A közösségi joganyag szintjei

2015.11.26.

A közösségi joganyag szintjei Az Európai Unió kapcsolódó joganyaga és vadgazdálkodást befolyásoló nemzetközi egyezmények

A közösségi joganyag szintjei • Irányelv (directive): Hatályuk azokra a tagországokra nézve kötelező, amelyekre vonatkozóan elfogadták őket. A nemzeti hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt a formát és módszert, amely révén előírásaikat megvalósítják. A tanácsi irányelvek elsődleges célja nem a jogszabályok uniformizálása, hanem harmonizálásuk. A vadgazdálkodást és vadászatot érintő tanácsi irányelvek a következők: – 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadon élő madarak védelméről (Madárvédelmi irányelv); – 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (FFH Irányelv vagy Élőhely Irányelv); – 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; – o 91/477/EEC Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról; – o 92/45/EEC Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz- és állategészségügyet érintő kérdéseiről. – o Részben hat a vadgazdálkodás lehetőségeire a 2000/60/EEC Tanácsi Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén.

79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről

• A faj és az élőhely védelem azonos súllyal • A védett területek növelését írja elő • Korlátozott hasznosítás korlátozott eszközökkel és korlátozott kereskedelem • Vadászat csak a bölcs hasznosítás elve alapján • Az ellenőrzés az Európa Bizottság feladata • Kutatásokra és monitorozásra szükség van

• Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi tagállamra vonatkozó kötelező hatályuk van. Mint “közösségi törvények”, mindenkire kötelező az alkalmazásuk, legyen az egyén, tagország vagy közösségi intézmény. Ilyen rendeletek: – 3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; – 1973/92 Tanácsi Rendelet a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. – 338/97 Tanácsi Rendelet a vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméről (Washingtoni Egyezmény, CITES)

A közösségi joganyag szintjei • Döntés (decision): Alkalmazásuk azokra vonatkozóan kötelező, akikre nézve a döntést hozták. Ez lehet tagország és természetes vagy jogi személy is. A vadtrófeák Közösségbe való bevitelének szabályait valamennyi tagállamra vonatkozóan a 92/118/EEC irányelvhez kapcsolódó két tanácsi döntés szabályozza: – 92/118/EEC Tanácsi Döntés az állat- és közegészségügyi követelményekről, amik a közösségbe való import és kereskedelem szabályait fektetik le azon termékek esetében, melyeket a 89/662/ EEC Irányelv A (I) melléklete, illetve patogének esetében a 90/425/EEC Irányelv nem szabályoz; – o 96/500/EC Tanácsi Döntés azokról az állategészségügyi követelményekről és igazolásokról vagy hivatalos nyilatkozatokról, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiai kezelésük.

• Ajánlások és vélemények (recommendation és opinion): Nincs kötelező erejük és semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem okoznak arra nézve, akire vonatkozóan hozták őket.

79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről • 1 Melléklet: A szigorú védelmet, beleérte az élőhelyekét is, kívánó fajok. Ezek esetében semmilyen hasznosítás, zavarás nem történhet. • 2 Melléklet: A Közösség egészében az egyes államok nemzeti előírásait figyelembe véve vadászható fajok. • 3 Melléklet: a III/ 1. részben felsorolt fajok hasznosítását, az élô vagy holt egyedeikkel vagy azokból készült termékekkel való kereskedelmet nem kell tiltani, amennyiben legális módon kerültek elejtésre. A III/2. részben felsorolt fajoknál az Európai Bizottsággal való konzultációt követően a legális módon elejtett vagy elfogott madarakkal való kereskedelme engedélyezhető. • 4 Melléklet: a vadászat és elfogás tiltott eszközei, valamint a vadászathoz nem használható közlekedési eszközök. • 5 Melléklet: a támogatásra javasolt kutatási témakörök.

1

2015.11.26.

92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) • fő célja az európai területeken a természetes él őhelyek, valamint a növény- és állatvilág biodiverzitásának biztosítása • Nemzeti intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a gazdasági, szociális és kulturális követelményeket és a területi és helyi sajátosságokat is. • A speciális konzervációs területekből egy koherens európai ökológiai hálózatot kell létrehozni: Natura 2000 • A területekre kezelési terveket kell készíteniük és ilyen területeket csak különleges esetben vonhatnak ki a védelem alól.

6 Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan • • • • • • • •

92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) • 1 Melléklet: Közösségi fontosságú természetes élőhelyek típusai, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését kívánja. • 2 Melléklet: Közösségi fontosságú állat- és növényfajok, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését teszi szükségessé. – farkas, vidra, hiúz • 3 Melléklet: Kritériumok azoknak az alkalmas helyeknek a kiválasztására, amelyek közösségi jelentőségűként azonosíthatók és speciális konzervációs területnek jelelölhetők ki. • 4 Melléklet: A szigorú védelmet igénylő közösségi fontosságú állatés növényfajok jegyzéke. – farkas, hiúz, vidra, vadmacska • 5 Melléklet: Közösségi fontosságú állat- és növényfajok, melyek szabad területről való kivétele és hasznosítása gazdálkodási intézkedések tárgya lehet – sakál, közönséges görény, nyuszt

6. Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan • Robbanóanyagok (kivéve a bálnavadászatot) • Hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) • Csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) • Méreg és mérgezett vagy kábító csalétek • Gázosítás és kifüstölés • Félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges • Repülőgépeket felhasználó módszerek • Mozgásban lévő gépjárművek

Hurkok Csali állatként használt vak vagy megcsonkított élt állatok Magnetofonok Elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök Mesterséges fényforrások Tükrök és más fénylő eszközök A cél megvilágítására szolgáló eszközök Éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök

A vadászok képviselete az EU-ban • Európai Vadászati Szövetségek Szövetsége – FACE • 1977-ben alapítva • 29 országa tagja • Fő célja a vadászok érdekeinek támogatása és nemzetközi képviselete • Kb 7. millió vadász érdekvédelme

Jelentősebb nemzetközi szervezetek: • • • • • • •

IUCN – Nemzetközi Természetvédelmi Unió WWF — Világ Természetvédelmi Alapítvány Madárvédők Világszervezete IWRB — Nemzetközi Vízivad- és Vízi Élettérkutató Központ CIC — Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács FACE — Európai Unió Vadászszövetségeinek szövetsége MAB – Ember és Bioszféra Program, Rezervátumok

2

2015.11.26.

Jelentősebb államközi egyezmények

Jelentősebb államközi egyezmények

• Ramsari Egyezmény (1971)

• Berni Egyezmény (1979)

– Egyezmény a vizes élőhelyek megőrzéséről

• Washingtoni Egyezmény (1973) – Egyezmény a vadon élő veszélyeztetett állatok és növények nemzetközi kereskedelméről

• Bonni Egyezmény (1979) – Egyezmény a vándorló fajokról

1971 — RAMSAR: Ramsari Egyezmény • A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről szóló egyezményt 1971ben az iráni Ramsarban fogadták el • 1975-ben lépett hatályba • Az egyezménynek 167 ország a tagja, 2123 értékes vizes élőhely áll a védelme alatt 205 380 051 hektáron. • A Ramsari Egyezmény az egyetlen olyan nemzetközi megállapodás, amely egy meghatározott ökoszisztéma védelmével foglalkozik. • Az egyezmény küldetése "a vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása a nemzeti kezdeményezések és a nemzetközi együttműködés révén annak érdekében, hogy a világ minden részében sikerüljön biztosítani a fenntartható fejl ődést". • A Ramsari Egyezménynek Magyarország 1979 óta tagja. Magyarországon jelenleg a Ramsari Egyezmény hatálya alá helyezett vizes élőhelyek száma 23, területük 180 000 ha.

– Egyezmény az európai vad élővilág és élőhelyei védelméről

• Riói Egyezmény (1992)

– Biológiai Sokféleség Egyezmény

• (((Kiotói Egyezmény (1999)))) • AEWA (1999)

– Afrika-Eurázsaia Vízimadár Megállapodás

Az aláírók kötelezettséget vállalnak • Legalább egy olyan vizes élőhelyet jelölnek ki, amely megfelel az ún. Ramsari kritériumoknak, és alkalmas a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Élőhelyek Jegyzékébe (Ramsari Lista) való felvételre. • Vállalják az ilyen élőhelyek ökológiai jellegzetességeinek fenntartását. • A vizes élőhelyek védelmével és megőrzésével kapcsolatos szempontokat nemzeti területfejlesztési politikájukba is beépítik, és ezzel elősegítik bölcs használatukat. • A vizes élőhelyeken védett rezervátumokat alakítanak és elősegítik az ezekkel kapcsolatos kutatási, kezelési és őrzési célú képzést. • Az egyezmény más tagállamaival konzultálnak az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, különösen a határokon átnyúló vizes területek, a közösen hasznosított vízrendszerek és a vizes területekre is ható fejlesztések tárgyában.

1973 — WASHINGTON: Washingtoni Egyezmény


• a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat. • 1973. márciusában fogadták el • 1975. júliusában lépett hatályba. • Az egyezményhez való csatlakozás önkéntes, de az aláíró államoknak saját jogrendszerükben az egyezményt teljes egészében alkalmazniuk kell. • Az egyezmény ma az egyik legnagyobb nemzetközi természetvédelmi egyezmény, részes államainak száma jelenleg 175. • A veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat vezetett be, ill. legtöbbjük kereskedelmét megtiltotta • ellenőrzött kereskedelem exportáló és fogadó országokra vonatkozóan.

• a nemzetközi kereskedelem több milliárd dollárt tesz ki. • élő egyedek és belőlük készült különböző termékek, élelmiszerek stb. • a kereskedelem a folyamatos élőhelyvesztés mellett hozzájárul vagy járulhat veszélyeztetettségükhöz

3

2015.11.26.



• a kereskedelem szabályozása a túlhasznosítás megelőzése érdekében is szükséges. • Jelenleg a CITES 35 ezer állat- és növényfajnak biztosít különböző mértékű védelmet • Magyarország 1985. óta tag – Az egyezmény szövege az 1986. évi 15. sz. törvényerejű rendeletben jelent meg, a végrehajtásról szóló szabályokat a 4/1990 (XII.7.) KTM rendelet tartalmazza.

• a védett fajokat három jegyzékben sorolja fel. • I. jegyzék: a legveszélyeztetettebb állatok és növények – kihalás fenyegeti és általában a velük való mindennemű nemzetközi kereskedelem tiltott – különleges esetekben kivétel - exportjukhoz és importjukhoz előzetes engedély (CITES-engedély) • II. jegyzék: pillanatnyilag nem feltétlenül fenyegető a kihalás, de ez a kereskedelem megfelelő felügyelete nélkül megtörténhet. – kiviteli engedély beszerzése szükséges, a beviteli engedély azonban nem.


1979 — BONN: Bonni Egyezmény

• III. jegyzék: azok a fajok, amelyeket egyes tagországok kértek, mivel országukban már szabályozzák az illető faj kereskedelmét és emiatt szükséges, hogy más országok is együttműködjenek velük. – A kereskedelemhez a megfelelő engedélyek vagy bizonylatok bemutatása szükséges. • Az I. és a II. függelékhez új fajokat adni, azokról levenni vagy közöttük áthelyezni csak a Részes Államok Konferenciájának van joga. • A III. függelék fajait az érintett államok tetszőlegesen módosíthatják.

• Célja: a vándorló szárazföldi és tengeri állatok és madárfajok védelmének biztosítása elterjedési területeiken. • globális jellegű egyezmény és a természetvédelmi egyezmények közül az egyetlen, amely az ENSz égisze alatt működik. • 1979-ben fogadták el, • 1983 végén lépett életbe és • 2013-ban már 118 tagállama volt. • Migráció – számos ország területe vagy a nemzetközi vizek – okozott veszélyek – nemzetközi együttműködés a hatásos védelem érdekében



• A részes államok együttműködnek a vándorló állatfajok és élőhelyeik védelmében • Az egyezmény I. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajokat és élőhelyeiket szigorúan védik (ezek száma jelenleg 135). • A II. mellékletben szereplő vándorló fajok megőrzésére és állományaik kezelésére több oldalú megállapodásokat kötnek. • E fajok érdekében közös kutatásokat folytatnak.

• A Bonni egyezménynek Magyarország 1983. óta tagja. – az egyezmény 1986-ban került kihirdetésre az 1986. évi 6. törvényerejű rendelettel.

• A Bonni Egyezmény Titkársága az ENSz Környezeti Programjának (UNEP) részeként Bonnban működik. • Honlap: www.wcmc.org.uk/cms

4

2015.11.26.

1979 — BERN: Berni Egyezmény • Regionális egyezmény • Az Európai Miniszterek 3. Környezeti Konferenciája 1979-ben fogadta el és 1982. júniusában lépett életbe. • A Berni egyezmény három fő célja: – A vad növény- és állatvilág, valamint él őhelyeik védelme. – Az államok közötti együttműködés elősegítése e kérdésekben. – Különös figyelem fordítása a veszélyeztetett és sérülékeny fajokra, beleértve ebbe a veszélyetetett és sérülékeny vándorló fajokat is. • Jelenleg: – 45 európai és afrikai állam, valamint az Európai Unió a teljes jogú tagja, – számos állam tanácskozási joggal vesz részt a munkájában. – Magyarország 1989. óta tagja és az egyezmény 1990 márciusa óta hatályos.

1979 — BERN: Berni Egyezmény • IV. függelék: Az elejtés és elfogás tiltott eszközei és módozatai. • nem szelektív, tömeges, a vaddal és halakkal szemben nem etikus és a kegyetlen módszerek alkalmazása: • hurkok; csali állatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok; • magnetofonok; • elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök; • mesterséges fényforrások;

Riói Egyezmény 1992 • Rio de Janeiro (1992) "fenntartható fejlődés" stratégiájának elfogadása • Biológiai Sokféleség egyezmény (vagy Biodiverzitás egyezmény)

– a gazdasági fejlődés mellett az ökológiai alapok megőrzésére is gondot fordítanak. – >150 kormány írta alá Rióban és azóta számuk már 183-ra emelkedett. – A Biológiai Sokféleség Egyezménynek Magyarország 1992. óta tagja.

1979 — BERN: Berni Egyezmény • Az egyezményt aláíró államokvédik a vad flóra és fauna tagjait és élőhelyeiket; • különös hangsúlyt adnak az I. és a II. függelékben felsorolt vad növények és állatok, g valamint a III. függelékben szerepl ő állatfajok védelmének. • Az egyezmény függelékei – I. függelék: szigorúan védett növényfajok – II. függelék: szigorúan védett állatfajok, pl. hörcsög, farkas, barnamedve, vidra, vadmacska, kékcsőrű réce – III. függelék: védett állatfajok, pl. borz, menyét, hermelin, házi görény, nyest, nyuszt, hiúz, valamint minden az I. függelékben nem szereplő madárfaj a dolmányos sirály, heringsirály, ezüstsirály, örvös galamb, házi veréb, seregély, szajkó, szarka, csóka, vetési varjú, kormosvarjú és dolmányos varjú kivételével. – IV. függelék: Az elejtés és elfogás (csapdázás) tiltott eszközei és módozatai.

1979 — BERN: Berni Egyezmény • tükrök és más fénylő eszközök; • a cél megvilágítására szolgáló eszközök; éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök, u. m. elektromos képmagnó vagy képátalakító; • robbanóanyagok; • hálók; csapdák; méreg és mérgezett vagy kábító csalétek; gázosítás és kifüstölés; • félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges; • repülőgépeket felhasználó módszerek; • mozgásban lévő gépjárművek és csónakok.

Riói Egyezmény 1992 • 1995. évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről. • Cél: – a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható használata – a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása – a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőség – A kapcsolódó technológiák megfelelő átadását

5

2015.11.26.

Riói Egyezmény 1992

Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA)

• Alapelv: – az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint – Az Államok felelősége annak biztosítása, hogy területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívül eső területek környezetében.

Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) • 235 vízimadárfajt érint Európa, Nyugat-Ázsia és Afrika területén • A fajok és populációk 3 különböző szintű kategóriába vannak besorolva veszélyeztetettségük alapján. (A, B, C) • Kategóriákhoz rendelt védelmi feladatok • Részletes akcióterv, az egyes populációk védelmére • Az érintett vizes élőhelyek védelmén keresztül az AEWA szorosan illeszkedik a Ramsari egyezményhez is.

AEWA – hazai végrehajtás • A 235 fajból 149 faj fordul elő hazánkban. • Jogi védelem: a 13/2001. (V. ). KöM rendelet, illetve a vadászati jogszabályok biztosítják • A vízimadarak számára fontos vizes élőhelyek védelmének biztosítása (megtörtént). Kihirdetésre kerültek a különleges madárvédelmi területek. • 2005. augusztus 15-től az ólomsörét használatának megtiltása vizes élőhelyeken. (A vadászati vhr. ez évi módosításával megtörtént.) • Az elfogadott nemzetközi akciótervek végrehajtása (véglegesítés előtt a cigányréce és a haris védelmi terve) • Akcióterv a veszélyeztetettebb fajok (pl. cigányréce, széki lile) védelmére

• • • • •

Feladata a Bonni Egyezmény gyakorlatba ültetése 1999-ben lépett hatályba, 50 tagállama van. Magyarország 2003 óta tagállam. 2005. október 1-től tag lesz az Európai Unió. 2003. évi XXXIII. törvény a nemzetközi megállapodás kihirdetéséről

Nemzetközi megállapodás az afrikaieurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA)

• Mellékletei:

– 1. m.: hatályosság területe – 2.m.: a megállapodás alá tartozó vízimadár fajok – 3.m..: cselekvési terv

Vadászat szerepe és helye a természetvédelemben • Ősi vadászat: az ember mint ragadozó a zsákmányállat fennmaradását nem veszélyezteti. • Civilizált ember viszont erre képes fejlett eszközeivel: hosszú távú kihasználásra törekszünk. • Természetvédő – Vadász : közös érdekek • Sok védelmi jellegű korlátozás éri a vadászokat, ezek szolgálják – a vadászok érdekeit – a természeti értékek védelmének érdekeit – a társadalmi megítélés érdekeit • Cél: okszerű, hosszútávon fenntartható vadgazdálkodás és vadászat

6

2015.11.26.

Jellemző érdekütközések • Ragadozó kérdés: – madarak – nagyragadozók: farkas, medve, hiúz

Jellemző érdekütközések • Természetvédelem - intenzív apróvad gazdálkodás – Apróvad túlzott kibocsátása káros • • • •

• Túltartott nagyvadállomány – növényzet károsítás  erdei, mezőgazdasági, természetvédelmi vadkár

• Nem honos nagyvadfajok (muflon, dám)  – nagyszámú jelenlétük egyes védett területeken veszélyezteti a növénytársulásokat és egyes fokozottan védett növényeket !

• Idegen fajok behurcolása – jó alkalmazkodóképességű, agresszív idegen faj veszélyezteti, kiszoríthatja a Kárpát-medencében őshonos fajokat! – Vörös fogoly, amerikai vadpulyka, kanadai lúd, szikaszarvas — szerencsére nem sikerült ! • Ezért a betelepítéshez Minisztériumi engedély kell!

Jellemző érdekütközések • Intenzív vadtenyésztés — zárttéri vadtartás – természetvédelmi szempontból káros lehet. – KHV (Környezeti Hatásvizsgálat)  kötelező, a Környezetvédelmi Felügyelőség dönt – kibocsátóhely — vízivad, muflon, dám

Jellemző érdekütközések • Látszólagos ellentétek, inkább egymást feltételező tevékenységek. • Védett természeti területen is kell vadászni állományszabályozás miatt pl. vaddisznó, róka, gímszarvas. • hosszú távú, ökológiai szemléletű vadgazdálkodás - mint a jó minőségű természetes vadállomány fenntartása, jó természetes vagy természetszerű élőhelyen igen is hasznos természetvédelmi tevékenység! • Élőhely-védelemhez eredményes együttműködés kell.

Az őshonos fajokat (pl.fogoly) veszélyezteti (Nylon - fácán!) állatbetegségeket terjeszt genetikai leromlás, keveredés ragadozók koncentrálása

Jellemző érdekütközések • Nem honos vadfaj telepítése? – 100 éve nem fordult elő Magyarországon – FM miniszteri engedély  vadászati, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok véleménye

További együttműködési lehetőségek a fajvédelem területén pl: túzok Fogoly Program; élőhely-javítási program természetvédelmi területek  vadkamrák vadbiológiai kutatások vízivad monitoring A természetvédelem számára is hasznos egymásrautaltság, kölcsönös előnyök • Természetvédők - lakossági tudatformálás Vadászok • • • • • •

7

A közösségi joganyag szintjei

Recommend Documents