Bevezetés az információrendszerekbe Dr. Jávor András
Definíció • Az információs rendszer egy intézmény/szervezet olyan alrendszere, ami az információk kezelésével foglalkozik. • Magába foglalja mindazon humán és automatizált szereplőt, akinek/aminek ezzel kapcsolatban szerepe, feladata van. • Azaz nem csak a technikai feltételek, a műszaki (információés kommunikációtechnológiai berendezések és megoldások (programok) tartoznak körébe, hanem az úgynevezett „hagyományos” információcserét és feldolgozást biztosító folyamatok is, mint a telefon, a fax, a különböző dokumentációk (dokumentációs rendszerek) és a személytől-személyig történő információközlés is.
Adat versus Információ Valóság
ADAT Érzékelés
3500 kg/ha
Észlelés
3.5.0.0 kg / ha
Felfogás
3500 kg / 1 ha
INFORMÁCIÓ Értelmezés
"Sok" "Kisebb" "Kevés"
Forrás: Halassy Béla, EMBER - INFORMÁCIÓ - RENDSZER
Vevõk
Raktárak
Tételek
VALÓSÁG
Cikkek
Megrendelések
VEVÕ FOGALMI
RAKTÁR
Feladja azt
ADATMODELL
Cikket tárol
Több tételes
Azt kérik
RENDELÉS
TÉTEL
CIKK
VEVÕ
CIKK
RAKTÁR
LOGIKAI ADATBÁZISSZERKEZET RENDELÉSTÉTELCSO
KÉSZLET
Direkt ELHELYEZÉSI
Random Lánc
Tömblánc
Indextábla Mutatótömb
SZERKEZET Random Mutatótömb
IBM
PC-server
Lista
IBM
TÁROLÁSI SZERKEZET
IBM RAKTÁR-
VEVÕ
RENDELÉS
CIKK
KÉSZLET
Forrás: Halassy Béla, EMBER - INFORMÁCIÓ - RENDSZER
Feladatai • A szükséges információknak időben és a szükséges tartalommal, a megfelelő formai követelményeket teljesítve kell rendelkezésre állni; – Túl sok információt dolgozunk fel??
• Az információigény sokszor ugyanazon az adatokon alapul, plusz a rendszer felhasználóinak nagy száma okán is szükséges az integrált adatfeldolgozás!
Kórházi információrendszer Funkcionális felépítés Vezetés Gazdasági – műszaki
Orvosi ellátás
Ápolás
………. ……….
……….
……….
Bel
Diabetológia
……….
Mellkasseb
Osztály 1 ……….
……….
Seb
Osztály 2
Funkcionális szemlélet • Előny – Magas specialitás
• Hátrány – Osztály-szemlélet: előtérben vannak az osztályos érdekek – Nincs közös felelősség a „termékért” (senki semmiért nem felel igazán!) – Senki nem lát rá az „egészre”!
Kórházi információrendszer folyamat-orientáció Vezetés
Ápolás
Orvosi ellátás
Probléma 1
Probléma 2
Gazdasági – műszaki
Folyamat-orientáció • Előny – Az „egészért” való felelősség meghatározó – Közös a cél – Közös a felelősség a felvételtől az elbocsátásig – Ennek megfelelő a struktúra – Nincsenek zavarok, szűk keresztmetszetek az ellátásban
• Hátrány – A specializáció foka kisebb, mint az előző esetben
Az információs rendszer célja • Álljon rendelkezésre – A korrekt és szükséges információ, valamint tudás • A megfelelő időben és a megfelelő helyen! • A megfelelő formában! • És csak az arra jogosultaknak!
Az információs rendszer menedzsmentje • Költséghatékonyan és eredményesen kell tervezni • A meglévő elemek legyenek készek a továbbfejlesztésre • A megtervezett lépéseket folyamatosan ellenőrizzük, ha kell, avatkozzunk be! – Sok hatás éri a rendszert (külső és belső) • • • •
Vezetés szempontjai A dolgozók javaslatai, észrevételei A jogszabályi körülmények folyamatosan változnak Az információ- és kommunikációtechnológia folyamatosan megújul
A menedzsment három meghatározó szintje • Stratégiai menedzsment • Taktikai menedzsment • Operatív menedzsment
Stratégiai menedzsment • Az egész rendszert látja most és a jövőben, azaz figyel a továbbfejlesztésre is – Általános irányelveket dolgoz ki – A tervezés végén egy keretrendszert határoz meg • Leírja a „Jelent” és a „Jövőt”, • Kidolgozza az ehhez szükséges koncepciókat • Folyamatosan monitorozza a kitűzött célok teljesülését.
Taktikai menedzsment • Az egész rendszer versus egyes komponensek • Új fejlesztési elemek beépítése, vagy a meglévő komponensek javítása, továbbfejlesztése garantálja, hogy a napi tevékenységeket folyamatosan tudja a rendszer kiszolgálni. • A projekt teljesülést a projekttervvel való ütköztetés garantálja • A taktikai menedzsment néhány meghatározó tevékenysége (rendszeresen) ismétlődhet.
A taktikai menedzsment tevékenységei • Rendszerelemzés és-értékelés: A jelenlegi megoldás kiértékelése és annak leírása, hogy miért akarunk új rendszert bevezetni. • A rendszer specifikációi: A célállapot leírása • A rendszer kiválasztása: döntés a szoftverről és annak a valós élethez való igazítása. – Nem rendszert vásárolunk, hanem megoldást vezetünk be!!! • Hozzáadott érték=saját tudás, tapasztalat!
• A rendszer bevezetése: üzembeállítás • A rendszer kiértékelése: A felülvizsgálat célja a célok teljesülésének megállapítása és a fellépő problémák okainak és mértékének azonosítása
Operatív menedzsment • Itt az információ rendszer üzemeltetésén van a hangsúly. • Nem csak a napi üzemmód a fontos, hanem a rendszer tervezése, vezérlése és felügyelete is ide tartozik. • Fontos a dolgozók továbbképzése, valamint különböző létfontosságú koncepciók kidolgozása és megvalósítása (pl. üzembiztonság, adatbiztonság vagy havaria esetek kezelése).
A rendszer életciklusa • • • • • • • • •
tervezés, követelmények felállítása, helyzetfelmérés, specifikáció, fejlesztés, implementáció, működtetés, karbantartás és továbbfejlesztés.
• Hibaellenőrzés és • akkreditáció, – Beleértve a tesztelést is!
Vonjuk be a felhasználót és a helyi véleményformálókat is a fejlesztésbe!!!
600 szakember (mérnök) év!!!
Arzneimitteltherapiesicherheit (AMTS)
Panopticon Egy régi elképzelés új köntösben
A „panopticizmus” története • Jeremy Bentham(1748-1832) az utilitarizmus (haszonelvűség) atyja – A haszonelvűség a klasszikus liberális közgazdaságtan egyik alapelve – konzekvenciolista (azaz a tett helyességét az eredménye igazolja) élesen szemben áll az arisztotelészi és keresztény etikával – Egy mondatban: “a legtöbb jót a legtöbb embernek!”.
• Bentham 1791-ben közölte tervét a „Panopticon”-ról
Panopticon - terv, majd realitás • •
•
Köralakú épület, közepén áll a megfigyelő torony A periférián helyezkednek el a fogdák, amiben az eredeti elgondolás szerint csak egy rab található. Minden cellának két ablaka van: – –
• •
egy kifelé néz, ezen fény jön be, és egy másik befelé, ami a fogvatartott megfigyelését teszi lehetővé a toronyból.
A cella oldalfalai lehetetlenné teszik a laterális látást és a rabok egymás közötti kommunikációját A toronyból az összes cellát meg lehet figyelni, mert olyan világítást, tükröket és deszkákat használnak, ami lehetetlenné teszi, hogy a rab lássa a megfigyelőt.
Panopticon - terv, majd realitás • Bentham szerint a tervnek két előnye van: – Egyrészt költségcsökkentés, hiszen miután a rabok nem tudják, mikor figyelik meg őket, ezért nem kell annyi őr és egész idő alatt sem szükséges, mindig megfigyelni őket. – Másrészt a rabok – a folyamatos ellenőrzés, megfigyelés tudatában – változtatnak viselkedésükön, igyekeznek jobban megfelelni az elvárásoknak.
Panopticon - terv, majd realitás • Jeremy testvére, Samuel Bentham volt az első, aki megvalósította a “panopticon” elképzelést. • Fehér-Oroszország, 1786 ősze, a Kirchov birtokon, ami Grigorij Potyemkin herceg tulajdona volt. – II. Katalint is befolyása alatt tartotta az 1780-as években
Presidio Modelo, Kuba, épült: 1926-31
A technika szerepe…. • Sorozatban létesültek börtönök, kórházak, gyárak, ahol ez a koncepció volt a rendező elv. – Csak az Interneten 23 ma működő börtön – Kórházak: pl: Worcester Állami Kórház, Anglia is így készült a XIX. sz. végén – Georg Orwell - 1984
• Michel Foucault (1926-1984) véleménye szerint a panopticon volt az első olyan alkotás, ahol a technikai fejlesztés a nyers erőt testesített meg a társadalomban
Újra épül, de már a modern kor panopticonja! • Foucault úgy írja le a Panopticont mint a biztonság házát. Szerinte ez az “erő laboratóriuma” és egy “gépezet” , amit kísérleti célokra használtak fel, hogy megváltoztassák az emberek viselkedését, neveljék és megjavítsák őket. • “Az erő taktikájának” három kritériuma létezik: – erő a legalacsonyabb költségen, – maximális intenzitással “hiba vagy szünet” nélkül és végezetül – kössük össze rendszerekkel, mint egészségügy, oktatás, honvédség és ipar.
• Hogy a minimális költségen ez elérhető legyen először alacsony szinten kell eredményeket felmutatni az exteriorizációban, a relatív láthatatlanságban és politikai értelemben is a tömegek alacsony ellenállásában (EZ ZAJLIK MOST!!!)
A LÁTHATÓSÁG EGY CSAPDA! Michel Foucault
Figyelnek Téged is – de már nemcsak így!
Az egészségügy panopticonja • Az idők folyamán a kórház is átalakult, miután kialakultak a különböző specialitások: pszichiátria, nőgyógyászat, sebészet, stb. • Ez ismeretelméletileg is a tudás új formáját jelentette, ahol új ismeretek halmozódtak fel • Ennek következtében a „nyers erő” is új lendületet kapott. Ilyen példa – először a terhesgondozásban az ultrahang megjelenése, – majd a prenatalis genetikai szűrés, ami molekuláris genetikai módszereken alapul.
Dataveillance •
„Dataveillance”-szal kapcsolatban egyre több aggodalom fogalmazódik meg: – –
•
• •
személyes információk nagytömegű tárolás és feldolgozása, aminek következtében az információ- és kommunikációtechnológia egyre veszélyesebbé válik.
Ezek az aggodalmak mind a technológiával, a fejlesztéssel vannak kapcsolatban és csak szaporodnak, miután a ICT mobillá, egyre intelligensebbé és pervazibbá válik. Ma már a surveillance nem kötődik egy adott, konkrét helyhez. Továbbá az is figyelemre méltó, miután a technológia intelligens lesz, annál jobban adaptálódik a környezethez és az emberek viselkedéséhez.
•
Dataveillance* –
The systematic surveillance of all the electronic records of a person's activities, especially the usage of credit cards, mobile phones, email and the Internet
*Forrás:http://en.wiktionary.org/wiki/dataveillance
Adatvédelem • A személyes adatok gyűjtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. – Személyes adatok esetében értelmezhető!
Adatbiztonság • Az adatok jogosulatlan megszerzése, módosulása és tönkremenetele elleni műszaki és szervezési megoldások rendszere. – Az adatbiztonság személyes és nem személyes adatok esetében egyaránt értelmezhető.
Adatkezelés • A személyes adatokkal végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége. – Nincs olyan személyes adatokkal végzett művelet, amely nem minősül adatkezelésnek. – Az adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása,zárolása, törlése és megsemmisítése, az adatok további felhasználásának megakadályozása – fénykép-, hang-vagy képfelvétel készítése, a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (például ujj-vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése
Adatkezelő • Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, – aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, – az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és – végrehajtja…vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja
Adatfeldolgozás • Az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől – Kiszervezett adatkezelés (outsourcing): • Az adatokat nem szükséges „feldolgozni”, bármely kiszervezett személyes adatkezelési művelet adatfeldolgozásnak minősül.
Adatfeldolgozó • Az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. – az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat – a személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel – saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet – nem lehet érdekelt a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben
Új IT veszélyforrások az egészségügyben • Hálózati adatkezelés: különböző forrásokból gyűjt adatokat, továbbítja azokat és a legkülönfélébb módon hasznosítja. • Adatbányászat: új, specifikus információnyerés (pl. szívfrekvencia, agyi hullámok és képalkotó eljárás összekapcsolása) „adattemetők”-ből. • Nanotechnológia: pl. új monitorizálási lehetőségek, akár a belső szervek állapotáról információ implantátumok útján. • Bioinformatika, genetika: beleértve a Humán Genom Projektet is: oki kapcsolatok azonosítása (betegség és genetikai kód)
A személyiség oldaláról • Megvalósítás és identitás – Az emberek maguk döntik el, hogyan építik fel kapcsolataikat másokkal és még inkább hogyan mutatják be magukat • Képzeljük el mi történik, a tradicionális szerepvállaláson túl, ha monitorok és szenzorok bemutatják a nyers valóságot, azaz mindenki számára hozzáférhetővé teszik az egyén legrejtettebb titkait?
– Milyen lesz a személy identitása így?
Az egészséges életmód megvalósítása (kikényszerítése?) • •
A személy identitása kikényszeríthető-e a korszak szociális normái alapján? Mi ennek az orvosi, egészségügyi kontextusa? – Pl. ha a diabetes kezelése során olyan eszközt használunk, amelyik ellenőrzi a vércukorszintet és inzulint adagol automatikusan, akkor vita nélkül eredményesebben és biztonságosabban kezeljük a beteget és javítjuk életminőségét, meghosszabbítjuk életét. – Mi történik, ha egy ilyen eszköz folyamatosan tájékoztatást ad akár a betegnek, akár kezelőorvosának?
• •
Kinek a tudása az, hogy ilyen és ilyen ételnek milyen hatása van a szérum inzulin szintre? Lehetnek-e interakciók a népegészségügyi politika elvárásai és az egyéni életmód között? – Azaz feltehető a kérdés: • a monitorizált személynek van-e joga egészségtelenül élni a többiek szeme láttára? • és mi a teendő, ha ennek következtében nőnek a szolidaritáson alapuló egészségbiztosítás költségei és a társadalom ez okból is járulékemelésre kényszerül?
•
Szociális dresszúra? Következményekkel vagy anélkül?
Kérdések – esetleg válasz nélkül? – Ki lehet a „hallgatósága/közönsége” az én testemből jövő „közvetítésnek”? – Hogyan akarom bemutatni magamat? Milyen célokat követek, akár megválaszthatom-e azokat, ha magamról portrét készítek?
– Fel vagyok-e vértezve, hogy ellenálljak mások kíváncsiságának, ha állapotomról akár hívatlanul is érdeklődnek? – Mi a hatása ennek az új átláthatóságnak az én személyes önértékelésemre és egészségérzetemre?
Amikor gépek figyelnek minket • Azaz ki látja a testemet? – A hálózatok korában ugyan az egészséget a társadalom definiálja, de az első „hallgatóság” a gépek világa – Más szóval, itt születnek meg az első ítéletek rólam
• Egyértelmű, mint „hallgatóság”, személytelen és apolitikus a személy megjelenítésében: – Nem dolgozza fel, hogy hogyan akarok látszani, nincs kvalitatív jellege, hanem mértékegységekkel operál
• Ugyanakkor ez a neutrális kvantitatív megközelítés beágyazott (szakma)politikai információkon alapul és manipulálható. • Milyen hallgatóságot akarunk kifejleszteni? – reflektívet? empatikust? megosztható közös tapasztalatokat? vagy orientálókat (esetleg félrevezetőket)?
A szociális feledékenység, mint érték • Nem egyenlő a tetteim következményeinek a negligálásával, azaz az egyén tettei számonkérhetők. De meddig? • A magánélet szentsége mint egyéni jog és a magánélet szentsége, mint közjó kibogozhatatlanul össze van kötözve • A szociális feledékenységet támadó erők: – – – –
mennyiség részletezettség keresztkapcsolatok a prediktív erő • Annak lehetősége, hogy olyan információt is felszínre hozunk, ami eredetileg nincs is megjelenítve!
Hogyan érhető el a feledékenység? • Anonimizáció - deperszonalizáció – Sajnos azonban léteznek olyan eszközök, amelyek alkalmassá teszik az egyén ismételt beazonosítását • Olyan csoportjegyek alapján, ami ugyanúgy káros az egyén számára
• Szabályozás útján • Technológiai megközelítés – Azok az adatok, amelyek gyűjtenünk kell, nem kapcsolhatók össze más adatokkal,
• Adminisztratív úton – Határozzuk meg az adattárolás hosszát intézetenként
Mi a stratégia ebben a helyzetben? 1. Az információ okozta károsodások megelőzése, 2. Az informális egyenlőtlenségek megelőzése, 3. Az információs igazságtalanságok megelőzése, 4. Az egyén erkölcsi autonómiájának végtelen tisztelete.
Ide jutottunk? Az eszmények, amelyekben hinni tanultam, mint megvetett ócskaságok kerülnek nap mint nap szemétdombra; a nyájösztön rémuralma terjed el az egykori civilizáció óriási területei felett. A társadalom, amelyben élek, nemcsak a szellem csúcsteljesítményei iránt közömbös már, hanem a mindennapok átlagának emberi és szellemi stílusával szemben is. A szándék, amely tapinthatóan , érzékelhetően áthatja koromat, kétségbeeséssel tölt el; a kortársi tömegek átlagízlését, szórakozásaikat és igényeiket megvetem, erkölcsüket kétellyel szemlélem, a korszak technikai és rekordbecsvágyait, melyek csaknem maradéktalanul kielégítik a tömegeket, végzetesnek tartom. (Márai Sándor: Egy polgár vallomásai)
A modern „Panopticon”
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
