Deák József Jeles napok Ahogy az életünkben úgy a környezet- és természetvédelemben is vannak ünnepek, ezeket „jeles napok”-nak, vagy „zöld ünnepek”-nek nevezzük. A fontosabbak: Február 1. Február 2. Március 22. Március 23. Április 22. Április 24. Május 10. Május 22. Május 24. Június 5. Június 17. Szeptember 16. Szeptember 3. szombatja Szeptember 22. Október 1. Október 5. Október 21. November 27.
A Tisza Élővilágának Emléknapja A Vizes Élőhelyek Világnapja A Víz Világnapja Meteorológiai Világnap A Föld Napja A Kísérleti Állatok Védelmének Napja Madarak és Fák Napja Biológiai Sokféleség Nemzetközi Napja Európai Nemzeti Parkok Napja Környezetvédelmi Világnap A Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja Az Ózon Világnapja Takarítási Világnap Autómentes Világnap Habitat /Élőhely/ Világnap Az Állatok Világnapja Földünkért Világnap Fogyasztás-szüneti Világnap („Ne vásárolj semmit” Nap)
A jeles napok jelentősége A jeles napok megünneplése kiváló lehetőség arra, hogy felkeltsük a különböző korosztályok (óvodásoktól a felnőttekkel bezárólag) érdeklődését a környezet- és természetvédelem iránt. Ezzel hozzájárulhatunk a fiatalok és a felnőtt lakosság környezeti tudatának alakuláshoz. Céljaink • A környezetvédelem jeles „zöld” napjainak megünneplésén keresztül magának a környezet- és természetvédelemnek a népszerűsítése. • Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők, egyéb programok szervezése révén az iskola „nyitása”, azaz a lakóhelyünkön (vagy a kistérségben) működő más nem csak oktatási intézményekhez tartozó diákok, pedagógusok, szülők, valamint a felnőtt lakosság megszólítása. • Szűkebb lakóhelyünk, régiónk, hazánk természeti értékeinek bemutatása, figyelem felkeltése ezek védelmére, károsodásuk megelőzésére. • A helyi vagy globális természeti és környezeti értékek, valamint problémák bemutatása és tudatosítása • Az aktív, gyakorlati tevékenységeken alapuló környezet- és természetvédelmi szemlélet megalapozása. • A tanulóifjúság és a felnőtt lakosság környezeti szemléletének fejlesztése (legyen pozitív és negatív élményük, nyitottabb szemmel figyeljék a környezetüket), állampolgári felelősségének erősítése (legyen véleményük, jelezzék, ha nem kívánatos eseményt láttak). • A résztvevők sokoldalú tájékoztatást kapjanak lakóhelyük, megyéjük és hazánk természeti értékeiről, a globális környezetvédelmi gondokról.
Bízzunk abban, hogy fáradozásunk, lelkesedésünk előbb utóbb ráébreszti tanítványainkat és a felnőtt társadalmat Ortega gondolataira: "Én én vagyok, meg a környezetem; és ha nem őrzöm meg az utóbbit, akkor önmagamat is romba döntöm." A jeles napok módszertana Alapjában véve minden jeles nap megünneplése egy-egy projekt, s ennek megfelelően kell végre is hajtani. Azaz: • Minden résztvevővel együtt végig kell járni az ötlet megszületésétől a részletes tervezésen és megvalósításon keresztül a folyamat értékeléséig tartó utat. • Mindig az adott körülmények figyelembevételével, a helyi adottságokhoz és életkori sajátosságokhoz igazítva kell tervezni és megvalósítani. • Fontos a folyamatban gondolkodás, s ez az előzetes feladatok meghatározásával kezdődik. A tanév folyamán folyamatosan adjunk differenciált (alsó, felső tagozat) elméleti (rejtvény, totó) és gyakorlati (elemgyűjtés, hulladékgyűjtés, fák és cserjék gondozása, tisztasági verseny, növények ápolása az osztálytermekben) feladatokat a tanulóknak. Ezeket közzé tehetjük az iskolai „ökofaliújságon”, s teljesítésüket meghatározott számú zöld pontokkal értékelhetjük. Ezzel a módszerrel az iskola teljes tanuló ifjúságát meg lehet mozgatni, s egyben az iskolai hétköznapok összekapcsolódnak a jeles napokkal. Így minden nap jeles nap lesz iskoláinkban. • A jeles napok konkrét eseményeire előre fel kell készítenünk a tanulóinkat, s a programok végén értékelni kell a tevékenységüket. Ez lehet szóbeli dicséret is, de ha rendelkezünk anyagi lehetőséggel, akkor tárgyakkal (könyvjutalom, poszter védett állatokról és növényekről), természetvédelemmel foglalkozó szaklapokkal (TermészetBÚVÁR, Süni, KukaBúvár) is jutalmazhatjuk a kiemelkedő aktivitású és eredményt elért tanulóinkat. • Fontos a teljes projekt-folyamat dokumentálása, mert az egyrészt szép emlék, másrészt (s legfőképpen) tanulság a jövőre nézve. Harmadrészt lehetővé teszi eredményeink kommunikálását az iskola belső, vagy a tágabb közösség külső nyilvánossága felé. Érdemes ezért folyamatosan fotókat, videofelvételeket készítenünk az eseményekről, begyűjteni a programjainkról megjelenő újságcikkeket, a tanulók munkáit (dolgozat, rajz), s ezekből kiállítást rendezni az iskola folyosóján. • Ha az iskola feltételei nem teszik lehetővé minden jeles napon iskolai szintű programok szervezését, akkor szakkörön, tanítási órákon, osztályfőnöki órán hívjuk fel a tanulók figyelmét az aktuális jeles nap jelentőségére. • Ha a településünkön, vagy annak közelében működik környezet- és természetvédő egyesület, civil szervezet, akkor tőlük, vagy nemzeti parkok igazgatóságaitól, környezetvédelmi felügyelőségektől is kérjünk segítséget. A szükséges feltételek megteremtése • • •
A tárgyi feltételeket elsősorban pályázati támogatásokból szoktuk fedezni, s ennek a megteremtése része a projektnek. A civil szervezetek elsősorban emberi erőforrással segíthetnek a programok megtervezésében és/vagy lebonyolításában. Feltétlenül támaszkodjunk a helyi vállalkozók és a szülők támogatására. Több olyan települési önkormányzat van már hazánkban, amelyek helyi rendeletükkel lehetővé teszik a vállalkozóknak, hogy iparűzési adójuk 10%-át egyesületek, alapítványok részére adományozzák. Próbálkozzunk ezzel a lehetőséggel is!
Ajánlott tevékenységek, módszerek • • • • • • • • • •
Rajzpályázat, plakátkészítés, filmkészítés Irodalmi pályázat (dolgozat, megfigyelés készítése) Vetélkedő, akadályverseny Környezetvédelmi őrjárat (elméleti, gyakorlati és játékos feladatokkal), zajszint és levegőszennyezettség mérési vizsgálatok, parlagfű előfordulás felmérése) A lakóhely (valamely részének) öröm és bánat térképének elkészítése Utcai programok („szendvicsemberekkel” járókelők figyelmének felkeltése, szóróanyagok osztogatása, közvélemény- kutatás lakóhelyünk környezeti állapotáról) Előadások helyi és meghívott előadókkal helyi, országos és globális problémákról, természeti értékekről és ezek védelméről Kiállítás a tanulók munkáiból, környezet- és természetvédelmi témájú kiadványokból, szakfolyóiratokból Drámapedagógiai módszerek: élőképek, jelenetek, pantomim stb. Hulladékgyűjtés (papír, fém, használt elem)
Az alábbiakban bemutatjuk három jeles nap csongrádi megünneplésének tervét. Víz Világnapja (március 22.) Tevékenységterv: • Előadás meghívott előadókkal. (Az előadást mindig más oktatási intézményben tartjuk meg.) 1. A Tiszánkat ért szennyezés hatása az élővilágra; múlt és jelen 2. Csongrád város ivóvíz ellátása 3. A csongrádi Szőlőhegy ásott kútjainak vízminősége (tanulók által végzett előzetes mérési eredmények alapján) 4. Vegyszerek, műtrágyák hatása a vizek minőségére • Rajz- és irodalmi pályázat tanulóknak: „a cianid és a nehéz fémek hatása az élővilágra”, „a víz és az ember kapcsolata”. (A felhívást minden helyi alapfokú oktatási intézménynek megküldjük.) • Kiállítás szervezése a tanulók rajzaiból. (A kiállítást mindig más színhelyen, általános iskolák aulájában, vagy zsibongójában rendezzük meg. A megnyitására vízügyes szakembert vagy egy tekintélyes, helyi közéleti embert kérünk fel.) A kiállítás összeállítására pedagógusokat, tanulókat és dekorációval foglalkozó szülőket kérünk fel. A kiállítás legalább egy hétig látogatható, amit az iskolák tanulói környezetismeret és rajzórákon, vagy napközi otthonban szervezett kulturális foglalkozás keretében látogatnak meg. • Kirándulás szervezése a helyi vízmű vagy szennyvíztisztító telephelyére. • Vízszennyezettségi terepi vizsgálatok elvégzése (holtág, folyóvíz, ásott és nortonkút, artézi kutak). Műszerrel és tesztcsíkokkal meghatározzuk a víz pH értékét, ammónium, foszfát, nitrát és nitrit értékét. Szennyeződés esetén megpróbáljuk feltárni a kiváltó okot. Ez a téma javasolt középiskolás tanulók részére is. • Felolvasó délután a tanulók vízzel kapcsolatos írásaiból (irodalmi pályázat) Környezetvédelmi Világnap (június 5.)
Előzetes feladatok: • Gondoskodjon mindenki arról, hogy az öltözékében legyen zöld szín (pl. zöld szalag a leányok hajában). (Ezen a napon iskolánk valamennyi tanulója és pedagógusa tetőtől talpig zöld öltözetben jelenik meg.) • Készítsen minden tanuló emblémát magának, amely kapcsolatos ezzel a világnappal! • Mindenki hozzon magával rajz és íróeszközt! • Minden osztály hozzon magával legalább egy cserép petúniát az iskolaudvar virágosítására! • Titkosírások megfejtésével kideríteni, hogy mi a neve az adott év fájának és madarának. A két élőlényt le kell rajzolni és gyűjteni róluk minél több adatot. Tevékenységterv: • Az előzetesen kiadott feladatok áttekintése, játékos vetélkedők, takarítási akciók (iskolaudvar, iskolánk melletti Szentháromság téri park), használt elemek gyűjtése, akadályverseny. • Meghívott előadók közreműködése: - A környezetszennyezés nem ismer határokat: nemzetközi környezetvédelmi együttműködés - Kémiai és biológiai légszennyezők egészségkárosító hatása - Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület természeti értékei • Plakátok és emblémák készítése a Környezetvédelmi Világnapról (minden osztály elkészíti, s kiállítjuk azokat iskolánk zsibongójában). • A városközpont öröm és bánat térképének elkészítése. • Fák számlálása kijelölt utcákban és parkokban. • Fák magasságának és életkorának meghatározása. • Riport készítése a Környezetvédelmi Világnap jelentőségéről felnőttekkel. • Totó kitöltése a Csongrád Nagyréti Természetvédelmi Terület nevezetességeiről (ezt megelőzi a hasonló témájú diaképes előadás, amit minden tanuló meghallgat). • A város központjában kerékpáros felvonulás, amellyel felhívjuk a közvélemény, valamint a közlekedési tárca figyelmét a központot tehermentesítő terelő út mielőbbi megépítésére, kerékpárutak létesítésére a Tisza-gáton az ökoturizmus fellendítése érdekében. Az Ózon Világnapja (szeptember 16.) Tevékenységterv: • Videó vetítéssel kísért előadás a Városi Galéria dísztermében - Az ózon fogalma, a „jó és a rossz” ózon - Az ózonpajzs károsodásával összefüggő élettani, egészségügyi elváltozások és betegségek - Környezetvédelmi feladatok és eredmények a hűtő és klímatechnika területén, valamint a tűzvédelemben (a freon és halongáz ózonkárosító hatásának megelőzése). • Utcai programok a) 4- 4 „szendvicsember” (tanulók) sétál a város forgalmas pontjain összesen l6 darab poszterrel, amelyekkel felhívjuk a lakosság figyelmét az ózonréteg károsításával összefüggő veszélyekre, ezek megelőzésének módjaira. A transzparenseket vivő tanulóknál 3-3 léggömb is van, amelyekkel a háromatomos oxigént (ózon) szemléltetjük. b) A szendvicsemberek osztogatják a járókelőknek az Ökotárs Alapítványtól és a Reflextől kapott kampány anyagokat, valamint az előadásra készült meghívókat, és riportokat készítenek az ózonról a járókelőkkel. A transzparenseket vivő tanulókat olyan tanuló kíséri, akinek a hátizsákjában mini hifitorony van elhelyezve, amely Jean Michel Jarre
• • •
Oxygene zenéjét, az Ózon Világnap szlogenjét és az ózonnal kapcsolatos egyéb hasznos információkat sugározza. A város legnagyobb áruházának kirakatában videón keresztül bemutatjuk a járókelőknek az Ökotárs Alapítványtól kapott videofilm összeállításokat az ózonról. Szeptember hónapban valamennyi általános és középiskolában bemutatásra kerül az ózonról szóló videofilm, szakmai kiselőadásokkal. Média megjelenések: - Rádió Szentes: a kampányról több alkalommal tudósítás, riport, reklám az Ózon Világnap szlogenjével: „Védd, hogy védhessen!” - Délmagyarország c. megyei lap: „Szendvicsemberek és előadások, Az ózonról Csongrádon” c. újságcikk - Városi Kábel TV Csongrád, Heti összefoglaló: „Az ózon védelmének világnapja”
Irodalom Durrell, Gerald: Az amatőr természetbúvár, Útmutató az élő természet tanulmányozásához, Gondolat Kiadó, Budapest 1987. Kovács István: Minden nap jeles nap. KTM, Bp.,1993. Könczei Réka – S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1997. Zöldbetűs ünnepeink, Süni 1. FÜZETEK - Süni Egyesület, Bp., 1998. Zöldszemmel - Ötlettár környezeti neveléshez. Nimfea Egyesület, Szarvas, 1998.
