Berhida Város Önkormányzatának 2011-2014 évi Gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló – többször módosított – 1990. évi LXV. Törvény az önkormányzat képviselőtestületének gazdasági feladataként és át nem ruházható hatásköreként írja elő a gazdasági program létrehozását. Az államháztartás működési rendjéről – többször módosított – 217/1998.(XII.30.) Kormányrendelet 24.§.(1) bek. d., pontja szerint pedig a költségvetési irányelvek összeállításának egyik alapdokumentuma az önkormányzati gazdasági program. A Gazdasági program tartalmi felépítése: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.)
Helyzetértékelés Lehetőségek, prioritások, SWOT analízis Stratégiai program Operatív program Monitoring
A Gazdasági Program időtávja: A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek közép és hosszú távon megszabják az önkormányzati döntések irányát, és összehangoltabbá teszik azokat. 1.) HELYZETÉRTÉKELÉS Településünk a várpalotai statisztikai kistérség részeként a Balatonfelvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony nyúlványaitól délre, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as (E66) főközlekedési útvonal között fekszik. Csomópontja a LitérSzabadbattyáni (7202) és a Várpalota-Lepsény (7207) sz. útnak. Északra Várpalota 12 km-re, Keletre Székesfehérvár 25 km-re, Nyugatra Veszprém 21 km-re található. A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított, de jellege ellenére jobbágyi módon adózott. Az ipari fejlődés az Ipari Robbanóanyaggyár 1922 évi alapítását követően indult el. A II. világháborút követően a termelés megsokszorozódott, korszerű, modern gyárrá nőtte ki magát. A mai település három helység; Berhida, Peremarton, Kiskovácsi egyesülésével és Peremartongyártelep felépülésével jött létre.
2
1971-ben ismételten visszakapta nagyközségi rangját, majd 2004-ben várossá avatták. Gazdasági előzmények: Az 1989-1990 években végbement rendszerváltást követően a Veszprém megye keleti felére oly jellemző gyári nagyipar összeomlott. Megszűnt a bányászat, a villamos-energia termelés, az alumíniumkohászat is folyamatosan visszaszorult. A vegyipari cégek az összeomlás szélére kerültek. Csökkent a termelés, a jövedelmezőség, több ezer munkavállaló munkahelye szűnt meg. Elindult a cégek privatizációja. Nem lehetett ez alól kivétel a település legnagyobb munkáltatója, a Peremartoni Vegyipari Vállalat sem. A meghiúsult csődegyezséget követően a vállalat felszámolására került sor. Szerencsére a több, mint 10 évig tartó felszámolás mellett több cég kezdett el a régi gyártelep területén működni. A 2010 évben működő gazdasági társaságok száma 28 volt. A MOL ADR Gépkocsijavító üzemének megszüntetésére is sor került és így közel 100 álláshely felszámolása következett be. A nagyipar mellett a mezőgazdaságot is érintette a rendszerváltás. A kárpótlási törvény végrehajtása gyökereiben érintette a mezőgazdasági nagyüzemeket. A föld visszaigénylők és a magángazdálkodásra áttérők új helyzetet teremtettek a TSZ-ekben. Részbeni átalakulással, illetve új alapokon történő együttműködéssel, területünkön a Balatonfői Szövetkezet immár agrár részvénytársaság formában túlélte a viharokat. Berhidán ma 5-6 család biztosítja megélhetését a földből. A szigorodó gazdasági feltételek mellett elkerülhetetlen volt az önkormányzati alkalmazottak létszámának a racionalizálása. Önkormányzatunk ezt már 1995.január 01-től meglépte, amikor az önkormányzat valamennyi intézményét érintően 24 fő leépítésére került sor. Ez a lépés jelentette a következő évek működőképességének fenntartását. A foglalkoztatott létszám ellátandó feladatokhoz való összevetésére évente sor kerül a költségvetés előkészítése során. Az önkormányzatok normatív állami támogatása már hosszú évek óta nem fedezi le a kötelező alapellátási feladatokat, csak különböző mértékben hozzájárul a feladatellátáshoz.
3
A teljes ráfordítások és az állami támogatás mértéke között folyamatosan nyílik az olló. Az aránytalan dologi automatizmus kompenzálása csak a saját bevételek terhére történhet. A finanszírozásban általában nem ismerik el a növekedő felújítási- és karbantartási igényeket. Az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokon túl kénytelen olyan tevékenységeket is felvállalni, amelyek részben, vagy egyáltalán nem finanszírozottak központilag. Teszi ezt a lakosság és szervezetei igényének, elvárásainak megfelelően. A központi feladatátrendezés kapcsán olyan feladatokat is el kell látni, amelyek pénzügyi háttere általában nem rendezett. Az önkormányzat tevékenysége során a következő prioritásokat kell szem előtt tartani: -
biztonságos gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a kötelező feladatok és intézmények működtetése, városüzemeltetés biztosítása, az önkormányzati intézményhálózat felújításána2 f63ytatása, rangsor szerint, további út-járda közterület rekonstrukció pályázati kiírásokban rejlő lehetőségek további kiaknázása, hatékony, ugyanakkor humánus adópolitika, munkanélküliség helyi kezelése.
Munkanélküliségi ráta alakulása az elmúlt években :
- adatok százalékban(%) - munkaképes korú lakosság száma (fő)
2008 év
2009 év
2010 év
13,36
14,99
13,37
3 916
3 948
3 954
Várost jellemző adatok: területe belterülete lakosság népsűrűség lakásszám A népesség korösszetétele 2010:
4266 ha 378 ha 6133 fő 143 fő/km2 1975 db
4
Lakosságszám 15 év alatti 16-64 év közötti 65-110 év felett
6072 fő 1149 fő 4047 fő 876 fő
100 % 18,4 % 66,1 % 15,5 %
Iparűzési adóalany 242 db LEHETŐSÉGEK, PRIORITÁSOK, SWOT ANALÍZIS
2.)
2.1. ERŐSSÉGEK -
KIVÁLÓ KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK Az európai összekötő tranzitútvonalként is szereppel bíró 8.sz. hazai főközlekedési út (EGG) 7 km-re található Berhidától. Déle vele párhuzamosan fut az M7-es autópálya, mintegy 16 km távolságra. Elkészült a Balatonakarattya és Balatonfűzfő közötti elkerülő útszakasz, amely hosszabb távon a két főközlekedési út direkt kapcsolatát teremti meg – tőlünk 4 km-re.
-
INFRASTRUKTURA KIÉPÍTETTSÉGE Az un. Japán program eredményeként a település teljes infrastruktúrája 1997-ben kiépült (víz, csatorna, gáz). A rákötések aránya is megfelelő. A vezetékes telefonellátottság jó, elterjedt a szélessávú Internet használata, s a kábeltelevíziós hálózat is folyamatosan bővül.
-
FIATALOS KORÖSSZETÉTEL A demográfiai adatok alapján a születés került túlsúlyba a halálozással szemben. A fiatalok képzése, átképzése megfelelő szociális és munkaerő piaci programokkal megoldható.
-
MUNKARŐ-PIACI ADOTTSÁGOK Már egyre kisebb létszámban található a településen jól képzett vegyipari és nehézipari szakmunkás munkaerő, amely az esetleges munkahelyteremtésnek, az ipartelepítésnek alapja. A gazdasági válság miatt is az elmúlt években jelentősen nőtt és állandósult a munkanélküliek és aktív korúak ellátására jogosultak száma a lakosság létszámához képest.
-
IPARI PARKI TELEPHELYKÍNÁLAT
5
A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre a vegyipari profilú befektetők számára. Az infrastruktúrán túl az ipari szolgáltatások igénybevétele is biztosított. Amennyiben megtörténik a terület kármentesítése, újabb lehetőség nyílik meg más vállalkozások betelepülésére illetve az itt lévők bővítésére. -
A TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS POZITÍV HAGYOMÁNYAI A 2004-ben létrehozott többcélú Kistérségi Társulás szakmacsoportos feladatok ellátásával komplex megoldást nyújt a térség önkormányzatainak. A települések között kialakult jó együttműködés és kapcsolatrendszer előremutató.
2.2. GYENGESÉGEK -
IPARI MÚLT A szocialista nagyipartól örökölt vegyipari jelleg hosszútávon rányomja bélyegét a településre és az iparfejlesztési elképzelésekre. Kisszámú nagyvállalkozás a mérvadó ezért az ő gazdasági eredményeik jelentősen befolyásolják az iparterület sikerességét.
-
ERŐSEN IPAROSODOTT TERÜLET KÖRNYEZETI TERHELÉSSEL Az elmúlt évtizedek környezeti károsodása komoly veszélyt jelent a nyitott karszt alatt lévő nagy értékű karsztvíz állományra. Elengedhetetlen feladat a mielőbbi kármentesítés végrehajtása.
-
HELYI TŐKE, SAJÁT PÉNZFORRÁSOK HIÁNYA A volt állami vállalat romjain létrejött gazdasági társaságok hosszú időn keresztül küzdöttek a tőkehiánnyal, a fejlesztési lehetőségek önerő hiányával. Emiatt több társaság nem tudott élni az NFT pályázati lehetőségeivel.
-
HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK SZŰKÖSSÉGE A hajdani nagyipar leépüléséből nem következett a kis és középvállalkozások létrejötte, megerősödése – döntően a tőkehiány következtében. Emiatt a Kft-k ma sem foglalkoztatnak komoly létszámokat. Maradt az aktív keresők ingázása Veszprém és Székesfehérvár felé. A közfoglalkoztatás keretében az elmúlt években az önkormányzat élt a számára
6
biztosított központi foglalkoztatási lehetőséggel és lépett elő komoly foglalkoztatóvá a havi 100 fő átlagos foglalkoztatásával. -
ELAVULT SZAKKÉPZÉS, HIÁNYOS FELNŐTTKÉPZÉS Bár településünkön átlag feletti a szakképesítéssel rendelkezők száma – végzettségük, szakmai struktúrájuk erősen kötődik a vegyiparhoz. A kis és középvállalkozásokhoz szükséges egyéb szakképesítések nem állnak rendelkezésre. Az önkormányzat közreműködésével megvalósuló felnőttképzés követi a megváltozott igényeket, de ez még nagyon kevés.
-
SZOLGÁLTATÁSI SZEKTOR FEJLETLENSÉGE A foglalkoztatásokban továbbra is az ipari jelleg dominál, valamint a kereskedelmi szektor. A hagyományos szolgáltatási kör nagyon kezdetleges. Az alacsony vállalkozói aktivitás kedvezőtlen nézet-összetétellel párosul. A rendszerváltás következtében perifériára szorult munkavállalók helyzete kilátástalan. A sorozatos kudarcok következményeként sokan beletörődtek sorsukba, s ma már szinte lehetetlen ismételten visszavitelük a legális munka világába. Párosul ehhez az iskolai végzettség, a szakképzettség hiánya – valamint az, hogy az ilyen munkavállalókat nem keresik. Az iskolai végzettség hiánya különösen problémás a 35 évalatti általános iskolát el nem végzettek nagy száma miatt.
-
PÁLYÁZATOK HIÁNYA A pályázatokra beadható, projektek és önkormányzati ésszerű igények között nagy eltérések vannak.
2.3. LEHETŐSÉGEK -
A RÉGIÓ ERŐCENTRUMAINAK KÖZELSÉGE A régió két társcentrumában (Székesfehérvár, Veszprém) végbemenő fejlődési tendenciák jó hatással lehetnek földrajzi elhelyezkedése kapcsán az idetelepülő befektetők vonatkozásában.
-
IPARTERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA Élve az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő pályázati lehetőségekkel, a rendelkezésre álló környezetvédelmi
7
forrásokkal megnyílott a lehetősége a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területének rehabilitálására, az ADR területének környezetvédelmi rehabilitációja elkészült. -
KÖRNYEZETBARÁT FEJLESZTÉSEK Az Európai Unió szorgalmazására előtérbe kerül az alternatív energiák előállítása. Hazai és külföldi működő tőke közreműködésével szélerőmű-parkok, biogáz, biodízel, bioetanol előállító üzemek, valamint biomassza erőmű létesítésére kerülhet sor.
-
SZAKKÉPZETTSÉGI HÁTTÉR MEGTEREMTÉSE A létrejövő „zöld” iparágak szakember hátterét a szakképző- és felnőttképzési rendszer átalakításával lehet megteremteni.
-
MUNKAHELYTEREMTÉS Az említett „zöld” iparágak letelepítésével, a középvállalkozások fejlődésével, a szolgáltatói területnyerésével lehet új munkahelyeket létrehozni.
ki- és szektor
-
VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAMOK Inkubátorház létrehozásával, a rendezési tervben szereplő, erre a célra biztosított területek biztosításával, a vállalkozók szakmai képzésével és segítésével növelhetők a vállalkozásokban résztvevők aránya.
-
LEADER PROGRAM A Vidékfejlesztési Operatív Program kiemelten támogatja a LEADER közösségek vidék-és településfejlesztési elképzeléseit, a vidék önigazgatási, önfejlesztési céljait. Miután az önkormányzat, a vállalkozások, a civil szerveződések közös gondolkozására épül, a gazdasági hasznán kívül közösségformáló erő is.
-
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK Berhida alapító tagja a 2001-ben létrejött TEMA nemzetközi kistérségi együttműködésnek. Az oktatási, kulturális, sport területek után a gazdasági, szociális társadalmi, térségfejlesztési együttműködés felé kell hasznosítanunk az ebben rejlő lehetőségeket.
8
2.4. VESZÉLYEK -
A TELEPÜLÉS MEGÍTÉLÉSE A térség megítélése (a domináns nehézipari múlt öröksége) még hosszú távon negatív lehet a hazai és külföldi befektetők körében. Ez ronthatja az érdeklődést Berhida iránt is, csökkentheti értékesítési lehetőségeinket.
-
KÖRNYEZETI TERHELÉS NÖVEKEDÉSE Az ipari fejlesztések révén nőhet – terület környezeti terhelése, ezért településünkön a jövőben a környezetbarát és zöld technológiák telepítése támogatandó.
-
KÉPZETTSÉGBELI PROBLÉMÁK Rövid távon nem várható a képzettségi szint, a képzési struktúra változása. A külföldi befejtetések során elvárás az idegen nyelv ismerete, és a számítástechnikához való értés.
-
ORSZÁGOS ENERGIAKONCEPCIÓ HIÁNYA Az országos energiakoncepció hiánya visszatartó erő a külföldi befektetők körében. Az egyértelmű, hosszú távú elképzelések hiányában a befektetők kivárnak.
-
PÁLYÁZATI RENDSZEREK BONYOLULTSÁGA A fejlesztésre rendelkezésre álló források igénybevételét a pályázati rendszerek bonyolultsága és az információhiány is nehezíti. Az EU-s szintű pályázatok írására megfelelő képzettségű szakemberek csak részben állnak rendelkezésre.
-
ÖNKORMÁNYZAT Az önkormányzatok finanszírozása nem javul, a jövőre nézve kiszámíthatatlan. Ezért a támogatási források elnyerésének adminisztratív és pénzügyi problémái továbbra is fennállnak.
3.) STRATÉGIAI PROGRAM A megalkotandó Stratégiai Program hosszú távon meghatározza a település jövőjét, az itt élők lehetőségeit és életkörülményeit. A célok meghatározása után minden erőt továbbra is a pályázatok benyújtásához szükséges tervek, megvalósíthatósági – és környezettanulmányok előkészítésére
9
kell fordítani. Ezek jelentős erőforrást igényelnek az önkormányzat részéről, mint ahogy az önrész biztosítása sem lesz könnyű feladat. 3.1. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA Ide tartoznak mindazok az intézkedések, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére, új „zöld” iparágak telepítésére, a meglévők erősítésére, fejlesztésére. További cél a vállalkozási környezet javítása. 3.1.1 Befektetés, ösztönzés Elősegítendő a helyi vállalkozások versenyképessége, ösztönzés a további foglalkoztatásra, új munkahelyek teremtésére, új modern technikák és technológiák bevezetésére. 3.1.2.Kis-és középvállalkozások fejlesztése Működési terük, foglalkoztatás bővítésük elősegítése. 3.1.3.Turizmusfejlesztés Berhida város a Balaton egyik háttértelepülése – néhány km-re a tótól. Meglévő értékeink bemutatásán túl – törekedni kell a települést meglátogató turisták számára olyan programokat biztosítani amely hosszabb idejű itt tartózkodásra ösztönzi őket. 3.2. HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉS Képzés révén javítani kell a munkaerő versenyképességét – ezáltal növelhető a foglalkoztatottság. Az önkormányzat elsődlegesen az általa fenntartott oktatási intézményekben folyó munka színvonalát tudja befolyásolni. Ugyanakkor fontos feladata a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, az alkalmazkodó képesség, valamint a humánerőforrás fejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztés. 3.2.1. Oktatási infrastruktúra fejlesztése A társadalmi hátrányok kialakulása már sok esetben gyermekkorban kezdődik, ezért fontos ennek a körnek korai nevelése. A megfelelő képességek és közel azonos életesélyek biztosítása érdekében a legfontosabb a közoktatás fejlesztése, az alapfokú nevelés- és oktatás feltétel rendszerének javítása, hogy a diákok alapvető kompetenciát, ismeretek megszerzésével alkalmassá váljanak a
10
helyben is bevezetendő szakoktatásra. Az oktatási funkciókat kiegészítő terek létrehozása nélkül, valamint a képzésben szükséges eszközök, berendezések biztosítása nélkül nem várható eredmény. Fő cél az önkormányzati tulajdonú iskolák, óvodák további rekonstrukciója, a személyi-, dologi háttér fejlesztése, a munkaerőpiac által támasztott magasabb követelmények teljesíthetősége érdekében. Kiemelten kell kezelni az idegen nyelvek tanítását, a nemzetiségi nyelvoktatást. A már bevált oktatási formák mellett törekedni kell új képzési, oktatási formák bevezetésére. Keresni kell a költségkímélő megoldásokat. 3.2.2.
Foglalkoztatás A foglalkoztatás támogatása ma már a hagyományos adórendeletben meghatározott módon nem lehetséges.
3.2.3.
Városi információs szolgáltatás Informatika nyújtotta lehetőségek bővítése, rendszeressé tétele
3.2.4.
Európai együttműködés Kistérségekkel, településekkel szélesítése
való
együttműködések
3.3
KÖRNYEZETVÉDELEM – INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS
3.3.1.
Környezetvédelem
Miután településünk közigazgatási határain belül jellemző a nyitott karsztos jelleg – s térségünkben van Európa egyik legnagyobb jóminőségű ivóvíz készlete, ezért elengedhetetlen a felszín alatti vizek védelme, a felszíni vizek által okozta kockázatok csökkentése. Kiemelt feladat a jó ökológiai állapot elérése, fenntartása – összhangban az EU Víz Keretirányelvével. Igény van a helyi környezettudatosság elterjedését szolgáló tájékoztatási és szemléletformálási akciókra. 3.3.2. Város-rehabilitáció Régóta megoldásra váró feladat a településközpont rekonstrukciója, melynek első lépcsője most megvalósul. A továbbiak révén a kisváros üzemeltetéséhez elengedhetetlenül hiányzó funkcióknak kellene megvalósulni (kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás, ).
11
A hozzá tartozó zöld területek fejlesztése révén új hangsúlyt kaphat a kistemplom és környéke együttes fejlesztése. Parkosítással, közterület racionalizálással élhetőbbé tehető a város teljes területe. 3.3.3. Közlekedés Az elfogadott új Településrendezési Terven megfogalmazott közlekedési koncepció előremutató, jól szolgálja a település közlekedés racionalizálását. A Bakonyt a Balatonnal összekötő kerékpárút megvalósítása a turizmus erősödését jelentheti. Míg a települési belső kerékpárút a munkába járást és a biztonságot hivatott segíteni. Régi adósságot törleszthetünk a járdák, parkolók további építésével, felújításával. 3.3.4. Tiszta város A természeti és az épített környezet védelme kötelességünk. A lakosság környezettudatos nevelésével szemléletváltást kell elérnünk a települési rend és tisztaság, valamint a rongálások vonatkozásában. 3.3.5. Közműfejlesztés A hiányzó közművek pótlása a cél. Ezen belül a csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésének folytatása a legnagyobb feladat. 3.4
A TELEPÜLÉS ARCULATÁNAK MEGHATÁROZÁSA
A város látogatottságát növelő arculat kialakítása, meghatározó irányok kijelölése, bemutatása, a reklám és propaganda tevékenység fokozása. 3.5. LEADER PROGRAM
4.
A településen élő lakosság életminőségének javítása, az identitástudat erősítése a fő cél, amely feltételezi a helyi lakosság, civil szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzat együttműködését, közös érdekű projektek megvalósítása céljából. OPERATÍV PROGRAM A stratégiai célkitűzések alapján a gyakorlati megvalósulást szolgálóintézkedéseket foglalja össze.
12
Konkrét feladatok kerülnek meghatározásra, amelyek illeszthetők az Új Magyarország Fejlesztési Terv pályázati struktúrájába. Az Operatív Program jellemzője a rugalmasság, a Stratégiai Programban foglaltakhoz igazodó alakíthatóság. 4.1. GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG JAVÍTÁSA Alapja a pontos, szakszerű tervezés. A benyújtandó pályázatok feltétele a naprakész, aktualizált tervek megléve – ez azonban jelentős áldozatvállalást feltételez az önkormányzat részéről. 4.1.1 -
-
-
-
Befektetés, ösztönzés A város rendezési tervével összhangban új kis- és középvállalkozási övezet kialakítása Barnamezős beruházások céljára bevonandó a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területe – előzetesen egyeztetve a terület- tulajdonosokkal. Az önkormányzati tulajdonú földterületek értékesítése során árkedvezmény foglalkoztatás bővítését eredményező vállalkozások támogatására. A többcélú létesítmény megépülése után kiállítások, vásárok szervezése – összekötve szakmai konferenciákkal, előadásokkal. A helyi gazdasági élet szereplőinek rendszeres kapcsolattartása, közös rendezvények.
4.1.2.
Kis- és középvállalkozások Versenyképességük megőrzésének, fokozásának elősegítése pályázataik rendezési tervhez illesztésével.
4.1.3. -
Turizmus Turisztikai szálláshelyek kialakítása A lovas és a borturizmus feltételeinek megteremtése Településen belül a szükséges mértékű kerékpárút-rendszer megvalósítása Kistérségi csatlakozás a megyét érintő országos kerékpárúthálózathoz. Turisztikai programajánlat szélesítése (Pl. Berhidai Napok, „Márton, Hidai” települések országos találkozója, Térségi Népzenei- és Néptánc Fesztivál, Kezdő Zenekarok Találkozója, Kisebbségek Fesztiválja)
-
13
4.1.4
A várost és környékét bemutató népszerűsítő kiadványok megjelentetése. Képeslapok, emléktárgyak, térképek kiadása. Kulturális élet fejlesztése
A város kötelessége megőrizni és megbecsülni a múlt hagyományait és értékeit. Törekedni kell arra, hogy a szellemi élet, kultúra folyamatosan gazdagodjon, gyarapodjon. Fontos szerepe van az ismétlődő, rendszeressé váló kulturális rendezvényeknek. 4.2. HUMÁN ERŐFORRÁS 4.2.1. -
-
4.2.2. -
-
Oktatás Az intézményeink külső felújítását pályázati forrásból tovább kell folytatni és az intézmények gazdaságos működtetése érdekében energiafogyasztást csökkentő intézkedéseket kell külső források bevonásával tenni. (nyílászárók, gázfelhasználás, villamosenergia csökkentés) Pályázatok igénybevételével növelni kell az intézmények eszközállományát. Biztosítani kell a jövőben is az alapfokú művészetoktatás intézményének működési feltételeit. A játszótéri játékállomány fejlesztése az óvodákban, iskolákban és a közterületen is. Új, gyakorlatorientált és személyi képességeket fejlesztő nevelési-oktatási programok beszerzése, szélesítése Szocializációs célú oktató-nevelő célú programok megvalósítása Pedagógus asszisztensek, roma pedellusok alkalmazása Környezettudatosságok erősítő, egészségnevelési, műszaki ismereteket nyújtó programok szervezése Napközi ellátás, tanulószoba biztosítása Logopédiai szolgáltatás biztosítása Többcélú Társulás nyújtotta oktatási szolgáltatások bővítése, források bevonása Foglalkoztatás A fiatalok városhoz való kötődését, letelepedését, családalapítását, életkezdésük feltételeinek javulásával kell elősegíteni. Csökkent és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
14
-
Kiemelt program kell, hogy legyen a közmunka program keretében történő közfoglalkoztatási lehetőségek kihasználása.
4.2.3.
Városi információs szolgáltatás A lakosság több és jobb információhoz való jutása érdekében fejleszteni kell a város honlapját. A helyi műsorkészítés és szolgáltatás feltételeinek javításához szükség van eredményes pályázatokra is.
4.2.4.
Európai együttműködés Testvér- és partnervárosi kapcsolatok fejlesztése, ápolása.
4.3 KÖRNYEZETVÉDELEM - INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS 4.3.1. -
-
-
-
4.3.2. -
-
Környezetvédelem A volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területének környezeti kármentesítése- az alatta lévő ivóvízbázis védelme érdekében A Veszprém Megyei Bíróság az állami feladatvállalás keretébe utalta. A lakótelepen élők védelme érdekében a Képviselő-testület egy korábbi határozatával kitiltotta a kamionforgalmat Peremartongyártelepről. Ez csak egy új út megépítésével lehetséges, a külső trafó mellett megvásárolt földterület hasznosításával, az érintett gazdasági szervezetek valamint az önkormányzat közös összefogásával. Keresni kell a lehetőséget és a befektetőket egy szélerőműpark létesítésére, az igénybe venni kívánt terület egy részére környezetvédelmi engedély rendelkezésünkre áll. Szorgalmazzuk és segítjük az alternatív energiák előállítására irányuló elképzeléseket. A biztonságos ivóvíz ellátás érdekében a bánta-bányai vízbázissal összekötő gerincvezetéket pályázati forrás bevonásával ki kell építeni. Város-rehabilitáció A volt Csecsemőotthon területének hasznosításával az új városközpont meghatározó eleme hozható létre. Egyidejűleg a központ gépkocsi és gyalogos forgalma is racionalizálandó. Folytatni kell a már megkezdett belterületi szilárd burkolattal ellátott utak felújítását.
15
-
-
4.3.3. -
-
-
-
4.3.4. -
-
Pótolni kell a mintegy 30 km járda hiányát, s emellett a járdalapos járdák átalakítását szilárd burkolatúvá. Növelni kell a parkok, zöldterületek területét. Fokozni kell a település virágosítását, fásítását padok, közterületi bútorok, információs rendszer beszerzését, telepítését. Közintézmények külső felújítása Meglévő két játszótéren, de az intézmények területén találhatókon is, az elavult fémjátékok a jellemzők. Egy-részük barkács készítmény, ezek az európai uniós szabványokat nem elégítik ki, felújításuk indokolt, az előírásoknak megfelelő játszóterek kialakítása viszont nagyon pénzigényes. Szakaszosan, prioritási sorrendet felállítva kerüljön erre sor. Közlekedés A szilárd burkolattal el nem látott utak aszfaltozása Körforgalom kialakítása a Veszprémi út és a Bem utca , kereszteződésében, valamint a gázelosztónál. Forgalom lassító szigetek kialakítása a közút üzemeltetőjével történő összefogással, a város bevezető útjainál, ugyanakkor a belterületi utakon a forgalom lassítást eredményező eszközök további telepítése. A kialakítandó építési telkek kapcsán építendő közlekedési utakat úgy kell kiépíteni, hogy az alkalmas legyen a helyi járati közlekedésre is. Bezerédj utca vízelvezető árkának burkolásával, az egyoldali járda kialakításával az egyik legfontosabb belső főközlekedési út szélesítése. Forgalmi-rend racionalizálás, KRESZ-táblák, információs táblák kihelyezése, forgalom-lassító ún. ”fekvő-rendőr” elhelyezése. Buszvárók telepítése, meglévők felújításának folytatása. Buszleálló öblök létesítése. Tiszta Város Szelektív hulladékgyűjtő szigetek további létesítése. Hulladékudvar tevékenységének racionalizálása, szerepkörének bővítése Fokozott fellépés az illegális szemétlerakás ellen (közterületfelügyelet, rendőrség, polgárőrség bevonásával, térfigyelő kamerarendszer telepítésével) A város méretének megfelelő közüzemi szervezet működtetése, illetve átalakítása, telephely kialakítása, megfelelő gépi eszközökkel való felszerelése.
16
Közműfejlesztés Az új építési telkek közművel történő ellátása. Csapadékvízrendszer kiépítése, a szükséges elkészítése.
4.3.5. -
tervek
4.4 A TELEPÜLÉS ARCULATÁNAK MEGHATÁROZÁSA 4.4.1. A város vonzóvá tétele A városban meglévő adottságokat vonzóvá, ismertté kell tenni. A turizmus adta lehetőséget és együttműködést fokozva a település arculatát úgy kell meghatározni, hogy a település iránti érdeklődés növekedjen. Az idelátogatók elégedettsége segítse elő a településen élők aktív közreműködését, kölcsönhatásában pedig a turisták számának növekedését. Nagyobb és kedvezőbb média teret kell kialakítani. 4.4.2. Települési marketing tevékenység növelése A település nevezetességeiről, programjairól ezek hatékonyabb bemutatásáról a reklám és propaganda eszközök segítségével kell rendszeres tájékoztatást adni. Fokozni kell a térségi együttműködést. 4.5 LEADER PROGRAM 4.5.1.
Történeti és kulturális hagyományok felélesztése, ápolása és továbbfejlesztése
4.5.1.1 Lovas kultúra felélesztése, fejlesztése.(oktatás, programkínálat bővítése, infrastruktúra fejlesztése ), 4.5.1.2
4.5.1.3.
Tájház, tájtörténeti helyiségek kialakítása, hagyományőrzés, bemutatók. Helyi hagyományokon alapuló kézműves termékek előállítása ( pl. kukoricából, szárazvirágokból készített ajándéktárgyak, lovas kultúrához kapcsolódó eszközök készítése stb.) Gasztronómiai helyi specialitások feltárása és hasznosítása.
17
(receptgyűjtemény készítése és alkalmazása bemutatókon, rendezvényeken, falusi vendéglátásban.) 4.5.1.4. Borturizmus – pinceszer felélesztése, fejlesztése 4.5.1.5. Séd parti vígságok ( Séd partján fekvő települések láncrendezvényei) 4.5.1.6. Helyi és térségi kulturális és tömegsport rendezvények, kertbarát köri bemutatók támogatása. 4.5.2
Természeti környezet ápolása, vonzóvá tétele.
4.5.2 .1 Környezeti harmóniánk megteremtése (környezet- természetvédelmi praktikák, szépérzékfejlesztése) 4.5.2 .2.
Aktívturizmus (lovas-, kerékpár-, gyalogtúrák, Kistó, Parkerdő lehetőségei. Kerékpáros, lovas túraútvonalak kijelölése, fejlesztése
4.5.2 .3.
Tanösvény kialakítása.
4.5.2 .4.
Balatoni és Bakonyi turizmus összekötése (kiegészítő övezet szépségei)
4.5.2 .5. Természeti értékek bemutatásának és hasznosításának növelése. 4.5.2 .6. Alternatív növény és állattenyésztés elősegítése. Öko- termesztés lehetőségei – „kertbarátok” társasága 4.5.2 .7. Modern növényvédelem, növénytermesztés – egészségesebb táplálkozás. ( helyi termékek bemutatása, felhasználási tanácsok) 5.) MONITORING A gazdasági program stratégiai céljai, valamint a végrehajtására kialakított operatív programok megvalósulása felett a képviselőtestület hivatott őrködni. A vállalkozókkal való folyamatos
18
együttműködés során a programok bizonyos időszakonként történő áttekintésével befolyásolhatja azok megvalósulását. Az önkormányzati szféra mellett nagyon fontos a vállalkozások és a civil szervezetek bevonása a településfejlesztésbe. Ennek érdekében olyan hálózatot szükséges kiépíteni, amely segítséget tud nyújtani a projektek kidolgozásához, megvalósításához, közreműködik a projektek menedzsmentjének biztosításában és elősegíti az információáramlást a végrehajtásáról. A monitoring és értékelés biztosítja a rugalmas és hatékony intézkedést a változó körülményekre és a stratégiában leírt célok teljesülését.
Az önkormányzat gazdasági ciklusprogramjának megvalósítása a képviselőtestület tagjainak összefogott cselekvésén túl függ a településen élők és tevékenykedők aktív közreműködésétől és nem utolsó sorban a pályázati és vállalkozói források bevonhatóságától, ezek nagyságától. Településünk fejlődése az elkövetkező időszakban csak együttes cselekvéssel lehet hatékony és sikeres. Berhida, 2011. március „
„
Pergő Margit polgármester
