BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2012-2017 Tervezet

Készítette:


TARTALOM I.

BEVEZETÉS .......................................................................................................3

II. HELYZETELEMZÉS. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSÉNEK TARTALMI ELEMEI .....................................................................5 II.1. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA ............................................................................... 5 II.1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása .................................. 5 II.1.2. Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása ................... 9 II.2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA ............................................................................ 17 II.2.1. Általános helyzetkép.......................................................................................................... 17 II.2.2. Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal .......................................................................................... 19 II.2.3. A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása ........... 21 II.2.4. A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása ....................................... 21 II.3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE .................... 23 II.3.1. Jövedelmi és vagyoni helyzet ........................................................................................... 24 II.3.2. Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció ................................................................ 25 2.3.3. Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások ................................................................................................. 28 II.3.4. Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció ............................................................... 29 II.3.5. Telepek, szegregátumok helyzete ..................................................................................... 31 II.3.6. Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés ............................................ 32 II.3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása ................................................................. 36 II.3.8. A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal................................................... 37 II.3.9. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........... 38 II.4. A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG ........................... 39 II.4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) ............................................................................. 39 II.4.2. Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége........... 48 II.4.3. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése ................................................................. 48 II.4.4. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége ..................................................................... 51 II.4.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........... 53 II.5. A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ............................................................................ 55 II.5.1. A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége................................................................... 55

1


II.5.2. A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) ........................................ 56 II.5.3. Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe ......................................................... 56 II.5.4. A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak ................................................................... 57 II.5.5. Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) .......................................................................................................................... 57 II.5.6. A nők szerepe a helyi közéletben ...................................................................................... 58 II.5.7. A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések ............................................................................................... 58 II.5.8. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........... 58 II.6. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ..................................................................... 58 II.6.1. Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.)................................................................................................. 60 II.6.2. Idősek munkaerő-piaci helyzete ....................................................................................... 60 II.6.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való Hozzáférés ........................................................................................ 61 II.6.4. Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen ...................................................................................................................... 62 II.6.5. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........... 62 II.7 A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE ................................................... 62 II.7.1. A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái .............. 63 II.7.2. Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei.................... 64 II.7.3. A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés ......................................... 65 II.7.4. Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása ........... 66 II.8.

HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT

SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA ....................................................................................... 67

II.9.

A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA ................................................. 67

III.

INTÉZKEDÉSI TERV ...................................................................................... 68

IV.

BEFEJEZÉS ...................................................................................................... 72

2


I. BEVEZETÉS Berhida Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben, Várpalotától délre kb. 9,5 kmre fekvő város. A Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony déli nyúlványain, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as főút között félúton található. Itt találkozik a Várpalota-Lepsény és a Litér-Szabadbattyán út. A mai Berhida három helység, Berhida, Kiskovácsi (1926) és Peremarton (1939) /Peremartongyártelep felépülésével: ma: Peremarton gyártelep/ egyesülésével jött létre. Berhida és Peremarton már a rómaiak által is ismert települések voltak. Ezt bizonyítják a XX. század elején előkerült leletek, amelyek római telep (Cimbrianae) nyomára és római kori temetőre utalnak. A leleteket ma a Laczkó Dezső Megyei Múzeumban őrzik. Az okiratok 1082-től jegyzik, birtokosa a veszprémi káptalan volt. Az Árpád-házi királyok közül II. Géza is megfordult e helyen, a hagyomány szerint egyik itteni látogatásakor vesztette el ónból és horganyból öntött pecsétnyomóját. A pecsétnyomót 1811-ben találta meg egy földműves, a történelmi ritkaság ma a Nemzeti Múzeumban található. Berhida a középkorban jelentős település volt (1363-ban Berenhyda, 1366-ban Berenhyd, 1461-ben Berenhida néven). A középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított, de jellege ellenére jobbágyi módon adózott. Heti vásárát 1436-ban, országos vásárát pedig 1461-ben említették először, amelynek jogát Mátyás király adományozta a városnak. Berhidát a mohácsi csatát követő zavaros időkben - népes községként - Palota várához csatolták. A török támadás idején, 1532-ben rendi országgyűlést tartottak itt. Török hódoltsága 1550-ben - a szomszédos Peremartonnal együtt - kezdődött, s 1617-ben már pusztaként említették. Berhida néven 1622-től vált ismertté. Lakosai a század végén nincstelen zsellérek voltak, 1696-ban 12 család élt itt, 1773-ban négyutcás faluként létezett. Kiskovácsit először Kovachy néven említették 1352-ben. 1527-ben a török felégette, később Palota várának tartozéka lett. 1780-ig többször is lakatlanná vált. Peremartont 1082-ből I. László oklevele említette először veszprémi püspöki birtokként. Kiskovácsihoz hasonlóan később ez a helység is Palota végvár tartozéka lett, majd 1527ben a törökök elpusztították. 1570-re elnéptelenedett, évtizedekig lakatlan volt, majd 1624-ben a jobbágyi terhek megszűntek. 1752-ben a veszprémi káptalan újra kirótt jobbágyi terhei miatt a nemesek 1759-ben elhagyták a falut, később a káptalan telepítette be újra. A fő megélhetési forrás ekkor a szőlőművelés és a gabonatermesztés volt. Peremartonban 1717-ben katolikus, Berhidán 1768-ban református iskolát létesítettek. Berhidán 1895-ben készült el a települést is érintő Lepsény–Csajág–Hajmáskérvasútvonal, amelyen 2007-ben megszűnt a személyforgalom. A település fejlődése az Ipari Robbanóanyaggyár megalapítását (1922) követően gyorsult fel. Felépült a 3


szuperfoszfát műtrágyagyár, amelynek ellátására kénsavgyárat létesítettek. A gyár fejlődésével egy időben a népesség száma is jelentősen megnőtt. A gyár mellett felépülő lakótelepen általános iskola, óvoda és orvosi rendelő épült. 1771-től Berhida Kiskovácsival körjegyzőségként működött, míg Peremarton a közigazgatás átszervezéséig önálló jegyzőség volt. Területszervezés folytán 1926-ban Kiskovácsi, majd 1939-ben Peremarton beolvadt Berhida nagyközségbe. 1970-ben Berhida a veszprémi járás harmadik legnagyobb községe volt. Ipari jellegű településként tartották számon, a lakosság mintegy 70 %-a innen nyerte megélhetését. 1985. augusztus 15-én Berhidát a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengés rázta meg, amelynek epicentruma a településen volt. Az ország összefogott a milliárdos károk helyreállítására. A rendszerváltást követően az állami nagyipar összeomlott: 1991-ben a Perematoni Vegyipari Vállalatot felszámolták. Romjain 15 új gazdasági társaság jött létre, amelyek ma műtrágyát, növényvédőszert, gyógyszer intermediert, biztonsági robbanószert, pirotechnikai eszközöket, poliészteralapú eszközöket gyártanak. 1300 munkavállaló helyett jelenleg mintegy 700-an dolgoznak az ipartelepen. 1995-1996-ban a Várpalota és régiója Környezetvédelmi Rehabilitációs Program "Japán program" keretében lehetővé vált a település összközművesítése: gáz-, ivóvíz- és csatornahálózat került kiépítésre, szennyvíztisztító telep létesült, utak és járdák kerültek helyreállításra. A település 1920-ban nagyközség lett, amelyet később (1950 és 1971 között) elvesztett, 2004-ben azonban városi rangot kapott. A város lakói jelenleg két bankfiókban bonyolíthatják le pénzügyi ügyleteiket. A gépkocsikat egy benzinkút látja el üzemanyaggal. A település 2 óvodát, 2 általános iskolát (Ady Endre és II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola) és Művészeti Iskolát tart fent. A város Családsegítő Központja kiemelkedően magas szolgáltatásszámmal működik. A településüzemeltetést önálló szervezet látja el. Berhida a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásának részese, amelynek keretén belül fontos szerepet tölt be, mikrotérségi feladatokat lát el. A város közművelődési tevékenysége mások által is elismert. Két, Berhida központjában és Peremartongyártelep területén működő művelődési házában és közkönyvtárában minden polgár számára hozzáférhető szolgáltatások és programok biztosítottak. Az 1993 óta megrendezésre kerülő háromnapos Berhidai Napok rendezvénysorozat látogatottsága alkalmanként a 6-8.000 főt is meghaladja, amely szám évről-évre növekvő tendenciát mutat. Ezzekkel a mutatókkal együtt a kistérség egyik legjelentősebb és egyben legnépszerűbb programsorozatává nőtte ki magát. A településen jó nevű, külföldön is ismert festő- és fafaragó művészek élnek. A város sportját két labdarúgó csapat és országos elismerésekkel büszkélkedő birkózó sportegyesület reprezentálja.

4


HELYZETELEMZÉS. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI

II.

PROGRAM HELYZETELEMZÉSÉNEK TARTALMI ELEMEI A helyzetelemzésben megjelenő adatok saját adatgyűjtésből, önkormányzati adatokból és interneten elérhető, hivatalos forrásokból származnak. A hivatalos forrásokra az adatok mellett, illetve lábjegyzetekben hivatkozunk.

II.1. A JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA II.1.1. A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉT ELŐÍRÓ JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET RÖVID BEMUTATÁSA 

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról IV. fejezet 31. § kimondja:

„(1) A község, a város és a főváros kerületeinek önkormányzata (a továbbiakban: települési önkormányzat) ötévente öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A helyzetelemzés és az intézkedési terv elfogadása során figyelembe kell venni a települési kisebbségi önkormányzatok véleményét. A helyi esélyegyenlőségi programot a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által meghatározott részletes szabályok alapján kell elkészíteni. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a települési önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv és az integrált településfejlesztési stratégia anti-szegregációs célkitűzéseinek összhangjáról. (3) A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során kiemelt figyelmet kell fordítani a) az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. (4) A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a (2) bekezdésben meghatározott helyzet esetleges megváltozását kétévente át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a helyi esélyegyenlőségi programot felül kell vizsgálni, illetve a helyzetelemzést és az intézkedési tervet az új helyzetnek megfelelően kell módosítani. 5


(5) A helyi esélyegyenlőségi programot a települési önkormányzati köztisztviselők vagy közalkalmazottak készítik el. Képzésüket, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészültét és felülvizsgálatát esélyegyenlőségi mentorok segítik. A települési önkormányzati köztisztviselők, közalkalmazottak képzését a Kormány által rendeletben kijelölt szerv végzi. (6) A települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (7) A települési önkormányzatok jogi személyiséggel rendelkező társulása az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha a társulást alkotó települési önkormányzatok mindegyike az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. (8) Esélyegyenlőségi mentor tevékenységet az végezhet, aki a) rendelkezik felsőfokú végzettséggel, b) a külön jogszabályban meghatározott képzésen vett részt, és c) rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai gyakorlattal. (4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.” Alkalmazott és figyelembe vett jogszabályok:  Magyarország Alaptörvénye XV. cikke kimondja, hogy: „(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak. (4) Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5) Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” 

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról: Az egyenlő bánásmódról szóló törvény 63. §. (5) bekezdése lehetőségként fogalmazza meg a települési önkormányzatok részére azt, hogy a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítása céljából ún. esélyegyenlőségi programot fogadjanak el. Az alapelvek között a megelőzésről, az állapotmegtartás fontosságáról, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedő figyelemről, az egyenjogúság feltételeinek megteremtéséről és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalásáról olvashatunk. A törvény megfogalmazza a fogyatékos emberek körét, amely

6


klasszikusan az érzékszervi sérültekből, a beszédbeli nehézségekkel küzdőkből, a mozgáskorlátozottakból és az értelmi fogyatékosokból áll. 

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról: A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem tudnak élni. E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.



A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 75-től 85-ig terjedő szakaszai tartalmazzák a személyiségi jogokat védelmező passzusokat. Ez azt jelenti, hogy a jogsértés megtörténtének megállapítását polgári peres úton lehet kezdeményezni, illetve azt, hogy a bíróság rendelje el a jogsértő állapot megszüntetését, illetőleg a jogsértést megelőző helyzet helyreállítását. Ezen kívül kártérítés is követelhető.

   

1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról; 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról; 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról; 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról; 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről; 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól; 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról; 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról; 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról; 164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről; 1995. évi LXVI. törvény a közokiratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről; 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról; 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről; 219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések jegyzékéről; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról; 1998. évi XXVI. törvény a közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettségéről;

             

7


 

    

   

      







1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról; 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről; 194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről; 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról; 57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésről; 29/2002. (V. 17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről; 21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet módosításáról; 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről; 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól; 1021/2004. (III. 18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elősegítő kormányzati programról és az azzal összefüggő intézkedésekről; 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról; 2004. évi I. törvény a sportról; 16/2004. (V. 18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységről; 2004. évi II. törvény a mozgóképről; 4/2004. (II. 20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról; 97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról; 96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról; 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól; 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításairól; Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról; Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában;

8




   



240/2006. (XI. 30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről; 1089/2006. (IX. 25.) Kormányhatározat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács létrehozásáról; 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékos ügyi Programról; 12/2007. (III. 14.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, folyósításának és elszámolásának rendjéről; 119/2010. (IV. 16.) Kormányrendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről, 120/2010. (IV. 16.) Kormányrendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól.

Fentiek mellett az elkészített esélyegyenlőségi anyag a következő kiemelten fontos jogszabály, ill. útmutatások alapján készült el: 





Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény - 2010. május 1-jén hatályba lépő - 63/A. § -a rendelkezik a helyi esélyegyenlőségi programról. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, amelyet 2 évente át kell tekinteni és szükség esetén, felül kell vizsgálni. Az esélyegyenlőségi program elkészítéséhez szükséges helyzetelemzést, valamint az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatot a szakértő és az önkormányzat együttműködése keretében kell elkészíteni, a helyi erőforrások felhasználásával. A polgármesteri hivatal illetékesei által kitöltött adatlapok és egyéb, az esélyegyenlőségi helyzetelemzéshez szükséges, a település kapcsolattartói (polgármesterek, intézményvezetők) által szolgáltatott adatokfelhasználásával.

II.1.2. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI CÉLCSOPORTOKAT ÉRINTŐ HELYI SZABÁLYOZÁS RÖVID BEMUTATÁSA

Berhida Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbiakban ismertetett és esélyegyenlőséggel kapcsolatba hozható szabályokkal, tanulmányokkal rendelkezik: 1.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1998.(IV.30.) rendelete a helyi közművelődésről;

2.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2000. számú rendelete a kommunális adóról;

3.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2000. számú rendelete az építményadóról; 9


4.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2000. (XII.20.) rendelete a hulladékgazdálkodásról;

5.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. számú rendelete a vízdíjakról,

6.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2003. számú rendelete a temetőkről és a temetkezésről;

7.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2005. számú rendelete Művészeti iskolai tandíjakról;

8.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2005. számú rendelete a háziorvosi körzethatárokról;

9.)

Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2005. számú rendelete a védőnői körzethatárokról;

10.) Berhida Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008); 11.) Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2009. számú rendelete helyijárat viteldíjról; 12.) Berhida város TÁMOP-6.1.2/A/09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok pályázat, „Egészségre nevelő programok megvalósítása Berhidán” című projektjének cselekvési ütemterve; 13.) Berhida-Vilonya települések Intézményfenntartó Társulásának Helyzetelemzése és Esélyegyenlőségi intézkedési terve (2009);

Közoktatási

14.) Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete a 2010. december 16-i ülésén a gazdasági válság önkormányzatnál jelentkező hatásait mérlegelve, kényszerűségből a következő döntést hozta a szociális és gyermekjóléti ellátásokról: 15.) A 8/2007. (III.30.) rendeletéből 2010. december 31. nappal hatályon kívül helyezte a következő ellátásokat, támogatásokat:  Közgyógyellátás,  Ápolási díj (a már megállapított felülvizsgálatáig változatlan),  Lakásfenntartási támogatás,  Létfenntartási támogatás,  Gyógyszertámogatás. 16.) Berhida Város Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2011. számú rendelete a szociális ellátások szabályozásáról; 17.) Várpalota Kistérség Többcélú Társulása Étkeztetés Programja; 18.) Térségi Népjóléti Központ Családsegítő Szolgálat Szakmai Programja; 19.) Térségi Népjóléti Központ Fogyatékosok Napközi Otthona Szakmai Programja; 20.) Térségi Népjóléti Központ Házi Segítségnyújtás Szakmai Programja; 21.) Térségi Népjóléti Központ Gyermekjóléti Szolgálat Szakmai Programja;

10


22.) Érdekképviseleti Fórum Működési Szabályzata (Idősek Klubja); 23.) A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2012; 24.) Berhida Családsegítő Központ és Berhida Cigány Kisebbségi Önkormányzat közti együttműködési megállapodás a 2011. december 16-án megtartott Kisebbségi Nap megvalósítása érdekében; 25.) Kérdőíves kutatás a Berhida településen élő 60 év feletti lakosok körében 2011-ben, 26.) Családbarát Városközpont kialakítása Berhidán (2010.10.15-2011.04.30); 27.) LEADER Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. II.1.2.1.

Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozásokkal szembeni elvárások

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során figyelmet kell fordítani: a) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, b) az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, c) a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, d) olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.

A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése során: 





Helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, valamint meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A települési esélyegyenlőségi programban a nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedéseket konkrét cselekvési akciótervben kell megfogalmazni. Tekintettel kell lenni a nemek eltérő szükségleteinek a kielégítésére, a család védelmére, a szükséges hatékony segítségnyújtásra az anya és gyermekgondozás területén. A lakosság egészségének védelme érdekében tett helyi intézkedésekre, különös tekintettel a szűrőprogramokra, egyéb minőségi egészségügyi szolgáltatásokra, valamint a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés esélyének biztosítására, a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programok szervezésére. 11


 

A hatékony minőségelvű eredményes oktatás biztosítására, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minél előbbi óvodáztatására. A fogyatékkal élők esélyegyenlőtlenségének csökkentésére, életminőségük javítására, az ellátórendszerük és intézményeik közötti együttműködés biztosítására, a szociális szolgáltatások, valamint az oktatás terén, az épületekbe való ki és bejutás akadálymentes biztosítására, az információs és kommunikációs hozzáférés lehetővé tételére.

Az esélyegyenlőségi program kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjai: (1)

A helyi esélyegyenlőségi programban a nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének, a mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének, valamint a fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésére irányuló intézkedések;

(2) A nők és férfiak esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a) a társadalmi problémák nemek szerinti értelmezésének, a nemek eltérő szükségletei ismeretének és elismerésének hiányára, b) a nők gazdasági függésére, kiszolgáltatottságára, c) a nőket érő erőszakra, d) arra, hogy a reprodukciós jogok sérülésének elkerülése érdekében van-e megfelelő tájékoztatás és hatékony segítségnyújtás a településen a családtervezés, anya- és gyermekgondozás területén, e) a nők közéletben, gazdasági életben való aránytalan részvételére. (3)A mélyszegénységben élők, romák esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a) a foglalkoztatási, egészségügyi, szociális helyzet tekintetében: a.a) a saját fenntartású intézményekben való foglalkoztatottság növelésére, a.b) a szűrőprogramokon történő részvételi arány növelésére, az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének javítására, valamint a gyermekek alultápláltságának csökkentésére, b) a lakhatási szegregáció tekintetében: b.a) a területi szegregáció mértékére, b.b) a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására, b.c) a lakosság integrációját támogató közösségfejlesztő programokra, b.d) a tervezett beavatkozások és a településfejlesztési dokumentumok összhangjára, c) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlősége tekintetében: c.a) az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregáció mértékére, c.b) az intézmények között az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérésekre, c.c) a tanulók iskolai eredményességében mutatkozó eltérésekre, c.d) a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai ellátására.

12


(4) A fogyatékos személyek esélyegyenlőtlenségének csökkentésénél különös tekintettel kell lenni: a) a közszférában és a versenypiacon a fogyatékos személyek teljes lakossághoz viszonyított arányuknak megfelelő mértékű foglalkoztatására, b) az egészségügyi ellátások elérhetőségére, c) az egészségügyi ellátórendszer és rehabilitációs intézmények közti információáramlásra és együttműködésre, d) a szociális szolgáltatások szerepére a fogyatékos személyek rehabilitációjában, e) a közoktatási intézmények elérhetőségére, hozzáférhetőségére, f) az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében: f.a) az önkormányzati közszolgáltatásokat nyújtó épületek akadálymentesítésére, f.b) az önkormányzati közszolgáltatások információs és kommunikációs akadálymentesítésére, f.c) az építésügyi hatóságok felkészültségére az akadálymentesítés építészeti szempontjainak vizsgálatában, A Program végrehajtása során mérvadó alapelvek: 1) 2)

3) 4)

5)

6)

A prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. A normalizáció elve: minden fogyatékos személy számára olyan életminták és hétköznapi életfeltételek váljanak elérhetővé, melyek a társadalom megszokott feltételeinek és életmódjának a lehető legteljesebb mértékben megfelelnek. Az integráció elve: a fogyatékos emberek kapcsolatot tarthassanak fenn más emberekkel, valamint a társadalmi, gazdasági intézmények széles körével. Az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkezhessenek életük alakításáról. Önállóságuk terjedjen ki a személyes mozgás, az idő és a tulajdon feletti önrendelkezésre. A hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Mivel az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal - állapotukból fakadóan - kevésbé tudnak élni, indokolt, hogy előnyben részesüljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket köthessenek, egyéni rehabilitációs terveket készíthessenek.

Az esélyegyenlőségi program kiemelt fontossága

13


Az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket kell tenni a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság, stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. A komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése alatt ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó embernél - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan- halmozottan fogyatékos embernél a speciális szükségleteik figyelembevételét kell érteni. Védett tulajdonságok {2003. évi CXXV. törvény 8. §. szerint}:                  

neme faji hovatartozása bőrszíne állampolgársága nemzetisége nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, egyszülős család [anyasága (terhessége) vagy apasága], szexuális irányultsága, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama,  érdekképviselethez való tartozása,  egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (továbbiakban együtt: tulajdonsága) szerint.

Az egyenlő bánásmód megsértésének esetei {2003. évi CXXV. törvény szerint}:

14


1. 2. 3. 4. 5.

KÖZVETLEN HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS1 KÖZVETETT HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS2 ZAKLATÁS JOGELLENES ELKÜLÖNÍTÉS MEGTORLÁS

A Program célja: 1. 2. 3. 4. 5.

Elősegítse az esélyegyenlőségi program célcsoportjaihoz tartozó személyek önálló életvitelét és a társadalmi életben való aktív részvételét. Biztosítsa a célcsoport számára, hogy a település, lakójaként ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más. Biztosítsa az egyenlő bánásmódról szóló törvény szerint a helyben élő, hátrányos helyzetű csoportok helyzetének javítását. A településre jellemző egységes felmérő rendszer kerüljön kialakításra, amely a pályázatok megírásához nyújthat segítséget. Esélyegyenlőség megteremtése a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális- és társadalmi élet, valamint a sport és szórakozási lehetőségek területén is.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény a települési önkormányzatok számára megteremti annak lehetőségét, hogy helyi esélyegyenlőségi programot fogadjon el. A települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen, Berhida városában élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. Továbbá tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét, és végrehajtásuk tervezett ütemezését is. A Program feladata: a cél megvalósulását hátráltató akadályok elhárítása Ebben a feladatban a hátrányos helyzetben lévő személyeknek és az őket tömörítő szervezeteknek is aktív szerepet kellene vállalni. Ennek értelmében, ők maguk is érdemben hozzátehetnek eme közös cél teljesüléséhez.

1

Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban (2003. évi CXXV. törvény 8. §-a). 2 Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz (2003. évi CXXV. törvény 9. §-a).

15


II.1.2.3.

Hiányosságok, eltérések, feladatok

Berhida település jelenleg érvényben lévő esélyegyenlőségi programjának hiányzó, vagy részlegesen megvalósuló elemei, melyek egyben a jövő elvégzendő feladatai is: Általános helyzetkép felállítása, pontosabb, aktuális helyzetet tükröző, számszerű nyilvántartások vezetése; 2. Munkavállalás, megélhetési feltételek vázolása; 3. Foglalkoztatás terén:  hátrányos helyzetű nők,  fogyatékkal élők,  hátrányos helyzetű roma lakosság foglalkoztatásának elősegítése érdekében szükséges intézkedések meghatározása; 4. Oktatási, képzési területen:  kulcskérdések meghatározása a településen, pontosabb, a jelen helyzetet tükröző, számszerű nyilvántartások;  oktatás-szolgáltatás felmérése és egyenlő bánásmód követelményei az iskolarendszer szelektivitása, illetve esélyegyenlőség tükrében;  oktatási, képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés segítése lehetőségeinek vázolása;  iskolarendszerű felnőttképzés helyzetének leírása; 5. Szociális területen:  Szociális ellátórendszer esélyegyenlőségének jelenlegi felmérése;  Szociális ellátórendszer fejlesztése céljainak meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció alapján;  Egyéb szolgáltatások és juttatások fejlesztési céljainak kitűzése;  Támogatási és szolgáltatási igények benyújtásának lehetőségeit, igénybevételét mindenki számára könnyen hozzáférhetővé tenni; 6. Lakhatás, lakóhely lehetőségében:  Lakhatás esélyegyenlősége helyzetének leírása;  Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlásának valamint komfortosságának, és szobaszám szerinti pontos megoszlásának feltérképezése; 7. Környezet, közlekedés területén érvényesülő esélyegyenlőség megállapítása; 8. Egészségügyi témakörben:  Egészségügyi szolgáltatások fenntartásának átvilágítása, helyzetének javítása;  Alap és szakellátás, sürgősségi ellátás, valamint baleseti ambulancia helyi elérhetősége a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők számára (is);  Jelenleg a város nem rendelkezik egészségtervvel, amit pótolni szükséges; 9. Roma esélyegyenlőségi problémák és azok megoldási lehetőségeinek meghatározása; 10. Kommunikáció terén:  Információk hozzáférhetővé tétele – kommunikációs akadálymentesítés leírása;  Közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítása; 11. Kultúra, sport és szabadidő területen az esélyegyenlőség biztosításának lehetősége; 1.

16


12. Közművelődési lehetőségek egyenlő hozzáféréshez való biztosítása; 13. Ifjúsági feladatok meghatározása az esélyegyenlőségi témához kapcsolódóan, 14. Idősügyi feladatok meghatározása:  Időskorú népesség esélyegyenlőségének biztosítása a közszolgáltatásokban;  Életkörülmények, lakáskörülmények, jövedelmek pontos feltérképezése;  Fogyasztás szerkezete, időskorúak életminőségének vázolása;  Önkormányzat időskorúakat érintő szociális jellegű: egészségügyi, kulturális, szórakozási lehetőségekkel kapcsolatos kiadásainak felülvizsgálata; 15. Civil szervezetek, civil kezdeményezések szerepének, helyzetének meghatározása.

II.2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA II.2.1. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP Berhida lakónépessége az 1991-es népszámlálás idején 5378 fő volt, míg a 2001-es népszámlálás 5859 lakost regisztrált. A lakosságszám 2008-ig folyamatosan növekedett, amikor 6105 fő volt (ebből 0-18 éves 1446 fő, 18-59 éves 3475 fő, 59 év feletti 1165 fő). 2010. január 1-én 5995 lakosról, jelenleg pedig 5971 főről számolhatunk be, ami a csúcsponttól (2008. évitől) eltelt négy év alatt 134 fős csökkenést mutat. A nemek aránya szinte azonos, mindössze 27 fővel több a nő. A településen jelentős számú német és túlnyomórészt roma kisebbség él. A 2001-es népszámláláskor 29-en német nemzetiségűnek, 113-an pedig roma származásúnak vallották magukat. Mindkét kisebbségnek van választott képviselete a városban. A jelenlegi lakónépesség kor szerinti eloszlását az 1. sz. mellékletben részletezzük, amelynek alapján megállapítható, hogy az aktív, kereső korban lévő lakosok 62,4 %-os arányt képviselnek. A 30%-ot megközelítő (pontosan: 27,8%) 55 év felettiek és a mindössze 31,7 %ot kitevő 24 év alattiak arányából egyértelműen kivehető, hogy a lakosság kis mértékben ugyan, de az átlagostól pozitív irányban tér el, tehát fiatalodik. A születések száma magasabb az országos átlagnál, de az iskolás korosztályoknál is kismértékű növekedés állapítható meg a legutolsó népszámlálási adatokhoz viszonyítva. A felnőtt korúak közül elsősorban a magasabb iskolázottságúaknál figyelhető meg relatíve nagyobb mértékű elvándorlás. 2010-ben a település vándorlási különbözete pozitív egyenleget mutatott. A lakosság 29 %-a 8 általános, vagy az alatti végzettségű volt. 26 %-uk rendelkezett szakmai oklevéllel, míg 23 %-uk érettségivel (ezek az arányszámok meghaladják az országos átlagot). A diplomások aránya 5%-ot tett ki, ami viszont alacsonyabb az országos kimutatásoknál. Berhida népsűrűsége 140,30 fő/km², amely az országos átlag felett van 27,5 %-al. Közigazgatási területe 4273 ha = 42,73 km2.

17


Berhida a település szerkezetéből, földrajzi természeti adottságaiból, történelméből adódóan a Kistérség több településéhez hasonlóan - speciális helyzetben van, ami eddig is befolyásolta a város életét, és elmondható, hogy a jövőjét illetően is kiemelt jelentőségű lesz. A rendszerváltás előtt a település meghatározó ipari terület volt, de mezőgazdasága is említésre méltó, ennek köszönhetően a lakosok helyben találtak munkát. Annak ellenére, hogy Berhida gazdasági helyzete kedvezőnek mondható, a település - az ország más régióiban tapasztaltakkal, vagy a Kistérségen belüli másik várossal (Várpalotával) - összehasonlítva jelenleg a 2008-as gazdasági válság begyűrűződését éli a válság számos, Magyarországra jellemző tényezőjével együtt (pl. munkanélküliség, egészségtelenül élő lakosság, cél nélküli fiatalok, szociális problémák, szociális juttatások nehézségei, rászorulók számának növekedése). Ebből kifolyólag jelentősen megnövekedtek az önkormányzati feladatok. Berhida vezető gazdasági ága a rendszerváltozásig az ipar volt, ami mára átalakult. Ma mindössze 6 család él a mezőgazdaságból. Jelenleg három nagy munkáltató foglalkoztatja a lakosság egy részét: a peremartoni ipartelepen működő cégek és az idősek otthona, valamint maga a város önkormányzata. A lakosság több mint 50 %-a nem talál helyben munkát, ingázik lakhelye és a közeli két megyeszékhely (Veszprém illetve Székesfehérvár) között. A település autóbusszal megközelíthető, a tömegközlekedés jól szervezett (Veszprém, Várpalota és Ősi irányából). Vasúti közlekedés nincs. A város 1-8 évfolyammal működő általános iskolán belül 1-4 évfolyamos, eltérő tantervű iskolát, két óvodát és egy alapfokú művészetoktatási intézményt üzemeltet. 2002-től Berhida anyaintézményként látja el a vilonyai óvoda és az 1-4 évfolyamos iskola működtetését, és egyidejűleg fogadja az 5-8 osztályos korú vilonyai tanulókat is. 2009-ben a település két óvodájába 227 gyermek járt, ebből 86-an hátrányos helyzetűek, 36an halmozottan hátrányos helyzetűek voltak. Az iskoláskorúak száma 504 fő volt, ebből 192en hátrányos helyzetűek, 63-an halmozottan hátrányos helyzetűek voltak. A roma tanulók száma 198 fő (közel 40 %) volt, míg az óvodáskorúak között 82 fő (több mint 36 %) roma származású gyermeket számláltak. Az 2011-es, önkormányzat által szolgáltatott adatok szerint a település két óvodájába 136 gyermek járt, ebből 91 fő (67 %) hátrányos helyzetű, 46 fő (34 %) halmozottan hátrányos helyzetű volt. Az iskoláskorúak száma 492 fő volt, ebből 179 fő hátrányos helyzetű, 126 fő halmozottan hátrányos helyzetű volt. A roma tanulók száma 200 fős (közel 41 %-os) szinten alakult, és 19 fő fogyatékost számláltak. Az óvodáskorúakról nincs pontos adatunk. Egyértelműen negállapítható, hogy amellett, hogy csökkent az oktatási intézményeket látogató gyermekek létszáma, 3 esztendő alatt egyidejűleg nagyobb arányban szerepelnek a roma származásúak. A legfrissebb statisztikai adatok szerint Berhidán az országos átlagnál háromszor magasabb a roma lakosok száma. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város lakóinak több mint fele (58,6 %-a) római katolikus, 0,4 %-a görög katolikus, 12,5 %-a református, 1,3 %-a evangélikus, míg 1,2 % más 18


egyházhoz, felekezethez tartozik. Nem tartozik egyházhoz, felekezethez: 12,3%, ismeretlen illetve nem válaszolt: 13,7%. Nemzetiségi kötődés szerint a lakosok eloszlása a következő: magyar: 90,3 %, cigány: 1,9 %, német: 0,5 %, ukrán: 0,2 %, ismeretlen illetve nem válaszolt: 9,2 %. A település infrastruktúrája megfelelő: vezetékes víz, villany és gázvezeték van, csatornázottsága 100 %. Az úthálózat 99 %-a szilárd burkolatú. Kerékpárutat terveznek építeni. A város pályázatok útján fejleszti az oktatást, egészségügyet, illetve valósítja meg településfejlesztési elképzeléseit. Ennek köszönhető pl. a Peremartongyártelepen működő egészségház tavalyi évben történt felújítása is, amelynek köszönhetően gyógyszertár, fogorvosi rendelő, körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, és védőnői szolgálat is működik benne.

II.2.2. KAPCSOLÓDÁS HELYI STRATÉGIAI ÉS TELEPÜLÉSI DOKUMENTUMOKKAL , KONCEPCIÓKKAL, PROGRAMOKKAL

ÖNKORMÁNYZATI

Az esélyegyenlőségi témát érintő helyi jogszabályokat és a helyi stratégiai alapdokumentumokat a fenti II.1.2. pont alatt soroltuk fel. 2009-ben készült el Berhida és Vilonya települések közösen megfogalmazott Intézményfenntartó Társulásának Közoktatási Helyzetelemzése és Esélyegyenlőségi intézkedési terve, amelynek stratégiai célja az, hogy olyan településsé váljanak, ahol senki sem tapasztal diszkriminációt vagy hátrányos megkülönböztetést. Alapelvei: • Szolidaritás: A települések közösségeinek minden tagjának érdeke a szolidaritás erősítése, amely nagyban elősegítheti a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációját, iskolai sikerességét, foglalkoztatási és érvényesülési lehetőségeit. • Méltányos és rugalmas elbánás: A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére. Olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedések kidolgozására törekszenek, amelyek elősegítik az érintettek iskolai sikerességét, társadalmi és foglalkoztatási pozíciójának javulását, megőrzését. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv megvalósulását a települések képviselő testületei nyomonkövetik, s ha szükséges, módosítják. Általános elvek: Az intézményfenntartó társulást létrehozó önkormányzatok olyan társadalmi környezet támogatását célozzák meg, amely tiszteletben tartja a sokszínűséget, mentes a hátrányos megkülönböztetéstől, a zaklatástól, a jogellenes elkülönítéstől, a megtorlástól, valamint biztosítja a közoktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok pozitív diszkriminációját (esélyteremtő lépések). Emiatt az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében szükség esetén előnyben részesítenek egyéneket, társadalmi 19


csoportokat, ha az az esélyegyenlőtlenség felszámolására irányul. Kiemelt figyelmet fordítanak az alábbi csoportok közoktatási esélyegyenlőségének biztosítására: - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, - sajátos nevelési igényű tanulók, - hátrányos helyzetű tanulók, - roma kisebbséghez tartozó tanulók. Berhida Város Önkormányzata a 2009-ben benyújtott TÁMOP 2009-6-1-2/A09/1 Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok „Egészségre nevelő programok megvalósítása” című pályázata keretén belül olyan programokat valósított meg, amelyek célja a lakosság egészségmegőrzésének javítása, a népbetegségek megelőzésének támogatása és az egészségben eltöltött életévek számának meghosszabbítása volt. Hosszú távú célként kitűzésre került, hogy a város lakói egészségesebbek legyenek. Minden lakos egyenlő mértékben részesülhetett a programok szolgáltatásaiból, az egészséges életmód alapjainak tudatos elsajátításának céljából. Fontosnak tartották, hogy a lakosság megismerje az egészségtervet, érezze, hogy ők maguk is fontos, cselekvő részesei a programnak. Ennek érdekében előadások, klubfoglalkozások, sportrendezvények, rajzversenyek szólítottak meg minden korosztályt. Említésre méltó Várpalota Rendőrkapitányságának bűn- és baleset-megelőzési tevékenysége, amelyet - Jásd kivételével - a Kistérség településein hajt végre. Hivatalán belül 1 fő hivatásos állományú kiemelt megelőzési főelőadó látja el a bűn- és baleset-megelőzéssel, áldozatvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Várpalota Rendőrkapitánysága kiemelt feladataként kezeli a kiskorúak védelmét. Ehhez kapcsolódó primer prevenciós tevékenysége az alábbiak szerint részletezhető: -

Az ORFK-Országos Baleset-megelőzési Bizottsága által 2009-ben útnak indított „Az Iskola rendőre” programhoz a Várpalotai Rendőrkapitányság területén működő valamennyi (12 db) általános iskola csatlakozott. Az iskolarendőrök rendszeresen felkeresik az oktatási intézményeket, ott bűn- és baleset-megelőzési témájú foglalkozásokat tartanak. Berhida településen az előadások megtartása havi rendszerességű, illetve igény szerint további előadások is beiktatásra kerülnek.

-

A Veszprém Megyei Rendőrfőkapitányság „Egy nap a biztonságért, egy nap az iskolában” szlogenű programjában a kapitányság területén működő több általános iskola is részt vett. A program keretében az iskolában az egyenruhás állományból legalább három fő részvétele biztosított volt. Egy fő a felső tagozatos gyerekek részére, a gyalogosokra és kerékpárosokra vonatkozó KRESZ szabályokból tartott előadást. Másik 2 fő - a helyi lehetőségek, adottságok figyelembe vételével technikai bemutatót, illetve kerékpáros ügyességi versenyt vezetett.

-

DADA oktatás a 2011/2012 tanévben két oktatási intézményben folyt két oktatóval. A DADA rendőr a központilag kidolgozott módszertani útmutató témáit dolgozta fel a foglalkozásokon az alsó és felső tagozatokban egyaránt.

20


-

Az országos, megyei és helyi programok mellett a Várpalotai Rendőrkapitányság valamennyi, a területén működő általános és középiskola, valamint lakásotthon, óvoda és önkormányzat felkéréseinek is eleget tett. Az iskolarendőrök rendszeresen bűn-, és baleset-megelőzési, továbbá drog-prevenciós foglalkozásokat tartottak a diákok számára a tanév során.

-

Fentieken túlmenően a kapitányság állománya valamennyi nagyobb rendezvényen, katasztrófavédelmi napon, vetélkedőn, gyermeknapon- képviseltette magát, ahol technikai bemutatók, előadások megtartására és különböző szórólapok, megelőzési témájú kiadványok kiosztására került sor. A baleset-megelőzés területén különböző fokozott ellenőrzések is lebonyolításra kerültek, amelyek rendszerint bizonyos ünnepekhez (Húsvét, Mikulás nap) kötődtek, és amelyek során különböző ajándékokat adtak át a szabályosan közlekedő gyermekeknek és gépkocsivezetőknek.

II.2.3. A

HELYI

ESÉLYEGYENLŐSÉGI

PROGRAM

TÉRSÉGI,

TÁRSULÁSI

KAPCSOLÓDÁSAINAK BEMUTATÁSA

A fentiekben már ismertetett Közoktatási Helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi intézkedési terv elveiben, célkitűzéseiben is kapcsolódik a térségi esélyegyenlőséggel kapcsolatos programokhoz.

II.2.4. A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ, AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ADATOK, KUTATÁSOK ÁTTEKINTÉSE , ADATHIÁNYOK KIMUTATÁSA

A rendelkezésünkre bocsátott adatokból a 2-5. sz. mellékletekben csatolt táblázatokat készítettük el.

Adathiányokkal az alábbi területeken találkoztunk: Demográfia: 

Az össz lakónépességi adatokon belül nincs nyilvántartás a romákról, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről, és a fogyatékkal élőkről;



A népesség iskolai végzettségéről nincs adatközlés;



A nemzetiségi-, illetve roma lakosságról nincsenek pontos adatok, elsősorban a személyiségi jogok védelmének betartása miatt;



A fogyatékkal élőkről sincs jelenleg pontos nyilvántartás (létszámuk, milyen fogyatékossággal élnek, nemek aránya, kor szerinti megoszlás, munkaerőpiaci helyzetük, végzettségük);

21




Óvodáskorú roma gyermekek létszáma.

Szociális helyzet: 

Fogyatékkal élőkről, romákról többnyire nincsenek elkülöníthető, számszerű adatok;



A gyermekes családok esetében csak hozzávetőleges pontossággal lehet tudni, hogy hány szülős családok, mennyi gyermeket nevelnek, mennyi a fogyatékos-, tartósan beteg gyereket nevelők, illetve háztartásban gyerekeken kívül mást eltartók száma, mivel kizárólag csak a Családsegítő Központ által gondozottakról kaptunk információt;



A nyugellátásban részesülők száma, aránya, megoszlása (öregségi, özvegyi, árvaellátás…), kivéve a baleseti-, rokkantsági nyugdíjasok összes számát;



18 évesnél korábban szűlt anyák száma, illetve arra vonatkozó információ, hogy tanulmányaikat megszakították-e emiatt;



Helyettes szülői hálózatról, utógondozásról nincs adat.

Egészségügy: 

Iskolaorvosi, vegyes praxisok és közösségi ápolónői státuszok száma;



Fogyatékkal élők ellátási lehetősége;



Népegészségügyi szűrésekből, illetve védőoltásokból kimaradtak adatai;



Egészségügyi felvilágosító tevékenységek száma és ezen belül az elért személyek száma.

Foglalkoztatás: 

A romák és fogyatékkal élők foglalkoztatási mutatói tekintetében semmilyen adattal nem rendelkezünk;



Szociális-, munkarehabilitáció-, intézményi-, illetve külső szolgáltató által történő foglalkoztatás;



Nincs adatunk a közhasznú foglalkoztatottakról, közmunka programban résztvevőkről, a rehabilitációs járadékban részesülőkről és a megváltozott munkaképességű személyekről;



A település lakóinak jellemző foglalkoztatási ágairól;



Nincsenek pontos adatok a minimálbéren foglalkoztatottakról és a fekete foglalkoztatásról.

Lakhatási helyzet: 22




Nincsenek elérhető pontos adatok a lakásállományt, saját- illetve bérlakást, lakhatást, stb. illetően.

II.3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK ÉS A ROMÁK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Berhidán jelentős számban élnek a német és a roma kisebbséghez tartozó emberek. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település akkori 5859 lakosából 29-en vallották magukat német, míg 113-an roma származásúnak. Mindkét kisebbségnek választott képviselete van a településen. Míg a német kisebbség az érdekei érvényesítésében előre jár (kisebbségi önkormányzattal, nemzetiségi óvodával rendelkezik), addig a roma kisebbség kisebb szervezettséggel bír. A roma kisebbség körében érzékelhetően magasabb arányban vannak jelen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a munkanélküliek és a nehéz szociális helyzetben lévők. A mélyszegénységben élőkről, a romák helyzetéről - a személyiségi jogok védelmére való tekintettel - jelenleg hiányos adatokkal rendelkezünk, ezért többnyire csak a szóbeli tájékoztatásokra tudunk hagyatkozni. A szociális segítő területeken dolgozók elmondása szerint vélhetően a lakosság kb. 30-40 %-a tartozhat e célcsoportokhoz. Berhida iskoláiban összesen 536 diák tanul, akik közül a romák száma 200 (37,5 %!), amely arány meghalada a hazai települések átlagát. Körzeti gyermekorvosuk 2011. évi jelentéséből kitűnik, hogy a berhidai gyermekközösségekben több, szülői higiéniai hiányossággal összefüggő fertőző megbetegedés jelentkezett (rüh, ótvar). Együttműködve a közösségek vezetőivel, ÁNTSZ-el, Önkormányzattal, sikerült időben megfékezni a járványok kialakulását, azonban a „tetűproblémát” évek óta nem tudják megszüntetni, amelynek egyetlen okaként az orvos a szülők felelőtlen hozzáállását említette. Az orvos feladata a családokat érintő, öröklődő és halmozódó betegségek, anyai betegségek ismeretében a várandós anya és családja felkészítése a szülésre, szoptatásra. A 2011-es évben „új-nehéz feladat”-ként nevezte az egyre növekvő számú, 14 éves kismamák gondozását. A születési adatokból kiemelte azt a tényt, hogy az újszülöttek növekvő arányban érkeznek anyagi nehézségekkel küszködő családokba. A rendőrkapitányság jelentésében külön foglalkozik Berhida bűnügyi helyzetével, amely szerint az elmúlt évben 98 eljárás folyt Berhida Város Önkormányzata illetékességi területén elkövetett bűncselekmény miatt, amely az összes eljárás 11,22 %-a volt. Ez a számadat a 2010-es 95 ügyhöz képest (3,1 %) némi emelkedést mutat. Az elkövetett 98 db bűncselekmény túlnyomó része (57,14 %-a) vagyon elleni bűncselekmény volt. 56 esetben kellett ilyen jellegű bűncselekmény vonatkozásában nyomozást elrendelni, amelyek közül 43 esetben lopás (ezen belül 23 esetben betöréses lopás) történt, míg 13 egyéb vagyon elleni bűncselekmény elkövetésére került sor. A kiemelt bűncselekményi kategóriába tartozó betöréses lopások számánál jelentős, 60,86 %-os növekedés volt tapasztalható, ami az elmúlt év első felében megszaporodott bűncselekményekhez kapcsolódott. 8 esetben szándékos testi sértés, 4 esetben garázdaság miatt indult eljárás, amely bűncselekmények legalább annyira zavarták a köznyugalmat, illetve csökkentették a biztonságérzetet, mint a vagyon elleni bűncselekmények. 23


A bűn- és baleset-megelőzési tevékenység kiemelt része a családon belüli erőszakkal elkövetett bűncselekmények területe. Ebbe a körbe tartozik a tartás elmulasztása, illetve kiskorú veszélyeztetése, amelyek száma az elmúlt évben stagnált a korábbi időszakhoz képest. A családon belüli erőszak körébe tartozó cselekmények alkalmával minden esetben kiemelt figyelmet fordítottak az ideiglenes megelőző távoltartás eszközének alkalmazására. Az ilyen jellegű cselekményekkel kapcsolatban minden alkalommal felvették a kapcsolatot az illetékes önkormányzati szakigazgatási szervekkel. Az ezen szervekkel való kapcsolattartás során több alkalommal került sor esetmegbeszélésre, a körzeti megbízottak 13 esetben adtak jelzést veszélyeztetett személyekről. Megemelkedett a kábítószerrel visszaélés cselekménye miatt indított nyomozások száma is, amelyek az utóbbi időben oly divatossá vált, kábítószernek nem minősülő ún. „látnokzsálya” fogyasztásához kapcsolódtak alapvetően. Fentiek alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy a bűnelkövetés gyakoribb azokon a helyeken, ahol nagyobb a munkanélküli ráta, magasabb a családtagok létszáma, és a tartós szegénység egyre mélyülő színvonalára lecsúszók létszáma. A gyermekjóléti és családsegítő intézmények adataiból egyértelműen kiderül, hogy kevesebb bűnelkövető van azon fiatalok körében, akik gondozás alatt állnak, tehát nagy szükség van a külső segítségre. A kielemzett mutatók a Kistérségben - így Berhidán is - az átlagosnál kedvezőtlenebbek, így az utóbbi években - bár kismértékben - de növekedett a mélyszegénységben élők, valamint a halmozottan hátrányos helyzetben lévő romák, a bűnelkövetés szempontjából is veszélyeztetett lakosok és azon belül a fiatalkorúak száma.

Berhidán a Családsegítő Központ hivatott a roma lakosságot gondozni, akik a családsegítő konferenciák keretein belül próbálják rendezni a felvetődő problémákat. Nagyon fontos, hogy az érintettek elfogadják a velük foglalkozó szakember személyét, mert csak ebben az esetben járhatnak eredménnyel. Az eddigi tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy amennyiben megtörténik a segítő személy elfogadása, az egy mindenáron való megfelelni akarást vált ki az érintettekben a segítő személlyel illetve a felállított feladattal szemben.

II.3.1. JÖVEDELMI ÉS VAGYONI HELYZET A belföldi jövedelmekhez képest Berhidán a munkaviszonyból szerzett lakossági jövedelmek mértéke a legnagyobb, a vállalkozásokból származó jövedelem elenyésző, illetve elmondható, hogy a lakosság jövedelmi helyzete folyamatosan romlik, ami különösen érinti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetben lévő személyeket, családokat, ahova a romák legnagyobb része is sorolható.

24


II.3.2. FOGLALKOZTATOTTSÁG , MUNKAERŐ -PIACI INTEGRÁCIÓ A munkanélküliség a Várpalotai Kistérségben a régiós, illetve a megyei helyzetképhez képest kedvezőtlenebb képet mutat. A Kistérségen belül Berhida a kedvezőtlenebb helyzetű települések közé sorolható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai alapján 2007-ben a településen 3901 fő munkaképes korú lakosból 403 szerepelt nyilvántartott munkanélküliként az ÁFSZ nyilvántartásában. Ez 3 %-ot alig meghaladó munkanélküliségi rátát jelent, ami 94 %-a az országos átlagnak (2007.11.20-i adatok alapján, forrás www.afsz.hu). A helyi adatgyűjtésből származó adatok ennél valamivel kedvezőbb képet mutatnak, a munkával nem rendelkezők száma jelenleg 360 fő, de a nem nyilvántartott munkanélküliek nem befolyásolják jelentősen a bemutatott kedvezőtlen képet. A hátrányos helyzetű tanulók szülei körében a munkanélküliek aránya különösen magas (forrás: önkormányzati nyilvántartások). A fontosabb foglalkoztatási mutatók az alábbiak szerint alakultak 2001-ben: - rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) belül: 41,7 %; - legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül: 21,2 %; - foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül: 54,3 %; - foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 37,2 %. (Forrás: Népszámlálás, 2001) A 2001-es népszámlálási adatok szerint az eljáró dolgozók aránya 58 % volt. A munkavállalók nagyobb része ma is eljár dolgozni a településről, a helybeli munkalehetőségek korlátai miatt a városból sok munkavállaló a közeli településeken és megyeszékhelyeken vállal munkát. A városban ma már csak kisszámú, jelentősnek mondható foglalkoztató működik, a helyben foglalkoztatottak döntő része a peremartongyártelepi városrészben illetve az önkormányzat alkalmazásában dolgozik. A romák - az országos tendenciához hasonlóan - alacsony iskolai végzettségük miatt nehezen tudnak elhelyezkedni, döntő többségük a segélyek mellett fekete munkából tartja el magát, illetve családját. Azokban a háztartásokban, amelyekben a családfő etnikai hovatartozása roma, még alacsonyabb a szegénységi küszöb, ami tovább növeli a különbséget a romák és nem romák szegénysége között. A rendszerváltást követő bő egy évtized során a relatív jövedelmi szegénység a gyors növekedés után csökkenő, majd enyhén ingadozó trendet követett. A TÁRKI számításai szerint az 1990-es évek első felében – a jövedelemegyenlőtlenségek növekedésével párhuzamosan, de attól nem függetlenül – fokozatosan emelkedett a szegénységi ráta a teljes népességen belül. A mai szegénység okai nagyrészt a gazdaság rendszerváltás előtti szerkezetében gyökereznek. A tervgazdaságban sok olyan egyszerű munkahely volt, ahol általános iskolai végzettséggel is jól lehetett keresni, és olyan oktatási rendszer, ami inkább a 25


tárgyi tudást, mint a készségeket igyekezett fejleszteni. Az akkori gazdaság igényeinek ez meg is felelt: ha valaki kitanult egy szakmát, egész életében megélt belőle, és nem volt rá szüksége, hogy új szakmát tanuljon, és szakmák egész sorában lehetett kétkezi munkával, gyenge írás- és olvasási készséggel is boldogulni. A rendszerváltás néhány év alatt megszüntette ezeket a munkahelyeket. A Várpalotai Kistérségben teljes mértékben tetten érhetők a fenti megállapítások, folytatva az alább említett tényekkel: Az egyének és háztartások különböző valószínűséggel kerültek a szegények közé egyéni és háztartás-, továbbá szubjektív vagy objektív jellemzőik szerint. A jövedelmi és mobilitási vizsgálatok erős összefüggést mutatnak a szegénység (vagy tágabban, a társadalmi státusz) és a foglalkoztatási helyzet között. A szocializmusból örökölt, a teljes foglalkoztatásra és a vállalati szolgáltatásokra alapuló jóléti ellátórendszer sem infrastruktúrájában, sem szemléletében nem volt alkalmas az új kihívások kezelésére. A munkapiaci integráció egyik legfontosabb feltétele volna a munkába járás megfizethetősége is, ami sokak számára nem elérhető, vagy nem kivitelezhető. Környékünkön jelenleg sem csökken az anyagi depriváltság intenzitása, és a magas lakhatási költségekkel küzdők száma, többnyire a munkahelyteremtő intézkedések hiánya miatt. A munkanélküliség mellett a szegénység másik fő utánpótlási csatornája az egyéni vagy családi válsághelyzetek kialakulása. A reintegrációt segítő ellátások a munkanélküliség és a személyesebb természetű krízisek területén is hiányosak, a konfliktuskezelési eszköztár pedig nagyon szegényes, ezért egy viszonylag hétköznapi sokk (betegség, baleset, válás, munkahely elvesztése) is nagyon könnyen vezet olyan személyes krízishez (depresszió, öngyilkosság, alkoholizmus, droghasználat), amelynek a megoldásához már szakértő segítsége kellene, ez a segítség pedig a legtöbbek számára nehezen elérhető vagy nem elég jó minőségű. Köztudott, hogy a devianciák vonzzák egymást, így a bűnözés is hamar bekerül a képbe. a) Foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya: A munkanélküliség a Várpalotai Kistérségben a régiós és megyei mellett az országos helyzethez képest is kedvezőtlenebb képet mutat. A Kistérségen belül Berhida a romló helyzetű települések közé sorolható. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatai alapján a településen 2009-ben 3569 fő munkaképes korú lakosból 523 szerepelt nyilvántartott álláskeresőként az ÁFSZ nyilvántartásában. Ez 13,36 %-os munkanélküliségi rátát jelentett, amely a Várpalotai Kistérségben a legmagasabb. A hátrányos helyzetű tanulók szülei körében a munkanélküliek aránya magas. Az önkormányzat a közfoglalkoztatási terve szerint 2009-ben 102 fő alkalmazását vállalta, hogy segítse hátrányaik leküzdését és megélhetésük biztosítását. Közülük 24 fő nem rendelkezett általános iskolai végzettséggel. A fentiekben már említett működő munkahelyek ellenére - országos viszonylathoz képest nézve - viszonylag magas a munkanélküliek aránya (612 fő, akik a lakosság több mint 10 %át teszk ki). Ez elsősorban a helyi munkalehetőségek hiányából fakad. Viszonylag nagyszámú

26


szakképesített személyt tartanak nyilván, akik előnyben lehetnek a jövőt illetően egy esetleges új cég letelepedése során. A foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek adatait a 3. sz. mellékletben mutatjuk be részletesen. Ebből kitűnik, hogy a településen regisztrált álláskeresők - akik legfeljebb egy éve keresnek munkát - a lakónépesség 7,2 %-át teszik ki. Az egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők a népesség 1,3 %-át képviselik. A közmunka programban jelenleg mintegy 100 fő vesz részt. Nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy a lakosság hány %-át foglalkoztatják, emellett a közhasznú munkásokról és a rehabilitációs járadékban részesülőkről sincsenek információink. A szociális-, munkarehabilitáció-, intézményi- illetve külső szolgáltató által történő foglalkoztatásról sincsenek adataink. A berhidai lakosok foglalkoztatási szerkezetében kedvező, hogy a foglalkoztatottak között mintegy 17-17 %-ban képviselik magukat a vezető beosztású, illetve a szellemi foglalkozású alkalmazottak. Berhidán jelenleg lassacskán javuló munkaerő-piaci helyzetről beszélhetünk, azonban ennek ellenére becslések szerint a munkavállalók legalább fele még mindig más településen dolgozik. b) Alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága terén pontos adatokkal nem rendelkezünk, azonban ismert jelenség, hogy a romák és hátrányos helyzetűek között kevés 8 osztályos, vagy ennél magasabb végzettségűt lehet számlálni, így az elhelyezkedési lehetőségeik is korlátozottak. c) Közfoglalkoztatás: Az önkormányzat a közfoglalkoztatási terve szerint a közelmúltban mintegy 100 fő alkalmazását vállalta, hogy enyhítse a hátrányos helyzetben lévők anyagi gondjait, amellyel egyidejűleg megélhetésüket is segíteni szándékoznak. A közfoglalkoztatáson belül külön figyelmet fordítottak a roma származású lakosokra. Ezek alapján megállapítható, hogy e téren csak pozitív megkülönböztetésről beszélhetünk. d) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.): A város területén és körzetében a foglalkoztatási piac stagnál, a lakosság számához mérten kevés a potencionális munkalehetőség. Tervezett beruházásokról nincs tudomás, a vállalkozási lehetőségek szűkek. A tömegközlekedés, illetve a közeli településeken lévő nagy cégek - amelyek a városból több munkavállalót foglalkoztatnak - biztosítják a munkahelyekre időben való eljutást.

27


e) Fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük: A fiatalok, pályakezdők foglalkoztatásáról nincs pontos adat, azonban a város kínálta munkalehetőségek nem elegendőek. A munkahelyek régi alkalmazottjaikat ritkán cserélik fiatal munkaerőre. Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok nem működnek, csak a Munkaügyi Központba bejelentkezettek számára, egyes esetekben. f) Munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerőpiaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok): Az alacsony iskolázottságúak számára felzárkóztató felnőttképzést többnyire - igény szerint a környéken könnyen elérhető, várpalotai Thury György Gimnázium indít, amelyeken a 8 osztályos általános iskolai végzettségen kívül érettségit is lehet szerezni. g) Mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása: Jelentős a helyi közfoglalkoztatási program, amelyről a fentiekben már beszámoltunk. h) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén: A foglalkoztatás területén való hátrányos megkülönböztetésről nincs feldolgozható adatunk.

2.3.3. PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK, AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA, MUNKANÉLKÜLISÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ TÁMOGATÁSOK

2011-ben Berhida lakosságának közel 15 %-a részesült valamilyen szociális juttatásban, mely arány a megyei átlagot meghaladta. A szociális ellátás legnagyobb részét a lakásfenntartási támogatás, valamint az átmeneti segélyezés adta, emellett jelentős számban részesültek rendkívüli és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Közgyógyellátási igazolvánnyal 225-en rendelkeztek. A városban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya igen magas. a) Igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma: Berhida önkormányzatának legfrissebb, 2011. évi szociális helyzet mutatóiról szolgáltatott adatokat a 4. számú melléklet tartalmazza. Ebben a szociális törvényben is előírt szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásokat (időskorúak járadékában részesülők, aktív korúak

28


ellátására jogosultak, lakásfenntartási támogatásban, ápolási díjban, átmeneti és temetési segélyben részesülők) számát tüntettük fel. A mellékletben felsorolt juttatások 761 főt érintettek, ami a lakosság közel 13 %-át tette ki. Rendszeres szociális segélyben összesen 35 fő részesült, ami a lakosság közel 2 %-át jelentette. Kimutatásra kerültek a természetben nyújtott szociális ellátások is (köztemetések, közgyógyellátásban részesülők, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, adósságkezelési szolgáltatásban részesülők), melyeket összesen 1192 fő, a lakosság 2 %-a vett igénybe. A szociális alapszolgáltatásokon belül elkülönítettük az alábbiakat: a) az alapellátásokról (étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás fogyatékos személyek részére) nem kaptunk kimutatást; b) a gyermekekhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat (a gyermekvédelmi törvény által előírt védelembe vétel, ideiglenes hatályú elhelyezés, családba fogadás, átmeneti/tartós nevelésbe vétel), amelyeket összesen 711 fő, a lakosság 12 %-a vett igénybe, ami a térségben is magas számnak tekinthető; c) óvodáztatási támogatásban jelenleg 51 gyermek részesül.

II.3.4. LAKHATÁS, LAKÁSHOZ JUTÁS, LAKHATÁSI SZEGREGÁCIÓ A lakhatás olyan alapvető joga az embernek, mely az élethez való jogának egyik fontos kísérője. Az élhetés velejárója. Társadalmi státusz az egyének és a családok élethelyzete, mely alapvetően meghatározza a lakhatás minőségét. A lakhatás esélyegyenlősége: Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területei között a lakhatást. A törvény 26. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint, ha egyes személyeket: a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtanak a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozzák az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése, vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.

29


2011-ben Berhidán a lakások számához viszonyított arány alapján legnagyobb szerepe a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménynek volt: összesen 601 fő részesült ebben a támogatási formában, ami meghaladja a lakosság 10 %-át. Berhida területén a 2011-es adatok szerint az épített lakások száma nem gyarapodott. A lakások méretét tekintve a település jó helyzetben van. A 2001-es népszámlálás szerint egyszobás lakásban a lakosság 8,5 %-a, két szobásban 41,1 %-a, 3 szobásban 35,3 %-a, négy és ennél több szobásban 15,2 %-a lakott. Ezek az értékek picivel jobbak a megyei átlagnál. Ezek komfortfokozata a következő volt: összkomfortos 59,6 %, komfortos 24,3 %, félkomfortos 4 %, komfort nélküli 7,7 %, szükség- és egyéb lakás pedig 4,3 %. A fentiekben alapján elmondható, hogy a 2001-es lakáshelyzet a komfortosság szempontjából is kicsivel jobb volt a megyei átlagnál, sőt az összkomfortos lakások száma az országos átlagot is felülmúlta. A lakások közmű ellátottsága Berhidán közel 100 %-os, a vezetékes gáz és az elektromos ellátás is biztosított. Ezek és a két táblázat alapján elmondható, hogy Berhidán a lakóépületek az országos átlagnak megfelelő lakhatósági feltételeket biztosítanak a lakóknak. Elkülönült, telepszerű lakókörnyezet a Peremartongyártelepi településrészen található, ahol 2001-ben mintegy 1700-an laktak. a) Bérlakás-állomány: Nincs pontos adatunk b) Szociális lakhatás: Nincs pontos adatunk c) Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok: Pontos adatokkal nem rendelkezünk, azonban elmondható, hogy a begyűrűző gazdasági válság következtében egyre több egyén és család került rossz anyagi helyzetbe. A külterületeken életvitelszerűen hozzávetőlegesen 30 fő él jelenleg. d) Elégtelen lakhatási hajléktalanság:

körülmények,

veszélyeztetett

lakhatási

helyzetek,

Elégtelen lakhatási körülményekről valamint veszélyeztetett lakhatási helyzetekről nincs tudomás, a városban előforduló hajléktalanságról jelenleg nem számolhatunk be. Aki ilyen helyzethez közeli állapotba kerül, felvételt nyerhet a várpalotai hajléktalan szállóra. e) Lakhatást segítő támogatások: A lakhatást segítő támogatási formák a szociális adatokat tartalmazó 4. számú mellékletben kerülnek bemutatásra, amely szerint: 30


Lakásfenntartási támogatásban részesülők száma összesen 286 fő (81 férfi és 205 nő) volt, akik a lakosság 4,7%-át képviselik. Ezen normatív támogatás nagy részét 243 fő számára természetben szolgáltatták, míg csak 43 lakos kapott pénzbeni segítséget. A lakásfenntartási támogatás összegszerűségéről nem tudunk adatokat. f) Eladósodottság: A lakosság eladósodottságáról pontos adatokkal nem rendelkezünk, s az adósságkezelő intézkedések számát sem tudjuk. Nem tudunk róla, hogy adósságkezelési szolgáltatásban (közüzemi díj, közös költség vagy lakbérhátralék) részesült-e berhidai lakos. g) Lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása: A külterületeken elhelyezkedő lakáscélú ingatlanok állapotáról, jellegéről nincs információnk.

II.3.5. TELEPEK, SZEGREGÁTUMOK HELYZETE a) A telep/szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közmű-ellátottsága, közszolgáltatások-hoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.):

Berhidán vannak olyan utcák, ahol a lakosság zöme roma. Telepszerű lakókörnyezet a peremartongyártelepi településrészen található, ahol jelenleg mintegy 1700-an élnek. A lakásállomány állapota átlagos, jól megközelíthető (helyi és helyközi autóbuszjárattal), az utak állapota átlagos. A közmű-ellátottság, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei és az egyéb környezet-egészségügyi jellemzők hasonló színvonalúak, mint a város többi részén. Külterületek: az 5-5 km távolságban lévő Károlyitanya és Kiskovácsipuszta, valamint a 2-2 km távolságban lévő Sebőkmalom és a Szőlőhegy. Összességében elmondható, hogy kimondott szegregátum nem található a város területén. b) A telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.)

Peremartongyártelep külön életkori megoszlásáról, foglalkoztatottsági helyzetéről, segélyezettekről, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányáról nem rendelkezünk külön információval, mert őket az önkormányzat a teljes statisztikában, 31


összevonva szerepelteti, amelyet a fentiekben már elemeztünk, a 3. és 4. számú mellékleteink alapján. c) Szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

Szegregációval veszélyeztetett területek nincsenek, a külterületeken élő mintegy 30 fő lakos sorsát, helyzetét is figyelemmel kíséri az önkormányzat.

II.3.6. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS a) Az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés: A településen jelenleg 1 gyermek és 3 felnőtt körzet működik. Az egészségügyi intézmények közül 4 orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő, 3 szakorvosi rendelő, valamint 2 gyógyszertár található a településen. Az egészségügyi intézmények a szomszédos Vilonya települést is ellátják, ahol 1 orvosi rendelő található, ebben egy gyermekorvos és egy védőnő teljesít szolgálatot, végez ellátást. A város egészségügyi ellátásában a Palotahosp Kft. által üzemeltetett Várpalotai Városi Kórház is részt vesz. A kórház jelenleg csak alapellátást biztosít, jelentősebb beavatkozásokat itt nem végeznek. A kórház és a rendelőintézet korlátozott szintű betegellátása miatt a lakosság - bizonyos esetekben - a megyeszékhelyre kénytelen beutazni, hogy megfelelő szakellátást kaphasson. A központi (felnőtt illetve gyermek) háziorvosi ügyelet ellátási rendszere 2012. május 2-től megváltozott: a központi háziorvosi ügyeletet a General Medicina Kft. látja el a Várpalota, Szent Imre utca 6. szám alatti régi SZTK épületben, amely munkanapokon 16:00 órától másnap reggel 8:00 óráig, munkaszüneti és ünnepnapokon reggel 8:00 órától a következő munkanap reggel 8:00 óráig vehető igénybe. A sürgősségi betegellátás hatékonyságának fokozása, a párhuzamos hívások számának csökkentése, valamint az azonnali elérhetőség biztonságának javítása érdekében az Országos Mentőszolgálattal közös, gyorsan elérhető sürgősségi hívószámán lehet segítséget kérni. Egy hívás kezdeményezésével az ügyelet és a mentőszolgálat egy időben elérhető. Bejelentéskor a mentésirányítás dönt a riasztandó sürgősségi egységről. b) Prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A népegészségügyi és koragyermekkori kötelező szűrések egy része csak a megyeszékhelyen érhető el. A kötelező, valamint a kampányszerűen végzett védőoltások beadásának ideje, hozzájutási joga, az országosan egységes rendelkezésekhez, szabályozásokhoz igazodik. Itt említendő meg a már fent részletesen bemutatott egészséges életmódra nevelő TÁMOP6.1.2/A/09/1 projekt. 32


c) Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés: Fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáféréssel kapcsolatosan jelenleg a Gyermekjóléti szolgálat szakmai tevékenységéről szóló beszámolóból rendelkezünk adatokkal, amelynek alapján 2011-ben a lakosság az alábbi esetszámú segítségben részesült: d) segítő beszélgetés: 391 e) eset- és családkonferencia: 674 f) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gondozása: 24 d) Közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Jelen információink alapján a közétkeztetésben lassan megjelennek az egészséges táplálkozást elősegítő menüsorok, elsősorban a TÁMOP-6.1.2/A/09/1 projektnek köszönhetően. Még nincs tudomásunk arról, hogy az iskolákban és azok környékén a tanulók számára kimondottan az egészséges táplálkozás szempontjainak megfelelő élelmiszereket forgalmaznának. e) Sportprogramokhoz való hozzáférés A sportprogramokhoz való hozzáférés mindenki számára adott, azonban ezek többnyire nem ingyenes lehetőségek. A városban a labdarugó, az asztalitenisz egyesület, és egy horgász klub teremt mozgásra lehetőséget. A tanulók számára az úszás lehetősége Balatonfűzfőn biztosított. Az általános iskolák délutáni sportprogramjai (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás) széles választékot kínálnak a tanulók számára. f) Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés A Térségi Népjóléti Központ által üzemeltetett Házi Jelzőrendszer Szolgálat és a környékbeli Támogató Szolgálatok megszűntek. Ezen intézmények működésének kiesésével egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a személyes gondoskodás és a házi segítségnyújtás szolgáltatásai, amelyeket elsősorban egyházak működtetnek (Sólyi Református Egyházközség, Magyar Pünködsi Egyház, Országos Cigánymisszó). E szervezetek többnyire térítésmentesen végzik missziójukat, jelentős segítséget nyújtva a beteg-, idős-, egyedülálló-, vagy fogyatékkal élő lakosok számára, akiknek életvitele így minőségi változáson mehet keresztül. A Várpalotai Kistérség Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójában célként fogalmazódott meg, hogy az intézményi struktúra fejlesztése során a szociális és gyermekvédelmi ellátásokban korszerű, modern integráció valósuljon meg. Fontos prioritás, hogy a települési önkormányzatok, illetve a lakosság helyi szükségleteire és igényeire, de térségi szemlélettel, problémaorientáltan határozza meg az ellátórendszer korszerűsítését, fejlesztését.

33


Ezzel összhangban kell az esélyegyenlőségi tervben megfogalmazni Berhida város szociális helyzetére vonatkozó feladatait. A szolgáltatástervezési koncepcióban a célok elérése érdekében a kistérségi önkormányzatok és a szociális szolgáltató intézményrendszer a helyi sajátosságok figyelembevételével alakítja ellátórendszerét. Mindenekelőtt: - biztosítani szükséges a szociális szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést, - megszüntetni a hiányosságokat, a szociális szolgáltatásokkal való lefedettséget, a területi egyenlőtlenségek mérséklését kívánja előmozdítani, - szüséges a lakosság számára hozzáférhetővé tenni a helyben nem működő szociális szolgáltatásokat, - elősegíteni a szociális és gyermekvédelmi törvény által bevezetésre kerülő új típusú szolgáltatásokat, - Várpalotán és a térség településein a szociális szolgáltatásoknak egy olyan rendszere működjön, amely minőségi és egyben differenciált is. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény III. fejezete taglalja az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítési területeit. A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal összefüggésben a diszkrimináció tilalmával. Az egyenlő bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapjait elsősorban az Európai Unió idevonatkozó irányelvei képezik. A rendelkezés célja, hogy a kötelező szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok - pl.: betegség, anyaság, rokkantság, halál, munkanélküliség stb. - valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítő szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlő bánásmód elvét. A 2003. évi törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során szektor semlegesen, függetlenül annak kötelező voltától vagy önkéntességétől. Ahogy az országban, a térségben, így Berhidán is a legnagyobb gazdasági, társadalmi és szociális problémát a munkanélküliség növekedése okozza. A lakosság anyagi társadalmi veszteségei egyre jobban ellehetetlenítik az itt élő embereket. A jövőt tekintve elhelyezkedési esélyük és szociális helyzetük jelentősen romlik. Az önkormányzati források várhatóan tovább csökkennek, így az önkormányzati szociális ellátó rendszer nehezen tudja kielégíteni az igények és szükségletek megfelelő színvonalú kielégítését. Az Szt. és a Gyvt. értelmében a lakosság szociális ellátásának biztosítása az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A lakosság szociális ellátásának a garanciáit az önkormányzatok részéről a törvényben foglalt biztosítékok tartalmazzák, melyek megtalálhatók az általános eljárási rendelkezésekben, a szociális alapellátás meghatározásában, tartalmában (kötelezően nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátások), a nevesített és felsorolt szociális szolgáltatásokban, valamint a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek és a feladatellátáshoz lehívható normatívák meghatározásában. 34


A Szociális törvény 57. §-a szerint a személyes gondoskodás keretébe tartozó ellátási formák rendszerét az alábbi ellátások alkotják: Alapellátási formák: a) Étkeztetés, b) Házi segítségnyújtás, c) Családsegítés, d) Speciális alapellátási feladatok. Szakosított ellátási formák: a) Ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) Rehabilitációs intézmény, c) Lakóotthon, d) Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, e) Nappali ellátást nyújtó intézmény, f) Egyéb speciális szociális intézmény. Természetesen az esélyegyenlőségnek, mint alkotmányos jognak az érvényesülése és a személyre szabott ellátás biztosítása érdekében a felsorolt ellátási formákat valamennyi speciális ellátást igénylő ellátotti kör részére is biztosítani kell, figyelemmel az időskorúak, a pszichiátriai betegekre, a szenvedélybetegekre, a fogyatékkal élőkre és a hajléktalan személyekre. g) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Nincs tudomásunk, illetve adatunk a szolgáltatások nyújtásakor történő hátrányos megkülönböztetésről, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértéséről. h) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fenti fejezetekben már részletesen taglaltuk, számszerűen elemeztük a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül történő hátránykompenzáló anyagi és természetbeni juttatásokat, amelyeket a 3. és 4. számú mellékletekben foglaltunk össze. Berhida Város Önkormányzata nagy hangsúlyt fektet a hátrányos helyzetűek, romák felzárkóztatására. Ennek érdekében igyekeznek minden pályázati lehetőséget megragadni. Berhida Családsegítő Központjának munkatársai, különösen magas esetszám teljesítése mellett, túlterhelten végzik feladatukat, elsősorban a magas számú halmozottan hátrányos helyzetű roma lakosság miatt. Rendszeresek az egyházi adományok: ruhanemű, tartós élelmiszer. A Máltai Szeretetszolgálat kiemelkedően sok segítséget nyújt a hátrányos helyzetűek számára. A roma nők részére külön Nő Klubot indítottak, amelynek működését a férjek meghiúsították: rossz néven vették, hogy feleségeik eljárnak otthonról. Ennek keretében többek között olyan programokat szerveztek, amelyek során hasznos ismeretekre tehettek szert, beszélgethettek a problémáikról, filmvetítéseken vehettek részt. 35


Az „Együtt a család” program 9 hónapig működött, amelynek során különböző témákban neves előadókat hívtak meg, azonban érdektelenségbe fulladt: pl. „Az iskolakezdés nehézsége” című előadáson egy szülő jelent csak meg.

II.3.7. KÖZÖSSÉGI VISZONYOK, HELYI KÖZÉLET BEMUTATÁSA a) közösségi élet színterei, fórumai A város közösségi élete igen összetett, ezért egyben színes és mozgalmas is. Magas színvonalon, igen aktívan, egymást segítve tevékenykednek a civil szervezetek, akiket az Összefogással Berhidáért Egyesület tömörít egybe. Példaértékű együttműködésről számolhatunk be az önkormányzat és a civilek között, akiknek egyik fő kapcsolódási pontja többek között a két művelődési ház (a Berhidai Kultúrház, valamint a Peremartongyártelepi Petőfi Művelődési Ház). Aktív civil szervezetek: Őszi Napfény Nyugdíjas Klub, Rózsa Ferenc Nyugdíjas Klub, KLT Peremartoni Ifjúsági Szervezet, Összefogással Berhidáért Egyesület, Peremartonért Egyesület, Berhidai Kertbarát Kör, Berhida és Környéke Mozgássérült Csoportja, Polgárőr Egyesület, Búzavirág Népdalkör, Peremartoni Horgász Egyesület, Berhidai Kolping Család Egyesület, Bogáncsvirág Táncegyüttes, Peremartoni Asztalitenisz Klub, Berhida Öregfiúk, Berhida Lovasok KSE, Peremartoni Sport Club. A város és a civilek legnagyobb közös rendezvénye a Berhidai Nap, amely technikailag ingyenes. A hivatalosan működő szervezetek száma viszonylag állandó: jelenleg mintegy tíz aktív szervezetet tartanak nyilván, amelyek folyamatosan tevékenykednek a városban. Őket személyesen is ismerik a városlakók, és szívesen csatlakoznak meghirdetett programjaikhoz. Nagyon aktívak, rendszeres összejöveteleik mellett a más egyesületekkel való együttműködési készségük is magas. A nyugdíjas klubok tagjai rendszeresen, minden rendezvényen fellépnek. A helyi polgárőrség tagjai a rendezvények alkalmával rendszeresen együttműködnek a civilekkel, önkormányzattal és a Családsegítő Központtal. A Német Kisebbségi Önormányzat Márton Napi vigassága, ünnepsége közkedvelt, mindenkit elvárnak, a város lakossága jelmezekbe öltözve közös felvonuláson is részt vesz. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat júliusban megtartott Cigány Kulturális Napja minden évben színvonalas műsorral, rendezvényekkel szolgál. A szervezetek profilja, érdeklődési köre igen széleskörű, sokrétű funkciót töltenek be számos területen. Némelyek bekapcsolódtak az ország civil vérkeringésébe is azzal, hogy csatlakoztak és folyamatosan kapcsolatot tartanak saját országos szövetségükkel. Térségi, területi szinten a péti és várpalotai civilekkel is jó kapcsolatokat ápolnak, közös rendezvényről is beszámolhatnak.

36


b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) Etnikai konfliktusokról nincsenek információink, ebben a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjétől is megerősítést kaptunk. Jellemző inkább a segítő szándék. c) helyi közösségi szolidaritás megnyilvánulásai (adományozás, önkéntes munka stb.) A helyi közösségi szolidaritás magas szinten működik. A civilek önkéntes munkában is gyűjtenek adományokat, segítséget nyújtanak. Év végén - Mikulás Nap és Karácsony környékén - különösen megnövekszik a civil szervezetek adományozási kedve. Gyűjtési- és adományozási akciókat, ünnepségeket szerveznek. Lehetőségeikhez mérten, bár egyre csökkenő tendenciát mutatva, a rászorulók a helyi vállalkozások, cégek, vállalatok segítségére is számíthatnak. Többnyire Karácsony időszakában jellemzőbb a helyi cégek adakozása, elsősorban pénzbeli vagy természetbeni adomány formájában. A célszemélyek, segítségre szoruló családok feltérképezése, szükségleteik felmérése a Családsegítő Központon keresztül történik. A kapott pénzösszegből esetenként tartós élelmiszert vásárolnak, amit a dolgozók és önkéntesek segítségével osztanak ki. Rendszeresen lehet számítani a Máltai Szeretetszolgálat és a Katolikus Karitász segítő tevékenységére is.

II.3.8. A ROMA3 NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT CÉLCSOPORTOKKAL KAPCSOLATOS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TEVÉKENYSÉGE , PARTNERSÉGE A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATTAL Berhida a Várpalotai Kistérség második legnagyobb városa, ahol a lakosság számához mérten igen magas a roma lakosság aránya. Köztük szinte csak nagycsaládosok vannak, alacsony iskolázottsággal, zsúfolt háztartásokkal, ami miatt a szegénység még jobban elmélyül. Berhida roma lakosainak száma a 2000-es években rohamosan megnőtt, mivel a közeli nagyobb városok településpolitikája folytán több roma lakta utcasort is felszámoltak. A környékbeli településekkel ellentétben Berhida lakói befogadók és nyitottak voltak, mert már az 1950-es évektől ott lakó 5-6 nemzetiségi családdal békében, egyetértésben tudtak élni. A 2001-es népszámlálás alapján a városban a nemzeti kisebbségekhez mindössze a teljes népességnek 2,6 %-a tartozik. Legnagyobb részük romának vallotta magát (a teljes népesség 1,9 %-a), viszonylag nagyobb számban voltak még a magukat németnek, ukránnak vallók is

3

Azt tekintjük romának, aki annak vallja magát… Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető (lásd az 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1) bekezdését).

37


(a teljes népesség 0,7 %-a). Ezen adatok ismerete mellett is köztudott, hogy a roma lakosság aránya jóval nagyobb: becslések szerint a lakosság 20-30 %-át is kitehetik. A Cigány Önkormányzat vezetése elégedett a városi önkormányzattal való kapcsolattal, jó partneri viszonyban vannak. Nem tud semmilyen diszkriminációról beszámolni. A lehetséges pályázatokban együttműködő partnerként, avagy szolgáltatást igénybe vevőként bevonja őket úgy az önkormányzat, mint egy-egy civil szervezet. Berhidára sok roma költözött. Elsősorban az önkormányzati segélyek és juttatások voltak vonzóak számukra. Megkülönböztetésről nem tudunk, az önkormányzatokkal a kapcsolatuk ugyanolyan, mint minden magyar állampolgáré. Kulturális-, oktatási-, szociális-, egészségügyi- helyzetük, illetve ellátásuk hasonló, mint a többi városlakóé. Folyamatosan segítséget kapnak az önkormányzattól és a civil szervezetektől is, úgy a szociális, mint a foglalkoztatás területein. A Cigány Önkormányzat SZMSZ-ében többek között kitér a következőkre: ellátja a roma közösségek érdekképviseletét, ellátja az esélyegyenlőség megteremtésével kapcsolatos feladatokat, a közösség kulturális autonómiájának megőrzése érdekében ellátja a működtetési és szervezési feladatokat, kapcsolatot tart a helyi civil-, egyházi és egyéb szervezetekkel. Mélyíti a városi roma lakosság azonosságtudatát, ösztönzi őket a nemzeti hovatartozásuk vállalására, ápolja az anyanyelvi oktatást és annak széleskörű használatát. Készséggel együttműködnek minden területen, pl. pályázati anyagok elkészítésében, amelyek a roma közösség számára is hasznosak lehetnek, a fejlődését szolgálják, illetve elősegítik a mielőbbi integrációt.

II.3.9. KÖVETKEZTETÉSEK: PROBLÉMÁK BEAZONOSÍTÁSA, FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

A fentiekben leírtak alapján, illetve a hiányzó adatokból ítélve az alábbi problémákat azonosítottuk be, illetve fejlesztési lehetőségeket határoztuk meg:  A város nem rendelkezik jelenleg friss szociális térképpel, ezért ennek elkészítését javasoljuk;  A szociális szolgáltatások nyújtása formájának felülvizsgálatát szükségszerűnek érezzük;  A Családsegítő Központ munkatársai túlterheltek a megnövekedett esetszám miatt, ezért státuszbővítés szükséges;  Szükségesnek tartjuk a szociális tevékenységi koncepció felülvizsgálatát;  A szociális szolgáltatásokat a döntően alacsony státuszú és alacsony iskolázottsággal rendelkező városlakók veszik igénybe, akik helyzete és egyben szociális kilátása rohamos ütemben romlik, így a családsegítő szakembereknek újra kell gondolniuk szakmai

38


programjukat, és a foglalkoztatási esélyeket növelő szolgáltatások nyújtására kell nagyobb hangsúlyt fektetniük. Pontosabb nyilvántartások vezetése javasolt;  Több, pontosabb információra van szükség a romákról és hátrányos helyzetben élőkről;  A foglalkoztatási és a lakhatási helyzet feltérképezését is pontosítani szükséges;  A romák és mélyszegénységben élők körében gyakrabban fordul elő fertőző betegség, valamint az élősködők által okozott fertőzések (tetű, rüh), amelyek kezelése hosszadalmas, érinti a közvetlen közösséget is;  Az egyének, illetve családok egyre rohamosabb és szélesebb körben terjedő elszegényedése, a nyilvántartott halálozási és születési adatok és a természetes szaporodás lassú ütemű, de folyamatos csökkenése fölveti a helyi családbarát politika további fejlesztésének szükségességét.

II.4. A GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE, GYERMEKSZEGÉNYSÉG II.4.1. A GYERMEKEK HELYZETÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (PL. GYERMEKEK SZÁMA , ARÁNYA , ÉLETKORI MEGOSZLÁSA , DEMOGRÁFIAI TRENDEK STB .) A gyermekjóléti feladatokat 4 és a település szociális ellátását a Családsegítő Központ végzi. Az intézmény 1997. december 1-én kezdte meg működését. A kistérségi megállapodás értelmében több kistérségi szociális intézmény is jelen van. Az intézmény alapfeladata, hogy a városban élő, segítségre szoruló családoknak, illetve azok tagjainak, gyerekeknek, időseknek, fogyatékkal élőknek problémáik megoldásában segítséget nyújtson. A szociális szakmai tevékenységek köre folyamatosan bővült, szolgálva a lakosság igényeit, míg kialakult a jelenlegi feladatellátási kör, amely a gyermekkortól az időskorig minden korosztálynak segít problémáik megoldásában. Napjainkra számos szociális, gyermekjóléti alap- és szakosított ellátási formákkal állnak a lakosság rendelkezésére. A családsegítési és gyermekjóléti tevékenységet - Berhida és Vilonya területén - jelenleg 4 fő családgondozó látja el. Ebből 1 fő heti 1 alkalommal Vilonyán önállóan végzi a családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást. Berhidán a családsegítés feladatait 2 fő, a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait szintén 2 fő látja el. A családgondozók képesítése megfelel az előírásoknak. A Családsegítő Központ a város központjában, könnyen megközelíthető helyen, Berhida Város Önkormányzatának épületében, Berhida, Veszprémi u. 1-3. szám alatt található. Alapítója: Berhida Város Önkormányzatának Képviselő Testülete. Az intézmény működési területe: Berhida Város Önkormányzatának közigazgatási területe, valamint megállapodás szerint Vilonya Község Önkormányzatának közigazgatási területe. 4

Forrás: A Családsegítő Központ Berhida Gyermekjóléti feladatainak 2011 évi átfogó értékelése

39


A Családsegítő Központ ügyfélfogadási rendje Berhidán: Hétfő: 8.00-16.00 óráig Kedd: 8.00-16.00 óráig Szerda: 8.00-16.00 óráig Csütörtök: 13.00 – 16.00 óráig Péntek: 8.00 – 12.00 óráig tart. A Családsegítő Központ ügyeletesi irodával, interjúszobával, konyhával rendelkezik A családgondozók két irodahelyiségben végezhetik az adminisztrációs tevékenységet. Az ügyfelek számára a folyosón alakítottak ki várakozásra alkalmas lehetőséget. A kliensek az önkormányzat aulájából nyíló, ügyfelek számára kialakított mosdót használhatják. Az önkormányzat épülete akadálymentesített. A családgondozók számára a területen ellátandó feladat elvégzéséhez kerékpárt biztosítanak. Az intézmény egy sikeres pályázat révén televízióval, DVD és videó lejátszóval, kamerával, fényképezőgéppel, pin-pong, és csocsoasztallal is rendelkezik. Az intézmény minden év március 31-ig megtartja az éves gyermekvédelmi tanácskozását, amelynek célja a településen gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakemberek saját tevékenységének bemutatása, éves munkájának értékelése, a jövőre vonatkozó célok megfogalmazása és közös stratégia kidolgozása a feladatok színvonalasabb ellátása érdekében. A Családsegítő Központ alaptevékenységei: 1) családsegítés; 2) gyermekjóléti szolgáltatás; 3) házi segítségnyújtás; 4) szociális étkeztetés; 5) idősek nappali ellátása; 6) egészségügyi ágazat: védőnői szolgálat. Egyéb szolgáltatások: 1) pszichológiai tanácsadás havonta két alkalommal keddi napokon 8.00 - 11.00 óráig, előzetes időpont egyeztetés alapján; ellátja: Jáger Erzsébet pszichológus; 2) jogi tanácsadás havonta egy alkalommal szerdai napokon 13.00 – 14.00 óráig, előzetes időpont egyeztetés alapján, ellátja: dr. Szőke László ügyvéd. Családsegítés keretén belül: 1) információnyújtás; 2) hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás; 3) családgondozás; 4) mentális gondozás; 5) tanácsadás; 6) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése; 7) aktív korúak ellátására jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személyekkel való együttműködés keretén belül:  nyilvántartásba vétel;

40




tájékoztatás az egyén szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program elkészítéséről, együttműködés szabályairól;  rendszeres kapcsolattartás;  éves értékelés készítése a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról;  tájékoztatás az önkormányzat felé a nyilvántartásba vételről és az éves értékelésről, a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. Gyermekjóléti szolgáltatás keretén belül: - a gyermek és családjával végzett szociális munka; - konfliktuskezelés, mediáció; - családkonferencia; - a gyermek érdekében a veszélyeztetettség megelőzése, és megszüntetése; - prevenciós tevékenységek; - szabadidős programok szervezése; - támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése; - a családjába visszakerült gyermek utógondozása; - egyéni foglalkozások gyermekekkel; - a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése; - családtervezési, nevelési, egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése. Házi segítségnyújtás keretén belül: 1. gondoskodás azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak; 2. azokról, akik egészségi állapotuk miatt rászorulnak, valamint akik ezt az ellátási formát igénylik. Szociális étkeztetést kell biztosítani annak, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes a napi egyszeri meleg étkezésről más módon gondoskodni. Az Idősek Nappali Ellátása Berhida, Hősök tere 38. sz. alatt történik. A klub nyitva tartási ideje: Hétfőtől- péntekig: 7.30 – 15.30 óra között. A klub, mint nappali ellátást nyújtó intézmény, az önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az ellátás igénybevétele önkéntes, a szolgáltatás igénybevételét a Családsegítő Központban lehet kérelmezni. Az Idősek Klubjában lehetőség van: - napközbeni tartózkodásra, - napi háromszori étkezésre, - társas kapcsolatokra, - kulturális és szabadidős programok igénybevételére, - alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére, - orvosi ellátás igénybevételére heti egy alkalommal. Az Idősek Klubjában különböző szórakozási lehetőségek, ünnepek megtartása és napközbeni programok teszik változatossá az idősek életét. Berhida Családsegítő Központja ellátási formáit, szolgáltatásait az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az elemzések az intézmény által kiadott 2011-es értékelés alapján és annak felhasználásával történtek.

41


Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szolgáltatások: Az észlelő és jelzőrendszer működtetése zökkenőmentes, a jelzőrendszer tagjaival (egészségügyi szolgáltatók, személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat, közoktatási intézmények, rendőrség, pártfogó felügyelői szolgálat, önkormányzat, állampolgárok) gördülékeny, rendszeres együttműködést sikerült kialakítani. Kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jelzőrendszeri értekezleteken kívül is gyakran tartanak közös megbeszéléseket, és próbálnak együtt megoldásokat találni a problémákra. A jelzőrendszeri tagok legtöbbször a gyermekek nem megfelelő magatartása, iskolai hiányzások, szülői mulasztások, elhanyagolás, higiénés, mentálhigiénés problémák és munkanélküliségből adódó anyagi nehézségek miatt tesznek jelzéseket. Jelzéseikre írásban adnak választ a megtett intézkedésről. A jelzőrendszeri tagok által küldött jelzések száma 2011-ben 226 volt. A Családsegítő Központ ebben az évben 6 alkalommal tartott jelzőrendszeri értekezletet a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében. Pszichológiai tanácsadás: 2011-ben 70 alkalommal vették igénybe a szolgáltatást, amelyen belül 29 gyermeket láttak el (teljes egészében saját költségvetési forrásból finanszírozott). A szabadidős programok megszervezésére kiemelt figyelmet fordítanak. A programok preventív jelleggel bírnak és biztosítják a szabadidő hasznos eltöltését is. A nyári szünidőben alternatív napközbeni ellátásként is funkcionál. Egyik fő célja, hogy a gyermekeket elcsalják a TV, a számítógép elől, hogy az egészséges életmódot, a szabályok követését, a közösségben való helyes viselkedést sajátítsák el játékos körülmények között. A veszélyeztetettség megelőzésére, megszüntetésére irányuló programok, prevenciós célzatú szabadidős tevékenységek: Húsvéti játszóház, alternatív napközbeni ellátás (nyári szünidei programok július-augusztus hónapokban), személyiségfejlesztő foglalkozások, erőszakmentes kommunikácó (konfliktuskezelsi tanácsadás tanév folyamán heti egy-egy alkalommal), gyermeknapi program, Berhidai Napokon szabadtéri program (Játék Sziget), Roma napi programban való részvétel (hagyományosan jó a kapcsolat a helyi CKÖ-vel) Mikulás napi játszóház. A gyermekek veszélyeztetettségeinek okai:  szülők életvitele  szülői elhanyagolás  gyermeknevelési problémák  anyagi (lakhatás, megélhetés)  gyermek magatartás- és teljesítményzavara. A gyermekek tényleges helyzetéről elsősorban a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának 2011. évről szóló jelentésének adataiból tájékozódhatunk: Forgalmi naplóban tartják nyilván a gyermekjóléti tevékenységet, melynek alapján 2011. évi forgalma 3807 fő volt. A szakmai tevékenység száma évről-évre folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. 42


Összesen 43 családot gondoznak. Alapellátásban 20 családból 31 gyermek részesült. 41 gyermeket vettek védelembe, ami 23 családot érintett. Átmeneti nevelésbe 6 családból 12 gyermeket vettek. Ideiglenes házi elhelyezésre egy családból 8 gyermeknek volt szüksége. Egyszeri esetként 8 család 20 gyermekét látták el. Családon belüli erőszakra, bántalmazásra nem derült fény.

A Gyermekjóléti Szolgálat által 2011-ben kezelt problémák: Kezelt probléma Anyagi probléma (megélhetés, lakhatás) Gyermeknevelési nehézség Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Magatartás- és teljesítményzavar Családi konfliktus Szülők, vagy család életvitele Szülői elhanyagolás Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek

Esetszáma 828 314 223 465 254 365 274 56 61

A 2011. évi adatok egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak az előző időszakokhoz képest. A megoldandó problémák - a Családsegítő Központ által készített gyermekvédelmi és gyámügyi beszámoló szerint is - egyre súlyosabbak, egyszerre több problémával is küszködő családokkal tartanak kapcsolatot, rendszeres és súlyos krízishelyzetek fordulnak elő. Egyre gyakrabban találkoznak a tartós munkanélküliség kedvezőtlen hatásaival, amelyek átvetülnek a gyermeknevelésre, és emiatt mind súlyosabb problémák vetődnek fel. Elsősorban a gyermekek elhanyagolásával találhatjuk szembe magunkat, ami folyamatosan növekvő problémát jelent. A roma lakosok életkörülményei kiemelkedően rosszak. Az ellátási területükön élő más családok anyagi helyzete is erős mértékben megromlott az elmúlt években, amelyet a növekvő mennyiségű krízis segélyek sem enyhítenek. Az elmúlt évek tapasztalatait, a jelzéseket, statisztikákat figyelembe véve továbbra is vezető helyet foglalnak el az életviteli, anyagi, gyermeknevelési problémák és az agresszív magatartás. Az iskolai hiányzások száma továbbra sem mutat csökkenést. A rendszeres és gyakoribb családlátogatás, valamint a pszichológiai esetkezelések igénybevétele sem hozta meg a várt eredményt. A szülők többsége továbbra sem méri fel felelőssége súlyát (pl.: idézést figyelmen kívül hagyva nem jelenik meg a védelembe vételi tárgyaláson, nem viszi el gyermekét szakértői vizsgálatra, stb.). Az eredménytelenség okai lehetnek a társadalomban meglévő társadalmi, gazdasági feszültségek, morális állapotok.

43


A társintézményekkel, a jelzőrendszer tagjaival az eddigi közös összefogás, az azonos szemléletmód, a szakmai felkészültség önmagában nem hozhat hatékony eredményeket a feladatok ellátásában. Gyakran fordul elő, hogy a „problémával” kapcsolatban „eszköztelenek” (pl: fejtetvesség megszüntetése, stb.). A gyermekjóléti szolgálat azonban továbbra is arra törekszik, hogy a jelzőrendszer tagjaival együttműködve újabb megoldásokat találjon a célok elérése érdekében. Az igazolatlan hiányzások száma összességében csökkent, de több tanuló igazolatlan hiányzása meghaladta az 50 órát, ami a védelembe vételüket vonta maga után. Emiatt lényegesen megemelkedett a védelembe vett gyermekek száma az előző évihez képest. Az iskoláztatási támogatás megvonása nem minden esetben volt visszatartó erő. Berhida területén a Várpalota Kistérségi Többcélú Társulás keretén belül működik a jogi tevékenység ellátása és a szupervízió, az alábbiak szerint: Jogi tanácsadás (Berhida-Vilonya): Berhida területén minden hónapban egy alkalommal kerül sor jogi tanácsadásra 12:30 és 15:30 óra között. 2011-ben a szolgáltatást 43 alkalommal vették igénybe az ügyfelek. Szupervízió (Berhida-Vilonya): A szupervízió célja a személyes szakmai kompetenciafejlesztés, a mentális egészség megerősítése, a hatékonyságnövelés és a burnout kivédése. A szupervízió folyamata mindig a saját szakmai tapasztalatokból, a gyakorlatból indul ki, és mindig oda csatol vissza. 2011-ben is a családgondozók és a házi gondozók rendszeresen vehettek igénybe szupervíziós foglalkozást, igény szerint egyénileg, vagy akár csoportosan is. A gyermekek napközbeni ellátása az óvodákban, illetve az iskolákban napközis foglalkoztatás keretén belül történik. Berhida Város Önkormányzata ellátási szerződésben biztosítja a berhidai gyermekek részére a bölcsődei ellátást, amely a 10.000 fő alatti településeknek nem kötelező feladata. A Kht. fenntartásban lévő Papkeszi Colorkémia lakótelepen működő bölcsödét igénybe vevő berhidai lakosok után felvállalta a kiegészítő hozzájárulás összegét, amely az elmúlt évben 844.000 Ft-ot tett ki. A Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde keretében 2010. szeptember 1-től bölcsőde is működik. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2011.09.28-án ellenőrizte a bölcsődei működést, a régi működési engedélyt visszavonta, ahol az engedélyezett férőhely szám 14 fő, fogyatékos gyermekek esetében 10 fő volt. Az új működési engedélyben az engedélyezett férőhely szám 14 fő. A bölcsőde ellátási területe: Berhida város közigazgatási területe. Tanítási szünetekben, főként a nyári szünidőben a Családsegítő Központ szabadidős programokkal biztosítja az alternatív napközbeni ellátást a gyermekek számára, amelyeket fentebb részleteztünk. A Védőnői Szolgálat is szervez rendszeres programokat a gyermekek számára:  Csecsemőmasszázsra Peremartonba járnak ki a kismamák Berhidáról;  Szűrővizsgálatok; 44


 Nők egészsége a család egészsége: bűnmegelőzési előadás keretén belül, az Idősek Kubjában;  Anyatejes világnap;  Mini Manó Klub;  Könyvtári napokon belül az egészséges táplálkozásról előadás;  Születés hete rendezvények;  Iskolai előadások: Serdülőkori testi változások, Barátság-szerelem, Fogamzásgátlás témakörökben. Az alternatív napközbeni ellátás a gyermekek életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális helyzetéhez igazodó, célorientált, a helyi szükségletek és igények szerint i rendszerességgel és különböző időtartamokra szervezett, önálló szakmai programra épülő tevékenység. Különösen akkor indokolt a megszervezésük, amikor nem működik iskolai napközi, illetve iskolai szünetek idején csoportosan. A Várpalotai Rendőrkapitányság éves beszámolójában külön említés történik a gyermekbűnözésről, amely korántsem tükrözi a valós helyzetet, hiszen nem minden kerül napvilágra. Adataik szerint a leggyakrabban garázdaság és tulajdon elleni szabálysértések kerültek a rendőrség látókörébe. A többi esetben igazolatlan iskolai hiányzás miatti szabálysértések fordultak elő. Bűncselekményeket kevesebb számban követtek el, ezek főként garázdaságból, lopásból és rongálásból adódtak.

a) Veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete Berhidán 13 olyan családot tartanak nyilván, amelyben három vagy annál több (összesen 48) gyermeket nevelnek. Ezen családok több mint a felét, 8 családot érint a védelembe vétel, 5 család pedig alapellátást kap. A jelenleg is tartó gazdasági válság fokozottan érinti a sokgyermekes családokat, amelyekben többnyire a családfők 4-8 osztályos végzettsége nem elegendő ahhoz, hogy megfelelő munkát találjanak, így a családok megélhetése folyamatosan veszélybe kerül, végül mélyszegénységbe sodródnak. Elkeseredettségük sok esetben agresszióba, majd bántalmazásba torkollik. A védelembe vételhez a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozást végez: a veszélyeztető körülmények megszüntetése érdekében a szülőkkel és a gyermekekkel együttműködve gondozási/nevelési tervet készítenek. 2011-ben 28 főt vettek védelembe, családbafogadás pedig 16 esetben történt. Ideiglenes hatályú elhelyezés 10 főt érintett. Átmeneti és tartós nevelésbe 5 gyermek került. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 601, óvodáztatási kedvezményben 51 gyermek részesült. Ez a statisztika hűen tükrözi a Berhidán élő, hátrányos helyzetben lévő gyermekek és rajtuk keresztül a családok egyre rosszabb megélhetési körülményeit, és egyben mentális gondjait is. A gyermekekhez kapcsolódó ellátások és szolgáltatások mutatóit a 4.a. számú meléklet tartalmazza, amely adatokat részletesen kifejtettük a II.3.3 a) pontban.

45


A Családsegítő Központ szakemberei felmérik az érintett családok szükségleteit, amelynek alapján megítélik a segítség illetve a juttatások formáit. Az elmúlt évben már csak a törvény által előírt, kötelezően előírt segítséget tudták nyújtani a rászorulók részére. A gazdasági helyzet romlásával, a jogszabályok kedvezőtlen változásával egyre inkább nehezül, válik még hátrányosabbá az amúgy is szegény sorsú családok helyzete. A már fent is említett romák életkörülményei kifogásolhatóak, a problémák állandósultak. A családok egészségügyi és mentális problémákkal küszködnek, melyek veszélyeztetik a kiskorúakat. Sűrűn előfordul a tetvesség és rüh-fertőzés. A halmozottan hátrányos helyzetű és roma családok gyermekeinél gyakori jelenség az éhezés is, ami elsősorban az iskolában tűnik fel, a hét kezdetekor már türelmetlenül várják a reggelit. A Várpalotai Rendőrkapitányság 2011. évi adataiból is arra derül fény, hogy egyre magasabb számban fordul elő a gyermek- illetve fiatalkori bűnözés. A bűnelkövetés mögött a háttérben meghúzódó valódi okok a következők: A fiatalságnak természetes része egy bizonyos válság. Egy szervezetlen erkölcsi légkörben, sokszor magukra hagyatva nehezen találják meg önmagukat. Ha nem kapnak példaképeket, irányelveket, amiket ők mérlegelhetnek, s amelyek alapján kialakíthatják egyéniségüket, életüket, a későbbiek folyamán – akár egy életen keresztül – bizonytalanságban, zavartságban fognak élni. Ha nem képesek megfelelően szoros kapcsolatokat kiépíteni, magányosak maradnak. Meg kell őket tanítani különbséget tenni jó és rossz között, segíteni kell őket a feszültséggel teli helyzetek kezelésében. A társadalom feladata pedig a családok erősítése. Társadalmunk a család és a házasság területén régóta torzképet közvetít (házasság és családellenes film, média, internet, számítógépes játékok). E negatív kép visszatükrözéseként a gyermekek új generációját látjuk maguktól felnőni magányosan, összezavarodottan, fájdalommal, agressziós érzésekkel tele -, mert nincs, vagy gyenge a fészek, ahol megtanulhatnák az életről, amit tudni kell. Nem kapnak egy életre szóló alapot. Külön említésre méltó a romák helyzete, akik egy eleve rossz családi példa alapján szocializálódnak. A szülők képzetlenségéből adódó foglalkoztatási probléma megoldatlan. Nemzedékek nőnek úgy fel, hogy nem látják a felnőtteket munkába járni, ezért megélhetési bűnözésből tartják fenn családjukat, így gyakran a gyermekeik is a bűn útjára tévednek. Az elmúlt évek tapasztalatait5, a jelzéseket és statisztikákat figyelembe véve továbbra is vezető helyet foglalnak el az életviteli, anyagi, gyermeknevelési problémák és az agresszív magatartás. Az iskolai hiányzások száma - több családot is érintve - továbbra sem mutat csökkenést. A rendszeres és gyakoribb családlátogatás, a pszichológiai esetkezelések igénybevétele sem hozta meg a várt eredményt. A szülők többsége továbbra sem méri fel felelőssége súlyát (pl.: idézést figyelmen kívül hagyva nem jelenik meg a védelembe vételi tárgyaláson, nem viszi el gyermekét szakértői vizsgálatra, stb.). Az eredménytelenség okai az országos szinten is jelen lévő társadalmi, gazdasági feszültségek, rossz morális állapotok lehetnek.

55

Forrás: A Családsegítő Központ Berhida Gyermekjóléti feladatainak 2011 évi átfogó értékelése

46


b) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma a 2011-es adatok alapján 601 fő volt, ami meghaladta a lakosság 10 %-át! c) Gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya A gyermekekhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatások már fentebb taglaltuk, miszerint az elmúlt esztendőben összesen 711 fő részesült ellátásban, ami a lakosság 12 %-át tette ki. Az igazolatlan hiányzások száma összességében ugyan csökkent, azonban több tanuló igazolatlan hiányzása is meghaladta az 50 órát, ami a védelembe vételüket vonta maga után. Emiatt lényegesen megemelkedett az előző évihez képest a védelembe vett gyermekek száma. Az iskoláztatási támogatás megvonása nem minden esetben volt visszatartó erő. d) Kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya E pont alatt számolunk be a berhidai gyermekek étkezési ellátásairól, helyzetéről is. Az ingyenes nyári gyermekétkeztetés minisztériumi pályázat segítségével, önkormányzati önrésszel valósul meg, amely komoly segítséget jelent a családoknak, melyre a hivatal évente nyújt be pályázatot. Ez a szolgáltatás a Gyermekjóléti Szolgálat szervezésével és lebonyolításával működik: a családok kiválasztása, az étkezési jegyek kiosztása és az étkezés folyamatának egész nyári felügyelete az ő hatáskörük. 2011-ben összesen 120 gyermek részesült ebben a kedvezményben. Az étkeztetéshez nem rendelkeznek elegendő hellyel, ezért a családok éthordóban viszik haza az ételt. A kedvezményes ebéd a gyermek jogán jár, azonban a segítők tudják, hogy sok esetben a család többi tagja is éhezik, ezért igen nagy adagokat, akár négy főre elegendőt is adnak. Hosszú évek tapasztalata, hogy ha egy állandó helyiségben jelölik ki az étkeztetés helyszínét, nem biztos, hogy eljön mindenki (pl. közbejöhet betegség, időjárás). Van olyan helyzet is, amikor három testvér közül kettőnek jár csak a juttatás, így nehéz megoldani, hogy ugyanazon családon belül a harmadik ne kapjon enni. A Szolgálat munkatársai jól ismerik a gondozott családokat, így bizalmat adnak nekik, megengedik, hogy elvigyék az ételt és otthon ők osszák azt el egymás között: biztosak abban, hogy az élelem így eljut a rászorulókhoz. A Gyermekjóléti Szolgálat észrevételei alapján - elsősorban a nyári napközis táborok idején egyre több gyermeknél és mind nagyobb gyakorisággal tapasztalható, hogy hét elején - főként hétfőn - látják a jeleit annak, hogy a gyermekek nem kapják meg a megfelelő mennyiségű táplálékot otthon. Ebben is kiemelt szerepe van a napi jelzőrendszernek. e) Magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya

Berhidán élő és magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekekről nincs tudomásunk.

47


II.4.2. SZEGREGÁLT, TELEPSZERŰ LAKÓKÖRNYEZETBEN ÉLŐ GYERMEKEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

Egyre gyakrabban találkozhatunk a tartós munkanélküliség kedvezőtlen hatásaival, amelyek átvetülnek a gyermeknevelésre és emiatt mind súlyosabb problémák vetődnek fel: elsősorban elhanyagolják a gyermekeket. A családok megélhetési problémái is egyre súlyosabbak, amelyek folyamatosan növekvő problémát jelentenek. A roma lakosok életkörülményei kiemelkedően rosszak. Az ellátási területen élő más családok anyagi helyzete is jelentős mértékben romlott az elmúlt években, amelyet a növekvő mennyiségű segélyek sem képesek enyhíteni. A szociális és egészségügyet taglaló fejezetben és a II.4.1.a) pontban is részletesen kitértünk a szegregált környezetben élő, elsősorban roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek e területeken is előforduló súlyos problémáira.

II.4.3. A HÁTRÁNYOS, ILLETVE HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ , VALAMINT FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYERMEKEK SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSE

a) Védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A város területén három védőnő tevékenykedik. A Védőnői Szolgálat 1. sz. és 2. sz. körzetének elérhetősége: Berhida, Hősök tere 38. Berhida 1. sz. körzet: Önálló védőnői tanácsadás kisgyermekeknek: szerda 13.00 – 14.00 óráig Kisgyermek tanácsadás gyermekorvossal: szerda 11.00 – 12.00 óráig Nő - Anya - és Várandós Tanácsadás: szerda 14.00 – 16.00 óráig (1. számú körzet: Ady Endre, Akácfa köz, Bem J. , Csokonai V. M., Dankó P., Diófa utca és köz, Erkel F., Hársfa, Honvéd, Hősök tere, József A., Kinizsi P., Kilián, Kiskovácsi út és Puszta, Malom utca, Mező I., Nagy S., Ősi út, Péti út, Petőfi S., Séd, Szabadság tér, Veszprémi út.) Berhida 2. körzet: Önálló védőnői tanácsadás kisgyermekeknek: szerda 8.00 – 10.00 óráig Kisgyermek tanácsadás gyermekorvossal: szerda 10.00 – 11.00 óráig Nő - Anya - és Várandós Tanácsadás: csütörtök 10.00 – 12.00 óráig (2. számú körzet: Arany J., Árpád köz, Bartók B., Bezerédi, Boronkai, Erzsébet köz, Dózsa Gy., Fenyő sor, Hunyadi tér, Jókai M., Kállai Éva, Kálvin tér, Károlyi tanya, Kisfaludy, Kossuth L., Lakath J., Liszt F., Magyar Ifj., Munkácsy M., Rákóczi F., Rózsa F., Táncsics M., Vasút utca.) 48


Berhida – Peremartongyártelep: Elérhetősége: Peremartongyártelep, Szegfű u. 3. Önálló védőnői tanácsadás kisgyermekeknek: csütörtök 8.00 – 10.00 óráig Kisgyermek tanácsadás gyermekorvossal: csütörtök 10.00 – 12.00 óráig Nő - Anya - és Várandós Tanácsadás: kedd 10.00 – 12.00 óráig b) Gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A város gyermekeit egy gyermekorvos látja el az alábbi három helyszínen: Hősök tere, rendelési idő: Hétfő: 11.00-14.00 Kedd: 11.00-14.00 Szerda: 8.00-10.00 betegellátás, 10.30-12.30 csecsemő tanácsadás Csütörtök-Péntek: 8.00-12.00 Szegfű utca, rendelési idő: Hétfő: 8.00-10.00 Kedd-Szerda-Csütörtök: 10.00-12.00, csecsemő tanácsadás 12.00-13.00, egyészségügy 13.00-15.00 betegellátás Péntek: nincs Peremarton: Betegrendelés: Hétfõ: 8.00-10.00, Csütörtök: 13.00-15.00 Csecsemõtanácsadás: 10.00-12.00 Iskolaorvosi rendelés: 12.00-13.00 Sürgõs esetben elérhetõ munkanapokon 8-16 óra között telefonon.

iskola

c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi- szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok Nincsenek pontos adatok d) Gyermekjóléti alapellátás A gyermekjóléti alapellátások formáit és feladatait fentebb már részleteztük, amelynek alapján megállapítható, hogy a megoldandó problémák egyre súlyosabbak, egyszerre több problémával is küszködő családokkal tartják a kapcsolatot, rendszeres és súlyos krízishelyzetek fordulnak elő. A szakmai tevékenység száma évről-évre folyamatosan emelkedő tendenciát mutat, 2011-ben 2657 volt összesen, amelyen belül 379 gyermeket láttak el.

49


e) Gyermekvédelem A már tárgyalt Gyermekjóléti Szolgálat ellátja az utógondozási feladatokat is. Berhidán öt családnál összesen 8 (10-14 éves korú) gyermeket helyeztek el, akik nevelőszülői szolgáltatásban részesülnek. Közülük 20 % a roma nemzetiségű. Az eddigi tapasztalatok szerint az a család, ahonnan egy gyermeket kiemelnek és ideiglenes gondozásba helyeznek, már nem képes/alkalmas többé a nevelési feladatok ellátására, annak ellenére, hogy több évig családgondozásban részesültek. Eseti gondnokság alá helyezik azokat a családokat, akiknek életvezetési gondjaik vannak, képtelenek gazdálkodni, a családot megfelelően ellátni. Segítő kezet nyújtanak nekik (pl.: együtt mennek bevásárolni), de ha nem jelennek meg a megbeszélt időpontban, a következő hónapban nem kaphatnak segélyt. Helyettes szülői hálózat: Berhida területén a helyettes szülői hálózat kiépítése nem járt sikerrel. Helyettes szülők beiskoláztatására sor került ugyan, de nevelőszülőkké váltak. Berhida területén az elmúlt években helyettes szülői feladat ellátására nem került sor, illetve ilyen irányú igény nem merült fel. A feladatot kistérségi szinten lehet ellátni. A megkérdezett szociális szakemberek elmondása szerint társadalmunk hátrányos helyzetben élő rétegeiben egyre inkább tapasztalható, hogy eltűntek az „igazi” gyermekek: pl. megszűnőfélben vannak a szabályok, a beszédjüket „trágárság” jellemzi. Nem tanulnak meg szeretni, ugyanakkor szeretetéhségben szenvednek. Nagyon sok gyermeket elhanyagolnak, akik többnyire egyben lelki sérültek is. f) Krízis helyzetben igénybe vehető szolgáltatások6 A Gyermekjóléti Szolgálat által alkalmazott szakemberek hivatottak a városban élő gyermekek és családjaik krízis helyzeteiben segíteni. A 2011. évi szakmai beszámolóból kitűnik, hogy ez a kapacitás maximális mértékben kihasznált. Nincs információnk arról, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat az elmúlt esztendőben Berhidán tudott-e kiadni krízis segélyt (gyógyszerre, útiköltségre, élelmiszer vásárlására). Jelenleg fejlesztő pedagógus nincs alkalmazásban, azonban munkája nagy segítséget jelentene az egyre több és nagyobb problémával küszködő családok számára. A krízis helyzetekben igénybevehető szolgáltatásokat már részleteztük, amelyek a Családsegítő Központon keresztül vehetők igénybe. A Katolikus Karitász szervezet többszöri élelmiszer és ruhaadományhoz juttatja a mélyszegénységben élő családokat. g) Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Szünidőben rendszeresen szerveznek napközis táborokat, amelyek többsége térítés ellenében vehető igénybe.

6

Forrás: A Családsegítő Központ Berhida Gyermekjóléti feladatainak 2011 évi átfogó értékelése 6

50


A városban mindenki számára hozzáférhető sport és szabadidős programokat általában a civil szervezetek és az önkormányzat (ezen belül a Családsegítő Központ) biztosítják. A fentiekben már említettük, hogy több projekt keretén belül is valósultak meg egészségfejlesztési-, szabadidős- és sportprogramok. h) Gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) A II.4.1.d) pont alatt taglaltuk a gyermekétkeztetés városi helyzetét. i) Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetésről nem tudunk beszámolni. j) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül A Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatának szolgáltatásai, szervező- és gondozó munkája a pozitív diszkriminációt szolgálják, amelyek az alábbiak:  Jogi-, pszichológiai szolgáltatás, melyeket már részleteiben elemeztünk;  Kapcsolatügyelet: a bíróság kérheti egy szakember (családgondozó) jelenlétét, aki vagy az apával, vagy az anyával közösen, külön helyiségben találkozik a gyermekekkel.  Családkonzultáció/családterápia: Krízis helyzetben lévő családok segítése;  Eset és családkonferencia: Nagyon hasznos a probléma meghatározásában, a családban és a gyermekek környezetében lévő erőforrások feltérképezésében és a feladatok kidolgozásában. A probléma fennállásai folyamatosan elérhetővé teszik ezt a szolgáltatást, amelyen a család tagjain kívül részt vesznek különböző, a családhoz kapcsolódó, őket ismerő szakemberek (pl.: ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, igazgató, védőnő, gyermekorvos). 2011-ben összesen 674 eset- illetve családkonferencia volt. A többi hátránykompenzálást szolgáló juttatásokról a fentiekben részletesen beszámoltunk.

II.4.4. A

KIEMELT

FOGYATÉKOSSÁGGAL

FIGYELMET ÉLŐ

IGÉNYLŐ

GYEREKEK

GYERMEKEK /TANULÓK, KÖZOKTATÁSI

VALAMINT

LEHETŐSÉGEI

ÉS

ESÉLYEGYENLŐSÉGE

A berhidai Családsegítő Központ éves beszámolója szerint a település iskoláiban összesen 536 diák tanul, akik közül a fogyatékkal élők száma 19 fő, amely arány meghaladja a hazai települések átlagát. Számukra Veszprémben található közoktatási intézmény, amely képességeiknek megfelelő képzést nyújt számukra. A szülők számára sokszor komoly problémát jelent a Veszprémbe történő utazás napi megszervezése. 51


Az eltérő képzési igényű gyermekek Várpalotán és Pétfürdőn is találnak megfelelő közoktatási intézményt, ahol kiscsoportokban, képességeiknek megfelelő oktatást kapnak. Itt kedvezőbbek az utazási feltételek, mivel gyakrabban járnak autóbuszok Várpalotára. a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása Nincs pontos adat. b) A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.) Nincs pontos adat.

c) Hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek: Az oktatás, képzés területén hátrányos megkülönböztetésről és jogellenes elkülönítésről nem érkeztek jelzések, a szakemberek igyekeznek jól kezelni és kompenzálni a felmerülő problémákat. Tudomásunk szerint az intézmények között és azokon belül sincsenek szegregációs jelenségek. d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések: Nincs pontos adat. Egyre erősebben tapasztalhatjuk, hogy a gyerekek olvasása és szövegértése nem javul, sőt inkább romlik. Ez a tényező valószínűleg az internetezéssel töltött időnek tudható be, amelyet sokan az olvasástól elrabolt idővel azonosítanak. Szakvélemények sora bizonyítja, hogy az internet előtt töltött idő az olvasás egyik ellensége, ugyanis megfosztja a gyereket az olvasással megszerezhető általános műveltségtől. A gyermeknek többféle motivációra van szüksége ahhoz, hogy kezébe könyvet vegyen és olvasson. Elsősorban a családnak kellene jó példával előljárni, de napjainkban ez egyre ritkább. Pedig az „alapok” lerakása nagyon fontos, hiszen ha ez elmarad, a gyermek nem látja maga előtt a helyes példát és maga sem fog könyvet venni a kezébe. Másrészt koncentrációs képessége sem fejlődik, szókincse és fantáziája ellaposodik, szövegértése hiányos lesz, ezáltal a tanulás is jóval lassabban megy.

52


e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) A fentiekben igen sokrétű hátránykompenzáló juttatásról számoltunk be, amelyek csak a jó utat mutatják, azonban korántsem képesek az egyre súlyosodó problémákat megoldani.




A gyermekjóléti szolgáltatás a Berhida Családsegítő Központ keretében, szolgáltatásként működik. A döntően alacsony státuszú és alacsony iskolázottsággal rendelkező szolgáltatást igénybevevők helyzete és szociális kilátásaik nagy ütemben romlanak, ezért a város szakembereinek és döntéshozóinak újra kell gondolni a városban alkalmazott, gyermekjóléti szakmai programjukat, és a gyermekek életfeltételeinek jobbá tétele mellett a szülők foglalkoztatási esélyeit növelő szolgáltatásokra is hangsúlyt kell helyezniük.



Javasoljuk a hétvégi gyermekétkeztetés megoldását.



Jelenleg nincs fejlesztőpedagógus alkalmazásban, azonban munkája nagy segítséget jelentene az egyre több és nagyobb problémával küszködő családok számára.



Kívánatos lenne megszervezni az utcai, illetve iskolai szociális munkát és ifjúsági lelki segélytelefont (vagy csatlakozni egy már meglévő szolgáltatóhoz).



A helyzetfelmérés során kiderült, hogy a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények személyi feltételei nem kielégítőek: lényegesen több szakember munkájára lenne szükség a megnövekedett gondozotti létszám miatt. A Családsegítő Központ munkatársainak túlterheltségét javasoljuk csökkenteni (pl.: létszámbővítéssel, munkaátcsoportosítással, önkéntesek bevonásával, közasznú-, illetve közcélú munkások alkalmazásával), ellenkező esetben a szakmai és az adminisztrációs munkák megnövekedett mennyisége a továbbképzési lehetőségek rovására fog menni, és a szolgáltatások minőségének romlásához fog vezetni. A településen olyan magas számban élnek hátrányos helyzetű emberek/családok, hogy a Családsegítő Központ szakemberei nem tudnak megbírkózni a rájuk nehezedő, egyre súlyosabb feladatokkal. A jelen szabályozások szerint a település népessége, nem pedig a hátrányos helyzetben élők száma határozza meg az alkalmazható szakemberek létszámát.



A szociális területen dolgozók szupervízióját havonta biztosítani kellene a kiégési szindróma (burnout) kivédése érdekében (burnout: tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés).



Hiányként jelentkezik a helyettes szülő, mint ellátási forma megléte. A Gyermekjóléti Szolgálat a megnövekedett esetszám miatt már nem tud minden esetben megfelelő megoldást találni. Ez a szolgáltatás kistérségi szinten megoldható lenne: Ősi községben eddig is tevékenykedett egy olyan helyettes szülő, aki vállalná ezt a megnövekedett feladatot is. 53




A munkanélküliség témakörénél említettekhez kapcsolódva a bűnelkövetés gyakoribb azokon a helyeken, ahol nagyobb a munkanélküliségi ráta, a családtagok létszáma, a szociális olló szélesebbre való nyílása, valamint a tartós szegénység egyre mélyebb színvonalára lecsúszók létszáma. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének bemutatásánál szerepeltetett adatokból egyértelműen kiderül, hogy kevesebb bűnelkövető van azon fiatalok körében, akik gondozás alatt állnak, tehát nagy szükség van a külső segítségre, ezért egy olyan projekt, amely célt és értelmet adhatna a gyermekeknek és családjaiknak, egyfajta támaszként működhetne. Az elemzésre került mutatók az átlagosnál kedvezőtlenebbek, azt mutatják, hogy az utóbbi években - bár kismértékben - de növekedett a mélyszegénységben élő, a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett lakosok, és azon belül a fiatalkorúak száma.

A gyermekvédelmi tanácskozáson a következő javaslatok hangzottak el7: 

Az intézmények közötti gyakori egyeztetések, szakmaközi esetmegbeszélések mellett összehangolt működésre és ,,Kerekasztal” beszélgetések lefolytatására van szükség a szakemberek között.



A tervekben szerepel, hogy az oktatási intézményekben - amennyiben ehhez az érintett vezetők is hozzájárulnak - havonkénti rendszerességgel és megfelelő szakembergárda biztosításával megbeszélésre kerül sor az alsó- illetve felsőtagozatos pedagógusokkal, közösen törekedve megoldást találni a problémákra.



A gyerekek előadásokon való minél nagyobb részvételi arányának biztosítása érdekében az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások a tanítás után, helyben kerüljenek megtartásra.



A tervekben olyan foglakozások is szerepelnek, amelyek a családi életre neveléssel, a felelősségteljes párválasztással foglalkoznak, különös tekintettel az egyre nagyobb arányt képviselő fiatalkorú terhesekre.



A hatékony prevenció érdekében előadássorozatok szervezése javasolt a gyermekek és szüleik részére egyaránt, pszichológus és más szakemberek bevonásával. Jogi felvilágosítást is szükséges tartani az esetleges bűncselekmények következményeiről.



Elengedhetetlen egy új, az intézmények együttműködésével kialakításra kerülő koncepció létrehozása az évek óta fennálló fejtetű probléma megoldására.



A gondozási-nevelési tervben foglaltak be nem tartása esetén szigorúbb és gyorsabb szankcionálási eljárás bevezetése szükséges.

77

Forrás: A Családsegítő Központ Berhida Gyermekjóléti feladatainak 2011 évi átfogó értékelése 7.

54




Kívánatos lenne olyan, a közelben elérhető bentlakásos intézmények létrehozása, ahol a súlyos magatartászavaros gyermekek nevelése megoldható lenne, anélkül, hogy a családjából kiemelnék.



Olyan pszichológus alkalmazása is javasolt a településen, aki egyben iskolapszichológusi feladatokat is ellátna 8.

II.5. A NŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE Az egyénnek és a családnak a társadalomban elfoglalt státusza, élethelyzete több dimenzió együtteseként alakul ki. A nők helyzete igen nehéz az esélykülönbségek csökkentése érdekében. Az alacsony iskolázottság, a szemléletmódváltás hiánya többek között az oka annak, hogy a nők nehezebben találnak és kapnak munkát, mint a férfiak. Kevés a nőknek való munkalehetőség a településen. A nők munkaerő-piaci pozíciója a férfiakénál rosszabb, a piaci/munkaerő-piaci verseny éleződése számukra kedvezőtlen hatásokkal van. A külső és belső munkaerő piac a nők hátrányára rangsorolja a foglalkozásokat, munkaköröket. A felvételi és az előmeneteli diszkrimináció korlátozza az egyenlő esélyeket. Jóllehet a nők előnyben vannak az iskolázottság szempontjából, a nemek szerinti iskolázottsági és foglalkozási koncentráció korlátozza munkaerő-piaci versenyképességüket, karrieresélyüket is. A nők foglalkoztatása esetén, általában a foglalkoztatás alsó rétegeiben találjuk meg a nőket, ahol az előmeneteli lehetőség, az elérhető jövedelem, az állásbiztonság az átlagosnál rosszabb. Ennek egyenes következménye az anyagi helyzetük romlása.

II.5.1. A NŐK GAZDASÁGI SZEREPE ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE a) Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében:

A 3. számú mellékletünkben részleteztük a nők foglalkoztatásával kapcsolatos adatokat, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a munkanélküliséget tekintve minden esetben magasabb a számuk, mint az ugyanabban az időben és kategóriában nyilvántartott férfiaké. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliség esetében. A közmunka programban közel hasonló arányban dolgoznak a nők, mint a férfiak.

8

Jelenleg az iskolapszichológusi hálózat kiépítése központilag folyamatban van és a kistérségi szintre telepítik, mint ahogy a kistérség látja el a települések részére a pszichológusi feladatokat is.

55


b) Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban

Nincs pontos adatunk c) Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei

Mint az ország más területein is tapasztalható, Berhidán is nagyon nehéz elhelyezkedni azoknak a nőknek, akik alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. Nyilvánvalóan ez a körülmény is befolyásolja azt a tényt, amely szerint sokkal magasabb az egy évnél régebb óta munkát kereső nők, mint férfiak száma. d) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség)

Országos jelenség, így Berhidán is elmondható az a tény, hogy az ötven év feletti nők mindenképpen hátrányos helyzetben vannak a foglalkoztatás terén. Egyidejűleg az is igaz, hogy - függetlenül attól, milyen korú - számos esetben, ugyanolyan munkakörben alkalmazott nők kevesebb bérért dolgoznak.

II.5.2. A MUNKAERŐ-PIACI ÉS CSALÁDI FELADATOK ÖSSZEEGYEZTETÉSÉT SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK (PL. BÖLCSŐDEI , CSALÁDI NAPKÖZI , ÓVODAI FÉRŐHELYEK , FÉRŐHELYHIÁNY; KÖZINTÉZMÉNYEKBEN RUGALMAS MUNKAIDŐ, CSALÁDBARÁT MUNKAHELYI MEGOLDÁSOK STB .) Jelen információink szerint rugalmas munkaidőt nem tudnak sehol biztosítani a gyermeket nevelő nők számára. A gyermekellátási intézmények azonban elegendő férőhellyel rendelkeznek. Családbarát munkahelyi megoldások terén nincs információnk. Helyben nincs munkalehetőség, különösen az alacsonyabb végzettségűek számára. Csak utazással lehet elérni a több műszakban működtetett „multi” cégeket. Ezek időbeosztása egyáltalán nem alkalmazkodik a családok igényeihez. A gyermekeket többnyire nem tudják senkinél elhelyezni, csak igen magas összegekért, de ezt nem tudják megfizetni. Ezen okból a nők inkább otthon maradnak és egyre nehezebb anyagi körülmények között kénytelenek gyermekeiket nevelni. Családi napközi működtetéséről nincs tudomásunk.

II.5.3. CSALÁDTERVEZÉS , ANYA- ÉS GYERMEKGONDOZÁS TERÜLETE A családtervezés, anya és gyermekgondozás feladatát az egészségügy, illetve a Családsegítő Központ látja el. 2011-es évi beszámolójukban az alábbi szolgáltatásokról számolnak be:

56


Várandós anyák gondozása A védőnők rendszeresen látogatják a veszélyeztetett kismamákat, segítik őket felkészülni a gyermek érkezésére, tanácsokkal látják el a gyermekvállalás felelősségével kapcsolatban. Tanácsot adnak az egészséges életmód kialakítását illetően. Felvilágosítják a várandós anyákat arról, hogy a helytelen életmód milyen veszélyeket rejt, és milyen kihatással lehet a magzat fejlődésére. Rendkívüli esetben a várandós anya számára a védőnők segélyt kérnek az önkormányzattól. Szükség esetén jelzéssel élnek a Családsegítő Központ felé, és a családgondozókkal közösen keresnek megoldásokat a veszélyeztetettség megszüntetésére, megelőzésére. A védőnők az általuk szervezett programokról tájékoztatják a Családsegítő Központot, így az intézményt felkereső érintett ügyfelek is tudomást szerezhetnek az előadásokról. Családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása A családgondozás során kiemelt figyelmet kell szentelni a szülők gondozására. A cél az, hogy képessé tegyük őket a gyermekük/gyermekeik megfelelő nevelésére. Rendszeresen kapcsolatot kell tartani a szülővel, ha szükséges pszichológushoz vagy más szakemberhez irányítani. Szorgalmazni kell, hogy mind gyakrabban vegye igénybe a családgondozójával történő egyéni beszélgetések lehetőségét, valamint, hogy vegyen részt a szervezett programokon. Figyelemmel kell kísérni a szülő-gyermek kapcsolatának alakulását. Kapcsolatot kell tartani a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattal, a gyermek gondozási helyével, és lehetőség szerint a gyermekkel is. A jelzőrendszeri együttműködés tapasztalatai A Családsegítő Központ 2011-ben 6 alkalommal tartott jelzőrendszeri értekezletet a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében.

II.5.4. A NŐKET ÉRŐ ERŐSZAK , CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK A nőket érő illetve a családon belüli erőszak elsősorban a romák között fordul elő, azonban ez nem minden esetben kerül felszínre, mert az érintettek nem merik/akarják bevallani.

II.5.5. KRÍZISHELYZETBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK (PL. ANYAOTTHON, CSALÁDOK ÁTMENETI OTTHONA ) Berhida közelében nem található sem anyaotthon, sem családok átmeneti otthona. Jelenleg nem tudunk ilyen elhelyezésről. 57


II.5.6. A NŐK SZEREPE A HELYI KÖZÉLETBEN A helyi közéletben a nők igen aktív szerepet vállalnak. Ott vannak minden civil szervezetben (fentebb már részletesen taglaltuk ezek formáit), a segítő munkák nagy részét nők vállalják. Számítani lehet rájuk a politikai és civil életben, az önkéntességben, valamint a társadalmi munkavégzés területén is (pl.: a képviselőtestületben is több nő van és a polgármester is nő).

II.5.7. A NŐKET HELYI SZINTEN FOKOZOTTAN ÉRINTŐ TÁRSADALMI PROBLÉMÁK ÉS FELSZÁMOLÁSUKRA IRÁNYULÓ KEZDEMÉNYEZÉSEK

Országos és helyi szinten is egyre több a válás: a jelenlegi statisztikai adatokból az vehető ki, hogy minden második házasság válással végződik, amiből kifolyólag nagyon sok a csonka család. Elsősorban a nők nevelik tovább egyedül a gyermekeket, egyre nehezebb körülmények között.




Feltétlenül szükségesnek látjuk egy olyan családi napközi létrehozását, amelyben a három műszakban dolgozó nők is el tudnák helyezni gyermekeiket, mert igazodna a munkabeosztásukhoz.



A nők számára több felzárkóztató/átképző oktatást lenne szükséges indítani, pl: o Gazdaasszony- háziasszony képző indítása o Dísz- és gyógynövénytermesztő és –gyűjtő alapismeretek biztosítása o Kisállattartási alapsimeretek nyújtása

II.6.

AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

Berhidán az időskorúak szociális ellátásáról a berhidai Családsegítő Központ, a Térségi Népjóléti Központ, valamint a peremartongyártelepi - közelmúltban felújított – Egészségház gondoskodik az alábbi szolgáltatások nyújtásával. A házi segítségnyújtást, az idősek nappali ellátását és a szociális étkeztetést is az 1993-as szociális törvény nevesítette és tette az önkormányzatok számára kötelező feladattá. Berhida településen kötelező alapfeladatként a családsegítő központ nyújtja a fenti ellátásokat. A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak.

58


Házi segítségnyújtás, gondozás Célja és feladata az egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes személyek lakókörnyezetében, önálló életvitele megtartásában való közreműködés. A házi gondozás a koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, önellátásra képtelen személyek számára biztosít fizikai ellátást, mentális gondozást, egészségügyi ellátást, érdekképviseletet. A házi segítségnyújtást ellátó gondozónő részére a területen ellátandó feladatának elvégzéséhez kerékpár biztosított. A házi gondozás igénybevételi eljárása során az egyszerűsített előgondozással, a gondozási szükséglet vizsgálatával, illetve az igazolással mely tartalmazza a kérelmező napi gondozási szükségletét óraszámban kifejezve –fokozható ezen ellátási forma hatékonysága. Házi segítségnyújtás esetén az egyéni gondozási terv szükség esetén kiegészülhet még az ápolási tervvel. Az egyéni gondozási terv mellett a gondozónő legalább negyedévente, illetve szükség szerint tölti ki az értékelőlapot is a gondozott egészségi állapotával kapcsolatban. Az ellátottanként a gondozónő/k gondozási naplót vezetnek az ellátott otthonában végzett tevékenységről. A házi gondozottak száma Berhidán 2011 decemberében 6 fő volt (2007-ben még 20 főt láttak el, így lényeges csökkenés tapasztalható).

Idősek nappali ellátása A szolgáltatás célja a hiányzó családi gondozás pótlása, az ellátottak szociális helyzetének javítása, kulturált körülményeinek megelőzése, egészségi és higiénés viszonyainak javítása. A nappali ellátás keretében biztosítani kell a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, a társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Nappali ellátás igénybevételekor látogatási és eseménynapló vezetése közelező, és az ellátás megkezdése előtt egyéni gondozási terv készítésére kerül sor. A férőhelyek száma: 20 fő. A Társulási megállapodásban foglaltak szerint a nappali ellátás iránt Pétfürdő közigazgatási területén felmerülő igényeket Berhida biztosítja. 2011-ben az ellátás iránt igény nem merült fel Pétfürdőt illetően. Az ellátottak száma 2011 decemberében 8 fő volt, ami stabil létszámot jelent, immár 2007 óta.

Szociális étkeztetés Azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. A feladat ellátását az intézmény napi egyszeri meleg étkezés biztosításával végzi. Az étkezés igénybe vehető az idősek klubjában, helyben fogyasztással, illetve elvitellel, valamint a gondozó által történő 59


kiszállítással. Az étel házhoz szállítását a gondozó kerékpárral végzi. A szociális étkeztetés nyújtása esetén vezetni kell az ellátási napok számát, külön az elvitellel és külön a kiszállítással történő igénybevételt. Az ellátottak száma 2011 decemberében 48 fő volt Berhidán. 2007-ben 20 fővel kevesebb ellátott volt, azonban 2009-ben kiugróan magas számban, összesen 74-en vették igénybe ezt a szolgáltatást. Az ellátásokért fizetendő térítési díjat az ellátást kérő lakhelye szerint illetékes önkormányzat képviselőtestületének rendelete állapítja meg a vonatkozó jogszabályi előírások, aktuális rendeletek szerint, az 1993. évi III. tv., valamint a 29/1993.(II.17) Kormányrendelet alapján. Az időskorúak számára tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nem található a városban.

II.6.1. AZ IDŐSKORÚ NÉPESSÉG FŐBB JELLEMZŐI (PL. SZÁMA, ARÁNYA, JÖVEDELMI HELYZETE , DEMOGRÁFIAI TRENDEK STB.) A berhidai Családsegítő Központ 2011-ben Berhida területén kérdőíves kutatást végezett a 60 év feletti lakosság körében. A felmérés az adott korcsoport aktivitási hajlandóságára, társas kapcsolataira és egészségi állapotára terjedt ki. A válaszokból kiderült, hogy az érintett korosztály zöme a család aktív, segítő tagja. Mindez azonban egyúttal az idős ember egyfajta bezártságát is eredményezheti. A pszichés állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján a magány, az egyedüllét érzése sokkal jellemzőbb probléma, mint az, hogy nincs kivel megvitatni a világ dolgait. A megkérdezettek közel 90 %-a ismeri a helyben igénybe vehető szociális alapszolgáltatásokat. A rendelkezésünkre bocsátott, legutóbbi adatokból megállapítható, hogy a város lélekszáma a rendszerváltozást követő években stagnált, illetve kismértékű, de csökkenő tendenciát mutat. Az állandósult természetes fogyás velejárójaként a népesség korösszetétele ugyan lassan eltolódik az idősebbek fokozódó aránya felé, ennek ellenére korösszetétele még mindig viszonylag „fiatalos”. Az időskorúak jelentős része valamilyen fogyatékkal él, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával, betegség vagy baleset következtében vált azzá. II.6.2. IDŐSEK MUNKAERŐ -PIACI HELYZETE a) Idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága

60


Az időskorúak foglalkoztatásával kapcsolatosan meg kell említenünk azt a tényt, hogy a fiatalabb generációk jelentős része sem talál helyben munkát. Az időskorúak foglalkoztatottságáról nincsenek adatok.

b) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.

II.6.3. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ, KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSHEZ, INFORMÁCIÓHOZ ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET GYAKORLÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS a) Az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése

A házi orvosnak szerepe van az étkeztetés, a nappali ellátás és a házi segítségnyújtás igénylésének elbírálásában, amelyeket a fentiekben részletesen kifejtettünk. Az ellátás igénylésekor a kérelmezőnek fel kell keresnie a házi orvosát az ún. „B” lappal, amelyet az orvosa tölt ki, arra vonatkozóan, hogy az igénylő milyen mértékben képes az önálló életvitelre. (Emellett a szociális szolgáltató részéről meg kell történnie a gondozási szükséglet felmérésnek is az ellátandó otthonában). Abban az esetben, ha a gondozási szükséglet alapján az igénylő nem éri el a napi egy óra gondozási óraszámot, és/vagy az orvosa úgy nyilatkozik, hogy önálló életvitelre képes, akkor a házi gondozás iránti kérelem elutasításra kerül, amelyről a kérelmezőt az intézményvezető írásban értesíti. A fentiekben részletesen leírtuk a város idősek részére fenntartott egészségügyi és szociális szolgáltatásait.

b) Kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés:

Kulturális és közművelődési szolgáltatások esetén a nyugdíjas kort elért személyek kedvezményben részesülnek. c) Idősek informatikai jártassága:

Berhidán az idős emberek részéről igény mutatkozik informatikai tudásuk fejlesztésére, erre alapozva 2009-ben (a Peremartonért Egyesület szervezésében, hazai forrásból nyert támogatásból) „Idősebbek is elkezdhetik” címmel számítástechnikai tanfolyam került lebonyolításra Berhida lakosai számára. A Nagyi@net csoportban 24 fő 55 év feletti lakos vett részt, akik az internet és a világháló témakörében bővíthették ismereteiket.

61


II.6.4. AZ IDŐSEKET, AZ ÉLETKORRAL JÁRÓ SAJÁTOS IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉT CÉLZÓ PROGRAMOK A TELEPÜLÉSEN

A településen működő nyugdíjas klubok rendszeres lehetőséget nyújtanak arra, hogy az idősek megtalálják a saját érdeklődésüknek megfelelő szórakozási és kikapcsolódási lehetőséget. A település minden programján aktívan részt vehetnek (és vesznek is). A településen található két művelődési ház is számos programmal, kikapcsolódási lehetőséggel szolgál e korosztály számára.


??????

II.7

A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE

A fogyatékos személyek speciális segítséget igénylő emberek. Életük nem kevesebb, és nem több, egyszerűen más, másfajta emberi élet. A fogyatékos ember, a betegekhez, az idősekhez és a gyermekekhez hasonlóan segítségre szorul. Várpalotán, a Körmöcbánya utcában működik a Fogyatékosok Napköziotthona, ahol a fogyatékos személyek részére nappali ellátást, gondoskodást és fejlesztő foglalkoztatást biztosítanak. Az intézmény ez évtől nem csak a Várpalotáról, hanem a Kistérség más településéről - így a Berhidáról - érkező fogyatékos személyek ellátást is biztosítja. A fogyatékos személyek saját otthonukban történő ellátását, segítését a Támogató Szolgálatok voltak hivatottak végezni. Ilyen ellátási formából 2012. január elsejét megelőzően kettő is működött Várpalotán. Jelenleg ez az ellátási forma nem létezik egy figyelmetlen pályázati elbírálásnak köszönhetően. A feladatokat megosztották: jelenleg a Vöröskereszt Veszprémi Támogató szolgálata látja el a szállítási feladatok egy részét (pl.: fogyatékos gyermekek oktatási intézménybe szállítását), azonban ebből a távolságból már nem szívesen járnak minden esetben át Berhidára. Minden más feladatot - a Családsegítő Központ mellett - az egyre burjánzó, sokasodó házigondozó szolgálatok látnak el (pl.: Pünkösdi Gyülekezet, Református Egyház, Katolikus Egyház, Pétfürdőn kismamák bevonásával is indult egy, és nem kizárt, hogy olyan is van, amiről még nincs tudomásunk.). Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor került sor. 1990-ben 368 ezer főt tartottak nyilván, ami a népesség 3,5 %-a volt. 2001-ben már 577 ezer főre gyarapodott a számuk, ez a népesség 5,7 %-át tette ki. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a fogyatékkal élő személyek 17%-a születése óta fogyatékos, 66,5 % esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékosságot elsősorban valamilyen tartós betegség idézi elő (53,8 %). 62


A közölt adatfelvételek - a KSH szerint is - alulbecsülik a fogyatékkal élő népesség adatait, így a létszám kb. 600 ezer főre becsülhető. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idősebbek aránya 44,8 %, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fentiekből kitűnik: a fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy jelentősebb számban vannak közöttük időskorúak, mivel a fogyatékos személyek nagy része nem születésétől fogva sérült, hanem életkora előrehaladtával, betegség vagy baleset következtében vált azzá. A Berhidán élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosságuk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Lényeges megjegyezni, hogy a látásfogyatékosok egy része fogyatékossági támogatásban, más részük vakok személyi járadékában (még alacsonyabb összegű) részesül. A sajátos nevelési igényű gyermekek között arányaiban kevés a fogyatékossággal élő, inkább a tartós beteg vagy tanulási zavaros gyermekek határozzák meg ezt a csoportot. A látás és mozgásfogyatékosok körében jellemzően az idősek vannak nagyobb számban, mivel a kor előre haladtával az időskori diabetes problémák miatt a látásfogyatékosok száma, míg a balesetek és degeneratív betegségek miatt a mozgássérültek köre gyarapszik. A szociális ellátások igénybevevői között jelen vannak a fogyatékkal élő személyek is. A fogyatékkal élők számára elérhető a családsegítés, étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Az idősek nappali ellátásában is jelen vannak fogyatékos személyek.

II.7.1. A TELEPÜLÉSEN FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK FŐBB JELLEMZŐI , SAJÁTOS PROBLÉMÁI

a) Fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás):

A fogyatékossággal élők (különösen a látás- és hallásfogyatékosok) a munkavállalók leghátrányosabb helyzetű csoportját képezik. Alig van példa rá, hogy fogyatékossággal élő személy tartós foglalkoztatást biztosító munkahelyet találjon a nyílt munkaerő-piacon, de ma már a védett munkahelyek is veszélyben vannak. A foglalkoztatás a rehabilitáció, az egyenlő esélyű hozzáférés, a társadalmi integráció szempontjából kulcsfontosságú terület. Lehetővé teszi a társadalmi kapcsolatok kialakulását, a társadalomba való beilleszkedést. A dolgozó fogyatékos emberek fizetést kapnak, személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot fizetnek, hasznos tagjai a társadalomnak. Foglalkoztatásuk és munkába állásuk jelenleg szinte lehetetlen. A Munkaügyi Központ TÁMOP 1.1.1-es pályázata kapcsán elhelyezett, rehabilitációs járadékban részesülők között kevés fogyatékkal élő van, mivel a megváltozott 63


munkaképességűeket - közöttük a 40 %-os mértékben csökkent munkaképességű álláskeresőket és a fogyatékosokat - egy kategóriába sorolja a munkaügyi központ és a jogalkotás. A fogyatékkal élő emberek munkaerő-piaci elhelyezkedésének lehetőségei elsősorban a fogyatékosság ténye, másodsorban a kísérő betegségek jelenléte, harmadsorban az iskolai végzettségük alacsony mivolta miatt igen nehézkes. A jelenlegi törvényi szabályozás kifejezetten arra ösztönzi a fogyatékos embert, hogy elégedjen meg csekély rokkantsági ellátásával. Látássérültek tekintetében Berhidán alig van néhány fő, akik munkahellyel rendelkeznek. Ők a nyílt munkaerőpiacon, illetve bedolgozói jogviszonyban védett munkahelyen dolgoznak. A munkájukért kapott járandóság azonban nem biztosít elég jövedelmet a megélhetésükhöz. b) Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén:

A foglalkoztatás területén - a nőkhöz hasonlóan - elmondható, hogy országos és helyi szinten is tapasztalható megkülönböztetés. A munkáltatók már a hirdetésekben is közzéteszik erre vonatkozó kívánságaikat. c) Önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok:

A fentiekben már említett TÁMOP 1.1.1 projekt szolgáltatásai is ezt a célt szolgálják.

II.7.2. FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYEK PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSA , KEDVEZMÉNYEI

A kistérség Munkaügyi Központjában nyilvántartott, rehabilitációs járadékban részesülők létszámáról kistérségi szinten kaptunk adatokat, amelybe a berhidai lakosok is beletartoznak. 2011-ben a Munkaügyi Központ Várpalotai Kirendeltségén nyilvántartott rehabilitációs járadékban részesülők létszáma összesen 66 fő (26 férfi és 40 nő) volt, és mindösszesen 39 fő (15 férfi és 24 nő) fogyatékkal élőt tartottak nyilván. Köztudott, hogy ezek az adatok koránt sem egyenlőek az összes fogyatékkal élők létszámával, mert ők csak egy kis szeletét képezik a Kistérség hasonló sorsú embereinek. A TÁMOP 1.1.1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” című program keretében a FMKMK Várpalotai Kirendeltségén 2012. január elsejéig rehabilitációs mentort foglalkoztattak, akinek az volt a feladata, hogy segítse a rehabilitációs járadékban illetve a rendszeres szociális járadékban részesülő, fogyatékkal élő személyek életvitelét, munkaerőpiaci reintegrációját. Ennek érdekében többek között képzési lehetőségek, új potenciális munkáltatók felkutatásában, valamint mentális téren 64


is segítséget nyújtott. Képességfejlesztő és motivációs tréningek szervezésével azon személyek is esélyt kaphattak, akik kevésbé tudtak felzárkózni az előzőekben. A TÁMOP 1.1.1 program keretében nyújtható támogatással több fogyatékkal élő is el tudott helyezkedni: határozott időtartamú munkaszerződések keretén belül munkakipróbáláson valamint munkagyakorlaton vehettek részt. Munkaszerződésükben továbbfoglalkoztatás vállalása is szerepelt, a foglalkoztatók többsége azonban csak a szerződés szerinti időtartamra alkalmazta ezen munkavállalókat, mert a támogatások lejártával nem tudták tovább finanszírozni foglalkoztatásukat. A térségre jellemző, hogy a munkáltatók kifejezetten annyi fogyatékkal élő személyt foglalkoztatnak, amennyit a törvényi előírás leszabályoz: az egészséges és a fogyatékkal élő munkavállalók arányát figyelemmel kísérik, mert ha ez nem teljesül, az államnak ún. “rehabilitációs támogatás”-t kell befizetniük minden hiányzó létszám esetén (jelenleg ez az összeg megközelítően 1millió forint). Nehezíti a megváltozott munkaképességű személyek munkavállalását a jelenlegi törvényi szabályozás is. A 2007. évi LXXXIV. Törvény 4. § (2) a következőt írja elő: „A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.”

II.7.3. A KÖZSZOLGÁLTATÁSOKHOZ , KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSHEZ, INFORMÁCIÓHOZ ÉS A KÖZÖSSÉGI ÉLET GYAKORLÁSÁHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI , AKADÁLYMENTESÍTÉS

a) Települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége:

A település önkormányati épületének földszintje akadálymentesített, amennyiben az emeleti szinten van a fogyatékkal élőnek elintézendője, az illetékes ügyintéző lejön hozzá. Az egyéb közintézmények közül az orvosi rendelők, az idősek napközi otthona akadálymentesítettek. b) Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége Bizonyos mértékben megoldott: a település két művelődési háza, a posta és az üzletek is akadálymentesen megközelíthetők. 2011-ig a berhidai Mozgássérültek Egyesülete felvállalta a településen egyénenként végzendő akadálymentesítési teendők szervezését.

65


c) Munkahelyek akadálymentesítettsége: Részben megoldott. d) Közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége: A közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége csak részlegesen megoldott. e) Fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.): Nincs. f) Pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások): A városban megindult akadálymentesítési munkálatokon kívül szolgáltatásokat a berhidaiak elsősorban Várpalotán találhatnak.

hátránykompenzáló

Többek között pl.: az Egészséges Palotáért Egyesület a Várpalotai Napok rendezvénysorozat keretében 2012. szeptember 02-án vasárnap Trail-O népszerűsítő, bemutató versenyt, valamint kupaversenyt rendezett, amely új: korábban még soha nem volt. A verseny célja a sportág megismertetése, népszerűsítése a várpalotai lakossággal, felhívva a figyelmet az esélyegyenlőségre. A sportág a precíz tájékozódáson alapul, több kihelyezett bója közül kell kiválasztani a leírás szerinti helyes megoldást. Mozgássérültek (külön paralympiai kategóriával) és egészségesek egyaránt részt tudtak venni rajta, az értékelés kategóriánként külön történt. A pálya gyalogosan és kerekesszékkel is teljesíthető volt, nem igényelt különleges fizikai felkészültséget. A helyszínek tömegközlekedéssel elérhetők voltak. A bemutató pályája, feladatai egyszerűek voltak: bárki különösebb előképzettség nélkül, kényelmes gyalogló tempóban teljesíteni tudta. Akik kedvet kaptak e sportághoz, az inotai kupaverseny keretében egy komoly versenypályán is lemérhették tudásukat.


 A fogyatékossággal élő személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni, így a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnének a hátráltató akadályok elhárításához.  A városban szükséges emelni az akadálymentesített közintézmények számát.

66


II.8. HELYI PARTNERSÉG, LAKOSSÁGI ÖNSZERVEZŐDÉSEK, CIVIL SZERVEZETEK ÉS FOR-PROFIT SZEREPLŐK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA a) Önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása: Az önkormányzat nagyon szoros kapcsolatot tart fenn mindkét nemzetiségi önkormányzattal. A Berhidai Német- és Roma Nemzetiségi Önkormányzat pedig szintén jó partnerségi viszonyt alakított ki úgy az egyházak, mint a civil szektor képviselőivel. b) Önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség:

A térség önkormányzatai között nagyon jól funkcionáló partnerség működik. c) A nemzetiségi tevékenysége:

önkormányzatok

célcsoportokkal

kapcsolatos

esélyegyenlőségi

Berhidán két nemzetiségi (német és roma) önkormányzat működik. A Roma Önkormányzat az alapszabályában is rögzítette az esélyegyenlőségi tevékenységet. d) Civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége: A civil szervezetek tevékenységét a fentiekben részleteztük. e) For-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában:

A magánvállalkozók segítőkészsége és lehetősége az őket is egyre nagyobb mértékben sújtó nehézségek miatt csökkenő tendenciát mutat. Ennek ellenére - erejükhöz mérten - elsősorban Karácsony környékén járulnak hozzá az adományok gyarapításához, amelyről már az előzőkben is beszámoltunk. Itt említjük meg, hogy az önkormányzat igyekszik viszonozni –a lehetőségeihez mérten- a segítőkész vállalkozások erőfeszítéseit.

II.9. A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA a) A helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába:

67


A helyi esélyegyenlőségi program elkészítése alkalmával szorosan együttműködött minden érintett partner. Hozzáférést biztosítottak azokhoz a szükséges dokumentumokhoz, amelyek elengedhetetlenül szükségesek voltak a jelen terv elkészítéséhez. Információt szolgáltattak: személyesen, telefonon, illetve e-mail-en keresztül történt egyeztetések során pontosítottuk a felmerült és még tisztázatlan kérdéseket.

III. INTÉZKEDÉSI TERV Az Egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv (továbbiakban: tv.) határozza meg az önkormányzatok esélyegyenlőségi programra vonatkozó jogszabályi előírásait. A tv. 63.§ (5) bekezdése szerint: „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el.” Az önkormányzatok és intézmények fejlesztését szolgáló további uniós pályázatokhoz a települési esélyegyenlőségi program törvény szerinti elkészítése szükséges. Az önkormányzati esélyegyenlőségi intézkedési tervek megléte és felülvizsgálata előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat hazai vagy uniós pályázaton vehessen részt. Berhida település képviselő-testületének javasolt elfogadni az alábbiakat: 1. Az esélyegyenlőség biztosítása egyidejűleg megillet mindenkit nemtől, kortól, bőrszíntől, etnikai és nemzeti hovatartozástól, vallástól, valamint családi állapottól függetlenül. 2. Fontos cél az esélyegyenlőség biztosításának még jelenleg fennálló akadályainak elhárítása. 3. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni az esélyegyenlőség biztosításának mértékét és ugyanakkor törekedni kell az egyenlő bánásmód elvének minden esetben történő érvényesítésére. 4. Az egyes intézkedésekhez kapcsolódóan meg kell határozni a végrehajtás felelősét, határidejét, valamint a költségek forrását.

68


Lépéseket kell továbbá tenni az e tanulmány II.1.2.3 pontjában felsorolt (hiányosságok, eltérések, feladatok) kérdésében.

Javasolt konkrét intézkedések:

Berhida település jelenleg érvényben lévő esélyegyenlőségi programjának hiányzó, vagy részlegesen megvalósuló elemei, melyek egyben a jövő elvégzendő feladatai is: 1.) Általános helyzetkép felállítása, pontosabb, aktuális helyzetet tükröző, számszerű nyilvántartások vezetése; 2.) Munkavállalás, megélhetési feltételek vázolása; 3.) Foglalkoztatás terén:  hátrányos helyzetű nők,  fogyatékkal élők,  hátrányos helyzetű roma lakosság foglalkoztatásának elősegítése érdekében szükséges intézkedések meghatározása; 4.) Oktatási, képzési területen:  kulcskérdések meghatározása a településen, pontosabb, a jelen helyzetet tükröző, számszerű nyilvántartások;  oktatás-szolgáltatás felmérése és egyenlő bánásmód követelményei az iskolarendszer szelektivitása, illetve esélyegyenlőség tükrében;  oktatási, képzési programokhoz való egyenlő hozzáférés segítése lehetőségeinek vázolása;  iskolarendszerű felnőttképzés helyzetének leírása; 5.) Szociális területen:  Szociális ellátórendszer esélyegyenlőségének jelenlegi felmérése;  Szociális ellátórendszer fejlesztése céljainak meghatározása a szolgáltatástervezési koncepció alapján;  Egyéb szolgáltatások és juttatások fejlesztési céljainak kitűzése;  Támogatási és szolgáltatási igények benyújtásának lehetőségeit, igénybevételét mindenki számára könnyen hozzáférhetővé tenni; 6.) Lakhatás, lakóhely lehetőségében:  Lakhatás esélyegyenlősége helyzetének leírása;  Önkormányzati tulajdonú lakások megoszlásának valamint komfortosságának, és szobaszám szerinti pontos megoszlásának feltérképezése; 7.) Környezet, közlekedés területén érvényesülő esélyegyenlőség megállapítása; 8.) Egészségügyi témakörben:  Egészségügyi szolgáltatások fenntartásának átvilágítása, helyzetének javítása;  Alap és szakellátás, sürgősségi ellátás, valamint baleseti ambulancia helyi elérhetősége a hátrányos helyzetűek és fogyatékkal élők számára (is); 69


 9.) 10.)   11.) 12.) 13.) 14.)     15.) 16.)

Jelenleg a város nem rendelkezik egészségtervvel, amit pótolni szükséges; Roma esélyegyenlőségi problémák és azok megoldási lehetőségeinek meghatározása; Kommunikáció terén: Információk hozzáférhetővé tétele – kommunikációs akadálymentesítés leírása; Közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségeinek biztosítása; Kultúra, sport és szabadidő területen az esélyegyenlőség biztosításának lehetősége; Közművelődési lehetőségek egyenlő hozzáféréshez való biztosítása; Ifjúsági feladatok meghatározása az esélyegyenlőségi témához kapcsolódóan, Idősügyi feladatok meghatározása: Időskorú népesség esélyegyenlőségének biztosítása a közszolgáltatásokban; Életkörülmények, lakáskörülmények, jövedelmek pontos feltérképezése; Fogyasztás szerkezete, időskorúak életminőségének vázolása; Önkormányzat időskorúakat érintő szociális jellegű: egészségügyi, kulturális, szórakozási lehetőségekkel kapcsolatos kiadásainak felülvizsgálata; Civil szervezetek, civil kezdeményezések szerepének, helyzetének meghatározása. A város nem rendelkezik jelenleg friss szociális térképpel, ezért ennek elkészítését javasoljuk;

17.)

A szociális szolgáltatások nyújtása formájának felülvizsgálatát szükségszerűnek érezzük;

18.)

A Családsegítő Központ munkatársai túlterheltek a megnövekedett esetszám miatt, ezért státuszbővítés szükséges;

19.)

Szükségesnek tartjuk a szociális tevékenységi koncepció felülvizsgálatát;

20.)

A szociális szolgáltatásokat a döntően alacsony státuszú és alacsony iskolázottsággal rendelkező városlakók veszik igénybe, akik helyzete és egyben szociális kilátása rohamos ütemben romlik, így a családsegítő szakembereknek újra kell gondolniuk szakmai programjukat, és a foglalkoztatási esélyeket növelő szolgáltatások nyújtására kell nagyobb hangsúlyt fektetniük. Pontosabb nyilvántartások vezetése javasolt;

21.)

Több, pontosabb információra van szükség a romákról és hátrányos helyzetben élőkről;

22.)

A foglalkoztatási és a lakhatási helyzet feltérképezését is pontosítani szükséges;

23.)

A romák és mélyszegénységben élők körében gyakrabban fordul elő fertőző betegség, valamint az élősködők által okozott fertőzések (tetű, rüh), amelyek kezelése hosszadalmas, érinti a közvetlen közösséget is;

24.)

Az egyének, illetve családok egyre rohamosabb és szélesebb körben terjedő elszegényedése, a nyilvántartott halálozási és születési adatok és a természetes szaporodás lassú ütemű, de folyamatos csökkenése fölveti a helyi családbarát politika további fejlesztésének szükségességét.

70


25.)

A gyermekjóléti szolgáltatás a Berhida Családsegítő Központ keretében, szolgáltatásként működik. A döntően alacsony státuszú és alacsony iskolázottsággal rendelkező szolgáltatást igénybevevők helyzete és szociális kilátásaik nagy ütemben romlanak, ezért a város szakembereinek és döntéshozóinak újra kell gondolni a városban alkalmazott, gyermekjóléti szakmai programjukat, és a gyermekek életfeltételeinek jobbá tétele mellett a szülők foglalkoztatási esélyeit növelő szolgáltatásokra is hangsúlyt kell helyezniük.

26.)

Javasoljuk a hétvégi gyermekétkeztetés megoldását.

27.)

Jelenleg nincs fejlesztőpedagógus alkalmazásban, azonban munkája nagy segítséget jelentene az egyre több és nagyobb problémával küszködő családok számára.

28.)

Kívánatos lenne megszervezni az utcai, illetve iskolai szociális munkát és ifjúsági lelki segélytelefont (vagy csatlakozni egy már meglévő szolgáltatóhoz).

29.)

A helyzetfelmérés során kiderült, hogy a szociális szolgáltatást nyújtó intézmények személyi feltételei nem kielégítőek: lényegesen több szakember munkájára lenne szükség a megnövekedett gondozotti létszám miatt. A Családsegítő Központ munkatársainak túlterheltségét javasoljuk csökkenteni (pl.: létszámbővítéssel, munkaátcsoportosítással, önkéntesek bevonásával, közasznú-, illetve közcélú munkások alkalmazásával), ellenkező esetben a szakmai és az adminisztrációs munkák megnövekedett mennyisége a továbbképzési lehetőségek rovására fog menni, és a szolgáltatások minőségének romlásához fog vezetni. A településen olyan magas számban élnek hátrányos helyzetű emberek/családok, hogy a Családsegítő Központ szakemberei nem tudnak megbírkózni a rájuk nehezedő, egyre súlyosabb feladatokkal. A jelen szabályozások szerint a település népessége, nem pedig a hátrányos helyzetben élők száma határozza meg az alkalmazható szakemberek létszámát.

30.)

A szociális területen dolgozók szupervízióját havonta biztosítani kellene a kiégési szindróma (burnout) kivédése érdekében (burnout: tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés).

31.)

Hiányként jelentkezik a helyettes szülő, mint ellátási forma megléte. A Gyermekjóléti Szolgálat a megnövekedett esetszám miatt már nem tud minden esetben megfelelő megoldást találni. Ez a szolgáltatás kistérségi szinten megoldható lenne: Ősi községben eddig is tevékenykedett egy olyan helyettes szülő, aki vállalná ezt a megnövekedett feladatot is.

32.)

A munkanélküliség témakörénél említettekhez kapcsolódva a bűnelkövetés gyakoribb azokon a helyeken, ahol nagyobb a munkanélküliségi ráta, a családtagok létszáma, a szociális olló szélesebbre való nyílása, valamint a tartós szegénység egyre mélyebb színvonalára lecsúszók létszáma. A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységének bemutatásánál szerepeltetett adatokból egyértelműen kiderül, hogy kevesebb bűnelkövető van azon fiatalok körében, akik gondozás alatt állnak, tehát nagy szükség van a külső segítségre, ezért egy olyan projekt, amely célt és értelmet adhatna a gyermekeknek és családjaiknak, egyfajta támaszként működhetne. Az elemzésre 71


került mutatók az átlagosnál kedvezőtlenebbek, azt mutatják, hogy az utóbbi években - bár kismértékben - de növekedett a mélyszegénységben élő, a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett lakosok, és azon belül a fiatalkorúak száma. 33.)

34.)

35.)

36.)

Feltétlenül szükségesnek látjuk egy olyan családi napközi létrehozását, amelyben a három műszakban dolgozó nők is el tudnák helyezni gyermekeiket, mert igazodna a munkabeosztásukhoz. A nők számára több felzárkóztató/átképző oktatást lenne szükséges indítani, pl: a. Gazdaasszony- háziasszony képző indítása b. Dísz- és gyógynövénytermesztő és –gyűjtő alapismeretek biztosítása c. Kisállattartási alapsimeretek nyújtása A fogyatékossággal élő személyeknek és szervezeteiknek is aktív szerepet kellene vállalni, így a fogyatékos emberek is érdemben hozzátehetnének a hátráltató akadályok elhárításához. A városban szükséges emelni az akadálymentesített közintézmények számát.

IV. BEFEJEZÉS A tényleges és érezhető változás garanciája mindenképpen egy ésszerű feladatmegosztás az önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások, helyi közösségek, maguk az érintett csoportok, valamint a társadalom legkisebb egységei: családok és egyének között. Kiemelten fontos feltétel a jelenleg létező esélyegyenlőséget illető probléma társadalmi elfogadottságának javítása. Sikeres társadalmi és munkaerő-piaci integrációval egyidejűleg a pénzügyi feltételek biztosítása egyik fontos kulcsa az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés jövőbeni megvalósulásának.

72

BERHIDA VÁROS TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

Recommend Documents