Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthona SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

Bezerédj – Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthona

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2

Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jogszabályi változások és a megváltozott gyakorlat miatt szükségessé vált a 2011. január 3.- án jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása az alábbi fejezetekben: A szakmai működést meghatározó fontosabb jogszabályok Kimenő, eltávozás rendje: Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésének rendje: Zsebpénz kezelése, nyilvántartási rendje: A gyermekcsoportok Munkaértekezlet Fejlesztőpedagógus, pszichológus, családgondozó, karbantartó Ha mulaszt a dolgozó: Engedély nélküli távozás Kártérítési felelősség Az iratok kezelése Bélyegző használata Kötelezően vezetendő nyilvántartások Alapvető, legfontosabb szabályok Gyermeki jogok (új fejezet) Továbbképzések rendje (új fejezet) I. Általános rendelkezések A Gyermekotthon neve: Bezerédj – Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthona /továbbiakban Gyermekotthon/ Székhelye: Szedres – Hídja-puszta A Gyermekotthon címe: 7056 Szedres – Hídja-puszta Pf. 18. 0132/35. hrsz. Telefonszámai: 74/534-048 /fax is/ 74/534-049 A Gyermekotthon fenntartója: Bezerédj –Kastélyterápia Alapítvány 7626 Pécs, Király u. 58. Az alapítvány elnöke Sándor Zoltán , aki egyben a munkáltatói jogkör gyakorlója. Azonosító adatok:  számlaszám:50800111-11130170  adószám: 18318670-1-02-1  statisztikai főtevékenység: 8514  ágazati azonosító: S0059050 A Gyermekotthon jogállása A Gyermekotthon önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdaságilag nem önálló intézmény. Anyagi kötelezettséget nem vállalhat. A fenntartó által rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból gazdálkodik.

3

A Gyermekotthon képviselete A fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke által kinevezett szakmai vezető egyszemélyes vezetőként szakmai kérdésekben képviseli a gyermekotthont. Az érdekképviselet, a szakmai munkán túli kapcsolattartás a kuratórium elnökének a jogkörébe tartozik. A Gyermekotthon felügyelete A Gyermekotthon gazdasági tevékenységét a fenntartó Sándor Zoltán ellenőrzi. A szakmai tevékenységet a működést engedélyező Tolna Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala ellenőrzi. Ágazati felügyeleti szerve: Emberi Erőforrások Minisztérium Módszertani ellenőrzésre jogosult szerv: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Gyermeki jogok érvényesülésének ellenőrzésére jogosult: gyermekjogi képviselő A Gyermekotthon alaptevékenysége Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett pszichoaktív szerekkel küzdő és disszociatív tüneteket mutató10-18 év közötti gyermekek teljes körű speciális ellátása az 1-2 éves terápiás időszak alatt. Illetékesség: jellemzően Tolna, Somogy, Baranya megyékre /régiós/, de a Magyar Köztársaság egész ellátási területére kiterjedő, a megyei vagy az országos szakértői bizottság javaslata és az illetékes gyámhivatal jóváhagyása alapján. A szakmai működést meghatározó fontosabb jogszabályok: 1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1952. évi IV. törvény A házasságról, a családról és a gyámságról 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 259/2002. (XII. 18.) Kormány rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII.26.) Kormány rendelet 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 226/2006.(XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 239/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások 2007. évi irányított területi kiegyenlítési rendszeréről 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

4 a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról 9/2001. (XII. 20.) SzCsM rendelet a szociális szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 31/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi tevékenység végzéséhez szükséges oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok elismeréséről, továbbá az ideiglenes működési nyilvántartásba vétel, valamint az oklevelek, bizonyítványok és egyéb tanúsítványok külföldi elismertetéséhez szükséges igazolások kiadásának egyes eljárási szabályairól 81/2004. (IX. 18.) ESzCsM rendelet az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról 10/2003. (III. 27.) ESzCsM rendelet az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről 1/2004. (I. 5.) ESzCsM rendelet a betegjogi, az ellátottjogi és a gyermekjogi képviselő működésének feltételeiről A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Kiterjed:  az intézmény vezetőjére,  az intézmény dolgozóira,  az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre. II. A Gyermekotthon céljai, feladatai 

      

A Gyermekotthon alapvető célja, hogy gyermekvédelmi szakellátás keretében /speciális gyermekotthonként/ otthont nyújtó ellátást biztosítson az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiúgyermekek számára. A pszichoaktív szerekkel küzdő, súlyos disszociális tüneteket mutató gyermekeknek nyújt gondoskodást, szocializációt és reszocializációt, valamint habilitációt és rehabilitációt. Az otthont nyújtó ellátás keretében a gondozottak aktuális állapotának, szükségleteinek megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet. Biztosítja a gyermeki jogok és szükségletek maradéktalan érvényesülését. Elősegíti a gondozottak iskolai tanulmányainak sikeres befejezését és a szakképzés megalapozását. A gondozottakat felkészíti az önálló életvezetésre. A gyámhivatalok határozata alapján biztosítja a gyámi feladatok ellátását. Tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek és a szülő kapcsolattartásának alakulásáról, az egyéni elhelyezési, gondozási-nevelési terv végrehajtásáról. Családgondozással elősegíti a gyermek és családja kapcsolattartását, a kiskorú családba történő visszatérését.

5  

Vezeti a jogszabályokban előírt nyilvántartásokat. Tevékenysége során kapcsolatot tart, együttműködik a gyermekek védelmét ellátó, ill. ahhoz kapcsolódó intézményekkel, hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel stb. Szenvedélybetegségre vonatkozó célok:  drogmentesség elérése és megtartása,  szermentes életstílus kialakításának segítése,  az abstinencia iránti motiváció felkeltése és fokozása,  optimális egészségügyi állapot elérése és fenntartása,  társuló pszichiátriai tünetek és zavarok megállapítása, kezelése,  iskolai, foglalkozással, megélhetéssel kapcsolatos kérdések rendezése,  reszocializáció,  visszaesés megelőzése. A Gyermekotthon vezetője ellátja az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek gyámságát. Súlyos disszociális tüneteket mutatókra vonatkozó célok:  komplex személyiség fejlesztés  szociális kompetenciák kialakítása  rehabilitáció  korábbi gondozási helyre vagy családba történő visszagondozás  reintegráció  önállóságra nevelés  felkészítés az önálló életre  tankötelezettség teljesítése  „enyém” tudat kialakítása  családi- és közösségi életre való felkészítés Befogadás az intézménybe:  Az illetékes szakértői bizottság vizsgálata és javaslata alapján, a gyámhivatal jóváhagyásával kerül a gyermek az intézménybe, hatósági határozattal.  A befogadás tényét az átadó füzetben rögzíteni kell.  A gyermekvédelmi ügyintéző nyilvántartásba veszi az adatait és gondozási napjait.  A kiskorút kísérő személyt /szülő, hozzátartozó stb./ tájékoztatni kell a kapcsolattartás lehetséges formáiról.  A műszakban lévő nevelő tájékoztatja az új gondozottat a házirendről és egyéb szabályokról, melyet tudomásul véve a gondozott aláír.  A gyermekfelügyelő felveszi a ruhaleltárt.  A befogadásnál különös figyelmet kell fordítani a beutalás okozta krízisállapot kezelésére, a gyermek megnyugtatására.  Valamennyi dolgozó kötelessége, hogy a gondozott zökkenőmentesen beilleszkedjen, megismerje a csoport, a ház életét, szokásait és szabályait. Az ellátás megszűnése: Az ellátás csak gyámhivatali határozattal szüntethető meg:  lejárt a 2 év gondozási idő,  a fiatal nagykorúvá vált  egyéb ok miatt /a gyám és a szakértői bizottság javaslata alapján/.

6

Gyámi feladatok: A gyám a munkáját a gyámhivatal kirendelése alapján, a gyámhivatal felügyelete és ellenőrzése mellett végzi. Munkájáról a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint köteles számot adni.  Tevékenységéért a jogszabályokban foglalt egyéni felelősséggel tartozik.  A gyám a gyámsága alatt álló kiskorú törvényes képviselője, vagyonának kezelője.  A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek a kirendelő határozat kézhezvételét követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik.  A gyám félévente köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről.  A gyám köteles segíteni a gondozott nevelését.  A gyám joga és kötelessége, hogy a gondozott kiskorút személyi és vagyoni ügyeiben képviselje.  Gondoskodik a kiskorú személyes iratainak beszerzéséről, gyámi jogkörében eljárva levelezéseket folytat.  Szükség esetén gyámi fenntartású számlát nyit határozat alapján.  Eleget tesz éves, eseti, számadási kötelezettségének.  Az illetékes gyámhivatalnak évente beszámol a családi pótlék felhasználásáról.  A gondozás megszűnésekor végszámadást ad az önjogúvá vált fiatalnak vagy az illetékes gyámhivatal részére. A szakmai program alapján a Gyermekotthon feladatai:  A speciális Gyermekotthonba került fiatalkorú gondozásával, nevelésével, fejlesztésével kapcsolatos teendők megtervezése.  A fiatalkorú pozitív tulajdonságaira alapozó fejlesztő, korrigáló nevelési eljárás /egyéni gondozási-nevelési terv/ kidolgozása.  A családi élet funkcióinak átvállalása. Szellemi és anyagi feltételek megteremtése, amelyek nélkül egészséges személyiségfejlődés nem lehetséges. Olyan légkör, pozitív emberi kapcsolatok és érzelmi védettség megteremtése, ami elengedhetetlen a harmonikus személyiségfejlődéshez.  Minden fiatalkorúnak biztosítani kell az életkorához és természetes fejlődési szükségleteihez igazított életmód kialakítását.  Olyan körülményeket kell teremteni, amelyek az otthonosság mellett biztosítják az anyai és érzelmi védettséget.  A csoportban élő fiatalkorú életkorának, egyéni fejlettségi szintjének, egyéni, illetve speciális szükségleteinek megfelelő napirend kialakítása.  Új fiatalkorú érkezése esetén a csoportba beillesztése, függően a korábban használt szerek „keménységétől” és a függőségben eltelt időtől.  Házirend készítése, melyben rögzíteni kell az otthon dolgozóinak és lakóinak egymással szembeni kötelezettségeit, jogait és jogai érvényesítésének módját.  Elősegíti a gyermek kapcsolattartását, a családba vagy lakásotthonba való visszatérését. Ennek érdekében együttműködik a családdal, a nevelőszülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal, valamint a gyámhivatallal.

7    

Széleskörű kapcsolatrendszer kiépítése gyermekjóléti és a gyermekvédelmi hálózatban tevékenykedő társintézményekkel és szolgáltatásokkal. Biztosítani kell a tanköteles korú gyermekek alapfokú oktatásban való részvételét. Lehetőséget kell adni az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő oktatási intézményben való tanulásra, illetve ösztönzés a szakmaszerzésre, önképzésre. A fiatalkorúakat meg kell tanítani a szabadidő helyes és aktív felhasználására.

Kimenő, eltávozás rendje: A 3 hónapos izoláció alatt nincs kimenő. Az izoláció a Gyermekotthon és a gondozott közötti kölcsönös megállapodás alapján, a gyógyító folyamat részeként, a gyermek érdekében történik. A gondozott csak hivatalos ügyben távozhat, minden esetben kísérővel. Az izolációs időszak után kimenő napok: kedd, csütörtök, szombat, vasárnap 15.30-17.45-ig. Jutalomként lehetséges 15.00 órától. A kimenőt kizárólag az intézményvezető engedélyezi, tartós távolléte esetén a felsőfokú végzettségű, műszakban lévő nevelő. A kimenő feltétele: a heti értékelés alapján eléri a 3.8 átlagot vagy meghaladja. Ennek feltételei: rendesen tanul, részt vesz a közösségi és önkiszolgáló munkában, tisztességesen viselkedik és beszél nevelőivel és társaival. Válsághelyzetben /szökés veszélye/ a kimenő megtagadható. Eltávozásról visszatérés után körültekintően kell eljárni annak érdekében, hogy tiltott szer, eszköz ne kerülhessen be az intézménybe. Csomagok ellenőrzése. Ha nagyobb összegű pénzt hoz a gyermek, átvételi elismervénnyel biztonságba kell helyezni. Figyelmesen meg kell nézni a gyermek arcát, szemeit és alkohol teszt vizsgálatnak kell alávetni. Az észlelteket az átadó füzetben rögzíteni kell. Nagyon fontos percre pontosan rögzíteni a gyermek visszaérkezésének időpontját. Ezek után nem feltűnően időnként meg kell nézni az épület környékét, főleg a szobaablakok alatt. A gondozás-nevelés irányelvei:  A gyermekotthonban dolgozók személyesen felelnek a gyermekek testi, szellemi, erkölcsi és lelki egészségvédelméért, gondozásáért, fejlődéséért, ellátásáért.  A munkavégzés során törekedni kell az egységes követelményrendszer kialakítására, következetes végrehajtására, pedagógiai egységre, korszerű pedagógiai, pszichológiai módszerek alkalmazására. Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésének rendje: Az intézmény vezetője és az elhelyezési tervben javasoltak figyelembevételével a nevelő az elhelyezési terv kézhezvétele után 15 napon belül elkészíti a team tagjainak bevonásával az egyéni gondozási-nevelési tervet. Az egyéni gondozási-nevelési tervnek – a kiskorú érdekeinek alárendelve – konkrét feladatokat, felelősöket és konkrét határidőket (max. 1 év) kell tartalmaznia. Félévente a nevelők felülvizsgálják a tervet és szükség szerint bejegyzéssel módosítják. A tervet az érintettek aláírásukkal veszik tudomásul. Amennyiben indokolt, az intézményvezető jóváhagyásával módosítani kell a gondozási tervet. Zsebpénz kezelése, nyilvántartási rendje: A gondozottnak havonta zsebpénz jár, mely a Gyermekotthon elkülönített letéti számlájára érkező családi pótlékból folyósított. Akinek nincs családi pótléka, mert nincs tanulói jogviszonya, a Gyermekotthon biztosítja a gondozott számára.

8 A zsebpénz mértékét mindig jogszabály határozza meg. A gondozott a zsebpénz felhasználásáról maga dönt, de fontos, hogy a pénz beosztásában nyújtsunk segítséget. A zsebpénz kifizetése a tárgy hónap 10-én történik, heti bontásban, melynek megtörténtét a gondozott aláírásával igazolja. III. A Gyermekotthon szervezete, vezetése, működése A munkáltatói jogkört a fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke gyakorolja. A Gyermekotthon élén a kinevezett magasabb vezető áll. A Gyermekotthon területén a dolgozókon kívül más személy csak az intézményvezető engedélyével tartózkodhat. A vezető jogköre:  Ellátja a Gyermekotthon szakmai képviseletét.  Az alapítvány kuratóriuma által biztosított összeggel, havi elszámolással gazdálkodik a napi szükségletekre kiterjedően. Az elszámolásra a működtető gazdasági szervezete által megállapított szabályok vonatkoznak.  Átruházott jogkörben munkáltatói jogkört gyakorol.  Meghatározza a Gyermekotthon dolgozóinak munkamegosztását, elkészíti a munkaidő beosztásokat, munkaköri leírásokat.  Elrendeli a túlmunkát, a helyettesítést /figyelembe véve a hatályos jogszabályokat/,  Ennek végrehajtását igazolja.  Gondoskodik a szabadságos ütemterv elkészítéséről, kiadja a dolgozók szabadságát.  Baleset esetén értesíti a fenntartót, felveszi a jegyzőkönyvet és megteszi a szükséges intézkedéseket.  Rendkívüli esetben azonnal tájékoztatja a fenntartót.  A Gyermekotthon képviseletében, illetve a tevékenységi kört érintő kérdésekben a média képviselőinek tájékoztatást adhat a fenntartó előzetes jóváhagyásával. A vezető feladatai  Közvetlenül irányítja, szervezi és ellenőrzi a vezetése alá tartózó Gyermekotthon szakmai munkáját.  Biztosítja a gyermekek egyéni szükségleteinek megfelelő teljes körű ellátást.  Kezeli a titkos iratokat.  Irányítja a szakmai programot és gondoskodik az abban foglaltak végrehajtásáról.  Szervezi a dolgozók továbbképzését, szupervíziót, személyiségfejlesztő tréningeket a fenntartó döntése szerint.  Havonta megszervezi a dolgozók értekezletét és levezeti.  Elkészíti a Gyermekotthon házirendjét és napirendjét, melyet a dolgozókkal és a gondozottakkal egyaránt megismertet.  Ellátja a Gyermekotthonban elhelyezett gondozottak gyámságával kapcsolatos feladatokat.  A Gyermekotthon biztonságos és szakszerű működése érdekében a fenntartó egyetértésével elkészíti a belső szabályzatokat és biztosítja azok megismertetését, alkalmazását a dolgozókkal.  Gondoskodik a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséről, az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről.

9   

Minden lényeges eseményről köteles tájékoztatni az alapítvány kuratóriumának elnökét. Szükség esetén lefolytatja a mulasztást elkövető dolgozóval szembeni eljárást és tájékoztatja a fenntartót. Bűncselekmény elkövetése esetén feljelentést tesz az illetékes hatóságnál /akár dolgozó, akár gondozott követi el/. Pl. a gondozott testi bántalmazása stb.

A vezető helyettesítése Teljes jogkörre és feladatkörre terjedő helyettesítés a vezető hosszabb idejű szabadsága, betegszabadsága alatt a kuratórium elnökének jóváhagyásával történik. A vezető eseti döntésétől függ a helyettesítés köre a néhány napos távollét alatt. A gyermekcsoportok A Gyermekotthon szervezetén belül a beutaltak elhelyezése nem különül el, mivel szakmailag szinte különválaszthatatlan a pszichoaktív szerfogyasztás és a magatartásprobléma. A szobákban való elhelyezésnél figyelembe kell venni a gyermek életkorát és személyiségét. Elsődleges feladat a szakmai program, az egyéni gondozási-nevelési tervek következetes végrehajtása. A házirendben foglaltak betartásán keresztül elősegíteni:  viselkedési normák elsajátítását,  belső szabályzatok betartását,  közösségbe való beilleszkedést,  közös ünnepek megszervezését,  csoportfoglalkozásokon való részvételt,  az eltávozás és visszatérés zökkenőmentességét,  a társadalmi normák elfogadását, betartását,  pszichoaktív szer használatának teljes mellőzését. A nevelő feladatai A Gyermekotthonban élő fiatalok életkorának, egyéni fejlettségi szintjének, egyéni és speciális szükségleteinek megfelelő napirend kialakítása. Új beutalt érkezése esetén a gyermekcsoportba beillesztése, függően a korábban használt szerek „keménységétől” és a korábban, az előző gondozási helyen való viselkedésétől. A munkaértekezleteken beszámol a gyermekek egyéni gondozási-nevelési tervének haladásáról, végrehajtásáról. Zsebpénz felhasználásához segítség nyújtása. Helyettesíti a Gyermekotthon vezetőjét annak távolléte esetén egyéni megbeszélés alapján. Teljes jogkörre és feladatkörre terjedő helyettesítés külön megbízással történhet. Szükség szerint segítséget nyújt a Gyermekönkormányzat szervezeti és működési szabályzata elkészítésében, az önkormányzat működtetésében.

A gyermekvédelmi ügyintéző feladata:  A gyámsággal, vagyonkezeléssel összefüggő feladatok segítése.  Nyilvántartást vezet a Gyvt.-ben és a végrehajtási rendeletekben a Gyermekotthonok számára kötelezően előírt nyilvántartásokat és tájékoztatást ad az arra felruházott hatóságoknak.

10           

Kezeli a növendékek iratanyagát, gondoskodik azok rendszerezéséről, naprakész karbantartásáról. Nyilvántartásba veszi a hatósági határozattal beutalt kiskorúakat. Nyilvántartja a gyámhivatalok illetékességét és követi azok változását. Vezeti a gondozási napok és az étkezések nyilvántartását. Gondoskodik a létszámból törölt gondozottak iratanyagának elkülönített kezeléséről. Gondoskodik a közgyógyellátási igazolványok beszerzéséről, nyilvántartásáról. Beszerzi a gondozottak hiányzó iratait. Összeírja a konyhai vásárláshoz szükséges hiányzó anyagokat és egyéb vásárlásokat intéz, szervez. Kezeli a zsebpénz kartonokat és gondoskodik a zsebpénz kifizetéséről. Az intézményvezető megbízása alapján irányítja a karbantartó munkáját. Biztosítja a könyveléshez szükséges dokumentációkat és továbbítja azt.

Esetmegbeszélések Szükség szerint esetmegbeszélést kezdeményezhet a gyermekotthon vezetője. Az esetmegbeszélés célja: egy adott gondozottal vagy gondozottak csoportjával kapcsolatos problémák, anomáliák több szempontú szakszerű elemzése, az összefüggések feltárása és megoldási alternatívák meghatározása. Az elhangzott véleményeket, javaslatokat írásban kell rögzíteni. Munkaértekezlet A Gyermekotthon teljes és részmunkaidős dolgozóinak részvételével havonta munkaértekezletet kell tartani. Meghívottként jelen lehet az alapítvány kuratóriumának elnöke. A munkaértekezletet a Gyermekotthon vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletnek minden bentlakó teljesítményét értékelni, a közösséghez való viszonyát elemezni kell. Az értekezlet a beutaltakat érintő szakmai kérdésekben – a vezető egyetértésével – a beutaltakra kötelező érvényű döntést hozhat. A Gyermekotthon működésével kapcsolatban /fejlesztés, eszközbeszerzés stb./ javaslatot tehet a fenntartónak. A munkaértekezletről emlékeztetőt kell készíteni. Gyermekönkormányzat Fontos szerepe van a szakmai munka eredményessé tételében. A beutalt gyermekek érdekeinek képviseletében – a beutaltak több, mint 50%-a által megválasztott 3 tagú Gyermekönkormányzat jár el. A Gyermekönkormányzat – az intézményvezető véleményének kikérésével – dönt saját működéséről. Szervezeti és működési szabályzatát a választó közösség fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. /Megtagadás lehetőségei: Gyvt. 37 § 3. bekezd./ Családgondozó A családgondozó a személyes segítő munka során segíti a gyermekeket és családját a családi, lakóhelyi, iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben, közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében, segíti a gyermeket önálló életvitelének kialakításában. A családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele és a gyermek és családja közötti kapcsolattartás érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálat és a gyermekvédelmi szakszolgálat családgondozójával. A családgondozó feladata különösen:

11 A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására, - A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel, - Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben, - A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre, A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni. -

Pszichológus A gyermekotthonba bekerülő és ott élő növendékek aktuális pszichés és személyiségállapotának meghatározott időközönkénti felmérése, terápiás kezelésük megtervezése. Enyhébb esetekben egyéni és csoportos pszichés támogató terápia végzése, a gyermekotthon mentálhigiénés kultúrájának fejlesztése, pszichológiai szaktanácsadás a nevelésben résztvevő dolgozók számára, esetmegbeszélések szervezése. Szükség szerint közös konfliktuskezelő támogató megbeszélések vezetése a gyermekek számára. Szükség szerint szakvéleményével segíti a növendékek és a hozzátartozók közötti kapcsolattartás szabályozását, amennyiben az a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja. Segít az aktuális krízishelyzetek kezelésében. Fejlesztőpedagógus Felméri és kiszűri a tanulási zavarokkal küszködő gyerekeket, megállapítja a részképesség elmaradásukat, egyéni fejlesztési programot dolgoz ki számukra. Egyéni és csoportos fejlesztő terápiás célú foglalkozásokat tart. Karbantartó Az intézmény üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátása, működése során felmerülő karbantartási munka ellátása, kisebb javítások elvégzése, nagyobb felújítási munkák szervezése, udvar rendben tartása. A gondozottak lakóterületén a berendezési tárgyak javítása. A munkahelyek eszközeinek és berendezési tárgyainak rendszeres ellenőrzése és azok biztonságos használati állapotának megőrzése. A rendszeresített hibafüzetben jelzett hibák kijavítása, illetve kijavíttatása. A fűtés szabályozása, ellenőrzése. A szennyvíz akna telítettségének figyelemmel tartása, szükség esetén jelzés adása a gyermekvédelmi ügyintézőnek az akna kiürítésére. IV. A működés általános szabályai 1. A dolgozók jogai Jogosult – a jogszabályok és a belső szabályzatok keretei között – véleményt nyilvánítani, munkaszervezéssel, feladatellátással kapcsolatos kérdésekben javaslatot tenni, információt kérni. Joga van a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben részt venni. 2. A dolgozók kötelezettségei A dolgozó feladatait a jogszabályokban, a belső szabályzatokban, munkaköri leírásban foglaltak, valamint a munkáltató utasításai szerint köteles ellátni. Feladatai ellátása során köteles a Gyermekotthon és a beutaltak érdekében szakszerűen eljárni.

12 Munkája során köteles a Gyermekotthon vagyonát megóvni. A dolgozó illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk a Gyermekotthon, munkatársa vagy a beutalt számára hátrányos következményekkel járna. Beteg gyermek esetén a műszakban dolgozó munkatárs intézkedik: lázcsillapítás, orvosi ellátás biztosítása. Gyógyszert gyermeknek a kezébe nem adunk: szükség esetén a nevelő jelenlétében kell bevennie! A műszakot leadó minden munkatárs köteles az átadó füzetben részletesen dokumentálni a műszak alatti eseményeket és azokat a váltó munkatárssal ismertetni. A munkahelyén köteles pszichoaktív szer-mentesen megjelenni. Vita esetén tesztnek aláveti magát. Alkalomszerűen a szondázást, tesztelést a dolgozónak tűrnie kell (különös tekintettel az intézmény specialitására). Pozitív teszt esetén a dolgozó azonnali felmondással távozik a munkahelyről. Gondozott a dolgozó bármilyen gépjárművében csak abban az esetben utazhat, ha hivatalos ügyben a gondozott kíséretét és szállítását biztosítjuk. Kivételes eseteket az intézményvezető engedélyezhet. A gondozott saját használatra nem használhatja a dolgozó gépjárművét, nem ülhet be zenét hallgatni…stb. A nevelői szobában gyermek nem tartózkodhat. Ha a nevelő elhagyja a nevelői szobát, köteles biztonságosan, körültekintően bezárni. A nevelői szobában a dolgozók a lehető legrövidebb ideig tartózkodjanak. Az éjszakás nevelő a műszak alatt nyitva tartja a nevelői szoba ajtaját, hogy az esetleges mozgásokat észlelhesse. Az éjszakai műszakban dolgozónak folyamatosan ébernek kell lennie. A gyermek nem mehet a nevelőibe beszélgetni, a nevelőt szórakoztatni, gyógyszert bevenni vagy más ürüggyel. Az épületet 22.00 órakor zárja az éjszakás nevelő. Rendkívüli esetben bármikor, az intézményvezető utasítása alapján. Ezt személyesen vagy telefonon, esetleg írásban közli a dolgozókkal, helyzettől függően. A fenntartónak és az intézményvezetőnek jogában áll bármikor ellenőrzést végezni, észrevételeit szóban vagy írásban közölni, szükség esetén szankciót alkalmazni. Ha mulaszt a dolgozó: A dolgozó vétséget követ el, ha a munkaviszonyából eredő lényeges kötelezettségének nem tesz eleget vagy a munkaköri leírásban foglaltakat megszegi. Kiszabható következmények: szóbeli, írásbeli figyelmeztetés, 2 írásbeli figyelmeztetés után mérlegelni kell a munkaviszony megszűntetését. A leírtak nem feltétlenül jelentenek fokozatokat, a mulasztás súlyosságától függő. A szóbeli figyelmeztetés fél év után, az írásbeli figyelmeztetés 1 év után elévül, ha a dolgozó munkájával nincs probléma. A dolgozók jutalmazása: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, tárgyi jutalom, egyéb jutalom. Ezek nem fokozatok, az elvégzett munka kiválósága arányában adható. Engedély nélküli távozás esetén a jogszabályban leírtak szerint kell eljárni a műszakban lévő nevelőnek:  Megkísérli felkutatni a gondozott tartózkodási helyét.  Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt és az illetékes rendőri szervet, megadva a gyermek személyére vonatkozó szükséges információkat, valamint ismerteti a vélhető tartózkodási helyeket.

13     

A hatóság megkeresésére minden irányú, a felkutatáshoz szükséges adatot közöl az adatvédelmi szabályok betartásával. A gyermek eltűnéséről tájékoztatja a szakszolgálatot és a szülőt. Az átadó füzetben rögzíti az eseményt. A gyermek visszakerülése után a tényeket írásban dokumentálja a gyám az egyéni beszélgetés után (okok, körülmények, hová, új kapcsolatok kialakulása). A visszatérésről értesíteni kell a rendőrséget, szakszolgálatot és a szülőket.

Jutalmazás és büntetés A jutalmazás a nevelők és a gyermekközösség véleménye alapján, annak egyetértésével történjen a napi értékelés keretében. A jutalmazás követelményrendszere fejlessze a gondozott egész személyiségét. Formái: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, telefonálási lehetőség, TV nézés az időkereteken belül, külön erre a célra szervezett szabadidős tevékenység, kedvező kimenő, eltávozás elbírálás, tárgyi jutalom. Ha a gondozott többszöri figyelmeztetés ellenére sem tanúsítja a tőle elvárható magatartást és szorgalmat, illetve többször vagy súlyosan megszegi a házirendet, kedvezmények megvonásában részesül. A büntetés nem lehet öncélú eszköz, csak akkor büntessünk, ha az okot és a problémát tisztáztuk. Vegyük figyelembe a fokozatosság elvét. Formái: szóbeli figyelmeztetés, írásbeli figyelmeztetés, kimenő, eltávozás megvonás, fakultatív programokból való kizárás, telefon megvonás. Kapcsolattartás rendje Valamennyi gyermek jogosult a gyámhivatali határozatban foglaltak szerint a kapcsolattartásra, amennyiben azt a gyámhivatal nem vonta meg, illetve korlátozta. Az izolációs időszakban ez egyéni elbírálás alapján történik, szigorúan családtagokkal. Általában havonta 1 alkalommal javasoljuk. A kapcsolattartás formái: levelezés, telefonhívás, csomag, személyes látogatás, kimenő. Telefont a „haveri körtől” nem fogadunk, nem adjuk át a gondozottnak, mert fontos az eddigi baráti körrel való szakítás. A látogatás rendje: szombat, vasárnap 14-18 óráig. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet! Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy valóban a jogosult a látogató, abban az esetben kérjük, hogy igazolja magát. Ha ezt megtagadja, mi nem engedjük a látogatást. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a gondozottat időszakos kapcsolattartásra viszik. A látogatók a látogatás kezdetén bemutatják azokat a dolgokat, amiket a gondozottnak át akarnak adni, tekintettel az intézmény specialitására. Pszichoaktív szer hatása alatt levő látogató nem látogathat! A látogatás a nevelő diszkrét felügyeletével történik. A látogatást a kapcsolattartási naplóban rögzíteni kell. 3. Munkavégzés, pihenőidő A Gyermekotthon vezetője és a gyermekvédelmi ügyintéző munkaideje heti 40 óra. A folyamatos munkarendben dolgozóké maximum heti 48 óra, 12 – 72 órás munkarendben. A napi munkába érkezés és távozás időpontját jelenléti íven vezetni kell. Rendkívüli munkavégzést a Gyermekotthon vezetője átruházott jogkörben a jogszabályok korlátozására figyelemmel indokolt esetben rendelhet el. Különösen indokolt eset a Gyermekotthon működésének veszélyeztetése lecsökkent dolgozói létszám miatt. A rendkívüli munkavégzés időpontját fel kell tüntetni a jelenléti íven.

14 Minden dolgozó éves szabadságtervet készít a vezető jóváhagyásával és igyekszik ennek megfelelően igénybe venni éves szabadságát. A munkaidő kezdéstől, illetve befejezéstől eltérni valamennyi dolgozó vonatkozásában – indokolt esetben – az intézményvezető engedélyével lehet. Vonatkozik ez a munkaidőben munkahely elhagyására is. A munkavállaló, ha valamilyen oknál fogva nem tud munkába állni, köteles az akadályoztatását, különösen keresőképtelenségét azonnal a munkáltató tudomására hozza. 4. A dolgozók díjazása A Gyermekotthon dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény által megállapított bértábla alapján kerültek besorolásra, mely pótlékokkal egészül ki. A rendkívüli munka díjazása szintén a fenti törvény alapján történik. 5. Kártérítési felelősség A munkaviszonyból eredő kötelezettség megsértése szankciójaként a munkáltatót, ill. a munkavállalót kártérítési kötelezettség terheli, amennyiben e magatartásával a munkaviszony másik alanyának kárt okoz. Szándékos károkozás esetén az okozott kár 100%-át köteles megtéríteni. Részleteiben a Munka Törvénykönyve XIV. fejezete az irányadó. 6. A feladatok ellátása A Gyermekotthon feladatát a hatályos jogszabályok, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Szakmai program és az egyéni gondozási-nevelési tervek határozzák meg. A dolgozók a személyre szóló munkaköri leírásban meghatározott feladatokat a legjobb képességeik szerint kötelesek elvégezni. A munkamegosztásból adódóan kötelesek együttműködni, egymást kölcsönösen tájékozatni. A dolgozók kötelesek a beutalt gyermekeket, az intézményt, az értékeket megvédeni és amennyiben meghibásodást, rendellenességet tapasztalnak az intézmény vezetőjének haladéktalanul jelezni. A Gyermekotthon dolgozói a testi fenyítés legenyhébb formáját sem alkalmazhatják nevelőmunkájuk során. Ennek megszegése eljárást von maga után: rendőrségi feljelentés és rendkívüli felmondás. 7. Az iratok kezelése A Gyermekotthonban az iratok iktatása sorszámos iktatási rendszerben történik az I. és II. jelölésű ikatókönyvbe 7./1. Az iratok iktatása Az érkező postát a vezető bontja, majd megteszi a szükséges intézkedést. A gyermekvédelmi ügyintéző iktatja az iratot a tartalomtól függően az I. vagy II. jelű iktató könyvbe. A I. jelű iktatókönyvbe kell iktatni emelkedő sorszámozással a működéssel kapcsolatos iratokat. II. jelű iktatókönyvbe kell iktatni emelkedő sorszámmal egy-egy beutalt iratanyagát. A beutalt gyermek sorszáma a beutalt gyermekek számának sorszáma lesz, minden további iratanyaga ennek a főszámnak az emelkedő alszámát kapja. 7./2. Kiadmányozás A Gyermekotthon működésével összefüggő levelezés, jelentés, tájékoztatás kiadmányozója a Gyermekotthon vezetője. Sajátkezű aláírásától csak eseti meghatalmazás alapján lehet eltérni. Elektromos úton történő levelezés esetében a vezető a kiadmány irattári példányát írja alá.

15 7./3. Irattározás Az elintézett, lezárt, intézkedést nem igénylő iratokat irattárba kell elhelyezni, elkülönítve az I.-II.jelű iktatókönyvbe iktatott iratokat. 7./4. Bélyegző használata A Gyermekotthon fenntartója az 1. jelölésű, a vezetője a 2. jelölésű bélyegző használatára jogosult. A 2. jelölésű bélyegző alakja, felirata:……………………. A 2. jelölésű bélyegző más személy általi használatára csak eseti megbízással lehetséges, indokolt esetben. A vezető és a gyermekvédelmi ügyintéző a bélyegzőt köteles biztonságos helyen, elzárva tartani, úgy hogy azt illetéktelen személy ne használhassa. Megrongálódása, elvesztése esetén a bélyegzőt érvényteleníteni és a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell. 7./5. Kötelezően vezetendő nyilvántartások A nyilvántartás vezetésének kötelezettségét a munkaköri leírásban kell rögzíteni.                 

gondozási napok gyermekenként zsebpénz nyilvántartás kapcsolattartás /látogatás, levél, telefon stb./ leltár /eszköz, ruha, készlet/ gondozottaké dolgozók egészségügyi könyve jelenléti ív vezetése átadó füzet csoportfoglalkozások naplója oktatási napló dolgozók egészségügyi könyve működési nyilvántartás jegyzőkönyv a nevelési értekezletről gyógyszerkiadási napló egyéni segítő naplója „macis” lapok vezetése gyermekekről vezetett alapdokumentáció (egyéni gondozási-nevelési terv). nyersanyag felhasználási nyilvántartás.

Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény által bevezetett egységes nyilvántartási rendszer a gyermekotthon nevelőjének feladatkörébe utalja az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítését („GH-1” sz. adatlap) Az egyéni gondozási-nevelési terv célja az egyéni elhelyezési terv megvalósulását biztosító gondozással, neveléssel kapcsolatos feladatok részletes megtervezése és az abban résztvevő szakemberek közötti munkamegosztás meghatározása. A terv elkészítésébe lehetőség szerint be kell vonni a szülőt, illetve a gondozott fiatalt is. Az intézményvezető végzi el a gyámi feladatokat is. A gyám a gyermek gondozója, nevelője, törvényes képviselője, aki elősegíti a gyermekek testi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, nevelését és gondoskodik teljes körű ellátásukról. A gyám tevékenységét a gyámhivatal irányítja és felügyeli. Feladatainak ellátásához a területileg illetékes gyámi tanácsadó, a Gyermekvédelmi Központ, ill. a TEGYESZ nyújt segítséget.

16 A gyám vezeti a GH 1 számú adatlapot és a működéséről félévente írásban köteles tájékoztatást adni. A helyzetértékelést is a gyám készíti a GH-20. sz. adatlapon. A családgondozó vezeti a GH 21. adatlapot. A gyermekotthon a beutaló határozat alapján a gondozás típusának megfelelően nyilvántartásba veszi a gyermeket, és egyéni iratgyűjtőt nyit. Az iratgyűjtő tartalmazza a beutaló határozatot, mely kijelöli a gondozási helyet, a szülői tájékoztatást, a beutalás tényéről szóló értesítést, a gyermekről készített pedagógiai jellemzést, egészségügyi papírokat, a fiatal által hozott, vagy utólag megkért iratokat (hatósági bizonyítvány a személyazonosító jelről, társadalombiztosítási igazolvány, közgyógyellátási igazolvány, iskolai bizonyítvány, útlevél stb.), fényképet, ruhaleltárt és az iratátadó listát. A személyi anyagok tartalma és kezelése szigorúan bizalmas. Nyilvántartási kötelezettségek: gondozási napok gyermekenként zsebpénz nyilvántartás kapcsolattartás /látogatás, levél, telefon stb./ leltár /eszköz, ruha, készlet/ gondozottaké dolgozók egészségügyi könyve jelenléti ív vezetése átadó füzet csoportfoglalkozások naplója oktatási napló nyersanyag felhasználási nyilvántartás. V. Továbbképzések rendje Az intézményben dolgozó személyes gondoskodást végző személyeknek a 9/2000. SzCsM rendelet alapján kötelező továbbképzésen kell részt venniük. A továbbképzési időszak tartalma hét év, mely először 2001. január 1-től kezdődik, mely során a rendeletben foglaltak szerint továbbképzési pontértéket kell összegyűjteniük a dolgozóknak (felsőfokú végzettség esetén 80 pontot, egyéb szakképesítés esetén 60 pontot), vagy e helyett szakvizsgát kell tenniük. A vezető köteles szakvizsgát tenni, 2006. január 1-től pedig csak szakvizsgával rendelkező foglalkoztatható vezetői munkakörökben. Ha a továbbképzés munkaidőben történik, a munkáltató köteles a továbbképzésben résztvevők számára a továbbképzésen való részvétel idejére munkaidő-kedvezményt biztosítani, és erre az időre távolléti díj fizetésére köteles. A munkáltató és a továbbképzésben résztvevők a továbbképzés egyéb költségeinek viseléséről tanulmányi szerződést köthet. A továbbképzés érvényes teljesítési érdekeiben a 8/2000. SzCsM rendelet alapján a személyes gondoskodást végző személyek adatait működési nyilvántartásba kell venni. A működési nyilvántartást a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet vezeti. A nyilvántartás a személyes adatokon, munkakörön felül, a teljesített továbbképzési kötelezettségeket is nyilvántartja, vezeti. Új dolgozó f elvételekor előnyben kell részesíteni a szakképzettséggel rendelkező jelöltet, amennyiben a személyisége is alkalmasnak látszik leendő munkakörére. Amennyiben szakképzetlen dolgozó kerül felvételre (pl. nincs más jelentkező), abban az esetben a lehető legrövidebb időn belül be kell iskolázni, hogy a munkaköréhez szükséges szakképzettséget mielőbb megszerezze. Szükség esetén az intézmény vezetője házi továbbképzést szervez. VI. Gyermeki jogok és kötelességek

17 A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségére káros szerek ellen védelemben részesüljön. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a közszolgálati médiákban fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, erőszakmentes, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen. A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A gyermeknek joga van örökbefogadó családban vagy más, családot pótló ellátás formájában - a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez. A gyermek védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kulturális hovatartozására. A gyermeknek joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és a kapcsolattartáshoz. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek. A gyermeknek joga van a szabad véleménynyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon jogairól, jogai érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben az e törvényben meghatározott fórumoknál panasszal éljen. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más-szerveknél eljárást kezdeményezzen. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan: - állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe véve - megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön, - gondozási helyének megváltoztatását, testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,

18 - felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt, - vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt, - véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák, tájékoztassák, - érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze, - támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréséhez, - családi környezetébe való visszatérését kezdeményezze, - személyes kapcsolatait ápolhassa, - utógondozásban részesüljön. Ha személyes kapcsolatai a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolják, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga a törvényben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető. A gyermek kötelessége különösen, hogy: gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének, tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától. A gyermekek védelmét ellátó intézmény házirendje - törvényben meghatározott keretek között - a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Ha az intézmény házirendjét a fenntartó jóváhagyta, azt az intézményben mindenki által jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell megismertetéséről, továbbá arról, hogy az a gyermekek, a hozzátartozóik és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekek alkotmányos jogainak védelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a maga sajátos eszközeivel segíti, és ennek során a biztos feladata, hogy a gyermekek alkotmányos jogait érintő – tudomására jutott – visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános, vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Intézkedéseiről évente beszámol az országgyűlés előtt. A gyermeki jogok és kötelességek képezik az alapját az intézmény működési rendjének. Minden dolgozónak kötelessége a gyermeki jogokat tiszteletben tartani, érvényesülésüket előmozdítani, a gyermeki kötelességeket betartatni. A jogok és kötelességek érvényesülését nemcsak dolgozótársaitól köteles elvárni, hanem a növendékektől és az utógondozottaktól egymás irányában is megkövetelni. Biztosítani kell, hogy az intézmény növendékei utógondozottjai és dolgozói egyaránt ismerjék a Gyermeki Jogokat és Kötelességeket.

19

VII. Veszélyhelyzetek kezelése 1. Ha a gyermek beteg: lázas, fájdalma van, hány stb. a helyi háziorvos dr. Fenyvesi Imre látja el napközben. Ügyeleti időben hétköznap a háziorvos látja el a beteget. Hétvégén (szombaton és vasárnap)a szekszárdi orvosi ügyeletet kell hívni. 2. Ha a gyermek agresszív és nem sikerül megnyugtatni, akkor a helyi háziorvos beutalja a pszichiátriai osztályra, tehát először a háziorvost kell értesíteni. 3. Ha a gyermek suicid kísérletet tesz, azonnal mentőt kell hívni, VÉSZHELYZET! 4. Szökés esetén azonnal értesíteni kell a rendőrséget, mivel a gyermek ön- és közveszélyes állapotban lehet! Erre fontos hivatkozni. 5. Ha a gyermeknek epilepsziás rohama van: a nyelvét ki kell húzni, hogy hátra ne csússzon, szájába egy fakanalat tenni és azonnal mentőt hívni! 6. Minden rendkívüli eseményt a Rendkívüli események naplójában rögzíteni kell! Minden esetben azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét, de ettől függetlenül az intézkedéseket meg kell tenni.

VIII. VÁLSÁGKEZELÉS A válság A válságkezelés két fő iránya a:  megelőzés  megoldás Mindehhez fel kell ismerni a válsághelyzetet, amit külső és belső jelek egyaránt segíthetnek. A válság felismerése A válság jelenthet:  működési zavart (alacsony teljesítményt, csökkenő hatékonyságot, rossz munkamorált),  kezelhetetlen (kezelhetetlennek tűnő) problémát, kockázatot,  a vezetés szándékával ellentétes változásokat és pangást. Az élet különböző területein számos krízisfajta ismert: (stratégiai, piaci, technológiai, szervezési és vezetési, kommunikációs, személyi, pénzügyi) Ennek megfelelően a válságkezelés rutinszerű, mindennapos munkaműveletekkel, nem oldható meg. A válságfelismerés folyamata: 1. Tisztázni, hogy válság van-e? 2. Tisztázni a másik féllel is, hogy tudják, milyen helyzetben vannak? FONTOS: A válság sohasem egyirányú, önmagával elégedetlenkedő, háborgó személy, vagy csoport pillanatnyi állapota. Mindig két fél kell hozzá, hiszen érdekek, problémák, haszon, félelmek majd később feszültségek nyilvánulnak meg a krízisben, melyben mindig ott van a MÁSIK. 3. Törekedni kell arra, hogy a válságot okozó maga mondja ki, vegye észre, hogy válsághelyzetben van, (Ő is) vagy ő okozta a válságot, így értékes információkhoz juthatunk motivációira vonatkozóan, vagy arra, hogy mennyire látja tisztán a helyzetét. (szándékosan akarta-e, csak belekeveredett, kényszeríttették rá, jó hecc az egész, stb.) Megelőzés A válság kialakulásának megelőzési lépései a következők:

20  a kiváltó okok feltárása,  a káros folyamatok megállítása,  meghatározni a várható következményeket és azok időtartamát A kiváltó okok között meghatározó szerepe lehet a szakmai kompetencia és a kockázat kezelés hiányának, az erőforrások szűkösségének, a nem kielégítő tervezésnek és a nem megfelelő szabályozásnak. A válságkezelés kritériumai gyors, koncentrált válságterület kezelés vezetői beavatkozás A válságkezelés javasolt lépései: 1. a válság kiváltó okainak feltárása: Meghatározni, hogy honnan ered a válság. Ez azért fontos, mert ha tudjuk az irányt, akkor már azt is tudjuk, hogy milyen lépéseket - védekező, támadó, vagy mindkettő egyszerre - kell tenni a válság felszámolása érdekében. 2. válságkezelő vezető, vagy válságkezelő (tárgyaló) kijelölése. (Sohasem lehet az intézmény vezetője.) 3. a káros folyamatok megállítása 4. a válság megoldási tervének kidolgozása 5. a megoldási terv feladatainak megoldása 6. őszinte, egységes és következetes kommunikáció Válság helyzetek  gyermekek csoportos szökése  gyermekek tudatos szembeszegülése az intézmény házi- és napirendjével  gyermekek csoportos bűnelkövetése, vagy ismétlődő bűnelkövetése  gyermekek garázda, rongáló magatartása  gyermekek csoportos verekedése, verése, mások megveretése  gyermekek pszichoaktív hatású szer használata  egy gyermek rövid időn belüli többszöri szökése  egy gyermek tudatos szembeszegülése az intézmény házi- és napirendjével  egy gyermek rövid időn belüli bűncselekmény elkövetése, bűnismétlése  egy gyermek folyamatos garázda, rongáló magatartása  egy gyermek rövid időn belül ismétlődőd pszichoaktív hatású szer használata  egy gyermek folyamatos verekedése, verése, mások megveretése  egy vagy több gyermek kényszerítése, „csicskáztatása” Ha mi már látjuk a válságot okozó problémát, akkor a válságot okozó személlyel fel kell ismertetni, hogy milyen helyzetben van? Az intézményben már minden nevelőnél előfordult verekedés, rongálás és talán pszichoaktív hatású szer használata is. Tehát ezen események nem nevelő (személyiség) függő, hanem helyzet függőek. Vagyis ha pl. szökni akar valaki, akkor teljesen mindegy, hogy ki a nevelő akkor éppen. Nagyon fontos az egységes nevelői fellépés és munkavégzés a munkánk során. Ha belátjuk, hogy nem személyiség függőek a rendkívüli események, akkor semmi értelme jónak, vagy rossznak mutatkozni e gyermekek előtt, hiszen nem ezen személyiség jegyek azok, melyek alapján eldöntik, (ha egyáltalán eldöntik) hogy egy rendkívüli eseményt követnek el és ezáltal válsághelyzetet idéznek elő.

21 Válsághelyzet kezelése során nagyon fontos az a kép melyet kifelé sugároz a nevelői testület. Ha a gyermekek azt látják, hogy kapkodó és következetlen döntések születnek, akkor ezzel elérhetnek olyan célokat, melyek az ő érdekeiket szolgálhatják. pl.:  A feszes munkarend és napirend szétzilálása.  Zavar keltése  Egyéni érdekek előtérbe helyezése, stb. Fentiek elkerülése érdekében nem szabad eltérni a napi- és házirendtől, illetve egyéb feladatok következetes elvégeztetésétől. Törekedni kell a nyugodt, indulatmentes légkör kialakítására, így ezzel is csak a rend és a fegyelem kifelé sugárzása valósul meg. Ha megbeszélésre, véleménycserére, netán tárgyalásra kerülne sor, fontos, hogy a felső vezető ne folyjék bele a tárgyalásokba, mert így ő is részévé válik a megoldási menetnek. A követelők mindig többet akarnak elérni annál, mint amit felkínálnak nekik és ezért mindig a velük szemben álló tárgyalók kompetencia határait döntögetik és mindig egy magasabb (lehetőleg a legmagasabb) tekintéllyel kívánnak tárgyalni. A vezetőnek mindig meg kell maradnia egy független kinyilatkoztatónak, aki nem száll vitába, hanem meghallgat, mérlegel és dönt. Nagyon fontos megkülönböztetni egy válság során a biztonsági intézkedéseket és a szankcionáló intézkedéseket. Nem mindegy, hogy egy szökés után pl. miért zárjuk be az ajtókat? Biztonsági, vagy szankcionális célból. Biztonsági okból indokolt lehet az ajtót bezárni a további szökések megelőzése érdekében. (Egy szökés ugyanis mintát adhat más gyermeknek is.) Szankcióképpen is alkalmazható ajtózárás, mivel így a gyermekek úgy érezhetik, hogy addigi szabad mozgásuk korlátozva van és ezt ők szankcióként élik meg. Nagyon fontos, hogy egy esemény, pl. ajtózárás mindig ugyanazon indok, rutin alapján történjen, és ne lehessen ezen változtatni, továbbá ezen biztonsági, vagy szankcionális intézkedéseket az „elkövetők” is ismerjék, így tudhatják, hogy milyen viselkedési forma milyen eseményt eredményez pontosan. Nagyon következetlen és további problémák forrása lehet az, ha történik egy rendkívüli esemény és eltérően, saját belátás szerint kerülnek alkalmazásra az ezt követő intézkedések. IX. Alapvető, legfontosabb szabályok         

Minden gyermeknek heti váltásban valamilyen feladata van /reszort/. Minden reszort érvényes a hétvégén is. Naponta elengedhetetlen a szoba, magatartás és szorgalom pontozása, értékelése. A szobavizit és a pontozás hétvégén is szükséges. Ágyneműcsere minden 2. pénteken este történik, mosás szombaton reggel. A napirend időpontjait szigorúan pontosan be kell tartani. Étkezéskor a felnőttek a gyermekek között étkeznek. A nevelő „jó étvágyat” kíván és azután kezdődik az étkezés. A befejezés is egyszerre történik, miután „egészségre” kívánt a nevelő. Fontos, hogy megvárják egymást az étkezésben is. A tanulószoba ajtaja az esti pihenő idejétől reggel 9-ig zárva van, csak takarítás idejére lehet nyitva. A gyógyszerelést a kijelölt dolgozó felügyeli, adja be és rögzíti a füzetben. A gyermek hozza a poharát és a széttört gyógyszert a nevelő jelenlétében lenyeli. Meg kell győződni arról, hogy valóban lenyelte. Ha a gyermek reggel utazik, a távozási engedélyt és az ehhez kapcsolódó adminisztrációt az éjszakás nevelő írja meg.

22       

        

Kimenő engedélyezési kérelmet legkésőbb aznap 12.00 óráig lehet leadni engedélyezésre. A gyermekek kizárólag az intézményvezető engedélyével telefonálhatnak. A telefonálás valóban csak az engedélyezett ideig tartson, ellenkező esetben a telefonálást megengedő dolgozó saját pénzéből fizeti a különbözetet. A telefont személyes használatra csak rendkívüli esetben használhatja a dolgozó, térítési kötelezettség mellett. A csoportfoglalkozásokat minden esetben meg kell tartani. Ettől eltérni csak az intézményvezető engedélyével lehet. Minden műszakban levő munkatársnak részt kell vennie és pontosan be kell jegyezni a csoportnaplóba a témát és eredményt. A gyermekek szekrényét szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell. A gyermekfelügyelő vezeti az egészségügyi füzetet, amely minden fontos adatot tartalmaz a gyermek egészségi állapotáról, betegségéről, gyógyszerekről…stb. Minden szombaton nagytakarítás van, melynek rendje a következő: o Szobákban: pókhálózás, porszívózás, felmosás, portalanítás, szekrényrend, ablaktisztítás. o Folyosón: pókhálózás, fal lemosása, ablaktisztítás, alapos felmosás /padok mögött is/. o Étkező: pókhálózás, fal lemosása, ablaktisztítás, alapos felmosás, asztalterítők lemosása, fertőtlenítése. o Fürdő, WC: WC ülőkék NAPI lemosása, fertőtlenítése, zuhanyzók, mosdókagylók fertőtlenítése, aljzat fertőtlenítése. o Hetente a hűtők fertőtlenítése, konyhai nagytakarítás. o A takarítást a nevelők, gyermekfelügyelők ellenőrzik és segítik. o A gyermekek bárminemű bántalmazása /pofon, kézkicsavarás…stb./ SZIGORÚAN TILOS! Rendkívüli felmondást von maga után. Ha a gyermeket másik gyermek bántalmazza, azonnal orvoshoz kell vinni látleletre, akkor is, ha nem látszik súlyosnak az állapota. Ügyeleti időben Szekszárdra, vagy ki kell hívni, ha szükségesnek látszik. Hét közben nincs takarodó utáni tv nézés, hétvégén /péntek, szombat/ az intézményvezető engedélyével lehetséges, jutalomként. Az intézményből a gyermekek csak az intézményvezető engedélyével távozhatnak. Csoportosan csak abban az esetben, ha előzetesen egyeztetve volt. Látogatók fogadása /közvetlen hozzátartozók/ az intézményvezetővel előre egyeztetett időpontban lehetséges a gyámhivatal által szabályozott családtagok részére. Engedély nélkül a szülő sem viheti el a gyermeket. A dolgozó személykocsiját a gyermek nem vezetheti és nem lehet a nevelővel autókázni. A gyermekkel a dolgozó nem mosatja le az autóját. Számítógépet csak a tanulás, csoportok és munka után lehet kiadni. Takarodókor visszakerül a nevelőibe. Beteg gyermek esetén a lázat 38 fok felett kell csillapítani gyógyszerrel. Egyébként hatásos lehet a hűsítő fürdő. A gyógyszerelését és az orvosi diagnózist rögzíteni kell az átadó naplóban, melynek vezetése a műszakban lévő gyermekfelügyelő feladata. Az étlaptervet a hétvégi műszakban dolgozók írják, lehetőség szerint figyelembe véve a gyermekek kívánságait. A nevelői szobában gyermek nem tartózkodhat. Ha a nevelő elhagyja a nevelői szobát, köteles biztonságosan, körültekintően bezárni. A nevelő csak a legszükségesebb ideig tartózkodjon a nevelői szobában (adminisztráció).

23 

Az éjszakás nevelő a műszak alatt nyitva tartja a nevelői szoba ajtaját, hogy az esetleges mozgásokat észlelhesse. Továbbá köteles egész éjszaka éber állapotban lenni. A gyermek nem mehet a nevelőibe beszélgetni, a nevelőt szórakoztatni, gyógyszert bevenni vagy más ürüggyel. Az épületet 22.00 órakor zárja az éjszakás nevelő. Rendkívüli esetben bármikor, az intézményvezető utasítása alapján. Ezt személyesen vagy telefonon, esetleg írásban közli a dolgozókkal, helyzettől függően. X. Adatvédelem A gyermek, a szülő és más törvényes képviselő, valamint kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó adatait a gyermekotthon vezetője által átruházott jogkörben a gyermekvédelmi ügyintéző kezeli. Sem a dolgozók, sem az intézményvezető személyes adatairól nem adunk információt gyermeknek, hozzátartozónak. Telefonszámot sem. Minden dolgozóra vonatkozik a munkaköréből adódó titoktartási kötelezettség. Dolgozó és munkáltató közötti jogvita esetén a munkáltató székhelye szerinti Pécsi Városi Munkaügyi Bíróság az illetékes. ZÁRÓ RENDELKEZÉS A Szervezeti és Működési Szabályzat a nevelési értekezleten történő elfogadással és a fenntartó Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány munkáltatói jogkörét gyakorló Sándor Zoltán jóváhagyásával lép hatályba. Egyidejűleg a korábbi Szervezeti és Működési Szabályzat hatályát veszti. ZÁRADÉK A Bezerédj Kastélyterápia Alapítvány Szedresi Speciális Gyermekotthona Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelési értekezlet elfogadta.

Szedres, 2012. december 10.

Finta Éva Zsuzsanna intézményvezető

Sándor Zoltán fenntartó