1'.)
felcserél het jük,
is elmondathatjulc
Színészekkel
A
hangokat
össze. Máris
képekmeg-
prológusa.)" Observateur,
1972,
CONTENTS Workshop 5
Apassion-play on the dilemma .of intellectuals An interview with Imre Gyöngyössy {I. Zs.) Imre Gyöngyössy is the xlirector of Palm-Sunday. In his most recerit fdlnn he deals wiiJtíh#le problems irivelved in Gypsydom becoming a way of life in Hungary, in particular with the crisis of in which Cypsy intellectuals find themselves. T.he film, in part at least, employs the mebhods of documenbaries, but it also makes full US'2 of poetic images.
Balance 16
22
2& 30
3~
Iván Sándor: The tra,gedy of the .irretrievable István Gaál: Dead .country Currents was István Gaál'.s first major sucoess. In the course of díscussing Gaál's latest film, Sándor evaluates Gaál's career as a whole and estblishes that he is .cbiefly inspired by an intimate relationship to the Iandscape and by the pain of suffering a loss. Iván Vitányi: The stations of a J1mman fate Béla Vajda: Behind Faces ' Béla Vajda, in his documentary Behind Faces, undertook to bring Oszkár Papp's portraits, a ser ies showing great originality, closer to .the publíc, while :r€maincing true to tUhe~p,]r.ilt of the p ictures , and relying ,on Zsolt Duríkó's congenjal film-rnusic. Gergely Bíkáesy: A ,,,!hobo,"early bhís century Widerberg: Joe HiU László Fábián: Report on Talen t Sengelaja : Extraordina-y Exhibí tien Mihály Szegedy-Maszák: T1he adventura of telling a story Robbe-GriUet: L'Immortelle An attempt to account for various possible interpretations of the film produced on the occasion of its revival.
Close-up 40
Grigori Kozin tzeff
41
István :Nemeskürty: Shakespeare our Contemporary "Interpretation is the biography of the director" An interview wi th Kozintzeff (Tamás Koltai) 'Dhe Cornmissar of tíhe Lenin 'Ilheatre Sections from Kozintzeff''a: The Deep Screen (transl. Ildikó Berkes) A co:mpilation on the occasion of Kozintzeff's visít to Budapest. Nemeskürty's article tnies to explain .how a young av:ante garde Soviet director turned into an autherrtie and contemporary interpreter of Shakespeare's works. In an '1nter.view Koozintzeff himself discusses the teohnieal problems irivolved 'Ín presenting Shakespeare on !the screen. The chapter of his book here reprinted tells of the colourful early years of 'his career.
~O 53
111
Horizons &4
73
Miklós Vajda: English films in the Film Museurn Of all the films shown during a British film-week in Budapest, Vajda considers Sunday, bloody Sunday the ibest. He ifaults the selection, arguing that Ifiany good films, some of them in Hungary wit.h great sucess, were left out. Péter Dobai: A new image-consciousness takes shape Notes on Oberhausen
The film and its public 17
Péter Józsa: The sociology of film-experience Józsa, followíng the evaluation of a survey, distánguíshes between psycholegical and sociologícal detenminants. He is interested in cstablishing tihe ext.ent to whioh sociological factors, in the first place those connected with the sociology of education, influence certain film-experiences.
Forum 82
Hackwork or a new way of making films? Directors on the opporbunities provicled by television (Marianna Ember) On1y .some Hurigarian f'ilm-directors have so far ahown any awareness of the opportunities whkíh television offérs to their art. Directors are here interviewed who !have already acquired valuable experience in making films for television.
Counter-opinion 93
Sándor Féjja: Cruelty, violence, fear Obserwations on tlhe psychelegy of afdects of Jancsó films Féjjaargues that Jancsó's films use j,ffia:gi€lS af cruekty and violence to create a shock effect, this pro:m:pts the thinking public to turn agaínst the aceused inhurnanity, as sooru as ,the accusations 'contalned in the images are understcod.
From periodicals abroad 9a 99 100 101 102
104 105 107
Wajda's talk to Polanskí Was the Tarzan my th a progressive one? Fassbinder, the enfant terrihle of the West Germari film T'.ne Mattei affair and wíhat's behind it Political films or films that talk politics? Lurmére films in the einemás once again Personalitles of the Lithuanian film A new Godard film: "no sugar and no jam"
Index: 25.306 Készült a Fővárosi Nyomdaipari 726335 számon. Felelős vezető:
Vállalat Kerschen
11. szárnú telepén Mihály
(V., Ho.nvéd u. 16.)
