Felkészítő anyag a területfejlesztés helyi önkormányzati (megyei és települési) szintjének szabályozási környezetére és stratégiai dokumentumaira vonatkozóan Bevezetés Magyarország beilleszkedett az Európai Unió területfejlesztési rendszerébe, alkalmazza az európai alapelveket, jogszabályrendszert, hozzáfér az Európai Unió forrásaihoz. Ezáltal egyrészt kötelezve van arra, hogy alkalmazkodjon az EU előírásaihoz, a fejlesztés irányvonalai rögzítettek, másrészt viszont a lehetőségek köre is kibővült. A magyar területfejlesztési politika törekszik az egyensúly megteremtésére az uniós elvárások és az ország érdekei között. A területfejlesztés célja az, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet alakuljon ki. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék jól magukat azon a helyen, ahol élnek és dolgoznak. Az identitástudat megőrzése egy hely és egy közösség tartós fejlődésének egyik kulcsa. Ennek érdekében fontos, hogy a helyi közösségek bekapcsolódjanak az őket érintő fejlesztési tervek és programok kidolgozásába, a lokális kezdeményezések szerves részét képezzék a regionális és országos koncepcióknak. Szükséges a válsággal küzdő térségek gazdasági megújítása és felzárkóztatása, az innováció térbeli elterjesztése és a területi különbségek csökkentése. A kiemelt térségek egyediségük és különlegességük folytán sajátos, jól megalapozott fejlesztést igényelnek. Fenntartható fejlődés elképzelhetetlen a területfejlesztés szereplőinek együttműködése nélkül. A területfejlesztési politika feladata a horizontális és vertikális partnerségi kapcsolatok kialakításának elősegítése. Tartós eredmény akkor érhető el, ha a fejlesztés forrásai nem teljes egészükben külső támogatásként érkeznek, hanem a támogatott közösség is részt vállal belőle. A fejlesztés irányát az érintett közösség és terület sajátosságai határozzák meg. Belülről fakadó kezdeményezések képesek arra, hogy hosszú távon életképesek maradjanak és biztos megélhetést nyújtsanak az embereknek. A területfejlesztés területi szintjei E tekintetben két markáns vélemény van: A területfejlesztés a települési szinttől a nemzetközi szintig egyaránt értelmezhető. A területfejlesztés kompetenciája csak a települési szintnél magasabb téregységekre terjed ki.
1
Minden fejlesztés térben és időben zajlik, ebből következően minden beavatkozás valamely területegység változását is jelenti. A magasabb szintű területegységek szükségszerűen magukban foglalják az alsóbb szintűeket, és fordítva, a magasabb szintek a kisebb téregységek aggregátumai. Bármelyik telephelyen, településen végrehajtanak egy fejlesztést, az egyben a nagyobb, a befogadó terület mutatóinak a változását is jelenti. Illetve a nagyobb téregységben (magasabb szinten) elhatározott fejlesztés végső soron egy vagy több településen realizálódik. A város és környéke egyre inkább együtt élő egység, különösen igaz ez az agglomerációkra, a nagy metropolitán régiókra. A közigazgatásilag önálló települések fejlesztését is célszerű és kívánatos összehangolni. A térből kiszakított egyes települések önálló fejlesztésének hangsúlyozása nem segíti a településhálózat hatékony működését. "A városok és régiók Európájának" fejlesztése csak a területi és a települési szemlélet integrációjával képzelhető el. A különböző szintű célterületeknek megfelelően megkülönböztethetünk településfejlesztést, kistérségfejlesztést, régiófejlesztést stb., de mindezek a területfejlesztés részei. Ugyanakkor az eltérő funkció- és feladatmegosztás miatt a szintenként különböző területfejlesztési tevékenységeknek van sajátos területük, csak részben fedik át egymást, illetve az intézmények közötti hatáskör- és feladatmegosztásban ezek más és más intézményekhez is tartozhatnak. Ha a településfejlesztést a területfejlesztés részének tekintjük, akkor az még inkább igaz a településhálózat-fejlesztésre, hiszen a települések hálózatának fejlesztéséhez egységben kell látni az alakítandó rendszert, a különböző szintű funkciókat ellátó településeket, a funkcionális városi térségeket fenntartható és hatékony rendszerbe kell szervezni és működtetni. Tehát van bizonyos autonómiával, sajátos cél- és eszközrendszerrel működő településfejlesztés, mikro-, mezo-, makro-régiófejlesztés, de mégis ezek összessége a területfejlesztés. Területfejlesztés: város- és vidékfejlesztés A területi munkamegosztásban más feladatokat teljesítő, különböző típusú, más és más funkciójú és sajátos kezelést igénylő területeknek megfelelően is megoszthatjuk a területfejlesztési feladatokat. Például urbánus és a rurális (vidékies) területeknek számos specifikus gondja és beavatkozási igénye van. Ha az ilyen típusú sajátos problémáknak megfelelően osztjuk fel a területfejlesztést, akkor kapjuk a városfejlesztést és vidékfejlesztést, amelyek bizonyos értelemben egymás komplementerei (elválasztható feladatok), másrészt együtt is értelmezendők (együtt kezelendő kérdések). E két fejlesztést a legtöbb esetben azért sem célszerű teljesen szétválasztani, mert számos, a falvakat, azok gazdaságát és társadalmát érintő probléma a városokban, vagy azokkal együtt orvosolható. Tehát helytelen a terület- és vidékfejlesztés megosztás, város- és vidékfejlesztés fogalomhasználat viszont létezik.
2
E megállapításnak az sem mond ellent, hogy az Európai Unió 2007-től a vidékfejlesztés eszközeinek jelentős részét elválasztotta a strukturális és kohéziós politikától és annak végrehajtásától, és azt a közös agrárpolitika alá rendelte. A szabályozást jobban megvizsgálva látható, hogy előírják a két szakterület szoros koordinációját, és a tervezés során gondot is jelent a két terület egzakt elhatárolása. Fel kell arra is hívni a figyelmet, hogy az Európai Unióban a fejlett országok példájából kiindulva a „rural” nem ugyanazt jelenti, mint a magyar „vidék” kifejezés. Nyugat-Európában a rurális terek többnyire a kisvárosokat és környékükre vonatkozik, ahol a mezőgazdaság még fontos szerepet játszik, de több helyen már megjelent az ipar, és a korábbi város–falu dichotómia helyébe más különbségek léptek, míg a magyar közgondolkodásban még ma is a hagyományos (elmaradott) falvakat jelenti. Ma már nem igaz az a sematikus egyszerűsítés, ami a várost minden szempontból fejlettnek, a vidéket elmaradottnak tekinti. Annak ellenére, hogy a városok továbbra is a fejlődés motorjai, a társadalmi-gazdasági problémák jelentős része is a városokba koncentrálódnak. 1998–2002 között a területfejlesztés központi irányítása a földművelésügyi tárcához került. A minisztérium nevébe nem a területfejlesztés, hanem annak csak egy része került be (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), és a vidékfejlesztés nagyobb hangsúlyt kapott, és a városra, azok hálózatára irányuló fejlesztéspolitika még csak a főosztályi, osztályi struktúrában sem jelent meg. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy ez utóbbi nemcsak ennek az időszaknak a hiányossága, hanem ez jellemezte az 1990-t követő másfél évtizedet. Az Európai Unióban újra felértékelődött a várospolitika jelentősége, a "régiók Európája" helyébe a "régiók és városok Európája" szlogen lépett, melynek hatására itthon is megkezdődött a városokkal (pl. pólus program, integrált városfejlesztési stratégia) és a településhálózattal való célirányosabb törődés. Az esetek többségében az urbánus területekhez is tartoznak falvak (jogállás szerint községek) és a rurális területekhez pedig (kis)városok. Tehát a rurális-urbánus területi lehatárolás nem esik egybe a város-falu felosztással. A vidékfejlesztés a falusias térségek kapacitásainak folyamatos önfenntartó és fenntartható fejlesztésére irányul. Helyben olyan adaptációs folyamat, amely során a helyi közösség vagy hiteles, döntéshozó jogosítványokkal rendelkező helyi vezetés a helyi adottságok és akarat ismeretében saját stratégiát alakít ki és valósít meg. A partnerségi alapon szerveződő kistérségi együttműködések növelik a helyi politika megvalósításának esélyeit. Országos és regionális szinten elsősorban a földrajzilag szétszórt, kisméretű kapacitások egymást erősítő hálózatosodásának elősegítését jelenti, amelyben meghatározó elem az agrárgazdaság és a természeti környezet. Olyan külső segítség, amelynek nemcsak hatékonynak kell lennie, hanem méltányossági szempontokat is tartalmaznia kell. Elsősorban a helyi megoldások kiforrásához kell segítséget adni és hosszú távon helytelen, ha a helyi mélygyökerű preferenciarendszert segélypolitikai praktikumok miatt eltérítik.
3
A vidékfejlesztésnek igen szoros a kapcsolata az agrárgazdasággal. A vidékfejlesztési politika azzal, hogy egy szélesebb társadalmi-gazdasági környezetbe helyezi a hagyományos mezőgazdasági tevékenységet, segíti a fenntartható mezőgazdaság fejlődését/kialakulását, a farmok diverzifikációját, a foglalkoztatási lehetőségek bővülését, általában a rurális térségek versenyképességét. Ugyanakkor a területfejlesztésbe integrálódott vidékfejlesztés ellentétbe is kerülhet az agrárpolitikával, például akkor, amikor az agrárpolitika a mezőgazdasági tevékenység fenntartását célozza, míg a vidékfejlesztés alternatív gazdaságfejlesztési lehetőségeket támogat. A területfejlesztés és a területrendezés viszonya A területfejlesztés és a területrendezés szorosan összetartozó fogalmak. Mindkettő ugyanarra a területpolitikára épül, és mindkettő szorosan kapcsolódik a (fejlesztési és rendezési) tervezéshez. A területrendezés a település, a régió vagy az ország egész területén a kívánatos területfelhasználás és -használat általános szabályait, valamint a fejlesztési elhatározások térbeli fizikai elrendezését adja meg. A területrendezés előírásai, a rendezési tervek is a fejlesztéseken keresztül valósulnak meg. A magyar gyakorlatban – hasonlóan Európa más országaihoz – munkamegosztás alakult ki a műszaki, fizikai tartalmú, a területfelhasználást és jó esetben a területhasználatot szabályozó rendezési és elsősorban társadalmi-gazdasági tartalmú fejlesztési tervezés között. E két tervtípus az egységes területi tervezési rendszeren belül készül. A fejlesztési stratégia és a rendezési terv készítésének egységes (mindkettő szempontjait megalapozó) helyzetfeltáráson (vizsgálaton) és ugyanazon a koncepción kell alapulnia. A különböző programok, projektek, akciók tervezésénél pedig mindkettőt (a fejlesztési stratégiát és a rendezési tervet) is figyelembe kell venni. Mindazokról a területi-környezeti értékválasztásokról, amelyek korlátozhatják az állampolgárokat és az egyéb tulajdonosokat jogaik gyakorlásában, jogszabályt kell alkotni. A rendezési terv a kívánatos fizikai környezet megvalósítását szolgáló szabályozási eszköz, amelynek többek között feladata a többségi akarat érvényesítése és az ezzel ütköző szándékok korlátozása. A kormányzat rendezési tervet készíthet a nemzeti területrendezési érdekek érvényesítése érdekében, valamint az országos, területi és helyi területfelhasználási szándékok közötti konfliktusok feloldására. A megyék területrendezési tevékenysége elsősorban a több települést érintő infrastrukturális és a környezetvédelemhez kapcsolódó fejlesztések összehangolására irányul, valamint megteremti a kapcsolatot az országos és a helyi rendezési tervek között. A helyi önkormányzatok a településfejlesztési céljaik megvalósítása és az egyéni érdekérvényesítés megfelelő keretek között tartása érdekében rendezési tervben szabályozzák a természeti és művi környezet alakítását. Korábban elsősorban a területfelhasználást 4
szabályozták, ma egyre inkább a területhasználat szabályozása is cél. Míg a magasabb szintű tervekben inkább a térhasználat átfogó szabályozása dominál, addig a települési szinten hangsúlyosabbak az igazgatási, hatósági elemek. A rendezési tervekkel az állampolgárok és gazdasági egységek többsége, mint korlátozó eszközzel találkozik, de legalább ilyen fontos feladata a fejlődés korlátainak megszüntetése, a fejlesztések fizikai környezetének biztosítása, a fejlődés irányainak a megszabása. Tehát a fejlesztési és a rendezési tervezés tartalmában, módszereiben és a megvalósítás eszközeiben eltér, és természetesen külön dokumentumokban jelenhetnek meg, de lényeges a kettő igen szoros kapcsolata.
A területfejlesztés alapvető fogalmai, feladatai és intézményrendszere A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: törvény) határozza meg a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatait és szabályait, valamint az intézményrendszerét. A továbbiakban a törvény főbb rendelkezéseit ismertetném. A törvény 5. §-a a következőképpen definiálja a területfejlesztés fogalmát: Területfejlesztés: az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata: A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el. A területfejlesztés és területrendezés törvényben meghatározott célja: az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása; a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti - az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló - jelentős különbségek mérséklése és a
5
további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében; az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése; a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A területfejlesztés és területrendezés feladata: a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel; fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében; a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése. A területfejlesztés feladata még különösen: az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése; az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése; a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése; az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése; a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése; a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása. A területfejlesztés alapfogalmai: Területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára; Területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv; Területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése. Területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek 6
érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. Területfejlesztési terv: a térségre készülő területfejlesztési koncepció és program; Ágazati tervek: a szakpolitikai stratégia, a szakpolitikai program és a hálózati fejlesztési terv; Területi terv: a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv; Operatív program: az Európai Unió pénzügyi tervezési időszakaihoz kapcsolódó, összefüggő prioritások mentén fejlesztési stratégiát meghatározó, strukturális és kohéziós alapok felhasználásával ágazati vagy területi szempontú fejlesztéseket megvalósító terv, amelyet a Kormány döntése alapján, a tagállami benyújtást követően az Európai Bizottság hagy jóvá; Régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott NUTS-2. szintű területi egység. Térség: különböző területi egységek (az ország, a régió, a megye, a kiemelt térség, a járás, valamint ezek területének egy része) összefoglaló elnevezése. Kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek. Szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít; Elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál; Kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók; Hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja; Regionális támogatási térkép: a versenyszférába tartozó tevékenységekhez beruházási támogatás formájában nyújtható állami támogatásokat meghatározó szabályozás az ország területeire és térségeire, mely az Európai Bizottságnak a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatása alapján kerül összeállításra.
A központi állami szervek területfejlesztési és területrendezési feladat- és hatásköre Az Országgyűlés: határozattal elfogadja az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról; elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait; 7
törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét; az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;
A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében: előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, valamint az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét, valamint az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket; összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket; pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához; dönt a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról; meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait; meghatározza a régiók területi lehatárolását; elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat; ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket; elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést; négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól; gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról; rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait; jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit; meghatározza a kedvezményezett járások és települések besorolását, valamint a besorolás feltételrendszerét; az európai uniós tervezési ciklusoknak megfelelően felülvizsgálja a kedvezményezett járások és települések körét; dönt a regionális támogatási térkép koncepciójáról. Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum Az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum (a továbbiakban: OTÉF) a Kormány, valamint a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, a megyei jogú városok és a fővárosi kerületi önkormányzatok közötti konzultációk és tárgyalások érdekegyeztető fóruma. 8
Az OTÉF feladata a kormányzat, valamint a megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások létrehozása, információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata, továbbá a megyei jogú városok és fővárosi kerületi önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek és célkitűzéseinek összehangolása. Az OTÉF-nek elsősorban véleményező, javaslattevő feladatköre van. A miniszter és más miniszterek feladatai A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik a törvényben rögzített célokat, részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. A területrendezésért felelős miniszter (Miniszterelnökséget vezető miniszter):
kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét; kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit; összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait; elősegíti a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök, összhangját; gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről; meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.
A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter (NGM miniszter):
koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban; kidolgozza az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat; elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját; a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben; gondoskodik a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területfejlesztés szakmai követelményeiről;
9
kezeli a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatot és koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetetten szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását; a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok többségének egyetértésével kidolgozza a területi szempontú fejlesztéseket tartalmazó operatív programokat, gondoskodik megvalósításukról, érvényesülésük érdekében nyomon követi és értékeli azok végrehajtását; javaslatot tesz a kedvezményezett járások besorolásának feltételrendszerére és besorolására, a településfejlesztésért felelős miniszter közreműködésével; összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett; javaslatot tesz a szabad vállalkozási zónák kijelölésére, működésük szabályozására; kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját. feladatkörében javaslatot tesz a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével.
A Széchenyi Program Iroda (SZPI) A Széchenyi Programirodák országos hálózatát a Kormány az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázóközpontúság, minőség és hatékonyság elveinek megvalósulása érdekében hozta létre 2011-ben. A 2012 novemberétől a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő hálózat feladata az Új Széchenyi Terv biztosította források elosztásának elősegítése, a potenciális és aktív pályázók, kedvezményezettek térítésmentes tájékoztatása, szakmai támogatása a pályázati folyamat teljes tartama alatt. Az irodahálózat fenti projektben meghatározott tevékenységének célja a rendelkezésre álló források lehívásának hatékonyabbá tétele, valamint a kis- és középvállalkozások, civil szervezetek és önkormányzatok pályázati rendszerbe történő nagyobb arányú belépésének elősegítése. A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. a VOP-2.1.4-11-2011-0001 projekt keretében 2011 áprilisától 2013 végéig összesen 40 irodát létesített az ország különböző pontjain, lehetővé téve, hogy pályázati lehetőség iránt érdeklődők a megyeszékhelyeken kívül más településeken is igénybe vegyék a szolgáltatást. A tavaly véget érő projekt alatt a Széchenyi Programiroda szakemberei országosan több mint 142 ezer alkalommal nyújtottak tájékoztatást, tanácsadást az érdeklődőknek. 29 ezer pályázattal kerültek kapcsolatba, melyek közül 23.700 darab nyertes pályázat. A több mint 900 fajta kiírt pályázati konstrukcióból részarányosan a mikrovállalkozások fejlesztésére irányuló lehetőségek kapcsán vették a legtöbben (10,34%) igénybe a Programiroda szolgáltatásait. Folyamatos tanácsadói tevékenysége mellett a Széchenyi Programiroda rendszeresen, az év szinte minden munkanapján, az ország egy-egy pontján fórumok formájában tájékoztatta a fejlesztéspolitika aktualitásairól és a legfrissebb pályázati lehetőségekről az érdeklődőket. Évente két alkalommal rendezett a fórumok adta lehetőségeknél jóval bővebb betekintést nyújtó országos szakmai konferenciasorozatot. A road-show jellegű rendezvény az ország 10
megyeszékhelyein egész napon át tartó szakmai előadássorozatokkal és tanácsadói konzultációs lehetőséggel várta a közönséget. 2013 őszén a hagyományos, 19 helyszínből álló Őszi konferenciasorozat kiegészült a Miniszterelnökség és a Nemzetgazdasági Minisztérium intézményével közösen szervezett, a 2014-2020-as fejlesztési időszak európai uniós forrásainak tervezésére, és az annak elosztását biztosító intézményrendszer bemutatásra irányuló szakmai konzultációs lehetőséget nyújtó Partnerségi Regionális Rendezvénysorozattal. A rendezvények keretében a hallgatóság közvetlenül a minisztériumok munkatársainak tehettek fel kérdéseket, első kézből értesülve az új programozási időszak hozadékaként életbe lépő változásokról. A Programiroda által rendezett szakmai eseményeken történő részvétel minden esetben térítésmentes volt. A hálózat tájékoztató jellegű szakmai rendezvényeinek sora 65 konferenciát jegyez, összesen 8800résztvevővel. Előadások és további információk az alábbi linken: http://www.szpi.hu/index.php?action=categoryView&type=places&category_id=3211
A területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervek és feladataik Területfejlesztési önkormányzati társulás A települési önkormányzatok képviselő-testületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre. A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 27. § (1) bekezdése szerint a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepciót, illetve a megyei és a fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével - a megyei és a fővárosi területfejlesztési programot, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően, részt vesz az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepció, valamint az operatív programnak kidolgozásában, a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával észrevételeik figyelembevétel, előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét vagy a fővárost érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat a megyei jogú városok önkormányzata és fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről, 11
részt vesz a határ menti megyék határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programjainak tervezésében, kidolgozásában;
b) a területfejlesztési tervek végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása keretében: nyomon követi és értékeli a megyei vagy fővárosi területfejlesztési koncepció és a megyei vagy fővárosi területfejlesztési programok végrehajtását, dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a területi operatív programok irányításában, megvalósításuk végrehajtásában, figyelemmel kíséri az operatív programok megyében vagy a fővárosban jelentkező feladatainak megvalósítását, beleértve a megyehatáron átnyúló és más nemzetközi programok végrehajtását a megyei jogú városok önkormányzata és a fővárosi kerületi önkormányzatok kötelező bevonásával, észrevételeik figyelembevételével, más megyei önkormányzatokkal és az államigazgatási szervekkel közösen, monitoring bizottság vagy más döntéshozó szerv útján közreműködik a határon átnyúló nemzetközi fejlesztési programok irányításában, részt vesz azok lebonyolításában, végrehajtásában, dönt a Kutatási és Innovációs Alap felett rendelkezési jogot gyakorló miniszternek a Kutatási és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek felhasználásáról, a megye gazdaságának és foglalkoztatásának fellendítése érdekében gazdaságfejlesztési, befektetés ösztönző tevékenységet lát el, aminek elősegítése érdekében külön szervezetet hozhat létre vagy megállapodás alapján más szervezettel működhet együtt; c) a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében: összehangolja illetékességi területén az államigazgatási szervek, a települési vagy kerületi önkormányzatok, a megyei jogú város önkormányzata, a gazdasági és civil szervezetek fejlesztési elképzeléseit, területileg összehangolja a politikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját, a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését, szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét, a térségi gazdaságfejlesztő szervezet útján koordinálja a megye területén az ipari parkok és a szabad vállalkozási zónák tevékenységét, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit a megye gazdasági szereplőivel együttműködve, vizsgálja és értékeli a megye vagy a főváros társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, 12
kölcsönös információcserével segíti a területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működését, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez, valamint fogadja a törvényben szereplő megyei szintre delegált feladatok elvégzése érdekében a központi adatbázisok adatait, a területfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátása érdekében önkormányzati rendeletet alkot a települési önkormányzatok, a megye területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által a megye vagy a főváros területén uniós, központi vagy helyi önkormányzati költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztéseinek koordinációjáról.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési és koordinációs feladatai A megyei önkormányzat vidékfejlesztési feladatkörében: dönt a hatáskörébe utalt vidékfejlesztési források felhasználásáról, összehangolja a vidékfejlesztési stratégiákat és akciókat a megyei, térségi, határ menti és határon átnyúló fejlesztési és területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a megyét érintő területrendezési tervekkel, egyetértési jogkört gyakorol a vidékfejlesztési stratégiák, akciók jóváhagyását megelőzően, a vidékfejlesztési források felhasználásával kapcsolatban közreműködői szervezeti feladatokat lát el a regionális fejlesztési ügynökség útján, elláthatja a helyi akciócsoportok, a közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek munkaszervezeti feladatait, a helyi akciócsoportok és közösségvezérelt helyi fejlesztésben érintett szervezetek tevékenységében való részvétellel közreműködik azok tevékenységében, összehangolja a helyi akciócsoportok tevékenységét a fejlesztéspolitikához és a területfejlesztéshez kapcsolódóan, külön megállapodás szerint a vidékfejlesztési akciók végrehajtása során koordinációs és döntéshozatali feladatokat lát el, nyomon követi és értékeli a vidékfejlesztési akciók lebonyolítását és monitoring bizottsági feladatokat lát el a programok végrehajtásához kapcsolódóan, ösztönzi a települési önkormányzatok összefogását vidékfejlesztési programok kidolgozására és megvalósítására, a vidékfejlesztési koordinációval kapcsolatos feladatok ellátásáról önkormányzati rendeletet alkot. A megyei önkormányzat koordinációs feladatkörében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel. A megyei önkormányzat koncepcionálisan összehangolja települései településfejlesztési koncepciója és integrált településfejlesztési stratégiája, valamint településrendezési eszközei kidolgozását a megyei területrendezési tervhez való illeszkedésük érdekében.
13
A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a megye települései településfejlesztési koncepcióját és integrált településfejlesztési stratégiáját, valamint településrendezési eszközeit a megyei területfejlesztési koncepcióhoz és programhoz való illeszkedésük érdekében. Regionális területfejlesztési konzultációs fórum Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. E regionális területfejlesztési konzultációs fórum eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben, összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát, képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját, javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére. Megyei területfejlesztési konzultációs fórum A megyei közgyűlés és a - megye területén működő - megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek. A konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben, és véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell. Térségi Fejlesztési Tanácsok A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra. Balaton Fejlesztési Tanács: A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el. Ennek keretében: vizsgálja és értékeli a kiemelt térség társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja, az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban kidolgozza és a Kormánynak elfogadásra benyújtja a kiemelt térség területfejlesztési koncepcióját, illetve - a kiemelt térség területrendezési tervének figyelembevételével - a kiemelt térség területfejlesztési programját, előzetesen véleményezi az országos, valamint a kiemelt térséget érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, figyelemmel kíséri az operatív programok kiemelt térségben jelentkező feladatainak végrehajtását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában.
14
Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács: A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, és más közös területfejlesztési feladatokat a Tokaji Borvidék térségében a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács látja el. A Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanács ennek keretében hasonló feladatokat lát el, mint a Balaton Fejlesztési Tanács. A főváros területén - a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével - a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el. A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal. Regionális fejlesztési ügynökségek: Az egy régió területén működő megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzata területi operatív programok megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtásában való közreműködésre a régióban nonprofit gazdasági társasági formában regionális fejlesztési ügynökséget működtetnek. A gazdasági társaság irányításáról, tulajdonjogáról és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjáról a régió területét alkotó megyei önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat megállapodásban döntenek. A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:
közreműködő szervezeti feladatokat lát el a területi operatív programok végrehajtásában és ellenőrzésében, külön megállapodás alapján részt vesz az ágazati területfejlesztési operatív programok, vagy más programok lebonyolításában, szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet, közreműködik a megyei önkormányzat és a fővárosi önkormányzat területfejlesztési feladatainak ellátásában.
A területfejlesztés és a területrendezés eszközei A területfejlesztési és a területrendezési célt közvetlenül és közvetetten szolgáló tervek A területfejlesztést és a területrendezést közvetlenül és közvetetten segítő tervek a következők: országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció, országos szintű területrendezési terv, kiemelt térségi szintű területfejlesztési koncepció, kiemelt térségi szintű területrendezési terv, operatív program, kiemelt térségi szintű területfejlesztési program, megyei és budapesti szintű területfejlesztési koncepció, megyei szintű területrendezési terv, megyei és budapesti szintű területfejlesztési program, térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési koncepció, térségi fejlesztési tanács által elfogadott területfejlesztési program. 15
A fenti tervek egymásra épülő rendszert alkotnak. A felsorolásban szereplő alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban szereplő magasabb szintű terv célrendszerének. Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció tartalmazza az egyes szakpolitikai stratégiák hosszú és középtávú irányait. Az egyes szakpolitikai stratégiák és a hálózatfejlesztési terv szakpolitikai tartalmat adnak az országos szintű területrendezési terv kidolgozásához. A települési szintű terveknek meg kell felelnie a megyei szintű területfejlesztési koncepciónak és területrendezési tervnek. A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják. A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:
a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg, a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények, a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.
A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok, az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források, az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei, az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások rendszere. A területfejlesztés térségi eszközei: az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg, a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények, A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni: az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során, az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban, a foglalkoztatáspolitikában,
16
a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában, az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban, az idegenforgalomban, az adópolitikában, a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban, a művelődési és közoktatás-politikában.
Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre, ahol a területfejlesztési célok érdekében - külön jogszabályban meghatározott - pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre. Területi információs rendszer A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni. A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszert (TeIR) a Lechner Lajos Tudásközpont működteti. A TeIR elsősorban területfejlesztési és területrendezési vonatkozású adatokat tartalmazó rendszer, mely különböző webes alkalmazásokon keresztül teszi elérhetővé a gyűjtött adatokat. A rendszer szolgáltatásai megkönnyítik az igazgatási, fejlesztési, kutató-, elemző-, tervező-, koordinációs, döntéselőkészítési és hatáselemzési tevékenységeket. A TeIR kialakításakor az egyik fő cél volt az állami hatóságok, elsősorban a területfejlesztéssel és területrendezéssel foglalkozó szervek számára egy döntéstámogató információs rendszer létrehozása, ahol a felhasználók a rendszer segítségével térinformatikai alapú elemzéseket, adott szempont szerinti adatgyűjtéseket, kartogramokat, diagramokat készíthetnek. A TeIR működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Kormányrendelet adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák. A TeIR szolgáltatásai az interneten keresztül elérhetők.
17
A területfejlesztés stratégiai dokumentumai Europa 2020 Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló európai uniós növekedési stratégia. Célja, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Ezek szerint 2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia: Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik.
A Partnerségi Megállapodás küldetése és szerepe a tervezési rendszerben Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves költségvetési keretéből jelentős fejlesztési források érkeznek Magyarországra, az uniós csatlakozásunk óta már létező eljárások mentén. E forrásátadás az EU Kohéziós Politikájának, valamint Vidékfejlesztési Politikájának törekvéseit szolgálja. A források egyrészt elősegítik Magyarország és a magyar térségek társadalmi-gazdasági felzárkózását az EU legfejlettebb régióihoz, másrészt a mezőgazdaság versenyképességét és a vidéki térségek népességmegtartó képességének megőrzését szolgálják. A vonatkozó uniós jogszabályok szerint a tagállamok – így Magyarország – számára átadott forrásokat a fejlesztési programokban rögzítettek szerint kell felhasználni. E programokat Magyarország tervezi meg, és az EU Bizottságával való egyeztetést követően indulhat a végrehajtásuk. A 2014–2020-as időszak tervezési hierarchiájának csúcsán a Partnerségi Megállapodás című dokumentum áll. A Partnerségi Megállapodáshoz (PM) csatlakoznak a különböző programok.
18
A PM, mint a 2014–2020-as időszak tervezési folyamatának alapdokumentuma, több szempontból is jelentős változást képvisel a korábbi uniós finanszírozású fejlesztési ciklusok alapdokumentumaihoz képest (ld. 2004–2006: Nemzeti Fejlesztési Terv, 2007–2013: Új Magyarország Fejlesztési Terv, később az Új Széchenyi Terv). A PM az eddigiekhez képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg, ugyanis egyaránt magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (Strukturális Alapok és Kohéziós Alap – SA/KA) által finanszírozott operatív programokat (OP), valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) hazai felhasználásáról szóló programokat. Emellett a PM összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai között is (ld. a határ menti programok és a Duna térség transznacionális programja), és kitekint egyéb uniós forrásokra és kezdeményezésekre is. A Partnerségi Megállapodás nem hagyományosan felépülő tervdokumentum. Erősen kötött formátumban készül, a dokumentumnak az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie. Az uniós szinten egységesített műfaji, tartalmi és szerkezeti elvárások olykor azt eredményezik, hogy a PM-ben megfogalmazott üzenetek egyes tagállami partnerek számára nehezen átláthatók. Ezért a lehetőségekhez mérten, a megértést segítő információk is helyet kaptak a dokumentum szövegében. A Partnerségi Megállapodás azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra. Az előző fejlesztési ciklusok tervezési alapdokumentumainak tükrében szintén újszerű jelenség, hogy a PM elsősorban nem az egyes tagállamok, így nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni. Küldetése az, hogy ismertesse a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz. Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia, valamint a belőle levezetett ún. 11 tematikus célkitűzés jelöli ki. Ugyanakkor a hazai tervezés számára nagyon fontos, hogy ezt a magyar hozzájárulást a létező nemzeti célrendszereinkből vezessük le, ezért a PM dokumentumában helyet kapott a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is. Ezeket a prioritásokat a korábban megkezdődött átfogó nemzeti, területi (megyei, nagyvárosi) és ágazati tervezési folyamatok jelölik ki. E tekintetben különösen fontos tényező a 2014 januárjában elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK).
Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az országos szintű koncepcionális és stratégiai tervezés a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal fontos feladata, amelyet az NGM Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárságával szoros együttműködésben látják el. Az 1254/2012. (VII.19.) Korm. határozat rendelkezett a területfejlesztési politika megújításáról, a 2005-ben még külön tervdokumentumként készült koncepciók, az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) és az Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) integrált kidolgozásáról, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (a továbbiakban: OFTK) elkészítéséről, megteremtve ezzel a fejlesztéspolitikai és területfejlesztési célok közvetlen összehangolását. 19
Az OFTK a 2014-2020-as fejlesztéspolitikai időszak új kihívásaira is reagál. Az NTH a tervezési munka során áttekintette a hazai és nemzetközi szakpolitikai stratégiákat, elemezte a jövőt befolyásoló trendeket, kihívásokat, mindezek alapján javaslatot tett a nemzeti fejlesztési és területfejlesztési célrendszerre, a területfejlesztési beavatkozásokra, kiemelten a városok és várostérségek fejlesztésére, a város-vidék kapcsolatok erősítésére. Hazánk társadalmi, gazdasági és területi fejlődése, valamint környezetminőségének javítása érdekében a minisztériumok, a megyei és megyei jogú városi önkormányzatok közötti többszöri egyeztetések, nyilvános társadalmi egyeztetés, Stratégiai Környezeti Hatásvizsgálat (SKV) és Ex-ante vizsgálat lefolytatása után az OFTK 2013. november-december során az Országgyűlés szakbizottságai elé került, majd az Országgyűlés az 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával elfogadta a Koncepciót.
Operatív Programok 2014-2020 A Magyarország számára 2014-2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához – a széleskörű társadalmi egyeztetés eredményeképp - elkészült és az Európai Bizottsággal történő hivatalos tárgyalásra benyújtásra került 8 operatív program. Az operatív programok illeszkednek az EU2020 stratégiához. A benyújtott programok tekintettel vannak arra, hogy a támogatások célzottan arra a területre jussanak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése. A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy 20
kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is. A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánják biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését. A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtják végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak. A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása. Az Önkormányzati Fejlesztések Figyelemmel Kísérése kiemelt projekt céljai A projekt célja többek között, hogy támogatást nyújtson a helyi önkormányzatoknak, annak érdekében, hogy a 2014-2020-as ciklusnak nyertesei és ne vesztesei legyenek. E cél elérése érdekében a BM ÖKI felméri az önkormányzatok információs igényeit, tudásátadó, tudásmegosztó és kompetenciafejlesztő workshopokat szervez. További cél - a lehetőségekhez mérten -, hogy bekapcsoljuk őket a BM ÖKI által kifejlesztésre kerülő informatikai rendszer és tudástár használatába. Fontos eleme a folyamatnak a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat ellátó megyei önkormányzatok bevonása. A bevonásra annak érdekében kerül sor, hogy a BM ÖKI tapasztalatait, módszereit a lehetséges mértékben adaptálják az önkormányzatokkal kapcsolatos munkájukban, hogy velük közösen meghatározásra kerüljenek a workshopok fő szempontjai. Ezek az intenzív fejlesztési elemek elősegítik az önkormányzatok felkészülését a 2014-2020as fejlesztési időszakra, valamint segítik a tudatos, stratégiaorientált tervezési módszerek helyzetorientált gyakorlati használatát, ezzel is előmozdítva, hogy a következő programozási ciklusban a korábban megszerzett tapasztalatok hasznosuljanak. Az önkormányzati fejlesztések tervezését segítő folyamat és módszertan kidolgozását az alábbi tevékenységsorozat támogatja:
Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra – szakpolitikai stratégia alkotó workshop Résztvevők: BM ÖHÁT, BM ÖGF, BM ÖSF, BM ÖFF, BM ÖKI, (vezetők és helyetteseik), valamint egyéb munkatársak (30 fő). A kétnapos tréning célja, hogy a kiemelt projektben vállalt konferenciák, rendezvények szervezése tevékenység keretében az önkormányzati szakmai vezetőket, munkatársakat felkészítse a 201421
2020-as fejlesztési időszakra, annak érdekében, hogy a megszerzett tudást az önkormányzatokat segítő munkájuk során tudásátadás, disszemináció (eredmények terjesztése) keretében felhasználhassák. Tervezett időpont: 2014. október.
Két darab egynapos, központi, megyei tervező workshop megtartása Budapesten. A műhelymunka célja, hogy a megyei tervezők és az érdekképviseletek képviselői tapasztalataikra és a helyi önkormányzatok elvárásaira építve felülvizsgálják az együttműködést és a párbeszédet támogató mechanizmust és kialakítsák a szereplők számára elfogadható koordinációs rendszert. 2014 novemberében a javaslat megfogalmazása és 2015 áprilisában a régiós műhelymunkák során, a helyi önkormányzatok képviselői által megfogalmazott elvárások alapján ajánlás elfogadása. A rendezvényeken a megyei tervezésért felelős szakemberek, az önkormányzati érdekképviseletek képviselői, a munkacsoport tagjai és az ÖKI munkatársai vesznek részt (összesen: 50 fő).
7 régióban régiónként egynapos workshopok megtartása a 2015. évben (február – március), amelyek célcsoportja az érintett megyék megyei tervezői és a helyi önkormányzatok képviselői (átlagosan 50 fő/helyszín). A workshopokon a megyei tervező workshopon kialakított szempontok szerint a megyei tervezők és az önkormányzatok képviselőinek bevonásával kerülnek megfogalmazásra az együttműködést és a párbeszédet támogató mechanizmust érintő tapasztalatok és javaslatok. A worshopokat on-line felkészítés és on-line nyomon követés egészít ki.
Felkészülés a 2014-2020-as fejlesztési időszakra – kétnapos szakpolitikai tréning – 2015. április-május
22
