1 Előszó Magyarország Alaptörvénye kimondja, hogy az állam feladata az, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Az Alaptörvényben foglaltak szerint minden magyar állampolgár, aki valamilyen oknál fogva – pl. anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság vagy önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség okán – nehéz szociális helyzetbe került, törvényben meghatározott támogatásra jogosult. Magyarország a szociális biztonságot a rászorulók tekintetében szociális intézmények és intézkedések rendszerén keresztül valósítja meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény ad felhatalmazást arra, hogy az önkormányzatok szociális és gyermekjóléti ellátásokról rendeletet alkossanak a helyi igények és élethelyzetek figyelembe vételével. Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének a szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló rendelete a 2013. január 1. napjától létrehozott járási hivatalok, valamint törvényi változások alapján önkormányzati segély néven létrehozott új segélyezési forma miatt – amely magában foglalja 2014. január 1-től az átmeneti, a temetési segélyt és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást – módosításra került. A 2013. január 1. napjától működő járási hivatali rendszer kiépítésével a szociális ellátások területén átrendeződésre került sor. Korábban a jegyzők hatáskörébe tartozó, normatív alapú (valaminek a végrehajtását jogszabályok által kötelezően előírtak alapján működő ellátási forma) ápolási díj és közgyógyellátás megállapítását, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való –biztosítási jogviszony nélküli – jogosultság megállapítását átvették a járási hivatalok. Ezzel a megosztással létrejött egy egységesen, központi irányítással működő szociális segélyező rendszer, amely az egész rendszerhez viszonyítva, csak egy kis szeletet ölel át. Ez az egységesített szociális segélyező rendszer azonban nem foglalja magában a helyi sajátosságokat figyelembe vevő, helyi ismereteket igénylő ellátási formákat, mint például a járási hivatalokhoz átkerült ápolási díj és közgyógyellátás méltányosságon alapuló részét, lakásfenntartási támogatást stb.
2 Kimondható azonban az, hogy a szociális ellátó rendszer a hatáskörök megosztásával kizárólag nem helyi önkormányzati feladat-és hatáskör, hanem a járások kialakításával területi feladatokat is érint. A szociális ellátás kistérségi, területi, regionális működtetése a szociális ellátó intézményeknél még erőteljesebben megfigyelhető, hiszen ezek a szociális ellátó intézmények társulások keretében végzik a feladataikat.
TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2003. (X. 12.) számú önkormányzati rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról, a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályozásáról (A módosításokkal egységes szerkezetben)
Akármilyen törvényt, kormányrendeletet, helyi rendeletet elolvas hegy hétköznapi ember, aki a mindennapi életében nem foglalkozik jogszabályokkal, akkor elsőként azzal a találkozik, hogy milyen szervezet, mikor, és milyen célból alkotott meg egy jogszabályt. Jelen esetben arról van szó, hogy a jogalkotó – akit egy magasabb rendű jogszabály hatalmazott fel rendeletalkotásra -, Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete 19/2003. számon, 2003. október 12. napján hatályba lépett rendeletében szabályozza a szociális és gyermekvédelmi ellátásokat. Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (a továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban: Gyvt.) alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Az önkormányzat által megalkotott rendelet tartalmazza, hogy milyen magasabb rendű jogszabály hatalmazza fel azzal a jogkörrel, hogy saját hatáskörben rendeletet alkosson. A szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló önkormányzati rendelet megalkotására a helyi önkormányzatokról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvények adtak alapot. A helyi rendelet, mint minden más jogszabály meghatározza azokat a pontos célokat, amelyekért egy rendelet megalkotásra kerül.
3 I. Fejezet Általános rendelkezések I. Cím A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Tamási város lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekjóléti ellátások formáit, szervezetét, a jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
Az első szakaszban megfogalmazódik az a konkrét cél, hogy Tamási város polgárainak szociális ellátását kívánja biztosítani ezen önkormányzati rendelet megalkotásával. II. Cím A rendelet hatálya 2. § 1 A rendelet hatálya kiterjed (1) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, vagy életvitelszerűen tartózkodási hellyel rendelkező: a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, e) az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgáraira, f) lakóhelytől függetlenül azokra a krízishelyzetben levő személyekre, akiknek az átmeneti segély, az étkezés, illetve a szállás biztosításának hiánya az életét, testi épségét veszélyeztetné vagy egyéb elháríthatatlan kárral járna. (2) 2 E rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 1
Mód: 15/2005.(IX.4.) ör. en 2 Mód: 27/2012. (X.31.) ör.
4 A rendelet második szakasza azt határozza meg, hogy kik azok a személyek, akik igénybe vehetik a rendeletben szereplő szociális ellátási formákat. Az ellátásokat igénybe vehetik azok a személyek, akiknek lakcímkártyájukon, vagy a régebbi típusú személyi igazolványukban állandó bejelentett lakóhelyként Tamási város szerepel, vagy tartózkodási helyük a városban van, vagyis az életüket itt élik, itt rendelkeznek olyan lakóhellyel, ahol „álomra hajtják a fejüket”. A rendeletben megfogalmazott ellátásokat magyar állampolgárok, vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal által kibocsátott bevándorlási, letelepedési engedéllyel rendelkező, magyar hatóság által menekültként elismert személyek, valamint a Magyarország területén hivatalosan élő külföldi személyek – pl. az Európai Unió tagországainak állampolgárai – kaphatnak. Lakóhelyüktől függetlenül biztosítani kell a szociális segítségnyújtás valamilyen formáját – átmeneti segély, szálláshely, étkezés biztosítása- azoknak a személyeknek, akiknek életében olyan súlyos helyzet áll elő, amely életét, testi épségét, egészségét veszélyeztetné. 3. § (1) A képviselő-testület a szociális és gyermekjóléti ellátással kapcsolatos hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át, kivéve a 38.§ (7) bekezdésében, a 41.§ (2) bekezdésében és az 58.§ (3) bekezdésében szabályozott eseteket. (2) 3 A polgármester, a bizottság döntése ellen – az arról szóló határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül – a képviselő-testülethez lehet írásban fellebbezni. (3)-(4) 4
A helyi rendeletben szerepelő szociális ellátási formákat igénybe venni kívánó ügyfelek ügyeiben a polgármester hozza meg a döntést, az ügyben eljáró ügyintéző közreműködésével. Kivétel ez alól, amikor az ügyfél felsőoktatási ösztöndíjat, 20.000.-Ft-ot meghaladó összegű segélyt, vagy szociális intézményi ellátást kíván igénybe venni. Ekkor ennek az elbírálásáról a képviselő testület dönt.
3 4
Mód: 25/2008.(XI.3.) ör. Hatályon kívül helyezte: 2/2009. (II. 2. ) ör.
5 III. Cím
A szociális és gyermekjóléti igazgatás általános szabályai
Vannak olyan, a szociális és gyermekjóléti ellátások biztosításáról szóló előírások, amelyek általános szabályként határozzák meg, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie az ügyfeleknek, ha szociális rászorultság alapján kívánnak valamilyen ellátást igénybe venni. 4. § (1) 5 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő ellátások esetében a rászorultság vizsgálatánál figyelembe kell venni minden családtag jövedelmét és vagyonát [Szt. 4. § (1) bekezdés a)-b) pont], a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó - jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem [Szt.10.§ (2)-(5) bekezdése szerinti] egyhavi átlagát. (2) A vagyon számbavételénél figyelmen kívül kell hagyni azt a személygépkocsit, mely a kérelmező vagy a vele közös háztartásban élő személy betegsége, rokkantsága, illetőleg a külterületen élő közlekedése miatt indokolt.
Abban az esetben, ha az ügyfél rászorultsága alapján valamilyen szociális ellátás igénybevételére kérelmet nyújt be a hatósághoz, akkor az ügyének elbírálásánál vizsgálni kell a saját, illetve minden családtagja jövedelmi, vagyoni viszonyait. A jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálatát a szociális törvény határozza meg. Jövedelemként a havi rendszerességgel járó pénzösszeget kell figyelembe venni a kérelmezőnél és családtagjainál egyaránt. Rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapot kell alapul venni. A nem havi rendszerességgel járó jövedelem esetében (például vállalkozó, őstermelő esetében) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap összes jövedelmének egyhavi átlagát kell figyelembe venni a kérelem elbírálásánál. A kérelem benyújtását követően a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell, amelynél nem lehet figyelembe venni vagyonként azt a személygépkocsit, amely a kérelmező, vagy a vele együtt élő személy betegsége, rokkantsága miatt elengedhetetlenül szükséges. Akkor sem lehet vagyonként figyelembe venni a személygépkocsit, ha az arra szolgál, hogy a külterületen élő kérelmező, vagy a vele együtt elő személy szabad mozgását segíti elő.
5
Mód: 2/2008.(I.28.) ör.
6
5. § (1) Szociális ellátásra az igénylő akkor jogosult, ha a) nyilatkozik a saját, valamint családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól, illetve csatolja az 1. számú melléklet szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot, továbbá a nyilatkozat alapját képező igazolásokat; b) 6 tartási, életjáradéki, öröklési szerződéssel nem rendelkezik c) 7 hozzájárulását adja ahhoz, hogy a jogosultság megállapításához a polgármesteri hivatal az adóhatóságtól, a népesség-nyilvántartástól és a földhivataltól adatokat kérjen. (2) Amennyiben az igénylő az (1) bekezdés szerinti adatközlésnek neki felróható okból a megadott határidőre nem tesz eleget, az eljárást meg kell szüntetni.
A szociális ellátást igénylő személynek írásban kell nyilatkoznia a saját, illetve családtagjai jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt a hatóság biztosítja a kérelmező részére. A hatóság elmagyarázza a nyilatkozat kitöltésének szükségességét és módját, valamint tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a kérelem előterjesztésékor a vagyonnyilatkozatban leírtak bizonyítására milyen igazolásokat kell csatolnia. A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem részesül semmilyen tartási díjban, nem kap sehonnét életjáradékot és öröklési szerződéssel sem rendelkezik. A kérelmezőnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal a szociális ellátás megállapítása céljából adatokat szerezzen be az adóhatóságtól, a népességnyilvántartástól és a földhivataltól. Amennyiben a szociális ellátást igénylő ügyfél saját hibájából nem teljesíti a fent leírt feltételeket a rendelkezésére álló idő alatt, akkor a hatóság az eljárást megszünteti. 6. § (1) A jegyző az igénylő szociális helyzetéről környezettanulmányt készít. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az igénylő életkörülményei ismertek. (2) Ha a szociális támogatás folyósításának időtartama alatt a támogatott anyagi, szociális vagy lakáskörülményeiben változás következik be, azt 15 napon belül köteles bejelenteni. (3) Valótlan adatok szolgáltatásából, vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredően jogosulatlanul felvett támogatás folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatást jogosulatlanul igénybevevőt – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt összeg – visszafizetésére kell kötelezni.
A kérelmező ügyfél szociális helyzetéről, lakásviszonyairól, annak felszereltségéről a jegyző felhatalmazása alapján eljáró ügyintéző környezettanulmányt készít. Nem kell 6 7
Beiktatta a 9/2007.(V.7.) ör. Jelölést megállapította a 9/2007.(V.7.
7 környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező ügyfél élet-és lakókörülményei már ismertek. A kérelmezőnek kötelessége 15 napon belül bejelentenie a hatóság felé, ha anyagi, szociális vagy lakáskörülményeiben változás történik. A szociális ellátásban részesülő ügyfél ellátását meg kell szüntetni, ha az életkörülményeiben történt változást határidőben nem jelenti be. Amennyiben az ügyfél valótlan adatot közöl a hatósággal, akkor is meg kell szüntetni a támogatást, és mindkét esetben a jogszabály által meghatározott kamattal együtt vissza kell fizetnie a támogatás összegét. II. Fejezet Pénzbeli és természetben nyújtott ellátások I. Cím Az ellátások formái 7. § 8 A jogosult részére szociális rászorultsága esetén – a szociális alapellátás keretében- jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni ellátások biztosíthatók.
Annak a személynek, aki szociálisan rászorult, mert például nagyon keveset keres, alapellátás keretében jövedelme kiegészítésére, vagy ha semmilyen jövedelme nincs, akkor annak pótlására kétfajta ellátás nyújtható. Az alapellátás keretében az arra rászoruló ügyfél kétfajta ellátást vehet igénybe. Az egyik ellátási csoportba tartoznak a pénzbeli ellátási formák: Annak a személynek, aki szociális (1) Pénzbeli ellátások: a) 9 b) adósságkezelési szolgáltatás, c) ápolási díj (méltányossági), d) gyógyszertámogatás, e) 10önkormányzati segély, f) 11 8
Mód: 2/2009. (II.2.) ör. Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (III. 5.) ör. 10 Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 11 Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 9
8 g) 12 h) felsőoktatási hallgatói ösztöndíj (Bursa Hungarica),
A helyben igényelhető pénzbeni ellátási formák keretében az ügyfelek igénybe vehetik az adósságkezelési szolgáltatást – például, ha az ügyfélnek közüzemi díjtartozása van (víz, áram, szemétszállítás). A rászoruló ügyfél méltányosságon alapuló – kivételes, az általános szabálytól eltérő, sajátos, és gondos mérlegelést igénylő elbíráláson alapuló – ápolási díjban is részesülhet. A gyógyszertámogatást, mint ellátási formát azok a szociálisan rászoruló személyek vehetik igénybe, akiknek közgyógyellátási kérelmét elutasították, de az egészségi állapotuk megőrzéséhez, helyreállításához szükséges a gyógyszerköltségük kiadásának a csökkentése. Az önkormányzati segély elsősorban azoknak a személyeknek nyújtható, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartását nem tudják másként megoldani, vagy olyan váratlan kiadásaik merülnek fel, amelynek megoldásához szükséges az igénybevétele. A Bursa Hungarica néven ismert felsőoktatási ösztöndíj, amelyet azok a hátrányos helyzetű nappali tagozatos felsőoktatásban résztvevő tanulók vehetnek igénybe, akik a településen lakóhellyel rendelkeznek. A másik csoportba tartoznak a természetbeni ellátási formák: (2) Természetbeni ellátás: a) tanulók helyi közlekedésének támogatása, b) köztemetés, c) közgyógyellátás (szociális rászorultság alapján). (3) 13Az (1)-(2) bekezdésben foglalt ellátások megállapítása iránti kérelmet az önkormányzati hivatal igazgatási csoportján kell benyújtani.
Azon tanulók helyi közlekedésének támogatásáról van szó, akik az önkormányzattól valamilyen támogatásban (gyermekvédelmi ellátás) részesülnek, szociálisan rászorultak. A köztemetés igénybevételére akkor kerülhet sor, ha nincs eltemettetésre kötelezhető személy, vagy a hozzátartozó nem tudja rossz anyagi helyzete miatt felvállalni az eltemettetést.
12 13
Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
9 A közgyógyellátást szociális rászorultsági alapon történő biztosításának az a célja, hogy az igénylő egészségi állapotának megőrzéséhez, vagy helyreállításához nyújtson segítséget a kiadások csökkentésével. A kérelmet az önkormányzat polgármesteri hivatalában kell benyújtani. 8. § A külön jogszabályokban, valamint e rendeletben foglaltak kivételével a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások esetén jövedelemre való tekintet nélkül nem jogosult támogatásra az, akinek olyan ingatlan, jármű, továbbá vagyon értékű jog van a tulajdonában, amelynek - külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének [168/1997. (X.6.) Korm. rendelet 11.§, a továbbiakban: nyugdíjminimum] a harmincszorosát, vagy - együttes forgalmi értéke a nyugdíjminimum nyolcvanszorosát meghaladja. 14 E § alkalmazásában nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. 15
Nem igényelhet szociális támogatást jövedelmi viszonyától függetlenül az a személy, akinek olyan ingatlan, jármű, vagy olyan nagyobb vagyoni értékű jog van a tulajdonában, amely vagyontárgyak darabonkénti értéke meghaladja a kérelem benyújtásának idejében fennálló nyugdíjminimum – jelenleg 28.500.Ft. – harmincszorosát, tehát a 855.000.-Ft-ot. Nem igényelhet továbbá szociális támogatást az a személy, akinek a fent leírtak szerinti vagyonának együttes értéke a kérelem beadásakor meghaladja a nyugdíjminimum nyolcvanszorosát, vagyis a 2.480.000.-Ft-ot. Összességében tehát nem jár azon személyek számára támogatás, akik jelentős vagyonnal rendelkeznek. Nem minősül azonban ilyen vagyonnak az az ingatlan, amelyben a kérelmező él, a lakhatását közvetlenül szolgálja, és az ezen az ingatlanon lévő egyéb vagyoni értékű jog sem. Nem számít bele a kérelmező vagyoni helyzetének a vizsgálásánál az a gépjármű sem, amely a mozgáskorlátozott személy helyváltoztatásához elengedhetetlenül szükséges. 9. § (1) 16 (2) 17 Az ápolási díj összege, ha nem teljes hónapra jár, az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. 14
Mód: 2/2008.(I.28.) ör. Megállapította a 33/2005.(XII.27.) ör. 16 Hatályon kívül helyezte a 10/2012.(III. 5.) ör. 15
10 (3) A megállapított rendszeres pénzbeli ellátásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.
Amennyiben a megállapított ápolási díj összege nem teljes hónapra jár, akkor a nem teljes hónapra járó összeget úgy kell kiszámítani, hogy a teljes hónapra járó pénzösszeget elkell osztani harminccal, és az így kapott napra járó összeget meg kell szorozni az ápolási díjban eltöltött napok számával. A rendszeres pénzbeli ellátás megállapítását követően az illetékes hatóság utólag, minden hónap 5. napjáig köteles a megállapított pénzösszeget kiutalni az ügyfél részére. 10. 18 § (1) Az önkormányzati segély elsősorban természetbeni (pl. szociális célra fordítható élelmiszer-, gyógyszer-, ruha-, közüzemi-, vagy sulicsekk stb.), a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában nyújtható. (2) A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
Tamási Város Önkormányzatának szociális rendelete szerint az önkormányzati segély elsősorban természetbeni ellátások formájában nyújtható utalványok, csekkek formájában. A temetési költséghez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtható részben, vagy egészben természetbeni hozzájárulás formájában. II. Cím Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 11. § Az önkormányzat saját hatáskörében meghatározott szociális ellátási formáinál e rendeletben meghatározott szabályok kivételével az Szt. szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.
Az önkormányzat saját hatáskörében meghatározott szociális ellátási formáinak kialakításánál, a szociális ellátásokról szóló törvényben irányadó jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni.
17
18
Mód: 10/2012. (III. 5.) ör. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
11 Aktív korúak ellátására vonatkozó szabályok 19 12. § 20(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság [Szt. 33. §] megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelmező, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen. (2) 21 A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, kertet kert művelési ágban műveli továbbá d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartásáról a településtisztaságról szóló 27/2008. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelet 3-4. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik. (3) 22 A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.
Az aktív korúak ellátásának megállapításához szükséges feltétel, hogy az ellátásért folyamodott személy lakókörnyezete rendezett, tiszta legyen. A lakókörnyezet rendezettségét, tisztaságát a jegyző nevében eljáró ügyintéző a kérelem benyújtását követő 15 napon belül ellenőrzi, környezettanulmányt készít. A lakókörnyezetet az ügyintéző akkor tudja rendezettnek, tisztán tartottnak minősíteni, ha az ellátást kérelmező ügyfél az általa használt, lakott épületet tisztán, rendezetten tartja. Az ingatlanán keletkező javítási munkálatokat amennyiben lehetséges elvégzi, a hibákat kijavítja, tehát igyekszik a karbantartási feladatokat elvégezni, vagy elvégeztetni. A lakóházához tartozó kertet gondozza, ápolja, és rendeltetésszerűen megműveli. A kérelmező ügyfél a helyi településtisztasági rendeletben foglaltaknak megfelelően az ingatlanán kívüli területet, járdát tisztán tartja, letakarítja. (4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
19
Elnevezést módosította: 10/2012. (III. 5.) ör. Mód: 10/2012. (III. 5.) ör. 21 Mód: 10/2012. (III. 5.) ör. 22 Mód.: 10/2012. (III. 5.) ör. 20
12 (5) 23A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyszíni szemlét (környezettanulmányt) nem kell lefolytatni, ha a kérelmező lakáskörülménye és lakókörnyezete ismert.
Amennyiben a környezettanulmány során megállapításra kerül, hogy a kérelmező személy nem megfelelően tartja rendben a lakókörnyezetét, akkor a jegyző felhívja figyelmét a hiányosságokra és öt napos határidő megadásával kötelezi azok kijavítására, helyrehozására. Abban az esetben nem kell a kérelmező lakókörnyezetét vizsgálni, ha az a hatóság által ismert. Rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályok 13. § 24Annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek [Szt. 33. §], aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján (1) 25a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy (2) 26 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel – feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyre jogosult), és rendszeres szociális segélyre való jogosultságát Tamási Város Jegyzője megállapította, a segély folyósításának feltételeként a Családsegítő Szolgálattal együttműködésre köteles.
Azt, hogy ki jogosult az aktív korúak ellátására, a szociális törvény rendelkezései az irányadók: - aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, aki legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50 %-os mértéket, vagy vakok személyi járadékában részesül. - aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy - 14 éven aluli iskoláskorú gyermeket nevel és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, feltéve, hogy saját maga, és családjának megélhetése más módon nem biztosított és keresőtevékenységet nem folytat,
23
Beiktatta a 29/2012. (XII. 21.) ör. Mód: 10/2012. (III. 5.) ör. 25 Mód: 10/2012. (III. 5.) ör. 26 Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 24
13 - akkor nem biztosított a kérelmező megélhetése, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át, azaz 25.650.-ot, és a már a helyi rendeletben leírtak szerinti vagyona nincs. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság feltételei: - akik az előző kategóriába nem tartoznak bele, feltéve, hogy saját, illetve a családja megélhetése más módon nem biztosítható. Amennyiben a szociális törvény által megfogalmazott feltételek alapján Tamási Város Jegyzője a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot a kérelmező részére megállapította, akkor a segélyezés folyósításához szükséges feltétel még, hogy a segélyezettnek a városban működő Családsegítő Szolgálattal kötelessége együtt működni. 14. § 27 (1) 28 A rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködés keretében a) 29 a segélyt megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát a családsegítő szolgálatnál, b) beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, továbbá d) a segélyre való jogosultság feltételinek felülvizsgálatában közreműködik. (2) A beilleszkedést segítő program keretében a rendszeres szociális segélyben részesülő köteles a) a családsegítő szolgálattal 30 kapcsolatot tartani, b) 31 az együttműködő személy a számára előírt egyéni képességet fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban részt venni, c) 32 a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére, d)-e) 33 (3) 34 (4) 35 27
Mód: 15/2005.(IX.4.) ör. Mód: 2/2009. (II. 2.) ör. 29 Mód: 17/2006.(VII.11.) ör. 30 Mód: 33/2005.(XII.27.) ör. 31 Mód: 2/2009. (II. 2.) ör. 32 Mód: 4/2006.(I.26.) ör. 33 Hatályon kívül helyzete: 2/2009. (II. 2.) ör. 34 Hatályon kívül helyezte: 3/2011. (I. 25.) ör. 35 Hatályon kívül helyezte: 3/2011. (I. 25.) ör. 28
14 (5) 36 (6) 37Meg kell szüntetni a rendszeres szociális segélyt az Szt-ben meghatározott esetekben.
Az együttműködési megállapodás keretén belül a segélyezettnek írásban kell megállapodnia a segítő programban való részvételről, valamint az abban foglaltakat be kell tartania. A rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfél a folyósítás jogosságának felülvizsgálatában köteles együtt működni. A rendszeres szociális segélyt a szociális törvényben meghatározott esetekben meg kell szüntetni: - annak az aktív korúak ellátásában részesülő személynek, aki előzetes letartóztatásban van, büntetését, illetve szabadságvesztését tölti, - annak a szabd mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, akinek tartózkodási joga megszűnt, vagy annak jogával felhagyott. - aki gyermekgondozási segélyben, illetve gyermekvédelmi támogatásban részesül, - aki az álláskeresési támogatás megállapításához szüksége munkaviszonnyal rendelkezik, - aki katonai szolgálatot teljesít, - közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali tagozatos képzésben vesz részt. Meg kell szüntetni, ha az önkormányzati rendeletben előírt lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó szabályokat megszegi, és a felszólítás ellenére sem tesz eleget a feltételeknek. Meg kell szüntetni továbbá annak az aktív korúak ellátásában részesülő személynek a segélyezését, aki a folyósítás ideje alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködést neki felróható módon két éven belül ismételten megszegi. 15. § 38 15/A.§ 39 (1) A rendszeres szociális segély a (2) bekezdésnek megfelelő mértékig természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68.§-a szerinti védelembe vett gyermek él és a közoktatási intézmény vagy a gyermekjóléti szolgálat jelzése szerint a szülő étkezési térítési díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti. 36
Hatályon kívül helyezte: 3/2011. (I. 25.) ör. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 38 Hatályonkívül helyezte: 2/2009. (II. 2.) ör. 39 Beiktatta a 2/2008.(I.28.) ör. 37
15
(2) 40 A megállapított rendszeres szociális segély összegéből, védelembe vett gyermekenként a segély 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetbeni szociális ellátási formában, elsősorban a gyermekek étkeztetésének biztosítására. (3) A természetben megállapított rendszeres szociális segély összegét az étkeztetést biztosító intézmény számlájára kell a segélyre való jogosultsági időtartam alatt havonta, a hónap 5. napjáig átutalni. (4) A segély természetbeni juttatásra megállapított, és átutalt összegéről az intézmény 30 napon belül köteles elszámolni.
A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás keretében is folyósítható, ha a gyermekvédelmi törvényvényben foglaltak szerint a családban védelembe vett gyermek él, és ha az oktatási intézmény, vagy a más szerv értesítése alapján megállapításra kerül, hogy a szülő nem fizet a gyermeke után étkezési térítési díjat. A természetbeni ellátás gyermekenként a rendszeres szociális segélynek a 20 %-a, összesen pedig 60 %-a lehet, amelyet a gyermekek étkeztetésére kell fordítani. A természetben megállapított rendszeres szociális segély összegét az gyermek étkeztetését biztosító intézménynek kell a segélyezés időtartama alatt minden hónap 5. napjáig átutalni. Lakásfenntartási támogatás 16. § 41 (1) A normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság [Szt. 38. § (2)] megállapításának egyéb feltétele, hogy a kérelmező, illetve az ellátás jogosultjának lakókörnyezete rendezett legyen. (2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha a kérelmező, illetve az ellátás jogosultja az általa életvitelszerűen lakott lakást vagy házat a) tisztán, rendezetten, higiénikus állapotban tartja, b) az ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja, c) a házhoz tartozó udvart és kertet rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, s kertet kert művelési ágban művelje továbbá d) a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartásáról a településtisztaságról szóló 27/2008. (XII. 20.) számú önkormányzati rendelet 3-4. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodik. (3) A jegyző a normatív lakásfenntartási támogatás megállapítására irányuló kérelem benyújtását követő 15 napon belül helyszíni szemle (környezettanulmány) lefolytatása során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről. (4) Ha a lakókörnyezet a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg, a jegyző ötnapos határidő kitűzésével felhívja a kérelmezőt, illetve az ellátás jogosultját - az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével - a kifogásolt hiányosságok felszámolására, melynek teljesítéséről ismételt helyszíni szemlén győződik meg.
40 41
Mód: 2/2009. (II. 2.) ör. Mód: 10/2012.(III.5.) ör.
16 (5) 42A lakókörnyezet rendezettségére vonatkozó helyszíni szemlét (környezettanulmányt) nem kell lefolytatni, ha a kérelmező lakáskörülménye és lakókörnyezete ismert. 17. § - 23. § 43
A lakásfenntartási támogatás megállapításához szükséges feltétel, hogy az ellátásért folyamodott személy lakókörnyezete rendezett, tiszta legyen. A lakókörnyezet rendezettségét, tisztaságát a jegyző nevében eljáró ügyintéző a kérelem benyújtását követő 15 napon belül ellenőrzi, környezettanulmányt készít. A lakókörnyezetet az ügyintéző akkor tudja rendezettnek, tisztán tartottnak minősíteni, ha az ellátást kérelmező ügyfél az általa használt, lakott épületet tisztán, rendezetten tartja. Az ingatlanán keletkező javítási munkálatokat amennyiben lehetséges elvégzi, a hibákat kijavítja, tehát igyekszik a karbantartási feladatokat elvégezni, vagy elvégeztetni. A lakóházához tartozó kertet gondozza, ápolja, és rendeltetésszerűen megműveli. A kérelmező ügyfél a helyi településtisztasági rendeletben foglaltaknak megfelelően az ingatlanán kívüli területet, járdát tisztán tartja, letakarítja. A kérelmező lakóházának, lakásának és annak környezetének rendezettségét abban az eseten nem kell a hatóságnak vizsgálnia, ha az már a hatóság által ismert. Adósságkezelési szolgáltatás 44 24. § (1) Adósságkezelési szolgáltatás a szociálisan rászorult személyek részére nyújtott, lakhatást segítő ellátás. (2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a személy, akinek a) 45 adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, de nem éri el aa) a (3) bekezdés a) pontja esetében a négyszázezer forintot, ab) a (3) bekezdés b) pontja esetében a nyolcszázezer forintot, és b) 46 fennálló tartozása a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább hat havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták és c) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, és d) lakásának alapterülete a 2. számú mellékletben elismert lakásnagyságot nem haladja meg, feltéve, hogy vállalja a legalább 25 %-os önrész megfizetését és az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (3) 47 Az adósságkezelési szolgáltatás során adósságnak minősül 42
Beiktatta a 29/2012. (XII. 21.) ör. Hatályon kívül helyezte a 10/2012. (III. 5.) ör. 44 A fejezetet a 9/2007.(V.7.) ör. iktatta be. 45 Mód: 3/2011. (I. 25.) ör. 46 Mód: 3/2011. (I. 25.) ör. 43
17 a) a közüzemi díjtartozás közül a gáz- és áramszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, b) 48 lakbérhátralék, c) 49 a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék. (4) Az adósságkezelési támogatás kizárólag a (3) bekezdésében meghatározott adósságtípusnál nyújtható, amely hitelezővel az önkormányzat az együttes tehervállalás elvének biztosítása érdekében keretmegállapodást kötött és aki az adósság kifizetése érdekében engedményeket tesz. A keret-megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. (5) A (4) bekezdésben meghatározott engedmény lehet: a) részletfizetési lehetőség biztosítása, b) késedelmi kamat elengedése, c) végrehajtási eljárás költségeinek elengedése, d) bírósági, illetve végrehajtási eljárás tekintetében az adósságkezelés időtartamáig moratórium tartása, e) az adós helyzetéhez igazodóan az adósságkezelési tanácsadóval egyéni egyeztetett további kedvezmények.
Az önkormányzat családokat, és egyedülálló személyeket is részesíthet adósságkezelési támogatásban, abban az esetben, ha a tartozás mértéke a törvényben meghatározott összeghatárt, ami jelenleg 50.000.-Ft, meghaladja. Az adósság összege viszont nem haladhatja meg közüzemi tartozás esetében a négyszázezer forintot, lakbértartozás estében pedig a nyolcszázezer forintot. Adósságkezelési szolgáltatás igénybevételére az jogosult, aki a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapon belül legalább hat havi díjtartozása halmozódott fel, vagy pedig a szolgáltató már a kérelmező díjhátraléka miatt a szolgáltatást kikapcsolta. Az adósságkezelési szolgáltatás odaítélésénél figyelembe kell venni, hogy a kérelmező jövedelme nem haladhatja meg család esetében az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, jelenleg a 42,750.-Ft-ot, egyedülálló esetében pedig az 57.000.-Ft-ot. Szempont továbbá az, hogy a kérelmező lakásnagysága nem haladhatja meg az önkormányzati rendelet 2. számú mellékletében meghatározott ingatlan méretét. Mindezek mellett a kérelmezőnek vállalnia kell az adósságcsökkentési támogatás különbözetének 25 %-os mértékű megfizetését, továbbá adósságkezelési tanácsadáson is kötelező részt vennie.
47
Mód: 3/2011. (I. 25.) ör. Beillesztette a 19/2011. (IX. 5.) ör. 49 Számozást módosította a 19/2011. (IX. 5.) ör. 48
18
Az adósságkezelési szolgáltatás keretében adósságnak minősül a közüzemi díjtartozások közül a gázszámla, és villanyszámla hátralék, a víz- és csatornahasználatért fizetendő díjhátralék és a szemétszállítási díj befizetésének hiánya. Adósságnak kell még tekinteni a lakbérhátralékot, a hitelintézettel kötött lakáscélú szerződést illetve a lakáscélú hitelből átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralékot. Az adósságkezelési támogatás kizárólag a fent felsorolt közüzemi tartozásoknál, lakbérhátraléknál, és hitelnél nyújtható, illetve csak azoknál az adósságtípusoknál vehető igénybe, amely hitelezővel az önkormányzat megállapodást kötött. A megállapodást az önkormányzat nevében a polgármester köti meg. Az önkormányzati rendeletben már fent bővebben részletezett – közüzemi tartozás, lakbérhátralék, hitelmegfizetésének elmaradása – adósságtípusoknál az adósságkezelésben részt vevő személy engedményt kaphat: - részletfizetésre, - késedelmi kamat elengedésére végrehajtási, - végrehajtási eljárás költségeinek elengedésére, - bírósági, illetve végrehajtási eljárásban az adósságkezelés időtartamáig haladékra, türelmi időre, - továbbá az adós élethelyzetét figyelembe véve az adósságkezelési tanácsadóval egyeztetett kedvezményre.
25. § (1) Adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül. (2) Adósságcsökkentési támogatás az éves költségvetésben e célra elkülönített keret összegéig állapítható meg. (3) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75 %-át és összege a) a 24. § (3) bekezdésének a) pontja alapján legfeljebb háromszázezer forint, b) a 24. § (3) bekezdésének b) pontja alapján legfeljebb hatszázezer forint lehet. 50 (4) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben nyújtható abban az esetben, ha a kérelmező a 25 %-os önrész befizetését egy összegben vállalja. Havi részletekben, de legfeljebb 18 hónapra nyújtható az adósságcsökkentési támogatás, ha a kérelmező a 25 %-os önrész befizetését havi törlesztéssel vállalja. (5) Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő teljesítésére csak az önrész egyösszegű befizetésének igazolása esetén kerülhet sor. (6) Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós részletfizetési kötelezettségének minden hónap 20. napjáig köteles eleget tenni, melyről az adósságkövetelés jogosultja igazolást állít ki. Az igazolás 50
Mód: 3/2011. (I. 25.) ör.
benyújtását követően utólag a következő hónap 5. napjáig kell a támogatást átutalni az adósságkövetelés jogosultjának. (7) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére az Szt. 38. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján lakásfenntartási támogatást kell biztosítani.
19
Az adósságkezelési szolgáltatást igénybevevő ügyfél adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül. Az adósságcsökkentésére biztosított összeget az éves költségvetésben kell megállapítani, és a megállapított összeget elkülönítetten kell kezelni. Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelésben résztvevő adósság 75 %-át, amely összeg közüzemi tartozás esetében legfeljebb háromszázezer forint, lakbértartozás esetén legfeljebb hatszázezer forint lehet. Az adósságcsökkentési támogatás akkor nyújtható egy összegben a kérelmező részére, ha vállalja, hogy a 25 %-os önrészt egy összegben megfizeti.
Ha az ügyfél a 25 %-os önrész megfizetését részletekben vállalja, akkor neki havi részletekben, de összesen 18 hónap időtartamig nyújtható az adósságcsökkentési támogatás. Az adósságcsökkentési támogatás egy összegben történő kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyfél igazolja, hogy a 25 %-os önrészét egy összegben megfizette. Az önrész részletekben történő megfizetése esetén az adós minden hónap 20-ig köteles az adósságát megfizetni. Az adósság befizetéséről az a cég, szervezet, akinek részére a tartozást utalni kell, minden hónap 5. napjáig igazolást állít ki, amely alapján kerül utólag utalásra a támogatás összege. Az adósságkezelési szolgáltatásban résztvevő személynek a szociális törvényben foglaltak alapján lakásfenntartási támogatást kell biztosítani. 26. § (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálaton keresztül látja el. (2) Az adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálatnál kell benyújtani jövedelemigazolásokkal együtt. (3) Az adósságkezelési tanácsadó a rászorultsági feltételeknek megfelelő adós adósságára vonatkozó igazolást beszerzi a hitelezőtől.
20
(4) A jogosultsági feltételeknek megfelelő és az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést vállaló adós kérelmét az adósságkezelési tanácsadó – véleményével együtt- továbbítja a polgármesternek a kérelem benyújtását követő 30 napon belül. (5) A támogatásban részesülő adós az adósságkezelés időtartama alatt, de legalább egy évig köteles rendszeresen, havonta minimum egy alkalommal adósságkezelési tanácsadáson részt venni, a tanácsadóval együttműködni. (6) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az adós – igazolatlanul – három alkalommal nem jelenik meg tanácsadáson és a támogatás folyósításának megvonását, illetve a támogatás visszafizetésének kötelezettségét vonja maga után. (7) Az együttműködés részletes szabályait az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül – a Családsegítő Központ és az adós – megállapodásban (a továbbiakban: adósságkezelési megállapodást) rögzítik. A megállapodásnak tartalmaznia kell: a) az adósságkezelési tanácsadóval való kapcsolattartás módját, gyakoriságát, b) a támogatásban részesülő együttműködési kötelezettségének szabályait, c) az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozatban foglalt kötelezettség teljesítése igazolásának módját. (8) A támogatás megszüntetésére, illetve visszatérítésére vonatkozóan az Szt. 55/B. §-a irányadó. (9) A támogatás visszafizetési kötelezettsége esetén az adós köteles a már folyósított támogatást egy összegben, a kötelezettségtől számított három hónapon belül megfizetni az önkormányzatnak.
Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálaton keresztül látja el. Az adósságkezelésre irányuló kérelmet az ügyfélnek a Családsegítő Szolgálatnál kell benyújtania megfelelő iratokkal, jövedelemigazolással együtt. Az adósságkezelési tanácsadó beszerzi a megfelelő iratokat a hitelintézettől, majd megvizsgálja, hogy a kérelemben foglaltak és a becsatolt illetve beszerezett iratok alapján az adós megfelel-e az adósságkezelési szolgáltatás odaítélésének. Majd ezek után az összes, a kérelmező által benyújtott és az általa beszerzett iratokat az adósságkezelési tanácsadó a saját véleményével együtt a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül továbbítja a polgármesternek. Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy köteles az adósságkezelés ideje alatt, de legalább egy évig adósságkezelési tanácsadáson rész venni, a tanácsadóval együttműködni. Abban az esetben, ha a támogatásban részesülő személy nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, igazolatlanul három alkalommal nem jelenik meg a tanácsadáson, akkor ez azt vonja maga után, hogy megvonják a támogatás folyósítását, illetve a támogatás összegének visszafizetésére kötelezik.
21 Az adós és a Családsegítő Szolgálat közötti együttműködés részletes szabályairól az adósságcsökkentés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell dönteni, azt rögzíteni. A tanácsadóval történő együttműködésre vonatkozó szabályokat, és az adósságcsökkentés teljesítés igazolásának módját tartalmaznia kell a megállapodásnak. Az adósságcsökkentési támogatás megszüntetésére, illetve visszafizetésére a szociális törvényben foglaltakat kell alkalmazni. Nem folyósítható tovább az adósságcsökkentési támogatás, és a kifizetett összeget vissza kell fizetni, ha az adós: -
az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
Amennyiben az adósságcsökkentési támogatás a fenti okok miatt kerül megszüntetésre, akkor a megszüntetéstől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg. Ugyanazon személy, vagy háztartásának a tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.
Ápolási díj 27. § (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás (2) 51
Az ápolási díj méltányosságon alapuló, az egyéni élethelyzetet, szociális körülményeket és jövedelmi viszonyokat figyelembe vevő megítélése tartozik jegyzői hatáskörbe. Az alanyi jogon járó ápolási díj elbírálása 2013. január 1. napjától a járási hivatalok hatáskörébe került.
51
Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
22 28. § 52 (1) Ápolási díj állapítható meg annak a 27. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és a) családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, b) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, feltéve, hogy c) a családban nincs olyan ápolásra alkalmas, az ápolttal közös háztartásban élő személy, aki az ápolási díj összegét meghaladó rendszeres pénzellátásban részesül, vagy kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát nem haladja meg. (2) 53 A hozzátartozó nem jogosult ápolási díjra az Szt. 42. §-ában foglalt esetben, továbbá ha az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött. (3) Az ápolási díj összege az (1) bekezdésben foglalt esetben az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a. 54 (4) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez – az egyéb okmányokon [Szoc.ör. 4-5.§] kívül –csatolni kell a háziorvos a) igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg, b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós, legalább három hónapot meghaladó gondozásra szorul. (5) 55 Az ápolást végző személynek a házi segítségnyújtás keretében segítség nyújtható, illetve az ápolt személy átmenetileg, de egybefüggően legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha a) az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja, b) az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységét nem tudja ellátni. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, c) az ápolt személy meghal, d) 56 az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, e) az Szt. 42. § (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be. (7) A (6) bekezdés b) pontja vonatkozásában az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt esetet – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének (étkezés, tisztálkodás, öltözködés) kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről. (8) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. 52
Mód. 15/2005.(IX.4.) ör. Mód: 9/2007.(V.7.) ör. 54 Mód: 3/2011. (I. 25.) ör. 55 Beiktatta a 17/2006.(VII.11.) ör. 56 Mód: 2/2008.(I.28.) ör. 53
23 (9) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit szükség szerint, de legalább kétévente egyszer felül kell vizsgálni. 29. § 57 30. § 58 31. § 59
Méltányossági alapon ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak – a polgári törvénykönyvben meghatározott „hozzátartozó” fogalmát kell figyelembe venni, mint például házastárs, egyenes ágbeli rokon, örökbefogadott. nevelőszülő -, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel. 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végző hozzátartozó részére akkor állapítható meg ápolási díj: - ha családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, azaz 42.750 forintot, egyedülálló esetében pedig a nyugdíjminimum kétszeresét, azaz 57.000 forintot nem haladja meg. Nem jogosult ápolási díjra a szociális törvényben megfogalmazottak szerint az a hozzátartozó, ha az ápolt személy: - két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, kivéve: - ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi öt órát nem haladja meg, vagy - az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg, 57
Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 59 Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 58
-
-
24 ha az ápoló rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét (23.600.-Ft-ot), ide nem értve a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak, szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthoni munkavégzés kivételével – a napi négy órát meghaladja.
Nem jogosult továbbá ápolási díjra az a hozzátartozó, akivel az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött. A méltányosságból megállapított ápolási díj összege a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg- 29.500.-Ft. – 80 %-a lehet, amely összegszerűen 23.600.-Ft. A méltányos ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelem elbírálásánál vizsgálni kell a saját, illetve minden, az ápolóval egy háztartásban élő családtagja jövedelmi, vagyoni viszonyait. A jövedelmi, vagyoni viszonyok vizsgálatát a szociális törvény határozza meg. Jövedelemként a havi rendszerességgel járó pénzösszeget kell figyelembe venni a kérelmezőnél és családtagjainál egyaránt. Rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapot kell alapul venni. A nem havi rendszerességgel járó jövedelem esetében (például vállalkozó, őstermelő esetében) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap összes jövedelmének egyhavi átlagát kell figyelembe venni a kérelem elbírálásánál. A kérelem benyújtását követően a vagyoni helyzetet is vizsgálni kell, amelynél nem lehet figyelembe venni vagyonként azt a személygépkocsit, amely a kérelmező, vagy a vele együtt élő személy betegsége, rokkantsága miatt elengedhetetlenül szükséges. Akkor sem lehet vagyonként figyelembe venni a személygépkocsit, ha az arra szolgál, hogy a külterületen élő kérelmező, vagy a vele együtt elő személy szabad mozgását segíti elő. A méltányos ápolási díjat igényelő hozzátartozónak írásban kell nyilatkoznia a saját, illetve a vele egy háztartásban élő családtagjai jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A nyilatkozat megtételéhez szükséges nyomtatványt a hatóság biztosítja a kérelmező részére. A hatóság elmagyarázza a nyilatkozat kitöltésének szükségességét és módját, valamint tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a kérelem előterjesztésékor a vagyonnyilatkozatban leírtak bizonyítására milyen igazolásokat kell csatolnia.
25 A kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem részesül semmilyen tartási díjban, nem kap sehonnét életjáradékot és öröklési szerződéssel sem rendelkezik. A kérelmezőnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a polgármesteri hivatal a szociális ellátás megállapítása céljából adatokat szerezzen be az adóhatóságtól, a népességnyilvántartástól és a földhivataltól. Amennyiben a szociális ellátást igénylő ügyfél saját hibájából nem teljesíti a fent leírt feltételeket a rendelkezésére álló idő alatt, akkor a hatóság az eljárást megszünteti. Az ápolási díj megállapítására irányuló kérelemhez elengedhetetlenül szükséges csatolni a háziorvos által kiállított orvosi igazolást arról, hogy az ápolt tartósan beteg, valamint az arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós, legalább három hónapot meghaladó ápolásra, gondozásra szorul. Az ápolást végző személynek indokolt esetben házi segítségnyújtás keretében nyújtható összességében egy hónap időtartamra segítség. Indokolt esetnek számít, ha maga az ápoló esetlegesen beteg, és nem tudja rövid ideig ellátni a feladatát, vagy olyan súlyos az ápolt állapota, hogy az ápoló egyedül nem tudja elvégezni az ápolással kapcsolatos feladatait. Annak a személynek meg kell szüntetni az ápolási díjra való jogosultságát: - ha azt az ápolt személy egészségi állapota már nem indokolja, - az ápolást végző személy a kötelezettségét nem megfelelően teljesíti, nem biztosítja a lakástisztasági, egészségügyi tisztasági, ápoltsági feltételeket, - ha az ápolt személy meghal (az ápolási díj folyósítása ebben az esetben az ápolt halálának időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni), - ha az ápolást végző személy, vagy az ápolt személy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezett Magyarországon, és ennek a jogának a gyakorlása megszűnt, illetve a polgár nem kívánt vele tovább élni, - vagy az ápolási díj teljesítésének egyéb kizáró oka következik be. Nem jogosult továbbá ápolási díjra az a személy, aki a szociális törvényben megfogalmazott körülményeknek nem tesz eleget. Ezen a körülmények felsorolása a jogosultság megállapításának feltételeinél már kifejtésre kerültek. Az ápolási díjra való jogosultság fennállásának feltételeit amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja szükség szerint, de legalább két évente felül kell vizsgálni.
26 Ebek azonosító elektronikus transzponderrel (kutyachippel) történő megjelölésének támogatása 60 32. § 61 (1) Ebek azonosító elektronikus transzponderrel (kutyachippel) (továbbiakban: transzponderrel) történő megjelölésének támogatása állapítható meg annak, akinek tulajdonában négy hónapnál idősebb, kedvtelésből tartott eb van és annak transzponderrel való megjelölésének költségei életvitelét megnehezíti. (2) A kérelemhez csatolni kell az állatorvos vonatkozó igazolását, a megjelölésről kiállított számlát és az eb oltási könyvét. (3) A támogatás egy családban legfeljebb egy kutyára adható, illetve egy családban két éven belül nem ismételhető. 33. § 62 (1) A transzponderrel történő megjelölés támogatására az a személy jogosult, akinek a havi egy főre jutó jövedelme a) egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 250%-át, b) családban élő esetén a nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg. 34. § 63 (1) A transzponderrel történő megjelölés támogatásának mértéke a) egyedülálló esetén 2000,- Ft, b) családban élő esetén 1500,- Ft. (2) A támogatás az éves költségvetési rendeletben meghatározott keretösszeg erejéig állapítható meg.
Az önkormányzati rendelet foglakozik azokkal az emberekkel is, akik szeretik az állatokat, de azok tisztességes tartásán kívül nem tudnak nagyobb összegű pénzt fordítani például a kutyájuk elektronikus azonosítóval történő ellátására. Ezen támogatást azon emberek igényelhetik, akiknek életvitelét a kutyájuk elektronikus azonosítóval történő ellátására fordított összeg jelentősen megnehezítené. A támogatás egy családban, csak egy kutyára adható, és nem ismételhető meg két éven belül. Az elektronikus azonosítóval történő megjelölés támogatására az a személy kaphat támogatást, akinek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg egyedülálló személy esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, azaz 71.250-ot, család esetében a nyugdíjminimum kétszeresét, azaz 57.000.-Ft-ot. 60
Mód.: 8/2013. (III. 2.) ör. Mód.: 8/2013. (III. 2.) ör. 62 Mód.: 8/2013. (III. 2.) ör. 63 Mód.: 8/2013. (III. 2.) ör. 61
27 Az ebek elektronikus azonosítóval történő ellátásához a jövedelmi viszonyok jogszabályban foglalt fennállása esetén egyedülálló kérelmező esetén 2000.-Ft., család esetében pedig 1.500.-Ft. A támogatás az éves költségvetési rendeletben meghatározott keret összegéig állapítható meg. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás 64 35. § 36. § 37. § Felsőoktatási hallgatói ösztöndíj 38. § (1) Felsőoktatási hallgatói ösztöndíj anyagi segítségnyújtás a szociálisan rászoruló a) felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó, utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások, illetve felsőfokú végzettséggel nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe felvételt még nem nyert (érettségizett), b) felsőoktatási tanulmányokat folytató személyek tanulmányi költségeihez. (2) 65 A hallgatói ösztöndíj megállapításának feltétele, hogy a pályázó felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben, vagy felsőfokú szakképzésben folytassa tanulmányait. (3) 66 Felsőoktatási hallgatói ösztöndíj abban az esetben állapítható meg, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200 %-át, a pályázót egyedül eltartó esetén annak 250 %-át. (4) A felsőoktatási hallgatói ösztöndíjra való jogosultság pályázati eljárást követően állapítható meg. (5) 67 A pályázat beadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerben (a továbbiakban: EPER-Bursa rendszer) elektronikus úton történő pályázói regisztráció szükséges. A regisztrációt követően a pályázó a pályázati adatait feltölti az EPER-Bursa rendszerben, ezt követően a pályázati űrlapot kinyomtatja és aláírja, majd a polgármesteri hivatalba kinyomtatott papír alapú pályázatát benyújtja. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A 64
Hatályon kívül helyezte a 17/2006.(VII.11.) ör. Hatálytalan: 2006. 08. 31. napjától. Mód: 27/2012.(X.31.) ör. 66 Mód: 15/2005.(IX.4.) ör. 67 Mód: 27/2012.(X.31.) ör. 65
28 pályázati kiírásban meghatározott, valamely melléklet hiányában benyújtott pályázat formai hibásnak minősül. A papír alapon is benyújtott és a szükséges mellékletekkel felszerelt pályázat befogadását az önkormányzat az EPER-Bursa rendszerben visszaigazolja. A bírálatban nem vesz részt a nem befogadott pályázat. 68 A pályázatnak a pályázó általi EPER-Bursa rendszerben történő rögzítésének és ezt követően az önkormányzati hivatalba történő papír alapú benyújtásának határideje 2014. november 7. napja, melynek elmulasztása jogvesztő hatályú.” (6) A pályázati feltételeket e rendelet 3/a. és 3/b. számú melléklete tartalmazza. (7) A pályázat elbírálására a Humánpolitikai Bizottság jogosult.
A felsőoktatási hallgatói ösztöndíj célja az esélyteremtés arra, hogy a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalokat is helyzetbe hozzon, esélyt teremtsen számukra a továbbtanulásra. A felsőoktatási ösztöndíj azoknak kíván támogatást nyújtani, akik a felsőoktatási tanulmányikat szeretnék kezdeni, és a középiskola utolsó évfolyamát végzik, tehát érettségi előtt állnak, azoknak az érettségizett fiataloknak, akik felsőoktatási intézménybe még nem nyertek felvételt, valamint a felsőoktatási tanulmányaikat folytató hallgatóknak. Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. A hallgatói ösztöndíj megállapításának egyik feltétele, hogy a tanulónak a település területén állandó lakóhellyel kell rendelkeznie. A felsőoktatási hallgatói ösztöndíj megállapításához szükséges feltétel továbbá, hogy az egy családban élők egy főre jutó jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum (28.500.-Ft.) 200 %-át, vagyis az 57.000.-Ft-ot, a pályázót egyedül eltartó esetén nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, vagyis a 71.250.-Ft-ot. A pályázat beadásához a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében (a továbbiakban EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, amelynek elérési útvonala: https://www.eper.hu/eperbursa/paly/palybelep.aspx). 68
Mód: 14/2014. (IX. 29.) Ör. Hatályos: 2014.10.03.
29 A pályázni kívánó személy a személyes és pályázati adatok ellenőrzése és feltöltését követően a pályázati űrlapot kinyomtatja, és aláírja. A papíralapú pályázatot a kérelmező a polgármesteri hivatalban nyújtja be. A pályázathoz a kérelmezőnek mellékelnie kell a pályázati kiírásban előírt nyomtatványokat is. Abban az esetben, ha a papíralapon benyújtott pályázathoz nem kerültek csatolásra a kiírásban előírt mellékletek, akkor a pályázat formai hibásnak minősül, és nem kerül befogadásra. A papír alapon, a szükséges mellékletekkel ellátott felsőoktatási ösztöndíjra benyújtott pályázat befogadását az önkormányzat az EPER-Bursa rendszerben visszaigazolja. A pályázat rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának határideje: 2014. november 7. A határidő elmulasztása a pályázat befogadásának elutasítását vonja maga után. A pályázat részletes feltételeit az önkormányzati rendelet 3/a. és 3/b. számú melléklete tartalmazza. A pályázat elbírálására a Humánpolitikai Bizottság jogosult. Önkormányzati segély 69 39. § 70(1) Önkormányzati segélyben részesíthető az, aki a) önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy b) alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások, vagy c) a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul. (2) Nem várt többletkiadás különösen a betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások. (3) Az (1) bekezdés alapján önkormányzati segély állapítható meg, ha az igénylő egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. (4) Méltányosságból önkormányzati segély állapítható meg rendkívüli élethelyzetre tekintettel (pl. elemi kár, betegség gyógykezelése, gyógyászati segédeszköz vásárlása stb.) akkor, ha ez a család létfenntartását 69 70
Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
30
veszélyezteti és az igénylő egy főre jutó jövedelme a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.
(5) Ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítségnyújtást indokolják az önkormányzati segély bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is folyósítható.
Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik olyan súlyos anyagi helyzetbe kerültek, hogy saját, illetve családjuk megélhetéséről, létfenntartásáról egyéb módon nem tudnak gondoskodni. Indokolt lehet az önkormányzati segély megállapítása abban az esetben is, ha a kérelmezőnek van ugyan valamilyen jövedelme, de alkalomadtán olyan előre nem látható, nem várt helyzetek állnak elő az életében, amelyek súlyos többletterhet rónak az ügyfélre – Ilyen például egy előre nem látható betegség, haláleset, elemi kár, válsághelyzetbe kerülő várandós anya gyermekének megtartása, iskoláztatás, a születendő gyermek fogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás, a gyermek családba való visszakerüléséhez kapcsolódó kiadás- vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt szorulnak anyagi segítségre. A fent leírtak alapján önkormányzati segély állapítható meg a kérelmezőnek - család esetében -, ha az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 130 %-át, vagyis a 37.050. forintot, egyedülálló kérelmező esetében pedig a nyugdíjminimum 150 %át, vagyis az 42.750 forintot. Méltányosságból önkormányzati segély állapítható meg olyan rendkívüli élethelyzetre tekintettel, amely a kérelmező, mint például az elemi kár (árvíz elönti a házat), betegség gyógykezelése (pl. nincs pénze a szülőnek a beteg gyermeke gyógyszerének kiváltásához), gyógyászati segédeszköz vásárlásához stb. Az önkormányzati segély méltányosságból történő megállapításának feltételei család esetében, hogy az egy főre eső jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %át, vagyis 42.750 forintot, egyedülálló kérelmező esetében pedig a nyugdíjminimum 200 %át, vagyis az 57.000 forintot. Amennyiben olyan súlyos, az ügyfél által egyedül megoldhatatlan probléma merül fel, akkor őt indokolt bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül, az ügyfél nyilatkozata alapján azonnali önkormányzati segélyben részesíteni.
31 40. § (1) Az önkormányzati 71 segély összege nem haladhatja meg esetenként a nyolcezer, évente a húszezer forintot. (2) 72 Különös méltányosságot érdemlő esetben (pl. súlyos betegség, elemi kár) az önkormányzati 73 segély esetenkénti összege húszezer, évente negyvenezer forintig terjedhet. (3) 74
Az önkormányzati segély összege a helyi rendeletben foglaltak szerint alkalmanként nem haladhatja meg a nyolcezer forintot, évente pedig a húszezer forintot. Különös méltánylást igénylő esetben, amikor a kérelmező élethelyzete – betegség, elemei kár - olyan súlyossá válik, hogy nagyobb összegre van szüksége ezen gond megoldásához, akkor az önkormányzati segély összege alkalmanként húszezer, évente negyvenezer forint összegig terjedhet. 41. § (1) A 40. §-ban megállapítottnál magasabb összegű önkormányzati 75 segély csak kivételesen és rendkívüli méltányosságot érdemlő esetekben (pl. elemi kár) állapítható meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti segély megállapítására a képviselő-testület jogosult.
A különös méltánylást igénylő magasabb összegű önkormányzati segély, csak nagyon nehéz élethelyzet kezelésére, csak kivételesen és rendkívüli méltányosságot igénylő helyzetben állapítható meg. A különös méltánylást igénylő önkormányzati segély odaítélésére a képviselő-testület jogosult. 42. § (1) A megállapított segély folyósítása a) pénzben, b) pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsönként (továbbiakban: szociális kölcsön), vagy c) természetbeni ellátás nyújtásával történhet. (2) A természetben nyújtott önkormányzati 76 segély lehet vásárlási utalvány, közüzemi díjak kifizetése, étkeztetés stb.
71
Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. Mód: 15/2005.(IX.4.) ör. 73 Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 74 Hatályon kívül helyezte a 15/2005.(IX.4.) ör. 75 Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 76 Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. 72
32 Az önkormányzati segély megállapítása után annak folyósítása történhet: - pénzbeli kifizetés útján, - pénzbeli tevékenységnek nem minősülő, szociális kölcsönként, úgynevezett segélykölcsön formájában, - vagy természetbeni ellátásként. A természetben nyújtott önkormányzati segély lehet vásárlási utalvány (pl. Erzsébet utalvány), közüzemi díj kifizetése, vagy pedig étkezés biztosítása stb. 43. § (1) A 42. § (1) bekezdésének b) pontja szerint legfeljebb a nyugdíjminimum háromszorosának megfelelő összegű kamatmentes kölcsön állapítható meg: a) temetési költségek fedezetére, b) nyugellátás, árvaellátás megállapításáig, illetve első összege kézhezvételéig; c) rendkívüli és kivételes méltánylást érdemlő esetben (betegség, elemi kár stb.), ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét. (2) A szociális kölcsönt a felvételt követő 3. hónaptól számított legkésőbb egy éven belül, havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. (3) 77 Különös méltánylást érdemlő esetben a szociális kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély megállapítható annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át.
A segélykölcsön összegként a nyugdíjminimum (28.500.-Ft.) háromszorosának megfelelő összeget, azaz 85.500.-Ft-ot lehet megállapítani. Kamatmentes 85.500.-Ft. összegű segélykölcsön állapítható meg: - a temetési költség megfizetése céljából, - a nyugellátás, árvaellátás megállapításig, illetve az első ellátási összeg kézhezvételéig, segítve ezzel azt, hogy az ellátás megítéléséig ne maradjon az ügyfél ellátatlan, - rendkívüli élethelyzetek esetében, amelyek különös méltánylást igényelnek (pl. betegség.) A segélykölcsön ezen esetekben csak akkor állapítható és adható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (28.500.-Ft.) kétszeresét, azaz az 57.000.-Ft-ot. A segélykölcsön egy különleges segélyforma, amely azt teszi lehetővé, hogy egy nagyobb összegű kamatmentes támogatást kapjon a kérelmező, és itt a kamatmentesen van a hangsúly, mert így nem kell neki a hitelintézettől súlyos összegű kamatra hitelt felvennie. 77
Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
33 A segélykölcsönt azonban ebben az esetben is vissza kell fizetnie az ügyfélnek, mégpedig a segélykölcsön felvételétől számított harmadik hónaptól kezdve kell elkezdeni a törlesztést, havi egyenlő részletben. A segélykölcsönt a fent írt törlesztés elkezdésétől számított egy éven belül kell megfizetni. Különös méltánylást érdemlő esetben a szociális kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély megállapítható annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum (28.500.-Ft) 250 %-át, azaz 71.250.-Ft-ot. 44. § 78 45. § 79 (1) Önkormányzati segély állapítható meg az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként. (Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély.) (2) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtható annak, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (3) Az (1) bekezdés szerinti segély nem állapítható meg annak, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetén 200%-át. (4) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát, továbbá ha a segélyt nem a haláleset szerint illetékes önkormányzattól kérik, akkor az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát. (5) A megállapított segélyről szóló, vagy a kérelmet elutasító határozat számát és a segély összegét a temetési számlára a jegyző rávezeti, majd ezt a halotti anyakönyvi kivonattal együtt a kérelmezőnek vissza kell juttatni. (Több számla esetén a felvezetés egy számlára történik, a többi számla számának feltüntetésével.) (6) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege bruttó 150.000,-Ft. (7) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély – a jogosult, a szolgáltató és az önkormányzati hivatal előzetes egyeztetése után – közvetlen formában is adható, a
78 79
Hatályon kívül helyezte a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
34
temetéshez szükséges kellékek megvásárlása, a temetési számla – részben vagy egészben – történő kifizetésével.
Önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott. A temetési költségekhez történő hozzájárulás annak a személynek nyújtható, aki az elhunyt eltemettetéséről annak ellenére gondoskodott, hogy arra nem volt köteles, vagy olyan tartásra kötelezett hozzátartozó részére, aki ugyan köteles volt gondoskodni a hozzátartozója eltemettetéséről, de a költségek viselése komoly terhet jelentettek a saját, illetve családja létfenntartásában. Temetési költségekhez hozzájáruló önkormányzati segély nem állapítható meg annak a személynek a részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum (28.500.-Ft) 150 %-át, azaz 42.750.-F-ot, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum (28.500.-Ft.) 200 %-át, azaz 57.000.-Ft-ot. A temetési költségekhez hozzájáruló önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója nevére kiállított temetési számlák eredeti példányát. Amennyiben a segélyt nem a haláleset helye szerint illetékes önkormányzatnál kérik, akkor szükség van még az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatára is. A megállapított temetési segélyről szóló, vagy a kérelmet elutasító határozat számát az ügyintéző felvezeti a temetési számlára. Amennyiben a temetési segély megállapításra került, akkor a temetési számlára a segély összegét is rá kell vezetni, és az eredeti számlát és a halotti anyakönyvi kivonatot az ügyfél részére vissza kell küldeni. Abban az esetben, ha több számla készült az eltemettetés költségeiről, akkor csak egy számlára kell felvezetni a fent leírtakat. A temetési költségekhez hozzájáruló önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének - amely jelen esetben bruttó 150.000.Ft. – 10 %-nál. A segély összege azonban elérheti a legolcsóbb temetés teljes összegét, ha a temetés költsége a kérelmező, vagy annak családjának megélhetését súlyosan veszélyeztetné. A temetési költségekhez hozzájáruló segély a kérelmezővel, és a szolgáltatóval történt megállapodás alapján közvetlen formában, a temetési kellékek megvásárlásával, vagy a temetési számla részben, vagy egészben, a szolgáltató részére történő kifizetéssel is megvalósulhat.
35 Köztemetés 46. § A közköltségen történő eltemettetésről az Szt. 48.§-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.
A közköltségen történő temetés költségeinek viseléséről a szociális törvényben foglaltakat kell alapul venni. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre kötelezett személy, vagy az eltemettetésre kötelezett személy az eltemettetésről nem gondoskodik, vagy nem tudja azt megtenni. Az elhunyt személy elhalálozásának időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét a haláleset helye szerinti település önkormányzatának – eltemettetőnek – megtéríti. A köztemetés összegének megtérítése iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni. Az elhunyt lakóhelye szerinti települési önkormányzat a költségeket hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítésére kötelezheti. A települési önkormányzat az eltemettetésre kötelezett személy részére a köztemetés összegére vonatkozóan részletfizetést engedélyezhet, vagy különös méltánylás érdemlő körülmények fennállása esetén részben, vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt a köztemetés összegének megfizetése alól. Közgyógyellátás 80 47.§ (1) A közgyógyellátási jogosultság biztosításának célja a szociálisan rászorult személy – egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához szükséges – kiadások csökkentése. (2) Közgyógyellátásra jogosult az Szt. 50. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő személy. (3) 81 Közgyógyellátási jogosultság állapítható meg méltányosságból az Szt. 50. § (3) bekezdése alapján egy évre annak a szociálisan rászoruló személynek a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át és vagyonnal nem rendelkezik, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíjminimum 25 %-át.” 80 81
Beiktatta a 25/2009. (X. 5.) ör. Módosította a 31/2013. (XII. 02.) Ör. Hatályos: 2014. 01. 01.
36 (4) Méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultság a (3) bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor állapítható meg, ha a társadalombiztosítási szolgáltatás ellenértéke az önkormányzat által fizetendő térítés összegét meghaladja és a gyógykezelés, illetőleg a folyamatos gyógyszerszedés időtartama az egy évet előreláthatólag eléri.
Azok a szociálisan rászorult személyek igényelhetnek közgyógyellátást egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához szükséges költségek csökkentéséhez, akik az önkormányzati rendeletben foglalt feltételeknek is megfelelnek. A szociális törvény azonban korlátokat szab az önkormányzatok számára méltányossági közgyógyellátás jogosultságának megállapításával kapcsolatban. Nem lehet önkormányzati rendelettel megállapítani méltányossági közgyógyellátásra szóló jogosultságot annak a kérelmezőnek, akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (jelenleg 28.500.-Ft.) 150 %-át, azaz 42.750.-Ft-ot, egyedülálló esetében a 200 %-ot, azaz 57.000.-Ft-ot meghaladja. A havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékének pedig el kell érni az öregségi nyugdíjminimumnak – 28.500.-Ft. – a 25 %-át, azaz,7125.-Ft-ot. A méltányos közgyógyellátásra irányuló kérelmet a polgármesteri hivatal igazgatási csoportjánál, a megfelelő formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: - a háziorvos igazolását (az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon), - jövedelem igazolásokat, - vagyonnyilatkozatot - és a járási hivatal elutasít határozatát, amelyben elutasították a kérelmező alanyi, vagy normatív közgyógyellátási kérelmét. A méltányosságra való jogosultság a fent leírt feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg, ha a társadalombiztosítási szolgáltatás ellenértéke az önkormányzat által nyújtott térítés összegét – a megállapított éves gyógyszerkeret összegének a 30 %-a meghaladja, és ha a kérelmező gyógykezelése, illetőleg a folyamatos gyógyszerszedés időtartama az egy évet előreláthatólag eléri.
37 Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 48.§ 82 Tanulók helyi közlekedésének támogatása83 48/A.§ 84 (1) Az önkormányzat közigazgatási területén működő általános tagiskolákba és középiskolákba járó tanköteles korú tanulói szociális rászorultság alapján az oktatási intézmény helyi tömegközlekedési eszközzel való megközelítéséhez közlekedési tanulóbérlet támogatást (a továbbiakban: tanulóbérlet támogatás) igényelhetnek. (2) 85 Tanulóbérlet támogatásra szociális rászorultság alapján az a tanuló jogosult, aki a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, b) 86 c) 87 d) 88 külterületen, vagy az oktatási intézménytől közúton mérve egy kilométernél távolabb lakik és a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. e) közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, f) fogyatékos gyermek, amennyiben az oktatási intézmény megközelítéséhez a tömegközlekedési eszköz rendszeres igénybevétele szükséges. (3) 89 A tanulóbérlet támogatásra való jogosultságot, a bérlet igénylésével egyidejűleg a gyermek törvényes képviselőjének az oktatási intézmény vezetőjénél kell igazolnia, a (2) bekezdés szerinti ellátást megállapító határozattal.
A Tamási város területén működő általános tagiskolába és középiskolákba járó tanköteles tanulók szociális rászorultságuk fennállása alapján az oktatási intézmény helyi tömegközlekedéssel (autóbusszal) történő megközelítéséhez közlekedési tanulóbérlet támogatást igényelhetnek. A tanulóbérlet támogatására az a szociálisan rászoruló tanuló jogosult, aki: - rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
82
Hatályon kívül helyzete a 2/2008.(I.28.) ör. Beiktatta: 2/2005.(I.30.) ör. 84 Módosította: 21/2005.(XI.6.) 85 Mód: 4/2006.(I.26.) ör. 86 Hatályonkívül helyzete: 2/2009.(II. 2.) ör. 87 Hatályon kívül helyezte a 25/2008.(XI.3.) ör. 88 Mód: 2/2009. (II. 2.) ör. 89 Beiktatta: 33/2005.(XII.27.) ör. 83
-
-
38 külterületen, vagy az oktatási intézménytől közúton mérve egy kilométernél távolabb lakik, és a családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjminimum összegét, a 28.500.-Ft-ot nem haladja meg, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy fogyatékos gyermek, amennyiben az iskola megközelítéséhez a tömegközlekedése eszköz (autóbusz) rendszeres használata szükséges.
A tanulóbérlet támogatásának megállapításáról szóló irattal (pl.: gyermekvédelmi kedvezményt megállapító határozat) kell a fent leírtakat igazolnia a törvényes képviselőnek az oktatási intézmény vezetőjénél - a bérlet igénylésével egyidejűleg -, hogy gyermeke, neveltje, gondozottja jogosult a támogatásra. III. Fejezet Szociális szolgáltatások
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, vagy az önkormányzatok biztosítják. I. Cím Az ellátások formái
A személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat (pl.: étkeztetés, családsegítés, nappali ellátás stb.) és a szakosított ellátásokat (pl.: ápolást, gondozást nyújtó intézmény, lakóotthon stb.). 49. § 90 Tamási Önkormányzata a szociális és gyermekjóléti gondoskodás keretében az alapellátást a Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás (a továbbiakban: Társulás) által fenntartott intézményekben biztosítja. 50. § 91 (1) Alapszolgáltatásban a) a Társulásban működő Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (a továbbiakban: TONIEPSZ) a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei, óvodai elhelyezés, időszakos gyermekfelügyelet formájában az „Aranyerdő” Tagóvoda és Bölcsődében, a napközis foglalkoztatást a Tamási Általános Iskola és Gimnázium Würtz Ádám Általános Iskolájában; 90 91
Mód: 19/2011. (IX. 5.) ör. Mód: 19/2011. (IX. 5.) ör.
39 b) a Társulás által fenntartott Tamási és Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja (a továbbiakban: Tamási és Környéke Szociális Központ) a nappali ellátással, az étkeztetéssel és a házi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat; c) a Tamási és Környéke Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata a gyermekjóléti szolgáltatást és a helyettes szülői hálózat működtetését, a Családsegítő Szolgálata a családsegítéssel kapcsolatos feladatokat végzi. (2) Szakosított ellátás: a Tamási és Környéke Szociális Központban a) az Időskorúak Gondozóházában nappali folyamatos ellátást és éjszakai benntartózkodást biztosít; b) az Idősek Klubjában nappali folyamatos ellátást biztosít.
Tamási Város Önkormányzata a szociális és gyermekjóléti gondoskodás keretében az alapellátást társulás keretében látja el, és a társulás által fenntartott intézményekben végzi az alapellátással kapcsolatos feladatait. Tamási Város Önkormányzata a Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulásnak (a továbbiakban egyszerűen: Társulás) a tagja. Az alapszolgáltatásban, a Társulás keretén belül végzett alapellátási feladatok, és intézmények: A Tamási és Környéke Oktatási és Nevelési Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat (röviden: TONIEPSZ): - a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei, óvodai elhelyezés, időszakos gyermekfelügyelet formájában az „Aranyerdő” Tagóvoda és Bölcsődében, - a napközis foglalkoztatást a Tamási Általános Iskola és Gimnázium Würtz Ádám Általános iskolájában, - a Társulás által fenntartott Tamási és Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja (egyszerűbben: Tamási és Környéke Szociális Központ) a nappali ellátással, az étkeztetéssel és a házi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat, - a Tamási és Környéke Szociális Központ Gyermekjóléti Szolgálata a gyermekjóléti szolgáltatást és a helyettes szülői hálózat működtetését, ezen belül a Családsegítő szolgálat a családsegítéssel – életvezetési tanácsadás, hivatalos ügyek intézése kapcsolatos feladatokat végzi. Szakosított ellátás a Tamási és Környéke Szociális Központ keretében az Időskorúak Gondozóházában működik a nappali folyamatos ellátást és éjszakai benntartózkodást biztosító szolgáltatás, az Idősek Klubjában nappali folyamatos ellátásra kerül sor.
40 II. Cím Szociális információs szolgáltatás 92 50/A. § 93 Szociálpolitikai kerekasztal 94 50/B. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre. (2) A szociálpolitikai kerekasztal feladata a szociálpolitikai koncepciók véleményezése, a meglevő szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának figyelemmel kísérése, az önkormányzati közfoglalkoztatási terv véleményezése. (3) A szociálpolitikai kerekasztal vezetője Tamási Város Polgármestere. Tagjai: - a Humánpoltikai Bizottság, - a Tamási-Simontornyai Többcélú Kistérségi Társulás, - a Tamási Innovációs Központ Kht., - a Tamási és a Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja ( a továbbiakban: Tamási és Környéke Szociális Központ), - a Tamási és Környéke Szociális Központ Családsegítő Szolgálat, - a Tamási Civil Kerekasztal Egyesület, - a kisebbségi önkormányzatok, - a Magyar Vöröskereszt Tamási Szervezetének képviseletében 1-1 személy. (4) A szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek összehívása a polgármester feladata.
Az önkormányzati rendelet rendelkezik arról is, hogy a szociális törvényben előírt szociálpolitikai kerekasztal létrehozása megtörténjen. A szociálpolitikai kerekasztalnak az a feladata, hogy vegyen részt a térség szociálpolitikai koncepciójának kialakításában, illetve véleményezze azt. Segítse elő munkájával a térségben élő polgárok szociális biztonsága érdekében meghozott döntéseket
92
Beiktatta: 33/2005.(XII.27.) ör. Hatályon kívül helyezte a 2/2008.(I.28.) ör. 94 Beiktatta: 2/2009. (II. 2.) ör. 93
41
A már működő szolgáltatási típusokat, rendszereket értékelje, elemezze, ezzel elősegítve azok jobb, és hatékonyabb működését. Vegyen részt továbbá a közfoglalkoztatási terv véleményezésében is. A szociálpolitikai kerekasztal vezetője Tamási Város Polgármestere. A kerekasztal tagjai: - a Humánpolitikai Bizottság, - a Tamási-Simontornya Többcélú Kistérségi Társulás, - a Tamási Innovációs Központ Kht., - a Tamási és a Városkörnyéki Önkormányzatok Szociális Integrációs Központja (a továbbiakban egyszerűbben: Tamási és Környéke Szociális Központ), - A Tamási és Környéke Szociális Központ Családsegítő Szolgálat, - a Tamási Civil Kerekasztal Egyesület, - a kisebbségi önkormányzatok, - a Magyar Vöröskereszt Tamási Szervezetének képviseletében 1-1 megbízott személy. Részt vesznek tehát a szociálpolitikai kerekasztal munkájában mindazon intézmények és szervezetek, amelyek közreműködtek a szociálpolitikai koncepció kialakításában, illetve működtetésében. A szociálpolitikai kerekasztalt szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal a polgármester hívja össze. Nappali ellátás 95 50/C. § A Tamási és Környéke Szociális Központ által működtetett Idősek Klubja a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkeztetésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiénia szükségletek kielégítésére az Szt. 65/F. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint.
A nappali ellátást Tamási városban a Tamási és Környéke Szociális Központ által működtetett Idősek Klubja végzi hajléktalan személyek, és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális – lelki – támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek esetében.
95
Beiktatta a 19/2011. (IX. 5.) ör.
42 Étkeztetés 51. § Az Szt. 62. §-ában meghatározottak szerint napi egyszeri meleg étel biztosítása azok számára, akik szociális helyzetük, koruk vagy egészségi állapotuk alapján önmaguk vagy eltartottjaik számára más módon nem képesek az étkeztetésről gondoskodni.
A szociális törvény által megfogalmazott követelmény az, hogy a szociálisan rászoruló személyek részére, akik egészségi állapotuk, koruk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt önmaguk, vagy eltartottjuk számára tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudnak az élelmezésükről gondoskodni, az ő részükre napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Házi segítségnyújtás 52. § Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni az Szt. 63. §-ában meghatározott személyekről.
Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személynek, a saját környezetében kell biztosítani az önálló életvitele elősegítésének fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését. Segítséget kell nyújtani a gondozott személy önálló életvitelének fenntartásában, a személyes higiéniájának és lakókörnyezetének tisztán tartásában. Vészhelyzet kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában is segítséget kell nyújtani. Családsegítő Szolgáltatás 96 52/A. § (1) A családsegítő szolgáltatás az Szt. 64. §-ában foglaltak szerint a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) 97 A Családsegítő Szolgálat az Szt. 37/A. § (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult számára a segély folyósításának feltételeként meghatározott együttműködésre kijelölt szerv. 96 97
Beiktatta: 33/2005.(XII.27.) ör. Mód: 19/2011. (IX. 5.) ör.
43
(3) A Családsegítő Szolgálat a 14. § (1) bekezdése szerinti együttműködés megkezdéséről vagy az együttműködés megszegéséről a jegyzőt 3 munkanapon belül értesíti. (4) 98 A Családsegítő Szolgálat a 24. § alapján biztosított adósságkezelési szolgáltatás ellátására adósságkezelési tanácsadást működtet.
A családsegítő szolgáltatás a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet kialakulása miatt segítséget igénylő személyek, családok számára nyújt támogatást. A családsegítőnek arra kell törekednie, hogy ne alakuljanak ki krízishelyzetek, nyújtson segítséget abban, hogy ezek az élethelyzetek elkerülhetőek legyenek. Amennyiben a krízishelyzet már kialakult egy személynél, vagy családnál, akkor közre kell működni annak elhárításában, megoldásában. A Családsegítő Szolgálat a rendszeres szociális segélyre jogosult személy számára, a segély folyósításának feltételeként meghatározott együttműködésre kijelölt szerv. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segélyt megállapító határozat kézhezvételét követő tizenöt napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál regisztráltatni magát, együttműködési megállapodást kötni, illetve az abban foglaltakat betartani. Az együttműködés megkötéséről vagy megszegéséről a Gyermekjóléti Szolgálat köteles a jegyzőt három napon belül értesíteni. A Családsegítő Szolgálat látja el az adósságkezelési szolgáltatási ellátás igénybevételénél az adósságkezelési tanácsadási feladatokat is. Gyermekjóléti Szolgálat 53. § A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek visszahelyezését. Ennek keretében ellátja a a) a Gyvt. 39. §-ában foglaltakat, b) szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez a Gyvt. 40.§ (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
A gyermekjóléti szolgáltatás az egyik legfontosabb szociális ellátási forma, hiszen ebben az esetben a legfontosabb, és legsebezhetőbb személyekről, a gyermekekről van szó.
98
Beiktatta a 9/2007.(V:7.) ör.
44 A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermekek testi, lelki, szellemi egészségének, és a családban történő nevelésük elősegítése érdekében, hogy - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról tájékoztatást nyújtson, a támogatásokhoz való hozzájutást elősegítse, - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi és a káros szenvedélyek megelőzéséről szóló tanácsadást vagy az ezekhez való hozzájutást elősegítése, - a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonának igénybe vételéhez, és az abban történő ellátáshoz való hozzájutás megszervezése, - szabadidős programok szervezése, - a hivatalos ügyek intézésének segítése, - a gyermek veszélyezettségének megelőzésében eljárjon, a veszélyeztetést okozó probléma megoldásában vegyen részt, - segítse elő tevékenységével a családi problémák, konfliktusok kezelését, - szociális alapszolgáltatások, pedagógiai szakszolgálat igénybevételét biztosítsa abban az esetben, ha arra van szükség, - alapos eljárás keretében gondoskodjon a rászoruló gyermek védelembe-vételéről, vagy annak megszüntetéséről, - és nem utolsó sorban nagyon fontos feladata a gyermekjóléti szolgálatnak a családgondozásban való hatékony részvétel. A gyermekjóléti szolgálat összehangolt munkában más, hasonló feladatokat ellátó szervezetekkel, szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat is ellát a fent leírtakon kívül. Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, meg hallgatja a gyermekek panaszait, és annak orvoslása érdekében megteszi a megfelelő intézkedéseket. Gondozási, nevelési tervet készít, minden gyermek részére személyre szabottan. A családi pótlék természetben nyújtott ellátása esetén pénzfelhasználási tervet készít. A gyermekjóléti szolgálat, sok egyéb más mellett megszervezi a helyettes szülői hálózatot is. Bölcsőde, időszakos gyermekfelügyelet 54. § A Gyvt. 42. §-ában foglaltak alapján a bölcsőde a gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű nevelését és gondozását biztosító intézmény.
45 A bölcsőde a gyermekvédelmi törvényben foglaltak szerint a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek nappali ellátását, szakszerű nevelését biztosító intézmény. Helyettes szülő 55. § A helyettes szülő a Gyvt. 45-48. §-ában foglaltak szerinti gyermekek átmeneti gondozását saját háztartásában biztosítja
A gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekek átmeneti gondozását úgy kell biztosítani, hogy az a gyermekek testi, lelki, szellemi és érzelmi fejlődését elősegítő, az életkoruknak, egészségi állapotuknak és egyéb szükségleteiknek megfelelő módom történjen. A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását, egyéni gondozási terv alapján a saját otthonában végzi. III. Cím Szakosított ellátások 56. § A rászorult személyekről, ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt az alapellátás keretében nem lehet gondoskodni, a rászorulókról állapotuknak megfelelő szakosított ellátási formában kell gondoskodni.
Azokról a személyekről, akiknek életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt ellátásukról alapellátás keretében már nem lehet gondoskodni, róluk rászorultságuk, állapotuk szerint szakosított ellátási formában kell gondoskodni, részükre segítséget nyújtani. Tamási és Környéke Szociális Központ 99 57. § (1) Az Idősek Klubja a saját otthonukban élők részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiénia szükségletek kielégítésére az Szt. 65/F. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint. (2) Az Időskorúak Gondozóháza biztosítja az önmaguk ellátására csak segítséggel képes személyek folyamatos ellátását, éjszakai benntartózkodását az Szt. 68. §-ában foglaltak szerint.
99
Beiktatta a 9/2007.(V.7.) ör.
46
Az Idősek Klubja a saját otthonukban élő, rászoruló személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, a társas kapcsolatok, valamint az alapvető egészségügyi, higiénés ellátások igénybe vételére. A nappali ellátást Tamási városban a Tamási és Környéke Szociális Központ által működtetett Idősek Klubja végzi hajléktalan személyek, és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális – lelki – támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek esetében. Az Időskorúak Gondozóháza alkalmas arra, hogy az önmaguk ellátására csak segítséggel képes személyek folyamatos ellátását, éjszakai benntartózkodását biztosítsa. Az idősek otthonában a gondozásra szoruló, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást nem igénylő, a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévet betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolástgondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. IV. Fejezet Intézményi jogviszony I. Cím Általános szabályok 58. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. (2)Az ellátások igénybevételére irányuló kérelmet az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani. (3) A kérelemről az intézményvezető dönt. (4) 100 Külön eljárás nélkül biztosítható az ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. Különösen indokolt az igény, ha a kérelmező egyedül él és önmaga ellátásában segítségre szorul. (5) 101 Külön eljárás nélkül ellátásban részesíti az intézményvezető azt a kérelmezőt, aki a 9/1999. (X.24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
100 101
Beiktatta a 25/2009. (X. 5.) ör. Beiktatta a 25/2009. (X. 5.) ör.
47 A személyes gondoskodást nyújtó intézményekbe történő ellátás igénybevétele önkéntes alapon történik, az ellátást igénylő, hogy törvényes képviselője kérelme alapján. Az ellátások igénybevételére a kérelmet az illetékes intézmény vezetőjénél kell benyújtani. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt a rendelkezésére álló adatok és a benyújtott kérelemben, illetve a csatolt mellékletek alapján. Külön eljárás nélkül biztosítható ellátás annak a személynek a részére, aki azonnali ellátása szorul. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást azonban ebben az esetben is mellékelni kell. Különösen indokolt akkor az azonnali ellátás biztosítása, ha a kérelmező egyedül él, és önmaga ellátásában segítségre szorul. Külön eljárás nélkül ellátásban részesítheti az intézményvezető azt a kérelmezőt, aki saját maga ellátására teljesen képtelen és nincs egyetlen hozzátartozója sem, aki az ellátásáról gondoskodna, és az ellátása más egészségügyi vagy szociális szolgáltatás keretében nem valósítható meg. Külön eljárás nélkül ellátható az a személy, akinek háziorvosa, kezelőorvosa által kiállított szakvélemény szerint soron kívüli ellátása indokolt. Akinek szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan kedvezőtlen változás következett be, hogy ellátásáról soron kívül gondoskodni kell. Előfordul, hogy azért kell megállapítani soron kívüli elhelyezést, mert a kérelmező kapcsolata a családjával olyan mértékben megromlott, hogy az veszélyezteti a testi épségét is. A soron kívüli elhelyezés iránti igény megelőzi a többi kérelmet. 59. § 102 Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az ellátást igénylővel, illetőleg törvényes képviselőjével megállapodást kell kötni. A megállapodás tartalmazza a) az intézményi ellátás időtartamát (határozott, vagy határozatlan időtartam megjelölését), b) az intézmény által nyújtott szolgáltatások formáját, körét, c) a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat.
Abban az esetben, ha az ellátást kérelmező személynek indokolt az intézményi elhelyezése, akkor az ellátást igénybe vevőnek, vagy a törvényes képviselőjének valamint az intézmény képviseletében eljárni jogosult személynek megállapodást kell kötnie. 102
Módosította a 25/2009. (X. 5.) ör.
48 A két fel által kötött megállapodásnak tartalmaznia kell: - hogy az ellátás milyen időtartamra szól, határozott ideig – például csak egy évig -, vagy határozatlan ideig, - az igénybevevő szociális helyzetét, egészségi állapotát, vagy korát figyelembe vevő körülményeket, - az intézményben milyen ellátási formákat tudnak biztosítani az ott élő embereknek, - hogy mennyi térítési díjat kell fizetni egy személy után, és a fizetésre vonatkozó szabályokat. 60. § (1) A jogosultak érdekvédelmére vonatkozó részletes szabályokat az intézmények szervezeti és működési szabályzata határozza meg. (2) Az intézményi jogviszony megszűnésére, illetve megszüntetésére az Szt. 100-101. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
Az intézményben élő személyek érdekvédelméről rendelkezni kell az ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában, amelyet előzetesen a fenntartó jóváhagyott. Az ellátó intézmény házirendjét jól látható helyen ki kell függeszteni, hogy az mindenki számára jól hozzáférhető, és olvasható legyen (például kerekes székes ellátott személynél). A tartós bentlakásos intézmény fenntartója köteles érdekvédelmi fórumot működtetni, amelynek működéséről és a fórum tagjainak megválasztásáról a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni. Az intézményi ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat a szociális törvény határozza meg. Az ellátásra vonatkozó jogosultság megszűnik, ha - az intézmény jogutód nélkül megszűnik, nem veszi át más szervezet a működtetést, - az ellátásra jogosult halálával, - határozott idejű – például 1 év időtartamra megállapított – intézményi elhelyezés esetén a megállapodásban megjelölt időpont lejártával, kivéve, ha a feltételek fennállása esetén az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az állami fenntartású intézményben élő személyek ellátásának megszüntetését maga az ellátott személy, vagy törvényes képviselője kezdeményezheti. Ebben az esetben az intézmény vezetője az ellátott személy intézményi tartózkodását megszünteti. Ilyen esetben a két fél közötti jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, vagy pedig a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg.
49 Az intézmény vezetője megszüntetheti az intézményben tartózkodó személy ellátására vonatkozó jogviszonyát abban az esetben is, ha: - az ellátott személy másik intézményben történő ellátása indokolt, - az intézmény lakója a házirendet súlyosan megsérti, - vagy az intézményben lakó személy intézményi ellátása nem indokolt. A fent leírt esetekben az intézmény vezetőjének írásban kell értesítenie az elutasításban részesülő személyt, vagy törvényes képviselőjét. Abban az esetben, ha az elutasított személy, vagy törvényes képviselője nem ért egyet az intézményi ellátás megszüntetésével, akkor az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat jogorvoslatért. Ebben az esetben, változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell az ellátást, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. II. Cím
A személyes gondoskodásért megállapítható térítési díjak mértéke 61.§ 103 A személyes gondoskodást nyújtó szociális alap-, valamint szakosított ellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díját a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a Tamási és Környéke Szociális Központ vezetője állapítja meg.
Abban az esetben – ha törvény másként nem rendelkezik – a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap-, valamint a szakosított ellátás keretében nyújtott szolgáltatásért térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összegét az ellátott személy részére, annak jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a Tamási és Környéke Szociális Központ vezetője állapítja meg.
V. Fejezet
Záró rendelkezések 103
Mód: 9/2007.(V.7.) ör.
50 62. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A 25.§ (2) bekezdésében foglaltakat első alkalommal a 2004/2005. évi fűtési szezonra kell alkalmazni.
Tamási Város Önkormányzati Képviselő-testületének 19/2003. (X.12.) számú önkormányzati rendeletét a szociális és gyermekjóléti igazgatás helyi szabályairól a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 25. § (2) bekezdésében foglalt adósságcsökkentési támogatás finanszírozási feltételeit a 2004/2005. évi fűtési szezonra kell alkalmazni. 63. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 14/1993. (VI. 24.) számú, és az azt módosító 14/1994. (VII. 1.), 18/1995. (X. 8.), 8/1996. (IV. 8.), 7/1997. (IV. 7.), 15/1997. (IX. 8.), 12/2000. (IV. 27.), 2/1998. (II. 9.), 13/2000. (IV. 27.), 29/2000. (XII. 31.) és 4/2001. (III. 4.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.
Egy új rendelet alkotásánál, vagy régi módosításánál figyelni kell arra is, hogy az önkormányzati rendeletben szerepeljen az is, hogy ezzel egyidejűleg mely rendeletek vesztik hatályukat (szűnnek meg).
Hajdics József polgármester
Dr. Schutzbach Ferenc c. főjegyző
1. számú melléklet 104 104
Mód: 9/2007.(V.7.) ör.
51 A szociális törvény határozza meg, hogy a szociális ellátások igénybevételéhez milyen adattartalmú nyomtatványokat kell használni. Az önkormányzati rendelet melléklete tehát tartalmazza azokat a nyomtatványokat, amelyeken az ügyfél benyújthatja kérelmét a Tamási Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási csoportjánál. A rendelet 3/a. és 3/b. számú melléklete pedig részletes leírást és útbaigazítást nyújt a Bursa Hungarica pályázat benyújtásának feltételeiről. A rendelet mellékletét képező nyomtatványok összeállításánál a jogalkotó törekedett arra, hogy azok érthetőek és könnyen kitölthetőek legyenek. Zárás képen elmondanám a fent leírtakkal kapcsolatban, hogy az igazgatási csoport ügyintézői, amennyiben arra az ügyfélnek szüksége van, segítik kitölteni a nyomtatványokat, és elmagyarázzák, hogy a kérelemhez még milyen mellékleteket kell csatolni. Jövedelem és vagyonnyilatkozat A.Személyi adatok: Az ellátást igénylő neve:…………………………………………………………………………………………… (Születési név):……………………………………………………………………………….. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe:……………………………………………. Az ellátást igénylő tartózkodási címe:…………………………………………………………. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes a törvényes képviselő neve és lakcíme:………………………………………………………………………………………… Az igénylővel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók neve: a./………………………………………………………………………………………………. b./……………………………………………………………………………………………… c./……………………………………………………………………………………………… d./……………………………………………………………………………………………….. B. Vagyonnyilatkozat: A kérelmező és a vele együtt élő közeli hozzátartozójának vagyona I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ................. város/község................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:*.......................................... Ft Haszonélvezeti joggal terhelt: igen nem (a megfelelő aláhúzandó)
52 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ....................... város/község.................................. út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................ címe: ...................................... város/község........................... út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: .......................... címe: ........................................ város/község.............................. út/utca.................... hsz. alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:*.............................................. Ft
Gépjármű:
II. Egyéb vagyontárgyak
a) személygépkocsi: ......................................... típus.................. rendszám a szerzés ideje: ............................................................. Becsült forgalmi érték:**......................................Ft b) tehergépjármű, autóbusz: ................................ típus..................... rendszám a szerzés ideje: ................................................................. Becsült forgalmi érték:**............................................Ft Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.
53 C.Jövedelemnyilatkozat A jövedelem típusai
1.A munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2.Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3.Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 4.Nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5.A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) 6.Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szoc.segély, stb.) 7.Föld bérbeadásából származó jövedelem 8.Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem
Kérelmező jövedelme
Házastársa (élettársa) jövedelme
Forintban Közeli hozzátartozók jövedelme a.
b.
c.
d.
Összesen
54
10.Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11.Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12.Munkavállalói járulék összege 13.A család havi nettó jövedelme összesen [9(10+11+12)] Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem:…………………………….Ft/hó. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, megyei APEH útján ellenőrizheti. Dátum: Az ellátást igénylő cselekvőképes hozzátartozók v. törvényes képviselőjének aláírása 2. számú melléklet 105 Elismert lakásnagyság mértéke
105
Személyek száma
Szobaszám
Alapterület (m2)
2 személyig
2
80
Mód: 19/2011. (IX. 5.) ör.
55 3 személyig
3
90
4 személyig
3,5
100
5 személyig 6 és több személy esetén
4 4,5
110 120
A 19/200. (X. 12.) számú önkormányzati rendelet 3/a. számú melléklete 106
"A" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Tamási Város Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve, az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet alapján ezennel kiírja a 2015. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási hallgatók számára a 2014/2015. tanév második és a 2015/2016. tanév első félévére vonatkozóan 1. A pályázat célja A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíj pénzkezelési feladatait az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet szolgál. 2. A pályázók köre A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) 106
Módosította a 14/2014. (IX. 29.) Ör. Hatályos: 2014. 10. 03.
56
rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.]
Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű felsőoktatási hallgatók jelentkezhetnek, akik felsőoktatási intézményben (felsőoktatási hallgatói jogviszony keretében) teljes idejű (nappali tagozatos), alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat. Az ösztöndíjra pályázhatnak a 2014 szeptemberében felsőoktatási tanulmányaik utolsó évét megkezdő hallgatók is. Amennyiben az ösztöndíjas hallgatói jogviszonya 2015 őszén már nem áll fenn, úgy a 2015/2016. tanév első félévére eső ösztöndíj már nem kerül folyósításra. Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be azok a hallgatók is, akiknek a hallgatói jogviszonya a felsőoktatási intézményben a pályázás időpontjában szünetel. Az ösztöndíj folyósításának feltétele, hogy a 2014/2015. tanév második félévére a beiratkozott hallgató aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezzen . Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki: -
középiskolai akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt a Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója doktori (PhD) képzésben vesz részt kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban
Az ösztöndíjat minden pályázati fordulóban újra kell pályázni. 3. A pályázat benyújtásának módja és határideje A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében (a továbbiakban: EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése: https://www.eper.hu/eperbursa/paly/palybelep.aspx Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati évben regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPERBursa rendszerbe. Amennyiben jelszavukat elfelejtették, az Elfelejtett jelszó funkcióval kérhetnek új jelszót. A pályázói regisztrációt vagy a belépést követően lehetséges a pályázati adatok feltöltése a
57
csatlakozott önkormányzatok pályázói részére. A pályázati űrlapot minden évben újra fel kell tölteni! A személyes és pályázati adatok ellenőrzését és feltöltését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva a települési önkormányzatnál kell benyújtaniuk a pályázóknak. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. A benyújtott pályázatok befogadását az önkormányzat köteles az EPER-Bursa rendszerben igazolni. A nem befogadott pályázatok a bírálatban nem vesznek részt. A pályázat rögzítésének és az önkormányzatokhoz történő benyújtásának határideje: 2014. november 7. A pályázatot papíralapon (nyomtatott formában), a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A pályázat kötelező mellékletei: a) A felsőoktatási intézmény által kitöltött eredeti hallgatói jogviszony-igazolás a 2014/2015. tanév első félévéről. Amennyiben a pályázó egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, pályázatában csak azt a felsőoktatási intézményt kell megneveznie, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézményt köteles megnevezni. b) Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről. Igazolás, nyilatkozat a pályázó és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó (utolsó) havi nettó jövedelméről, ösztöndíjáról, egyéb jövedelméről: Az utolsó havi jövedelemről munkahelyi jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, családi pótlék, árvaellátás igazolása, banki átutalás, igazolás munkanélküli ellátásról, gyermektartásdíj összegéről, NAV igazolás az előző évi jövedelemről… (A Munkahelyi jövedelemigazolás” nyomtatvány letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.); „Személyes nyilatkozat” az egyéb jövedelmekről, ill. a jövedelemmel nem rendelkezőknek. (E nyomtatvány letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.) E jövedelmeket a „Jövedelem- és vagyonnyilatkozat a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz” nyomtatványon fel kell tüntetni.
-
Közös háztartásban élő tanuló testvérek esetén iskolalátogatási igazolás.
58 c)
A szociális rászorultság igazolására az alábbi okiratok: Kitöltött és aláírt „Jövedelem- és vagyonnyilatkozat a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz” nyomtatvány, amely letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.
d)
A pályázó lakcímkártyájának másolata.
A további mellékleteket az elbíráló települési önkormányzat határozza meg. A pályázati űrlap csak a fent meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. Egy háztartásban élők: a pályázó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és - az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. torvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli
59
támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás, 10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. 4. Adatkezelés A pályázó pályázata benyújtásával büntetőjogi felelősséget vállal azért, hogy az EPER-Bursa rendszerben rögzített, a pályázati űrlapon és mellékleteiben az általa feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázati űrlapon és mellékleteiben nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, úgy a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerből pályázata kizárható, a megítélt támogatás visszavonható. A pályázó pályázata benyújtásával a) hozzájárul ahhoz, hogy a pályázati űrlapon rögzített személyes adatait a pályázatot kiíró települési önkormányzat nyilvántartásba vegye és azokat a megyei önkormányzat és a Támogatáskezelő részére – kizárólag az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából – átadja, illetőleg az ösztöndíj időtartama alatt maga kezelje; b) hozzájárul ahhoz, hogy a Támogatáskezelő személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából az ösztöndíj időtartama alatt kezelje; c) hozzájárul ahhoz, hogy a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonyáról a Támogatáskezelőnek, illetve a támogató önkormányzatnak tájékoztatást nyújtson; d) hozzájárul továbbá a pályázáskor rendelkezésre bocsátott személyes adatainak az azonosítás célja érdekében szükséges mértékben történő kezeléséhez és az ösztöndíjpályázat lebonyolítása, valamint a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából történő továbbításához.
60 5. A pályázat elbírálása A beérkezett pályázatokat az illetékes települési önkormányzat bírálja el 2014. december 8-ig: a) az elbíráló önkormányzat a pályázókat hiánypótlásra szólíthatja fel a formai ellenőrzés és az elbírálás során, az önkormányzat által meghatározott határidőben, amely azonban nem lépheti túl a pályázatok önkormányzati elbírálási határidejét. Az önkormányzat hiánypótlást csak olyan dokumentumokra kérhet be, amelyeket a pályázati kiírásban feltüntetett. A hiánypótlási határidő: 5 nap b) az EPER-Bursa rendszerben nem rögzített, nem a rendszerből nyomtatott pályázati űrlapon, határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja, és kizárását írásban indokolja; c) minden, határidőn belül benyújtott, formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírál, és döntését írásban indokolja; d) csak az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező pályázókat részesítheti támogatásban; e) az elbírálás során korra, fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre tekintet nélkül, kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálata alapján járhat el. A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet. A megítélt ösztöndíjat az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg. 6. Értesítés a pályázati döntésről A települési önkormányzat a meghozott döntéséről és annak indokáról 2014. december 19-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat. A Támogatáskezelő az önkormányzati döntési listák érkeztetését követően 2015. január 16-ig értesíti a települési önkormányzatok által nem támogatott pályázókat az önkormányzati döntésről az EPER-Bursa rendszeren keresztül. A Támogatáskezelő az elbírálás ellenőrzését és az intézményi ösztöndíjrészek megállapítását követően 2015. március 13-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegéről és az ösztöndíj-folyósítás módjáról.
61 7. Az ösztöndíj folyósításának feltételei A támogatott hallgatók ösztöndíjra való jogosultságát a felsőoktatási intézmények a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. §-ában foglaltak figyelembevételével, az állam által támogatott tanulmányok időtartamára tekintettel állapítják meg. Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2014/2015. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát az adott félévben elveszíti. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, az ösztöndíj folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosulása nélkül, teljes egészében szünetel. 8. Az ösztöndíj folyósítása Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév: a 2014/2015. tanév második (tavaszi), illetve a 2015/2016. tanév első (őszi) féléve. Az önkormányzatok egy tanulmányi félévre egy összegben utalják át a Támogatáskezelő Bursa Hungarica számlájára a támogatott hallgatók öthavi önkormányzati támogatási összegét. A Támogatáskezelő a beérkezett önkormányzati ösztöndíjrészeket a kifizetőhelyek (felsőoktatási intézmények) szerint újracsoportosítja, majd a jogosult hallgatók után továbbutalja a kifizető felsőoktatási intézményekhez abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a hallgatók jogosultságát visszaigazolta, és az önkormányzat utalási kötelezettségét teljesítve a pontos támogatási összeget továbbította a Támogatáskezelő számlájára. Az intézményi ösztöndíjrész forrása az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. Az ösztöndíjat (mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt) az a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak, amelytől a hallgató – az állami költségvetés terhére – a hallgatói juttatásokat kapja. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a felsőoktatási intézmény folyósítja számára az ösztöndíjat, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató számára az állami felsőoktatási intézmény folyósítja az ösztöndíjat. A kifizetés előtt a jogosultságot, valamint a hallgatói jogviszony fennállását az intézmény megvizsgálja. Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban: 2015. március.
62
Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése a tavaszi félévben március hónaptól, az őszi félévben október hónaptól, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj-kifizetéskor indul, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik.
Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március, illetve október hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az intézményi ösztöndíjrészt abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól. Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB-járulékfizetési kötelezettség nem terheli (lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 3.2.6. és 4.17. pontját). 9. A pályázók értesítési kötelezettségei Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul (de legkésőbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a Támogatáskezelőt (levelezési cím: Bursa Hungarica 1381 Budapest, Pf. 1418). A bejelentést az EPER-Bursa rendszeren keresztül kell kezdeményezniük. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: - tanulmányok halasztása; - tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak, megnevezésével); - tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma, finanszírozási forma) változása; - személyes adatainak (név, lakóhely, elektronikus levelezési cím) változása. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az ösztöndíjas lemondhat a számára megítélt támogatásról, amit az EPER-Bursa rendszerben kezdeményezhet és az onnan letölthető Lemondó nyilatkozatot aláírva és postai úton megküldve a Támogatáskezelő címére jelenthet be. A Lemondó nyilatkozat beküldésével az ösztöndíjas a nyertes ösztöndíjpályázatát megszünteti, azaz a megjelölt félévről és az ösztöndíj további félévi részleteiről is lemond. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette.
63 10. Lebonyolítás Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és a megyei önkormányzati ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat a Támogatáskezelő látja el. A Támogatáskezelő elérhetősége: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Bursa Hungarica 1381 Budapest, Pf.: 1418 Tel.: (06-1) 795-5600 E-mail:
[email protected] Internet: www.emet.gov.hu (Bursa Hungarica)
A 19/200. (X. 12.) számú önkormányzati rendelet 3/b. számú melléklete 107
"B" TÍPUSÚ PÁLYÁZATI KIÍRÁS Tamási Város Önkormányzata az Emberi Erőforrások Minisztériumával Együttműködve, az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet alapján ezennel kiírja a 2015. évre a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó fiatalok számára 1. A pályázat célja A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás; a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatait az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.
107
Módosította a 14/2014. (IX. 29.) Ör. Hatályos: 2014. 10. 03.
64
A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet szolgál. 2. Pályázók köre
A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III.26.) Kormányrendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.] Az ösztöndíjpályázatra azok a települési önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező, hátrányos szociális helyzetű fiatalok jelentkezhetnek, akik: a) a 2014/2015. tanévben utolsó éves, érettségi előtt álló középiskolások; vagy b) felsőfokú diplomával nem rendelkező, felsőoktatási intézménybe még felvételt nem nyert érettségizettek; és a 2015/2016. tanévtől kezdődően felsőoktatási intézmény keretében teljes idejű (nappali tagozatos) alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőoktatási szakképzésben kívánnak részt venni. Nem részesülhet ösztöndíjban az a pályázó, aki: - középiskolai akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben vesz részt - a Magyar Honvédség és a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú hallgatója - doktori (PhD) képzésben vesz részt - kizárólag külföldi intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban A pályázók közül csak azok részesülhetnek ösztöndíjban, akik 2015/2016. tanévben először nyernek felvételt felsőoktatási intézménybe, és tanulmányaikat a 2015/2016. tanévben ténylegesen megkezdik. 3. A pályázat benyújtásának módja és határideje A pályázatbeadáshoz a Bursa Hungarica Elektronikus Pályázatkezelési és Együttműködési Rendszerében (a továbbiakban: EPER-Bursa rendszer) egyszeri pályázói regisztráció szükséges, melynek elérése: https://www.eper.hu/eperbursa/paly/palybelep.aspx
65 Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati évben regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPERBursa rendszerbe. Amennyiben jelszavukat elfelejtették, az Elfelejtett jelszó funkcióval kérhetnek új jelszót. A pályázói regisztrációt vagy a belépést követően lehetséges a pályázati adatok feltöltése a csatlakozott önkormányzatok pályázói részére. A személyes és pályázati adatok ellenőrzését és feltöltését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva a települési önkormányzatnál kell benyújtaniuk a pályázóknak. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. A benyújtott pályázatok befogadását az önkormányzat köteles az EPER-Bursa rendszerben igazolni. A nem befogadott pályázatok a bírálatban nem vesznek részt. A pályázat rögzítésének és az önkormányzatokhoz történő benyújtásának határideje: 2014. november 7. A pályázatot papíralapon (nyomtatott formában), a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani. A pályázat kötelező mellékletei: 1. Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről. Igazolás, nyilatkozat a pályázó és a vele egy háztartásban élők egy főre jutó (utolsó) havi nettó jövedelméről, ösztöndíjáról, egyéb jövedelméről: Az utolsó havi jövedelemről munkahelyi jövedelemigazolás, nyugdíjszelvény, családi pótlék, árvaellátás igazolása, banki átutalás, igazolás munkanélküli ellátásról, gyermektartásdíj összegéről, NAV igazolás az előző évi jövedelemről… (A Munkahelyi jövedelemigazolás” nyomtatvány letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.); „Személyes nyilatkozat” az egyéb jövedelmekről, ill. a jövedelemmel nem rendelkezőknek. (E nyomtatvány letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.) E jövedelmeket a „Jövedelem- és vagyonnyilatkozat a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz” nyomtatványon fel kell tüntetni.
2.
Közös háztartásban élő tanuló testvérek esetén iskolalátogatási igazolás.
A szociális rászorultság igazolására az alábbi okiratok: Kitöltött és aláírt „Jövedelem- és vagyonnyilatkozat a Bursa Hungarica ösztöndíjhoz” nyomtatvány, amely letölthető a pályázati űrlap mellékletei közül, a www.tamasi.hu oldalról, illetve személyesen átvehető a polgármesteri hivatalban.
66 3.
A pályázó lakcímkártyájának másolata.
A további mellékleteket az elbíráló települési önkormányzat határozza meg. A pályázati űrlap csak a fent meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. Egy háztartásban élők: a pályázó állandó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek. Jövedelem: A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és - az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
67
5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, 7. annak a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkára, illetve alkalmi munkára történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; 10. a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel. 4. Adatkezelés A pályázó pályázata benyújtásával büntetőjogi felelősséget vállal azért, hogy az EPER-Bursa rendszerben rögzített, a pályázati űrlapon és mellékleteiben az általa feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázati űrlapon és mellékleteiben nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, úgy a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerből pályázata kizárható, a megítélt támogatás visszavonható. A pályázó pályázata benyújtásával hozzájárul ahhoz, hogy: a) a pályázati űrlapon rögzített személyes adatait a pályázatot kiíró települési önkormányzat nyilvántartásba vegye és azokat a megyei önkormányzat és a Támogatáskezelő részére – kizárólag az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából – átadja, illetőleg az ösztöndíj időtartama alatt maga kezelje; b) a Támogatáskezelő személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából az ösztöndíj időtartama alatt kezelje; c) a felsőoktatási intézménybe történő felvételi jelentkezése eredményéről az Oktatási Hivatal a Támogatáskezelőnek, illetőleg a támogató önkormányzatnak tájékoztatást nyújtson; d) a felsőoktatási intézmény hallgatói jogviszonyáról a Támogatáskezelőnek, illetve a támogató önkormányzatnak tájékoztatást nyújtson, e) a pályázáskor rendelkezésre bocsátott személyes adatainak az azonosítás célja érdekében szükséges mértékben történő kezeléséhez és az ösztöndíjpályázat lebonyolítása, valamint a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából történő továbbításához.
A pályázók büntetőjogi felelősségük tudatában kijelentik, hogy a pályázati űrlap benyújtásakor felsőoktatási intézménybe még nem nyertek felvételt.
68
5. A pályázat elbírálása A beérkezett pályázatokat az illetékes települési önkormányzat bírálja el 2014. december 8-ig: a) az elbíráló önkormányzat a pályázókat hiánypótlásra szólíthatja fel a formai ellenőrzés és az elbírálás során, az önkormányzat által meghatározott határidőben, amely azonban nem lépheti túl a pályázatok önkormányzati elbírálási határidejét. Az önkormányzat hiánypótlást csak olyan dokumentumokra kérhet be, amelyeket a pályázati kiírásban feltüntetett. A hiánypótlási határidő: 5 nap b) az EPER-Bursa rendszerben nem rögzített, nem a rendszerből nyomtatott pályázati űrlapon, a határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja, és kizárását írásban indokolja; c) minden határidőn belül benyújtott, formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírál, és döntését írásban indokolja; d) csak az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező pályázókat részesítheti támogatásban; de) az elbírálás során korra, fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre tekintet nélkül, kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálatára tekintettel járhat el. A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet. A "B" típusú ösztöndíjasok szociális rászorultságát az önkormányzat évente egyszer jogosult és köteles felülvizsgálni. Amennyiben az ösztöndíjas a szociális rászorultság vizsgálata során az önkormányzat által kért igazolásokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy az önkormányzattal a vizsgálat során az együttműködést egyéb módon kifejezetten megtagadja, az önkormányzat az ösztöndíjas szociális rászorultságának megszűntét vélelmezi, azaz az ösztöndíjas ösztöndíját elveszíti. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg. A felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára megítélt támogatást az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben is, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg.
6. Értesítés a pályázati döntésről
69
A települési önkormányzat a meghozott döntéséről és annak indokáról 2014. december 19-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat. A Támogatáskezelő az önkormányzati döntési listák érkeztetését követően 2015. január 16-ig értesíti a települési önkormányzatok által nem támogatott pályázókat az önkormányzati döntésről az EPER-Bursa rendszeren keresztül. A Támogatáskezelő az elbírálás ellenőrzését és az intézményi ösztöndíjrészek megállapítását követően 2015. március 13-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegéről és az ösztöndíj-folyósítás módjáról. A pályázó a felvételi értesítő másolatának megküldésével köteles 2015. augusztus 31-ig a Támogatáskezelő részére bejelenteni, hogy a 2015/2016. tanévben melyik felsőoktatási intézményben kezdi meg tanulmányait. Továbbá a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy a 2015-ös felvételi évet megelőzően nyert-e felvételt felsőoktatási intézménybe. Az a pályázó, aki értesítési kötelezettségének nem tesz eleget, az ösztöndíj folyósításából és az ösztöndíjrendszer következő évi fordulójából kizárható. Amennyiben a "B" típusú pályázat során támogatásban részesülő ösztöndíjas a támogatás időtartama alatt sikeresen pályázik "A" típusú ösztöndíjra, "B" típusú ösztöndíját automatikusan elveszti. 7. Az ösztöndíj folyósításának feltételei Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2015/2016. tanév első félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát elveszíti. Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott hallgatója a felsőoktatási intézménynek. A támogatott hallgatók ösztöndíjra való jogosultságát a felsőoktatási intézmények a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 47. §-ában foglaltak figyelembevételével, az állam által támogatott tanulmányok időtartamára tekintettel állapítják meg. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg
70
a pályázati kiírás feltételeinek, (kivéve ha az a folyósítás első féléve) az ösztöndíj folyósítása - a folyósítás véghatáridejének módosítása nélkül - teljes egészében szünetel. 8. Az ösztöndíj folyósítása
Az ösztöndíj időtartama 3x10 hónap, azaz hat egymást követő tanulmányi félév (a 2015/2016. tanév, a 2016/2017. tanév és a 2017/2018. tanév). Az ösztöndíj folyósításának kezdete a 2015/2016. tanév első féléve. Az önkormányzatok egy tanulmányi félévre egy összegben utalják át a Támogatáskezelő Bursa Hungarica számlájára a támogatott hallgatók öthavi önkormányzati támogatási összegét. A Támogatáskezelő a beérkezett önkormányzati ösztöndíjrészeket a kifizetőhelyek (felsőoktatási intézmények) szerint újracsoportosítja, majd a jogosult hallgatók után továbbutalja a kifizető felsőoktatási intézményekhez abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a hallgatók jogosultságát visszaigazolta, és az önkormányzat utalási kötelezettségét teljesítve a pontos támogatási összeget továbbította a Támogatáskezelő számlájára. Az intézményi ösztöndíjrész forrása az 51/2007. (III.26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás. Az ösztöndíjat (mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt) az a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak, amelytől a hallgató – az állami költségvetés terhére – a hallgatói juttatásokat kapja. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a felsőoktatási intézmény folyósítja számára az ösztöndíjat, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató számára az állami felsőoktatási intézmény folyósítja az ösztöndíjat. A kifizetés előtt a jogosultságot, valamint a hallgatói jogviszony fennállását az intézmény megvizsgálja. Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban: 2015. október. Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése az őszi félévekben október hónaptól, a tavaszi félévekben március hónaptól, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj-kifizetéskor indul, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik. Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása október, illetve március hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az intézményi ösztöndíjrészt abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.
71 Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB-járulékfizetési kötelezettség nem terheli (lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 3.2.6. és 4.17. pontját). 9. A pályázók értesítési kötelezettségei Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul (de legkésőbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a Támogatáskezelőt (1381 Budapest Pf. 1418). A bejelentést az EPER-Bursa rendszeren keresztül kell kezdeményezniük. Az értesítési kötelezettséget a hallgató 5 munkanapon belül köteles teljesíteni az alábbi adatok változásakor: - tanulmányok halasztása; - tanulmányok helyének megváltozása (az új felsőoktatási intézmény, kar, szak, munkarend, finanszírozási forma megnevezésével); - tanulmányi státusz (munkarend, képzési forma, finanszírozási forma) változása; - személyes adatainak (név, lakóhely, elektronikus levelezési cím) változása. Az az ösztöndíjas, aki értesítési kötelezettségének elmulasztása miatt esik el az ösztöndíj folyósításától, a tanulmányi félév lezárását követően, legkésőbb június 30-ig, illetve január 31-ig ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt. Az ösztöndíjas 30 napon belül köteles a jogosulatlanul felvett ösztöndíjat a folyósító felsőoktatási intézmény részére visszafizetni. Az ösztöndíjas lemondhat a számára megítélt támogatásról, amit az EPER-Bursa rendszerben kezdeményezhet és az onnan letölthető Lemondó nyilatkozatot aláírva és postai úton megküldve a Támogatáskezelő címére jelenthet be. A Lemondó nyilatkozat beküldésével az ösztöndíjas a nyertes ösztöndíjpályázatát megszünteti, azaz a megjelölt félévről és az ösztöndíj további félévi részleteiről is lemond. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a pályázó a pályázatban nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta vagy a pályázati feltételeknek egyébként nem felel meg, támogatásban nem részesülhet még abban az esetben sem, ha az ösztöndíj elnyeréséről szóló tájékoztatást már kézhez vette.
10. Lebonyolítás Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos központi adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és a megyei önkormányzati ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő látja el.
72 A Támogatáskezelő elérhetősége: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő 1381 Budapest Pf. 1418 Tel.: (06-1) 795-5600 E-mail:
[email protected] Internet: www.emet.gov.hu (Bursa Hungarica)
