Előadó: dr. Szedresi Alexandra. Egészségügyi szakjogász Jogi referens-betegjogi képviselő. Jogvédelmi, Jogi és Módszertani Főosztály

Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar

A betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai Előadó: dr. Szedresi Alexandra Egészségügyi szakjogász Jogi referens-betegjogi képviselő

Jogvédelmi, Jogi és Módszertani Főosztály 2015. szeptember 26.

I. A betegjogok gyógyszerügyi vonatkozásai

1. Betegjogok a jogvédelmi rendszerben

1.1. Betegjog fogalma Betegjog mindazon jogosultságok összessége, melyek az egészségügyi ellátás során az azt igénybe vevő személyt megilletik, függetlenül attól, hogy az ellátást igénybevevő személy betegsége miatt vagy más okból kerül kapcsolatba az egészségügyi ellátással. (személyi és tárgyi hatálya) A betegek és a hozzátartozók jogainak garanciális védelmét az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) biztosítja.

1.2. A betegjogi rendelkezések célja • • • •

egyensúlyt teremtsenek a beteg és az egészségügyi dolgozó, illetve a beteg és az egészségügyi szolgáltató viszonyában, partneri viszony alakuljon ki, a betegek aktív, tudatos részvétele mellett zajló gyógykezelés

1.3. Alaptörvényben deklarált, egészségügyi területet érintő alapjogok • • • • • • • • • • • • • •

az élethez való jog az emberi méltósághoz való jog a szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog a személyes adatok védelméhez való jog a családi kapcsolattartáshoz való jog a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog az egészséges munkafeltételekhez, munkánk szabad megválasztásához való jog a tulajdonjog a gyermeket, nőket, időseket, fogyatékkal élőket megillető kiemelt védelem az esélyegyenlőség a szociális biztonsághoz való jog az egészséges környezethez, lakhatáshoz való jog a testi-lelki épséghez való jog az egészségügyi ellátáshoz való jog

1.4. Betegjogok az Eütv-ben • Az egészségügyi ellátáshoz való jog • Az emberi méltósághoz való jog • A kapcsolattartás joga • Az intézmény elhagyásának joga • A tájékoztatáshoz való jog • Az önrendelkezéshez való jog • Az ellátás visszautasításának joga • Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga • Az orvosi titoktartáshoz való jog • Speciális jogok: az általános jogokhoz kapcsolódnak pl. pszichiátriai beteg jogai, fogyatékkal élők jogai, beteg gyermek jogai

1.5. A betegjogok érvényesülésének lehetősége Intézményen belül:  Betegek tájékoztatása saját jogaikról, azok érvényesítési lehetőségeiről, és az intézményi házirendről  Intézményen belüli panaszkivizsgálás ( szabályzat alapján )  Felelősségbiztosítási egyeztetés: peren kívüli egyeztetési lehetőség a beteg, a biztosító, és az eü. szolgáltató között Intézményen kívül:  Fenntartóhoz fordulás: Önkormányzatok, Egyházak, Alapítványok, ÁEEK (korábban GYEMSZI), EMMI  Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei ÁNTSZ / OTH, NRSZH, Gyámhatóság: szakmai felügyelet  OEP, EMMI: finanszírozási kérdések és jogszabály módosítási javaslat / kérelem esetén  MOK, MESZK EB: etikai ügyekben  Alapjogok Biztosához fordulás (A JBH): alapjogok sérülése esetén ( orvos-szakmai kérdéseket nem ítélheti meg )  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás (NAIH)  Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH): negatív diszkrimináció esetén  Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH): Gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközökkel kapcsolatban  Közvetítői Tanács (az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény): peren kívüli egyeztetési lehetőség a beteg és az egészségügyi szolgáltató között  Békéltető testületek: a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján jöttek létre  Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (nép ügyvédje): jogi segítségnyújtás (szakszerű jogi tanácsadás és képviselet) Igazságügyi Hivatalok működtetik  Büntető feljelentés: foglalkozási szabályok megszegésének gyanúja esetén  Polgári peres eljárás: általános személyiségi jogsértés miatti jogvita; vagyoni, nem vagyoni kártérítés iránti polgári per illetve a felelősség megállapításához büntető per  Civil szervezetek: betegjogokkal foglalkozó szervezetek és betegségcsoportra specializálódott szervezetek  Betegjogi képviselet jogintézménye (OBDK)  Önkéntes jogvédők bevonása

2. Betegjogi jogvédelmi rendszer

2.1. A betegjogi jogvédelem történeti áttekintése • •

• •

•

• •

Hazánkban 1998-ig nem volt törvénybe foglalva betegjog 1998. július 1-én lépett hatályba az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban Eütv.), melynek egyik legfőbb erénye a betegjogok megfogalmazása volt. Az egyes egészségügyi ellátások visszautasításának részletes szabályairól szóló 117/1998. (VI. 16.) Kormányrendelet A betegjogi képviselő jogállásáról és az eljárására vonatkozó szabályokról szóló 77/1999. (XII. 29.) EüM rendelet – ÁNTSZ berkein belül látta el feladatát a betegjogi képviselő 2004. április 1. - Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi Közalapítvány (BEGYKA) – megszüntette az 1316/2010. (XII. 27.) Kormányhatározat Jogutód NRSZH – 2011. január 1-től 2012. augusztus 1-től a 214/2012. (VII.30.) Korm. rendelet létrehozza az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot (a továbbiakban: OBDK) –- Semmelweis tervben meghatározott szakmai elvek alapján létrehozott, beteg-, ellátott-, és gyermekjogvédelmet ellátó központi hivatal

2.2. Az OBDK feladatai •

• •

• •

•

jogvédelem - betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi jogvédelem: jogvédelmi képviselők tevékenységének irányítása, koordinálása, ellenőrzése, hatósági nyilvántartása dokumentációkezelés (a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményekben keletkezett egészségügyi dokumentáció kezelése, nyilvántartása, tájékoztatás), módszertani feladatok (módszertani útmutatók kidolgozása az egészségügyi szolgáltatók adatkezelésével, a jogvédelmi képviselők tevékenységével kapcsolatban) Nemzeti Kapcsolattartó Pont (az egészségügyi ellátások határon átnyúló igénybevétele kapcsán) képzési feladatok - a jogvédelmi képviselők munkájához kapcsolódóan, melynek keretében kidolgozza a jogvédelmi képviselői tanfolyam és a kötelező továbbképzések tananyagát hatósági nyilvántartás vezetése (jogvédelmi képviselői tevékenység folytatására jogosult személyek)

2.2.1. Komplex jogvédelem az OBDK-ban Alapelv: ügyintézés, problémakezelés, információátadás egységesítése •

• • • • • • • •

gondoskodik a betegek, ellátottak és gyermekek törvényben meghatározott jogainak védelméről jogvédelmi referensek alkalmazásával segíti a jogvédelmi munkát az OBDK feladata a jogvédelmi képviselők foglalkoztatása, munkájuk szervezése és szakmai, szervezeti irányítása egységes megjelenés jogvédelem szintjei országosan 25 betegjogi képviselő regionális irodák 7 megyeszékhelyen 2014. szeptemberétől integrált fogadóórák további 12 megyeszékhelyen (kormányhivatalok) központi panasziroda, központi zöld szám cél: hatékony jogvédelem- és jogérvényesítés, panaszok rendszerszintű kezelése

2.2.2. Betegpanaszok rendszerszintű kezelése az OBDK-ban

2014. január 1-től hivatalból/ irányító szerv felkérésére is eljárhat, ha olyan az ügy, amely: • súlyos vagy az ellátottak nagyobb csoportját érintő betegjogi jogsérelmet okozhat, illetve • az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésével, az ellátásszervezéssel, a beutalási renddel vagy a betegtájékoztatással kapcsolatos. Mit tehet az OBDK? • Tájékoztatást kér a szolgáltatótól, fenntartótól, egészségügyi államigazgatási szervtől. • Intézkedésre javaslatot tesz, jogszabály-módosítást kezdeményez. • Ajánlást tesz, melyre az érintett szerv 60 napon belül köteles tájékoztatni az OBDK-t az ajánlással kapcsolatos észrevételeiről.

2.2.3. Az OBDK, mint Nemzeti Kapcsolattartó Pont •

Az uniós jogharmonizáció keretében a 2011/24/EU irányelv szerint 2013. október

25-től a határon átnyúló egészségügyi ellátás nemzeti kapcsolattartó pontja •

Ennek keretében tájékoztatást nyújt a betegek, egészségügyi szakemberek számára külföldi gyógykezeléssel kapcsolatban

•

Kapcsolatot tart az EU országok kapcsolattartó pontjaival, betegszervezetekkel, egészségügyi szolgáltatókkal

•

Kétirányú honlap működtetése (www.eubetegjog.hu; www.patientsrights.hu)

•

Ingyenesen hívható zöld szám (belföldről: 06-80-620-600, külföldről: +36-20999-0025)

2.2.4. A betegjogi képviselő

• Az OBDK keretei között látja el a feladatait. • Ellátja a betegeknek az Eütv-ben meghatározott jogainak védelmét, és segíti őket a jogaik megismerésében és érvényesítésében. • Az egészségügyi intézményektől független személy. • A betegjogi képviselők munkavégzésének elengedhetetlenül fontos része a konfliktusok kezelése, mediáció az egészségügyi intézmény és a beteg között, melynek célja a permegelőzés és a betegelégedettség növelése. • Lakossági, szakmai fórumok tartásán keresztül tájékoztató tevékenység. • Fogadóórák tartása az egészségügyi intézményekben.

2.2.4.1. A betegjogi képviselő feladatai (Egészségügyi törvény / OBDK-ról szóló Kormányrendelet alapján) • • •

•

• •

Segíti a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, az azzal kapcsolatos megjegyzések, kérdések feltételében. Segít a betegnek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti a panasz kivizsgálását. A beteg, - egészségügyi akadályoztatása esetén - a hozzátartozó írásbeli meghatalmazása alapján a betegjogi képviselő panaszt tehet az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, fenntartójánál. Rendszeresen tájékoztatja az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, azok változásáról. A beteg gyógykezelésével összefüggő ügyekben eljár az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál, és ennek során képviseli a beteget. Jogosult az ellátás zavartalanságának veszélyeztetése nélkül: az egészségügyi szolgáltató működési területére belépni, ügyre vonatkozó iratokba betekinteni, egészségügyben dolgozókhoz kérdést intézni.

2.2.4.2. A betegjogi képviselő panaszkezelési eljárása OBDK központi hivatal, nem közigazgatási hatóság Saját belső működési és eljárásrend szerint: betegjogi jogvédői szakmai protokollok, etikai normák mentén végzi a panaszok kezelését a betegjogi képviselő. http://www.obdk.hu/protokollok.html  Nem a Ket. szerint (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény)  Nem a Panasztörvény szerint (a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény)

II. Betegjogok a gyógyszerészi gyakorlatban, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettség érvényesülésére

1. Gyógyszertárak szerepe a betegjogok védelmében • Közforgalmú gyógyszertár, mint egészségügyi szolgáltatást végző intézmény. • Betegjogok képviseletét ellátó személy(ek) kiléte és elérésük módja megismerhetőségének biztosítása – hirdetmény. • Titoktartási kötelezettség. • Adatvédelem biztosítása. • Eütv-ben meghatározott betegjogok érvényesítése. • Beteg panasztételhez való joga. • Panasz esetén a beteg fordulhat: a gyógyszertárhoz, az OBDK-hoz, az ÁNTSZ-hez, az MGYK Etikai Bizottságához.

Az intézményben az Ön területileg illetékes betegjogi képviselője: Munkaidőben elérhető telefonszáma: Fogadóóra helye, időpontja: E-mail: A JOGVÉDELMI KÉPVISELŐ AZ ORSZÁGOS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI, GYERMEKJOGI ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT MUNKATÁRSA, AZ INTÉZMÉNYTŐL FÜGGETLEN SZEMÉLY A fenti elérhetőségek sikertelensége esetén az OBDK zöldszáma hívható: 06/80/620-055 On affairs of patients’ rights foreign language patients should contact the following phone number: +36/20/4899-614 Patienten vom Ausland können Informationen über PatientenrechteFragen an der Telephonnummer +36/20/4899-614 erhalten.

2. Gyógyszerellátás során érvényesülő betegjogok • Egészségügyi ellátáshoz való jog (pl.: ügyeleti-készenléti szolgálat megszervezése, szabad gyógyszertár választás). • Tájékoztatáshoz való jog (pl.: mellékhatás, gyógyszer kölcsönhatása, expediálás előtt beteg kikérdezése egészségügyi állapotáról , gyógyszer támogatással csökkentett áráról, névkitűzők használata). • Emberi méltóság védelme (pl.: megfelelő hangnem, betegjogi képviselő kilétéről, elérhetőségről tájékoztatás). • Önrendelkezéshez való jog (pl.: egészségügyi ellátás igénybevétele – melyik gyógyszert váltja ki). • Egészségügyi dokumentáció megismerésének joga (pl.: betegségre, életmódra, gyógyszerfogyasztásra következtetés, adatkezelés, adattovábbítás az OEP-nek).

3. A beteg kötelezettségei a gyógyszerellátás során • Tájékoztatás adása a betegségéről, gyógykezeléséről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről. • Gyógykezelésével kapcsolatos rendelkezések betartása. • Jogszabály által előírt térítési díj kifizetése. • A jogszabály által előírt adatok hitelt érdemlő igazolása.

4. A gyógyszerész betegellátásának megtagadási lehetőségei (Eütv. és Etikai Kódex) • A javasolt vagy a beteg által kért egészségügyi ellátás jogszabályba vagy szakmai szabályba ütközik. • Erkölcsi felfogásával, lelkiismereti, vallási meggyőződésével ellenkezik. • A beteg az együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti. • A beteg sértő, fenyegető magatartást tanúsít, az egészségügyi dolgozó életét, testi épségét veszélyezteti.

5. A gyógyszertárak betegjogi szerepének növelése • Magyar Gyógyszerészi Kamara és az OBDK között együttműködési megállapodás – 2014. február 27. • OBDK és a területileg illetékes betegjogi képviselő elérhetőségeit tartalmazó hirdetmény kifüggesztése a gyógyszertárakban, • szakmai továbbképzések, • szakmai konzultációk, konferenciák, rendezvények megszervezése, kerekasztal-beszélgetések.

III. A szociális ellátásban részesülő betegek jogainak érvényesülése

1. A betegjogok érvényesülése

 Intézményben ellátottszemély betegsége miatt ápolásra, gyógykezelésre szorul  Eütv. Betegek jogait szabályozó rendelkezések figyelembevétele  OBDK foglalkoztatja a betegjogi és ellátottjogi képviselőket – szakmailag komplex panaszkezelés  Egységes, szakmailag teljeskörű jogvédelmi képviselet biztosítása

IV. A gyógyszerellátás adatvédelmi kérdései

1. Adatvédelmi rendelkezések a gyógyszerellátás során I. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) alapján

•

• •

A gyógyszerész az egészségügyi ellátásokra jogosult részére a hatásos és biztonságos gyógyszerelés elősegítése, valamint a költséghatékony gyógyszeres terápia kialakítása érdekében (amennyiben az érintett ezt írásban vagy elektronikus kapcsolattartás keretében nem tiltotta meg) megismerheti a gyógyszerellátásban részesülő biztosított által, a kötelező egészségbiztosítás terhére igénybevett, gyógyszereléssel kapcsolatos egy éven belüli adatokat (kivéve a mentális és viselkedészavarok kezelésére, valamint a szexuális úton terjedő betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerekre vonatkozó adatokat). Az adatokat az egészségbiztosítási szerv elektronikus formában biztosítja. A gyógyszerész (az adatok rögzítése nélkül) a gyógyszer nevét, mennyiségét és a kiváltás idejét ismerheti meg.

1. Adatvédelmi rendelkezések a gyógyszerellátás során II. • •

•

• • •

•

Az érintettet az adatlekérdezéssel szembeni tiltakozás lehetőségéről tájékoztatni kell. Az érintett tiltakozását megteheti az egészségbiztosítási szervnél vagy a gyógyszerésznél. Ha az érintett tiltakozását a gyógyszerésznél tette, azt a gyógyszerész haladéktalanul köteles továbbítani az egészségbiztosítási szerv részére. A gyógyszerkiváltás során a gyógyszerész akkor ismerheti meg a gyógyszerellátásban részesülő biztosított adatait, ha a gyógyszerellátásban részesülő biztosított személyesen jár el. A gyógyszerész a biztosított kérésére a biztosított részére tájékoztatást ad a gyógyszerellátásban részesülő biztosított adatairól. Az érintett aláírásával igazolja a betekintés megtörténtét. A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója, illetve nyújtója a vényeket 5 évig őrzi meg. Gyógyászati segédeszköz szaküzletben kiszolgáltatott olyan gyógyászati segédeszköz esetén, amelynek kihordási ideje 5 évnél hosszabb, a vény megőrzési ideje a kihordási idővel azonos. A kötelező őrzési időt követően a vényeket meg kell semmisíteni.

2. A betegjogi panaszkezelés gyakorlati lehetőségei • Tájékoztatás. • Az intézményen belüli problémamegoldás, konfliktusfeloldó technikák. • Betegjogi képviselő megkeresése - személyesen: a jogvédő fogadóóráján (intézményi, regionális irodai), telefonon: munkaidőben, írásban: postai úton vagy elektronikus levélben vagy FAX-on.

V. Az OBDK szerepe az egészségügyi dokumentáció kezelésében

1. Dokumentáció-kezelési feladatok • OBDK látja el az adatkezelői feladatokat a jogutód nélkül megszűnt egészségügyi intézményeknél keletkezett egészségügyi dokumentáció tekintetében. • A megszűnt egészségügyi intézményekről nyilvántartást vezet, biztosítja a beteg számára az iratbetekintés jogát. • Iratot, dokumentációt őriz és archivál, fenntartja a feldolgozott dokumentáció olvashatóságát.

VI. Esetfeldolgozás

1. Vitarendezési lehetőségek • Közvetítés (mediálás) a felek között (meghallgatja a panaszost minden esetben , de a szolgáltatónál is tájékozódik). • Ún. tisztázó beszélgetéseket szervez, ha nyitott erre minkét fél. • Szakmai kérdés – népegészségügyi szakigazgatási szerv (tiszti főgyógyszerész). • Tapasztalok megbeszélése az egészségügyi dolgozókkal, észrevételek. • Javaslatot tesz a hibák kiküszöbölésére a panaszok megelőzése illetve ismétlődésének elkerülése érdekében (indikátor).

2. Expediáláshoz kapcsolódó betegjogi esetek • Jól meghatározható kérdések – felelős döntés. • Beteg személyének tisztázása (kisgyermek, idős beteg). • Ismeri-e a beteg a gyógyszert? (kölcsönhatás, kontraindikáció, krónikus betegség) • Rendszeresen szedett gyógyszerek tisztázása. • Tünetek tisztázása – orvoshoz irányítás. • Nem megijeszteni a beteget, de egyértelművé tenni, ha célszerű felkeresnie az orvost. • Gyógyszerhasználattal kapcsolatos tudnivalók tisztázása.

3. Helyzetgyakorlati esetek a tára mögül • Metakommunikáció. • Kommunikációs hibák - rossz kérdésre rossz válasz („Mindenképp ragaszkodik ehhez a gyógyszerhez?”). • Higgadt, empatikus expediálás (provokatív kérdések kerülése, túlzott kikérdezés kerülése, bizonytalankodás kerülése, kidolgozott panelek – „Az Ön érdekében…”). • Agresszív fellépésű betegek gyógyszerellátása (pl. pszichiátriai betegek). • Beteg – beteg közötti konfliktus. • Környezeti tényezők (zsúfolt előtér, levegőtlenség, hosszú sor).

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! dr. Szedresi Alexandra

E-mail: [email protected]