Berhida Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi átfogó értékelése

Berhida Városi Önkormányzat

Családsegítő Központ

Jegyzője 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 596-582 Fax: 596-581

Vezetője 8181 Berhida Veszprémi u. 1-3. Tel.: 455-153

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. MÁJUS 30. NAPJÁN TARTANDÓ ÜLÉSÉRE

Berhida Város Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi átfogó értékelése

„A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló” 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 96. §. (6) bekezdése alapján Berhida Városi Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2012. évi ellátásáról „A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról” szóló 149/1997. /IX.10./ Korm. rendelet 170/A. §-ában meghatározott tartalommal készült átfogó értékelést az alábbiakban terjesztjük a Tisztelt Képviselő-testület elé: 1. A TELEPÜLÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Berhida város népesség.-statisztikai adatai 2012 . december 31. napján. Állandó lakosság összesen:

6118 fő

/a településen lakóhellyel rendelkezők száma/

Korcsoport bontásban 0-2 éves 3-5 éves 6-13 éves 14-17 éves 18-54 éves 55-59 éves 60-69 éves

Férfi (fő) 99 121 294 172 1624 223 322

Nő (fő)

Együtt (fő) 94 92 265 155 1478 221 348

193 213 559 327 3102 444 670

-2-

70-79 éves 80-110 éves Összesen

162 54 3071

249 145 3047

411 199 6118

2. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT PÉNZBELI, TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK BIZTOSÍTÁSA a.) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A Gyvt. 19. § (1) bekezdése értelmében: „A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult: a) a 151. § (5) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, (5) Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. b) a 20/A. §-ban meghatározott természetbeni támogatásnak, 20/A. § (1) A gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás esetenkénti összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. /A természetbeni támogatás összege 2012. évben gyermekenként és alkalmanként 5.800,- Ft volt./) c) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek /óvodai felvétel, második szakképzettség megszerzése, egyéb iskolai szolgáltatásokért fizetendő térítési díj, iskolaotthonos nevelésben ingyenes tankönyvellátás és étkezés, ösztöndíjprogramok stb./ igénybevételére.”

-3-

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve nagykorú jogosult a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál terjeszti elő. A gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén - a helyi önkormányzat jegyzője állapítja meg, egy év időtartamra. 2012. évben rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság megállapítására 630 kérelem érkezett. A kérelmezők jellemzően jövedelmi viszonyaikra hivatkozással kérik a támogatás megállapítását. Elutasításra 11 esetben került sor, minden esetben a jogosultsági határt meghaladó egy főre jutó jövedelem alapján. 2012. december 31-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult 624 fő. A 624 fő gyermek 285 családban él. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek életkor szerinti bontásban 0-6

7-14

15-18

19-

Összesen

130

19

624

éves Gyermekek száma

210

293

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekes családok Családokban élő gyermekek száma 4-5

6 v. annál több

114 72 56

37

6

285

66 37 15

12

0

136

1 Családok száma Ebből: egyedülálló szülő

2

3

Összesen

A Gyvt. 20/A. §-a szerint: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapján támogatást folyósítottunk az alábbiak szerint: 2012. augusztus hónapban 586 kiskorú gyermek és 26 nagykorú, összesen 612 fő részére fizettük ki az egyszeri ellátást: 3.549.607 forint összegben.

-4-

2012.

október

1-jétől

lépett

hatályba

a

rendszeres

gyermekvédelmi

kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatás természetbeni támogatássá való módosítása. Ezen időponttól az augusztus és november hónapban folyósított pénzbeli támogatást Erzsébet-utalvány formában kell nyújtani. 2012. november hónapban 597 kiskorú és 31 nagykorú gyermek, összesen 628 fő részesült az egyszeri természetbeni (Erzsébet utalvány) ellátásban, összesen 3.642.400 forint összegben. Támogatásra felhasznált összeg 2012. évben összesen: 7.192 ezer Ft.

b.) Óvodáztatási támogatás Az ellátás a korábban óvodai ellátást igénybe nem vevő, de már óvodás korú gyermekeket nevelő családokat kívánja ösztönözni az óvodai ellátás igénybevételére, amely döntő fontosságú a korai szocializációban, a társas viselkedés formáinak kialakulásában, az iskolaérettség elérésében. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében lényeges, hogy minél többen éljenek a szolgáltatás adta lehetőségekkel, a gyermekeiket ne csak az utolsó, kötelező óvodai évben írassák be az intézményekbe, hiszen így az óvoda kevéssé tudja kompenzálni az esetleges szocializációs hátrányokat. A Gyvt. 20/C §-a alapján: 20/C. § (1) A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása aa) a naptári év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában, ab) a naptári év első felében történik, de júniusig nem telt el két hónap, a beíratás évének december hónapjában, ac) a naptári év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább két hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában, ad) a naptári év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el két hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom], b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal az óvodai nevelési jogviszony fennállásáig ba) a tárgyév június hónapjában,

-5-

bb) a tárgyév december hónapjában, pénzbeli támogatást folyósít. (2) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek felett a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő, illetve ha mindkét szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, mindkét szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. (3) Az (1) bekezdés szerinti pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint. A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt. Mivel a támogatás összege 2012. évben változatlan maradt, így az alábbi megoszlásban részesültek a jogosultak az óvodáztatási támogatásban: 2012. évben óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek Időszak

Első alkalommal

További alkalmakkal

Összesen

Fő

ezer Ft

Fő

ezer Ft

Fő

ezer Ft

2012. június

5

100

46

460

51

560

2012. december

8

160

31

310

39

470

Összesen

13

260

77

770

90

1030

Ezeknek a gyermekeknek az ellátása óvodai beíratásuk óta folyamatos. Az újonnan beíratott gyermekek esetében kérelemre indul az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás megindítása. A benyújtott kérelmek közül elutasításra 2012. évben egy esetben került sor mert a gyermek nem járt rendszeresen óvodába (a szülő által igazolt és az igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen meghaladta a munkanapokra eső óvodai nevelési napok huszonöt százalékát). Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermekek túlnyomó többsége a Süni Napközi-otthonos Óvodába jár Berhidára. c.) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Gyvt. 21. § (1) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat képviselőtestülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

-6-

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.” A jogosultsági feltételeket az önkormányzat helyi rendeletben állapította meg. „A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kérelemre adható, pénzbeni vagy természetben nyújtott ellátásként.” 2012. évben rendkívüli gyermekvédelmi támogatást 61 fő kérelmező kapott, összesen 268.000.- Ft összegben. Közülük 1 fő kérelmező kapta a támogatást természetben nyújtott ellátásként, tekintettel arra, hogy gyermekei védelembe vétel hatálya alatt álltak. A természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében a Humán Ügyek Bizottsága által megállapított összeget a helyi Családsegítő Központ közreműködésével használták fel a gyermekek javára. d.) Egyéb támogatások da) Térítési díjkedvezmények A térítési díjkedvezmények a Gyvt. szerint nem tartoznak a pénzbeli ellátások közé, azonban e kedvezmények is a családok anyagi helyzetét erősítik és összefüggnek a segélyezéssel. A gyermekek napközbeni ellátását (gyermekétkeztetést) biztosító intézményekben az egyes gyermekek után fizetendő térítési díj összegét (személyi térítési díj) az intézményvezető állapítja meg a Gyvt. 148. § (1) bekezdése szerint. A Gyvt. 151. § (5) bekezdése alapján Gyermekétkeztetés esetén a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő aa) bölcsődés, ab) óvodás, ac) 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,

-7-

b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át, d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, kedvezményként kell biztosítani [az a)-e) pont a továbbiakban együtt: normatív kedvezmény]. (6) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A normatív kedvezményt az intézmények a részükre lebontott állami támogatás formájában biztosították a jogosultak részére. 2012. évben normatív térítési díj-kedvezményben részesült gyermekek száma: 2012. évben térítési díjkedvezményben részesülő gyermekek Intézmények Ady Endre Általános Iskola

Tanulók száma (fő) 50%-os díjkedv. 100%-os díjkedv.

Összesen

3

131

134

II. Rákóczi Ferenc Ált. Iskola

28

102

130

Süni Napköziotthonos Óvoda

9

63

72

Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde

12

10

22

Berhida összesen

52

306

358

Vilonya Iskola tagintézmény

1

9

10

Vilonya Óvoda tagintézmény

0

7

7

Vilonya összesen

1

16

17

53

322

375

MINDÖSSZESEN

db) Nyári gyermekétkeztetés A települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2012. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 23/2012.(IV.18.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza az önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából 2012. évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályait. Az R. az elmúlt évekhez képest lényeges változtatásokat tartalmaz. Pályázati rendszert vezetett be, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a forrásokat a

-8-

települések

helyzetének,

teljesítőképességének

és

vállalásainak

figyelembevételével ossza el a nemzeti erőforrás miniszter. A támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy 2012. június 18-ától 2012. augusztus 31-éig terjedő időszakban legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában a Gyvt. 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A támogatás további feltétele, hogy az ételt a támogatás legalább 30 %-ának megfelelő értékben az 52/2010. (IV.30.) FVM rendelet szerinti kistermelő vagy mezőgazdasági vállalkozó által megtermelt vagy előállított alapanyagból biztosítja. A nyári gyermekétkeztetés céljára igényelhető támogatás egy gyermekre jutó napi összege az R. alapján legfeljebb 440,-Ft. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Fentiek alapján biztosította az önkormányzat 120 főnek 45 munkanapon át a nyári étkeztetést, ami a gyakorlatban napi egyszeri melegétkezést jelentett. A pályázat alapján 2.376.000,- Ft összeg került felhasználásra.

dc) Ingyenes tankönyvellátás Berhida város oktatási intézményeiben tanulók, összesen: 286 fő ingyenes tankönyvellátásban részesült az alábbiak szerint: Ady Endre Általános Iskola

147 fő

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola

130 fő

Berhida összesen

277 fő

Vilonyai iskola tagintézmény MINDÖSSZESEN

9 fő 286 fő

dd) Bursa Hungarica, Arany János Tehetséggondozó Program Nem kötelező támogatási formában, Bursa Hungarica ösztöndíj támogatásban részesült az elmúlt évben 68 fiatal a képviselőtestület döntése alapján, összesen: 2.030.000,- Ft összegben.

-9-

A Képviselőtestület 1 tanulót támogatott az Arany János Tehetséggondozó Programban való részvételében és vállalta 5 tanévre (tanévenként 10 hónapra) havi 5.000,- Ft támogatás nyújtását. Erre a célra 2012-ben felhasznált összeg: 100.000.- Ft.

3. AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA Berhidán 1997. december 1-jén kezdte meg működését az intézmény a Berhida Hősök tere 38. szám alatt. Jelenleg az intézmény új székhelye Berhida, Veszprémi u. 1-3. szám alatt, a Polgármesteri Hivatal épületén belül található. A szolgálat korszerűen felszerelt, két irodahelyiséggel, tárgyalóval – mely riportszobaként is funkcionál -, és ügyfélfogadóval rendelkezik. Négy számítógéppel, internet hozzáféréssel, fénymásolóval, két nyomtatóval, telefonnal és egy fax készülékkel rendelkezik. Gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalatai A családsegítés és gyermekjóléti tevékenységet (Berhida és Vilonya területén) jelenleg 4 fő családgondozó látja el. Ebből 1 fő heti 1 alkalommal (4) órában/ Vilonyán önállóan végzi a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Berhidán a családsegítés feladatait 2 fő, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait pedig 2 fő látja el. A családgondozók képesítése megfelel az előírásoknak. 2 fő szakirányú szociálpedagógus végzettségű, (az intézményvezető szociális szakvizsgával rendelkezik) 1 fő óvodapedagógus végzettségű 1 fő általános iskolai tanító végzettségű 1 fő egészségtan tanár végzettségű. Az ügyviteli feladatokat 1 fő látja el részmunkaidőben. A Családsegítő Központ Gyermekjóléti tevékenységének 2012. évi forgalma: Berhida: 3807 fő Vilonya: 60

- 10 -

Ellátás típusa

Berhida

Vilonya

alapellátásban részesült

25 család

36 gyermek

1 család

3 gyermek

védelembe vettek:

20 család

33 gyermek

1 család

3 gyermek

Átmeneti nev.-be vettek

11 család

24 gyermek

Id. hatályú elhelyezés egyszeri esetként:

5 gyermek 14 család

31 gyermek

1 gyermek 2 család

2 gyermek

Berhida-Vilonya Védelembe vétel okai: iskolai hiányzások, szülők életvitele, gyermekek magatartási problémái Átmeneti nevelésbe vétel okai: szülők helytelen életvitele, gyermek magatartási problémái. Ideiglenes hatályú elhelyezés okai: a gyermekek testi, lelki, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztető körülmények gyermekjóléti szolgálat tevékenysége 2012. kezelt probléma szerint: Anyagi lakhatás):

(megélhetés,

Berhida

Vilonya

144

-

gyermeknevelési:

162

16

Gyerm.int-be való beill.n.

108

-

magatart- és telj.zavar:

552

16

94

10

szülők,ill.család életvitele:

504

10

családon belüli erőszak, bánt.: (fizikai)

-

-

284

1

96

-

8

-

családi konfliktus

szülői elhanyagolás: Fogy.retardáció: szenvedélybetegség:

A Várpalota Kistérségi Többcélú Társulás keretén belül működő jogi tevékenység ellátásáról , és szupervízióról Berhida területén. Jogász: (Berhida-Vilonya) Berhida területén minden hónapban, egy alkalommal került sor jogi tanácsadásra 12. 30 – 15. 30 között. 2012-ben 39 alkalommal vették igénybe az ügyfelek a szolgáltatást.

- 11 -

Szupervízió (Berhida-Vilonya) A családgondozók és a házi gondozók rendszeresen vehetik igénybe a szolgáltatást (havonta egyszer 6 órában, vagy havonta két alkalommal 3-.3 órában). A szupervízió célja a segítő szakmában dolgozók mentális védelme és szakmai kompetenciájuk fejlesztése. A szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, ami azt jelenti, hogy a személyiségfejlesztés a szakmai kontextus keretei között zajlik. Előfordulhat, hogy a segítő helyzetben a személyes érintettségünk, vakfoltjaink miatti bevonódás akadályozza munkánkat, elakadást okoz. A szupervízió segíti a problémákra való rálátást egy külső szemszögből. A szupervizor reflektív jelenléte, kérdései segítségével a szupervizált képes lesz rálátni önmagára, a saját működésmódjára, elsajátítja az önreflexió képességét. A szupervízió a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló és oda visszacsatoló tanulási folyamat. A szupervízió munkamódja az esetmegbeszélés. Mindig egy konkrét esetből, az esethozó által hozott konkrét szituációból indulunk ki. Az eset lehet: én és a kliensem, én és a főnököm, én és a munkatársam, stb. közötti konfliktus, elakadás. a szupervízió témakörébe tartozik az én és a szakmám problematika, a szakmai identitás problémája is. A szupervíziót el kell határolni az esetmegbeszélő csoporttól. A szupervízióban nem a kliensen van a hangsúly, hanem az esethozón. Pszichológiai tanácsadás: havonta két alkalommal (Berhida-Vilonya): (teljes egészében saját költségvetési forrásból finanszírozott) Berhida: 2012-ben 76 alkalommal vették igénybe a szolgáltatást. Vilonya: 2012-ben 4 alkalommal vették igénybe a pszichológiai tanácsadást. Pszichológiai tanácsadásra zömmel a gyermekek súlyos magatartási problémái miatt került sor. Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák gondozása A szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat támogatjuk, segítjük, tanácsokkal látjuk el. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a védőnői szolgálattal, akik leghamarabb találkoznak a családdal, a terhes anya és a csecsemő gondozása során.

- 12 -

Szorosan kapcsolódnak az egészségügyhöz, de az egészség megőrzése, illetve egészségkárosodás megelőzése kapcsán a gyermekvédelem is döntő tevékenységükben. A várandós kismamák gondozása az egyben együttgondozást is jelenthet, de a családgondozó ilyen esetben mindig konzultál az illetékes védőnővel. Jellemző problématípusok a gyermeknevelési kompetencia hiányosságai, lakhatási, megélhetési, higiéniai problémák, túl fiatal anya …..stb. A védőnők az általuk szervezett programokról tájékoztatják a Családsegítő Központot, így az intézményünket felkereső érintett ügyfelek is tudomást szerezhetnek azokról. Családba történő visszahelyezést segítő családgondozás A családgondozás során kiemelt figyelmet kell szentelni a szülők gondozására. A családgondozó elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó rendszeresen kapcsolatot tart a gyermekotthonnal, nevelőszülői hálózattal, illetve a megyei gyermekvédelmi igazgatósággal. A családgondozás különösen az alábbi szolgáltatásokra terjed ki: -személyes segítő kapcsolat (szülő gyermek kapcsolattartásának segítése) -szülő nevelési, gondozási háztartásszervezési ismereteinek gyarapítása, támogatása -hivatalos ügyek intézésében való közreműködés, más szakemberhez való irányítás (pl. pszichológus). Célunk, hogy képessé tegyük őket a gyermekük/gyermekeik megfelelő nevelésére. A családgondozó javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében történt változás ezt indokolttá teszi. Berhida: 10 családban látjuk el a gondozást (egy átmeneti nevelt gyermek elkerült a közigazgatási területről). Vilonya: -

- 13 -

Helyettes szülői hálózat: A helyettes szülői hálózat a gyermekek védelmének rendszerén belül a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátás, ezen belül a gyermekek átmeneti gondozásának egyik formája. A helyettes szülői gondozás azt jelenti, hogy a vér szerinti szülő kérésére – átmenetileg, meghatározott ideig történik a gondozás és nevelés. Az átmeneti gondozásban részesülő gyermek számára a helyettes szülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően- az ellátást, gondozást. A helyettes szülőnél történő elhelyezés rövid tartamú (max. 12 hó) elhelyezést jelent. Berhida területén a helyettes szülői hálózat kiépítése nem járt eredménnyel. . Helyettes szülők beiskoláztatására ugyan sor került, de ők végül nevelőszülőkké váltak. Az elmúlt években sem Berhida, sem Vilonya területén helyettes szülői feladat ellátása nem merült fel, illetve ilyen irányú igénnyel senki nem élt. Szükség esetén átmeneti gondozásra kistérségi szinten kerülhetett volna sor. Észlelő- és jelzőrendszer működtetése A gyermekjóléti szolgáltatás észlelő-és jelzőrendszert működtet, mely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermekek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek -életkörülményeit és szociális helyzetét -gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét -gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét -kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben. A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében -a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése Jelzőrendszeri tagok (egészségügyi. szolgáltatók, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat, közoktatási intézmények, rendőrség, pártfogó felügyelői szolgálat, önkormányzat, állampolgárok)

- 14 -

A jelzőrendszer tagjai által küldött jelzések száma 2012-ben: Egészségügy/védőnő Egészségügy/orvos

29 jelzés

4 jelzés

3

-

120

5 jelzés

Rendőrség

-

-

Pártfogó felügyelő

-

-

Más szociális intézmény

1

-

Oktatási-nevelési intézmény

A veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszeri tevékenységnek mindenkor a gyermek, illetve a család érdekeit kell szolgálnia. A jelzőrendszer valamennyi munkatársát titoktartási kötelezettség köti. A gyermekvédelmi munkában résztvevő szakember legjobb tudása szerint és az etikai normák betartásával járul hozzá a gyermekjólétet szolgáló módszerek kialakításához és megvalósításához. Berhida jelzőrendszeri értekezlet A Családsegítő Központ szervezésében 2012-ben is 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet megtartására. A jelzőrendszeri tagok legtöbbször a gyermekek nem megfelelő magatartása, iskolai hiányzások, szülői mulasztások, elhanyagolás, higiénés, mentálhigiénés problémák és munkanélküliségből adódó anyagi nehézségek miatt tettek jelzéseket. A jelzőrendszer tagjaival többnyire rendszeres együttműködést sikerült kialakítani. Kölcsönösen tájékoztatjuk egymást. Szükség esetén a jelzőrendszer tagjaival szakmaközi megbeszélést tartunk, és próbálunk együtt megoldásokat találni a problémákra. Leggyakoribb együttműködés az elmúlt évben a védőnői szolgálat munkatársaival valósult meg az ismétlődő, egyre nagyobb számban megjelenő fejtetvesség visszaszorítása érdekében. A népegészségügyi szakigazgatási szerv, a háziorvosok, a védőnői szolgálat és a családsegítő központ munkatársainak összefogása, együttműködése következtében –közel fél éves intenzív tevékenységének köszönhetően- jelenleg, közel nyolc hónapja stagnál, illetve visszaszorításra került a probléma. Alig-alig, csak szórványosan jelenik meg, azonban a szülők azonnal kezelik, és ismételten már nem fordul elő.

- 15 -

Vilonya (jelzőrendszeri értekezlet) A településen 2012. évben 6 alkalommal került sor a jelzőrendszeri értekezlet összehívására. A településen az érintettekkel jó kapcsolatot sikerült kialakítani, és megfelelő együttműködést. Megállapítható, hogy a településen is jelentkeznek a gyermekekkel kapcsolatos magatartási problémák. Továbbá Vilonyán is megjelent a fejtetvesség, de a szülők együttműködőek, és a probléma kezelhetővé vált. Esetmegbeszélések A feladat végrehajtásának egyik formája a gyermekjóléti szolgálat által szervezett szakmaközi esetmegbeszélés, melyen alkalmanként egy-egy szakma képviselői jelennek meg. Célja a gyermekjóléti szolgálat és az észlelő- és jelzőrendszeri tagok együttműködésének elősegítése, illetve hatékonyabbá tétele. A szakmaközi megbeszélés összehívható több szakma képviselőjét érintő aktuális kérdésekben, illetve a gyermekjóléti szolgálat és egy szakma együttműködése során felmerülő probléma esetén. Berhidán 2012. évben 18 alkalommal történt esetmegbeszélés Vilonyán 2012. évben 8 alkalommal történt esetmegbeszélés A gyermekjóléti szolgálat, konkrét esethez kapcsolódóan esetkonferenciát tart az érintett szakemberek bevonásával. Esetkonferenciát egy adott esettel kapcsolatban – a gondozási folyamat során akár több alkalommal is - az összes érintett és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény képviselője részvételével tart. Berhidán 2012. évben 12 alkalommal került sor esetkonferenciára. Vilonyán 2012. évben 1 alkalommal került sor esetkonferenciára. Gyermekvédelmi tanácskozás (a helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásról minden év május 31-éig – a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít. Az átfogó értékelés alapját képezi a gyermekjóléti szolgálat által szervezett éves tanácskozás. A tanácskozás célja a településen a gyermekjóléti, illetve

- 16 -

gyermekvédelmi feladatot ellátó szakemberek saját tevékenységének bemutatása, feladat ellátásuk akadályoztatásának feltárása. Az értékeléseket követően közös stratégia kidolgozására kell törekedni a színvonalasabb, hatékonyabb ellátások érdekében. Résztvevők köre: Gyermekintézmények és gyermekekkel foglalkozó szervezetek képviselői. Meghívottak a Gyvt-ben meghatározott jelzőrendszeri tagok, fiatalkorúak pártfogója, az önkormányzati képviselőtestület mindazon tagjai, akik a gyermekvédelem terén döntés-előkészítői, illetve döntési szerepet töltenek be. A 2013. március 20-án megtartott gyermekvédelmi tanácskozáson a 2012. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi tevékenység átfogó értékelésére került sor Berhida és Vilonya településeket érintően. A gyermekek veszélyeztetettségeinek okai: -

szülők életvitele szülői elhanyagolás gyermeknevelési problémák anyagi (lakhatás, megélhetés) gyermek magatartás- és teljesítményzavara

A gyermekvédelmi rendszer elvi kiindulópontja, hogy a gyermekeket éppen gyermeki mivoltukra tekintettel illeti meg a védelem. A gyermekek problémáit érdemes két részre bontanai: -biztonsági kockázatok: a társadalom a gyermek fejlődésének veszélyeztetett voltát, a gyermek bántalmazását vagy elhanyagolását tekinti a probléma lényegének. -jóléti problémák: anyagi javak hiánya, illetve a gyermek fejlődési lehetőségeinek korlátozottsága, az esélyek egyenlőtlensége. Oksági magyarázatok: - pszichológiai, pszichiátriai modellek A bántalmazás, illetve elhanyagolás, mint veszélyeztető magatartás gyakran a szülő személyében keresendő (pszichés, biológiai jellemzők: frusztráció, önbecsülés, érzelmi szegénység, alacsony toleranciaszint, autoriter, ill. merev személyiség, agresszió, stressz és alkalmazkodás…stb.)

- 17 -

- gyermek közrehatását hangsúlyozó modellek az atipikus gyermekek (pl. mentális, fizikai, illetve viselkedésbeli abnormalitás esetében) fokozottan ki vannak téve a bántalmazás veszélyének. Ehhez hozzájárulnak a szülő tulajdonságai, melyek már vagy eleve jellemzik őt, vagy pedig a gyermekkel való negatív tranzakció során alakulnak ki. -személyközi kapcsolatok szerepét hangsúlyozó modellek a veszélyeztető magatartásokat az alábbi faktorok hangsúlyozzák: - a család struktúrája -családtagok közötti interakciók jellege, sűrűsége -szülő viszonya a gyermekhez (gondozás és nevelés) -szülő, illetve gyermek kapcsolata a társadalmi környezettel - Szociológiai megközelítések. A gyermekvédelmi problémák kialakulásában a társadalmi faktorok rendkívül széles körével találkozhatunk, melyek a -gazdasági feltételek -társadalmi szerkezet -kulturális tényezők A bántalmazó, elhanyagoló magatartás a társadalom minden rétegében előfordul, és mindegyiket védelem illeti meg a gyermekvédelem részéről. A szülő szegénységéből egyenesen következő helyzeteket azonban nem lehet bántalmazásnak, vagy elhanyagolásnak tekinteni. Ha a szülő nem elégíti ki a gyermeke alapvető szükségleteit, ez nem feltétlenül elhanyagoló magatartás, hanem inkább a források hiánya. Ilyen esetekben gyakran megfigyelhető hogy a szegénység olyan stresszes állapotot okoz a szülőnél, amely adott esetben kiprovokálhatja a gyermekkel való rossz bánásmódot. Ugyanakkor a kulturális kontextus különböző faktorai növelhetik, vagy csökkenthetik a gyermek bántalmazásának, illetve elhanyagolásának kockázatát. Ezen belül az egyedi feltételek is befolyásolják a szülő magatartásának jellegét. A gyermekvédelmi problémákkal összefüggő kulturális tényezők között elsősorban az alábbiakat érdemes említeni: -gyermek értékére vonatkozó felfogás -gyermekgondozás és nevelés megfelelőségére vonatkozó felfogások

- 18 -

-fegyelmezésre vonatkozó felfogások (büntetés, mint a deviáns magatartás elhárításának eszköze) -gyermeknevelés individuális jellege (szülők szocializációs hiányosságai) -konfliktusok kezelésével kapcsolatos gyakorlatok és felfogások -szubkultúrák eltérő szokásai és értékei A gyermekvédelmi problémák – veszélyeztetettség, bántalmazás, elhanyagolás társadalmi konstrukciók. A társadalmi problémák kettős jelleggel bírnak: egyrészt bizonyos objektív tulajdonságokkal, másrészt egy társadalmi értékeléssel, amely ezt a szituációt társadalmi problémának minősíti. Azok a helyzetek, melyekkel a gyermekvédelem foglalkozik, objektív tulajdonságaik alapján nem egy, hanem több különböző jelenségcsoportba tartoznak. Mindegyikük árt a gyermeknek, de más az okuk, lefolyásuk, hatásuk. Az eltérő jelenségcsoportokat az köti össze, hogy a társadalom egyaránt a gyermekvédelmi módon kezelendő problémák közé sorolta őket. Másrészt sok olyan jelenség, amely szintén árt a gyermeknek, azért nem tartozik a gyermekvédelmi problémák közé, mert a társadalom nem így minősíti őket (például: házastársi konfliktus, és válás hatásai, kedvezőtlen szociokulturális környezet hatásai, gyermek magatartási-, illetve személyiségzavarai…) Gyermekvédelmi prevenció: Olyan empirikusan létező tevékenység, melyek szándékolt funkciója a gyermekvédelmi problémák kialakulásának, megismétlődésének, illetve súlyosabbá válásának elhárításának céljából történik. Mindenfajta prevenció célja, hogy a megcélzott jelenség ne jöjjön létre, vagy ha létrejött, ne váljon súlyosabbá. Ezen túlmenően azonban a prevenció több mindent jelenthet. Például egy felfogásmódot, amely a problémák megelőzését preferálja a kialakult problémák kezelésével szemben (itt nem konkrét megoldásokról, hanem nézőpontról van szó). Fontos összefüggéseket ismerhetünk meg, ha megkülönböztetjük a prevenció típusait: - elsődleges prevenció általában véve a populációra irányul, a gyermekvédelminek tartott helyzetek, elsősorban a bántalmazó vagy elhanyagoló magatartások csökkentése, vagy kiküszöbölése céljából.

- 19 -

- másodlagos prevenció a magas kockázattal bíró csoportokat igyekszik azonosítani és kezelni a fentebb említett helyzetek csökkentése, illetve kiküszöbölése céljából. - harmadlagos prevenció: azokat a szülőket és gyermekeiket veszi célba, akiknél már előfordult gyermekvédelmi probléma: itt a cél a következmények enyhítése és a hasonló problémák ismételt előfordulásának megakadályozása. Az minősül prevenciónak, amit ilyen céllal működtetünk, függetlenül attól, hogy a törekvésünk kisebb, vagy nagyobb sikerrel jár. A veszélyeztetettség megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére irányuló programok 2012-ben A szabadidős programok megszervezésére továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani. A programok többfunkciósak, melyek biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését, nyári szünidőben pedig alternatív napközbeni ellátásként is funkcionál, másrészt preventív célzatúak. Preventív jellegű tevékenységek Berhidán -alternatív napközbeni ellátások formái: szabadidős tevékenységhez kötődő, hasznos időtöltést és felügyeletet biztosító klubfoglalkozás/foglalkozás játékhoz kötődő egyéni készségeket, képességeket fejlesztő játszóház, játszótéri programok -személyiségfejlesztő foglalkozások (azonos problémákkal küzdő, szociálisan hátrányos élethelyzetű gyermekek, fiatalok számára) -erőszakmentes kommunikáció(konfliktuskezelési tanácsadás tanév folyamán heti -nyári szabadidős foglalkozások Szabadidős tevékenységek, programok Berhidán (preventív célzattal) . húsvéti játszóház - gyermeknapi program - Berhida napon: Játék Sziget - Roma napi programban való részvétel, - hagyományosan jó a kapcsolat a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzattal - Mikulásnapi program - nyári szabadidős foglalkozások

- 20 -

Preventív jellegű tevékenységek Vilonyán: - személyiségfejlesztő foglalkozás kamaszoknak Szabadidős tevékenységek, programok Vilonyán (preventív célzattal) -húsvéti játszóház -mikulásváró játszóház -nyári szünidős program 2012. őszétől a gyermekjóléti szolgálat hétfőtől – csütörtökig Berhida településen a „Süni” Napköziotthonos Óvodában kísérleti jelleggel az alábbi programokat biztosítja: -hétfő: mazsorett csoport működtetése -kedd: kreatív kézműves foglalkozás -szerda: egészség életmód foglalkozás -csütörtök: küzdősport játékos ismerete játékos formában Fenti tevékenységekkel már egy olyan preventív megoldást szeretnénk nyújtani, ahol még zömében a problémák nem alakultak ki. Ezekkel a tevékenységi körökkel szeretnénk a nyári és a további szabad idős programjainkat bővíteni, melyekhez nagy valószínűséggel a fentebb említettek szerint szorosabb összefogásra, és több szakemberre lenne szükségünk. Ennek érdekében kerül sor 2013. május végéig bezárólag a jelzőrendszeri tagok részvételével egy szakmai átfogó megbeszélésre, mely során minden résztvevő nyilatkozik, hogy saját szakterületét illetően milyen témában és milyen gyakorisággal tud részt venni a közeljövőben a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. Tervezett bevonható szakterületek képviselői a családsegítés és gyermekjóléti szolgálaton kívül: - Egészségügy - Rendőrség - Polgárőrség - Pártfogó felügyelő - Oktatási-nevelési int. - Pszichológus A fenti javaslatok megvalósítását Vilonya vonatkozásában is tervezzük és szeretnénk megvalósítani.

- 21 -

Említésre méltó és a továbbiakban is célszerű fenntartani a Munkaügyi Hivatallal való jó együttműködést. Ugyanis ennek kapcsán ügyfeleinknek állást találnia.

több

esetben

sikerült

A gyermekjóléti szolgáltatás feladata, célok: A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében - veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése - veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése a gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében - szociális munka a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására - konfliktuskezelő szolgáltatás a családi konfliktusok megoldásának elősegítésére (válás, gyermekelhelyezés, kapcsolattartás.) A gyermekjóléti szolgáltatás célja: A gyermekjóléti szolgálatoknak nagyon fontos és meghatározó szerepet kell/kellene betöltenie a település gyermekvédelmi/gyermekjóléti rendszerében. Koordinációs, szervezési, gondozási és szolgáltatási feladataink végrehajtásával, megvalósításával lehetne biztosítani megfelelőbb ellátást. Ennek kialakítására mindenképp szükséges a helyi szükségletek, sajátosságok alapos ismerete és a gyermekvédelmi, gyermekjóléti rendszerben érintettekkel való rendszeres együttműködés. Gyermekek napközbeni ellátása: A Gyvt. 41. §-a alapján: (1) A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül, c) akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

- 22 -

A gyermekjóléti alapellátás keretében ellátásának egyik formája a bölcsőde.

biztosított

gyermekek

napközbeni

Hétszínvirág napközi-otthonos Óvoda és Bölcsőde 2012. évi Bölcsődei beszámolója. Személyi feltételek. A bölcsődei feladatok ellátását két gondozónő végzi. A csoportban folyamatosan a maximum megengedett 14 kisgyermek jár. A gyermekek folyamatosan szoknak a bölcsődei csoportba az anyukákkal, illetve az apukákkal. A bölcsődének teljesen külön álló szakmai programja, házirendje van, ez is mutatja, hogy külön álló intézményegység. A mai napig gondot jelent, hogy a takarítási, gondozási feladatokat közfoglalkoztatottak végzik, akik 3 havonta váltakoznak. A szülők az idei szülőértekezleten, már jelezték, hogy erre megoldást kellene keresni. A gyerekek először kerülnek ki a családi környezetből, egy új közegbe. Sok változás, inger éri őket már két évesen. Ehhez a bölcsődének egy állandóságot kellene biztosítani, amit jelen pillanatban nem tud a változó személyzettel. Tárgyi feltételek Intézményünk az ellátást igénybe vevő gyermekek életkorának megfelelő gondozást, nevelést, foglalkoztatást, étkeztetést biztosít. Az emberi fejlődésben a legérzékenyebb korosztály gondozását végezzük, számunkra fontos, hogy a felnövekvő generáció fejlődéséhez milyen színvonalon tudunk hozzájárulni. Ugyanis köztudott, hogy a gyermek személyiségének fejlődése 3 éves korig dől el, ezért nagy felelősséget érez intézményünk a feladat ellátásában. Ebben az évben is elkészült a bölcsődében a csoportra vonatkozó gondozási nevelési terv, mely tartalmazza a csoport szakmai törekvéseit. Feladataink ellátásához ebben az évben is figyelembe vettük a bölcsődék számára kötelezően előírt szakmai anyagok, módszertani levelek útmutatásait, és törekszünk pontosabb betartásukra, valamint a minőségi munka fejlesztésére. A bölcsődében folyó munka szakmai tartalma, elvei és módszerei középpontjában mindig a gyermek áll. A gyermek feltétel nélküli elfogadása, szeretete, megértése munkánk fontos része. Erre épül az egyéni bánásmód, amely biztosítja a teljes odafordulást, megértést. Ezt csak személyi állandósággal, tudjuk elérni, amely a gondozónő-gyermek kapcsolat elengedhetetlen része is, s a gyermek további fejlődését, önállóságát, helyes kultúrhigiénés magatartások elsajátítását is eredményezi.

- 23 -

A bölcsőde gondozó-nevelő feladata, hogy minden gyermeket a korának, egyéni fejletségi szintjének megfelelően a saját fejlődési ritmusa szerint segítsen át a cseppet sem egyszerű folyamatokon. Nagy hangsúlyt fektettünk a bölcsőde otthonossá tételére, dekorációra, az eszközök felújítására. A szülők és a gondozónők számára már gyakorlattá vált a bölcsőde rugalmassága, a szülői igényekhez közelítve. Az idén a szülőkkel közösen szervezzük: Farsang, Húsvét, Karácsony, Mikulás, Gyereknapi rendezvényeket. Ezek a rendezvények elősegítik a bölcsődék és a szülők mélyebb, és közvetlenebb partneri kapcsolatát. Az idén májusban Családi délutánt szerveztünk, ahol a szülök és gyerekek együtt játszottak a bölcsődében. Családlátogatás A család és a bölcsőde közötti kapcsolattartás egyik formája a családlátogatás. A családlátogatás rendszerint a beszoktatás előtt, előzetes megbeszélés alapján történik. Lehetőséget ad a bizalmasabb kapcsolat kialakítására, valamint a gyermek családi környezetének, szokásainak megismerésére. Betekintést nyerhetünk az anya-gyermek kapcsolatba, s abba, hogy a gyermek milyen helyet foglal el a családban. Képet kaphatunk a gyermek szokásairól és sok olyan körülményről, mely érdeklődésére, értelmi fejlődésére hatással van. Megtudhatjuk, hogy milyen játékai vannak, mekkora mozgástere van. A gondozónők a látogatásokon, közvetlen módon beszélhetik meg a szülőkkel a gyermekkel kapcsolatos nevelési kérdéseket, egészségügyi problémákat A gyermekeket minden héten a gyermekorvos látogatja, akivel az intézményünk szerződést kötött. A doktornővel ilyenkor a gondozónők megbeszélhetik az aktuális problémákat is. A főzésnél figyelemmel kísérjük a 2 éves korú gyermekeknek előírt feltételeket, így bizony sokszor külön kell főzni a bölcsődéseknek. Az intézmény vezetője azon lesz, hogy fenn maradjon a három különböző hagyományokkal, értékekkel működő intézmény egyénisége, de mégis erősödjön az összetartozás.

- 24 -

Tanítási szünetekben, főként a nyári szünidőben a Családsegítő Központ szabadidős programokkal biztosítja az alternatív napközbeni ellátást a területen a gyermekek számára. (Lásd.. szabadidős programok) Az alternatív napközbeni ellátás a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális helyzetéhez igazodó, célorientált, a helyi szükségletek és igények szerint rendszerességgel és különböző időtartamokra szervezett, önálló szakmai programra épülő tevékenység. Különösen akkor indokolt a megszervezésük, amikor nem működik iskolai napközi, illetve iskolai szünetek idején.

A Védőnői Szolgálat tevékenységének – körzetenként és gondozotti csoportonként - bemutatása:

I. körzet: Várandósok: Újonnan nyilvántartásba vettek 2012. évben: 33fő. Egész évben gondozott kismamák száma: 48 (beköltözők, ill. előző évben felvett kismamák.)  Ebből veszélyeztetett:  Egészségügyi ok miatt: 8  Szociális ok miatt: 11  Egészségügyi és szociális ok miatt: 7 Összesen: 26 (48-ból) Dohányzó várandósok: 17fő (48-ból). A dohányzó kismamák elmondása alapján mindegyike csökkentette a gyermekvárás alatt a napi elszívott mennyiséget. Az év folyamán védőnői tanácsadáson a kismamák 182 alkalommal jelentek meg. A szült anyák közül védőnői gondozásban mindenki részesült, eltitkolt terhesség nem volt. Egy otthonszülés történt decemberben. Védőnői látogatások száma: 202. Nővédelmi gondozás látogatás során 43 alkalommal történt. A várandósok 72% a 12. terhességi hétig jelentkezik védőnőnél, 28% a 13-28. hét között. A várandósok többsége kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az iskolai végzettségük alacsony, ismereteik hiányosak. Problémát okoz nekik a vizsgálatokra járás, valamint a felírt vagy javasolt gyógyszerek kiváltása és

- 25 -

szedése. A körzetben előfordul kis- és fiatalkorú kismama is. A várandósok többsége élettársi kapcsolatban él. Csecsemők: Az újonnan nyilvántartásba vett csecsemők száma: 21 Gondozottak számának havi átlaga: 22  Ebből veszélyeztetett:  Egészségügyi ok miatt: 0  Szociális ok miatt: 4  Egészségügyi és szociális ok miatt: 1 Összesen: 5 (21-ből) Koraszülöttek száma: 1; Kissúlyú újszülöttek száma: 2; Halvaszülés: 0; Csecsemő halott: 0; Fejlődési rendellenességgel született: 0 Életkorhoz kötött kötelező védőoltását minden gyermek megkapta. Kéthavi átoltottság: 100%-os. Védőoltásukat többségében helyben, a védőnői tanácsadóban kapják meg a csecsemők, gondozásuk itt történik. Orvosi és védőnői közös tanácsadáson megjelentek száma:150. Önálló védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 184. Védőnői látogatások száma: 422. A csecsemők egészséges táplálásának jó mutatója a szoptatási arányszám. A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatás 17%. A 2012-ben született csecsemők közül egy évesen 28%-k még szopott. A rossz kizárólagos szoptatási ráta oka, hogy a szülők minél hamarabb meg akarják kínálni gyermeküket más élelmiszerrel is, aminek az a következménye, hogy a szopizást, mint táplálási formát hamarabb abbahagyja a gyermek. Az egy év körüli gyermekek elsősorban nem az anyatej tápláló, védő funkciójáért szopnak, hanem az anyai közelség és a testi kontaktus utáni vágy miatt.

1-3 évesek: Számuk: 43, ebből veszélyeztetett:  Egészségügyi ok miatt: 6  Szociális ok miatt: 10  Egészségügyi és szociális ok miatt: 2 Összesen: 18

- 26 -

Az év folyamán 177 kisdedlátogatást tettünk. Orvosi és védőnői közös tanácsadáson megjelentek száma: 92. Önálló védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 100. A lakáskörülmények a hátrányos helyzetű családokban igen rosszak. Zsúfoltan élnek, gyakran hiányzik a vezetékes víz és az áram is a lakásokból. Az udvarban sok a szemét, állati ürülék, lim-lom. Néhol hiányzik, vagy be van törve az ablaküveg, nincs kerítés, az udvar nedves időben nehezen megközelíthető. Látogatás során gondot okoz, hogy nincs csengő, a kutyák szabadon futkosnak az udvarban, de a kapu nincs becsukva, így az utcára is kijön. Ha van csengő vagy a postaládába kell bedobni értesítőt, a kutya akkor is majdhogy nem a kezünkre harap. A kornak megfelelő játékok hiányoznak, időtöltésként a ház belsejét rongálják (bútorok rugdosása, vakolat kaparása), vagy a szülő tárgyaival a játszanak (mobil, gyújtó, távirányító). Környezetük nagyon ingerszegény. A gyermekek a szülők példáján szocializálódnak, ami „ördögi kör” a számukra, mert igényük sem lesz a jobb életre. Ebben az életkorban bekövetkező balesetek többsége szülői odafigyeléssel megelőzhető lenne. 3-6 évesek: Gondozottak száma: 97 fő, ebből veszélyeztetett:  Egészségügyi ok miatt: 12  Szociális ok miatt: 22  Egészségügyi és szociális ok miatt: 1 Összesen: 35 1-6 éves kor között évente zajlik a gyermekek védőnői szűrővizsgálata (testsúly, testmagasság, vérnyomás, vizeletvizsgálat, mozgásszervek vizsgálata, látás-, és hallásvizsgálat, beszédfejlődés). A gyermekek többsége óvodába jár, a Süni óvodába járó gyermekeknél rendszeresen végzünk tisztasági vizsgálatot. 2012. évben 126 alkalommal tettünk kisgyermekeknél látogatást. Orvosi és védőnői közös tanácsadáson megjelentek száma: 59, önálló védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 62. Jó lenne, ha a családok 3 éves kor után járatnák a gyermekeket óvoda, mert ott biztosított lenne a kornak megfelelő fejlesztés, a biztonságos játékok és a kielégítő, rendszeres táplálkozás. A szocializációhoz is elengedhetetlen a következetes nevelés és a szabályok megalkotása, betartatása, amit a szülők otthon nem tesznek meg. Túlnyomó részt a szülők várnak az óvodával, míg jobb

- 27 -

lesz az idő (tél), a kistestvér nagyobb lesz (két-három gyermeket egyszerre vinni), több pénz lesz (ruhára, étkezés befizetésére) stb. Óvodai munka: A Berhidai Süni óvodába járó gyermekek fele tartozik hozzám. Az óvodai munkaidőt gyakorlatilag teljesen kiteszi a rendszeres (havonta, illetve óvónői kérés esetén gyakrabban is végzett) hajvizsgálat. A kiszűrt gyermekek szüleit névre szólóan, levélben értesítjük. Amennyiben a szülő igényli, a tanácsadóban a hajkezelést elvégzem. Ezt a lehetőséget kevesen veszik igénybe, ha mégis, akkor is megmarad a probléma a családban, hisz csak a gyermekeket hozzák el, nem egyszerre kezelik le a többi családtagot, gyakori a visszafertőződés. Néhány góc családnál azt látom, hogy a fejtetvesség tényét próbálják elhárítani („a mi családunkban nincs, csak elkapta az óvodában, iskolában”). Nem veszik komolyan a kikezelést, és a fertőzés terjesztését is tagadják. Sajnálatos módon a kezelés kimerül a tetűirtó szer használatában, a környezetet nem kezelik ezzel egy időben (mosás, takarítás). Iskolai munka: A Berhidai Ady Endre Általános Iskolába járó gyermekek védőnői szűrővizsgálata történik minden évben. Kötelező védőoltások szervezése, bonyolítása ősszel, tavasszal a 6. és 7. osztályokban történik. Tisztasági vizsgálat az iskolában is havi rendszerességgel zajlik. Az iskolával nagyon jó a kapcsolatunk. Előadásokat hallhattak a diákok az alábbi témakörökben: 1-5. o. Higiénia és szájápolás 6-7.o. Serdülőkor 8. o.

Szexuális felvilágosítás

Közösségi egészségmegőrző program: A védőnők több egészségnevelő programot szerveztek 2012-ben. A 2013. évi tervek közt szerepel baba-mama klub indítása és a babamasszázs oktatása. II. körzet: Gondozott családok száma: 148 Várandósok:

- 28 -

Újonnan nyilvántartásba vettek: 31 fő. Egész évben gondozott várandósok száma: 52 fő Ebből veszélyeztetett: Egészségügyi ok miatt: 10 Szociális ok miatt: 11 Egészségügyi és szociális ok miatt: 3 Összesen: 24 fő A kismamák családi helyzete a következőképpen alakult: Házasságban élő: 13 Élettársi kapcsolatban: 37 Leányanya: 2 Dohányzó várandósok: 14 A gondozott várandósok száma az előző évhez képest jelentősen növekedett. Az év folyamán védőnői tanácsadáson megjelent gravidák létszáma: 152 fő. A szült anyák közül védőnői gondozásban mindenki részesült, eltitkolt terhesség nem volt. Otthonszülés nem történt. Védőnői látogatások száma: 206. Nővédelmi védőnői látogatások száma: 30. A várandósok 67 %-a a várandósság 12. hetéig jelentkezik gondozásba vételre, 29% 13-28. hét között, 4% 28.hét után. A várandósok egynegyede dohányzik, kockáztatva magzata egészséges fejlődését. A gravidák 70%-a kisebbséghez tartozónak vallja magát. Párjukhoz hasonlóan iskolai végzettségük alacsony, hiányos, primitív ismeretekkel rendelkeznek. Nem terveznek előre, ismeretlentől félnek, rendszeres védekezésre képtelenek. A mának élnek, az örömértékek a legfontosabbak. Számukra problémát jelent a más városban tartott kismamagondozás. (Időpontkérés telefonon, konkrét időpontra érkezés és maga a beutazás költsége is.) Az orvos által előírt gyógyszereket (görcsoldó, vaspótló, antibiotikum stb.) anyagi és elvi okokra hivatkozva negálják. Ezen várandósok gyakrabban szülnek kissúlyú, koraszülött, fejlődési rendellenességes újszülötteket. Évről-évre emelkedő tendenciát mutat a kis- és fiatalkorú kismamák száma. 100 %-uk roma származású, biológiailag sokkal érettebbek társaiknál. A gyermekszülés miatt korán kimaradnak az iskolából, tanulmányaikat később sem folytatják. Ez későbbi munkába állásukat is gátolja. Így az egyetlen jövedelmi forrást a gyermekeik után kapott ellátások jelentik. Babavárást, kelengyekészítést babonából (ill. anyagi okok miatt) az utolsó pillanatig halogatják.

- 29 -

A gyermekek kb. 72 %-a házasságon kívül, élettársi kapcsolatból születik. Az édesanyák egy része egyedülállóként jelenti be támogatás iránti igényét. Csecsemők: Az újonnan nyilvántartásba vett csecsemők száma: 38. Egész évben gondozottak havi átlaga: 27. Ebből veszélyeztetett: Egészségügyi ok miatt: 4 Szociális ok miatt: 5 Egészségügyi és szociális ok miatt: 2 Összesen:11. Kissúlyú újszülöttek száma: 1. Halvaszülés: 0. Csecsemő halott: 0. Koraszülöttek száma: 3. Fejlődési rendellenességgel született: 1. Az idei évben 13 fővel több újszülött született körzetemben. A betegkártyák megoszlása: 35 került a helyi gyermekorvoshoz, 3 a környező gyermekorvosokhoz (Veszprém, Pétfürdő). Védőoltásukat tehát zömében helyben, a védőnői tanácsadóban kapják meg a csecsemők, gondozásuk itt történik. Oltottságuk az életkoruknak megfelelően: 100 %-os. Közös orvosi és védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 410 fő. Védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 215 csecsemő. Védőnői látogatások száma: 361. A csecsemők egészséges táplálásának jó mutatója a szoptatási arányszám mely körzetemben 45,45%-os. Amely azt jelenti, hogy 100 csecsemő közül az első 6 hónapban kizárólagosan anyatejes táplálásban mennyi csecsemő részesült. Vegyesen táplált: 54,54 %. 12 hónapos korban még szoptatott csecsemők aránya: 31,8 %. Az egészséges fejlődés egyik alapvető kritériuma az egészséges táplálkozás. Különösen fontos ez csecsemőkorban. A hat hónapos korig tartó kizárólagos szoptatást a WHO is javasolja. Az anyatej segíti az agy fejlődését, egyes betegségek kialakulását. A helytelen (korai tehéntejes) táplálás miatt kialakulhat sok betegség. (vashiány, felszívódási zavar, asthma, cukorbetegség stb.). Számos családban problémát okoz a tápszer megvásárlása, még koraszülött gyermeknél is. Az elválasztás időszakában, csecsemőkorban túl hamar áttérnek a felnőtt étrendre. A

- 30 -

gyermekrendelőben pedig a helytelen táplálással kiváltott betegségek miatt jelentkeznek. Ez anyagi megterhelést is jelent a családnak, azon túl, hogy a gyermek egészsége is károsodik, sok esetben visszafordíthatatlanul. A kötelező védőoltásokra nagy százalékban első alkalommal megjelennek. Roma családoknál a csecsemő gondozása, táplálása, az alapvető hygiénia az a terület, ahol az egészségüggyel ellentétbe kerülnek. A szükséges szakvizsgálatok bonyolítása (megyei kórházban) problémás. (Időpontkérés telefonon, konkrét időpontra érkezés és maga a beutazás költsége is). Szülő felelőtlensége miatt hónapokkal később viszi el gyermekét adott vizsgálatra, mely a fejlődés miatt már az adott probléma nyom nélküli korrekcióját nem teszi lehetővé (pl. csípőszűrés). Napirend kialakítása, betartása már ebben az életkorban fontos lenne. Elsődleges anyagi forrást a családi pótlék, a szociális segély, a gyermekgondozási segély és a rendszeres szociális segély képezik. 1-3 évesek: Számuk: 53, ebből 11 kisded veszélyeztetett. Az év folyamán 183 kisgyermek látogatást tettem. Közös orvosi és védőnői tanácsadáson 241-en jelentek meg. Az önálló védőnői tanácsadáson történt megjelenés: 128. Tartós betegség meglétét a szülők nehezen fogadják el, (sok esetben tudatlanság miatt) a lehetséges következményeket nem tudják felmérni. Gondot okoz az állandó gyógyszerek kiíratásának nyomon követése, gyógyszer kiváltása, szakvizsgálatokra elutazás. Lakáskörülmények a hátrányos helyzetű családokban igen rosszak. Zsúfoltan élnek, gyakran hiányzik a vezetékes víz és az áram is a lakásokból. Az udvarban sok a szemét, állati ürülék, lim-lom. Néhol hiányzik az ablaküveg, kerítés. A kornak megfelelő játékok hiányoznak, sokszor saját testrészével, ill. kővel, fadarabbal játszanak a gyermekek, a szülő tárgyai a játékok. Környezetük nagyon ingerszegény. A gyermek fokozatosan belenő a felnőttek világába. Helytelen, hiányos táplálkozás e korosztályra is jellemző. Ezen táplálkozási hiányosságok későbbi életkorban sem küzdhetők le. Tisztálkodási hiányosság, ápolatlanság. Szülői felelősség hiánya a gyermekkel szemben: a gyermekbalesetek több odafigyeléssel megelőzhetőek lennének.

- 31 -

3-6 évesek: Gondozottak száma: 112 fő, veszélyeztetett: 12 fő. Ezen korosztály többségében óvodába jár. Évente zajlik védőnői szűrővizsgálatuk a tanácsadóban (testsúly, testmagasság, vérnyomás, mozgásszervek vizsgálata, látás-, hallás-, színlátás szűrés). Közös orvosi és védőnői tanácsadáson megjelentek száma: 169 fő. Védőnői tanácsadáson megjelenés: 91. Védőnői látogatás 169 alkalommal történt. Tisztasági vizsgálat végzése a Süni Óvodában havi rendszerességgel, illetve intézményi jelzés alapján azonnal történik. Kolléganőimmel, 1025 gyermeken végeztünk fejtetvesség szűrést 2012.évben az intézményben, 52 esetben értesítettük a szülőt, kérve a hajkezelést. Kiscsoportos kortól szükséges lenne az óvodai ellátás, a kellő szocializációhoz. Sokszor hiányzik a szobatisztaság időben történő kialakulása. Továbbá egyes családoknál gondot okoz a korai felkelés, a gyermek felöltöztetése, elkísérése az óvodába. Gyakran az iskolás gyermekek kísérik kisebb testvéreiket az óvodába, pedig a szülők is otthon vannak, nincs munkahelyük, keresetük. A fejtetvesség a góc családokban rendszeres probléma. Nehéz meggyőzni, és együttműködésre bírni a szülőt ennek felszámolására, így gyermekét elhanyagolja. A gyermek gondozása, ápolása szülői feladat. Véleményem szerint a végleges megoldást az jelentené, ha anyagilag érdekeltté tennénk a családokat gyermekük hajának kezelésében. Ugyanis amíg anyagi hátrányt nem jelent nekik, hogy gyermekük hajában nyüzsögnek a bogarak , addig ezt csak a védőnő vesszőparipájának és feladatának tekintik. Sokszor a gyermekek után kapott támogatás nem a gyermekek ellátására fordítódik (játékgép, dohányzás, alkohol, rezsi). Ady Endre Általános Iskola Körzetemhez tartozó gondozottak száma: 76 fő. Védőnői szűrővizsgálat történt 2012.évben a következő osztályokban: SNI, 2, 4, 6, 8. Kötelező védőoltások szervezése, bonyolítása ősszel, tavasszal a 6. és 7. osztályokban. Tisztasági vizsgálat havi rendszerességgel zajlik. Kolléganőimmel, 1178 gyermeken végeztünk fejtetvesség szűrést, 122 esetben értesítettük a szülőt, kérve a hajkezelést. Fejtetves gyermek intézményből nem tiltható ki, ezért is fontos a szülő együttműködése a többiek védelme érdekében. Szülői feladat a hajkezelés, serkék eltávolítása. A tartós hajtetvesség a gyermek elhanyagolását jelenti. Egyeztetett

- 32 -

időpontban védőnői hajkezelést is végzek a tanácsadóban, melyet igen kevés alkalommal vesznek igénybe az érintettek. Év elején jelentkezett az első rüh fertőzött gyermek a gyermekorvosi rendelőben, ahol az orvossal együtt felderítettük a góc családokat, a fertőzöttek kitiltásra kerültek a közösségből, kezelésük megkezdődött. Óvoda és iskola igazgatójával megbeszéltük a fertőzés megelőzéséhez szükséges teendőket. Részletes tájékoztatót helyeztünk ki a rühatka fertőzés tüneteiről, a megelőzés lehetőségeiről az óvodában, az iskolában, a rendelőkben, az élelmiszerboltban, és az önkormányzatnál. Megtörtént az intézmények leszűrése. A helyi újságban részletes tájékoztatást kapott a lakosság. Az oktatási intézményekben szülői értekezleten tájékoztatták a szülőket. Személyesen felkerestük az érintett családokat, megbeszéltük a kezelést a szülőkkel. Felvilágosító előadások az 5., 6., 7., 8. osztályokban az alábbi témakörökben volt: -barátság, szerelem, párkapcsolat -pubetás kori testi-, lelki változások -párkapcsolat, szexualitás, felelősség -személyi hygiéne, fogápolás/ 1-4. oszt./ -egészséges táplálkozás -dohányzás Jelzőrendszeri megbeszélésen rendszeresen részt vesz a védőnő. Esetészlelő lapon 14 alkalommal tett jelzést, melyre visszajelzést a gyermekjóléti szolgálat részéről írásban kaptam. Szakmaközi esetmegbeszélés egy alkalommal történt. A jelzett esetek megoszlása, jellegük szerint: - eü. veszélyeztetettség: 2 - gyermekelhanyagolás: 6 - várandós anya válsághelyzetben: 4 - fiatalkorú várandós: 2 Gyermekvédelemmel kapcsolatos továbbképzésen nem vett részt a védőnő. Véleménye szerint nagy a szakadék a védelem és a kiemelés között. Munkája során próbálja a szülői felelősséget tudatosítani, helyes értékeket közvetíteni. Hatékonyabb intézkedésre nincs kompetenciája.

- 33 -

Egészségnevelési alkalmak: - Babamasszázs: folyamatosan, egész évben, igény szerint részt vehetnek gondozottaink a peremartoni védőnői tanácsadóban tartott tanfolyamokon. ( Székelyné Kendi Ildikónál) - 55 év felettiek védőnői szűrése (testsúly, testmagasság, vérnyomás, vércukormérés) 2012 június, október hónapokban: 23 fő részvételével. - Peremartonban egészségnap (2012.10.05.): 7fő. - Egészségnap Berhidán (2012.04.23.): 9 fő. - Születés hetét ünnepeltük a Berhidai kultúrházban (2012.05.04.): „Babák – az első év” című film vetítése. Megjelent: 0 fő.(A körzetekhez tartozó várandósokat a védőnők személyesen meghívták meg!) - Szoptatás világnapi ünnepség(2012.08.03) Berhida Kultúrház . Részt vett: 62 fő. - Berhidai Napok (2012.09.08.). Védőnői szűrés 53 fő részvételével. Rendszeresen részt vesz a védőnő akkreditált továbbképzéseken melyek a működési nyilvántartási kártya hosszabbításához is elengedhetetlenek. III. körzet: A körzetet Peremartongyártelep és Vilonya község alkotja, az itt működő óvodákkal és általános iskolákkal. Vilonyán általában a hétfő a látogatónap, és a páros hetek szerdáján vannak a védőnői tanácsadások 8 ó 30’-10 ó 30’-ig Várandós anya és nővédelmi tanácsadás, 10 ó 30’-tól 12 ó 30’-ig Csecsemő és kisgyermek tanácsadás. Szaktanácsadás a gyermekorvossal közösen szerda du. 14 – 14 ó 30’-ig a védőoltásoknak és az életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatoknak megfelelően. A hazaérkező újszülöttek látogatása a szakmai irányelveknek megfelelően történik. Peremartongyártelepen önálló védőnői nővédelmi és várandós anya tanácsadás minden kedden 10-12 óráig, önálló védőnői csecsemő és kisgyermek tanácsadás minden csütörtökön 8-10 óráig van. Szaktanácsadás Dr.Csontai Erzsébettel csütörtökön 10-12 óráig. Iskolaegészségügyi tevékenységi idő kedden 8-10 óráig LÉTSZÁMOK 2011.12.31.-ei állapot szerint : Várandós anya : 6fő, ebből 3fő Vilonya Csecsemő : 14 fő, ebből 8 fő „ 1-3 éves : 31 fő, ebből 8fő „

- 34 -

3-7 éves :

81 fő, ebből 25 fő

„

FORGALOM AZ ÖNÁLLÓ TANÁCSADÁSOKON : Várandós anya : 97 fő , Csecsemő : 120 fő , 1-3 éves : 137 fő , 3-7 éves : 110 fő , Nővédelmi tanácsadás : 65 fő,

ebből Vilonyán megjelent : 34fő „ : 63 fő „ : 47fő „ : 29fő „ : 8 fő

Orvossal tartott tanácsadáson az összes megjelenés 0-7 évig: 214 fő VÉDŐNŐI MUNKA MUTATÓI A SZÁMOK TÜKRÉBEN : A tavalyi év során 21 várandós anya volt gondozva. Az év folyamán szült anyák száma 13. Védőnői látogatások száma körükben 96. Újonnan születettek száma 13. Csecsemő látogatások össz. száma: 231. 1-7 évesek körében tett látogatások száma : 382. Összes családlátogatás 636, összes szaklátogatás: 788. Gyermekelhanyagolás, gyermekbántalmazás nem volt. A Családsegítő Központban jelzőrendszeri megbeszélésen Berhidán 5 alkalommal, Vilonyán 6 alkalommal, Veszprémben munkaértekezleten 4 alkalommal vett részt a körzet védőnője. Csoportos egészségnevelési alkalmak száma 48, résztvevők száma 408. 2012 április és május hónapjaiban több alkalommal szervezett Ringatót, mely egy énekes, mondókás, játékos, zenés foglalkozás várandós mamáknak, anyukáknak és 3 év alatti gyermekeiknek (6 alkalom, 47 fő). Már hagyomány Márciusban a „NŐK EGÉSZSÉGE A CSALÁDOK EGÉSZSÉGE „ szűrés ,ebben az évben betegségem miatt erre június elsején került sor, ekkor összesen 21 nőnek végeztem ingyenesen testsúly, testmagasság mérést, ebből BMI kiszámítást. Valamint látás- és hallás szűrés, vércukor és vérnyomásmérés és vizelet szűrés történt. A program vendége volt Magyar Laura a városi ÁNTSZ munkatársát, aki a jelentkezőknek testzsír százalékot mért, ennek nagy sikere volt. Délután pedig a nap második részében ő

- 35 -

tartott előadást a művelődési házban a mell önvizsgálatának fontosságáról, módjáról. A részvevők mell mulage segítségével gyakorolhattak is. 2012.04.23-án egészségnap keretében a berhidai lakosságnak volt lehetősége a művelődési házban vérnyomás, vércukormérésre, látás-szűrésre, testsúly, testmagasságmérésre. Ezen a napon sajnos csak 9fő élt ezzel a lehetőséggel. Május 4-én a születés hetét ünnepeltük, ebben az évben a berhidai művelődési ház adott otthont ennek a programnak. Filmvetítésre hívtuk az édesanyákat és a várandós mamákat,a film címe „BABÁK –AZ ELSŐ ÉV” volt. Augusztus 3-án, szintén a berhidai művelődési házban a szoptató édesanyákat köszöntöttük a SZOPTATÁSI VILÁGNAP alkalmából. A polgármester megnyitója után egy magzat szívdobogását hallhattuk és egy zenés diavetítés során a szoptatott gyermekekben gyönyörködhettünk. A meghívottak előadást hallhattak az anyatejes táplálás szépségéről, jelentőségéről. Sok vers, ének, zongorajáték után a mamák Toto-t töltöttek ki, ajándék nélkül senki sem ment haza ,valamint minden édesanya,nagymama egy szál rózsát kapott ajándékba  (62FŐ ) Szeptember 8-án a Berhidai Napok rendezvényén a védőnői szolgálat vércukor és vérnyomás-méréssel várta az érdeklődőket. (53fő) Október 5-én a Petőfi Sándor Művelődési Ház adott otthont az egészségnapnak. 7 érdeklődőnek mértünk vércukrot, vérnyomást, testsúlyt és magasságot, valamint látás-szűrés történt. Babamasszázs tanfolyamot tart a védőnő a berhidai, a vilonyai és a gyártelepi mamáknak és csecsemőiknek. Helyszín a Szegfű utcai és a vilonyai védőnői tanácsadó. 2012-ben 30 alkalommal, összesen 147 édesanyának és csecsemőjének tanította meg a babamasszázs művészetét. Szívesen eljönnek apukák, nagymamák és nagyobb testvérek is. Az APRÓ - TALPAK Baba – Mama Klub Márciusban ünnepelte 4 éves születésnapját. Az összejövetelek a Petőfi Műv. Házban vannak, általában havi egy alkalommal. 2012-ben 8 alkalommal 91-en voltak a klubban, ahol szinte mindig volt játszóház a kicsiknek, egyszer a mamáknak is. Sor került babaruha csere-berére és filmvetítésre is. Jó hangulatban telnek az összejövetelek mind a babák, mind a mamák körében.

- 36 -

ÓVODAI MUNKA : Mindkét óvodában megtörténtek a tisztasági vizsgálatok és a kötelező szűrővizsgálatok. A Hétszínvirág Óvodában 2012. 9. 10-én összevont szülői értekezleten „Mozgás, testedzés fontossága” témában szervezett előadást a védőnő a szülők számára. Felkért előadó Kothenczné Dominek Ildikó a Veszprém Megyei Kormányhivatal Egészségfejlesztői osztályának munkatársa volt.(50fő) Ennek a programnak a második része 12. 10-én zajlott az óvoda mindhárom csoportjában, amikor az egészségnevelők ugyanerről a témáról beszélgettek a gyermekekkel. (75 fő) ISKOLAI MUNKA: 2012. augusztus 30-án részt vett a védőnő a tanévnyitó munka-értekezleten, ahol beszámolt a 2011/2012-es tanévben végzett iskola egészségügyi munkájáról. 2012. szeptember 17-én az összevont szülői értekezletre előadót hívott a Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervétől. A téma: „Internet, Facebook, chetelés veszélyei a gyermekekre”( 60 fő ). Valamennyi első osztályban (Vilonyán a 2. osztályban is) előadást tartott a helyes fogápolásról, a fogbarát élelmiszerekről. A kisdiákok fogkrém mintákat kaptak ajándékba. (43fő) Az 5. osztályosoknak több osztályfőnöki óra során beszélt a helyes táplálkozásról, a táplálkozással összefüggő betegségekről és azok megelőzéséről. Az órák végén a gyerekek Toto-t töltöttek ki és a telitalálatosokat egészséges finomságokkal jutalmaztam. Ebben segítséget kapott az iskolától és a Gyermekeinkért Alapítvány-tól.(10 alkalom - 159fő) A hatodik évfolyamon a dohányzás káros hatásaira próbáltam felhívni a figyelmet.(32 fő) A 6. osztályos lányoknak a menstruáció élettanáról, higiéniájáról és a szervezetben bekövetkező serdülőkori változásokról beszélt. Ezzel párhuzamosan családvédelmi szolgálatnál dolgozó kolléganő a fiúknak tartott előadást:”Serdülőkori változások fiúknak”(64fő) A 7. Osztályban a „Barátság, szerelem, párkapcsolat” témában, (32 fő) a 8. osztályban pedig a serdülőkorról és a fogamzásgátlásról tartott projektoros vetítéssel kísért előadást a családvédelmi szolgálatnál dolgozó védőnő kolléganő.(19fő) A 7. osztályos diákok előadást hallgathattak meg a „TETOVÁLÁS, PIERCING-„ről. Felkért előadó a kormányhivatal egészségnevelője volt.(32 fő)

- 37 -

December elseje az AIDS világnapja. A 7.a és 7.b.osztályos tanulóknak erről tartottunk osztályfőnöki órákat Kothenczné Dominek Ildikó egészségnevelővel. Ildikó elsősorban a megelőzésről, a monogám párkapcsolatok fontosságáról beszélt, a körzeti védőnő a HiV vírusról és az AIDS betegség kialakulásáról, terjedéséről, tüneteiről. A tanulók a „Nincs második esély” című filmbe nyerhettek bepillantást. (4 alkalom-70 fő ) 2012-ben a vilonyai és a peremartoni oktatási intézményekben összesen 23 alkalommal végeztem fejtetvességi szűrővizsgálatot.1060 gyermeket szűrtem le, 20 esetben találtam serkét, vagy fejtetűt. Mindkét iskolában megtörténtek a kötelező szűrővizsgálatok, valamint a felső tagozatban a kampányoltások. Az oktatási intézményekkel jó a kapcsolat. A családsegítő központ munkatársaival a kapcsolattartás folyamatos. Az év során 1 alkalommal szóbeli, 1 alkalommal írásbeli jelzést tettem feléjük. A jelzett esetek indoka fejtetvességből adódó elhanyagolás volt.

4. JEGYZŐI HATÁSKÖRBEN TETT GYÁMHATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEK Védelembe vétel Gyvt. 68. § (1) bekezdése alapján: „Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.” A védelembe vétel hatálya alatt a család minden tagját – szülőket és a gyermeket egyaránt - együttműködési kötelezettség terheli. Ilyenkor a Családsegítő Központ családgondozóját rendeljük ki, akinek a feladata a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása, végső soron a veszélyeztetettség okának megszüntetése. 2012. december 31-én nyilvántartott védelembe vett gyermekek száma: 24 fő volt. A 24 gyermek 12 családban él. Közülük: - környezeti okból védelembe vett kiskorúak száma: 6 fő - szülőnek felróható magatartási okból védelembe vett gyermekek száma:

10 fő

- 38 -

- gyermeknek felróható magatartási okból védelembe vett gyermekek száma: 8 fő - fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény miatt védelembe vett gyermek:

0 fő

- gyermekkorú bántalmazása miatt védelembe vett gyermekek száma:

0 fő

A tárgyév során védelembe vett kiskorúak száma:

4 fő

A tárgyév során megszűnt védelembe vétel száma:

8 fő

A védelembe vétel keretében elrendelt intézkedések száma összesen:

8.

Ebből: - A gyermek számára – kifogásolt magatartásának megszüntetése érdekében magatartási szabályok megállapítása: 3 esetben - A szülő figyelmeztetése helytelen magatartásának megváltoztatására 2 esetben - A családi pótlék természetben nyújtása 3 esetben 2010. óta a védelembe vétel keretében új eszközként került bevezetésre a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása. Erre akkor van lehetősége a gyámhatóságnak, ha a gyermek veszélyeztetettsége elsősorban elhanyagolása miatt áll fenn, és a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja vagy nem akarja, és alappal feltételezhető, hogy a családi pótlék célzott felhasználásával a gyermek fejlődése a családi környezetben biztosítható. A családi pótlék természetbeni formában történő felhasználását a jegyző által kirendelt eseti gondnok (a gyermekjóléti szolgálat családgondozója) biztosítja, aki pénzfelhasználási terv alapján gondoskodik a családi pótlék felhasználásáról. Ugyancsak 2010. óta fennálló lehetősége a jegyzőnek az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése. Erre szintén a védelembe vétellel együtt kerül sor abban az esetben, ha a gyermek igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanéven elérte az 50 órát. Ezt megelőzően, amikor az igazolatlan mulasztások száma eléri a tízet, a jegyző végzésben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját arról, hogy az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás teljes összege folyósításának szüneteltetését, valamint elrendeli a gyermek védelembe vételét.

- 39 -

Az iskoláztatási támogatás felhasználásáról szintén a jegyző által kirendelt eseti gondnok gondoskodik. Az elmúlt évben az iskolák jelzése alapján 10 óra igazolatlan hiányzás miatt 37 esetben hívtuk fel a szülő figyelmét az 50 órát meghaladó hiányzások következményeire. Ideiglenes hatályú elhelyezés A Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján: „Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi, érzelmi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti, és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket ideiglenesen a) a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélő szülőnél, más hozzátartozónál, illetve személynél, vagy ha erre nincs lehetőség, b) a legközelebbi ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermekek ellátását is biztosító nevelőszülőnél, vagy ha erre nincs lehetőség, gyermekotthonban helyezi el, és erről haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt.” Az ideiglenes hatályú elhelyezéstől kezdődően a szülő gondozási, nevelési joga szünetel. Az elmúlt évben 6 gyermeket érintően kellett intézkednünk ideiglenes hatályú elhelyezésük iránt. Közülük három gyermek nevelőszülőnél, egy gyermek gyermekotthonban, kettő gyermek pedig harmadik személynél került elhelyezésre. A döntést jellemzően az indokolta, hogy a gyermekek testi, lelki, érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztető körülményeket észlelt a hatóság, illetőleg a fiatal szülők körülményei és személyiségük nem volt alkalmas az újszülött fogadására. (Megjegyzés: 2013. január 1-től a járási gyámhivatalnak van hatásköre a gyermek védelembe vétele, a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása, az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetésének kezdeményezése valamint az ideiglenes hatályú elhelyezés ügyében dönteni.) 5. A FELÜGYELETI SZERVEK GYÁMHATÓSÁGI, GYERMEKVÉDELMI TERÜLETEN VÉGZETT SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK TAPASZTALATAI, MEGÁLLAPÍTÁSAI A szociális és gyámhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a gyámhatóságok gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének

- 40 -

jogszerűségét. Ilyen átfogó ellenőrzésre legutóbb 2010. évben került sor, a vizsgált időszak: 2006. március 1. – 2010. január 31. volt. 6. JÖVŐRE VONATKOZÓ JAVASLATOK, CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A GYVT. ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN MILYEN ELLÁTÁSOKRA ÉS INTÉZMÉNYEKRE LENNE SZÜKSÉG A PROBLÉMÁK HATÉKONYABB KEZELÉSE ÉRDEKÉBEN, - GYERMEKVÉDELMI PREVENCIÓS ELKÉPZELÉSEK. Az elmúlt évek tapasztalatait, a jelzéseket, statisztikát figyelembe véve továbbra is vezető helyet foglalnak el az életviteli, anyagi, gyermeknevelési problémák és az agresszív magatartás. Továbbra is probléma a súlyos, magatartászavaros gyermekek nevelése, esetleges kezelésük A gyermekek körében az egyre nagyobb számban jelentkező súlyos, agresszív, magatartásos zavar a pszichológus magasabb óraszámban történő foglalkoztatását indokolná. A továbbiakban még nagyobb hangsúlyt kell helyezni a még gyakoribb szakmaközi esetmegbeszélésekre, esetleg bővíteni a bevonható szakemberek körét a leggyakoribb problémák megoldását illetően. A gyermekvédelmi prevenció körét ki kell terjeszteni az elsődleges és másodlagos prevencióra. A preventív jellegű programok lebonyolításához, az azokban való részvételhez valamennyi szakterület képviselőjét be kell vonni, illetve a nyári programok során felmerülhet önkéntes segítők bevonása is. Célszerű lenne valamennyi preventív tevékenységet kiterjeszteni a gyermekeket illetően már az óvodás kortól. A magyar gyermekvédelem megoldásai között többnyire csak a harmadlagos prevenciót fedezhetjük fel, tehát olyan megoldásokat, melyek azokra a családokra irányulnak, ahol már előfordult, illetve fennáll a gyermekvédelmi probléma. Tehát törekedni kell az elsődleges és másodlagos preventív tevékenységek kialakítására. 7. A BŰNMEGELŐZÉSI PROGRAM FŐBB PONTJAINAK BEMUTATÁSA, VALAMINT A GYERMEKKORÚ ÉS FIATALKORÚ BŰNELKÖVETŐK SZÁMÁNAK AZ ÁLTALUK ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK, A BŰNELKÖVETÉS OKAINAK BEMUTATÁSA

- 41 -

Településünk a Várpalotai Kistérséghez tartozik. Várpalota Kistérség Többcélú Társulása 2004. június 28-án alakult, jelenleg 7 település alkotja. A többcélú kistérségi társulás intézménye újabb lehetőségeket biztosít a bűnmegelőzés területén is, különösen az e tárgyban kiírásra kerülő pályázatok elnyerésére. A társulás rendelkezik bűn- és baleset megelőzési koncepcióval. A koncepció célja térségünkben az együttműködés kialakítása a közbiztonság megszilárdítása érdekében. A település közbiztonsági állapota a helyi problémák összességéből tevődik össze, ezért kezelése és a bűncselekmények megelőzése is csak helyi összefogással lehetséges. A bűnözés mérséklése a lakosság, az őket képviselő önkormányzat érdeke és a rendőrség feladata, összhangban az igazságügyi szervekkel /bíróság, ügyészség/. Egy fő cél: a helyi lakosok és érdekeik megvédése a bűnözéstől, a közlekedési és együttélési szabályokat súlyosan megsértőktől. A bűnmegelőzés vonatkozásában a mai körülmények között nem várható el, hogy ez csak a rendőrség és az igazságszolgáltatás feladata legyen szükséges az összefogás a társadalmi segítségnyújtás. Általánosan elismert segítők e vonatkozásban a polgárőrök. A települések többségében működnek ezek a társadalmi szervezetek – több-kevesebb hatékonysággal. Bevonhatók a körbe még az oktatási intézmények felelős munkatársai, az ifjúsági és sportszervezetek, a családsegítő és népjóléti szervezetek, az egészségügy dolgozói, az egyházak. A kistérség bűn- és baleset megelőzési koncepciójának főbb pontjai: 1. Bevezetés: - a koncepció jogi alapjai - a koncepció módszertani alapjai 2. Állapotfelmérés, helyzetelemzés a kistérség szocimetriai leírása, település-szerkezetének sajátosságai - a településeken lakók a népszámlálási adatok tükrében - munkanélküliség helyzete - közlekedés, úthálózat - közművelődés, oktatás - népmozgalom - időskorúak otthonában a gondozottak száma, 60 év feletti személyek a kistérség közbiztonsági jellemzői 3. Nem rendőri jellegű megelőzési tevékenység 4. Célok, prioritások a) Célok: - általános, hosszú távú célok - középtávú célok

- 42 -

- rövid távú célok b) Prioritások: - A közterület rendjének fenntartása - A gyermek- és fiatalkori bűnözés csökkentése /D.A.D.A. program, előadások/ - A droghasználat és a kábítószer-bűnözés kezelése, megelőzése - A családon belüli erőszak megelőzése, megtörtént esetek megfelelő kezelése - Az idős, egyedül élők, fogyatékkal élők fokozott védelme, biztonságuk növelése - Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés - A településen fellelhető kedvezőtlen tendenciák megállapítása - A település közbiztonságának javításához szükséges rendőri jelenlét biztosítása 5. A megvalósítás eszközei a) Bűnmegelőzési és közbiztonsági költségvetési célkeret létrehozása b) A bűnmegelőzésért és közbiztonság megteremtéséért felelős személyeknek hatékonyan együtt kell működni 6. Beavatkozási területek, bűn-, és baleset megelőzési feladatok 1. A közterületek közbiztonságának védelme 2. Közösségi és magánvagyon védelme 3. Kulturális szórakozási lehetőségek megteremtése 4. Gyermek- és ifjúságvédelem 5. Magányosan élő idős, beteg, fogyatékkal élő személyek védelme 6. Kábítószer fogyasztás csökkentése, drogprevenció 7. Az áldozattá válás megelőzése, az áldozatok segítése, kompenzációja 8. Közlekedésbiztonság, belesetmegelőzés 9. Időszakos véleménykutatás 10. Követendő magatartások népszerűsítése. 7. A Bűn- és balesetmegelőzési társulás megalakulásának feltételei. 8. Az önkormányzat és a rendőrség együttműködése Együttműködési megállapodás jött létre Berhida Város Önkormányzata és a Várpalotai Rendőrkapitányság között 2012. decemberében a hatékony bűnmegelőzés érdekében. A dokumentum részletesen taglalja a rövid, közép és

- 43 -

hosszú távú – a felek által kitűzött – célok elérése érdekében teljesítendő feladatokat azok időszerűsége szerint. 9. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT ÉS A CIVIL SZERVEZETEK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN MILYEN FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTÁSÁBAN VESZNEK RÉSZT CIVIL SZERVEZETEK /ALAPELLÁTÁS, SZAKELLÁTÁS, SZABADIDŐS PROGRAMOK, DROGPREVENCIÓ STB./ A civil szervezetek elsősorban a gyermekek részére szabadidős programok szervezésében vettek részt. (a felsorolás nem teljes körű) - a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Diákönkormányzata a 2012/13-as tanévre az arra érdemes tanulók számára jutalmazásképpen 10 színház bérlete vásárolt a Veszprémi Pető Színház előadásaira, kézműves szakkört működtet, hasznos anyag gyűjtést és adventi vásárt rendezett, - az Óvodánkért Alapítvány udvari és fejlesztő játékokat vásárolt a gyermekek szabadidejének tartalmasabb eltöltése érdekében - az Ady Endre Általános Iskola Diákönkormányzata autóbuszos iskolai kirándulást, Ady iskolanapokat, adventi játszóházat szervezett - a Süni Óvodáért Alapítvány óvodai játékokat és eszközöket szerzett be - az Összefogással Berhidáért Egyesület a Berhidai Napok rendezvény részeként játszóházat tartott - a Peremartoni Ifjúsági Szervezet focikupát rendezett valamint élő koncertet szervezett a fiataloknak - a Peremartonért Egyesület játszóházat szervezett, karácsonyi műsort és „mikulásvásárt” rendezett - a Berhidai Lovasok KSE hetente egy alkalommal lovagolni tanítja az érdeklődő gyermekeket valamint többször rendezett akadályversenyt a gyermekeknek biciklivel és lóval - a Berhidai Szabadidő és Tömegsport Egyesület a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola felkérése alapján sportprogramot szervezett a gyerekeknek.

ÖSSZEGZÉS: A településen élő gyermekek ellátásának megszervezése érdekében az Önkormányzat 2012. évben is biztosította a pénzbeli és a természetbeni

- 44 -

ellátásokat valamint a már kiépített személyes gondoskodást nyújtó alapellátások működtetését. A gyermekek átmeneti gondozását a Várpalotai Kistérség Többcélú Társulás megállapodása keretében biztosítja. A továbbiakban a gyermekek, fiatalkorúak között terjedő erőszak, bűnözés, az igazolatlan hiányzások, a higiéniai hiányosságok megfelelő kezelésére kell nagyobb figyelmet fordítanunk a szülőkkel és az ügyben érintett hatóságokkal, szakemberekkel és civil szervezetekkel együtt. Berhida, 2013. április 10.

Dr. Cseh Tamás

Hargitai Tünde

jegyző

intézményvezető

…./2013. (V. 30.) Kt. határozat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2012. évi átfogó értékeléséről Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak átfogó értékeléséről szóló beszámolót és a következő döntést hozta: A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékeléséről szóló beszámolót elfogadja. Határidő: a VMKH Szociális és Gyámhivatalának való továbbításra 2013. 05. 31. Felelős: Pergő Margit polgármester Dr. Cseh Tamás jegyző Dr. Judi Erzsébet hatósági irodavezető Berhida, 2013. május 15. Pergő Margit polgármester

dr. Cseh Tamás jegyző