1
Beszámoló a Klebelsberg Kunó Kutatási Ösztöndíj keretében végzett kutatásról az Edinburgh-i Egyetemi Könyvtár Koestler archívumában 2014
4.
Kutató neve: Dr Varga Zsuzsanna Kutatás témája: Arthur Koestler archívum, Edinburgh-i Egyetemi Könyvtár Különgyűjteménye Kutatás helyszíne: Edinburgh-i Egyetemi Könyvtár Különgyűjteménye, Edinburgh, Skócia Kutatás időtartama, időpontja: 2014. június 15- 2012. augusztus 15 (2 hónap)
5.
A kutatás fő kérdései
1. 2. 3.
5.1 Koestler eddig publikálatlan kéziratainak azonosítása 5.2 Magyar emigrációs kapcsolatok felderítése
2
A. A kutatás háttere: a gyűjtemény 1.Általános megjegyzések és származás Arthur Koestler, magyar származású és budapesti születésű, eredetileg német majd később angol nyelven publikáló szerző egyike azon magyar íróknak és gondolkodóknak, akiket a 20. századi nemzetközi politika- és eszmetörténet is meghatárózónak tart. 1983-ban bekövetkezett halála előtt gondosan előkeszítette irodalmi és levelezési hagyatákának sorsát: archívumát az a nagy-britanniai egyetem kapta meg, amely hajlandónak mutatkozott arra, hogy létrehozzon egy parapszichológia tanszéket. 1993-ban több mint ötszáz éves múltra visszatekintő Edinburgh-i Egyetem lett mind az egyetlen nagy-britanniai parapszichológiai tanszék, valamint a Koestler-archívum otthona. A gyűjteményről fontos megjegyezni, hogy az örökül hagyó rendelkezésének értelmében csupán számos korlátozással férhető hozzá. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy-egy dosszié csak akkor hozzáférhető, ha azt előzőleg a levéltáros ellenőrzi, illetve a fondok egy része egyáltalán nem tanulmányozható. Ezek a tilalmak egyaránt vonatkoznak magyar és külföldi kutatókra, és föloldásuk csak 2045-ben esedékes. A gyűjtemény levéltári anyaga 24 folyóméter hosszúságú, több mint 160 dobozban található, a dobozokon belül pedig 4-6 dossziéra van osztva, és ezek kívül a dobozok közül sok tartalmaz kézírásos jegyzetfüzeteket is. Az archívum terjedelme kb. 100 000 oldalnyi szöveg. A kézírásos ill. gépírásos anyag tartalma levelezés, művek kézirata, naplók, jegyzetfüzetek. A Koestler-gyűjtemény fontos részét képezik a nyomtatott könyvek. A nyomtatott anyag egyik része Koestler magánkönyvtára, amely részint a London Library-ből került Edinburgh-ba, részint pedig Koestler-hagyaték gondozójától Harold Harris-tól, részint pedig Daphne Hardy Henriontól, aki közeli kapcsolatban volt a szerzővel a 2. világháború alatt. Koestler annotált könyveit szintén tartalmazza a gyűjtemény. A nyomtatott könyvek másik fontos része az Koestlerrel kapcsolatos irodalom gyűjtése, azaz memoárok, levelezések, valamit a Koestleréletrajzok és a műveivel kapcsolatos tanulmánykötetek, elsősorban angolul, magyarul és németül. 2.Korábbi kutatások a gyűjteményben Arthur Koestlerről számos életrajz született az utóbbi három évtizedben, mind Magyarországon kívül, mind pedig magyar kutatók tollából, amelyek szerzői már tanulmányozták az archívum anyagát. Az utóbbi tizenöt évben két átfogó életrajz is született a szerzőről: David Cesarani 1998-as könyve (Arthur Koestler: The Homeless Mind, London: Heinemann), illetve Michael Scammel 2010-es monográfiája (Koestler: The indispensable intellectual, London: Faber). A magyarországi kutatók közül kiemelkedő Körmendy Zsuzsanna Koestler-életrajza, amely 2007-ben jelent meg. Továbbá, ismeretes, hogy a budapesti székhelyű XX. Századi Intézet 2000-ben megvásárolta a jogot, hogy másolatot készítsén a gyűjtemény egy részéről. Ennek részletei a következő honlapon olvashatók: http://www.xxszazadintezet.hu/irattar/koestler.html
3
3.Hozzáférés A Különgyűjtemény az egyetem könyvtárának legfelső emeletén található, a nyári időszakban 9-17 óráig tart nyitva. Az olvasóterem napos, világos; jegyzetelni – a szokásos levéltári szabályoknak megfelelően – ceruzával lehet, illetve a laptop használata is lehetséges. A dobozokat kis csoportban, általában négyesével lehet kikérni, a kutató pedig max. húsz oldalnyi kéziratot kap egyszerre kézhez, amelyek csupán az olvasóteremben olvashatók. A nyomtatott anyagra ugyanilyen korlátozások érvényesek. A kutatást nagymértékben lelassítja az, hogy a könyvtárosok csupán naponta háromszor, előre meghatározott és nyilvánosságra hozott időpontban hoznak anyagot az archívum raktárából. Az időbeosztás megszokása bizonyos időbe telik, és gondos tervezést igényel a folyamatos munka biztosítása. Fénymásolás rendelése lehetséges, oldalankénti díjazás fejében (5 penny A/4-es oldalanként).
4.Segédanyagok A kutatás elsődleges feltétele egy olyan, könyvtárosok által előkészített segédanyag megléte, amely részletes leírást tartalmaz az archívum anyagáról. Ennek ideális példája található a Leeds-i Egyetem Orosz Archívuma honlapján (http://library.leeds.ac.uk/special-collections-explore/31038/leeds_russian_archive), amely a következő kategóriák szerint írja le az ottani 320 folyóméter tartalmú archívumot, illetve annak minden egyes dokumentumát:1. leírás (dátum, nyelv méret, hordozó, állandó link), minden oldal dokumentum részletes leírása; 2.származás; 3. hozzáférés és felhasználhatóság. Ennek megfelelője a Koestler archívum számára, amely 24 folyóméter terjedelmű, azaz a fentinek kb.7%-a, sajnos nem létezik. A kutatás segédanyagaként szolgál egy füzet (The Koestler Archive in Edinburgh Univerisity Library: A Checklist, 1987) és a néhány gépelt lapnyi dokumentumcím-lista, amely azonban csak nagyon kevés kiegészítést tartalmaz a Checklist-hez képest.
B. A kutatás folyamata 1.A segédanyagok tanulmányozása A kutatás első lépése volt a meglévő bibliográfiák és segédanyagok ellenőrzése. 1. OPAC katalógus 1: A nyomtatott anyag egyik része Koestler könyvtárának hagyatéka. Ezeknek a a könyveknek a bibliográfiai leírása könyvtár katalógusának részét képezik. A segédanyagok tartalmazzák a jelzetek csoportját, azonban a könyvek kikérése csak egyesével lehetséges, összesen hat könyvet lehet egyszerre rendelni. A könyvtár honlapja semmiféle gyűjteményszintű leírást nem tartalmaz. 2. OPAC katalógus 2: A nyomtatott anyag másik része a Koestlerre vonatkozó szakirodalom. Ezek a könyvek szintén a könyvtár OPAC katalógusában szerepelnek, de csak akkor lehet
4
őket azonosítani, ha ismerjük a szerzőket és címeket. A tárgyszó szerinti kutatás a katalóguson belül csupán részleges eredményeket ad. Mint fent, a gyűjtemény ismertető leírása nagyon sok segítséget jelentene. 3. Egyéb segédanyag: Checklist. Ennek tanulmányozása során kiderült, hogy a Különgyűjtemény korábbi elrendezési elveit átalakították. Noha azok továbbra is megfelelnek az archívumi tárolási módszer elveinek (amelynek vezető elve a provenancia azaz a dokument származása, ennek következtében pedig a dokumentumok eredeti csoportosításának megőrzése), régi és az új számozási rendszer koordinálása nem kevés munkát igényel. Szintén megnehezíti a Checklist használatát az a tény, hogy a dossziék tartalmának leírása csupán nagyon felületes (pl. MS 23781/: „Letters out 23May 1951–16. Dec.1952”), a dossziékon belüli dokumentumok nincsenek lapszámokkal ellátva, minek következtében egy adott kézirat lapjai gyakran nem követik egymást, időnként a dokumetumokat rossz helyre tették vissza, ezért néhány esetben egy adott dokumentumot nem a Checklist szerint megjelölt dossziéban illetve dobozban találtam. 2. A nyomtatott anyag vizsgálata A kutatás első lépéseként a nyomtatott anyagot, azaz a monográfiákat vizsgáltam a katalógus alapján. a/ Koestler magánkönyvtára A kötetek hozzáférhetőek az OPAC típusú katalógusból, valamint a bibliográfiai leírás jelzi, hogy Koestler könyvtárából vannak, a következő megjegyzéssesel ’From the library of Arthur Koestler.’ A nyilvánosság számára hozzáférhető keresőfelületen azonban ez a szókapcsolat nem kereshető, ezért a további kutatásnak is a jelzetet kell követni: (SC 38754988, SCF 151, JA 3904-8; SD 4026-34). Koesler magánkönyvtárát olyan módon lehet tanulmányozni, hogy az kutató egyenként kikéri a könyveket. A gyűjtemény több mint 1100 kötetet tartalmaz, tartalma pedig a következő: a Koestler műveinek saját páldányai, a művek fordításai különböző nyelvekre, valamint sok más, egyéb témájú könyv, amit gyakran a szerzők ajándékoztak és dedikáltak. A leggyakoribb témák a parapszichológia, természettudomány, a sakk. A könyvtárnak kb. kétszázötven kötete a Koestler által annotált könyvek. Az annotált köteteket szintén azonosítani lehet (kulcsszó: „annotated”), de a nyilvánosság számára hozzáférhető keresőfelületen ez a szó nem kereshető, ezért nagyon munkaigényes ezeknek a köteteknek a tanulmányozása. A tanulmányozott kötetekből az derült ki, hogy Koestler annotációs módszere a következő volt: a lap szélén vonalakkal jelezte a számára érdekesnek minősülő passzusokat, valamint a kötetek végén index formátumban, lapszámokkal ellátva feljegyezte az őt különösen érdeklő részeket. Az utánam következő és egy szűkebb témára koncentráló kutatóknak mindenképp érdemes szemmel tartani azt szempontot, hogy Koestler esetleg jegyzeteivel látott el egy-egy fontos, témába vágó könyvet.
5
A gyűjtemény további érdekesséege, Koestler első könyvének, a Von weissen Nachten und roten Tagen (Vörös nappalok, fehér éjszakák) egy elsű kiadású példánya is megtalálható a könyvtárban,amelyet 1934 körül nyomtattak Harkovban. b/ Koestlerrel kapcsolatos szakirodalom gyűjteménye Mint az kiderült a Különgyűjtemény vezetőjével folytatott beszélgetésből, a könyvtár nem tekinti különösebben fontos fejlesztési területének a Koestler-kutatás támogatását. Ennek ellenére a Koestlerrel kapcsolatos szakirodalom jelentős része hozzáférhető, bár megtalálásuk igen komoly keresési jártasságot igényel. Az angol-amerikai kiadású könyvek a könyvtár OPAC-on keresztül elérhető állományában vannak. A nem brit kiadású könyvek közül kiemelkedik Körmendy Zuzsanna és Szívós Mihály könyve, valamint Christian Buckard és Debray-Ritzen könyve. Mindenképpen figyelemreméltó megjegyezni, hogy Buckard könyve például egyetlenegy magyar közkönyvtárban nem található meg, valamint, hogy a számos Koestlerrel kapcsolatos külföldi szakkönyv közül egy sincs lefordítva magyarra. Michel Laval francia nyelvű Koestler-könyve szintén nem található meg az OSZK-ban. Elmondható tehát, hogy a szakirodalom reprezentatív könyvei tanulmányozhatóak a könyvtárban, habár a különgyűjteményi szabályok (ceruzahasználat, csak olvasótermi olvasás) érvényesek.
3. Az archív anyag vizsgálata Koestler művek kéziratban A gyűtemény különleges érdekességei közé tartoznak azok a művek, amelyek még mindig csak kéziratos formában léteznek, azaz még semmilyen nyelven nem jelentek meg nyomtatásban. Ezek közül sikerült néhányat azonosítanom, bár nagyon valószínű, hogy a hatalmas és levéltárilag csak alacson szinten feldolgozott gyűjteményben még több is akad. A következőkre szeretném felhívni a figyelmet: 1.Erlebnissen des Genossen Piepvogel (fiatal felnőttek számára írott regény, 259 gépelt oldal) MS 2325/1. A harmincas években írott regény témája egy emigráns gyerekcsoport élete egy párizsi gyermekotthonban, „ Pityegőmadár elvtárs” felügyelete alatt. Minden jel arra utal, hogy 2013-ban egy hasonló című Koestler-mű napvilágot látott a zürichi székhelyű Europa Verlag gondozásásában, azonban a könyvet úgy hirdetik, mint egy most először hozzáférhetővé vált, moszkvai archívumban megtalált Koestler kézirat első kiadását. Mindenképpen felderítendő feladatnak tartottam, hogy ugyanannak a regénynek a kiadásáról van-e szó, vagy pedig a zürichi kiadvány egy másik, szintén korábban ki nem adott regény kiadása. Ha a moszvai kéziratként emlegetett kézirat ugyanaz, mint az edinburgh-i, akkor a filológiai feladat az, hogy kiderítsük, hogy került egy kézirat egyik példánya Moszkvába, a másik pedig Nagy-Britanniába. Ha a zürich-i könyv és az edinburgh-i kézirat nem ugyanaz, akkor a viszont folytatásos regénnyel állunk szemben. Első lépésként levelet írtam a könyv szerkesztőjének és érdeklődtem a moszkvai kézirat felől, de eddig még nem kaptam választ. Ezt a gondolatmenetet mindenképpen követni kell.
6
2.Mbo-mba útnak indul MS 2343/4. Egy olyan színmű kézirata, amelyet Koestler először magyarul kezdett írni a cím tanúsága szerint, majd németül folytatta. Tudomásom szerint publikálatlan anyag. 3. „ Svejk a második világháborúban” MS 2327/1 Ez a dosszié a szerző német nyelvű regényét tartalmazza, illetve annak az 5 fejezettől kezdődő töredékét. Tudomásom szerint ez sem látott még napvilágot. 4. Ifjúkori művek kéziratai és gépiratai MS 2336. Ez a doboz háború előtti, német átütőpapírra írott regény és novella-gépiratokat tartalmaz, illetve filmforgatókönyveket, gépiratos vagy vázlatos formában. A címek a következőek: Unwarscheinliche Begebenheit (regény), valamint a következő novellák: „Geschichte des Chauffeurs Ali,” „Die siebente Grossmacht,” Ein Erfinderschicksal,” „Der Besen und der Samoward,” „Spuk im Alltag,” „Mr Parkins fahrt zum Weekend,” „Was geschach am 9 December,” „Die verhexte Lorelei,” „Der Mord im Odeon Theater,” „Der nachste Herr, bitte,” „Die Heimkehr letzter Mohikanes” Tudomásom szerint ezeket a gépiratokat még egyáltalán nem publikálták, sem az eredeti nyelven, sem pedig angol vagy magyar fordításban. További kéziratos anyag A gyűjtemény különös érdekessége, hogy nagyon sok olyan, folyamatos narratív dokumentumnak tekinthető személyes feljegyzést vagy naplórészletet találhatunk, amelynek forrásértéke hatalmas, mind Koestler életrajzát és személyes viszonyait, mind pedig a kulturális és történelmi hátteret illetően. Ezek közül a következő naplókat tekinhetjük figyelemre méltónak: MS 2305 tartalma sok kötetnyi, kézirásos napló, az 1961-1974-es időszakból, amely napi részletességgel írja le a Koestler háztartás életét. A napló Cynthiától, Koestler élettársától és későbbi feleségétől származik. A doboz többi része Koestler személye jegyzeteit tartalmazza az 1941-1954-es időszakből. MS 2306 Ez a doboz Koestler naplóját tartalmazza a következő évekből: 1949, 1950, 1951, 1956, 1961, 1967, 1969, 1979. Szintén tartalmazza Koestler második felesége, Mamaine Paget 1947-es naplóját. A doboz további érdekessége Koestler útijegyzeteinek gyűjteménye: Palesztina 1945, Berlin 1950, Skandinávia 1960, USA 1948, 1951. Az útinaplók különleges érdekessége, hogy mellette találhatóak Mamaine naplói is, valamint hogy Koestler naplója gyakran utal Mamaine-éra, tehát a szándékosan írott párhuzamos naplókról van szó. Ez különösen vonatkozik az 1950-es berlini naplóra. MS 2343 Ez a doboz rendkívül gazdag anyagot tartalamaz az 1930-as évekből. Különös érdekességei a jeruzsálemi szállodai papíron írott, német nyelvű ceruzajegyzetek, valamint verseknek a kézirata. Tudomásom szerint ezek a versek és jegyzetek is publikálatlanok. A dosszié további érdekessége, hogy tartalmaz egy Louis Aragonnal folytatott levelezést is. A doboz unikális tartalma egy magyar nyelven írott szerelmes vers, amelyről valószínűsíthető, hogy Koestler saját verse. Ugyanez a dosszié tartalmazza Koestler József
7
Attila fordításának vázlatát, valamint egy Faludy vers fordításának kéziratát, amelynek angol címe: „The ballad of the hell hound.” Ugyanitt található a „Viszontlátásra” című ifjúkori novella kézirata. MS 2345 E doboz legfontosabb tartalma a George Orwell-lel való levelezés. A levelek egyik fontos aspektusa az Animal Farm fordításaival valamint a Sötétség délben fordításáival kapcsolatos eszmecsere, és annak a mérlegelése, hogy milyen közvetlen politikai hatással bírt ez a két mű a 2. világháború utáni politikai átrendeződés során. A levelek másik érdekessége az a mozgalom-szervezési tevékenység a 2. világháború után, amelynek alapja a kettejük közötti egyetértés, hogy a fasizmus után a totalitarianizmus ellen kell harcolni. MS 2371 Ezek a levelek 1940-1941-ben íródtak, közvetlenül Koestler Nagy-Britanniába való menekülése után. A levelek egyik fontos vonása magyarokkal, így pl. Ignotus Pállal folytatott levelezése, amely arról szól, hogy hogyan lehetne közös barátjukat, az üldözött Németh Andort kimenteni Magyarországról. Szintén érdekessége egy meghívás a Magyar Képviselettől Londonból. Ignotussal való szoros kapcsolatát jelzi, hogy hozzá fordul tanácsért. Koestler magyar kapcsolatai Noha a korábbi, Koestlerrel kapcsolatos, elsősorban angol nyelvő szakirodalom kevés figyelmet fordított Koestler magyar kapcsolataira, a levelezés és levéltári egyéb anyag arra utal, hogy Koestler nemcsak tudott magyarul, hanem aktívan figyelemmel is kísérte a magyar eseményeket, valamint, hogy aktívan részt vett a londoni magyar értelmiségi diaszpóra életében. Az archívumban való kutatás során a következő fontos dokumentumcsoportokat találtam meg: MS 2441 Magyar nyelvű újságcikkek, amelyek az emigráns lapokban jelentek meg (Irodalmi Újság, 1960, 1961, Látóhatár 1958) Ebben a tekintetben fontos további feladat Koestlernek a magyar emigráció szervezeteivel való (nem pedig az egyénekkel való levelezés) kapcsolattartása. Tudomásom szerint még nem készült részletes leírás illetve bibliográfia. MS2371 Koestler 1940 és 1954 közötti levelezése, különös tekintettel a következő személyekre: Ignotus Pál, Leo Valiani, Ignotus Pál, Leo Valiani, Németh Andor, Gábor Dénes, Zeisel Éva, Gábor Dénes, Polányi Magda, George Mikes.Tekintettel az idő korlátozott voltára, ezekből a levelekből csupán jegyzetek készültek, de a levelek történelmi vagy emberi kontextusba való helyezése további kutatást fog igényelni. MS 2380-2381 Ez a személyes levelezésnek különösen fontos csoportja, mivel az 1956-57-es levelezést is tartalmazza, külonos tekintettel Koestlernek és barátainak 1956-ra való reakciójára.
8
C. Az elért eredmények értékelése és további kutatási és publikálási feladatok kitűzése Arthur Koestler politikai és irodalmi szerepe elvitathatatlan az európai és magyar kultúrtörténetben, és ennek a szerepnek a dokumentációját számos magyar és nemzetközi -elsősorban angol, német és francia -- életrajzban és tanulmányban nyomon követhetjük. Sok jel azonban arra utal, hogy Koestler fiatalkori írásai még nem kapták meg a kellő figyelmet, sőt, nagy részük még kéziratos formában rejtőzködik a világ archívumaiban.Ha hihetünk a fent említett svájci Europa Verlagnak, valószínűleg fontos dokumentumokat fogunk találni különböző moszkvai archívumokban, de azt biztosan tudjuk, hogy az edinburgh-i archívumban legalább három monográfiára elegendő Koestler-szöveg található. Szintén fontos eredmény volt a Koestler családtagjai által írt naplók azonosítása. A fenti szövegek publikálása természetesen függ a szerzői jogokkal kapcsolatos eljárások eredményétől, illetve a publikálás engedélyezésétől. A következő nagyobb léptékű kutatási feladat azokak a leveleknek a feldolgozása és cikk tanulmány formában való közlése, amelyek hozzássegítenek Koestler emigrációs kapcsolatainak feltérképezéséhez. A jelenlegi kutatás lehetővé tette a levelezések azonosítását, így a következő lépés az ezeken alapuló tanulmányok megírása és a megfelelő folyóiratokban való elhelyezése.
Ezúton szeretnék köszönetet mondani a kuratóriumnak a kutatás lehetővé tevéséért, valamint az Edinburgh-i Egyetemnek a kutatáshoz nyújtott segítéségéért.
Edinburgh, 2014. november 10.
Dr Varga Zsuzsanna
9
