BERNÁT LÁSZLÓ* A multimédiás oktatóprogram-készítés idıszerősége, egy hatékony mód módszere The timeliness of creating multimedia educational programs, one of the effective methods Distance education, a new teaching method widely-spread in higher education nowadays, requires the extent use of multimedia self-study educational programs besides the traditional means and methods. Experience shows that besides certain types of software like encyclopaedias, dictionaries, language manuals etc. there is an ever growing demand for appropriate educational programs that can be tailor made, adapted or modified for various kinds of students. Since they are used in a relatively limited circle, usually within a faculty of an institution or within a single subject area, it is crucially important to be able to produce them with as little energy and time as possible. There is a PhD research program, aiming at creating a flexible multimedia framework, that can be a possible solution to the problem. This framework can be easily filled with different teaching materials compiled by certain teachers without advanced knowledge of informatics.
1. Bevezetés Az oktatási intézmények számítástechnikai eszközellátása az utóbbi évben ugrásszerően javult. Mégsem jellemzı, hogy a nem számítástechnika szakos oktatók kihasználnák e modern eszközrendszer lehetıségeit. Sokkal tipikusabb, hogy idegenkednek az alkalmazásától, szívesebben maradnak biztos terepen, a tábla, a kréta és az írásvetítı világában. Azon kevesek, akik nyitottabbak az újra, ritkán találnak olyan oktatóprogramot, amely pontosan lefedi az általuk oktatott tárgy témaköreit. A felsıoktatásban rohamosan terjedı távoktatási forma azonban kikényszerít az abban dolgozók kezdeményezéseit, minden eszközzel támogatni kell a hallgatók otthoni, önálló tanulását.
1.1. Egy lehetséges megoldás körvonalai Az alapvetı idegenkedés legyızéséhez komoly segítséget kell adni a kollégáknak. A számítógéphez jutás a legminimálisabb elıfeltétele annak, hogy a gépkezelés alapismereteit bárki elsajátítsa. (Napjaink akciói, „Számítógépet a pedagógusoknak” – komoly elırelépést jelentenek ez irányban.) Ezután következhet a számítástechnika alapfogalmainak, és alapmőveleteinek megtanulása. Az állományok kezelése, egyszerő szövegszerkesztési, képszerkesztési technikák és programok ismerete nélkül illúzió lenne arról beszélni, hogy saját oktatóprograBGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Informatikai Intézet, fıiskolai docens.
*
376
BERNÁT L.: A MULTIMÉDIÁS OKTATÓPROGRAM-KÉSZÍTÉS...
mot is készíthetünk. Az informatikai írástudás alappilléreire tehát szükség lesz, de ennél sokkal többre nem! És fıleg nem lesz szükség programozási ismeretekre!
1.2. Egyszerőség és hatékonyság A pedagógusok a „Mit érek el vele? – És mennyi munka árán?” kérdések alapján állapítják meg az egyes oktatási technikák valós használati értékét. Tehát nemcsak lehetıvé kell tenni a bekapcsolódását a munkába, hanem olyan módon kell a „keze alá dolgozni”, hogy viszonylag csekély energiával látványos eredményt érhessen el. Ennek a feltételnek a biztosítása érdekében megterveztem és elkészítettem egy olyan programvázat, amely egyszerő szerkezető, többször, több helyen felhasználható, és átalakítása igen rövid idı alatt megvalósítható. Ennek a mintaprogramnak, sıt az egész koncepciónak bevallottan nem az a célja, hogy az országos oktatási piacra állítson elı eladható terméket, hanem az, hogy az oktatási folyamatot szervezı pedagógus, és tanítványai számára „duplán testreszabott” multimédiás oktatóprogramok készüljenek.
2. A megvalósítás elsı lépései Az oktatóprogram elsı verziója szerkezetének megtervezésénél a következı szempontokra figyeltem elsısorban: • megfelelés didaktikai elveknek; • egyszerőség és többcélú használhatóság.
1. ábra Az elsı „programmorzsa” didaktikai szerkezete1 Ezután kiválasztottam egy olyan fejlesztıi környezetet, amely objektumorientáltsága révén szerény programozói munka árán is látványos eredményt ígért (NeoBook 4.0). Az elsı mintaprogram kezelıfelületeinek kialakításakor a multimediális követelményekre kellett fıleg ügyelni:2 • a szöveg, kép, hang, mozgókép funkcionális összhangja; • minél több interaktivitást biztosító eszköz használata; • a navigálás lehetıségei, az eltévedés veszélye nélkül; • a vezérlıeszközök egyszerő használata.
1 2
Forrás: saját ábra. Forgó [2001].
377
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2002
2. ábra Egy multimédiás „oldal” képe, kezelıszervek1 A mintaprogram a maga konkrét tartalmával kiindulópontja lett a további munkának, amely két irányban folytatódott. Érdeklıdı kollégák kapták meg azt a „fejlesztı-készletet”, amivel megpróbálhattak maguk is oktatóprogramot készíteni. (Magam pedig a „Szövegszerkesztés” témájára elkészítettem az elsı teljes tárgyat átfogó oktatóprogramot.)
2.1. A program-átalakítás kísérletei és eredménye A munkába bekapcsolódó kollégák az alapprogramtól gyökeresen eltérı témákban próbálkoztak. STERNERNÉ VÉGH ÁGNES a gráfelmélet egy fejezetét dolgozta fel. HÍDVÉGINÉ MIKLÓS KATALIN egy ábrázoló geometriai probléma, kúp síkmetszése szemléltetésére, megtanítására és ellenırzésére kívánta a maga programját elkészíteni és alkalmazni. A mintaprogram gyors átalakítását az teszi lehetıvé, hogy a programok mőködtetı elemei – a kapcsolók, a párbeszédelemek –, amelyek programozási munkát is jelentettek, a helyükön maradnak. Szintén nem érinti az átalakítás a didaktikai egységeket. 1
Forrás: saját ábra.
378
BERNÁT L.: A MULTIMÉDIÁS OKTATÓPROGRAM-KÉSZÍTÉS...
Mi az, ami szükségszerően változik? A programvázra aggatott konkrét tartalmakat kell lecserélni, illetve átírni, átszerkeszteni! A szöveges, képi, hang, és mozgóképi adatállományok, melyek a programot „kísérik”, a program-compiler fordítómunkája elıtt lecserélhetık. E munka elvégzésének elıfeltétele, hogy strukturáltan, „szabványos körülmények között” történjen az adattárolás. Ennek egy lehetséges megoldása az operációs rendszerek könyvtár (mappa) struktúrájára épül. Ennek a türelmet és pontosságot igénylı munkának a segítésére egy ötoldalas munkafüzetet kaptak a kollégák. Ebben a következı mőveletekrıl olvashattak tájékoztatást: • A NeoBook fejlesztıprogram telepítése. • A mintaprogram szerkezete. • Az átalakítás lehetıségei, módszerei.
3. ábra Képi szemléltetés és szöveges magyarázat1 A körülbelül egy hónapig tartó „barkácsolás” során mindketten két alkalommal kértek személyes segítséget. Ekkor 1-1 óra idıtartamban a munka során felmerült konkrét kérdéseket beszéltük meg. Bár az egész elképzelésnek a sarokpontja a kompromisszumkeresés, az is érdekes, hogy a szükségszerő alkalmazkodás mellett milyen módosításokat kezdeményeztek. Az ábrázoló geometriát oktató programban az eredeti keretprogramból kilépés egyszeri lehetıségét kellett megsokszorozni. Ezáltal egy 3D-s segédprogram keretei között lehetett a szerkesztés
1
Forrás: saját ábra.
379
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2002
fázisábráit „körbejárni” a felhasználó, a tanuló igényei szerint. Itt merült fel további igényként a nyomtatás lehetısége is. A gráfelméleti témában a mozgóképes szemléltetés feladat-motiváló része a kolléganı rendelkezésére állt digitalizált filmrészlet formájában. A gráfon történı mozgás animálására egy új kisprogramot kellett alkalmazni, és persze a használatot megtanulni. Az internetrıl is szabadon letölthetı „képlopó” program az álló és mozgóképek egyszerő és precíz készítését segítette.
3. Eredmények, továbblépési lehetıségek Az együttmőködés során született program próbája – igaz egyelıre a lehetı legkisebb mintán (két csoportban, összesen 27 hallgató) – valódi eredményekkel szolgált.
3.1. A használat az igazi próba Az ábrázoló geometriával foglalkozó program került elıször tesztelésre élethelyzetben. Az Ybl Miklós Mőszaki Fıiskolán a multimédia alkalmazási lehetıségeit vizsgáló kutatás több csoportban végzett kísérletei után az alábbi megállapításokat tették a programot használó hallgatók. Egy kérdıíven 31 tulajdonság szerint kellett a programot 1-tıl 5-ig osztályozniuk. Ebbıl a legfontosabb öt sajátság a következı volt: • cu19: A program használata könnyen megtanulható. • cu16: A képernyıkrıl lehet nyomtatni. • cu2 : Van benne világosan megjelölt haladási útvonal. • cu10: A program szerkezete egyszerő, könnyen átlátható. • cu28: Csökkenti a tanulásra fordított idıt.
1. táblázat Az oktatóprogram tulajdonságai1 cu19 Count % 1 2 3 4 5 9 Total
1 2 6 15 3 27
3,7 7,4 22,2 55,6 11,1 100,0
cu16 cu2 cu10 cu28 Count % Count % Count % Count % 2 7,4 1 3,7 1 3,7 1 3,7 2 7,4 4 14,8 2 7,4 4 14,8 7 25,9 7 25,9 7 25,9 11 40,7 7 25,9 9 33,3 14 51,9 9 33,3 8 29,6 4 14,8 3 11,1 3 11,1 2 7,4 27 100,0 27 100,0 27 100,0 27 100,0
Megállapítható, hogy a kezelhetıség, tanulhatóság, haladás szempontjából 70% körüli a 4-es és 5-ös „osztályzatok” aránya. A tanulásra fordított idı tekintetében jobban szóródnak a vélemények.
1
Forrás: Hídvégi I. [2002].
380
BERNÁT L.: A MULTIMÉDIÁS OKTATÓPROGRAM-KÉSZÍTÉS...
A szóbeli megkérdezés alapján a vélemények még pozitívabbak voltak. Külön kiemelték, hogy egyéni haladási ütemük szerint dolgozhattak s kérték a folytatást.
4. Fejezetekbıl könyv Az oktatóprogram készítés további kérdése, hogy az elemi didaktikai egység (fejezet) elkészülte után mennyi ráfordítással lehet további, hasonló szerkezető fejezeteket készíteni, azért, hogy ezek láncolata egy teljes oktatási egység önálló tanulását segíthesse.
4. ábra A teljes program – fejezetek láncolata A tapasztalat az, hogy az elsı, kísérleti programváz elkészítése ugyanúgy két hónapot igényelt, mint utána a további négy „klón” (az ábra szerint fejezetek) megvalósítása.
Irodalom BISZTERSZKY ELEMÉR (1993): Tanulmányok a programozott tanítás témakörébıl. Egyetemi jegyzet. FORGÓ SÁNDOR (2001): A multimédiás oktatóprogramok minıségének szerepe a médiakompetenciák kialakításában. Új Pedagógiai Szemle. HÍDVÉGI IMRE (2002): A program felhasználói szemmel. Informatika a Felsıoktatásban, 2002 Debrecen - Konferencia anyag. 381
