A TALAJJ Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talaj fogalma, fontosabb tulajdonságai Talajökológia, 1. előadás
A l jf A talaj fogalma l A talaj a szilárd földkéreg legfelső (pedoszféra, 5 j g g (p m vastagság), laza, termékeny takarója. Háromfázisú, heterogén, polidiszperz rendszer. g p p Legfontosabb tulajdonsága a termékenység Kialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra 5 Kialakulása a Föld kőzetburkának (litoszféra, 5‐ 30 km vastagság) felszínén, külső erők hatására lejátszódó mállási folyamatoknak köszönhető lejátszódó mállási folyamatoknak köszönhető Fizikai, kémiai és biológiai mállási folyamatok
T l jké ődé Talajképződés Fizikai mállás: szemcseméret csökkenés (aprózódás) Hőmérséklet‐változások ő é é e á o á o Só‐repesztés Növényi gyökerek talajlakó állatok hatására Növényi gyökerek, talajlakó állatok hatására.
A megnövekedett fajlagos felület miatt a kémiai folyamatok nagyobb térhez jutnak
T l jké ődé Talajképződés Kémiai mállás: ásványok feloldódása vagy kémiai szerkezetének vagy kémiai szerkezetének megváltozása vizes közegben. Hidratáció ásványok fellazulása y ionok kioldódása, kicserélődése kémiai szerkezet szétesése kémiai szerkezet szétesése talajkolloidok képződése, kristályosodás, másodlagos agyagásványok) á dl á á k)
T l jké ődé Talajképződés Biológiai mállás: humuszképződés és mineralizáció i li á ió Humusz: a talajban és a talajfelszín j j közelében felhalmozódó, állati és növényi eredetű szerves maradványokból képződő y p humuszanyagok összessége.
Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok) Humifikáció: huminsavak, fulvosavak, huminok) Agyagásványokkal kapcsolat: agyag‐humusz p komplexek.
T l j i ál Talajvizsgálat Alapvetően 14 paraméter:
pH, Arany‐féle kötöttségi szám, vízoldható sók mennyisége (%), humusztartalom (%), szénsavas mésztartalom (%), Al oldható P2O5 és K2O tartalom (mg/kg), Na tartalom (mg/kg), nKCl oldható Mg, NO2‐NO3‐N, SO4‐S tartalom (mg/kg), EDTA oldható Cu, Mn, Zn tartalom (mg/kg)
Fizikai i ik i talajféleség l jfél é Szemcseméret eloszlás (Atterberg) Talajszemcsék mérete kőzettörmelék >200 mm durva kavics 20-200 mm apró kavics 2-20 mm durva homok 0,2-2 mm fi finom h homok k 0,02-0,2 0 02 0 2 mm iszap 0,002-0,02 mm agyag <0 002 mm <0,002
Fi ik i l jfél é Fizikai talajféleség
Fi ik i l jfél é Fizikai talajféleség Leiszapolható rész % ‐ (Li%) Higroszkópossági érték Higroszkópossági érték
Mitscherlich(10%‐os H2SO4fölött, 95,6% relatív páratartalom) jele: Hy relatív páratartalom) jele: Hy Kuron(50%‐os H2SO4fölött 35,2% relatív páratartalom) jele: hy páratartalom) jele: hy Sík Károly (CaCl2*6H2O fölött, 35% relatív páratartalom) jele: hy1 páratartalom) jele: hy1
Arany‐félekötöttségi szám (KA) Öt órás kapilláris vízemelő‐képesség
Fi ik i l jfél é Fizikai talajféleség Arany‐féle kötöttség 100g légszáraz talajhoz hány ml víz kell az hány ml víz kell az adott állapot eléréséhez Homok: 30 alatt Vályog: 37 42 Vályog: 37‐42 Agyag: 50<
Mire jó? Integrált mérőszám Integrált mérőszám a víz és levegő‐ gazdálkodásra dálk dá
Humusztartalom l Talaj szervesanyag‐tartalmának mérőszáma éő á
0.5‐6% közötti a hazánkban. Megítélése összefügg a fizikai talajféleséggel.
Szerepe a talajban: S e epe a a ajba
Tápanyagforrás Tápanyagkötés Vízmegőrzés Hőgazdálkodás Szerkezet Hőgazdálkodás, Szerkezet Puffer
Mésztartalom é l Sósavval CO2 keletkezése közben reagál. A pezsgés (CO2 keletkezés intenzitása) alapján pezsgés (CO keletkezés intenzitása) alapján következtetünk a minta mésztartalmára.
A pezsgés mértéke A mésztartalom (% ban) A pezsgés mértéke A mésztartalom (%‐ban) nincs pezsgés ‐ nincs (mészmentes/hiányos) é i d é h llh tó 0 1 1% pezsgés nincs, de sercegés hallható 0,1‐ gyenge pezsgés ‐ 1‐2% (gyengén meszes) közepes pezsgés ‐ kö é 2 5% 2‐5% erőteljes rövid pezsgés ‐ 5‐10% (erősen meszes) erőteljes, tartós pezsgés ‐ ő lj ó é 10% f l i 10% feletti
Talaj pH A talaj kémhatása pH‐érték Mé é U i I dikát Mérés: Univ. Indikátor, pH mérők H é ők erősen savanyú savanyú gyengén savanyú semleges gyengén lúgos lúgos erősen lúgos
4,5‐nél kisebb 4,5‐5,4 5,5‐6,7 6,8‐7,2 7,3‐7,9 8,0‐9,0 9‐nél nagyobb
pH és Mésztartalom szerepe H é Mé l A mész szerepe a talajban: Talajszerkezet kialakítása: kedvezőbb hő és levegő gazdálkodás g g Talaj puffer‐rendszer Kémhatás: tápelemek felvehetősége Kémhatás: tápelemek felvehetősége
pH szerepe a talajban: Oldhatósági viszonyok Tápanyagfelvételi folyamatok ápa yag e é e i o ya a o
Tápa ya ta talo Tápanyagtartalom meghatározás e hatá o á A talajvizsgálat módszereit a magyar szabvány rendezi: b á d i MSZ‐08‐0206‐2:1978 MSZ‐08‐0205:1978 MSZ‐08‐0210‐2:1977 MSZ‐20135:1999 S b á Szabványok alapján zajlik. k l á lk
T l jí Talajtípusok, talajosztályozás k l j ál á Talajtípusok: egy talajtípusba azokat a talajokat soroljuk, amelyek hasonló környezeti feltételek lj k l kh ló kö ti f ltét l k mellett alakultak ki és a talajfejlődés folyamatában hasonló állapotot értek el. hasonló állapotot értek el.
Talaj‐főtípusok (9 főtípus)
R t l j k l jf jlődé k i áll Romtalajok: talajfejlődés korai állapota, vagy folytonos leromlás (2 főtípus) Zonális főtípusok adott klímán klima onális Zonális főtípusok: adott klímán, klimazonális növényzeti típus alatt (3 főtípus) Azonális főtípusok: Klímától független tényező Azonális főtípusok: Klímától független tényező alakítja őket (4 főtípus)
Vá l j k Váztalajok Váztalajok: Talajfejlődés kezdeti állapota, vagy leromlás Sekély y termőrétegg (max. ( 25-30cm)) A-C –szintes talajok
Futóhomok Humuszos homok Köves és kavicsos váztalajok
Vá l j k Váztalajok
Sziklás váztalaj
Kavicsos váztalaj
Földes váztalaj
Ö é és lejtőhordalék talajok Öntés‐ é l j őh d lék l j k Öntés‐ és lejtőhordalék talajok: Egymásra rétegzett hordalékok NINCSENEK szintek Termőképesség a rétegek minőségétől függ
Lejtőhordalék talaj Lejtőhordalék talaj Nyers öntéstalaj Humuszos öntéstalaj Humuszos öntéstalaj
Ö é és lejtőhordalék talajok Öntés‐ é l j őh d lék l j k
Nyers öntéstalaj
Lejtőhordalék-talaj
Kő h á ú l j k Kőzethatású talajok Sötétszínű erdőtalajok/Kőzethatású t l j k talajok
Sekély‐közepes, ritkán mély talajok Alapkőzet a meghatározó A‐C szintes talajok Csop. Alapkőzet típusa és a termőréteg mélysége alapján: Erubáz ‐> Ranker Fekete rendzina, barna rendzina, h humuszkarbonáttalaj k b á l
Kő h á ú l j k Kőzethatású talajok
Fekete rendzina
Barna rendzina
Erubáz talaj
B Barna erdőtalajok dő l j k Barna erdőtalajok: erdőklímában, erdőállományok alatt kialakuló talajok erdőállományok alatt kialakuló talajok. Háromszintes A‐B‐C típusú talajok Átmosásos típusok Á Fontosabb folyamatok: y
Humuszosodás Kilugozódás Agyagosodás és agyagvándorlás Agyagszétesés Kovárványosodás Glejesedés
B Barna erdőtalajok dő l j k
Agyagbemosódásos gy g b. e.t. Savanyú b. e.t.
Podzolos b. e.t.
B Barna erdőtalajok dő l j k
Pszeudoglejes b. e.t.
Barnaföld
B Barna erdőtalajok dő l j k
Rozsdabarna b.e.t.
Kovárványos b.e.t.
Csernozjom b.e.t.
C Csernozjom talajok j l j k Száraz klíma, korlátozottan engedi a fás vegetáció á ió ki kialakulását, l k lá á gyepekk Lösz és egyéb gy meszes finomüledék Erősen humuszos egyensúlyi vízháztartású AC szintes talajok Magas humusztartalom, 3-4%-os
Csernozjom C j Réti csernozjom Csernozjom jell. homoktalaj
C Csernozjom talajok j l j k
Csernozjom talaj Csernozjom jellegű homoktalaj
Szikes talajok Erősen kötött talajok ABC szintezettségűek Párologtató g típusú p talajok j Különféle mennyiségben Na2CO3 vagy NaCl tartalmaznak.
Szoloncsák talaj Szolonyec talaj Sztyeppesedő réti szolonyec
Szikes talajok
Szoloncsák talaj
Szolonyec talaj
Réti talajok Mély, humuszos talajok AC szintezettség Többletvíz áll. jjelen van.
Réti talaj Szikesedő réti talajj Lápos réti talaj
Réti talaj
Láptalajok Ritka talajok Klasszikus szintezettség nem figyelhető gy megg Magas humusztartalom 5%< Tőzeg illetve kotu a feltalajban Ritka Ritk közösségek kö ö é k őrzői ő ői
Mocsári és ártéri erdők talajai Átmeneti és fiatal talajképződmények Tápanyagellátottságuk p y g g kedvező Magas humusztartalom Alacsony mértékű kilugzás
