1
Haladó NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN – MBA képzés NKGLNGM212G Oktató: dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens
[email protected]
Bevezetés: tematika, követelmények Bacsi, Nemzetk - Bev
1
2
Irodalom, tanulmányi követelmények: Tanulmányi követelmények: Kredit: 3, Óraigény: 10 óra / félév • Az előadásokon való aktív részvétel (50%), a hiányzások TVSZ szerint. • A félév során egy egyéni feladat beadása határidőre. • A tárgy a félév végén kollokviummal zárul, a tantárgy előadásainak anyagából.
Irodalom: Kötelező: •
Csáky György: A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai. 2. javított kiadás. Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. Ajánlott: • Paul R. Krugman, Maurice Obstfeld: Nemzetközi gazdaságtan, Panem Kiadó 2003 • Simai-Gál: Új trendek és stratégiák a világgazdaságban. Akadémiai K. 2000. • Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története.Maecenas, Budapest, 1998 • Majoros Pál (szerk.): Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004 Letölthetı PPT anyag:
http://w3.georgikon.hu/tanszekek/agrargaz/PEN.htm Itt a Haladó nemzetközi gazdaságtan alatti file-ok Bacsi, Nemzetk - Bev
2
A tantárgy tematikája:
1.A nemzetközi gazdaságtan elmélete • klasszikus és neoklasszikus elmélet • keynesiánus elmélet • neoliberális – monetarista elméletek
4.
• a nemzetközi kereskedelem kialakulása és fejlıdése • nemzetközi kereskedelmi ügyletek • a nemzetközi kereskedelem szerepe a nemzetgazdaságok fejlıdésében • a nemzetközi kereskedelem elméletei • munkatermelékenység és komparatív elıny, • specifikus termelési tényezık és jövedelemelosztás, Heckscher-Ohlin modell
• a nemzetközi versenyképesség modern elméletei
Nemzetközi tényezımozgások • • • •
5.
külföldi közvetlen befektetések (FDI), a mőködıtıke-áramlás fő irányai
Nemzetközi pénzügyi rendszer • • •
3.Nemzetközi kereskedelempolitika • Szabadkereskedelem, protekcionizmus • nemzetközi kereskedelempolitikai szabályozás. GATT. WTO. • WTO-fordulók, kereskedelempolitikai konfliktusok
a munkaerı nemzetközi áramlása nemzetközi technológiaáramlás a nemzetközi tıkeáramlás típusai:
•
2.Nemzetközi kereskedelem
• •
árfolyam és árfolyamrendszer nemzetközi fizetési mérleg külgazdasági egyensúly és árfolyam a nemzetközi pénzügyi rendszer fejlıdése a nemzetközi pénzügyi rendszer intézményei
Beadandó feladat (a félév végi aláírásért): 1. Válasszon ki egy vizsgálandó külföldi országot! (Magyarország tehát nem választható!) 2. Gyűjtsön adatokat az országról a következő szempontok szerint: Legalább 10 év adatát gyűjtse össze, az 1990 utáni időszakból, gyűjtendő adatok: – Népesség, 1 főre jutó GDP, aktív népesség (vagy a munkaképes korúak, v. foglalkoztatottak száma), HDI mutató – Javak és szolgáltatások exportja, importja. – Tőkeberuházások: országba bejövő és onnan kiáramló tőke. – Munkaerő vándorlás: külföldről érkező illetve külföldön munkát vállaló. 2. A gyűjtött adatokat közölje egy összefoglaló táblázatban! (ugyanazon évekre vonatkozó adatot közöljön valamennyi adatsorra!)
3. Ábrázolja az idősorokat grafikusan is! (Egy ábrán szerepeljenek a munkaerő és népesség-adatok, másik ábrá(ko)n a tőke, GDP és export-import adatok).
4. Elemezze az adatsorok alapján az adott ország világgazdasági kapcsolatait! 5. Készítse el a fenti feladatot 7-10 oldal terjedelemben. 6. Beadás: 1. Word formátumban, 2. a címlapon a tantárgy nevét, a hallgató nevét és NEPTUN-kódját, valamint a választott országot feltüntetve, 3. május 7. (hétfő) 12 óráig 4. dr Bacsi Zsuzsanna részére emailen:
3
[email protected]
4
5
A világgazdaság szerkezete, jellemzıi, fejlıdése
Világrend, országcsoportok,a hárompólusú világgazdaság Fejlıdéstörténeti áttekintés
A VILÁGREND Világrend: a -nemzetközi gazdasági rendszer (világgazdaság) -nemzetközi politikai rendszer -globális ökológiai rendszer kölcsönhatásai és konfliktusai Világgazdaság: a vállalatok, háztartások, államok tartós nemzetközi gazdasági kapcsolatai, amelyet kölcsönhatások és interdependencia jellemez.
A világgazdasági rendszer kölcsönhatásai a nemzetközi politikai és globális ökológiai rendszerrel Problémáikat okozza is, elszenvedi is a politikai rendszer idıvel kénytelen alkalmazkodni a gazdasági realitásokhoz! Kérdései: • Milyen mértékben kormányozható a nemzetközi kapcsolatrendszer? • A folyamatok kiszámíthatósága, a beavatkozással járó kockázat? •Rend, véletlenszerőség, determinált káosz?
6
Az államok kategorizálása:
7
• földrajzi adottságok, természeti tényezık: pl. Európán kívül: a tenger melletti fekvés = magasabb GDP
• fejlettségi szint a GDP/fı érték alapján – – világátlag 8200 USD (PPS:9700) USD – ENSZ, Világbank, OECD kategorizálása
• A lakosság száma: (6,6 milliárd fı, 2007 – 7 milliárd fı, 2012) – – – –
Kína, India> 1MRD fı 8 ország> 100 millió fı az országok 80 %-a: 10 millió fı alatti, 50 %-a 5 millió fı alatti Átl. népsőrőség 47 fı /km2 de Macao: 16500 fı/km2 ; Mongólia<1 fı/km2
• Az államok szerepe: – – – – –
politikai, gazdasági egységek, önállóság versenytársak vagy együttmőködı partnerek hatalmi tényezık a nemzetközi viszonyokban vevık és eladók a piacon nemzetközi szervezetek alapítói, és tagjai ((WTO, CEFTA, OPEC, ENSZ)
8
Fejlettségi szintek a GDP/fı érték alapján • •
ENSZ kategóriák: Humán fejlettségi index szerint (HDI) 182 országot rangsorol (HDR 2009, 2007. évi adatok) – – – –
•
Alacsony HDI = 0.00-0.049 (24 ország, legacsonyabb érték, 2007: Niger: 0.34) Közepes HDI = 0.5-0.799 (75 ország) Magas HDI = 0.80-0.899 (45 ország) - Magyarország = 0,879 (43. hely) Nagyon magas HDI =0.9 -1.00 (38 ország, legfejlettebb 2007-ben: Norvégia 0.971)
Világbank: (Magyarország GDP/fı = $ 15400, GNI/fı= $ 18200) – alacsony jövedelmő (low income, LIC) országok (2010): • GNI/fı max $995 , termelés 10 %-a, a lakosság 64 %-a,
–
közepes jövedelmőek (middle income, MIC): • közepesen alacsony jövedelmőek GNI/fı $996 - $3945, közepesen magas jövedelmőek GDP GDP,PPS (upper middle income): GNI/fı $3946 - $12195
– magas jövedelmőek (high income): (2010) GNI/fı $12195 felett •
•
(az ún. Elsı Világ (First World),+ néhány olajtermelı ország)
OECD által alkalmazott osztályozási rendszer Harmadik Világ: – alacsony jövedelmő (low income) országok (LIC): • 29 legkevésbé fejlett ország (least developed – LLDC).
– közepes jövedelmő (middle income – MIC) 73 ország – újonnan iparosodott (newly industrialised – NIC), 11 ország – OPEC-tagországok: 13 ország.
MRD USD MRD USD 2007
GDP/fı USD
9
Globális problémák: túlnépesedés, környezetszennyezés...
Forrás: WDR 2010 Full Report
10
A hárompólusú világgazdaság
A világgazdaság szektorális megoszlása
11
12
A világgazdaság fejlıdési szakaszai • Az ókor és középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás (1492-1820) • A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870) • A liberális kapitalizmus virágkora, monopolizáció (18701945) • A modern kapitalizmus (1945-1976) • Egyensúlytalanságok (1973-1990) • A volt szocialista országok integrációja a világgazdaságba (1990-2000) • A világgazdaság 2000 után
Az ókortól a merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszakáig (-1820)
13
Őskor, ókor: : Szibéria, mediterrán népek kereskedelme, Földközi tenger medencéje, Római Birodalom, görögök, föníciaiak, Középkor: merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka • 1492-1820: agrárjellegű gazdaság, stagnáló technológia • 1450-1550: világkeresk. hálózat, Spanyol és Portugál királyságok • nagy földrajzi felfeldezések: Amerika felfedezése (1492), Afrika körülhajózása, Holland Kelet-Indiai Társaság, Brit Kelet-Indiai Társaság, • Távolsági kereskedelem • Iránya: Földközi tenger medencéje →Atlanti óceán • Tárgya: fűszerek, élvezeti cikkek → ipari tömegáru és afrikai, amerikai nemesfémek, nyersáruk • Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása • A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany- és ezüstkincsekre orientált kifosztása • Interkontinentális rabszolga-kereskedelem
• 1770-1820/1840: A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora
14
A klasszikus kapitalizmus kora (1820-1870)
• korai gépesítés kora, gyáripar kezdetei – Ipari forradalom és a szabadversenyes nemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban – Textilipari termékek – Technika:gőzgép, vasutak, gőzhajózás – szabadversenyes kapitalizmus, liberális kereskedelem, – nemzeti piacgazdaságok, vezetı hatalom: Nagy-Britannia – Világméretű munkamegosztás, a gyarmatbirodalmakon belül – Külkereskedelem meghatározója: az árucserekereskedelem és a gyarmati erőszak – Több nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló periféria – Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országgá válnak
15
A liberális kapitalizmus kiteljesedése: Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka (1870-1945) • 19. sz. utolsó harmada – 20. sz. első harmada, 1870/90 – 1945: a szabadkereskedelem, liberális kapitalizmus virágkora – Technika fejlődése: robbanómotor, elektromos gépek, nehézgépipar – Tőkekoncentráció, részvénytársaságok, trösztök monopolisztikus szervezetek,
nemzetközi tőke koncentráció – Gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás, Európa a központ • gyarmatok, félperifériák és perifériák: nyersanyagok, nyerstermékek • gyarmattartók,centrum: beruházási és fogyasztási javak • Sugaras szerkezetű kereskedelem: perifériák egymással nem, csak a centrummal kereskednek
• • • •
1913-19: I. világháború, USA jelentőség megnő, Angliáé csökken 1919-29: nincs komoly gazdasági teljesítmény, nemzetk. konfliktusok, autarchia 1929-33: gazdasági világválság, a gazdasági kapcs.rendszer felbomlik, keynesi gazdaságpolitika 1933-45: a gazdaság nem képes feléledni ( fasizmus, II. világháború)
• Új ipari nagyhatalmak: Európai dominancia megtört, USA, Japán, Németország
16
A modern kapitalizmus (1945-1976) Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása
• 1950-1973: aranykor, liberális világgazdaság – – – – – – – –
„teljes” foglalkoztatás, jóléti programok, stabil pénzügyi rendszer Technika:sorozatgyártás, tömegtermelés, gépkocsi, vegyipar, nukleáris. energia dekolonizáció Az európai térség fejlődése, Marshall-terv, Európai Gazd. Közösség A GATT (1947)-on belül jelentős liberalizáció. Japán fejlődése (Dodge-terv). Növekvő kereskedelem a KGST-n belül Két rendszer, hidegháború, békés egymás mellett élés
• Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés • Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak • 60-as évek: fellendülés, liberalizáció, bővülő kereskedelem. – Gazdasági integrációk (az EGK és EFTA ). – A KGST országok növekedése lelassul – A délkelet-ázsiai térség tigrisei, Hongkong, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea
Állandósult egyensúlytalaságok, pénzügyi zavarok korszaka (1973-1990) •
17
70-es évek: recesszió. – – – – –
1973-tól:a pénzügyi rendszer bomlása, olajválság →lassuló világgazd. fejlődés, infláció Újonnan iparosodó országok (NIC országok) versenyképes termékei Európa és Japán erősödik Az USA nemzetközi pozícióinak gyengülése (háborúk, dollár értéke) • a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása (1971), Nixon sokk
•
Olajárrobbanás hatásai – 1973 vége: arab-izraeli háború, OPEC(1961) kínálat korlátozás ). – – – – – –
• • • •
Válság a világgazdaságban; stagfláció, munkanélküliség, fizetési mérleg problémák Nyersanyag- és energiatakarékos eljárások (USA és Japán) Nyugat-Európa struktúraváltása elhúzódott, KGST országok stagnáltak Délkelet- Ázsia: gyors növekedés. 1979-80: második olajárrobbanás (az iráni sah bukása, iráni-iraki háború) Bővülő kereskedelem: olajexportőrök vásárlóként, olajimportőrök eladóként
Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás , fejlődő országok csoportjának differenciálódása, eladósodás folyamata, ’80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalú kereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése, a kulcsvaluták stabilizálására az „irányított lebegtetés” Szovjet blokk: gazdasági visszaesés, egyensúlytalanságok, válság
A volt szocialista országok átalakulása és a globalizáció kiteljesedése (1990-2000)
18
•
’80-as évek vége, ’90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése,
•
Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbbé válik Lehetőség a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése
KKE gazdasági visszaesése
• •
A világgazdaság 2000 – 2011 között: recessziótól a globális válságig • Recesszió 2001 után: – – – –
A TRIÁD mindhárom centrumtérségében 2011.09.11: politikai bizonytalanságok Ok és következmény: FDI kiáramlás visszaesése Kilábalás: gyors (USA: 2002, Japán:_2004, EU lassabb), alacsony infláció mellett – FDI élénkülése miatt
• 2007/2008: pénzügyi válság az USA-ban ----- globális válság – Ok_: alacsony kamatok, rossz hitelek, olcsó pénzből fogyasztás és veszteséges beruházások... – GDP 6-7%-os visszaesése – Új világgazdasági szereplők (BRIC országok) – A pénzügyi rendszerek globális szabályozásának szükségessége
19
A nemzetközi gazdaságtan elmélete
klasszikus és neoklasszikus elmélet keynesiánus elmélet, neoliberális – monetarista elméletek
Elméletek/1 -
Merkantilizmus
≈ 16-18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany, Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek → az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása (→ protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek, gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg Fejlett merkantilizmus: a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növelése érdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása (→ polgárság megerısödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun (1571-1641), Jean-Baptiste Colbert (1619-1683
20
21
Elméletek/2 - Fiziokratizmus a merkantilizmus (első) kritikája (1700-as évek) (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramló arany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig első-sorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A gazdaságban törvények uralkodnak A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság az „ideális”; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség.
François Quesnay (1694-1774), Anne Robert Jacques Turgot (1727-1781)
22
Elméletek/3 -
Klasszikus angol politikai gazdaságtan
≈ 18. század második fele – 19. század utolsó harmada (a gyarmati típusú nk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith (1723-1790), David Ricardo (1772-1823) - munkaérték-elmélet - „láthatatlan kéz” - munkamegosztás
„Laisser faire, laisser passer” → az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. → a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséhez a protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámok csak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete
A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789-1846) „növendék iparágak” elmélete: A modernizáció kezdetén álló országokban a hazai iparágak védelme
23
Elmélet/4 - Marx (1818 - 1883) elmélete • Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése • Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése • Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi? A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése → egyensúlytalanságok és ellentmondások: rendszeresen visszatérő (ciklikus) válságok A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést
azonban egyenlőtlen csere, a „kizsákmányolók” és a „kizsákmányoltak” közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus.
Az ún. termelő („működő”) tőke nemzetközi áramlása okainak és következményeinek vizsgálata.
24
Elmélet/5 - Neoklasszikus elmélet Kialakulása: 19. század utolsó harmada – I. világháború (a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika (állami beavatkozás csak „piaci kudarcok” esetén) A klasszikus egyensúlyi elmélet kiegészítése → Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezők szerepe a nemzetközi munkamegosztásban: komparatív költség-előnyök további forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okai és következményei A nemzetközi gazdaságtan forrása
25
Elmélet/6 - Keynes (1883-1946) elmélete második világháború vége – 1970-es évek közepe (a Bretton Woods-i
≈
rendszer, a dekolonizáció és a “hidegháború” időszaka)
John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője („multiplikátor” hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikát kell folytatnia. De: import a hazai termelés helyett: gazdasági visszaesést okozhat - közvetett állami szabályozás szükségessége. Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak → a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen.
A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására (→ Bretton-Woods-i rendszer
26
Elmélet/7 - Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905-1985), G. Myrdal (1898-1987), R. Prebisch (1901-1986), H. Singer (1910-2006)
Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a „kumulatív egyenlőtlenítődés” irreverzibilis folyamatai A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését (backwash effect – Myrdal) A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett „természetes irányt” követi. „Perverz” tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. Prebisch-Singer tétel (1950): a nyersanyagok termelésére szakosodott országokban elve kisebb a tere a technikai fejlődésnek, továbbá a termelékenység-növekedés hasznai (a nyersanyagok világpiaci keresletének rugalmatlansága és a hazai munkásság gyenge alkupozíciói miatt) a fejlett országokba „transzferálódnak”.
27
Elmélet/8 - „Újbaloldali” és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 - 2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlıdı országok (a „harmadik világ”) elmaradottságának a világgazdaság tıkés rendszere az oka. A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az „egyenlıtlen cserére” épül. A nemzetközi kereskedelem harmóniája hiányának elsıdleges oka a munkaerı nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is
28
Elmélet/9 - Neoliberális monetarista elmélet ≈ 1970-es évek közepe – ? (az állandósult egyensúlytalanságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka) Mainstream közgazdaságtan és gazdaságpolitikai gyakorlat F. Hayek (1899-1992), M. Friedman (1912-2006) A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni → fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára
