BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

1

BERHIDA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA

BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE Berhida Város Önkormányzata 75/2015. (VI.11.) Képviselő-testületi határozatával jóváhagyott Településszerkezeti Terv

MEGBÍZÓ: Berhida Város Önkormányzata 8182 Berhida, Veszprémi u. 1-3.

2015. JÚNIUS

Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]


2

TERVEZŐK:

Településrendezés Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. Mezei László okl. építészmérnök TT/É 19-0006/07

Tájrendezés, környezetvédelem TÁJOLÓ-TERV Kft. 1147 Budapest, Must u. 4. Auer Jolán vezető terület- és településtervező településrendezési zöldfelületi és tájrendező vezető tervező TT1,TK/1, TR 01-5003

Közlekedés MOBIL CITY Mérnöki Tanácsadó Bt. 2131 GÖD, Bodza u. 2. Dr. Macsinka Klára közlekedéstervező KÉ-T, TRk-T/K1-d1

Közmű

ÉPGÉP Kft. 9700 Szombathely, Géfin Gy. u. 22. Horváth Ervin okl. épületgépész mérnök G-T-18-0033

Produkt Kft. 9700 Szombathely, Géfin Gy. u. 5. Füle Ernő okl. villamosmérnök EN-T 18-0188, V-T 18-0188



3

BERHIDA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 75/2015.(VI.11.) KT. SZÁMÚ HATÁROZATA BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §-ában és a 9/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletben (továbbiakban: TFR) foglalt követelmények figyelembe vételével elfogadja Berhida Város Településszerkezeti Tervét az I-VII. pontokban rögzítettek szerint. I.

Berhida Város Településszerkezeti Tervének Leírása jelen határozat 1. sz. melléklete, amely tartalmazza a TFR 4. számú melléklet 3-5 fejezeteit is (változások leírása, település területi mérlege, területrendezési tervekkel való összhang igazolása).

II.

Berhida Város Településszerkezeti Tervének Szerkezeti tervlapja jelen határozat 2. sz. melléklete.

III.

Az I. és II. pontokban szereplő Berhida Város Településszerkezeti Terve a területrendezési tervekben foglalt követelményeknek az I. pontban rögzített Településszerkezeti Terv Leírás szerint felel meg.

IV.

Az I. és II. pontokban szereplő Szerkezeti terv leírásában (1. sz. melléklet) és a Szerkezeti tervlapon (2.sz. melléklet) rögzített területfelhasználás esetén, a település teljes közigazgatási területére vonatkozó biológiai aktivítás érték egyenleg: 18 699, amely a jelen településszerkezeti terv elfogadását megelőzően hatályban lévő településszerkezeti tervben rögzített területfelhasználáshoz kapcsolódó biológiai aktivitás.értéket + 0,32 értékkel haladja meg

V.

Jelen határozat a hozzá tartozó mellékletekkel az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.

VI.

Jelen határozat hatálybalépésével egyidejűleg a Berhida Város 112/2006.(X.26.) Kt. határozattal megállapított Településszerkezeti Terve hatályát veszti.

VII.

A határozatban foglaltakat a hatálybalépést követő ügyekben kell alkalmazni. A Képviselő-testület felkéri a Jegyzőt, hogy a jelen határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv közléséről a jogszabály szerint gondoskodjon és felkéri a Polgármestert, hogy az elfogadott Településszerkezeti Tervet a jogszabály szerint küldje meg az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak és az eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek.

Határidő:

azonnal

Felelős:

Pergő Margit polgármester Dr. Cseh Tamás jegyző Kéri Katalin települési főépítész kmf. Pergő Margit sk. polgármester

Dr. Cseh Tamás sk. jegyző



4

Berhida Város Önkormányzata 75/2015. (VI.11.) Képviselő-testületi határozatának 1. sz. melléklete

BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK LEÍRÁSA



5

Tartalomjegyzék:

1.

A szerkezeti terv leírása

7

1.1

Területfelhasználás

7

1.1.1

A beépítésre szánt területfelhasználási kategóriák területi meghatározása

7

1.1.2

A beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriák területi meghatározása

10

1.2

Tájrendezés és természetvédelem

15

1.3

Zöldfelületi rendszer

16

1.4

Örökségvédelem

18

1.5

Közlekedés

21

1.5.1

Térségi kapcsolatok

21

1.5.2

Települési úthálózat

21

1.5.3

Közforgalmú közlekedés

23

1.5.4

Vasúti közlekedés

23

1.5.5

Kerékpáros közlekedés

23

1.5.6

Főbb gyalogos közlekedés

24

1.5.7

Gépjármű elhelyezés, parkolás

24

1.6

Közműellátás

25

1.6.1

Vízellátás

25

1.6.2

Szennyvízelvezetés

26

1.6.3

Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés

26

1.7

Energiaellátás

28

1.7.1

Földgázellátás

28

1.7.2

Elektromos energia ellátás

29

1.7.3

Hírközlés

30

Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi 1.7.4 közműpótlók 30 1.8

Környezetvédelem

31

1.8.1

A földtani közeg és a termőföld védelme

31

1.8.2

Felszíni és felszín alatti vizek védelme

32

1.8.3

Levegőtisztaság és védelme

32

1.8.4

Zaj- és rezgésterhelés

33

1.8.5

Hulladékkezelés

33

1.8.6

Környezetbiztonság

33



6

1.9

Védőterületek és védősávok

33

1.9.1

Védőterületek

33

1.9.2

Védőtávolságok

34

1.10

Korlátozások

34

2.

Változások

35

2.1

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek változása

36

3.

A település területi mérlege

38

4.

A területrendezési tervvel való összhang igazolása

40

5.

A biológiai aktivitásérték számítási eredménye

51



1.

7

A szerkezeti terv leírása

A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. Berhida város településszerkezeti terve az önkormányzat által elfogadott településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép, irányelvek és célok elérése érdekében az önkormányzat fejlesztési döntéseinek megfelelően készült. 1.1

Területfelhasználás

A településszerkezeti terv a település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeit különböző területfelhasználási kategóriákba sorolja. Az OTÉK rendelkezéseivel összhangban a beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan meg kell határozni a beépítési sűrűséget és a közművesítettség mértékét. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Területfelhasználási kategória Jel Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség (m2/m2) Lakóterületek kisvárosias lakóterület Lk 1,5 kertvárosias lakóterület Lke 0,6 falusias lakóterület Lf 0,5 Vegyes területek településközpont Vt 1,5 intézményterület Vi 2,0 Gazdasági területek kereskedelmi szolgáltató Gksz 1,5 ipari gazdasági Gip 1,5 Különleges területek bevásárlóközpont és nagykiterjedésű Kker 2,0 kereskedelmi célú terület mezőgazdasági üzemi terület Kmű 0,8 nagykiterjedésű sportolási célú terület Ksp 1,0 különleges közmű terület Kkö 1,0

Közművesítettség

teljes teljes teljes teljes teljes teljes teljes teljes részleges teljes teljes

1.1.1 A beépítésre szánt területfelhasználási kategóriák területi meghatározása Lakóterületek Berhida közigazgatási területén belül található kialakult beépítésű lakóterületeket a 112/2006.(X.26.) Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervvel megegyező módon rögzíti a Településszerkezeti Terv. A még be nem épült, telekalakítással nem érintett korábbi lakóterület fejlesztések a közlekedési infrastruktúra változásaival összhangban kisebb korrekciókon estek át, területfelhasználásuk módja alapvetően viszont nem módosult.



8

 kisvárosias lakóterületek (Lk) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A kisvárosias lakóterületen belül épületmagasság és beépítési karakter szerint változnak az egyes területfelhasználási egységek. Kisvárosias lakóterület kizárólag Peremarton-Gyártelepen került megtartásra, illetve kijelölésre.  kertvárosias lakóterületek (Lke) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es beépítési magasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A meglévő, nagy kiterjedésű kertvárosias lakóterületeket a terv nem kívánja módosítani. A Liszt Ferenc utca és az új nyugati tehermentesítő útszakasz közötti, a Péti út és Mező Imre és az új átkötő elkerülő út közötti terület és a Jázmin utcától északra és keletre fekvő kertvárosias lakóterület megváltozott telekstruktúrával, még be nem épült fejlesztési területként került jelölésre. A Péti út keleti oldalán a lakóterület fejlesztést megtartotta a terv.  falusias lakóterületek (Lf) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A városközponti területeken jelentős kiterjedésű falusias lakóterület található, amelyet a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott célokkal összhangban nem kíván a terv módosítani. A központ környékén a tömbön belül előfordulnak magasabb intenzitású, apróbb telkes ingatlanok is, viszont az általános karakter védelme miatt ezekre nem kíván a terv újabb, vagy eltérő területfelhasználást megállapítani. Az Erkel Ferenc utca folytatásában északi irányban a korábbi tervben ábrázolt új falusias lakóterületet tartalmaz a terv. Vegyes területek  településközpont vegyes terület (Vt) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Településrészenként tartalmaz a terv településközpont vegyes területeket, amelyek egyrészt a történelmi településmaghoz kötődnek, másrészt csomóponti területen alakultak ki. A vegyes területekhez kapcsolódóan egyházi intézményeket, valamint parkolási létesítményeket is magába foglaló vegyes területek is találhatók.  intézményterület (Vi) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Két kiterjedt településközponti terület jellemzi, amelyek többnyire igazgatási, ellátási funkcióknak adnak helyet. Gazdasági területek  kereskedelmi, szolgáltató (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Kis- és középvállalkozások számára kialakított terület, amelyen belül a lakóterületek közvetlen szomszédságában külön kereskedelmi szolgáltató terület került meghatározásra.



9

A külterületen levő többi korábbi mezőgazdasági major —Ezüst-tanya, Károlyi-tanya— jelenleg üresen áll, nem hasznosítottak. A hatályos településrendezési eszközök ipari gazdasági területként szabályozták e területeket, jelen településrendezési eszközök tiszteletben tartva a szerzett jogokat nem változtat e besoroláson.  ipari (Gip) Az ipari terület övezet, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. Az iparterületek mindegyike a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület, így a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Alapjában Peremarton Ipari Park területének gazdasági területeit határolja le, melyen belül megkülönböztethető alacsonyabb intenzitású, nagy zöldfelülettel bíró, valamint a meglévő ipari létesítményeket magába foglaló intenzívebb beépítettségű ipari terület. Különleges területek  bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület (Kker) A Veszprémi út Peramarton-Gyárteleppel határos szakaszától délre található bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges terület elsősorban nagy összefüggő alapterületű kereskedelmi célú épületek és közlekedési, parkolási létesítményeik elhelyezésére szolgál.  mezőgazdasági üzemi terület (Kmü) A Kmü jelű építési övezet jellemzően az állattenyésztéssel, a mezőgazdasági termékfeldolgozással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére, továbbá a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos tárolás céljára szolgál. A 7207. jelű Küngösre vezető út nyugati oldalán elhelyezkedő mezőgazdasági major esetében távlati területfelhasználási javaslat tartalmában nem módosul, az országos szabályozással, az OTÉK-kal összhangban a terület beépítésre szánt különleges terület-mezőgazdasági üzemi területbe kerül besorolásra.  nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp) A beépítésre szánt különleges sport területen a pihenés és sportolás, testedzés, szabadidős tevékenységet szolgáló épületek, építmények és közlekedési, parkolási létesítményeik helyezhetők el. A város sportpályája a Dankó Pista u.-Vasút u. találkozásának térségében helyezkedik el. A Településrendezési eszközök a meglévő sportpálya területét kibővíti, így lehetőséget enged városi sportcélú építmény elhelyezésére is. A Peremartoni gyártelep városrész északi részén, az Ipari Park és a lakóterületek közötti részen sportpályát jelölnek ki a 2007-ben elfogadott településrendezési eszközök. A sportpálya területe az Ipari Park irányában kibővül. Vilonya és Papkeszi közt húzódó erdőterületben egy sportpálya található, melyet leginkább a papkeszi Cholorchémia lakótelep lakói használnak. A településrendezési eszközökben a pálya területe a meglévő, tényleges területfelhasználására módosul.  különleges közmű terület (Kkö) A különleges közmű területbe a szennyvíztelep és gázfogadó állomás területe tartozik. A területen közművek, valamint a közművet kiszolgáló épületek, építmények és közlekedési, parkolási létesítményeik helyezhetők el.



10

1.1.2 A beépítésre nem szánt területfelhasználási kategóriák területi meghatározása Közlekedési és közmű terület A közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál. 

közúti (KÖu)

Közúti területfelhasználásként rögzíti a terv: 

az országos mellékutak településen áthaladó szakaszait:

Meglévő, megmaradó I. rendű összekötő út:  7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út, Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C.  7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út Útkategória: K.V.A. és B.III.a.C. 

a belterületi (települési) főutakat

Meglévő, megmaradó I. rendű főút:  7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út, Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C. (tervezett északi elkerülő út csomópontjain kívül eső szakaszok)  7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út Útkategória: K.V.A. és B.III.a.C. (tervezett északi elkerülő út és keleti tehermentesítő út csomópontjain kívül eső szakaszok) Tervezett I. rendű főút:  Északi elkerülő út a 7207.j. és a 7202. j. út között, Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C. (szabályozási szélesség 16-20 m )  Keleti tehermentesítő út a 7202.j. és a 7207. j. út között, Útkategória: K.V.B.. (szabályozási szélesség 16-22 m) Meglévő, megmaradó II. rendű főút:  7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út, Útkategória: B.IV.b.C. (városon belterületén haladó nyomvonalak: Ősi út, Veszprémi út)  7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út Útkategória: B.IV.b.C. (város belterületén haladó nyomvonalak Péti út, Bem József utca, Kossuth Lajos utca, Kiskovácsi utca) 

a belterületi gyűjtőutakat (Útkategória: B.V.c.C.)

Meglévő, megmaradó belterületi gyűjtőutak:  Csokonai M. utca  Orgona út  Szegfű utca  Dankó Pista utca  Diófa utca Tervezett belterületi gyűjtőutak:



11

Új gyűjtőúti nyomvonal a Veszprémi út és az Arany János utca között. A gyűjtőút nyomvonala a Veszprémi út és a tervezett északi elkerülő út nagyméretű körforgalmi csomópontjából indul és a Dankó Pista utcához érkezik az Arany János utcai csomópontban. A gyűjtőút a város nyugati részének megközelíthetőségét javítja. 

a térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalakat

Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonal irányát jelöli ki Veszprém Megye Területrendezési terve (Bakony – Balaton nyomvonal részeként Balatonfűzfő – Berhida – Várpalota – Bakonykúti): Pétfürdő – Berhida – Papkeszi útvonalon a város térségében. 

egyéb turisztikai és hivatásforgalmi kerékpáros nyomvonalakat

A Séd patak menti kerékpárút nyomvonal javaslatunk szerint a Séd patakkal párhuzamosan érkezik Ősi felől a város területére, észak-déli irányban haladva. A kerékpárutat végigvezetjük déli irányba a patak menti kiszolgáló/zöldsávon. Kiskovácsinál a vasútvonal alatt a kerékpárút a meglévő aluljáróban halad át, majd nyugati irányba fordulva, a vasúti területek felhasználásával, 4 m széles közterületi sávban éri el újra a patak nyomvonalát. A vasúti területből kiszabályozott, 88 m hosszú sávban a kerékpáros létesítmény pontos helye geodéziai felmérés birtokában, a vágány helyszínrajzi elhelyezkedésének ismeretében határozható meg. A kerékpárút a város déli külterületén a patak mellől áttér a vízmű-telephez vezető földútra. A kerékpárúthoz kapcsolódva, a Séd melletti zöldterület és a Rákóczi Ferenc utca között 4 m széles kerékpáros nyomvonalat szabályoztunk ki a városközpont és a rekreációs terület közvetlen kerékpáros kapcsolatának érdekében. A Séd menti nyomvonalba kapcsolódik bele az Ősi út kereszteződésénél egy nyugati irányba tartó szakasz, amely elválasztott kerékpárútként az Ősi út – Csokonai Vitéz Mihály utca – Orgona utca nyomvonalon halad tovább Peremarton, Gyártelep irányába. Erre a szakaszra, amely Berhida és Peremarton biztonságos kerékpáros összekötését megteremtené, már elkészültek az engedélyezési tervek. Az Orgona utca és a Tulipán utca csomópontjában a kerékpárút déli irányba fordul és a Tulipán utcával párhuzamosan haladva éri el a Veszprémi utat. A Veszprémi úton kb. 120 m hosszú szakasz után a kerékpárút délre fordul és Papkeszi felé halad tovább, a városi területeken kívül A város külterületét északi oldalról érinti a tervezett Ősküből jövő térségi kerékpárút, amely a település északi közigazgatási határa mentén köt be a Séd mentén húzódó tervezett nyomvonalba. 

a gyalogos útvonalakat

A szabályozási tervben újabb, kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító burkolatokat, útszakaszokat csak a városközpontban terveztünk. A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített felületek helyét biztosítjuk, a közterületek szélességének megadásával a város minden útszakaszán. A városközpontban annak jobb élhetőségét, a gyalogosok biztonságát elősegítve több, csak gyalogosok számára járható, vagy forgalomcsillapított, vegyes használatú felületet terveztünk a Kossuth utca – Veszprémi út – Bezerédy utca – Bezerédy tér által körbezárt területen, ahol egy nagyméretű, vegyes használatú burkolattal ellátott közösségi tér épül. A tér az események időszakán kívül közterületi parkolóként funkcionálhat. A Veszprémi út – Bem József utca – Hősök tere – Szabadság tér által határolt tömbbelsőben a zöldfelület és a gyalogossétány mellett, 111 merőleges parkolóállást javasolunk kialakítani. 

kötöttpályás (KÖk)



12

Kötöttpályás területfelhasználásként rögzíti a terv a Lepsény - Hajmáskér vasútvonal területét. A várost kiszolgáló 27-es számú, Lepsény - Hajmáskér vasútvonal üzemeltetése jelenleg szünetel, de a 168/2010. számú, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló Kormányrendelet az egyéb vasúti pályákhoz sorolja, így a nyomvonal vasútként fenntartandó. Tervezőként javasoljuk, hogy a város mindenképpen a vasúti forgalom visszaállítását kérje a MÁV-tól, mivel egy település megközelíthetősége, térségi mobilitása kötöttpályás közlekedéssel fejleszthető a legjobban. Zöldterület 

közpark (Zkp)

A zöldterületek a település azon közterületei, amelyek alapjában összefüggő, közcélú zöldfelületként kerülnek kialakításra, építmények egyáltalán nem vagy csak korlátozottan kerülnek elhelyezésre. Zöldterületen, közparkban a pihenést, testedzést, szolgáló építmények (sétút, pihenőhely, gyermekjátszóhely, sportolási célú létesítmények, köztárgyak, esőbeálló, kerékpártároló, zenepavilon) helyezhetők el. A város belterületén igen kevés a közparkok száma. Berhida-Ófalu, Berhida-Kertváros, Peremarton-Kertváros, valamint Peremarton-Ófalu lakóinak nem volt elérhető lakóterületi-szintű közpark a környezetükben. Berhidán a közparknak kijelölt területek közül sajnos sok nem került még kialakításra, leginkább csak gyepesített területek. A terv a 2007 óta más területeken kialakított közparkokat területfelhasználásuknak megfelelően rögzíti. Meglévő közparkok — 2007 óta kialakított közparkok 2012-ben a Berhidai-Peremarton településrészen, az ún. kis-tó környékén korszerűen megtervezett, átgondolt, több funkciós városi szintű közpark került kialakításra. A 2007-ben elfogadott Településszerkezeti tervben még kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területként volt jelölve, jelen tervmódosítással a területhasználatnak megfelelően közpark övezetbe soroltuk át. Peremarton-Óváros északkeleti részén szintén új közparkot terveztetett az önkormányzat. A terület így területfelhasználásának megfelelően a kertvárosias lakóterületből közpark övezetbe kerül. -

Tervezett, új közparkok A Dankó Pista út mentén az újonnan kialakítandó sportterülettel szemben, Peremarton-Óvárosának központjában, egy tömbbelsőben, Vionya felé vezető úttól északra a tervezett sportterület felett, Peremarton-Gyártelepen a Rezeda utcában, Berhida-Kertváros új tervezett lakóterületén, Séd-patak mentén az Ősi út és a Séd-patak találkozásánál Kis –tótól keletre, a Séd-patak szigete.

A Berhida-Kertváros új lakóterületi fejlesztése új telekosztást kapott. Így a meglévő, a 2007-es tervben tervezett zöldfelületek is átgondolásra kerültek. A kisebb zöldfelületek egyesítve lettek, így kedvezőbb területre került a közpark, funkciójában és kialakításában is jobb lehetőségeket rejt magában. Erdőterület 

védelmi (Ev)

Védelmi rendeltetésű erdőterületbe a Natura 2000 területen levő erdőterületek és az erdészeti üzemterv szerint elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőterületek tartoznak. A Településszerkezeti terv szükségesnek és indokoltnak tartja a természetvédelmi és tájvédelmi szempontok érvényesítését az erdészeti üzemtervezés során, oly



13

módon, hogy nemzeti ökológiai hálózat magterületbe tartozó erdőterületek elsődleges rendeltetése védelmi rendeltetés legyen, elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületek magterületen ne legyenek. A Natura 2000 területen elhelyezkedő erdőterületeket építmények elhelyezése szempontjából a Településszerkezeti terv védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolja. Ezen erdőterületeken hasonlóan a mezőgazdasági területekhez erdőgazdasági tevékenységek a Natura 2000 terület kezelési tervében meghatározottak szerint történhet, a erdőgazdasági tevékenység védendő élőhelyek, a védett fajok élőhelyeinek megőrzésével folytathatók. Erdőterületen kizárólag honos fajokból álló erdő telepíthető. A hatályos Településszerkezeti terv több területen tett erdősítésre javaslatot. Ezen javaslatokat jelen Településszerkezeti terv felülvizsgálta, és módosításukra tett javaslatot. Ezek közül a jelentősebbek:  A közigazgatási terület ÉNy-i részén levő volt zártkerti terület erdősítését javasolta a hatályos TSZT, jelen terv ezen területet a terület használatának megfelelően kertes mezőgazdasági területbe sorolja, erdősítését nem javasolja.  a Natura 2000 területek és Kiskovácsi kertes területek közötti VM TrT szerint kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek erdősítését nem javasolja, általános mezőgazdasági területbe sorolja,  a közigazgatási határ északi részén, a Pétfürdőre vezető út Ny-i részén cca. 260 m széles mezőgazdasági terület erdősítési javaslatát jelen terv nem látja indokoltnak, általános mezőgazdasági területbe sorolja a Településszerkezeti terv. Erdősítésre javasolt területek:  a Séd mentén északi részen levő 1410/38 hrsz.-ú beerdősülő terület védelmi rendeltetésű erdőterületbe sorolását tartalmazza a terv. Ez a biológiai aktivitás érték szinten tartása miatt is szükséges. 

gazdasági (Eg)

A gazdasági rendeltetésű erdőterületek besorolásba az erdészeti üzemterv szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőterületbe sorolt területek kerültek. E területeken kilátó, sétaút, illetve az erdőgazdálkodáshoz, vadgazdálkodáshoz kapcsolódó épület, egyéb építmény helyezhető el. 

közjóléti (Ek)

A közjóléti rendeltetésű erdőterületek a Séd belterületi szakaszai mentén kerültek kijelölésre. E területeken az ökológia folyosó szerepkör betöltésén túlmenően és a lakosság és az idelátogatók rekreációs igénye is kielégíthetők (pl: patak menti sétány pihenőhelyekkel). Közjólkéti erdőterületen kizárólag az erdő közjóléti szerepkörével összhangban levő építmények helyezhetők el. Épületek elhelyezése csak a szabályozási tervben meghatározott helyeken lehetséges. Mezőgazdasági terület  kertes (Mk) Sajátos tájkaraktert képviselnek Berhidán a volt szőlőhegyek, kertes mezőgazdasági területek. A távlati tájhasználati célkitűzés e terület továbbra is a saját ellátást saját ellátást szolgáló kertészkedés, valamint az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenység színtere maradjon. A volt szőlőhegyen több megtartásra érdemes, termeléshez kapcsolódó egyedi tájértéknek minősülő pince található. Ezek megőrzése biztosítandó. A Településszerkezeti terv a közigazgatási terület ÉNy-i részén erdőterület közé ékelődve található, a földhivatali nyilvántartás szerint kertes mezőgazdasági területként nyilvántartott terület kertes mezőgazdasági területbe való visszasorolását javasolja, a jelenlegi erdőterületbe sorolás helyett. . 

általános (Má)



14

A síkvidéki mezőgazdasági tájkarakter megőrzése a tájhasználati célkitűzés. E táj jellemzője a nagytáblás művelés, továbbá, hogy a mezőgazdálkodáshoz szükséges épületek hagyományosan a majorságokban kerülnek elhelyezésre. Az általános mezőgazdasági területeken továbbra is cél, csak olyan sűrűn (ritkán) jelenjenek meg épületek a tájban, amennyire azt az árutermelő mezőgazdálkodás indokolttá teszi. A Településszerkezeti terv támogatja, hogy általános mezőgazdasági területen birtokközpontok kialakíthatók legyenek. Szélerőműpark számára külön területet nem jelöl ki a Településszerkezeti terv, de a szélerőműparkok elhelyezésének feltételeit a szabályozásra kerülnek a helyi építési szabályzatban. 

korlátozott funkciójú (Mko)

A terv kiemelt figyelmet fordít a Berhida közigazgatási területén az alábbi tájkarakterek megóvására, ill. tájjellegük erősítésére:  az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, a „Berhidai löszvölgyek” …Natura 2000 terület tájjellemzői,  a vízfolyások, elsősorban Séd-patak menti területek. E két területen előforduló mezőgazdasági területeket a Településszerkezeti terv külön, sajátos területfelhasználásba; korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe sorolja. Natura 2000 területen a mezőgazdasági tevékenységek a Natura 2000 terület kezelési tervében meghatározottak szerint történhet, a mezőgazdasági tevékenység védendő élőhelyek, a védett fajok élőhelyeinek megőrzésével folytathatók. A Séd-patak menti területeken javasolt a szántóterületek művelési ágváltása gyep vagy rét területté. Vízgazdálkodási terület V A vízgazdálkodási és vízmű területeket a városban található vízfolyások, vízművek alkotják. A szabályozás szintjén két övezetet állapít meg ezen belül:  a természetes és mesterséges vízfolyások medrét és parti sávjait magába foglaló övezetet,  valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos művi létesítmények övezetét. A vízgazdálkodási és vízmű területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. Különleges beépítésre nem szánt terület 

nagykiterjedésű sportolási célú terület (KbSp)

Beépítésre nem szánt különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület került kijelölésre a volt homokbánya területén. A területet mai is motocrossosok használják, a településrendezési eszközök ennek kívánnak kulturált keretet adni. 

temető területe (KbT)

A temető az összenőtt Berhida-Peremarton városrész északi részén, a Péti út és a Csokonai út kereszteződésénél levő területen helyezkedik el. A 2007-es Településszerkezeti terv Berhida ÉK-i részén, a Péti út mentén K-i irányba új temető területet jelölt ki. Jelen településrendezési eszközökben megtartottuk tervezett temető területét. Kiskovácsi területén szintén található egy temető. Ennek a Településszerkezeti terv nem jelölt ki újabb bővítési területet. Zsidó temető található a Vilonya felé vezető Veszprémi út bal oldalán. Ebben a temetőben ma már nem temetkeznek. 

Különleges beépítésre nem szánt mezőgazdasági üzemi terület (KbMü)



15

Kiskovácsitól DK-re a 0123/2 hrsz-ú területen mezőgazdasági üzemi jellegű tájhasználat alakult ki. A terület jelenlegi beépítettsége figyelembe véve, korrigálva a tervezett elkerülő út területével, 3% körüli. A tényleges területhasználatot figyelembe véve a terület beépítésre nem szánt különleges terület—mezőgazdasági üzemi területbe kerül átsorolásra általános mezőgazdasági területből. 1.2

Tájrendezés és természetvédelem

Magyarországi természetvédelmi védettség alatt álló területek Berhida közigazgatási területén országos vagy helyi védett, vagy védelemre természeti terület nem található. A természet védelméről 1996. évi LIII. törvény szerint a források ex lege védett természeti értékeknek tekintendők. A közigazgatási területen négy forrás ismert (Lsd.TK-1 Táji-, természeti értékek védelme tervlap) Egyedi tájértékek A közigazgatási területen található egyedi tájértékeket a TÉKA adatbázisa alapján feltárásra kerültek. Az egyedi tájértékek között számos volt zártkerti pinceépület található. Az egyedi tájértékek megtartása a település lakóinak közös érdeke. Nemzeti ökológiai hálózat területei Berhida közigazgatási területén az alábbi területeket sorolták a nemzeti ökológiai hálózat területei közé:  magterület:  a közigazgatási terület északi és északnyugati részén levő erdőterületek,  a településtől északra Ősi felé menő úttól délre található beerdősülő terület,  a Natura 2000 terület teljes nyugati része, a Séd-patak és a Cinca-patak közötti terület,  a Natura 2000 terület keleti részén, a Cinca-pataktól keletre lévő természetes gyepterület.  ökológiai folyosó:  északon a Kálóz-patak mente,  a Séd-patak és a Cinca patak mente,  a Natura 2000 terület Cinca-pataktól keletre található összefüggő terület.  puffer terület  az északnyugati erdőterületekhez kapcsolódóan, azoktól délre és keletre. Magterület és ökológiai folyosó területén a Településszerkezeti terv új beépítésre szánt területet nem jelölt ki. A magterületen levő erdőterületek üzemtervi elsődleges rendeltetés szerinti besorolása figyelmen kívül hagyja az erdőterületek magterületen betöltendő szerepkörét. Magterületen belül jelentős kiterjedésű gazdasági rendeltetésű erdőterületek találhatók, indokolt e területek átsorolása védelmi (védett) rendeltetésű erdőterületbe. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek (Natura 2000 területek) Berhida közigazgatási területén található a Berhidai löszvölgyek (HUBF 20024) Natura 2000 terület (089/10, 0112/7, 0112/13, 0112/14 hrsz.). A Natura 2000 terület kijelölésének célja a területen előforduló szubkontinentális peripannon cserjések és sík- és dombvidéki kaszálórétek társulások, továbbá a Magyar tarsza (Isophya costata) faj védelmének biztosítása. A Natura 2000 terület két területi egységben helyezkedik el a közigazgatási területen:  keleti völgy (Koldustelek), a Berhida–Küngös közúttól keletre fekvő részterület  nyugati völgyben (Séd-völgy, Gelye-völgy), Berhida–Küngös közúttól nyugatra fekvő részterület A területre vonatkozó természetvédelmi fenntartási terv elkészült. Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]


16

A közösségi élőhelyek és a védett fajok védelme érdekében:  A területen meg kell akadályozni az adventív fásszárú növények (akác, bálványfa) terjedését, a területek elcserjésedését,  A völgyperemi részeken célszerű lenne olyan szegélyek kialakítása, amelyek révén a környező szántó területekről a vegyszerbemosódás megakadályozható.  Meg kell oldani a területről a quadozás és terepmotorozás kitiltását. A Natura 2000 területeken területhasználati korlátozások érvényesek, mely korlátozásokat az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet és a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Jelen településrendezési eszközök a Natura 2000 területeket a természetvédelmi érdekek elsőbbségét biztosító ún. korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe sorolta, kivéve a területen levő üzemtervezett erdőterületeket. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Berhida közigazgatási területén tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek az alábbi térségek:  a közigazgatási terület északi—észak-nyugati részén levő erdőterületek,  Séd-patak térsége a teljes közigazgatási területen, továbbá  a Berhidai löszvölgyek Natura 2000 területet. A tájképvédelmi szempontok részben biztosíthatók a korlátozott funkciójú mezőgazdasági területre és a védelmi rendeltetésű erdőterületekre vonatkozó előírások (épületek elhelyezése, kialakítása) betartásával. Az erdőterületeken a honos növények telepítésére vonatkozó elvárásnak az erdészeti üzemtervezés során szükséges lenne érvényt szerezni. 1.3

Zöldfelületi rendszer

Berhida zöldfelületi hálózatának elemei az alábbiak: Erdőterületek Nem belterületi elhelyezkedésűek, de a település zöldfelületi rendszerében nagy szerepet töltenek be a Peremarton-Gyárteleptől és az Ipari Parktól északra húzódó nagy kiterjedésű erdőterületek, melyek túlnyomó része az ökológiai hálózat magterülete közé tartoznak. Kisebb erdőfoltokat találhatunk még Vilonya és Papkeszi határában, továbbá Berhidai löszvölgyek Natura 2000 területeknél. Közparkok, közkertek Berhida város belterületén kevés a közpark található. Berhida-Ófalu, Berhida-Kertváros, Peremarton-Kertváros, valamint Peremarton-Ófalu lakóinak nem volt elérhető lakóterületi-szintű közpark a környezetükben. Tervezett, új közparkok  A Dankó Pista út mentén az újonnan kialakítandó sportterülettel szemben,  Peremarton-Óvárosának központjában, egy tömbbelsőben,  Vionya felé vezető úttól északra a tervezett sportterület felett,  Peremarton-Gyártelepen a Rezeda utcában,  Berhida-Kertváros új tervezett lakóterületén,  Séd-patak mentén az Ősi út és a Séd-patak találkozásánál  Kis –tótól keletre, a Séd-patak szigete. Korlátozottan közhasználatú zöldfelületek Pápai Építész Stúdió Kft. 8500 Pápa, Eötvös u. 24. http://www.papaiepitesz.hu/ tel/fax: +36 89 311131 mobil: +36 30 2763433 Email: [email protected]


17

Temetők A temető az összenőtt Berhida-Peremarton városrész északi részén, a Péti út és a Csokonai út kereszteződésénél levő területen helyezkedik el. A 2007-es Településszerkezeti terv Berhida ÉK-i részén, a Péti út mentén K-i irányba új temető területet jelölt ki. Jelen településrendezési eszközökben megtartottuk tervezett temető területét. Kiskovácsi területén szintén található egy temető. Ennek a Településszerkezeti terv nem jelölt ki újabb bővítési területet. Zsidó temető található a Vilonya felé vezető Veszprémi út bal oldalán. Ebben a temetőben ma már nem temetkeznek. Sportpálya A város sportpályája a Dankó Pista u.-Vasút u. találkozásának térségében helyezkedik el. A Településrendezési eszközök a meglévő sportpálya területét kibővíti, így lehetőséget enged építmény elhelyezésére is. A Peremartoni gyártelep városrész északi részén, az Ipari Park és a lakóterületek közötti részen sportpályát jelölnek ki a 2007-ben elfogadott településrendezési eszközök. A sportpálya területe az Ipari Park irányában kibővül. Vilonya és Papkeszi közt húzódó erdőterületben egy sportpálya található, melyet leginkább a papkeszi Cholorchémia lakótelep lakói használnak. A településrendezési eszközökben a pálya területe a meglévő, tényleges területfelhasználására módosul. A kertes mezőgazdasági területektől keletre elhelyezkedő homokbánya területét jelenleg is motocross sportolásra használják. Jelen településrendezési eszközök a területet a tényleges területfelhasználás szerint sportterületbe sorolják át. Közhasználat elől elzárt, jelentős zöldfelülettel rendelkező egyéb zöldfelület Családi házas területek lakókertjei Berhida, Peremarton, továbbá a Kiskovácsi városrészek jellemzően kertvárosias és falusias lakóterületek. A családiházas területekhez viszonylag nagy kertek tartoznak, a családi házas területek zöldfelülete településökológiai szempontból jelentős. Zöldhálózati összekötő elemek Vízfolyások A vízfolyások fontos szerepet töltenek be az egyes zöldfelületi létesítmények hálózattá történő összekapcsolásában, Berhidán a Séd-patak halad keresztül észak-délnyugati irányban. A patak és környezete része a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területének. Jelen településrendezési eszközök kiemelt fontosságot tulajdonítanak a Séd menti ökológiai folyosó megtartásának, szerepe erősítésének. Több közterületi zöldfelület kialakítását is javasoljuk, közjóléti erdőterületekkel, közparkokkal. Patakparti sétány kialakításával Séd-menti területek szerves részeivé válhatnának a település zöldfelületi hálózatának. Idegenforgalmi funkciójú épületek elhelyezésére csak a Szabályozási terven megjelölt helyeken nyílna mód. Fasorok, zöldsávok A fasorok szintén fontos szerepet töltenek be az egyes zöldfelületi létesítmények hálózattá történő összekapcsolásában. Sajnos a városban kevés utca fásított. Az újonnan kialakítandó lakóterületeknél mindenképpen ajánlott egyöntetű, azonos korú, azonos fajból fasorok telepítése. Településökológiai szempontok miatt ajánlott a meglévő utaknál, ahol rendelkezésre áll elég terület, fasorok ültetése. A Településszerkezeti terv javaslatot tartalmaz a külterületi utak menti fásításra, zöldhálózati összekötő elemek kialakítására.



1.4

18

Örökségvédelem

A megalapozó vizsgálat során szolgáltatott adatok, valamint a helyi értékekre vonatkozó adatgyűjtés alapján kerültek meghatározásra a településrendezési eszközökben ábrázolásra kerülő kulturális örökségvédelmi elemek. Régészeti örökség A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. adatszolgáltatása alapján nyilvántartott régészeti lelőhelyek Berhidán: Lelőhely neve Belterület

Azonosító 7554

Római Katolikus templom Peremarton

7555 7556

Római Katolikus templom Kiskovácsi

7557 7558

Rét feletti dűlő Nagy földek Kiskovácsi-hegyek Kiskovácsi-hegyek II.

7559 7560 7561 7562

Kiskovácsi-szőlők

7563

Nagy Gizder Kis Gizder Kiskovácsi-pulykaistálló Kiskovácsipuszta Karakó domb

7564 7565 7566 7567 7568

Hrsz szerinti kiterjedés 1005/10., 1005/11., 1005/9., 230/2, 230/3., 230/4., 234., 235., 236., 237/1., 238., 239/2., 240., 241., 242., 246., 247., 250., 251., 252., 253/1., 256/1., 256/2., 258., 259., 260., 261., 262., 263., 264., 265., 266/1., 266/2., 267., 268.,m 269., 270., 271., 272., 273., 274., 275., 276., 277., 278., 279., 280., 281., 282., 283., 284., 285., 286/1., 286/3., 286/4., 286/5., 286/6., 287., 288., 289., 291/2., 292., 293., 294., 297., 313., 319., 324., 327., 651., 652., 653., 654., 655., 681., 682., 683., 684., 685., 686., 687., 688., 689., 690., 691., 692., 693., 694., 695., 696., 697., 698., 699., 700., 701., 702., 704., 705., 706., 707., 708., 709., 710., 711., 712., 716., 717., 718., 719., 720., 721., 722., 723., 725., 726., 727., 728., 729., 730., 731., /733., 733., 734., 735., 736., 737., 738., 739/1., 739/2., 740., 741., 742., 743/1., 743/2., 744., 745., 746., 747., 748., 748/3., 748/4., 749., 750., 751., 752., 753., 754., 756., 759., 760., 761., 762., 764., 765., 766., 767., 768/1., 768/2., 769., 770., 772/1., 772/4., 796/1., 796/2., 797/5., 797/6., 798/2., 865., 867., 868., 870., 875/1., 875/11., 875/12., 875/5., 875/6., 875/7., 875/8., 875/9., 880/3., 889/2., 889/3. 741., 742., 744., 745., 746., 796/2., 797/5. 051/30., 051/33., 051/34., 051/35., 384., 385., 386., 387/1., 387/2., 388., 389., 390., 391., 392., 393., 394/2., 395/1., 395/3., 395/4., 396/3., 396/5., 397/1., 400. 256/1., 282., 289., 291/2., 292., 293. 1540., 1554., 1556/1., 1557., 1558., 1559., 1560., 1561., 1563., 1565/1., 1565/2., 1566., 1567., 1569/1., 1569/2., 1570., 1572., 1573., 1574., 1575., 1581., 1582/2., 1614., 1615., 1616., 1617., 1618/1., 1618/2., 1618/3., 1618/4., 1619., 1633., 1637/1., 1637/2. 0119/1., 0119/2. 0117. 0111/8., 0112/14. 0111/80., 112/14., 2702/1., 2704/1., 2704/2., 2704/4., 2704/5., 2707., 2708., 2709., 2710., 2711 0112/13., 0112/14., 2701., 2702/1., 2704/1., 2704/4., 2704/5., 2707. 0112/11., 0112/13., 0112/14., 0112/6., 2702/1. 0112/10., 0112/11., 0112/13. 0104/3., 0104/4., 0104/5., 0104/6., 0104/7., 0104/9. 098/5. 0103/1., 089/10., 097.



19

Szőlők alja Hegedűs-földek

7569 7570

Öreg-hegy I.

7571

Öreg-hegy II.

7572

Szénahordó dűlő I. Szénahordó dűlő II. Szennyes hegy Huszár bánya Róma domb Peremarton-Külsőmajor I. Peremarton-Külsőmajor II. Peremarton-Újmajor Dezsőkáloz Túzoktelek Péti országút nyugati oldala Alsó erdő Gánya domb Vasúttól észak-keletre Országút melletti dűlő Koldus tag I. Rostás puszta I. Rostás puszta II. Rostás puszta III. Koldus tag II. Károlyi dűlő Rostás Káloz patak Észak-keleti oldala Káloz patak Dél-nyugati oldala Rét-feletti-dűlő DNy-i része MRT 9. lelőhelytől Ny-ra MRT 9. lelőhelytől DNy-ra

7573 7574 7575 7576 7577 7578 7579 7580 7581 7582 7583

069., 070., 071/1., 071/2., 073., 074/1., 074/2., 074/3., 074/4. 076/6., 2105., 2106/2., 2107., 2108., 2109., 2110., 2111., 2112., 2113., 662/1., 662/2., 662/3., 665., 666., 667/2., 667/3. 2127., 2128., 2129/1., 2129/2., 2130/1., 2130/2., 2131., 2132.,m 2133., 2134., 2135., 2136. 2285., 2286., 2287., 2288., 2289., 2290/2., 2295., 2296/4., 2298., 2302., 2316., 2317., 2318/1., 2318/2., 2318/3., 2319., 2320., 2322., 2323., 2348., 2349., 2350., 2351/1., 2351/2., 2352., 2353. 056/1., 056/11., 056/4., 056/5., 056/6. 056/11. 056/15., 056/16., 056/17., 056/9. 042/23. 041., 042/23. 03/25., 07. 010., 011., 012., 013.,m 016.,m 018., 06/180., 06/199., 09. 014., 015/2., 015/3., 015/4., 018. 018. 033. 039/1., 040., 042/23.

7584 7585 75043 75046 75047 75048 75049 75050 75051 9023 9024 57157

030/20., 30/30., 30/9. 0126/14., 0126/21., 0126/30., 0126/31. 071/6., 071/7., 071/8. 0104/11., 0104/9. 089/10. 0122/13. 0122/12., 0122/13., 0122/14., 023/1., 023/5. 0122/10., 0122/11., 0122/12. 088/10., 088/11., 088/12., 088/9., 089/7. 0119/1., 0122/5., 0122/6. 0113/4. 021., 032., 037/1.

57158

039/2., 040., 042/15., 042/9.

57161 57163 57164

0118., 0118/11. 0111/8., 0112/14. 0111/8.

Épített örökség A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala és a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit Kft. adatszolgáltatása alapján a műemléki nyilvántartásban műemléki azonosítóval és törzsszámmal megjelölve az alábbi műemlékek szerepelnek. A felsorolt műemlékek műemléki környezete a terveken lehatárolásra került.



név Berhida, r.k. templom műemléki környezete Római katolikus templom Peremartoni r.k. templom Kiskovácsi református templom Református templom

20

műemléki törzsszám 6632

azonosító 9793

cím

hrsz.

Kossuth u.

5471 5469 5472

9792 9795 9794

Kossuth u. 4. Hősök tere Kiskovácsi u. 23.

736., 740., 741., 742., 744., 745., 746., 749., 750., 751., 796/2., 797/5., 797/6., 875/9., 880/3. 745 282 1554

5470

9791

Kálvin tér

820

A megalapozó vizsgálat adatgyűjtése alapján a helyi védelemre javasolt építmények jegyzéke megújításra került. A jegyzék az alábbi építményeket tartalmazza: Sorszám 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

21 22 23

Megnevezés Római katolikus plébánia Hősi emlékmű II. világháborús emlékmű I. világháborús emlékmű I. világháborús emlékmű Kiskovácsi Volt iskola a 19. sz. első feléből Magyarok Nagyasszonya templom. Szent Flórián szobor Útszéli kereszt 1895 Nepomuki Szent János szobor Gabonatároló épület Zsidó temető Lakóház a 18. sz. végéről Református gyülekezeti ház az 1930-as évekből. Volt iskolaépület a 19. sz. elejéről Iskolaépület az 1930-as évekből Népi lakóház klasszicista Vasútállomás az 1900-as évekből. Útszéli kereszt az I. világháborúban elesett hősök emlékére 1923 Hegedűs (Kis) malom a 18. sz. második feléből Peremarton-Gyártelep víztorony Peremarton-Gyártelep műtrágya betonsiló Peremarton-Gyártelep volt hősi emlékmű

24 25

Kapuépítmény Vízimalom a 18. sz. második feléből

15 16 17 18 19 20

cím Hősök tere 2. Hősök tere Hősök tere Szabadság tér Kiskovácsi u. 23. Ősi út 22. Peremarton-Gyártelep, Szegfű utca Ősi út Szőlő dűlő- Malom utca sarok Kossuth Lajos u. 77. Csokonai Vitéz Mihály utca 2. Veszprémi út 30. Rákóczi Ferenc u. 24. Kálvin tér 1.

hrsz. 246 256/1 256/1 736 1554 272 1765/25 695 667/3 1516 164/5 1007 733/2 948

Szabadság tér 15. Kisfaludy u. 7. Kossuth Lajos u. 49 Vasút utca Mező Imre u. - Ősi út sarok

281 748/4 811/4 0125/8 383

Malom utca

662/3

Peremarton-Gyártelep Peremarton-Gyártelep Peremarton-Gyártelep, Tulipán utca Peremarton-Gyártelep, Tulipán utca Kiskovácsi utca 3.

06/185 06/105 1774 1771 1534/1

A városközponti műemléki környezetet, a jelentősebb helyi védettségre javasolt építmények környezetét, valamint a történelmi telekstruktúrát hordozó területet helyi értékvédelmi területként kezeli a terv. A helyi értékek védelmére vonatkozóan egyedi tömegformálási, anyaghasználati előírásokat kell meghatározni. A védettség három különböző szinten kerül meghatározásra: a műemlékekre, a helyi védelem alatt álló építményekre, valamint a helyi értékvédelmi területen belül álló építményekre. A helyi védett értékek feltérképezése,



21

jegyzékbe foglalása a megalapozó vizsgálat során megtörtént, a jegyzéket a jogszabály mellékleteként kell az önkormányzatnak elfogadnia és a védelmet életbe léptetnie. 1.5

Közlekedés

1.5.1 Térségi kapcsolatok A várost érintő országos úthálózati elemeken kívül új nyomvonalak távlatban sem tervezettek a magasabb rendű tervekben. Országos főúthálózati elem nem halad a város térségében. Országos mellékutak településen áthaladó szakaszai: Meglévő, megmaradó: 

7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út

Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C.



7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út

Útkategória: K.V.A. és B.IV.b.C.

Továbbra is térségi jelentőségű útszakasz marad a Várpalota – Berhida – Küngös – Balatonfőkajár – Lepsény útszakasz (7207. j. összekötő út), amely észak – déli irányú nyomvonala jelenleg a város központján halad keresztül. A városközpontot szintén terhelő, kelet-nyugati irányú országos mellékúti kapcsolat (7202. j. összekötő út) hálózati szempontból kisebb jelentőségű, de a 7207. j. összekötő úthoz hasonló forgalmi terhelésű nyomvonal. 1.5.2 Települési úthálózat Főúthálózat Az országos mellékutak településen áthaladó szakaszai: Meglévő, megmaradó: I. rendű főút:  7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út, Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C. (tervezett északi elkerülő út csomópontjain kívül eső szakaszok)  7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út Útkategória: K.V.A. és B.III.a.C. (tervezett északi elkerülő út és keleti tehermentesítő út csomópontjain kívül eső szakaszok) Tervezett települési főút: Az országos útszakaszokon közlekedő forgalom városi környezetet érő káros hatásainak csökkentése érdekében tehermentesítő útszakaszokat terveztünk a város területén belül, amelyek ily módon a térségi közlekedés könnyítésére is kihatnak majd: 

Északi elkerülő út a 7207.j. és a 7202. j. út között, Útkategória: K.V.B. és B.III.a.C. (szabályozási szélesség 16-20 m ) Az elkerülő út északon az Ősi út külterületi és a Péti út belterületi szakaszát köti össze, kelet-nyugati irányban, majd körforgalmi csomópontban csatlakozik a Péti úthoz és kb. 120 m hosszban a Péti út nyomvonalán halad. Azután nyugati irányba fordul és a Csokonai utcával párhuzamosan, kb. 170 m távolság-



22

ban halad és egy R= 120 m sugarú ívvel délnyugati irányba fordul és ezen a nyomvonalon éri el a Veszprémi utat. A nyomvonal tervezési sebessége: v= 60 km/h. Mind a Péti út, mind a Veszprémi úttal alkotott csomópontban nagyméretű körforgalmat terveztünk (külső sugarak 18 m , illetve 25 m), a forgalom biztonságos, egyenletes áthaladása érdekében. A körforgalmak oldalágainak szigeteinél a gyalogos és kerékpáros forgalom is biztonságosan átvezethető. 

Keleti tehermentesítő út a 7202.j. és a 7207. j. út között, Útkategória: K.V.B.. (szabályozási szélesség 1622 m. A tervezett tehermentesítő út a város keleti, külterületi részén halad észak-déli irányba. Az Ősi felől érkező országos mellékútból azelőtt válik ki, mielőtt az út eléri Berhida belterületét és 22 m szabályozási szélességgel a Malom utca mellett halad, majd a Cédrus utca nyomvonalára tér át, követve a Séd patak keleti ágát. A Kossuth Lajos utca – Kiskovácsi út – tehermentesítő út csomópontja körforgalomként tervezett (külső sugár: 15 m), amelyből a tehermentesítő út keleti irányba fordulva a Fenyősor utca nyomvonalát igénybe véve halad tovább. Mivel ezen a szakaszon az út a vágányokkal párhuzamosan 146 m hosszan vasúti területen halad (4-4,75 m széles területsávot igénybe véve), itt a szabályozási szélességet 16 m szélességre csökkentettük. Mivel a MÁV a vasúti forgalom visszaállítását tervezi a 27-es vonalon, így mindenképpen úgy kell az utat kiépíteni, hogy a vasúti felépítményt ne érintse a nyomvonal és a vízelvezető árok. A Vadkörtefa utcát elérve a tehermentesítő út (22 m szabályozási szélességgel) 200 m sugarú ívvel nyugati irányba fordul a József Attila utcánál és csatlakozik a Kiskovácsi úthoz a város külterületén.

Mindkét nyomvonalat külterületi útszakaszként, nyílt árkos vízelvezetéssel javasoljuk megépíteni. Az elkerülő és tehermentesítő utak megvalósulása után az átkelési forgalom kevésbé fogja terhelni a városi úthálózatot, vagyis az új útszakaszok tehermentesítő szerepe jelentős lesz. Ugyanakkor a régi átkelési szakaszok továbbra is a város belső forgalmának fő gerincei maradnak majd. II. rendű főút: Meglévő, megmaradó:  7202.j. Szabadbattyán – Veszprém összekötő út, Útkategória: B.IV.b.C. (városon belterületén haladó nyomvonalak: Ősi út, Veszprémi út)  7207. j. Lepsény – Pétfürdő összekötő út Útkategória: B.IV.b.C. (város belterületén haladó nyomvonalak Péti út, Bem József utca, Kossuth Lajos utca, Kiskovácsi utca) Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó:  Csokonai M. utca  Orgona út  Szegfű utca  Dankó Pista utca  Diófa utca Tervezett:  új gyűjtőúti nyomvonal a Veszprémi út és az Arany János utca között (szabályozási szélesség 16 m)



23

A gyűjtőút nyomvonala a Veszprémi út és a tervezett északi elkerülő út nagyméretű körforgalmi csomópontjából indul és a Dankó Pista utcához érkezik az Arany János utcai csomópontban. A gyűjtőút a város nyugati részének megközelíthetőségét javítja. A település úthálózatában tervezett módosítások, megjelenő új nyomvonalak a különböző lakóterületi, rekreációs és iparterületi fejlesztések miatt épülnek ki a jövőben. Megvalósításukkal javul a városi területek megközelíthetősége, egyes nyomvonalak tehermentesítik a városközpontot, vagy jobb elérhetőséget biztosítanak a szomszédos települések irányába. 1.5.3 Közforgalmú közlekedés A terv nem tartalmaz a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára létesítményeket, nagyobb felületeket. Javasoljuk a lehetséges helyszíneken a buszmegállók öbölben való kiépítését, amire a közterületi szélesség lehetőséget nyújt. A buszjáratok szervezésének fontos szempontja, hogy a vasútállomás és a vasúti megállóhelyek autóbusszal is kiszolgálható legyenek és a vasúti menetrenddel összehangolva érkezzenek a ráhordó járatok, amikor a 27-es vasútvonal újra üzemelni fog, a település szempontjából elkerülhetetlen feladat lesz a vasútra ráhordó járatok megszervezése, üzemeltetése. 1.5.4 Vasúti közlekedés A várost kiszolgáló 27-es számú, Lepsény - Hajmáskér vasútvonal üzemeltetése jelenleg szünetel, de a 168/2010. számú, az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló Kormányrendelet az egyéb vasúti pályákhoz sorolja, így a nyomvonal vasútként fenntartandó. A terv tartalmazza a vasúti forgalom visszaállítását, mivel egy település megközelíthetősége, térségi mobilitása kötöttpályás közlekedéssel fejleszthető a legjobban. 1.5.5

Kerékpáros közlekedés

Országos törzshálózati kerékpárút nem tervezett a városban. 1.5.5.1

Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonalak:

Térségi jelentőségű kerékpáros nyomvonal irányát jelöli ki Veszprém Megye Területrendezési terve (Bakony – Balaton nyomvonal részeként Balatonfűzfő – Berhida – Várpalota – Bakonykúti): Pétfürdő – Berhida – Papkeszi útvonalon a város térségében. A kerékpáros nyomvonal városon való áthaladását a belterületi főutak érintése nélkül, a közúti és kerékpáros forgalom keveredésétől mentesen, elválasztott kerékpáros létesítményként (kerékpárút) javasoljuk kiépíteni. 1.5.5.2

Egyéb turisztikai és hivátásforgalmi kerékpáros nyomvonalak:

A Séd patak menti kerékpárút nyomvonal javaslatunk szerint a Séd patakkal párhuzamosan érkezik Ősi felől a város területére, észak-déli irányban haladva. A kerékpárutat végigvezetjük déli irányba a patak menti kiszolgáló/zöldsávon. Kiskovácsinál a vasútvonal alatt a kerékpárút a meglévő aluljáróban halad át, majd nyugati irányba fordulva, a vasúti területek felhasználásával, 4 m széles közterületi sávban éri el újra a patak nyomvonalát. A vasúti területből kiszabályozott, 88 m hosszú sávban a kerékpáros létesítmény pontos helye geodéziai felmérés birtokában, a vágány helyszínrajzi elhelyezkedésének ismeretében határozható meg. A kerékpárút a város déli külterületén a patak mellől áttér a vízmű-telephez vezető földútra.



24

A kerékpárúthoz kapcsolódva, a Séd melletti zöldterület és a Rákóczi Ferenc utca között 4 m széles kerékpáros nyomvonalat szabályoztunk ki a városközpont és a rekreációs terület közvetlen kerékpáros kapcsolatának érdekében. A Séd menti nyomvonalba kapcsolódik bele az Ősi út kereszteződésénél egy nyugati irányba tartó szakasz, amely elválasztott kerékpárútként az Ősi út – Csokonai Vitéz Mihály utca – Orgona utca nyomvonalon halad tovább Peremarton, Gyártelep irányába. Erre a szakaszra, amely Berhida és Peremarton biztonságos kerékpáros összekötését megteremtené, már elkészültek az engedélyezési tervek. Az Orgona utca és a Tulipán utca csomópontjában a kerékpárút déli irányba fordul és a Tulipán utcával párhuzamosan haladva éri el a Veszprémi utat. A Veszprémi úton kb. 120 m hosszú szakasz után a kerékpárút délre fordul és Papkeszi felé halad tovább, a városi területeken kívül A város külterületét északi oldalról érinti a tervezett Ősküből jövő térségi kerékpárút, amely a település északi közigazgatási határa mentén köt be a Séd mentén húzódó tervezett nyomvonalba. Mindenképpen javasoljuk biztonságos kerékpáros infrastruktúra kiépítését az oktatási intézmények környékén, legalább forgalomtechnikai eszközökkel. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséhez elengedhetetlen a kerékpártárolás lehetőségeinek bővítése a városban. 1.5.6

Főbb gyalogos közlekedés

A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített felületek helyét biztosítjuk, a közterületek szélességének megadásával a város minden útszakaszán. A terv a városszerkezet szempontjából meghatározó gyalogos irányokat és kapcsolatokat jelöli. A városközpontban annak jobb élhetőségét, a gyalogosok biztonságát elősegítve több, csak gyalogosok számára járható, vagy forgalomcsillapított, vegyes használatú felületet terveztünk a Kossuth utca – Veszprémi út – Bezerédy utca – Bezerédy tér által körbezárt területen, ahol egy nagyméretű, vegyes használatú burkolattal ellátott közösségi tér épül. A tér az események időszakán kívül közterületi parkolóként funkcionálhat. 1.5.7

Gépjármű elhelyezés, parkolás

Jelentősebb közterületi parkolókat az alábbi helyszínre terveztünk a városban: 

a városközpont rehabilitációjához kapcsolódva: - a Kossuth utca – Veszprémi út – Bezerédy utca – Bezerédy tér által körbezárt területen belül egy nagyméretű, vegyes használatú burkolat közösségi tér épül, amelyet az események közötti időszakokban kb. 250 személyautó tud parkolóként igénybe venni, - a Veszprémi út – Bem József utca – Hősök tere – Szabadság tér által határolt tömbbelsőben a zöldfelület és a gyalogossétány mellett, a tömbbelső déli oldalán 49, északi oldalán 62 férőhelyes parkoló felületet javasolunk kialakítani, amelyek közterületi kapcsolata nyugati irányba, illetve észak felé adott.



A Séd patak mellett, a tervezett keleti tehermentesítő út Cédrus utca nyomvonalán egy rekreációs terület megvalósítását javasolja a terv, amelyhez 15-20 személygépjármű megállására alkalmas területet biztosítottunk.



1.6

25

Közműellátás

A fejlesztésre kijelölt, illetve a már kialakított, de még be nem épített új lakóterületeken, vegyes, valamint kereskedelmi, gazdasági célú területeken a közműhálózat fejlesztését elsődleges feladatként kell kezelni. A megfelelő élet- és munkakörülmény biztosítására, valamint a környezetvédelmi igények kielégítésére, a fenntartható fejlődést segítő, megfelelő közműellátást kell biztosítani. A településen új építés, vagy használati mód megváltoztatása akkor lehetséges, ha a belterület, beépítésre szánt területén a tervezett építmény közműellátására a teljes közműellátás megoldható, azaz a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátás, közcsatornás szennyvízelvezetés és a vezetékes földgázellátás, valamint a szabályozási előírásokban a csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások teljesülnek. A külterület, beépítésre szánt területén új építés, használati mód megváltoztatás közműves szempontból akkor lehetséges, ha legalább a részleges közműellátás biztosítható. Az új fejlesztési területek mellett a már beépített területeken jelentkező igénynövekedésből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni. 1.6.1 Vízellátás A település vízellátását a Bakonykarszt Zrt Várpalotai Üzemvezetősége biztosítja. A település vízellátását Várpalota, Öskü és Pétfürdő számára kiépített regionális rendszeréről oldja meg, amelynek bázisa Pétfürdőn üzemelő mélyfúrású kutak. A kutakból szivattyúk nyomják az ivóvizet Somlótól keletre található víztárolóig. A víztároló biztosítja a vízhálózat megfelelő nyomását. A kutakból kijövő víz közvetlenül kerül felhasználásra, vízkezelés nem történik. A távvezetékre csatlakozik Berhida város és Ősi község vízhálózata. A városba az Ősi út mentén érkezik be az NA150 távvezeték. A fő gerincvezetékek a Veszprémi úton, Kossuth Lajos utcában és Dankó Pista utcában vannak kiépítve. Peremarton gyártelep felé menő vízvezeték a Csokonai majd az Orgona utcában létesült. Az üzemen belül szintén kiépítésre került a vízhálózat, az egyes üzemegységek részére külön mérők kerültek beépítésre. A városban minden utcában ki van építve az ivóvízhálózat, max.200 m-ként föld feletti tűzcsapokkal ellátva. Az utcákban a gerincvezeték KM-PVC illetve KPE csőből, a leágazások horganyzott acélcsőből és KPE műanyagcsőből készültek, több helyen körvezetékként kialakítva, a biztonságos vízellátás céljából. Telekhatáron belül, aknában szerelték fel a vízmérőket. A prognosztizált fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában 113 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezeket a vízigényeket a helyi vízbázisról, szükség esetén regionális hálózatról vételezni lehet, így a szolgáltató az igényeket várhatóan ki fogja tudja elégíteni. A vízellátó hálózatot a fejlesztési területek irányába tovább kell építeni, a biztonságos vízellátás érdekében, ahol lehet körvezetékes módon. A tüzivíz ellátás biztosítása érdekében 100-as paraméterű vezetéknél kisebb építése nem javasolható és az ágazati előírásoknak megfelelően max. 200 m-ként föld feletti tüzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell. Amennyiben a tüzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tüzivíz tároló medence létesítéséről is gondoskodni kell.



26

A településen talajvíz, illetve az első vízadó rétegből való vízkivételre elsődlegesen locsolási célra jelenleg is több házi kút üzemel. Ma már új házikút csak engedéllyel létesíthető. 1.6.2 Szennyvízelvezetés Berhida belterületén kiépítették a közcsatornás szennyvízelvezetést, amelynek üzemeltetője a Bakonykarszt Zrt Várpalotai Üzemvezetősége. Berhida önálló szennyvízgyűjtő hálózattal rendelkezik a várostól keletre szennyvíztisztító teleppel. A tisztított szennyvíz befogadója a Séd patak. Ez a szennyvíztelep tisztítja Papkeszi, Küngös és Csajág községek szennyvizét is. Ezen községek szennyvize a berhidai szennyvízcsatorna hálózatra csatlakoznak. Küngös és Csajág községektől épült szennyvíz nyomóvezeték a Kiskovácsi út végén a gravitációs csatornahálózatra csatlakozik. Peremarton Ipari Park területének egy önálló szennyvíztisztítója van. A gyártelepen a lakóterület szennyvízcsatorna hálózata az Orgona utcán keresztül csatlakozik Berhida város szennyvízcsatorna hálózatára. A városban nagyrészt gravitációs szennyvízcsatorna hálózat épült ki, egyes helyeken szennyvízátemelővel, szennyvíz nyomóvezetékkel. Telekhatáron belül tisztítóidomok készültek, melyek a szolgáltatási határt képezik. A gerincvezeték min. NA200 KG-PVC csőből készült, míg a bekötések anyaga NA150 KG-PVC. A szennyvízcsatorna-hálózat anyaga KG-PVC cső, míg a szennyvíznyomó-vezetéké KPE. Meg kell említeni, hogy vannak a közcsatorna hálózatra nem csatlakozó ingatlanok, amelyeken keletkező szennyvizeket telkenként elhelyezett házi tárolókba gyűjtik, amelyek zártsága nem garantált. Ezek felszámolása környezetvédelmi szempontok miatt halaszthatatlan mivel ez a település egyik potenciális szennyező forrása. Reálisan a tervezés távlatáig a település belterületén levő ingatlanok és a belterületre tervezett, új területfejlesztések közcsatornás szennyvízelvezetését és a szennyvizek tisztító telepen történő kezelését teljes mértékben meg lehet oldani. A tervezett létesítmények megvalósulása esetén a településen a tervezés távlatáig 113 m3/d többlet szennyvíz elvezetéséről és tisztításáról kell gondoskodni. A befogadó szennyvíztisztító telep ezt a többletet várhatóan tudja fogadni. Ha a rendelkezésre álló kapacitás kiterheltté válik, akkor a telep bővítése válik szükségessé. Új szennyvízgyűjtő hálózatot elválasztott rendszerű gravitációs hálózatként kell építeni, mélypontokon szükség esetén szennyvízátemelő műtárgy építése szükséges. Új szennyvízátemelő műtárgy már csak zaj- és bűzzáró kivitellel építhető. A szennyvízátemelő műtárgy védőtávolságán belülre ugyan az a területfelhasználási korlátozás vonatkozik. A javasolt területfejlesztések döntően a belterületen, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódással valósíthatók meg. Ezeken az új fejlesztési területeken keletkező szennyvizek elvezetését a már meglevő csatornahálózathoz való csatlakozás kiépítésével kell megoldani. A csatornahálózat pedig a szennyvizeket a tisztító telepre vezetheti. 1.6.3 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A település döntő hányada a Séd patak vízfolyás bal partján helyezkedik el. A vízfolyás átlagos fenntartása mellett, a Veszprémi Séd a csapadékvizek befogadására alkalmas. A település felszíne csaknem egyenletes esést mutat a vízfolyás felé. A város többé-kevésbé szabályos úthálózattal rendelkezik. A főutak merőlegesen haladnak a patak irányába, míg a mellékutak ezekre merőlegesek. A főutak képezik a csapadék elvezető rendszer gerincét is, azaz ezek mellett épültek ki a főgyűjtő árkok. A település közvetlen közelében torkollik a Cinca- és a Káloz-



27

patak a Sédbe. A Cinca-patak a város Séd jobb oldalára eső területének csapadékvíz befogadója, a Káloz-patak pedig a Peremartoni városrész nagy részének csapadékvizeit fogadja. A települést körülvevő területek, amelyek még e vízgyűjtőn vannak, zömében szántó művelésű földek, valamint kisebb foltokban erdő terület is található. A természetes vízgyűjtő határát néhány mesterséges létesítmény csökkenti. A település déli határán vezet a vasútvonal, melynek töltése mesterséges vízválasztóként működik. A település csapadékvíz elvezetése természetes módon alakult ki. A főgyűjtőket a jelentősebb útvonalak mellett építették ki, az esés iránnyal egyező módon. A mellékgyűjtő csatornák a mellék utak mentén alakultak ki a szintvonalakkal közel párhuzamosan. E topográfiai adottságokból következően a csapadékvíz elvezetési gondok elsősorban a főgyűjtők alsó szakaszain érzékelhetők. Az árkok a legtöbb helyen elhanyagoltak, az átereszek feliszapolódtak. A csapadékvíz elvezető rendszer állapota rendkívül változó és egyes területeken eltérő, műszakilag nem egységes. A központi területeken a csatornák zártak vagy burkolt medrűek, amelyek java része a közelmúltban épült ki és jó állapotúak. A külső utcákban zömében nyíltszelvényű, föld medrű árkok vannak. Ez utóbbiak állapota, kiépítettsége valamint fenntartottsága nem kielégítő. Az árkok sok helyen feliszapolódtak, nem ritka az egyes szakaszokon az ellenesés. Néhány utcában az árkok csak a főgyűjtő közelében épültek ki. Szinte sehol sem található szabályos kapubejáró, ahol az áteresz anyagában, méretében, vonalvezetésében, magassági kialakításában megfelelne. Nagyobb problémát jelent, hogy az út alatti átereszek több helyen hiányoznak és az árkok gyakorlatilag nem folytatódnak, így a vízelvezetést nem biztosítják. Berhida városában a felszíni vizeket zömében nyílt szelvényű útárkok, a városközpontban néhány szakaszon zártszelvényű csatornák vezetik el a befogadó vízfolyásokba. A fő befogadó a Veszprémi Séd. A terület dombvidéki jellegű, a Séd patak a várost a K-i oldalán É-D irányban szeli át. Jelenleg a városban részlegesen kiépített zártszelvényű és nyílt árkos csapadékvíz elvezetés található, a vízelvezetők azonban nem mindenhol megfelelő kapacitásúak, nem mindenhol megfelelő műszaki állapotúak, illetve nem alkotnak műszakilag egységes rendszert, nem biztosítják a felszíni vizek biztonságos elvezetését. A belterületi csapadékvíz csatornák, levezető árkok mérete, vízszállító kapacitása, a meglévő kisműtárgyak (átereszek, kapubejárók) műszaki állapota, mérete nem mindenhol megfelelő, a medrek, csatornák több helyen feliszapolódtak. Ennek oka a lejtő irányú utcákban kialakuló nagy vízsebességgel járó jelentős hordalékmozgás. A heves csapadéktevékenységgel járó vízkáresemények a lakosságot irritáló jelenségek, melyek anyagi károkat okoznak az ott élők vagyonában és az önkormányzati vagyonban. A műszakilag egységes vízelvezető rendszer kiépítése tehát szükséges a csapadékvizek kártétel nélküli elvezetése érdekében, ami biztosítja az ingatlanvagyon védelmét. A tervezett műszaki beavatkozások eredményességének egyik feltétele, a külterületeken végzett szakszerű mezőgazdasági tevékenység, a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazása, ami elősegíti a vizek talajba szivárgását és a késleltetett lefolyást. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén, a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) megnő. A burkolt felületekre eső csapadékvíznek nemcsak majdnem 100%-a folyik le, hanem a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken, így a fejlesztések következtében az elvezetendő csúcs vízhozam jelentősen megnő, ezzel a meglévő vízelvezetési nehézségek nőnek. A várható többlet csapadékvizeket a már kialakított, illetve a természet alakította elvezető rendszer és az azt befogadó vízfolyások jelen állapotukban csak korlátozottan tudják elvezetni.



28

Ezért minden nagyobb beruházásnál, telekalakításnál a többlet csapadékvizek elvezethetőségét a befogadóig ellenőrizni kell. Amennyiben a továbbszállítás útján, vagy a befogadónál szűk a befogadó képesség, akkor vagy a vízelvezető hálózatot kell alkalmassá tenni a többlet vizek elvezetésére, vagy pedig a csapadékvizek visszatartását kell megoldani. A település vízelvezetésének igényesebb, urbánusabb megoldására pontos geodéziai felmérésen alapuló vízelvezetési tanulmányterv készítendő, mely alapján ütemezve, fokozatosan - de hidraulikailag összehangoltan- lehet a település csapadékvíz elvezetését korszerűen megvalósítani. Tervezői javaslatunk, hogy a főutcán kívül a kiemelt intézmények környezetében is zárt csapadékcsatornás elvezetést építsenek ki, a többi utcában a nyílt árkos vízelvezetés is megfelelő megoldást jelentene. A nyílt árok kialakítása is csak úgy kivitelezhető, ha az valóban vízelvezető rendszerként működik és elszállítja az összegyűlő vizeket a befogadóig. A nyílt árkos rendszerű csapadékvízgyűjtő hálózatban sem maradhatnak pangó vizes szakaszok, ezért a nyílt árokhálózat is csak hidraulikailag méretezetten alakítható ki. A nyílt árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az, vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. Az átereszek kialakítása településszinten törekedjen az egységes megjelenésre. A beépített területen, a mesterségesen kiépítendő nyílt árok fenekét és mélyebb (1 m mélységet meghaladó) kialakításra kerülő árkok oldalát max. 50 cm magasságig szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében célszerű burkolni. Meg kell jegyezni, hogy tervezett kereskedelmi gazdasági területen, ahol számolni kell a telkekre behajtó kamionforgalomra is, ott a nyílt árkos vízelvezetés nem javasolható, mert a kocsi behajtók teherbíró képességének biztosítása érdekében szinte telkenként „híd” szerkezetet kellene építeni, ami gazdasági szempontból nem versenyképes a zárt csapadékvíz elvezetési rendszer kiépítésével. A csapadékvizek szénhidrogén-származékokkal való szennyezése nagyon ártalmas a környezetre, ezért ahol előfordulhat szénhidrogén-szennyezés (pl. 20 gépkocsinál több gépkocsit befogadó parkoló esetében), ott a csapadékvizet össze kell gyűjteni, hogy az nehogy a talajba mossa a szennyeződést és az így összegyűjtésre kerülő csapadékvizet olaj leválasztó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz szállító árokba-csatornába vezetni. A nyílt árokrendszerrel összegyűjtött vizek élővízbe vezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése szükséges, az élővizek védelme érdekében. A település bel- és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan lehetne a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani. 1.7

Energiaellátás

1.7.1 Földgázellátás A vizsgálatok szerint a település belterületén a földgázellátás és a lakótelepeken teljes körűen kiépítettnek tekinthető, amelyek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A vezetékes gázzal el nem látott telkeken a nem-vezetékes energiahordozók közül jelenleg a szén, fa használata termikus célra jellemző. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra.



29

Berhida földgázellátásának szolgáltatója az E.ON-KÖGÁZ Zrt. A településen a gázelosztó hálózat település szintű kiépítése megtörtént. Ma a gázelosztó hálózat szinte valamennyi már beépített utcában rendelkezésre áll. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi ingatlan ráköthető. Berhida város észak-nyugati határán illetve a Peremarton gyárteleptől keletre van kiépítve a MOL Földgázszállító Zrt. kezelésében lévő Ősi-Papkeszi NA400 nagynyomású földgáz szállítóvezeték, melynek biztonsági övezete 28-28 m. A város és a gyártelep között a Veszprémi úttól északra található a gázátadó állomás. Itt adja át a MOL a földgázt az E-ON KÖGÁZ Zrt-nek és itt a gáz nyomását max 25 bar értékűre csökkentik. Ezen nagyközépnyomású vezeték három irányba indul: -

Berhida várost ellátó gázfogadó állomás felé Peremarton gyártelepet ellátó gázfogadó állomás felé nagyközépnyomású távvezeték épült Papkeszi határáig, az itt telepített gázfogadó állomásig, mely a község középnyomású földgázellátását biztosítja.

A gázátadó állomás a MOL Földgázszállító Nyrt. tulajdonában van, itt történik a földgáz szagosítása és átadása az E-ON KÖGÁZ Zrt. gázelosztó részére. A gázátadó állomástól a nagyközépnyomású és középnyomású földgázvezetékeket az E-ON KÖGÁZ Zrt. üzemelteti. Nagyközépnyomású vezeték látja el Berhida város nyugati határán illetve Peremarton gyártelep keleti határán telepített gázfogadó állomásokat. A gázfogadó állomások a bemenő gáz nyomását 4 bar értékűre csökkentik. Innen középnyomású vezetékhálózat épült Berhida város és Peremarton gyártelep földgázellátásához. A városban és a gyártelepen középnyomású földgázelosztó hálózat van kiépítve PE műanyagcsőből. A gyártelepen az üzemnek középnyomású csatlakozóvezeték van kiépítve. Üzemen belül szabadon acélcsőből szerelt középnyomású gázhálózat található. Az egyes egységek részére nyomáscsökkentő és mérő állomások létesültek, innen kisnyomású vezeték épült a fogyasztókig. Berhida városban a fő gerincvezeték a Veszprémi úton épült erről ágaznak a többi utcák gerincvezetékei. A területfejlesztési javaslatban tervezett fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 1345 gNm3/h-re becsülhető. Ezt a többlet igényt várhatóan a kiépített gerinchálózatról ki lehet elégíteni. A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglévő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható. 1.7.2 Elektromos energia ellátás A terület villamosenergia ellátása biztosított. Az ellátó hálózat kiépített, meglévő, a feltételezett bővítési igényeket hosszú távon ki tudja elégíteni. A területileg illetékes áramszolgáltató az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. (Hálózati Régió, Székesfehérvár). Egyes fogyasztók esetében lehetőség van más szolgáltatóktól történő szabadpiaci vételezésre, amelynek a keretei folyamatosan bővülnek. Az ellátás 22 kV-os középfeszültségű hálózaton történik, súlyponti középfeszültség/kisfeszültségű transzformátor állomásokkal. Ezek az állomások döntően oszloptranszformátor állomások, a belvárosban földre telepített kompakt állomások. Az oszloptranszformátor állomások ellátása légvezetékkel, a kompakt állomások ellátása pedig földkábelekkel történik. A középfeszültségű oldalon a várost ellátó gerinchálózaton lehetőség van a többirányú betáplálásra, szakaszolásra, amely az ellátási biztonságot szolgálja. A város villamosenergia ellátása alapüzem-



30

ben a litéri 400/120/22 kV-os országos gerinchálózati súlyponti transzformátor állomásról üzemel. Ez a transzformátor körzet Peremartont és Berhida peremartoni részét látja el. A másik betáplálás a várpalotai 120/22 kV-os országos gerinchálózati súlyponti transzformátor állomásról üzemel, és a város Ősi felőli részét látja el. A kisfeszültségű hálózat döntően légvezetéki és légkábeles kivitelű, a belvárosi és néhány fejlesztendő területen földkábeles megoldású. A belvárosban a közép- és kisfeszültségű ellátás keretein belül kizárólag földkábeles ellátás alkalmazható. Az újonnan kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken törekedni kell a földkábeles ellátásra. A gazdasági és ipari övezetben szintén földkábeles ellátást kell alkalmazni. A városi közvilágítás nagyrészt a kisfeszültségű légvezetéki hálózat oszlopaira szerelt lámpatestekkel, kisebb részt földkábeles ellátású térvilágítási lámpaoszlopokkal történik. Az újonnan kialakítandó egységes blokknak tekinthető lakóterületeken is törekedni kell a földkábeles ellátásra. A belvárosi kiemelt részeken csak földkábeles ellátású közvilágítás létesíthető. A város villamosenergia ellátása biztosított, a várható fejlesztési igényeket a szolgáltató – esetenként hálózati szakasz bővítésekkel - ki tudja elégíteni. 1.7.3

Hírközlés

A város területén meglévő kábeltévé és telefonhálózat üzemel. A kábeltévé szolgáltató: UPC Magyarország Kft. Budapest. A vezetékes telefonszolgáltató: INVITEL Távközlési Zrt., Budaörs. A város területén az összes hazai mobilszolgáltató jelen van, úgymint a Telenor Magyarország Zrt., a Magyar Telekom Nyrt., és a Vodafone Magyarország Zrt.. A mobilszolgáltatók az elérést telepített adóállomások hálózatával biztosítják. A különböző – állandó fejlődésben lévő - rendszerek teljes mértékben biztosítják az adatátviteli igények kielégítését. A kábeltévé rendszer vegyes, földkábeles és légkábeles kivitelű. A szolgáltató országos hálózatához optikai kábelvezetékkel csatlakozik. A telefonhálózat föld-, és légkábeles, vegyes megoldású. A szolgáltató országos hálózatához optikai kábelvezetékkel csatlakozik. A kábeltévé és a telefonhálózaton egyaránt vételezhető szolgáltatások: vezetékes telefon, internet, kábeltévé. Egyes mobil hálózatokon jelenleg - és az összes szolgáltatót tekintve a rövid távú fejlesztéseik szerint - ugyan azok a szolgáltatások érhetők el és lesznek elérhetők, mint a kábeltévé és vezetékes telefonhálózatokon, ezért megjelennek alternatív televízió szolgáltatóként. A város fenti szolgáltatásokkal való ellátása kiépített, a meglévő hálózatok bővíthetők. 1.7.4 Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók A napenergia felhasználása egyre nagyobb mértékben terjed. Az aktív felhasználást a napenergia szoláris (villamos energia előállítás) és napkollektoros (közvetlen melegvíz termelés) módja jelenti. Lakossági, közüzemi és termelőüzemi felhasználása jelentősen növekszik. A passzív felhasználást az építmények megfelelő tájolásával, a nyílászárók kialakításával és elhelyezésével, méretével, a környező növényzet energiatudatos telepítésével, hőtároló építmény elemek, stb. beépítésével, tudatos tervezéssel lehet felhasználni. A szélenergia terjedése erősen korlátozott. Szélerőmű parkok elhelyezésére önálló területet nem jelöl ki a terv. A szélkerekek, szélerőműparkok elhelyezésére vizsgálatba vonható területek általános mezőgazdasági területek. A hőszivattyú rendszerek a környezet, vagyis a föld-, a levegő- és a földfelszíni és felszín közeli vizek energiatartalmát hasznosítják. Terjedésük egyre nagyobb arányú, különös tekintettel az üzemeltetés gazdaságosságára.



31

A megújuló rendszerek egyes elemei (nap- és szélenergia) az ellátással nem rendelkező területeken az egyedi közműpótló eszközök. 1.8

Környezetvédelem

1.8.1 A földtani közeg és a termőföld védelme A közigazgatási területen a termőföld minősége jó, a szántó területek nagy része kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezetébe tartozik. Berhidán nitrátérzékeny területek találhatóak a közigazgatási terület északnyugati részén, továbbá a Séd-patak északi részénél, a pataktól délre fekvő területeken. Ezeken a területeken mezőgazdasági tevékenységet a jogszabályokban és cselekvési programban meghatározott helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásai szerint kell végezni. A nem megfelelő és már üzemelő vagy engedéllyel rendelkező állattartó telepek trágyatároló műtárgyai helyett szigetelt trágyatárolókat kell megépíteni. Állattartó telep nem létesíthető és meglévő nem bővíthető. A település környezetében található az eoalpi hosszanti, kompressziós szerkezetű Litéri-törés. Litérnél a törés rétegtani amplitúdója eléri az 1,8 km-t. További É-D-i irányú szerkezeti elem valószínűsíthető a település Ny-i határán. A településtől keletre a 058/7 hrsz.-ú területen található a „Berhida I. – homok” védnevű külszíni bánya, mely jelenleg motocross pályaként funkcionál. A terv e területet a meglévő területhasználatnak megfelelően, különleges sport területként kezeli. Az 1992-ben felszámolt Peremartoni Vegyipari Vállalat tevékenysége során jelentős mértékben elszennyeződött a talaj és a felszín alatti vizek. A szennyezett terület közvetlenül határos a Pétfürdői vízbázis "B" hidrogeológiai védőterületével, emiatt kiemelten fontos feladat a terület kármentesítése. A kármentesítés célja, hogy megakadályozza, hogy a szennyeződések a mélyebb fekvésű kőzetekből a karsztvíz készletekbe és a Kálóz-patakba is bekerüljenek. A kármentesítés 1. ütemének kármentesítési beavatkozási szakasza lezárult (kármentesített területek: Berhida 06/36, 016, 017/5-7, 017/10 hrsz.). A kármentesítés 2. ütemében a szomszédos területek kármentesítése történik meg, előreláthatólag 2020-ig. A még nem kármentesített területeken a tervezett ipari-gazdasági területhasználat csak a kármentesítést követően történhet meg.



32

KV-1.ábra: A volt Péti Nitrogénművek területének környezeti jellemzői

1.8.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme A felszín alatti víz állapota szempontjából Berhida fokozottan érzékeny területen levő település, de a közigazgatási terület egyes részei kiemelten érzékeny területnek minősülnek. Berhida közigazgatási területét két vízbázis hidrogeológiai védőövezetei érinti  Pétfürdői vízbázis „B” jelű hidrogeológiai a közigazgatási terület észak—északnyugati részét,  a Berhida–Ösi vízbázis „B” jelű hidrogeológiai védőövezete a közigazgatási terület észak—északkeleti részét. A 123/1997. (VII.18). Kormányrendelet rendelkezik a vízbázisok védelméről. A rendelet szabályozza, hogy milyen tevékenységek folytathatók vízbázis területén belül. Jelen településrendezési eszközök nem jelölnek ki új fejlesztési területet a vízbázis területén belül. 1.8.3 Levegőtisztaság és védelme A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet szerint Berhida a 10-es zónába tartozik. Az ipari övezetben működő üzemek légszennyező kibocsátása jelentős. Új pontforrások csak az elvárható legjobb technológiai alkalmazásával létesíthetők. A Natura 2000 területek levegőtisztaságvédelmi szempontból ökológiailag sérülékeny területeknek tekintendők, a Natura 2000 területeken az ökológiailag sérülékeny területekre vonatkozó szigorúbb, levegőtisztaságvédelmi határértékek tartandók be.



33

1.8.4 Zaj- és rezgésterhelés A település zajterhelését leginkább a városon átmenő közúti forgalom zaja okozza. Országos főút mentén új lakóterületet jelen Településszerkezeti terv nem jelöl ki, de a terv megtartott a hatályos Településszerkezeti tervben elhatározott, de még nem megvalósult lakóterület fejlesztési területeket a 7202. j. út Veszprémi út melletti részén és a 7207.j. út északi részén. Mindkét terület tervezett kertvárosias lakóterület, ahol nappali időszakban 60dB, éjjeli időszakban 50dB zajterhelési határérték tartandó be a lakóépületek zajtól védendő homlokzatai előtt. E tervezett lakóterületeken az épületek elhelyezésekor az éjjeli időszakra vonatkozó határértékek teljesülését figyelembe kell venni. A számítások szerint a 7202.j. út mentén az úttengelytől 20m-re, a 7207.j. út mentén az úttengelytől 25m-re teljesül az éjszakai időszakra vonatkozó zajterhelési határérték. Ebből következően a 7202. j. út Veszprémi úti szakasza mentén a tervezett lakóterületen lakóépületek az úttengelytől 20m-re, a 7207.j. út északi részén tervezett lakóterületen 25m-re helyezhetők el. 1.8.5 Hulladékkezelés A településen a hulladékok begyűjtése, szállítása megoldott. Peremartoni Ipari Park területén működő vállalkozások közül több tevékenysége során jelentős mennyiségű termelési hulladék keletkezik, melynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a jogszabályok szerint kell gondoskodniuk a termelőknek. A szennyvízhálózat kiépítettsége a településen gyakorlatilag teljes. A keletkező és csatornán elvezetett szennyvíz tisztítását a településen üzemeltetett szennyvíztisztító telep végzi. A szennyvíztisztítóba négy település szennyvizei kerülnek: Berhida, Papkeszi, Csajág és Küngös települések. A tisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi-Séd, az elfolyó szennyvíz minősége megfelelő. A szennyvíztisztító telep bővítése és korszerűsítése szükséges. A volt Péti Nitrogénművek telephelyén kialakult Peremartoni Ipari Park területén önálló szennyvíztisztító üzemel. 1.8.6 Környezetbiztonság Az Ipari Park területére vonatkozóan a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakvéleménye alapján a 1763 és 1764 hrsz.-ú utca, lakóterületi árok, a 1759-1762 hrsz.-ok keleti oldalán húzódó árok, a 1765-17 hrsz.-ú épület északi oldala valamint a Tulipán út és az Ipartelep közötti terület védett övezetnek minősül. A sportpálya tekintetében védőfal kialakításával a védett övezet csökkenthető. A védőövezet kiterjedését a TSZT-1 Településszerkezeti terv, az SZB-1 Belterületi szabályozási terv, valamint a TK-2 Környezet használatát korlátozó tényezők tervlap is feltünteti. 1.9

Védőterületek és védősávok

1.9.1 Védőterületek   

Szennyvíztisztító telekhatártól mért 150 m-es védőterülete Vízbázis hidrogeológiai védőidoma Katasztrófavédelmi belső zóna az Ipari Park keleti oldalán



34

1.9.2 Védőtávolságok   

Szennyvíztisztító telekhatártól mért 150 m-es védőtávolsága Országos közutak 50-50 m-es védőtávolsága Közművek védőtávolsága    

1.10

föld feletti elektromos vezeték esetén 20 kV-on 5-5 m, illetőleg 2,5-2,5 m (belterületi előírások betartásával) földben elhelyezett elektromos vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon a 35 kV-nál nem nagyobb feszültségen 1-1 m nagynyomású gázszállító vezeték védőtávolsága 28-28 m nagyközépnyomású gázelosztó vezeték védőtávolsága 5-5 m

Korlátozások

A Településszerkezeti Terv által meghatározott jövőbeli területhasználatot befolyásoló tényezők részben a természeti és művi környezet értékeinek védelmét, részben az egyes területek, vagy használati módok más hatásoktól való védelmét jelentik. Ezek meghatározó részét más jogszabályok határozzák meg, melyet az önkormányzat terve szükség szerint egészít ki. A területhasználatot korlátozó tényezők a településszerkezeti tervlapon ábrázolásra kerültek. Táj és természetvédelmi elemek, területek   

Ex lege védett források (5db) Berhidai löszvölgyek (HUBF 20024) Natura 2000 terület Nemzeti ökológiai hálózat —magterület:    



a közigazgatási terület északi és északnyugati részén levő erdőterületek, a településtől északra Ősi felé menő úttól délre található beerdősülő terület, a Natura 2000 terület teljes nyugati része, a Séd-patak és a Cinca-patak közötti terület, a Natura 2000 terület keleti részén, a Cinca-pataktól keletre lévő természetes gyepterület.

Nemzeti ökológiai hálózat —ökológiai folyosó:    

északon a Kálóz-patak mente, a Séd-patak és a Cinca patak mente, a Natura 2000 terület Cinca-pataktól keletre található összefüggő terület. Szennyezett talajú és talajvizű területek a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén

Kulturális örökségvédelmi elemek 

Régészeti örökség  régészeti lelőhelyek



Épített örökség  műemlékek  műemléki környezet  helyi védelemre javasolt építmények jegyzéke  helyi értékvédelmi terület



35

A korlátozással érintett területek jegyzékét a 1.4 Örökségvédelem fejezet tartalmazza. Egyéb védelmi és korlátozó elemek.    

Pétfürdői vízbázis „B” jelű hidrogeológiai védőövezete a közigazgatási területének északi részén, Berhida–Ösi vízbázis külső védőterülete, „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőövezete által érintett területek, „Berhida I.—homok” védnevű bányatelek Peremarton-Gyártelepen katasztrófavédelmi belső zóna, katasztrófavédelmi védőfal

2.

Változások

A településfejlesztési koncepció felülvizsgálta és újrafogalmazta az egyes településrészek lehatárolását. Tette ezt abból a megfontolásból, hogy a történelmi fejlődés során összenőtt és helyi identitástudattal bíró lakóterületi egységek, a hozzájuk kapcsolódó vegyes területek, mint kulturális, vallási, kereskedelmi alközpontok együttélése tovább erősödhessen. A tervezett közlekedési infrastruktúra ezt az egységet tovább nem darabolja, sőt inkább keretezi. A gazdasági területek szerencsére jellemzően nem keverednek az egyéb funkciókkal, viszonylag jól lehatárolt egységeket képeznek a településen belül. Egy sajátos szimbiózisa van a gazdasági és vegyes területek kapcsolatának, mégpedig az Ipari Park és a vele szervesen összeépült, de mégis lehatárolható PeremartonGyártelep. A vegyes területek, legyen szó sportról, temetőről, bevásárlóközpontról vagy szennyvíztelepről mind a beépítésre szánt területek szerkezeti egységeinek határain vagy azokon kívül esnek. Beépítésre szánt területek jellemzően belterületen belül találhatók, a tervezett területek esetében a belterületi határt javasoljuk a beépítésre szánt területek területfelhasználási határain kívül meghúzni. Belterületen kívül új beépítésre szánt területet nem jelöltünk ki. A rendezési tervekben megjelenő külterületi beépítésre szánt területek mindegyike korábbi mezőgazdasági majorság, állattartó telep szerzett jogain alapul. Különleges beépítésre szánt temető területet nem került kijelölésre, miután az önkormányzattal egyeztetve kerülendő különféle temetkezési építményekkel együtt járó temetkezési szokások elterjedését. Érdekes sajátossága a településnek, hogy a két meghatározó településrész, a városközponti településrészek és a gyártelep is önállóan fejlődő sport- és szabadidős különleges területekkel rendelkezik. Megszűntetett fejlesztési területek: Berhida-Kertvárostól nyugatra a korábbi szerkezeti terv iparterületi fejlesztést tervezett a lakóterület közvetlen szomszédságában. Konkrét fejlesztési igény, valamint a lakóterületre gyakorolt környezeti hatások miatt a fejlesztést töröltük a tervből. Módosításra került Peremarton-Gyárteleptől délre az országos főút déli oldalára tervezett bevásárló központ területének határa. Az új területfelhasználási határok a nagyfeszültségű távvezeték nyomvonalához igazítva a két csomópont között kerülnek kijelölésre. A gazdasági terület részben megszűnt, illetve határai módosultak a Csokonai Vitéz Mihály utcától északra. A Csokonai Vitéz Mihály, Ady Endre, Bem József utcák és a Veszprémi út által határolt tömb belsejének konkrét beépítését, feltárását a terv megszűntette. A terület feltárási lehetőségei egyrészt elépültek, másrészt a települési szövet védelme nem indokolja a tömbbelső korábba tervezett intenzív hasznosítását.



36

Új fejlesztési területek: Új lakóterületi fejlesztés a területmérleget tekintve nem történik. Mégis újnak tekinthetők azok a területek, amelyek a hatályos településrendezési eszközökben már lakóterületi szabályozást kaptak, viszont kialakításuk nem kezdődött meg. Ezeken a területeken a szabályozási elemek kisebb korrekcióját hajtottuk végre. Ilyen fejlesztési területek a következők:     

Liszt Ferenc utca és az új nyugati tehermentesítő útszakasz közötti terület Jázmin utcától északra és keletre fekvő lakóterület Erkel Ferenc utca folytatása északi irányban Péti út keleti oldala Péti út és Mező Imre és az új átkötő elkerülő út közötti terület

A gazdasági területek vonatkozásában a Csokonai Vitéz Mihály utcától északra alakultak ki a határok módosításával viszonylag összefüggő gazdasági területek, amelyek adottságaiknál fogva elsődlegesen a kis- és középvállalkozások számára biztosítnak részben bővült fejlesztési területet. Részben új fejlesztési terület a városközpont intézményi területe, amely az egyik kiemelt rehabilitációs célterülete a településnek. A terület helyet adhat a városi köztéri és közösségi funkcióknak flexibilis burkolt térfelületekkel és jelentős zöldfelületekkel. A településszerkezeti terv által javasolt változások ütemezését alapvetően meghatározzák a közlekedési infrastruktúra fejlesztési lehetőségei. Konkrét ütemezést ezen okokból nem lehet meghatározni, viszont törekedni kell arra, hogy a közlekedési és közmű infrastruktúra hálózat kiépítésével együtt induljanak el fejlesztések.

2.1

A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek változása

A területfelhasználás változásai a beépítésre szánt területek csökkenését eredményezik. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK VÁLTOZÁSÁNAK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA Berhida TSZT szerint (ha) Változás (ha) 112/2006.(X.26.) Kt. határozattal elfogadott Településszerkezeti Terve szerint (ha) Beépítésre szánt területek 5 168 986 4 778 561 - 390 425 Beépítésre nem szánt területek 37 558 724 37 949 149 + 390 425 Közigazgatási terület összesen: 42 727 710 0



37

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÓDOK ÖSSZESÍTŐ TÁBLÁZATA Területfelhasználási mód Jel Berhida TSZT szerint (m2) Változás (m2) 112/2006.(X.26.) Kt. határozattal növekedés elfogadott Településszerkezeti csökkenés Terve szerint (ha) Beépítésre szánt területek Lakóterületek 2 970 352 2 832 973 137 379 kisvárosias lakóterület Lk 206 692 164 977 41 715 kertvárosias lakóterület Lke 1 728 857 1 674 646 54 211 falusias lakóterület Lf 1 034 803 993 350 41 453 Vegyes területek 149 129 197 105 47 976 településközpont Vt 85 267 122 345 37 078 intézményterület Vk/Vi 63 862 74 761 10 899 Gazdasági területek 1 778 044 1 462 938 315 106 kereskedelmi szolgáltató Gksz 271 969 357 753 85 784 ipari gazdasági Gip 1 506 075 1 105 185 400 890 Különleges területek 271 462 285 544 14 082 bevásárlóközpont és nagykiterjedésű Kker 56 933 98 450 41 517 kereskedelmi célú terület mezőgazdasági üzemi terület Kmü 0 92 776 92 776 nagykiterjedésű sportolási célú terület Ksp 68 461 78 872 10 411 különleges temető terület T 146 067 0 146 067 különleges közmű terület Kkö 0 15 446 15 446 Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közmű területek 2 041 663 937 793 1 103 870 közúti KÖu 1 883 481 780 322 1 103 159 kötöttpályás KÖk 158 182 157 471 711 Zöldterület 147 845 189 624 41 779 közkert Zkk 11 172 11 172 közpark Zkp 136 672 189 624 52 952 Erdőterület 7 932 286 6 525 681 1 406 605 védelmi Ev 2 823 093 4 116 989 1 340 196 gazdasági Eg 5 109 193 2 308 069 2 801 124 közjóléti Ek 50 623 50 623 Mezőgazdasági terület 27 106 503 29 774 797 2 668 294 kertes Mk 1 698 884 1 566 373 132 511 általános Má 25 407 619 25 855 293 447 674 korlátozott Mko 2 353 131 2 353 131 Vízgazdálkodási terület V 272 147 259 675 12 472 Különleges beépítésre nem szánt terület 58 281 261 579 203 298 nagykiterjedésű sportolási célú terület KbSp 0 119 345 119 345 temető területe KbT 0 133 775 133 775 mezőgazdasági üzemi KbMü 0 8 459 8 459



3.

38

A település területi mérlege

A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban a területi mérleg számítása során a területfelhasználási egység területe a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel került kiszámításra. Az eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterület területét annak felező vonaláig az érintett területfelhasználási egységek területe tartalmazza. A szerkezeti terv a közterületek területét a számítás módszerétől eltekintve mindenhol közúti közlekedési területként jelöli. A település közigazgatási területének nagysága: Területfelhasználási mód

4 272 ha (42 727 710 m2) Jel

TSZT szerint (m2)

Beépítésre szánt területek

4 778 561

Lakóterületek

2 832 973

kisvárosias lakóterület

Lk

kertvárosias lakóterület

Lke

falusias lakóterület

Lf

Vegyes területek

164 977 1 674 646 993 350 197 106

településközpont

Vt

intézményterület

Vk/Vi

Gazdasági területek

122 345 74 761 1 462 938

kereskedelmi szolgáltató

Gksz

ipari gazdasági

Gip

Különleges területek

357 753 1 105 185 285 544

bevásárlóközpont és nagykiterjedésű kereskedelmi célú terület

Kker

98 450

mezőgazdasági üzemi terület

Kmü

92 776

nagykiterjedésű sportolási célú terület

Ksp

78 872

különleges közmű terület

Kkö

15 446

Beépítésre nem szánt területek

37 949 149

Közlekedési- és közmű területek

937 793

közúti

KÖu

780 322

kötöttpályás

KÖk

157 471

Zöldterület közpark

189 624 Zkp

189 624



39

Erdőterület

6 525 681

védelmi

Ev

4 166 989

gazdasági

Eg

2 308 069

közjóléti

Ek

50 623

Mezőgazdasági terület

29 774 797

kertes

Mk

1 566 373

általános

Má

25 855 293

korlátozott

Mko

2 353 131

Vízgazdálkodási terület

V

Különleges beépítésre nem szánt terület

259 675 261 579

nagykiterjedésű sportolási célú terület

KbSp

119 345

temető területe

KbT

133 775

mezőgazdasági üzemi

KbMü

8 459



4.

40

A területrendezési tervvel való összhang igazolása

A területrendezési - településrendezési tervek tervhierarchiájának legmagasabb szintjén az Országos Területrendezési Terv áll, amelyet az Országgyűlés a 2003. évi XXVI. törvénnyel (a továbbiakban: OTrT) hagyott jóvá. Az OTrT-t elfogadása óta többször módosította az Országgyűlés, legutóbb 2013. decemberében, amely módosítás 2014. január 1. óta hatályos. Az OTrT határozza meg az ország egyes térségei térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, ill. erőforrások védelmére. A térségi, illetve megyei területrendezési tervek hivatottak a térségi területfelhasználási kategóriák és övezetek kijelölésére, az országos területfelhasználási kategóriák, övezetek figyelembe vételével, azok pontosításával. Berhida közigazgatási területére Veszprém Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: VM TrT) vonatkozik. Veszprém Megye Önkormányzata a jelenleg hatályos megyei területrendezési tervét [5/2005. (V.27.) önkormányzati rendelet] az 5/2011. (II.28.) önkormányzati rendelettel foglalta egységes szerkezetbe. A területrendezési ajánlásokat, —amelyek többek között a településrendezés számára iránymutatást tartalmaznak a megyei területrendezési terv elhatározásainak érvényre juttatása érdekében— a 15/2011. (II.24.) sz. határozattal fogadta el a Közgyűlés. Ebből következően a megyei területrendezési tervben a 2013-ban módosított OTrT-ből adódó változások még nem kerültek átvezetésre. 4.1.1.1

Térszerkezeti tervek Az Ország Szerkezeti Terve

VM TrT Térségi szerkezeti terve

Az Ország Szerkezeti Tervére vonatkozó előírásokat alapvetően a térségi és megyei tervek készítése során kell figyelembe venni. Jelen településrendezési eszközök módosítása esetében a térszerkezeti terveknek való megfelelést a megyei területi terv, Veszprém Megye Térségi szerkezeti tervének való megfelelés kerül értékelésre.



Megyei területfelhasználási kategóriák

41

Területrendezési követelmények

Erdőgazdálkodási térség Területe a VM TrT-ben: 536,57 ha, 12,6 %

az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni a településszerkezeti tervben - Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településrendezési eszközökben legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

Mezőgazdálkodási térség Területe a VM TrT-ben: 3266,59 ha, 76,6 %

a mezőgazdasági térséget legalább 85%ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki

Városias települési térség Területe a VM TrT-ben: 463,2 ha, 10,9 %

a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható

4.1.1.2

Megfelelőség igazolása Jelen módosítás során VM TrT erdőgazdálkodási térségből 33,36ha kerül átsorolásra más területfelhasználási egységekbe, ez a VM TrT-ben besorolt terület 6,2%a. Csökkenés mértéke — 6,2%<15%, tehát megfelel. - Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Berhida közigazgatási területén 560,51 ha erdőterület van. A TSZT e területek közül 24,8 ha területet sorol át más területfelhasználásba (Ipari Park területén építési engedéllyel rendelkező terültet ipari gazdasági területbe), ami az Országos Erdőállomány Adattár szerinti terület 4,42%-a. . Csökkenés mértéke —4,42%<5%, tehát megfelel. Jelen módosítás során VM TrT mezőgazdálkodási térségből 241,62ha kerül átsorolásra más területfelhasználási egységekbe, ez a VM TrT-ben besorolt terület 7,3%a. Csökkenés mértéke — 7,3%<15%. Nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem került kijelölésre. Tehát megfelel. Jelen módosítás során a városias települési térségbe sorolt területek közül 7,3 ha kerül mezőgazdasági területbe átsorolásra, ez a VM TrTben besorolt terület 1,5%-a. Tehát megfelel.

OTrT és VM TrT által is érintett térségi övezetek

Az alábbi táblázatban mutatjuk be, hogy VM TrT 2. függeléke szerint Berhida közigazgatási területét melyik térségi övezetek érintik. A megfelelőség ezen térségi övezetek esetében igazoljuk. Dőlt betűvel jelöljük azon övezeteket, amelyeket az OTrT 2013. decemberi módosítása megszüntetett, ennélfogva ezen övezetek esetében a megfelelőséget kell igazolni. térségi övezet 3/1 melléklet: Magterület, ökológiai folyosó, puffer terület 3/2 melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 3/3. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőte-

Berhida közigazgatási területén + mindhárom övezet + +



rület, erdőtelepítésre javasolt terület 3/5. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 3/7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3/11. melléklet: Rendszeresen belvízjárta terület 3/13. melléklet: Vízeróziónak kitett terület 3/14. melléklet: Széleróziónak kitett terület

42

kiváló termőhelyi adottságú erdőterület + + + + +

Az OTrT 12.§-a szerint: “(4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%-kal változhat.” Mivel az OTrT módosításai VM TrT-ben még nem kerültek átvezetésre, a két területi terv hasonló tartalmú övezeteinek való megfelelőséget párhuzamosan mutatjuk be. OTrT 3/1. melléklet: Országos ökológiai hálózat övezete

VM TrT 3/1 melléklet Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete

___ Magterület, ___ puffer terület, ___ ökológiai folyosó övezete Területrendezési követelmények

Megfelelőség igazolása

Magterület Az övezet területe nem módosul a TSZT-ben. Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, A településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre kivéve, ha: szánt területet az övezeten belül. a) települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja A fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kap-



csolatok zavartalan működése. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elő kell írni a tájszerkezetbe illeszkedő beépítési mód, a tájra jellemző építészeti hagyományok és építmények megőrzését és ezek követelményeit Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Területe VM TrT-ben: 671,63 ha Ökológiai folyosó Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. A fenti kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az övezetben közmű vezetékeket és járulékos közműépítményeket tájbaillesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. Az övezetben a közlekedési infrastruktúra hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Területe VM TrT-ben: 334,59 ha

43

A mezőgazdasági területeken elhelyezkedő magterületeket a TSZT korlátozott funkciójú mezőgazdasági területbe sorolja, ezzel is jelezve a területen a természetvédelmi érdekek elsőbbségét. Az övezet területén új külszíni művelésű bányatelek nem került kijelölésre, meglevő bányatelek nincs az övezet területén. Megfelel.

Az övezet területe nem módosul a TSZT-ben. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet az övezeten belül.

Az övezet területén új külszíni művelésű bányatelek nem került kijelölésre, meglevő bányatelek nincs az övezet területén. Megfelel

Pufferterület Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre Az övezet területe nem módosul a TSZ-ben. szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az



44

a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó ter- A településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre mészeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji szánt területet az övezeten belül. értékeit nem veszélyezteti. Területe VM TrT-ben: 136,40 ha

Megfelel

OTrT 3/2. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

VM TrT 3/2. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete

Területrendezési követelmények Megfelelőség igazolása VM TrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övezetben beépítésre szánt terület csak kivétele- A településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre sen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési szánt területet az övezeten belül, az övezet területe hatósági eljárás alapján jelölhető ki. nem módosul a TSZ-ben, tehát megfelel. Területe VM TrT-ben: 1747,34 ha OTrT Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az övzet területe jelentősen módosul a közigazgatási Az OTrT-ben módosított kiváló termőhelyi adottságú területen, a DK-i részen jelentősen csökkennek az szántóterületek övezetébe tartozó területen sem jelöl övezetbe tartozó területek. ki új beépítésre szánt területet a TSZT.



OTrT 3/4. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

45

VM TrT 3/3. melléklet: Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete

___ Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása

Területrendezési követelmények VM TrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Az övezetben beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában területrendezési

Megfelelőség igazolása Az érvényben lévő Településszerkezeti terv a VM TrTben megjelölt kiváló termőhelyi adottságú erdők egy részét gazdasági övezetbe sorolta (volt Peremartoni Gyártelep területét). Jelen tervmódosítás ezekből a területekből sorol vissza erdő övezetbe, de nem az



46

összes erdőtervezett erdőterületet. A volt Peremartoni Gyártelep területén a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek övezetbe sorolt területek a jelenleg hatályos szabályozás szerint ipari gazdasági területbe, Gipk2 övezetbe tartoznak. Az övezetbe tartozó terület egy részére jogerős építési engedély van érvénybe, ez a terület gazdasági—ipari területbe került Az Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása szerint besorolásra. Az övezet többi része gazdasági terüle156,12 ha ten belül kötelezően erdőként megtartandó területként került szabályozásra. Az övezet területéből —a jogerős építési engedély miatt— 3,4 ha terület került beépítésre szánt területbe besorolásra, ez az övezet területének 2,17%-a. Az övezet területén új külszíni művelésű bányatelek nem került kijelölésre, meglevő bányatelek nincs az övezet területén. Csökkenés mértéke —5% < —2,17% < +5%. OTrT Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület öve- A közigazgatási területen több erdő területet sorol zete kiváló termőhelyi adottságú erdőterületbe, ezen területeket a TSZT erdőterületbe sorolja. A volt Peremartoni Gyártelep területén nem változott az erdőterületek besorolása. hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. Területe VM TrT-ben: 85,45 ha

OTrT 3/5. melléklet: Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete

VM TrT 3/5. melléklet Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

___ Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete



47

Területrendezési követelmények Megfelelőség igazolása VM TrT Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az OTrT módosítása következtében a megfelelőséget nem kell igazolni. 2015. január 1-től Az OTrT megszüntette ezt az övezetet, ezért az OTrT 31/B. §. g) pontja szerint településrendezési eszköz az OTrT megszüntette az övezetet. készítésénél, módosításánál az övezetet nem kell alkalmazni. Területe VM TrT-ben: 296,53 ha OTrT Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete A közigazgatási terület ÉNy-i részen levő összefüggő erdőterület és a köz. ter. északi része (részben gyepes területek) tartozik az övezetbe, továbbá a Natura 2000 területek térsége. A volt Peremartoni Gyártelep területén levő erdőterületek nem tartoznak az övezetbe. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képező kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.

Az övezet területén erdőterület és mezőgazdasági terület területfelhasználási egységei kerültek kijelölésre.

Az övezet területét bányatelek, ásványianyag szempontjából megkutatott terület nem érinti.

A Szabályozási terveken lehatárolásra kerültek a művi értékek védelmét szolgáló védelmi övezetek, a külterületen „tájképileg érzékeny területek” szintén lehatárolásra kerültek. A terv az előírásonak megfelel.



48

4.1.1.3

Csak VM TrT által érintett térségi övezetek VM TrT 3.11. Rendszeresen belvíz járta terület övezete

Területrendezési követelmények Megfelelőség igazolása Az övezet területén nem került kijelölésre beépítésre VM TrT Rendszeresen belvíz járta terület övezete Az övezet által érintett települések településrendezési szánt terület, tehát megfelel. eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki. Területe VM TrT-ben: 261,17 ha Berhida közigazgatási területét érinti VM TrT 3.6. melléklet: Történeti települési terület övezete, 3.7. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, 3.13. Vízeróziónak kitett terület övezete és a 3.14. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete, azonban az OTrT 2013. decemberi módosítása megszüntette ezen övezeteket, ennélfogva a településrendezési eszközök módosításánál már nem kell alkalmazni ezeket. 4.1.1.4

Az OTrT által érintett, de a VM TrT által nem érintett övezetek

Ebben a fejezetben azokat az övezeteket mutatjuk be, melyek az OTrT által a települést érintik, de a megyei tervben (VM TrT) nincs hasonló tartalmú övezete. OTrT 3/3. melléklet: Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete



Területrendezési követelmények OTrT Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.

49

Megfelelőség igazolása Újonnan jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetébe tartozó területen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A területek jellemzően mezőgazdasági területfelhasználásokba kerültek besorolásra.

OTrT 3/7. melléklet: Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Területrendezési követelmények Megfelelőség igazolása OTrT Országos vízminőség-védelmi terület A településszerkezeti terv nem jelöl ki bányászati övezete - az övezetben keletkezett szennyvíz övezetből történő területet, tehát megfelel. kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében kell rendelkezni, -az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani, - az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.



4.1.1.5

50

Az OTrT 2013-ban módosított további övezetei

Ebben a fejezetben a 2013-ban módosított OTrT 1.2.2.2 pontban nem ismertetett térségi övezeteivel való megfelelőséget értékeljük. Megállapítható, hogy az 1.2.2.2 pontban nem ismertetett OTrT övezetek egyike sem érinti a tervezési területet, így a megfelelőség értékelésére nincs szükség. OTrT tervezési területet nem érintő övezetei 3/8. Nagyvízi meder és a 3/9. Kiemelt fontosságú 3/5. Országos jelentőségű 3/6. Világörökségi és Vásárhelyi-terv továbbfej- honvédelmi terület övezetájképvédelmi terület világörökségi várományos lesztése keretében meg- te övezete terület övezete valósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete

4.1.1.6

Módosult térségi területfelhasználási kategóriák és térségi övezetek, adatok a további tervezések számára

térségi területfelhasználási kategória erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség városias térség térségi övezet Magterület Ökológiai folyosó Pufferterület Kiváló termőhelyi adottságú szántó Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

területe Berhida közigazgatási területén (ha) 536,57 3266,59 463,2

módosulás mértéke jelen településrendezési eszközök révén (%) 6,2% 7,3% 1,5%

területe Berhida közigazgatási területén (ha) 671,63 334,59 136,40 1747,34

módosulás mértéke jelen településrendezési eszközök révén (%) 0% 0% 0% 0%

156,12

2,17%

további módosítások lehetősége %-ban 8,8% 7,7%

további módosítások lehetősége %-ban +/-5 % +/-5 % +/-5 % +/-5 % 2,83%



5.

51

A biológiai aktivitásérték számítási eredménye Jelenlegi területhasználat Biológiai aktiviTerület (ha) Értékmutató tás érték BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Falusias lakóterület Településközpont vegyes terület Intézményterület Kereskedelmi-szolgáltató terület Ipari-gazdasági terület Különleges terület Különleges,nagy kiterjedésű kereskedelmi terület Különleges,nagy kiterjedésű sportterület Különleges, mezőgazdasági-üzemi terület Különleges, közmű terület Különleges, temető BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési, közúti Közlekedési, kötöttpályás Zöldterület (3 ha alatt) Erdőterület Mezőgazdasági kertes Mezőgazdasági korlátozott Mezőgazdasági általános Vízgazdálkodási terület Különleges, beépítésre nem szánt sportterület Különleges, beépítésre nem szánt temető területe Különleges, bánya Különleges, beépítésre nem szánt mezőgazdasági-üzemi terület ÖSSZESEN BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK (BAÉ) EGYENLEG

20,66 172,88 103,48 8,52 6,38 27,19 150,6

1,2 2,7 2,4 0,5 0,5 0,4 0,4

5,69 6,84

1,5 3,0

24,8 466,8 248,4 4,3 3,2 10,9 60,2 49,1 8,5 20,5

14,6

6,0

87,60

188,34 15,81 14,78 793,22 169,88

0,6 0,6 6,0 9,0 5,0

113,0 9,5 88,7 7 139,0 849,4

2540,76 27,21

3,7 6,0

9 400,8 163,3

5,82

0,2

1,164

Tervezett területhasználat Biológiai aktiviTerület (ha) Értékmutató tás érték 16,49 167,46 99,33 12,2 7,47 35,77 110,51

1,2 2,7 2,4 0,5 0,5 0,4 0,4

19,79 452,14 238,39 6,10 3,74 14,31 44,20

9,84 7,88 10,78 1,54

1,5 3,0 0,7 0,5

14,76 23,64 7,55 0,77

78,03 15,74 18,96 652,56 156,63 235,31 2585,52 25,96 11,93 13,37

0,6 0,6 6,0 9,0 5,0 5,0 3,7 6,0 3,0 6,0

46,82 9,44 113,76 5 873,04 783,15 1 176,55 9 566,42 155,76 35,79 80,22

8,45

4,0

33,80 18 699,08 +0,32

18 698,76


BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

Recommend Documents