Bevezetõ. Az év első lapszáma mindig a közelmúlt tükre is, hiszen ilyenkor teremtődik alkalom az

BEVEZETÕ

Bevezetõ

A

z év első lapszáma mindig a közelmúlt tükre is, hiszen ilyenkor teremtődik alkalom az előző időszak áttekintésére, méltatására. Nem figyelemelterelés, hogy lapszámunk vezető írásai nemzetközi szakmai vonatkozásúak, hiszen akárcsak tíz évvel ezelőtt, amikor sa­ nyarúbbá vált honi helyzetünk, az egyben felerősítette a nemzetközi érdeklődést. 2012 valóban egy mélypont számunkra, hiszen a Társaság egy fia forint költségvetési támogatás­ ban sem részesült, csak utólag 2013-ban. A lapszám kezdő tanulmánya egy vizsgálat ered­ ményeit összegzi, amely a nemzetközi tapasztalatok és szakmai kompetenciák helyzetét és az elsajátításuk iránti hazai igény és érdeklődés irányait térképezte fel. Manapság nemcsak divat, hanem tényleges önvédelem is, hogy az EU-val kapcsolatban kritikus vélemények fogalmazódnak meg. A nemzetközi kapcsolatok fontossága azonban más, hiszen a velünk egyenrangú országok szakmai szervezeteivel való együttműködés áll a középpontban, ami az egyik legnagyobb tanulási forrás minden résztvevő számára. Ezt kiaknázandó azonban a hazai biztonság az elsődleges előfeltétel. Ha ez megbillen, akkor se a fejlettebb Nyugat­ tal való kooperáció se a keleti nyitás nem működőképes. A lap 2012-es tevékenységről szóló áttekintése – amely a közgyűlés beszámolóiból áll – már közelít a hazai kultúrára, közösségi művelődésre járó sanyarúbb viszonyokhoz, egyben ahhoz is, hogy a Társaság és tagszervezeteinek többsége elkötelezetten, szakmai elhivatottságból elismerésre mél­ tó eredményeket tudhat magáénak az elmúlt évben is. Két kulcsfontosságú elemre hívja fel a figyelmet a beszámoló anyaga, a családdal kapcsolatos stratégiai súlyú teendőkre, amellyel kapcsolatban több szakmai programot dolgoztak ki a tagszervezetek, a másik a vidékstratégia megvalósításában való közreműködés előkészületei és szemléleti meg­ alapozása. Nem tekinthetjük jó jelnek, hogy a fenntartható gazdálkodásban és képzésben alapvető „végvárunknak” számító Kishantosi Vidékfejlesztési Központ pályázatát méltat­ lanul elutasították. Reméljük még nem ez volt a végső szó ebben az ügyben és évtizedekre visszatekintő vidékfejlesztési elkötelezettségünk jövőjében. A válság nemzetközileg is önérvényesítő – ez tükröződik az „Erasmus mindenki­ nek” program EU-s vitájából is. A Bizottság az ésszerűsítés jegyében érvel, hogy az új program sokkal hatékonyabb lesz, a szakmai szerveztek viszont kételkednek, és elég egyértelműen rámutatnak, hogy egyoldalúság és megtakarítás áll okként a tervezet mögött. Az ésszerűsítés részben rendben is van, hiszen a „felnőttoktatás a válság idején” címmel elkezdett nemzetközi eszmecsere egyebek között a takarékosság, az egyszerűbb és olcsóbb módszerek és eszközök kialakítására is ösztönöz. De ott, ahol történetileg is mélyen integrálódott hagyomány és artikulált társadalmi érdek a közösségi művelődés megvédése, támogatása, ott a szükséghelyzet sem sorolja leghátra – egyrészt, mint a túlé­ lés időszakának komponensét, másrészt a kitörés egyik előfeltételét és eszközét. Nálunk ez még nem kulturális automatizmus, s a szükséghelyzetben több szó esik a bankokról, a pénzről és a munkanélküliségről, mint a közösségi önszerveződés szellemi potenciáljának erősítéséről. Szándékaink szerint 2013 az elemző értékelés és nyilvánosság éve lesz, annál is, inkább mert a Társaság ez évben ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A negyedszázad alatt felhalmozott tapasztalatok felmutatása segíthet bennünket a közös kiútkeresésben és a jövőformálásban, mert továbbra is tartjuk a meggyőződésünket, hogy a társadalom nagy többségét kitevők műveltsége fejlesztése és aktív bevonásuk nélkül nincs előre vezető út. Elhangzott a kormányzati oldalon, hogy a kultúrában és a közösségi művelődésben is „a létrejött új szervezeti rendszer finomhangolása” következik most. Mi is bízunk ebben – hogy most jöhet a lényeg. Meglátjuk. Szigeti Tóth János

2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 1

TANULMÁNY

„Ha csak mi értjük magunkat és még elégedettek is vagyunk – ez kevés…” Egy felmérés eredményei és tanulságai A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) munkájában – nemzeti értékirányultsá­ gának megőrzése mellett – az elmúlt húsz évben mindig fontos szerepet játszott a nemzetközi szakmai együttműködés. Az egyes megvalósult nemzetközi prog­ ramokat esetünkben – legalábbis a szándék szerint – mindig követte a hazai gyakorlat­ ba ültetés, a magyar viszonyok közötti alkalmazás folyamata, de a legkevesebb, hogy a szervezetünk keretein belül min­ dig törekedtünk a hazai adaptáció elvég­ zésére. A hosszú évek szakmai tapasztalata alakította ki bennünk azt a meggyőződést, hogy a magyar közösségi művelődés fejlődésének egyik kulcskérdése az, hogy a hazánkénál fejlettebb országokban elért eredmények széleskörű megismerésére és alkalmazására sor kerül-e, a hazai társadal­ mi igények ismerete és a nemzeti tradíciók megőrzése mellett. A Tempus Közalapít­ vány számos ilyen akciót szervezett, amely azonban részben más, részben összességé­ ben kevés a közösségi művelődés, a nemformális felnőttoktatás terén.

A nemzetközi együttmûködés – néhány háttér információ Az MNT nemzetközi együttműködésének jellemzésére néhány adatot felsorolva el­ mondhatjuk, hogy nem hazai költségen, több

mint ezer fiatalt és felnőttet küldhettünk több napos, hetes, vagy hónapos tanulmányútra a legkülönbözőbb nyugati népfőiskola országokba az elmúlt 15 évben. Csak az MNT budapesti intézete – ugyancsak ezen időszak alatt – 14 nemzetközi együttműködési (1-től 3 évig tartó) projektben vett részt – ebből négy nagy programban az MNT volt a főkoordinátor, összesen 47 ország szakmai szervezeteinek részvétele mellett. Jelenleg három sikeres nemzetközi együttműködési programunk zajlik. Eze­ ket a múltban szorosan követték olyan hazai pályázatok, ahol az eredmények magyar viszonyok közötti alkalmazásának elősegítését tűztük ki célul. Természetesen nem mindig sikerült az adott szemléletet a hazai környezetben elfogadtatni, vagy a pályázatot elnyerni. A megvalósított programjaink között volt olyan Grundtvig projektünk is, amely bekerült az EU Bizottság által kiadott „Si­ kertörténetek” brüsszeli kiadványába.1 Mindig is szerénytelenség nélkül mond­ tuk, hogy a nemzetközi együttműködési „laboratóriumunkban” kialakított, a ma­ gyar közösségi művelődés megújításához is nélkülözhetetlen, széleskörű eszköztár van a birtokunkban. Tapasztalatok, ered­ mények, megoldási módszerek, új megkö­ zelítések. Az eltelt több mint másfél évtizedben valamennyi európai oktatási és képzési

Lásd: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/grundtvig/success-stories_hu.pdf Lásd még az Társaság referencia munkáinak gyűjteményét: http://www.nepfoiskola.hu/MNT_hu/index_hu.html Ugyancsak bekerült a Firenzei Egyetem és munkacsoportja által a Bizottság számára készült értékelésbe az egyik MNT program az alacsony iskolázottságúak képzéséről: http://ec.europa.eu/education/more-information/doc/2010/lowskill.pdf Legutóbb újfent egy skót szakértői tanulmány szerzői – akik a Bizottság megbízásából értékelik az eddigi Grundtvig programok eredményességét - kértek információt, a megvalósított program­ jaink hatásáról. 2 Sikertörténetek a mobilitási programokban: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/grundtvig/mobility_en.pdf Leonardo szakképzési sikertörténetek: http://ec.europa.eu/education/leonardo-da-vinci/success_en.htm (angolul) http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/leonardo/success-stories2007_hu.pdf (mag­ yarul) Comenius sikertörténetek: http://ec.europa.eu/dgs/education_culture/publ/pdf/comenius/success-stories_hu.pdf Sikeres programok a társadalmi befogadás területén: http://ec.europa.eu/education/pub/pdf/llp/llp10_en.pdf 1



2 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

fejlesztési program egyik alapvető gond­ jává vált, az ún. fenntarthatóság, és az eredmények elterjesztésének (disszem­ inációjának) kérdése. Több európai szintű tanulmány elkészítésében működtünk köz­ re, amelyek ezzel a kérdéssel is foglalkoz­ tak. A tanulmányok megállapításai közé tartozik, hogy a projektek sok esetben – éppen a közép-kelet európai országokban – a hiányos működési költségek kompen­ zálását, pénzügyi érdekeket szolgáltak és kevésbé, vagy korlátozottan a szakmai és fejlesztési érdekeket. Amíg számos nyu­ gat-európai országban a viszonylag bizton­ ságos és jó finanszírozás hátráltatja a plusz fejlesztési vállalkozási készséget, addig a kelet-európaiak esetében – a hátrányból előny módjára – a forrásszerzés kényszere mellett a nemzetközi együttműködésben való részvétel egyben előrelépést jelent a kreativitásban is. Az sem hazai sajátosság, hogy a projekt eredményeinek közzétételi kötelezettségét a szervezetek formálisan teljesítik, de a szakmai eredmények lénye­ gében így is ismeretlenek maradnak. Az EU szintjén a közösségi művelődési és felnőttoktatási programokban a művelődési és felnőttoktatási szervezeteknek becslések alapján hozzávetőleg az 5-10%-a vesz részt a nemzetközi projekt együttműködésben, tehát mindig ugyanaz a kör jelenik meg a nemzetközi szintéren. Jól ismerik egymást és a partnerkereséskor kevés a bővülés. A szervezetek finanszírozási bizonyta­ lanságai miatt a projekt tevékenység befe­ jezését követően minden, a témába vágó tevékenység abbamarad, vagyis a pályáza­ tokban tett fenntarthatósági vállalás aligha valósul meg. Az elért eredmények terjesztésének módszeresebb, Bizottsági szintű megkez­ désére is viszonylag késői fázisban került sor a 2000-s évek elején, közepén.2 Még kevesebb erőfeszítés történt annak érdekében, hogy a fejlesztések eredmé­ nyei bekerüljenek a szakemberképzésbe és továbbképzésbe, a publikációkba, s olyan rendszeres erőfeszítésekre kerüljön sor, amelyek révén a szakmai fejlesztések segí­ tik a szakpolitikai döntéshozókat abban,

TANULMÁNY

hogy az új eredményeket a szakmai tevé­ kenység fő áramába integrálják, haszno­ sítsák. Ezért sincs ma Magyarországon táv­ lati célú közösségi művelődési stratégia és szakpolitika, de ugyanez mondható el a nem-formális felnőttoktatásról és más ok­ tatási képzési területeken is. Az elmúlt években a Bizottság számos nyilvános pályázatot kezdeményezett és írt ki az egyes oktatási és képzési programok értékelő elemzésére, mert az az általá­ nos feltételezés alakult ki, hogy az uniós adófizető polgárok pénzéből támogatott oktatási és fejlesztési programok nem elég hatékonyak. Az alacsony hatékony­ ság nemcsak a párhuzamosságokat és a redundanciát jelentik, de főleg az eredmé­ nyesség, a fenntarthatóság és elterjesztés hiányosságait. A Nemzeti Kulturális Alap támoga­ tásának jóvoltából, az „Otthon Európában – Európa itthon” c. programjában a Tár­ saság elvégezhetett a művelődési házak körében egy témába vágó felmérését – és még ha kis mértékben is, de reméljük ezzel hozzájárultunk ahhoz, hogy határozottab­ ban haladjon előre a fentiekben leírt hazai hiányosságok felszámolása.

Kiket céloztunk meg? A Társaság mindig tudatában volt azon feladatának, hogy a nemzetközi együttműködésben megszerzett sokrétű szakmai tapasztalatait át kell adnia itthon másoknak is – ezt saját tagszervezetei körében sikerrel is alkalmazza évek óta. Szükségesnek láttuk azonban a szé­ lesebb szakmai érdekeltségi körök mo­ tiválását, a közösségi művelődés terüle­ tén dolgozó szakemberek bevonását, s hozzájárulni ahhoz, hogy otthonosabban mozogjanak az európai szakmai porondon, nemzeti érdekeink és értékeink képvisele­ tében, itthon és Európában. A fentiek érdekében szakmai-fej­ lesz­tési programunkba bevontuk a köz­ művelődési intézmények (művelődési há­ zak) munkatársait, vezetőit, a közösségi művelődési szer­vezetek képviselőit, egy­ házi művelődési és képzési szervezetek munkatársait.

Munkamódszer A résztvevők körében kérdőíves felmérést végeztünk – előzetes ismeretek, tapasz­ talatok, elvárások és részvételi igény fel­ mérése történt meg, közvetlen és szemé­

lyes kapcsolattartással. Megvizsgáltuk, a munkatársak milyen eddigi tapasztalatok­ kal rendelkeznek, milyen elvárásokkal vennének részt az MNT programjában, mely modulokat tartanak szakmailag a legfontosabbnak, megvalósítandónak, mi­ lyen nemzetközi pályázat kidolgozásában és megvalósításában lennének érdekeltek. A felmérés valamennyi megyét érin­ tette, megyénként 5-5 művelődési házat keres­tünk meg. A beérkezett adatokat el­ emeztük, értékeltük. Az igények alapján kiválasztott modulokat közösen feldolgoz­ tuk egy három napos szemináriumon, 30 fő részvételével, akik a közművelődési in­ tézmények (művelődési házak) munkatár­ sai, vezetői, a közösségi művelődési szer­ vezetek képviselői, egyházi művelődési és képzési szervezetek munkatársainak köréből kerültek ki. Itt nem tesszük közzé az egyes régiók­ ból beérkezett válaszok feldolgozásának adatait tartalmazó táblázatokat.3 Ezek az MNT Népfőiskola Intézet adattárában megtalálhatók. A kiszemelt intézménytí­ pusok közül a Nyugat-Dunántúl és a DélDunántúl térségében többnyire ún. „egyéb” intézménytípusok válaszoltak, míg az Észak-Alföldön művelődési központok, s Észak-Magyarországon művelődési a házak vállalkoztak leginkább az önkéntes adatszolgáltatásra. A magyarázatot keresni a válaszadók típusának megoszlására ne­ héz, hiszen a felmérésben közreműködő

személyek kapcsolati rendszere, a feladat értelmezése mellett több tényező befolyá­ soltatta a válaszadást, amelyből csak igen óvatosan kockáztatjuk meg, hogy talán az ország nyugati felében többféle intézmény­ típus kapcsolódott be a nemzetközi tevé­ kenységbe, s válaszolt is. A településtípusok eloszlásában lekép­ ződik a magyar településszerkezet orszá­ gos sajátossága, mely szerint a Dunántúlon több a kistelepülésről kapott válasz. (a Nyugat-Dunántúlon inkább város, vagy nagyobb település, míg a Dél-Dunántúlon 5000 lakos alatti települések és 1000 alatti települések.) Két csoport emelkedik ki a válaszadók között az ország keleti felé­ ben: az 1-5 ezer lakos közötti települések és a 10.000 lakos felettiek. Összességé­ ben azonban dominálnak az 1-5 ezer la­ kos közötti települések válaszai, ami jó minta, hiszen feltételezésünk szerint ezek a településtípusok jobban rászorulnak a külső támogatásra. Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartja-e a nemzetközi szakmai együttműködést a munkájában egyöntetűen igen volt a válasz, legfeljebb kisebb hangsúlyeltolódásokkal értelmezték a lehetséges preferenciákat. Legtöbben a nemzetközi együtt­mű­kö­ dést, a szakmai munka szerves részeként tartják számon, mások az eredmények és tapasztalatok napi munkában történő hasznosíthatóságát emelték ki. Ez a két válasz volt egyöntetűen a leg­ nagyobb arányú. Nem sokkal marad el a

A kérdőíves adatok táblázatban történő feldolgozásában közreműködtek: Bontovics Barbara, Reznyik Andrea és Richter Anita. Köszönet a közreműködésért.

3

2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 3

TANULMÁNY

többi tényező sem ezek mögött, de min­ denképpen hátrább sorolódik, pld. Az időt, pénzt, lehetőséget befolyásoló szerep megítélése. A válaszok alapján a megítélést

4 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

pozitívnak tekinthetjük, vagyis manapság a nemzetközi munka nem valami luxus, vagy különlegesség a válaszadók szemében, hanem a mindennapi munka fontos eleme.

Kérdéssorunkban megkérdeztük, mely programtípusokat részesíti előnyben a célcsoport. Sajátosan viszonylag kezdeti fejlettségi stádiumot tükröz, hogy nem az egyes speciális programtípusok szerepel­ nek elől, mint a Leonardo, vagy a Grundt­ vig stb. hanem a hagyományos kétoldalú, vagy testvérvárosi együttműködésen alapuló közös programok. Ezt azt jelzi, hogy nálunk még nem volt áttörés az Uniós programok dominanciája irányába, s a hagyományos kétoldalú, il­ letve a testvérvárosi kapcsolaton alapuló szakmai együttműködések uralkodnak. Ez egyrészt a kialakult ismeretségek, barátságok fontosságát mutatja, más­ részt a társadalmi jellegű együttműködés elsőbbségét a szakmai érdekeltséggel szemben, ami önmagában nem baj. Talán új jelenség, hogy amíg a kétoldalú kapcsolaton alapuló programok koráb­ ban egy-egy településen belüli szűkebb résztvevői körre terjedtek ki, ma ezekben egyre több a polgári részvétel. Más sza­ vakkal azt is lehet mondani, hogy a pro­ tokolláris jellegű vezetői találkozók mel­ lett megjelenik a polgárok találkozása is. A szakmai programokon belül egy­ értelmű a Grundtvig program vezető szerepe, amin nem lehet csodálkozni, hiszen maga a célcsoport a nem-formális felnőttoktatás, közösségi művelődés terü­ letét képviselte. Az egész mezőnyben a differenciáltság nincs nagy mértékben je­ len, ami azt jelenti, hogy pld. A Grundtvig prog­ramcsoporton belül az összes lehet­ séges e­gyüttműködési alprogramra rákér­ deztünk, de a tevékenységek viszonylag szűkebb körre korlátozódnak. Ebben az esetben a látogatások és cserék dominál­ nak, amely egyébként célzottan a nem­

TANULMÁNY

zetközi szakmai együttműködés elkezdé­ sét, előkészítését célozzák. Igen fontosnak tartottuk az után nyo­ mozni, hogy ha valamely intézmény nem vett részt nemzetközi együttműködésben annak mi volt az akadálya. A választási lehetőségek között a felsorolásban szere­ peltek: • az idegen nyelvi kommunikációs kész­ ség hiánya • a szakmai ismeret hiánya más országok gyakorlatából • a közreműködő segítők hiánya a felké­ szítésben • a gyakorlatlanság • az időhiány a napi munka mellett • a pályázati lehetőségek nem ismerése • a nemzetközi partnerkapcsolat hiánya • nincs saját forrás a finanszírozásra (részfinanszírozás, önrész) • egyéb A körképből messzemenő következte­ tések szintén aligha vonhatók le. Látható, hogy a területi különbségektől eltekintve mindenütt egyöntetűen magas pontszámot kapott a pályázati lehetőségek nem is­ merése, a más ország szakmai területének nem ismerése és az idegen nyelvi kom­ munikációs hiányosság. Ezek a tényezők vezetnek az okokban. Egy második elem, ami fontosnak tű­ nik, a nemzetközi kapcsolatok hiánya és a közreműködő segítők hiánya. (DélDunántúl, Észak-Alföld válasza). Az időhiány az észak-alföldi térségben került számottevő tényezőként megemlítésre, amíg Észak-Magyarországon kiemelik a fi­ nanszírozási nehézségeket, mint akadályo­ zó tényezőt. A következtetésünk az, hogy az idegen nyelvi kommunikáció hagyományosan

elmaradott mivolta mellett igen jelentős elvárás a jövőben a pályázati lehetőségek megismertetése és a más országok eltérő szakmai tevékenységének közelebbi fel­ tárása. Mindkettő fontos elem a közös érdeklődési pontok megtalálásában. Ta­ pasz­talatból tudjuk és mondhatjuk, hogy amíg nálunk elsősorban egy általános megközelítés dívik, addig a nyugati part­ nerek esetében sok esetben igen speciális együttműködési területek kiválasztásáról van szó. A fejlettebb országok gyakorlata eleve differenciáltabb, nem beszélve a helyzeti különbségből fakadó, előtérben álló szakmai kérdésekre. A fejlettebb országok jobban követik az új kezde­ ményezéseket, a pozitív értelemben vett divatokat, vagy innovációkat, előfordul viszont, hogy sokszor nem látnak szé­ lesebb összefüggéseket. Különösképpen „szinte differenciálatlanul” nem tájékozot­ tak a közép-kelet európai országok szakmai helyzetéről és annak társadalmi hátteréről. Ez fontos figyelmeztetés számunkra, hogy fel kell készülnünk a bemutatkozásra és bevezetésre, ismeretpótlásra. A legtöbb válaszoló információjából kiderül, hogy nem vettek még részt egyedül nemzetközi konferencián. Még egy ún. nagy konferencián is megfelelő magabiztosság kell a megjelenéshez, nem beszélve arról, hogy több mint egy-két évtizede bevett gyakorlat már, hogy a hangsúly a kiscsoportos műhelymunkán van (workshop), ahol mindenki egyenrangú félként fejtheti ki az álláspontját és intenzív eszmecsere zajlik. Ma már aligha elképzelhető, hogy „kísérővel” utazzunk egy konferenciára, nem is beszélve arról, ha előadást, aktív közreműködést vállalunk, az ritka, hogy

valaki tolmács közreműködésével kom­ munikáljon a nagyközönséggel, vagy a csoport műhelymunkában. A résztvevők maguk is sokkal többre becsülik, ha va­ laki ugyan nem tudja nyelvileg helyesen kifejezni magát, de vállalkozó szellemű, és még ha hibás nyelvismerettel is, de kommunikálni akar. Az empátia és a közös szakmai problémák nagymérték­ ben elősegítik a megértést és a szimpátia kialakulását. Többre becsülik mindenütt az elkötelezett és lelkes szakembert, aki ugyan nyelvi nehézségekbe ütközik, mint azt, aki az idegen nyelvi készségben magas szintű, de szakmailag unalmas hozzászólással lép fel. Tudakozódtunk aziránt is, hogy a vá­ lasz­adók maguk szerveztek-e itthon nem­ zetközi eseményt, vagy folytattak-e bármi­ lyen, ezzel kapcsolatos tevékeny­séget. Elég differenciált válaszadási lehetőséget teremtve felsoroltuk, vajon szerveztek-e nemzetközi: • szakmai megbeszélést • előkészítő látogatást • műhelymunkát • konferenciát • előadást tartottak-e idegen nyelven • műhelymunkát vezettek-e idegen nyel­ ven • egyéb idegen nyelvű tevékenységet végeztek-e Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fen­ tebbi fontos készség területek – amelyek gyakorlás nélkül alig fejleszthetők –, va­ jon mennyire közkeletűek a célcsoport körében. Az eredményekből az derül ki, hogy a megkérdezettek döntően nem folytattak a fentiekben felsorolt szak­ mai tevékenységek közül szinte semmit. A sok nem válaszoló mellett az igen két 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 5

TANULMÁNY

esetben emelkedik ki egyöntetűen, a kon­ ferenciaszervezés (pld. Észak-Alföld) és a szakmai megbeszélés szervezése terén. A kérdőív azonban nem ad elég differenciált választ arra, hogy ezeknél a tevékenységtípusoknál vajon mennyi­ re volt jelen az önállóan idegen nyelv szakmai gyakorlása, vagy esetleg olyan csoport munkáról van szó, illetve olyan szerepkörről, amelyben nem volt túlzott jelentősége az idegen nyelv használa­ tának, s inkább a szervezés és a küldő körülmények számítottak. A projekt tervezési és megvalósítási készség állapotára is rákérdezetünk, s eb­ ben úgy tűnik a várakozásnál jobb a hely­ zet, döntően szereztek már ilyen gyakor­ latot, illetve részben van ilyen rutinjuk. Az elmúlt majd egy évtizedben a hazai forrásszerzés is a projektpályáztatás rend­ szerére épült, amelyben jórészt a hazai meghirdetők átvették a nemzetközi gya­ korlatot. Nem lehet általánosítani, hiszen a nemzetközi gyakorlatban is előfordul az igen gyenge projekttervezés és megvalósí­ tás. Igen fontos ellenben az itthon szerzett projekt menedzsment készségek megléte mellett annak a többletnek a megismerése, ami a nemzetközi projekt gyakorlattal jár. A nemzetközi team munka sajátosságai és a nemzeti, nyelvi kulturális különbségek, illetve mindezek megfelelő összehango­ lása igen nagy szerepet játszanak a nem­ zetközi projekt munka során. A EU-nak immáron lassan egy évtizede leszünk tagjai, s a keleti nyitás új meghirde­ tése miatt is megkérdeztük a célcsoportot, mely országokat, térségeket részesítené­ nek előnyben a partnerválasztások során. Meglepőnek is mondható egyöntetűséggel tűnik ki a válaszokból, hogy igen előkelő, kívánatos partnerek a kelet-európaiak, a szomszédok, a balkáni térség országai és Törökország. Szinte csak ezeket követi a 6 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

klasszikus nyugati térség és az USA, s az előbbiekhez képest más térségek elmarad­ nak az érdeklődésben. Talán egyértelmű, hogy a kultúra és az emberi arculat ha­ sonlósága, közelsége – pozitív értelemben – inkább vonzza a válaszadókat, mint a szakmai kiválóság alapján megkonstruált fontossági sorrend. Végül a kérdőívben az igényelt képzés típusát is megkérdeztük, amely a következő részelemeket foglalta magába: • szemléleti kérdések a nemzetközi együtt­működésről • az EU oktatási-képzési fejlesztési prog­ r­amjai • a partner keresés elsajátítása • a gyakorlati pályázat készítési tech­ nikák • a projekt menedzsment • a projekt munka speciális szakkifejezé­ sei A válaszokból világosan kitűnik területi és más differenciálás nélkül, hogy a gya­ korlatiasság az uralkodó, vagyis a meg­ kérdezettek elsősorban a pályázat készítés gyakorlatát és a projekt menedzsment gya­ korlati készségeit szeretnék fejleszteni. Ezek mögött nem messze marad el az EU-s pályázatok megismerési igé­ nye, hiszen továbbra is a nemzetközi együttműködés legfontosabb forrásáról van szó, szakmai és financiális értelemben egyaránt. A felmérés nem mutatott egy országo­ san reprezentatív keresztmetszetet, ugyan­ akkor igen fontos jelzéseket biztosított a programunk részeként szereplő képzési program megtervezéséhez és a jövőben meghirdetésre kerülő képzési programok­ hoz, illetve a jövőben elkerülhetetlen és folytatandó feltáró-, kutatómunkához. Az európai országok és a szomszédok tevé­ kenységébe történő bekapcsolódás és el­

mélyültebb betagozódás, a részvétel a sa­ ját nemzeti kultúránk megerősítésének és jövőbeli szakmai fejlődés egyik alapvető eleme. Kézzelfogható tapasztalatot szerez­ tünk az elmúlt évek során a politika terén, a Ma­gyarország elleni média és egyéb tá­ madások, vádak kapcsán. Jelen témánkban ennek az a jelentősége – függetlenül a tá­ madások igazságtartalmától – hogy men­ nyire könnyűszerrel befolyásolható a köz­ vélemény, mert többnyire tájékozatlan és előzetes sémákkal rendelkezik csak az egyes kérdések, országok, népek megítélésében. A mechanizmus a mindennapok embere számára úgy működik, hogy egy hosszabb távon kialakult pozitív, vagy negatív séma és előítélet irányítja a friss és akár ellent­ mondó hírek, vélemények befogadását is. Ez pedig csak minél szélesebb körű érint­ kezés és kapcsolat során akkumulálódhat, s hosszú táv alatt jöhet létre. A másik aspektus, hogy szélesebb körű, kiterjedtebb szervezeti kapcsolatok esetén a személyes és mikro-kapcsolati dimen­ ziók sokkal jelentősebbek, mint az átfogó, nemzeti viszonyulások. Végül a személyes kapcsolatokban is sokan tapasztalhattuk, hogy mennyire nehézkes volt a fenti sajtó támadások alapján, érdemi megvitatásba belemenni külföldi partnereinkkel, akik régóta a felszínes tájékozottságon szociali­ zálódtak, s ezt a kényelmes helyzetet nem nagyon hajlandók feladni. De az is jelen volt, hogy mi magunk mennyire felvér­ tezetlenek voltunk a válaszok kommuniká­ lásában. Általános következtetésünk, hogy a nemzeti értékek és érdekek hatékonyabb védelméhez és képviseletéhez sokkal nyi­ tottabbnak és felkészültebbnek kellene len­ nünk „nemzetköziül”. Ha csak mi értjük magunkat és még elégedettek is vagyunk – ez kevés a boldoguláshoz a mai világban. Dr. Szigeti Tóth János

SZAKMAI MUNKA

Magyar Népfõiskolai Társaság 2012 Szervezetünk egyetlen fillér támogatás nélkül maradt 2012-ben, a korábbi évek gyakorlatától és a törvényi szabályozástól eltérően. Az év decemberi hónapjának utolsó napjaiban mégis szerződést kötött a minisztérium az MNT-vel, visszamenőlegesen egy olyan mértékű támogatásra, amely összeg nem fedezi a szervezet működésének egy hónapos költségeit sem, vagyis összesen 1 millió forintot szánt a tárca egy közhasznú, állami feladatokat ellátó, azokat átvállaló szervezet támogatására. Sok-sok elkötelezett ember áldozatos munkája, a kidolgozott és támogatást nyert pályázatok sora tette lehetővé, hogy ne adjuk fel, és végezzük továbbra is azt, amit ide s tova huszonöt év alatt az emberek megszoktak és most már el is várnak tőlünk. Miközben szomorú tény, hogy Magyarországon a népfőiskolák számára a lehetőségek, a működési feltételek, a munkájuk elismerése a döntéshozók megnyil­ vánulásában nem sokat változtak nemcsak az elmúlt több mint két évtizedben, de a közelmúlt és jelen éveiben sem A 2012-ben végzett munkánkról olvashatnak vázlatos részleteket az alábbiakban. (Szerkesztő)

Részletek az MNT Népfõiskola Intézet és több, meghatározó tagszervezeti központ szakmai beszámolóiból Szevezeti szintű szakmai-fejlesztési feladatok 2012-ben • a NEFMI Közművelődési Főosztály közösségi-művelődési törvény elő­ készítő munkájában szakmai-stratégiai partnerségi feladatok ellátása • tagszervezetek bevonása nagyobb létszámban pályázati programokba, főpályázókként – módszertani segítés és koordináció • a Népfőiskola Intézet új működési rend­ jének formai és tartalmi kialakítása

• Képzési anyagok kifejlesztése, kidol­ gozása a családi közösségek képzé­ séhez • Képzési anyagok kifejlesztése, kidol­ gozása a vidékstratégia programhoz • Hazai és nemzetközi népfőiskola tör­ téneti tanulmánykötet előkészítése ki­ adásra Nyilvánosság, kommunikáció • Művelődés – Népfőiskola – Társadalom című lap négy számának

kiadása (elnyert NKA támogatás) – elektronikus változat: http://www.nep­ foiskola.hu/mnt_ujsag-k2.html • www.nepfoiskola.hu honlap fejlesztése Népfőiskola facebook – elnökség felkészítése és bevonása az információs oldal használatába és alkalmazásába

A Népfõiskola Intézet által szervezett szakmai programok Országos, regionális és kistérségi prog­ ramok • Vidékstratégia 2020 megvalósítását segítő népfőiskolai szakemberek képzése (március). Forrás: NKA támogatás (a program szakmai vezetője: Szigeti Tóth János) A Magyar Népfőiskolai Társaság (MNT) elkötelezetten támogatja a Nem­ zeti Vidékstratégia 2020 céljait és an­ nak megvalósítását. Ez a merőben új szemléletű terv gyökeres változtatásokat kíván végigvinni a vidéki társadalom élet­ ben maradása, megújítása és fejlődése érdekében. A stratégia által felsorolt hét terület egyikeként, maga a tervezet is tar­ talmazza a népfőiskolai szaktanácsadás, felnőttképzés bevonását ebbe a folyamat­ ba. Az MNT több mint 20 éves tevékeny­ ségének középpontjában a vidékfejlesztés 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 7

SZAKMAI MUNKA

• Képzéssel és tanácsadással a családi közösségekért. – TÁMOP-5.5.1.B-11 /2-2011-0260 24 hónapos program a balatonfüre­ di kistérségben, indult június 1-én, 20 településen (projektvezető koordinátor: Varga Katalin, szakmai vezető dr. Szigeti Tóth János) Rendezvénysorozat I. (2012. augusztus – október) Tanácsadás, a családi élettel, gyermek­ neveléssel összefüggő kérdésekben

és falusi közösségek segítése állt, s a fel­ halmozott szervezeti, szakmai tapasztala­ tok hasznosítására most kivételesen nagy szükség van. A fentiekben összefoglalt alapelvekre építve országos, képzési programot való­ sítottunk meg két lépcsőben: szakértői előkészítő műhelymunkát és az országos programot, megfelelve a benyújtott pá­ lyázatban tervezetteknek. 1. Előkészítő műhelymunka: A vidék­ stratégiához kapcsolódó fogalmak azonosítása és meghatározása (2012. február 9-10.) Az előkészítő műhelymunka célja volt a Nemzeti Vidékstratégia gyakorlati értelmezése és könnyen kezelhető akció­ dokumentummá való átdolgozása. Az öt szakértő munkájának eredményeként a nemzeti vidékstratégia alapüzeneteinek megértését szolgáló egységes fogalmi rendszerhez készültek el szakmai anya­ gok Vidékstratégiai regionális szakértők képzése A táji központok munkatársainak, képviselőinek felkészítő képzése bentlaká­ sos formában valósult meg a Balatonsze­ pezdi Népfőiskolán. Résztvevői számában, összetételében a tervezettek szerint alakult ki a 22 fős csoport, akik rendkívül aktí­ 8 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

van dolgoztak a képzés teljes időszaka alatt – konstruktívan és gyakorlati oldalról megközelítve elemezték a szakértői anya­ gokat. A felkészítő műhelymunka eredmé­ nyeként elkészült, illetve a képzésen be­ mutatott 30 órás képzési terv véglegesítése a résztvevők közreműködésével történt meg (Az önfenntartás ABC-je). Gyakorlati hasznosításának első lépéseihez kidolgoz­ ták az első logisztikai lépéseket arra vonat­ kozóan, hogy az adott régióban elsőként mely településeken kell a programokat elindítani – adott szakmai és pénzügyi lehetőségek függvényében.

Célcsoport: az érintett területek egyes családjai, azon belül olyan szülők, akik kisgyerekes vagy több generációs kötelékekkel rendelkeznek. Tekintve, hogy jelen térségben nem egy családról tudunk, akiknek segítséget nyújtana a lenti témában megvalósuló tanácsadás. Helyszín: 20 település a táblázatban foglaltak szerint, összesen 300 fő részvé­ telével Időbeosztás: heti két rendezvény, min­ den héten, csütörtökön és pénteken A tanácsadás fő kérdéskörei voltak va­ lamennyi településen: • a család meghatározó szerepe • szerepek és magatartás a családban • a család mindennapi életvezetése • szülő-szülő kapcsolat és együttműködés fontossága • szülő-nagyszülő viszonyrendszer a csa­ ládban – egymásra utaltság feltárása, annak fontossága • szülő-gyermek kapcsolat konfliktusai és feloldásai • a következetes és megbízható szülői magatartás • generációk együttélése • a család és a közösség • a család és az iskola

További információ: www.nepfoiskola.hu

A projekt első 80 órás képzése 2012-es szakaszának beosztása, ütemezése:

• Az új civil törvény és a népfőiskolák 2012. június 27. Számtalan lényeges változtatást köve­ tel meg az új törvény az egyesületek, a különböző civil szervezetek törvényes működésének feltételrendszerében, ami természetesen a civil szervezetként működő népfőiskolákat is jelentősen érinti. Az új törvény előírásainak való megfelelés alapvető érdek, ezért egy műhelymunka keretében felkészítettük a tagszervezeteinket a törvény hatályba lépé­ sével járó változásokra. (Szakmai vezetők: Nagyné Kiss Mária és Nagy Júlia)

I. A családi együttélés problémái és meg­ oldásai (a teljes képzés időszaka: 2012. november – 2013. február) Aképzés célja: felkészíteni résztvevőket a családi élet értékeire, a családnak az egyének életében és a társadalomban betöltött szerepének fontosságára, arra, hogy képesek legyenek a családok tanács­ adó segítésére, szerepükkel a családi élet minél hatékonyabb működését segítsék elő, és hogy ebben a településükön má­ sokat is segíteni tudjanak. A tréningek során olyan módszereket kívánunk alkalmazni, amelynek segít­

SZAKMAI MUNKA

vétellel, melyeket a felnőttképzésben tevékenykedőknek ösztönözniük lehetség­ es, szükséges és kell is. (Tematikus külön­ számunk: Művelődés – Népfőiskola – Tár­ sadalom 2012/2 letölthető: http://www. nepfoiskola.hu/mnt_ujsag-k2.html) MAGYAR – MAGYAR KAPCSOLATOK Sz. Tóth János és Huszár László, a Cse­ madok Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatójával kialakítottak egy közös programot, együttműködés céljából - ennek keretében az MNT-t meghívják a félévente megrendezendő „alapszervezeti elnökök és polgármesterek találkozójára”.

ségével nem csak elméleti síkon kapnak ismereteket a fentiekben leírt témákról, hanem kiemelten törekszünk a gyakor­ lati tudás elsajátítására is. Ezért minden képzési napon egy fő témában szakértői előadást hallgatnak meg a résztvevők, majd az előadás témáját tréning módszer­ rel teljes körűen feldolgozzák, illetve a gyakorlati készségeket kívánjuk fejlesz­ teni a családok mentorálásának módszer­ tani munkáján keresztül is. Fontos elem­ ként kapcsolódnak a témákhoz a szituációs feladatok, gyakorlatok, helyzetelemzések, mintakeresés és mintaállítás. A képzéseket heti egy alkalommal, szer­dai napokon tartottuk, az alábbi táb­ lázatban megjelölt időpontokban, összesen 20 fő részvételével. A képzés teljes ideje alatt, vagyis min­ den képzési napon gyermek felügyeletet biztosítottunk, játszóházzal és ellátással, a képzésben részt vevő hallgatók gyermekei számára.

rendszeresen megrendezésre kerül, és hir­ deti a felnőttkori tanulás szerepének fon­ tosságát. (lásd: http://www.nepfoiskola. hu/muvhete/)

• „Otthon Európában – Európa itthon” című program koordinálása, megvalósí­ tása a táji központok közreműködésével. Téma: közösségi, művelődési házak nem­ zetközi szakmai tevékenységének feltárása és módszertani segítése. Forrás: elnyert miniszteri keret, NKA – (A program szak­ mai vezetője: Mihályfi Márta – a felmérés tanulmánya önálló cikkben olvasható a lapszámban)

Fontos felismernie minden fejlődni kívánó társadalomnak, hogy az ünnep olyan szükségszerű feladtok ellátásának eszköze, amely független az aktuális poli­ tikai irányzatoktól, többnyire a vallási meghatározottságoktól is, ezért minden országban különleges hangsúlyt kap pár­ toktól és politikai ideológiáktól független volta, civil, ökumenikus jellege.

• Művelődés Hete A Felnőtt Tanulók Hete magyarországi eseménysorozata a ‘90-es évek közepétől a Magyar Népfőiskola Társaság kezdemé­ nyezésére honosodott meg, amely egyéb­ ként a világ több mint 100 országában

A több napos rendezvénysorozat lehetőséget teremt arra, hogy felismer­ jük a tanulásban rejlő változtató erőt, és hogy önművelésünk segítségével képesek vagyunk megváltoztatni életkörülmé­ nyeinket akár egyéni, akár közösségi szin­ ten. Az ünnep középpontjában a felnőtt tanuló áll, akár az, aki szorgalmas tanulás­ sal befejezi hiányos iskolai tanulmányait, kitanul egy új szakmát, vagy elsajátít egy idegen nyelvet, vagy csupán szélesíti érdeklődési körét, elmélyed hobbyjában, és elvégez egy tanfolyamot. Hirdeti, hogy sosem lehet késő kilépni az alulképzettség csapdájából - vagy idős korban megis­ merkedni új távlatokkal, és ezzel javítani az életkorból adódó szellemi, mentális és fizikai hátrányokon.

Az aktív idősödés európai évében nem titkolt szándékunk volt a Felnőtt Ta­ nulók Hetében is felhívni a figyelmet a méltó időskor fontosságára, amely min­ den állampolgárt megillet. Az életminőség javítása lehetséges a legkülönfélébb prog­ ramokban és eseményeken való rész­

Nagyváradon tartott Fórumon a Magyar Népfőiskolai Társaság vitaanyagát mutatta be Sz. Tóth János, melyet a Németh László tervhez nyújtott be a társaság. „Az ember küzdelme, hogy lehetőségeihez méltó legyen” Néhány gondolat a Németh László Tervhez. Letölthető: http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/ archiv/2011_4/mntlap_2011_4.pdf

Nemzetközi tevékenységek, programok Grundtvig tanulási kapcsolatok prog­ ram folytatása: Vitalise Rural Regions by Senior Citizens. (magyar koordinátor Szabó Júlia és Richter Anita) Az elöregedő, elnéptelenedő vi­ dék problémája szinte minden euró­ pai országban jelen van. A nemzetközi partnerség a programban jó példák gyűjtésével és bemutatásával arra keresi a választ, hogy az idősebb generáció milyen szerepet vállalhat az értékek megmentésében, a vidék élhetőbbé té­ telében,  és végső soron a kis falvak la­ kosságának megtartásában. Elsősorban az állampolgárok aktivitására és az önkéntességre alapozva mindezt. A kis falvakat illetően hasonló demográ­ fiai   trendeket találunk a partnerországok mindegyikében. Ehhez a spanyolországi Padrónban (2012. március) megtartott 2. partnerségi találkozó – partnerek által megszerkesztett - előadásaiból kaptunk újabb adalékot. Padrónban szembesültünk viszont azzal is, hogy  a partnerországok­ ban az önkéntesség megítélése némi elté­ rést mutat, és ez különösen igaz Spanyol­ ország esetében, ahol az emberek nem végeznek szívesen önkéntes munkát. Azt tartják ugyanis, hogy az még tovább csök­ kentené a meglévő munkahelyek számát. 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 9

SZAKMAI MUNKA

„Tanulási kapcsolatok” programhoz illően, a partne­rek az észtországi Paidában (2012. május) megtartott 3. találkozóra is előadásokkal készültek. A feladat olyan képzések bemutatása volt, amelyek bi­ zonyítottan hatékonyak a kistelepüléseken élő idősek aktivizálásában. A munka a be­ mutatott jó gyakorlatok közös elemzésé­ vel, a legfontosabb vonások kigyűjtésével folytatódott és helyi önkéntes csoportok meglátogatásával zárult. A kulcsszó Észt­ országban a hagyományőrzés, illetve természetbarát anyagok használatának népszerűsítése volt. 2012. október: 4. partneri találkozó az olaszországi Trentóban. További részletek a projekt angol nyelvű hon­ lapján olvashatók: www.vitalise-regions.eu Magyar nyelven: http://www.nepfoiskola. hu/news/idosek_a_videk_felelesztesert_-_ zagrab-n137.html Részvétel az EAEA közgyűlésén (Bécs, május 2-4.): a 43 ország szakmai szer­ vezeteit magába tömörítő Európai Felnőttképzési Szövetség Bécsben tartotta évi közgyűlését. A Magyar Népfőiskolai Társaságot az elnök képviselte, aki egyete­ mi oktatóként 18 diákot tudott nemzetközi támogatással (RENOVABIS Alapítvány) elvinni a közgyűlésre, hivatalos tanul­ mányútra, hogy a szervezet munkájával és a közgyűlés keretében szervezett konfe­ rencia témájával közvetlenül, nemzetközi közegben mozogva megismerkedhessenek a hallgatók. Az esemény helyszínéül a Bécsi Európa Ház szolgált. A tanulmány letölthető: http://www.nep­ foiskola.hu/userfiles/mnt2012_2_t.pdf Közreműködés a Közép-Európai Fel­ nőtt­képzési Együttműködés Hálózat szakmai tanácskozásának előkészítésében (Bajorország) Nemzetközi műhelymunka Hollan­ diában: egy ELTE MA szakos hallgatót küldött ki az MNT 2012 novemberében, 10 napos műhelymunkára Sneekbe, egy Grundtvig program keretében. Témája az országban található „jó gyakorlatok” be­ mutatása volt, a vitális falvak és az aktív idősödés témakörben Az MNT Intézet szakmai közre­ működésével 10 egyetemi hallgató ve­ hetett részt négy hónapos népfőiskolai képzésen Dániában 10 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

Balatonszepezdi Népfõiskola

A Balatonszepezden tevékenykedő Bibó István Népfőiskolai Alapítvány „Ma­ gunknak és másokért tanulunk” címen megnyert Leader programja képzésének szakmai tartalma azokra a tevékenysé­ gekre épül, amelyek hosszú ideje, tradi­ cionálisan a megélhetési források alapját jelentik (vendéglátás, turizmus, idegen nyelv, gyógynövények) a térségben. A mai elvárásokhoz azonban – a tra­ díciók megtartása mellett – fel kell zárkózni, új ismeretekkel, gyakorlattal, aminek leg­ hatékonyabb eszköze a tanulás, a képzés. Ehhez kínál segítséget, lehetőséget a Bibó István Népfőiskolai Alapítvány képzési programja. Képzés tartalma: 1. Megtanulni, tanulni kompetencia felnőttkorban (milyen eszközökkel és módszerekkel vagyunk képesek újra hatékonyan tanulni) 2. Állampolgári kompetenciák (is­ meretek az alkotmányról, ismeretek a közigazgatási rendszerekről, a helyi döntéshozók, az egyén felelőssége, az egyén aktivitásának fontossága, stb.) 3. Kommunikáció anyanyelven (felszó­ la­lás, tárgyalás vezetése, önkifejezés, előadás technikái, stb.) 4. Idegen nyelvi kommunikáció: angol, német nyelvtanulás 5. Fenntarthatóság alapelvei a vidék fej­ lődésében, a helyi alapértékek meg­ ismerése, megmentése, fenntartása 6. Gyógynövények parlagon és otthon: termesztés és feldolgozás A csoportonként 135 órás képzés szer­ vezése, megvalósítása során valamennyi helyi önkormányzattal együttműködtünk és a továbbiakban is együttműködni kívánunk – ennek gyakorlati eredmé­ nye, hogy Nemesvámos és Szentantalfa önkor­mányzata rendelkezésre bocsátja közösségi művelődési intézményét a képzés megvalósításához és ők maguk is

delegáltak hallgatókat a csoportokba. Napi szin­ten működő, partneri együttműködés alakult ki a népfőiskolával, amelyben kie­ melkedik Nemesvámos és Balatonszepezd önkormányzata. Négy csoportban és három helyszínen valósul meg a képzés: Balatonszepezden két csoport, valamint Szentantalfán és Ne­ mesvámoson egy-egy csoportban tanul­nak az emberek, összesen 54 fő részvételével, akik a következő településekről jelentkez­ tek: Balatonszepezd, Zánka, Révfülöp, Kővágóörs, Tapolca, Tagyon, Balatoncsi­ csó, Szentantalfa, Óbudavár, Balatonakali, Nemesvámos, Veszprémfajsz. Egyéb programok a népfőiskolán Január: • Jóga • Gyógynövény kurzus Takács Ferenccel • Együtt gondolkodók klubja • filmklub: Szerelmes Shakespeare Február: • Néptánc • Gyógynövény • Jóga • Gyerekprogram Birkás Gabi • Biblia óra • Filmklub Mach Point Március: • Vidékstratégia, bentlakásos képzés a népfőiskolán • Téglakiállítás megnyitó (Németh Ferenc) • Együtt gondolkodók klubja • Gyerekprogram • Jóga • Irodalmi kör március 15. műsora • Filmklub Passió • Vendégmunkásként Ausztriába Molnár Eszter Április: • Nagypénteki Áhítat irodalmi kör • Költészet napja irodalmi kör • Biblia óra • Magyar irodalmi arcképcsarnok Balassi Bálint • Játszóház • Filmklub • Leader program bemutatása • Gondolkodok klubja

SZAKMAI MUNKA

Május: • Majális • Játszóház • Biblia óra • Minta természet – Somogyi Márk fotóművész kiállításának megnyitója • Könyvbemutató Buda Katalin: A csend hangja • Gondolkodok klubja • Kistérségi program a családok megerősítése Június: • Játszóház • Májusfa kitáncolása • Festőiskola Mihályfi Mária vezetésével • Varázslatos Szent Iván éj • Főző klub • Együtt gondolkodók klubja Július: • Főző klub • Kandalló – beszélgetés Buda Katalin könyvéről • Együtt gondolkodok klubja Augusztus: • Gondolkodok klubja • Eastland Zsuzsa előadása a kvékerekről • Dr Szikora István előadása a sztrókról • Irodalmi kör • Magunkért és másokért tanulunk – a program bemutatása Szeptember: • Honismereti kör alakuló ülése • Filmklub • Együtt gondolkodók klubja • Leader képzés Október: • Leader képzés • Együtt gondolkodók klubja • Filmklub • Grundtvig tanulási kapcsolatok című nemzetközi program indítása November: • Játszóház • Természetgyógyászat régen és most • Leader képzés • Otthon Európában, bentlakásos képzés a népfőiskolán December: • játszóház • ADVENT négy vasárnapja - gyertya gyújtás ökumenikus megemlékezésekkel • Karácsonyi műsor irodalmi kör • Leader képzés

A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Tár­ saság a 2011 – 2012. évben konzorciumi partnere volt az Önkormányzat „Első lé­ pések Jászfényszarun” elnevezésű, Eu­ rópai Uniós finanszírozású projektjében, amely egy munkaerő – piaci integrációs program, s 2012. november 9-én a záró konferenciájának megtartására került sor. Célja az alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkező emberek önálló élet­ vitelének, foglalkoztathatóságának és tár­ sadalmi integrációjának javítása és képzé­ si programokba való bekapcsolása volt. A képzésben részt vevő negyvenöt fős célcsoport részére Egyéni Fejlesztési és Szolgáltatási Tervet készítettek. A prog­ ram egészségügyi szűrővizsgálatokkal kezdődött, amelyet felzárkóztató oktatás követett, a program végéhez közeledve a résztvevők Targoncavezetői és Tisztítás –

technológiai szakmunkás OKJ – bizonyít­ ványt szereztek, összesen 34 fő. A képesí­ tések megszerzése mellett a program jogi-, állapotjavító-, pszichológiai képzési és foglalkoztatási, munkaerő – piaci tanács­ adásokat biztosított, részt vettek számí­ tástechnikai képzésen, a munkáltatókkal való találkozások a foglalkoztathatóság esélyeit megnövelték. A projekt kereté­ ben, az önkormányzat konzorciumi part­ nere, a Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság akkreditált felnőttképzési intéz­ ménnyé vált és négy programot akkredi­ táltatott. Kovács Béla Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Társaság További információ: www.bedekovich.hu

Bihari Szabadmûvelõdési és Népfõiskolai Egyesület 2012-ben összességében is sikeres évet zárunk. 6 hosszabb időtartamú és viszony­ lag nagy költségvetési projektet valósítot­ tunk meg, vagy valósítunk meg jelenleg is. Időrendi sorrendben ezek az alábbiak: „Megújuló közösségek Biharban” A TÁMOP-3.2.3-09/2-2010-0033 azonosító projektet 2011. január 1-én indítottuk és 2012. június 30-án fejeztük be. 2012-ben 17 szakkört, tehetséggondozást, 2 tábort szerveztünk meg. Együttműködő intéz­ mény három alapfokú oktatási intézmény volt. A megítélt támogatást 95 %-os for­ ráslehívással teljesítettük (33.745.710 Ft). „Második esély népfőiskolai program Biharban” A TÁMOP-5.1.1-09/7-2009-0015 azonosító számú projektünket 2012. au­ gusztus 31-én fejeztük be. Összesen 132 főt vontunk be különböző képzésekbe. 120 fő Kulcskompetenciára épülő alapkészség fejlesztését 2011-ben, a munkaerő-piaci tréninget 2012-ben végeztük el. 18 fő Szo­

ciális gondozó és ápoló szakmai képzését 2012. február közepén zártuk. A megí­ télt támogatást 98,9 %-os forráslehívással teljesítettük (55.478.411 Ft). „Logic” elnevezésű Leonardo partner­ ségi programunkat szintén az előző évben kezdtük el. A nemzetközi együttműködés keretében szervezetenként 3 – 3 jó gya­ korlat került összegyűjtésre, amit egy kézikönyvbe szerkesztünk. Az angol nyelvű kézikönyvet a szervezetek sa­ ját nyelvükre is lefordítják és terjesztik elektronikus formában. A projekt fizikai zárása 2013. június 30-val valósul meg, a hátralévő időszakban még 1 találkozó van betervezve. A megítélt támogatás 15.000 Euro, ami bőven fedezi a költségeket. Az ÉAOP-5.1.3-11-2011-0030 azono­ sító számú projektünknek köszönhetően jelentősen javul szervezetünk működési feltétele. A 2012. március 1-én kezdődött projektben, az I. ütemben egy 120 m2 hasz­ nos alapterületű székház épül fel, amiben 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 11

SZAKMAI MUNKA

információs iroda, tanterem és a hozzá kap­ csolódó kiszolgáló helyiségek szolgálják munkánkat. Az épület átadása és használat­ ba vétele várhatóan 2013. nyarán lesz. TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0117 azonosító számú projektünk címe „A család fája - Magtól az erdőig”. A projektet 2012. augusztus 1-én kezdtük el. Berendeztük a családi erőközpontot, fokozatosan beindí­ tottuk a tevékenységeket – családok napja,

képzések, tréningek, tanácsadás, gyer­ mekfelügyelet, baba-mamafoglalkozások, tematikus rendezvények. TÁMOP-2.2.4-11/1-2012-0025 azono­ sító számú projektünk címe „Népfőiskolák együttműködése Európában”. Ked­ vezményezett a Bihari Népfőiskola, a projekt 2012. szeptember 1-én indult. Együttműködő partnerként 2 hazai és 6 erdélyi szervezet vesz részt. 2012-ben a

Felnőttképzés módszertana elnevezésű képzési programot valósítottuk meg, 16 fő bevonásával. Egész évben működtettük az in­ formációs irodánkat, Berettyóújfaluban és Sárospatakon voltunk gazdái felnőttképzési programoknak. További információ: www.biharinepfoiskola.hu

Budapest Környéki Népfõiskolai Szövetség „Fenntartható vidékfejlesztés a családi kisgazdaságokra alapozva” címmel nagy sikerű közép-magyarországi regionális fórum konferenciát rendezett a Budapest Környéki Népfőiskolai Szövetség (BKN­ SZ) 2012. augusztus 30-31-én. Szentend­ re, Pócsmegyer, Szigetmonostor-Horány helyszínekkel megrendezett programsoro­ zat közel százötven résztvevővel zajlott le. A fenntartható fejlődés helyi végre­ hajtását segítő programunkat, látó utat, felnőttképzést, tapasztalatcserét, új kezde­ ményezéseket, pl. öko-építészet, szociális szövetkezetek stb. többek közt az MNT 2012.évi vidékfejlesztési műhelymunkája inspirálta. – A konferencián, a Látó-út kere­ tében több helyi termelőnél is jártunk, s

lehetőség volt termékeik bemutatására és kóstoltatására. Legnagyobb örömünkre szlovákiai magyar barátaink is jöttek, és aktívan be­kapcsolódtak a közösségi tanulási folyamatba, csoportmunkába. A csütörtök délelőtti előadások szakma-elméleti és öko­ menikus megalapozása után nagy él­ményt jelentettek, sok ötletet és új barátokat adtak a szentendrei kistérség kistermelő gazdáinál tett látogatásaink. Igen hasznosnak ítél­ ték Rétháti Ági néni bio-kert és a gyógyító magyar konyha tanácsait, a szappankészítő gyógy- és fűszernövényes kiskertet, a helyi lovas gazda és a városi fia­talok bátor közöskert kezdeményezését. Esti beszélgetésen vendégünk volt Szigetmonostor polgármestere, Molnár

Zsolt, aki felvázolta a szigeti települések fenntartható vidékfejlesztési elképzelé­ seit, amelyhez a jelenlévők számos jó ötlettel, tanáccsal járultak hozzá és szán­ dékoznak további együttműködéseket kiépíteni. (Pl. csicsókatermesztés a homokos földeken.) A beszélgetések eredménye, hogy egyre többen ismerik fel a fenntartható életmódú öntevékenység és kisközös­ ségi önszerveződés nemzetmegtartó erejét. Büszkék vagyunk rá, hogy több helyre hívták meg ezt a BKNSZ progra­ mot, az itt közreműködő szakértőivel együtt. Nagy Júlia elnök

Dunamenti Regionális Népfõiskola TÁMOP 5.3.1. „Első lépés” – alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai: A projekt eredményeként 76 hátrányos helyzetű, alacsony isk. végzettségű pályakezdő munkanélküli fiatal vett részt egy önálló életvitelre felkészítő, munkaerő piaci érvényesülést előkészítő képzési-fejlesztési program­ ban. 2 fő elvégezte az általános iskola 7. osztályát, 15 fő a projekt keretén belül 12 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

8 osztályos bizonyítványt szerzett. 2 szakmában (építményvakoló kőműves, gyártósori munkás) összesen 25 fő szer­ zett OKJ-s bizonyítványt TÁMOP 3.2.3. „Építő közössé­ gek”, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 2. kör: A projekt eredményeként 296 hátrányos helyzetű hallgatóból 216 digitális kom­ petenciákat szerez, 80 fő német, ill. angol nyelvi képzést kap, 60 fő öt népi

mesterség alapjait sajátítja el. Ered­ mény: 200 fő Digitális kompetenciák, 86 fő nyelvi kompetenciák Látogatási Bizonyítványt szerzett, 61 fő megis­ merkedett a Mezőföldhöz kapcsolódó öt népi kismesterség (csuhédísz készí­ tés, gyékény-szalma használati tár­ gykészítés, gyöngyfűzés, kosárfonás, mézeskalács díszítés) alapjaival, 60 fő kompetenciafejlesztő képzésben vett részt

SZAKMAI MUNKA

Jász Nagykun Szolnok Megyei Népfõiskolai Társaság Idősek Népfőiskolája – előadások és foglalkozások 3 hetente – együttműködés a Nyugdíjasok Jász nagykun Szolnok Megyei Kulturális és Érdekvédelmi Egyesületével Jász Népfőiskola – az 1942-es Jász Népfőiskola emlékére előadások és be­ szélgetések a Jászságról és a népfőiskolai mozgalomról-együttműködés a Szent

István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Karával

együttműködés a szolnoki Református Egyházközséggel

„Tisza-völgyi találkozások” – előadások az alföldi tájról,értékekről-együttműködés a Civil Információs Központtal

Előadások a Jászsági Gazdák és Polgárok Köre Népfőiskoláján Jász­ berényben Pályázati tanácsadás, konzultáció tagszervezeteinkkel igények alapján Nagyné Kiss Mária elnök

„A szeretet pedig épít” Reformá­ tus Népfőiskola az újonnan létesített Közösségi Házban Szandaszőlősön –

JELEN-LÉT Szabadmûvelõdési Egyesület Részvétel az MNT és más népfőiskolák programjaiban: A Magyar Népfőiskolai Társaság „Otthon Európában – Európa itthon. Magyar népfőiskolák a nemzetközi együttműködésben – tapasztalatok bemu­ tatása és átadása” című pályázati prog­ ramjában. A Magyar Népfőiskolai Társaság vidék­ fejlesztési modell-programjához kapcso­ lódó „A vidékstratégiai népfőiskolai prog­ ramok regionális szakértőinek képzése” programján. A Budapest-környéki Népfőiskolai Szövetség „Fenntartható vidékfejlesz­ tés a családi kisgazdaságokra alapozva” Közép-magyarországi regionális fórum és konferencia 2012. augusztus 30-31. Szent­ endre – Szigetmonostor – Horány Az MNT-hez kötődő publikációk, előadások, egyéb tevékenységek:

Baka J.: A Magyar Népfőiskolai Tár­ saság szervezeti eloszlása alapvető területi kategóriák szerint. In: Acta Scientiarum Socialium 38. szám 2012. ISSN: 14187191

évek óta) tanulmányi kirándulás kereté­ ben az MNT balatonszepezdi intézményét is meglátogattuk. A jövőben, ha anyagi lehetőségeink engedik, tervezzük más népfőiskolák meglátogatását is.

Baka J.: A népfőiskolai és a tanulóköri tanulás előnyei a civil szervezetek és a felnőtt tanulók számára. A felnőtt tanulók hete. Kaposvári Többcélú Kistérségi Tár­ sulás. Kaposvár, 2012. okt. 15.

2012-ben egyeztetett, 2013-ban megvalósuló programok:

Baka J.: A Magyar Népfőiskolai Tár­ saság szervezeti eloszlása alapvető területi és településtipológiai kategóriák szerint. „Merre tart a felnőttképzés?” Nemzetközi felnőttképzési konferencia. Kaposvár, 2012. okt. 12. A Kaposvári Egyetem andragógus/ művelődésszervező, nappalis és levelező hallgatói az általam vezetett „Közös­ ségfejlesztés” és Kulturális nonprofit szer­vezetek” kurzus keretében tanulnak a népfőiskolákról. 2012-ben (mint már

Szentbalázs Község Önkormányzata, a TÁMOP – 3.2.3/B-12/1 A kompo­ nens kódjelű, „Építő közösségek” – B) ­A korszerű, többfunkciós (multifunkcioná­ lis) közművelődési fejlesztéseket szolgáló közösségi programok, együttműködések, új tanulási formák kialakulásának elősegítése” című pályázata keretében „Népfőiskola: Család, mint az örömteli tanulás forrása, színtere” programjában tartunk előadást. A Kaposvári Kistérségi Közkincs Egyesület NEA projektjében egyesületünk valósítja meg a „Rendezvényszervező felkészítés az élménypedagógia módszer­ tanával” képzést.

A Hajdú-Bihar Megyei Népfõiskolai Társaság Egyesületünk már 14 éve hagyományo­ san a Nagyváradi BINCISZ- szel (Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége) közösen rendezi meg a Magyar kultúra napját, de nem csak a

két város és a két szervezet emlékezik meg a Magyar kultúra napjáról, hanem a rendezvénysorozatba bekapcsolódott Földes, Nagyrábé, Csökmő, Derecske, Bihartorda, Biharkeresztes is.

A hét helyszínen 25 programot való­ sítottunk meg. Ebből kiemelnék kettőt. Nagyváradon tartottunk Fórumot, ahol a Magyar Népfőiskolai Társaság vita­anyagát mutatta be Sz. Tóth János, 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 13

SZAKMAI MUNKA

melyet a Németh László tervhez nyújtott be a társaság. A másik kiemelt esemény Bihar­ tordán volt, ahol a Sárréti Népfőiskola megalakulásának tiszteletére rendezett emlékülés után koszorút helyeztünk el a népfőiskola emléktáblájánál. A rendezvényeknek közel háromezer látogatója volt. A sajtóvisszhangja is jelentős volt és tudósított róla a Duna Televízió, a Magyar Televízió (Kárpátexpressz), a Hajdú-Bihar Megyei Napló, a Debrecen TV, az Alföld TV, a Bihar Megyei Napló Nagyvárad és a Reggel című nagyváradi napilap. A Magyar kultúra napi programsoro­ zatunkról Fleisz János szerkesztésében kiadványt jelentettünk meg. Áprilisban megrendeztük szintén a váradiakkal közösen a határ mindkét oldalán Nagyváradon és Berettyóújfa­ luban a Civil Társadalom Napját. A megyei egyesületünk szakmai irányításával gyűjtöttem össze 25 jó gyakorlatot a Királyok- Fejedelmek útja című közművelődési minta programhoz. A projekt gazdája a Méliusz központ volt. A jó gyakorlat megtalálható a Méliusz központ illetve a Királyok- Fejedelmek útja c. honlapon. Szeptemberben és októberben hét helyszínen szerveztük meg a Művelődési hete-tanulás ünnepe programsoroza­ tot, melybe ismét Nagyvárad is bekap­ csolódott. Mellette Berettyóújfaluban, Debrecenben, Földesen, Nagyrábén, Derecskén, Szentpéterszegen, Csökmőn valósítottunk meg programokat. 2012-ben két pályázatot nyújtottunk be, amelyben még nem született döntés. 1. LHH kistérségek projektjei TÁMOP5.1.1-11/1/B Képzés és esély a Be­ rettyóújfalui kistérségben. 2. Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli feladatok ellátásában című TÁMOP-3.2.13-12/1 projekt. Egyesületünk elkészítette az intéz­ mény akkreditációs dokumentumát, me­ lyet be is nyújtottunk. Porkoláb Lajos elnök 14 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

A Mezõföld Népfõiskolai Társaság 3 HÓNAP EGY DÁN NÉPFŐISKOLÁN EZ A TE LEHETŐSÉGED! Vestjyllands Hojskole – 2012-ben két al­ kalommal hirdette meg a népfőiskola az alábbi programot A Mezőföld Népfőiskolai Társaság programjában angolul jól tudó magyar fiatalok jelentkezhetnek ösztöndíjjal a dán Vestjyllands Hojskolera. • Ha felnőtt életed kezdetén vagy, de még nem döntötted el, hogy merre indulj, • Ha fel akarod fedezni rejtett képessé­ geidet, meg akarod ismerni önmagadat egy nemzetközi közösségben, • Ha érdekel a világ jövője, a fenntartható fejlődés a mindennapokra lebontva, • Ha szeretnél megtapasztalni egy 150 éve jól működő demokráciát, • Ha érdekel a világ egyik legfejlettebb, legszabadabb, legdemokratikusabb országa, JELENTKEZHETSZ  a  Mezőföld Népfőiskolai Társaságnál  a dán partner népfőiskola a VESTJYLLANDS HOJSKOLE őszi kurzusára, mely 2012. szeptember 25-től december 17-ig tart. A pályázókat meghívjuk egy személyes elbeszélgetésre (ennek időpontja: 2012. május 29. 15.00 óra) – aki ezen nem tud részt venni, nincs lehetőség pótmeghallga­ tásra), melynek alapján még aznap kihird­ etjük, hogy ki utazhat Dániába. A dán népfőiskola: „iskola az életért”. Egy iskola, mely minden diák álma: nincs osztályzat, nincs vizsga, a diák saját örö­ mére tanulja a maga választotta tárgyakat. A tanár egyenrangú félként, barátként vezeti be a diákot a választott témákba. Sok – sok beszélgetés, vidámság – a szellem és a kéz együttes munkája, test és lélek harmóniája – ez a dán népfőiskola. Szakmát, bizonyít­ ványt nem ad, de megtanít önmagad és a közösség számára hasznos életet élni.  A  Mezőföld Népfőiskolai Társaság célja a magyar és dán népfőiskolai felnőttoktatás hagyományaira és külföldi tapasztala­ tokra építve munkálkodni Magyarország fenntartható, demokratikus fejlődésért,   és azért, hogy a magyar társadalom összetartó, kulturált nemzetté váljon.

Olyan fiatalok jelentkezését várjuk, akik ezekkel a célkitűzésekkel azonosulni tudnak és saját környezetükben ezért tevé­ kenykedni is kívánnak, akik készek arra, hogy Magyarországot, a magyar kultúrát méltó módon képviselik Dániában.   A kurzus fő célja: megismertetni a dán népfőiskolai szemléletet, betekin­ tést nyújtani a 150 éves dán demokrá­ cia mindennapjaiba, és megismertetni a fenntarthatósághoz vezető út gyakorlati ten­ nivalóit. Azoktól, akiket Dániába küldünk, azt várjuk, hogy hozzanak haza minden hasznos és értékes tudást, szemléletet és tapasztalatot, és kamatoztassák azt szűkebbtágabb közösségük számára.   A népfőiskolán az oktatás nyelve dán (!), de más külföldi diákok is lesznek, ezért sok magyarázat lesz angol nyelven, és a diákok segítségére is számítani lehet – ez kiváló lehetőség nyelvgyakorlásra és egy nem­ zetközi közösségben való boldogulásra.  A nyelvi korlátok miatt a magyar diákok azokat a tantárgyakat választhatják, me­ lyekhez nem szükséges sok nyelvtudás.   A diákoktól elvárják az iskolán folyó tevékenységekben való aktív részvételt, beleértve a konyhai munkát és a takarítást, valamint az iskola írott és íratlan szabá­ lyaihoz való alkalmazkodást. A kiutazó diákokat kishantosi népfőiskolánkon felkészítjük, hazatérés után pedig szemé­lyes beszámolót kérünk és közösen értékeljük a programot.   A tanfolyam költségeit az iskola fe­ dezi, tehát a magyar diákoknak nem kell részvételi díjat fizetni (!), így a szállás, étkezés, oktatás ingyenes számukra. A költségek, amiket a diákoknak kell min­ denképpen állni: útiköltség (a ki-, és haza­ utazást mindenki magának szervezi meg), a fakultatív külföldi kirándulás költsége. Ezen felül a zsebpénzt mindenkinek igény szerint magának kell biztosítani, de mivel az iskolán teljes ellátást kapnak a diákok, ez nem túl nagy összeg. A külföldi tanulás időtartamára vonatkozó egészségügyi biz­ tosítás intézése egyénileg történik. Választható tárgyak: ökológia, színház, zene, festészet, kerámia, tánc, filozófia, dán nyelv, sport stb.

SZAKMAI MUNKA

A Tatai Magyary Zoltán Népfõiskolai Társaság A népfőiskolai tevékenysége 2012-ben is folyamatos volt. A lehetőségek szűkítése miatt, csökkentenünk kellett programjain­ kat, de így is eredményes évet zárhatunk. Befejeztük az egyetemes történelmet fel­ dolgozó sorozatunkat, és ősszel a Trianon utáni időszakot, a határon túlra került ma­ gyar kisebbségek helyzetét mutatjuk be. Összesen 15 előadást hallgathatott meg az 510 fős közönség. Az egészségügyi sorozatunk keretében szintén 15 előadás hangzott el összesen, ahol az étkezési kultúra-egészségestáp­ lálkozás került a középpontba. A progra­ mot látogatók száma 310 fő. A vallástörténeti sorozatunkban az előző tanév végén napjaink vallási jelen­ ségeit is tárgyaltuk, ezért új témakört – a szerzetesrendeket – kezdtük feldolgozni. Ennek keretében 14 előadás hangzott el, a hallgatóság száma itt 500 fő. A Tatai Lengyel Kisebbségi Önkor­ mányzattal együttműködve és támoga­ tásával sikerült egy új programot is elindítani, amelynek természetesen a két nép tradicionális jó kapcsolatát mutatja be. A 10 előadásnak 280 fő látogatója volt. Szintén újdonságot jelentett, hogy Döbrentey Ildikó és Levente Péter önkéntes közreműködéssel vállalta egy olyan beszélgetési sorozat vezetését, ahol a központi téma a házassági kapcsolat, a család erősítése volt a cél. A három ta­ lálkozón összesen 90-en vettek részt és az előadók jelentős hatást fejtettek ki a hallgatóságra.

A községekben Kocson és Bajon szer­ veztünk előadásokat, a helyi igényeknek megfelelően. Befogadtuk a városban elindult beszélgető kört, akik rendszere­ sen működtek. Folytatódtak a nyelvtanfolyamok is, összesen öt tanfolyam indult és valósult meg. Az angol mellett sikerült német nyelvtanfolyamot is indítani. A nem tanfolyami jellegű programok száma meghaladta a tízet, a részt vevők száma 400 fő. Kiemeljük a Kulturális Örökség Napok keretében szervezett kapuci­ nus rendházi látogatást, a Magyar Örökség díj átadó ünnepségeket, az egészségtúrákat (Baj, Szomód) és Tata testvértelepülésére – Szőgyénbe – tett látogatást. A Magyary konferencia (11.) mellett szerveztünk Hamary Dániel (kiemelkedő

1848-as szereplő, majd kiváló orvos és író) és Reviczky István alispán emlékére is tanácskozást, megemlékezést, aki Ma­ gyary programjainak jeles támogatója volt. (Összes résztvevő 240 fő.) Az idei évben 5 (60 órás) nyelvtanfolyamot indítottunk (érdeklődés szerint) német és angol nyelvekből, a beiratkozott hallgatók száma 30 fő. Külön kell szólni a munkaügyi szol­ gáltatásokról, amit több éve ellátunk. Ezek egyike a munkaerő-piaci szolgáltatás, amit K-E megye összes munkaügyi kirendeltségén végeztünk 10 munkatárssal, aminek eredményeként ez évben 8  439 fő – nagyrészt munkanélküli – segítését, tanács­adását szolgálták. Ebben az évben bővült a feladatunk a munkatanácsadás elnyerésével, itt négy fő végez munkát – 486 főt láttak el az év végéig. Más területen is bekapcsolódtunk a város életébe, kiemeljük a helyi civil szervezetekkel való együttműködésünket, és részvételünket a városi civil napok szervezésében. Tovább bővült és fejlődött együttműködésünk a városi önkormányzattal. További információ: magyary.webnode.hu 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 15

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Erasmus mindenkinek: 5 millióan részesülhetnek uniós támogatásban

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a Bizottság javaslatát az Erasmus mind­ enkinek programról, majd az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) véle­ ményét ismertetjük. Az Európai Bizottság által előterjesztett új uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sport­ program, az Erasmus mindenkinek kere­ tében akár 5 millióan – vagyis csaknem

kétszer annyian, mint jelenleg – kaphatnak lehetőséget arra, hogy külföldön Erasmusösztöndíjjal tanuljanak, illetve képzésen vegyenek részt. Az ösztöndíjasok között közel 3 millió felsőoktatási hallgató és szakképzésben részt vevő tanuló lenne. A mesterképzésben részt vevő hallgatók igé­ nybe vehetnék az új hitelgarancia-eszközt is, mely az Európai Beruházási Bank cso­ portjának közreműködésével jön létre. A hétéves Erasmus mindenkinek program, amelynek teljes költségvetése 19  milliárd EURO 2014-ben indulna. Az Erasmus mindenkinek prog­ ramra irányuló bizottsági javaslat a következőket tenné lehetővé: • 2,2 millió felsőoktatási hallgató részesül támogatásban, hogy tanul­ mányai egy részét külföldön tölthesse (a jelenlegi programok keretében 1,5 millióan kapnak erre lehetőséget); • E szám magában foglalja a nem uniós országban tanuló hallgatókat, valamint

16 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

• •

• •

•

•

a harmadik országokból az Unióba érkező hallgatókat is (135 000 fő); 735 000, szakképzésben részt vevő hall­ gató töltheti tanulmányai egy részét kül­ földön (jelenleg ez a szám 350 000); 1  millió tanár, oktató és ifjúságsegítő kapna ösztöndíjat arra, hogy külföldön végezzen tanítási, oktatási tevékenysé­ get (a jelenlegi programok keretében ez a szám 600 000); 700  000 fiatal mehet külföldi vállal­ athoz szakmai gyakorlatra (jelenleg ez a szám 600 000); 330 000 nappali szakos, mesterképzés­ ben részt vevő hallgató kap diákhitelgaranciát egy új program keretében kül­ földi tanulmányai finanszírozásához; 540  000 fiatal végezhet önkéntes munkát külföldön vagy vehet részt if­ júsági csereprogramokban (jelenleg ez a szám 374 000); 34 000 hallgató kaphat támogatást közös oklevél megszerzéséhez, ami azt jelenti, hogy legalább két külföldi felsőoktatási intézményben folytat ta­

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

nulmányokat (jelenleg 17 600 hallható részesül ilyen jellegű támogatásban); • 115 000, az oktatás, képzés és/vagy if­ júsági tevékenységek területén működő intézmény/szervezet vagy egyéb tes­ tület részesül finanszírozásban, hogy több mint 20 000 stratégiai partnerséget hozzon létre, melyek célja közös kez­ deményezések végrehajtása, valamint a tapasztalat és a know-how megosz­ tásának elősegítése; • A foglalkoztathatóság, az innováció és a vállalkozói készségek fellendítése érdekében 4000 oktatási intézmény és vállalkozás tömörül 400 tudásfejlesz­ tési szövetségbe, illetve ágazati szak­ képzettség-fejlesztési szövetségbe.

viszonyítva mintegy 64%-kal növekedne; így a 2014–2020 közötti új programnak 19  milliárd eurót juttatnának. Ez a szám figyelembe veszi a jövőbeli inflációs becs­ léseket, és magában foglalja a nemzetközi együttműködésre előirányzott kiadásokat is, vagyis a „harmadik országoknak”

Elõzmények A hét programot felváltó Erasmus min­ denkinek valamennyi jelenlegi uniós és nemzetközi oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot összefogja. Ezáltal növeli a hatékonyságot, megkönnyíti az ösztöndí­ jakért és támogatásért való jelentkezést, és csökkenti ugyanazon folyamatok többszörös elvégzését, valamint a szét­ aprózódást. A Bizottság javaslata alapján a pénzügyi keret a jelenlegi hétéves költségvetéshez

(például a dél-mediterrán térség orszá­ gainak) juttatott támogatás. A nemzetközi együttműködést nem számítva a növeke­ dés 72,6% lenne. Az új program az uniós hozzáadott értékre és a rendszerszintű hatásokra koncentrál, és három tevékenységtípus­ nak nyújt támogatást: egyéni tanulmányi lehetőségek az EU-ban és azon kívül; in­ tézményi együttműködés oktatási intézmé­ nyek, ifjúsági szervezetek, vállalkozások,

helyi és regionális hatóságok, valamint nem kormányzati szervezetek között; tá­ mogatás nyújtása a tagállamoknak okta­ tási és képzési rendszereik korszerűsítése, valamint az innováció, a vállalkozói kész­ ségek és a foglalkoztathatóság elősegítése érdekében. A finanszírozás kétharmadát a tudás és készségek fejlesztését célzó mobilitási tá­ mogatásokra fordítják. Az új program ésszerűsített szerkezete és a jelentősen megnövelt beruházási összeg azt jelenti, hogy az EU jóval több lehetőséget kínál hallgatók, gyakornokok, fiatalok, oktatók, ifjúságsegítők és más személyek számára ahhoz, hogy fejlesszék készségeiket, elősegítsék személyes fejlődésüket és javítsák foglalkoztatási ki­ látásaikat. Az Erasmus mindenkinek emel­ lett ösztönzi az európai integrációval kap­ csolatos kutatási és oktatási tevékenységet, továbbá támogatja a tömegsportot. 2007 óta évente átlagosan 400  000en kaptak uniós támogatást külföldi ta­ nulmányhoz, képzéshez vagy önkéntes munkához. A Bizottság javaslata értelmé­ ben ez a szám csaknem megkétszereződne, megközelítve a 800  000-et. (2010-ben 560 000 személy részesült támogatásban a 27 tagállamban ) Forrás: Európai Bizottság – Sajtóközlemény

2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 17

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

Az Európai Felnõttképzési Szövetség álláspontja az Erasmus mindenkinek bizottsági javaslatról Az EAEA által kibocsátott méltatás sze­ rint az Erasmus mindenkinek főként a felsőoktatásnak címzett, hallgatói mo­ bilitási program, ami nem felel meg a 2020-a Európa stratégia követelmé­ nyeinek, ezért azt kiegyensúlyozottá kel­ lene tenni. Az EAEA meg van győződve arról, hogy Európában milliók alacsony iskolázottsággal és alacsony készség­ szinttel rendelkeznek, s nagyobb hang­ súlyt kellene fektetni ezekre a társadalmi csoportokra, amely több intézkedésen keresztül valóban lehetővé teszi „min­ denki számára” az élethosszig tartót tanulásban való részvételt. A szervezet véleménye szerint köztudottan alacsony a részvétel a felnőttoktatásban Európa szerte, amit 2020-ra a felnőttek 15%-ára akarnak emelni. A felsőoktatás fejlesztési célkitűzések, a tanulmányok befejezése előtti kiesés csökkentése, mind egy sok­ kal erőteljesebb felnőttoktatási rendszer és minőségi ellátás létrehozását teszik szükségessé. Különösen a részvétel fokozása lenne fontos, hiszen az alacsony képzettségűek és a magas képzettségűek részvételi aránya között hétszeres a kül­ önbség. Másrészt a válság időszakában, amely nemcsak pénzügyi jellegű, de

érinti az európai kohézió és azonosság­ tudat kérdését is, igen fontosak az állam­ polgári kompetenciák fejlesztését szol­ gáló felnőttkori tanulási programok. Az EAEA fő javaslatai az Erasmus mindenkinek stratégiához: • az élethosszig tartó tanuláson belül a felnőttoktatásnak meg kell marad­ nia önálló programként, mivel annak szoros kapcsolata van a szakképzés­ sel és a nem-formális és nem szakmai jellegű képzésekkel. Az „Erasmus képzés” azt az üzenetet hordozná, hogy a felnőttoktatók munkája, nem elismert és nem támogatott. • Üdvözlendő a költségvetés általános emelésére vonatkozó javaslat, noha a tagállamok ezt nehezen fogják tá­ mogatni, s a jelenlegi minimális elosz­ tás azt jelenti, valójában a felnőttoktatás támogatása csökkeni fog. A számítások szerint a felnőttoktatásra eső 2%-s költ­ ségvetési támogatás teljesen inadekvát az Európában tapasztalható népességi idősödés folyamatában. A legkevesebb minimum támogatásnövekedésnek 7%nak kell lennie, tekintetbe véve azt is,

hogy a felnőttoktatás igen szerteágazó terület. • A programnak szintén támogatnia kell az Új Európai Napirend a felnőttkori ta­ nulásért célkitűzéseket. Ezzel összefüg­ gésben igen fontos lenne a konkrét számokban kifejezhető célok megvita­ tása, kijelölése. • Miközben a hatékonyság érdekében érthető a nagy projektek támogatá­ sá­nak előtérbe helyezése, eleget kell ten­ni a „befogadó” magatartásnak is. Tudni való, hogy sok szervezet a fel­ nőttoktatásban kis szervezet, amelyek­ nek továbbra is biztosítani szükséges a programokban való részvételt, mint amilyen pld. a tanulási partnerségek. • Csalódást okoz, hogy a „felnőtt tanu­ lók” mobilitása eltűnt a programból, azt pedig diszkriminációnak lehet tartani, hogy miközben a fiatalok mobilitásának lehetősége dinamikusan növekedni fog a 30 év felettiek számára nincs ilyen lehetőség. Az elkövetkező évek kihívásainak történő megfelelés szükségessé teszi, hogy a felnőttoktatás szerepét és értékét növelve, fejlesszük. Részletes forrás: www.eaea.org

Az Európai Felnõttképzési Szövetség a felnõttképzés hangja Európában

Új tisztségviselõket választottak a szervezetben Az Európai Felnőttképzési Szövetség (EAEA) 2013-as közgyűlését az Egyesült Királyságban Leicesterben június elején tartotta az Anglia – Wales Nemzeti Felnőttoktatási Intézetben (NIACE) . Sue Waddington brit elnök négy éves elnöksége után távozott. Új el­ nököt és elnökséget választott a közgyűlés. Elnök a dán Per Palu­ dan Hansen lett, aki a Dán Felnőttoktatási Egyesületet képviseli. A 48 éves Per, az EAEA egyik alelnökeként is tevékenykedett 2008 óta, aki politikatudományi végzettségét az Aarhusi Egyetemen szerezte. Per 2008 óta tagja volt az elnökségnek, húsz éve aktív a felnőttoktatásban és elnöke volt a Dán Felnőttoktatási Egyesü­ letnek valamint főtitkára a Dán Nem-formális Felnőttoktatás Egyesületének. Az elnök szerint a lobbizás és érdekképviselet eu­ rópai szinten továbbra is kulcsfontosságú marad az EAEA számára az elkövetkező években. 18 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS

„Orientálni a felnőttoktatást a gazdasági válság közepette, úgy hogy hangsúlyozzuk a felnőttkori tanulás értékét és fon­ tosságát Európában, amely lényegbevágó sokféle alkalomkor és összefüggésben. Az EAEA helyzetét konszolidáltabbá, továbbá

A válságra válaszolva

A 2013-as Jövő Fórum nemzetközi kon­ ferenciára Innsbruckban kerül sor jú­ lius 3-5 között. A téma nem véletlen: A válságra válaszolva. A konferencián azt vitatják meg, vajon van e válasza az élethosszig tartó tanulásnak a jelenleg ki­ alakult válságra és az abból kivezető útra. A Közép-Európai Felnőttoktatási Hálózat szervező bizottsága szakmai támoga­ tásával az Osztrák Népfőiskolai Szövet­ ség és az Innsbrucki Népfőiskola szervezi a rendezvényt. Az izlandi oktatási és képzési központ munkatársa tartja az egyik fő előadást: a különböző partnerek közöt­ ti együttműködés az izlandi válsághe­ lyzetbe történt beavatkozás mo­delljében. Követelmények és jövőformálás címmel az Ír Nemzeti Egyetem tanára tart szintén előadást. S végül még egy kulcs előadás hangzik el Oktatással a szegénység ellen a londoni King’s College professzorától. A munkacsoportokban a válság és a felnőttoktatás kapcsolatának különböző as­ pektusait vitatják meg a résztvevők. Egye­ bek között felszólították a jelentkezőket, hogy vigyenek magukkal egy-egy posztert, amelyen bemutatják egy-egy a válságra reagáló tevékenységüket. Sz. T. J.

egy fenntartható platformmá kell tenni.” – mondta az újjáválasz­ tott elnök. Kijelentette még, hogy „fejleszteni kell a tagok közötti dialógust és a tapasztalatok cseréjét a 120 tagszervezet körében, hogy bátorítani lehessen és meg lehessen ismerni az új elgondolá­ sokat és az érdekek közötti egyensúlyt.” Az elnökség tagjaivá új és régi tagokat is megválasztot­ tak. A tagok a következők lettek: Gerhard Bisovsky az Osztrák Népfőiskolai Szövetség főtitkára, Joyce Black az Anglia- Wales Nemzeti Felnőttoktatási Intézet munkatársa, Uwe Gartenschlager a Német Népfőiskolai Szövetség nemzetközi együttműködési intézetének szakmai igazgatóhelyettese. Tapio Kujala a Finn Felnőttoktatási Egyesület alelnöke, David Lopez Franciaország, a francia tanítási liga (La Ligue de l’enseignement) nemzetközi részlegének vezetője, Marian Matache a román EUROED egyesület vezetője, Niamh O’Reilly az Ír Nemzeti Felnőttoktatási Egyesület munkatársa, Susana Oliveira Portugália. Katarina Popovic egyete­ mi tanár és a Szerb Felnőttoktatási Egyesület elnöke, Dennis Wacht a Holland élethosszig tartó tanulás szervezet képviselője, Amelie von Zweiberqk a Svéd Felnőttoktatási Egyesület képviselője. Bővebben: www.eaea.org

Idõskorúak a vidék élhetõbbé tételéért Két tucat résztvevővel szervezték meg a szlovák Oktatási Központ cadcai he­ lyi munkatársai az Időskorúak a vidék élhetőbbé tételéért nemzetközi Grundtvig program szlovákiai műhelyét. Mi magyarok felhasználva az alkalmat, hogy legtöbbször csak Dél-Szlovákiába (főleg Felvidék) ju­ tunk el, időben felkészültünk gépkocsival, hogy a cseh és lengyel, szlovák határsa­ rokban lévő Cadcára menet több nevezetes helyen megálljunk. Krakkó 100 km alatti távolságra van innen, s aki járt már Zako­ pane környékén annak ismerős ez a táj és az emberek is. Ahogy megyünk, északra úgy fogy minden szempontból a magyar jelenlét és az rájuk utaló jel. Mindjárt az közvetlen Pozsony feletti első megállóra, Nagyszombatra is vonatkozik ez a megál­ lapítás. Számomra nagy csalódást jelentett ez a kisváros, ahol hivatalos adatok szerint 100-150 fő a magyarok száma. Egy olyan városban, amely közel 300 évig volt a magyar katolikus egyház központja, s ahol Pázmány serénykedett, s ahol a Pázmány és Eötvös Lóránd Egyetem elődjeit alapította. A régi városközpont, mint skanzen szerű, filmgyártásra alkalmas hely, a város régi falain belül, rezervátumként éli csendes éle­ tét, szinte kihalt. A szlovák katolicizmus fel­ legváraként demonstrált helyen nem találni magyar feliratot. A rezervátum falain kívül,

egy ún. „modern” szocialista blokképületváros éli nyüzsgő hangya életét. Eggyel északabbra Trencsényben sem különb a helyzet, ahol valahogy a szocreál blokk negyedek jobban elvegyülnek a dombok és erdők környezetében, s ebből emelkedik ki a magas hely, amelyről a messzire látó Trencsény vára látható. Az emberszabású történelmi belváros­ ban, részben felújított és kedves panziók, kávézók mellett vezet a szerpentines gya­ logút a vár bejáratáig. A Nagyszombatnál népesebb városban (56.000) szintén 100 körüli a magyarok száma. Keserűen mond­ tuk, most 103 magyar van a városban hár­ munkkal együtt éppen aznap. Úgyhogy magyarul meg sem próbálkoztunk, s lehet véletlen, de az első számú idegen nyelv a német, amin kérdezősködhettünk. Zsolnát visszafelé vettük sorra, ahová az egész nem­ zetközi csoport ellátogatott. Ebben az im­ pozáns belvárosú 100.0000-t megközelítő ipari városban aztán 700 évet kell vissza­ tekinteni a középkori Magyarország törté­ netében, hogy eleink nyomaira bukkanjunk. Az idegenvezető is, kicsit flegmatikus ön­ tudatossággal talán, kétszer, ha kimondta a szitokszót: Osztrák-Magyar Monarchia. 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 19

KÖNYVEK, SZAKIRODALOM

Szabó Gyula:

Jakab Antal küzdelme a megmaradásért (Ki lesz az utód?) Püski Kiadó, 2013

A nemzetközi műhelymunka csoport az erdei vasút végállomásán Pedig a megkopott és felújításra váró épü­ letek a századelő monarchiájának képét erősen felismerhetővé teszik a belvárosban, merthogy egyébként, pestisként itt is aratott a szocreál városépítészet, mint nálunk és még sok helyen. Egy emléktábla feliratára kénytelen voltam néhány külföldi kolléga figyelmét felhívni – mivelhogy a ritkán fellelhető német-angol ismertető itt azt hir­ dette: a ferencesek emlékére, akik a zsidó gyermekek megmentésében jeleskedtek a II. világháború alatt, utóbb a táblát Jan Slota polgármester támogatásával állították. Slota úr itt polgár mesterkedett itt hosszan, mielőtt az országos politikába lépett volna. Slota és a zsidó gyermekek megmentése, érdekes egymásmellettiség. Bezzeg a feren­ cesek nem annyira hangsúlyosak. Ámbár mindenütt éreztem a buzgó katolicizmus vegytiszta karakterét. Tudom a katolikus egyház eléggé kozmopolita, de itt tüntetően úgy látszott, mintha a szlovák katolikusság ezer év e született volna és az óta is, állna rendületlenül. Ezeknél az elmaradhatatlan személyes a tapasztalatoknál kellemesebb volt a program hivatalos és szakmai része, amit színvonalas program és baráti szívé­ lyesség jellemezett. De ez már Cadca, a 25 ezres kisvároska. A völgyváros átvezető hídjain és alagútján folyamatosan hömpö­ lyögnek a kamionok, Csehországba és Lengyelországba, és visszafelé. Az egész hozzávetőleg 400 km-es úton a legfeltűnőbb megfejthetetlen jelenség az újonnan készült modern személyautók traileres szállítása volt, délről északra és északról-délre. Hogy miért kell ennyi autót ide is oda szállítani, a globális gazdaság időszakában, ebben az ország szegletben – ezt nehéz volt megfej­ teni. Renáta Mezeiová a pozsonyi Grundt­ 20 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

vig ko-ordinátor köszöntője után Klaudius Silhar a Szlovákiai Felnőttoktatási Intézmé­ nyek Szövetségének elnöke tartott előadást a szlovák felnőttoktatás helyzetéről, majd Miroslav Marecek a helyi munkaügyi köz­ pont vezetője tartott előadást az 50 feletti munkavállalók munkanélküliségi helyzetéről és képzéséről, a demográfiai trendekről, amely hasonlatos a mi viszonyainkhoz. Kedves összejövetel részesei lehettünk a kysuce-i járás idősek klubjában, ahol ének­ szóval, kiállítással és otthon sütött meglepe­ tés édességekkel fogadtak bennünket. A nap koronája volt, hogy meglátogathattuk a vy­ chylovka-I múzeumot, ami a volt erdei fafel­ dolgozó telep helyén épült – s ahol kisvasút működött – vonatozhattunk, majd a térség hagyományos falusi építészetét nézhettük meg a skanzenben. A cadcai idősekkel foglalkozó tevékenységekről hallhattunk érdekes beszámolót, s a zsolnai kirándu­ lásra indultunk. Az egyik az Oktatási Köz­ pont országos hálózatához tartozó épületben Zsolnán egy új, üzleti iskola jött létre, ennek a tevékenységét mutatta be Tomas Milata igazgató és angol tanáruk, aki fülöp-szigete­ ki. Lám a felnőttoktatás is globalizálódik. Kolléganőnk Jana Jana Kroskova, a program főszervezője mutatott be egy korábbi sikeres projektet „Az én életem története” c. nem­ zetközi programot, amelyben a résztvevő idősek személyes élettörténetüket írták meg. A több mint 60 életvallomás megjelent an­ golul és az egyes nemzeti nyelveken is a programban részt vevő országok nyelvén. Érdemes odafigyelnünk szomszédunk szak­ mai eredményeire, hiszen sokat tanulhatunk. S a szakmai együttműködés pedig megtanít bennünket-egymást becsülni is. MM

Mezőörsi látogatásunkkor Szabó Gyula mezőörsi plébános, népfőiskolai munka­ társunk, egyháztörténeti kutató, újabb ajándékkönyvvel fogadott bennünket. A fehér borítólapjáról jól felismerhető Püski Kiadó jelentette meg újabb kötetét, amely Jakab Antal küzdelme a megmara­ dásért (Ki lesz az utód? ) címet viseli. Szabó Gyula évek óta foglalkozik egy­ háztörténeti kutatással, főként azzal, hogy munkatársaival elősegítsék a római kato­ likus egyház közémúlttal történő szem­ benézését. Nem régen jelent meg könyve A Pápai Magyar Intézet, mint a magyar hírszerzés előretolt bástyája című könyve. Érthető, hogy e a mostani, vaskos kötetet átvételekor – felhevítette a gondolataimat a kíváncsiság. Szégyellve megvallom őszintén, korábban azt sem tudtam ki volt Jakab Antal. Gondolom sok honfitársam hasonló helyzetben van. Mindjárt a hét­ végén belemerültem az olvasásba. A kötet tanulmányokból és két fő részre tagolt – világi és egyházi vonatkozású – titkos irat­ tári dokumentumok gyűjteményéből áll. Jakab Antal Márton Áron püspök egyik legbensőbb munkatársa, gyulafe­ hérvári püspök, a román diktatúra egy­ házi üldözésének mártírja. 1951 augusz­ tusában tartóztatták le. Vizsgálati fogságba Piteștire, majd a Belügyminisztérium zsi­

KÖNYVEK, SZAKIRODALOM

lávai (Jilava) börtönébe szállították. Köz­ vetlenül letartóztatása után olyan súlyosan bántalmazták, hogy agyhártyája bevérzett. Három évig a felsőbányai ólombányában dolgoztatták, majd innen a Duna-csa­ tornához hurcolták kényszermunkára. Összesen több mint 12 évet raboskodott, végigjárva Románia szinte valamennyi börtönét. 1964 áprilisában szabadult. A börtönben, főként az ólombányában töltött évek súlyos nyomot hagytak egészségi ál­ lapotán. Küzdelmes újrakezdés után, 1980. április 2-ig segédpüspökként szolgálta hűségesen az egyházmegyét. Márton Áron nyugdíjba vonulása után, a legkeményebb Ceaușescu-i diktatúra éveiben ő lett az egy­ házmegye püspöke. Jakab Antal 81 éve­ sen vonult vissza. II. János Pál pápa 1990. március 14-én nevezte ki utódjának Bálint Lajos addigi segédpüspököt. 1993-ban, 84 éves korában hunyt el súlyos betegségben. A gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik nagy elődje, Márton Áron mel­ lett. Működésének legfontosabb történelmi jelentősége, a gyulafehérvári római kato­ likus püspökség egyházjogi pozíciójának megtartása és magyar püspökutódlás be­ biztosítása volt. A falurombolás és az ország rombolás részeként a diktatúra Romániában az egyházak szétverésére is szisztematikusan törekedett. Az or­ todox román egyház elöl járt a hatalom­ mal való együttműködésben. A döntően román anyanyelvű görög katolikusok nem törekedtek egyházi tulajdonuk visszaszer­ zésére, hanem elöljáróikon keresztül azt szerették volna, ha az egyházjogi szem­ pontból közvetlenül a Vatikán alá tartozó és így autonóm gyulafehérvári magyar érsekség megszűnjön, s jogosítványait a bukaresti görög katolikus pátriárka vegye át, azzal az igénnyel együtt, hogy a római katolikus templomokban engedélyezzék a román nyelvű görög katolikus miséket. (!) Erdély második legnagyobb történelmi magyar felekezetének a római katolikus közösségnek a tudatos szétrombolását és beolvasztását célozta ez a törekvés. A ró­ mai katolikusok majd félmilliós közössége a gyulafehérvári érsekséghez tartozott a több mint 1 millió erdélyi magyar római ka­ tolikus hívőkből. Még a 2002-es népszám­ lálás szerint is az ország lakosságának 4,7%-a (1 028 401 fő) római katolikus és 0,9%-a (195 481 fő) görög katolikus. Az erdélyi magyarság legnehezebb, az elter­ vezett román felszámolás és megkezdett falurombolás idején volt megyéspüspök Jakab Antal. Ebben az időben az egy­ házmegye vezetése a börtönéveknél is

Gyulafehérvári érseki székesegyház nehezebb kihívást jelentett, de ő nagy tudásával, kitűnő diplomáciai rátermett­ séggel mindent megtett híveiért, ami csak erejéből tellett. A kötet egy fontos időszak 1987-1990 időszakát tárja fel, elsősorban a magyar belügy titkos jelen­ tései, anyagai alapján. Ezek főként buk­ aresti és római állomáshelyekről származó jelentések voltak, amelyek természetesen széleskörű körképet adnak nemcsak a szűken vett témáról, hanem a korszak egészéről, amelyről elmondható, hogy a XX. szd-i történelmi átalakulás leg­ fontosabb éveit jelentette. Feltárulnak a magyar belpolitikai átalakulás, a román „forradalom” előtti korszak, – s ami a lai­ kusnak a legszembeötlőbb – a Vatikán és a római magyar és román, világi és egyházi diplomácia és közélet mindennapjai. Az olvasó arról számolhat be, hogy komoly veszély fenyegette a gyulafehérvári ma­ gyar püspökség sorsát, beleértve a pápa el­ húzódó, végső döntését is, mivel a Vatikán keleti-nyitás politikájában, s az átalakulás és peresztrojka folyamatában megfon­ tolt, de szövevényes döntésmechanizmus alakult ki. Ennek egyik fő árama volt a keleti ortodox egyházhoz való, római kö­ zeledés. Ebben kellett helytállnia a magyar egyházi köröknek, beleértve a római, az emigrációs, az erdélyi és a magyarországi köröket és szinteket, miközben a román állam hallgatólagos támogatását élvezte „Gyulafehérvár” román bevételének terve, s a román egyházi és belügyes diplomácia igen aktív volt Rómában is. Elmondhatjuk, hogy a körülményeken is sok múlott, nevezetesen az események 1989-ben és 1990-ben felgyorsultak, amely magyar szempontból kedvezőnek mutatkozott. Őszinte szívvel gratulálok ezért a kitűnő munkáért, a fontosságáért, a bátorságáért a szerző és szerkesztő Szabó

Gyulának. Kivételes kegyelem, hogy ilyen fontos iratokra bukkant és azokat kigyűjtötte, rendezte, módszeres munkával feldolgozta. Sajnos az összkép azt mutat­ ja, mennyire résen kellene lennünk nem­ zeti érdekeink védelmében ma is, — noha döntően megváltozott a helyzet, — a szük­ séges és sokat emlegetett összefogás (ál­ lam, diplomácia, pártok, egyházak, média stb.) még mindig nagyon hiányzik az el­ lenünk irányuló nem szűnő ármánykodás  közepette. Pedig Jakab Antal esete is mutatja egy-egy ember állhatatosságán is mennyire sok múlik. Ezeknek a hazafi­ aknak a kitartó erőfeszítéseiből áll össze a megmaradás. Nagyon nagyra becsülhető tett, egy paptárs melletti dokumentatív kiállás. A szerző a hátterek bemutatásával egy valóságszeletet tárt fel s hozott a homályból a napvilágra. Sajnos lehangoló a tükör, ami részben a magyar államra, részben a magyaror­ szági  egyházra, mint olyanra vetül. Még az előbbinek csak lehetne mentsége, mert a nagy átalakulás és belső elbizonytalanodás lekötötte, s a kialakulatlan irányvonal miatt nem tudott (akart) segíteni, vagy a helyzeti előnyt aztán kiaknázni, de ahogy az doku­ mentált a könyvben, az egyház maga a vi­ lági átalakulás mögött csak kullogva ébre­ dezgetett a drámai ütemű átalakulásban. Számomra különösen tanulságos volt a Szentszék és a kapcsolódó római kolónia működésének ábrázolása, amit érdemes megismernünk, hogy növekedjék mind­ nyájunk realitásérzéke. Szigeti Tóth János

Kötet a népfõiskolák nemzetközi és magyarországi történetérõl A népfőiskolai kezdeményezése urópai és magyarországi történetét és a mozgalom szociológiai vetületét tárgyalja Szigeti Tóth János nemrég megjelent kötetében, ame­ lyet elsősorban felsőoktatási tan­anyagnak szánt a kiadó Magyar Népfőiskolai Tár­ saság. A népfőiskola a 19-20. században, sze­ repe és fejlődése a magyar művelődésben című könyvet Striker Sándor mutatta be Budapesten a Társaság rendezvé­ 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 21

KÖNYVEK, SZAKIRODALOM

nyén. Az Eötvös Loránd Tudomány­ egyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar felnőttképzési tanszékének vezetője an­ nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kötet alapvető tankönyvvé válik a felsőoktatásban, elsősorban a benne ta­ lálható egyedülálló történeti összefoglalá­ sok miatt. Az egyetemi tanár ismertetése

szerint a kötet egy jelentős nemzetközi népfőiskola-történettel kezdődik, hosszan tárgyalva a kezdeményezés bölcsőjének bizonyuló skandináv országokat, majd áttekinti a magyar mozgalom kezdeteit a két világháború között. Ezután bemutatja a fejlődésben tökéletesedő, a felnőttkori önkéntes tanulásnak keretet biztosító népfőiskolai modellt, végül pedig a ma­ gyar és nemzetköz trendeket tárgyalja a kilencvenes évekig bezárólag. Striker Sán­ dor a könyv legnagyobb erényeként azt a szerzői attitűdöt emelte ki, amellyel a népfőiskolai mozgalomra mindvégig a társadalmi fejlődés részeként tekint, vagyis nem pusztán egy oktatási in­ tézményként mutatja azt be. Kiemelte, hogy a népfőiskolákat – ame­ lyek ügyét Magyarországon a népi írók is zászlajukra tűzték, hangsúlyozva, hogy azok csak alulról jövő kezdeményezésként életképesek – az egyén mint autonóm sze­ mélyiség és a társadalom kapcsolódási pontjaként láttatja a szerző. A tanszékvezető kitért arra is, hogy a könyv Szigeti Tóth Jánosnak – a kiadó Magyar Népfőiskolai Társaság elnökének – 1998-as disszer­ tációjának rövidített változata, ezért nem tárgyalja a 21. század eredményeit, és en­ nek kapcsán reményének adott hangot, hogy folytatása is lesz a tankönyvnek. Forrás: MTI A könyv beszerezhető az MNT-től, írjon a: [email protected] 22 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

A népfõiskolai szakirodalom néhány kérdése (Vélemény) A népművelő képzés az elmúlt évtizedek­ ben betagozódott az andragógusok egye­ temi oktatásába. Az andragógusok az egyik legnépesebb szakká váltak az egyetemi pa­ lettán. Ezrek kaptak diplomát esti és levelező tagozatos diákok tömegei képződtek, és nyúj­ tottak biztos bevételt az intézményeknek. Ha azonban abból a szempontból vetünk számot az elmúlt évtizedekkel, hogy a kül­ földi szakirodalomból mennyit fordítottak le magyarra, akkor az eredmény eléggé siral­ mas. Joggal remélhettük volna, hogy ilyen tömeges képzés és ilyen erős szakpolitikai támogatás mellett igényes fordítások fogják fölfrissíteni a hazai szakirodalmat. Ez mégis elmaradt, a tudomány- és szakalapítási lázban mintha megfeledkeztek volna róla. Így aztán a népoktatás pedagógiájának szakirodalmi fölfrissítésére sem kerülhetett sor. A mulasztás meglehetősen súlyos. Az alábbiakban néhány okára szeretnék rámutat­ ni, anélkül, hogy feleslegesen belebonyolód­ nék a hazai egyetemi anomáliákba. Nagyon elterjedt az a felfogás, hogy nem is kell szakirodalmat fordítani. Használják a nyelvtudásukat az egyetemisták! Csakhogy a hallgatók jelentős része híjával van  a külföldi szakirodalom befogadásához szükséges nyelv­ ismeretnek. Közismert, hogy a magyar egye­ temisták 40 %-a nem tudta letenni a középfokú nyelvvizsgát. A felnőttképzés esetében még rosszabb lehet az arány, hiszen az egyik leg­ nagyobb tömegszakról van szó. Ilyen körülmé­ nyek között pedagógiai voluntarizmus, a szak­ mai elvek (pl. a képességekhez mért terhelés) semmibevétele, ha mereven ragaszkodunk a külföldi szakirodalom eredeti nyelven történő megismeréséhez. A türelmetlen iram hosszú távon egyre nagyobb kárt okoz. Akadálynak számít a nyelvképzési elit mély, de talán csőlátáson alapuló meggyőződése ar­ ról, hogy az elmúlt évtizedekben az idegen nyelvek oktatása az aranykorát élte nálunk. Nekem azonban inkább más álláspontja tűnik elfogadhatóbbnak, miszerint a hazai tanári módszertan sohasem volt alkalmas arra, hogy megoldjon egy ennyire tömegessé váló igényt. Szintén ide tartozik az a gondolat, hogy az iskolának a jelenlegi status quo szerint nem igazán feladata a nyelvvizsgára való felkészí­ tés. Vannak ugyan kivételek, de azok valóban kivételek. Azt többnyire figyelmen kívül hagyott

gondolatot is fölvetem, hogy a magyar nem indoeurópai nyelv, és ebből a helyzetből következnének bizonyos többletfelada­ tok. Mint lényegében magányos nyelvűek, hátrányos helyzetben vagyunk, és ehhez képest kellene cselekednünk. Egy ennyire sorsszerű adottságot nem szabad számításon kívül hagyni. Szakoktatásunk azt sem igazán érzékelte, hogy a népoktatás központja legalább annyira Skandinávia, mint Németország.(Ha kétsé­ geink lennének, gondoljunk csak Heribert Hinzen szakpolitikusunk személyére és sze­ repére.) A hazai skandinavisztika perifériális helyzete nem segíthette a népfőiskolai moz­ galmat. Népfőiskoláink vezetői, képviselői pedig idegenkedve, gyakran értetlenül tekin­ tettek pl. a dán népfőiskolákra. Míg németből egy átmeneti időszakban azért fordítottak egyet-mást, a skandináv szakirodalmat gya­ korlatilag figyelmen kívül hagyták. Ami azért is meglepő, mert az északi munkák egy jelentős része angolul is megjelent. Szakítani kellene a népszerű szöveg­ gyűjtemény, mint műfaj kizárólagosságával. A szöveggyűjtemények ugyan hasznos esz­ közök és bepillantást engednek a külföldi szerzők felfogásába, de csupán a kezdő lépcsőfokot jelentik, s nem szabad velük megelégednünk. Miért nem lehet a valóban fontos szerzőket életművükhöz méltó módon bemutatni a magyar közönségnek? S miért van az, hogy a mögöttünk álló évtizedekben erre komoly kísérlet sem történt? A két világháború között nevelődött népfőiskolások mára eltávoztak közülünk, és hiányuk fájón érezhető. Pusztán kegyeleti okból is már régen össze kellett volna állítani egy átfogó, igényes magyar népfőiskolai bibliográfiát. A gyakorlati haszonról nem is szólva. Hiszen be kell vallanunk, hogy a két világháború között a népfőiskolák oldalán sokkal komolyabb szellemi erők és koponyák sorakoztak fel. Jelenleg inkább tisztességes gyakorlati emberek működnek a szférában, akik csak ad hoc jelleggel igénylik az elmé­ leti hátteret, ahogy mindennapi munkájuk időnként megkívánja. A hazai népfőiskolai mozgalom, amely a felvilágosodás egyik közvetlen örököse, nem nélkülözheti a felvilágosítás egyik alapesz­ közét, az igényes, kellő számú fordítást. Szigeti Gábor

HÍREK, INFORMÁCIÓK

Sokszínû népfõiskolai munka Biharban

Zajlik az élet a Bihari Népfőiskolában. Rendezvényekben gazdag projekteket valósítunk meg Berettyóújfaluban és környékén. Ezekről a programokról, rendezvényekről adok rövid összefoglalót szóban és képekben. Tavaly szeptembertől indult „Nép­ főiskolák együttműködése Euró­pában” projektünk amelynek második módszer­ tani képzési programját is befejeztük 2013. május végén. A két képzési programba a Bi­ hari Népfőiskola tagjain kí­vül a KultúrÁsz Közhasznú Egyesület Debrecenből, A Művelődés Háza és Könyvtára Sárospa­ takról, az EMKE Ko­lozsvárról, a Kallós Alapítvány Válaszút­ról, a Téka Alapít­ vány Szamosújvárról, a Teleki Magyar Ház Nagybányáról, a BINCISZ Egyesület és a Mihai Viteazul Szakképző Intézmény Nagyváradról delegált résztvevőket. A Felnőttképzés módszertana és a Képzők képzése, kulcskompetenciák fejlesz­

tése képzési programon összesen 34 fő vett részt. Márciusban Sárospatakon elkezdődtek a műhelyfoglalkozások is, melyek keretében 9 képzési programot dolgozunk ki, illetve ezekhez elkészítjük a tananyagot is. A projekt Megvalósítunk egy elektronikus tananyagfejlesztést, vala­ mint megjelentetünk egy kiadványt, mely­ ben bemutatjuk a résztvevő szervezeteket és a projekt eredményeit. (Projekt azonosítószám TÁMOP-2.2.42011/1-2012-0025) 1. Felnőttképzés módszertana 2. Felnőttképzés módszertana . Képzők képzése - kulcskompetenciák fejlesztése . Képzők képzése - kulcskompetenciák fejlesztése Nem szerénytelenség, ha azt állítjuk, hogy történelmi eseményeknek vagyunk az átélői. A MNT 2012/3. számában adtunk

hírt tervezett székházunk alapkőletételéről. Székházunk felépítésével népfőiskolánk lesz az első civil szervezet Berettyóúj­ faluban, melynek új épülete lesz. Talán jelképes is lehet ez az építkezés, biztató a jövőnket illetően. Az építkezés a terveknek megfelelően halad, rövidesen befejeződik a székház kivitelezési munkálatainak I. üteme. A 120 m2 hasznos alapterületű épületben, kulturált környezetben vége­ zhetik munkájukat munkatársaink. Az In­ formációs Iroda mellett kialakításra került egy tanterem is, melyben a felnőttképzési programok mellett kisebb csoportok egyéb közösségi rendezvényeit is bonyolíthatjuk. Az épület átadására 2013. júliusban kerül sor, terveink szerint ősztől az új helyen folytatjuk munkánkat. A II. ütemben a tetőtér beépítését tervezzük. Bízunk benne, hogy találunk forrást tervünk megvalósí­ tásához, így teljesebbé tehetjük szolgála­ tunkat. (ÉAOP-5.1.3-11-2011-0030) 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 23

HÍREK, INFORMÁCIÓK

Az építkezés pillanatai

„TARKA-BARKA” Népfõiskolai programok a tanórán kívüli és szabadidõs tevékenységekben

A család fája – Magtól az erdõig

(TÁMOP-3.2.12/1-2012-0305)

A Bihari Népfőiskola projektjének célja a családhoz, a gyermekvállaláshoz való tár­ sadalmi viszonyulás javítása, a fiatal, kis­ gyermekes családok támogatása integrált

2013. áprilisban kezdtük fenti ún. Tarka –barka projektünket. A projekt Berettyó­ újfalu és Szentpéterszeg településeken a Bihari Népfőiskola részvételével javítja a tanórán kívüli nevelési feladatok ellá­ tását. Az egy év során heti szakkörök, te­ hetséggondozó foglalkozások, témanapok és témahetek keretében formális és nem formális tanulási alkalmak állnak majd rendelkezésre. A tanulási alkalmak célcso­ portja a két település óvodás és általános iskoláskorú gyermekei, akik közül a ter­ vezett 146 tevékenységbe 1282 főt vonunk be. A projekt eredményeként bővülni fog a Bihari Népfőiskola szerepe a tanórán kívüli személyiségfejlesztésben, erősödik a nevelési-oktatási és a kulturális intézmé­ nyek együttműködése. A két településen az együttműködésbe 3 általános iskolát és 2 óvodát vonunk be. 24 Magyar Népfõiskolai Társaság 2012/4

(TÁMOP-5.5.1-B-11/2-2011-0117)

szolgáltatásokkal, melyek segítik a foglal­ koztatási, családi, szülői és egészségfej­ lesztési feladatok és gondok megoldását. A pályázatban megvalósuló tevékeny­ ségek a helyi családok összefogására, közös programok, rendezvények szervezé­ sére, a gyermekvállalás népszerűsítésre irányulnak. A családokat támogató szol­ gáltatások (pl.: gyermekfelügyelet, tanács­ adó iroda, szívességcsere – központ) a Kerekerdő Családi Központban állnak ren­ delkezésre, a rendezvények (családi napok, családi alkotó napok, tartós betegséggel élők napja) más, különböző helyszíneken valósulnak meg, főként jeles napokhoz kapcsolódóan. A gyermekvállalás és a munkavállalás összeegyeztetését segítő szolgáltatások, képzések (munkaerő-piaci tréningek) mellett számos, a harmonikus családi életre, a felelős párkapcsolatra felkészítő közösségépítő program, képzés valósul meg a projekt keretében.

HÍREK, INFORMÁCIÓK

Gyermekfelügyelet – Mazsola csoport

Családi nap - Gyermeknap

Családi nap – Adventi készülődés

Családi nap – Húsvéti játszóház

Tartós betegséggel élők napja - Egészségnap 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 25

HÍREK, INFORMÁCIÓK

LOGIC - Leonardo da Vinci Partnerségi projekt Az egész életen át tartó tanulás program keretében

2011. augusztusban indult a nemzetközi partnerségi projekt. A projekt hét ország, hét szervezetének együttműködésében való­ sul meg. Célja, hogy információkat cseréljen a résztvevő szer­ vezetek és országok felnőttképzési, szakképzési gyakorlatáról a logikai érvelés használatával kapcsolatban. A projekt elméleti alapja Jean Piget „Tanulás elmélete” című munkája. A 24 hónapos programban a partnereknek hét alkalommal tartottak találkozót, s az eszmecserék keretében elemezték és megvitatták szervezeteik és a hozzá kapcsolódó hálózatok ilyen irányú gyakorlatát. Az elemzésekben az integrációs folyamatokat segítő szakemberek (tanárok, trénerek, szociális munkások, mentorok) vettek részt. A

Az újfalui találkozó képei 26 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

munkaprogram szakmai találkozóin elméleti eszmecserét folytat­ tak a logika mindennapi használatáról, fontosságáról, áttekintet­ ték a köztes feladatok teljesítését, a kitűzött cél megvalósításának eszközeit. Együttműködő szervezetek 1.RADAR B – Franciaország - koordinátor 2.Orta Karadeniz Kalkınma Ajansı – Törökország - partner 3.RUNI Center – Bulgária – partner 4.Danmar Computers spółka z o.o. – Lengyelország – partner 5.INSTITUTO DE ENSENANZA SECUNDARIA VICENTE ESPINEL. CONSEJERIA DE EDUCACION. JUNTA DE AN­ DALUCIA – Spanyolország – partner 6.BIHARI SZABADMŰVELŐDÉSI ÉS NÉPFŐISKOLAI EGYESÜLET – Magyarország – partner 7.Instituto Piaget - Cooperativa para o Desenvol­ vimento Humano Integral e Ecologico, C.R.L. – Por­ tugália – partner A berettyóújfalui találkozóra 2012. szeptemberé­ ben került sor. A szakmai programot kiegészítettük a település és vidéke bemutatásával és egy hortobágyi be­ mutatóval. Harasztosi Sándor

HÍREK, INFORMÁCIÓK

A családok népfõiskolája A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Tár­ saság – ahogy a korábbi lapszámokban a kedves olvasók tájékozódhattak – hat pá­ lyázatot nyert és valósított meg a települ­ ésen a „soft elemek” keretében. A tervezett programok a „Szociális városrehabilitáció Jászfényszaru fejlődésért” és a „Jászfé­ nyszaru városközpontjának értékmegőrző megújítása városrehabilitációs projekthez” kapcsolódóan kerültek megszervezésre az elkülönített Alvég Programalap és a Városközpont Programalap támogatásával. A projektek témakörei voltak: Párbeszéd a kultúrák között a művészetek eszközével (fotókiállítás, Cimbalmok csatája, Ma­ gyar és cigány kultúra kapcsolata); Nyitott Tanoda prog­ram mindenkinek (Kerekítő, Játszóház, kosárfonás, informatikai képzés, Szülői klub); Roma Antológia; Hagyomány és kreativitás (kosárfonás, Varrókuckó); A családok jövője, a jövő családja Jászfény­ szarun (Kerekítő, Játszóház, informatikai képzés, Fő az Egészség); RaFiNe – rajzo­ lás, filmművészet, népzene kulturális prog­ ramcsomag. A Bedekovich Lőrinc Népfőiskola több mint húsz féle programja, több mint száz alkalommal került megszervezésre, minden korosztályt külön-külön megszólítva. A legkisebbeknek Kerekítő foglalkozá­ sokat szerveztek: cirógatás – lógázás, höcögtetés, dögönyözés, mondókázás egy kis néptánccal, népzenével és hangszerek­ kel 0-4 éves korú gyermekeknek és szüle­ iknek (kétszer hat alkalommal).

A nagyobbaknak (óvodások, általános iskolások, pedagógusok és szülők) szisz­ tematikusan összeállított „Tarisznyás Játszóházat” biztosítottak, összesen nyolc alkalommal. Vízparti növényekből készítettek gyermekjátékokat – kákatu­tajt, hattyút –, fűzből halacskát és gúzskari­kát, hangszereket, hangkeltő eszközöket, a programot színesítették tánccal, zenével és énekkel. A fiatalok, felnőttek körében nagy sikert aratott a kosárfonó foglal­ kozás (kétszer nyolc alkalommal). E prog­ramokat a Tarisznyás Műhely alapítói Kovács Zoltán és Kovács Zoltánné Lajos Krisztina vezették. A „Varrókuckó” prog­ ramjain kiemelten törekedtek a jászsági népi motívumok őrzésére Vasné Sass Katalin irányításával (hímzés, varrás, kézimunkázás, öt alkalommal). Két cso­ portban Polatschekné Rimóczi Melinda

tanár vezetésével, mindkét programalap keretében, zajlottak az informatikakom­ petencia – fejlesztés képzései, több mint 35 fő részvételével az általános iskola oktatótermében. Az akkreditált képzési csomagból két modult végeztek el a hall­ gatók, csoportonként összesen 35 – 35 órában. Az Alvég Programalap támogatásával „Csecsemő és kisgyermek elsősegélynyújtási ismeretek elmélete és gyakorlata (öt alkalommal), Baba-masszázs (öt alka­ lommal), „Fő az Egészség (hat alkalommal), illetve „Felkészítés Önálló családi életre” (hét alkalommal) programokat valósítottak meg. Szintén e programalap támogatásával szervezték a „Szociális és gyermekjóléti ügyeink” az öt alkalommal zajló programját is. A támogatási időszakban egy Roma An­ tológia kiadványt is megjelentettek, illetve a BLNT Fotóműhely tagjainak jóvoltából a keleti városrész életét bemutató fotó-kiállí­ tási anyagot készítettek. A Városközpont Programalap támoga­ tásával, nagy sikerrel valósították meg a jobb agyféltekés rajztanfolyamot három napon át. Hamza D. Ákos filmművészeti munkásságát mutatták be egy kiállítás kere­ tében, illetve egy sikeres, az első nagy já­ tékfilmje is levetítésre került (Gyurkovics fiúk, 1940). A „Fő az Egészség” program itt is nagy sikert aratott (hat alkalommal került megvalósításra), természetesen a helyi környezettudatosságot elősegítő program sem hiányozhatott. A zenei események is nagy sikerrel valósultak meg: Zenei toborzók Unger Ba­ lázs vezetésével, Cimbaliband koncert, Ci­ mbalmok csatája, Magyar és cigány kultúra kapcsolata – Czifra Együttes, Zagyva Ban­ 2013/1 Magyar Népfõiskolai Társaság 27

HÍREK, BESZÁMOLÓK

da, Varga Erika Romani designer bemutat­ kozásával. A projektekről a honlapokon, meg­ hívókon, plakátokon, facebook oldala­kon, illetve a szervezőnél kaphattak felvilágosí­ tást. A megvalósított projektek most is azokat a célokat szolgálták, amelyeket a 20 éve megalakult népfőiskola a küldetésében megfogalmazott: „A Bedekovich Lőrinc Népfőiskolai Tár­ saság 1993 decemberében Jászfény­szarun jött létre azzal a céllal, hogy segítse a helyi közösségek szerveződését. Fórumot biztosít olyan állampolgári ismeretek és készségek formálásának, amelyek nélkülözhetetlenek az önkormány­zattal együttműködve a helyi demokrácia kialakításához és a közösségi kezdeményezésekhez. Pótolja a közművelődés, közokta­ tás palettáján mutatkozó hiányokat. A népfőiskola közösségformáló tevékenysé­ ge nem csak a település, hanem a térség és a régió igényeit is kielégíti…. Vala­mennyi népfőiskolai jellegű képzés célja egyfa­ jta igénykeltés, szemléletformálás. Igény­ keltés olyan ismeretek iránt, amelye­ket az egyén tevékenységében eredményesen tud felhasználni.” A felnőttképzéshez szükséges intézmé­

nyi akkreditációs eljárás során a népfőiskola elnöke a következőket fogalmazta meg: „Célunk, hogy magas színvonalú képzések nyújtásával szolgáljuk a helyi, térségi társadalmat: résztvevőink számukra munkaerő-piaci, illetve életminőségük javítása tekintetében hasznos képzések­ ben vehessenek részt, partnerei legyünk a felnőttképzésben érintett civil szer­ vezeteknek és humánerőforrás-fejlesztés iránt elkötelezett munkáltatóknak. Hosszú

távú, bizalomra épülő kapcsolat kialakí­ tására törekszünk, ezzel biztosítva stabil működésünket és növelve a népfőiskola márka értékét. Ugyanakkor célunk, hogy működésünk valamennyi érintettje elége­ dett legyen tevékenységünkkel, kapcso­ latainkat a kölcsönös előnyök és partnerség elvei sze­rint alakítjuk.” Kovács Béla Bedekovich Lõrinc Népfõiskolai Társaság

A nonprofit szektor mint munkáltató Háromszor annyian dolgoznak a nonprofit szektorban, mint húsz éve. A növekedés mögött azonban nem az egyesületek és alapítványok fejlődése áll, hanem az az államhoz köthető nonprofit gazdasági tár­ saságok. Június 4-én jelent meg a KSH “A nonprofit szervezetek humán erőforrása” elemzése 2011-es adatok alapján. Folyamatos gondban van az, aki számokkal alátámasztott adatokkal kíván­ ja megítélni az elemzésben klasszikus civil szervezetekként hivatkozott civil szektor (egyesületek és alapítványok) he­ lyzetét, ugyanis hivatalból ide tartoznak a nonprofit formában működő állami alapí­ tású és érdekkörbe tartozó cégek és az érdekképviseletek is. A most közölt KSH-adatok szerint a nonprofit szervezetek összlétszáma 65 561, amibe beletartoznak tehát 1. a klasszi­ kus egyesületek és alapítványok, 2. az 28 Magyar Népfõiskolai Társaság 2013/1

érdekképviseletek (szakszervezetek, mun­ kaadói szövetségek), és 3. az egyéb non­ profit társaságok (közalapítványok és non­ profit gazdasági társaságok). A szektorban összesen 149 ezer fizetett munkavállaló volt (2011), ami 120 ezer számított főállású foglalkoztatottat jelent. A számított szó nem az ellenség megzavarásáért került ide, hanem egy szakszó, ami a nem teljes időben foglalkoztatottak számát arányo­ sítja teljes foglalkoztatásúakra, mindezt a nemzetközi összehasonlíthatóság kedvé­ ért. (A metodológia iránt érzékenyek a 2. oldal alján olvashatnak részleteket itt: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stat­ tukor/nonprofit.pdf). Az egyesületek és alapítványok azon­ ban alig több mint tizedének (12%) volt munkavállalója ellentétben az egyéb kate­góriával, ahol a társaságok több mint 50%-a jelenik meg foglalkoztatóként. A közszférához és a versenyszférához

képest a nonprofit szektorban magas a részmunkaidős és nem főállású foglalkoz­ tatottak száma (35%). Ennek lehetséges magyarázata a női munkavállalók maga­ sabb aránya, akik vélhetően fogékonyab­ bak a négy- vagy hatórás állásokra és így jobban össze tudják hangolni a munkát és a családot. 2011-ben az alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete (167 ezer forint) minte­ gy 29 ezer forinttal maradt el a nemzetgaz­ dasági átlagtól. Az elemzés kitér a foglalkoztatottak demográfiai jellemzőire, a megváltozott munkaképességű alkalmazottakra is. Itt olvasható: http://www.ksh.hu/docs/ hun/xftp/stattukor/nonprofit/nonprofit_hu­ manero.pdf Forrás: Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele