Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bácsalmási Gyermekotthona

B

Bemutatkozunk

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bácsalmási Gyermekotthona „ A gyerekek olyanok, mint a madarak, szükségük van a fészekre, hogy repülni tanuljanak.” (Maggie Gorban) A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bácsalmási Gyermekotthona 2011. december 1. óta a Szeged-Csanádi Egyházmegye fenntartásában működik. A XVIII. század elején épült kúria a nemesi származású Kovachich család tulajdona volt. Az évszázadok során több intézmény működésének adott helyet az épület, majd 1962-ben nyitotta meg kapuit gyermekotthonként. Az elmúlt évtizedekben történt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő változtatások, átépítések utána nyerte el mai formáját.

A gyermekotthon 40 férőhelyen biztosít otthont nyújtó-, különleges- és utógondozói ellátást a vér szerinti családjukból kiemelt – ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy nevelésbe vett - gyermekeknek, fiataloknak, 12-24 éves kor között. A gyermekvédelmi törvénnyel összhangban nemek és életkor szerint vegyes összetételű, saját élettérrel rendelkező kis közösségek lakják az épületben kialakított négy lakást, ahol a testvérek együttes elhelyezése elsődleges szempont. A lakóegységek kialakításánál és berendezésénél a fő motiváció az volt, hogy az itt élő gyermekek, fiatalok családias, otthonos környezetben nevelkedhessenek, ahol szeretik, tisztelik és elfogadják őket. Minden egységben öt, szakképesítéssel rendelkező, elhivatott és szakmailag is felkészült kolléga dolgozik, hogy gyermekeinknek támogató, biztos hátteret adjon. A lakásokban folyó munkát segíti a gyermekotthon pszichológusa, valamint a fejlesztőpedagógus és a gyermekvédelmi ügyintéző. Feladatunk sokrétű: Nemcsak ellátást biztosítunk lakóinknak, hanem nevelésükről, oktatásukról is gondoskodunk. Különösen nagy gondot fordítunk gyermekeink személyiségének harmonikus fejlődésére, oktatására, pályaválasztására, szabadidejének tartalmas eltöltésére, illetve a vér szerinti családdal történő kapcsolat fenntartására, megerősítésére, valamint, hogy felkészítsük

őket az önálló és felelősségteljes életre. Minden évben meghatározunk olyan területeket, amelyek a mindennapi feladatellátáson túl nagyobb hangsúlyt kapnak. Ebben az évben ez az egészség, az egészséges életmód, valamint a szabadidős programok szervezése, lakóink élményhez juttatás. Gyermekeink különböző szűrővizsgálatokon vesznek részt az év folyamán (szemészet, fogászat, ortopédia). Ezenkívül a táplálkozásban bevezetett változtatások (okos tányér) is a gyerekek egészségét szolgálják. Az egészséges életmód elengedhetetlen része a sport. Hetente edző segítségével sajátíthatnak el különböző gyakorlatokat, labdajátékokat csemetéink, főként a labda-

1

B

T

Tanulmány

Bemutatkozunk rúgás és a kézilabda terén. A nyáron úszóleckéket is vettek a gyerekek, valamint lehetőségük volt lovas táborban kipróbálni a lovaglást. A szabadidős programszervezés és általa a gyermekek élményhez juttatása is kiemelt feladat. Szerveződnek programok közösségen belül, valamint gyermekotthoni szinten is. Mint minden családban, a jeles ünnepeket megtartjuk, a gyerekekkel megismertetjük az ezekhez kapcsolódó szokásokat, hagyományokat. Gyakori program helyszín Bácsalmáson kívül a közeli város, Baja is. Ide rendszeresen szervezünk programot, például egy mozifilm megtekintése, korcsolyázás, bowlingozás. A lakásokban a kollégák sok-sok programmal színesítik a gyermekek mindennapjait. Kedvelt elfoglaltságok: kártyajátékok, póker, társasjátékok, sportos tevékenységek (asztalitenisz, foci, tollas, kerékpározás, séta), kézműves – kreatív tevékenységek (üvegfestékezés, papír alapú dekoráció készítése, természetes anyagok felhasználása), sütés-főzés, közös bográcsozás, grillezés. Egész évben vannak utazós, vidéki programjaink, de a nyár beköszöntével a környező települések strandjain is rendszeresen megfordulunk.

Kitűzött céljainkat maradéktalanul csak a gondozott gyermekek, fiatalok és a dolgozók széleskörű összefogásával valósíthatjuk meg.

„Szeresd a gyermeket, öleld szívedre őt, Ringasd el lágyan a szegény kis szenvedőt, Lehunyt pilláinak töröld le könnyeit: S míg te a gyermekek könnyét törölgeted, Egy láthatatlan kéz a csillagok felett Letörli vétkeid!” (Móra Ferenc)

2

Szerep szegmensek

(A monodramatikus tanácsadás általános bemutatása) „Mintha csak száraz szavakkal akarnánk megmagyarázni a már-már hervadozó virág előbbi teljes pompáját, vagy elfogni a szappanbuborékot, hogy megmutassa színeit.”  I./ Bevezetés:

Beőthy Ákos

A gyermekvédelem a társadalom klasszikus személyiségkorrekciós ellátórendszere. A személyiségállapot optimális rendezésének egyik lehetséges módszere a monodramatikus tanácsadás. A múltbeli eseményeket nem lehet meg nem történtté változtatni, de a kliens hozzáállását a saját múltjához lehet formálni az individuális szereprepertoár szintjén. A szerep az a viselkedési technika, ami lehetővé teszi az egyén számára az összerendezett interperszonális viszonyrendszerbe történő harmonikus illeszkedését. A tudatélmény kitágítása az intrapszichés folyamatokban eredményezi azt a többletrealitást, amit innovatív módon lehet alkalmazni az extra pszichés események során. A tudattalan vezérmotívumokat és emocionális tapasztalatokat fontos reális interperszonális viszonyrendszerbe terelni és tartani, ezáltal a monodramatikus tanácsadás élményintenzitás lehetőséget ad a kliensnek a szuper ego introjektumaival történő megbékélésre. A személyiség szocioemocionális struktúrája növelhető az individuális én-erősítő technikákkal. A tárgyakkal történő szerepcserében a kliens félreteszi az identitását, és átéli a tárgyak által ábrázolt másik személy vágyait, fantáziáit és élményeit. A szerepcsere biztosítja azt a többletrealitást, amivel a szimbolikusan megfogalmazott tartalmak a valóság szintjére tevődnek át és tágítják a tudatos élménytartalmakat. A „Te-észlelés” empátiafejlesztő hatása növeli az individuális szerep flexibilitást és a szociális kreativitást. A korábbi benyomások reprodukálása és újraélése katartikus élményt biztosít, egyrészt a szerepcsere emocionális többlethatásával, másrészt a tudat előkészítő szerepével. A beleélő képesség rugalmassága és differenciálódása szélesíti a személyes kognitív tapasztalatok horizontját, ami lehetővé teszi a korábban átélt emocionális deficit és szerepinfláció mentális ellentételezését.

II./ Moreno és Leutz szerepelmélete Az autonóm módon történő cselekvés egy fokozatos érési előrelépés eredménye, amelyben döntő jelentősége van a szerepek fejlődésének. Moreno szerint a szerepfejlődés a pszichoszomatikus szerepektől a pszichikus szerepek, majd a szociális szerepek felé történik. Leutz bevezetett továbbá egy negyedik fogalmat, a transzcendens szerep kategóriáját, amelyet Moreno antropológiai-filozófiai munkáinak etikai-vallásos tartalmaiból eredeztetett.1 Moreno szerint a személyiséget az egyéni szerepminták összessége hozza létre. A szerepek fejlődése 3 pszichikai univerzum keretében és 5 szakaszban zajlik. Az első pszichikai univerzum, amelyet Moreno szociális pla-

T

Tanulmány

centának is nevez, körülbelül a gyermek 3. életévéig tart. Az első szakaszban gyermek a születésekor megváltozott körülmények közé kerül, és cselekvési minta nélkül kell feltalálnia magát. A szomatikus és szomatopszichés szerepekben az újszülött kapcsolatba lép az anyával a külvilág fontos képviselőivel. Még nem tesz különbséget az én és a te, a realitás és a fantázia, az emberek és a tárgyak között, ezt az első lépést Moreno a mindennel való azonosságnak, Zeintlinger pontosabb elnevezést javasolva a differenciálódást nem ismerő fázisnak nevezi2. „Élmény-egységet” alkot az anyjával, és anélkül alakulnak ki a pszichoszomatikus szerepei, hogy tudomása lenne ezekről. A szerepfejlődés második szakaszában a gyermek elkezd különbséget tenni önmaga és mások között. Ezt a fázist nevezi Moreno az összrealitás fázisának. A gyermek elkezdi önmagát elkülöníteni másoktól, és a külvilág tárgyait megpróbálja megkülönböztetni egymástól, de még nem tesz különbséget a realitás és a fantázia között. Az első pszichikai univerzum végén következik be a szerepfejlődés harmadik szakasza, amikor minden másnál jobban érdeklődik anyja interakciós része iránt, és önállóságának szerepében figyeli meg őt. A második pszichikai univerzum három éves kor után kezdődik, amikor a gyermek világtapasztalása kettéoszlik fantáziára és valóságra. Lehetővé válik számára az elvont gondolkodás, a múlt és a jövő átélése. Mindez lehetővé teszi a gyermek egyre növekvő önállóságát. A szerepfejlődés negyedik szakaszában a gyermek aktívan és tudatosan magára veszi a másik ember szerepét, ezáltal elkezdi gyakorolni a szociális szerepeket. Az ötödik szakaszban a gyerek már teljes szerepcserét képes végrehajtani a másikkal, és így megfigyeli magát kívülről, amely által saját szerepeit tudatosíthatja.3 A harmadik pszichikai univerzum fogalmát Moreno tanítványa, Leutz fejlesztette ki Moreno korai filozófiai és poétikai írása alapján. Az egyén már tudatosan választ a különböző értékrendszerek, szimbólum-struktúrák, kognitív vagy ideális képzetek közül, amelyek meghatározzák cselekedeteit. Ezáltal alakítja ki transzcendens szerepeit.4

III./ Az egyéni tanácsadás lehetőségei: A jövőnek, mint lehetőségnek a protagonista játékában történő megelevenítése során az irreverzibilis mentális folyamatok – az elképzelt szituációkban - reverzibilis módon jelennek meg. Az intrapszichés történések külső eseményként történő megjelenítése lehetőséget adhat arra, hogy a szimbolikus síkon rögzült szerepelemek reális síkon manifesztálódjanak. A szabad asszociációkból összeáll a kliens mentális problémahalmaza, és sajátságos intellektuális konstellációba kerül felszínre az emocionális töltésű élményanyag. A tudatosítást követően van lehetőség az adaptív reakcióminták beépítésére a személyiségbe. A feszültségmentes élmények megélése csökkenti az individuális teljesítménykényszer frusztrációs hatását. A szerepintegráció a szociális gyakorlás révén valósulhat meg. Az önátélés többletrealitása a tudatélményt szélesíti, miközben az imaginatív folyamatok

a spontaneitás mélyrehatását fokozzák. A dinamikus történések élményintenzitását az emocionális átélések biztosítják, ami egyidejűleg oldja a kognitív folyamatok gátoltságát is. A szerepekhez kapcsolódó személyes szimbólumképzés, olyan belső mentális reprezentáció, amely egyrészt az adott szereptartalmakat teszi elfogadhatóvá az ego számára, másrészt összetett és nehezen megfogalmazható emocionális viszonyulások realizálását segítheti elő. Dracoulides a következőképpen fogalmazta meg: „Tágabb perspektívában a szimbólum szerepe kifejezni a belső világot a maga egész bonyolultságában, mindazokkal az árnyalatokkal, amelyeket az emberi nyelv nem tud visszaadni.” A szerepszegmensek magas intenzitású emocionális töltéssel rendelkeznek, amelyek összefüggés tartalmának feltárása elvezet olyan felismerésekhez, amelyek egyébként nem realizálódhattak volna. Az individuális szimbólumszerkesztés ez által dinamikusan kapcsolódik az egyén self-komplexitáshoz. Az önmegismerés én-építő útja vezet el a személyes mentális harmónia megvalósításához. A szociális szerepsíkon történt elakadás olyan „akció és reakció eltolódást” eredményez, ami beszűkíti az interperszonális kapcsolati mezőt a válasz-szerepek disszociációja miatt. A mentális megszakítottság állapota az emóciók, az akciók és a kognitív tartalmak kapcsolódási egységét érinti. A stagnáló szerepviselkedés csökkenti a kreatív interakciókat és a személyközi kapcsolatokban szerepkonfliktust generálhat. Az árnyék szerepkészlet tartalmazza azokat a szerepelemeket, amelyeket a tudatos én vagy nem tart kívánatosnak, vagy elutasít. A múltorientált hozzáállás következtében a kliens folyamatosan negatívan érzékeli a jelen eseményeit, ami jelentősen szűkítetheti a jövőbeni megküzdési technikáit. A szerepdistancia megnehezíteti, hogy a szerepelemeket önállóan képes legyen integrálni a szereprepertoárjába. A hangulatvesztés monodramatikus emocionális és racionális beláttatása biztosítja a szerep problematikára való rálátást.

IV./ Összegzés: A monodramatikus tanácsadás során a jövőre irányuló projekció megjelenítése tükörtechnika segítségével történik, ami lehetővé teszi a személyes megoldási variánsok számának növelését a szerepintegrációban. Az intrapszichés motivációk stabilizálása a szereptréning során megemelheti a kreatív konfliktusmegoldás minőségét. Az én-be korábban beépített és rögzült introjekciós tartalmakkal történő szembesülés során lehetőség van a tudatosság szintjén megszabadulni az emocionálisan feszítő élményektől. Az akció során generált katartikus megbékülés intrapszichés mentális rezonanciái az önátélés során tartós szerepváltozást generálnak. A traumatikus élménymaradványok fixálódása mintegy „időn kívüli” élménnyé válva a személyiségében, és nehezített élethelyzetben megoldási sémaként jelenhet meg, mindez csökkenti a szereprugalmasság mértékét. A szerep flexibilitás csökkenti az individuális destruktív késztetésű potenciál erősségét a társas kapcsolatok konstellációjában és növeli az adaptív szerepmintázatok érvényesülését, ami az eredményes és professzionális gyermekvédelmi reszocializáció alapja.

Leutz G. A.: A pszichodráma felépítése és menete Zeintlinger, K. E.: A pszichodráma terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J. L. Moreno után 3 Moreno J. L.: Psychodrama Production Techniques. Group Psychotherapy, Psychodrama and Sociometry 4 Leutz G. A.: A pszichodráma felépítése és menete 1 2

3

F

Fókuszban a szakma

Kulturális különbségek keresztény szemmel a hazai gyermekvédelemben

A hazai gyermekvédelemben mind a lakásotthoni környezetben, mind a nevelőszülői hálózatban elhelyezett gyermekek és fiatalok esetében nehézséget okoz a roma származású gyermekek beilleszkedésének segítése. Ezen nehézségek kezeléséhez szeretnénk segítséget nyújtani a roma kultúra jellegzetességeinek bemutatásával, a hagyományok, nevelési szokások ismertetésével, valamint különféle jó gyakorlatok példáján keresztül.

A roma kultúráról általában A romák egy Indiából származó népcsoport, melynek neve az ember jelentésű rom szóból származik (a roma a rom többes számú alakja). A cigányság a XV. század során vándorolt be Európába. A népcsoport őshazája India. Sokan máig nomád élet-

A 16 - 17. században az ún. menlevelek tették lehetővé számukra, hogy a cigányság mintegy külön történelmet élhetett a magyaron belül. Mozgásukat nem akadályozták, nem erőltették a beilleszkedésüket, identitásukat szabadon élhették meg. (A mi szempontunkból ez egy nagyon fontos információ: a cigányok szabadság iránti igénye generációkon keresztül öröklődik. Mindenfajta behatárolást nagyon nehezen élnek meg.) Szamosközi Antal: Cigány lány Életről való gondolkodásuk, közösségi szokásaik akadálytalanul hagyományozódhattak tovább a fiatalabb nemzedékre. Ennek köszönhetően zárt közösségek voltak, és a 21. századra is azok maradtak, saját értékrenddel, kultúrával, felfogással. A 17 - 18. században bizonyos csoportjaik letelepedtek, szokásaikat, hagyományaikat részben megtartották. A letelepedett cigányokra a városok-falvak lakóinak igényeit kielégítő foglalkozások (zenész, kovács, borbély, stb.) voltak jellemzőek. 

Bogdán Zoltán: Gyökerek módot folytatnak, fő tevékenységeik közé tartozik a zene, a tánc és a jóslás. A vándorlások során a cigányság felvette a helyi szokásokat, és tagjai különféle mesterségekre szakosodtak, például zenéltek vagy különböző kézműves tevékenységeket folytattak. A XVI. századtól üldözni kezdték őket, több országban is megtiltották a velük való mindennemű érintkezést. A rendeletek eredményeképp a cigányság egyik országból a másikba menekült.

Péli Tamás: Születés

4

A szocializációról általában A gyermekkor és a családban történő minta-kialakulás meghatározó az egész élet szempontjából, ezért nagyon nem mindegy, a primer szocializáció mire neveli az egyént. A szociális színterek, szocializációs közegek többfajta csoportosítása létezik. A szocializáció a szerepelmélet szerint azon társadalmi szerepek elsajátításának folyamata, amelyeket az egyén az élete során betölt (Andorka, 2006); Giddens (2006) szocializációs közegeknek olyan csoportokat vagy társadalmi kontextusokat nevez, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, és amelyek a kulturális tanulás színterei. Véleménye szerint az egyén életének bizonyos sza-

F

Fókuszban a szakma

kaszaiban több szocializációs közeg is szerepet játszhat, négyet emel ki közülük: család, a kortárscsoportok, az iskolák/munkahely és a tömegkommunikációs eszközök. Elsődleges szocializáció színtere a család. A társadalmi értékek és normák elsődleges közvetítője a közvetlen család, amely felelős az énazonosság és éntudat fejlődéséért, a nemi szerepek kialakításáért, a társas reakciók, társadalmi attitűdök kialakulásáért. A roma családokból kiemelt gyermekek és fiatalok esetében tisztában kell lennünk a roma családokban nyújtott értékekkel és normákkal, mert ez nagymértékben segíti a gyermekvédelmi munkánk kiindulási pontjának meghatározását.

A cigány családok nevelési szokásai A cigány családokban külön szerepük van a fiúknak és a lányoknak: egy tizenkétéves fiú a cigány családokban már férfi, akinek ennek megfelelő szabadságot biztosítanak. Ehhez képest a szakellátásban kerülő 12 éves cigány kisfiút, mi- teljesen értelemszerűen- korának megfelelően szeretnénk kezelni, irányítani, mel�lyel a bekerülési traumát, a veszteséget teljes zavarodottsággal, szerepzavarokkal tetézzük. Forray, Hegedűs és Oppelt munkáit összegezve megállapíthatjuk, hogy a roma családok időkezelése más, mint a többségi társadalomé: nincs szigorú napirend, nincs rögzített időpontja az étkezéseknek, az élet ritmusa az igényekhez igazodik. A családon belül szabad nevelési elvek vannak, amelyek korlátozzák a késleltetés és önkontroll elveinek kifejlődését, amelyet az iskolai sikertelenség egyik okának tarthatunk. A nevelés a fegyelmezés, jutalmazás és büntetés helyett a modellkövetést helyeződik a középpontba - ezért is nagyon fontos a szülői modell. A cigány családokra a meleg, érzelem-és érintésdús kommunikáció jellemző. Felső tagozatos iskolás gyermek körében már megjelenik az otthoni minta és az iskola által elvárt értékek közötti konfliktus, és ezek összeegyeztethetetlen értékek: „lehetetlen egyszerre megfelelni az iskola és a család által támasztott követelményeknek” (Fiáth, 2002:27). A cigány családok túlélésre készítik fel a gyermeket, és „a cigány kulturális sajátosságokat, szülői-nevelői stílusok másságát figyelmen kívül hagyó közoktatási rendszer kudarcot vall a roma

Káli Horváth Kálmán: Hegedüs roma fiú

gyermekek tanítása során” (Fiáth, 2002:28). Radó megfogalmazásában: a cigány szülők nem rosszul, hanem másképp nevelik gyermekeiket, és ehhez képest az iskolák nem megfelelően oktatják őket (Fiáth, 2002:52). Fiáth következtetésében szerényebben fogalmaz: fontosnak tartja a közoktatás rugalmassá tételét és a családi szocializáció megváltozását is. az iskolának azonban figyelnie kell az etnokulturális sajátosságokra –véli. Biztos vagyok abban, hogy a többségi társadalmi normákkal gyakran szembenálló, számunkra elképzelhetetlen körülmények, nevelési stílusok mély megbotránkozást, értetlenkedést váltanak ki legtöbbször, és nagyon nehéz megérteni, hogy vágyhat azok közé az áldatlan állapotok közé vissza a családból kiemelt roma gyermek. Fontos szem előtt tartanunk, hogy gyökereit, kötődéseit veszítette el, biztonsága eltűnt, számára teljesen ismeretlen környezetbe- ismeretlen emberek, dolgok, hangok- közé került, melyben nem ismeri ki magát. Ilyenkor gyakran az egyetlen, otthon megtanult válaszreakciót adja: dacot, agressziót, ordítozást, verekedéseket, konfliktusokat. Mi, keresztény szakemberek, lássunk a kiabálás, agresszió, kötekedés mögé, és lássuk meg a biztonságát vesztett gyermeket.

A roma gyerekek viszonya az oktatáshoz „A cigány családok nem engedik, hogy gyermekeiket az iskola szocializálja, még kevésbé, hogy a kortárs csoportok, s igen sajátos módon egyszerre permesszívek és restriktívek” (ForrayHegedűs, 2000:270). A szerzőpáros megállapítja, hogy a cigány családok gyermekcentrikus nevelést folytatnak, de mást tanítanak a gyermekeknek, mint a pedagógusok. Jót akarnak a gyermeknek, de ez azt jelenti, hogy adott pillanatban akarnak a lehető legtöbbet nyújtani, késztetéseiket és vágyaikat azonnal és habozás nélkül kielégíteni. Nagyon fontos tudnunk azt is, mikor tanulásra szeretnénk motiválni a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő roma gyermeket és fiatalt, hogy a cigány családokban nem érték az iskolában megszerezhető tudás. A cigány közösségek nagyon zárt közösségek. Átlagon felüli elfogadóképességgel rendelkeznek, de ahhoz, hogy igazán befogadjanak „egy külsőst, egy magyart”, hosszú éveknek kell eltelniük. A tanulást választó fiatalok egyfajta kiközösítést élnek meg a cigány közösségüktől, mondván: „kimagyarosodtak”. Épp ezért, nagyon kicsi a cigány értelmiségiek rétege, mert saját közegük eltávolodik tőlük, a többségi társadalom pedig nem képes befogadni őket igazán, mindig a cigány rákkutató, a cigány irodalomtanár, a cigány asztalos marad. A cigány értelmiségiek „két tűz között”, egyfajta gyökértelenséget, talajvesztettséget élnek meg. A cigány családokban az időhasználat független a napszakoktól és életciklustól, időbeosztásuk szituációk által meghatározott, nincsen benne kiszámíthatóság és rendezettség. Az iskola ezzel szemben úgy akarja a legjobbat, hogy a társadalmi tendenciákat, rendet és időbeosztást szolgálja ki, erre készít fel az iskolai nevelés. Az iskola és a cigány családok is teljesítménycentrikusan nevelnek, csak a teljesítmény megítélése gyökeresen mást jelent. Versengésre is nevelnek, de a versengés eredménye nem a jobb osztályzat, hanem a trükkös, jó üzlet. A többségi társadalom mást gondol a sikeres és értelmes életről, ehhez képest ítéli meg a cigány családok teljesítményét

5

F

Fókuszban a szakma

és képviselt értékeit –mondja például nemtörődömnek a cigány családokat, akik nem törődnek a gyermekükkel mert például nem hordják rendszeresen iskolába. A cigány családok társadalmi mobilitás és sikeres élet, sikeresség képe azonban gyökeresen különbözik a ’középosztályos’ többségi normától. A cigány családok túlvédik a gyermekeiket, nem tanítják meg a kockázatvállalást, „üvegházban, védetten, melegben” nevelik őket (Forray-Hegedűs, 2000:271) Összegezve megállapítható, hogy a nevelésnek van stílusa, ideológiája, technikája, ugyanakkor ezek nem felelnek meg az iskolai követelményeknek, a környezet szokásrendszerének, a gyermekek érdekeinek.

Vastagh György, id.: Készül a vacsora

6

A roma családokban megtalálható szocializációs tényezők felhasználása nevelési feladatainkban A roma családoknál nem folytattak kimondottan szocializációs tevékenységekre irányuló kutatásokat, mert a zárt közösség tagjai nem nyitottak ilyen jellegű bizalomadásra. Megfigyeléseink és tapasztalataink alapján azonban az alábbi tényezőkkel kalkulálhatunk nevelési feladataink meghatározásakor: • nagyfokú mozgásszabadság, függetlenség: a sport, mint nevelési eszköz, kiválóan alkalmazható a roma gyermekeknél. • bizonyos mértékű cselekvési szabadság: önálló döntések meghozatalának támogatása értő hallgatással, elfogadásunk biztosításával mind szavak, mind pedig tetteink szintjén. • mindenféle tiltás, büntetés, parancs hiánya: fegyelmezési módszerek körültekintő megválasztása, keretek jó megválasztása, az adok-kapok egyensúlyának kialakítása. • a vágyak, elképzelések viszonylag gyors kielégítése: önkontroll képességének fejlesztése sporttal, szabadidős tevékenységekkel • a késleltetés elfogadásának hiánya: napirend bevezetése, napirend részeinek akár percekre történő felbontása, egyenlőségek kialakítása • odaadó, testvéri magatartás: lehetőség szerint a testvérek együttes elhelyezése, kapcsolattartás folyamatosságának biztosítása. A roma családokból érkező gyerekek hihetetlenül családcentrikusak, erős kötődésük van, különösen az anyához. Az egyik módszer, ami megalapozza a bizalmi kapcsolatunkat a hozzánk nevelésbe került gyermekkel, ha azt tapasztalja, hogy előítéletek nélkül, tisztelettel bánunk a kapcsolattartásra érkező családtagjaival, különösen az édesanyjával. • az idősek tisztelete: beszélgetések során, az odafigyelés kérésekor ezt bátran lehet kérni. • a csoport normáinak betartása: gyermekvédelmi szakemberként ismernünk kell a cigány közösségek normáit, hagyományait. Jó segítség a kapcsolat kialakításakor, ha érdeklődünk hagyományaik, szokásaik iránt- őszintén. Ezek az ismeretek hatékony segítséget jelenthetnek hétköznapi munkánk során. • kifejezett szemérem a nemek között, cigánylányok tabukkal teli nevelése: a nevelőszülői családban, vagy a lakásotthonos környezetben saját szoba, vagy az egyedül öltözés lehetőségének megteremtése, kellő tapintattal az erre való odafigyelés fontossága, fürdéskor elkülönülés lehetőségének megteremtése • erős érzelmi kötődés a családhoz, anyához: A roma családokból érkező gyerekek hihetetlenül családcentrikusak, erős kötődésük van, különösen az anyához. Az egyik módszer, ami megalapozza a bizalmi kapcsolatunkat a hozzánk nevelésbe került gyermekkel, ha azt tapasztalja, hogy előítéletek nélkül, tisztelettel bánunk a kapcsolattartásra érkező családtagjaival, különösen az édesanyjával.

F

Fókuszban a szakma

Jó gyakorlat: ÁGOTA Roma est, és annak pedagógiai háttere Az ÁGOTA Alapítvány 20 éve minden évben megszervezi az ÁGOTA Tábort, azaz az Állami Gondozottak Országos találkozóját, ahol 10 napon keresztül több száz, gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek és fiatal táborozik együtt hét éves kortól 18 éves korig. Ezekben a táborokban, melyek az ÁGOTA Alapítvány szívdobbanásai, immáron húsz éve kiemelt figyelmet fordítanak a roma identitás kialakítására, megőrzésére egy nagyszabású tábori programelem, a Roma Nap megvalósításával.

A nap a cigány kultúra és hagyományok bemutatásával és a hagyományok ismertetésével telik, és egy fergeteges, színes Roma estben manifesztálódik, ahol a zene és a tánc mellett roma hagyományokat, életérzéseket bemutató színdarabot is előadnak a táborlakók és önkéntesek. Ezekben a színdarabokban nem csak a cigányság népszokásai elevenednek meg, hanem a társadalmi integráció, valamint a cigány- magyar együttélés fontossága is előtérbe kerül. Idén a színdarab központi mottója a „Te is más vagy, te sem vagy más”- gondolatkör volt.

A nap házigazdái autentikusok, azaz maguk is roma származásúak, egyikük pedig szintén állami gondoskodásban nevelkedett.

A színdarabban cigány táncosok „harcoltak” magyar néptáncosokkal, mely harc során egyszercsak rádöbbentek, hogy elfogadással akár tanulhatnának is kölcsönösen egymástól. Fontos pedagógiai attitűd az alapítvány részéről, hogy a médiában tapasztalható, cigányokról kialakított, gyakran pejoratív képpel szemben a cigány kultúra sokszínűségének megmutatásával tegyük büszkévé a gyermekeket és fiatalokat roma származásukra.

7

F

Fókuszban a szakma

Az állami gondozott gyerekek nagyon sok esetben nemcsak állami gondozott mivoltukat, de roma származásukat is egyfajta szégyenbélyegként élik meg. A Roma Esttel minden évben ugyanaz a fő célunk: azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek megértsék és megérezzék, hogy ők igenis is rendkívül értékes emberek. Az ÁGOTA önkéntes közössége azon igyekszik, hogy megmutassa nekik, a roma származásnak is rengeteg előnye van, a roma hagyományok, kultúra, nyelvi világ és zenei folklór mind-mind csodás kincseket rejtenek magukban.

 

Integráció vagy asszimiláció?

Ahhoz, hogy sikeresnek érezhessük magunkat a roma gyerekek nevelése kapcsán, érdemes elgondolkodnunk, integrálni szeretnénk őket a társadalomba, vagy asszimilálni. Ehhez tudnunk kell, mi a kettő közti különbség. Az integráció kifejezés általános értelemben egységesülést, beilleszkedést jelent, ahol egyéniség- és személyiségjegyeinek megtartásával, úgy, ahogy van, képes beilleszkedni adott közösségbe, társadalomba. Ezzel szemben az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására- elfogadás és elfogadhatóság hiányában, és a többségi vagy más etnikum részévé válik- feladva személyiségét, identitását, gyökereit.5 Mi, gyermekvédelmi szakemberek, vajon melyiket szeretnénk megvalósítani a mindennapjainkban? Integrációt vagy as�szimilációt? A nevelési feladatainkat, céljainkat érdemes ennek a kérdésnek a megválaszolásával kezdenünk…





Rácz Béla

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató szakmai vezető

Balog Mária

Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézmény Módszertani Szaktanácsadói Csoport

(A témáról szakmai napot szervezett a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézménye, melyre Oroszlányban került sor 2016 októberében)

Ezek olyan értéket képeznek, melyet erényként is megélhetnek a gyerekek, ezért érdemes tájékozódniuk a roma gyökerekben rejlő csodákról, és ápolniuk a roma tradíciókat. Nagymértékben segít nekik az identitásuk megtalálásában, építésében is. Ennek érdekében a táborlakók bevonásával a roma tánc- és zenei világ, nyelviség és történetiség elemeit, érdekes mozzanatait villantják fel, mely idén, huszadik, jubileumi alkalommal tudta páratlan élményekkel megajándékozni a tábor lakóit. Úgy gondolom, országosan is egyedülálló az ÁGOTA Alapítvány romasággal foglalkozó önkéntes közösségének ez a nemes és úttörő kezdeményezése, melyben a találkozás legelső pillanatától tudatos szakmai koncepcióval, az elfogadás eszközét használva valódi társadalmi integrációt tudnak előmozdítani.

8

Felhasznált irodalom: 1. Giddens, Anthony (2003): Szociológia.Osiris Kiadó, Budapest. 2. Andorka Rudolf (2003): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest. 3. Fiáth Titanilla (2001): A magyarországi roma népesség általános iskolai oktatása.In: Babusik Ferenc (szerk): A romák esélyei Magyarországon.Kávé Kiadó –Delphoi Consulting, Budapest. 4. Forray R. Katalin –Hegedűs T. András (1998): Cigány gyermekek szocializációja. Aula Kiadó, Budapest. 5. https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_ (szociol%C3%B3gia) https://hu.wikipedia.org/wiki/Asszimil%C3%A1ci%C3%B3_ (szociol%C3%B3gia) 5

F

Fókuszban a szakma

Korai fejlődés vizsgálata a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóban A korai fejlődés a gyermek életének legszenzitívebb periódusa, idegrendszere fontos érési folyamatokon megy keresztül és ebben az időszakban van leginkább rászorulva környezete gondoskodására. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóban végzett vizsgálatban a 30-42 hónapos életkorra jellemző motoros, beszéd, kognitív és szociális fejlődést vizsgáltuk, a gyermekvédelmi szakellátásban gondozottak esetében. A család szocioökonómiai státusza és a gyermekek fejlődése között összefüggéseket tártak fel különböző területeken, amelyek például az intelligencia, a szókincs, beszédfejlődés, végrehajtó funkciók. A Cole man-jelentés pedig már 1966-ban foglalkozott a témával, hogy a gyermekek iskolai teljesítményének leghangsúlyosabb meghatározója a családi környezet. Célom, hogy rávilágítsak arra, hogy a gyengébb iskolai teljesítmény hátterében lehetnek olyan korai fejlődésben megnyilvánuló eltérések, amelyet ebben a veszélyeztetett populációban különös figyelemmel kell kísérni, és a prevencióra megfelelő terápiás lehetőségeket kell biztosítani. Korai fejlesztés szükségessége akár organikus sérülés megléte nélkül is fontos lehet. A rossz szociális körülmények és az ehhez kapcsolódó környezeti és biológiai tényezők tekintetében ez a populáció fejlődése szempontjából rizikócsoportnak nevezhető. Kulcsszavak: gyermekvédelem, korai fejlődés, nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek A gyermekvédelemi szakellátásba került gyermekek vérszerinti családja alacsony szocioökonómiai státusszal rendelkezik, az esetek nagy többségében. Hackman és Farah (2009) az alacsony szocioökonómiai státusz negatív hatását mutatták ki a beszédfejlődés és az intelligencia területén. Kishiyama és munkatársai (2009) által végzett vizsgálatban, az alacsony szocioökonómiai státusz negatív hatását állapították meg a kognitív funkciók területén. Hackman és Farah (2009) ös�szegyűjtötték a témában megjelent kutatásokat, olyan kérdést megfogalmazva, mint, mi okozza az agyi működésbeli különbségeket a különböző szocioökonómiai státuszú vizsgálati alanyok között. Nagyobb mértékben befolyásolja a vérszerinti szülők szocioökonómiai státusza a gyermek későbbi intelligencia kvóciensét, mint az örökbefogadó szülőké, azokon az IQ faktorokon, amelyek leginkább érzékenyek a rossz szociális körülményekre. Így azt a következtetést vonhatnánk le, hogy az adoptáló szülők által biztosított pozitív környezeti változó hatása kevesebb befolyással bír, a gyermek későbbi kognitív teljesítményére, mint a vérszerinti szülők által meghatározott biológiai tényező. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy nem pusztán genetikai hatásról beszélhetünk, hiszen a terhesség alatti rossz szociális körülmények és közvetlenül a születés után az újszülöttet érő alacsony SES-sel összefüggésbe hozható hatások is hozzáadódnak a biológiai tényezőhöz (Capron & Duyme 1989). Piek és munkatársai (2008) a korai fejlődésben a nagymozgások, a finommanipuláció és a későbbi kognitív telje-

sítmény kapcsolatát vizsgálták. Bushnell és Boudreau (1993) feltételezték, hogy a mozgásfejlődés monitorozása előre jelezhetik a későbbi kognitív és perceptuális funkciók megfelelő fejlődését. Egy másik vizsgálatban pedig azt az összefüggést találták, hogy azoknak a gyerekeknek, akik hamarabb kezdtek járni több interakciójuk volt az édesanyjukkal, mint azoknak, akik később kezdtek járni (Biringen, Emde, Campos & Appelbaum 1995). Érdekes megemlíteni továbbá, hogy a kora gyermekkorban átélt mély szegénységnek hosszú távon károsabb hatása van a gyermek későbbi kognitív teljesítményére, mint a kisgyermekkorban vagy később átélt nélkülözés (Duncan, Yeung, Brooks-Gunn, & Smith 1998). A gyermekvédelmi szakellátásban gondozott kiskorúak fejlődése veszélyeztetett, ezért kitüntetett figyelmet követel meg, mivel akár születés előtti, körüli és utáni rizikófaktorok egyaránt gyakoriak ebben a populációban. A terhesség ideje alatt az anyai szervezetben és környezetében számos olyan tényező merülhet fel, amely károsan befolyásolhatja a magzat fejlődését. Ezért emelik ki az egészségügyi szakemberek a terhes gondozás fontosságát, mivel ennek hiányában nincs lehetőség a megelőzhető komplikációk kiszűrésére. A terhesség alatti rizikófaktorok egy része azonnali kezelést igényel, például az anyai diabétesz, fertőzés, esetleges vérzés, míg más beavatkozások például az anya életmódjának optimalizálását és a terhes nő tájékoztatását jelentik. Az elégtelen táplálkozás is hatással lehet a magzat idegrendszerének fejlődésére, ez elsősorban a rossz szociális körülmények között élő nőket érinti, ami sokszor más környezeti károsító tényezőkkel együtt jelentkezik. Ezek közül a leggyakoribbak a dohányzás, az alkohol és kábítószer fogyasztás illetve az orvosi ellenőrzés nélkül szedett gyógyszerek. Rizikófaktorok között kiemelhető még a koraszülöttség, amely egyértelműen éretlen idegrendszert eredményez és a szülés közben fellépő komplikációk, oxigénhiány és agyvérzés (Katona 2012). Saját tapasztalatom az, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban gondozott gyermekek anamnézisében gyakran szerepel a gondozatlan terhesség, anyai dohányzás vagy alkoholfogyasztás és rossz szociális körülmények. Hipotézis 1.: A gyermekvédelmi szakellátásban gondozott gyermekek fejlődése bizonyos területeken (nagymozgások, beszéd, finommanipuláció, kognitív és szociális funkciók) elmarad a kétszülős családban élő gyermekektől. Hipotézis 2. : A születés után kiemelt gyermekek fejlődése kevesebb elmaradást mutat a saját családjukban nevelkedő gyerekekhez képest, mint a családjukban elhanyagoló körülmények között bizonyos időt elszenvedő és ezt követően kiemelt gyermekek.

Módszerek Résztvevők A mintavétel hozzáférési alapon történt, a mintába bekerüléshez meghatározott életkori kritérium is a lehetséges résztvevők életkorához igazodott. A mintába kerülés feltételei a vizsgálati

9

F

Fókuszban a szakma csoportba a következőek voltak: a résztvevő gyermekvédelmi szakellátásban nevelőszülőknél gondozott 30-42 hónapos korú gyermek, a koraszülöttséget és az organikus sérültséget, mint a vizsgálatom eredményeit kontrollálhatatlanul zavaró tényezőket kizártam. A kontroll csoportba kerülés feltételei voltak, hogy a résztvevő 2 szülős családban nevelkedjen, 30-42 hónapos korú legyen, szintén a már említett, koraszülöttség vagy organikus sérültség meglétét a mintába kerüléskor kizáró tényezőnek tekintettem. Ennek megfelelően a mintába bekerült gyermekek mind a vizsgálati és a kontroll csoportban egyaránt orvosilag egészségesek. A vizsgálati csoport létszáma 20 fő volt, ebből 10 fő került közvetlenül születése után nevelőszülői családba, 10 pedig elhanyagoló körülmények közül lett kiemelve a vérszerinti családjából. Lakóhelyük szerint Csongrád és Bács-Kiskun megyében élő nevelőszülői családokban nevelkednek. A közvetlenül nevelőszülőkhöz helyezett gyermekek átlag életkora a vizsgálat idején 34,4 hónap volt és az elhanyagoló körülmények között töltött idő átlagosan 14,3 hónap volt. A nemek aránya ebben a csoportban 5 fiú és 5 lány volt. A születésük után nevelőszülőkhöz helyezett alcsoport átlag életkora a vizsgálatkor 34,1 hónap volt, a nemek aránya 7 lány és 3 fiú volt. A gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekek átlag életkora 34,25 hónap volt. A kontroll csoport létszáma 10 fő volt. Lakóhelyük szerint 7 fő Csongrád megyében 3 fő pedig Budapesten nevelkedik. Átlag életkoruk 34,8 hónap, a nemek aránya 7 lány 3 fiú volt.

Vizsgálati eszközök A vizsgálatban a Vineland Szociális Érettségi Skálát (Doll 1965) és a Strassmeier fejlődési skálát (Rosta 2005) alkalmaztam. Mindkét teszt elérhető volt számomra, és ingyenesek, nem volt szükség tanfolyam elvégzésére, illetve egy komplex szemlélettel rendelkeznek a korai fejlődés vizsgálatában. A Vineland Szociális Érettségi Skála egy szociális kvóciens és egy szociális kor megállapítását teszi lehetővé a következő fejlődési területek vizsgálatával: általános önkiszolgálás, étkezés, öltözködés, önirányítás, elfoglaltság, kommunikáció, szocializáció (Doll 1965). A Strassmeier fejlődési skálában szereplő alskálák a következőek: szociális funkciók és önellátás, nagymozgások, finommanipuláció, beszéd és kognitív funkciók. A Strassmeier fejlődési skálát elsősorban értelmi fogyatékos gyermekek fejlődésének követésére alkották meg, így az egészséges gyermekek fejlődését vizsgálva a kapott eredményeket fenntartásokkal kell kezelnünk (Rosta 2005). Előfordulhat ugyanis, hogy plafonhatást fogunk tapasztalni, a kontroll csoportban, illetve a vizsgálati csoportban egyaránt. Azonban mivel korai életkorról van szó, még feltételezhető, hogy az esetleges elmaradások nem kerültek diagnosztizálásra, így bekerülhettek a mintába eltérő fejlődésű gyermekek. A tesztek eredményeit először Excel táblázatban összesítettem, majd a statisztikai elemzést SPSS-ben végeztem el.

Vizsgálat leírása A vizsgálatot több helyszínen bonyolítottam le, 2016 márciusától, 2016 májusáig. A vizsgálati csoport résztvevőit a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató nevelőszülői hálózatában

10

gondozott 30-42 hónapos gyermekeket, a Dr. Foltán József Módszertani Gyermekotthonban és a Napsugár Gyermekotthonban vizsgáltam meg. A kontroll csoport résztvevőit pedig a RingatLak Bölcsödében vizsgáltam meg, illetve 4 főt pedig saját otthonában. A tesztekhez szükséges eszközöket saját fejlesztő szobámból vittem magammal minden alkalommal. Minden esetben egy családi anamnézis felvételén keresztül tájékozódtam a gyermek előéletéről, amelyet a mellékletként csatoltam a dolgozathoz, ezzel párhozamosan egy tájékoztatott belegyezés aláírásával egyeztek bele a szülők és a gyermekvédelmi gyámok a kapott eredmények anonim felhasználásába a dolgozatomban. A nevelőszülők nem minden esetben tudtak válaszolni az anamnézisben feltett kérdésekre, mivel nem minden gyermek került nevelőszülőhöz születése után, így az anamnézis felvétele hiányos volt. A vizsgálatban két teszt felvételére került sor. A Vineland szociális érettségi skálát a nevelőszülő, bölcsődei kisgyermeknevelő és vérszerinti szülő kikérdezésével vettem fel. A Strassmeier fejlődési skálát a gyermekkel közösen vettem fel, a megfelelő feladatok elvégzésével. Egy vizsgálat megközelítőleg 1 órát vett igénybe. Az eredményeket papíron rögzítettem. Ezt követően Excel táblázatban rögzítettem, majd a vizsgálati csoport és a kontroll csoport eredményeit hasonlítottam össze a dolgozatom hipotéziseinek megfelelően. A vizsgálati csoportot két alcsoportra osztottam az eredményeket SPSS-ben elemeztem.

Eredmények Az első hipotézisem az volt, hogy a gyermekvédelmi szakellátásba helyezett gyermekek fejlődése elmarad a vérszerinti családjában nevelkedő gyermekekétől. Ezt a hipotézist független mintás t-próbával teszteltem a vizsgálati csoport és a kontroll csoport eredményei között. Emellett, pedig a vizsgálati csoportot két alcsoportra osztva, születés után nevelőszülőkhöz helyezett elhanyagolást elszenvedett és vérszerinti családban élők csoportjának eredményeit hasonlítottam össze 1. ábra mutat be.

1. ábra A Strassmeier fejlődési skála és a Vineland szociális érettség skála eredményei a 3 csoportban, a nevelőszülő kódolás a születés utáni elhelyezést, az elhanyagolt az elhanyagolás utáni elhelyezést, a vérszerinti a saját családjában nevelkedőket jelöli Az egyértelműen látszik az ábrán, hogy a 3 csoport megközelítőleg azonos átlagéletkor mellett eltérő eredményeket ért el a

F

Fókuszban a szakma

fejlődési skálákon. Stassmeier szociális funkciók szempontjából a vérszerinti és az elhanyagolt csoport között volt szignifikáns a különbség p = 0,003, a beszédfunkciók terén a vérszerinti családdal való összehasonlításban mindkét esetben szignifikáns eredményt kaptam, p = 0,029 a születés után nevelőszülőkhöz helyezett esetben, és p = 0,001, az elhanyagolás után nevelőszülőkhöz helyezettek esetében. A kognitív funkciók terén az elhanyagolt csoport és a vérszerinti szülőknél nevelkedők összehasonlítása szintén szignifikáns lett p < 0,001 és szignifikancia szinthez közeli a születés után nevelőszülőkhöz helyezett és a saját családjában nevelkedők összehasonlítása, p = 0,059. A Vineland szociális érettségi skálán elért eredmények szintén szignifikáns különbséget mutattak, mégpedig az elhanyagolt és a saját családjában nevelkedők között, p < 0,001, illetve a születés után nevelőszülőkhöz helyezett és a vérszerinti családjában nevelkedők között, p = 0,044. Ezek az adatok azt támasztják alá, hogy szignifikáns különbség van a szociális funkciók fejlődésében az elhanyagolást szenvedett, gyermekvédelmi szakellátásba vett gyermekek és a vérszerinti családjukban nevelkedettek között. A beszédfunkciók fejlődése mindkét alcsoport esetében szignifikáns különbséget mutat a vérszerinti családban élőkkel összehasonlítva. A vérszerinti családjában élők szignifikánsan jobb eredményt értek el, mint az elhanyagolás után gyermekvédelmi szakellátásba került gyermekek kognitív fejlődés területén. A 2. ábra mutatja be, hogy a nevelőszülőknél nevelkedő vizsgálati csoportba kerül gyermekek mekkora elmaradást értek el a fejlődési korok tekintetében az életkorhoz viszonyítva.

foglaltam össze az adatokat. Az átlag életkor az elhanyagolást elszenvedett csoportban 34,4 hónap volt, szórás 4,29 hónap, a születést követően nevelőszülőkhöz helyezett gyermekek átlagéletkora 34,1 hónap szórás pedig 5,08 hónap volt. Az 3. ábrán a fejlődés különböző területeit jelenítettem meg a két csoport átlagértékeinek ábrázolásával.

3.ábra. A 20 fős minta két alcsoportjának eredményei a Strassmeier fejlődési skálán A Strassmeier fejlődési skálán a kognitív funkciók terén találtam szignifikáns különbséget a két csoport eredményei között. A Vineland szociális érettség skálán kapott szociális kor értékének átlaga, a nevelőszülőhöz helyezett csoportban az életkorhoz képest, ami 34,1 hónap volt szórás 5,08 hónap, 31,68 hónap értéket ért el. Míg az elhanyagoló családból kiemelt gyermekeknél, az átlag életkor 34,4 hónap volt 4,29 hónap szórással, a teszten elért szociális kor pedig 26,76 volt, amelyet az 4. ábrán foglaltam ös�sze. A független mintás t-próbán elért eredmények alapján szignifikáns különbséget találtam a két csoport eredményei között. Amely azt jelenti, hogy ezen a területen jelentős elmaradással kell szembe néznünk az elhanyagolást elszenvedett gyermekek körében.

2.ábra Strassmeier fejlődési skála átlag eredményei a 20 fős vizsgálati csoportban A második hipotézisem az volt, hogy a gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermekek közül, azok, akik rögtön nevelőszülőhöz kerülnek, elkerülve így a korai időszakban elszenvedett elhanyagolást, jobb eredményeket érnek el a vizsgálatban, mint az elhanyagoló családból bizonyos idő után kiemelt gyermekek. A csoportosító változóm az elhelyezés ideje szerint alakult, rögtön nevelőszülőkhöz helyezett, és elhanyagolás után kiemelt gyermekek csoportjára. A független változóim a Strassmeier fejlődési skálán és a Vineland Szociális érettség skálán elért eredmények voltak, ezeket hasonlítottam össze független mintás t-próbával. Először leíró statisztika segítségével

4. ábra. A Vineland szociális érettségi skálán elért szociális kor értékek vizsgálati csoport két alcsoportjában hibasávok a szórást jelölik

Megvitatás Hackman és Farah (2009) az alacsony szocioökonómiai státusz negatív hatását mutatták ki a beszédfejlődés és az intelligencia

11

F

Fókuszban a szakma területén. Kishiyama és munkatársai (2009) által végzett vizsgálatban, az alacsony szocioökonómiai státusz negatív hatását állapították meg a kognitív funkciók területén. A kapott eredményeim összecsengenek ezekkel a megállapításokkal, hiszen a 3 csoport, a nevelőszülőkhöz születés után elhelyezett, elhanyagolás után nevelőszülőkhöz helyezett és a vérszerinti családjában élő gyermekek, átlag eredményeinek összehasonlításakor, a kognitív funkciók, a beszédfunkciók és a szociális funkciók területén kaptam szignifikáns eredményt, amelyet az 1. ábrán szemléltettem. A vizsgálati csoport két alcsoportja között a kognitív funkciók terén és a szociális funkciók terén volt szignifikáns a különbség. A második hipotézis tesztelésekor korrelációt végeztem az elhanyagolással eltöltött idő és a fejlődés különböző területei között. Már említettem korábban, hogy a környezeti és biológiai tényezők az állami gondozott gyermekek esetében összemosódhatnak, hiszen már a terhesség alatti rossz szociális környezeti körülmények is hatással lehetnek a gyermek fejlődésére, a születés után is. Emiatt a születés után nevelőszülőkhöz helyezett gyermekek is veszélyeztetettek lehetnek, ebben a vizsgálatban a beszédfejlődés és a szociális funkciók terén szignifikáns különbséget találtam a vérszerinti családjukban nevelkedő gyermekek és a születés után nevelőszülőkhöz helyezett gyermekek fejlődése között. Mindezzel szeretném a figyelmet az állami gondozott gyermekek korai fejlődésére irányítani, mivel a szakirodalom és ez az empirikus tanulmány is bizonyította, hogy több területen elmaradnak a saját családjukban élő gyermekektől.

Hálózati értekezleteink témaköreiből Az adaptációs időszak eszközei a lakásotthonokban Az új gondozási helyre való beilleszkedési időszak, az egyik legfontosabb történés az újonnan érkezett gyermekek számára, hiszen ebben az időszakban ismerkednek meg a lakásotthon Élet- és Házirendjével, szabályaival, kereteivel és az ott élő gyermekekkel, valamint munkatársakkal. Munkacsoportunk azokat a szakmai módszereket, eszközöket vette górcső alá, amelyek rendelkezésünkre állnak az adaptációs időszakban arra, hogy segítsük gyermekeink beilleszkedését. Első ízben, a gyermekek fogadásának protokollját dolgoztuk ki, a szakmai programunkban is kiemelkedő szereppel bíró „Vártunk rád” élmény bemutatásán keresztül. A gyermekek megérkezésekor biztosítani szükséges azt a benyomást, miszerint vártuk az ő megérkezését, készültünk az ő fogadására, ennek értelmében törekednünk kell arra, hogy ez a fontos esemény tervezhető legyen. Lehetőleg azok a felnőttek legyenek

Tóth Beáta

konduktor, alapozó terápiás fejlesztő

Berényi, M. & Katona, F. (2012). Fejlődésneurológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. Biringen, Z., Emde, R. N., Campos, J. J., & Appelbaum, M. I. (1995). Affective reorganization in the infant, the mother, and the dyad: The role of upright locomotion and its timing. Child Development, 66(2), 499-514. Bushnell, E. W., & Boudreau, J. P. (1993). Motor development and the mind: The potential role of motor abilities as a determinant of aspects of perceptual development. Child development, 64(4), 1005-1021. Capron, C., & Duyme, M. (1989). Assessment of effects of socioeconomic status on IQ in a full cross-fostering study. Doll, E. A. (1965). Vineland social maturity scale: Condensed manual of directions. American Guidance Service. Duncan, G. J., Yeung, W. J., Brooks-Gunn, J., & Smith, J. R. (1998). How much does childhood poverty affect the life chances of children?. American sociological review, 406-423. Hackman, D. A., & Farah, M. J. (2009). Socioeconomic status and the developing brain. Trends in cognitive sciences, 13(2), 65-73. Kishiyama, M. M., Boyce, W. T., Jimenez, A. M., Perry, L. M., & Knight, R. T. (2009). Socioeconomic disparities affect prefrontal function in children. Journal of cognitive neuroscience, 21(6), 11061115. Piek, J. P., Dawson, L., Smith, L. M., & Gasson, N. (2008). The role of early fine and gross motor development on later motor and cognitive ability. Human movement science, 27(5), 668-681. Rosta K. (2006). Add a kezed. Budapest. Logopédiai Kiadó.

12

Illusztráció

Felhasznált irodalom

T

Tanulmány

jelen, akik majd az ő életében fontos szerepet fognak betölteni, elsősorban a nevelő és a leendő mentor személyében. Lakásotthonunkban minden ilyen alkalommal, a már a házban élő gyermekeinket is felkészítjük új lakótársuk érkezésére, így ők is pontosan tudják, milyen fontos az ő jelenlétük is. Lakásotthonainkban a gyermekek egy részének, akiknek affinitásuk van az önkéntes munkára, lehetőségük volt kortárs segítő képzésben részt venni. Megbeszélésünkön kitértünk arra is, hogy az újonnan érkező gyermekek fogadásánál a kortárs segítőket hogyan vonjuk be a protokollba. Hálózatvezetőnkkel, valamennyien egyetértettünk abban, hogy bizonyos idő elteltével (harmadik héten) szükség van arra, hogy visszajelzést adjunk a gyermekeknek az ő beilleszkedési törekvéseikről, ugyanakkor tájékoztatást kérjünk tőlük arra vonatkozóan, ők hogyan érzik magukat és miben várnak segítséget tőlünk. A beilleszkedési folyamat felmérése után a nevelő és a mentor konzultálnak a gyermekvédelmi gyámmal a felmerülő kérdésekről, esetleges problémákról, amely együttműködés lehetőséget ad a közös gondolkodásra. A nevelőnek biztosítania kell a team értekezletek keretei között, amelyekre legalább kéthetente sor kerül, hogy a rendelkezésre álló információkat, a gyermekek visszajelzéseit és a gyámmal való konzultáción elhangzottakat továbbítsa a munkatársak felé. Ez a visszacsatoló kommunikáció az alapja annak, hogy a szakmai team együtt tudjon dolgozni. A gyermekek beilleszkedése vonatkozásában, a lakásotthonban szokássá vált napi rutin fontosságának, megtartó erejének hangsúlyozása kapcsán tértünk rá az egyik, szintén szakmai eszközként szolgáló, az otthonainkban működő értékelési, jutalmazási rendszereinkre. Egybehangzó volt a véleményünk arról, hogy a gyermekeket ösztönözni és megerősíteni szükséges ahhoz, hogy előmenetelüket biztosítsuk. Értékelési rendszereinket különböző módon működtetjük, ugyanakkor egyértelmű következtetéseket sikerült levonnunk azzal kapcsolatban, hogy valamennyien arra törekszünk, hogy kereteket biztosítsunk, és pozitív visszajelzéseket adjunk gyermekeink számára, annak érdekében, hogy megtartsuk őket a mindennapokban és közreműködjünk az ő személyes fejlődésükben. Ez az egységes szemléletmód nélkülözhetetlen ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Végül, de nem utolsó sorban, átbeszélésre került a mentorok szerepe és feladatköre. Valamennyi lakásotthonban működtetjük a mentor rendszert, ami a személyes gondoskodás egyik bástyája, ennek létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen. A munkacsoport inkább arra fókuszált, hogy megfogalmazza azokat az alapelveket, amelyek mentén ajánlatos végig gondolnunk a mentorok feladatait. A mentor és mentoráltja közötti bizalmi kapcsolat megteremtéséről, a mélyebb kötődések lehetőségeiről, a referencia személy fontosságáról, a traumák feldolgozásában való segítségnyújtásról, annak módjairól és eszközeiről hosszasan beszéltünk.



Krizsán Valentina, nevelő

A Görögkatolikus Pszichológus team munkájának bemutatása 5 évvel ezelőtt, amikor a Görögkatolikus Egyház becsatlakozott a gyermekvédelem mindennapjaiba, azzal párhuzamosan megalakult a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében működtetett gyermekvédelmi intézményben dolgozó pszichológusok szakmai fóruma. A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat által fenntartott 3 intézmény (Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ – Nyíregyháza; Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ – Hajdúnánás; Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ – Debrecen) pszichológusai a hatékony közös munka érdekében megalapításra került a görögkatolikus pszichológus team, ami azt jelenti, hogy negyed évente összeülünk, találkozunk és szakmai kérdésekről gondolkodunk közösen. A legutóbbi közös projektünk keretében akkreditáltattunk egy felnőtt képzést is. Mint minden gyermekvédelemben dolgozó pszichológus team, mi is az egyéni megsegítés mellett elkötelezett hívei vagyunk a csoportmunkának, legyen az gyermek- és fiatal közösség, illetve felnőttek. A gyermek segítése egyéni szinten a mindennapi munkánk során kiemelt jelentőségű, döntő hangsúlyt kap, ahol a gyermek és a fiatal a külön figyelmen alapuló lélektani munka aktív résztvevője. A legösszetettebb pszichés állapotban lévő gyermekeket vonjuk be, akikkel már a környezet is csak megterhelt érzelmi módon tud kapcsolódni. A foglalkozás célja így a szűkebb és tágabb környezettel való harmonikusabb együttélés, alkalmazkodás, kötődés erősítése, a belső erőforrások mozgósítása. A társintézményekkel is együttműködünk (esetmegbeszélő csoport, szülői értekezlet, fogadó óra). A mindennapi élethelyzetben való könnyebb eligazodás segítésén túl az egyéni találkozások kiterjednek az aktuális normatív krízisekkel való megküzdésre is. Ez a változásmenedzsment az újonnan szakellátásba kerülő gyermekek segítését jelenti, ami komoly gyászmunka, hiszen ez a családi gyökerektől való eltávolodást jelenti. Továbbá az őket körülvevő gyermekeket és gondozó személyeket is segítjük a könnyebb egymásra hangolódásban és a későbbi együttműködésben. Ám nemcsak az új gyerekek és fiatalok igényelnek egyéni megsegítést, hanem a szakellátásban nevelkedő és onnan kikerülő gyermekek is, akiket az önálló életkezdésben, és az intézményi élet elengedésében segítjük. A fiatalok körében az elmúlt 5 év során megvalósult csoportjaink rávilágítottak arra, hogy az egyéni segítés és pszichés támogatás mellett egy csoportos foglalkozásnak milyen specifikus hatótényezői vannak, amelyek ráerősítenek az egyé-

13

T

Tanulmány

ni szinten történő lélektani munkára is. Mivel mi szakemberek ennek a módszernek megtapasztaltuk a pozitív gyógyító erejét, ezért sok gyermeket, fiatalt mozgósítottuk és szólítottunk meg, hogy a kortárs segítés elemeiből is profitáljanak a résztvevők. A gyermekcsoportok az alábbi témákban kerültek megszervezésre:

1. Állatasszisztált gyerekcsoport a tekintély személlyel való megküzdés témájában:

a csoport lakásotthonban és nevelőszülőnél nevelkedő gyerekeknek szólt, akiknek nincs, vagy torzult az apaképe, illetve fő nehézségeik közé tartozik a tekintélyszeméllyel való kommunikáció, és szembesítés. A csoport fő segítője egy képzett, terápiás kutya volt.

2. Kamasz fiúk csoportja:

ahol a férfi szerep felvételével, és megélésével kapcsolatos nehézségek oldására került sor. A téma feldolgozását férfi segítő erő bevonásával támogattuk meg, atyák személyében.

3. Prepubertás korú gyermekcsoport, melynek célja a prevenció, a gyerekek saját értékességükbe vetett hitének megerősítése, és a párkapcsolati életre való felkészítés volt. 4. MOL Gyermekgyógyító Program

A Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat Gyermekvédelmi Intézményeiben nevelkedő gyermekek (10-14 éves korosztály) vettek részt a csoporton, akik az eddigi életükben bekövetkező negatív életeseményeik átdolgozására, lélektani megmunkálásra motiváltak, az akadályok legyőzésére alkalmasak.

5. Nyári táborok:

olyan programsorozat, ahol a résztvevők egymáshoz való kapcsolódását és az együttműködést igyekezték fejleszteni. Minden napnak volt egy fő témája, amely mentén zajlottak az események.

6. Kerékpáros zarándoklat:

olyan gyerekek, fiatalok vettek részt, akik az életükben felhalmozódó traumáikat, nehézségeiket igyekeztek lerakni, lezárni. A lezáráshoz pedig elengedhetetlen út a régi életmód, a régi felfogás elhagyása, a fizikai és lelki határok feszegetése. Ezeknek a gyereknek, a kerékpáros túra hátizsákján túl pedig valóban van mit cipelniük… A szakmailag hatékony közös munka fényében a gyermekek mellett a lakásotthonban dolgozó kollégák, és nevelőszülők lelki egészségére is odafigyelünk. A nekik szervezett csoportok, tréningek a következő témaköröket érintették: 1) Nevelőszülők kötelező továbbképzése: nem a megszokott, hagyományos módon:

14

csoportos formában zajlanak, amelyek fókuszában a személyiségfejlesztés, és az önismeret mélyítése áll. A nem hagyományos módszer azon alapszik, hogy a nevelőszülőséget érintő főbb szakmai területeket a csoporttagok aktív részvételével, gyakorlatokon keresztül dolgozzuk fel, figyelve a társas támogatás jelentőségére. 2) Dolgozói támogató csoport: 2 heti rendszerességgel a mindennapi nehézségek ventilálására, tapasztalatok megosztására, új kezdeményezések, javaslatok ismertetésére volt lehetősége minden olyan kollégának, aki igényt tartott arra, hogy szakmai identitását erősítse. Pszichológiai vezetéssel kívántuk támogatni az aktuális nehézségek asszertív megoldását, a problémák átkeretezését. 3) Akkreditált képzéseink, csoportjaink felnőttek számára: Ezek a személyiségfejlesztő foglalkozások utat nyitnak az egyén saját lelki működésének megértéséhez, a gyermekhez való kapcsolódáshoz, a komplex pszichológiai módszerek ötvözésével. Az alkalmak a lelki találkozásokon túl a gyász és az elengedés oldását hivatottak segíteni. Az érzelmi kommunikáció, a saját erőforrásokra való találás adta a krízishelyzetekből való kiút megtalálását. Egyházi fenntartású intézményként a lelki segítők gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódását és rendszeres jelenlétüket is igyekeztük kísérni, és után követni. Számukra több olyan tréning valósult meg, mely a karitatív szeretet és a keresztény értékrend alapjait kötötte össze a szakellátásban működő nézőpontokkal, perspektívákkal. Fókuszban a két terület közelítése volt, ezáltal megalapozva a napjainkban is aktuális roma pasztoráció kérdését, újulását. Az általunk kidolgozott valamennyi csoportfoglalkozás a célcsoport egyedi szükségleteire orientáltan került kibontásra, így azok nem szolgálhatnak mintául más csoportok vezetéséhez. Ezek a csoportmódszerek egyébként minden, a témában jártas szakember számára ismertek. Ezúton is szeretnénk megköszönni intézményvezetőnk, szakmai vezetőink, kollégáink támogatását, az aktív részvételt, hiszen ezek a fent említett találkozások, élmények, csoportok, kizárólag az ő segítségük által valósultak meg! A rendszerben dolgozó pszichológusok számára pedig azt üzenjük, hogy odafigyeléssel, energiát és időt nem kímélve reméljük ízelítőt és kedvet kaptak arra, hogy ki-ki a saját lehetőségeihez mérten teret adjon a többszintű pszichés támogatáshoz figyelve a saját pszicho higiéniájára. Készítették: A Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ pszichológusai: Asztalos - Nagy Erika, Asztalos Ildikó, Bodai Nóra, Tóthné Szombati Enikő Hajdúnánás, 2016. október 27.

E

Élménypedagógia és Szabadidő

Zarándoklaton jártunk Az Alföld szívében halt meg Szent Imre herceg, a fiatalok védőszentje. Első temetkezési helyén egy kicsiny templom is épült. Ma a hely neve: Soltszentimre.

Minden évben szeptember hónap második szombatján Selymes községtől - Soltvadkert – Kiskőrös – Tabdi - Csengőd érintésével ide zarándokolnak, akik országunk ifjúságáért imádkoznak. Az idén szeptember 10.- ére esett ez a szombat. Hajnalban Seffer Attila kiskőrösi római katolikus plébános áldásával indultunk kb.30-an a harminchárom kilométeres útnak.

Ennek a zarándoklatnak lehettünk most mi is részesei.

A napfelkeltében csendben zarándokolt kiscsapatunk, mindenki szemlélődött, csodálta az őszi napfényben megjelenő természet szépségeit. A harmatos szőlők mellett a szüretelők nagy „jóreggeltek-kel” köszöntöttek bennünket.

Első megállónk Soltvadkert, ahol az önkormányzat és egy borászati cég vendégelt meg bennünket. A test táplálása után, lelkünket is tápláltuk, az Úr imáját mondtuk el közösen. A zarándoklat különös pozitívuma, hogy ökumenikus jegyben zajlik, kinek-kinek elfogadása szerint.

Második megállónkig már két lovas kocsi is velünk tartott, hogy a fáradóknak pihenőt nyújtson. Velünk tartó gyermekek szívesen ültek fel rá, nagy élmény volt számukra. A harmadik pihenőhelyünk Kiskőrös különlegessége- a Templom-domb. A mezőgazdasági beművelés majdnem elfelejtette az itt élőkkel. Ebédidőben érkeztünk meg Tabdi községbe, ahol különös szeretettel fogadtak bennünket. Egy kicsi útszéli oltárral mutatta meg együttérzését egy helyi asszony, aki elfoglaltsága miatt nem

15

E

Élménypedagógia és Szabadidő

tudott jelen lenni, de szíve-lelke velünk volt, tanúság volt erről hozzánk szóló levele. A község polgármestere és munkatársai almával, pogácsával, vízzel, kávéval, üdítővel és hűvössel kínáltak bennünket.

rű, ízes magyarázatokkal átadva zarándoklatunk lényegét. A gyermekek számára szerintem még is nagyobb élmény lehetett az a grillázs-torta, amit egy lajosmizsei asszony készített. A templomrom pontos mása, így még egyszer szemtanúi lehetünk a fényjelenségnek is, igaz itt már zseblámpával bemutatva. Az édesség elfogyasztása után az önkormányzat meghívott bennünket egy vacsorára, s hogy tovább ne fáradjanak lábaink autókkal és buszokkal szállítottak bennünket. A bográcsos gulyás mellett derültek ki, hogy a zarándokok milyen sok helyről jöttünk össze: Sopron, Kecskemét, Lajosmizse, Pécs, Kaskantyú és a környékbeli falvakból. A szervező házaspár köszönte mindenkinek a részvételét, és jövőre 2017.09.09.-én újra várnak mindenkit nagy szeretettel. Én is biztatni tudok mindenkit, kicsit és nagyot, hogy húzzon túra-bakancsot és jöjjön el!

Mert bizony bár szeptember már ősz, mi egy igazi forró napot fogtunk ki, a hőmérséklet 30 fok körül járt. Mikor tovább indultunk már csak 10 kmre voltunk a szentimrei romtemplomtól. Utunk egyre inkább énekléssel és imádsággal folytatódott. Csengőd utcáira beérve kijöttek az emberek a házaik kapujába, házaik elé és velünk énekeltek Magyarországért. A község temploma előtt agapéval várt a helyi plébános és az önkormányzat néhány képviselője. A helyiekkel való közös imádság után, együtt indultunk az utolsó útszakaszra. Zarándokcsapatunk közben felduzzadt már több mint ötven főre. Annak ellenére, hogy volt olyan, aki csak egy-egy távra csatlakozott a zarándoklathoz. Kb fél öt előtt értünk a Soltszentimrei templomromhoz, ahol a Kovács Sándor helyi plébános vezetésével vártak bennünket. Egy rövid történeti áttekintés után feszült csendben vártuk a fényjelenséget, mely a szakértők szerint Szent Imre első sírjának helyét mutatja meg. Kegyes volt hozzánk az időjárás, mert láthattuk a kivetítődő napfényét. Ezek után hála telt szívvel vettünk részt a Szentmisén, melyet a magyar ifjakért,és a zarándoklat résztvevőiért, családjaikért ajánlottak fel. Kovács József volt tábori lelkész celebrált, egysze-

16

A Jó Isten kegyelme ott fúj, ahol akar, adjunk helyet neki a ránk bízott gyermekek és fiatalok körében is! Kiskőrös, 2016-09-11.

Fischerné Mónika

F

Fókuszban a szakma

Gyermekvédelmi Konferencia

2016. 09. 28. Máriapócs Nevelőszülők élete, munkája a görögkatolikus gyermekvédelemben

Emlékül őrizzük addig is megszentelt szalagunkat! A következőkben olvasható egy résztvevő gyermek írása:

Az előadásom kezdetén néhány szót említenék az intézményünk, a Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózatáról, ahol immáron ötödik éve szakmai vezetőként dolgozok, és az egyházi fenntartással kapcsolatos tapasztalataimat is itt szereztem. A Gyermekvédelmi Központ 2011 júniusában kezdte meg a működését a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat fenntartásában. Nevelőszülőink gyermekvédelmi szakellátásba került – vagyis ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett, valamint utógondozói ellátásban részesülő gyermekek és fiatalok otthont nyújtó, teljes körű ellátását végzik. Ez azt jelenti, hogy a nevelőszülők, nevelőszülői családok családpótló közegként a saját háztartásukban gondoskodnak a hozzájuk kihelyezett gyermekekről. Hálózatunkban jelenleg közel 80 nevelőszülő, csaknem 220 gyermek teljes körű ellátását biztosítja, Hajdú-Bihar megye 8 településén. Befogadjuk a kora, tartós betegsége, vagy fogyatékossága miatt különleges szükségletű gyerekeket is. Miután a gyermekvédelmi szakellátásba a többféle szükségletű és igényű gyermek kerül be, ezért folyamatosan a nevelőszülői létszám növelésére törekszünk annak érdekében, hogy a gyermekek számára a szükségletüknek és az igényüknek a lehető legmegfelelőbb gondozási helyet, azaz nevelőszülőt tudjunk biztosítani. A szakdolgozók létszáma az előírásoknak megfelelő, jelenleg 5 nevelőszülő tanácsadó, 1 pszichológus és 1 gyermekvédelmi ügyintéző végzi a gyermekvédelmi feladatokat. A gyermekvédelmi központhoz tartozik 9 lakásotthon is, akikkel szakmailag együttműködünk, legyen szó szabadidős programok szervezéséről, vagy akár gyerekek elhelyezéséről (különösen testvérsorok esetén), gondozási hely változtatások esetén pedig áthelyezésről. A szakmai munka nem különbözik a többi nevelőszülői hálózathoz képest, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően folyik a mi gyermekvédelmi rendszerünkben is. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a jogszabályi előírásoknak és szakmai szempontoknak megfelelve, minőségi munkát végezzünk. A tanácsadók 3 hetente látogatják a nevelőszülős családokat, oktatási, nevelési intézményeket, segítik a nevelőszülők nevelési tevékenységét, ellenőrzik a teljes körű ellátás elemeit. A szülői, testvéri kapcsolattartásokhoz az intézményünkben kapcsolattartó helyiséget alakítottunk ki, illetve több településen a helyi gyermekjóléti szolgálatnál, valamint a nevelőcsaládoknál és vér szerinti szülőknél is biztosítjuk a találkozásokat. Az üres férőhelyeket igyekszünk minél előbb feltölteni, a lehetőségekhez képest az illesztésnél minden gyerek esetében figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket, érdekét, a vér szerinti szülők

17

F

Fókuszban a szakma

etnikai jellemzőit, vallási vagy egyéb meggyőződését. Jó szakmai kapcsolatot alakítottunk ki a gyámhivatalokkal, GYERMIvel (gyermekvédelmi gyámok, elhelyezési osztály, örökbefogadói osztály), az alapellátás intézményeivel, az oktatási és nevelési intézményekkel, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézménnyel, továbbá számos (egyházi és civil) alapítvány és szervezet támogatását is élvezzük, különböző adományokon, kedvezményeken keresztül. A hálózatunkban dolgozó pszichológus végzi a nevelőszülői alkalmassági vizsgálatokat, terápiát nyújt, pszichés megsegítésben részesíti a rá szoruló gyerekeket, nevelési tanácsokkal segíti a nevelőcsaládokat, részt vesz TEAM megbeszéléseken, hogy csak néhányat említsek a szerteágazó feladatai közül. Amennyiben a körülmények adottak, közreműködünk a gyerekek végleges sorsrendezésében, úgy, mint a hazagondozás vagy az örökbeadás. Hála Istennek mind a két területen számottevő növekedés volt tapasztalható az elmúlt években. A nevelőszülői hálózatunkban működő nevelőszülői és szakdolgozói közösségben nagyon fontos, hogy a tagok között összhang és szoros együttműködés legyen. Ezen szempontokat figyelembe véve preferáljuk a team munkát, melynek számos formáját alkalmazzuk a mindennapok során. Gondolok itt az esetmegbeszélésekre, esetkonferenciákra, nevelőszülői klubokra, önsegítő csoportokra. A katolikus egyház azt a hivatást - vagy nevezzük külde-

tésnek- kapta és vállalja, hogy gyakorolja az irgalmasságot az elesettek és a rászorulók irányában. Ebből a küldetéstudatból ered az egyház gyermekvédelmi feladatvállalása is, de ugyanez az eszme hatja át a családpasztorációs és cigánypasztorációs törekvéseket is. Ez a három terület átfedi egymást, hiszen a nevelőszülők a nehéz helyzetben lévő gyerekeknek – akik egy része cigánycsaládból származik - nyújt pócsaládot, ha még csak átmenetileg is. A nevelőszülői hálózatunk is, mint közösség, katolikus keresztény értékeket szem előtt tartva működik. Ez nem azt jelenti, hogy elzárkózunk az olyan hivatástudattal rendelkező és elkötelezett jelentkezőktől, akik nem gyakorolnak vallást, vagy anonim keresztények. A szeretetet, az együttérzést, a segítségadást, az irgalmasság lelki és testi cselekedeteit a gyerekek befogadásával ők is megvalósítják, amit természe-

18

tesen támogatunk. A nevelőszülők feladatai - mint arról már szó volt- nagyon sokrétűek, ami sokszor nagy terhet ró a befogadó családokra, nemcsak a szülőkre, hanem a család minden tagjára. A traumákkal terhelt, alulszocializált, magatartási-, tanulási zavarokkal, esetleg devianciával küzdő gyerekek nevelése még a legfelkészültebb szakembereknek is kihívást jelent. A családok erőtartalékait kimerítheti a küzdelem, amit nehezíthet az a tény is, hogy az első pozitív változásra, fejlődésre, sokszor heteket, hónapokat kell várni. Ebből következik, hogy ehhez a munkához komoly, felelősségtudattal rendelkező, stressz tűrő, szellemi és lelki állóképességgel rendelkező nevelőszülőkre van szükség. Mint már említettem, a szakmai munka a törvényi rendelkezéseknek megfelelően folyik a mi gyermekvédelmi rendszerünkben is, ugyanakkor a nevelőszülők és a befogadott gyerekek, de még a szakdolgozók is kiaknázhatják a görögkatolikus egyház által felkínált szellemi, mentális, spirituális és anyagi támogatást.

Felmerül a kérdés, hogy mégis mely területeken tud többet, vagy mást nyújtani a görögkatolikus egyházi fenntartás?  A nevelőszülők kiválasztása a Szent Lukács Szeretetszolgálat mindhárom gyermekvédelmi egységében ugyanolyan szempontok és hasonló eljárás szerint történik. Mint már említettem, nem feltétel a vallásosság, de mindenképpen olyan világnézettel kell rendelkeznie a jelentkezőknek, ami keresztény értékekre épül. Gondolok itt arra, hogy alkalmasnak kell lenniük a feltétel nélküli szeretet kifejezésére, hinniük kell a gyermek értékeiben, a változás képességében, képesnek kell lenni reményt adni és maximális elfogadást tanúsítani. Ugyanakkor következetesen és határozottan kell fellépniük a nevelés során és normakövető, pozitív mintaként, referenciaszemélyként kell megjelenniük. A görögkatolikus egyház saját képzéssel készíti fel a jelentkezőket a munkára, melynek a neve „Keresztény nevelőszülői képzés”. A tanfolyam felépítése, tematikája jogszabály alapján meghatározott, ugyanakkor a tréningen alkalmazott módszerek nagyobb felkészültséget adnak a befogadott gyerekek speciális élethelyzetének, általános jellemzőinek megértésére és kezelésére. A tanfolyamon szó esik a vallás jelentőségéről is az egyén és a közösség életében. A felkészülésben, a tudás elmélyítésében, valamint a későbbi nevelőszülői munkában is segítségére van a tanulóknak a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálat kiadványa a Szeretve nevelni kézikönyv (nemcsak befogadó szülőknek) ami egy olyan hiánypótló szakirodalom, amely a befogadó szülőknek, de a szakembereknek is segítséget, tanácsot adhat a családi nevelés során. Ettől az évtől a Szeretetszolgálat az új jelentkezőket a tanfolyami díj visszafizetésével is támogatja a nevelőszülői hivatás választásában.  A képzéseknél maradva: az 513/2013. Kormányrendelt előírja a hálózatot működtetők részére a nevelőszülők kötelező éves továbbképzését. Ezeken az alkalmakon törekszünk arra, hogy a bővítsük, frissítsük a nevelőszülők gyakorlatban is használható szakmai tudását, ismereteit, a gyermeknevelésről, a gyermek valós szükségleteiről, hogy képessé váljanak az eredményes

F

Fókuszban a szakma

felnőtté válás igazi támogatója lenni. A képzések megszervezésébe és lebonyolításában sokszor a fenntartó által megbízott papok, lelki vezetők is részt vesznek. Az előadásokba beépítik Krisztus tanításait, a keresztény nevelés elveit, lehetőséget biztosítanak nevelőszüleinknek spirituális elmélyülésre, lelki feltöltődésre.  A gyermek befogadásával megkezdődik a nevelőszülők, a tanácsadók és egyéb szakemberek számára az az áldozatos és küzdelmes munka a gyerekért, és a gyermekkel, aminek a végét még nem látjuk előre. A nevelőszülőknek teljes körű ellátást kell nyújtaniuk, munkájukat nevelőszülő tanácsadók segítik és ellenőrzik, de emellett számíthatunk az egyház támogatására ezen a területen is. A lelki vezetői szolgálat bevezetésével egy olyan lehetőséget biztosítottak a hálózatunk számára, ami a gyerekek, nevelőszülők és a szakdolgozók lelki életét is gazdagítja, közvetíti az evangélium igéjét, lelki-, és spirituális beszélgetésekkel egy-egy problémamegoldást elősegít, bekapcsolódik az intézményi és fenntartói programokba, illetve az egyházi eseményekbe bevonja családjainkat, részt vehetnek a lelki vezetők szakmai megbeszéléseken, esetmegbeszéléseken. A településeinken dolgozó lelki vezetők lehetőség szerint bevonják a gyerekeket a hitéletbe, hittanórákat látogatnak, és néhányuk részt vesz a vasárnapi szent liturgiákon is. A lelki vezetőknek feladata a roma pasztoráció, a roma gyerekek etnikai identitásának megismerése és segítése a hátrányaik leküzdésében. A lelki vezető hiteles személyiségével, hitének megélésével, Jézus Krisztus szavainak közvetítésével modellt nyújthat és reményt ébreszthet a jövőkép nélküli gyerekeknek, illetve erőt adhat a nevelőszülőknek és szakdolgozóknak is a további kihívások elviselésére.  Az egyházi jelenlét hozzásegít ahhoz is, hogy az eddig gyakran elszigeteltségben élő gyerekek, de a nevelőszülők is egy erős és megtartó közösség tagjaivá váljanak. Miért fontos, az ember életében a támogató, pozitív közösség? Mert alapvetően meghatározza a személyiség fejlődését a szocializáció folyamán, miközben nélkülözhetetlen emberi értékeket és készségeket sajátítunk el. Nevelőszülői hálózatunk és az egyház is fontosnak tartja, hogy együttes élmények, közös tevékenységek biztosításával építsük és erősítsük a mi kis közösségünket. Számtalan közös élményben, szabadidős programban lehet részük a családoknak a fenntartó és a működtető jóvoltából, gondolok itt a közös kirándulásokra, gyalogos, buszos és kerékpáros zarándoklatokra, Máriapócsra, szabadidős és kulturális rendezvényekre (Ki Mit Tud, Görkapocs, Kattárs), táborokra (Gacsály, Máriapócs, Szakoly), sportrendezvényekre (Szent Lukács Focikupa), gyermeknapra, amikre az elmúlt években számtalan alkalommal került sor. Ezek a lehetőségek jórész ingyenesen, vagy kedvezményesen álltak a családok rendelkezésére.  A tehetséggondozás és felzárkóztatás fontos feladata a nevelőszülőknek, és kiemelten kezeli az egyház is. Gyerekeinknek rendezvényeinken lehetőségük van „megmutatni ma-

gukat”, valamint évente egy alkalommal Ki Mit Tud-ot szervezünk a tehetségek felkutatása és felkarolása céljából, de ezzel a szándékkal indítjuk tematikus táborainkat is. ( Idén Szakolyban három ilyen tábor volt, tánc, kézműves és sport témában.)  A teljes körű ellátás biztosításához a görögkatolikus egyház időnként élelmiszer, ruha, illetve játék adományokkal járul hozzá.  A nevelőszülők és az intézményi dolgozók számára feltöltődés, rekreálódás, lelki gazdagodás lehetőségei kibővültek az egyházi fenntartás alatt. A fenntartó által szervezett zarándoklatokon, lelki napokon, lelki gyakorlatokon szívesen vesznek részt nevelőszüleink, sokan kihasználják a gyónás lehetőségét, majd a Szent Liturgiákon az eukarisztia szentségében is részesülnek. Ide Máriapócsra, a görögkatolikus nemzeti kegyhelyünkre szinte minden évben elzarándokolunk, hogy Szűz Mária segítségét és áldását kérjük a munkánkra. Idén Szentkútra is ellátogathattunk, de hamarosan indul zarándoklat Rómába is. De működtetői szinten is gondot fordítunk a nevelőszülők mentálhigiéniájára, nevelőszülői önsegítő csoport szervezésével és a helyi és intézményi szinten szervezett kirándulásokkal, szabadidős programokkal (intézményi bál) támogatjuk a dolgozóink lelki egészségének megőrzését és a közösségünk építését.  A nevelőszülők és a szakdolgozók munkájának elismerésére és ösztönzésére minden évben a Szent Lukács nap keretében, az elkötelezett, példamutató és kiemelkedő munkát végző kollégáink működtetői és fenntartói elismerésben részesülnek, amellyel a munkájuk iránti megbecsülést kívánják, kívánjuk kifejezni. Évente két alakalommal, a két legnagyobb egyházi ünnep apropójából húsvétkor és karácsonykor a fenntartó hálája jeléül megajándékozza a nevelőcsaládokat. Összegzésként elmondható, hogy az intézményünk és az egyházi fenntartó közötti együttműködés fő jellemzője, hogy az egyház a dolgozók szaktudására és elköteleződésére, a gyermekvédelem a lelki segítségre és a katolikus egyház több évszázados szociális és karitatív tevékenységének tapasztalataira épít. Csak így összefogva tudunk sikereket elérni. Természetesen számos területen kell még fejlődnünk, de nyitottak vagyunk a tanulásra és fontosnak tartom, hogy a szakterületen fellelhető szemléletmódokat, jó gyakorlatokat beépítsük saját gyakorlatunkba. A jövőben szeretnénk, ha minél több gyerek és nevelőszülő lehetne részese a mi közösségünknek, a mi nagy CSALÁDUNKNAK. A mottónk „Egy család vagyunk” kifejezi, hogy felelősséget érzünk egymás iránt, segítjük és gondoskodunk egymásról, hogy minden tag egyformán fontos. Szakmai vezetőként és persze görög katolikusként elkötelezett vagyok az ilyen közösség megteremtésére. Ehhez kérem Isten áldását a jövőben. Kertiné Gulyás Mónika Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózat

19

E

Élménypedagógia és Szabadidő

Nyári élményeim Végre elérkezett a vakáció. Az iskola fáradalmait a Sóstói Strand és Élményfürdőben pihentük ki a családdal. Fürödtünk minden medencében, nagyon élveztük a csúszdázási lehetőséget. A fürdőzések között fagyiztunk. Fáradtan, de élményekkel gazdagodva értünk haza. A következő napokban az évzáró ünnepségen átvettem a bizonyítványomat, ami jó lett, ezért a Gyermekvédelmi Központ jutalomtáborba küldött Máriapócsra, ahol 4 felejthetetlen napot töltöttem. Az első nap ismerkedéssel telt el, ahol nagyon sok barátot szereztem. Második nap a Nyíregyházi Állatkertbe látogattunk el, a harmadik napot Nyírbátorban a Sárkány Fürdőben töltöttük el. Számomra nem volt ismeretlen a fürdő, mert korábban a nevelőszüleimmel már jártam ott. A nyári szünet napjai itthon se teltek unalmasan, többször szerveztünk kerti partit, ahol grilleztünk, szalonnát sütöttünk vagy bográcsoztunk. Jó idő esetén az udvaron medencében fürödtünk. Július közepén elérkezett a várva várt Erzsébet tábor Fonyódligeten, ahová a nővéremmel együtt napokkal korábban már izgatottan készültünk. A tábor programjai érdekesek voltak: Ki-mit-tud, kincskeresés, sportvetélkedők és bátorságpróba is volt. A jó időnek köszönhetően sokat fürödtünk. Szomorúan indultunk haza, de számunkra még nem ért véget a nyaralás, mert a hazaérkezésünk után két nappal újra útnak indultunk, az úti cél Siófok volt. Ez egy nagy családi nyaralás volt, mert 14-en foglaltuk el a szállodai szobákat, itt kifogástalan svédasztalos ellátás volt. A fürdés mellett sok programot szerveztünk. Beültünk az óriáskerékbe, ahol csodálatos látkép nyílt a Balatonra. A hajókirándulás alkalmával Tihany látnivalóiban gyönyörködhettünk. Esténként sokat korzóztunk, ilyenkor meglátogattuk a játéktermeket, a 3 D moziba is beültünk. Számomra külön élmény volt, hogy késő estig nézelődhettünk Siófok utcáin. A szálloda is érdekes programokat kínált, pl: gyerek disco. Sajnos innen is haza kellett jönni, de számomra még midig folytatódott a táborozás. Öcsémmel együtt 1 hetes úszótáborba mentünk, ahol jutalomként nyertem egy strandbelépőt. Augusztusban elkezdtünk ismételni és a kötelező olvasmányt elolvastuk. Augusztus 20-án a családdal egy csodálatos zempléni kiránduláson voltunk. Erdőhorvátiban piknikeztünk, megnéztük a Regéci várat, majd Pálházáról kisvonattal Kőkapura mentünk. A táj szépségeiben gyönyörködtünk és élveztük a friss hegyi levegőt. Hazafelé megálltunk Tokajban, fagyiztunk és felmentünk a kilátóhoz. Fáradtan, de egy boldog nap élményeivel értünk haza. Már csak pár nap volt az iskolakezdésig, de hogy ezek a napok se teljenek unalmasan, szerveztünk egy kirándulást a Botanikus kertbe. Ott is nagyon sok látnivalóban volt részünk és este egy limuzin szállított haza. Reméljük a következő nyár is ilyen tartalmas és érdekes lesz, mint az idei volt.  Pintér Patrícia  Szent Lukács Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ

20