Digitális technikák az orthodontiában Dr. Borbély Péter, Dr. Hegedűs Viktória
Készült: 2015.09.30.
A tananyag elkészítését "Az élettudományi- klinikai felsőoktatás gyakorlatorientált és hallgatóbarát korszerűsítése a vidéki képzőhelyek nemzetközi versenyképességének erősítésére" TÁMOP 4.1.1.C-13/1/KONV-2014-0001 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
1
TARTALOMJEGYZÉK
8. DIGITÁLIS TECHNIKÁK AZ ORTHODONTIÁBAN .............................................................3 8.1.
Bevezetés a digitális technológiába az orthodontus szemszögéből...................................3
8.1.1.
Mit jelent a digitális technika a fogszabályozásban? .................................................3
8.1.2.
A digitális fogszabályozás határai ..............................................................................3
8.2.
Diagnózis készítés .............................................................................................................4
8.2.1.
Digitális úton készült fogsor minta ............................................................................4
8.2.2.
Digitális radiológia (röntgenfelvételek) .....................................................................6
8.2.3.
A modell és a röntgenfelvételek kiértékelése...........................................................12
8.3.
Kezelési feladatok meghatározása...................................................................................12
8.4.
A kezelés kivitelezése......................................................................................................13
8.4.1.
Mélyhúzott készülékek.............................................................................................13
8.5. Távlatok a digitális technikában, a fogszabályozás terén ....................................................15 8.5.1.
Az arcmimika analízise ............................................................................................16
8.5.2.
3dMDface Dynamic System ....................................................................................16
8.5.3.
4D Capture System ..................................................................................................17
8.6.
Az ortodonciában alkalmazható intraorális scannerek sajátosságai ................................17
8.6.1.
Történeti áttekintés ...................................................................................................17
8.6.2.
Intraorális scannerek csoportosítása.........................................................................18
8.6.3. Munkafolyamatok .........................................................................................................23 8.6.4.
Előnyök, hátrányok ..................................................................................................23
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM ..........................................................................................26 TESZTKÉRDÉSEK .......................................................................................................................28
2
8. DIGITÁLIS TECHNIKÁK AZ ORTHODONTIÁBAN
8.1.
Bevezetés a digitális technológiába az orthodontus szemszögéből
8.1.1.
Mit jelent a digitális technika a fogszabályozásban?
A digitális fogszabályozást úgy lehet meghatározni, mint a fogászati technológia egy széles területe, vagy eszköze, ami digitális vagy számítógép által ellenőrzött alkatrészeket foglal magában, szemben a mechanikus vagy csupán elektromos részeket tartalmazó gépekkel. A digitális fogászat széles meghatározása a CAD/CAM (computer aided design / computer aided manufacturing = számítógéppel segített tervezés / számítógéppel segített gyártás). A CAD programok kétdimenziós (2D = síkbeli) vektor-grafika létrehozására használhatóak, de háromdimenziósak (3D = térbeli) is lehetnek, tehát felületi és térbeli tárgyat is alkothatnak. A számítógéppel segített szoftverekkel a 3D látványtervezés, animáció készíthető. Figyelembe véve az előnyöket, a digitális fogszabályozásnak három dolognak még eleget kell tennie: 1.
a hatásosságnak, hatékonyságnak növekednie kell, mind a költség, mind az idő
tekintetében 2.
a korábbi módszerekhez képest a pontosságnak, megbízhatóságnak javulnia kell
3.
az előreláthatóság magas szintjét kell biztosítania
8.1.2.
A digitális fogszabályozás határai
A legfontosabb akadály a készülék, program ára. Ezek az elterjedés korlátai. Az új technológia nagy anyagi befektetéssel jár, különösen a korai felhasználóknak. Ennek ellenére, amennyiben az új módszer sok előnnyel jár, a befektetés megtérül.
3
A legnagyobb buktatója az új digitális technológia bevezetésének az, hogy a személyzetet megfelelően ki kell képezni. Néhány orvos megfizeti az új szerkezetet, programot, de annak használatára nem áldoz időt, és nem fedezi fel, nem ismeri, nem használja ki az adott lehetőségeket. Az új technológia meg nem értése visszaveti annak terjedését. Ezen továbbképzéssel, hand-on kurzussal könnyen lehet segíteni.
8.2.
Diagnózis készítés
A fogszabályozási diagnózis felállításánál a tárgyi feltételek közül nélkülözhetetlen a fogak illeszkedését is mutató modell, a panorámaröntgen és a távröntgen-felvétel. Az utóbbi időben a digitális technika itt is hódit. 8.2.1.
Digitális úton készült fogsor minta
A fogívekről és az állcsontnyúlványokról készült mintára szüksége van a fogszabályozónak. Meg kell állapítania a sagittalis, vertikális, transzverzális, helyviszonyokat, a növekedés által nyújtott változást, a fogíveken belüli és fogívek közötti paramétereket. Ismernie kell a természet adta, már kialakult fogív méretét, formáját és a fogívek egymáshoz való harmóniáját. Szimulálni kell a fogszabályozási kezelés befejezésekor milyen lesz a fogak várható elhelyezkedése, vagy az esetleges orthognath műtét tervezéséhez is elengedhetetlen a modell. A digitális modellnek számtalan előnye van. Miután a képernyőn ez a háromdimenziós modell minden irányba forgatható, ezért helyettesítheti a gipszmintát. A számítógép alkotta háromdimenziós modell törhetetlen, nincs szükség laboratóriumi munkára, alakja 100%-osan szabályos, könnyen reprodukálható, egyszerűen készíthető set up, tárolása (≈4GB) egyszerű és olcsó. Ennek az adatnak a többi digitálisan tárolt adat közé helyezni egyszerű, előadásra, kivetítésre azonnal behelyezhető. Interneten is továbbítható, szükség esetén háromdimenziós nyomtatóval kinyomtatható. 8.2.1.1. Digitális háromdimenziós nyomtatás A háromdimenziós nyomtatás gyors prototípusgyártási eljárással (rapid prototyping, RPT) készül. A nyomtatás rétegről-rétegre kerül és egy adott modell vékony, vízszintes keresztmetszeteit építik össze. Ez az un. additív, közvetlen gyártás. 4
A gyors prototípusgyártás anyag szerinti technikája lehet: szemcsékből, lapokból, vagy folyadékból. A fogszabályozást kiszolgáló gyártók ez utóbbit használják. A folyadékból polimerizációs úton, vagy ömlesztéssel majd szilárdítás útján kapják a modellt. A folyadékban a polimerizációt kiválthatja hő vagy fény. A fény lehet egy lámpa, holográf vagy lézer. 8.2.1.1.1. Lézer sztereólitográfia (SLA) Lézer fénnyel háromdimenzióban való nyomtatást (stereolithorgaphy apparatus (=SLA, SL) nevezik. Hívják még optikai gyártásnak (optical fabrication), szilárd test képalkotásnak (solid imaging), és műgyanta nyomtatásnak (resin printing) is. Ezen eljárást Charles W. Hull alkotta és 1986-ban védte le. A sztereólitográfia hozzáadó műveletek sorozata, anyagfelhordással járó eljárás. A számítógép CAD-modellje (Computeraided design, vagyis a számítógép térbeli felületeket térképez le) a bevitt geometriai adatot (jelen esetben a fogakat és környezetét) rétegekre bontja. Ezen adatokat tovább adja és a folyadékban sugárzással iniciált polimerizációt végez. Vagyis a lézersugár (325nm hullámhosszú HeCd lézer, vagy 364nm hullámhosszú Ar-Ion lézer) polimerizációs láncreakcióra képes, térhálót hoz létre, a fény megszilárdítja az alá helyezett folyékony fotópolimert. A lézer sugárforrások teljesítménye 10-500 mW és fókusztávolsága 0,1 mm-nél kisebb lehet. A fogszabályozási modell az alábbiak szerint készül: fotópolimer folyadéba egy perforált tálcát engednek, de csak annyi, hogy felette a folyadék csak egyetlen réteg vastagságú legyen. Ekkor a lézer megrajzolja (500mm/s sebességgel) a számítógép alkotta első metszetet és a lézersugár hatására az meg is szilárdul. Ezután a tálca lejjebb ereszkedik és a lézer egy újabb réteget rajzol meg. Ezen lépések megismétlődnek, amíg a teljes modell nincs kész. Ez után kiemelik a mintát és UV-kemencébe helyezik, hogy az esetleg még puha részek biztosan megszilárduljanak. A fogászati modell egész vékony lemezekből (akár 0,06mm) alakul ki, ennek megfelelően piciny lépcsők láthatóak, tapinthatóak rajta. 8.2.1.1.2. Háromdimenziós nyomtató S. Scott Crump 1989-ban védte le az olvasztott lerakódási modellezést (fused deposition modelling, FDM). Ez az eljárás anyag-extrudáción alapul, nevezetesen forró műanyagot használ, ami lehűléssel megszilárdul. 5
8.2.2.
Digitális radiológia (röntgenfelvételek)
A digitális röntgen legfontosabb előnye az alacsonyabb sugárterhelés (ALARA elv= As Low As Reasonably Achievable = olyan alacsony, ahogy ésszerűen megvalósítható. Ezt úgy érik el, hogy 1. csökkentik az expozíciós időt, 2. a távolságot növelik (a sugárterhelés a távolság négyzetével arányosan csökken), 3. egyes esetekben árnyékolás segítségével.) Szignifikánsan csökken a sugárzás ideje, és könnyű az adat tárolása, továbbítása, gyors megtekintése. Habár a költségek nem csökkentek az utóbbi öt-nyolc évben (2007-2010-2015), az előnyök oly jelentősek, hogy egyre több ember vásárolja, használja ezt a rendszert. További és jelenlegi fejlesztés a vezeték nélküli érzékelő (mind a CCD/CMOS és mind a PSP). Az intelligens pozicionáló rendszer gyorsan és könnyen beállítja tubust az érzékelőhöz. (=Carestream Dental). A 3D-s érzékelők az élő személyek fejtartásának reprodukálására használhatóak, de a mindennapi klinikai gyakorlatban való alkalmazáshoz még további fejlesztést igényelnek. További fejlesztések több ezer páciens röntgenei alapján algoritmust fog használni az átlagos kiszámításához. 8.2.2.1. Számítógépes tomográfia Wilhelm Konrad Röntgen fedezte fel a röntgensugárzást 1895-ben (Nobel-díjat kapott 1901-ben). A röntgen forradalmasította a múlt században az orvostudományi diagnosztikát, ezen belül a fogászatot is. A számítógépes tomográfia 1967-től ismeretes. A CT lényegesen több információt hordoz, mint egy röntgenfelvétel, habár magasabb sugármegterheléssel jár. Az első generációja egyetlen sugárforrással rendelkezett. Így az információ egy-egy szeletből állt. A második generáció megtöbbszörözte az érzékelők számát. Igaz nem volt mindig működésben minden detektor, és nem növelték a számuk ellenére a mért terület nagyságát.
6
A harmadik generáció továbbfejlesztette az érzékelőket és az adatok összegyűjtését. Így a sugárterhelés csökken, a sugárzás körbefordul és méréseket végez a test körül. Ezért nevezik legyező-sugárzó CT-nek. A továbbfejlesztés során a sugárnyalábot mozgatták, és az érzékelőket rögzítették. Az ötödik (egyesek szerint hatodik) generációs számítógépes tomográfnál a sugárforrás kevésbé mozdul el, de az elektronsugár kilépésénél körben elektromos úton „sepregetés” történik, és a röntgensugarak irányt változtatnak. 8.2.2.2. Cone beam számítógépes tomográfia Godfrey Newbold Hounsfield 1972-ben közölte a számítógépes tomografia bevezetését (=Computed [Axial] Tomography, CT). (Allan M. Cormackkel Nobel-díjat kapott 1979-ben). A Cone beam CT a hagyományos CT-hez képest körülbelül csupán 20%-nyi sugármegterhelést jelent.
Lényegesen több információt hordoz, mint a hagyományos röntgenfelvételek. A
panorámafelvétel és a cephalogram a legtöbb fogszabályozási esetben elegendő, és nem szükséges CBCT-t készíteni, habár egyre kisebb a sugármegterhelés az új CBCT készülékekkel. A manapság vásárolható Cone beam CT mindegyike kiváló minőséggel rendelkezik és a tér három dimenziójában mind skelettalis, mind a lágyrész letérképezésében megfelelő információt hordoz. A különböző készülékek között csak méretükben, a mért térfogatban és a klinikai használhatóságukban van különbség. Az orvos feladata eldönteni a kívánt felvételnél mekkora sugármegterhelésnek teszi ki paciensét. Lehetséges részleges felvétel készítése is és nem szükséges a készülék teljes letérképezési képességét kihasználni. A Cone beam CT kiváló felvételt képez a keményszövetekről és a lágyrészek egyes összetevőiről. El kell mondani, hogy például az izomzat felépítéséről már nem ad pontos képet. Ehhez már mágneses magrezonancia képalkotás (MRI) szükséges. A CBCT a lágyrészeket, a bőrt nem a megfelelő színében ábrázolja. Azért, hogy a fotóhoz hasonló képet kapjunk, a felvételt software segítségével a manipulálni kell. Mindezért a CBCT
7
mellett még igenis van helye a lézer pásztázó és a 3D szerkesztett fényképezésnek a lágyrészek elemezésénél. A Cone beam CT már egy széles rétegben, gyorsan terjedő technológia, mivel a beszerzési ára időről-időre csökken, alkalmazási területe pedig egyre nő. A fogszabályozásban jelenleg (2015) az impaktálódott szemfogak és más fogak pontos elhelyezkedésének meghatározásában kiválóan használható. Segít az orthognath műtéteknél az állcsontok pontos beállításához, a műtéti terv elkészítésében. Miután az elkészült digitális tomográfia roppant sok adatot hordoz, és annak megtekintéséhez komoly felkészültség kell, ezért egy erre specializálódott orvos ad véleményt, állít be és merevít ki képeket a kezelőorvosnak. További fejlődést fog hozni, ha a készülék és program még olcsóbb lesz, még többen fogják használni. A diagnosztika egyre automatikusabb méréseket fog adni, az algoritmus automatikusan kimutatja az aszimmetriát, patológiás elváltozást a jövőben. A sugárterhelés csökkentése miatt egyre gyakrabban lesz használható, mert a rutinszerű távröntgent és panorámafelvételt ki fogja tudni váltani, ha a sugárterhelés alacsonyabb lesz, mint a két szokványos felvétel összesen. CBCT manapság széles körben elfogadott és elérhető, mert mind sugárterhelés, mind az ára jelentősen csökken. A készülékek felszereltsége és a hozzá tartozó szoftver folyamatos fejlesztése a diagnosztikai kapacitást egyre pontosabbá, jobbá teszi. Továbbá az egyre könnyebb kezelhetőség egyre használhatóbbá, egyre relevánsabbá teszi ezeket a programokat a fogszabályozó szakorvosok számára a diagnóziskészítés során. Előreláthatólag a craniofacialis vizsgálatok, mérések a jövőben teljesen digitálisak lesznek. A készülék előnye, hogy a Cone beam technológia anatómiailag valós képet ad. Háromdimenzionális (= 3D) cephalometria készíthető, tehát nem csupán a korábbi méréseket kaphatjuk meg, hanem egy új dimenzióval bővül a mérés. A koponya és a lágyrészek térbeli elhelyezkedése, szimmetriája megállapítható. A korábbi és a kezelés közbeni és végi állapotok 3D-s
egymásra
helyezésének
lehetőségével
a
növekedés
és
a
kezelési
változások
regisztrálhatóak. További előnye a Cone beam komputer tomografiának a légút analízisének
8
lehetősége, mely egyes esetekben azért fontos, mert a fogazati rendellenességet éppen a helytelen légzés, nyelés okozza. 8.2.2.3. A mágneses magrezonancia képalkotás (MRI készülék) Az MRI a (nuclear) Magnetic Resonance Imaging rövidítése. Isidor Isaac Rabi 1938-ban közölte a mágneses magrezonancia jelenségét. (Nobel díjat kapott 1944-ben). Felix Bloch és Edward Mills Purcell az anyagok szerkezetének vizsgálatára alkalmassá tett mag mágneses rezonanciát, a nukleáris mágneses rezonanciát (=NMR). (Nobeldíjat kaptak 1952-ben). Richard Ernst a nagy felbontású mágneses magrezonancia módszertant fejlesztette (Nobel-díjat kapott 1991-ben). A mágneses rezonancián alapuló képalkotás Paul Lauterbur és Peter Mansfieldnek sikerült (Nobel-díjat 2003-ban kaptak). Az MRI ma már az egyik leghatékonyabb nem invazív (=behatolást nem igénylő) diagnosztikai módszer. Az MRI készülék erőteljes mágneses teret hoz létre, melybe a pacienst helyezik. Az illető szervezetében az atommagok megváltoztatják a tengelyük dőlését, felveszi a tér irányát. Az egyik legjobban gerjeszthető atommag a hidrogéné mely az emberi testben bőségesen található, miután minden szövet alkotó része. Az emberi szervezet 70%-a víz. Ehhez még hozzá kell venni a zsírok, fehérjék, szénhidrátok hidrogéntartalmát is. Ebben az állapotban a rájuk jellemző frekvenciájú sugárzással gerjeszthetők az atomok. A gerjesztés során felvett energiát azután lassan a rájuk jellemző frekvencián leadják. Így az atomok elhelyezkedése pontosan behatárolható. A készülék az adott térfogaton található szövetek víztartalmáról, sűrűségéről adatot nyer, melyet kiértékel, és ezek alapján háromdimenziós képet alkot. Azon a területen mágneses rezonancia nem használható, ahol fém található. A fogakra ragasztott multiband és egyéb fémből készült fogszabályozó készülék, implantátumok a képalkotást megakadályozza. Annak ellenére, hogy a MRI (=MR vizsgálat) kiváló a lágyrészek vizsgálatára és nincs sugárzási mellékhatása, mégsem használják rutinszerűen. Az orthodontia szakterületén az állkapocsízület analízisére használják. 9
8.2.2.4. Háromdimenziós ultrahangos vizsgálat A vizsgálat során a készülék igen magas frekvenciájú (3,5-7,0 MHz) és szélessávú hanghullámokat bocsájt ki. A szövetek határa un. akusztikus határfelületet jelent, ezen pedig a hanghullámok különböző mozgásokat végezhetnek: egy részük átvezetődik, más részük visszaverődik. Más és más szövetek különböző mértékben verik vissza az ultrahangot. A visszavert hullámokat a készülék értékeli és képeket készít. A háromdimenziós ultrahangos vizsgálat előnye, hogy a kivizsgálás nem sok időt vesz igénybe, valamint, hogy mozgó struktúrák is vizsgálhatóak. Továbbá előnye, hogy nem bocsát ki ionizált, káros sugárzást, vagyis meglehetősen biztonságosnak tűnik és a készülék maga viszonylag nem túl költséges. Hátránya viszont a korábbi képalkotó berendezésekhez (CT, CBCT, MRI) képeset az, hogy piciny anatómiai képletek vizsgálatára kevésbé alkalmas. A fogszabályozás határterületei használják ritkán a nyelv, orr és nyálmirigyek vizsgálatára. 8.2.2.5. 3D arcfényképezés A háromdimenziós fényképezést el kell különíteni a sztereoszkópiától. Ez utóbbinál olyan képalkotási módszerről van szó, amikor egy térlátási illúzió keletkezik. Két egymástól picit (=a pupillák távolságának megfelelően) eltolt képet nézünk a két szemünkkel, de minden szem csak egy képet lát, és ahogy az agyunk ezt feldolgozza, azonnal egybehelyezi. Érzékeljük a mélységet, mely valójában egy virtuális mélységérzés. Ennek a képnek akkor lesz tökéletes hatása, ha fényképezéskor a távolság azonos a kivetítési távolsággal. A felszín – mint arc – letapogatásához sok módszer van. Ezekből e fejezet szerzőjének véleményét tükrözve a legfontosabbakat írjuk le. 8.2.2.5.1. Lézerpásztázás Az iparból átvett technológia. A lézerfényt eltereli egy tükör a vizsgálandó felületre. A fény elhajlása x, y, z koordinátákat ad, és a trigonometria alapján ábrázolható a felszín. Kétféle lézerkészülék ismeretes a feltérképezésnél a sugárforrás formája szerint. Az egypontos lézerfény 10
és a sugárnyalábos fény. Miután a letérképezéshez időre van szükség, és mind optikailag, mind mechanikailag egyszerűbb a lézernyalábos megoldás, ezért inkább ez terjedt el az arc morfológiájának meghatározására. A készülékek lehetnek telepítettek (=fix) és mozgathatóak (=mobilis). 8.2.2.5.2. Szerkesztett fény, fénykép Ez a technika szintén a trigonometria alapján készíti a képet. Ez geometriai művelet, ahol a háromszög két csúcsát és a háromszög szögeit ismerve meghatározzák a harmadik csúcs koordinátáját. A fogszabályozásnál használt fényképnél az egész arc rengeteg piciny háromszögből áll. Így egy háromszögekből álló „szövet” adja az arc felszínét. Létezik egy-, két- és többkamerás (=objektív, vagy fényképezőgépes) rendszer. Az egyik legrégibb módszer (1970) a „szerkesztett” fény módszer. Itt kontúrozási technikával térképezik le a felszínt. Az arc közelébe rácsot helyeznek, és a fényképen annak árnyékát, lefutását vizsgálják. Jól alkalmazható a módszer a növekedés mérésére, a hasadékosok megtekintésére. Ez az ún. Moiré minta. A C3D rendszer két sztereó fényképezőgépet használ a paciens arcának mindkét oldalán. Az illető arcára számítógép ellenőrizte textilrácsot vetítenek, hogy a későbbiekben az összetartozó pontokat meghatározzák. A számítógép feladata a fényképek automatikus azonosítása és összeillesztése. A fényképezőgépeket a fénykép elkészítése előtt kalibrálni kell, hogy a készült pontokat, vonalakat, távolságokat a trigonometria szerint lehessen használni. A 3dMDface rendszer (2008) egyesítette a szerkesztett megvilágítást a sztereó fotógrafikával. Többkamerás rendszer, ahol egy-egy oldalon három-három fényképezőgép van. A háromból az egyik színes, a másik kettő infravörös gép. Mindegyik oldalról élethű fénykép készül. A rendszer véletlenszerűen fényt bocsájt ki az arcra, és rögzíti a képmást sokszoros és pontos szinkronizált digitális kamerával egy optimális térszerkezetben. A fényképezőgépek expozíciós ideje a legnagyobb felbontásban másfél millimásodperc. Ezzel a módszerrel az egyén arcát össze lehet vetni az átlagossal, különböző népek arcformáját össze lehet hasonlítani, kiváló a hasadékosok leírásához, sebészeti esetek kiértékeléséhez. A kezelés kezdetén, közben és befejezésekor 11
készített háromdimenziós fényképek egymásra vetítésével az arc változását nyomon lehet követni. (3dMDface system, Atlanta, GA, USA) 8.2.2.6. Videó leképezés A fényalapú letérképezési rendszerek egy másodperc alatt több fényképet is készítenek. Így három dimenzióban, mozgás közben vizsgálták az állkapocs mozgását rágás közben, és az ajak változását. 8.2.3.
A modell és a röntgenfelvételek kiértékelése
A fogszabályozási diagnózis felállításához feltétlen szükséges a fogakról készült modell mérése és a teleröntgen-felvétel kiértékelése. A kétdimenziós röntgenkép mérése digitalizáló paddal történhet. A digitalizáló pad sűrű, egymással párhuzamos érzékelő szálakat tartalmaz, melyekre merőlegesen szintén sűrű, egymással párhuzamos érzékelő szálak futnak. Ezen érzékelő felszín felett lehet a számítógép egerét, mely egy nagyítós célkerettel van kiegészítve, mozgatni. Egy pont elektronikus jelölésével a számítógép rögzíti annak pontos síkbeli elhelyezkedését. Jelen fejezet szerzője ezt továbbfejlesztve olyan szerkezetet készített, mellyel a kétdimenziós teleröntgen-felvétel mérése mellett a háromdimenziós modellt is lehet vizsgálni. A mérőpontok bevitele után a számítógép kiszámolja a távolságokat, szögeket, arányokat, és előrejelzést készít. (KFO Lézer, KRUPP Medizintechnik, Essen, Németország). A mérési, számítási adatokat ki lehet nyomtatni. A digitális teleröntgen-felvétel kiértékelése a röntgenfilm kinyomtatása nélkül is lehetséges. A számítógép monitorján megjelenő röntgenképen a mérési pontok egér segítségével jelölhetőek. A modellt vagy lefotózzák, vagy beszkennelik, majd a monitoron a pontokat megjelölik. Az adatokat a komputer kiértékeli. A beszkennelt modellt térben mozgatni, forgatni lehet, ezért annak mérése nagyon pontossá válik. A jövőben a fogak kezelés általi elmozdítását jól nyomon lehet követni.
8.3.
Kezelési feladatok meghatározása
A fogszabályozási kezelési feladatokat a pontos diagnózis határozza meg. A diagnosztikai részben használt eszközök, a tervezés e fázisában is szükségesek lehetnek. 12
A virtuális és sztereólitográfiás modellen, valamint a számítógépen előállítható arcfotón meghatározható a kezelés utáni arcprofil. Kiszámítható az orthognath műtétnél a csontok mozgatása és annak eredménye. Szimulálható a változás, melyet a paciensek igényelnek ilyen nagy beavatkozás előtt. A fogszabályozási kezelés során a fogelmozdulás nem a várt irányba, nem a tervezett idő alatt történik, akkor a képalkotó eljárásokkal ellenőrizhetjük munkánkat. Különlegesen nagy segítséget adhatnak e gépek, ha distrakciós osteogenesist tervezünk, vagy fogszabályozási implantátumot helyezünk be különleges anatómiai képleteknél, továbbá nagy segítség lehet nagyon rendezetlen fogazatnál.
8.4.
A kezelés kivitelezése
8.4.1.
Mélyhúzott készülékek
8.4.1.1. Invisalign Az Invisalign készülék úgy jelent meg a piacon, hogy egy átlátszó, kivehető készülék helyettesíteni fogja a fogakra ragasztott bracketrendszert, mely fogszabályozó íveket használ a fogak rendezésére. Ez a fogszabályozó készülék teljesen individuális, vagyis mindig csak egyetlen
személynek
jó.
Minden
fogelmozdítás,
minden
készülék
egyénre
szabott.
Maradófogazatban, ritkán késői vegyesfogazatban használatos fogszabályozó. A frontfogak torlódására hatásos készülék, amikor ezen fogak mesiodistalis átmérőjét elcsiszolással csökkentik, és a mélyhúzott (=termoplasztikus) készülékek sorozatával a fogakat mozgatják. Az oldalsó fogaknál az approximális redukció (=mesiodistalis átmérő csökkentése) a fogszuvasodás miatt már kevésbé használható. Nehéz továbbá a skelettalis eltérések kezelése. Az Invisalign készüléket a következőképpen készítik: 1.
lenyomatvétel, viaszharapás készül, melyet beszkennelnek
2.
egy számítógépes, háromdimenzionális virtuális modellt alkotnak
13
3.
a számítógépen a fogakat mozgatják arra kifejlesztett programokkal. A virtuális képek
megmutatják, hogy az egyes fogak a jelen állapotban hol helyezkednek el, és több lépésben mely irányba mozgatták őket. Kezdetben 0,25 mm-es fogelmozdítást végeznek, később egy sínnel maximálisan 0,33 mm-t mozgatnak. 4.
a fogorvossal a kívánt fogelmozdulásokat ellenőriztetik
5.
sztereolitografikus úton gyors mintasorozatot készítenek (=a minták egy fényérzékeny
folyadékban
képződnek
a
lézerfény megvilágítása
által).
Az
egymás
utáni
piciny
fogelmozdításokra külön-külön egy-egy műagyag mintát készítenek. 6.
minden mintára vékony (=0,3-0,76 mm vastag) mélyhúzott sínt készítenek (=az eljárás
egy termoplasztikus, rugalmas fóliát használ, és negatív nyomás (=vákuum) alkalmazásával a sztereolitografikus mintákra sínt készít). 7.
ezt a sínkészletet – ami 6 készüléktől, a rendellenesség súlyosságától függően, akár 50
készülékig is terjedhet – kapja a páciens, és a megfelelő sorrendben kell azt hordania éjjel-nappal Az Invisalign készülék enyhén, vagy közepesen torlódott frontfogak torlódásának, kisfokú fogelfordulásnak a korrigálására jól alkalmazható. A fogakat dönti, és testes mozgatás (=bodily movement) nem várható tőle.
Az elfordult (=rotált), vagy vertikális irányban mozgatandó
fogakra pici, a fogak színével egyező műanyag kiegészítőket kell ragasztani. Ezek a háromdimenziós idomok az érintett fogak és a fogszabályozó sín közötti kapcsolatot erősítik, vagyis a készülék hatását fokozzák. A páciensek egy fogmozgató sínt általában két hétig, napi 20 órát hordanak. Kifejlesztették a Invisalign Express 10 módszert is, melynél a fogmozgatást összesen tíz készülék végzi. Az ún. Invisalign G –vel jelölt rendszerek az összetettebb kezeléseket végzik. A páciensek azért kedvelik, mert távolról a készülék észrevehetetlen, valamint mivel saját maguk eltávolíthatják. A fogak jobb tisztántarthatósága szintén előnye a készüléknek. A kívánt eredmény elérése után az utolsó sínt helyben tartó készülékként (=retenciós készülék) tovább kell viselni.
14
Közepesen súlyos és súlyos rendellenességek kezelésére ez a rendszer még nem alkalmas. 8.4.1.2. Clear-Aligner Alapvetően az előző készülékhez hasonló, de itt a síneket a saját fogtechnikai laboratóriumban lehetséges elkészíteni. Tehát amíg az Invisalign készülékeket néhány üzem készíti a világon, addig
a
Clear-Aligner
a
fogszabályozó
szakorvosok
mellett
működő
fogtechnikai
laboratóriumokban készül. Másik eltérés: míg az Invisalignnál egy mintára egy sín készült piciny fogmozgatás mellett, addig a Clear-Aligner esetében a kezdetben 0,5 mm-es, majd 1,0 mm-es fogmozgatást három különböző (0,5, 0,625 és 0,75 mm) vastagságú sín végzi. A három különböző vastagságú sín különböző méretű erővel hat az egyébként azonos formára (=beállított fogakra). A fogak beállításához kamerát és számítógépet alkalmaznak. Monitoron látható a mozgatandó fog kezdeti és jelenlegi helye. Mérőeszköz gondoskodik a fog háromdimenziós beállításáról. 8.4.1.3. Suissealign Ez a készülék is üzemekben készül. Hasonlóan az Invisalignhoz itt is virtuális háromdimenziós mintán mozgatják a fogakat. A Clear-Alignerrel azonosan három sínt (0,5, 0,625, és 0,75 mm vastag fóliát használva a mélyhúzáshoz) használnak egy lépés eléréshez. Előnye, hogy a fogív tágítására is használható. Kevés kiegészítőt helyeznek a fogakra, helyette a sínbe megfelelő fogóval domborulatot nyomnak. Vegyesfogazatban is használatos készülék. Ezeknek a fogszabályozó síneknek az elkészítéséhez is, hasonlóan az Invisalign készülékhez digitális technikát alkalmaznak. A gyártás a lenyomatok szkennelésével kezdődik, a számítógép monitorján állítják be a mozgatandó fog kívánt pozícióját, majd az ennek megfelelő, csak virtuálisan létező mintát három dimenzióban kinyomtatják, és erre készül a mélyhúzással a fogszabályozó sín.
8.5. Távlatok a digitális technikában, a fogszabályozás terén A fogszabályozási kezelés eredménye ellenőrizhető és mérhető a korábban említett készülékek egyikével, másikjával. A röntgenfelvételek, vagy a háromdimenziós kezdeti és végső képek egymásra fektetését a számítógép speciális programokkal látványosan ábrázolja a különböző
15
színek melegségével. Ez megvalósítható mind a keményszövetek, mind a lágyrészek tekintetében. 8.5.1.
Az arcmimika analízise
A fogszabályozás állandó paradigmaváltáson megy keresztül. A jövő, a lágyrészek adta lehetőségek alapján történő fogszabályozás. Vagyis nem az első őrlőfogak illeszkedése, se nem a koponya csontszerkezete, esetleg nem az alsó metszőfogak helyzete fogja eldönteni a fogak beállítását, a foghúzást, hanem a lágyrészek határozzák meg a fogak helyzetét. Egyre nagyobb figyelem összpontosul a lágyrészekre, különösen azért is, mert a orthodontia mai legfőbb célja az arci megjelenés tökéletesítése és csak ez után következik a fogak esztétikája, morfológiája, a funkció, és a fogszabályozási eredmény stabilitása. A fenti technikák, úgymint a fogakról készült modell, panoráma felvétel, teleröntgen, Cone beam számítógépes tomográfia, egy, vagy akár háromdimenziós fotó, mind mind statikus állapotot tükröz. A jövőben szükségünk lesz, funkcionális aktivitást megfigyelni, regisztrálni. Az arcmimika tervezése is roppan fontos lesz a hasadékos paciensek fogszabályozási kezelésénél, vagy az orthognath műtéteken áteső illetőknél. Azt a rendszert, amikor az arc mimikáját igyekszünk mérni, modellezni, az négydimenziós leképezésnek (4D imaging), vagy dinamikus arci leképezésnek (dynamic facial imaging), arcmozgás elemzésnek (facial motion analysis) nevezzük. 8.5.2.
3dMDface Dynamic System
A készülék alapvetően aktív sztereófotómetriát és infravörös pöttyözést használ. Hat kamerából áll, melyből négy szürke skálájú és kettő színes felvételt készít. Néhány ezer infravörös pontot vetít az arcra, mely szükséges a számítógépnek, hogy mint háromdimenziós koordináták alapot adjanak a bonyolult algoritmushoz a kép szerkesztéséhez. A mozgó képet monitoron lehet nézni, és mozgás közben akár forgatni, más és más szemszögből megtekinteni az illető arcát, mozgását.
16
8.5.3.
4D Capture System
Passzív sztereófotómetrián alapul, ahol egy pár monokróm és egyetlen színes kamera van. Ennek az eszköznek elegendő ez az adathalmaz a mozgó kép alkotásához.
8.6.
Az ortodonciában alkalmazható intraorális scannerek sajátosságai
Az elmúlt évek során folyamatosan fejlődő digitális technológiák a fogászatban a fogszabályozásban is új lehetőségeket nyitottak meg. A diagnózisok és kezelési tervek elengedhetetlen eleme az algináttal illetve szilikonos lenyomattal készült gipszminták még napjainkban is. A digitális fogászatnak, ideértve az intraorális scannereknek is köszönhetően azonban olyan új ajtók nyílnak meg, melyek segítségével a kapott virtuális képek elemzése egy pontosabb diagnózist és kezelési tervet tesz lehetővé. 8.6.1.
Történeti áttekintés
A digitális fogászat kialakulásának és fejlődésének fontos része a hadipar, ami olyan tudományokkal volt szoros kapcsolatban, mint a fizika és matematika, illetve a topográfia és fotográfia, amelyek a két legközelebbi gyökerei az intraorális scannereknek. A topográfiában J.E .Blanther volt az első, aki az általunk is jól ismert topográfiai térkép kontúrvonalait kivágva viasz lapokból, azokat egymásra téve és összeragasztva, mint egy rétegzési technika, három dimenziós térképet alkotott 1890-ben. Később ezt a rétegzési technikát tovább fejlesztve például a viaszlapok helyett fém lapokat alkalmazva, már különböző tárgyak létehozására is képesek voltak. A fotográfiában 1860-ban Francois Willieme állított elő elsőként három dimenziós tárgyak két dimenziós képekből. Speciális kör alakú szobáját 24 rézre osztotta, melyek mindegyikáben egy kamerát helyezett el úgy, hogy azok egyforma távolságra voltak egymástól és a szoba közepétől, ahova a cél tárgyat állították. Ezután a 24 fényképezőgéppel egyszerre készítettek egy képet a tárgyról. A kapott 24 képek mindegyikének sziluettjét egy 24 részből álló henger egy darabjára vetítve körbevágták azt, majd egyesítve a henger részeit megkapták a három dimenziós tárgyat. Ezen mérföldkövek a topográfiában és fotográfiában olyan utat indítottak el, melynek során számtalan feltaláló különböző újításokkal és szabadalmakkal járult hozzá a napjainkban elérhető fogászati digitalizációhoz. Dr.Francois Duret volt az első, aki a szabalamak és újítások között meglátta azok lehetőségét a fogászatban történő 17
almalmázásuknak. Erről 1973-ban Optical Impression Thesis prezentációjában számolt be. Ám az első fogászati rendszer csak 1985-ben valósult meg, amikoris dr.Werner Mörman és Marco Brandestini kifejlesztette a CEREC-et, vagyis az első Chairside Economical Restoration of Esthetic Ceramics-et. Ezt követően számtalan különböző rendszer jelent meg és a fejlesztések még napjainkban is folytatódnak. Ezen komplex digitális rendszerek közös jellemzője, hogy három részből állnak: egy input részből (intraorális scannerek), különböző szoftverekből és egy output részből (felépítő/lebontó folyamatokkal dolgozó technológiák). Az input rész lehetővé teszi, hogy a fogorvos közvetlenül a fogazatról három dimenziós képet készítsen, amit aztán a különböző szoftverekkel különböző célokra tudunk haszálni. Kezdetben ezen szoftverek segítségével koronák, hidak, inlayak, onlayak tervezése volt lehetséges, amit az output rész lebontó vagy felépítő folyamatokkal kész protetikai munkává tett. Idővel a fogászat egyre több területén lettek alkalmazhatóak a szoftverek, így különböző célokra a fogszabályzásban is megjelentek. 8.6.2.
Intraorális scannerek csoportosítása
Az intraorális scannereket sokféleképpen osztályozhatjuk, de az alapvető különbséget a különböző rendszerek közöttt a működési alapelvek jelentik. Ezek alapján öt nagy csoportot különböztethetünk meg: 1. Konfokális lézer scanning mikroszkóp (CLMS) 2.optical coherent tomography (OCT) 3. trianguation 4. active wavefront samplin (AWS) 5. accordion fringe interferometry (AFI). Bár ezen renszerezés alkalmas az intraorális scannerek csoportosítására, fontos szem előtt tartanunk, hogy valójában még az egy csoportba tartozó scannerek is nagyon eltérő módon működnek, mindegyikük külön mérnöki szabadalom által keletkezett. 8.6.2.1.
Konfokális lézer scaning mikrószkóp
A konfokális lézer scaning mikrószkópot 1980-ban fejlesztették ki, de az alapelvét 1961-ben Marvin Minksky írta le. Ez alapján a fényforrásból érkező sugarak egy mozgatható tükör egy lencsére vetíti, ami fókuszálja azokat a tárgyra. Az arról visszaverődő sugarak újabb lencsével fókuszálva egy detektorba jutnak. A módszer lényege, hogy egy konfokáális rést helyeznek a detektor elé, amely csak a fókuszsíkból érkező fényt engedi az érzékelőbe, a többit kirekeszti. Így a minta egy pontjáról nyerhetünk információt, ám a tükör mozgatásával több és több pontról nyerve információt, azt egy számítógép három dimenziós képpé alakítja (point by point 18
scanning). Az intraorális scannerek közül a iTero, TRIOS, 3D Progress ezen működése elv alapján működnek.
1.ábra: Konfokális lézer mikroszkóp működési alapelve Marvin Minsky által
8.6.2.1.
Optical coherent topography
Az optical coherent topography a „low coherent interferometry” alapelvén működik. Ezen módszerben a fényforrásból érkező sugár egy szemipermeábilis tükörhöz érkezve,az azt két részre osztja. A sugár 50 %-a a tárgyhoz halad tovább, míg a másik 50%-a egy mozgatható tükörhöz érkezik. A visszaverődő sugarak a szemipermeábilis tükörnél újratalálkoznak és a hullámok vagy erősítik, vagy kioltják egymást. Az így kapott információt egy detektor érzékeli, ami azt egy számítógépbe továbbítja azt. Az egymást kioltó és erősítő hullámok összességeként keletkező interferometriás kép alapján lehetséges a három dimenziós kép alkotása.
19
2.ábra: Michelson-féle interferométer működési alapelve 8.6.2.2.
Triangulatio
A triangulatio alapelvének megértéséhez érdemes pár alapfogalmat megérteni. A legegyszerűbb térbeli leképzés a „point by point scanning”, vagyis a pontonkénti letapogatás. Ennek során egy fényforrás sugara megvilágítja a cél tárgy felszínének egy pontját, ahonnan a visszaverődő fényt egy lencse fókuszálja egy pozícióérzékelőre. A sugár ugyanazon felszín másik pontjáról a lencsével fókuszlált visszaverődő fénye a detektoron már egy másik helyre fog esni. Ezek alapján megállapítható a visszaverődés helye. Ennek tovább fejlesztett változata, amikor a fényforrás egy csíkot vetít a felszínre a pontszerű sugár helyett. A csíknak köszönhetően a csík vonalának megfelelő összes térbeli pontról nyerhetünk információt. Ha pedig egy időben a tárgy egy felszínére több csíkot is vetítünk, azzal egy időben mégtöbb pontról lenyerhetjük információt. Ezen rendszer hátránya, hogy a leképzés függ a tárgy felszíni tulajdonságától, ugyanis ahogy az az ábrán is látható, a fénycsík nem minden egyes pontja követhető, így azokról információ sem nyerhető. Ezen probléma kiküszöbölésére fejlesztették ki a kódolást, vagyis egy időben egyszerre több fénycsíkot is alkalmaznak, amelyek az egymástól való megkülönböztetése végett például különböző színnel vannak kódolva, és a felszínről több felvétel is készül.
20
3.ábra: A triangulatio alapelve 8.6.2.3.
Active wavefront sampling
Az „active wavefront sampling” (AWS) mechanizmusát leegyszerűsítve úgy képzelhetjük el, mint egy fényképezőgépet. Minden tárgy, amely a kétszeres fókusztávolságon belül helyezkedik el, arról éles kép készül. Ha az ezen fókusztávolságon kívül eső tárgyakról is éles képet szeretnénk kapni, akkor csökkenteni kell a rendszerbe jutó fény mennyiségét. Erre használjuk az úgynevezett blendét. Ebben a rendszerben egy speciális blende van, amelynek két rése van.Ezzel csökkenthetjük, vagy növelhetjük a rendszerbe jutó fény mennyiségét és a két résnek megfelelően az egy időben készült kép két különböző szögben lesz elérhető. a mégtöbb információ megszerzéséhez pedig ez a blende nem stabil pozícióban van, hanem saját tengyelye körül forog. Az így nyert képek összességéből képzik a három dimenziós képet.
21
4.ábra: Active wavefront sampling
8.6.2.4.
Accordion fringe interferometry
Az „accordion fringe interferometry” alapelvében szintén szükséges az interferometria jelentésének az ismerete, ahogy azt már korábban leírtuk. Ezen módszer esetében azonban két fényforrás van, melyek megvilágítják a tárgyat, ahonnan a visszaverődő sugarak interferometriás képét egy kamera rögzíti és továbbítja egy számítógéphez, ahol ezen információkból elkészül a háromdimenziós kép.
22
5.ábra: Accordion fringe interferometry
8.6.3. Munkafolyamatok Az intraorális scannnerek munkafolyamatai során beszélhetünk direkt scannelésről, amikoris a fogazatot követlenül scanneljük, vagy indirekt scannelésről, amikor vagy a lenyomatot vagy a gipszmintát
scanneljük.
Munkafolyamat
során
beszélhetünk
még
hagyományos
munkafolyamatról, amikor az orvos a lenyomatot elküldi a laboratóriumba, ahol az abból készült gipszmintát bescannelik és az így elkészült virtuális kép segítségével megtervezik a protetikai munkát és előállítják, majd postázzák a fogorvosnak. Egy másik lehetőség a fogazat direkt scannelése és az így készült felvételt a laborban a fent említett módon kezelik tovább. Lehetőség van a laboratórium teljes kihagyására is, ekkor a direkt scannelést követően szék mellet készül el a protetikai munka, mely akár egyből átadásra is kerülhet. 8.6.4.
Előnyök, hátrányok
A digitalizáció előnyeiként megemlítendő az adatok tárolásának könnyebbsége. Az elektronikus könyvtárnak köszönhetően az adatok könnyen és gyorsan menthetőek, helyigény nélkül. Csökken a minták sérülésének veszélye, vagy a régebbi minták elérhetőségének nehézsége. Emellett azon hibák esélyét is csökkentik, melyek a több lépcsős lenyomatvétel során történhetnek (helytelen kanál méret választása, kanál pozícionálás, buborékok, húzódások a lenyomatban, stb.). Itt kell megemlíteni a különböző lenyomatvételi technikák eltéréseit a páciens komfortérzésének szemszögéből. Egyes irodalmak alapján elmondható, hogy a 23
hagyományos lenyomatvétel sok páciens számára könnyebbnek és gyorsabbnak tűnik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt olyan faktorok is befolyásolhatják, mint az alkalmazott intraorális scanner típusa, gyorsasága és a fogorvos tapasztaltsága. Az intraorális scannerek színes spalettája miatt szintén itt kell megemlítenünk az egyes rendszerek közötti különbségeket. Az egyes jellemzők pozitív vagy negatív megítélését nagy mértékben befolyásolhatja, hogy milyen célból használjuk azt. Egyes rendszereknél ajánlott a fogak, pótlások fényes felületének megszüntetése (CEREC, E4D, Lava C.O.S., IOS FastScan, MIA3d, 3D Progress, directScan, trios), védett „output” formátum (CEREC, E4D, Lava C.O.S., DPI-3D, trios), nem tartozik a rendszerhez maró egység (iTero, Lava C.O.S., MIA3d, DPI-3D, 3D Progress, directScan, trios, Bluescan-I), fontos a meghatátorozott távolság betartása a tárgytól scannelés közben (E4D), az intraorális scanner feje nagyobb a piacon található többi scannerhez képest (iTero), maró egységgel rendelkezik (CEREC, E4D, IOS FastScan), nem szükséges a fogak bevonatala (iTero, DPI-3D, Bluescan-I), output file with dIfferent formats (iTero, IOS FastScan, MIA3d, 3D Progress, directScan, Bluescan-I), idő (teljes fogív 4 perc: Bluescan-I, 3 perc: 3D Progress, 90 másodperc: MIA3d, egy percen belül: CEREC,), színes kép (iTero, IOS FastScan), egyedi sajátosságok :
virtuális artikulátor (directScan), bérlési lehetőség (3D
Progress), fényes felületek scannelése bevonatal nélkül (DPI-3D), legkisebb fej (MIA3d).
Cerec E4D Bluecam
Lava
IOS FastScan
MIA3D
3D Progress
DirectSc an
Trios
iTero
Sirona
D4D
3M ESPE
IOS
Densys
MHT
HINTELS
3Shape
Cadent
elérhető
2009
2008
2006
2010
2007
?
2011
2010
2007
working mech.
triang+ CLMS
OCT
AWS
triang
triang
CLMS
triang.
CMS
CLMS
Cég
24
coating
–
STL forma
–
–
–
–
–
maró egység
–
–
–
–
–
bérelhető
virtuáli artikulátor
egyedi sajátosság
gyors
színes
kis fej
25
színes
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
[1]
Bourell DL, Beaman JJ, Leu MC, Rosen DW. A brief history of additive manufactoring and the 2009 roadmap for additive manufactoring: looking back and looking ahead US, Turkey Workshop on Rapid Technologies, 2009
[2]
Grünheid T, McCarthy SD, Larson BE. Clinical use of a diret chairsaid oral scanner: An assessment of accuracy, time, and patient acceptance. Am J Orthod Dentofacial Orthop 2014, 146:673-82
[3]
Patel N. Contemporary dental CAD/CAM: Modern chairsaide/Lab applications and the future of computerized dentistry
[4]
Zhai Y, Lados DA, Lagoy JL. Additive manufactoring: MAking imagination the major limitation JOM 2014, Vol.66., No.5
[5]
Hurt AJ. Digital techology in the orthodontic laboratory. Am J Orthod Dentofacial Orthop 2012, 141:245-7
[6]
Naidu D, Freer TJ. Validity, reliability, and reproducibility of the iOC intraoral scanner: A comparison of tooth widths and Bolton ratios . Am J Orthod Dentofacial Orthop 2013, 144:304-10
[7]
Cuperus AMR, Harms MC, Rangel FA, Bronkhorst EM, Schols JGJH, Breuning KH. dental models made with an intraoral scanner: A validation study .
Am J Orthod
Dentofacial Orthop 2012, 142:308-13 [8]
Marsango V, Bollero R, D,Ovidio N, Miranda M, Bollero P, Barlattani A. Digitl workflow. Oral Implantology 2014. 26
[9]
Logozzo S, Zanetti EM, Franschini G, Kilpela A, Makynen A. Recent advances in dental optics – Part I: 3D intraoral scanners for restrative dentistry
[10] Tímár J, Paku S. A konfokális lézer scanning mikroszkópia [11] Konfokális mikroszkópia bevezető: http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/konfok_elm.pdf [12] Schneider M. Az optikai koherencia tomográfia szemészeti alkalmazásának egyes lehetőségei. Master thesis [13] Lassó A. Lézeres távolságmérés. [14] Frigerio F. 3-dimensional surface imaging using active wavefront sampling
27
TESZTKÉRDÉSEK
Egyszerű választás Válassza ki a felsorolásból az egyetlen helyes választ. Ha egy kérdésre több választ is ad a kérdést nem értékeljük 1. A digitális röntgengép alacsonyabb sugárterheléssel dolgozik. Mely állítás nem igaz? A. csökkentik az expozíciós időt B. a távolságot csökkentik C. a távolságot növelik D. árnyékolás segítségével 2. Mely képalkotó rendszer adja a legkisebb sugárterhelést? A. Hagyományos röntgen B. Számítógépes tomográfia C. Cone beam CT D. A mágneses magrezonancia képalkotás 3. Sztereolitografikus úton mit készítenek a fogszabályozás során? A. lenyomatot0-90 ºC B. harapási sablont C. gyors mintasorozatot D. fogszabályozó készüléket
Megoldókulcs: 1. B 2. D 3. C
28
