BEVEZETÉS Iskolánk munkatársainak pedagógiai hitvallása, hogy tanítványaink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesüljenek. Legyenek képesek a megújulásra, az önnevelésre, a pozitív jövőkép megfogalmazására. Fontosnak tartjuk a komplex személyiségfejlesztést. Oktató-nevelő munkánk alapelve, hogy tanulóink olyan képzést és nevelést kapjanak a nálunk töltött 8 év alatt, amely megfelel a kor és a környezet elvárásainak. Szeretnénk, ha tanulóink személyiségfejlesztése teljessé válna, hogy minden életszakaszban képesek legyenek az önmegvalósításra. Tanítványainkkal való közös munkánkban a következetesség, a kölcsönös bizalom és tisztelet érvényesítésére törekszünk. Reális követelményeket támasztunk velük szemben, amely figyelembe veszi az egyéni képességek különbözőségét, megadjuk és elvárjuk kapcsolatainkban a kölcsönös megértést, az odafigyelést és a tiszteletet. Bízunk abban, hogy pedagógiai munkánkat a tanítványaink, a szülők és a fenntartónk elvárásainak megfelelően végezzük.
2
I.
A PEDAGÓGIAI PROGRAM CÉLJA, JOGI ALAPJA
1. A pedagógiai programunk célja Pedagógiai programunk célja, hogy az 1993. évi LXXIX. törvényben, illetve az alapvető rendeletekben, dokumentumokban meghatározott feladatok módját, a helyi igényeket, a szülők, tanulók, a fennálló mikrokörnyezet elvárásait és az iskola lehetőségeit számba vegyük. Az elfogadott programot az 1998/99. tanévben az első és hetedik osztályokban, majd ezt követően felmenő rendszerben vezettük be. Az 1999/2000-es tanévben az Oktatási Minisztérium lehetőséget adott az iskoláknak, hogy eldöntsék, hogy a régi tanterv vagy a Nemzeti Alaptanterv szerint folytassák-e tovább az oktató munkát. Nevelőtestületünk döntése szerint ettől a tanévtől az 2. és 8. osztályokban - felmenő rendszerben – a NAT szerint oktatunk. Pedagógiai programunkban magfogalmazott feladataink végrehajtását folyamatosan ellenőrizzük, a testületi értekezleteken értékeljük, ha szükséges felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk. 2. A pedagógiai programunk a következő törvények alapján készült 1993. évi LXXIX. törvény:
A közoktatásról szóló törvény
A pedagógiai programalapjául szolgáló rendeletek a következők: 130/1995. (X.25.) Korm.rendelet: Nemzeti Alaptanterv 63/2000. (V.5.) Korm. rendelet: Kerettanterv 243/2003. Korm.rendelet: Nemzeti Alaptanterv módosítása 3. A pedagógiai programunk hatálya A pedagógiai program az intézmény minden közalkalmazottjára, valamint az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra vonatkozik. A pedagógiai programot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el – a szülői szervezet és a diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett. A pedagógia program a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző pedagógiai program.
3
4. A pedagógiai programunk közzététele, könyvtári helye A Petőfi Sándor Általános Iskola Pedagógiai Programja – az 1993. évi LXXIX. törvény 40. § /1-2/, valamint 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 8. § / 3-4/ bekezdése alapján a következő helyiségekben kerül közzétételre: - igazgatói iroda - alsó tagozatos igazgatóhelyettesi iroda - felső tagozatos igazgatóhelyettesi iroda - iskolatitkári iroda - tanári szoba - szülői váró - iskolai könyvtár
4
II.
INTÉZMÉNYÜNK JELLEMZŐI, JOGÁLLÁSA ÉS GAZDÁLKODÁSI MÓDJA
1. Intézményünk jellemző adatai Az intézmény neve: Székhelye: Törzsszáma: OM-azonosítója: Alapítás éve: Működési területe:
PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA 2400 DUNAÚJVÁROS, Római krt. 2. 36124000 030032 1972. Dunaújváros közigazgatási területe. Az Önkormányzat által meghatározott működési körzet keretei között kötelező felvételt biztosító általános iskola. Szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad.
Típus: 8 évfolyamos általános iskola Emeltszintű oktatás: évfolyamonként egy tanulócsoport angol nyelvi emeltszintű képzés Dunaújváros Közgyűlése 32/1996. (II.6.) KH számú határozata alapján Engedélyezett csoportlétszám: Engedélyezett pedagógus álláshely: A közalkalmazotti álláshely: Az intézmény maximális tanulólétszáma:
24 tanulócsoport 5 napközis csoport 39 51 600 fő
2. Intézményünk jogállása Önálló jogi személy, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény alapító szerve:
Az intézmény fenntartó szerve:
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatának jogelődje: Dunaújvárosi Tanácsa 2400 Dunaújváros, Lenin tér 1-2.
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1-2. Az intézmény felügyeleti szerve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
5
3.
A gazdálkodás módja Az intézmény államháztartási szakágazati besorolása (TEÁOR) és megnevezése: TEÁOR-szám: 80.10 alapfokú oktatás Az intézmény gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az 1/1993. (I.27.) KR. számú rendelet, valamint a polgármester és a jegyző által kiadott mindenkori gazdálkodást érintő szabályzatok alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az intézmény költségvetését a fenntartó szerv állapítja meg. Az intézmény a fenntartó által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény számlaszáma: CIB Bank Rt. 10700134-26007502-51100005 A feladat ellátását szolgáló vagyon: A 147/1992. (XI.6.) Kormányrendeletben az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szabályozottak alapján az intézmény használatában lévő, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbi részletezés szerint: Ingatlan: A 451/46. hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 10610 m2 nagyságú – természetben Dunaújváros, Római krt. 2. szám alatti ingatlanvagyon; Hrsz.
Település
Terület (m2)
451/46
Dunaújváros
10610
Beépített terület (m2) 1787
Tulajdonos Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Ingóságok: Az intézmény számviteli nyilvántartásában szereplő adatok szerint. Az intézmény vagyon feletti rendelkezésének joga: 1/1993. (I. 27.) KR. számú rendeletben megfogalmazottak szerint.
6
A vagyongazdálkodás során Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzatát illetik meg mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről DMJV Közgyűlése rendelkezik. A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Az előirányzatok feletti rendelkezés jogosultsága: Az intézmény teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Az intézmény fenntartási és működési költségei a fenntartót terhelik. Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetés irányozza elő. A fenntartó szervnek gondoskodnia kell a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a kerettantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Kötelezettségvállalás és dokumentálása: Az intézményünk részéről a beszerzéssel, beruházással, karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben összeghatártól függetlenül csak az intézmény igazgatója vállalhat kötelezettséget. Beruházásokkal, fejlesztésekkel, karbantartásokkal kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal kapcsolatosan összeghatártól függetlenül csak az intézmény igazgatója vállalhat kötelezettséget. Az intézmény működését érintő irodaszerekkel, egyéb eszközbeszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, CD-jogtár megrendelésével kapcsolatban összeghatártól függetlenül az intézmény igazgatója vállalhat kötelezettséget. Az intézmény igazgatója helyett – akadályoztatása esetén – kötelezettségvállalási jogkör gyakorlója a gazdaságvezető, aki haladéktalanul köteles tájékoztatni az intézmény vezetőjét az általa vállalat kötelezettségekről. Ez idő alatt a gazdaságvezető ellenjegyzési jogkörrel nem rendelkezik. A többször módosított 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 134. § /2/ bekezdése alapján az 50 eFt feletti kötelezettségvállalás csak írásban történhet. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat a könyvelő végzi. A könyvelő akadályoztatása esetén a gazdaságvezető végzi az érvényesítést.
7
Az utalványozás rendjére vonatkozó szabályok azonosak a kötelezettségvállalás rendjére vonatkozó szabályokkal. Az intézményvezető akadályoztatása esetén utalványozási jogkörrel az alsós igazgatóhelyettes rendelkezik. Az ellenjegyzési jogkört a kifizetés jogcímétől és összeghatártól függetlenül a gazdaságvezető gyakorolja. A gazdaságvezető ellenjegyzési jogkörét – akadályoztatása esetén – a könyvelő látja el. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységet közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el. A fenntartót terhelő egyéb költségek: Intézményünk éves költségvetéséről és annak végrehajtásáról Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése minden évben rendeletet alkot. A közgyűlési rendeletben meghatározza az intézményünket megillető finanszírozás éves összegét. A rendelet értelmében az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv (Petőfi Sándor Általános Iskola) kiemelt előirányzatait nem lépheti túl, ezek közötti átcsoportosítást csak Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének jóváhagyásával hajthatja végre. A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlettámogatási igényt sem a költségvetés évében, sem az azt követő években nem eredményezhetnek. A kötelezettségvállalásról és dokumentálásáról az intézményi SZMSZ 3. sz. mellékletében található Ügyrendi szabályzat rendelkezik. Az intézmény által ellátandó vállalkozási tevékenység és mértéke: Az intézmény alap-, és kiegészítő feladata mellett vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 4. Intézményünk alaptevékenységei Az 1993. évi LXXIX. tv. alapján az iskolában az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás folyik. Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységét a Közoktatási Törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési-oktatási intézményeinek feladatellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján végzi.
8
Az önkormányzat a Nemzeti Alaptanterv, valamint a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és módosított pedagógiai programok megvalósításához elfogadott órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja. Az intézmény által feladatként ellátandó tevékenység (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Iskolai oktatás Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás - hátrányos helyzetű tanulók tanulmányainak segítése - fejlesztő, felzárkóztató oktatás Napközi otthoni és tanulószobai ellátás Iskolai intézményi étkeztetés Intézményi vagyon működtetése Diáksport Más fogyatékos tanulók integrált nevelése-oktatása Intézmény által ellátandó kiegészítő tevékenység (szakfeladatok és megnevezésük – PM szakágazati rend) Saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása Iskolaegészségügyi ellátás Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás Gyermek-, tanuló felügyelet készenlét Oktatási célok és egyéb feladatok Egyéb nem bolti kiskereskedelem
Száma 80111-0 80121-4
80511-3 55232-3 75176-8 92403-6 80122-5 Száma 70101-5 85191-2 55136-0 55137-1 80591-5 52691-5
9
III. ISKOLÁNK BEMUTATÁSA 1. Iskolánk rövid története 1972/1973. tanév: 1972. szeptember 1-én avatták fel a 20 tantermes „Castrum” városrészi Általános Iskolát a város kilencedik iskolájaként. Az akkor újonnan felépült városrész iskolájában 750 diák, 26 tanulócsoportban kezdhette meg a tanulást. Az intézményben 4 napközis csoport indult, ebből egy a felső tagozaton. 1973/1974. tanév: 1974. március 15-én vette fel az iskola a Petőfi Sándor nevet. Ekkor avatták fel E. Tóth Ila művésznő által készített Petőfi Sándor bronz mellszobrot az iskola főbejáratánál. Novemberben az iskola 2025. számú úttörőcsapata felvette Dózsa György nevét. 1977/1978. tanév: Az 1974/75-ös tanévtől kezdve 6 éven át 1200, 1300, 1400 gyerek oktatásáról kellett gondoskodnia az intézmény pedagógusainak. Igen magasak voltak a tanulócsoport létszámok (30-35 fő). A legmagasabb tanulólétszámot 1977-ben érték el, amikor 1506 diák tanult az iskolában. Az iskola első vándortáborát ebben a tanévben szervezték meg, elsőként a Dunántúlra. 1979/1980. tanév: Az iskolában elindult 3. osztálytól az angol nyelvi tagozat városi beiskolázással, felmenő rendszerben. 1980/1981. tanév: Bevezetésre került az egyműszakos – csak délelőtti – oktatás, valamint az ötnapos tanítási hét. A sportudvar egy részét ebben a tanévben betonozták le, így rossz idő esetén is használható lett a tornapálya. 1992/1993. tanév: Az iskola fennállásának 20. évfordulója alkalmából ebben a tanévben szervezték meg először a városszerte ismert Petőfi-hetet. A számítástechnika oktatás alapjait a 15 tanulói munkaállomással átadott iskolai számítástechnika tanterem jelentette. Elkészült az iskola jól felszerelt konditerme. 1994/1995. tanév: A korszerű nyelvoktatáshoz ebben a tanévben avatták fel az iskola első nyelvi szaktantermét. Létrejött a „Petőfis Tanítványainkért” Alapítvány, mely nevéhez méltóan a tehetséges gyerekek támogatását szolgálja. 1995/1996. tanév: Elkészült az iskola második nyelvi laboratóriuma.
10
1996/1997. tanév: Az intézményben első évfolyamtól működik az emelt szintű angol nyelvoktatás. Iskolánk pedagógusai először szerveztek erdei iskolát. A SULI-NET program keretében bevezették az internetet az iskolába. 1997/1998. tanév: A Petőfi Sándor Általános Iskola fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. A családok igényeinek megfelelően 5 napközis csoportot szervezett az iskola. Felavatásra került az iskola betonozott streetball pályája. 1999/2000. tanév: Először került megrendezésre a szülők-pedagógusok bálja jótékonysági céllal. 2001/2002. tanév: Az iskola fennállásának 30. évfordulóját ünnepelték. 2002/2003. tanév: A tanév legfontosabb – közös összefogáson alapuló – feladata az iskola tartalmi, szakmai megújítása. A 31. tanév a „VÁLTOZÁS ÉVE” címet kapta. A tartalmi megújulás része a tematikus munkaterv kialakítása volt. Minden hónap más akció köré szerveződik, pl. tudás hava, egészség hava, szeretet hava, stb. Munkánk során nemcsak a Petőfi-hétre koncentrálunk, hanem a tanév folyamán minden hónapban szervezünk programot. Az iskola pedagógusai új, városi és megyei versenyekkel jelentkeztek, pl. városi rajzverseny, „Táncvarázs” modern táncverseny, „Fejér Megyében élek” honismereti megyei verseny. Negyedévente – ünnepeinkhez kapcsolódóan – iskolagyűlést tartunk. A szakmai megújulás része az alternatív pedagógiai programokkal működő iskolák megtekintése szakmai utak keretében: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, illetve a Lauder Javne iskola megtekintése. Elkezdődött az iskolában korszerű és esztétikus környezet kialakítása. Felújításra került: a tanári szoba, adminisztrátori irodák, főbejárati aula, tornaterem, stb. 2003/2004. tanév Elfogadásra került az iskola új Szervezeti és Működési Szabályzata. 2. Iskolánk humán és gazdasági erőforrása HUMÁN ERŐFORRÁSOK A tantestület A Petőfi Sándor Általános Iskolában 39 pedagógus álláshely van. Valamennyi álláshely betöltött, a szakos ellátottság 100 %-os. Az intézmény tantestülete, stabil, állandó közösséget alkot. Az átlagéletkor 30-40 év körülinek mondható.
11
A tantestület összetétele a pedagógiai programban kitűzött célok megvalósítását lehetővé teszi. A 39 pedagógus 22 tanuló csoportban, 5 alsós napközis csoportban és egy tanulószobai csoportban látja el feladatát. Végzettségük a törvényi előírásoknak megfelelő. Technikai dolgozók A Petőfi Sándor Általános Iskolában jelenleg 12 nem pedagógus munkakörű dolgozó tevékenykedik. Az álláshelyek a következő módon alakulnak: 1 fő gazdasági igazgatóhelyettes 1 fő könyvelő 1 fő élelmezésvezető 1 fő iskolatitkár 5 fő takarító 1 fő szakmunkás 1 fő gondnok 1 fő oktatástechnikus A technikai dolgozók munkájáról megállapítható, hogy az iskolának elkötelezve, lelkiismeretesen végzik azt. Azonosulnak az iskola pedagógiai-nevelési koncepciójával. Emberségükkel, gyermekszeretetükkel segítői a nevelőknek és a szülőknek. GAZDASÁGI ERŐFORRÁS A Petőfi Sándor Általános Iskola önállóan gazdálkodó intézmény. Fenntartója Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az elmúlt évek során az intézmény pályázatok útján igen jelentős anyagi támogatásra tett szert az állami normatív támogatáson, illetve az önkormányzati támogatáson túl. Az intézmény pedagógusai minden lehetőséget kihasználtak az anyagi források bővítésére. Az elnyert összegeket a diákokra, az oktató-nevelő munka színvonalának fejlesztésére, sportversenyekre, valamint az iskola épületének korszerűsítésre fordítottuk. Az iskola állaga, funkcióra való alkalmassága A Petőfi Sándor Általános Iskolát 1972. szeptember 1-én adták át rendeltetésének. A több mint 30 éves téglaépület ma is kiválóan szolgálja használóit. Az elmúlt időszakban az épület azonban jelentősen amortizálódott, folyamatos felújításra szorul. 2002. szeptemberétől – saját lehetőségeinkhez mérten – az intézményben megkezdődtek az átalakítási munkálatok. A tanári szoba, az étterem, a tornaterem, az irodák, illetve az irodai folyosó kifestése elodázhatatlan volt. Az év eleji munkavédelmi és balesetvédelmi bejárás során
12
rögzített jegyzőkönyvből kitűnik melyek a közeljövő legfontosabb feladatai: nyílászárók (ajtók, ablakok) folyamatos cseréje, a tantermek parkettájának felújítása; a folyosói, tantermi világítás korszerűsítése; tantermi bútorok felújítása. 2004-ben felújítottuk a tornatermet, új tetőszigetelést kapott iskolánk főépülete. Az épületben a következő helyiségek találhatók: 19 db tanterem 1 db előadó terem 1 db számítástechnika terem 2 db nyelvi labor 7 db szertár 1 db könyvtár (több ezer kötettel) 1 db oktatástechnikai stúdió 1 db tornaterem, (182 m2), fiú-lány öltözők, zuhanyozók 1 db kondicionáló terem 2 db politechnika műhely 1 db tankonyha 6 db vizesblokk 1 db szolgálati lakás (80 m2), szabadtéri pálya, sportudvar 5 db raktár 1 db büfé 1 db tanári szoba 1 db orvosi szoba 1 db műhely 1 db testnevelői szoba 2 db szükség tanterem Az épület jól tagolt, könnyen áttekinthető. Tantermeiben, zsibongóiban kényelmesen elférnek a diákok.
folyosóin,
A felső tagozatos diákokat átlagosan felszerelt szaktantermekben oktatják. Az iskola szaktantermi rendszere jól működik. A termek audiovizuális ellátottsága kiválónak mondható. A számítógéppark állománya folyamatos megújításra szorul. Az oktatástechnikai stúdióban található az intézmény médiatára. A videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok katalogizáltak. A diákok-pedagógusok számára a zárt láncú TV rendszer, valamint kétcsatornás videó hálózat áll rendelkezésre. A tornatermi gondokra az uszoda, jégcsarnok igénybevétele, valamint a konditerem jelent megoldást. A testnevelés szerellátottsága megfelelő. A felújított tanári szobában számítógép és Internet kapcsolat segíti a pedagógusok szakmai munkáját.
13
A 2002/2003-as tanévben épült iskolai büfé, valamint az esztétikusabbá tett ebédlő szolgálja a fogyasztók kényelmét. A Petőfi Sándor Általános Iskola a város egyik közlekedési csomópontjában található. A helyi közlekedéssel, illetve távolsági buszokkal is kiválóan megközelíthető. 3. Az iskolánk tanulói közössége Iskolánk tanulóinak többsége Dunaújvárosban lakik. Elsősorban az intézmény vonzáskörzetéből – a Római városrészből – járnak hozzánk. Angol tagozatos osztályaink városi beiskolázásúak. Az iskola beiskolázási lehetőségei az átlagosnál jobbnak mondhatók, de egyre inkább érezteti hatását a demográfiai hullámvölgy, meg kell küzdenünk a társintézmények elszívó hatásával. Tanulóink magatartása, szorgalma jónak (négyes átlagúnak) mondható.
14
IV. ISKOLÁNK NEVELÉSI PROGRAMJA ÉS CÉLJAI 1. Iskolánk nevelési programja Mai világunkban kiemelten fontos szerepe van a gyerekek nevelésének, s óriási a felelőssége az oktatás intézményeinek. E felelősségtudattól áthatva alakítottuk ki iskolánk nevelési célkitűzéseit, fogalmaztuk meg pedagógiai programját. A társadalomban megindult változások igénylik és sürgetik az oktatás-nevelés megújítását és hatékonyabbá tételét. Erőteljesen jelentkeznek a művelődési anyag kiválasztásának kérdései /tantervek, tankönyvek/, velük együtt szervezési, metodikai változtatások /csoportbontás, kísérletek, oktatási segédletek, differenciált nevelés-oktatás…/, az iskolák és iskolatípusok önállósodása, vagyis a helyi nevelési rendszerek kialakulása és erősödése. Az iskola pedagógiai tevékenységét, megújítását a helyi érdekek, mint az iskolával szembeni helyi igények jelentősen befolyásolják. Azok az iskolai feladatok, melyeknek teljesítését leginkább elvárják az iskolától, az olyan hagyományos feladatok, melyek a társadalmi beilleszkedéssel, az ehhez szükséges viselkedési normákkal kapcsolatosak. A tisztességre és erkölcsös életre, a rendre és fegyelemre való nevelés feladatai azok, amelyeket a társadalom legtöbb tagja az iskola fontos feladatának tekint. Az egyéni képességek, a gondolkodás, és az értelem fejlesztését /algoritmikus gondolkodás fejlesztése/, az anyanyelv megfelelő elsajátítását, a továbbtanulásra való felkészítést, a hazaszeretetre nevelést szűkebb és tágabb környezetünk elvárja tőlünk. Ha ezen elvárásoknak meg akarunk felelni, tisztázni kell, hogy milyenek legyenek gyerekeink, amikor 14 éves korukban elhagyják az iskolát, mi várható el egy 8 osztályos alapozó iskolától? - Az iskola adjon a kikerülő gyerekeknek mindenki számára egységes műveltséget: az elsajátítandó tananyag minimumát és lehetséges optimumát megadva, lehetőséget biztosítva a továbbtanulásra, figyelembe véve a tanulók életkorát és eltérő /szociális, felfogásbeli, értelmi/ szükségleteit, lehetőségeit. -
A műveltség legyen nemzeti jellegű, amely a magyar kultúra évezredes hagyományait, szellemét, de a kor változásait is figyelembe veszi. Ez valamennyi tantárgyra, tantárgycsoportra érvényes. A nemzeti jelleg feltételezi és igényli a tudományosságot. A társadalmi, gazdasági előrelépés a legújabb természettudományi, technikai és más műveltségelemek tudatos beépítése nélkül nem képzelhető el.
15
-
Az iskola további fontos feladata a rábízott gyerekek személyiségének fejlesztése. Felelősségteljes magatartást tanúsító, önállóan gondolkodó, konfliktusokat kezelni tudó, harmonikus egyéniségeknek kellene az iskolákból kikerülniük, akik - a társadalom hasznára, közéleti tevékenységre, hasznos munkára, - a nemzet számára elkötelezett gondolkodásra, - a család számára önzetlen megértésen és szereteten alapuló szolgálatra képesek.
2. Pedagógiai céljaink Intézményünkben a következő pedagógiai célokat tartjuk a legfontosabbaknak: -
Vissza kell adni a tudás rangját, a szorgalmas és tisztességes munka értékét.
- Az iskola elsődleges feladatának tekinti a rábízott gyermekeknek, az őket körülvevő világba való beilleszkedésének segítését, érezze jól magát ebben a világban tartósan és megalapozottan. A kiegyensúlyozott személyiség kialakítása és nevelése elsődleges. - Teljesítményorientált világunkban is célunk, hogy ne csak az elsajátítandó ismereteket nyújtsuk az idejáró gyerekek számára, de személyiségük alakítását, formálását is vállaljuk. -
Erény legyen a becsületesség, a megbízhatóság, a türelem, a másik ember iránt érzett felelősségtudat, a szülőföld és a haza szeretete. Mivel nem bújhatunk el a bennünket körülvevő világ kihívásai elől, célunk, hogy modern világunk manipulációival szemben (TV, reklám) kritikus magatartást sajátíttassunk el. Legyenek képesek a kritika elfogadására, a megbocsátásra, az áldozatkészségre, a kitartásra, igényeik féken tartására, tudjanak örülni.
-
A gyerekek logikus gondolkodásának, következtetni tudásának fejlesztése ugyanúgy lényeges feladata az iskolának, mint az összefüggések keresése iránti igény felkeltése, az ötletesség, a találékonyság, a rendszerező képesség, egyszóval a kreativitás kialakítása.
- Az adott műveltségi területen belül a gyenge képességű tanulónak is meg kell tanulnia egy kötelező minimumot, viszont a tehetségesebbek számára többre kell lehetőséget biztosítani. Az erőfeszítést minden képességi szinten érvényes értéknek kell tekinteni, de el kell fogadni a képességek közötti különbségeket is az önbecsülés csökkenése nélkül.
16
- Törekedni kell arra, hogy a gyerek megtanulja a munkát kedvvel végezni: ha ez a tanulás, kedvvel tanulni, ha az testi erőfeszítés, azt kedvvel tenni; örömmel segíteni, a kötelességet nem kényszernek érezni. - A tananyag megtanítása sokszor nem csak cél, hanem eszköz is az összpontosítás, az akaraterő, a kitartás fejlesztéséhez. Meg kell tanulnia a gyereknek például dönteni tudni, engedelmeskedni, akaratát érvényesíteni, vitázni vagy meggyőzni. -
Tudjon beszélgetni másokkal, tudja kifejezni magát, s mindenben találja meg a helyét. Ki kell alakítani a tanulókban a párbeszéd készségét, a jó és a rossz megkülönböztetésének képességét.
- A pedagógiai értékelés nem szorítkozhat kizárólag a viszonylag könnyen mérhető tudásszintre, mert az a teljesítménykényszer eluralkodásához vezethet. Az iskolának úgy kell működnie, hogy minél több és szerteágazóbb sikerélmény lehetőségét biztosítsa a gyerekek számára. - A harmonikus személyiség kialakulásához a manuális képességek fejlesztése, az egészséges életmódra való törekvés belső igényének a kifejlesztése is csak tudatosan irányított tevékenységrendszeren, illetve a tartós mintaadáson keresztül érhető el. -
Céljaink megvalósítása nem csak a kiválasztott tananyagtól vagy programtól függ, hanem az iskolában munkálkodó személyek alkalmasságától is, hiszen egy pedagógus egész személyiségével nevel.
- Tanulóink szüleinek és az iskola kapcsolatának alapja a bizalom. Feladatainkat: a gyermekek nevelését, továbbtanulásra történő felkészítésüket, látókörük kiszélesítését, és a környező világba való begyökereztetésüket csak a bizalom légkörében tudjuk megvalósítani. Iskolai nevelési tevékenységünk ezért feltételezi a családok velünk azonos értékrendjét és együttműködését.
17
I.
ISKOLÁNK OKTATÁSI PROGRAMJA
ÓRATERVI ÓRÁK ÉS JÁRULÉKOS ÓRÁK 1.
Az óratervi órák és járulékos órák óratervi felhasználásának elvei Az óratervi órák a Kt. által meghatározott adott tanévre vonatkozó óratervek alapján. Járulékos órák óratervi felhasználásában a következő elveket vesszük figyelembe: - 10 % órakeret törvény által biztosított - 5 % órakeret a 2004/2005. tanévtől felmenő rendszerven 1-8. évfolyamon a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által biztosított órakeretből - 8 % órakeret a 2004/2005. tanévtől 2-8. évfolyamon fokozatosan csökkenő elvonással.
Az óratervi órák és a járulékos órák felhasználása a következők szerint oszlik meg: -
csoportbontásra differenciált foglalkozásokra szakkörökre tömegsportra énekkarra
Az óratervi órák és járulékos órák számát az 1. sz. melléklet tartalmazza. BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (1-4. ÉVFOLYAM) 1.
Célok és feladatok
Az alapfokú oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző
18
feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít. Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink Énkép, önismeret A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együttjáró tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel segítjük és tesszük minél inkább törésmentessé. Tanítóink biztonságérzetét fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtik meg. Tapintatos és szeretetteljes bánásmódjuk teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is. A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel
19
kapcsolatos pozitív sikerességét.
viszonyulásaikat,
elősegítve
ezzel
szocializációjuk
Hon-és népismeret A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Fontosnak tartjuk, hogy a tanítóink minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjanak fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltsék tartalommal. Gondoskodnak a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adnak a nemzeti hagyományok ápolására és gyakorlására. Kisiskolás korban megkezdjük a hazánkban élő nemzetiségek megismertetését. Szakmai munkánk része a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás. A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra építjük fel az európai azonosságtudatot, az egyetemes kultúra iránti fogékonyságot, mert a gyerekek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jutnak, amely a későbbiekben utat nyithat számukra és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Környezeti nevelés Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához. A alsó tagozatosaink környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás
20
megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítóinktól. A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulóink körében. Hibának tartjuk, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érjük el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé tesszük, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, ösztönözzük őket arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépésnek tartjuk, hogy a szöveg ne csak irodalmi élményt nyújtson diákjainknak, hanem ismeretforrás legyen, s az így megszerzett tudást felhasználják újabb feladatok megoldásához. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával. A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Tanulás Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőttkori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükségesnek tartjuk, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulóink.
21
Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik. Testi és lelki egészség A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt biztosítunk a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra. A tanulóink egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítóink figyelik - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthessék védősegítő feladataikat. A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanítóink segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a célunk. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia,
22
a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
3. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében (1-4. évfolyam) Iskolánk kerettanterve a NAT valamennyi műveltségi területére kiterjed. Alsó tagozatunkon a műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat tartalmazza. A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) Matematika Informatika Élő idegen nyelv Ember a természetben Ember és társadalom Művészetek Ember és társadalom Művészetek Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
Matematika Informatika Idegen nyelv Környezetismeret Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel
Testnevelés és sport
BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ (5-8. évfolyam)
23
1. Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák
24
iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. 2. Kiemelt fejlesztési feladataink A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését úgy segíthetjük elő, hogy önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet alakítunk ki a tanulóink számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet biztosítunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett nevelési értékeket úgy építjük be a fejlődő személyiségbe, hogy a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodunk arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítjük meg, és törekeszünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét.
25
Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Elősegítjük a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Megalapozzuk tanulóinkban a nemzettudatot, elmélyítjük a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a diákokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztetjük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Célunk az, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra törekszünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontosnak tartjuk, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. Szakmai munkánkat úgy végezzük, hogy a tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Környezeti nevelés A környezeti nevelésünk átfogó célja, hogy elősegítse a tanulóink környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének
26
megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindezt úgy valósítjuk meg, hogy különös figyelmet fordítunk a tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulóink érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulóink életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulóink megismerik azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerik meg a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bekapcsolódjanak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladatunknak tartjuk a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és
27
igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot fordítunk a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolánk pedagógusai felkészítik a tanulókat az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, illetve szelektív használatára. Célunk az, hogy tanítványaink olyan tanulási stratégiát. 8. osztály végére elérjük, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Pedagógusaink feladata, hogy felkeltsék az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjanak annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsák a gyerekeket tanulni. A tanulóink fokozatosan képesek lesznek önállóságra a tanulás tervezésében. Részt vesznek a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján megismerik és tudatosítják saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése - a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka - az emlékezet erősítése - a gondolkodási kultúra művelése - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása - az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása
28
-
az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése)
A tanulás fontos színtere és eszköze az iskolánk könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást kiegészítjük az egyéni tanulás lehetőségével, amelyhez biztosítjuk a sokféle információforrás gyors elérhetőségét. A könyvtár használatát minden ismeretterületen nélkülözhetetlennek tartjuk, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóinkkal elsajátíttatjuk. Célunk az, hogy diákjaink váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógusaink fontos feladata, hogy ismerjék meg a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Figyelembe veszik a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozzák a tanulás fejlesztését. Felkutatják és választják a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és megtöltik azokat életszerű tartalommal. A gondolkodási képesség fejlesztésénél a következőkre törekszünk a mindennapi felhasználás során: - rendszerezésre - valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalásra és kombinációra - a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére - analízisre, szintézisre, összehasonlításra, általánosításra és konkretizálás erősítésére Olyan tudást alakítunk ki, amelyet új helyzetekben is alkalmazhatnak tanulóink. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt fektetünk a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú
29
alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladatunknak tartjuk a kritikai gondolkodás megerősítését, a konfliktusok kezelését, az életminőség javítását, az életvitel arányainak megtartását, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtését, a teljesebb élet megszervezését.
Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés során nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanítjuk diákjainkat, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. A pedagógusok felkészítik a gyerekeket arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Pedagógusaink felkészítik a diákjainkat a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásra. Megismertetik a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Támogatást nyújtanak a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkoholés drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítik a krízishelyzetbe jutottakat. Foglalkoznak a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
30
A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. A pályaorientáció összetevői: - az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése - a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; - a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolánk átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosítunk, amelyek elősegítik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet fordítunk a rugalmasságra, az együttműködésre, a bizonytalanság kezelésének a képességére egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulóink hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez szükségesnek tartjuk a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztését. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladatunknak tartjuk a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítését. Meghatározzuk a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzését. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
31
3. A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében (5-8. évfolyam) Iskolánk kerettanterve a NAT valamennyi műveltségi területére kiterjed. Felső tagozatunkon a műveltségi területek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat tartalmazza. A NAT műveltségi területei Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Matematika Ember és társadalom Ember a természetben
Földünk – környezetünk Művészetek
Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom (dráma) Idegen nyelv Matematika Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan Földrajz Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) Informatika Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc)
32
II.
AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS RENDJE
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. 1. Az írásbeli számonkérés formái - Év eleji tudásszintmérő dolgozat. - Teszt, feladatlap nyílt- és zártvégű válaszokkal. - Írásbeli feleletek a napi elméleti tananyagból (valamennyi tantárgyban). - Szódolgozat, szómagyarázat idegen nyelvből. - Nyelvtani tesztek idegen nyelvből. - Magyarról idegen nyelvre, idegen nyelvről magyarra fordítás. - Kisebb tananyagrészekből feladatmegoldás matematika, fizika, kémia, informatika tantárgyakból. - Elméleti tudást felmérő dolgozat valamennyi tantárgyból. - Számítógépes feladatmegoldás informatika tantárgyból. - Esszédolgozat magyar irodalomból, történelemből. - Otthon elkészítendő házi feladatok. - Témazáró dolgozatok minden tantárgyból, amelyek komplex módon ötvözhetik a teszt, az esszé, a feladatmegoldás jelleget. Minden tantárgyból alkalmazzuk egy-egy nagyobb tananyagrész befejezése után. - Évfolyamfelmérések, évfolyam ellenőrző dolgozatok: minden elméleti tantárgyban évenként és évfolyamonként egy, de amennyiben a tantárgy jellege megengedi, a munkaközösség véleménye alapján félévenként egy egységes évfolyamfelmérő dolgozatot iratunk. 2. Az írásbeli számonkérés értékelése Az otthoni és iskolai dolgozatokat kijavítjuk, hogy a diákokat megerősítsük tudásukban, tanulhassanak hibáikból, s az értékelés iránymutató legyen a további tanulmányokhoz. Minden dolgozatot legkésőbb két héten belül értékelünk. Alsó tagozaton az év eleji felmérő dolgozatot értékeljük, de nem osztályozzuk. Az írásbeli számonkérés érdemjegyei egyenértékűek, de a témazáró dolgozatok
33
osztályzatait az osztályozónaplóban erre a célra megkülönböztetett (piros színnel) írjuk és nagyobb súllyal vesszük figyelembe.
34
III.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK RENDJE
Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát, és törekedjenek minél teljesebb elérésére. 1. Az otthoni felkészülés szerepe - a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása, - a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése, - az összefüggések felismerésének gyakorlása, - a problémamegoldó készség fejlesztése, - az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása - felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszintmérés különböző formáira, - az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál, - általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése. 2. Az otthoni felkészülés formái Az előző tanóra vagy több tanórából álló egység során feldolgozott elméleti anyag megtanulása az iskolai oktatás során tanári irányítással elkészített füzetbeli vázlat, az órán elvégzett feladatok és a tankönyv segítségével. - Az elméleti tananyaghoz kapcsolódó, a szaktanár által megszabott gyakorló feladatok írásbeli megoldása (kötelező házi feladat). - Nagyobb, hosszabb felkészülést igénylő, pontos tanári szempontsorral, formai és tartalmi megkötésekkel ellátott írásos feladat (házi dolgozat). -
35
A szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok részbeni vagy teljes írásbeli megoldása (ajánlott házi feladat). - A diák által önállóan választott, a tananyaghoz kapcsolódó feladatok elvégzése, önálló, belső motivációjú ismeretszerzés (szorgalmi házi feladat). - Felkészülés tanórai önálló kiselőadásra szaktanári szempontok és szakirodalom alapján. - Átfogó komplex ismétlés az addig tanult elméleti és gyakorlati ismeretek felhasználásával és kiegészítésével témazáró nagydolgozat előtt. -
A felkészülési formák alkalmazása, azok gyakorisága az adott tantárgy jellegétől függ. 3. Az otthoni felkészülés iskolai előkészítése, eredményességének segítése - Tanulás-módszertani ismeretek nyújtása szakórákon és osztályfőnöki órákon. - Kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, információfeldolgozó ismeretek átadása és képességfejlesztés - elsősorban magyar nyelvi órákon. - Speciális tanulási módszerbeli tájékoztató minden újonnan belépő tantárgy esetén. - Az otthoni felkészülés formáinak gyakoroltatása a szakórákon és korrepetáló, felzárkóztató foglalkozásokon. - A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. - A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, javaslatokat tesz. 4. Az otthoni felkészülés ellenőrzése - A számonkérés különböző formái, melyeket az ellenőrzésértékelés fejezet tartalmaz. - A kötelező házi feladat elvégzését osztályszinten az óra elején ellenőrizzük. Ennek funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. Ha a tanuló
36
a kötelező házi feladatot nem készítette el, azt a szaktanár által meghatározott határidőre pótolnia kell, vagy a házi feladat anyagából tudásáról a tanórán kell számot adnia. Egyéb esetben ezt a tanulói teljesítményformát nem osztályozzuk, csak szóban értékeljük. - A házi dolgozat értékelésének elvei megegyeznek az órai írásbeli számonkéréssel. - Ajánlott házi feladatot, szorgalmi feladatot, kiselőadást csak abban az esetben osztályozunk, ha azt a tanuló külön kéri, illetve ha annak nehézségi foka megfelel a tantárgy követelményszintjének, szóbeli értékelést azonban minden esetben adunk. 5. Az otthoni felkészülés koordinációja - A feladatok kijelölésénél figyelünk arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 1-2 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt hagyunk, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. - Az órarend összeállításánál - az objektív lehetőségek figyelembe vételével - a nagyobb és kisebb otthoni felkészülést igénylő tantárgyak tanítási napok közötti egyenletes elosztására törekszünk. - Tanév elején az osztályfőnök órarendelemzés alapján javaslatot tesz a tanulóknak otthoni felkészülésük egyenletes heti elosztására. Javaslatát a szülőkkel is egyezteti. - A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők jelzései alapján az osztályfőnök feladata. - A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladatot adunk ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
37
IV. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 1. Ellenőrzés Pedagógusaink a tanév során a tanulók munkáját folyamatosan figyelemmel kísérik, főként az alábbi területeken: - alapkészségek és képességek - értelem és gondolkodás fejlesztése - anyanyelvi képességek fejlesztése (minden tantárgyban) - megismerési, tanulási módszerek megtanulása 2. Mérési és értékelési rendszer a tanulási folyamatban A diákok tevékenységének legfontosabb mérőeszköze az osztályozás, valamint a szöveges értékelés. A tanulók teljesítményének értékelése a pedagógiai munkánk egyik legnehezebb, nagy felelősséggel járó része. A mérés és értékelés célja és feladata: - a visszajelzés biztosítása a tanár, a tanuló és a szülő számára - következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára - az egyéni eredmények viszonyítása a korábbi teljesítményhez - a tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítmény értékelése érdemjeggyel, szöveggel Iskolai beszámoltatás formái, rendje: szóbeli: a tanítási órákon feldolgozott ismeretek rendszeres ellenőrzése, beszámolók, kiselőadások - írásbeli: a tanult ismeretek írásban történő ellenőrzése iskolai dolgozatokkal, amelyek a feldolgozott tananyag mennyiségétől függően lehetnek: írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok, házi dolgozatok - készségtárgyaknál gyakorlati feladatok elvégzésének értékelése - az elmaradt írásbeli beszámoltatás pótlására alkalmat biztosítunk, melyről nyilvántartást vezetünk -
38
Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza: Az osztályozás, szöveges értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja. Az egyes pedagógusok osztályozási, értékelési gyakorlatát az iskola pedagógiai programja határozza meg. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - rendszeresen érdemjeggyel vagy szövegesen értékeli - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal, illetve szövegesen minősíti - az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik Az érdemjegy, szöveges értékelés visszajelző, informatív értékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének vagy nagyobb tematikus egységének elsajátítását minősíti. Iskolánkban – 1-3. évfolyam, valamint a 4. évfolyam I. félévének kivételével - a tanár a tanuló tantárgyi munkáját havonta legalább egy alkalommal érdemjeggyel minősíti, melyet az osztálynaplóba ír be. Ekkor a tanuló köteles a kapott érdemjegyét az ellenőrző könyvébe bevezetni, és azt három napon belül szüleivel, vagy gondviselőjével aláíratni. Egy félév során: Egy vagy két óraszámban tanított tantárgyból legalább egy témazáró, három vagy több óraszámban tanított tantárgyból legalább két témazáró dolgozat formájában értékeljük a diákok munkáját. Egy napon csak két előző órán bejelentett témazáró dolgozat iratható. A dolgozatot két héten belül ki kell javítani. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk), valamint a szöveges értékelés összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy a gondviselőt. Minősíti a tanulót.
39
A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A félévi osztályzatok, szöveges értékelés az mutatják, hogy - a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek, - a félév egészét tekintve miként értékelhető a tanuló magatartása, szorgalma. A tanév végi osztályzatok, szöveges értékelés azt tanúsítják, hogy - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette, - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Félévi és év végi értékelés Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzata a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat. Az osztályzatról a tanulót és szüleit, gondviselőjét a félévi értesítőben, illetve a bizonyítványban értesítjük, ezt a tanuló köteles szüleinek vagy gondviselőjének bemutatni, illetve aláíratni.
40
Az érdemjegyek, osztályzat, illetőleg a szöveges értékelés megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) - ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes Érdemjegyek bejegyzése Szóbeli és írásbeli feleletek: kék tintával Írásbeli témazárók: piros tintával Értékelés a nevelés folyamatában Az értékelés szerepe az oktató-nevelő munkában: Az értékelés rendkívül összetett feladat és óriási felelősség a pedagógus kezében, mivel az „önmagát beteljesítő jóslat” nem csak akkor lehet igaz, ha valakit kitüntetünk bizalmunkkal, hanem akkor is beválhat, ha a tanulót alulértékeljük. A tanulói tevékenység írásbeli és szóbeli értékelésének elvei: - az értékelés segítse a tanuló önismeretét, alakítsa reális önértékelését, - tükrözze a tanuló önmagához mért haladását, serkentse további erőfeszítésekre,
41
- nyújtson betekintést a szülő számára gyermeke haladásáról, - mutassa meg a továbbfejlődés lehetőségeit a tanuló érdekében A tanuló további fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű a magatartás és a szorgalom értékelése, osztályzása. A közoktatási törvény szerint ezt, az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével, az osztályfőnök végzi. A magatartásból kapott osztályzat, értékelés azt mutatja meg a tanulónak és a szülőknek, illetve gondviselőnek, hogy a tanuló mennyiben tesz eleget az iskola pedagógiai elvárásainak, a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek. A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott követelmények szerint változhat a tanuló magatartási osztályzása, értékelése. Befolyásoló tényezők lehetnek: - a tanuló hiányzásának, mulasztásának, késéseinek száma - ezek igazolására vonatkozó rendelkezések betartása - a tanuló jutalmazása elveinek és formáinak figyelembe vétele - a fegyelmező intézkedések elveinek és formáinak figyelembe vétele A szorgalom érdemjegye és értékelése nem tükrözheti csak a tanuló eredményességét. A szorgalom értékelésének és minősítésének nem azt kell mérnie, hogy az egyes tanuló az iskola vagy az osztály tanulmányi rangsorában milyen helyet foglal el, hanem azt, hogy saját képességéhez, eddigi tanulmányi eredményéhez viszonyítva az értékelt időszakban milyen eredményt ért el. A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal, szöveges értékeléssel minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.
42
A szöveges értékelés koncepciója iskolánkban A közoktatásról szóló törvény előírja, hogy az általános iskola első három évében és a negyedik évfolyam első félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia a tanulónak, amelyik kifejezi, hogy kiválóan, jól vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Iskolánkban a szöveges értékelés elfogadott pedagógiai elvei az alábbiak: - Alapvető a gyermek életkori sajátosságának, érdeklődésének, sajátosságainak, saját fejlődési ütemének a figyelembevétele - Hangsúlyos a gyermek önmagához mért fejlődési üteme a követelményekhez viszonyított előmenetel mellett - A személyre szóló differenciált értékelés ösztönzi a tanulót, ezért várhatóan jobban teljesít - A szöveges értékelés – mivel nagyon sokféle tevékenységre terjedhet ki – felszínre hozhat olyan tulajdonságokat, értékeket melyek a teljes személyiségfejlődésre pozitív hatásúak lehetnek, megkönnyítve ezzel a társakhoz, a közösséghez való igazodást - A gyermek önismereti fejlődése egyenrangúnak tekintendő az intellektuális teljesítményével - Az értékelés sugalmazza azt az elvárást, hogy a gyermek aktív részese a fejlődésének - A tanító az értékeléssel mintát ad a minősítés, kritika, a visszajelzés kommunikációjára, ezzel is hozzájárul a gyermek önértékelésének, értékrendjének kialakulásához Iskolánk tanítói a különböző típusú szöveges értékelés közül „Az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti értékelést” választották. Ez azt jelenti, hogy az alsó tagozat egyes évfolyamaira, a különböző tantárgyakra feltétlenül ki kell dolgozni azokat a fogalmakat, kategóriákat, kompetenciákat melyek egyértelművé teszik az értékelést. Szükséges egy jól használható kulcsszó-lista összeállítása és elfogadása. Nagyban segíthetné a szóbeli és írásbeli szöveges értékelő munkát a tanulással kapcsolatos minősítő kifejezések szakszótára is.
43
Az előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti szöveges értékelésnél célszerű ötnél több kritériumot megfogalmazni, hogy az értékelési szempontok ne legyenek jegyre lefordíthatóak. A szöveges értékeléssel kapcsolatban az alábbi követelményeket fontos betartanunk iskolánkban: - Az értékelés a gyermekért, és elsősorban a gyermeknek szóljon! - Alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet! - Nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart! - Személyre szóló és ösztönző jellegű legyen! - Folyamatos és rendszeres legyen az értékelés! Konkrét, egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját és módját! - Stílusában, nyelvi megformáltságában legyen korrekt, közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára! Az értékelés funkciói 1-4. évfolyamban Diagnosztikus értékelés: információkat ad a helyzetfelméréshez és a tanulási folyamat megtervezéséhez. Alkalmazható: tanév elején, egy-egy új témakör indításakor. Értékelése: szempontok szerinti szóbeli és írásbeli vélemény. Formatív értékelés: fejlesztő hatású a tanulás folyamatában, a feltárt hiányosságok korrekciójához nyújt segítséget. Alkalmazható: egy-egy nagyobb témakör lezárásakor a tanítás-tanulás folyamatában. Értékelése: pontozással, százalékértékek megadásával, szóbeli és írásbeli véleménnyel. - Szummatív értékelés: megerősítés, visszacsatolás egy-egy tanítási-tanulási periódus végén. Alkalmazható: félévkor és tanév végén. Értékelése: előre meghatározott, nyomtatott skála szerinti minősítés 1-3. évfolyamon és 4. osztályban félévkor, illetve osztályzatokkal a 4. évfolyam végén. Magatartás értékelésének szempontjai: Példás - a házirendet betartja - fegyelmezett - megbízható, pontos - a közösség alakítását, véleményeivel elősegíti
fejlődést
kezdeményezéseivel,
44
- a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, együttműködő - igazolatlan hiányzása nincs Jó - a házirendet betartja - általában fegyelmezett, megbízható, pontos - részt vesz a közösség életben - a rábízott feladatokat elvégzi - a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, törekszik az együttműködésre - igazolatlan hiányzása nincs Változó - a házirendet csak ismételt, állandó figyelmeztetésre tartja be - figyelme ingadozó - munkája pontatlan - a közösségi munkában vonakodva vesz részt - társaival közömbös - a felnőttekkel és társaival csak időszakonként működik együtt - három óra igazolatlan hiányzásnál nincs több Rossz - a házirendet nem tartja be, ismételt figyelmeztetések ellenére sem - fegyelmezetlen, durván beszél - közösségi munkát nem végez - a fejlődést hátráltatja - a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen - három, vagy annál több igazolatlan órát meghaladó hiányzás esetén Szorgalom értékelésének szempontjai: Példás - munkavégzése pontos, megbízható - minden tantárgyban elvégzi feladatait - tudása fejlesztését, bővítését igényli - munkatempója jó Jó - az órákon figyel - házi feladatait elvégzi - ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi magát
45
Változó - munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen - nem elég önálló, utasításra kezd munkához - nem ellenőrzi önmagát Hanyag - figyelmetlenül dolgozik - nem megbízható - feladatait nem végzi el - nem törődik kötelességeivel A tanulóknak az iskolában vagy az iskola által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken, eseményen tanúsított magatartásáért, cselekedeteiért az iskola, a pedagógus felel. Az iskolának nincs joga a házirendben szabályozni az iskolán kívüli viselkedést, magatartást. 3. Az értékeléssel kapcsolatos jogorvoslati intézkedések Az iskola ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerében hozott döntései, intézkedései, vagy azok elmulasztása ellen a tanulók, a szülők – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a tanuló érdekében eljárást indíthatnak. A magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen eljárás nem indítható, kivéve, ha minősítés, értékelés jogszabályokba, rendelkezésekbe ütközik.
46
V.
EGÉSZSÉGNEVELÉS
1. Egészségnevelés meghatározása Az egészségnevelés olyan változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészséget bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység, melyet az alábbi címszavakban foglalunk össze: - a prevenció - az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere - az egészséget támogató társadalompolitika - hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás - rizikócsoportos megközelítés - érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások - kortárshatások az egészségfejlesztésben - közösségi alapú komplex egészségfejlesztés 2. Egészségfejlesztő csoport létrehozása Iskolánkban olyan csoportot hozunk létre, amelynek feladata az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok kidolgozása. Az alábbi szakemberek alkotják az egészségfejlesztő csoportot: - az intézményvezető - az egészségnevelő, akinek célirányos továbbképzésen kell részt vennie - az iskolai drogügyi koordinátor - az iskolaorvos, védőnő - a testnevelő pedagógus - a diákönkormányzatot segítő pedagógus - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
47
3. Az egészségnevelés iskolai területei A tanulókat ösztönözni kívánjuk arra, hogy tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódjanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe építjük be. Ezek közé tartoznak az alábbiak: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - az egészséges testtartás, a mozgás fontossága - az értékek ismerete - az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe - a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben - a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete - a tanulás és a tanulás technikái - az idővel való gazdálkodás szerepe - a rizikóvállalás és határai - a szenvedélybetegségek elkerülése - a tanulási környezet alakítása - a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program alakításakor érdemes áttekinteni, hogy a tervben megjelennek-e olyan, életkori sajátosságokhoz is illeszthető lényeges témák, mint például: - az egészséges táplálkozás - a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás - a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat) - a testi higiénia - a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) - a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás)
48
- a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: - rendszeres szellőztetéssel - a tanulók egészségi állapotával - osztálytermek berendezéseivel az egészségügyi szempontoknak megfelelően - a mozgásigény kielégítésével 4. Iskolai egészségnevelési programunk Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munkánk hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott – lehetőleg minden egészséggel kapcsolatos tevékenységre kiterjedő – tervvel rendelkezik. A terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmaz a következő fontos területekre: - az egészséges személyiségfejlődés elősegítése - az egészséges táplálkozás - a mindennapi testmozgás - a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése - a fogyatékosok hátrányos helyzetűek integrációja - az iskolán kívüli bántalmazás megelőzése - a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően is. 5. Pedagógiai módszereink Az iskolánkban számos pedagógiai módszert alkalmazunk az egészségnevelés érdekében: - Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ANTSZ, vagy helyi civil szervezet munkatársa). - Szebbé tesszük az iskola környezetét. - Osztálykirándulásokat szervezünk a szülők bevonásával, lehetővé tesszük a rendszeres testmozgást.
49
Tantervünkben megfogalmazzuk, hogy az egyes tantárgyakban miként jelenhet meg az egészségnevelés szemlélete. - Iskolai drogügyi koordinátort neveztünk ki. - Ellenőrizzük az egészségnevelési program megvalósulását. -
6. Mindennapos iskolai testedzés-programunk A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52.§ (9-10.), valamint az 53.§ (9) bekezdésében foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XII.17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat teljesítjük: - minden gyermek minden nap részt vesz a testmozgás-programban a tornateremben, a kondicionáló teremben és a felújítandó iskolai sportudvarunkon - minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése - minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna - a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire - minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is - a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban
50
- a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében) - a testmozgás-program játékokat, táncot, úszásoktatást is tartalmaz. Lehetőségeink szerint a gyógytornán, tömegsporton és egyedi megvalósításban történik - a tanév során a 2,5 óra/ hét kötelező testnevelési óraszámot biztosítjuk éves szinten. 7. Egyéb módszerek Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a testnevelési órát nem tartalmazó napokon számos sportfoglalkozáson vehessenek részt iskolánkban.
51
VI. KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. A környezeti nevelés céljai A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fenntartását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 2. A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelési programunkban a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitel kialakítását valósítjuk meg. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természet, az épített és társadalmi környezet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot fordítunk arra, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudatot. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A környezeti nevelésünk – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed : - a testi-lelki egészségnevelésre, - a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, együttműködés) fejlesztésére a mentálhigiénés nevelésre is.
döntés,
A környezeti nevelésünk iskolai gyakorlatában harmonikusan illeszkedik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az
52
ember biológiai és szocializáció sajátosságaira építve történhet az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés minden pedagógusunk, illetve valamennyi tantárgy feladata. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, valamint a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi programjaiban helyet kapnak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Számunkra fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a nevelőintézmény egészének ökológiai kultúrája és társas harmóniájának rendje. Az iskolánk legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. 3.A környezeti nevelés jövőképe, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük: − az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése − a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések − a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései − alapvető emberi szükséglet − emberi jogok − elővigyázatosság − biológiai és társadalmi sokféleség Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink, ennek érdekében diákjainkban kialakítjuk: − a környezettudatos magatartást és életvitelt − a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt
53
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, megőrzésének igényét és akaratát − a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését − a rendszerszemléletet − tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését −
A céljaink eléréséhez a következő készségek kialakítását tartjuk szükségesnek: − alternatív, problémamegoldó gondolkodás − ökológiai szemlélet, gondolkodásmód − szintetizálás és analizálás − problémaérzékenység, integrált megközelítés − kreativitás − együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód − vitakészség, kritikus véleményalkotás − kommunikáció, média használat − konfliktuskezelés és megoldás − állampolgári részvétel és cselekvés − értékelés és mérlegelés készsége 4. Iskolánk környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítanunk, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív együttműködésre alkalmas felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket alakítunk ki. A fenti célokat úgy valósítjuk meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat dolgoztunk ki. Kiemelten fontos feladatunknak tartjuk, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Úgy gondoljuk szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem
54
egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. A természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Tanórán és szakkörökön megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroljuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédőkké, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Új tervek a környezetvédelmi nevelés követelményeinek, tananyagainak, specialitásának kidolgozása − a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához − tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása Hagyományok ápolása − iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára − nyári táborok szervezése − drogprevenciós program folytatása − osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok − a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei) − a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre) − interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) − tanórán kívüli szakórák szervezése − természetvédelmi versenyekre felkészítés − multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon − a számítógép felhasználása a tanórákon −
Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével tudjuk közvetíteni. Ezért fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti integrációt számos területen. Minden lehetőséget megragadunk, hogy diákjainkban megfelelő módon egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:
55
− táborok, tanulmányi kirándulások, városismereti játékok, erdei iskola − pályázatok, kiállítás-rendezés − múzeumok, állatkertek, botanikus kertek, nemzeti parkok meglátogatása − versenyek − szakkörök − iskolai környezet alakítása − tematikus programok szervezése − DÖK-nap Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket választunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. − modellezés − riportmódszer − projektormódszer − terepgyakorlati módszerek − kreatív tevékenység − közösségépítés − művészeti kifejezés Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótoljuk az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissítjük a környezeti nevelési szak- és CD könyvtárat. A pedagógiai program végrehajtáshoz szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépítjük a környezeti nevelés speciális eszközigényét.
Környezeti nevelés kommunikációja Az iskolán belüli kommunikáció formái − kiselőadások tartása megfelelő szemléleteszközökkel − házi dolgozat készítése
56
− poszterek készítése és bemutatása − faliújságon közölt információk készítése Az iskolán kívüli kommunikáció formái − környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból − környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása − környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése − a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal
57
V.
FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉS
1. A fogyasztóvédelem törvényi háttere Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 2. A fogyasztóvédelmi oktatásunk célja A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti.
58
3. A fogyasztóvédelmi oktatásunk tartalmi elemei A tanítványaink hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban. Szükségesnek tartjuk a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítését, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzését. Továbbá a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területeket, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggését, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztését. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói minták közvetítése, fejlesztése szakmai munkánkban különösen nagy jelentőségű. Ismereteket kell megtanítanunk, készségeket, hozzáállást, értékrendet formálunk a fenntartható fogyasztás érdekében. Úgy gondoljuk, a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Az alsó tagozatunkon leginkább jellemző a fogyasztói magatartások: a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. A felső tagozatunkon már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatunkba. Az iskolai programunkban a helyes értékrend kialakítására fektetünk nagy hangsúlyt. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
59
Fogyasztóvédelmi nevelésünkben fontosnak tartjuk: - a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázását, elkülönítését - az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartására nevelést - a természeti értékek védelmét - a tájékozódás képességének fejlesztését - a döntési helyzet felismerését - a döntésre való felkészülést Munkánk során megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozzuk a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontosnak tartjuk, hogy az általános befejezésekor a diákjaink értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. - Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. - Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. - Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, -
60
valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. - Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem, amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítjük a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat. Például: Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák); Földrajz : eltérő fogyasztási struktúrák és szokások; Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb. Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai - Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) - Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) - Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) - Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások -
5. A fogyasztóvédelmi nevelés módszertani elemei Nevelési programunkban fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink a következő módszereket minél többször alkalmazzák: - interjúk, felmérések készítése (pl. az emberek vásárlási szokásairól) - riportok készítése
61
- médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - egyéni és csoportos döntéshozatal - helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása - adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában - problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel - szimulációs játék, esettanulmány - viták, szituációs játékok - érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
62
VII.
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS, KÖZÖSSÉGI NEVELÉS
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS 1.
A személyiség fejlesztésének feladata
Pedagógusaink egyik legfontosabb feladata a fejlődésben lévő gyermekek egész személyiségét sikeresen formálni. Személyiségen az ember valamennyi pszichés sajátosságát értjük. Az ember nem csak biológiai, de társadalmi lény is. A társadalomban foglalkozása, érdeklődése szerint több közösséghez is tartozik. Feladatunk felkészíteni tanulóinkat arra, hogy ismerjék saját értékeiket, személyiségük jellemzőit, be tudjanak kapcsolódni a közösségek életébe, képesek legyenek együttműködni másokkal, eredményeket elérni, és egyéni boldogulásukat megteremteni. A személyiség az iskolában a közösség keretei között változik. Az iskola elsődleges közösségei az osztályközösségek. Az osztályközösségek életének, működésének alapelve iskolánkban a demokrácia, mely lehetővé teszi a közösségek minden tagja számára a szabad véleménynyilvánítást. Közösségi nevelésünk hatékonysága érdekében olyan feltételeket biztosítunk, amelyek lehetővé teszik tanulóink számára az együttműködést, egymásért érzett felelősségük kialakulását, önmaguk megismerését. 2. Személyiségfejlesztés célja A személyiségfejlesztésben 8. évfolyam végére tanulóink személyiségjegyekkel rendelkezzenek: önállóság alkalmazkodás kreativitás képesség az érzelmi harmóniára türelem, céltudatosság küzdőképesség figyelem- és gondolkodás-összpontosítás kulturált magatartás felnőttekkel és társakkal szemben segítségnyújtás humanizmus
a
következő
63
-
tolerancia nyitottság konfliktusmegoldó képesség
Tanulóink előtt legyen világos, hogy másokkal összefogva képesek környezetükön pozitívan változtatni. 3. Iskolánk személyiség fejlesztésének lehetőségei és jellemzői Az iskolánk széles tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét valósítja meg. Az oktató-nevelő tevékenységünk során kialakítjuk a konstruktív szokások (olvasás, munka, kultúrált szórakozás stb.) rendszerét. A nevelőtestületünk vállalja pedagógusaink hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás egyik legfontosabb eszközét. Az iskolánk pedagógiai tevékenységével fejleszti a tanulók motivációs bázisát, s törekszik az intellektuális tevékenység megszerettetésére, az önképzés szükségletének kialakítására. Az iskolánk nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására, a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az illemszabályok betartására. Az iskolánk lehetőséget és teret enged a kreatív kezdeményezéseknek, sokoldalúan felkészíti tanulóit a teljesítményhelyzetekhez való alkalmazkodásra (tehetséggondozó szakkörök, tanulmányi versenyek, pályázatok). Az intézményünkben folyó nevelés során hangsúlyt fektetünk az önismeret fejlesztésére (önismereti órák, osztályfőnöki órák, iskolán kívüli lehetőségek formájában). A különböző szakkörök működtetésével, a színvonalas iskolai ünnepélyekkel a tanórai tevékenységen túl is lehetőséget nyújtunk intellektuális, esztétikai és érzelmi nevelés fejlesztésére. A nevelőtestületünk minden területen fejleszti a hatékony kommunikációt, a véleményalkotást, a döntéshozatal, a problémamegoldás, a magabiztosság
64
képességeinek gyakorlását diákönkormányzati feladatok).
(szóbeli
feleletek,
versenyek,
vitakörök,
Nevelési programunk hazaszeretetre, a kulturális értékek megbecsülésére, értékóvó magatartásra, a természet megvédésére és még sok más értékre nevel (ünnepélyek, versenyek), fejleszti az önkormányzati és a közösségi érzést, a sportszellemet. Nevelési rendszerünk - a gyermekvédelem lehetőségeivel is élve - pedagógiai módszereivel segíti a személyiségfejlődésben zavart szenvedő tanulókat. A fentiek teljesülése érdekében az oktatási-nevelési folyamatunk arra irányul, hogy - széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, - széles teret adjon a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának, s ezek összhangjának, - fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, erősítse akaratukat, - segítse őket életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításában, saját jövőképük megfogalmazásában, tehetségük kibontakozásában, - nevelje őket hazaszeretetre, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartására, a hazai és egyetemes emberi kultúra kincseinek értékelésére. 4. A személyiségfejlesztés területei A személyiség fejlesztésben a figyelmünket a pszichikus jelenségek felismerésére, tudatosítására fordítjuk. A személyiségfejlesztés legjellemzőbb területei az alábbiak: Önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása. A tanulás tanulása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban. Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.
65
Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában. Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása. Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére. Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása. Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra. Jelenismeret: eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban. Felelős állampolgár nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására. Globális problémák: a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése. A tanulók személyiségének fejlesztésében elsősorban a nevelőtestületünk, de az iskola valamennyi dolgozója aktívan közreműködik. Ebben a folyamatban a legfontosabb láncszem a tanuló osztályfőnöke. Feladata, hogy figyelje, kövesse és a lehetőségeihez képest irányítsa tanítványai személyiségének fejlődését.
66
5. A személyiségfejlesztés színterei az iskolában: szakóra versenyek szakkörök napközi, tanulószoba speciális foglalkozások (úszás, dráma) szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül kirándulások erdei iskola - nyári táborok - beszélgetések -
6. A személyiség fejlődésének vizsgálati módszerei: - adatgyűjtés - tesztlapos vizsgálatok, elemzések - kérdőíves vizsgálatok KÖZÖSSÉGI NEVELÉS 1. A közösségi nevelés feladata Pedagógusaink feladata, hogy tanítási órákon, valamint tanórán kívüli foglalkozásokon olyan feladatokat adjanak, szabadidős programokon olyan pedagógiai helyzeteket teremtsenek, melyeknek során a gyermekek személyisége és közösségi magatartása a kívánt irányban fejlődjön. Feladatunknak tartjuk a közéletiségre való felkészítést. Megismertetjük tanítványainkkal azokat a fórumokat, ahová problémáikkal fordulhatnak, illetve ahonnan a megfelelő információt beszerezhetik. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink pontos visszajelzést kapjanak személyiségükről és a közösségben elfoglalt helyükről. 2. Tanulóink közösségi magatartását a következők jellemzik: - együttműködés munkában - együttműködés a szabadidőben - az iskola, és az osztály közös céljainak ismerete, és elfogadása
67
az osztályközösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme - az iskolai közösséghez, mint csoporthoz való tartozás öröme - odafigyelés a környezetre - odafigyelés a társadalmi környezetre -
3. A közösségi nevelés színterei az iskolában: -
szakóra versenyek szakkörök napközi, tanulószoba speciális foglalkozások (úszás, dráma) szabadidős tevékenységek iskolán belül és kívül kirándulások erdei iskola nyári táborok beszélgetések
4. Az osztályközösségek meghatározó szerepe Intézményünk legnagyobb közössége az iskolai közösség. Az iskolában a diákok hagyományos osztályokba osztva tanulnak. A közösségfejlesztés talán legfontosabb színtere az osztály. Mivel a tanuló életének tetemes idejét tölti ebben a közösségben, nagyon meghatározó számára annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere. Az osztály közösségi munkájának szervezésében, irányításában kulcsszerep jut az osztályfőnöknek. Az osztályfőnökök tevékenységét az osztály diákbizottsága segíti. Fontos az osztály közös céljainak és szilárd közös értékrendjének meghatározása és elfogadtatása. A közös cselekvés színterei a közös célokból és feladatokból részben következnek, részben pedig az osztályok maguk határozzák meg. Az osztályközösség az alábbi feladatokban játszhat meghatározó szerepet: - minden egyes tanuló pozitív irányú befolyásolása - az egyéni értékek felismerése, - egymás tiszteletben tartása, - egymás kölcsönös segítése a tanulásban, az egyéni beilleszkedési problémákban, - a másik gondjainak felismerése, problémáik megoldásában történő segítése,
68
- a másság elfogadása, tolerancia. 5. Tevékenységi formák Játékok: − szituációs − szimulációs − közösségi Vita, érvelés: − irodalmi művek élethelyzetei /magyartanár/ − napi életünkből vett példák /osztályfőnök/ − osztályban történt események /osztályfőnök/ Közösségi szabályok megfogalmazása Közösség környezetének alakítása Egy cél érdekében végzett közös tevékenység Versenyek Közös szórakozás (kulturális, sport) A város történetének, nevezetességeinek megismerése A közösségi nevelés területének vizsgálati módszerei: - szociometriai mérés - tesztlapos adatgyűjtés - interjúkészítés A közösségi magatartásra nevelés teljesítésének kritériumai: - konfliktusmentes kapcsolat az iskola környékén lakókkal - a gyermek kulturált viselkedése, különös tekintettel a kommunikációra - feladatok vállalása és teljesítése - tevékeny részvétel közösségi munkában, az iskola közéletében - képes segítségnyújtásra
69
VI. HAGYOMÁNYOK 1. A hagyományok szerepe a közösségfejlesztésben Az iskolánkban számos közösség alakul és működik a diákok különböző érdeklődési köre szerint, önkéntes szerveződés alapján a hagyományos osztályközösségek mellett. Ilyenek például a szakkörök. Iskolai hagyományaink őrzése, ápolása és továbbfejlesztése szervesen illeszkedik nevelési elgondolásainkba. A hagyományok ápolásának célja, hogy diákjaink ne csak racionálisan, hanem érzelmileg is kötődjenek iskolájukhoz. A hagyományok őrzése egy sajátos arculatot biztosít az iskolánknak, és segít megkülönböztetni intézményünket a többi hasonló képzést nyújtó iskolától. Színesíti a diákéletet, tovább bővíti a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségeket, a szabadidő egészséges és kultúrált eltöltését, fejleszti az együttműködési készséget és segíti a harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását. Fontos a kultúrált szórakozás elsajátítása is. Ezért elengedhetetlen a néptánc és a társas táncok tanítása is. A farsangi ünnepélyeken és más vidám rendezvényeken a kultúrált szórakozás, a szabadidő értelmes eltöltése, ennek elsajátítása a célunk. A mai világban a kulturált szórakozás hagyományainak ápolása, illetve új formáinak kialakítása különösen fontos. A lehetőségektől függően színház, hangverseny és múzeum látogatásokat szervezünk. Az iskolai ünnepélyeken a gyerekek bemutathatják zenei tudásukat, felléphetnek szavalók, színjátszók és az énekkar. Képzőművészeti kiállításokon legszebb alkotásaikkal ismertethetik meg az érdeklődőket. 2. Kulturális és sport hagyományaink Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának érdeke. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását szolgálják, a tanulókat az egymás iránti tiszteletre nevelik.
70
Az állami ünnepeinket, valamint iskolánk hagyományos rendezvényeit az adott tanév munkatervében rögzített módon tesszük emlékezetessé. Az évente megrendezett ünnepélyeink - aktualitásuk mellett - jó alkalmat teremtenek kulturális céljaink megvalósítására. A március 15-e, október 6-a és október 23-a eseményeiről történő megemlékezés mellett a tanévnyitó, a ballagás, s a tanévzáró is lehetőséget kínál irodalmi és zenei betétek meghallgatására. A nagy ünnepek megünneplésében a műfaji sokszínűségre törekszünk, műsoros megemlékezés helyett időnként közösen filmet nézünk, emlékhelyeket látogatunk, vetélkedőket szervezünk. Ünnepélyek Intézményi szintű ünnepély: - tanévnyitó ünnepély - Október 23-a, a Köztársaság kikiáltásának évfordulója - karácsonyi ünnepély - Március 15-e, 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója - tanévzáró ünnepély Az intézmény hagyományos rendezvényei és táborai Rendezvényeink: - diákév megnyitója - takarítási világnap - október 6-a, Aradi vértanúkra emlékezés - egészség-hét - fecskeavató (első osztályosok avatása) - karácsonyi koncert - farsangi rendezvények - Petőfi-hét - iskolai gála - húsvéti játszóház - gyermeknapi rendezvények - diákév zárása Táborok, tanulmányi utak: - sítábor Ausztriába - nyelvi tanulmányi út Angliába - őszi szakmai út a pedagógusok számára
71
-
tavaszi szakmai út a pedagógusok számára osztálykirándulások balatoni iskolai tábor soltvadkerti iskolai tábor vándortábor erdei iskola tánctábor
3. Beiskolázási hagyományaink Iskolánk minden tanév őszén nyílt napokat szervez óvodások számára. Az akció alapvető célja az iskola minél szélesebb körben történő bemutatása, népszerűsítése az érdeklődők számára. Ebben az időszakban az iskolánk iránt érdeklődő óvodások, szüleik, óvodapedagógusok megismerhetik az iskola szaktermeit, laboratóriumait, és átfogó képet kaphatnak az intézményről. Intézményünk az óvodáknak szóló - Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által összeállított – tájékoztató kiadványát minden évben aktualizálja. Az óvodák számára ismertető plakátokat készítünk, valamint szülői fórumot és szülői értekezletet is tartunk leendő első osztályosaink számára. 4. A tanulói jogviszony létesítése A tanulói jogiszony létesítésével kapcsolatban az a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezik. Belépés az iskolánkban induló első évfolyamra A belépés feltétele: - a gyermek az adott év május 31. napjáig töltse be a 6. életévét - szellemileg, egészségügyi szempontból legyen iskolaérett - a szülő kötelezettségvállalása: 1/ tudomásul veszi és elfogadja iskolánk pedagógiai programját, vállalja a tanulókra, szülőkre vonatkozó kötelezettségeket 2/ amennyiben gyermeke emelt szintű angol nyelvi osztályba nyer felvételt elfogadja, és vállalja ennek jellegéből adódóan a fokozott anyagi és szellemi terheket
72
A tanulók kiválasztásának elvei és módja: - iskolánk Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által kijelölt körzethatáron belül – ha azt az oktatási törvényben előírt tanulócsoport létszáma lehetővé teszi – köteles felvenni a tanköteles korú gyermekeket - emelt szintű angol idegen nyelvű osztályaink városi beiskolázásúak - az iskola első évfolyamára jelentkező gyermekek szüleinek a beiratkozáskor meg kell jelenniük a beiratkozáshoz szükséges okmányokkal - angol emelt szintű első osztályunkba való felvételhez minden gyermeknek elbeszélgetésen kell résztvennie, melynek tapasztalatairól a tanítók feljegyzéseket készítenek. A beszélgetés célja: kommunikációs készség, alkalmazkodó képesség megfigyelése. A beiratkozás módja, fellebbezési lehetőségek: - a tanulók felvételéről valamennyi évfolyamunkon az igazgató dönt - emelt szintű első osztályunkba való felvételről a beíratást megelőző felvételi beszélgetés során közreműködő pedagógusok javaslata alapján az igazgató dönt - az igazgató írásban értesíti a szülőket, hogy melyik induló osztályba nyert felvételt a gyermek, vagy indokolja az elutasítást - a hatályos törvények szerint a szülőnek jogában áll fellebbezni - ha a szülő elfogadja gyermeke adott osztályba való felvételét, létrejön a tanulói jogviszony
73
VII. BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 1. A beilleszkedési nehézségek feltárása A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad aki jó fellépéssel rendelkezik, s mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. A beilleszkedési zavarok gyakran csak átmeneti jelenséget mutatnak, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban az iskolai követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 10-14. életév, a felső tagozatba lépés időpontja. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, az iskolai teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák.
74
2. Magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységünk célja Alapvető célunk, hogy ezeket a súlyos beilleszkedési és magatartási nehézségeket az iskola a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladatot állít minden pedagógusunk elé. 3. Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére Iskolánk az alábbi megoldásokkal törekszik arra, hogy a problémás tanulóink konstruktív tevékenységek, véleménycserék, beszélgetések formájában vegyenek részt a kortárs interakciós folyamatokban: - Nélkülözhetetlen a diákjaink szociális környezetének pontos ismerete. - Igen fontos feladat számunkra az érzelmi egyensúly helyreállítása a diák és környezete között. Pozitív érzelmi kapcsolatot teremtünk. A szociális sikerek mellett biztosítjuk a teljesítménybeli sikereket is. - Nélkülözhetetlennek tartjuk az egyéni bánásmódot. Felhasználjuk a drámapedagógia eszközeit, a szerepjátékokat és az élménybeszámolókat. - Olyan pedagógiai légkört alakítunk ki, amely biztosítja a diákok személyiségének egészséges fejlődését, és eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. - Egyéni motivációs bázisuk megismerésére építve igyekszünk sikerélményhez juttatni tanulóinkat. - Felzárkóztató, pótló foglalkoztatásokat szervezünk, szükség esetén tanulás módszertani, tanulástechnikai segítség nyújtásával biztosítjuk az előrehaladásban elmaradt tanulók felzárkózását. - Osztályfőnöki órákon, személyiségfejlesztő tréningeken fejlesztjük diákjaink önértékelési, önismereti képességeit. - Szülői tájékoztatást tartunk a nevelési problémákról, a devianciák veszélyeiről. - Táborokat szervezünk. A táborozás ideje alatt az ott lévő tanárok és az osztályfőnökök képet kapnak a tanulók közösségben
75
mutatott viselkedéséről, kultúráltságukról, esetleges szélsőséges megnyilatkozásaikról. - A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulóink számára a nevelési tanácsadóval, valamint a szakszolgálatokkal együttműködve segítséget nyújtunk. - Igénybe vesszük az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szolgáltatásait. 4. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő problémák megelőzése Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő problémák megelőzése iskolánk valamennyi pedagógusának a feladata. Nagy hangsúlyt fektetünk a prevenciós tevékenységünk gyermeknevelésben érintett felnőttek szoros kapcsolatára:
során
a
A szülők és a pedagógusok kölcsönös bizalmon alapuló együttműködő kapcsolatának kiépítése. Ennek formái: családlátogatás, fogadóórák, közösségi rendezvényekben aktív szülői részvétel. - A leendő elsőosztályosaink óvónője és a majdani tanító konzultációja. -
A gyermekközösségen belül a következő tevékenységeket gyakoroltatjuk: figyelmesség, segítőkészség, türelem, megértés, stb.
76
VIII. A TEHETSÉGGONDOZÓ, KÉPESSÉGFEJLESZTŐ
TEVÉKENYSÉGÜNK 1.
A tehetséggondozás, képességfejlesztés célja
A tehetséggondozó, képességfejlesztő munkánk célja tanítványaink személyiségének sokoldalú következetes fejlesztése, figyelembe véve az egyes korosztályok életkori sajátosságait, teljesítõképességét. A tehetség felismeréséhez a következő személyiségjellemzõt vesszük figyelembe: - átlagon felüli képességek - kreativitás - feladat iránti elkötelezettség Pedagógiai munkánk során szilárd alapokat teremtve nyitottá, fogékonnyá, az értékek befogadására és kreatívvá kívánjuk fejleszteni diákjainkat. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, egyéni bánásmód, az önálló munkáltatás és a differenciáltság jellemzi. 2. A tehetséggondozás feltételei Tehetséggondozó programok, foglalkozások szervezése. Az iskola számára a fenntartó biztosítson megfelelõ pénzügyi keretet a szakkörök, fakultáció, tehetséggondozó foglalkozások mûködtetéséhez. A tehetségnevelési programban résztvevõ pedagógusaink továbbképzése. Szülõkkel való együttmûködés. 3. Tehetséggondozó, képességfejlesztő tevékenység területei Iskolánk a kötelező órakereten kívül tanórán kívüli tevékenységekre is ösztönzi tanulóit. Lehetővé teszi a tehetség, a képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését szolgáló programok beindítását. A tanulás megtanítása mellett az iskolai élet színesítése, a szabadidő értékes és érdekes kitöltése a célunk. Petőfis Tanítványinkért Alapítvány A tehetség és a képesség kibontakoztatását segítő lehetőségek között az alapítvány különleges szerepű. Az alapítvány célja és feladata kezdetektől fogva az iskolában folyó nevelési-oktatási tevékenység segítése. Az alapítvány forrásai
77
felhasználhatók többek között a nyelvtanulás ösztönzésére, illetve a tanulók kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkájának elismerésére. Az alapítvány támogatja a kiemelkedő képességű és szorgalmú tanulókat. Szakkörök A tehetség, a képesség kibontakozását, a kedvenc terület elmélyültebb tanulmányozását szolgálják a szakköreink. Az évente értékelt és újra indított szakköri programok tehetségeket hozhatnak a felszínre, s lehetővé teszik a képességek felmérését és fejlesztését. A szakköröket szaktanárok vezetik, s a program alakulására a résztvevők is hatással vannak. Tantárgyi versenyek Kimondottan a tehetségek érvényesülését, a szaktantárgyak népszerűsítését szolgálják az évente megrendezett tantárgyi versenyek. A házi megmérettetéseken kívül városi, illetve országos tanulmányi versenyeken is részt vesznek diákjaink. Az elért jó eredményeket kapcsolódó tantárgyainkban is jutalmazzuk. Az országos döntőbe jutott versenyzőink számára felkészítő foglalkozásokat is szervezünk. Közös színház- és múzeumlátogatások A kulturális hagyományok megőrzésére, más kultúrák értékeinek megbecsülésére, a kulturális igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumélmények. A színházlátogatások az egész tanévet behálózzák, a darabokat sokszor a tananyaghoz illesztik, s értékes segítséget nyújtanak az irodalmat tanító szaktanár számára. A múzeumlátogatások részben a hagyományos iskolai eseményekhez kapcsolódnak, de programba iktatott múzeumi napot is szervezünk. Könyvtárhasználat Iskolánk könyvtára gazdag kézikönyvtárral, korszerű ismerethordozókkal a közvetlen ismeretszerzés segítésén túl a "kitekintéshez" is elvezet. Megtanít az egész világon egyformán alkalmazható könyvtárhasználat technikájára. Közvetett segítséget nyújt az internet adatbázisainak használatához is. Osztályainknak szervezett könyvtári órákon diákjaink tájékozódhatnak az iskolai könyvtárhasználatról. Osztálykirándulások
78
Földrajzi adottságaink, hazánk különböző tájainak megismerését szolgálják az évente megszervezett osztálykirándulások. Tanítványaink az ország különböző tájait bejárva komplex programokon vesznek részt (túra, városnézés, sport, múzeumlátogatás). A kirándulások tehát a kellemes és a hasznos időtöltést egyaránt szolgálják. Az osztálykirándulások finanszírozása a szülők önkéntes finanszírozásával lehetséges. Szabadidősport Az iskolai szabadidősport helyszíne a tornaterem, az udvar és a kondicionáló helyiség. Az iskolában alapvetően labdarúgás, asztali teniszezés, tollaslabdázás és erőfejlesztő gyakorlások valósíthatók meg.
79
IX. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM 1. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulóifjúságának többsége rendezett családi háttérrel rendelkezik és jellemzően jó az iskola és a szülői ház együttműködése és kapcsolattartása. A gazdasági és társadalmi változások következtében a családok életében felhalmozódó problémák hatnak az iskolára, a gyermekek nevelésére és gondozására. Egyre több a veszélyeztető tényező: a családok széthullása, elszegényedése, túlzott anyagias szemlélet, munkanélküliség. A gyermek egészséges fejlődését biológiai-, fiziológiai-, szociális- és pszichés sérülések fenyegethetik, amelyek gyakran összefüggenek egymással. 2. Hátrányos helyzet és veszélyeztetettség Hátrányos helyzetűek Azokat a tanulókat tekintjük hátrányos helyzetűeknek, akiknek alapvető szükségletkielégítési lehetőségei korlátozottak. Családjuk, szűkebb társadalmi környezetük elsősorban szociális, kulturális téren az átlaghoz képest negatív eltérést mutat. A hátrányos helyzet kialakulásához vezető tényezők: alacsony jövedelem, fogyasztási szint, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsági, műveltségi szintje. Ezek a hátrányok esélyegyenlőtlenséghez vezetnek. A csonka családban nevelődő tanulóknál a hátrányok halmozottan jelentkezhetnek. Segítséget jelenthetnek a hosszabb-rövidebb ideig tartó támogatások, az anyagi segélyezés, az ingyenes étkezés biztosítása, a tankönyvtámogatás, stb. A közbelépés halogatása esetén a hátrányos helyzetből kialakulhat a veszélyeztetettség. Veszélyeztetettség A törvény szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Az ilyen családban gyakori a devianciák halmozott előfordulása (alkohol, drog, brutalitás, bűncselekmény). Következmény lehet a gyermekeknél is megjelenő deviáns magatartási formák kialakulása, a negatív társadalmi csoportokhoz való csatlakozás, az alkoholizálás, a
80
kábítószer-élvezet. Ilyen esetben segíteni csak tartós, szakember által nyújtott támogatással lehet. 3. Az iskolai ifjúságvédelmi tevékenység célja és folyamata Az ifjúságvédelmi tevékenység célja Iskolánkban két ifjúságvédelmi felelős látja el az ifjúságvédelmi munkát. Az ifjúságvédelmi felelősök irányításával ifjúságvédelmi tevékenységünk célja az, hogy megelőzzük, elhárítsuk vagy enyhítsük azokat, a gyermekekre ható károsodásokat, amelyek a személyiségfejlődést megzavarják vagy gátolják. Segítsük azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesítését, amelyek hozzájárulnak a tanulók egyénileg és társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Az ifjúságvédelmi tevékenységünk áthatja az iskolánk teljes nevelési szellemét. Az iskolai gyermekvédelem komplex és preventív tevékenységi rendszer, amelyet a gyermeki szükségletek (szeretet, biztonság, esélyegyenlőség, egészségvédelem) és jogok kiteljesítésére való folytonos törekvés jellemez. Ez a tevékenység nagyfokú érzékenységet, empátiát, tapintatot, szakértelmet igényel. Csak akkor lehetünk eredményesek, ha a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényesítését tartjuk elsődlegesnek, és ennek kapcsán szoros együttműködést alakítunk ki valamennyi résztvevő között.
81
Az ifjúságvédelmi tevékenység folyamata A folyamat leírása: Tevékenység Módszer A veszélyeztetett és a tájékozódás hátrányos helyzetű tanulók megfigyelés felderítése beszélgetés
Szociális hátrányok enyhítése: étkezési hozzájárulás tankönyvvásárlási támogatás rendkívüli szociális segélyek tanulmányi ösztöndíjak (iskolai, kerületi, fővárosi, orsz.) Egészséges életmód Kultúrált szabadidő Bűnmegelőzés Drogprevenció
felmérés információk igazolások
előadások programok önismeret-és emberismeret óra beszélgetések viták Osztályok év eleji és igény tájékoztatás szerinti látogatása, beszélgetés fogadóórák diákoknak és szülőknek, kapcsolat a DÖK-kel Pontos adminisztráció felmérés vezetése Statisztikák készítése, értékelése
Felelős gyerm.véd.felelős osztályfőnökök szaktanárok pszichológus fejl. pedagógus logopédus orvos védőnő gyermekvédelmi felelős osztályfőnökök gazdasági vezető
Határidő szeptember végig átfogó utána folyamatos
folyamatos
gyermekvédelmi felelős folyamatos osztályfőnökök szaktanárok külső előadók szabadidő-felelős orvos, védőnő gyermekvédelmi felelős folyamatos
gyermekvédelmi folyamatos felelős
82
Tevékenység Módszer Aktív részvétel iskolai értekezleteken, megbeszéléseken Az iskola képviselete külső programokon, rendezvényeken Szükség esetén egyeztetés kapcsolatfelvétel a külső, megbeszélés gyermekeket segítő kerületi intézményekkel
Felelős Határidő gyermekvédelmi felelős folyamatos
gyermekvédelmi folyamatos felelős
4. Az ifjúságvédelmi tevékenység feladatai Általános gyermekvédelmi feladataink Legfontosabb gyermek- és ifjúságvédelmi feladatunknak családi nevelésből, a tanulóink környezetéből fakadó ártalmak, zavarok kiküszöbölése, enyhítése. Ennek megvalósítása érdekében különböző tudományokat (pedagógia, pszichológia, jog, szociálpolitika, szociálpszichológia, stb.) szakmai tevékenységeket, intézménytípusokat használ fel és veszünk igénybe. A gyermekek személyiségfejlődésében jelentkező károsodások az énfejlődésben, az erkölcsi magatartásban, az értékorientációkban és az igényszintben, esetleg az aktivitás vonatkozásában jelentkeznek, mint viselkedési és kedélyéleti zavarok. Ilyen lehet például a csökkent teljesítőképesség, a kriminális vagy neurotikus irányú fejlődésre való hajlam, és az egyén személyiségét negatívan befolyásoló, gyakran a környezetét is bántó jelenség. Mivel a gyermekvédelem és a pedagógia elválaszthatatlan egységet alkot, iskolánk alapvető célja, hogy pedagógiai munkájának minden területén a prevenció gyakorlata érvényesüljön, s valljuk, hogy a megelőzés szempontjából fontos az olyan pszichés körülmények biztosítása, amelyekben a tanulók jól érzik magukat. A prevenciós munkánk eredménye, ha a tanuló képessé válik a társadalmilag el nem fogadott jelenségekkel szembeni önvédelemre, s a destruktivitás helyett az önfejlesztő, építő magatartásformát választja. A társadalomban végbemenő folyamatoktól elválaszthatatlanul iskolánkban is nő a szociális, a családi, az egészségügyi vagy egyéb okokból fakadó hátrányos tanulók
83
létszáma. Folyamatos és legfőbb feladat a hátrányokból fakadó veszélyeztetettség megelőzése. Ha az előforduló veszélyeztetettség fennállását nem tudjuk pedagógiai módszerekkel megoldani, akkor jelezzük azt a gyermekjóléti szolgálatnál. Az iskolánk gyermekvédelmi munkájának egyik legjellemzőbb feladata: az egyéni problémáját nehezen kezelő, érzékeny, elsősorban lelki gondokkal küzdő diákok segítése. A leggyakrabban előforduló pszichés problémák a következők: - szorongások, félelmek, - családi problémák, - kortárskapcsolati konfliktusok, - a serdülőkorral járó mentális gondok, - lelki traumák Ifjúságvédelmi tevékenységgel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk Információkat nyújtunk az iskola ifjúságvédelmi tevékenységéről, a lehetőségekről, az iskolán kívüli segítő szervezetekről, az ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről a gyermekeknek, a szülőknek, a pedagógusoknak. Folyamatosan kapcsolatot tartunk az osztályfőnökök, a szaktanárok, az iskolaorvos, a könyvtáros a diákönkormányzat vezetője, szakszolgálatok (nevelési tanácsadó, önkormányzat, családsegítő központ, stb.), valamint a fenntartó munkatársai között. Kapcsolatot tartunk a családokkal: szülői értekezletek, személyes beszélgetések, fogadóórák, szülőknek szóló tanácsadások formájában. Feltáró, megszüntető tevékenységünk: a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók problémáinak felismerése, feltárása, a problémák okainak megkeresése, segítségnyújtás, krízishelyzetek kezelése. Prevenciós tevékenységünk: személyiségfejlesztés, értékközvetítés, közösségfejlesztés, beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók segítése, a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek. Pedagógiai eljárások: folyamatos mentálhigiénés tanácsadások, egyéni, segítő beszélgetések, megfelelő szakemberek bevonása, szükség esetén családlátogatás, a család bevonása a probléma megoldásába, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási előmenetelének figyelemmel kísérése, tanulás módszertani
84
ismeretek nyújtása, speciális közösségi foglalkozások konfliktuskezelési, szabadidős foglakozások).
(önismereti
órák,
Egészségnevelő tevékenységünk: felvilágosító, megelőző munka: a családi életre nevelés, egészségvédő programok, egészségügyi szűrővizsgálatok, kiemelten kezelt témák: a szenvedélybetegségek megelőzése (dohányzás, alkohol, drog), fontos feladatunk az iskolai drogstratégia gyakorlati alkalmazása. Az iskolai könyvtárunkban korszerű könyvek, CD-k, CD-ROM-ok, videó filmek segítik a tájékozódást, felvilágosítást. 5. Kapcsolattartás, kapcsolatok kiépítése A veszélyeztetett gyermekek felderítése a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős koordinálásával kiemelten az osztályfőnökök feladata. Az osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel (személyesen és telefonon), szükség esetén családot látogat. Meghatározó szerepe van a fogadóóráknak és a szülői értekezleteknek. Fontos az osztályfőnökök és a szaktanárok kölcsönös folyamatos együttműködése is. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős iskolán belül folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, a szaktanárokkal, az iskolaorvossal, a védőnővel, az iskolai drogkoordinátorral, a könyvtárossal (szakirodalom folyamatos bővítése), a diákönkormányzatot vezető tanárral. Szükség esetén iskolánk felveszi és tartja a kapcsolatot az illetékes önkormányzatokkal, a gyámügyi hatósággal, az állami gondozást végző otthonokkal, a gyermekvédelmi szakellátó intézményekkel, a rendőrséggel és a nevelési tanácsadóval. Az iskolánkban iskolaorvos rendel, a gyerekek évenként egészségügyi szűrésen vesznek részt. Délutáni tanulási lehetőséget biztosítunk a rászorulóknak. 6. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseink tájékoztatási kötelességei A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőseink tájékoztatják a tanulókat - az ifjúságvédelmi felelős személyéről, - az ifjúságvédelmi tevékenységről, s annak lehetőségeiről, - az ifjúságvédelmi segítő szervezetekről, - az iskolán kívül igénybe vehető ifjúságvédelmi szakellátó intézményekről (Gyermekjóléti Szolgálat, segély telefon).
85
Tájékoztatja a szülőket - az ifjúságvédelmi felelős személyéről (mikor, hol érhető el) - az iskolai és az iskolán kívüli segítő, szakellátó szervezetekről. Tájékoztatja a pedagógusokat - a szakirodalomról, - a pályázati lehetőségekről, - a továbbképzési lehetőségekről, - az ifjúságvédelmi segítő és szakellátó intézményekről. 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk tanulói között minden évfolyamon találhatók tanulási kudarccal küzdő diákok. Ez a tény a felzárkóztatás pedagógiai feladata elé állítja az intézmény valamennyi pedagógusát. A felzárkóztatás kiinduló pontja a problémák feltárása, a tanulási gondokkal küzdő tanulók felismerése. A tanulókat segítő tevékenységeink Az iskolánk ellátja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával kapcsolatos tevékenységeket. Felzárkóztatást szervezünk a tanórán (differenciált egyéni és csoportos foglalkoztatással), a nem kötelező tanórai foglalkozás keretében a tanuló érdeklődése, igénye szerint, illetve egyéni - egy-három tanuló részére szervezett foglalkozások keretében. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó délutáni különfoglalkozások, a korrepetálások jelentik. Az évről-évre újra meghatározott, szaktanárok vezetésével szervezett korrepetálási programokat szervezünk lehetővé téve a gyengék, illetve a tanórákat mulasztók számára a szakmai lemaradás megszüntetését. Az egyes foglalkozások gyakorlásból, a felvetődött kérdések megválaszolásából, illetve a tananyag újra magyarázásából állhatnak. A tanulási, beilleszkedési, és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára a nevelési tanácsadóval együttműködve - szükség esetén - pszichológus segítségét kérjük. Igénybe vesszük az Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda szolgáltatásait. Segítünk a gyerekeknek megtalálni azokat a szakértő szervezeteket, amelyek segítséget tudnak nyújtani.
86
Külön figyelmet fordítunk a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási-nevelési feladataira, az egyéni problémák kezelésére. Számukra – szükség esetén – egyéni haladási tervet dolgozunk ki. 8. A felzárkóztatási program értékelése A felzárkóztatási programunk eredményességéről az osztályfőnökök folyamatos visszajelzéseket szereznek, s a félévenként megrendezésre kerülő nevelőtestületi értekezleteken számolnak be. A tanácskozáson az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök kölcsönösen informálják egymást, s közösen döntenek a további intézkedésekről. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök és a szülők bevonásával tanulónként értékeli a felzárkóztatást segítő program eredményességét.
87
X.
SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
1. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. Az iskola életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. 2. Helyzetfeltárás A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünk legfontosabb feladata a szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése. Ez a tevékenység alapvetően az osztályfőnökök feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat. 3. Hátránykompenzáció A szociális hátrányok enyhítését a következő módon valósítjuk meg: - Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ingyenes tankönyvtámogatás, étkeztetési támogatás, beiskolázási támogatás). - Természetbeni ellátást nyújtunk (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyv biztosítása), - A szociokulturális hátrányokat enyhítjük (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, jól felszerelt könyvtárral a kulturális
88
hiányok pótlása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése). - Felvesszük a kapcsolatot a szakszolgálati intézményekkel - Drog és bűnmegelőzési programokat szervezünk. - Nyomon követjük a pályázati lehetőségeket és azokon részt veszünk. - Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődését elősegítjük.
89
XI.
A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
Az együttműködés iskolánkban nem más, mint szülők, a tanulók és a pedagógusok közös részvétele a gyermek személyiségének és tudásának fejlesztésében. Az együttműködéshez megfelelő kommunikációs formák működtetését tartjuk fontosnak. Kommunikáció minden olyan tevékenység, forma, folyamat, amelyben információ továbbítása történik. Célja a partnerek kölcsönös információhoz jutása. 1. A szülők – pedagógusok együttműködése Az együttműködés célja Iskolánkban az együttműködés célja az, hogy a szülők az iskolai munkába, közösségi életbe betekinthessenek. Lehetőségeik, elfoglaltságuk szerint vállaljanak részt az együttműködésben azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. Vegyenek részt közös gondjaink, problémáink megoldásában. A pedagógusnak legyen lehetősége a szülőkkel való konzultációra, a fejlesztéshez a családi háttér szükséges megismerésére. Alakuljon ki közöttük partneri kapcsolat. Az együttműködés feladata Az együttműködés feladata szülők bevonása az iskolai életbe. Azoknak a formáknak az alkalmazása, amelyekkel hatékonyan megoldható a tartalmas, szükséges és elegendő kapcsolat a rendszeres és időben történő információáramláshoz. Az együttműködés formái - szülői értekezletek - fogadóórák - egyéni kapcsolatfelvétel - szülők közösségének részvétele az osztály életében - szülői szervezet megbeszélései - nyílt tanítási nap - ellenőrző, üzenő füzet - hírlevél - rendezvények - hirdetőtábla
90
- kérdőíves vizsgálatok 2. A tanulók – pedagógusok együttműködése Az együttműködés célja Az együttműködés célja a folyamatos, kiegyensúlyozott, feszültségmentes kapcsolatban az egyéni képességeknek megfelelő eredmények elérése, a személyiség kibontakoztatása az oktató-nevelő munkában. Az együttműködés feladata Az együttműködés feladata a diákok bevonása a tanórai munkába, és az iskolai életbe. Az együttműködés formái - tanórai munka - osztályfőnöki órák - közösségi programok - egyéni beszélgetések - diákönkormányzat, diákparlament - kérdőívek, vizsgálatok 3. Az együttműködésben résztvevő szervezetek formái Tanári szervezetek: tantestület, munkaközösségek. Szülői szervezet: szülői munkaközösség – saját szervezeti szabályzata alapján működik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre bontott feladataihoz. Diák szervezetek: osztály diákönkormányzat, iskolai diákönkormányzat.
91
XII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ
SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 1. A tanulók fizikai állapotának mérésének célja A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) kimondja, hogy „…az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulóink életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programunk elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az utóbbi évek vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerekek egészségi állapota fokozatosan romlik, s a bajok között vezető szerepet játszanak a gerincbetegségek. Ezért a kerettantervünkbe is bekerültek a tartásjavító gerinctorna gyakorlatai. Iskolánkban a Hungarofit tesztsorral mérjük a tanulóink fizikai teljesítményeit. 2. A fizikai fitness-szint mérésének legfőbb faktorai A fizikai fitness-szint legegyszerűbb módon: az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az izomerővel (általános fizikai teherbíró-képeséggel) fejezhető ki a fizikai fitness-szint mérésével, ellenőrzésével kettős feladatot oldunk meg: - megállapítjuk a pillanatnyi teljesítményt (diagnózis, ami nélkülözhetetlen kiindulópont a kondícionális képességek, képesség együttesek fokozatos fejlesztéséhez), - ismételt mérések esetén nyomon követjük a változás, fejlődés irányát (prognosztika) A hazai és nemzetközi szakirodalom a kondícionális képességek közül a fizikai fittség fő faktorainak: - az alap állóképességet (aerob teljesítőképességet) és főként a törzs tartóizomzatának erejét, erőállóképességét jelöli.
92
3. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek A mérések általános szempontjai - A tanulóink valamennyi tesztet testnevelési, sportfelszerelésben hajtják végre. - Valamennyi tesztet az iskola tornatermében végezzük el. csúszásmentes padlón, sportcipőben. - A teszteket szigorú sorrendben hajtjuk végre körkörös rendszerben. Minden állomásnál felírjuk a tanulót azonosító sorszámot. - A teszteket a pontos végrehajtási utasítások alapján hajtják végre diákjaink. - A tesztek között a tanulóinknak pihennie kell. - A tanulók nem próbálhatják ki a teszteket előre, kivéve, ha a teszt végrehajtási utasításában nincs erre külön utalás. - A méréseket megfelelően motiválva hatják végre a tanulóink. A mérés vezetője ösztönzi őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra. - Ha a motoros teszteket és a kardio-respiratorikus állóképesség tesztjeit azonos napon mérjük, akkor először a motoros teszteket végeztetjük el. A motoros tesztek és végzésük ajánlott sorrendje 1. Dinamikus láberőt mérő teszt: 2. Törzserőt mérő teszt: 3. Törzserőt mérő teszt: 4. Funkcionális karerőt mérő teszt 5.
helyből távolugrás hanyattfekvésből felülés térdérintéssel hasonfekvésből törzsemelés és leengedés fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás
Kardio-respiratorikus állóképességi teszt: a) 6 perces futás Cooper teszt- szerűen (csak első osztály számára) b) 12 perces futás- Cooper teszt (2-8. évfolyamok számára)
Az általános fizikai teherbíró-képesség adatait tanulónként táblázatban rögzítjük. Az őszi és a tavaszi eredmények külön pontértéket tartalmazó táblázatból határozzuk meg. A motoros tesztekben elért teljesítmények pontértékeinek összege
93
alapján diákjaink önmagukat is minősíthetik az általános fizikai teherbíróképességüket vizsgálva. Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 0 21 41 61 81 101 121
- 20,5 pontig - 40,5 pontig - 60,5 pontig - 80,5 pontig - 100,0 pontig - 120,5 pontig - 140,0 pontig
igen gyenge gyenge elfogadható közepes jó kiváló extra
94
XIII. AZ ISKOLA MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE 1. Minőségbiztosítás Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása. A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban tanulók, szülők, pedagógusok és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott - felfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusnak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra. Pedagógusainknak - akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében - egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változásokat iskolánk nevelő - oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvető célja partnereink elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. 2.
A minőségbiztosítás megvalósítása
Nevelőtestületünk a partnerközpontú működés megvalósítását az alábbi tervezet szerint valósította meg. -
A nevelőtestület elméleti felkészülése (belső továbbképzése) az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és
95
-
-
-
-
-
minőségbiztosítási rendszerének gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos feladatokra. Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés. (Az intézmény dolgozóinak - elsősorban pedagógusainak értékelése az intézmény helyzetéről, működéséről. Helyzetelemzés.) A partnerek - az érdekelt felek - azonosítása. (Mindazon partnerek összegyűjtése akikkel iskolánk kapcsolatban áll.) A partnerek - az érdekelt felek - iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségének felmérése. (A nevelőtestületnek meg kell ismernie a partnerek elvárásait az iskola működésével kapcsolatban, valamint azt, hogy a vélemények szerint iskolánk ezen elvárásoknak milyen mértékben képes megfelelni.) A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése. (Az iskolai dolgozók - nevelők - és a partnerek igényeinek és elégedettségvizsgálatának összehasonlító elemzése.) Intézkedési terv készítése a nevelő-oktató munka új - vagy módosított - céljainak elérésére. A nevelő-oktató munka új - vagy módosított - céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósítása. A nevelő-oktató munka új - vagy módosított - céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósításának értékelése az intézkedési tervben meghatározott időközönként. (Ha szükséges újabb – korrekciós - intézkedési tervet kell készíteni és megvalósítani.) Az irányított (belső) önértékelés meghatározása.
96
XIV. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az oktatásban alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. A tankönyvek kiválasztásának elvei Iskolánkban az egyes tantárgyakhoz felhasznált tankönyveket, segédkönyveket az adott tantárgyat tanító pedagógus a szakmai munkaközösség egyeztetésével választja ki. Tankönyvként az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott, az adott tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzékét alkalmazzuk. Iskolánkban az első osztályban elemző-összetevő módszerrel tanítjuk az olvasást, így a tankönyvek és a hozzá tartozó segédkönyvek kiválasztása ennek megfelelően történik. Olyan tankönyveket választunk, amelyben a szótagoló, vagy szótagolást segítő módszert követik. A munkaközösségek a tankönyveket tankönyvcsaládból választják.
felmenő
rendszerben,
azonos
A természettudományos tantárgyak tankönyvkiválasztásánál fontosnak tartjuk az azonos tankönyvcsalád használatát a tantárgyi integráció figyelembevételével. Az idegen nyelv oktatásához használt tankönyvek kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy az adott osztály emelt szinten vagy normál óraszámban tanulja az adott nyelvet. Tankönyvrendeléskor korszerű és olcsó tankönyveket rendelünk a szülői szervezet jóváhagyásával.
97
2. A taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatómunkánkat segítő eszközöket és felszereléseket a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete alapján elkészített dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola taneszközjegyzéke tartalmazza. A taneszközjegyzéket a pedagógiai program 2. sz. melléklete tartalmazza. Eszközbeszerzéseinknél a fenti eszközjegyzékben szereplő taneszközöket szerezzük be. A taneszközök kiválasztásánál legfőbb elvünk, hogy az a differenciált oktatást, csoportmunkát, valamint a begyakorlást segítse elő. A taneszközök beszerzésénél figyelembe vesszük a tantárgyi követelmények alapján – pedagógusaink tanmenetében rögzített – szükséges taneszközöket. Eszközparkunkat megújítjuk.
a korszerű
módszereknek
megfelelően
folyamatosan
98
XV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Pedagógiai Program módosítása Jelen Pedagógiai Program módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a Közoktatási Törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
3. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása Egyetértési jogot gyakorolt: - diákönkormányzat - szülői szervezet
Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Petőfi Sándor Általános Iskola Diákönkormányzata 2004. május 19-én egyetértési jogát gyakorolta, melyről jegyzőkönyv is készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Petőfi Sándor Általános Iskola 042-II/2004. sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő diákönkormányzati képviselők nevét. A jegyzőkönyv rögzíti a nyílt szavazás eredményét.
_____________________________ Nagy Gabriella a diákönkormányzat meghatalmazott képviselője
99
Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Petőfi Sándor Általános Iskola Szülői Szervezete 2004. május 19-én egyetértési jogát gyakorolta, melyről jegyzőkönyv is készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Petőfi Sándor Általános Iskola 043-II/2004. sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő Szülői Szervezet képviselőinek nevét. A jegyzőkönyv rögzíti a nyílt szavazás eredményét.
________________________________ Kilin Krisztina szülői szervezet vezetője Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a Petőfi Sándor Általános Iskola nevelőtestülete 2004. május 19. napján elfogadta, melyről jegyzőkönyv készült. A jegyzőkönyv megtalálható a Petőfi Sándor Általános Iskola 044-I/2004. sz. iktatószámon leiktatott dokumentumai között. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévő közalkalmazottak névsorát. A jegyzőkönyv rögzíti a nyílt szavazás eredményét.
______________________________ Kálnay Adél Közalkalmazotti Tanács vezetője, a nevelőtestület képviselője
Dunaújváros, 2004. augusztus 24.
Összeállította: Nagy Miklós igazgató
100
MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet:
Óratervi órák 2004/2005. tanévtől a 2011/2012. tanévig
2. sz. melléklet: Petőfi Sándor Általános Iskola taneszközjegyzéke
