BESZÁMOLÓ IV. AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BESZÁMOLÓ IV. AGRÁRTUDOMÁNYOK OSZTÁLYA 2012. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A tudományos osztály tisztségviselői:  Solti László osztályelnök  Barnabás Beáta osztályelnök-helyettes A tudományos osztály létszáma:  akadémikusok: 30 fő (27 fő rendes tag, 3 fő levelező tag)  közgyűlési képviselő: 20 fő  tanácskozási jogú tag: 7 fő (tudományos bizottságok elnökei)  állandó meghívottak: 12 fő A tudományos osztályhoz tartozó köztestületi tagok létszáma:  akadémikus: 30 fő  MTA doktora/tudomány doktora: 211 fő  kandidátus/PhD: 1445 A tudományos osztályhoz tudományos és állandó bizottságok: Tudományos bizottságok          

Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottság Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság Állatnemesítési- tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Bizottság Kertészet- és Élelmiszer-tudományi Bizottság Állatorvos-tudományi Tudományos Bizottság Erdészeti Tudományos Bizottság Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottság Növénynemesítési Tudományos Bizottság Növényvédelmi Tudományos Bizottság Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság

Állandó bizottságok:  Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottság  Állatkísérleti Osztályközi Állandó Bizottság A tudományos osztály 2012. évi kiemelkedő rendezvényei:  58. Növényvédelmi Tudományos Napok 2012. február 21-22., MTA Székház és MTA NVK  XVIII. Növénynemesítési Tudományos Napok 2012. március 6., MTA Székház  „Az MTA Agrártudományok osztálya megalakulásának 60. évfordulója” erdészeti szakmai nap 2012. május 14., Mecsek, Mecsekerdő Zrt. 1

 Tudományos ülés Dimény Imre akadémikus 90. születésnapja tiszteletére 2012.szeptember 12., MTA Székház  ”A juhtenyésztés időszerű kérdései” Juhtenyésztési Tudományos Nap 2012.október 30., MTA Székház  „Frontvonalak az állatorvos-tudományban” Tudományos Nap (MTÜ keretében), a Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOAE) társrendezésében 2012. november 6., MTA Székház  „Monitoring az erdészetben és a vadgazdálkodásban” Tudományos Nap (MTÜ keretében) 2012. november 21., MTA Székház „A kerttörténeti kutatások száz éve” tudományos Nap (MTÜ keretében) 2012. november 23., MTA Székház  I. Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Napot "Talaj - víz növény kapcsolatrendszer a növénytermesztési térben" 2012. november 23., Debrecen A tudományos osztály díjai: Az MTA Agrártudományok Osztályának adományozható kitüntetése, illetve díja.

nincs

kizárólagosan

az

osztályhoz

kapcsolódó,

A tudományos osztály tagjainak elismerései 2012-ben: akadémikusok: University of KwaZulu Natal (Pietermaritzburg, Dél-afrikai Köztársaság) tiszteletbeli egyetemi tanári kinevezés: Balázs Ervin Széchenyi-díj, díjazott neve: Barnabás Beáta Arany Medál Díj Svéd Királyi Akadémia díja: Belák Sándor (külső tag) Doctor honoris causa cím (Nyugat-magyarországi Egyetemtől): Csáki Csaba Ezüst Corvina Díj (Budapesti Corvinus Egyetem): Dimény Imre Pro Fakultate emlékérem (BCE Élelmiszer-tudományi Kar): Dimény Imre Károly Róbert Főiskola Díszpolgára: Dimény Imre Members of the International Poultry Hall of Fame (Baromfitenyésztők Tudományos Világszövetsége nemzetközi elismerése): Horn Péter Kaposvári Egyetem örökös rektor emeritusa cím: Horn Péter Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje csillaggal (polgári tagozat): Kovács Ferenc Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös) díszpolgára: Láng István Klíma Klub – Életműdíj: Láng István Fleischmann Rudolf-díj, díjazott neve: Mesterházy Ákos Daby Géza-díj: Mézes Miklós Doctor honoris causa cím (Szent István Egyetem): Varga János közgyűlési képviselók és bizottsági elnökök: 2

Akadémiai Díj, díjazott neve: Veisz Ottó Magyar köztársaság Arany Érdemkeresztje: Fébel Hedvig Budapesti Corvinus Egyetem Aranyérem: Tóth Magdolna Gábor Dénes díj (Novofer Alapítvány): Tóth Magdolna Croatian Society of Soil Science tiszteletbeli tagja: Birkás Márta AGROglas horvát mezőgazsági szaklap Díszoklevele: Birkás Márta Mendel Egyetem (Brno) Díszoklevél: Birkás Márta Szlovák Tudományos Akadémia emlékplakettje: Jolánkai Márton Szent István Egyetem Babérkoszorújának arany fokozata: Cseh Sándor Szlovák Agrártudományi Egyetem, Nyitra, Európai Tanulmányok és Vidékfejlesztési Kar Tudományos Tanácsa Kitüntető Oklevél: Hajós László Dr. Hagymási József Emlékérm: Furka István A tudományos osztály 2012. évi kiadványai: A XVIII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók. (Szerk. Veisz Ottó). ISBN:978-963-8351-38-8.  Jolánkai M. – Lehoczky É. (2012): A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottságának állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről (Debrecen, 2012. szeptember 6.). Agrokémia és Talajtan. 61. 2. 433-436 pp.  Az MTA székházában megrendezésre került A juhtenyésztés időszerű kérdései” c. konferencia előadásai szerkesztve és lektorálva az Állattenyésztés és Takarmányozás c. tudományos folyóirat 61. évfolyamának 3. számában jelentek meg (195-312.). 

A tudományos osztály tagjaihoz köthető tudományos eredmények Balázs Ervin 2012-től a Magyar Akkreditációs Bizottság elnökévé nevezték ki. Az általa vezetett Alkalmazott Genomikai Osztály (MTA ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár) kiemelkedő tudományos publikációi 2012-ben: Gellért et al PLoS One. 2012;7(12):e52688. doi: 10.1371/journal.pone.0052688. Juhász et al Funct Integr Genomics. 2012 Nov;12(4):585-98. doi: 10.1007/s10142-012-0302-3. Gellért et al J Mol Graph Model. 2012 Sep;38:446-54. doi: 10.1016/j.jmgm.2012.08.005. Soós et al New Phytol. 2012 Dec;196(4):1060-73. doi: 10.1111/j.1469-8137.2012.04358.x. Juhász et al Funct Integr Genomics. 2012 Aug;12(3):439-46. doi: 10.1007/s10142-012-0294-z. A Balázs Ervin akadémikus vezette Pannon Biotechnológiai Egyesület június 4-6. között Debrecenben tartotta éves konferenciáját, melyen hazai és a környező országokból származó kutatók mutatták be a növényi biotechnológia terén elért eredményeiket. Bedő Zoltán akadémikus és az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottságához tartozó nemesítők és kutatók eddigi tevékenységét mind tudományos, mind gyakorlati területen, a hazai és nemzetközi szinten is jelentős eredmények bizonyítják. Az általuk létrehozott új 3

növényfajták és hibridek használatával – a termőképesség növelésének, a minőség és az alkalmazkodóképesség javulásának köszönhetően – a magyar termelőknél évente több milliárd Ft többlet jövedelem keletkezik. Az Osztályhoz tartozó nemesítő köztestületi tagok e sikerhez 2012-ben újabb, államilag minősített növényfajtákkal és hibridekkel járultak hozzá. Ebben az évben 4 őszi búza-, 1 tritikálé-, 2 tavaszi árpa-, 1 burgonya-, 1 szója- és egy cirokfajta, valamint 3 kukorica hibrid, 9 kukorica beltenyésztett vonal részesült állami elismerésben. A nemzetközi verseny ellenére még mindig a hazai nemesítésű fajták a meghatározók, például a magyarországi búza vetésterület több mint 75%-án köztestületi tagjaink által nemesített búzafajtákat vetik. A magyar nemesítés eredményei jó alapot adnak ahhoz a kormányzati elképzeléshez, mely szerint a magyar vetőmagtermesztésben rejlő lehetőségek kihasználását az agrártárca maximálisan szándékozik elősegíteni. A Barnabás Beáta akadémikusáltal vezetett Növényi Sejtbiológia Oztály (MTA ATK, Mezőgazdasági Intézet, Martonvásár) jelentős publikációi 2012-ben: Dóczi et al Trends Plant Sci. 2012 Sep;17(9):518-25. Domoki et al Plant Cell Rep. 2012 Nov 16. [Epub ahead of print] Dudits Dénes akadémikus a géntechnológia tudományterületéről a „Növényi GMO-król alapfokon” című tanulmányt jelentette meg (Semmelweis Egyetem, Biológiai Háttéranyag, http://www.dgci.sote.hu/biolhatteranyag_tartalom). Az irányításával folyó genomikai kutatásokból született publikáció: Cserháti et al OMICS. 2012 Jun;16(6):334-42. doi: 10.1089/omi.2011.0056. A Heszky László akadémikus vezette Genetika és Biotechnológiai Intézet (Szent István Egyetem SZIE, Gödöllő) fontos szerepet játszik a hazai növénygenetikus és biotechnológus kutató utánpótlás képzésben. Az itt elért legfontosabb eredményeik 2012-ben: a Mezőgazdasági Biotechnológus Mester Szakon diplomázottak száma: 11 fő; a Növénytudományi Doktori Iskola Genetika és Biotechnológia programjában védett doktoranduszok száma: 6 fő; a Genetikus Szakmérnök képzésben diplomázottak száma: 6 fő. Az agrároktatás nemzetközivé válását jelzi, hogy a SzIE MKK Karán is megindult a teljes BSc angol nyelvű oktatás. Heszky László tollából további 12 rész jelent meg a "Tanuljunk Géntechnológiául" sorozatban: http://www.mkk.szie.hu/dep/genetika/gmo-val_kapcsolatos_kozlemenyek.htm A tudományos műhely további eredményeként Gyulai Gábor kertészeti és egyéb haszonnövényeken végzett genetikai vizsgálatait publikálta: Gyulai et al Genes, Genomes and Genomics 6 (SI1): 86-96. (2012) Gyulai et al The European Journal of Plant Science and Biotechnology 6(SI2): 69-102. (2012) Gyulai G et al J Chemical Science and Technology 1: 9-13. (2012) Gyulai et al Acta Phytopathol Entomol Hung 47:275-284. (2012) Gyulai és mtsai Zöld Biotechnológia (ed. Dudits D) 8/3-4:9-13; 8/5-6: 9-14. Bittsánszky és mtsai Zöld Biotechnológia (ed. Dudits D) 8/9-10: 7-14. Alzohary et al Life Science Journal 9: 5019-5026. (2012) Tóth Miklós akadémikus jelentős tudományos eredménye a tölgyaknázó moly (Tischeria ekebladella, Lepidoptera: Tischeriidae) szexferomonjában szerepet játszó vegyületek szerkezetének és viselkedésbeli hatásuknak felderítését (Molnár et al., J. Chem. Ecol. 38:1298-1305, 2012). Ennek a felfedezésnek jelentőségét egyrészt az adja, hogy a felderített vegyületek eddig ismeretlen szerkezetű, leíratlan molekuláknak adódtak, másrészt pedig a Tischeriidae lepkecsaládból egyetlen más faj esetén sem írtak még le feromont. A Tischeriidae igen különleges taxonómiai helyzetű, ősi lepkecsalád, és az ebbe a családba tartozó fajok feromonját nagy tudású kutatócsoportok (pl. svéd, német, stb.) is hiába próbálták eddig felderíteni. A sikeres felfedezés a magyar vezetésű, holland, bulgár és német kutatókat is 4

magábafoglaló kutatócsoport kb. két évtizedes folyamatos, intenzív erőfeszítéseinek gyümölcse. A tölgyaknázó moly Európában fontos erdészeti kártevő. Bánfalvi Zsófia, az MTA doktora, közgyűlési képviselő munka csoportja (Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő) burgonya genetikai és élettani vizsgálataikat folytatták, amely témában született publikációjuk: Kondrák et al. BMC Plant Biol. 2012 May 30;12:74. Cseh Sándort, az MTA doktorát, közgyűlési képviselőt az Agrártudományi Osztályból az Élettudományi Kollégium tagjává választották. Több jelölt közül választott tagja lett az FVM Géntechnológiai Bizottságának is. A SZIE Állatorvos-tudományi Kar Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszékének vezetőjeként az embrióátültetés biotechnológiai eljárásával egy új vedlő gyapjas juh fajtát (Dorper) honosított meg Magyarországon. A tárgyévben megjelent jelentős publikációi: Faigl et al (2012) Acta Veterinaria Hungarica, 60. 115-129. Cseh et al (2012): Anim Reprod Sci, 130(3-4). 187-192. Amiridis and Cseh (2012) Anim Reprod Sci, 130(3-4). 152-161. Zeke et al (2012) Systems Biology in Reproductive Medicine, 58(3). 165-167. Konc (2012): The Scientific World Journal, 2012:785421; DOI:10.1100/2012/785421 Kovacs et al (2011): Animal, 5(10). 1563-1569. Kovacs (2013): Anim Reprod Sci, DOI: pii: S0378-4320(13)00029-8. A magyar tudományos élet szempontjából jelentős esemény Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrár-közgazdasági Tudományos Bizottságának szervesében került megrendezésre a MAKE 1. Országos konferenciája, a MAKE – MTA AKB együttes ülése (febr. 17., BCE). Az albizottságok rendezvényei közül szakmailag jelentős események:  A Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék, az MTA Agrár-közgazdasági Szakbizottság Agrármarketing Albizottsága és a PAB Agrártudományok Szakbizottság Agrárökonómiai Munkabizottsága közös szervezésében 2012. február 24-én Kaposváron, a Kaposvári Egyetemen kerül sor a „A hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari kis- és közepes vállalkozások lehetséges fejlesztési irányai” című kutatási projekt eredményeinek bemutatójára. A rendezvényen az albizottság több tagja is előadást tartott.  2012. május 24-én került megrendezésre a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, a MTA Agrár-közgazdasági Bizottság Agrármarketing és Logisztikai Albizottság és a Pécsi Akadémiai Bizottság Agrártudományok Szakbizottsága Agrárökonómiai Munkabizottság szervezésében a VIII. Nemzetközi Táplálkozásmarketing Konferenciára, ami az „Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben” címet viselte. Az MTA Agrártudományok Osztálya Agrár- és Bioműszaki Tudományos Bizottság szervesében került megrendezésre a „Műszaki kutatási műhelyek az agrártermelés szolgálatában” c. tudományos tanácskozás (január 26., Budapest Hungexpo). Hasznos és élénk érdeklődést keltő találkozás volt a gyakorlati szakemberek és az akadémiai, oktatási terület képviselői között. Az egyes kutató és oktató helyek bemutatkozása lehetővé tette a potenciális 5

partnerek egymásra találását, akár konkrét feladat megoldásában, akár pályázati partnerként. Definiálásra kerültek azok a K+F+I témakörök, amelyekben már rövid és középtávon érdemi együttműködések alakulhatnak ki a termelő szféra és a tudományos műhelyek között. A Műszaki Alaptudományi albizottság szervezte a „Kísérleti adatok feldolgozása dimenziónélküli számok segítségével” szakmai napot (október 26., MTA Székház). Az Élelmiszermérnöki albizottság szervezésében került sor az „Értéknövelő és energiatakarékos műveletek kutatásának eredményei” c. szakmai tanácskozásra (december 20., BCE). Az MTA Agrártudományok Osztálya Állatorvos-tudományi Bizottságának ülésein és két munkabizottsági ülés keretében kiemelten foglalkozott az állatorvos-tudomány és élelmiszerbiztonság aktuális kérdéseivel (szivacsos agyvelőgyulladás megelőzését célzó, állati fehérje felhasználási szabályok ésszerűsítése, Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 – Koncepció”) és tett konkrét javaslatokat az MTA-n keresztül a Vidékfejlesztési Minisztérium számára, ezáltal is erősítve a hazai állatorvostudomány és az igazgatási gyakorlat együttműködését. A bizottság szervezésében került sor az „Állatorvosi Tudományos Nap” megrendezésére (nov. 6., MTA, Díszterem). Az MTA főtitkára által megnyitott, VM államtitkár előadásával indított a Magyar Tudomány Hete kiemelt rendezvényeihez sorolt tudományos rendezvény az állatorvos-tudomány 2012. évi legfontosabb rendezvénye volt, melyet az Agrártudományok Osztálya rendezvényeként, a Bizottság és társrendezőként a Magyar Országos Állatorvos Egyesület rendezett. Ennek során megemlékeztek a hazai állatorvosi felsőfokú oktatás elindításának 225. évfordulójáról, majd meghallgatták Kardeván Endre országos főállatorvos(VM államtitkár) az élelmiszerlánc-biztonsági szolgálat újjáalakulásáról, eredményeiről és jövőbeni feladatairól szóló előadását, valamint ahhoz csatlakozó tudományos előadásokat. A sertés állományok PRRS mentesítésének hazai tudományos alapjait ismertető előadás (Rusvai Miklós. , Balka Gyula., Bálint Ádám.) kapcsán áttekintették a legfontosabb igazgatási és szakmai feladatokat is. Az egyes szakterületek (klinikumok, molekuláris virológia, vakcinológia és halparazitológia) legújabb eredményeit pedig előadások mutatták be. A Zoonózis albizottság és a Baromfi Egészségügyi Társaság közös rendezvényt szervezett a CEVAPhylaxia támogatásával, melynek címe: „Vitaülés az anitibiotikumok alkamazásáról (Rezisztencia kialakulása baromfiban, humán vonatkozások)” témakörben- a Derzsy Nap keretében (június 21., Siófok). Baromfi Egészségügyi Társaság közös rendezvényén, a CEVA-Phylaxia támogatásával. Az antibiotikum rezisztencia tudományos alapjait, humán- és állategészségügyi vonatkozásait, az MTA vendégeként meghívott külföldi előadó (Dr. Stephen Lister) valamint a bizottság elnöke- és a témában jártas humán-, és állategészségügyi szakemberek előadása és azt követő vitafórum tekintette át. Az ülés konklúziója szerint az állattartók és állatorvosok részéről is az antibiotikumok alkalmazásának célzottabb voltát és a mennyiség csökkentését kell elérni ahhoz, hogy a rezisztencia terjedése visszafogható legyen. Világossá vált azonban az is, hogy a közegészségügy rezisztencia gondjainak csak egy része irható az élelmiszertermelő állattartók és állatorvosaik rovására, mert igen jelentős lehet a humán gyógykezelések hatása is. A jelentős tudományos eredményekről született 55 közlemény az állatorvosi klinikumok, járványtan és molekuláris mikrobiológia, parazitológia és élelmiszer-biztonság területét képviselte (kumulatív IF: ≥110). A SZIE-ÁOTK Járványtani Tanszékének virológiai munkacsoportja jelentős eredményeket ért el a sertések újabban megjelent parvovírus fertőzéseinek elemzése terén (Infect Genet Evol. 2012 Aug;12(6):1163-71.// Arch Virol. 2012 Jun;157(6):1003-10), a sertés circovírusok molekuláris evolúciójával kapcsolatban (Infect Genet Evol. 2012 Mar;12(2):420-7). Továbbá elsőként azonosítottak lesőharcsákban circovírusokat (Arch Virol. 2012 Jun;157(6):1173-6) és jelentős szerepet töltöttek be egy rekombináns növényvírusra alapozott sertés circovírus vakcinajelölt kifejlesztésében (PLoS One. 2012;7(12):e52688). Az MTA-ATK-Állatorvos-tudományi intézetének bizottsági tagjai eddig ismeretlen adenovírusokat mutatattak ki, gazdasági és vadállatokból, s genomjaik összehasonlító vizsgálata alapján vontak le következtetéseket. Így pl. denevérekből származó új adenovírusok kapcsán megerősítve látják 6

korábbi elképzelésüket, miszerint a kutyákat, medvéket veszélyeztető, májgyulladást okozó adenovírus (kutya-adenovírus 1-es), valamint a lovak 1-es típusú adenovírusa is denevér-eredetű lehet (J. General Virol 2012, 93, 2457// J.Virol., 2012. 86(3), 1888). Bakteriológiai kutatásaink egyik érdekes eredménye szerint a hazai, többszörös antibiotikumrezisztenciával rendelkező, kórokozó és kommenzalista E. coli törzsek rezisztencia és virulencia génjeinek kapcsolódása esetenként jelentős szelekciós előnyt jelent akár az állattól ember felé terjedésben, vagy új pathotípusok megjelenésében is. Más rezisztencia gének viszont humánspecifikusak maradnak (Int.J.Med. Microbiol, 2012. 302, 4 // Vet. Microbiol. 2012. 156, 110). A tularémia kórokozójának (Francisella tularensis subsp. holarctica) európai filogeográfiaia megoszlására irányuló, nemzetközi munkamegosztásban végzett vizsgálatok megerősítették azon korábbi magyar álláspontot, miszerint egyes olaszországi járványgócok nem a magyar mezei nyulak vadászati célú betelepítésével kapcsolatosak (Emerg. Infect.Dis.2012.18, 290). Az ugyancsak jelentős hagyományokkal rendelkező hazai halparazitológiai kutatások számos új parazita fajt ill. új gazdát leíró, tekintélyes lapokban publikált eredményei mellett ez évben kiemelendők a hazai és a külföldről behozott invazív halfajok parazitás fertőzöttségére irányuló ökológiai megfigyelések, melyek a hazai őshonos fajokra nézve jelentenek veszélyt. A betelepült dunai géb fajok pl. galandféreg (P. laevis) lárva fertőzöttsége a márna és balin állományok már meglévő fertőzöttségét jelentősen transzformálja, míg a balatoni gébekben kialakult ligula fertőzöttség a dévérkeszeg állományt veszélyezteti. Megfigyelték, hogy az invaziv ezüstkárász is több hazai őshonos halfaj (széleskárász, compó) életterét veszélyezteti (ATK Tudományos Nap, Martonvásár, 2012). Bizottsági sikerek az Akadémiai kutatócsoporti pályázat és EU FP7 pályázatok elnyerése terén: - a Kaposvári egyetemen "Mikotoxinok az élelmiszerláncban" nevű akadémiai kutatócsoportja alakulhatott meg 2012-ben, Kovács Melinda vezetésével. - EU FP7 ADVance, Marie Curie Initial Training Network (humán gyógyászati célú adenovírus vektor fejlesztés kapcsán fiatal kutatók képzése), Harrach Balázs – Benkő Mária résztvevők. - EU FP7 PROMISE (Bakteriális kockázatbecslés az EU élelmiszer fogyasztói védelmében), Nagy Béla résztvevő és WP1 munkacsoport vezető. Az MTA Agrártudományok Osztálya Állatnemesítési,- tenyésztési, Takarmányozási és Gyepgazdálkodási Tudományos Bizottság szervezte a „A juhtenyésztés időszerű kérdései” c. konferenciát. A főbb témák az alábbiak voltak: a.) juhtenyésztés tendenciái a környezeti és éghajlatváltozás tükrében, b.) hazai fajták szelekciós előrehaladásának értékelése, c.) gén polimorfizmus vizsgálat eredményei, d.) a hústermelés a genotípus és tartástechnológia függvényében, e.) szaporodásbiológia kutatások és embrióátültetés eredményei, f.) legeltetés és anyajuh használat, g.) gazdasági és piaci kérdések. Az MTA Agrártudományok Osztálya Erdészeti Tudományos Bizottságának szervesében került megrendezésre a „ Monitoring az erdészetben és a vadgazdálkodásban” Tudományos Nap az MTÜ keretében (november 21., MTA Székház). A Faanyag-tudományi albizottság volt az egyik szervezője az „Ötödik Nemzetközi Lombosfa „ c. nemzetközi konferenciának. A Konferenciát a Faipari Mérnöki Karral és a bécsi Universiteat für Bodenkultur-ral közösen szerveztük. A Konferencián Európa 13 országának 14 intézménye vett részt. A 45 résztvevő közül 32 külföldi volt. Németország, Ausztria, Scájc a lombos fa –gazdálkodással, feldolgozással és – termékfejlesztéssel kapcsolatos projektjeit ismertette. Hazánk fagazdaságára jellemző a lombos fák igen magas (kb. 85 %) részaránya. A hazai előadások a lombos fa feldolgozó ipar és a kutató-oktató bázisainak összeurópai hálózata kiépítését szorgalmazták. A külföldi résztvevők egyhangúan megállapították, hogy hazánk ezen a területen vezető szerepet játszik. 7

A Faanyag-tudományi albizottság a Faipari Tudományos Egyesülettel közösen rendezte „Az ötvenéves Faipari Mérnöki kar köszöntése” c. konferenciát. nyolc előadóval. 3. Az MTA Veszprémi Bizottsága keretében működő Soproni Tudós Társaság és a Fatudományi Albizottság közös rendezvénye volt december 4-én a Ligneum Látogató Központban. A rendezvénynek 32 résztvevője volt. Öt előadás hangzott el. Dr. Alpár Tibor az „NRRC Természetes Erőforrások Kutató” Fatudományi Laboratóriumait mutatta be. Az előadások az MTMT rendszer, a tudományos publikációs tevékenység közzététele köré csoportosultak. Ez alkalomból Dr. Závoti József az STT ügyvezető elnöke köszöntötte Dr. Winkler Andrást 70. születésnapja alkalmából és méltatta munkásságát a Soproni Tudós Társaság létrehozásában és felépítésében. Az Albizottság az első és második félévben ülésezett, utóbbi ülésén a 2013-as albizottsági programról vitáztak, majd döntöttek a tagok. Vadgazdálkodási Albizottság a Vidékfejlesztési Minisztériumban „Monitoring a vadgazdálkodásban-vadbiológiában: Mit monitoroz és mit nem a magyar vadbiológiai tudomány?” címmel tartottak vitaülést. A téma referenseként CSÁNYI SÁNDOR és FARAGÓ SÁNDOR ismertette a hazánkban működő legfontosabb monitoring-programokat. Az előadásokat követően élénk vita alakult ki, melynek végeztével az albizottság elnöke, Faragó Sándor összegzésképpen megállapította, hogy az albizottság alapvetően elégedett a vadbiológiában folyó monitoring-programokkal, de mindenképpen szükséges a finanszírozás forrásainak megteremtése, mely alapvetően állami feladat. Szükséges lenne a vadvédelmi alap, vadvédelmi hozzájárulás ismételt bevezetése, mely lehetőséget teremtene a finanszírozásra. Természetvédelmi és erdővédelmi Albizottság szervezésében a Natura 2000 területek kezelési és fenntartási terveinek komplex áttekintése, különös tekintettel az erdőkre” c. munkamegbeszélést tartott Őriszentpéteren. Az MTA Agrártudományok Osztálya Kertészet-és Élelmiszer-tudományi Bizottságának Dísznövény-termesztési Albizottsága március 30-án szervezte a nagyközönség számára is látogatható Nyílt Napot szervezett a Budai Arborétumban. Április 27-én a Dísznövény Kiállítás és Vásár idején „Dísznövénykutatás és innováció” című szakmai tanácskozást tartott. Szintén az Albizottság tagjainak szervezésében (november 17-18.) került megrendezésre a „Trópus a télben” trópusi és szubtrópusi gyümölcsök és dísznövények kiállítása az ELTE Füvészkertben. A Gyógynövény-termesztési Albizottság rendezőként vett rész a Gyógyszerészeti Társaság Gyógynövény Szakosztályának Tudományos rendezvényén (június 8., Lajosmizse). A Gyümölcstermesztési Albizottság tagjai szervezőként vettek még részt a nagyközönséget is érintő:  A „Gyakorlatnak átadható új kutatási eredmények a cseresznyetermesztésben (WORKSHOP)” című szakmai tanácskozás szervezésében (március 28., Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézete). A szakmai tanácskozás alapján a résztvevők komplex képet kaphattak a cseresznye újabb kutatási eredményekre vonatkozóan a fajták, művelési rendszerek vonatkozásában.  A "Szakmai tanácskozás és üzemi bemutató a gyakorlat számára átadható fagyvédelmi eredményekről" című szakmai tanácskozás szervezésében (április 3., Siófoki Gyümölcstermesztési Zrt Irodaháza és ültetvényei)  A „Gyümölcstermesztésünk időszerű kérdései” című szakmai tanácskozás és bemutató szervezésében. (március 31., Szatymaz ). Szervezők: Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgtási Hivatal, az MTA Kertészeti Bizottság Gyümölcstermesztési Albizottság, a Debreceni Egyetem AMTC Kutatási és Fejlesztési Intézete, Szatymaz Község Önkormányzata, a Szatymazi Gazdakör és a Délalföldi Őszibaracktermesztők Szövetsége.  A „Biostimulátorok használata az almatermesztés technológiájában” szakmai rendezvény és üzemi bemutató szervezésében ( 2012. május 16., Belfruct Kft telephelye (Sopronnémeti, Almáskerti 8

sétány 1.). Szervező: Debreceni Egyetem AGTC MÉK Kertészettudományi Intézete és a Kecskeméti Főiskola.  A „Növények Napja – Gyümölcstermő Növények” c. rendezvény szervezésében. (május 18., BCE, Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzem és Tangazdaság, Gyümölcstermő Növények Tanszék kísérleti telepe, Budapest, Soroksár).  A kínai agrárkutatási delegáció fogadásában a BCE Genetika és Növénynemesítés Tanszéken. Időpont: 2012. július 18.  A tanszék bemutatta a kutatási és nemesítési eredményeit egy 18 kínai kutatóból (többek között tartományi akadémiák vezető munkatársai és minisztériumi tisztviselők) álló delegációnak, akik a Vidékfejlesztési Minisztérium meghívására érkeztek Magyarországra. A látogatás célja a szakmai-kutatási együttműködési lehetőségek feltérképezése volt.  Kajszi- és őszibarack intenzív művelési rendszer metszési bemutató szervezésében (július 26.,BCE, Kertészettudományi Kar Kísérleti Üzem és Tangazdaság, Gyümölcstermő Növények Tanszék kísérleti telep, Budapest, Soroksár). A Mikroelem Albizottság tagjai előadásokkal képviselték a bizottságot a 4th International Symposium on Trace Elements in the Food Chain – Friends or Foes? (TEFC 2012) nemzetközi konferencián (2012. november 15-17, Visegrád) A Tájépítészeti Albizottság szervezte a „A kerttörténeti kutatások száz éve” című konferenciát ( 2012. november 23., MTA Felolvasóterem). A Zöldségtermesztési Albizottság részt vett :  Az „Integrált és ökológiai zöldség- és gyümölcstermesztés helye a hazai kertészetben” c. konferencia szervezésében (augusztus 17., Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum A szakmai program fókuszában voltak az öko- és az integrált termesztés hazai és nemzetközi helyzete elvi és szabályozási kérdései. Az ökológiai, integrált és a konvencionális kertészeti termesztés főbb termesztéstechnológiai különbségei. Az ökotermesztés néhány súlypontos gyakorlati kérdése. A Pallagi integrált és ökológiai alma-fajtagyűjtemény tapasztalatai, gondjai és perspektívái. "Hagyományos" és korszerű tápanyag-utánpótlás az ökológiai gazdálkodásban. A meggy és az alma biotermesztésének tapasztalatai. A biogazdálkodás, mint életforma.  „Szakmai nap a zöldségvetőmag-forgalmazás, a zöldség-fajtaválasztás helyzetéről” c. konferencia szervezésében (november 9., Garafarm Kft., Baja).  Az „Igazság borban és paprikában” c. a termelők számára is nyitott szakmai nap szervezésében (december 7., Paprika Molnár Kft., Röszke). Társszervezők: Szatymazi Gazdakör, Szatymaz Község Önkormányzata, Fűszerpaprika Kutató – Fejlesztő Nonprofit Közhasznú Kft., SZAB Kertészeti- és Növénybiológiai Munkabizottság, Szatymaz és Vidéke Takarékszövetkezet, Kwizda Agro Kft., Sumi Agro Hungary Kft., a Yara Hungária Kft. Állásfoglalások, vita: A gyakorlati szakmai programot megelőző tanácskozáson rövid előadások és hozzájuk csatlakozó hozzászólások keretében megismertük a fűszerpaprika termesztés idei helyzetét, a technológiafejlesztési, nemesítési értékesítési irányokat, a földrajzi eredetvédettség jelentőségét, lehetőségeit. A rendezvényen a hatóság képviselője elmondta tapasztalatait, álláspontját a minőségről és a jogi szabályozásról. Emellett a fűszerpaprika-kutatók, termesztők, -feldologzók is ismertették véleményüket. A bemutatóhelyeken tartott tanácskozásokon szó esett a termesztéstechnológia továbbfejlesztési lehetőségeiről, valamint az értékesítési megoldásokról. A rendezvény másik témájából adódóan a fűszerpaprika mellett szőlészeti-borászati kérdések is felmerültek.

9

Az MTA Agrártudományok Osztálya Mezőgazdasági Biotechnológiai Tudományos Bizottságának tagjai előadásokkal vettek részt a „Advances in Plant Breeding and Plant Biotechnology in Central Europe” c. workshop-on (Június 4-6, Debrecen). A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Állattudományi, Biotechnológiai és Természetvédelmi Intézetében a Növényi Biotechnológia tanszéken a Pannon Biotechnológiai Egyesület társszervezésében a Pannonian Plant Biotechnology Workshops rendezvénysorozat keretében kb 60 résztvevővel megtartott angol nyelvű konferencia a növényi stressztolerancia, génmegőrzés, nemesítés, in vitro és egyéb biotechnológiai kutatások aktuális kérdéseit tárgyalta meg. A rendezvény-sorozat összefoglalja a Közép-Kelet Európai régióban születő aktuális növény-biotechnológiai tudományos eredményeket, jó tájékozódást ad a kurrens kutatási irányokról, trendekről. Az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottságának tagjai meghatározó szerepet vállaltak az EUCARPIA (European Association for Research on Plant Breeding) – négy éves magyar elnökséget záró eseményként 2012-ben Budapesten megrendezett – 19. Kongresszusának előkészítésében és lebonyolításában. A magyar növénynemesítés elismeréseként 2008-2012 között – a Növénynemesítési Tudományos Bizottság tagja – Bedő Zoltán akadémikus látta el az európai növénynemesítők szervezetének (EUCARPIA, European Association for Research on Plant Breeding) elnöki, dr. Láng László pedig a főtitkári teendőit. Ebben az időszakban Martonvásáron működött az EUCARPIA titkársága is, és innen koordinálták a szervezet 11 szekciójának munkáját. Az EUCARPIA létjogosultságát mutatja, hogy taglétszáma a 2008-as 1381 főről 2011 végére 1524-re növekedett, miközben folytatódott a más földrészekről jelentkező tagok számának növekedése is. Az EUCARPIA túlnőtt Európa határain, napjainkban már 79 azon országok száma, amelyek nemesítői, vagy a nemesítés társtudományait művelő kutatói e szervezet kereteit is kihasználják a kapcsolatteremtésre és az információszerzésre. A négy éves magyar elnökség záró eseményeként – az EUCARPIA szokásoknak megfelelően – az elnökséget adó országban, Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában került sor 2012. május 21-24. között az EUCARPIA legnagyobb rendezvényére, a négy évente összehívott tisztújító közgyűlésre és az azt követő 19. EUCARPIA Kongresszusra. A Kongresszuson valamennyi növényfaj és szakterület nemzetközileg elismert vezető kutatója tartott előadást a növénynemesítés előtt álló kihívásokról, a molekuláris genetika eredményeinek gyakorlati alkalmazásáról, a biotikus és abiotikus stresszekkel szemben ellenálló növények nemesítésének új módszereiről, a minőség javítás lehetőségeiről, valamint a génbankok szerepéről és hozzájárulásukról az új genetikai alapanyagok előállításához. A 47 előadás mellett, mintegy 200 poszteren mutatta be a 45 országból érkezett közel 400 résztvevő a szakterületén elért legújabb eredményeket. Az MTA Agrártudományok Osztálya Növénynemesítési Tudományos Bizottságának tagjai meghatározó szerepet vállaltak a szervezésben. A Bizottsághoz tartozó köztestületi tagok döntő többsége is aktív szerepvállalással vett részt a kongresszuson és bemutatták a magyar növénynemesítés és a kapcsolódó tudományterületek utolsó négy évben elért eredményeit, melyek a „Plant Breeding for Future Generations, EUCARPIA 19th General Congress” (Szerk.: Bedő Zoltán, Láng László) kiadványban olvashatók. Az MTA Agrártudományok Osztálya Növényvédelmi Tudományos Bizottsága az 58. Növényvédelmi Tudományos Napokon kívül szervezője volt még a ”XXII. Növényvédelmi Fórum” c. konferenciának (január 25-27., Keszthely, Pannon Egyetem Georgikon Kar) és a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumnak október 17-18., Debrecen) is. Az MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Tudományos Bizottság tagjai előadást tartottak a 11th Alps Adria Scientific Workshop “GREEN WATER” c. tudományos konferencián, (Smolenice. 2012. március 26-31. Smolenice, Slovakia) éa a I. Talajtani, vízgazdálkodási és növénytermesztési tudományos napon (Debrecen, 2012. november 23.). 10

A Bizottság állásfoglalása a vízgazdálkodás stratégiai kérdéseiről a „Fork to Farm” tanácskozáson (Debrecen, 2012. szeptember 6.). Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológiai Osztályközi Állandó Bizottság szervezésében került megrendezésre a „Kíméletlenül harcoljunk az osztályellenség ellen!” – kuláküldözés, kuláksors Magyarországon” c. konferenciára (június 22., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest). Az MTA Agrártörténeti és Faluszociológia Osztályközi Állandó Bizottság és a Pest Megyei Levéltár közös konferenciája a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. A Magyar Országgyűlés 2012. március 26-án nyilvánította június 29-ét a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává. A Bizottságunk ebből az alkalomból interdiszciplináris konferenciát szervezett, melyen történészek, szociológusok, néprajzkutatók és levéltárosok vettek részt. Az elhangzott előadások hozzájárultak ahhoz, hogy reálisabb kép alakuljon ki a paraszti társadalom eme súlyos kataklizmájáról. Solti László osztályelnök

11