Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

Jelen elıadás tartalma: A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) Az Egyezmény A CBD Stratégiai Terv

Az EU Biodiverzitás Stratégiája tartalom helyzete

Kulcskérdések és a Föld Barátai Európa (FoEE) követelései: Globális és európai szinten Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezményt az ENSZ Környezet és Fejlıdés világkonferenciáján fogadták el Rióban 1992-ben Multi-laterális egyezmény – konszenzuson alapul – és egyike a 3 riói egyezménynek (a másik kettı: az UNFCCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az UNCCD, az ENSZ Sivatagosodás elleni küzdelem Egyezménye) 192 állam és az EU ratifikálta (az USA pl. nem)


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Az Egyezmény szövegét kiegészítik a végrehajtásáról szóló döntések Egy ilyen nagyobb döntéshozó testület az Egyezmény részes feleinek konferenciája (Conference of the Parties,COP), kétévente Egyéb testületek:

SBSTTA (Subsidiary Body on Technical and Technological Advice, Technikai és Technológiai Tanácsadó Kisegítı Testület) WGRI (Working group on Implementation, Végrehajtási Munkacsoport) Egyéb munkacsoportok (pl. AHTEG – Ad Hoc Technical Expert Groups, ad-hoc Technikai Szakértıi Csoportok) A Titkárság (Secretariat) székhelye: Montreal, Kanada – a dokumentumokat készíti Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Magában foglalja: Fajok biológiai sokfélesége Genetikai sokféleség (fajokon belüli) Ökoszisztémák sokfélesége

1. Cikkely: Az Egyezmény céljai: A biodiverzitás megırzése Biodiverzitás fenntartható használata A genetikai erıforrásokhoz való hozzáférés és a használatukból adódó javak igazságos és egyenlı elosztása (Access and Benefit Sharing, ABS)


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény 6. cikkely: A felek, a nemzeti körülményekkel és lehetségekkel összhangban: a) alakítsanak ki nemzeti biodiverzitás stratégiákat és akcióterveket (NBSAP) a biodiverzitás megırzése és fenntartható használata céljából b) integrálják ezeket szektorális politikákba és tervekbe

20. cikkely: A fejlett országoknak kiemelt felelıssége van az Egyezmény és végrehajtása pénzügyi támogatásában.


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): Az Egyezmény Elemei még többek között: in-situ és ex-situ védelem A bennszülött népek jogai (8j cikkely) 7 tematikus munkaprogram (erdık, mezıgazdaság, védett területek, szárazföldi vizek, hegyek stb.) Horizontális ügyek Biológiai biztonság/génmódosított szervezetek (Cartagena Jegyzıkönyv, 2000, 161 állam írta alá)


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv 2010-es célszám (2002-ben elfogadva, együtt az 1. stratégiai tervvel): „Az Egyezmény három célkitőzése hatékony és koherens végrehajtása annak érdekében, hogy 2010-re jelentısen csökkenjen a biológiai sokféleség romlása globális, regionális és nemzeti szinten, mivel ez hozzájárul a szegénység csökkentéséhez és az összes földi életforma hasznát szolgálja.„ A 2010-es célszámot nem teljesítettük - okok:

A célok nem voltak mérhetık vagy eredmény-orientáltak A végrehajtás hiányosságai Az integrálás hiánya Pénzügyi támogatás hiánya A fejlıdı országokat nem vették kellıen figyelembe Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Következmények: Új stratégiai terv 20 eredmény-orientált, mérhetı céllal és indikátorok 2020-ra Nemzetközi rendszer a biodiv. hozzáférésrıl és a javai igazságos elosztásáról (az Egyezmény 3. célja) = Nagoya Jegyzıkönyv Új pénzügyi források: A rossz támogatások eltörlése A biodiverzitás értékelése (TEEB tanulmány) A fejlett országoktól erıteljesebb támogatás

„Nagoya csomag“ Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 1. cél: 2020-ra legkésıbb az emberek tudatában vannak a biológiai sokféleség értékének és azon lépéseiknek, melyeket a megırzése és fenntartható használata érdekében tudnak tenni. 3. cél: Legkésıbb 2020-ig, a biológiai sokféleségre ártalmas ösztönzıket vagy támogatásokat megszüntetik, fokozatosan leépítik vagy átalakítják annak érdekében, hogy minimalizálják vagy elkerüljék a kedvezıtlen hatásokat; továbbá pozitív ösztönzıket fejlesztenek ki és alkalmaznak a biológiai sokféleség megırzése és fenntartható használata céljából, következetes módon és összhangban az Egyezménnyel és más vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel, figyelembe véve a nemzeti társadalmi-gazdasági feltételeket. Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 5. cél: 2020-ra minden természetes élıhely-csökkenés (beleértve az erdıket) legalább a felére csökken, ill. ahol az megvalósítható szinte teljesen megáll, és a leromlás (degradáció) és töredezettség (fragmentáció) jelentısen csökken. 7. cél: 2020-ra a mezıgazdasági, az erdészeti és vízkultúrás területeket fenntartható módon kezelik, biztosítva a biológiai sokféleség megırzését. 8. cél: 2020-ra a környezetszennyezés, beleértve a felesleges tápanyagokból adódó szennyezéseket, olyan szintre csökken, hogy az nem káros az ökoszisztéma mőködésére és a biológiai sokféleségre. Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 11. cél: 2020-ig a szárazföldi és belvíz legalább 17 százalékát, a part menti és tengeri területek 10 százalékát, különösen a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások szempontjából fontos területeket megırzik, hatékony és méltányosan kezelt, ökológiailag reprezentatív és jól összekapcsolt védett területek segítségével és más hatékony terület-alapú védelmi intézkedésekkel, egyúttal a tájképbe integrálva. 12. cél: 2020-ra az ismerten veszélyeztetett fajok kihalását megakadályozzák, és azok védettségi helyzete (státusa), különösen a leginkább csökkenı egyedszámúaké, tartósan javul.


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 15. cél: 2020-ra az ökoszisztéma rugalmassága és a biológiai sokféleség szénkészletekhez való hozzájárulása javul, megırzés és helyreállítás útján, beleértve a degradálódott ökológiai rendszerek legalább 15 százalékának helyreállítását, így hozzájárulva az éghajlatváltozás enyhítéséhez, alkalmazkodáshoz és az elsivatagosodás elleni küzdelemhez. 17. cél: 2015-re mindegyik részes fél kialakít, elfogad (mint politikai eszközt) egy hatékony, részvételen alapuló és frissített nemzeti biodiverzitás stratégiát és cselekvési tervet, valamint végrehajtását megkezdi.


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv Célok: 20. cél: legkésıbb 2020-ig jelentıs mértékben kell nıjön a pénzügyi források mozgósítása a Stratégiai Terv 2011-2020 hatékony végrehajtására; minden forrásra vonatkozóan és összhangban a Források mobilizálásáról szóló stratégia konszolidált és elfogadott folyamatával. Ez a cél változhat a forrás igényfelmérésektıl függıen, melyeket a feleknek ki kell dolgozni és jelentést kell tenni róla.


A Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD): A Stratégiai Terv csak 8 év maradt a terv teljesítéséhez Cselekvés szükséges !!! - nemzeti szintő végrehajtás - EU Biodiverzitás stratégia


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája Tanácsi következtetések (2010. márc. 15), az Európai Tanács által elfogadva 2010.03.26-án :

Hosszú távú (2050) elképzelés: Az Európai Unió biológiai sokfélesége és az általa nyújtott – az EU természeti tıkéjét jelentı – ökoszisztéma-szolgáltatások a biológiai sokféleségben rejlı érték, valamint az emberek jólétéhez és a gazdasági jóléthez való alapvetı hozzájárulásuk miatt, továbbá a biológiai sokféleség csökkenése okozta katasztrofális változások elkerülése érdekében 2050-re oltalmat kell, hogy élvezzenek, megfelelı jelentıséggel kell, hogy bírjanak és megfelelı helyreállítás tárgyát kell, hogy képezzék.

Középtávú (2020) fı célkitőzés: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az Európai Unióban 2020-ig, valamint állapotuknak a lehetıségekhez mért szintő helyreállítása, ezzel együtt a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızésére tett erıfeszítésekhez való uniós hozzájárulás fokozása.

16


ALCÉLOK RENDSZERE

Szennyezés IRÁNYOK

Földhasználat változása/fragmentáció

Éghajlat változás

túlhasználat

A biodiverzitás romlás megállítása

3. Mezıg./erdık

4. Halászat

5. IAS

1. Természetvédelem Ökoszisztémaszolgáltatások helyreállítása

2. Nincs romlás és a helyreállítás (GI is)

Globális biodiverzitás

6. A globális biodiverzitáshoz hozzájárulás

Hozzájárul a: Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

ALCÉLOK

CÉLKITŐZÉSEK

Invazív idegen fajok (IAS)

Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : a célok A stratégiát 2011 május 3-án publikálták 1. Cél: Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és élıhely helyzete romlásának megállítása, valamint helyzetük számottevı és mérhetı javítása annak érdekében,hogy 2020-ra az aktuális értékelésekhez viszonyítva ((i) az élıhelyvédelmi irányelv értelmében végzett, 100%-kal több élıhely-értékelés és 50%-kal több fajértékelés jobb védettségi helyzetet; és (ii) a madárvédelmi irányelv értelmében végzett, 50%-kal több fajértékelés stabil és jobb helyzetet tükrözzön.


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 2. cél: A „zöld” infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra maradjanak fenn és javuljanak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik.


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3. cél: A) Mezıgazdaság: 2020-ra maximalizálni kell azoknak a mezıgazdasági célra hasznosított földterületeknek (legelıknek, szántóföldeknek és állandó kultúráknak) az arányát, amelyek a közös agrárpolitika (KAP) biológiai sokféleséggel kapcsolatos intézkedéseinek hatálya alá tartoznak a biológiai sokféleség megırzése érdekében, továbbá azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be a mezıgazdaságtól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban, és ezáltal elı kell segíteni a fenntartható gazdálkodást.


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 3.Cél folyt.: B) Erdık: 2020-ig a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban erdıgazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök legyenek hatályban valamennyi köztulajdonban lévı vagy egy bizonyos (a tagállamok vagy a régiók által meghatározott és vidékfejlesztési programjukban rögzített) méretet(**) meghaladó, az Unió vidékfejlesztési politikája keretében finanszírozott erdıgazdaságra vonatkozóan, azért, hogy mérhetı javulás(*) következzen be az erdıgazdálkodástól függı, illetve általa érintett fajok és élıhelyek védettségi helyzetében, valamint a 2010. évi uniós állapotfelméréshez képest az ökoszisztéma szolgáltatásokban. (*) A javulást mindkét részcél esetében az 1. cél keretében az uniós jelentıségő fajok és élıhelyek védettségi helyzete, illetıleg a 2. cél keretében a romlásnak indult ökoszisztémák helyreállítása esetében számszerősített javuláshoz viszonyítva kell mérni. (**) A kisebb erdıgazdaságok esetében a tagállamok további módokon is ösztönözhetik a fenntartható erdıgazdálkodással összhangban lévı gazdálkodási tervek, illetve azokkal egyenértékő eszközök alkalmazását.


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 4. cél: Halászat: 2015-ig el kell érni a legnagyobb fenntartható hozamot (Maximum Sustainable Yield; MSY). Az életkor és a méret szerinti megoszlás tekintetében egészséges állományú populációk elérése halászati gazdálkodás révén, más állományokra, fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt számottevı kedvezıtlen hatások nélkül, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv szerinti követelményeknek megfelelıen a jó környezeti állapot 2020-ig történı elérését támogatva.


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : célok 5. cél: 2020-ig meg kell határozni és rangsorolni kell az invazív idegen fajokat és útvonalaikat, ellenırzés alá kell vonni vagy meg kell semmisíteni a kiemelt fajokat, és szabályozni kell az útvonalakat az újabb invazív idegen fajok betelepedésének és meghonosodásának megakadályozása érdekében. 6.cél: Az Unió 2020-ig fokozottabban járuljon hozzá a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelızéséhez. Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet

A Stratégia kommunikációja (Bizottság, 2011. május 3): Értékelés: hasznos, de nem elég a biodiverzitás romlás megállításához 2020-ra (EU kiemelt célkitőzés): 1. cél: csak a fajok és élıhelyek 34%-át tudja megvédeni 3. cél: csak a fajok/élıhelyek 8%/14% -a; csak köz- és támogatott erdık 6. cél: nem mérhetı, nagyon általános

Tanácsi záródokumentum: 2011. június: a Tanács jóváhagyta a stratégiát, de nem a célokat vagy a cselekvéseket Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet(2) Tanácsi záródokumentumban: 2011. december 19-én: hasznos, DE: A Natura 2000 kijelölésének befejezése „idıben” a „2012-re” helyett Nincs utalás a mezıgazdasággal kapcsolatos cselekvésekre (8 &9); csak általános utalás a KAP-ra: : “ELISMERI különösen a mezıgazdasági szektor fokozott hozzájárulásának fontosságát az EU Biodiverzitás stratégiájához 2020-ra” Németország álláspontja miatt most már nincs semmilyen iránymutatás a KAP reformra! Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (3) EU Parlament határozat – Szavazás a körny.véd. bizottságában (ENVI Comittee) 2012. márc. 20-án: Néhány cselekvés [az EU biodiv. strat.-ban] erısítendı Sürgeti a tagállamokat, hogy készítsék el Natura2000 kezelési terveiket Felhívja a Bizottságot, hogy növelje kapacitását a jogsértések kezelésére, és hogy fontolja meg egy európai közösségi környezetvédelmi ellenırzı szerv létrehozását „A KAP célja nemcsak az élelmezés és a vidékfejlesztés, hanem egyúttal egy fontos eszköz a biodiverzitás megırzése, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartására" „Felszólít a közös agrárpolitika irányváltására: több kompenzáció a gazdák számára a közjavak elıállításáért"


Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (4) „A KAP 1. pillérének zöldítésére hív fel a biodiverzitás megırzésének biztosítása érdekében a tágabban értelmezett megmővelt tájban, továbbá az összekötı területek javítására, és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra.” "Kéri, hogy valamennyi KAP-kifizetésre, beleértve a 2014-tıl eszközöltekre is, erıteljes kereszt-megfelelési szabályok vonatkozzanak [beleértve a Víz Keretirányelvet – WFD és a Madár- és Élıhelyvédelmi irányelvet - BHD]" „A 2. pillér megerısítésére szólít fel" "Sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elı 2012-ben olyan jogalkotási javaslatot, amely holisztikusan közelíti meg az invazív idegen fajok (IAS) problémáját "Felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsa: évente legalább 5,8 millárd € álljon rendelkezésre EU-s és tagállami finanszírozásban [utóbbi: a Natura2000 hálózathoz], például a megerısített LIFE alapban” Training on biodiversity conservation Gömörszölös, 19 April 2012

Az EU 2020 Biodiverzitás Stratégiája : helyzet (5) DE néhány ellentmondás is van: 113-as módosító javaslat, melyet az ENVI bizottság elfogadott: De: a plenáris szavazás elıtt egy utolsó szövegmódosítást javasoltak benne, ld pirossal: 53. ”Felhívja a Bizottságot, hogy a biológiai sokféleség összességében vett csökkenésének megállítását célzó kezdeményezés alapján dolgozzon ki hatékony szabályozási keretet (No Net Loss Initiative), amely figyelembe veszi a tagállamok meglévı tapasztalatait, ugyanakkor alkalmazza a vállalkozások és a biológiai sokféleség közötti egyensúly biztosítását célzó programban (Business and Biodiversity Offsets Programme) felhasznált normákat; e tekintetben tudomásul veszi e megközelítés összes – az uniós jogszabályok hatálya alá nem (feltétlen) tartozó – uniós élıhelyre és fajra való alkalmazásának jelentıségét; „ Végsı parlamenti szavazás: 2012. ápr 20-án volt, de a végleges szöveg még nincs fent. Majd itt olvasható magyarul: http://href.hu/x/hqzs


Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Globális szint: Az Egyezmény szintjén kiemelt téma, hogy a tagállamok bıvítsék a pénzügyi támogatásokat és szüntessék meg a káros támogatásokat EU szint: A futó politikai reformokat használják arra, hogy integrálják a célkitőzéseket Többéves pénzügyi keret (EU budget 2014-2020): fordítsanak több pénzt a biológiai sokféleségre KAP: reformálják meg a támogatásokat: irányítsák át a pénzeket a káros támogatásokról és adjanak megfelelı ösztönzıket a biológiai sokféleség megırzésére:

• KAP zöldítése • 2. pillér erısítése


Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései EU szint (folytatás): EU erdészeti stratégia Strukturális politika reformja Közös Halászati Politika: integrálják az EU 4. célját, állítsák meg a túlhalászatot


Kulcstémák és a Föld Barátai Európa követelései Javaslatok a nemzeti szintő végrehajtáshoz: A Biológiai Sokféleség Egyezmény és az EU Biodiv. Strat. integrálása a nemzeti stratégiákba, akciótervekbe és minden nemzeti politikákba Állítsanak fel konkrét nemzeti célokat idıtervvel együtt Határozzanak meg cselekvéseket (akciókat) és felelıs szereplıket minden egyes célra Ellenırizze a célok pénzügyi szükségleteit, és biztosítsa a pénzeket Elırehaladás nyomon követése (monitoring)


Biodiverzitás stratégiák: globális és európai összefüggések Friedrich Wulf

Recommend Documents