Dr. Balogh Tamás Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Jogi Főosztály, Egészségpolitikai Jogi Osztály

Dr. Balogh Tamás Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Jogi Főosztály, Egészségpolitikai Jogi Osztály

A gyógyszerész egyik feladata, hogy ismerje a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

Milyen „szabályok” vannak?  szokás, illem szabályok (kultúránként változnak)  Etikai szabályok (adott szakmai közösségben jórészt

írott/szankcionált szabályok, MGYK, MAGYOSZ etikai szabályai)  Szakmai szabályok (nagyrészt írottak „ilyen

szakembertől az adott esetben elvárható”)  jogszabályok

 Jogi norma/jogszabály: jogszabályban megjelenő

magatartási szabályok, kötelező érvényű (mindenkire), végső soron kikényszeríthető, keletkezése állami, közhatalmi szervekhez kötődik, Alaptörvény(alkotmány), törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, (önkormányzati rendelet)

• Szakmai szabály: régen miniszteri irányelv, módszertani levél, szakirodalom, leginkább ez is már jogszabályban jelenik meg

A joggal szembeni követelmények

 általános,  közzétett,  jövőbeni cselekvésre irányuló, (visszaható hatály tilalma)  világos,  ellentmondás-mentes,  lehetségest követelő (reális),  stabilitással rendelkező, (ezek nem mindig érvényesülnek )

A norma funkciói

Közösségteremtő, integráló funkció Magatartásmintát nyújt Közreműködik a konfliktusok rendezésében Értékelési alapot nyújt mások magatartásához Kiszámíthatóvá teszi mások magatartását

Kiszámíthatóvá teszi az emberek saját magatartásának következményeit

A jogszabályok hierarchiája Az alacsonyabb rendű nem lehet ellentétes a magasabb rendűvel (pl. nem “módosíthatja” azt!)

Országgyűlés - Magyarország Alaptörvénye és

módosítása, valamint a törvények

Kormányrendelet Magyar Nemzeti Bank elnöke - rendelet Kormány tagjai (a miniszterelnök és a miniszterek)

- rendelet

((önálló szabályozó szerv vezetője - rendelet helyi önkormányzat képviselő-testülete – rendelet))

A jogalkotás szakaszai

Előkészítés

1.Kezdeményezés (jogalkotási terv) 2.Tervezet elkészítése

3.Tervezetek véleményezése 4.Jogalkotó elé terjesztés

Kibocsátás

1.Elfogadás 2.Aláírás

Kihirdetés

Hatályosulás vizsgálata

1. Utólagos Kihirdetés, illetve hatásvizsgálat közzététel: a jogszabály kibocsátója 2. Jogszabályok tartalmi (Pl. törvény esetén a felülvizsgálata: köztársasági elnök) a) módosítások b) dereguláció

Hol jelenik meg a jogszabály?  Kihirdetéssel hatályos (érvényes ha Jat. szerint

alkották meg)  törvény, kormányrendelet: Magyar Közlöny  miniszteri rendelet: Magyar Közlöny és ágazati közlöny pl. Egészségügyi Közlöny http://kozlony.magyarorszag.hu/ (közhiteles!!)

A jogszabály érvényessége és hatályossága Érvényesség

Hatályosság

A jogszabály keletkezéséhez kötődik.

Az adott jogi norma meghatározott időben, meghatározott területen és meghatározott személyi körre nézve alkalmazandó, illetve alkalmazható.

Feltételei: •A jogszabályt megfelelő a jogalkotó hatáskörrel felruházott szerv megfelelő eljárás során alkossa •A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába

•Feleljen meg a megalkotásra előírt speciális eljárási szabályoknak •Megfelelően legyen kihirdetve

• időbeli hatály • területi hatály • személyi hatály • szervi hatály • tárgyi hatály

szabály? példák Gyógyszerkönyv: a Magyar Gyógyszerkönyv VIII. kiadásának alkalmazásáról szóló 28/2006. (VII. 11.) EüM rendelet (jsz.) FoNo: a Szabványos Vényminták Gyűjteménye VII. kiadása alkalmazásáról szóló 64/2004. (VII. 27.) ESzCsM rendelet (jsz.)

Gyógyszerek alkalmazási előírása: („szakembertájékoztató)

Ez szakmai szabály (GYEMSZI-OGYI „engedélyezi”, azaz közigazgatási határozat, címzettje a forgalomba hozatali engedély jogosultja), de…

jogszabály szerint az orvos… az engedéllyel (forg.hoz.) rendelkező gyógyszereket az alkalmazási előiratban közölt javallatban rendeli…

Mire figyeljünk nagyon egy jogszabály olvasásakor?    

eleje (preambulum) (miről szól, felhatalmazások) Definíciók, értelmező rendelkezések (jsz. elején) Hatálya (jsz elején) (Tárgyi-személyi, helyre és időre) a jogszabály “középső” részében vannak maguk a rendelkezések, magatartásszabályok  átmeneti rendelkezések (jsz. végén)  hatályba lépés (jsz. végén)  mi veszti hatályát vagy módosul (csak módosító jogszabályban, vagy teljesen új jogszabály hat. kívül a régit)

Jogalkotó-jogalkalmazó  Jogalkotó: aki jogszabályt kiadhat

Országgyűlés (törvény) (felhatalmazást a végrehajtási szabályokra, szakmai jogszabályokra) Kormányfő (Korm. rendelet) (felhatalmazáson alapuló, vagy eredeti jogalkotói hatáskörben) Miniszter (miniszteri rendelet) (csak felhatalmazáson alapuló) ((Önkormányzati rendelet: képviselő testület saját területén, korlátozott hatáskörben, egyre ritkább))  Jogalkalmazó: aki jogszabály alapján döntést hoz (bírósági ítélet/végzés vagy közigazgatási döntés: határozat/végzés) (hatóság, vagy hat. jogkörrel felruházott szerv pl. kamara, jegyző) (hatóság pl. : GYEMSZI-OGYI, OEP, ÁNTSZ OTH, miniszterek egyre kevésbé, szét kell választani jogalkotót és jogalkalmazót)

(Közigazgatási döntés felépítése)  Döntés lehet végzés, vagy határozat(ügy érdemében)  Bevezető rész (milyen ügyben, ügyfél, azonosító

adatok),  rendelkező rész (mit döntött),  indokolás (mire alapozza a döntést),  záró rész: (fellebbezés/jogorvoslat, aláírás, pecsét stb.)

Magyarország Alaptörvénye Az ország alaptörvénye

Formai szempontból: • a jogforrási rendszer csúcsa • különös eljárási rendben alkotják

Tartalmi szempontból: • • • •

gazdasági és társadalmi rendre állam- és kormányformára alapvető jogokra és kötelezettségekre állami szervek egyes típusainak szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat foglalja magában.

A magyar alkotmányfejlődés KORSZAK 1946 előtt

1946 1949 1989 2012. január 1.

JELLEMZŐK

történeti alkotmány: 1222 Aranybulla Werbőczy Hármaskönyve – Szent Korona-tan 1848. évi törvények 1946. évi I. tv. A köztársasági államformáról: alkotmányos alaptörvény 1949. évi XX. tv. 1989. évi XXXI. tv.: jogállamiság Magyarország Alaptörvénye (2011. április. 25.) 19

Az alapjogok forrásai    

Alaptörvény – alkotmány Sarkalatos törvények Törvények Nemzetközi dokumentumok

Az egyes alapjogok: Az emberi méltósághoz való jog Együtt említik az élethez való joggal, az Alkotmánybíróság általános személyiségi jognak, szubszidiárius alapjognak tekinti, az egyenlőségi illetve személyhez fűződő jogokkal összekapcsolva.

A megkülönböztetés tilalma /egyenlő bánásmód követelménye Általános egyenlőségi tétel: A Magyarország biztosítja minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés nélkül. A hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. A Magyarországon minden ember jogképes. A bíróság előtt mindenki egyenlő. A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem abszolút A pozitív diszkrimináció nem alkotmányellenes Az önkényes, ésszerű indok nélküli megkülönböztetés alkotmányellenes

Nemzetiségek speciális védelme A többségi nemzetbe olvasztó politika, szegregáció, áttelepítés tilalma Speciális szempontok figyelembe vételének kötelezettsége Alapvető jogok biztosa és helyettese és kisebbségi önkormányzatok Nemzetiségek képviseletének megteremtése az országgyűlésben.

Az élethez való jog Magzati élet védelme  magzati élet védelme ↔ anya önrendelkezési joga  „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” Alaptörvény II. cikk. Halálbüntetés eltörlése Eutanázia • Aktív – tilos • Passzív

Környezethez való jog A Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez Alkotmánybíróság – köteles az állam a garanciát biztosító intézmények kialakítására, valamint az elért környezeti szint megóvására külön törvény a környezet védelméről

A tisztességes eljáráshoz való jog  bíróság előtt mindenki egyenlő,  független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás  ártatlanság vélelme,  hallgatás joga  nullum crimen et nulla poena sine lege elve,  jogorvoslathoz való jog  védelem joga

A közlekedés, a mozgás szabadsága A személyes szabadság egyik nevesített alakzata. Napjainkban a migrációs jogokhoz kapcsolódik a szabályozása. Korlátai:  büntetőjog  közbiztonság  közerkölcs

 egészségügyi

Az információs önrendelkezési joga A

modern állam a funkcióinak növekedése és változása miatt az állampolgárok egyre több adatát gyűjti,

Reális

veszély az adatokkal való visszaélés, az adatok összekapcsolása

Szükséges a személyiségi autonómiát

képező adatvédelem és az állam szükségletének az összehangolása.

A magánlakás sérthetetlenségéhez, a levéltitok védelméhez való jog Magánlakás • Be. – házkutatás – hatóság határozata alapján (kivéve bűncselekmény megakadályozása) • Rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok Levéltitok • Fogvatartottak levelezése • Postai küldemények

A lelkiismereti és vallásszabadság Az egyház az államtól elválasztva működik.

Vallás, meggyőződés miatt sem hátrány, sem előny nem keletkezhet. Állami nyilvántartás tárgya nem lehet.

Szabadon gyakorolható. Szülő dönt az erkölcsi, vallási nevelésről.

Vallásgyakorlás lehetőségének biztosítása szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi és bv. intézetekben, katonaságnál.

Az egyesülési és gyülekezési jog Alaptörvény szerint mindenkinek joga van törvényben nem tiltott szervezetet létrehozni, de • nem valósíthat meg bűncselekményt, • politikai célú fegyveres szervezet nem alapítható, • kizárólag gazdasági céllal nem hozható létre.

Az Alaptörvény elismeri a békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását.

A sajtószabadság A vélemény terjesztése, a sajtó

hozzáférhetősége, tárgyi előfeltételek biztosítása. Nem csak egyéni szabadságjog garanciája, hanem demokratikus

biztosíték – a tájékoztatáshoz való jog garanciája.

A véleménynyilvánítás szabadsága Alaptörvény IX. cikkből (szabad véleménynyilvánítás, közérdekű adatok megismerése), következik a demokratikus közvélemény biztosításának állami kötelessége. A szabad véleménynyilvánítási jog nem csak alapvető alanyi jog, hanem e jog intézményes oldalának az elismerése, a demokratikus politikai nyilvánosság biztosítása a modern jogfelfogás szerint.

Korlátozható, de csak igen kevés joggal szemben kell engednie. A véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kell védeni. Nem terjed ki valótlan tények közlésére, ha a közlő ezzel tisztában van, vagy kellene, hogy legyen az egyenlő a tények meghamisításával Speciális vonatkozások: • •

Gyűlöletre uszítás bűncselekmény, Képviselők mentelmi joga, közszereplőkkel szembeni kritika tágabb határai.

A tulajdonjog Alaptörvény • a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú,

• magyar állam tulajdona nemzeti vagyon, kizárólagos

tulajdonának, gazdasági tevékenységi körének körét törvény határozza meg, • az állam tiszteletben tartja az önkormányzat tulajdonát.

Alkotmánybíróság • alkotmányos alapjog, de abszolút védelem csak a

személyiségi jogoknak • tulajdonformák megkülönböztetésének tilalma, közösségi tulajdon szigorúbb büntetőjogi védelme alkotmányellenes.

Kisajátítás: Csak közérdek esetén, kártalanítás mellett.

Sztrájkjog Érdekvédelmi eszköz + egyesülési jog, munkatörvénykönyv. Előtte egyeztetés, egyeztető eljárás sikertelensége feltétel. Jogellenes: nem gazdasági, szociális érdek, alkotmányellenes cél, kollektív szerződést sért, a konfliktus bírósági útra tartozik (jogszerűség megítélése munkaügyi bíróság hatásköre). Korlátozható jog (igazságszolgáltatás), minimális szolgáltatás.

Az állampolgári kötelességek Jogszabályok megtartásának kötelessége Közterhekhez való hozzájárulás kötelessége Honvédelmi kötelezettség Tankötelezettség Gondoskodás Hozzájárulás a közösség gyarapodásához a közösségi

feladatok ellátásához Környezeti károk helyreállításának kötelessége, annak költségeinek viselése A természeti erőforrások, a nemzet közös örökségének védelmet Törvényes fellépés a hatalom erőszakos megszerzőivel, kizárólagos birtokosaival szemben.

Betegjogok (Eü tv-ben jelenik meg)  Jog a megkülönböztetés nélküli eü. ellátáshoz,

fájdalma csillapításához  Jog az orvos megválasztásához  Az emberi méltósághoz való jog

csak sürgős, saját vagy más életét veszélyeztető esetben korlátozható, csak méltányolható okból/ideig várakoztatható, szeméremére tekintettel…

 A kapcsolattartás joga – (látogatók, apás szülés, pap)  Az intézmény elhagyásának joga  A tájékoztatáshoz való jog: mindenről jogosult

tájékoztatást kérni  Önrendelkezési jog és az ellátás visszautasításának joga – milyen ellátást fogad el. Általában szóban, de invazív beavatkozás: csak írásban, vagy 2 tanú (Életfenntartó beavatkozás visszautasítása: orvosi bizottság megvizsgálja, hogy valóban ez a beteg szándéka)

 Az eü. dokumentáció megismerésének joga (az adat az

eü. szolgáltatóé, de a betegnek joga van megismerni azt, elbocsátáskor zárójelentést kap)  Az orvosi titoktartáshoz való jog - csak arra jogosultakkal közölhető róla adat (mások életének, egészségének védelme szükségessé teszi: hozzájárulása nélkül is kiadható)

Betegkötelezettségek • betartani az eü. szolgáltató munka- és házirendjét  ismeretei szerint az eü.-i dolgozókkal együttműködni  fontos tájékoztatás megadása (pl. fertőző betegség): meg kell nevezni a valószínű személyeket…

Jogrend  A jogrend

az állam térben és időben összefüggésben álló jogszabályainak az összessége. Külső egységét a társasági közösség akarata, belső egységét a logikusan egymáshoz kapcsolódó rendszerezettség, a jogrendszer biztosítja.

Közjog/magánjog jogrendszer két nagy jogterületre oszlik

Közjog: közérdekűviszonyokat szabályozza.

Magánjog: magánérdekű viszonyokat szabályozza.

Magánjog és közjog elhatárolása Közjog a közhatalom kiépítését garantálja, vertikális (aláfölérendeltségi) jellegűek, a felettes szervet többletjogok illetik meg, a kötelezettségek a felek akarata nélkül beállnak, elvileg az érdekazonosság (közérdek) érvényesül, szervezettség jellemzi, szabályi imperatív jellegűek (tiltó vagy parancsoló), érvényesülése közvetlen kényszer útján.

Magánjog az alanyi jogok érvényesülését biztosítja, horizontális (mellérendelt) jellegűek, a felek egyenjogúsága jellemzi, kötelezettségek a felek akaratából állnak be (akaratautonómia), az érdekellentét jellemzi, eshetőleges, szabályai attributív jellegűek, érvényesülése közvetett kényszer útján.

A magánjog egysége és részterületei. A magánjog terjedelmét két elv határozza meg: 1. A jogrend mely szabályok érvényesítését engedi át a magánegyén akaratának 2. A társadalom értékítélete mely érdekütközést tartja olyan jelentőségűnek, hogy közjogi szabályozás alá veti.

Polgári jog A legfontosabb magánjogi jogág a polgári jog, mely tartalmazza azokat az elveket és szabályokat, melyek a többi jogágban megjelennek. A polgári jog garantálja az önrendelkezés szabadságát, a személyiség szabad kibontakoztatását, ill. a vagyonnal való szabad rendelkezést mind élők között, mind halál esetére. tulajdonjog: polgári jog alapintézménye mellérendelt viszony a felek között → jogvita bíróságra tartozik Diszpozivítás (eltérést engedő; hézagpótló)

Ptk.  A polgári jognak a többi magánjogi jogághoz való

viszonyát a Ptk. is tartalmazza: más jogszabályokat – eltérő rendelkezés hiányában – e törvénnyel összhangban kell alkalmazni. Az új Ptk.: 2013. évi Törvénykönyvről, 2014. hatályba!

V. törvény a Polgári március 15-én lépett

Munkajog, mint részterület  a szabályozás tárgya indokolja önálló létét. A

   

jogviszony két pólusán a munkaadók és a munkavállalók állnak, őket összefűzik a munkaviszonyra vonatkozó, sajátos elemeket tartalmazó szerződések, bennük számos közjogi elem található kollektív és kétszemélyes viszonyok vállalat & munkavállalók, vagy a dolgozók részvétele a vállalatvezetésben munkaügyi igazgatás, ellenőrzés, kisebbségi jogok munkaviszonnyal kapcsolatban jogok, kötelezettségek

Nemzetközi magánjog  a világkereskedelem és világgazdaság kifejlődésével jött

létre, az így kialakult közlekedési, távközlési, stb. szabályok speciális szabályozást igényelnek.  1979. évi 13. törvényerejű rendelet a nemzetközi magánjogról  melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható,  milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.

Polgári eljárásjog  magába foglalja a peres és peren kívüli eljárást, ill. a

végrehajtást.  Az anyagi jogi jellegű magánjogi jogágakkal ellentétben alaki jogi jellegű.  Lényegi elemei a keresethez kötöttség, a joghatás és a végrehajthatóság.

Társasági jog  A társasági jog – a polgári joggal azonos elvek és

módszerek szerint szabályozza a gazdasági társaságok és más jogalanyok speciális személyi és vagyoni viszonyait. Joganyag: - Polgári Törvénykönyv (új!) - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009.évi CXV. törvény - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.)

Büntetőjog  A büntetőjog önálló jogág.  meghatározza a közösségellenes, nem kívánatos magatartásokat

– társadalomra veszélyes  az elkövetőt büntetőjogi felelősségre vonják és amennyiben bűnös (gondatlanság vagy szándékosság terheli) megbüntetik (büntetés végrehajtási jog)  Míg a többi jogág elsősorban szabályozni próbálja az életviszonyokat, addig a büntetőjog elsődleges feladata az életviszonyok védelme, illetőleg a szabályozott jogviszonyok megsértésése esetén gondoskodik a jogsértő személy megbüntetéséről. Mindezen speciális feladatai ellátásához a többi jogághoz képest sokkal erőteljesebb eszközökkel rendelkezik, melyek nagyfokú beavatkozást tesznek lehetővé a jogalanyok életébe.

Kérdés? Köszönöm szépen