Beszámoló a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről október 25

Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette:

Dr. Erdei Sándor kollegiális orvosvezető főorvos

Beszámoló a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről

2013. október 25.

Tisztelt Képviselő-testület! A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 4. pontja a települési önkormányzatok számára az egészségügyi alapellátást, mint a helyben biztosítandó közfeladatot írja elő, amelybe az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 152. § (1) bekezdés a) pontja alapján a (felnőtt) háziorvosi ellátás is beletartozik. A kazincbarcikai felnőtt háziorvosi körzetek munkájáról, a 2009.09.01.-től 2011.09.01.ig terjedő időszakról 2011. december 16-án készült beszámoló, melyet a Képviselőtestület a 314/2011. (XII. 16.) sz. Ökt. határozat számú határozatával fogadott el. Jelen beszámoló a 2011.09.01-2013.09.01. közötti időszakot foglalja magába, valamint bizonyos adatok tekintetében visszatekintő összehasonlítások is készültek. A háziorvosi ellátás legfontosabb célja az, hogy személyes és folyamatos orvosi ellátást nyújtson az egészségi állapot megőrzésére, a betegségek megelőzése és gyógyítása érdekében. A kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat személyi és tárgyi feltételei Kazincbarcika városban 13 felnőtt háziorvosi praxis került kialakításra, melyből mindegyik vállalkozás formájában működik. Körzet

Háziorvos neve

I.

Dr. Bajnóczy Ildikó

II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.

Dr. Szabó Anna Dr. Lencar Márta Dr. Dohányos Klára Dr. Perjési Zsolt Dr. Tímár József Dr. Rácz Zsigmond Dr. Lőrincz Csaba Dr. Szuhai Zoltán Dr. Varga Valéria Dr. Erdei Sándor

XII.

Dr. Halász József

XIII.

Dr. Tóth Erzsébet

Háziorvos szakképzettsége Belgyógyász szakorvos OALI-val szerződött háziorvosi feladatok ellátására Háziorvos, foglalkozás egészségügy Háziorvos, foglalkozás egészségügy Háziorvos, belgyógyász szakorvos Háziorvos Háziorvos Háziorvos Háziorvos Belgyógyász, háziorvos, sportorvostan Háziorvos Háziorvos Háziorvos, fertőző betegségek szakorvos, homeopátiás szakorvos Háziorvos, foglalkozás egészségügy

A város minden praxisa rendelkezik a minimum feltételekben előírtakkal, és minden háziorvos tagja a Magyar Orvosi Kamarának. Egy praxis akkor működik jól, ha az orvos és az ápolónő jól együtt tud dolgozni. A város 6 körzetében /I.-III.-IV.-V.-VIII.-XIII. sz. praxisban/ 1 fő körzeti ápolónő (szakképzett OKJ-s ápoló) dolgozik körzetenként, a másik 7 körzetben 2 fő körzeti közösségi ápoló és OKJ-s ápoló segíti a háziorvosok munkáját. Valamennyien rendelkeznek országos nyilvántartással illetve valamennyien tagjai a szakdolgozói kamarának. A nővérek számának körzetenkénti különbözősége abból adódik, hogy a praxis háziorvosa hány ápolót tud a praxis havi finanszírozásából „eltartani”, azaz korrekt elfogadható fizetést juttatni számára.

Körzetszám I.sz. II.sz. III.sz. IV.sz. V.sz. VI.sz. VII.sz. VIII.sz. IX.sz. X.sz. XI.sz. XII.sz. XIII.sz.

Orvos neve Dr. Bajnóczy Ildikó

Ápoló neve képesítése Balajti Auguszta (körzeti ápoló) Harsányi Lászlóné (körzeti közösségi ápoló) Dr. Szabó Anna Horváth Éva (OKJ ápoló) Dr. Lencar Márta Bényei Lászlóné (körzeti közösségi ápoló) Tóth Bernadett (diplomás ápoló) Dr. Dohányos Klára Bene Emese (körzeti közösségi ápoló) Dr. Perjési Zsolt Tamás Józsefné (OKJ ápoló) Szabó Zsuzsanna (körzeti közösségi ápoló) Dr. Tímár József Potonyecné Stefán Tímea (körzeti közösségi ápoló) Köntös Istvánné (körzeti közösségi ápoló) Dr. Rácz Zsigmond Tömöri Jánosné (OKJ ápoló) Dr. Lőrincz Csaba Bereczki Andrea (körzeti közösségi ápoló) Kiss Zita (körzeti közösségi ápoló) Dr. Szuhai Zoltán Bene Emese (körzeti közösségi ápoló) Végh Istvánné (körzeti ápoló) Dr. Varga Valéria Hevesi Mária (körzeti ápoló) Mészáros Györgyné (körzeti közösségi ápoló) Dr. Erdei Sándor Begaláné Bak Éva (körzeti ápoló) Kissné Virág Mária (körzeti közösségi ápoló) Dr. Halász József Balla Erika (körzeti közösségi ápoló) Dr. Tóth Erzsébet Nyilasné K. Ildikó (OKJ ápoló) A Kazincbarcikai Város 13 körzetében dolgozó ápolók megoszlása

A Kazincbarcikán működő 13 felnőtt háziorvosi körzet valamennyi háziorvosi illetve asszisztens, házi betegápolói állása betöltött. Az itt dolgozók valamennyien zökkenőmentesen, tudásuk legjavát adva, lelkiismeretesen, empatikusan végezték az utóbbi két évben jelentős mértékben megnövekedett feladatokkal járó munkájukat. A megnövekedett feladatok, terhek főleg abból az ismert tényből fakadtak, hogy: a.) a Városi Kórház (DEOEC Kazincbarcikai Kórháza, jelenleg: Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.) jelentős mértékben csökkent kapacitással, orvos létszámmal funkcionált. b.) az érdemi betegellátáshoz szükséges osztályok, mint a gyermekosztály, intenzív belgyógyászati osztály, sebészet baleseti részlege, fül-orr-gége osztály szűntek meg. Az sem mellékes tény, hogy a szülészet-nőgyógyászat osztály is amely – 2013-ban is elnyerte „Az Év szülészete” kitüntető címet - jelentősen csökkentett ágyszámmal funkcionál. Reméljük, hogy az osztály bezárásának veszélye nem áll fenn. c.) a komolyabbnak tűnő traumatológiai eseteket már a helyi sebészet szakrendelés nem láthatta el, a betegeket a miskolci Megyei Vezető Kórház (Csillagpont Kórház”) baleseti sebészeti ambulanciájára kellett, illetve kell irányítanunk. A betegek elmondása szerint gyakran már a fenti kórház folyosóin is alig férnek el a kezelésre szorulók!

d.) fülészeti osztály hiányában akut fül-orr-gégészeti, szakorvosi ellátást igénylő eseteket a délutáni-esti-éjszakai órákban csak a Megyei Vezető Kórházban tudják ellátni. Súlyosabb esetben mentő viszi be a beteget, enyhébb esetben a betegnek, vagy hozzátartozójának kell megoldani a bejutást Miskolcra. Kazincbarcika város néhány „népmozgalmi mutatója” Kazincbarcika városban lakó állampolgárok száma 0-100 éves korig a 2000. évi adatok alapján 34 036 fő létszámához képest közel 5000 fővel csökkent a népesség száma. A 2012. december 31-ei állapot szerint 29 227 fő. (Az adatok változását lásd az I. számú mellékletben.)

A lakónépesség alakulása 2000 és 2012 között (fő/év)

A felnőtteket ellátó háziorvosoknak 2000-ben még 28 645 fő (14 év feletti) beteget kellett ellátni, azaz gondoskodni egészségügyi ellátásukról, 2012-ben már csak 25 731 fő, 2013ban pedig már csak 23 756 beteg egészségi állapotát kellett felügyelni. Megállapíthatjuk, hogy a város lakóinak száma az elmúlt években fokozatosan csökkent (4809 fővel a 2000. évi adatokhoz képest).

A lakónépesség kor szerinti megoszlásának alakulása 2000 és 2012 között (fő/év)

A kor szerinti megoszlás elemzése alapján a 0-14 éves korcsoportba tartózók létszáma csökkent jelentősen. Ennek alapvető oka, hogy városunkban csökkent a születések száma. A 15-35 év közötti korcsoport csökken, a 36-60 év közöttiek száma viszont növekvő tendenciát mutat. Ez utóbbi az úgynevezett veszélyeztetett korcsoport, ugyanis a gyógykezelésre, gondozásra, kórházi kezelésre szorulók jelentős száma, közülük kerül ki. A 60 éven felüliek száma is nőtt az előző évi adatokhoz viszonyítva. Sokak által ismert tény, hogy a 70-es években Kazincbarcika a ”fiatalok városa” volt, ma viszont a „korosodók városává” lett. Azok a számbeli változások, melyek fentebb említésre kerültek, nem kazincbarcikai, hanem országos tapasztalatokon nyugvó tények. Ezért nagyon fontos lenne, hogy minél több gyermek szülessen úgy Kazincbarcikán, mint országosan, hiszen Magyarország lakóinak száma az utóbbi években jelentős csökkenést mutat. (Az adatok változását lásd a II. számú mellékletben.)

A körzetekben végzett szakmai munka A háziorvosok munkájában jelentős feladatot jelent a „korosodók” csoportjának, különböző betegségben szenvedő betegek kezelése, gondozása, amely nem kampányszerű, hanem folyamatos feladatok halmazát jelenti. (Az adatok változását lásd a IV. számú mellékletben.) A 2011-es adatokat figyelembe véve: I. helyen II. helyen III. helyen IV. helyen

a szív és érrendszeri betegségek miatt gondozottak állnak; a mozgásszervi betegségben szenvedők; az emésztőszervi betegségben szenvedők állnak, és a létszámukat figyelembe véve a légzőszervi betegségek miatt gondozottak.

2013. szeptember 1-jei adatszolgáltatás alapján legtöbben (7244 fő) szív és érrendszeri betegség miatt szorulnak rendszeres orvosi kezelésre, gondozásra. II. helyen 4298 fő

mozgásszervi betegségek miatt gondozott betegek, a III.-IV. helyen gondozott betegek sorrendje - a 2011-es adatokhoz viszonyítva - felcserélődött. A légzőszervi megbetegedésben szenvedők száma nőtt (2176 fő), az emésztőszervi betegek száma (1907 fő) csökkent.

A gondozások betegségcsoportok szerinti megoszlása (jelmagyarázat: az óramutató járásával megegyezően 12 órától jobbra)

A legnagyobb betegségcsoport: a szív és érrendszeri betegségek okai között első helyen a helytelen táplálkozást, és az egészségtelen mozgásszegény életmódot említhetjük, mint ahogy ezt állapították meg az Európai Szívgyógyász Társaság legutóbbi müncheni Kongresszusán. Tény, hogy a rendelőinkben naponta betérő betegeinknek közel 20 %-a a túlsúlyos csoportba tartozik. Háziorvosi kollégáim, és jómagam is hetente több tíz betegnek megmérjük a biometriás indexét (BMI), és sajnos szomorúan állapítjuk meg, hogy egyre több fiatal /!/ betegnek 25 feletti a BMI-je (18.5- 24,99 között beszélünk normális testsúlyról.) - vagyis túlsúlyosak. Az okokat keresve a következőket találjuk: - helytelen táplálkozás; - egészségtelen életmód; - mozgásszegény életmód stb. Ilyen, fentebb vázolt esetekben „vetjük be” a primer prevenció (elsődleges megelőzés) eszközeit: a helyes táplálkozás, egészséges életmód, a mozgás, a sport szerepét kiemelve,

a betegségek megelőzése céljából! De a mi munkánkban legalább ilyen fontos secunder prevenció: a rejtett betegség feltárása, amely nem, vagy alig okoz panaszokat. Ezt a célt szolgálta a város 13 körzetében, évente több alkalommal is végzett vércukor, koleszterin, PSA (prosztataszűrés), mikroalbuminuria szűrések, melyeket bárki, bármilyen életkorban igénybe vehet. (A mikroalbuminuria szűrés célja a vese megbetegedésének kiszűrése.) Kollégáim és saját tapasztalataim alapján nyugodtan kijelenthetem: a kazincbarcikai emberek élnek is ezzel a lehetőséggel. Egy európai uniós statisztikai felmérés alapján megállapították, hogy a magyar lakosság egészségi állapota igen kedvezőtlen a nemzetközi összehasonlításban,- jelentősen elmaradt az ország gazdasági fejlettsége alapján a várttól. Statisztikai számítások azt is kimutatták, hogy 2008-ban Magyarországon született gyermekek,- ha a jelenlegi helyzet nem változik – életük 21, ill. 25 %-át betegen fogják leélni. A hajdan kialakuló betegségek jelentős részéért életmódbeli tényezők, és pszihoszociális tényezők tehetők majd felelőssé. A fentiek ismeretében a Magyar Orvosi Kamara 2012-ben hozott egy törvényerejű rendeletet, melynek értelmében minden magyarországi körzetben szeretnék bevezetni az ISO-minősítést. Mi, kazincbarcikai orvosok értesültünk a fenti tervezetről, de a jelen helyzetet (itt elsősorban a kazincbarcikai adottságokra gondolunk) figyelembe véve akkor látjuk kivitelezhetőnek az elképzeléseket, ha: 1. újra lesz egy jól működő Kórházunk; 2. ebből adódóan csökkennek a nyakunkba zúduló feladatok; 3. kevesebb lesz az adminisztráció; 4. kisebb lesz a betegforgalmunk, és 5. magasabb lesz a finanszírozás, amit az OEP juttat a megnövekedett feladataink ellátásáért.

Megoldásra váró problémáink, gondjaink és örömeink à

à

Az alulfinanszírozott és folyamatosan romló rendszerben egyre nehezebb lesz a kompetencia listán leírt feladatokat az elvárásoknak megfelelően végrehajtani; tartós és folyamatos kórházi osztályos és visszatérő szakrendelői orvoshiányból adódóan egyre jobban szaporodnak a feladataink;

A 2011. évi beszámolóban még „érdekességként” említettük meg, hogy a felettes hatóságunk, az OEP a munkánkat egy ún. indikátor alapú értékelési rendszer segítségével próbálja minősíteni, értékelni. Az indikátorok, melyek alapján minősítenek bennünket, a következők: - influenza elleni védőoltás 65 év felett, - mammográfiai vizsgálatra küldés, irányítás (számokban), - magas vérnyomás gondozása három korcsoportban, - vérzsírok vizsgálata, - koszorúérbetegek, infarktuson átesettek gondozása, - diabetes gondozás,

-

à

à

à

à

à

à

beutalási gyakorlat (kapuőri feladat ellátása), antibiotikumos kezelés gyakorisága (lehetőleg minél kevesebbet írjunk és minél olcsóbbat).

Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy a fenti tételek elemzéséből nem lehet messzemenő következetéseket levonni azzal kapcsolatosan, hogy milyen szinten végzi szakmai feladatait és milyen szinten nyújt segítséget az orvos a betegnek - mint ember és mint gyógyító, ha csak ezen paraméterek alapján értékelik munkáját. Egyre több problémát okoz a gondozások miatti beteglátogatások során, hogy több beteg kiköltözik külterületre. Sok esetben szinte „járatlan” utakon tudunk hol autóval, hol csak gyalog eljutni a betegekhez. Nem mindig találjuk meg könnyen a dűlőket, völgyeket mivel semmilyen tábla nem jelzi, térkép pedig nem készült. Vannak kollégák, akiknek a kóbor kutyákkal is több ízben meg kell küzdeniük. Amennyiben esetleg mentőt kell hívni, számukra is gond a beteghez való el-/fel-/lejutás. Nagy öröm, hogy a háziorvosi rendelők az évek folyamán felújításra kerültek, a legtöbb rendelőben kicserélték a nyílászárókat is – kivéve az Egressy úti és a Gépész úti háziorvosi rendelőket. Sok esetben gondot okoz a parkolás – a Gépész úti rendelő kivételével - a háziorvosi rendelők körül. Tisztelettel arra kérjük a Képviselőtestületet, hogy parkolási lehetőségként biztosítson kijelölt parkolókat a háziorvosi szolgálatok számára. A Május 1. út 2. szám alatti rendelők esetében csak mozgáskorlátozottaknak kialakított, kijelölt parkoló van. Öröm továbbá, hogy 2012. június 01.- és 2013. május 31. között az OEP jóvoltából eszközbeszerzési támogatást kapott minden háziorvos, aki azt igényelte. Így 13 kazincbarcikai háziorvos - élve a lehetőséggel - komoly orvosi és számítástechnikai eszközökkel bővítette meglévő műszerparkját. A primer prevenció fontos eszközének tartjuk az egészségnevelést. Valamennyi kolléga egyetért abban, hogy helyes lenne, ha ismét iskolai tantárgy lenne az „Egészségtan”, melyet az idősebb korosztályhoz tartozó orvosok az általános iskola felsőbb tagozatában tanulhattak. Annál is inkább fontosnak érezzük az előbbiekben megfogalmazott igényt, mert tapasztalataink szerint sajnos jelentős mértékben csökkent az emberek egészségtudatos magatartása, romlott az egészségről alkotott véleménye, az egészségnek, mint értéknek a fontossága. Nem kis szerepet játszanak ezek kialakulásában a különböző média csatornák, ahol egészen mások az értékítéletek. Korosodó doktorok, a szakma iránt érdektelen, vagy külföldre távozó fiatal orvosok, betöltetlen praxisok jellemzik ma Magyarország házi-orvoslását. Az OEP szerint napjainkban 132 háziorvosi állás tartósan betöltetlen. A legtöbb üres praxis éppen megyénkben található. Több mint 1500 háziorvos nyugdíjkorhatáron túl dolgozik. A dolgozó háziorvosok átlagéletkora 54 év. Amíg a 2013. évi ombudsmani jelentésből az tűnik ki, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat hosszú évek óta nem a ráfordítások, és a működéshez szükséges összegek figyelembevételével

finanszírozza az OEP, addig nem lesz vonzó a háziorvosi pálya. Városunkban szerencsénkre mind a 13 háziorvosi praxis betöltött, és úgy tűnik, stabil, lelkiismeretes, szakmájában jártas háziorvosok végzik évek óta gyógyító munkájukat,- jó körülmények között. Mindezekben nem kis szerepe van a Városi Önkormányzatnak, a vezető és beosztott munkatársak segítő támogatásának, melyet hosszú évek óta nap, mint nap megtapasztalunk. Eredményes együttműködésünknek legfőbb oka: mindkét „csapat” egyet akar: városunk egészséges lakói őrizzék meg egészségüket, a betegek pedig mielőbb gyógyuljanak meg. Közösen hisszük és valljuk: legfőbb érték az egészség! Kazincbarcika, 2013.október 25. Dr. Erdei Sándor kollegiális orvosvezető

I. számú melléklet

Népességszám (év) Fő

2000 34036

2005 32160

2009 30406

2011 29757

Népességcsökkenés Fő

2000‐2005 1876

2000‐2009 3630

2000‐2011 4279

2000‐2012 4809

Kor szerinti megoszlás 2000 2005 2009 2011 2012

0‐14 év 5807 4669 4053 3969 3873

15‐35 év 11054 10389 9495 8697 8212

36‐60 év 12206 11496 10987 10945 10907

60 év felett 5385 5911 6298 6560 6612

2000 férfi nő

0‐14 év 2979 2828 5807

15‐35 év 5601 5453 11054

36‐60 év 5831 6375 12206

60 év felett 2236 3149 5385

2005 férfi nő

0‐14 év 2445 2224 4669

15‐35 év 5314 5075 10389

36‐60 év 5478 6018 11496

60 év felett 2342 3569 5911

2009 férfi nő

0‐14 év 2111 1942 4053

15‐35 év 4849 4646 9495

36‐60 év 5269 5718 10987

60 év felett 2456 3842 6298

2011 férfi nő

0‐14 év 2082 1887 3969

15‐35 év 4412 4285 8697

36‐60 év 5272 5673 10945

60 év felett 2561 3999 6560

2012 férfi nő

0‐14 év 2022 1851 3873

15‐35 év 4225 3987 8212

36‐60 év 5263 5644 10907

60 év felett 2586 4026 6612

2012 29227

II. számú melléklet

férfi

2000 2005 2009 2011 2012

nő

0‐14 év

3499

5807

1428

2071

2979

2828

4201

4669

1599

2602

2445

2224

4550

4053

1697

2853

2111

1942

4641

3969

1708

2933

2082

1887

4682

3873

1727

2955

2022

1851

60,25 89,98 112,26 116,93 120,89

65 év felettiek

férfi

65 év felettiek

Öregedési index

2000 2005 2009 2011 2012

nő

0‐14 év

III. számú melléklet

!

2009‐2011

III/a. táblázat

A háziorvos neve

Kártyaszám

Dr. Bajnóczy Ildikó Dr. Szabó Anna Dr. Lencár Márta Dr. Dohányos Klára Dr. Perjési Zsolt Dr. Tímár József Dr. Rácz Zsigmond Dr. Lőrincz Csaba Dr. Szuhai Zoltán Dr. Varga Valéria Dr. Erdei Sándor Dr. Halász József Dr. Tóth Erzsébet Összesen:

1849 2228 1952 2201 1882 2147 2153 718 2591 2020 2072 2088 1042 24943

2011‐2013

III/B. táblázat

A háziorvos neve

Kártyaszám


1631 2137 1864 1989 1843 2262 2164 nőtt 2636 2013 2064 2066 1087 23756

Ellátott betegek száma 2009.09.01‐ Napi forgalmi átlag 2011.09.01.

31476 28000 22800 33969 23926 30946 38497 2666 34290 29518 35991 26128 14400 352607

65 62 50 72 47 60 75 15 80 61 75 70 45 777

Ellátott betegek száma 2011.09.01‐ Napi forgalmi átlag 2013.09.01.

25964 29506 21983 32487 23685 31984 38383 13608 35780 29991 35111 26524 1117 346123

51 72 44 80 60 66 76 38 85 42 83 70 50 817

Beteglátogatás lakáson 2009.09.01‐2011.09.01.

Kórházba utaltak száma

Szakrendelésre küldött betegek száma

Gondozás miatti beteglátogatás

156 298 222 347 232 113 190 8 250 243 628 425 690 3802

56 66 60 50 462 123 210 18 163 159 470 136 13 1986

1858 728 3907 895 3302 7617 1681 535 1047 6205 4125 1107 2063 35070

560 704 600 1387 600 1059 5380 18 1740 1060 672 857 2173 16810

Beteglátogatás lakáson 2011.09.01‐2013.09.01.

Kórházba utaltak száma

Szakrendelésre küldött betegek száma

Gondozás miatti beteglátogatás

549 511 350 2500 423 299 4981 78 720 970 1413 822 1192 14808

41 380 454 210 451 113 178 79 54 110 753 0 98 2921

2747 6632 2188 6800 2619 8225 5490 4211 1527 1318 8391 3667 1997 55812

102 460 187 2400 0 188 3840 357 960 860 687 730 1464 12235

IV. számú melléklet 2009‐2011

III/a. táblázat

A háziorvos neve

Mozgásszervi megbetegedés

Emésztőszervi megbetegedés

Légzőszervi megbetegedés

Daganatos megbetegedés

Diabetes miatti gondozás

Organikus idegrendszeri

Pszichiátriai kezelés

Osteoporozis

Várandós kismamák

Influenza elleni védőoltás

Egyéb védőoltás

Szív és érrendszeri megbetegedés


87 236 266 729 322 590 379 86 627 115 320 595 34 4386

52 122 143 266 122 163 153 9 222 68 125 560 19 2024

59 120 115 284 101 127 124 42 208 162 82 257 12 1693

59 74 67 113 88 66 50 21 87 58 25 106 18 832

130 193 198 235 137 255 173 37 143 210 175 209 33 2128

15 73 118 246 83 62 30 13 54 72 81 240 6 1093

5 54 74 295 54 18 54 49 197 27 62 38 11 938

40 42 46 168 42 41 40 20 50 38 45 127 10 709

14 10 1 20 36 57 48 2 26 35 20 60 17 346

480 743 450 295 634 250 355 4 380 250 610 420 281 5152

25 30 40 1205 40 14 60 2 20 5 38 20 30 1529

593 758 221 1418 506 807 685 345 928 923 1440 1831 201 10656

2011‐2013

III/a. táblázat

A háziorvos neve








Osteoporozis



Egyéb védőoltás



82 550 524 795 231 170 362 84 450 120 680 201 49 4298

49 89 215 120 118 154 154 203 320 52 331 75 27 1907

60 275 240 299 95 86 123 64 540 44 250 81 19 2176

60 91 134 95 49 67 63 31 115 55 94 39 24 917

131 280 255 244 117 174 192 72 240 101 222 79 41 2148

40 109 233 122 25 71 34 341 310 35 162 41 13 1536

38 35 159 104 53 52 47 101 260 32 39 66 14 1000

94 120 207 154 42 52 50 22 320 65 164 0 22 1312

13 148 46 80 0 32 60 17 28 27 106 1 12 570

300 540 300 870 300 500 500 52 740 180 600 150 283 5315

13 23 26 28 31 19 29 5 39 20 30 20 9 292

390 1327 374 413 216 950 482 381 508 760 1154 82 207 7244








Osteoporezis



Egyéb védőoltás


2009‐2011 2011‐2013

4386 4298

2024 1907

1693 2176

832 917

2118 2148

1093 1501

938 1000

709 1312

346 570

5152 5315

1529 292

10656 7244

változás % változás ‐

97,99 ‐88

94,22 ‐117

128,53 483

110,22 85

101,42 30

137,33 408

106,61 62

185,05 603

164,74 224

103,16 163

19,10 ‐1237

67,98 ‐3412

Magyarázatok és konklúziók a mellékletekhez I.számú melléklethez Hazánk népessége érzékelhetően öregszik. Az öregedési index ismerete, értékelése segíti Magyarország egyes területeinek ellátás-szervezését, így ezen belül az egészségügyi ellátás szervezését is! Ezért is fontos az index ismerete! Napjainkban a magyarországi öregedési index rohamosan romló tendenciáját észleljük. Ennek a ténynek okai között találjuk az elmúlt néhány évtized alatt észlelt tényezőt: az újszülöttek számának növelése, a gyermekvállalásra való ösztönzés megoldatlan probléma, melynek szerteágazó okai vannak, de azok tagolása nem a beszámoló feladata. / De: azért van egy jó hírünk is – mielőtt még dramatizáljuk az öregedési index mutatóit városunkban. Az „Anyatejes Táplálás Világnapján” 2013. október 04-én Kazincbarcikán, a születésfára 195, 2012-ben, városunkban született kisgyermek neve került fel!/ II.számú melléklethez Az öregedési index egy statisztikai mutatószám százalékban kifejezve. Azt mutatja, hogy mennyi az idős /65 év feletti/ népesség aránya a fiatal /14 év alatti/ népességhez képest. Másként: 100 fő 14 év alatti lakosra jutó 65 év feletti lakosok száma. Magyarország öregedési indexe 1990-ben 64,5 % volt, 2009-re már 109,9 %-ra nőtt. Városunk, Kazincbarcika öregedési indexe 2000-ben 60,25 % volt, 2012-re közel duplájára emelkedett: 120,89 %-ra. III.számú melléklethez A hívások miatti látogatások, és a gondozott betegek látogatásának számát sokféle tényező befolyásolja, így: à a körzetben élő betegek életkora, à a heveny betegségeket kísérő tünetek súlyossága, à a beteg mozgásszervi állapota, à a beteg lakásának a rendelőtől való távolsága, illetve - amennyiben panellakásban lakik – az, hogy hányadik emeleten van a lakása, à a gondozott betegek esetében az, hogy melyik betegségcsoportba tartozik a betegség, à a látogatást igénylő beteg erőnléti állapota, à igényli-e egyáltalán a gondozott beteg az orvos látogatását, ha igen, akkor milyen gyakorisággal (van, aki havi rendszerességgel igényli, de van olyan is, aki csak alkalmanként - 2-3 havonta – kéri a látogatást a háziorvostól).

Több körzetben a gondozás miatti orvos látogatások számát összevonták a nővér látogatásokkal, így lett jelentősen magasabb a gondozás miatti látogatások száma a többi körzet adataihoz képest (ebből is kiderül, mennyire fontos szerepet játszik a nővér az alapellátásban). Az utóbbi időben sokat emlegetett „indikátor alapú értékelési rendszer” egyik kulcspontja a háziorvosoktól elvárt, illetve nyújtott „kapuőri feladat” magas szinten történő teljesítése. Ennek lényege a háziorvosokhoz kerülő betegek panaszainak definitív ellátása, lehetőleg minél kevesebb kiegészítő szakrendelői vagy kórházi kivizsgálások igénybevételével. A város háziorvosai igyekeznek ennek eleget tenni, természetesen a szakrendelők és kórházi osztályok orvosai által nyújtott szakvélemények igénybevételével. A 2 év alatt a 13 körzetből átlagosan 224 beteget küldtek a háziorvosok kórházi vizsgálatokra, kezelésre, ami havi bontásban 18 beteget jelent. A szakrendelőket jobban, nagyobb mértékben vették igénybe az orvosok. De azt is tudni kell, hogy a laboratóriumi beutalások is szakrendelői igénybevételnek számítanak, ezért ezeket is hozzáadták a szakrendelői beutalásokhoz. Ezek jelentős mértékben megemelték a szakrendelői beutalások számát. Az sem utolsó szempont, hogy a szakorvosi-szakrendelői vélemények alapján születik döntés arról, hogy a betegnek kórházi kezelésre van szüksége, vagy panaszai otthoni kezeléssel is megszüntethetőek. A vizsgált két évben a 13 körzetben átlagosan 357 beteg lett havonta szakorvosi vizsgálatra küldve. A „kapuőri feladatok” ellátása kapcsán nagyon találóan fogalmazta meg tapasztalatait egy háziorvos kolléga: „a kaput kifelé is őriznünk kell”. Ez röviden annyit jelent, hogy amikor a beteget a kórházból hazabocsátják, az esetek nagy részében nem látják el receptekkel, a szedendő gyógyszerek közül lemaradhatnak azok a gyógyszerek, amelyeket a beteg már előzőleg is szedett és tovább is szednie kell. A betegek sok esetben nincsenek tisztában azzal sem, hogy mi legyen az előzőekben szedett gyógyszerek sorsa. Summázva elmondható, hogy valóban szükség van a „kapuőri feladatok” korrekt ellátására, úgy befelé, mint kifelé! A háziorvosi szakmai legfontosabb feladatai közé tartozik az egyes betegségcsoportokhoz tartozó betegek gondozása, állapotuk folyamatos ellenőrzése, az állapotváltozásnak megfelelő terápia beállítása. IV.számú melléklethez IV./b. táblázat (2011-2013) áttekintésével a következő konklúziók vonhatók le – összevetve a VI./a táblázat (2009-2011) adataival: 2013-ban I. helyen 7244 fővel a szív,- és érrendszeri betegségek állnak, II. helyen a mozgásszervi betegségek miatt kezeltek: 2687 fő. A III.-IV. hely a két évvel ezelőttihez képest felcserélődött. 2013-ban a légzőszervi betegségben szenvedők megelőzték az emésztőszervi betegek számát. A légzőszervi betegek száma a 2011.

évi 1693-ról 2176-ra nőtt, míg az emésztőrendszeri beteglétszám a 2011-es 2024-ről 2013-ban 1907 főre csökkent. Az országos morbiditási adatok is ugyanezt a sorrendet mutatják, és a legutóbbi évek halálozási-haláloki statisztikája is ezt a sorrendet jelzi. A magas-vérnyomás és szövődményei: az agyi érbetegségek és a koszorúserek megbetegedése a leggyakoribb a magyarországi halálozási statisztikában. Szerencsére ezeknek a betegeknek a száma városunkban csökkent, talán a háziorvosok által végzett hatékony primer-secunder prevenciónak és gyógyító tevékenységnek köszönhetően. A légúti betegek számának növekedése többek között abból adódik, hogy a gyermekfiatalkorú, nagy létszámú beteg most került a felnőtt ellátáshoz,- a krónikus hörgőgyulladásban szenvedőknél mostanra hatványozottan kialakult a krónikus obstruktív légúti betegség /COPD/, mely világszerte a 4. leggyakoribb halálok. A mozgásszervi betegek magas számát a reumatológiai betegek, a térd és csípőízületi kopások /artrhosis/, a derék és nyakfájásban szenvedők, és a gerincsérv betegségben szenvedők magas száma adja. A mozgásszervi betegek száma mind a keresőképtelenség, mind a munkaképtelenség okai közül Magyarországon a 2. helyen áll. A háziorvosokhoz forduló betegek 30%-a (így van Kazincbarcikán is) mozgásszervi panaszai miatt keresi fel háziorvosát. Leggyakoribb oka a fogyatékosságnak, és életminőség csökkenésének. A munkaképtelenség leggyakoribb oka a derékfájás. A betegségekre fordított költségek 25 %-át a mozgásszervi betegekre fordított összeg adja! Az osteoporozisban (csontritkulásban) szenvedők a mozgásszervi betegségek egyik, nem jelentéktelen ágát jelentik – városunkban számuk a 2 évvel ezelőttihez képest közel duplájára emelkedett. A legutóbbi felmérés szerint hazánkban több, mint 600.000 nőt és 300.000 férfit érint a csontritkulás. Az 50 éven felüliek csonttörésének leggyakoribb oka az osteoporosis. Évente 13000 combnyaktörést okoz a csontritkulás Magyarországon. Az emésztőrendszeri betegek száma Magyarországon és városunkban is magas. Kialakulásában a helytelen életmód, rossz étkezési szokások, felgyorsult élettempó, egyre gyakrabban jelentkező, életvitellel együtt járó stressz- helyzetek játszanak szerepet. A magyarországi halálozások okaként III. helyen áll. (7%) Az utóbbi években nőtt a psychiátriai betegek száma Magyarországon, - így városunkban is. Oki tényezőként rossz szociális helyzet, munkanélküliség, kilátástalanság, gyakori stressz- helyzetek említhetőek - közülük is leggyakoribb a depressziós tünet együttes. (A fent leírtak összességében magyarázatot adnak a táblázatban szereplő adatokra.)

Határozati javaslat Tárgy: Beszámoló kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről

Kazincbarcika Város Önkormányzatának megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1.

Határidő:

Határidő:

Szitka Péter polgármester felnőtt háziorvosok folyamatos

Szitka Péter polgármester 2013. december 31.

A Képviselő-testület hatályon kívül helyezi a 314/2011. (XII.16.) sz. Ökt. határozatot. Felelős: Határidő:

Szitka Péter polgármester felnőtt háziorvosok folyamatos

A Képviselő-testület biztosítja a háziorvosi szolgálatok részére kialakított parkolókban a parkolási lehetőséget a háziorvosi rendelők körül. Felelős: Határidő:

5.

Szitka Péter polgármester 2013. október 25.

Továbbképzések, szakmai konzultációk szervezésével tovább kell erősíteni a szakmai kapcsolatot a Kazincbarcikai Kórház Nonprofit Kft.-vel. Felelős:

4.

beszámolót

A pénzügyi és pályázati lehetőségek függvényében a jövőben is szükséges javítani a háziorvosi rendelők tárgyi feltételeit, korszerű diagnosztikai eszközök beszerzésével. Ennek lehetőségét kell megvizsgálni a 2014. évi költségvetés készítése kapcsán. Felelős:

3.

a

A Képviselő-testület a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről szóló beszámolót elfogadja, egyúttal köszönetét fejezi ki a felnőtt háziorvosi szolgálatban tevékenykedő orvosoknak, szakalkalmazottaknak a város egészségügyi alapellátásában kifejtett gyógyító munkájáért. Felelős: Határidő:

2.

Képviselő-testülete

Szitka Péter polgármester 2013. október 25.

Beszámoló a kazincbarcikai felnőtt háziorvosi szolgálat tevékenységéről október 25

Recommend Documents