1
BERNÁTH KÁLMÁN Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola
Pedagógiai Programja
2
TARTALOMJEGYZÉK I S K O L Á N K R Ó L ................................................................................................... 5 I . N E V E L É S I P R O G R A M ....................................................................... 9 1.
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK KÖZÖS NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI ..................................... 9
2.
AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ............................ 12 2.1. Pedagógiai alapelveink ............................................................................................................................. 12 2.2. Célok, feladatok ..................................................................................................................................... 12 2.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere ......................................... 13
3.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSPEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................................................................................... 17
4.
ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................... 18
5.
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................................................................................. 20
6.
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ..................................................... 22
7.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ......................... 23 A.) Hon és népismeret ..................................................................................................................................... 24 B.) Hagyományőrző tevékenységek ................................................................................................................ 24 C.) Hitélettel összefüggő ünnepek .................................................................................................................. 24
8.
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK ................................................................... 25
9.
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI ........................................ 29
10. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ...................................................................................................................... 33
3
12. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE ..................................................... 42 13. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .............................................. 44 1.
Az iskola közösségeinek együttműködése ............................................................................................... 44
14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ......................................... 51 15. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI ................................................................................................. 55 1. A tanulók jelentkezését megelőző teendők ................................................................................................ 55 2. A felvételi lehetőségek ............................................................................................................................... 55 3. A felvétel rendje ......................................................................................................................................... 55 4.Átlépés lehetőségei és feltételei ................................................................................................................. 57
II. H E L Y I T A N T E R V ......................................................................................... 58 1. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, .......................................................................... 58 2. GIMNÁZIUM .................................................................................................................... 62 2.1. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ........................................ 63 3. SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA .................................................. 71 4. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .... 73 5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE ......................................... 75 A tanulmányi munka értékelése ..................................................................................................................... 76 A magatartás értékelése ................................................................................................................................ 76 A szorgalom értékelése .................................................................................................................................. 77
A TANULÓK TOVÁBBHALADÁSA ................................................................................. 78 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ÉS FEGYELMEZÉSÉNEK ELVEI ................... 78 6.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI
4
FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI .......................... 81 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ......................................... 82 8. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA .............................................................................................................................. 82 7.
9.
A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .................................................. 83
10. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ................................... 86 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ................... 89 12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK ....................................................................................... 91
5
„Ami igaz, ami tisztességes, Ami igazságos, ami tiszta, Ami szeretetreméltó, ami jószívű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” Filippi 4,8.
ISKOLÁNKRÓL - bevezető -
Vác hosszú évtizedek óta iskolaváros, s mint ilyen, a térségben fontos oktatási és művelődési feladatokat lát el. Jelenleg hét általános és hét középiskola működik városunkban. Ezek közül két intézményben folyik szakképzés. Iskolánk 1955-ben kezdte meg működését, mint kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző iskola. A beiskolázott tanulók száma évről évre növekedett. Vonzáskörzetünkhöz mintegy hetven település tartozik, Pest megye északi része, és a Nyugat-Nógrád térsége. Ez a közelmúltban is kb. ezer tanulót jelentett. Időközben profilváltás is történt, az igényeknek megfelelően szakközépiskolai osztályokat is indítottunk. A tanulócsoportok elhelyezése mindig komoly gondot okozott, mivel a tanítás több épületben folyt. Ezek az ingatlanok egyházi tulajdonúak voltak, s a 2001/2002-es tanévben az egyik épületet visszaigényelte tulajdonosa. Helyzetünk két tanéven keresztül válságos volt. A két iskolaépületen kívül az önkormányzat által bérelt három másik helyszínen tanítottunk. A munka összehangolása komoly erőfeszítéseket igényelt, s hogy eredményeink nem romlottak, az iskolavezetés és a tantestület helytállásának köszönhető. Ezekben a nehéz időkben is megtartottuk mindazokat a képzési formákat, melyekre változatlanul komoly igény mutatkozott. Szakközépiskolai tagozataink a kereskedelem-marketingre, adminisztrációra és a vendéglátás-idegenforgalomra irányulnak. Jelenlegi OKJ-s szakközépiskolai képzéseink: eladó - szakács
üzleti
6
- cukrász - pincér
Szakgimnáziumban: - kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció - vendéglátás- idegenforgalom, - vendéglátás-turisztika témakörében szerezhetnek ismereteket tanulóink. Bevezettük az érettségire épülő OKJ-s képzésformát is: jelenleg - kereskedő és - vendéglátásszervező-vendéglős képzés van. 2016-tól bevezetésre kerül a szakiskolát végzettek középiskolája képzési forma, melyet az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. mellékletében meghatározott kerettantervek adaptálásával kívánunk megvalósítani. A 2016-2017-es tanévtől tervezzük a 4 évfolyamos általános tantervű gimnáziumi képzés elindítását. A 2003/2004-es tanév örömteli változást hozott életünkbe. Új iskolaépületet kaptunk, melyben 26 tanterem, 4 szaktanterem, 5 gyakorlati szaktanterem segíti az oktatást. Az iskola egykori alapító tanárára emlékezve felvettük a Bernáth Kálmán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskola nevet. A megváltozott körülmények még több lehetőséget biztosítottak az előrelépéshez. Tanórákon és szakköri foglalkozásokon fejlesztjük tanulóink idegen nyelv tudását. Angolból és németből többen tettek középfokú nyelvvizsgát. A 2005/2006-os tanévtől elindítottuk a nyelvi előkészítő évfolyamot is, melynek első osztálya a 2009/2010-es tanévben tett érettségi vizsgát. A kétszintű érettségi bevezetésével tanulóink egyre gyakrabban élnek az előrehozott érettségi adta lehetőségekkel, és az utolsó évfolyamra érkezve már csak 1-2 tárgyból kell tudásukról tanúbizonyságot tenni. Az informatika és számítástechnikai ismeretek oktatását kiemelten kezeljük. A diákok tanítási időn kívül is igénybe vehetik a géptermeket. A tanórai képzést erősítik szakköreink. Fontosnak tartjuk a mindennapi testedzést, a sportkörökre nem csak a versenyzők látogathatnak el. Gazdagok iskolánk hagyományai is. Rendszeres ünnepségeinket, megemlékezéseket, versenyeket a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat szervezi.
7
Folyamatos megújulási szándékunkat jelzi, hogy prioritást élvez a minőségfejlesztés. A Comenius 2000 Minőségbiztosítási programhoz kapcsolódva kiépítettük minőségfejlesztési programunkat, mely meghatározza nevelő-oktató munkánk folyamatát. Ennek a folyamatnak a következő állomása az intézményi önértékelés bevezetése. Nyomon követjük az Európai Unióhoz csatlakozás oktatási követelményeit. Ezt tükrözi a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott Küldetésnyilatkozat: „Az eltérő adottságú, képességű, beállítottságú tanulóknak biztosítani kívánjuk az általános és szakmai műveltség megszerzését. Képzésünk célja, hogy megalapozzuk tanulóink pályaválasztását, felkészítsük őket az egész életen át tartó tanulásra.” A nálunk végzettekre komoly igény mutatkozott, s képzési rendszerünk folyamatos megújulásával kívánunk megfelelni az uniós munkaerőpiac elvárásainak. Hogy eredményeinket megőrizzük, és hogy továbbléphessünk, a kellő anyagi fedezet hiánya eddig is komoly erőfeszítésekre kényszerített bennünket. Gondjaink a szépen megépített iskolaépülettel sem szűntek meg. Feltétlen fejlesztést igényelne a nyelvi labor, melynek kialakítására lehetőséget kaptunk. Az iskola tornaterem és közös ünnepélyre alkalmas helyiség nélkül épült. Sportversenyeinkre, ünnepi rendezvényeinkre sportcsarnokot, színháztermet kell bérelnünk. Reményeink szerint - a sportolásra és ünnepségeink méltó megünneplésére is alkalmas - „Kakas épületének” átalakítása megoldja a fent nevezett problémánkat. Mint minden intézmény, így iskolánk is rendelkezik speciális arculattal, több évtized alatt kialakított belső képzési, nevelési és oktatási hagyományokkal, folyamatosan kialakult renddel, szokásokkal, amit a házirendben, az SZMSZben és más dokumentumokban rögzítettünk. Az iskola munkáját alapvetően a kibocsátás után a felhasználó, a foglalkoztató, a felsőoktatási intézmény, a szülő és a társadalmi közvélemény ítéli meg. A képzési szakaszban pedig maga a tanuló minősíti az intézmény munkáját eredményeivel, véleményalkotásával, elfogadásával vagy ellenállásával.
8
Iskolánk belső fegyelme jó, megítélésünk szerint lényegesen jobb, mint a nagyvárosi vagy budapesti iskoláké. A középfokú oktatás legkényesebb része a szakközépiskola. Ebben a típusban az általános iskolából hozott tudásanyag igen alacsony szintű. A legtöbb értelmiségi szülő gyermeke gimnáziumban tanul, de növekedett a szakgimnáziumban is az arányuk. A szakközépiskolában többnyire szakmunkásvégzettséggel rendelkeznek a tanulók szülei, vagy még azzal sem. Tanulóink olvasási-, számolási és íráskészsége egyre romló tendenciát mutat, ami az országos kompetenciamérés eredményeiből nem derül ki, hiszen tanulóink így is jóval a szakközépiskolai országos átlag felett vannak a szövegértés és a matematikai kompetencia területén. Tapasztalat, illetve kérdőíves felmérés(ek) alapján a beiskolázott tanulók nagy része igen kevés időt fordít az otthoni folyamatos tanulásra, általában csak a beszámolók, illetve dolgozatírás előtt készülnek. Inkább a gyakorlati oktatást kedvelik, mert akkor nem kell másnapra készülni, bár egy részük a munkát is kényszernek tartja. Szakmaválasztásukat részben a családi hagyomány, másrészt a szülői javaslat motiválta. Egy részük érdekesnek ítélte meg a kereskedelmi és vendéglátóipari munkát, azért jelentkezett iskolánkba. A kereskedelem területén gyakorló fiatalok létszámának fele szakmaválasztáskor kedvezőbbnek látta az „eladói munka” megbecsültségét, bár tudták, hogy az anyagi dotálás viszonylag alacsony. A szülők egy része (kb. 1/3-a) rendszeresen érdeklődik gyermeke iskolai munkája iránt, (főként a szakgimnáziumi osztályokban) de egy részük (kb. 10%) a képzési idő alatt fel sem keresi az iskolát, vagy csak az osztályfőnök írásbeli kérésére jelentkezik. Általában ezeknek a szülőknek a gyermekeivel van a legtöbb probléma. A 2012-es tanévtől iskolánk fenntartója és működtetője a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség lett, és intézményünk neve Bernáth Kálmán Református Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolára változott. A változás mellett kötelességünknek érezzük iskolánk hagyományainak megőrzését, eddigi eredményeinek büszke vállalását, és a szakmában kivívott rangjának megtartását és emelését.
9
Az új törvényi változások tették indokolttá az iskola nevének, és egyben képzési profiljának átalakítását. Az iskola új neve: Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola
I.
NEVELÉSIPROGRAM
1. A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEINEK
KÖZÖS NEVELÉSI
CÉLKITŰZÉSEI
A Magyarországi Református Egyház – Jézus Krisztus missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázados gyakorlat folytatásaként, a Magyarország Alkotmánya és a Magyarországi Református Egyház Alkotmánya, továbbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatályos törvények és egyéb jogszabályok alapján, – köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és a rájuk vonatkozó egyházi szabályozás nem lehet ellentétes azokkal a jogszabályokkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarországi köznevelési intézményre vonatkoznak, ha azok nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskor tett szülői és gyülekezeti fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a református köznevelési intézmény, amely a gyereket Krisztusban testvérnek fogadja el. Jézus Krisztus missziói parancsa: „… tegyetek tanítványokká minden népet…”(Mt 28,19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak, az iskolának is. A református iskola jó lehetőség arra, hogy segítse a szülőket és a gyülekezetet abban, hogy valóra válthassák a gyermek keresztelésekor tett ígéretüket, amely szerint „úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ha majd felnő, a konfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szentháromság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt”.
10
Egy református iskola keresztyén közösség. Olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal keresztyénné, krisztusi emberré kívánják nevelni a tanítványaikat. A Magyarországi Református Egyház a református vallású gyermekekből öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat kíván nevelni oktatási-nevelési intézményeiben. • Reformátusokat, tehát olyan keresztyéneket, akik életének zsinórmértéke a Szentírás, elfogadják ősi hitvallásaikat, a Heidelbergi kátét és a II. Helvét hitvallást; s akik tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szent Lélek alkalmassá teszi őket feladataik elvégzésére. • Olyan magyar reformátusokat, akik a magyar kultúrát — elsősorban rendkívül gazdag anyanyelvünket és népi kultúránkat — megbecsülik, azt tisztán megőrizni, gazdagítani és továbbadni kívánják; ismerik és szeretik hazájukat, az itt élők és a határainkon kívülre szorult magyarok múltját, jelenét, értékeit, szívesen vallják magukat magyarnak, s családjukért, egyházukért, hazájukért áldozatokra készek. • Öntudatos, hitvalló magyar reformátusokat, akik tudják, hogy kiben és miért hisznek; képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni; törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására, jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére, a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek megszerzésére, testi-lelki-szellemi harmóniában történő életvitelre, embertársaik segítségére, a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére, felelős helytállásra. A Magyarországi Református Egyház oktatási-nevelési intézményeiben nem református vallású diákjait öntudatos magyar keresztényekké kívánja nevelni. Lehetővé teszi számukra saját vallásuk gyakorlását, felekezetük hitvallásainak megismerését, ugyanakkor elvárja tőlük a református értékek ismeretét és tiszteletét. A református nevelés úgy tudja elérni fenti nevelési céljait, hogy megismerteti növendékeit a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival. A személyes példamutatás, illetve a közösségi alkalmak révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indít;
11
növendékeiben felkelti a tudásvágyat, és megalapozza a magas szintű önművelés igényét; növendékeit a tudományok segítségével rávezeti a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára; a kultúra időtálló értékeinek közvetítése által fogékonnyá teszi őket a szépre; a reál és humán tudás átadásával kifejleszti bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét; gondosan ápolja az anyanyelvet és a magyar nemzeti hagyományokat; megérteti tanítványaival, hogy a világ megismeréséhez elsősorban saját nyelvükön, kultúrájukon keresztül vezet az út; rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé. A fenti célok elérése érdekében a Magyarországi Református Egyház oktatásinevelési intézményeinek az a feladata, hogy imádsággal, igényes nevelő-oktató munkával, a magyar református hagyományok, a keresztyén közösség nevelőerejének, a legfejlettebb tudományos és technikai eredményeknek, eszközöknek, valamint a családokkal és a gyülekezetekkel kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke a hozott képességeit, tálentumait maximálisan tudja kamatoztatni. Intézményünk Isten tiszteletére és a felebaráti szeretetre tanít a Biblia erkölcsiségét képviselve. Az itt folyó nevelő és oktató munkát így a türelem, szeretet, odafigyelés jellemzi. E pedagógia legfontosabb elemei a gyermekközpontúság, a következetesség, a szeretetteljes türelem. Pedagógiai programunk kulcsszavai: keresztyén életelvek, a magyar történelemi hagyományok megismertetése, tisztelete és ápolása, valamint hazafiságra és fegyelmezett munkára való nevelés. A továbbtanulásra való felkészítés, a tehetséggondozás különleges feladatunk. Ennek a felkészítő munkának a színvonalát országos kapcsolatrendszerünk, a nagy református kollégiumok szellemi barátsága biztosítja. A tanulók családias légkörben töltik a napjaikat, szakkörök, sportkörök, iskolán kívüli közös programok színesítik életüket. A hét a dolgozók, szülők és érdeklődők számára közös áhítattal kezdődik. Az órarendbe beépített felekezeti hittanórákon kívül,/református, római katolikus, evangélikus/ tanítás kezdeti és tanítás utáni imádságban is erősíthetik magukat növendékeink. Az egyházi ünnepek hitmélyítő alkalmait megfelelő formában tartjuk meg.
12
Intézményünkben nagy gondot fordítunk az ökumenikus gondolkodás fejlesztésére, az egymás iránti toleranciára, egymás hitének és hitéletének tiszteletben tartására. 2. AZ INTÉZMÉNYÜNKBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI
2.1. Pedagógiai alapelveink A református iskola a hagyomány, az értékek, az értékrend védelmével magát az embert védi. Olyan feltételeket igyekszünk teremteni, és olyan munkát végezni, hogy a gyermekek testileg–lelkileg egészséges, felelős közösségi emberként tudjanak élni a mindennapokban. Kiemelt feladatnak tekintjük a gyermekekre való személyes odafigyelést, a személyre szabott foglalkozást mind a tehetséggondozás, mind a felzárkóztatás terén. Arra törekszünk, hogy intézményünkben jó hangulatban, szép környezetben tanuljanak-nevelődjenek a gyerekek. Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, melyet a társadalmi és a partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes, keresztyén légkörben végzünk. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy az egészséges életmód megismert elemei épüljenek tanulóink személyiségébe. Célunk a szilárd alapkészségek kialakítása mellett megtartani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat; kedvvel, örömmel szerezni az ismereteket; s kitartással eljutni a kitűzött célig. Azért dolgozunk, hogy diákjaink harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában boldogulni tudó emberekké váljanak. Olyanokká, akik a megszerzett tudást értéknek tekintik és használják. Akik egyéni értéknek tekintik a családjukat, a nemzetüket, egyházukat. Arra törekszünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük hagyományainkat, a családi tradíciókat, a felelősségtudatot, a felnőttek tiszteletét, a szülőföld, a szabadság, a keresztyén értékek, a munka szeretetét.
13
2.2. Célok, feladatok 1. Korszerű, keresztyén természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép kialakítása, melyet a gyermekek eszközként használnak a valóság viszony-rendszerének megértéséhez, és alkalmaznak különböző cselekvés-formákban. 2. Hazáját ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az intézményi tradíciókat őrző fiatalok nevelése. 3. Fontos a tehetség kibontakozásának segítése, a differenciálással történő fejlesztés és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén. Az intézmény, az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a sajátos nevelési igényű tanulók számára is. 4. A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. 5. Célunk, hogy a gyermekek megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. 6. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Tartalomalapú nyelvoktatás. 7. Az IKT-eszközök alkalmazásának etananyagok, projektmunkák/.
folyamatos
bevezetése
/Internet,
Az intézményben folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják a kötött és kötetlen oktatási és nevelési tevékenységek, az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés, valamint a pedagógusok által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Mivel intézményünk nevelő-oktató tevékenysége a 9-14. évfolyamig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka szakaszaihoz alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását.
14
2.3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Az oktató-nevelő munka eszközei, eljárásai többértelmű pedagógiai fogalmak, teljes rendszerük kidolgozásával még napjainkban is foglalkozik a neveléselmélet. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési eszközt a köznyelvben gyakran a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Leggyakrabban a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti, amelyekben a nevelési folyamat realizálódik. A nevelési módszer pedig nem más, mint a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás. Az eljárás a módszer konkretizációját jelenti. Ennek megfelelően: a nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat – egymással összefüggő, egymást feltételező, nagyon fontos – elemei, tényezői, a nevelési módszerek elválaszthatatlanok a nevelés céljától, vagyis a nevelési módszereinket hozzá kell igazítani a célokhoz. Mivel a nevelés céljai között szerepeltek általános és konkrét fejlesztési szakaszokra lebontott célok is, így a nevelési módszerek közül azokat kell kiválasztani, amelyek a nevelési célokon és feladatokon túl igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint igazodnak a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához felkészültségéhez. Igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához, valamint ahhoz, hogy a leghatékonyabb eredményt tudjuk elérni vele. Ezt szem előtt tartva választhatunk az alábbi módszerek közül: A: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: meggyőzés, minta, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló B: A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás C: A magatartásra ható módszerek: a) ösztönző módszerek: ígéret, osztályozás, jutalmazás
helyeslés,
bíztatás,
elismerés,
b) kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés
dicséret,
15
c) gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés Eszközök: 1. Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú 2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok)
3. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.
Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés.
16
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).
Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája.
-A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. -A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvenöt százaléka a középiskola utolsó évfolyamának végén: - a szakközépiskolai évfolyamokon sikeres érettségi vizsgát, a szakképző évfolyamokon sikeres szakmai vizsgát tesz, - minden tantárgyból megfelel a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a felsőoktatásban való továbbtanulásra alkalmas legyen, illetve az egész életen át tartó tanulás, vagy az első munkába állás feltételeinek a későbbiekben megfeleljen,
17
- ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOSPEDAGÓGIAI FELADATOK
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése.
18
Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: •
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
•
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
19
•
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószerfogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegélynyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelésórák; - az iskolai sportkör foglalkozásai; - tömegsport foglalkozások; - úszásoktatás; b) a helyi tantervben szereplő szakmai elméleti, biológia, testnevelés tantárgyak tananyagai c) a kilencedik – tizenkettedik évfolyamokon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése, e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: - szakkörök (túra); - minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
20
5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; - ismerkedjenek meg
élettannal,
anatómiával kapcsolatos legfontosabb
a mentőszolgálat felépítésével és működésével; -
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az elsősegélynyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek megvalósításának elősegítése érdekében
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
-
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
21
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY
biológia
-
-
mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás
-
szénmonoxid mérgezés
-
égési sérülések forrázás
kémia
fizika testnevelés szakmai gyakorlatok -
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés
magasból esés munkahelyi ártalmak, balesetek
az osztályfőnöki órákon feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal a 9-12. évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
igény szerint elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;
22
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap)
6. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM
1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; -
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő biológia, fizika, kémia tantárgyak tananyagai b) az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában. tantermek dekorációjának igényessége kulturális rendezvények látogatása természetvédelmi akciókban részvétel
23
-
iskolai kirándulások közösségi programok iskolai ünnepélyek kapcsolat a tantárgyi feladatokkal együttműködés civil szervezetekkel együttműködés a Váci Felsővárosi Református Egyházközséggel
7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos
24
megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
-
A.) Hon és népismeret Tanulóink ismerjék meg múltunk és nemzeti kultúránk értékeit Ismerjék a város történelmét, nevezetességeit, intézményeit Ismerje a város híres szülötteit, munkásságukat Ápolja a hagyományokat, vegyen részt a város rendezvényein Ismerje az Európához kapcsolódás fontosságát és kritériumait.
Eszközök - Várostörténeti vetélkedők, séták - Múzeumlátogatások - rendezvények látogatása - előadásokon, vitákon, fórumokon részvétel
-
B.) Hagyományőrző tevékenységek nemzeti ünnepeink megünneplése (március 15.; okt. 6.; okt. 23.) megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (febr. 25.) megemlékezés a holokauszt áldozatairól (ápr. 16.) Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.) tanévnyitó ünnepély az elsőévesek vetélkedője (csendesnap) szalagavató diáknap - ballagás Bernáth-napok közös karácsonyi ünnepély tantárgyi versenyek
-
C.) Hitélettel összefüggő ünnepek karácsony nagypéntek húsvét
25
-
áldozócsütörtök pünkösd október 31.
8. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanuló személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét,
26
akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a aktivitásának kibontakoztatása.
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
tanulók
2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek
27
•
•
•
Fontos feladat az iskola névadójának, Bernáth Kálmán emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés október elején a névadó születésnapjáról. Ezt a célt szolgálja minden év október harmadik hetében megtartott városi színtű Bernáth Napok rendezvénysorozat. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: a reformáció emléknapján, szalagavatókor, 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a végzős tanulók ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján.
b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Törekszünk a tanulás tanítására, az egyénre szabott eljárások kidolgozására. A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztéséhez. • Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órákat szervezünk. • További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Eszközök – egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése – csoportbontás – egyéni foglalkozások – könyvtár, számítógépterem használata – korrepetálások szervezése d) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés.
28
Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős államtitkár által kiadott program alkalmazásával történik.
e) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók
29
számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. i) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Osztálykirándulás – tanítási időben - akkor szervezhető, ha a tanulók legalább 75 %-a részt vesz azon. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. j) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. m) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
30
9. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI 1.
2.
A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. -
Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
-
Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
-
Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
-
A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
-
Aktív részvétel a nevelőtestület munkaközösségek munkájában.
-
Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
-
A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
-
Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
-
A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
értekezletein,
valamint
a
szakmai
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. -
A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
-
Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
-
A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon.
31
3.
4.
-
Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
-
A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.
-
Az eredményes tanulás módszereinek, gyakoroltatása a tanítási órákon.
-
A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.
technikáinak
elsajátíttatása,
A tehetséges tanulók gondozása -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.
-
Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
-
A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -
Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.
-
A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése.
-
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint az SNI-s és a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a
32
felzárkóztatásra szoruló tanulók számára segítséget nyújtunk a javító vagy osztályozó vizsgára. 5.
6.
7.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -
Szabadidős programok szervezése múzeumlátogatás, kirándulás).
iskolán
kívül
(pl.
színház-,
-
Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. karácsonyi ünnepség).
-
Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
-
A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -
Az iskolai diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
-
Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
-
Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon.
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése.
8.
-
Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
-
Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
-
Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében -
9.
Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutatóórák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Újabb diploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. -
Továbbképzéseken való részvétel.
33
-
A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
10. Az iskolai munka feltételeinek javítása -
Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
-
Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
-
Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
-
Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltetőeszközök tervezése, kivitelezése.
-
Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában -
Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
-
Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
-
Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12. Aktív részvétel a tantestület életében -
A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
-
Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeiken.
életének;
13. Az iskola képviselete -
A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.
-
Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.
-
Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
-
Bekapcsolódás az tevékenységébe.
-
Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
-
A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
iskolán
14. A vezetői feladatok ellátása
kívüli
szakmai-pedagógiai
szervezetek
34
-
Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.
-
Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása.
-
A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -
A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
-
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
-
Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
-
Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
10.
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI
1. Az osztályfőnök feladatai -
Megfelelő keresztyén magaviseletű, az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
-
Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
-
Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
-
Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
-
Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
-
Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
35
-
Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
-
Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
-
Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
-
A bukásra álló tanulók szüleit negyedévkor és háromnegyed évkor értesíti. - Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
-
Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
-
A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
-
Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
-
A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.
-
Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
-
Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.
-
Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
-
Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
-
Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.
-
Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
-
Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
-
Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
-
A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
-
Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
36
-
A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
-
Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
-
Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
-
Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
-
Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
-
Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
-
Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
-
Tanév elején kitölteti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
-
Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése
Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadóórák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.
37
3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról -
Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról -
Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) A középiskola befejezése utáni pályakövetés
38
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén -
-
Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 4. Az osztályfőnöki órák témái
a. b. -
Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros közlekedés szabályai. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószerfogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a
39
-
-
-
személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegélynyújtás alapismereteinek gyakorlása. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.
11. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRÁKON ÉS FOGLALKOZÁSOKON AJÁNLOTT TÉMÁK ÉS KÖVETELMÉNYEK 23 TÉMAKÖRBE CSOPORTOSÍTVA
1. Pszichikus működésünk Cél: Mindazoknak az ún. lelki jelenségeknek a megismertetése, amelyek az ember viselkedésének vizsgálatához, megismeréséhez elengedhetetlenek. Legyen képes a tanuló elhelyezni a pszichikus megnyilvánulásokat az ész és érzés, az ösztönös és a tudatos rendszerében. 2. Személyiségünk Cél: A helyes önismeret kialakítása. A másik ember megértéséhez, tiszteletéhez szükséges képességek, felismerések kialakítása. Önmagunk felvállalása, mások bírálatának segítségként való elfogadása. Önbizalom, helyes önszeretet. Tolerancia a másság irányában. 3. Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Cél: Értékelje a tudáson kívül a kreativitást, a különböző szellemi képességeket. 4. Az emberi szellem Cél:
40
Legyen képes értékként kezelni a kíváncsiságot, a kérdezést. 5. Az ember, mint értékelő lény Cél Legyen a tanuló nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. 6. Miért szép? Kinek szép? Az ízlés, mint az esztétikai értékelés fontos szempontja. A kultúr sznob. A primitív. Az ízlés változásai. A divat. • Nagyra tartott érték: a tudás. Vitathatatlan értékek: a szabadság, az egység, a munka, a szeretet (amely a kereszténységnél az első helyen áll). - A tetszés - nem tetszés, rokonszenv ellenszenv. 7. Mozgatóink Cél Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött végighúzódó mozgatókat. 8. Az egyes ember fejlődése Cél Az ember fejlődésben való szemlélete. Helyezzen el konkrét embereket (és önmagát is) a megfelelő életkori szakaszba, s állapítsa meg, mennyiben érvényesek rájuk az adott életszakaszok jellemzői. Következetesen határozott követelményeket állítva hozzá kell szoktatni a tanulót egy racionális életrendhez, a parancsok és tilalmak teljesítéséhez. 9. A család egészsége Cél Az egészséges életvitel alapelveinek elsajátítása • Igényesség kialakítása a környezetük, testük tisztántartására. - Értsék meg a tisztaság betegségmegelőző hatását. • Legyenek képesek szabadidejüket ésszerűen megtervezni. - A környezetbarát módszerek alkalmazása. • Információk a nemibetegségekről. • Gyakorlottság megszerzése az elsősegélynyújtásban. • Életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készségek elsajátítása. - Az alapvető életműködések zavarainak felismerése. • A baleseti források felismerése, és elkerülésének lehetősége.
41
10. Munkaszervezés Cél • A családi szerepek bemutatása régen és ma • Felelősségvállalás a napi feladatok ellátásában. • A munkaszervezés (pihenés, teljesítmény) környezeti hatások bemutatása. • A környezetbarát munkavégzés és a háztartási megtakarítási lehetőségek felismerése. 11. Háztartás-, pénzgazdálkodás Cél A gazdálkodással kapcsolatos összefüggések felismerése, a pénz jelentősége. • Háztartási könyv, napló készítésének elsajátítása. • A kiadás-bevétel tervezési módjainak megtervezése. • A családi jövedelemforrások megismerése. • Az önálló vállalkozási kedv felkeltése. • A háztartási jövedelmek eredetéről, összetételéről alapvető tájékozottság kialakítása. 12. A pályák szubjektív követelményei Cél • Tudatosítani a tanulókban, hogy képességeik, tulajdonságaik, illetve a pálya iránti érdeklődésük megfelel-e a választott pálya munkaprofiljának. • Képessé tenni a tanulókat arra, hogy felismerjék, van-e olyan belső tulajdonságuk, amely eleve kizárja a minimálisan szükséges eredményességet az általuk választott pályán. 13. Pályaismeret Cél A tanulók ismerkedjenek meg azokkal a kifejezésekkel, amelyek közös alapot teremtenek a későbbi munkában. Tájékozódási képesség a tovább, illetve szakmatanulás lehetőségeiről. 14. Kapcsolatok Cél Legyen a tanulónak világos képe a szerepéről és hovatartozásairól. Tudatosítsa, milyen a viszonya másokhoz, hogy kiért, miben és mennyiben felelős. Próbálja megítélni, milyen jelekből lehet következtetni egy-egy megnyilvánulás igaz vagy hamis, önzetlen vagy önző voltára. Az életből és a műalkotásokból vett példák
42
segítségével ítéljen meg egy-egy esetet. Tudjon érvelni a gondosan kiválasztott és mély társas kapcsolat értékessége mellett. 15. Közösség és társadalom Cél A tanuló legyen képes meglátni a lehetőségeket és a feladatokat a közjó és az emberi jogok érvényesítésére. Tudjon érvelni az élet kereteinek értelmes kitöltése, a hosszabb távú célok kitűzése és rövid távú célok megvalósítása mellett. 16. Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség Cél Példákkal érzékeltetni és megkülönböztetni a pesszimizmust a cinizmustól, a boldogulást a boldogságtól, az örömet az élvezettől. Különböző vicceket, paródiákat, anekdotákat elemezve, meg kell különböztetni egymástól a vidámságot, a játékosságot és a maró gúnyt. 17. Rend és szabadság Cél A tanuló legyen képes megkülönböztetni a „rendet szülő szabadságot”, a korlátoktól való szabadságot és a szabadosságot. 18. Élet és halál Cél A tanulóknak legyenek elemi fogalmaik az élet végességéről és a folytatására vonatkozó legfontosabb elképzelésekről. 19. Hit és vallás Cél Tudjon a tanuló érvelni saját meggyőződése mellett. Legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. 20. Élet a családban Cél A családi élet értékeinek felismerése • Az emberi életszakaszok, generációk kapcsolatának a megismerése • A családi hagyományok, ünnepek tisztelete. • Felelősségérzet kialakítása a napi feladatok ellátásában. • Tájékozottság a szolgáltatások használatában.
43
• Humánus, udvarias magatartás kialakítása a kortársakkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban. • A családi, iskolai, hivatalos viselkedés szabályainak alkalmazása. 21. Családi szabadidő tervezése Cél A szabadidő kulturált, igényes, egészséges eltöltésének a megszervezése. • Annak megértése, hogy az okos szeretet, a türelem az alapja a helyes gyermeknevelésnek. • Tájékozottság a nemzeti, állami, vallási és családi ünnepekről és hagyománytisztelő viselkedési formák kialakítása. 22. Gazdálkodás Cél A háztartás megtakarítás szükségességének belátása. • A családi költségvetés készítése. • Háztartási ügyintézéssel kapcsolatos feladatok megismerése. 23. Tájékozódás a munkaerőpiacon Cél • Megismertetni a tanulókkal jelenlegi társadalmi gazdasági folyamatait, s az ezzel járó szerkezeti átalakulások tendenciáit. • Feltárni a tanulók előtt a piacgazdaság kialakulásának okait és működésének jellemzőit. • Az emberi munka és a társadalmi viszonyok összefüggéseinek feltárása. • A tanulókat az iskolaválasztás, illetve a munkába állás megkönnyítését szolgáló ismeretek és készségek birtokába juttassuk. 12. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű;
44
-
-
-
-
-
-
a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott, sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl – mozgó gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a felsőfokú továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
45
-
-
-
a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a felsőfokú továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely az „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a felsőfokú továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
46
-
szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
13. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS
ÉS
AZ
INTÉZMÉNY
PARTNEREI
KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI
1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az Igazgatótanács A fenntartó megbízásából az Igazgatótanács a hatályos jogszabályok és a Magyarországi Református Egyház köznevelési törvénye szerint gyakorolja hatáskörét, amely során döntési, döntés előkészítő, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogosultságokat gyakorol. Dönt: – törvényességi, szakmai és pénzügyi ellenőrzés elrendeléséről, Döntés előkészítő hatásköre: – az igazgató megbízásának előkészítése, – az intézmény éves beszámolójának elfogadása. Véleményezi: – az SZMSZ-t, – a pedagógiai programot, – a házirendet, – a költségvetést és a költségvetési beszámolót, – az Iskola éves munkatervét, – az Iskola éves belső ellenőrzési tervét. Javaslatot tehet mind az Intézmény fenntartója, mind az Intézmény igazgatója felé a nevelést és oktatást érintő kérdésekben. Az Igazgatótanács két ülése között az átruházott fenntartói jogokat az Igazgatótanács elnöke gyakorolja.
47
Az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az Igazgatótanács ülései, - az intézmény vezetőségének ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az intézmény vezetősége az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon (E-napló Üzenőjén) keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az Igazgatótanács, az iskolavezetőség felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az Igazgatótanáccsal, az iskola vezetőségével, illetve az üzemi tanáccsal. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
48
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az Igazgatótanácshoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az Igazgatótanáccsal.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
49
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. -
6.
7.
8.
9.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, • a helyi tanterv követelményeiről,
50
• • • • •
az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.
c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az Igazgatótanácshoz fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy Igazgatótanáccsal. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában;
51
-
az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél
2. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Vác-Felsővárosi Református Egyházközség 2600 Vác, Dózsa György út 54. - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Váci Polgármesteri Hivatal, 2600 Vác, Március 15. tér 11. -
A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel: Református Pedagógiai Intézet,
1146. Budapest, Abonyi utca 21. -
A területileg illetékes Kormányhivatallal Valamennyi helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel
-
A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Nevelési Tanácsadó 2600 Vác,
Naszály u. 29. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az alábbi közművelődési intézményekkel: Madách Imre Művelődési Központ, 2600 Vác, Dr. Csányi László körút 63. Katona Lajos Városi Könyvtár 2600 Vác, Budapesti főút 37. Pest Megyei Közművelődési Információs Központ 1052 Budapest, Városház u. 7. - Pest Megyei és a Városi Rendőrkapitánysággal Az alábbi társadalmi egyesületekkel: • Váci Reménység Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 58. • Tempus Közalapítvány 1134 Budapest, Váci Út 37.
52
• Porta Speciosa Közhasznú Egyesület 1119 Budapest, Fehérvári Út 159. • Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület 8426 Pénzesgyőr, Béke u. 57. • Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány 2600 Vác, Március 15. tér 11. • Váci Polgárok Egészségéért Egyesület 2600 Vác, dr. Csányi krt. 47. -
Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: • Egészséges Ifjúságért Alapítvány 2600 Vác, Pf. 14. • Magyarországi Diákönkormányzatok Egyesülete 1021 Budapest, Kuruclesi út 5/b.
Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel: Vác-Felsővárosi Református Egyházközség Váci Római Katolikus Egyház Váci Evangélikus Egyházközség Váci Baptista Gyülekezet A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Jávorszky Ödön Városi Kórház és Rendelőintézetei, 2600 Vác, Argenti Döme tér 1/3. illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a váci gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. Az iskola helyiségeit, épületét a nevelőtestület döntése alapján térítésmentesen használhatja az iskola Diákönkormányzata. A nevelők szakmai, pedagógiai munkájának segítésének, fejlesztésének céljából az iskolában működő szakmai munkaközösségek bekapcsolódnak a területi (iskolaközi) szakmai munkaközösségek munkájába: - magyar - történelem munkaközösség, - matematika – informatika munkaközösség, - idegen nyelvi munkaközösség. -
3.
4.
5. 6.
53
14. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI
A tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie a felsőbb évfolyamba lépéshez szükséges osztályzatai megállapításához, vagy egy adott tantárgyból az osztályzat megszerzéséhez, ha • előrehozott érettségire kíván jelentkezni, de még nem teljesítette az adott tantárgy tanulmányi vizsgakövetelményeit; nem szerezte meg a helyi tantervben előírt osztályzatot; • a jogszabály által megengedett időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet, (összesen 250 órát meghaladó hiányzás esetén, ha ebből az igazolatlan órák száma nem haladja meg a 20 órát, az adott tantárgyból, a hiányzás meghaladja az éves óraszám 30%-át); • felmentették a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól, de osztályozóvizsga letételére kötelezték; • más iskolából lépett át, és az előzőekben nem tanult tantárgyakból (pl. szakmai tárgyak) vizsga letételére kötelezték;
Eljárási szabályok az osztályozó vizsgával kapcsolatban: Osztályozó vizsga évente 2 vizsgaidőszakban szervezhető: áprilisban és augusztusban, azonban az iskola igazgatója ettől eltérő időpontot is kijelölhet. A vizsga pontos napjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő a tanuló osztályfőnökétől minimum a vizsga előtt két héttel - értesítést kap. „Előrehozott érettségi vizsga csak a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában tehető.” [106/2012. (VI.1.) Korm. rendelet 2.§ (3)] Az osztályozó vizsgán a helyi tantervi követelmény legfeljebb két évének anyaga kérhető számon, csak rendkívüli esetben engedélyezheti az iskola igazgatója a három év anyagából történő osztályozó vizsga letételét. Az osztályozó vizsga letételét minden esetben az iskola igazgatója engedélyezi, az osztályfőnökök és az illetékes szaktanárok véleménye alapján. Az előrehozott érettségi miatt osztályozóvizsgára való jelentkező tanuló kérelmét az áprilisi vizsgaidőszakra február 1-ig kell beadni az iskola igazgatójának címezve.
54
Az osztályozóvizsga követelményeit az iskola nevelőtestülete fogadja el a munkaközösségek javaslatai alapján. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló minimum a vizsga előtt 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. Az osztályozóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. 2014. január elsejétől iskolánkban informatikából, idegen nyelvből lehet előrehozott érettségi vizsgát tenni. Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként és évfolyamonként 30 perc. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. (Informatikából gyakorlati vizsga van.) A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 tagú vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató, vagy megbízottja látja el. A tanulónak a szóbeli vizsgán az általa kihúzott tétel kidolgozására min. 20 perc felkészülési időt kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv). A feleletek maximális időtartama évfolyamonként 15 perc. A szóbeli vizsgán a tanuló a felsőbb évfolyam vizsgájának szóbeli részére csak akkor bocsátható, ha az alacsonyabb évfolyam vizsgájának szóbeli részén megfelelt. Az osztályozóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközössége által elfogadott értékelési rendszer alapján történik. Az osztályozóvizsga egyszeri és nem ismételhető. Sikertelen osztályozóvizsga esetén a tanulónak 3 hónapon belül javítóvizsgát kell tennie. Az osztályozóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a megfelelő záradékkal be kell vezetni. Ha a tanuló osztályozóvizsgával teljesítette a követelményeket, a vizsga után nyilatkoznia kell, hogy - az adott tárgy óráit (szintentartás, vagy emelt szintre készülés miatt) látogatni szeretné, - vagy a tantárgy óráinak látogatása alól felmentést kér. Ha a tanuló a tantárgyat továbbra is tanulni szeretné, a tanórára járás kötelező. Ha a tanuló a tantárgyat nem kívánja tovább tanulni, jogszerű tartózkodási helye a könyvtár, illetve az alagsori aula. Az iskola épületét a lyukas órákban sem hagyhatja el a tanuló. Az osztályozóvizsgára való jelentkezés feltételei
55
-az adott tantárgyból a tanuló előző félévi és év végi eredménye legalább jó (4), -tanulmányi átlaga az előző tanév végén, illetve félévkor legalább 3,0 volt; nem bukott egy tárgyból sem, -az adott tantárgyból nincs szaktanári figyelmeztetése, -magatartása legalább közepes (a jelentkezéskor és a vizsga megkezdésekor is), (A jelentkező a felsorolt feltételek mindegyikének meg kell, hogy feleljen!) Az osztályozóvizsga – ha a tanuló önként vállalja – lehetőség az előrehozott érettségi vizsga letételére. Az osztályozó vizsga többletmunkát kíván, és semmilyen körülmények között nem ad felmentést más tantárgyak óráira való készülés alól. A javítóvizsga szabályzata Javítóvizsgán kell részt vennie annak a tanulónak, akinek valamelyik tantárgyból az év végén megállapított osztályzata elégtelen volt, vagy az osztályozóvizsgán megbukott. A javítóvizsgával kapcsolatosan az alábbiak szerint kell eljárni: -A javítóvizsga helye az az iskola, amellyel a tanulónak tanulói jogviszonya van. -A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon javítóvizsgát tehet. -A vizsga idejéről az igazgató a tanulót és annak szüleit írásban (pl. az iskola honlapján keresztül) értesíti. -A javítóvizsga követelményeiről a tanuló a vizsgára utalást követő egy héten belül írásbeli tájékoztatást kap. -A javítóvizsga indokolatlan elmulasztása osztályismétlést jelent. -A tanuló – előzetes jelentkezés nélkül – bizonyítványával jelenik meg a vizsgabizottság előtt. -Az igazolatlan meg nem jelenés, vagy a szabálytalanság miatti eltiltás osztályismétlést von maga után. -A javítóvizsgát az osztályozó vizsgára előírt módon kell lebonyolítani. -Az írásbeli vizsga időtartama tantárgyanként legalább 30, de legfeljebb 45 perc lehet. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. -A szóbeli vizsgát az iskola tanáraiból alakított 3 fős vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. Az elnöki teendőket az igazgató vagy megbízottja látja el.
56
-A tanulónak az általa kihúzott tétel kidolgozására min.20 percet kell biztosítani (kivéve az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő). A feleletek maximális időtartama 15 perc. -Ha a tanuló csak szóbeli vizsgát tesz, teljesítményéről a kérdező tanár rövid írásos értékelést ad (ezt a jegyzőkönyvhöz mellékeli). -Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem engedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, vizsgája sikertelen és csak az osztály megismétlésével folytathatja tanulmányait. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni annak megismétlésére. -A javítóvizsgán nyújtott tanulói teljesítmény értékelése az adott tantárgy munkaközösség által elfogadott értékelési rendszere szerint történik. -A javítóvizsga egyszeri és meg nem ismételhető. -A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba, és ezt az igazgató írja alá. A javító vizsga értékelése Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv Földrajz Biológia Fizika Kémia Informatika Szakmai tárgy Testnevelés Ének-zene Hittan
15.
Írásbeli
Szóbeli
x
x
x x x x x x x
x 10-20% x x x x x x x
x
Gyakorlati
x x x
x
x
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÉS ÁTVÉTELÉNEK ELVEI
57
1. A tanulók jelentkezését megelőző teendők — a jelentkezési határidő előtt az általános és középiskoláknak írásos tájékoztatót küldünk a beiskolázási lehetőségeinkről és a felvétel feltételeiről; az általános iskolák meghívására részt veszünk a szülőknek tartott pályaválasztási értekezleteken, ahol részletes tájékoztatást adunk iskolánk felvételi lehetőségeiről, nevelési- oktatási programjainkról; — az intézményünkben megrendezésre kerülő nyílt napokon lehetőséget biztosítunk az érdeklődő tanulóknak arra, hogy személyesen is informálódhassanak a képzéseinkről, adottságairól és a belső működésről; — részt veszünk minden pályaválasztással kapcsolatos helyi és megyei, valamint megyén kívüli rendezvényen; — a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell a beiskolázással kapcsolatos feladatokat elvégezni.
2. A felvételi lehetőségek — intézményünk nyitott, minden profilunkhoz tartozó OKJ szerinti szakma oktatására, amennyiben egy-egy szakmára legalább a feladatfinanszírozás normáinak megfelelő számú tanuló jelentkezik, valamint a fenntartó engedélyezi a képzés indítását. — A 9. évfolyamra, valamint a szakképző évfolyamokra felvehető tanulók létszámát és összetételét az alapító okirat, a feladatfinanszírozási normák, az erőforrások maximális kapacitáskihasználása, a munkaerő-piaci trendek (igények), a magasabb jogszabályi előírások valamint az oktatás szervezésének lehetőségei szerint határozzuk meg a beiskolázási tervünkben. 3. A felvétel rendje Az iskolánkba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás menete a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a következő: Iskolánk a meghirdetett tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait rögzíti a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (KIFIR), egyidejűleg felvételi tájékoztatót készít és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében is elhelyezi. Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába, az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. Az általános felvételi eljárás keretében a tanulók felvétele szakgimnáziumi és gimnáziumi osztályba jelentkezés esetén • az általános iskolában elért tanulmányi eredmények: a magyar nyelvtan, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyaknak a felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló 5., 6., 7. év végi bizonyítványában, illetve 8. félévi –
58
a tanuló félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő - osztályzatainak összege osztva kettővel (a maximálisan elérhető pontszám 50), • a központilag kiadott egységes kompetencia-alapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli felvételi vizsga eredménye (a maximálisan elérhető pontszám 100), • és a szóbeli meghallgatás (a maximálisan elérhető pontszám 50) alapján történik. Az értékelés a következő szempontok alapján történik: 1. Olvasás (1-2 mondat) 10 pont 2. A szöveg rövid tartalmának ismertetése és cím adása 10 pont 3. Kommunikáció (köszönés, beszédstílus, szóhasználat, érthetőség, folyamatosság, stb.) 10 pont 4. Ellenőrző könyv (jegyek, bukás van-e, beírások, oklevelek, versenyen elért eredmény) 10 pont 5. Egyebek (megjelenés, egyházi ajánlás, közösségi munka) 10 pont A felvételi elbeszélgetést szakmacsoportonként eltérő időpontokban tartjuk, az aktuális beosztás az iskola holnapján megtekinthető. Az általános felvételi eljárás keretében a tanulók felvétele szakközépiskolai osztályba jelentkezés esetén • az általános iskolában elért tanulmányi eredmények: a magyar nyelvtan, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv tantárgyaknak a felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló 5., 6., 7. év végi bizonyítványában, illetve 8. félévi – a tanuló félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő - osztályzatainak összege (a maximálisan elérhető pontszám 100), • a felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság (igazolásként elfogadható a 8. osztályos orvosi szűrés vagy a háziorvosi vizsgálat alkalmasságot bizonyító dokumentuma), a pályaalkalmassági követelményeknek való megfelelés. A pályaalkalmassági felmérést szakmacsoportonként eltérő időpontokban tartjuk, az aktuális beosztás az iskola holnapján megtekinthető. Aki több kódot jelölt meg, annak az első helyen választott elbeszélgetésen kell megjelennie. A törvény értelmében a felvétel során előnyben részesül az a tanuló, aki rendszeresen gyakorolja vallását és azt igazolja. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, az iskola rendkívüli felvételi eljárást ír ki. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani meghatározott formában és időpontig.
59
A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 4.Átlépés lehetőségei és feltételei Az átlépés lehetőségeit az alábbiak szerint szabályozzuk: Szakképzési évfolyamra történő továbblépés előfeltétele a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, illetve ha törvényi előírás úgy rendelkezik az eredményes érettségi vizsga. Azonos szakirányú iskolából bármikor át lehet lépni, ha a tanuló a felvétel feltételeinek (korhatár, szakmai és egészségügyi alkalmasság) megfelel. Az elméleti tantárgyak eltérésétől függően az átlépő tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie. Az átlépést a különbözeti vizsga elméleti tantárgyainak, tananyagának kijelölésével és sikeres vizsga után az átvevő iskola igazgatója engedélyezi.
60
II.
1.
HELYI TANTERV A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,
AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV)
1.
Iskolánk helyi tanterve az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott kerettantervek közül az alábbi tantervekre épül:
• Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakgimnázium, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakgimnázium, 9.-13. (14.) évfolyam, szakmai képzés Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-11. évfolyam közismereti képzés • Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára I-II. • Kerettanterv Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9-11. évfolyam szakmai képzés • Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára 2.
Iskolánk helyi tantervében a szakgimnáziumi kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. A következő táblázat ezt az óratervet tartalmazza. Vastagon szedve láthatók a szabadon tervezhető órák, melyet a 4. pont alatt található tábla külön mutat.
61
3.
A 2. pont táblázatában szereplő * jelzés a csoportbontásban oktatott tárgyakat jelöli. A csoportbontás szempontjai a következők: •
Az informatika tárgy tanításához szükséges számítógépek száma termenként 20 darab.
•
Az idegen nyelvi bontás vagy két különböző nyelvi (angol – német) csoport létrehozásával, vagy szintfelmérő alapján szervezett különböző nyelvi szinten lévő csoportok szervezésével történhet.
62
4.
• •
Idegen nyelvi csoportnál a maximális létszám lehetőleg ne legyen több 20nál. A matematika tárgy bontását ezen tárgy érettségi eredményei teszik indokolttá. Szeretnénk tanulóinkat az eddigieknél jobb szinten felkészíteni.
•
A szakmai tárgyakon belül csak a gyakorlat igényű tárgyak tanítása történik csoportbontásban.
A miniszter által kiadott szakgimnáziumi kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból az érettségire felkészítésre több idő jusson:
ÉVFOLYAM
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika
10. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam
Informatika
Egyházi ének Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelve Matematika Szakmai tárgyak Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra
5.
Iskolánk a 11. évfolyamon tanítandó Etika tantárgy 1 óráját a Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek tantárgy elmélyítésére fordítja.
6.
A szakgimnázium 10. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene, dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) iskolánk szabadon választhat, és az ének-zene tantárgy kerettanterve alapján dolgozta ki helyi tantervét.
63
7.
Az iskola emelt színtű érettségire a következő tárgyakból vállalja a felkészítést: magyar nyelv és irodalom, angol nyelv, német nyelv
8.
Iskolánk tanórán kívüli keretek között vállalja tanulóink – igény szerinti – 6. szabadon választható tárgyból a középszintű érettségi vizsgára történő felkészítését. Ezek a tárgyak a következők: Földrajz, Biológia, Informatika.
9.
A választott kerettantervben szereplő tananyagok évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása.
10. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy a német nyelvet tanulják. 11. Az iskolai közösségi szolgálat Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. Az iskolai közösségi szolgálat céljai: A tanulók számára Magyarország Kormánya a 2011. december 23-án elfogadott Nemzeti köznevelési törvénnyel bevezette az iskolai közösségi szolgálatot, mint az érettségi megszerzésének előfeltételeként teljesítendő tevékenységet. Ez a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolás tanulók megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosíthatják. Az iskolai közösségi szolgálat sokféleképpen megvalósítható tevékenység, mely megvalósulási helyétől és formájától függetlenül a közösség érdekét is szolgálja az egyén személyiségének fejlesztése mellett. Fejleszti a tanulók következő kompetenciáit: • kritikus gondolkodás, • érzelmi intelligencia, • önbizalom, • felelősségvállalás, • állampolgári kompetencia, • felelős döntéshozatal, • hiteles vezetői készségek, • szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, • kommunikációs készség, • együttműködés, • empátia, • konfliktuskezelés, problémamegoldás. A kompetenciák fejlesztése mellett a pályaorientációban is fontos lehet a tanulóknak az 50 órás iskolai közösségi szolgálat. Az iskola a közösségi szolgálat megszervezésével törvény adta kötelezettségének tesz eleget, segítve a tanulók
64
érettségihez jutását. Az iskolai közösségi szolgálati program különös értéke, hogy tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erősíti a tanulók szociális érzékenységét. A pedagógiai célokon túl lényeges, hogy a végzett tevékenység legyen hasznos minden érintett számára. Érezhesse a tanuló, hogy olyan feladatot lát el, amellyel javítja a helyi közösség és a fogadó intézményekben élők vagy dolgozók életminőségét, a tevékenysége, jelenléte hasznos a fogadó intézményekben élőknek, tevékenykedőknek, továbbá jelentsen segítséget a fogadó intézmények munkavállalói számára is. Fontos értéke a programnak, hogy a tanulók mindegyikének lehetőséget teremt a sikeres tevékenységre, az önmegismerésre, egyéni céljaik megtalálására. Mindezeken felül a személyes emberi kapcsolatok új színnel gazdagíthatják a tanulók életét. Az iskolák számára A program célja, hogy a kölcsönösség elve alapján a pedagógia újfajta kultúráját, a tanár-diák viszony új módozatait honosítsa meg az élménypedagógián keresztül. A fogadó szervezetek számára Új erőforrást jelenthet a fogadó szervezeteknek a tanulók bevonása a hétköznapi feladataik elvégzésébe, miközben a közösségi szolgálat nem veszélyeztetheti az ott dolgozók munkahelyét, mivel nem helyettesítheti a szervezet munkatársainak szakértelmét. Az együttműködés, a kölcsönösség fontos alapérték, aminek meg kell jelennie a program minden fázisában és elemében − a résztvevő szervezetek és intézmények közt egyaránt. Különösen szem előtt kell tartani a program pedagógiai céljait, és azt, hogy a segítő és a segített között – lehetőleg hosszú távú – közvetlen kapcsolat jöjjön létre.
2. NÉGY ÉVFOLYAMOS ÁLTALÁNOS TANTERVŰ GIMNÁZIUM Óraterv a kerettantervekhez 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv* II. idegen nyelv* Matematika** Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia
és
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 5 3 4
4 4 3 4
4 4 3 4
4 5 3 4
2
2
3
3
1 2 2
2
2 2
2 2 2
65
Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Művészetek Vizuális kultúra Ének-zene Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika* Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki
2 1 1 1
2 1 1
1 1
1
1 1 5 1
2 5 1
5 1
1 5 1 4 1 35 1
Fakultáció Hittan Összesen:
1 35
1 36
3 1 35
Hittan
1
1
1
Fakultáció: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem
*csoportbontásban oktatott tantárgyak A **-gal jelölt tantárgyaknál a csoportbontás a rendelkezésre álló költségvetési forrás esetén alkalmazható.
2.1.
Az érettségi vizsgatárgyak megnevezése
Középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését jelenti, amelyekből a középiskola tanulóinak közép-vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát. A középszintű érettségi vizsgatárgyai: - kötelező vizsgatárgyak: a) magyar nyelv és irodalom, b) történelem, c) matematika, d) idegen nyelv e) kötelezően választandó vizsgatárgy.
66
- választható vizsgatárgyak: A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. a) biológia, b) fizika, c) kémia d) földrajz e) informatika f) református hittan g) ének-zene h) vizuáliskultúra Az emelt szintű érettségi vizsgatárgyai: Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban vizsgaszabályzat) 61/A. §-a szerint a 2013. évi vizsgaidőszakokban emelt szintű érettségi vizsga abból a vizsgatárgyból tehető, amely − mint a felsőoktatási felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgy − a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében szerepel, és a vizsgaszabályzat 2. számú melléklete szerint a vizsgatárgyból létezik emelt szintű vizsga. Az alábbi tárgyakból vállalunk emelt szintű vizsgára felkészítést: a) angol nyelv b) német nyelv c) magyar nyelv és irodalom d) matematika e) történelem A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv Az ember és a nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Irodalom Szerzők, művek
67
Életművek a magyar irodalomból Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház és drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Történelem Az ókor kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Népesség, település, életmód Egyén, közösség, társadalom A modern demokráciák Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
Élő Idegen nyelv Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott szöveg értése) Beszédkészség Szövegértés (olvasott szöveg értése) Az íráskészség
68
Egyéb készségek (stratégiák) Nyelvi kompetencia Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus Tudomány és technika Matematika Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Számelmélet, algebra Számfogalom, oszthatóság, számrendszerek Algebrai kifejezések, műveletek Hatvány, gyök, logaritmus Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, sorozatok Függvények megadása, grafikonok ábrázolása, függvények jellemzése Számtani és mértani sorozat Geometria Térelemek, ponthalmazok Geometriai transzformációk Síkgeometriai alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör Testek: hasábok, hengerek, gúlák, kúpok, gömb Kerület-, terület-, felszín-és térfogatszámítás Vektorok Trigonometria Koordináta-geometria Valószínűség-számítás, statisztika Biológia Bevezetésa biológiába A biológia tudománya Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek:
69
Elemek, ionok Szervetlen molekulák Lipidek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak, nukleotidok Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás kapcsolata Felépítő folyamatok Lebontó folyamatok Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok Egysejtű eukarióták Többsejtűség Gombák, növények, állatok elkülönülése Sejtfonalak Teleptest és álszövet Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Viselkedés Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Az idegrendszer általános jellemzése Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai Hormonrendszer, hormonális működése Immunrendszer, immunitás Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra, globális folyamatok
70
Ökoszisztéma Környezet-és természetvédelem Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója Földrajz (Földünk és környezetünk) Térképi ismeretek Kozmikus környezetünk A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj A földrajzi övezetesség Népesség-és településföldrajz A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország-csoportok és országok Magyarország földrajza Európa regionális földrajza Az Európán kívüli földrészek földrajza A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Kémia Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakció-kinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók
71
A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula-és a halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiaisajátosságai A szerves vegyületek előfordulása A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia Fizika Mechanika A dinamika törvényei Mozgások Munka és energia Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Összefüggés a gázok állapotjelzői között A kinetikus gázmodell
72
Termikus és mechanikai kölcsönhatások Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele Eletromágnesség Elektrosztatika Az egyenáram Magnetosztatika Egyenáram mágneses mezője Az elektromágneses indukció A váltakozó áram Elektromágneses hullámok A fény Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Gravitáció A csillagászat elemeiből Személyiségek Elméletek, felfedezések, találmányok Ének-zene Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene Dallamátírás
73
Informatika Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban Közhasznú magyar információs adatbázisok Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban Informatikai alapismeretek –Hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembe helyezése Informatikai alapismeretek –szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai Az adatkezelés szoftver és hardver eszközei Állományok típusai Hálózatok működésének alapelvei, felhasználási területei Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztési alapfogalmak Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata Táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika Könyvtárhasználat Könyvtárak Információkeresés
74
Rajz és vizuális kultúra Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép-és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy-és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete
75
3.
SZAKISKOLÁT VÉGZETTEK KÖZÉPISKOLÁJA
A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a Nat-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Tantárgyak és óraszámok I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
Magyar nyelv és irodalom
6**
7**
Idegen nyelv
6*
8*
Matematika
7**
7**
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
6
6
Természetismeret
2
Informatika
2*
2*
Testnevelés és sport
5
5
Osztályközösség-építő program
1
1
Évfolyam/ Tantárgyak
76
Összesen (közműveltségi óraszámok)
35
36
Hittan
2
2
A *-gal jelölt tantárgyaknál csoportbontást alkalmazunk. A **-gal jelölt tantárgyaknál a csoportbontás a rendelkezésre álló költségvetési forrás esetén alkalmazható. Idegen nyelvből ezeken az évfolyamokon az angol vagy a német nyelv tanítását vállaljuk. A testnevelés és sport tantárgy oktatása a 3+2-es tantervi elosztás szerint folyik. A miniszter által kiadott szakiskolát végzettek középiskolája kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból az érettségire felkészítésre több idő jusson: Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából?
I. évfolyam
Matematika
1 óra
I. évfolyam
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2 óra
II. évfolyam
Magyar nyelv és irodalom
1 óra
II. évfolyam
Idegen nyelv
2 óra
II. évfolyam
Matematika
1 óra
II. évfolyam
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
1 óra
ÉVFOLYAM
4.
A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI
77
1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a szakmai gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.
78
5.
A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK,
MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE A tanulási folyamat három szakasza Kezdete
Folyamata
Vége
Fajtái: diagnosztikus, feltárja formatív, fejlesztő, a az előzetes ismeretek tanuló önfejlesztő szintjét, helyzetet mér módot sajátít el fel
szummatív értékelés, minősítő, záró, tanulmányi követelményeket figyelembevevő
Mikor ? bemenetnél, valamely osztályfokon tanár változáskor
rendszeresen elosztott gyakorisággal a folyamat teljes idejében
visszajelzés a tanár, a diák, a szülő számára, tájékoztatás
a folyamat követése, a tanulás és értékelés összegző, minősítő, kölcsönhatásának értékelő érvényesítése
rövid dolgozat, teszt stb. a tudásszintet % - ban, pontban értékelni
röpdolgozat, szóbeli feleletek, osztályfeleltetés
félév, év vége
Mi a cél ?
Értékelés (hogyan): témazáró, szóbeli, írásbeli
Követelményszintek: a követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amilyet valamely anyagrész – vagy egy-egy tantárgy – tanulása után várunk el a tanulóktól. A követelmények jelentik a tanulás értékelésében a viszonyítási alapot, ezért a szaktanárok a tantárgyi követelményekről, az elvárásokról tájékoztatják a tanulókat, illetve az érdeklődő szülőket. Iskolánk demokratizmusa megköveteli, hogy ne csak a tananyag legyen egységes, hanem a követelményszintek is, mert ez adja a tanulás eredmény megítélő értékelés egységes alapját.
79
A teljes követelményrendszeren belül fontos a minimumszint meghatározása. A minimum tehát a korrepetálás és egyéb segítő jellegű foglalkozások tartalmát is feltárja. A tanulmányi munka értékelése Az osztályozás ma még nem mellőzhető motivációja – bár külső motivációja –a tanulásnak, a teljesítmény fokozásának, a fejlődésnek. A tanulók többféle tevékenységét értékeljük. Fontos, hogy az osztályzat ne kinyilatkoztatott ítélet legyen, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása. A tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg érdemjegyre tehetnek javaslatot. A tanuló tudását a szaktanár szóbeli, írásbeli és gyakorlati teljesítménye alapján a következők szerint értékeli: 5 (jeles) a folyamatosan kiemelkedő teljesítmény, önálló ismeretszerzésre törekvés, szóbeli és írásbeli feleletek szabatos előadása 4 (jó) ha az elsajátított törzsanyagot alkalmazni tudja, feleletei szóban és írásban világosak, áttekinthetők, az órai munkában aktívan részt vesz 3 (közepes) kisebb hiányosságai vannak, de törekszik a rendszeres tanulásra, feleleteiben kisebb tanári segítséget igényel 2 (elégséges) a tantervi minimumnak felel meg, ismereteit csak tanári segítséggel tudja előadni. Szóbeli és írásbeli kifejezése gyenge, órai munkája és egyéni tanulása nem megfelelő. 1 (elégtelen) az adott tanévre vonatkozó tantervi követelményeknek nem tesz eleget. Elégtelen év végi osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. Amennyiben a tanuló a tanév végén háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Egy tanuló osztályt csak egy alkalommal ismételhet. A tanulók teljesítményének mérése Külső mérések rendszere: központi feladatlapok, írásbeli dolgozatok, nyelvi tesztlapok, stb. Célja: összegző, minősítő, értékelő. Belső mérések rendszere: a tanulási folyamat szakaszainak megfelelően történik.
80
A magatartás értékelése A „magatartás” kifejezés az erkölcsi állandóságra utal (tartás) és nem viselkedés csupán. A magatartás osztályzat az életkorhoz mérten a tanuló iskolai fegyelmezettségét, társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát, saját és mások iránt érzett felelősségérzetét értékeli. A házirendben írtakat betartva és azt társaival betartatva együttesen értékeljük. Az iskola által támasztott erkölcsi követelmények jelentik a viszonyítási alapot. -
5 (példás) jegyet érdemel az, aki tevékenységében figyelembe veszi mások érdekeit, pozitív hatást gyakorol a közösségre. Betartja az iskola házirendjét, és másokat is erre ösztönöz; udvarias, segítőkész. Szívesen vállal feladatokat. A gyakorlati munkahelyen is betartja az iskolai házirend, valamint a munkahelyi munkarend előírásait, és másokat is erre ösztönöz. Igazolatlan mulasztása nincs.
-
4 (jó) az a tanuló, aki beilleszkedik a közösségbe, alkalmanként kisebb megbízatásokat is vállal, viselkedése fegyelmezett, csendes, visszahúzódó. A gyakorlati munkahelyen betartja az előírásokat, vétséget nem követ el. Igazolatlan mulasztása legfeljebb 5 óra, vagy maximum 2x1 óra. 3 (változó) jegyet az kap, aki tudatosan nem árt a közösségnek vagy társainak, de számítani nem lehet rá. A követelményeket hiányosan teljesíti. A közös tevékenységben való részvétele ingadozó. Társaival, illetve tanáraival időnként udvariatlan. A gyakorlati munkahelyen többször vét kisebb mértékben az előírások ellen. Udvariatlan magatartása negatív hatást vált ki a vevőkből vagy a munkatársakból. Igazolatlan óráinak száma: 6 – 14 óra vagy 3 alkalommal 1-1 óra. 2 (rossz) magatartása van annak a tanulónak, aki szándékosan árt közösségének, illetve egy-egy társának. A házirend előírásait általában nem tartja be. Tanáraival, társaival goromba. A gyakorlati munkahelyen megsérti az előírásokat, saját maga vagy az ő tudtával valaki bűnt követ el a társadalmi tulajdon ellen. Valamilyen súlyos büntetési fokozata, illetve 15-nél több, vagy 4 alkalommal 1-1 óra igazolatlan mulasztása van. Ezektől az érdemjegyektől pozitív irányban egy érdemjeggyel el lehet térni a tantestület osztályozó értekezleten tett javaslata értelmében.
A szorgalom értékelése Hogy tanulóink a képességeiknek megfelelő tudást megszerezzék, annak az iskolai és otthoni rendszeres tanulás és az órákon való aktív részvétel elengedhetetlen feltétele.
81
Ezt tükrözik a szorgalmi jegyek. Ezen túlmenően a szorgalmi jegyek összetevője az iskolai rendezvényeken való tevékeny magatartás. 5 (példás) a tanuló szorgalma, ha a tanórákra képességeihez mérten kifogástalanul felkészül, ott aktívan közreműködik az ismeretek megszerzésében. Esetenként lemaradó társait segíti. 4 (jó) ha az órákra felkészülten érkezik, iskolai feladatait, vállalt kötelezettségeit elvégzi. 3 (változó) ha a felkészülése rendszertelen, kötelezettségeit csak figyelmeztetés hatására végzi el, felszerelése gyakran hiányos. 2 (hanyag) ha a képességeihez mérten igen keveset teljesít, kötelességét gyakran elmulasztja, felszerelése rendszeresen hiányos, ha valamely tárgyból bukásra áll, félévben vagy az év végén megbukik. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök értékeli a szaktanárok és az osztály közösségének véleménye alapján.
A tanulók továbbhaladása Az iskola felsőbb évfolyamába léphet az a tanuló, aki a közvetlenül megelőző évfolyamot sikeresen elvégezte, az előírt vizsgakövetelményeknek eleget tett és a korhatárt nem lépte túl. A 25. életévét betöltő személy az iskolai oktatást kizárólag felnőttoktatás keretében folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló: -
aki a tanév végén háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap,
-
aki a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott
-
aki a javítóvizsgán indokolatlanul nem jelent meg
-
aki az osztályozó vizsgát az előírt határidőig nem tette le
-
aki tanulmányait a tanév közben elfogadható ok nélkül megszakította
-
a magántanuló és a tanórai foglalkozások alól felmentést kért tanuló, ha a megadott határidőig a vizsgákat elmulasztja ha a szakképzési évfolyam számára előírt nyári gyakorlatot nem teljesítette
-
A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei
82
Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően lehetőségeihez mérten — jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban részesítjük. Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséreteket adjuk: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret. Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Azok a tanulók, akiknek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, sport, kulturális versenyek győztesei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részesei, stb.) jutalmukat a tanévzáró ünnepélyen az iskolaközösség előtt nyilvánosan veszik át. l. Azt a tanulót, aki • • • • 2.
az iskolának az erkölcsi alapelveivel ellentétesen viselkedik tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói Házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt - büntetésben lehet részesíteni A fegyelmező intézkedések a következők lehetnek:
a. szóbeli szaktanári figyelmeztetés b. írásbeli szaktanári figyelmeztetés ( két alkalommal /ellenőrző, napló/) c. szóbeli osztályfőnöki figyelmeztetés d. osztályfőnöki figyelmeztetés, szülő értesítése e. osztályfőnöki intő, szülő értesítése f. osztályfőnöki rovó, szülő értesítése g. igazgatói figyelmeztető, szülő értesítése h. igazgatói intő, a szülőt az igazgató behívja. i. igazgatói rovó j. nevelőtestületi figyelmeztetés, a szülőt a tantestület behívja k. fegyelmi eljárás. 3.
Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Az intézkedések súlyossági sorrendjében visszafelé lépés nem alkalmazható.
83
4.
A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A fegyelmező intézkedéseket a tanuló ellenőrzőjébe ás az osztálynaplóba is be kell írni!
5.
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárást kell indítani. Fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelemi büntetésben részesül. A közoktatási törvény előírásai alapján a fegyelmi büntetés lehet: a. megrovás, b. szigorú megrovás, c. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése illetve megvonása, d. áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába. e. eltiltás a tanév folytatásától,
f. kizárás az iskolából. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság, ill. az iskola nevelőtestülete hozza. 6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7.
A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.
A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, az érintettek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás előkészítése az igazgató feladata, feladatának ellátásába bevonhatja az érintett pedagógusokat. Az előkészítő munkálatok után
84
külön-külön meghallgatja a kötelességszegőt és a sértettet, majd közös részvételükkel egyeztetést tart. Az egyeztető eljárásban az intézményvezetőnek az érintettek közötti megállapodás létrehozására kell törekednie. Az egyeztető eljárás közös részvétellel készült részéről jegyzőkönyvet kell vezetni. Az esetleges megállapodást írásba kell foglalni. A Református köznevelési törvény (1995/I. Rtv. 34. § (3) bekezdés) alapján nem lehet az iskola tanulója az, aki e törvénnyel nem összeegyeztethető magatartást tanúsít, illetve olyan közösségnek tagja, amely a törvénnyel összeegyeztethetetlen nézeteket hirdet.
6.
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI
A) A házi feladatok kiadásának szempontjai: a tanulók napi és heti terhelése, • az egyes diákok képességeit, adottságai, • az életkori sajátosságok, • az értelmi fejlettség, • a fejlődés üteme, • házi feladat előkészítettsége. B) A házi feladatok kiadásának és ellenőrzésének alapelvei: • A házi feladatok korosztálytól függetlenül sarkallják a diákot állandó önellenőrzésre! • A házi feladatok segítsék elő a szülők tájékoztatását gyermekük iskolában végzett munkájáról, az iskolában folyó munkáról. • A házi feladatok mindig kerüljenek ellenőrzésre! • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint! • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését –a befektetett munka arányában –jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni,
85
• •
•
aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalja. A tanulók terhelését igyekszünk elviselhetővé tenni, időt kívánunk számukra biztosítani a pihenéshez, sporthoz, szórakozáshoz. Írásbeli otthoni feladatot csak azokból a tantárgyakból adunk, amelyeknél nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához (például anyanyelv, idegen nyelvek, matematika, számítási feladatokat tartalmazó szakmai tárgyak, stb.) A tanítási órákon nagy gondot fordítunk a gyakoroltatásra, gyakorlásra, hogy az otthoni szóbeli felkészülési időt csökkentsük.
•
A hét végekre sem adunk a napi feladatoknál többet, törekszünk arra, hogy tanulóinknak lehetősége legyen a heti regenerálódásra.
•
A tanulók az évközi tanítási szünetekre nem kaphatnak többlet feladatokat, csak annyit, amennyivel a folyamatos tanítás során terheljükőket.
7.
A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
Választható foglalkozások: - tehetséggondozás a különböző tantárgyakból - Részvétel a Diák Sport Kör edzésein Pedagógusválasztásra intézményünkben nincs lehetőség.
8.
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján
86
- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.
9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként egy alkalommal január és május hónap között. (A felmérés a „NETFIT teszt” alapján került összeállításra 2. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A NETFIT-teszt feladatai: Testösszetétel és tápláltsági állapot A testösszetétel jellemzése a testtömeg-index, a testzsír-százalék és a derék-csípő arány mérése során kapott adatokra épül. A vizsgálatot a testtömeg és a testmagasság mérésével célszerű kezdeni, ami szükséges a testtömeg-index kiszámításához. Ezt követheti a derék és a csípő kerületének mérése és a derék-csípő arány számítása. Végül a MDSZ által biztosított bioimpedancia-analizátor segítségével a testzsírszázalék mérését végezzük el. Ütemezett hasizom teszt Cél: A hasizmok erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, szőnyeg, mérőcsík. Ismétlések száma: maximum 75 db. Kiinduló helyzet: A tanuló hanyattfekszik egy szőnyegen, térdeit kb. 140º-os szögben behajlítja, talpait a talajon tartja kissé nyitott helyzetben, karjai a törzse mellett vannak, tenyere a talaj felé néz, az ujjai nyújtva, feje a talajon. A kiinduló helyzetet felvétele
87
után a társa egy mérőcsíkot helyez el a tanuló behajlított lábai alatt úgy, hogy ujja éppen érintse a mérőcsík hozzá közelebbi szélét. Feladat: A tanulónak a lehető legtöbb szabályos hasprést kell végeznie a hanganyag által diktált ütemben (1 db hasprés / 3 mp) hajlított térdekkel úgy, hogy lapockáit a talajról elemelve, ujjait a talajon előre csúsztatva érinti meg a mérőcsík távolabbi szélét, miközben sarkai folyamatosan érintik a talajt. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (75 db), vagy már nem képes több hasprést teljesíteni a helyes technikával, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. Törzsemelés teszt Cél: A hátizmok erejének mérése. Eszköz: centiméteres beosztású mérőrúd, szőnyeg, jelölőpont. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló hason fekvésben helyezkedik el egy szőnyegen úgy, hogy a lábujjai a talajon vannak, kezeit pedig a combjai alá teszi. Feladat: A tanuló lassú ütemben megemeli a törzsét, és miközben folyamatosan a szemével egy vonalban elhelyezett jelölőtárgyat nézi, tehát fejét egyenes vonalban tartja a törzs meghosszabbításaként. A törzs emelt helyzetét egészen addig megtartja, amíg társa le nem méri egy vonalzó vagy mérőrúd segítségével talaj és a tanuló álla közti távolságot. Ügyelni kell arra, hogy a hátrahajlítás ne legyen túlzott mértékű! Értékelés: A tesztet kétszer kell végrehajtani és a jobbik eredményt kell feljegyezni centiméteres pontossággal. (A 30 cm-nél jobb eredményt is 30 cm-ként kell rögzíteni!) Ütemezett fekvőtámasz teszt Cél: A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz. Ismétlések száma: maximum 86 db. Kiinduló helyzet: A tanuló vállszélességű fekvőtámaszban helyezkedik el, kezei előre néznek, ujjai nyújtottak, lábai egyenesek és kissé nyitottak, lábujjain támaszkodik. (A teszt hanganyagának indításáig térdelőtámaszba ereszkedhet!) Feladat: A tanuló maximális számú karhajlítás-nyújtást igyekszik végrehajtani a hanganyag által diktált ütemben (1 db karhajlítás-nyújtás / 3 mp), törekedve arra, hogy teste folyamatosan egyenes vonalban maradjon, és a karhajlítás mélysége minden ismétlésnél kb. 90°-os legyen. A teszt addig tart, amíg a tanuló el nem éri a maximális ismétlésszámot (86 db), vagy már nem képes több karhajlítás-nyújtást helyes
88
technikával végrehajtani, magáll, illetve másodjára téveszti el az ütemet. A helyes végrehajtások számát a társa számolja, és figyelmezteti a hibákra. Értékelés: A teszt eredményét a teljes ismétlések száma adja. Kézi szorítóerő mérése Cél: Az alkar izmainak maximális erejének mérése. Eszköz: állítható markolatú kézi dinamométer. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló az ügyesebbik kezébe veszi a kézi dinamométert, karját mélytartásba engedi úgy, hogy a kézfej és az alkar egyenes vonalban legyen. Feladat: A tanuló az ügyesebbik kezével megpróbálja összeszorítani a kézi dinamóméter markolatát maximális erőkifejtéssel és megtartani két másodpercig. A tesztet egyenes csuklóval és egyenletes, határozott mozdulattal kell végrehajtani, gyors rángató mozdulatok nélkül, illetve nem szabad a teszt végrehajtása közben a kart felemelni a és/vagy a mérőeszközt a testéhez szorítani. A tesztet kétszer kell végrehajtani az ügyesebbik kézzel, a két kísérlet között egy rövid szünettel, majd ugyanilyen módon az ügyetlenebbik kézzel is. Értékelés: A két kísérlet közül a jobbik eredményt kell feljegyezni 1 kg-os pontossággal. •
Helyből távol ugrás teszt
Cél: A láb dinamikus erejének mérése. Eszköz: mérőszalag. Kísérletek száma: kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló a kijelölt vonal mögött áll, térdei hajlítottak, a karjai a test előtt, párhuzamosan a talajjal, a lábujjak éppen érintik az elugró vonalat. Feladat: A tanuló a kar hátra majd előrelendítésével vegyen lendületet és rugaszkodjon el arra törekedve, hogy a lehető legmesszebb érjen talajt. Értékelés: A tanuló két kísérletet tehet és a jobbik eredményt kell rögzíteni az elért távolságot centiméterben megadva. Az ugrás távolságát az elugró helyhez közelebb eső sarok talajra érkezési pontjáig mért legrövidebb távolság adja. •
Hajlékonysági teszt
Cél: Az ízületi mozgásterjedelem és a térdhajlító izmok nyújthatóságának vizsgálata. Eszköz: mérőskálával ellátott stabil mérőeszköz. Kísérletek száma: kettő + kettő. Kiinduló helyzet: A tanuló nyújtott ülésben helyezkedik el a mérőskálával ellátott stabil mérőeszközzel szemben úgy, hogy egyik térdét behajlítja és a talpát a talajon tartja, másik lábának talpát pedig a mérőeszköz oldalához illeszti.
89
Feladat: A tanuló három előrehajlítást követően, kezét a mérőeszköz tetején lévő mérőskálán előrecsúsztatva maximális mértékű előrenyúlást végez az előírt testhelyzet megtartásával. A tesztet lábtartáscserével az ellenkező oldalra is meg kell ismételni. Értékelés: Mindkét oldali végrehajtás eredményét 0,5 cm pontossággal kell rögzíteni. A teszt abban különbözik a hagyományos „sit and reach" teszttől, hogy a tanulót egy időben csak az egyik oldalt méri, így könnyebben kiszűrhető a két oldal közötti eltérés. Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter Cél: Az aerob kapacitás mérése. Eszköz: a teszt hanganyaga és a hanganyagot lejátszó eszköz, jelzőbóják. Ismétlések száma: maximum 147 hossz (21 szint). Kiinduló helyzet: a tanulók felsorakoznak a számukra kijelölt pályák rajthelyeinél, párjaik pedig mögöttük helyezkednek el törökülésben, és figyelik társaik teljesítményét. Feladat: A tanulóknak maximális számú 20 méteres szakasz megtételére kell törekedniük a futás sebességét a hanganyag által diktált iramhoz igazítva. A tesztet a progresszív intenzitás jellemzi, azaz a teszt eleje könnyű és fokozatosan nehezedik. A teszthez kapcsolódó hanganyagban percenként emelkedően 21 szint különül el: az első szinten 9 másodperc áll rendelkezésre a 20 méteres táv teljesítésére, ami szintenként 1,5 másodperccel csökken. Az egyes szintek közötti váltásra háromszori hangjelzés figyelmezteti a tanulókat, jelezve hogy gyorsabb tempóra kell váltaniuk. Az adott szakasz akkor tekinthető teljesítettnek, ha a tanuló legkésőbb a hangjelzéssel egy időben legalább egy lábbal érint a 20 méteres szakaszt jelző vonalat vagy áthalad rajta. Ha a tanuló a hangjelzés előtt éri el a vonalat, meg kell várnia a jelzést, és csak a jelzés elhangzása után indulhat el visszafelé. A teszt akkor ér véget, ha a tanuló a második hibáját véti, azaz nem éri el a vonalat a hangjelzésre vagy nem tudja folytatni a futást. Értékelés: A tesztet a teljesített szakaszok alapján értékeljük, egy táblázat segítségével megállapítva, hogy a tanuló hányadik szintet érte el, és méterben is megadhatjuk a tanuló által megtett távolságot. 10. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK
Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003.évi CXXV. törvényt „Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról” címmel. Az általános célok és etikai elvek kitérnek: — a megkülönböztetés tilalmára, az egyenlő bánásmódra – azaz: az
90
oktató-nevelő munkában meg kell előzni a gyerekek hátrányos megkülönböztetését. Vonatkozik ez bárminemű nemzetiségi, faji, származási, vallási, viselkedési, egészségi állapot és társadalmi helyzet szerinti diszkriminációra. — az emberi méltóság tiszteletben tartására – azaz: a tanulók emberi értékük,
méltóságuk,
egyediségük
alapján
tiszteletet
érdemelnek,
érdekeiket figyelembe véve olyan körülményeket és légkört kell kialakítani, melyek ezeknek az alapvető értékeknek a megőrzésére és megerősítésére szolgálnak. — a szolidaritás erősítésére — a méltányosságra és a rugalmas ellátásra – azaz: olyan pozitív méltányos és rugalmas intézkedéseket kell kidolgozni, melyek elősegítik az érintettek tanulási pozíciójának javulását. Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a jövőben is célszerűnek tartjuk alkalmazni az alábbi formákat és módszereket: — Tanulmányi téren - Felzárkóztató foglalkozások – elsősorban a belépő 9. évfolyam számára. Hiányosságok kiküszöbölésére az anyanyelvi kompetencia /helyesírás, olvasottság, szövegértés/ és a matematikai kompetencia terén.
- Tehetséggondozó foglalkozások – szinte valamennyi évfolyamon Országos / megyei/ szintű versenyeken való helytállás segítése szakkörök, verseny előkészítők keretében.
— Szociális téren Diákjaink sajnálatosan növekvő rétege érkezik hozzánk olyan családokból, ahol meglehetősen bizonytalan az anyagi háttér /
91
nagycsaládosok, csonka családok – válások, szülő elhalálozása, alacsony jövedelem, munkanélküliség, beteg szülő, építkezés és más okok. A
menzai
térítési
kedvezményeken
és
az
ingyenes
tankönyvhasználaton túlmenően iskolánk tanulmányi ösztöndíjat biztosít
A helyzetelemzéshez hozzátartozik, hogy az iskola tanulmányi átlaga 3,47. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű diákok száma nem magas, ezért kezelésük integráltan megoldható. Iskolánk szoros kapcsolatot tart fenn a város többi iskolájával. Együttműködünk a város közművelődési intézményeivel és a civil társadalmi szervezetekkel. Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében vállaljuk az országos és helyi programokban megjelölt feladatok teljesítését. A kötelezettségek teljesítéséért felelősek: - az igazgató, azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen az intézményi esélyegyenlőségi program - az igazgatóhelyettes a program megvalósításának koordinálásáért - a tantestület minden tagja, azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkrimináció mentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört A jelenlegi helyzet azonnali beavatkozást nem igényel, nincs semmilyen esélyegyenlőségi kockázat. Az esélyegyenlőség folyamatos biztosításához az alább felsorolt fejlesztések, célok időbeni megvalósítása szükséges: Rövidtávon (egy éven belül)
92
- közreműködés a települési halmozottan hátrányos helyzetű „térkép” létrehozásában - az intézményen belül HH/HHH és SNI gyermekek helyzetét javító átfogó oktató és nevelőmunka megtervezése (egyéni akcióterv szerint)
Középtávon (három éven belül) - iskolai Integrációs Program bevezetése, a program hatékony és eredményes működtetése Monitoring és nyilvánosság szellemében a szabályzatban leírt feladatok végrehajtását évente értékelni kell (október 31-ig) az előző tanév tanulmányi adatai alapján. Az értékelést iskolánk honlapján nyilvánosságra hozzuk.
A
helyzetelemzés elkészítéséért és a nyilvánosság biztosításáért az igazgató felelős. A monitoring vizsgálatok eredményét felhasználva –szükség esetén- módosítjuk a szabályzatot.
11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2016. szeptember 1. napjától a kilencedik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2016. szeptember 1. napjától visszavonásig szól. 4. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata
93
•
A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
•
A 2019-2020. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia.
A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
az igazgatótanács; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi igazgatójának javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra
vagy a
működtetőre a
jogszabályi előírásokon
felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától 9-12 évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
94
1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A Pedagógiai Program elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.bkkvszi.hu 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; -
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola könyvtárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
-
az iskola igazgatóhelyetteseinél;
-
az iskola szerverén: sulixerver/fájlkezelő/alapdokumentumok
12. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
A Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Vendéglátóipari, Idegenforgalmi, Kereskedelmi Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programjával az iskola fenntartója és működtetője a Vác-Felsővárosi Református Egyházközség egyetért. Vác, 2016. április …
95
…………………………………………. gondnok
……………………………….. igazgatótanács elnöke
A Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2016.év április hó 5. napján tartott ülésén elfogadta. (Mellékelve az elfogadásról készült jegyzőkönyvi kivonat: jelenléti ív; a határozatképesség megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.) A Bernáth Kálmán Református Gimnázium, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam. Kelt: Vác, 2016.04.... ................................................. Solymosi Csilla igazgató
