Biológia 6. osztály. 1. A talaj élő és élettelen alkotórészeinek vizsgálata... 2

Biológia 6. osztály

1

Tartalom

Biológia 6. osztály 1.

A talaj élő és élettelen alkotórészeinek vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2.

A talaj víztartalma, vízáteresztő- és vízvisszatartó képességének vizsgálata . . . . . . . . . . . . 4

3.

A talaj vízfelszívó képessége, a talaj mésztartalma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6

4.

Porszennyezés, vízszennyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

5.

Lombosmoha morfológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

6.

Levéltetvek, pajzstetvek és taplógombák vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

7.

Erdei pajzsika morfológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

8.

Lucfenyő morfológiai vizsgálata. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

9.

Gyermekláncfű morfológiai vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

10. Bagolyköpet vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 11. Halak - a ponty morfológiai megfigyelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 12. Emlősök szaruképződményei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

Szerzők: Benke László, Dávidné Varga Gabriella, Pétervári Katalin

Lektorálta: Dr. Farkas Sándor egyetemi docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok

Készült a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010-0012 „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron” című pályázat keretében Felelős kiadó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A tananyagot a Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média Bt. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 Kft. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft. 7400 Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita Második javított kiadás, 2013.

2


Készítette: Pétervári Katalin

1. A talaj élő és élettelen alkotórészeinek vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj a földkéreg legfelső, termékeny, laza rétege. Legfontosabb alkotórészei: különböző méretű kőzettörmelék, elpusztult élőlények maradványai és bomlástermékei, víz a benne oldott ásványi sókkal, levegő, valamint talajlakó élőlények (egysejtűek, gombák, növények és állatok). Számos talajtípus létezik, melyek eltérő tulajdonságokkal és élővilággal rendelkeznek. Magyarország egyik leggyakoribb talajtípusa a barna erdőtalaj. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • nagyító • sztereomikroszkóp • tanári mikroszkóp digitális kamera-feltéttel

• • • •

vizsgálótégelyek Petri-csészék csipesz talajszita sorozat

• Állatismeret c. könyv • friss talajminta • szárított talajminta

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A talajmintából önts egy kupacot egy nagyobb Petri-csészébe! Figyeld meg, majd jellemezd színét, illatát, állományát! Csipesszel válogasd ki és helyezd kisebb Petri-csészékbe a szabad szemmel is látható növényeket és állatokat! Sztereomikroszkóppal vizsgálva, az Állatismeret c. könyv segítségével, próbáld meg azonosítani a talált állatokat és növényi részeket!

2. Az élőlényeket már nem tartalmazó, szárítószekrényben már kiszárított talajmintát szitáld át különböző lyukméretű szitákon! Kezdd a legsűrűbb szövésű szitával! Vizsgáld meg a méretük szerint szétválogatott alkotórészeket szabad szemmel, majd sztereomikroszkóp segítségével!

3

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Egészítsd ki az alábbi mondatokat! A vizsgált talaj ……………….…… színű, …………...........…..……… illatú, …………………................………… tapintású, …………………….. állományú. 2. Azonosított állatcsoportok: ………………………………………………………………………....................................……………….. .......................................................……………………………………………………………………………………………………………………….. 3. Felismert növényi szervek, maradványok: ……………………………………………………………………..........................…. ......................................................…………………………………………………………………………………………………………………………. 4. Az átszitált talaj megfigyelése A sűrű szövésű szitán áthullott részek jellemzői: ……………….……….....................…………………………………………. A közepes szövésű szitán áthullott részek jellemzői: ……………………………………………..................…………………. A durva szövésű szitán áthullott részek jellemzői: ……………………………………………….....................…………………. A durva szitán fennakadt részek jellemzése: ………………………………………………………….......................……………..

érdes pinceászka

parti ászka

Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján.

4



2. A talaj víztartalma, vízáteresztő- és vízvisszatartó képességének vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj vízháztartását a vízmegkötő- és vízáteresztő képességgel jellemezhetjük. Ez a képesség függ a talaj részecskéinek méretétől és a humusztartalomtól. Minél kisebbek a részecskék, annál könynyebben megkötik a vizet. A nagyobb részecskék között nagyobbak a rések, így könnyebben áteresztik a vizet. A talaj víztartalmát befolyásolhatja a csapadék mennyisége, eloszlása, valamint a környező vízfolyások. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

talajnedvesség-mérő kémcsőállvány kémcsövek szűrőpapír

• • • •

üvegkád főzőpohár táramérleg súlysorozattal vegyszerkanál

• stopperóra • mérőhenger • három különféle helyről gyűjtött talajminta

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A talaj víztartalma Tegyél az üvegkádba annyi talajt, hogy majdnem tele legyen, majd a talajnedvesség-mérőt a használati utasításnak megfelelően állítsd a talajba! Olvasd le a kijelzőn a mért értéket! 2. A talaj vízáteresztő képessége Állíts annyi kémcsövet a kémcsőállványra, amennyi talajt sikerült gyűjteni! Helyezz a kémcsövekbe tölcsért, erre megnedvesített szűrőpapírt, majd azonos mennyiségű nedves talajt tegyél a szűrőpapírra! A főzőpoharakba mérj ki 10 cm3 vizet, gyorsan, egyenként töltsd a talajmintákra! Stopperórával mérd meg, mennyi idő alatt szivárgott át a víz a talajokon!

3. A talaj vízvisszatartó képessége A talajmintákat ki kell szárítani (mikrohullámú sütőben)! Annyi kémcsövet tegyél a kémcsőállványra, amennyi talajmintád van! Tegyél a tölcsérekre száraz szűrőpapírt, majd erre tegyél annyi száraz talajt, hogy kb. félig megtöltsék! Mérd le a szűrőpapírokat a talajmintákkal együtt! Az adatokat rögzítsd! Ismét mérj ki a főzőpoharakba 10 cm3 vizet, majd töltsd a talajokra! Várj addig, míg vizet látsz csepegni, majd a szűrőpapírból a táramérleg tányérjára borítsd ki a talajt, s ismét mérd le! Mérd meg az átcsepegett víz mennyiségét mérőhenger segítségével! Eredményeidet rögzítsd a feladatlapon!

Feladatlap

5


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. A talaj víztartalmának mért értéke: ……………………….............................................................................................. 2. A talaj vízáteresztő képessége Egészítsd ki a táblázatot! Talajminta gyűjtési helye,vagy a talajfajta neve A víz átszivárgásának ideje (min, s) Sorrend 3. Vízvisszatartó képesség Talajminta gyűjtési helye, vagy a talajfajta neve Szárazon mért tömege Nedvesen mért tömege Az átcsepegett víz mennyisége (cm3) Melyik talajmintának a legnagyobb a vízvisszatartó képessége? ........……………………………………………………

Felhasznált irodalom KONTRA Klára (1987) Biológia 7-8. Budapest, Tankönyvkiadó. pp. 12-13. ÁBRA: saját ötlet alapján.

6



3. A talaj vízfelszívó képessége, a talaj mésztartalma Emlékeztető, gondolatébresztő A talaj vízfelszívó képességét befolyásolja a talaj szerkezete. A részecskék között vékony rések találhatók, melyek úgy működnek, mint a hajszálcsövek. Minél vékonyabb a csövecske, annál magasabbra emelkedik benne a víz. A felfelé haladó víz a felszínre jutva elpárolog. A talajban található mész a csonthéjas termésű gyümölcsfák számára különösen fontos. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

1 cm átmérőjű üvegcsövek gézlap gumigyűrű főzőpoharak

• • • •

vonalzó vegyszerkanál üvegbot mérőhenger

• táramérleg • szárított talajminták • sósav-oldat

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) A talaj vízfelszívó képességének vizsgálata • Az üvegcső egyik végére tegyél gézlapot, majd gumigyűrűvel rögzítsd! Annyi üvegcsövet készíts ezzel a módszerrel, amennyi talajmintád van! • Az üvegcsöveket a gézlappal lefelé fordítva helyezd az asztalodra! Töltsd fel 15 cm magasságig a talajmintákkal a csöveket, közben az üvegbot segítségével óvatosan tömörítsd a talajt! Amikor egyet megtöltöttél, írd a táblázatba a talajtípus nevét, vagy a gyűjtés helyét! • Annyi főzőpoharat tölts meg 10 cm3 vízzel, ahány üvegcsövet készítettél, majd minden főzőpohárba tegyél egy üvegcsövet a talajmintával! Mérd meg vonalzóval, hogy bizonyos időszakonként milyen magasságig nedvesedett át a talajminta!

A talaj mésztartalmának kimutatása • A talajmintákból mérj ki 10-10 g-ot a főzőpoharakba! A kémcsőállványba helyezz annyi kémcsövet, amennyi talajmintát kimértél, majd óvatosan tölts a kémcsövekbe 10-10 cm3 10 %-os sósavoldatot! A kémcsöveket különkülön helyezd bele a főzőpoharakba, majd mindegyiket mérd le! A kapott adatokat jegyezd le! • A sósavoldatot nagyon óvatosan töltsd a főzőpohárban lévő talajmintára, figyeld meg a változást! • Néhány perc eltelte után helyezd vissza a kémcsövet a főzőpohárba, s ismét mérd le együttes tömegüket! A kapott adatokat jegyezd le! • Oldd meg a munkafüzet feladatait!

7

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) A talaj vízfelszívó képességének vizsgálata Írd a táblázat megfelelő oszlopába, hogy milyen magasságig nedvesítette át a víz a talajmintákat! talajfajta

5. perc

10. perc

15. perc

Milyen irányban haladt a víz a kapillárisokban? Melyik üvegcsőben haladt a legegyenletesebben a víz? A talaj mésztartalmának kimutatása Mi történt a főzőpohárban, amikor a sósavat a talajmintára töltötted? Miért kell a sósavat óvatosan töltened a pohárba? Milyen anyag szabadul fel a talajra való öntés alatt? Hogyan hatna a felszabaduló anyag az égő hurkapálcára? Hogyan változott a talaj és a kémcső együttes tömege a kísérlet során? Töltsd ki a táblázatot! talajfajta

tömeg a kísérlet előtt (g)

tömeg a kísérlet után (g)

Mi történt a hiányzó anyagmennyiséggel?

Felhasznált irodalom KONTRA Klára (1987) Biológia 7-8. Budapest, Tankönyvkiadó. pp. 15-18. ÁBRA: saját ötlet alapján.

Tömegváltozás (g)

8



4. Porszennyezés, vízszennyezés Emlékeztető, gondolatébresztő A városokban, nagyobb településeken veszélyes mennyiségű lehet a szállópor. A por apró részecskéi származhatnak ipari szennyezésekből és más emberi tevékenységből. A vízszennyezés során szintén veszélyes anyagok jutnak a környezetbe. A szennyezés történhet mezőgazdasági vegyszerek és műtrágyák helytelen használatával, gyárak károsanyag kibocsátásával. A környezetszennyezés számos betegség előidézője lehet. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • • • •

sztereomikroszkóp tárgylemezek cellux olló alkoholos filctoll vonalzó

• • • • • •

kémcsövek kémcsőállvány cseppentő főzőpoharak üvegtölcsér szűrőpapír

• Petri-csésze • mérőhenger • különféle vízminták (csapvíz, árokvíz, tó vize stb…) • metilénkék oldat

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Porszennyezés vizsgálata 1. A szabadban, vagy a tanteremben található növények levélszínére helyezz egy cellux-darabot, majd óvatosan húzd le a növény leveléről. Ragaszd fel a tárgylemezre! Rajzolj a celluxos tárgylemezre egy 1 x 1 cm-es négyzetet! Az előző módszerrel vegyél pormintát ugyanannak a levélnek a fonákoldaláról is, ezen is készítsd el az 1 x 1 cm-es négyzetet! Jelöld meg, melyik mintát vetted a levél színéről! Helyezd a mikroszkóp tárgyasztalára a tárgylemezeket, s számold meg a négyzetekben található porszemeket! Adataidat jegyezd le a feladatlapon! Vízben lévő szennyezőanyagok vizsgálata 2. Mérj ki a vízmintákból 100-100 cm3-t főzőpo-

harakba! Helyezz a főzőpoharak mögé fehér lapot, figyeld meg a víz színét! Tegyél egy másik főzőpohárba tölcsért szűrőpapírral! A vízmintákat öntsd át a szűrőpapíron, minden vízmintát más-más pohárba! Figyeld meg, maradt-e szennyeződés a szűrőpapíron! Helyezd a szűrőpapírt a Petri-csészébe, tedd a sztereomikroszkóp tárgyasztalára és vizsgáld meg a szennyeződést! 3. Annyi kémcsövet tegyél a kémcsőállványra, amennyi vízmintád van! Tölts mindegyikbe más-más vízmintát! A kémcsöveket félig töltsd meg! Cseppents mindegyik kémcsőbe metilénkék oldatot és figyeld meg a változást!

9

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Porszennyezés vizsgálata 1. A megszámolt porszemek: - A levél színén ……………..db - Ilyennek láttam a mikroszkóp alatt a porszemeket:

- A levél fonákán ………………db

Vízszennyeződés vizsgálata 2. A vízminta gyűjtési helyét írd a mérőhengerek fölé! Egészítsd ki a feladatlapot megfigyeléseidnek megfelelően! ………………………….. ………………………….. ………………………….

1 A vizsgált víz színe ………………………….. Maradt a szűrőpapíron szennyeződés? Igen-nem ………………………….. Ezt figyeltem meg a mikroszkóp alatt:

2 3 ………………………….. …………………………. ………………………….. ………………………….

3. A szerves anyagot tartalmazó vízben a metilénkék oldata elhalványul. Színezd ki az ábrákat a tapasztaltak alapján:

1

2

3

Felhasznált irodalom MESTER Miklósné dr. (1997) A mi világunk környezetismereti munkafüzet 3. osztály. Budapest Apáczai Kiadó. ÁBRA: saját ötlet alapján.

10


Készítette: Benke László

5. Lombosmoha morfológiai vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A mohák az egész földön elterjedt növények, mintegy 26 000 fajuk ismert. Párnanövényként borítják a talajt, a háztetőket, a fák oldalait. A mohák telepes testfelépítésűek, spórával szaporodnak és szárazföldön élnek. A spórával és az ivarsejtekkel történő szaporodásuk váltakozva ismétlődik, ezt kétszakaszos egyedfejlődésnek, nemzedékváltakozásnak nevezzük. A mohák hímivarsejtjei vízben úszva jutnak el a petesejthez. Hazánkban mintegy 600 fajuk él, közöttük több védett növény is található. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kéznagyító • tárgylemez

• csipesz • színes ceruza

• lombosmoha (szőrmoha)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) • Vizsgáld meg kéznagyítóval a mohapárnát! • Csipesszel vegyél ki egy mohanövénykét és tedd tárgylemezre! • Milyen növényi részeket tudsz elkülöníteni a mohanövénykén?

• • • •

Készíts színes rajzot a látottakról! Milyen színűek az egyes növényi részek? Nevezd meg a rajzon a részeket! A részek mellé sorold fel működéseiket is!

Feladatlap

11


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Készíts rajzot a mohanövénykéről! Nevezd meg a növény részeit és sorold fel a részek működéseit!

• A mohák soksejtű növények, de ………….……. szöveteik nincsenek, ……………………. testelépítésűek. • A mohák vízfelvételre az egész ……………………………………………………. képesek. • A kiszáradást …… tűrik, hónapokon, éveken keresztül is megőrzik ……………………. száraz állapotban. • A mohák vízfelvételükkel megvédik a talajt a víz ………………………………………………………………........................... • A mohapárna a felszívott vizet folyamatosan …………………..……., környezetét …………………………,................. ezáltal kedvező mikroklímát biztosít az élőhelyén.

Felhasznált irodalom MÜLLNER Erzsébet (2003) Biológiai gyakorlatok és vizsgálatok. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. pp 84-87. ISBN 963 16 2829-9 Dr. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 106-109. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.


12


6. Levéltetvek, pajzstetvek és taplógombák vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A pajzstetvek és a levéltetvek apró, nedvszívó rovarok, szúró-szívó szájszervüket a növényi szövetekbe fúrják és növényi nedveket szívnak. Ezzel legyengíthetik és betegséggel fertőzhetik meg a növényt. A taplógombák egy része élősködő. Ezek gyakran pusztítják a fákat, cserjéket. Gombafonalaik a növénybe jutva, annak fatestét károsítják. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

Petri-csészék tárgylemezek vájt tárgylemez sztereomikroszkóp

• • • •

kés levéltetvek pajzstetvek taplógombák

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A begyűjtött levéltetveket tedd Petricsészébe, tedd rá a fedelét, nehogy kiszökjenek a vizsgálat ideje alatt! Először figyeld meg a tetveket kézi nagyítóval, majd helyezd a sztereomikroszkóp tárgyasztalára és felső megvilágítással vedd őket szemügyre! Oldd meg a munkafüzet feladatát! 2. Tegyél vájt tárgylemezre pajzstetveket, fedd le egy sima tárgylemezzel! Vizsgáld meg őket

nagyítóval, majd sztereomikroszkóppal! Fordítsd meg a tárgylemezt! Figyeld meg a pajzstetvek hasoldalát is! 3. Vizsgáld meg a taplógombát! Megfigyeléseidet rögzítsd a feladatlapon! A taplógomba alsó feléről óvatosan vágj le a késsel kb. 1 cm hosszú darabot! Helyezd a levágott részt tárgylemezre, majd vizsgáld meg!

13

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Jellemezd a levéltetveket! Mit figyeltél meg a nagyítóval való vizsgálat során? ………………………………………………………………………………………………....................................................................................... ……………………………………………………………….....……………………………….................................................................................. Mit tapasztaltál a rovar sztereomikroszkópos vizsgálata során? Rajzold le!

2. Miben különbözik a pajzstetvek és a levéltetvek testfelépítése? ..................................................................... ……………………………………………………………….....……………………………….................................................................................. A sztereomikroszkóp alatt milyennek láttad az élőlényt? Rajzold le!

a pajzstetű felülről nézve a pajzstetű alulról nézve 3. Taplógombák vizsgálata Ezt tapasztaltam tapintással: ............................................................……………………………………………......................... Ilyennek láttam mikroszkóp alatt: .....………………………………………......…................................................................... Készíts rajzot!

levéltetű

pajzstetvek egy fiatal ágon

Felhasznált irodalom KONTRA Klára (1987) Biológia 7-8. Budapest, Tankönyvkiadó. 169.p. ÁBRA: saját ötlet alapján.


14


7. Erdei pajzsika morfológiai vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A harasztok szövetes testfelépítésű, gyökeres, száras, leveles, spórával szaporodó növények. A harasztok törzsének népes osztályát alkotják a páfrányok, mintegy 12 000 fajjal. A trópusi páfrányok közül számos a fánlakó, epifita. A hazai képviselőik talajlakók. A páfrányok többsége árnyéktűrő, erdei aljnövény, de fénykedvelő, sziklákon élő fajok is előfordulnak. A páfrányok között megtalálhatók dísznövények, gyógynövények és védett fajok egyaránt. Az egyik leggyakoribb hazai páfrányunk az erdei pajzsika, mely a tápanyagban gazdag, üde, árnyas erdők termetes évelő aljnövénye. Az állatgyógyászat az erdei pajzsika hatóanyagából féregűző készítményeket állít elő. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • csipesz

• kézinagyító

• erdei pajzsika

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) • • • •

Vizsgáld meg szabad szemmel a páfrányt! Milyen részekre tagolódik a növény? Milyen típusú a gyökérzete? Milyen szártípusokat tudsz a növényen elkülöníteni?

• • • •

Milyen a levelek tagoltsága? Milyen a levelek színe? Hol találsz a növényen spóratartókat? Milyen színűek a spórák?

15

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) • A gyökérzet típusa: ………………………………………............................................................................................................... • A földbeni szár neve: ………………………………………………. színe: ……………………............................................................. funkciója: …………………………………………., ………………………………………………...................................................................... • A föld feletti szár típusa: ………………………………………………............................................................................................ • A leveles szárat együtt ……………………………………….....................................................................................nevezzük. • A levelek tagoltsága: …………………………………………………….............................................................................................. • A levelek kapcsolódása a szárhoz: …………………………………........................................................................................ • A levelek színe felül: ………………………………., a levelek színe fonákon: …………………………………............................ • A fiatal levelek jellegzetes alakúak, …………………………………………...............….. behajlók, dúsan szőrözöttek. • A levelek fonákán található spóratartókban fejlődnek a ……………………….......................................................... • A spóra ……………………………………………………………………………., színe ………………………................................................... • A spórából fejlődik ki az ……………………............................….., rajta jönnek létre az ivarszervek, melyekben …………....………………….……termelődnek. A ..................................... eljutását a petesejthez a .............……. segíti. A zigótából fejlődik ki maga a ...………………………….................………….., melynek levelei .................................-n jönnek létre a ...................................................... . • Ezt a szaporodási módot ……………………………………………………………...................................………………… nevezzük.

Felhasznált irodalom MÜLLNER Erzsébet (2003) Biológiai gyakorlatok és vizsgálatok. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. pp 100-103. ISBN 963 16 2829-9 Dr. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 110-111.ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

16



8. Lucfenyő morfológiai vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A nyitvatermők törzsének jellegzetes képviselői a tűlevelű fenyők. Az ismert fenyőfajok száma viszonylag kevés, egyedszámuk mégis a nagy kiterjedésű erdők miatt óriási. A fenyők hajtásos, fásszárú, tűlevelű, virágos, magvas szárazföldi növények. A lucfenyő Észak-, és Közép-Európa jellegzetes hegyvidéki faja a „fenyőöv” régióban. Hazánkban az Alpokalján találhatók őshonos lucfenyvesek, másutt telepített állományaik fordulnak elő. Egyes lucfenyők akár 500 éves kort, 50 méter magasságot és 2 méter törzsátmérőt is elérhetnek. A lucfenyő fáját sokoldalúan felhasználják: pl. papírt, bútort, hangszereket készítenek belőle, de dísznövényként, karácsonyfaként is ismerjük. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kézinagyító • vonalzó • lucfenyő fakorong

• lucfenyő ág • lucfenyő toboz

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) • Vizsgáld meg szabad szemmel a fakorong külső kérgét! • Figyeld meg a lucfenyő fájának felépítését!

• Vizsgáld meg leveleinek állását, alakját, hosszát! • Milyen alakú a toboz? • Milyen nagyságú a toboz?

Feladatlap

17


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) • • • • • • • • • • • •

A szár típusa: ………………………............A A kéreg színe: ……………………………………………………........................................................................................................... A lucfenyő fája: ………………………………………………….......................................................................................................... Az évgyűrűk számából következtetni lehet …………………………………………………………............................................ Az évgyűrűk vastagságából következtetni lehet …………………………………………………………………........................... A levelek …………….................……… állnak. A levelek elhelyezkedése a száron ………………….…………………......... A levelek alakja ……………......................................……... A levelek hossza:…………………............................................. A lombozat típusa ……………..............……………... , ami azt jelenti, hogy ……………………………………………................. A leveleket borító anyag a ………….....................…., amely véd a …………………………..............……., kórokozóktól. A toboz ………………………………………………………………………………………………………………...................................................... A toboz alakja ………………………………............................…………. A toboz hossza ………………....................................... A nyitvatermő elnevezés arra utal, hogy a fenyők magjai a termőlevelek hónaaljában ………..……………. fejlődnek, nem ……………...............………………, ezért a nyitvatermőknek nincs ……………………........................... • A lucfenyő hajtásvégi helyzetű …………………… virágzatából a ……........…… közvetítésével jut a virágpor a termős virágzatra, amelyben szabadon fejlődnek ki a szárnyas ……………………............................................... • A faiskolákban a lucfenyőt nagy tömegben ………………...….…. állítják elő, de a különleges tulajdonságú változatok esetében a …………………...............................................................……………. hajtásdugvánnyal végzik.

Felhasznált irodalom MÜLLNER Erzsébet (2003) Biológiai gyakorlatok és vizsgálatok. Budapest, Műszaki Könyvkiadó. pp 100-103. ISBN 963 16 2829-9 DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 113. ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.


18


9. Gyermekláncfű morfológiai vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A zárvatermők törzsének egyik fajokban leggazdagabb családja a fészkesvirágzatúaké. A fészkesvirágzatúak nevüket a jellegzetesen lapos, vagy kúpos virágzatukról kapták. A fészekben csoportosan elhelyezkedő virágaik lehetnek csöves vagy nyelves típusúak. A nyelvesvirágúak közismert, helyenként tömeges előfordulású képviselője a gyermekláncfű. A növénynek számos népi elnevezése is ismert: pongyola pitypang, kácsavirág, buborékfű, barátfej. Az évelő gyermekláncfű kora tavasztól virágzó gyomnövény, réteken, kaszálókon, árokpartokon. Tavaszi friss hajtásait magas B2- és C-vitamintartalmuk miatt salátaként is fogyasztják. Szárított gyökeréből, leveléből emésztést serkentő, vizelethajtó, vértisztító teát is készítenek. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kézi nagyító • csipesz • tárgylemez

• vonalzó • gyermekláncfű - virágzó • gyermekláncfű - terméses Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás)

• Vizsgáld meg szabad szemmel a növény részeit! • Mérd meg a gyökerének hosszát! • Vizsgáld meg a növény földalatti szárrészét! • Figyeld meg szárának felépítését! • Vizsgáld meg a levelek alakját, formáját, tagoltságát!

• Nagyítóval vizsgáld meg a virágzatot! • Csipesszel emelj ki egy nyelves virágot és tedd tárgylemezre! Rajzold le! • Egy termést emelj ki csipesszel a bóbitából, tedd tárgylemezre és rajzold le!

19

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) • A gyökérzet típusa: ………………................……………… A gyökér hossza: ……………………............................................. • A föld alatti szárrész neve: ……………………………………….........…………., színe ……………………………............................. • A szár típusa: ……………………….......................………..…… A szár belül: …………………………………….………….................... • Tejnedv színe: …................................……………… A szár a tetején ……………………………………………………. végződik. • Levelek állása: ……………..................……………………… A levelek alakja: ……………………………………………..................... • A levelek tagoltsága: ……………………………………………………….. A levelek csúcsa: ……………….................................... • A fészekvirágzat alakja: ………...........................…………………. A virágok típusa: …………………………………………....... • A termés típusa: ……….....................…………………………. A termés terjedése:………………………………………................ nyelves virág rajza

repítőszőrös kaszattermés rajza

Felhasznált irodalom DR. PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. pp. 121-123 ISBN 963 18 7023 5 ÁBRA: saját ötlet alapján.

20



10. Bagolyköpet vizsgálata Emlékeztető, gondolatébresztő A baglyok éjszaka aktív, ragadozó madarak. Táplálékukat egészben nyelik le. Begyük nincs. Táplálékuk emészthetetlen maradványai (toll, szőr, csont, stb.) kis gombóccá állnak össze gyomrukban, melyet felöklendeznek és kiköpnek (bagolyköpet). Fő táplálékaik: kisemlősök, énekesmadarak, néha kétéltűek és ízeltlábúak lehetnek. A köpetben található maradványok alapján megtudhatjuk, mivel táplálkozott a bagoly. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • • • •

gumikesztyű Petri-csésze bonctűk csipeszek

• • • •

erős sertéjű, kis kefe ecset kézi nagyító vonalzó

• sztereomikroszkóp • bagolyköpetek • tolómérő

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Gumikesztyűben dolgozz, ügyelj a fertőzésveszélyre! Figyeld meg a köpet alakját! Mérd le vonalzóval, vagy tolómérővel hosszát és szélességét! Vizsgáld meg a köpetet kézi nagyítóval!

Csipesszel, bonctűvel óvatosan bontsd szét a köpetet, a talált nagyobb méretű maradványokat tedd külön Petri-csészébe! Helyezd a maradványokat a csészével együtt a mikroszkóp alá! Keress kisebb méretű állati maradványokat!

21

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Rajzolj le egy ép bagolyköpetet!

2. Milyen színű? ……………….. Hossza: ………………mm. Szélessége: ………………. mm. 3. Kézi nagyító alatt az alábbi maradványokat ismertem fel: ……….............................……………………………………. ………………………………………………….................................................................………………………………………………………………. 4. Rajzolj le néhány maradványt (koponyát, csontot, stb.)

5. Mikroszkóppal az alábbi részeket figyeltem meg: …………………………………………………………................................ ………………………………………………….................................................................……………………………………………………………….

Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: saját ötlet alapján.


22

Készítette: Dávidné Varga Gabriella

11. Halak - a ponty morfológiai megfigyelése Emlékeztető, gondolatébresztő A természetes vizekben nagyon sokféle élőlény él. Közülük a legismertebbek a gerincesekhez tartozó halak. Világszerte számtalan fajuk előfordul. Az egyik legelterjedtebb tenyésztett halfaj a Földön a ponty. Hazánk álló- és folyóvizeiben is közismert. Mivel húsa igen kedvelt, jóízű, kissé szálkás, halastavakban is tenyésztik. Szervezete tökéletesen alkalmazkodott a vízi életmódhoz. A tenyésztett változatai alakjukban, színükben és a pikkelyeik elhelyezkedésében is különbözhetnek. Hozzávalók (eszközök, anyagok) • bonctál • kézi nagyító • színes ceruza

• elölt ponty (a vizsgálat más fajjal is elvégezhető)

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) Az elölt pontyot helyezd bonctálba és vizsgáld meg! 1. Figyeld meg a ponty testalakját, színét! Az ábra segítségével azonosítsd be a testtájait és az úszóit! 2. A hal bőrét vizsgálva figyeld meg a pikkelyek elhelyezkedésének irányát! Egy kézi nagyító segítségével nézd meg egy pikkelyen az évgyűrűszerű növekedési vonalakat! Keresd meg az állat két oldalának közepén húzódó oldalvonalakat!

3. A fej két oldalán a kopoltyúfedőket kissé felemelve nézd meg a kopoltyúkat! 4. Nézz bele az állat szájába! 5. Keresd meg a ponty tápcsatornájának kivezető nyílását a törzs és a farok határánál a hasi oldalon! 6. A hal fején figyeld meg az érzékszerveit: a szemeket, egy kézi nagyító segítségével a páros orrüregben a szaglógödör nyálkahártyaredőit, a szája körül a 2 pár bajuszszálat az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben!

23

Feladatlap


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1.1 Milyen összefüggést látsz a hal oldalt lapított, orsó alakú teste és az állat élőhelye között? ……………………………………………………………………………………………………………………………...................................................... 1.2 A megfigyeléseid alapján színezd ki az ábrán szereplő pontyot! 1.3 Az úszók melyik testtájhoz kapcsolódnak? ............................................................................................................. 1.4 Húzd alá egy vonallal a páratlan, és két vonallal a páros úszók neveit! 2.1 A halat fogva milyennek érzed a bőrét? .................................................................................................................... 2.2 Rajzolj be néhány pikkelyt az ábrán szereplő ponty törzsére! Figyelj az elhelyezkedésüknek az irányára! 2.3 Mire tudunk következtetni a pikkelyek körkörös vonalaiból, akárcsak a fák évgyűrűiből? ……………… …………………………………………………………………………………………………………......................................................... 2.4 A vízben élő halak jellegzetes érzékszerve az oldalvonal. Mit érzékelhetnek vele a halak? .................. ...............................................A 3.1 Melyik életműködés szerve a kopoltyú? …………………………………………………………………………............................... 3.2 Mitől élénkpiros színűek a kopoltyút felépítő kopoltyúlemezek? ……………………………………………................ 3.3 A kopoltyúkon átáramló vízből melyik gáz jut ezeken keresztül az állat testébe? …………………………....... 4.1 Látsz a szájüregben fogakat? ………………………............................................................................................................. 4.2 Milyen a nyelve? …………………………………………............................................................................................................ 4.3 A garat két oldalán sorakozó réseken hová áramlik a víz? ……………………………………………........................... 5.1 Rajzold be a végbélnyílás helyét az ábrába! 6.1 Rajzold be a bajuszszálakat a ponty ábrájába! A ponty mindenevőként rovarlárvákat, férgeket, növényi részeket eszik iszapos aljzatú, álló és lassan folyó vizekben. 6.2 Melyik érzékszervek segíthetik leginkább a halakat a vízben való táplálékszerzésben? ………………………………………………………………………………………………………………………..…....................................................... Melyik lehet kevésbé fontos? ………………………………………….......................................................................................

Felhasznált irodalom ENDRÉDI Lajos (2000) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 263-268 PERENDY Mária (1996) Biológiai vizsgálatok, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó pp. 77-78 ZBORAY Géza (1989) Összehasonlító anatómiai praktikum I. kötet, Budapest Tankönyvkiadó pp. 244 ÁBRA: saját ötlet alapján.


24

Készítette: Dávidné Varga Gabriella

12. Emlősök szaruképződményei Emlékeztető, gondolatébresztő Az állatok testének belsejét a kültakaró határolja el a külső környezettől. A gerinces állatok kültakarója a bőr. A szárazföldi hüllőknél, madaraknál, emlősöknél ennek külső rétege az elszarusodó hám. Ez a védőréteg úgy jön létre, hogy a külső sejtjeik szaruval telnek meg, ellaposodnak és elhalnak, „elszarusodnak”. A szaruréteg biztos védelmet nyújt a kiszáradással szemben és jól véd a mechanikai hatások ellen is. Az emlősök jellegzetes szaruképződményei a szőrök. Színük, hosszuk, vastagságuk fajra jellemző. Sok állatnál találunk még ezen kívül is szaruképződményeket, ilyenek a szarupikkelyek, köröm, karom, pata, tülök. Nézzük meg néhány előfordulásukat, jellegzetességüket! Hozzávalók (eszközök, anyagok) • kézi nagyító • borszeszégő, gyufa, csipesz • sertés, juh, nyúl, szarvasmarha, ló szőrös bőréből kb. 10×10 cm-es darabkák (tartósított), sorszámozva

• óraüvegen körömdarabka, gyapjúfonal (saját hajszál) • sertés és ló patás lába (kikészített modell) • szarvasmarha koponya tülkös szarvval és őz koponya aganccsal

Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Ismerd fel az állatok bőrét a sorszámozott minták alapján! 2. Keress szőrszálakat egy kézi nagyítóval a karodon és a tenyereden is! Figyeld meg a színét, vastagságát! Számold meg kb. hány szálat találsz egy cm2-en? 3. Miután meggyújtottál egy borszeszégőt, fogj csipeszbe egy kihullott (esetleg kihúzott) hajszáladat és tartsd a lángjába! Ismételd meg

egy körömdarabkával, majd egy kis darabka gyapjúfonallal! Mit tapasztalsz? 4. Figyeld meg és hasonlítsd össze egy sertés lábát és egy ló lábát! Hány ujjukon van pata? 5. Figyeld meg a szarvasmarha tülkös szarvát és az őz agancsát! Hasonlítsd össze! Válaszolj a feladatlap kérdéseire!

Feladatlap

25


FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) 1. Írd a felismert emlős bőrének sorszámát a neve mellé! sertés…………….. juh……..…………. nyúl……………….. szarvasmarha……..…. ló………. 2. A karodon nagyítóval megfigyelt szőrszálak színe, vastagsága :……………………………....................................... körülbelüli száma…………………A a tenyereden megfigyelt szőrszálak száma:………………………………........................................................................... Hasonlítsd össze a válaszaidat a társaidéval! Milyen következtetést tudsz levonni az emberi szőrszálak színéről, vastagságáról, elhelyezkedéséről? ..................................................................A 3. Miután borszeszégő lángjába tartottad a hajszálat, a körömdarabkát és a gyapjúfonalat, mit tapasztaltál mindháromnál? ………………………………………………………………………….................................................................. Milyen anyagból van mindegyik? ………………………….................................................................................................. 4. A sertés és a ló lábának tanulmányozása után egészítsd ki a mondatok hiányzó kifejezéseit! Az ábra is segíti a megoldást! A sertés és a ló lábujjainak végét …………...….borítja. A sertés lábán ….ujj van és csak ….ujja érinti a talajt. A ló lábán ....................….ujj van. Ezért a sertés …………..…........…….., a ló …………...............………… állat. 5. Hasonlítsd össze a szarvasmarha tülkös szarvát az őz agancsával! Nyilazd az összekeveredett állításokat annak az állatnak a nevéhez, amelyikre jellemző! SZARVASMARHA SZARVA ŐZ AGANCSA a, a bak viseli b, tülök c, fejlődésekor vérerekkel dúsan behálózott bőr fedi d, belül üreges e, belül tömör f, csont az anyaga g, a homlokcsont nyúlványa h, a bőr vastagon elszarusodik i, az állat halála után a tülök lehúzható j, minden év őszén lehullik

Felhasznált irodalom HARDÉGENNÉ R. É. - KÖVES J. (2001) Természetismeret tankönyv az általános iskolák 6. évfolyama számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó JÁMBOR GY. - VÍZVÁRI A. (1997) Természetismeret 6. Szeged, Mozaik JUHÁSZ - KROPOG - MÁNDICS - MOLNÁR - ÜTŐNÉ (2001) Természetismeret 5. munkafüzet. Budapest, Műszaki ÁBRA: saját ötlet alapján.

Biológia 6. osztály ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

26

Jegyzetek

Jegyzetek ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A ..........................................................................A

27


Működési szabályzat A laboratóriumi munka rendje

- A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok

1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlat-

eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gáz-

vezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók

csap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa

tartózkodhatnak.

meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz

2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek.

meggyújtása . - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár

6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószek-

előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk

rényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlat-

elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen

hoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében.

Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből

elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak.

eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség.

Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről

1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök

Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja

helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók

szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi.

- Porraloltó készülék, vészzuhany

Tűz vagy égési sérülés esetén

- Elsősegélynyújtó felszerelés

- Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz,

- Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok

homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani.

2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselé-

- Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani!

se, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül

- Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak

a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni.

száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek.

4. A laboratóriumban étkezni tilos.

Mérgezés esetén

5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény

- Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk.

következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra

- A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad

jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt

vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérülé-

sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet,

seket okoz

veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok

- Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk.

kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd

Sebesülés esetén

mossuk le bő csapvízzel.

- A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük.

8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt

- A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk.

helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat,

Áramütés esetén

lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük.

- Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük

Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka.

és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.

Biológia 6. osztály. 1. A talaj élő és élettelen alkotórészeinek vizsgálata... 2

Recommend Documents