BERHIDA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Készült: Berhida Város Önkormányzatának megbízásából
Készítette: Városkutatás Kft. részéről Hegedüs József Germán Tibor Gerőházi Éva Tönkő Andrea
Anti-szegregációs szakértő (ellenjegyző) Poós Ferenc
2008. június
1
1
Előszó................................................................................................................................ 5
2
Helyzetértékelés ............................................................................................................. 6 2.1
Berhida rövid története ..................................................................................................... 6
2.2
Berhida szerepének meghatározása a településhálózatban................................... 7
2.3
Gazdaságszerkezet .......................................................................................................... 10
2.4
Társadalomszerkezet....................................................................................................... 14
2.4.1 2.4.2
2.5
Közösségi infrastruktúra és környezeti minőség .................................................... 19
2.5.1 2.5.2 2.5.3
2.6
Terület-felhasználás................................................................................................................. 31 A városrészek lehatárolása .................................................................................................... 32 A közlekedés hálózatai............................................................................................................ 34 A településszerkezet várható alakulása ............................................................................... 35
A városrészek helyzetértékelése.................................................................................. 37
2.8.1 2.8.2 2.8.3 2.8.4 2.8.5 2.8.6
3
Közoktatás................................................................................................................................. 24 Bölcsődei ellátás ...................................................................................................................... 29 Szociális ellátások.................................................................................................................... 29 Egészségügy ............................................................................................................................ 29 Szociális és gyermekvédelem ................................................................................................ 29 Közművelődés .......................................................................................................................... 30 Sport, egészséges életmód .................................................................................................... 30 Kultúra, civil háttér.................................................................................................................... 30
Településszerkezet........................................................................................................... 31
2.7.1 2.7.2 2.7.3 2.7.4
2.8
Természeti és táji adottságok................................................................................................. 19 Környezeti elemek és rendszerek állapota........................................................................... 20 Ellátási rendszerek, infrastruktúra ......................................................................................... 22
Humán szolgáltatások..................................................................................................... 24
2.6.1 2.6.2 2.6.3 2.6.4 2.6.5 2.6.6 2.6.7 2.6.8
2.7
Lakókörnyezet .......................................................................................................................... 17 Foglalkoztatási jellemzők ........................................................................................................ 18
Peremartongyártelep ipari terület .......................................................................................... 37 Peremartongyártelep ............................................................................................................... 38 Berhida-észak ........................................................................................................................... 41 Berhida-dél ................................................................................................................................ 43 Berhida városközpont.............................................................................................................. 44 Kiskovácsi ................................................................................................................................. 46
Stratégiai célkitűzések................................................................................................ 48 3.1
A város hosszú távú jövőképe...................................................................................... 48
3.2
A város középtávú stratégiai céljai.............................................................................. 49
3.3
A városrészek középtávú stratégiai céljai ................................................................. 52
3.3.1 3.3.2 3.3.3 3.3.4
Peremartongyártelep ipari terület .......................................................................................... 52 Peremartongyártelep ............................................................................................................... 52 Berhida-észak (volt Peremarton) ........................................................................................... 52 Berhida-dél ................................................................................................................................ 53
2
3.3.5 3.3.6
4
Berhida városközpont.............................................................................................................. 53 Kiskovácsi ................................................................................................................................. 53
Anti-szegregációs terv................................................................................................ 55 4.1
Helyzetelemzés: a város térbeni-társadalmi szerkezete ........................................ 55
4.2
A város térbeli szerkezetének demográfiai-társadalmi különbségei.................. 58
4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4 4.2.5
Népesség, demográfia ............................................................................................................ 58 Iskolai végzettség..................................................................................................................... 59 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ...................................................................... 60 Lakásellátás.............................................................................................................................. 60 Foglalkoztatottság.................................................................................................................... 61
4.3
Segélyezés ......................................................................................................................... 62
4.4
Anti-szegregációs program kiinduló feltételei.......................................................... 63
4.4.1 A hátrányos helyzetű csoportok integrálása és a városi társadalom: lefelé vagy felfelé integrálódni? ............................................................................................................................................... 64 4.4.2 Iskolai elkülönülés – elvándorlás felerősítése? ................................................................... 66 4.4.3 Munkahelyek – integráció (közmunka) ................................................................................. 68 4.4.4 Társadalmi beilleszkedés........................................................................................................ 69
4.5
Antiszegregációs programok ........................................................................................ 70
4.5.1 4.5.2
Oktatási programok.................................................................................................................. 70 Foglalkoztatási és társadalmi beilleszkedési programok ................................................... 71
4.6 Az anti-szegregációs intézkedések megjelenése az önkormányzati dokumentumokban ...................................................................................................................... 73 4.6.1
5
Az anti-szegregációs cselekvési program összefoglalása................................................. 74
A stratégia koherenciája, konzisztenciája............................................................. 80 5.1.1 5.1.2
6
A stratégia és a településfejlesztési koncepció, településrendezési terv összhangja ... 80 A célrendszer koherenciája – Az egyes városrészi célok illeszkedése egymáshoz ...... 83
A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek .......................................... 86 1.
Berhida Belváros Akcióterület .......................................................................................... 86
2.
Peremartongyártelep Települési Alközpont Akcióterület.......................................... 88
(lakótelepi központ) ..................................................................................................................... 88 3.
7
Berhida-Dél Akcióterület (sportpálya környéke).......................................................... 88
A stratégia megvalósíthatósága .............................................................................. 90 7.1
Ingatlangazdálkodás........................................................................................................ 90
7.1.1 7.1.2
7.2
Az önkormányzat ingatlanvagyonának bemutatása ........................................................... 90 A főbb fejlesztési területek ingatlangazdálkodási stratégiája ............................................ 91
A fejlődést befolyásoló indirekt eszközök................................................................. 94
7.2.1 7.2.2 7.2.3 7.2.4 7.2.5
Beépítési javaslat ..................................................................................................................... 94 Városrendezési terv esetleges módosítása ......................................................................... 94 Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése................................................. 94 Városi marketing stratégia ...................................................................................................... 94 Együttműködés az illetékes hatóságokkal............................................................................ 95
3
7.3
A stratégia megvalósításának partnerségi kérdései............................................... 95
7.4
Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere ....................................................... 96
7.5
Monitoring rendszer....................................................................................................... 100
7.5.1
IVS indikátorrendszere .......................................................................................................... 101
4
1
Előszó
Az integrált városfejlesztési stratégia egy középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás orientált tervezési dokumentum, mely meghatározza a város középtávú fejlesztési gondolkodását. A dokumentum áttekinti Berhida gazdasági és várostörténeti fejlődését, elemzi a település egészének és annak részeinek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális adottságait, összesíti az épített és a természeti környezet jellemzőit, az egyes városrészek fejlődési irányait, körvonalazza Berhida hosszú távú jövőképét és az ennek eléréséhez vezető utat és stratégiákat. A következő évek városfejlesztési feladatainak meghatározása során az IVS egyaránt épít az önkormányzat eddigi tapasztalataira, eredményeire, és számol a reális lehetőségekkel. Az IVS alapvető célja a település eddig megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseinek egységes keretbe foglalása, valamint egy koherens városfejlesztési stratégia és akcióterületi program körvonalazása. Az IVS a településfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időre felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a város stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. Az IVS olyan dokumentum, amely meghatározza Berhida fejlődését a következő 7-8 évre, biztosítja a település „arculat” erősítő kommunikációs stratégiáját, illetve tájékoztatást nyújt az esetleges befektetők, a vállalkozók, és a civil szervezetek számára arról, hogy adott esetben hogyan kapcsolódhatnak be partnerként a település fejlesztési tevékenységeibe. A fejlesztési lehetőségek kiteljesítése azonban jelentős mennyiségű közösségi beruházást igényel, ezért az IVS egyik legfontosabb feladata, hogy a szűkös közösségi források felhasználását koordinálja, valamint megfogalmazza azokat a kulcsterületeket, melyeknek fejlesztése a közpénzek elköltésének leghasznosabb és leghatékonyabb módját jelenti.
5
2
Helyzetértékelés 2.1 Berhida rövid története
Berhida a várpalotai statisztikai kistérség részeként a Balaton-felvidék északkeleti és a Mezőföld északi határán, a Bakony nyúlványaitól délre, a Séd folyó völgyében, az M7-es autópálya és a 8-as (E66) főközlekedési útvonal között fekszik. Csomópontja a Litér-Szabadbattyáni (7202) és a Várpalota-Lepsény (7207) sz. útnak. Északra Várpalota 12 km-re, Keletre Székesfehérvár 25 km-re, Nyugatra Veszprém 21 km-re található. A település a középkorban 1395-től oppidumnak (mezővárosnak) számított, de jellege ellenére jobbágyi módon adózott. Az ipari fejlődés az Ipari Robbanóanyaggyár 1922 évi alapítását követően indult el. A II. világháborút követően az üzem termelése megsokszorozódott, és korszerű, modern gyárrá nőtte ki magát. A gyárral együtt felépült egy lakótelep és a hozzá tartozó infrastruktúra is (29 vízvezetékkel és csatornahálózattal ellátott lakóház, víztorony, pékműhely, bolt, munkásfürdő, elemi iskola, orvosi rendelő, jégverem, tisztviselő kaszinó, csendőrlaktanya).A gyártelep közigazgatásilag Peremartonhoz tartozott. A mai település három helység egyesülésével jött létre. Elsőként, 1926-ban Berhida és Kiskovácsi egyesült, majd hozzájuk csatlakozott Peremarton 1939-ben. Peremarton képviselő testülete nagyon sokáig (először 1926-ban, majd 1928-ban és 1937-ben) elutasította a községegyesítésnek még a gondolatát is. Indoklásukban arra hivatkoztak, hogy a két nagyközség összeépültsége ellenére sem forrott össze úgy, hogy lakói között megvolna az a harmónia, amely az egy községben lakó egyéneket kellene összetartsa. A két község lakói vallási (Peremarton katolikus, Berhida református), társadalmi, közművelődési és gazdasági tekintetben sem alkottak homogén egységet. Az érvrendszer további elemét alkotta, hogy „Peremarton már beszerezte mindazon községi vagyontárgyakat, melyek a községi élet rendes, nyugodt vezetéséhez szükségesek. Felépítette a községházát, tűzoltószertárát, hullaházát, bérbe adható kovácsházát, beszerezte a szükséges tűzoltószereket. Mindezek olyan beruházások, hogy nem volna méltányos és indokolt ezeknek egy olyan közület részére való átengedése, amelyhez a község lakossága ma még csatlakozni nem kíván”. Ilyen előzmények után Peremartont váratlanul és kedvezőtlenül érte az a hír, hogy Peremarton és Berhida községek közigazgatási egyesítését a belügyminiszter 86.871/1938. számú rendeletével eldöntötte, és annak kezdő időpontját 1939. január 1-jében állapította meg. Berhida az 1970-es évek elején a veszprémi járás harmadik legnagyobb települése volt. A településen élők száma folyamatosan emelkedett. A munkalehetőség, a
6
magas életszínvonal. A szolgálati lakások csábították az idetelepülni kívánókat. Mindez közrejátszott abban, hogy a település az 1950-ben elvesztett nagyközségi címét 1971-ben visszakapta. A település 1961-től alapfokú központ, 1971-től kiemelt alsó fokú központi szerepet töltött be. Körzetközponti szerepe a rendszerváltás után tovább erősödött. Hatósági Igazgatási Társulás keretében látja el 1997-től az építési, környezet és természetvédelmi feladatokat, valamint műszaki, pénzügyi koordinációt, szaktanácsadást végez a környező önkormányzatok igényei szerint, illetve 2003. január 1-től Vilonya községgel körjegyzőségi társulást hozott létre. 2004-ben Berhidát várossá avatták. 1985 augusztus 15-én a Richter-skála szerinti 5,2 erősségű földrengés rázta meg a Balaton keleti medencéjét. A mérések szerint a rezgések epicentruma Berhida település közvetlen közelében volt. A természeti katasztrófa jelentős anyagi károkat okozott mind a középületekben, mind a személyi tulajdonú ingatlanokban. A lakásállomány 92%-a sérült valamilyen mértékben, 194 épületet teljesen újjá kellett építeni. A földrengést követő helyreállítás új lendületet adott a városnak. Nemcsak a lakások újultak meg és lettek komfortosabbak (megerősítés, külső vakolat, fürdőszoba, központi fűtés), hanem a középületek többsége is. Felújították és bővítették az iskolákat, óvodákat, gyermekélelmezési konyhát alakítottak ki, s kiépült a veszprémi úton a Bem utca és a Szabadság tér közötti szakaszon egyfajta településközpont. Berhida fejlődésében az 1985-ös földrengés utáni helyreállítás mellett meghatározó szerepet játszott még az 1990-es évek eleji japán hitelkonstrukció is, melynek révén a település 100%-os infrastruktúra kiépítettséggel rendelkezik. A burkolt utak, valamint az ivóvíz, szennyvíz és gázellátás tekintetében Berhida felveszi a versenyt az ország nagyobb és fejlettebb városaival.
2.2 Berhida szerepének meghatározása a településhálózatban Berhida az ország fejlett közép-dunántúli térségében helyezkedik el, ezen belül azonban az egyik legfejletlenebb, a Várpalotai kistérséghez tartozik. A Várpalotai Kistérség területileg a Bakony és a Sárrét határán a Közép-Dunántúli régió középső, Veszprém Megye északi részén fekszik, a régió két megyeszékhelyétől, Veszprémtől és Székesfehérvártól nagyjából azonos távolságra, a 8.sz. főközlekedési út mentén. A Kistérség északi területén található Tés község a Keleti-Bakony, más néven Palotai Bakony legmagasabban fekvő települése. Berhida a kistérség legdélebbre fekvő települése, mindössze néhány kilométerre található a Balaton északi partjától. A terület változatos földrajzi, táji adottságokkal rendelkezik, a fővárostól 90 km-re található, megközelíthetősége viszonylag jónak mondható. A Várpalotai térség települései négy kistájat érintenek: •
a Keleti-Bakony, más néven Palotai Bakony (Várpalota, Tés, Jásd)
7
•
a Vilonyai hegyek (Pétfürdő)
•
a Sárrét (Berhida, Ősi)
•
a Veszprém - Devecseri - árok (Öskü) területét.
A Várpalotai Kistérség területe 270 km2, a megye statisztikai Kistérségei közül így a legkisebb kiterjedésű, a népsűrűsége viszont 140 fő/km2, amely a megyében a legmagasabb. A Kistérséghez tartozó hat településen az elmúlt években az országos tendenciákkal ellentétben nőtt a népesség. Elgondolkodtató azonban, hogy a népességgyarapodás nem a természetes szaporodásból, hanem bevándorlásból származott, amely hosszú távon kedvezőtlen tendenciát jelent. A hat (2007.októberétől Jásd községgel együtt hét) településen él a megye lakosságának közel egytizede, amely a 2003. évi statisztikai adatok alapján 37 792 fő. 1.sz. táblázat
A Várpalotai Kistérség néhány statisztikai adata:
Lakónépesség
Lakónépesség változása
Vándorlási különbözet
Természetes szaporodás
(fő, 2003)
(%, 2003/1998)
(fő, 2001/1990)
(fő, 2001/1990)
Berhida
6043
100,8
253
158
Ősi
2215
105,9
182
28
Öskü
2309
98,8
106
8
Pétfürdő
4891
94,6
-594
308
Tés
963
100,3
-25
-53
Várpalota
21371
100,3
1092
-959
Kistérség összesen
37792
101
1014
-510
Forrás: Várpalotai Kistérség területfejlesztési Koncepciója
A legnagyobb települések a térségben Várpalota, 21 371 fővel, és Berhida, 6043 fős lakossággal, 2004. évtől Berhida várossá nyilvánításával mindkettő városi rangban. Látható, hogy a térség lakosságának több mint fele a Kistérség központi településén, Várpalotán él. A Várpalotai körzetben a térségi szemlélet, a közös feladok megvalósítása nem új keletű, hiszen a Környezetvédelmi Rehabilitációs Program az ún. „japán hitel” megvalósítása már 1991-től összeszervezte a településeket. A japán program 1994től történő indításától annak 2000 évi pénzügyi zárásáig Várpalota, az időközben leváló Pétfürdő, Berhida, Ősi, Öskü és Tés (valamint Balatonalmádi)
8
önkormányzatainak képviseletében a polgármesterek, szakmai vonatkozásokban a jegyzők gyakorta találkoztak, egyeztettek, összehangolták feladataikat. Ennek keretében a térségben mintegy 10,5 milliárd nagyságrendű beruházást valósítottak meg. A jó együttműködés alapjait tehát az ún. „japán program” kerete teremtette meg. A Területfejlesztési Önkormányzati Társulás létrehozására kistérségnek megfelelően 1996. június 17.-én került sor.
a
statisztikai
A Várpalota és térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás működése alakulása óta rendszeres. A kistérségi kapcsolatok egyes, a törvény által meghatározott és normatívával társuló feladatok esetén jól működnek (pl. belső ellenőrzés, oktatási szakreferens, idősek napközi otthona), ugyanakkor a törvényi és finanszírozási szabályozásból kimaradtak olyan feladatok, ahol az együttműködés szükséges és hasznos lenne (közbiztonság, közterület felügyelet, gyepmesterség, stb.) Berhida intézményfenntartó társulásban van Vilonya községgel. A peremartongyártelepi településrészen lévő 1-8. évfolyammal működő általános iskola 2002. szeptemberétől anyaintézményként ellátja a vilonyai tagintézményként működő óvoda és 1-4. évfolyamos iskola működtetését, valamint fogadja az 5-8. osztályban a Vilonyán élő tanulókat. Berhida alsó fokú közigazgatási központ szerepkört lát el. Térségi szerepköréből adódóan még további 8 település, együttesen 15.917 fő önkormányzati szolgáltatásairól gondoskodik. Ebből építési hatósági igazgatási társulásban érintett települések Királyszentistván, Litér, Vilonya együttesen 9.273 lakossal. Az egészségügyi ellátáson belül a fogászati alapellátást körzeti jelleggel biztosítják Papkeszi, Vilonya és Királyszentistván lakosai részére, valamint megbízás alapján Litér községben, együttesen 10.611 fő részére. A kihelyezett okmányiroda 2005. júniusától a környező települések egyre szélesedő körét, illetve lakóit látja el szolgáltatásaival. A település kulturális téren is jelentős vonzáskörzettel rendelkezik. Évente több megyei versenyt, találkozót, rendezvényt bonyolítanak le. A munkaerő-áramlás a kistérség települései között többirányú, de a két megyeszékhely, Veszprém és Székesfehérvár is sok munkaerőt elszív. Berhida történetileg a Veszprémi járáshoz tartozott, hagyományos térségi kapcsolatait a veszprémi járás-központ határozta meg. 1977 április 1-től, pártbizottsági határozatra Várpalota városkörnyéki községe lett. A rendszerváltás után Várpalota elvesztette munkaerő vonzó és térségszervező erejét, és lassú visszafejlődésnek indult. Ennek a folyamatnak a hatására Berhida kezd megint inkább Veszprém felé integrálódni. A kistérség többi települését illetően, Berhidának Pétfürdővel van egyre szorosabb, kétirányú kapcsolata.
9
Bár 2004-ben városi rangot kapott, városi integráló szerepkörrel a település egyelőre nem rendelkezik. Ez többek között egy „élő”, városias szolgáltatásokat (vásárlás, pihenés, szórakozás) biztosító városközpont hiányával magyarázható. A település tömegközlekedési eszközök közül autóbusszal könnyen megközelíthető. A tömegközlekedés Veszprém, Várpalota, Ősi irányában jól szervezett, ami kedvez az eljáró munkavállalóknak, valamint a fiatal korosztály más településre irányuló tanulásának, továbbtanulásának. Székesfehérvár tömegközlekedési megközelíthetősége azonban elég problematikus, a munkásbuszok kivételével szinte alig van buszjárat. Az európai összekötő tranzitútvonalként is szereppel bíró 8. sz. hazai főközlekedési út (EGG) 7 km-re található Berhidától. Délre vele párhuzamosan fut az M7-es autópálya, mintegy 16 km távolságra. Vasúti közlekedés nincs. Összességében az mondható, hogy Berhida térségi kapcsolatait (bejáró és eljáró munkások, nagyobb kereskedelmi helyek, kulturális és oktatási lehetőségek) a két közeli megyeszékhellyel (Veszprém és Székesfehérvár) való kapcsolata dominálja. A különböző városi funkciók kialakítása a környező településekkel való más és más kooperáció továbbfejlesztését és az együttműködési szintek bővítését igénylik. Bár számos kooperációs lehetőség van a kistérségen belül is, hosszú távon a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését inkább a nagyobb térségben való hatékony szerepe fogja meghatározni.
2.3 Gazdaságszerkezet Berhida gazdasági helyzete kedvezőnek mondható, összehasonlítva az ország más régióiban tapasztaltakkal, a kistérségen belül más városokkal – pl. Várpalota – vagy a térségben hasonló profillal rendelkező városokkal – pl. Balatonfüzfő. Az alábbi ábra alapján 2005-ben a városban működő vállalkozások többsége a szolgáltatási szektorban tevékenykedett (kereskedelem, gazdasági szolgáltatások).
10
Működő vállalkozások száma az egyes nemzetgazdasági ágakban (2005) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
K P Ok Me F É S S In E K tat gé s öz ö z ő eldo pí tő er es záll á z áll í én zü gat ás l z ss ipa ga a t ke lgo g á s s n yi ég s ég d e h el zd r k ö ügy üg i, s as z óip lem y-s , ra k l z e y ág ze a r, t v z á i t , , e e o r mé jav sz k, títé oz l gá v il oc ga ás ítá ly lam s l ta i , z á s t d p ás os li s i sz o as , v o sta en e lg á l lá gi en er g tá s á lt. sz dé , tá v ia olg kö glá zl é ál t tás atá s s
A vállalkozások száma azonban nem feltétlenül tükrözi a valós gazdasági súlyt. A 20 főnél többet foglalkoztató vállalkozások között túlsúlyban vannak a vegyipar, műtrágyagyártás, növényvédőszer kereskedelem, műanyaggyártás területén működő vállalkozások. A város gazdasági teljesítményét alapjaiban határozza meg a volt Peremartoni Vegyipari Vállalat területén kialakult ipari komplexum, amely sok hasonló profilú iparteleppel ellentétben alapvetően sikeres átalakulást tudhat maga mögött. Jelenleg 28, alapvetően fejlődés orientált kisebb nagyobb vállalkozás működik a területen, és az igény az újonnan betelepülők részéről folyamatos. Az egykori gyár területén a legjelentősebb cégek profilja napjainkban is vegyipari jellegű, melyhez több kisebb szolgáltató cég kapcsolódik. A volt PVV gyár területének jelentős részén talajszennyezés tapasztalható, mely veszélyeztetheti a nyitott karszt alatt lévő karsztvíz állományt is. A terület egy része csak kármentesítés után hasznosítható. (A kármentesítés feladatának állami felelősségi körbe kerülése jelenleg van folyamatban.) A vegyipari múlt megalapozza a város útját egy lehetséges vegyipari jövőbe is, hiszen sok más várossal szemben Berhidán egy-egy betelepülő vegyipari cégnek nem kell előítéletekkel megküzdenie – amennyiben teljesíti a környezetvédelmi normákat. Peremartongyártelep ipari területe elviekben ipari parkká minősíttethető, amennyiben a területen működő tulajdonosok és bérlők ezt kezdeményezik. (Ehhez azonban egyebek mellett a talajszennyezésre vonatkozóan kármentesítési tervvel kell rendelkezni.) Ipari park cím esetén az ipartelep területe különböző kedvezményekre és támogatásokra válik
11
jogosulttá, és ez a pozíció talán segítséget jelentene a jelenlegi problematikus infrastruktúra használati kérdések rendezésében. A peremartongyártelepi ipari területen kívül Berhida északi részén, a temető szomszédságában tapasztalható jelentősebb gazdasági tevékenység: az olajszállításhoz kapcsolódó járművek javítását végzik a területen. Ez a városrész lehet a kiindulópontja egy másik gazdasági pólus kialakulásának, a peremartongyártelepi ipari területtől eltérő profillal. (Ez egyben a közlekedés terhelésének megosztását is eredményezheti.) A mezőgazdaság a városban elenyésző részarányt képvisel. 4-5 vállalkozás tevékenykedik ezen a területen, illetve korlátozottan biztosít munkahelyeket a Balatonfői Szövetkezet, immár részvénytársasági formában. A kiskereskedelmi üzletek száma stagnált az elmúlt 10 évben, pedig általában a GDP növekedéssel a kiskereskedelmi egységek száma ugrásszerűen szokott nőni. Berhidán azonban egy évtizede gyakorlatilag nem változott a szám. 2.sz. táblázat Kiskereskedelmi egységek száma
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) Ebből élelmiszer jellegű Ruházati jellegű Vendéglátóhelyek száma
41
17
45
51
54
55
52
52
58
50
48
16
19
20
20
17
20
21
21
19
5
6
6
6
5
6
6
6
5
19
21
22
22
23
21
22
20
20
Forrás: KSH TEIR adatbázis
A kiskereskedelmi kínálat szűkösségének eredményeként az árszínvonal a nagyvárosokban található diszkontüzletekénél magasabb. A városban gyakorlatilag hiányzik az a klasszikus városközpont, amely a kereskedelmi szolgáltatások fókuszaként működhetne. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a városban a turisztikai szálláshelyek száma 9-17 között található. (A 2000-es évek elején 17 szálláshelyet regisztráltak, amely 2006-ra 9-re csökkent.) A város turisztikai fogadóképessége tehát erősen korlátos. A szálláshely fejlesztés azonban önmagában valószínűleg nem bővítene jelentősen a turisztikai forgalmon, mert a szűk keresztmetszetet nem a fogadóképesség, hanem a turisztikai kínálat jelenti. A város ugyan közel fekszik a Balaton partjához, de a balatoni turizmusból gyakorlatilag nem profitál. A turizmus megerősödéséhez elsősorban turisztikai attrakciók szükségesek, de ehhez Berhida önmagában biztosan nem tud elegendő látnivalót, időtöltést kínálni, ezért a városnak kistérségi, városkörnyéki turisztikai összefogásban érdemes gondolkodnia, turisztikai 12
láncolatok létrehozásában. összekötése)
(Pl.
ipari
turizmus,
Balatoni-Bakonyi
turizmus
A turisztika területén kitörési lehetőségeket biztosíthat a városon átfolyó Séd patak, a pincesor, a lovasturizmus meglévő és fejleszthető kapacitásai. Az IVS készítése kapcsán a 220-240 városban működő egyéni és társas vállalkozásból 27 vállalkozás részvételével kérdőíves felmérés készült. A megkérdezett alapvetően kis létszámú ipari és szolgáltató cégek közel fele nem rendelkezik alkalmazottal, amelyik azonban igen, azok esetében az alkalmazottak jelentős része a Berhidát környező településekről ingázik. Berhida tehát nem csak munkaerőt bocsát ki, hanem jelentős számban külső munkaerőt is alkalmaz, érdekes módon nem elsősorban a kistérség településeiről, hanem inkább a kistérségen túl elhelyezkedő falvakból. Az alkalmazottak száma – azon megkérdezett cégeknél, ahol több alkalmazott is van – alapvetően nem változott, de ahol mégis, ott döntően nőtt a létszám (5 cég). A cégek jelentős része további létszámbővülést tervez. Ugyanez igaz a termelésbővülésre, és a cég bővülésére. Összességében a vállalkozók pozitív üzleti perspektívát vázoltak fel. Gyakorlatilag egyik sem gondolkodott telephely áthelyezésben. A válaszoló cégek a helyi infrastruktúrával – utak, közművek, internet, intézmények – alapvetően elégedettek. Kis mértékű elégedetlenség a helyi adókkal, valamint a fizetőképes kereslet alacsony szintjével kapcsolatosan érzékelhető. Ez utóbbiból fakadóan a közszféra beruházásaiból jelentősebb arányban kívánnának a helyi vállalkozók részesedni. Az engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban látható, hogy a helyi szintű eljárások lényegesen nagyobb elismerésnek örvendenek, mint a központi szintűek. A város gazdasági lehetőségeit nem elegendő önmagukban értékelni, hiszen a munkaerőpiac szempontjából a környező nagyvárosok jelentős kínálatot biztosítanak. A városból Veszprém, Várpalota, Székesfehérvár irányába történik napi szinten ingázás, a jelentősebb foglalkoztatók saját autóbuszjáratokat üzemeltetnek. A térség relatíve széles munkaerő-piaci kínálata ellenére Berhidán a nyilvántartott álláskeresők száma magas (a kistérségben az egyik legmagasabb érték), és nem csökkenő tendenciájú.
13
3.sz. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma*
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
360
295
273
243
265
301
359
369
333
397
* 2005 előtt regisztrált munkanélküliek
A regisztrált munkanélküliek számának stagnálása két dologra enged következtetni: a) vannak társadalmi csoportok, amelyek nem képesek elérni a munkaerőpiacot, b) a munkakínálat nem felel meg a keresletnek. Mindkét következtetés az adaptációs képesség hiányára vezethető vissza. Ez egyrészről a nem megfelelő képzettségi szintre, másrészről a tartósan munkaerő piacról kiesők alulmotiváltságára utalhat. A probléma orvoslására számos uniós finanszírozási program áll rendelkezésre. Berhida esetében – figyelembe véve a városi iparból és a környező városokból fakadó igényeket – a képzési és a foglalkoztatási programok összekötésével közvetlen munkaerőpiaci láncok létrehozására van lehetőség.
2.4 Társadalomszerkezet A település népességszáma 1870-től 1970-ig dinamikusan növekedett. A 80-as, 90es években némi ingadozás, csökkenés mutatkozik, amely 1997-től ismét folyamatosan nő. 4.sz. táblázat A népesség számának alakulása: Év
1870 1880
1890
1900
1910
1920
1930
1941
1949
1960
1970
1980
1990
1998
Lakos
2527 2434
2395
2471
2753
2762
3310
3910
4062
5165
5781
5570
5413
5908
%x
-
-1,7
3,2
11,4
0,3
19,8
18,1
3,9
27,1
11,9
-3,6
-2,8
9,1
-3,7
X előző időszakhoz viszonyítva
A népesség kiugróan magas növekedése 1930, 1941,1960,1970 években az iparfejlesztéssel, az új üzemekhez kapcsolódó létszámszükséglettel, a peremartongyártelepi lakótelep bővítésével van összefüggésben. A város lakónépessége 2007. január 1.-ei adatok alapján 6112 fő. Az 1991-es népszámlálás 5378, a 2001-es népszámlálás 5859 lakost regisztrált, a lakosságszám (a korábbi népszámlálási adatok alapján is kijelenthető) folyamatos növekedést mutat. A jelenlegi lakosok közül 0-2 éves 198 fő (csecsemő korúak), 3-5 éves 199 fő (óvodás korú), 6-14 éves 707 fő, a 15-18 éves korosztályba tartozik 369 fő (az Esélyegyenlőségi Terv felmérése alapján).
14
A 2001-es népszámlálási adatok alapján 19,6% volt a 0-14 éves korosztályba tartozók aránya, egy 2007-es felmérés szerint (lásd Esélyegyenlőségi Terv) ma ez az arány 18%. A fenti adatok az iskolás korosztályok kismértékű csökkenését jelzik. A városrész szerinti adatok azt mutatják, hogy Peremartongyártelep területén egy igen erős elöregedési folyamat játszódik le. A 0-14 éves korosztály aránya itt lényegesen alacsonyabb (13,9%), míg a 60 évesnél idősebbek aránya lényegesen magasabb (27,7%), mint a település többi részein. 5.sz. táblázat A lakónépesség korcsoportok szerinti összetétele városrészenként
Lakónépességen belül Lakónépesség 0-14 évesek 15-59 évesek 60- x évesek száma aránya aránya aránya
Városrészek Peremartongyártelep
1500
13,9
58,4
27,7
1245
22,2
61,1
16,7
1635
18,9
61,1
20,0
Berhida városközpont
412
22,1
59,7
18,2
Kiskovácsi
338
22,2
62,2
15,7
5824
19,6
60,9
19,5
Berhida-észak Peremarton)
(volt
Berhida-dél
Berhida összesen Forrás: KSH 2001 népszámlálás
A város vándorlási különbözete az utóbbi időket tekintve pozitív. A vándorlási különbözet mögött azonban érzékelhetően mind az elvándorlás, mind a bevándorlás jelentős mértékű, a vándorlási különbözet 1990 és 2001 között 253 fő volt (Népszámlálás 1990. és 2001.). Az elvándorlásban elsősorban a fiatal, magasabban képzettek érintettek (a városból főiskolára, egyetemre kerülő fiatalok rendkívül alacsony arányban térnek vissza, bár több esetben a közeli városokba települnek le), a bevándorlásban a városban munkahelyet találó szakképzett munkaerő, a közeli településekről kiköltöző családok, valamint a nagyvárosok rehabilitációs politikája által „száműzött” lakossági rétegek érintettek. A kivándorlás célterületét, valamint a bevándorlás forrásterületét egyaránt a közeli települések jelentik. Iskolai végzettség tekintetében a gazdaságilag aktív korosztályon belül a 8 általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya 35,4% (azaz lényegesen magasabb a megyei aránynál, amely 25%). Ez a mutató Peremartongyártelepen a legalacsonyabb (27,7%), míg Berhida déli részén a legmagasabb, közel 60%. A diplomások tekintetében a települési átlag 5% körüli, ez Peremartongyártelepen 9,4% (itt a legmagasabb), míg a kialakuló szegregátumban csak 1,3%.
15
6.sz. táblázat Iskolai végzettség
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Felsőfokú végzettségűek a 25 az aktív korúakon (15- éves és idősebb népesség 59 évesek) belül arányában Peremartongyártelep
23,6
9,4
31,9
4,5
Berhida-dél
33,4
5,1
Berhida városközpont
35,4
7,0
Kiskovácsi
56,6
0,4
Berhida összesen
35,4
5,5
Berhida-észak Peremarton)
(volt
Forrás: KSH 2001 népszámlálás
A város felekezeti összetételéről megállapítható, hogy zömmel katolikusok (3438 fő) és reformátusok (730 fő) lakják, elenyésző számban élnek a községben evangélikus felekezetű emberek is (75 fő). A többi felekezet (babtista, más protestáns) kevés fővel képviselteti magát a lakosok között. (Népszámlálás, 2001.) A Berhidán a német és a roma kisebbség tagjai élnek nagyobb számban. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település akkori 5859 lakosából 29-en (0,4%) vallották magukat német, míg 113-an (1,9%) roma származásúnak. Mindkét kisebbségnek választott képviselete van a városban. A roma kisebbség körében érzékelhetően magasabb arányban vannak az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, a munkanélküliek és a nehéz szociális helyzetben lévők. Az időskorúak a település lakói között magas arányt képviselnek, ellátásukról a helyi ellátórendszeren túl egy megyei intézmény, az Idősek Otthona gondoskodik. Összességében a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a településen egy lassú elöregedési folyamat zajlik, a jobban képzett, fiatalabb rétegek elvándorolnak, és a település déli részén élők között egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság és ezen rétegek kezdenek leszakadni. Mindezen folyamatok eredményeképpen torzul a társadalom-szerkezet. A történelmi gyökerű társadalmi elkülönülés Berhida és Peremartongyártelep között még ma is enyhén érezhető, és az iskolázottsági mutatókban is megjelenik. Ugyancsak megfigyelhető, hogy az iskolai végzettség tekintetében Kiskovácsi településrész rendkívül hátrányos helyzetet mutat.
16
2.4.1
Lakókörnyezet
Az 1985-ös földrengést követő kényszerű átépítések miatt a település lakásállománya közel 90 %-ban újjáépült, korszerűsödött. Az összkomfortos lakások száma 2003-ban 1342, a komfortos lakások száma 565, ebből a gázkonvektorokkal fűtött lakások száma 319. Az összes lakóépületből a telepszerű, többszintes épületek száma 105, az ebben lévő lakások száma 5131. A földrengést követő újjáépítések és fejlesztések eredményeképpen, a lakások méretét és komfortosságát tekintve tehát a város nagyon kedvező képet mutat. 7.sz. táblázat
Berhidai lakásállomány a lakások mérete szerint
1 szobás
2 szobás
3 szobás
4-x szobás
Berhida
8,5%
41,1%
35,3%
15,2%
Megye
9%
41,6%
29,1%
19,4%
Régió
8,5%
43,9%
27,8%
16%
Ország
12,7%
41,4%
30,9%
15,0%
Forrás: Népszámlálás, 2001
Komfortosság szempontjából Berhidán a megyei átlagnál kicsit jobb a helyzet, a régió adataitól nincs jelentős eltérés, az országos adatoktól a komfortos, félkomfortos lakások száma elmarad, míg a összkomfortos lakások száma meghaladja azt.
1
2003-as adat
17
8.sz. táblázat
Berhidai lakásállomány a lakások komfortfokozata szerint
Komfort Összkomfortos Komfortos Félkomfortos nélküli
Szükség- és egyéb lakás
Berhida
59,6%
24,3%
4,0%
7,7%
4,3%
Megye
56,7%
28,1%
3,8%
7,6%
3,8%
Régió
61,8%
24,4%
3,9%
6,4%
3,5%
Ország
49,8%
30,1%
5,1%
11,9%
3,1%
Forrás: Népszámlálás, 2001
A lakások közműellátottsága Berhidán majdnem 100%-os. A vezetékes gáz és elektromos ellátás is biztosított. Ezek alapján elmondható, hogy Berhidán a lakóépületek az országos átlagnak megfelelő lakhatósági feltételeket biztosítanak a lakóknak. Elkülönült, telepszerű lakókörnyezet Berhida Peremartongyártelep településrészén van. Általánosan elmondható, hogy az utcák és a házak az egész településen rendezettek. 2.4.2
Foglalkoztatási jellemzők
Berhida ipari jellege az utóbbi évtizedben jelentősen átalakult. Az 1989-1990 években végbement rendszerváltást követően a Veszprém megye keleti felére jellemző gyári nagyipar összeomlott. Megszűnt a bányászat, a villamos energia termelés és az alumíniumkohászat is folyamatosan visszaszorult. A vegyipar is az összeomlás szélére került. Csökkent a termelés, a jövedelmezőség, több ezer munkavállaló munkahelye szűnt meg. Elindult a cégek privatizációja. Felszámolásra került a Peremartoni Vegyipari Vállalat, amelynek helyén több kisebb cég kezdett el működni. Ma már a működő gazdasági társaságok száma 28. A szigorodó gazdasági feltételek mellett az önkormányzati alkalmazottak létszámának a racionalizálására volt szükség. Berhida önkormányzata ezt 1995. január 1.-től lépte meg, amikor az önkormányzat valamennyi intézményét érintően 24 fő leépítésére került sor. Ez a lépés jelentette a következő évek működőképességének fenntartását. Az elmúlt évben a MOL ADR Gépkocsijavító üzemének megszüntetésére is sor került, közel 100 álláshely felszámolása következett be. A nagyipar mellett a mezőgazdaságot is érintette a rendszerváltás. A kárpótlási törvény végrehajtása gyökereiben érintette a mezőgazdasági nagyüzemeket. A föld visszaigénylők és a magángazdálkodásra áttérők új helyzetet teremtettek a TSZ-ekben. Részbeni átalakulással, illetve új alapokon történő együttműködéssel a Balatonfői Szövetkezet immár agrár részvénytársaság formában túlélte a viharokat. Berhidán ma már csak 5-6 család biztosítja megélhetését a földből. 18
Berhidán jelenleg a három legnagyobb munkáltató az ipartelepen működő cégek, Berhida Város Önkormányzata, valamint az idősek otthona. A foglalkoztatási szerkezetben kedvező, hogy a foglalkoztatottak között mintegy 1517%-ban képviselik magukat a vezető beosztású, illetve a szellemi foglalkozású alkalmazottak. A kedvező munkaerő-piaci helyzet ellenére a munkavállalók nagyobb része eljár dolgozni a településről (mintegy 58% volt a 2001-es népszámlálás szerint az eljáró dolgozó). A munkanélküliség a várpalotai kistérségben a régiós, illetve a megyei helyzetképhez képest kedvezőtlenebb képet mutat (lásd 2.sz. melléklet). A kistérségen belül is Berhida a kedvezőtlenebb helyzetű települések közé sorolható. 2007-ben az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a településen 3901 fő munkaképes korú lakosból 403 szerepelt nyilvántartott munkanélküliként az ÁFSZ statisztikája szerint. Ez 3%-ot alig meghaladó munkanélküliségi rátát jelent, amely 94%-a az országos átlagnak (2007.11.20-i adatok alapján, forrás www.afsz.hu). A helyi adatgyűjtésből származó adatok ennél valamivel kedvezőbb képet mutatnak, a munkával nem rendelkezők száma 360, de a nem nyilvántartott munkanélküliek nem befolyásolják jelentősen a bemutatott kedvezőtlen képet. A hátrányos helyzetű tanulók szülei körében a munkanélküliek aránya különösen magas (forrás: önkormányzati nyilvántartások). 9.sz. táblázat Foglalkoztatási mutatók Mutató megnevezése
%
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) belül
41,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül
54,3
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
37,2
Forrás: Népszámlálás, 2001
2.5 Közösségi infrastruktúra és környezeti minőség 2.5.1 Természeti és táji adottságok A város átlagosan 120-180 m tszf-i magasságon fekszik agyagos üledékes kőzeten. Éghajlata a szántóföldi művelésnek kedvez. A vizek a környező ipari üzemek szennyezései nyomán szennyezettek.
19
A terület természetes növénytársulásai közül kiemelkednek a fűz- nyár- égerligetek, a nyílt társulások között a löszpusztarétek. Az erdészetileg kezelt területeken középkorú, főként lombos erdők találhatók. Legjelentősebb azonban a mezőgazdasági növénytermesztés, elsősorban a kukorica és a búza termesztése jellemző. 2.5.2 Környezeti elemek és rendszerek állapota A környezeti levegő minősége A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet Berhidát a (Veszprém – Székesfehérvár tengelybe tartozó településként) a 4. zónába sorolta. A különböző szennyező hatások (közlekedés, környező iparterületek kibocsátása) ellenére a város levegőjének minősége jó, az egyes komponensek koncentrációja határérték alatti. Problémát a környező iparterületekről időnként érkező bűzhatás okoz. A levegőminőség szempontjából a NOx-ok, illetve a szilárd részecskék (por) levegőbe jutó mennyiségét megfelelő intézkedésekkel csökkenteni kell. A NOx-ok határértéket közelítő koncentrációjának csökkentése az átmenő közúti forgalom mérséklésével és az ipari üzemek szennyezőanyag-kibocsátásának csökkentésével érhető el. A talaj állapota, geológiai viszonyok Az adatok alapján a településen a szántóföldek aránya a legnagyobb (59 %), viszonylag nagy terület művelésből kivett (17 %) és az országos átlaghoz mérten alacsony az erdőterületek aránya (11,5 %). Komplex és térségi tájrehabilitációt igényel a Peremartongyártelep településrésztől északra található terület, ahol a Peremartoni Vegyipari Vállalat felszámolása nyomán több ezer m3 különböző ipari szennyezést tartalmazó iszap maradt vissza. A terület kármentesítése szerepel az Országos Környezeti Kármentesítési Program Nemzeti Kármentesítési Prioritási Listáján. A településen a talaj mezőgazdasági művelésre alkalmas. A talajt, illetve az alapkőzetben levő vízbázist veszélyeztető tevékenységekre fokozott figyelmet kell fordítani, főként a peremartongyártelepi településrészen. Az itt található ipari iszap szennyezést a lehetőségekhez mérten minél előbb fel kell számolni (Országos Környezeti Kármentesítési Program), a település területén elhagyott hulladék lerakásokat meg kell szüntetni. A város táji jellemzői
20
Az iparterület és mezőgazdasági művelésű földrészletek határozzák meg a város táji jellemzőit. Az ipari táj jelleget nemcsak a vegyi jellegű iparterület (Peremarton gyártelep), hanem a közigazgatási határt több helyen átszelő föld feletti (120 és 400 kV-os nagyfeszültségű, illetve középfeszültségű elektromos) energiavezetékek is jelzik. A tájhasználat is sajátos. A nagykiterjedésű erdőterületek Peremartongyártelep városrésztől északra találhatók, a környező ipari települések légszennyezését azonban csak kis mértékben csökkentik. A nagykiterjedésű erdőt a település északi részén húzódó nagyfeszültségű vezeték kettévágja. A településen kisebb erdőfoltokat a Papkeszi és Peremartongyártelep közötti részen, illetve a Séd völgyében találunk. A szántóföldek minősége a megyei átlagot jóval meghaladja, így több mint 2000 ha a szántóföldi műveléssel hasznosított terület. A város belterülete nagyrészt kertvárosias kiépítettségű, családi házas övezet. A zöldfelületi ellátás azonban szegényes, a gondozott, illetve parkosított zöldterületek aránya a városban 4,8 %, főként a Peremartongyártelep városrészi zöld területeknek köszönhetően. Az épített környezet állapota a településen, utcakép Berhida külső képét völgybeli helyzete szabja meg, általában a szabadon álló, magastetős családi házak alkotják az összképet. A település külső képében ma is a templomtornyok képeznek hangsúlyt. A történelmi településszerkezet sem változott lényegesen: a bevezető fő útvonalak mentén, valamint a Peremarton gyártelep irányába történt parcellázások jól kapcsolódnak a településmaghoz. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalása alapján Berhida közigazgatási területén több mint 30 régészeti lelőhelyet tartanak nyilván. Ezek egy része Árpád-kori, középkori, többnyire a települések korai magvának helyén. Különösen jelentősek a római kori lelőhelyek, több helyen épületmaradványokkal. Berhida területén az utcaképek változatosak. Legfőbb jellemzők: •
A Kossuth Lajos utca ősfalura eső szakasza enyhe ívelődéseivel, változó szélességével
•
Ugyancsak az ősfalu területére eső kiágazó keskeny, zegzugos utcák,(Ősi u. Szabadság u.)
•
Az új utcák geometrikus vonalvezetése nagyobb részt kulturált kialakítással.
•
Peremartongyártelep lakóterület utcaképei gondozottságuk által jelentenek utcaképi értéket.
gazdag
növényzetük
és
21
A város közel sík fekvése miatt nem kínál különösebb látványi élményt. Kellemes a rálátás a település szövetére Peremartongyártelep felől, a Kiskovácsi dombról, ill. az Ősi felől jövő számára. A település belső látvány-elemei a Kossuth Lajos utca enyhe ívelődése, a széles Veszprémi út felől a városközpont feltárulkozása és az Ősi út kiöblösödése a Hősök terével. Zöldterületek, településökológiai adottságok A város belterületein a zöldfelületek aránya az Önkormányzat adatszolgáltatása alapján igen csekély: • • • •
az összes belterület nagysága 378 ha, ebből parkosított terület 8,2 ha, gondozott zöldterület 11 ha, így a zöldterületek aránya 4,8 %.
Külön problémát jelent látványszempontból a településen, hogy a zöldterületek, parkok nagy része Peremartongyártelep városrészben található. Zajterhelés A település zajterhelését leginkább a városon átmenő közúti forgalom zaja okozza. A zajterhelés mértéke szinte minden esetben meghaladja a határértéket. Zajvédelmi létesítmény tervezése ezért minden építési tevékenységnél szükséges. A megengedett zajérték csak a forgalom csökkentésével tartható be.
2.5.3 Ellátási rendszerek, infrastruktúra Berhida közműhálózata fejlett. Minden utcája és lakóháza be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba. A szennyvíz közmű, a földgáz elosztó vezeték és a telefon ellátás kiépítettsége 100%-os. A településen lakossági összefogással kiépült a kábeltelevíziós rendszer 72%-ban. A kábelhálózat bővítése, teljes kiépítése folyamatban van. A 17 csatorna mellett önálló berhidai tv csatorna is üzemel heti két műsorral, képújsággal. Valamennyi lakóházzal beépített utca szilárd burkolatú úttal rendelkezik. Az elektromos hálózat és közvilágítás mindenütt biztosított. A lakosságra vonatkozó általános ellátási adatokat az alábbiakban foglaltuk össze a rendelkezésre álló legfrissebb, 2003. évre vonatkozó önkormányzati és közszolgáltatói adatok alapján.
22
10.sz. táblázat
A település infrastrukturális ellátottsága
Közüzemi vízvezeték hálózat hossza
61,2 km
Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma
1952 db
Lakosságnak szolgáltatott víz mennyisége
276 ezer m3
Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza
62,5 km
Közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások 1747db száma Villamos energiát fogyasztó háztartások száma
1952 db
Háztartások részére szolgáltatott villamos energia 5469 MWh, mennyisége: Vezetékes gázt fogyasztó háztartások száma Háztartásoknak mennyisége
értékesített
vezetékes
1475 db gáz
1751 ezer m3
Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 1952 db Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
A szennyvízhálózat kiépítettsége a településen gyakorlatilag teljes. A szennyvízhálózatra való rákötések aránya közel 90%. A keletkező és csatornán elvezetett szennyvíz tisztítását a Bakonykarszt Rt. által a településen üzemeltetett szennyvíztisztító telep végzi. Berhida településen a város ÉK-i részén, a Séd mellett, a 397/2, 395/4, 396/4 és 396/6 hrsz.-ú területeken került kiépítésre a szennyvíztisztító telep. A szennyvíztisztító telep Berhida város tulajdonában van, de a Bakonykarszt Rt. üzemelteti. A szennyvíztisztító telep átlagos terhelése 2004. I. félévében 750 m3/d volt. Figyelembe véve a még nem rákötött lakások számát, valamint a településfejlesztési célokat, a szennyvíztisztító telep kapacitás bővítése rövid időn belül szükségessé válik. Villamos energia ellátás
A település villamos energia ellátását az E-on Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. biztosítja, az ellátás a településen gyakorlatilag teljes.
23
A szolgáltató állásfoglalása alapján a településfejlesztési tervek megvalósításához szükséges villamos energia mennyiség a 20 kV-os gerinc erőátviteli hálózatról biztosítható. Egy befektető a települési Önkormányzat együttműködésével 5 szélerőműből álló szélpark létesítését tervezi a település déli határán, a szélpark létesítésére vonatkozó engedélyek beszerzése folyamatban van. Az itt termelt “zöld” energia az országos villamos energia hálózatba kerülne bekapcsolásra. Fűtési rendszerek A településen a fűtési rendszereket üzemeltető vezetékes gázt a Középdunántúli Gázszolgáltató Rt. biztosítja. Az ellátás teljes, a gáz gerincvezetékre csatlakozott lakások száma azonban csak 1475 db (75,6 %). A fennmaradó lakások egyedi fűtési rendszereket alkalmaznak.
2.6 Humán szolgáltatások 2.6.1
Közoktatás
Berhida önkormányzata két 1-8. évfolyammal működő általános iskolát, ezen belül egy 1-4. évfolyammal működő eltérő tantervű iskolát, két óvodát és egy alapfokú művészetoktatási intézményt tart fenn. A peremartongyártelepi településrészen lévő 1-8. évfolyammal működő általános iskola 2002. szeptember 1-től – Vilonya Község Önkormányzatával kötött oktatási intézmény közös fenntartását ellátó társulás keretében – anyaintézményként ellátja a vilonyai tagintézményként működő óvoda és 1-4. évfolyamos iskola működtetését, fogadja az 5-8. osztályban a Vilonyán élő tanulókat. Berhida Város Önkormányzata 2 óvodát működtet: a Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsődét, valamint a Süni Napközi Otthonos Óvodát. A Hétszínvirág óvodában 3 csoportban, 71 gyermekkel, a Süni óvodában 6 csoportban 142 gyermekkel folyik a nevelés. A rendelkezésre álló termek közül az egyik szükségterem. Fejlesztő eszközökkel, modern berendezési tárgyakkal jól felszereltek az óvodák, családias légkört alakítva biztosítják a gyermekek napközbeni ellátását. A Süni óvoda német nemzetiségű csoportot működtet jelenleg 28 gyermekkel. A német nemzetiségi nevelésre évről évre nagyobb igény mutatkozik. Az óvodás korú gyermekek elhordása egyik óvodában sem jellemző. Bejáró gyermekek száma 2-3 fő, Vilonyáról, Pétfürdőről, Csajág településekről, akiknek az utazását a szülők –munkába járásukkal együtt- egyénileg oldják meg.
24
Az óvodai férőhelyek száma összesen 225 fő, az óvodába beíratott gyermekek száma 210 fő, az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 2 fő. Az adatokból kitűnik, hogy az óvodai ellátásra az igény magasabb, mint amit a jelenlegi feladatellátás biztosítani tud. Az óvodai szolgáltatások igénybevétele folyamatos, a nem betegség hátterű hiányzások nem jellemzően fordulnak elő az óvodákban. Berhida Város Önkormányzata által fenntartott Ady Endre Általános Iskolában 223 tanuló 14 osztályban nevelkedik, valamint 18 tanuló két összevont csoportban gyógypedagógiai nevelésben részesül. Az iskolában szükségtanterem nincs, jól felszerelt tornateremmel, számítógépteremmel rendelkezik. A szakszolgálati feladatok biztosítására logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztőszoba van kialakítva. Az iskola épülete már 45 éves, ezért a jövőben szükséges lesz a nyílászárók cseréje, valamint a padozat felújítása, az épület korszerűsítése. Az iskolába 3 tanuló más településről jár be, közülük 2 hátrányos helyzetű. Valamennyi bejáró tanuló tömegközlekedéssel jár naponta iskolába. Az iskola a 2007/2008-as tanévben 66 SNI tanulót nevel normál tantervű osztályokban integráltan, gyógypedagógiai tagozaton 18 SNI tanuló nevelkedik. A gyógypedagógiai tagozaton tanulók közül mindegyik tanuló hátrányos helyzetű, a normál tantervű oktatásban részt vevő tanulók közül 66 hátrányos helyzetű, tanulók 35%-a. Az integrált oktatásban részesülő 66 sajátos nevelési igényű tanulók közül 17-en tanulásban akadályozott tanulók, 49 tanuló pedig a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Az Ady Endre Általános Iskolai tanulói összetételéről elmondható, hogy a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók száma magas. A halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adat nincs, mivel a szülők erről nem nyilatkoztak. Az SNI diákok között nagy számban vannak hátrányos helyzetűek, akik esetén a családgondozó és gyermekjóléti szolgálat bevonása ellenére gondot jelent a szakértői bizottság felülvizsgálataira a tanulót eljuttatni (különösen a nagyobb távolságban lévő vizsgálatokra). Ennek legfőbb oka a szülők inaktivitása. Az intézményfenntartói társulás keretében működtetett II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola székhelye Berhida. Az oktatási anyaintézmény Peremartongyártelep településrészen található, ahol 1-8. évfolyamon folyik az oktatás 276 tanulóval. Tagintézménye Vilonyán működik 22 fős óvodai csoporttal, valamint 1-4 évfolyamon két összevont csoporttal 20 tanulóval. Az anyaiskola két szükségtanteremmel működik, amelyet csoportbontás során használnak, valamint jól felszerelt tornateremmel és számítógépteremmel rendelkezik. A szakszolgálati feladatok biztosítására logopédiai foglalkoztató és egyéni fejlesztőszoba nincs kialakítva. Az iskola felújítása során szükséges lenne a termek számának növelése, hogy az iskola teljesíteni tudja a minimálisan előírt infrastrukturális feltételeket, megszűnjenek a szükségtantermek.
25
A berhidai székhelyű Peremarton- gyártelepi településrész iskolájába 38 tanuló más településről jár be, közülük 4-en hátrányos helyzetűek. Valamennyi bejáró tanuló tömegközlekedéssel jár naponta iskolába. Az iskola a 2007/2008-as tanévben a székhelyen 6, a telephelyen 6, összesen 12 SNI tanulót nevel normál tantervű osztályokban integráltan. A Peremarton- gyártelepi településrész iskolájában a gyermekek 2%-a, Vilonyán 30%-a sajátos nevelési igényű tanuló. Az SNI tanulók mindegyike a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott SNI kategóriába tartozik. Az SNI diákok között nagy számban vannak hátrányos helyzetűek. Az anyaintézményben a hátrányos helyzetű tanulók száma 21, a tanulók 7,6%-a, a Vilonyai tagintézményben 6 fő, a tanulók 30%-a, közülük 2-en halmozottan hátrányos helyzetűek. A hátrányos helyzetű tanulók nevelését, oktatását segíti a családgondozó és gyermekjóléti szolgálat, A művészetoktatási feladatokat Berhida Város Önkormányzata helyben biztosítja a tanulók számára a Berhida Kultúrházban működő alapfokú művészeti iskolában. A művészetoktatásban több kiugró tehetségű, hátrányos helyzetű tanuló kapcsolódik be. Sajnos általános jelenség a körükben, hogy néhány év alatt lemorzsolódnak, kimaradnak a művészetoktatásból. A pedagógiai szakellátások közül a korai fejlesztés és gondozás, valamint a fejlesztő felkészítés a kistérségi szolgáltatás keretében többnyire helyben kerül ellátásra. Ez az ellátás azonban nem elégíti ki az igényeket, szükséges lenne a gyermekek, tanulók fejlesztése mellett a velük foglalkozó szakemberek számára szakmai tanácsadásra, pedagógiai módszertani megsegítésre. A nevelési tanácsadás szakszolgálati feladatot Várpalotán látja, a logopédiai ellátást az oktatási intézmények helyben biztosítják. Jelenleg a gyógytestnevelésre nem mutatkozik igény (de a feladat kistérségi ellátás keretében biztosított), pályaválasztási tanácsadás igénylésére Székesfehérvárra kell utazni a családoknak (2008 januártól ellátási szerződés keretében a szolgáltatás helyben is elérhetővé válik). A közoktatási intézmények tanulói összetételére vonatkozó összehasonlító táblázat adataiból kitűnik, hogy az Ady Endre Általános Iskola tanulói között magas számban vannak hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulók. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában ez az arány jóval kedvezőbb képet mutat. A tanulók felzárkóztató, integrált nevelésének, oktatásának kedvezőbb feltételeket teremtene, ha az iskolák hasonló arányban fogadnák az érintett tanulókat. Ugyanakkor a településrészi iskolát a lakótelepi sajátosságokhoz igazodóan lehet működtetni a településrészi önkormányzat egyetértési jogára is figyelemmel. Az elmúlt időszakban (2004) az Ady Endre Általános Iskola pedagógusai a HEFOP 3.1. intézkedés keretében az integrált nevelést támogató programot valósítottak meg. A program során a pedagógusok adaptálták a kompetencia alapú oktatás 26
programcsomagjait, valamint továbbképzéseken vettek részt. A kooperatív tanulás (9 fő), az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés (3 fő), a projektpedagógia (9 fő), valamint a drámapedagógia (1 fő) képzéseken vettek részt a pedagógusok. A kompetencia alapú oktatás tapasztalatai kedvezőek, így annak általánossá tétele indokolt lenne.
27
Berhida Város
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
11.sz. táblázat OM azonosító
Általános iskolai közoktatás integráltsága
intézmény neve
Összesen 037124 037127 037127
Ady Endre Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Tagiskola Vilonya
tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Emelt szintű oktatás és/vagy Gyógypedagógiai Normál (általános) tanterv két tanítási nyelvű iskolai tagozat Összesen HHH SNI Összesen oktatás HHH SNI Összesen HHH
tanulólétszám az intézményben HHH
SNI
241
84
84
130
40
66
93
26
--
18
18
276
8
12
188
5
10
88
3
2
-
-
20
4
6
20
4
6
-
-
-
-
-
2
2.6.2
Bölcsődei ellátás
A településen bölcsődei ellátás jelenleg nincs. Régebben a Peremartongyártelepen lévő bölcsőde biztosította a szolgáltatást, amelyet az alacsony igény miatt 1992-ben megszűntettek. A legközelebbi bölcsőde Papkeszi Colorkémia lakótelepén (2 km-re) található, az ellátást Berhida és Vilonya itt oldja meg a kistérségi társulással kötött szolgáltatási szerződés útján. 2.6.3
Szociális ellátások
Az önkormányzat biztosítja a jogszabályokban meghatározott, megélhetést nyújtó segélyeket, a meghatározott szükségletekhez igazodó támogatásokat, eseti segélyeket (rendszeres szociális segély, ápolási díj, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segélyek, temetési segély, étkezési támogatás, tankönyvtámogatás, közgyógyellátás (méltányossági), rendkívüli gyermekvédelmi támogatás). A gyermekjóléti ellátások közül a gyermekjóléti szolgálat és az iskolai napközi helyben igénybe vehető. A helyben elérhető szolgáltatásokat saját fenntartású intézménnyel látja el az önkormányzat. Bölcsőde Papkeszin, Berhidától 4 km-re vehető igénybe térségi társulás keretében. Családi napközi és a házi gyermekfelügyelet –igények hiányában- nincs a településen. A szociális ellátások közül 2006-ban 7 fő időskorúak ellátásában részesült, 237 fő szociális segélyben, 39 fő ápolási díjban, 189 fő átmeneti segélyben, 201 család illetve 502 gyermek rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, akik közül azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről 261 fő, 394 fő rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, míg 35 fő temetési segélyben részesült. A településen 173-an vették igénybe a közgyógyellátási igazolványt, közülük 25-en méltányossági ellátásban részesültek. A családsegítő szolgáltatást 1558 esetben 340 fő vette igénybe. A gyermekjóléti szolgáltatást 111 családban élő 231 gyermek vette igénybe. 2.6.4
Egészségügy
A településen az alapszolgáltatások jók, 1 gyermek és 3 felnőtt körzet működik. Az egészségügyi intézmények közül 4 orvosi rendelő, 1 fogorvosi rendelő valamint 2 gyógyszertár található a településen. Az egészségügyi intézmények Vilonya települést is ellátják. A kórházi ellátás Veszprémben, míg a szakellátás Veszprémben és Várpalotán történik. 2.6.5
Szociális és gyermekvédelem
Berhidán két idősek otthona működik, együttesen 185 férőhellyel. A 10 fő gondozását, ellátását lehetővé tévő otthont, nem önkormányzati létesítményként Betéti Társaság működteti, míg a 175 fő szakellátását biztosító
Berhida Város
otthont 1996. szeptember 01-től Peremartongyártelep településrészen.
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
a
Megyei
Közgyűlés
működteti
A Családsegítő Központ keretében működik az Idősek Klubja, biztosítja a szociális étkeztetést és gondoskodik a házi szociális gondozásról. Mindezek mellett ellátja a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait, a családsegítést, családgondozást.
2.6.6
Közművelődés
A városban két közművelődési intézmény működik, a Berhida Kultúrház, valamint a Peremartongyártelepen lévő Petőfi Művelődési Ház. A berhidai Kultúrházban működik az alapfokú művészeti iskola, a könyvtár, valamint jóga és aerobic foglalkozások heti rendszerességgel. A Petőfi Művelődési Házban hobbyklubok működnek (kerámia, grafika, sakk, stb.). Mindkét intézményben működik az eMagyarország pont. Az intézmények helyet adnak a civil szervezeteknek, valamint a nyugdíjas kluboknak. A kultúrházak színes kínálatot biztosítanak a város és környékén élő lakosok számára, akik közül legnagyobb számban a tanulók veszik igénybe a szolgáltatásokat. Nagyobb rendezvényekre adottsága miatt a Művelődési Házban kerül sor. 2.6.7
Sport, egészséges életmód
A városban elég korlátozott a sportolási lehetőség. Városi sportcsarnok sajnos nincs a településen. Működik három labdarugó-csapat, egy asztali tenisz egyesület és egy horgász klub. A birkózó sport átmenetileg szünetel. A városban fellendülőben van a lovassport. A tanulók számára az úszás lehetősége Balatonfűzfőn biztosított. Az általános iskolák a sportpályájukon további tömegsport lehetőséget biztosítanak a tanulóknak (kosárlabda, kézilabda, labdarúgás). A felnőttek tömegsport igényét alkalmilag szervezett csapatok, rendezvények keretében próbálják megoldani. 2.6.8
Kultúra, civil háttér
A városban viszonylag élénk a civil és kulturális élet. Ellentétben a legtöbb szolgáltatással, a településen egyetlen kultúráért felelős igazgató van, hozzá tartozik mind a berhidai Kultúrház, mind a peremartongyártelepi Művelődési Ház, valamint két közkönyvtár (azaz két épület és négy intézmény). Minden intézmény teljes kihasználtsággal dolgozik. Éves költségvetésük 33 millió Ft, ebből 18 millió Ft a dologi kiadás. A kulturális életet szervezők napi szinten találkoznak azzal a problémával, hogy az emberek nem szívesen járnak el egyik településrészből a másikba, ezért igyekeznek olyan programokat/műsorokat hozni a településre,
30
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
amelyek elég vonzerővel bírnak ahhoz, hogy az emberek mindkét település-részből elmenjenek rá. A település egyik kiemelt eseménye az évente egyszer megrendezésre kerülő „Berhidai napok”, mely eddig minden más programnál hatásosabban valósította meg a területi és társadalmi integrációt. Helyileg a Berhidai Kultúrházban működik az Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény. Sajnos az utóbbi évben egyes tanszakokat meg kellett szüntetni jogszabályi változásokhoz, előírásokhoz igazodóan, így az alapfokú művészeti oktatásban résztvevők száma a 2003-as 226 főhöz képest 2007-ben már csak 75 fő. Jelenleg három tanszak működik: zene (fuvola, szintetizátor, zongora, hegedű), tánc (társastánc) és képzőművészet (festészet). A tanszakok térítési díjkötelesek.
2.7 Településszerkezet 2.7.1 Terület-felhasználás A város településszerkezetét a mai napig meghatározza az, hogy történeti fejlődése során több különböző települési mag egyesülésével jött létre. Míg a hajdani Berhida és Peremarton falvak az idők folyamán teljesen összeolvadtak, a Kiskovácsi és Peremartongyártelep településrész még ma is jól körülírható egységet alkot. Kiskovácsit a vasút vonala, Peremartongyártelepet pedig nagy kiterjedésű beépítetlen területek választják el a berhidai településrésztől. A település nagyiramú fejlődése, bővülése az 1920-as években indult meg az Ipari Robbanógyár telepítését követően. A berhidai településrészre alapvetően a falusias, kertvárosias beépítés jellemző, a központi területeket városi léptékű középületek és kiterjedt zöldfelületek tagolják, a terület mégis erősen funkcióhiányosnak tekinthető. Kiskovácsi hagyományos, falusias településképet mutat. A városias megjelenés főképp Peremartongyártelep településrész sajátja, itt 105 épület telepszerű, többszintes társasház, sorház, tágas terekkel, zöldterülettel, parkokkal. A település városiasodását segítette elő nagymértékben az 1985. évi földrengést követő kényszerű újjáépítés, mely a lakásállomány minőségét alapjaiban változtatta meg. Részben átépítésre került a település központja: áthelyezésre került a Polgármesteri Hivatal és a Balatonvidéki ÁFÉSZ központja. E központban a kornak megfelelő, új és korszerű üzletek építésére került sor. Az ipari, gazdasági tevékenységek két területre koncentrálódnak, a Peremartongyártelep ipari területére, illetve a Berhida északi részén, a Péti út menti gazdasági területre.
31
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2.7.2 A városrészek lehatárolása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia egy olyan középtávot (7-8 évet) átölelő, fejlesztési dokumentum, melynek célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása. A területi alapú fejlesztés feltételezi a településen belüli erőközpontok és az egyes önálló karakterrel bíró, a történeti városfejlődés során kialakult településszerkezeti egységek feltárását, elemzését. Ez a tervezési szemlélet indokolja az egyes városrészek definiálását. A városrészek lehatárolásának alapja a településfejlesztési koncepcióban és a településrendezési tervben megjelölt településszerkezeti egységek. Annak érdekében, hogy minél jobban működjön a városrész szemléletű tervezés, és megvalósulhassanak a település fejlesztési elképzelései, célszerűnek tűnik a korábban említett dokumentumokban meghatározott településszerkezeti egységek felülvizsgálata, kisebb módosítása. Az előzetes vizsgálatok alapján az IVS-ben a következő városrészek kerültek lehatárolásra:
32
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
I. Peremartongyártelep
Nyugatról vasúti sín, délről Veszprémi út, keletről és északról belterületi beépítetlen terület
II. Berhida-észak (volt Peremarton)
Nyugatról beépítetlen terület (Gyártelep irányában), északról városhatár, keletről városhatár, délről Veszprémi út, Bem u, Honvéd u, Rákóczi u, Erzsébet k. u.
III. Berhida-dél
Nyugatról városhatár, délről városhatár, nyugatról városhatár, északról Veszprémi út, Bezerédy u, Erzsébet k. u.,
IV. Berhida városközpont
Nyugatról Bezerédy és Bem u, északról Honvéd u, keletről Rákóczi u, délről Erzsébet k. u.
V. Kiskovácsi
Vasúti sín északról, városhatár minden más irányból (lsd. térkép melléklet)
VI. Peremartongyártelep ipari terület
A korábbi Peremartoni Vegyipari Vállalat területe
Az IVS-ben lehatárolt városrészek, valamint a Településrendezési Tervben meghatározott településszerkezeti egységek kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti:
33
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az IVS-ben Berhida-dél néven szereplő városrész a Településrendezési Tervben megjelölt déli új iparterületet és a Veszprémi úttól és Kossuth Lajos Utcától délre és nyugatra fekvő, a városközpontot övező kertvárosias területeket foglalja magába. A Berhida-észak városrész a Veszprémi út és a Kossuth Lajos utca vonalától északra és nyugatra található kertvárosias területeket, valamint a városközponttól északra fekvő belterületi gazdasági területeket jelenti. Ez a lehatárolás azért kedvező, mert olyan területi egységek kerültek így kijelölésre, amelyek mindegyike rendelkezik egyegy fontos fejlesztési gócponttal. A KSH adatai azt mutatják, hogy egyes városrészekben a hátrányos társadalmi helyzetű lakosság a városi átlagnál koncentráltabb mértékben van jelen. A statisztikák egyértelműen kirajzolják a szegregált lakókörnyezetnek számító területeket. Ezek nem fednek le teljes városrészeket, hanem egyes városrészeken belüli kisebb területi egységeket jelentenek. Ezeknek a szegregátumoknak az elemzésével az IVS Anti-szegregációs fejezete foglalkozik részletesebben.
2.7.3 A közlekedés hálózatai Közúthálózat A település központjában metszik egymást a Litér-Szabadbattyán (7202) és a Várpalota-Lepsény (7207) összekötő utak. A jelentős teherforgalom komoly környezetterhelést jelent a lakók számára. A városközpont tehermentesítéséhez elkerülő út kiépítésére van szükség. A városias megjelenést fokozta a körforgalom kialakítása, a Kossuth út, a Veszprémi út, az Ősi út és a Szabadság-tér kereszteződésében, amely egyúttal nagymértékben javította a közlekedés biztonságát is. A városközpontban eszközölendő fejlesztések nyomán prognosztizálható az autósforgalom növekedése, mely újabb parkolófelületek kialakítását, a meglévők rendezését igényelheti. Kerékpáros közlekedés Kerékpárút a településen jelenleg nincs. A kerékpárosok biztonságos közlekedése érdekében számukra kerékpárút kijelölése szükséges, valamint gondoskodni kell a hatékony kerékpáros közlekedést lehetővé tevő infrastruktúra további elemeinek kiépítéséről. Gyalogosforgalom Önálló gyalogút építése indokolt Peremartongyártelep és a berhidai településrész között. Ez épülhet kerékpár úttal közösen is. A településen a gyalogjárdák kiépítése több helyen nem megfelelő. A járdákat legalább egy oldalon ki kell építeni. A járda építéskor az akadálymentes közlekedés feltételeit biztosítani kell. 34
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Parkolás A településen közcélú kiépített nagyobb parkoló nincs. 4-8 személygépkocsi számára kiépített parkolók a város területén több helyen (Polgármesteri Hivatal, presszó, ABC mellett) vannak. Murvás parkolót alakítottak ki a temető, a sportpálya és a Kossuth utca - Bezerédi utca között. Buszközlekedés A buszközlekedés a városban gyakori: távolsági, rövid távú helyközi és helyi járatú buszok közlekednek. A településközponton napi 160 feletti az áthaladó buszok száma. Vasút A település vasútvonala a Veszprém – Hajmáskér – Lepsény – Dombóvári vonal, melyen vasútállomása van. A személyszállítás a vonalon megszűnt. A tehervonatok száma az igényektől függően változik. A település területén 5 vasúti átjáró biztosítja a vasútvonalon történő biztonságos áthaladást. 2.7.4 A településszerkezet várható alakulása A település 1986 óta rendelkezik rendezési tervvel, az általános rendezési terv felülvizsgálata, illetve módosítása 1995-ben történt meg. Az azóta bekövetkezett változások, a várossá válás folyamata szükségessé tette új tervek készítését. A településfejlesztési koncepciót és az új rendezési tervet, építési szabályozást az önkormányzat 2007. decemberében fogadta el. A város fejlesztési koncepciója és rendezési településszerkezet alakulásának lehetséges irányait.
terve
meghatározza
a
Ezen dokumentumok biztosítják: -
a meglévő településszerkezeti és településképi értékek védelmét
-
az egyes településrészek térbeli integrációjának megvalósulását o a fejlesztési területek konvergens kijelölése, valamint o a közlekedés hálózatainak a térbeli integrációt szolgáló fejlesztése által
- a település és az egyes településrészek harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését
A folyamatok minél hatékonyabb megvalósulását a rendezési terv elősegíti, amelyet szükség szerint aktualizálni kell.
35
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
36
2.8 2.8.1
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A városrészek helyzetértékelése Peremartongyártelep ipari terület
Berhida fejlődését alapvetően befolyásolta az Ipari Robbanóanyaggyárat felépítése, mely 1922-ben kezdődött. A termelés a dinamit üzemben indult meg először 1923. november 20.-án. 1924. augusztus 20.-t követően kezdte meg a termelést a gyújtózsinór üzem és a lőpor üzem. A termelés 1930-tól kiegészült a kénsav és szuperfoszfát-gyártással. Az Rt-nek közvetlen kapcsolata volt az állami vasúthálózattal, a Papkeszi vasútállomáson csatlakoztatott üzemi vasút révén. A teljes iparvágány hossza 2537 m. A gyárból kifutó iparvágányon egy hídmérleget építettek be, a vontatást saját kis gőzmozdonnyal bonyolították. A műtrágyaüzem működtetéséhez, kiszolgálásához szükség volt a kisvasúti vágányhálózaton túl, kocsikra, csatornázásra, vízvezeték-hálózatra, víztartályra, laboratóriumi épületre, amelyben egyúttal munkásétkező, mosdó és egy kézi raktár is helyet kapott. Utakat építettek, megoldották a gyárudvar világítását is. és a kénsav értékesítésére kartellt alapítottak. A műtrágya A Peremartoni Ipari Robbanóanyag Rt. 1948. évi államosítását követően gyorsan bővült a gyár tevékenységi köre, ez pedig dinamikus létszámemelkedéssel járt, melynek következtében a település a térség gazdasági központjává vált. A 16 környékbeli községből bejáró dolgozókat naponta több autóbusszal szállították, s megépült 3 munkásszálló is. A 60-as évek végén az Ipari Robbanóanyag gyár jelentős részben exportra termelt. A 70-es évek elejétől, az NPK-üzem beindításától valamennyi KGST országgal rendszeressé vált a vállalat kereskedelmi kapcsolata. A vállalat termelésének fő profilja a műtrágyagyártás lett. A rendszerváltást követően az állami nagyipar összeomlott, 1991-ben a Peremartoni Vegyipari Vállalat is kénytelen volt csődöt jelenteni, amelyet felszámolás követett. Romjain 28 új gazdasági társaság jött létre, amelyek műtrágyát, növényvédő szert, gyógyszer intermediert, biztonsági robbanószert, pirotechnikai eszközöket, poliészteralapú eszközöket gyártanak. A felszámolást követően az egykori vállalathoz kötődő infrastruktúrák (villany, csatorna, víz) az Önkormányzathoz kerültek át. Az egykori gyár területének jelentős részén talajszennyezés tapasztalható, ezért a terület egy része csak kármentesítés után hasznosítható. Az épületállomány 80%-a jól karbantartott vagy új építésű, de a fennmaradó 20% igen elhanyagolt állapotban van.
37
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A település vegyipari múltja megalapozhatja a város útját egy lehetséges korszerű vegyipari jövőbe, de a terület kiválóan alkalmas a „zöldiparágak” (bioenergetika) megtelepedésére, vagy akár egy logisztikai központ kialakítására is. A peremartongyártelepi ipari terület egyik hiányossága, hogy nem ipari park szerűen van kialakítva, részben tisztázatlanok a közmű-viszonyok, ezért megosztottság és a koordináció hiánya tapasztalható az itt működő vállalkozások között, ami bizonytalansághoz vezet. A vegyipari cégek által gyakorolt tevékenységből adódóan a terület elsőfokú katasztrófavédelmi veszélyforrásként van számon tartva, ebből adódóan azonban az ország egyik legkorszerűbb riasztórendszerével van ellátva. SWOT elemzés – Peremartongyártelep ipari terület Erősségek
Gyengeségek
•
Jó megközelíthetőség
•
Talaj szennyezettsége bizonyos területeken
•
Kiváló infrastrukturális kiépítettség
•
A gyárterület nem ipari park-szerűen van kialakítva
•
Korszerű vegyipari cégek megtelepedése
•
Megosztottság, koordináció hiánya
•
Változatos termelési és szolgáltatási profilú cégek jelenléte
•
Tisztázatlan közmű-tulajdonviszonyok
• •
Határérték alatti légszennyezettség mutató
Elhanyagolt üzemépületek (kb. az épület-állomány 20%-a)
•
Magántőke érdeklődése
•
Nagyon korszerű riasztórendszer
•
További iparfejlesztésre rendelkezésre álló területek
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
Alternatív energiatermelés és kialakítására alkalmas terület
• •
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
A tisztázatlan tulajdon-viszonyok és koordináció hiánya elbátortalanítják az új befektetőket
Ágazati diverzifikáció
•
A vízbázis potenciális szennyeződése
Elavult épületállomány hasznosítása
•
Katasztrófavédelmi veszélyforrás
2.8.2
logisztikai
központ
Peremartongyártelep
A terület földrajzi lehatárolása: Nyugatról vasúti sín, délről a Veszprémi út, keletről és északról belterületi beépítetlen területek. 1922-23 ban az Ipari Robbanóanyaggyárral együtt megépült egy lakótelep is, mely később a munkáslétszám növekedésével gyors fejlődésnek indult és önálló városrésszé nőtte ki magát. Már a 60-as években "miniváros" elnevezéssel illették az
38
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
emeletes lakóházakkal, rendezett utakkal, zöldterületekkel, parkokkal rendelkező településrészt. Peremartongyártelep területén ma az intézményi, lakó-, irodai és kereskedelmi, illetve szolgáltatói funkciók egyaránt jelen vannak. Ezen a település-részen működik a II. Rákóczi Ferenc általános iskola, ahol 1-8 évfolyamon folyik az oktatás 276 tanulóval, valamint a Hétszínvirág Óvoda, melyben 3 csoportban foglalkoznak 71 gyermekkel. Itt működik a Petőfi Művelődési Ház a település egyetlen színháztermével. A településrész iskolai végzettség és foglalkoztatás tekintetében nagyon kedvező társadalomképet mutat, ugyanakkor egy erős elöregedési folyamat is megfigyelhető. A város az új telekkialakításokkal igyekszik ezt a tendenciát csökkenteni/megfordítani.
39
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
12.sz. táblázat A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Berhida
Peremartongyártelep
Állandó népesség száma
5859
1503
Lakónépesség száma
5824
1500
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,6
13,9
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,9
58,4
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
19,5
27,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,4
23,6
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
5,5
9,4
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7
33,1
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
10,2
Foglalkoztatottak aránya népességen belül
54,3
60,1
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
37,2
33,1
Lakásállomány (db)
1927
519
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
16,0
2,3
a
15-64
éves
A településrészt rendezett közterületek, viszonylag jó közbiztonság és aktív civil élet jellemzi. A diplomás lakosok közül ugyan sokan eljárnak más településre dogozni, de szinte ugyanennyien járnak ide dolgozni más településekről. A kedvező életteret némileg rontja a nagy átmenő forgalom miatti erős környezetterhelés, de az elkerülőút megépítésével ez várhatóan csökkeni fog. Peremartongyártelep jó infrastrukturális adottságai és kedvező társadalomszerkezete ellenére is most még erősen funkcióhiányos városrész. A kesreskedelmi, szórakozási és vendéglátóipari szolgáltatások vagy hiányoznak, vagy nagyon alacsony színvonalúak. Ezért erősíteni kell a városrész kapcsolatait a települési központtal, valamint hosszabb távon felmerül egy települési-alközpont létrehozásának gondolata, lehetősége is.
40
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SWOT elemzés – Peremartongyártelep Erősségek
Gyengeségek
•
Jó megközelíthetőség
•
•
Jó infrastrukturális ellátottság és magas komfortfokozatú lakásállomány
A kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatások alacsony színvonala
•
Nagy átmenő forgalom, erős környezetterhelés
•
Aktív korúak viszonylag alacsony aránya
•
Lakóterületi fejlesztésekhez rendelkezésre álló szabad terület
•
Humán infrastruktúrával jól ellátott
•
Rendezett közterületek
•
Aktív civil élet
•
Felsőfokú végzettséggel rendelkezők magas aránya
•
Viszonylag jó közbiztonság
•
Kisvárosias hangulatú, lakosság-barát élettér
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
Az új beépítések és közlekedési infrastrukturális fejlesztések nyomán megvalósuló térbeli integráció
•
A nagy átmenő forgalom keresletet is eredményez, amely megfelelő eszközökkel „megcsapolható”
•
Magántőke érdeklődése a terület iránt
•
Az elkerülőút megépítésével csökkenő környezet- és zajterhelés
•
Telekkialakítás „fiatalító” hatása
2.8.3
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
Elöregedő népesség
•
Társadalmi struktúra átrendeződése
Berhida-észak
A terület földrajzi lehatárolása: Nyugatról beépítetlen terület (Gyártelep irányában), északról városhatár, keletről városhatár, délről Veszprémi út, Bem utca, Honvéd utca, Rákóczi F.utca, Kossuth L. utca. Berhida északi városrészét falusias hangulat jellemzi, dominál a lakófunkció, az intézményi, irodai és kereskedelmi funkció teljesen hiányzik. Kiskovácsi mellett leginkább itt van még jelen a hagyományos mezőgazdasági tevékenység. Ugyanakkor ez az a terület, ahol gazdasági fejlesztésre alkalmas szabad terület található, mely idővel egy második gazdasági súlypont kialakulásához vezethet. Az ipari területek bővítésével olyan környezetbarát tevékenységeket lehetne ide vonzani, melyek nem feltétlenül igénylik a volt Peremartoni gyár ipari területét. A településrész legkedvezőtlenebb adottsága a hulladékudvar közelsége a hulladékkezelésből adódó környezetszennyezési problémák miatt.
41
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
13.sz. táblázat A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Berhida
Berhida-észak
Állandó népesség száma
5859
1250
Lakónépesség száma
5824
1245
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,6
22,2
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,9
61,1
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
19,5
16,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,4
31,9
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
5,5
4,5
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7
40,0
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
20,0
Foglalkoztatottak aránya népességen belül
54,3
57,4
37,2
35,5
1927
519
16,0
20,7
a
15-64
éves
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
SWOT elemzés – Berhida-észak Erősségek
Gyengeségek
•
Hagyományos mezőgazdasági tevékenység jelenléte
•
Jó infrastrukturális ellátottság
•
Jó megközelíthetőség
•
A településközpont közelsége
•
Az alacsony komort fokozatú lakások alacsony aránya
•
Szőlőhegy és Séd-mente közelsége
•
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
Gazdasági terület fejlesztése
•
Második gazdasági súlypont gyárterülettől eltérő profillal)
Hulladékudvar közelsége
Külső tényezőkből fakadó veszélyek • megteremtése
A hulladékudvar közelsége miatti környezetszennyezés
(a
A KSH adatok torzítanak, mert a fürdőszobák gyakran belső átalakítás révén lettek kialakítva, ez pedig nem engedélyköteles tevékenység, így nem került be a statisztikai rendszerbe. A valós arányt a település egészére nézve 3-4% körül becsüljük.
42
2.8.4
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Berhida-dél
A terület földrajzi lehatárolása: Nyugatról városhatár, délről városhatár, északról Veszprémi út, Bezerédi utca, Erzsébet k. u., keletről Kossuth L. utca, Nagy Sándor utca. Berhida déli városrészét meglehetősen kedvezőtlen társadalom-szerkezet jellemzi (alacsony iskolai végzettség, alacsony foglalkoztatási mutatók), a közterületek rendezetlenek, a városrész funkcióhiányos. A területen statisztikailag kimutatható a szegregáció. Ugyanakkor a terület erőssége, hogy nagy, szabadidős és rekreációs fejlesztésre alkalmas területek állnak itt a város rendelkezésére. A sportpálya és környéke városi szintű pihenő, játszó és sportolási célt szolgál. Ezekből a sajátosságokból kiindulva, a kitörési pontot ennek a városrésznek egy egészségügyi, valamint szabadtéri- és túraközpont rekreációs központ) kialakítása jelenthetné, melynek integráló szerepe enyhítené a területi szegregációt és segítené a hátrányos helyzetű családok társadalmi beilleszkedését. 14.sz. táblázat A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Berhida
Berhida-dél
Állandó népesség száma
5859
2344
Lakónépesség száma
5824
2329
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,6
21,1
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,9
62,5
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
19,5
16,4
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,4
41,3
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
5,5
3,6
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7
46,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
26,5
Foglalkoztatottak aránya népességen belül
54,3
50,3
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
37,2
39,6
Lakásállomány (db)
1927
743
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
16,0
17,8
a
15-64
éves
43
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SWOT elemzés – Berhida-dél Erősségek •
Szabadidős és rekreációs célra, valamint fejlesztésre alkalmas, nagy szabad területek
•
Turista útvonalak közelsége
•
Lovas-sportokra alkalmas területek
Gyengeségek városi
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
Egészségügyi centrum kialakítása révén alközponti szerep erősödése
•
Rekreációs, szabadtéri- és túraközpont kialakításával az integráció erősítése
•
Beintegrálódás a turisztikai hálózatokba
2.8.5
•
Közterületek rendezetlensége
•
Társadalmi szegregálódás kialakulása
•
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya
•
Lakosság nagyon alacsony iskolai végzettsége
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
További szegregálódási folyamat, és annak az egész településre vonatkozó negatív hatásai
Berhida városközpont
A terület földrajzi lehatárolása: Nyugatról Bezerédi u., Bem u., északról Honvéd u., délről Erzsébet k. u. keletről Ősi út, Rákóczi F. u., Berhida központi településrészén koncentrálódik az intézményi-, irodai és kereskedelmi-, illetve szolgáltatói funkciók zöme. Itt található többek között a Polgármesteri Hivatal, az Ady Endre általános iskola, a Süni óvoda, a Művelődési Ház, a Szent László templom és a település első rendű műemléke, a XIII.sz.-i római katolikus templom. Ugyanakkor a központi városrész jelenleg nem felel meg egy színvonalas településközpont követelményeinek, hiányoznak a városias jellegű kereskedelmi és szolgáltatási funkciók, a megfelelő zöldterületek és közterületek. Ezeknek kialakítása növelné a lakosok komfortérzetét, erősítené a térbeli és társadalmi integrációt és meghatározná a település arculatát.
44
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
15.sz. táblázat A városrész társadalomstatisztikai adata a 2001-es népszámlálás alapján Berhida
Berhida-városközpont
Állandó népesség száma
5859
422
Lakónépesség száma
5824
412
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,6
22,1
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,9
59,7
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
19,5
18,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,4
35,4
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
5,5
7,0
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7
41,5
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
23,2
Foglalkoztatottak aránya népességen belül
54,3
52,9
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
37,2
40,5
Lakásállomány (db)
1927
154
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
16,0
27,9
a
15-64
éves
SWOT elemzés – Berhida városközpont Erősségek
Gyengeségek
•
Kitűnő közúti elérhetőség
•
Jó intézményi koncentrációja
•
Zöldfelületi és köztéri fejlesztésre alkalmas szabad területek
•
Műemlékek
ellátottság,
humán
szolgáltatások
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
A város belső integrációját hordozó és valódi városi életminőséget biztosító városközpont
•
Vallási turizmus élénkülése
•
Az átmenő forgalom miatti erős zajterhelés
•
Közterületek rendezetlensége
•
Városközponti funkciók/szolgáltatások hiánya
•
Rendezetlen városkép
•
Kereskedelmi szolgáltatások alacsony foka
•
Kevés szabadidős, lehetőség
művelődési
és
szórakozási
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
A városközpont polarizáció
hiánya
miatt
erősödő
területi
45
2.8.6
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kiskovácsi
A terület földrajzi lehatárolása: Vasúti sín északról, városhatár minden más irányból. Kiskovácsi városrészt leginkább az érintetlen falusias környezet, az ősi falukép őrzése jellemzi. Megfigyelhető egyfajta térbeli és társadalmi izoláció a település többi részétől. Népessége alacsony képzettségű, elöregedő. A KSH adatai alapján itt is kimutatható a szegregáció. Bár az alacsony komfortfokozatú lakások száma a KSH adatok szerint magas, a település egészéhez hasonlóan itt is torzítanak a mutatók, önkormányzati becslés szerint a lakások legfeljebb 5%-a eshet ebbe a kategóriába. Erre a településre is jellemző a kereskedelmi és szolgáltatási funkciók hiánya vagy alacsony színvonala. A városrész számára a kitörési lehetőséget és integrációt a szabadidős funkció erősítése jelenthetné pl. a Kistó és környezetének helyreállításával, a vízforrás természeti szépségének rehabilitációjával, pihenőpark és tanösvény kialakításával, játszótér megépítésével, a civil élet erősítésével stb. 16.sz. táblázat A városrész társadalomstatisztikai adata a 2001-es népszámlálás alapján Berhida
Kiskovácsi
Állandó népesség száma
5859
301
Lakónépesség száma
5824
300
Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya
19,6
21,7
Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya
60,9
61,7
Lakónépességen belül 60- x évesek aránya
19,5
16,7
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
35,4
56,2
Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában
5,5
0,5
Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül
41,7
49,2
Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül
21,2
32,4
Foglalkoztatottak aránya népességen belül
54,3
47,7
Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya
37,2
41,1
Lakásállomány (db)
1927
91
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya
16,0
35,2
a
15-64
éves
46
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
SWOT elemzés -- Kiskovácsi Erősségek •
Érintetlen, autentikus, falusias környezet
•
Hagyományos mezőgazdasági tevékenységek jelenléte
Külső tényezőkből adódó lehetőségek •
Települési alközpont létrehozása
•
Szabadidős funkciók erősítése (játszótér kialakítása)
Gyengeségek •
Kedvezőtlen társadalmi szerkezet népesség, alacsony képzettség)
(elöregedő
•
Szolgáltatások hiánya
•
Területi és közösségi izoláltság a település többi részétől
•
Alacsony intenzitású civil élet
Külső tényezőkből fakadó veszélyek •
A társadalomszerkezet további romlása
47
3
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Stratégiai célkitűzések 3.1 A város hosszú távú jövőképe
Erősségek
Gyengeségek
•
A város közúti elérhetősége kitűnő
• Belső területi megosztottság
•
A közösségi közlekedés – helyközi és helyi érdekű buszjáratok – megfelelő gyakoriságú
• Nagy átmenő belterületén
•
Gyakorlatilag teljes körű infrastruktúra a városon belül
•
Szennyvíztisztítás szennyvíztisztító működik
• Halmozottan hátrányos helyzetű – ezen belül többségében roma – lakossági rétegek integrációs problémái (többek között kialakuló szegregált iskolai környezet)
vezetékes
megoldott, a telep üzembiztosan
a
település
• Iskolai szegregáció kialakulása
•
A város rendelkezik szükséges területekkel
•
A város belső gazdasági potenciálja jelentős (elsősorban peremartongyártelep ipari területén)
•
forgalom
a
növekedéséhez
A foglalkoztatás szempontjából kedvező a környező nagyvárosok gazdasági ereje
• Az iparűzési adó források túlzottan 2-3 nagyobb cégre koncentrálódnak (sebezhetőség) • Valós városközpont hiánya • A belterületi zöldfelületek kicsi aránya (4.8%) • Egyes városi szolgáltatások alacsony intenzitása (aktív szabadidő eltöltési lehetőségek, gondozott zöldfelület, kereskedelem) • Korlátozott turisztikai vonzerő
Lehetőségek •
A területi kohéziót megvalósító területfelhasználás (parcellázás Peremartongyártelep és Berhida között)
•
A város belső integrációját hordozó, és valódi városi életminőséget biztosító városközpont (amely a kistérségben is vonzerő lehet)
•
A város társadalomszerkezetének stabilizálása: hátrányos helyzetű lakosság felzárkóztatása, képzett lakosság megtartása
•
Az ipari tevékenységek további fejlődése, növekvő iparterületek a berhidai területeken is
•
A város beintegrálódása a turisztikai hálózatokba (nem fogadóhelyként, hanem átmenőhelyként, híd szerepkör)
Veszélyek • A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság integrációjának sikertelensége (amely a stabilabb társadalmi rétegek elvándorláshoz vezethet) • Erősödő területei polarizáció, esetleg Peremartongyártelep városrész leválása • Az ipar fejlődésének generáló hatása
közúti
• Ipari területekről talajszennyezés
levegő,
eredő
forgalom víz
és
48
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Berhida város hosszú-távú jövőképét az alábbi két, összefüggő cél fémjelzi: INTEGRÁCIÓ ÉS IDENTITÁS Az integráció és az identitás egymást erősítő fogalom. Berhida város területi integrációja (Berhida és Peremartongyártelep kapcsolatainak szervesítése) valamint társadalmi integrációja (a hátrányos helyzetű lakossági rétegek felzárkóztatása) stabilizálja a várost, s ez a stabilitás kifelé identitást, önálló berhidai arculatot eredményez. Ez a stabil tér és társadalomszerkezettel rendelkező város képes kistérségi és nagyobb térségi szinten tovább integrálódni, azaz bekapcsolódni a térségi munkamegosztásba: mikro térségi kulturális és szolgáltató-központként működni, a turisztikai lánc tagjaként attrakciókat felmutatni, az ország gazdasági vérkeringésébe bekapcsolódni. Az Integráció és Identitás 15-20 éves időtávban az alábbi célok elérését kívánja meg:
Nagytérségi integráció
Kistérségi integráció
Belső területi integráció
Társadalmi integráció, fenntartható társadalomszerkezet
Városi identitás, városi életminőség
3.2 A város középtávú stratégiai céljai A középtávú stratégiai célok a hosszú távú célokhoz szorosan köthetők, de a 15-20 éves célokat 7-8 éves stratégiai programokká bontják: Nagytérségi integráció
Versenyképes gazdaság, melynek megteremtése kétféle viszonyulást kíván •
Passzív stratégia: Azon, igényüket jelző vállalkozások befogadása a településre, amelyek több pozitív hatást eredményeznek (adó, foglalkoztatás), mint negatívat (környezetterhelés)
•
Aktív stratégia: Olyan vállalkozások tudatos vonzása, amelyek tekintetében a városnak versenyelőnye van (pl. korszerű vegyipar)
Kistérségi integráció
•
•
Közös szolgáltatási rendszerek kialakítása (elsősorban a speciális önkormányzati szolgáltatások kapcsán, pl. közterület felügyelet, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) Turisztikai hálózatok kialakítása a kistérségen túlnyúlóan. A cél olyan települések turisztikai „átmenőterületté” alakítása, amelyek önmagukban kevés látványosságot szolgáltatnak, de egymásra épülve attrakciót biztosítanak (pl. Séd parti települések tematikus láncrendezvényei,
49
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
kerékpárutak, építészeti értékek felfűzése, vallási turizmus vagy barnamezős turizmus – gyárkomplexumok látogatása) •
Kulturális szolgáltató szerepkör a mikro-térség településeinek: a kulturális intézmények rendezvényei, valamint a városközpont rehabilitáció során megújuló közterületeken rendezett események kapcsán
•
Kereskedelmi szolgáltató szerepkör a mikro-térség településeinek: a megújuló városközpont által biztosított kereskedelmi szolgáltatások révén
•
Aktívturizmus lehetőségeinek kialakítása, túravonalak bekapcsolása a térségi, régiós és országos túraútvonalakba
kijelölése
és
Belső területi integráció
•
Peremartongyártelep és a „régi” Berhida közti területen történő lakóterületi fejlesztések
•
A funkciók megosztása: Berhidán is erősödő ipari jelenlét (amely nem kíván a gyárban jelenlévő infrastruktúrát), valamint magasabb presztizsű lakóterület kialakítás Berhidán
•
A három markánsan elkülönülő városrész (Peremartongyártelep, Berhida, Kiskovácsi) összekötése kerékpáros és gyalogos utakkal, a berhidai városközpontban kialakuló szolgáltatások elérhetőségének biztosítása
50
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Társadalmi integráció
•
Az iskolarendszerű oktatás esélyegyenlőséget javító fejlesztése szükséges.
•
Az Ady Endre Általános Iskola speciális szolgáltatást nyújtó iskolává való fejlesztése (speciális nevelési programmal, modern eszközállománnyal).
•
Tanoda rendszerű délutáni foglalkozások szervezése
•
A piaci viszonyokhoz alkalmazkodó felnőttoktatás megszervezése (kooperálva a helyi vállalkozókkal)
•
Integráló foglalkoztatási programok (ösztönző jelleggel az önkormányzati feladatellátásban kiemelt hangsúlyt kell fordítani a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek foglalkoztatására)
•
A kultúra és a sport területén kiemelt hangsúlyt kell helyezni az integrációra
•
•
A magasabban képzett társadalmi rétegeket, valamint a város speciális igényeinek megfelelő munkavállalók (pl. roma származású pedagógusok) helybenntartása vagy idevonzása Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének elősegítése
51
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Városi identitás, városi életminőség
•
Városias környezet kialakítása, elsősorban a városközpontban és alközpontokban: gondozott közterületek, zöldfelületek, kereskedelmi és szolgáltatási lehetőségek
•
Térségben is vonzó közösségi programok szervezése („Berhidai Napok” mellett egyéb rendezvények a megújult városközponti rendezvénytéren)
•
A lakosság életminőségének növelése a természeti környezet és vízforrások rehabilitációjával
•
Épített és kulturális örökség megóvása és védelme
3.3 A városrészek középtávú stratégiai céljai 3.3.1 Peremartongyártelep ipari terület •
Kármentesítési tevékenység állami és uniós forrásokból
•
A gyártelep közös szolgáltatásainak hatékony működtetése
•
Ágazati diverzifikáció elősegítése (bioenergetika, logisztika)
•
Az ipartelephez vezető lakótelepet elkerülő út építése, új bejárat biztosításával
•
Rendelkezésre álló területi tartalékok hasznosítása
•
Régi, elhanyagolt épületállomány hasznosítása
3.3.2 Peremartongyártelep •
Települési alközpont kialakítása
•
Térbeli integráció elősegítése új beépítések és közlekedési infrastruktúra fejlesztése által
•
A népesség elöregedési folyamatának megállítása
3.3.3 Berhida-észak (volt Peremarton) •
Ipari területek bővítése, azon környezetbarát tevékenységek számára, amelyek nem felétlenül igénylik a volt peremartoni gyár területét
•
Tömbfeltárással új lakótelkek kialakítása a hosszútelkekből való leválasztással és utcanyitással, új lakóterületek létrehozása a területi integráció erősítése érdekében
52
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.3.4 Berhida-dél •
Alközpont létrehozása a sportpálya szomszédságában egészségügyi és rekreációs funkcióval
•
A sportpálya korszerűsítése, és alkalmassá tétele a fiatal korosztály számára, akár extrém sporttevékenységre is (pl. gördeszka, kerékpár pálya). A sporttevékenység nagy segítséget jelent a területen lakó hátrányos helyzetű lakosság fiatalabb korosztályának integrálásában
•
A hátrányos helyzetű családok életkilátásainak javítása
•
Integrálódás a térségi turisztikai hálózatba
3.3.5 Berhida városközpont •
Belváros gazdasági funkcióinak fejlesztése (új kereskedelmi, szolgáltató egységek létrehozása közösségi és magántőkéből)
•
Városi funkciók erősítése (rendezett közterületek, közpark létrehozása, közlekedési infrastruktúra-fejlesztések)
•
Közösségi funkciók erősítése (többcélú csarnok, rendezvénytér létesítése, kultúrház felújítása/bővítése)
•
A közszféra fejlesztése (önkormányzat épületének felújítása, önkormányzati funkciók koncentrációja)
3.3.6 Kiskovácsi •
Települési alközpont létrehozása a városrészben (lokális szolgáltatásokkal és kereskedelemmel)
•
Biztonságos gyalogos városközponttal
•
A civil élet és szabadidős funkciók erősítése
és
kerékpáros
kapcsolat
megteremtése
a
53
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
54
4
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Anti-szegregációs terv 4.1
Helyzetelemzés: a város térbeni-társadalmi szerkezete
Berhidán hat városrész különíthető el, amely az 1926-ban Berhidához csatolt Kiskovácsiból, az iparosítással kialakult Peremartongyártelep ipari terület és a hozzá kapcsolódó Perematongyártelepből, valamint három belső városrészből áll. A KSH adatai azt mutatják, hogy három városrészekben a hátrányos társadalmi helyzetű lakosság a városi átlagnál koncentráltabb mértékben van jelen. A statisztikák egyértelműen kirajzolják a szegregált lakókörnyezetnek számító területeket (lásd az alábbi térképet). Ezek nem fednek le teljes városrészeket, hanem egyes városrészeken belüli kisebb-nagyobb területi egységeket jelentenek. A legkiterjedtebb szegregátum Berhida-dél városrészben található (Dankó P. u.-Jókai M. u. – Bartók B.u. – Arany J. u. – Munkácsy M.u. - Kállai É. u. – belterületi határ). Itt él a település teljes lakosságának 12%-a. Szegregált lakókörnyezetnek számító területek
Forrás: KSH
A KSH adatok a város által megjelölt szegregátumon (Berhida déli része) kívül szegregátumot mutattak ki Kiskovácsi városrészben is, a Kiskovácsi u. – Akác köz – József A. u. – Kiskovácsi u. – Névtelen u. által határolt területen. A lakónépesség száma ezen a területe 68 fő, ami a település összes lakosságának 1%-a. A kartogram Berhida északi részén megjelöl egy harmadik területet is, mely ugyan eleget tesz a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszáma miatt nem tekinthető valódi szegregátumnak (Erkel Ferenc utca). Az Erkel Ferenc utcában mindösszesen 48 fő lakik, 5 házban, kivétel nélkül mind nagycsaládosok. (Az IVS kézikönyv szerint szegregátum az olyan városrész, amelyekben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem 55
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot, és a lakónépesség száma meghaladja az 50 főt. Az adatok forrása a 2001-es népszámlálás.) Kiskovácsit 1926-ben csatolták Berhidához, és még ma is érződik a településrész különállása, amihez a történeti okokon kívül a Berhidát és Kiskovácsit elválasztó vasútvonal is hozzájárul. Kiskovácsi hagyományosan szegényebb része a településnek, régebben is alacsonyabb jövedelműek lakták. Nincs ide irányuló intenzív beköltözés. Az anti-szegregációs helyzetelemzésben tehát részletesen kitérünk Kiskovácsira is, de fontos megemlíteni, hogy a berhidaiak Kiskovácsira nem tekintenek úgy, mint szegregátumra, sokkal inkább, mint a város perifériális területére, zárt közösségére. A szegregátumot a köznyelv a roma lakosság fokozott jelenlétével azonosítja, és még a romakisebbségi vezetők sem érzékelik a társadalmi hátrányok különösebb halmozódását Kiskovácsi városrészben. Mi azonban a továbbiakban Kiskovácsit is szegregátumként kezeljük. (A két szegregátum összefoglaló mutatóit lásd a 6.sz. mellékletben) Az anti-szegregációs fejezet helyzetelemzésének táblázataiban indokoltnak tartottuk a már korábban tárgyalt városrészek mellett külön szerepeltetni és elemezni a város déli részén található szegregátumot is. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az IVS városrész lehatárolásakor ezt nem tekintettük önálló városrésznek. 17.sz. táblázat Lakónépesség városrészenként és a szegregátumokban, 2001, 20082
2001
Városrész
2008
Lakónépes Lakónépes Lakónépes ség Lakónépes ség ség száma aránya ség száma aránya
Peremartongyártelep
1 500
23%
1503
25%
Berhida-észak (volt Peremarton)
1 245
19%
1223
20%
Berhida-dél
2 329
36%
1846
30%
Berhida városközpont
412
6%
387
6%
Kiskovácsi
300
5%
380
6%
11%
737
12%
1%
70
1%
Szegregátum I. (Berhida déli része) Szegregátum II. (Kiskovácsi)
694
68
Forrás:KSH, Polgármesteri Hivatal
2
38 fő külterületi népességet nem vettük figyelembe, mert ezeket a városrészekbe nem lehetett besorolni.
56
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2001 és 2008 között a lakónépesség 400 fővel csökkent, a városrészek városon belüli súlya kismértékben változott. A népesség elöregedése miatt csökkent a városközpont súlya, és egyenletesen növekedett a többi városrészben élők aránya, de ezen belül is nagyobb mértékben Kiskovácsi és a Szegregátumban élők aránya. Az eltolódás azonban nem átütő, 1-2 %-os változást jelent. A város szerkezetét jelentős társadalmi különbségek jellemzik, melyet részben a város fejlődésének történeti tényezői, részben az utóbbi évtized fejleményei magyaráznak. A Peremartoni gyártelepi településrész mindig is magasabb iskolai végzettségű, a képzett gyári munkások lakóhelye volt, és egészen a 1980-as évek közepéig a gyár vezetői is az iparterület közvetlen közelében kialakított lakótelepen éltek. Berhida hagyományos belső területeinek társadalmi szerkezetében pedig két rész különül el a többitől: a vasúttal elválasztott, 1926-ben Berhidához csatolt Kiskovácsi és a Berhida déli részén kialakult, jelentős mértékben romák által lakott szegregátum. 18.sz. táblázat A roma lakosság eloszlása különböző övezetekben
Városrész
Roma családok száma Roma családok aránya
Peremartongyártelep
7
1%
Berhida-észak (volt Peremarton)
5
1%
21
3%
Berhida városközpont
1
1%
Kiskovácsi
6
6%
(Berhida déli része)
140
75%
Összesen
180
9%
Berhida-dél
Szegregátum I.
Forrás: Helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat
A roma lakosság számát 700-800 főre, kb. 180 családra becsülik (helyi kisebbségi önkormányzat vezetője), ez a lakosság 15 %-át, a családok 9 %-át jelenti. Jelentős részük a Berhida déli részén lévő településrészben lakik. Kiskovácsi, a város másik szegegátumként definiált területén a roma lakosság aránya 6 %, nagyobb mint más városrészekben, de nem meghatározó. A Szegregátum I.-ként megjelölt terület az 1960-as években alakult ki, az akkori település környéki cigánytelep felszámolása során parcelláztak telkeket a város déli részén. A roma lakosság száma 1990-es évek második felében lényegesen növekedett elsősorban a nagyobb városok (Székesfehérvár, Veszprém) lakáspolitikai gyakorlata következtében, amikor a roma családok lakásaikat az önkormányzat megvásárolta vagy önkormányzati bérlakásaik ellenében lelépési díjat fizetett. A városi lakásokért kapott készpénz elegendő volt arra, hogy a roma családok a környező településeken lakásokat vehessenek. Becslések szerint a 57
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
jelenleg a településen élő 180 család 20%-a (körülbelül 30-50 család) így költözött be. 2001 után Kiskovácsiban 3 db. építési engedélyt, a Szegregátum I-ben 2 db. építési engedélyt adtak ki. (Forrás: Polgármesteri Hivatala) A helyi roma családok 90%-a romungró, 3%-a beás és 7%-a lovári. A roma családok szegregációját oldották a 2000 utáni lakásépítkezések, amelyek során a Liszt Ferenc utcában és az Orgona úton kialakított új városrészben több jobb módú roma család is építkezett, és ideköltözött. A 2005 után bevezetett Fészekrakó Program (Fiatalok Otthonteremtési Támogatása) jelentős támogatást nyújtott használt lakás vásárlásához fiatal, gyermekes családoknak. Ez a lehetőség hozzájárult ahhoz, hogy a roma családok egy része településen belül, nem szegregált városrészekben találjon megfizethető lakást magának. Önkormányzati becslések szerint ez a tendencia a jövőben tovább fog erősödni. Az önkormányzatnak bérlakása, szociális bérlakása nincs, és nem is tervez. Az önkormányzatnak kizárólag szolgálati lakásai vannak (rendőrségi, intézmény vezetői, orvosi). A rendezési terv szerinti területeken telkeket alakít ki az önkormányzat és ennek keretében kívánja a lakhatást biztosítani, elősegíteni. Fontos kiemelni, hogy egyrészt a szétköltözés folyamata miatt a szegregátum pontos határai elmosódnak, másrészt amiatt, hogy viszonylag közel esik a városközponthoz (három tömb választja el a Dankó utcát az akcióterülettől), a térbeli elkülönülés nem kirívó. Becslések szerint a roma családok 70-80 %-a él a szegregátumban, a többi szétszóródva a település egészén. A Település Rendezési Terve alapján 25 év alatt 600 telek alakítható ki, szükség szerint. 480 telek kialakítására van lehetőség telekosztással, és további 120-ra tömbfeltárással. Ezért a város középtávon semmiképpen nem számol azzal, hogy nem lesz elérhető ingatlan.
4.2
A város térbeli szerkezetének demográfiai-társadalmi különbségei
4.2.1
Népesség, demográfia
A 2001. évi népszámlálás adatai jól mutatják az egyes városrészekben élők demográfiai és társadalmi különbségeit. A város magyarországi településekkel összehasonlítva fiatalnak tekinthető, hiszen 2001-ben közel 20 % a 14 éves és fiatalabb, valamint hasonlóan 20 % a 60 és idősebb népesség aránya. De jelentős különbségek vannak az egyes városrészek között, ahol a két szélsőséget a Peremartongyártelep és a Szegregátum képviseli: Peremartongyártelepen majdnem
58
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
kétszer annyian vannak az idősebbek, és majdnem fele annyian a fiatalabbak (lásd 5.sz. tábla).
Az átlagos háztartásnagyság (egy lakásban élők száma) is jelentős eltérést mutat városrészenként. Ebben a tekintetben is a Szegregátum és Peremartongyártelep képviseli a szélsőségeket, de érdemes megjegyezni, hogy Kiskovácsiban és a városközpontban élők is a nagyobb létszámú háztartásokat reprezentálnak.
1. ábra Egy lakásra jutó lakók száma (Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás, Polgármesteri Hivatal)
4.2.2
Iskolai végzettség
Az egyes városrészekben élők iskolai végzettsége mutatja a legnagyobb különbségeket. A két szegregátumként definiált területen (Kiskovácsiban és a Szegregátum I.-ben) a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül közel 68-78 %, míg Berhida belsőbb részein 31-35 %, Peremartongyártelepen pedig 24 %. Amíg a hátrányos helyzetű városrészekben gyakorlatilag nincs egyetemi végzettségű személy, addig Peremartongyártelepen a 15-59 közötti lakosság majdnem 10%-a rendelkezik felsősokú végzettséggel (lásd 6.sz. tábla és 6.sz. melléklet).
59
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.2.3 Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek
A településen a hátrányos helyzetű gyermekek száma igen magas, összesen (a 0-18 éves korcsoportban) 176 fő. Ebből 92 gyermek általános iskoláskorú, 84-en járnak az Ady Endre Általános Iskolába, 8-an pedig a II. Rákóczy Ferenc Általános Iskolába. A hátrányos helyzetű gyermekek tulajdonképpen három városrészben koncentrálódnak. A HHH gyerekek számát és arányát a szegregátumokban az alábbi táblázat mutatja: 19.sz. táblázat HHH gyermekek száma és aránya a szegregátumokban Városrész
Gyermekek száma (0-18 év)
HHH gyermekek száma
HHH gyermekek aránya (%)
Összes HHH gyermekből az itt élők aránya
Szegregátum I ((Berhida déli része)
247
131
53
74
Szegregátum II. (Kiskovácsi)
75
21
28
12
Erkel F. utca
37
16
43,2
9,1
Forrás: Önkormányzati nyilvántartás
A táblázatból jól látszik, hogy az összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermek majdnem háromnegyede a Szegregátum I.-ben lakik, az itteni gyerekek több mint fele HHH. Kiskovácsi városrészben összesen 75 gyermek él, és az itt élő gyerekek kicsit több mint negyede HHH. Azok a HHH gyerekek, akik nem szerepelnek az általános iskolai nyilvántartásban, vagy nem helyben végzik tanulmányaikat, vagy még nem iskoláskorúak, vagy középiskolások. (A HHH gyerekek megoszlását az egyes általános iskolában lásd a 11.sz. táblázatban). 4.2.4
Lakásellátás
Bár jelentő társadalmi és demográfiai különbségek vannak az egyes városrészek között, a városon belüli szegregáció nem hozott létre „telepeket”, ami részben köszönhető a földrengés utáni helyreállításnak, részben pedig a 90-es évek elejei dinamikus infrastruktúrafejlesztésnek. A két szegregátum lakásállományának minősége nem különbözik lényegesen Berhida belső városrészeinek lakásállományától. Peremartongyártelepen pedig gyakorlatilag csak korszerű lakások vannak.)
60
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. ábra Alacsony komfortfokozatú lakások aránya városrészenként (Forrás: Forrás: KSH 2001 Népszámlálás)3:
4.2.5
Foglalkoztatottság
Általában a munkanélküliség nagyobb mértékben van jelen a hátrányosabb helyzetű városrészekben (lásd tábla), de a halmozott hátrányokat a „Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül” mutató fejezi ki leginkább. A két szegregátumban a lakosság több, mint 30 %-a alacsony jövedelmű és munkanélküli, míg Peremartongyártelepen ez csak a lakosság 10%-át, Berhida egyéb területein pedig a lakosság 20%-át jellemzi.
3
A KSH adatok jelentősen torzítanak, mert a fürdőszobák gyakran belső átalakítás révén lettek kialakítva, és nem lettek bejelentve. Önkormányzati becslés szerint a valós arány település szinten 34%, Kiskovácsiban 5%).
61
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
20.sz. táblázat Foglalkoztatottsági mutatók városrészenként Rendszeres Legfeljebb általános munkajövedelemm iskolai végzettséggel el nem rendelkezők és Foglalkoztatot rendelkezők rendszeres tak aránya a Foglalkozta aránya az aktív munkajövedelemmel 15-64 éves tott nélküli korúakon (15-59 nem rendelkezők aránya népességen háztartások évesek) belül az aktív korúakon belül belül aránya Peremartongyártelep
33,1
10,2
60,1
33,1
40
20
57,4
35,5
Berhida-dél
42,9
20,3
53,9
38,9
Berhida városközpont
41,5
23,2
52,9
40,5
Kiskovácsi
50,0
32,8
47,1
41,2
Szegregátum I.
63,1
50,2
35,7
42,3
Szegregátum II.
66,7
54,6
31,4
57,9
Berhida összesen
41,7
21,2
54,3
37,2
Berhida-észak
Forrás: KSH 2001 Népszámlálás
4.3 Segélyezés A segélyezési adatok összevetése a társadalmi és demográfiai különbségekkel azt mutatja, hogy a segélyezések jól tükrözik az alapvető térbeni-társadalmi különbségeket: Permartongyártelep – alacsony segélyezési arányszámok, szemben a Szegregátummal, ahol kiugróan magas segélyezési arányszámok vannak). Fontos megjegyezni, hogy Berhida a segélyezési adatok alapján hátrányos helyzetű településnek tekinthető, amit jól bizonyít, hogy az LFT (normatív lakásfenntartási támogatást) igénybe vevők aránya kétszerese az országosnak. További fontos következtetés, hogy Kiskovácsi a segélyezési adatok alapján nem különül el élesen a többi belső városrésztől, ami jól mutatja, hogy Kiskovácsi más fajta problémát képvisel, mint a túlnyomórészt roma lakta Szegregátum I. .
62
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3. ábra A lakásfenntartási támogatásban (Lft), rendszeres szociális segélyben (RSZS) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben (RGYK) részesültek száma településrészenként (Forrás: Berhida Város Önkormányzata)
4.4 Anti-szegregációs program kiinduló feltételei Berhida anti-szegregációs terve a két szegregátum (Kiskovácsi és a déli városrészben lévő Szegregátum) integrációját célozza meg, de – ahogy azt az elemző részekben bemutattuk – a két terület (bár a szegregátum statisztika definíciójának mindkettő eleget tesz) nagyon különböző társadalmi problémákat képvisel, ami a roma lakosság koncentrációjával függ össze. A helyi roma társadalom integrálódása valós társadalmi probléma, ami a magyarországi romák lakta településekhez hasonló társadalmi konfliktusokkal jár. A konfliktusok részben a roma és nem-roma népesség eltérő szokásaival, életmódjával függnek össze, részben pedig a roma népesség munka világából való kirekesztődésével és az ezzel járó szegénységgel. A roma lakosság integrációja a város fejlődésének egyik alapkérdése. Berhida város fejlődésének egyik sarkalatos pontja a szegregációs folyamatok megállítása a roma lakosság és az alacsony jövedelmű háztartások integrálása a helyi társadalomba. A roma lakosság aránya várhatóan a jelenlegi 12-15 %-ról a jövőben növekedni fog, ami a demográfiai folyamatok (születés/halálozás, migráció) alapján nagy biztonsággal előre jelezhető. Fontos, hogy ez a növekedés ne járjon együtt a társadalmi konfliktusok növekedésével. A jelenlegi konfliktusok kezelhetőek, de hogy ez így maradjon a jövőben is, illetve, hogy csökkenjen, ahhoz a városnak szembe kell néznie a jelenlegi problémákkal, és hatékony programokat kell kezdeményeznie.
63
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A lehetséges programok körét akkor is érdemes végiggondolni, ha a város jelenlegi anyagi helyzete nem teszi lehetővé a finanszírozást. A roma lakosság aránya Berhidán kétszer akkora, mint az országos átlag, és egyelőre nem láthatók jelentős bevonható források, annak ellenére, hogy a roma kérdést a kormány kiemelten kezeli. A két szegregátumban koncentrálodó hátrányos helyzetű lakosság aránya Berhidán lényegesen nagyobb, mint az országos átlag, és az önkormányzati finanszírozási rendszer nem kompenzálja a várost azokért a többletköltségekért, amit a munkanélküliek, alacsony jövedelműek, sokgyerekesek, alacsony képzettségűek országost lényegesen meghaladó aránya okoz. A város antiszegregációs programjának kiinduló feltételeit négy probléma csoport mentén lehet összefoglalni: 1. integráció és a városi társadalom szerkezetének alakulása, 2. iskolai elkülönülés problémája, 3. munkahelyteremtés, 4. társadalmi beilleszkedés kérdései.
4.4.1
A hátrányos helyzetű csoportok integrálása és a városi társadalom: lefelé vagy felfelé integrálódni?
Az IVS-hez készített „Útmutató az antiszegregációs terv kidolgozásához” elsősorban nagyobb városokra készült, ahol az alapprobléma a városon belüli kisebb léptékű szegregált telepek kialakulása. Emiatt az „Útmutató” arra a feladatra koncentrál, hogy integrálja a szegregátumban élőket a város egészébe. Berhidán a probléma azonban más összefüggésben jelenik meg, aminek az az oka, hogy léptékében Berhida egy kisváros. A roma lakosság aránya a városon belül ma már több mint kétszer akkora, mint az országos és ha csak a Peremarton gyártelepen kívüli részeket vesszük, akkor háromszor nagyobb, mint az országos átlag (18 %). A romák városi társadalomba történő integrációja tehát egyrészt jelentheti azt, hogy a szegregátumban élők a városi társadalom részévé válnak (felfelé integrálódnak), de jelentheti azt is, hogy a szegregátumon kívüli városrészek integrálódnak lefelé. Magyarországon jelenleg a leghátrányosabb (mai finanszírozási és segélyezési rendszer keretein belül szinte reménytelen) helyzetben lévő települések azok, ahol a roma népesség alkotja a lakosság többségét. Másik sajátos feltétel Berhidán, hogy a szegregátumban élők lakáshelyzete, infrastruktúrával (úthálózat, gáz, víz-, szennyvíz, stb.) és szolgáltatásokkal (egészségügy, kultúra, stb.) való ellátottsága nem rosszabb, mint a városi átlag. A roma népesség a 90-es években kezdett el növekedni Berhidán, és ez a folyamat ma is tart. A migrációs folyamatok is ebbe az irányba hatnak, a roma családok migrációs törekvéseinek ugyanis természetes célpontja lesz az a település, ahol még megfizethetők a lakásárak, jó a szolgáltatások színvonala és már van egy erős romaközösség, ami segíti az új városlakók beilleszkedését. Ezt a folyamatot tovább erősíti a környező nagyvárosokból a település felé irányuló nyomás, hogy a magas értékű városi telkeket úgy szabadítsanak fel fejlesztők számára, hogy az ott lakó 64
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
alacsony jövedelmű csoportokat (köztük romákat) elköltöztetik olyan településekre, amelyeken az ingatlanárak alacsonyak. (Jól illusztrálja ezt a folyamatot az az eset, amikor egy ingatlanfejlesztő Veszprém belvárosában megvásárolt egy leromlott épületet, amit úgy szabadított fel, hogy az ott lakó alacsony jövedelmű, romaszármazású családoknak a saját beruházásban, Peremartongyártelep mellett épített 12 lakásos épületben ajánlott fel lakásokat. Ezekről a folyamatokról a Berhidaiak mindig csak utólag értesülnek.) Berhidát élénkebb ingatlanpiac is jellemzi. Utóbbi évek jelensége, hogy egyre több roma család vesz lakást a szegregátumon kívül és költözik be a város hagyományos területeire. A lakásépítés kedvezmény („szocpol”) és a Fiatalok Otthonteremtési Támogatása („félszocpol”) igénybevétele is a városban két-háromszorosa az országos átlagnak4. Ez a felfelé irányuló filtrációs folyamat kínálatot teremt az olcsóbb lakások piacán, ami természetesen hozzájárul a beköltözések növekedéséhez. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy Berhida lakásállománya jó színvonalú, és a beköltözések nem városi szegénytelepeket jelentenek. Általában nem a roma lakosság növekedése okoz problémát, hanem sokkal inkább az, hogy hátrányos helyzetű roma lakosság költözik be, és ennek elsősorban a következtében növekszik az alacsony jövedelműek aránya, a segélyek iránti igény, a munkanélküliek száma, valamint erősödnek a helyi társadalomba való beilleszkedési nehézségek. A hagyományos várospolitika egyik célja, hogy lakóinak a jólétét növelje, melynek egyik módja olyan feltételek megteremtése, melyek a helyi ingatlanárak növekedésének irányába hatnak. Ennek egyik eszköze a telekpolitika, vagyis olyan új, vonzó építési területek kialakítása, amelyek a viszonylag jobb módúakat is ösztönzi, hogy ne költözzenek el, vagy hogy ideköltözzenek. A roma társadalom is változik, és a feltörekvő, vállalkozó, jobb anyagi helyzetben lévő roma családokat is érdekeltté kell tenni, hogy ne más településen keressék a megnövekedett igényeiknek megfelelő lakókörnyezetet. (Az önkormányzat 1996 és 1998 között 138 önkormányzati telket alakított ki az Orgona és Liszt Ferenc utcákban, amelyeket 2005-ig a valós piaci ár helyett (ami kb. 2,5 millió Ft) kedvezményesen 300 ezer Ftért adott a tíz éve helyben lakóknak – ez a telekpolitika elősegítette az alacsony jövedelmű lakosság beköltözését.) Az összes telek 95%-a így kelt el.
4
A kiadott igazolások 2005: 29 db., 2006: 36 db; 2007: 30 db.; 2008: 5 db, összesen 131 család, forrás: Polgármesteri Hivatal). Az országos átlag 2,3-2,8 lakás/10000 lakós, ami 12-15 szocpolos lakásnak felel meg.
65
4.4.2
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Iskolai elkülönülés – elvándorlás felerősítése?
Berhida város iskolarendszerében az egyik fontos társadalmi probléma az iskolai szegregáció, ami a közoktatási törvény 2004 utáni módosítása következtében vált élessé. A beiskoláztatás feltételeinek csökkentése következtében az Ady Endre általános iskola osztályaiban a hátrányos helyzetű tanulók aránya megnőtt, az integrációs oktatásban érintett tanulók számával együtt és ez megindított egy elvándorlási folyamatot. A szülők egy része úgy érezte, hogy a lassúbb előrehaladás miatt szűkülő tananyag és a tanulási színvonal csökkenése a gyerekeik továbbtanulási esélyeit csökkenti, ezért más iskolát kerestek (részben más települések iskoláit, illetve a Peremartongyártelep településrészen lévő II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolát). A folyamat következtében általában csökkent a Berhida központjában lévő általános iskolába beiratkozott tanulók száma, és növekedett a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és ezzel nőtt a különbség a város két iskolája között. A II. Rákoczi Ferenc Általános Iskolában 276 gyerekből 45-50 tanuló a berhidai városrészekből jár be a peremartongyártelepi iskolába, de mára már 120130 diák eleve más településre jár el. Az Ady Endre általános iskolában jelenleg 241 tanuló van, a 90-es évek elején 400 diák volt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX Törvény 66. paragrafusa (2) bekezdés értelmében „az egymással határos fekvésű körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulókhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb 25 %-ban térjen el”. A törvény tehát kötelezi a településeket a beiskolázási körzethatár módosítására, ha ez szükséges a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenletes eloszlása céljából. Radikális körzethatár módosítás azonban tovább csökkentené az Ady Endre általános iskolában a tanulólétszámot, és növelné a már most is tanteremhiánnyal küzdő II. Rákóczi Ferenc általános iskola tanulólétszámát. Továbbá, és ez az igazi veszély, a szabad iskolaválasztás következtében ez a lépés a II. Rákóczi Ferenc általános iskolában is elindíthatja ugyanazt a folyamatot, ami az Ady Endre iskolában lejátszódott. Ez Berhida várost hosszabbtávon teljesen ellehetetlenítené, nemcsak intézmény fenntartási, hanem a szélesedő „gyökértelenségből” adódó elvándorlás fokozódása miatt nagyobb arányeltolódást és társadalmi feszültséget okozna. Berhida kérelmezte az Oktatási Minisztériumtól a törvény módosítását, mert ennek betartása pénzügyileg nehéz helyzetbe hozná az önkormányzatot. A minisztérium a törvénymódosítási javaslatot elutasította, de a körzethatár módosítás végrehajtását nem követelte meg. Az oktatási törvény módosítása 2008. évben a fenti témát érintően azonban mégis megkezdődött. Az iskolai szegregáció komoly pénzügyi következményekkel is járt. Az Ady Endre általános iskolában a létszám folyamatos csökkenése miatt tanulócsoport
66
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
összevonásokra került sor, de a tanárok (s a tantermek) tanulócsoportra jutó száma is meghaladta az optimális mértéket, ami komoly többlet költséget jelentett az önkormányzatnak. A jelenlegi helyzetben ráadásul az iskola nem jogosult az integrációs normatívára, mivel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya meghaladja az előírt százalékot. Az iskola szegregációs folyamat továbbá hatással van az előző pontban felvetett integráció típusára. Az a folyamat, hogy egyre többen viszik el gyermekeiket más települések iskoláiba, önmagában növeli a valószínűségét annak, hogy a tehetősebb és gyermekeik oktatását kiemelten fontosnak tartó családok elköltöznek, illetve nem fognak olyan családok a településre költözni, akik számára az iskola fontos szempont. Egyetlen kitörési lehetőség az Ady Endre Általános Iskola számára az oktatás színvonalának és vonzerejének javítása, ami több ponton is igényli az önkormányzat és a különböző nem-kormányzati szervek beavatkozását. Nagyon fontos a szülők kooperációja, bevonása az oktatási, nevelési problémák megoldásába, annak megértetése a szülőkkel, hogy a család anyagi, társadalmi helyzetének stabilizálódása oktatási-iskolai rendszeren keresztül lehetséges csak. Hosszabb távon a családok nem fognak tudni boldogulni iskolai rendszerben megszerezhető képességek nélkül, még akkor is, ha rövid távon (alkalmik munkák, stb.) ez nehezen belátható. A szülők motiválása és együttműködésének megnyerése nélkül az iskola egyedül nem képes a roma tanulók fejlesztésére. Segíthet ebben pl. egy roma származású családgondozó, akinek a feladata a szülők és az oktatási intézmények (óvoda, iskola, nevelési tanácsadó) közötti kommunikáció segítése. A cigány kisebbségi önkormányzatnak is nagy szerepe lehetne ebben, például azzal, hogy a saját programjaiban is előnybe részesíti azokat a családokat, akik kooperálnak az iskolával. Az önkormányzat törekedni fog arra, hogy lehetőséget találjon az önkormányzati segélyezés és a tankötelesség összekötésére, aminek eredményességét számos nemzetközi példa bizonyítja, viszont jelenleg erre a magyar törvények nem biztosítanak lehetőséget. A mai rendszer sajnos nem elég hatékony, mivel az iskolaév kezdetén ki kell állítani egy iskolalátogatási igazolást a segély folyósításához, de a későbbi tényleges iskolalátogatást már nem ellenőrzik a kifizetéskor. Az indokolatlan hiányzásokhoz -- szükség esetén – az érintettek könnyen megszerzik az orvosi igazolást. A másik tényező az új oktatási módszerek bevezetése (amire az önkormányzat már korábban is tett lépéseket), a tanárok továbbképzése, kiemelt programok (testnevelés, számítástechnika, nyelvtanfolyamok, stb.) bevezetése, stb. Ezek segítségével, és speciális osztályok indításával vonzóbbá lehetne tenni az oktatást, de jelenleg az önkormányzat nem rendelkezik olyan forrásokkal, amelyekkel az oktatásban felmerülő plusz költségeket finanszírozni lehetne.
67
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Fontos következtetése az önkormányzat eddigi gyakorlatának, hogy lényeges változást csak komolyan megalapozott, előkészített és ellenőrzött programok hozhatnak. Az önkormányzat a jelenlegi finanszírozási rendszerben nem képes megteremteni. a szükséges forrásokat. A szegregáció okozta társadalmi konfliktusok megoldását nem lehet az önkormányzatokra és azokra az egyébként is hátrányos helyzetben lévő közösségekre hárítani., akik közvetlen érintettjei a konfliktusoknak. Az országos programok (pénzügyi és jogszabályi változások) nem vetnek számot azzal, hogy az anti-szegregációs programok társadalmi költségei egyenlőtlenül oszlanak el a társadalomban, és a közvetlen érintett csoportok „többlet költségeit” nem kompenzálják.
4.4.3
Munkahelyek – integráció (közmunka)
Az elemzések bizonyították, hogy a Szegregátum I.-ben és Kiskovácsiban élők között a legnagyobb a munkanélküliség, ami az egyik legfontosabb oka a társadalmi problémáknak. Az önkormányzat ezen úgy tud segíteni, hogy egyrészt programokat indíthat, programokat generálhat, másrészt programokra pályáztathat (közmunka, közcélú- és közhasznú munka), tanfolyamok szervezésére pályázhat, amelyek a munkanélkülieknek nyújt olyan képzéseket, amelyek révén a munkavállalási lehetőségeik javulnak, informális úton segítheti a munkaérő elhelyezkedését, valamint betelepülő vállalkozásoknál kezdeményezi az alacsony státuszúak foglalkoztatását. Ezen a területen is számos olyan problémával néz szembe az önkormányzat, amelyek a központi szabályozással függnek össze (pl. a közmunka alatti táppénzre kerülés; a segélyezés és a minimálbér közötti kicsi különbség, mely nem késztet munkavállalásra; a megfelelő képzettségű szakirányítók hiánya, stb.). A kitörési pontot ezen a területen olyan, a Munkaügyi Központ és a kisebbségi önkormányzat által közösen szervezett tanfolyamok jelenthetik, amelyek az alacsony képzettségűeket rugalmasan végezhető munkákra képezik ki (térburkoló, kertészeti ismeretek, stb.) Jelenleg az önkormányzat és intézményeiben dolgozó 169 foglalkoztatott között 6 roma és további 27 fő hátrányos helyzetű foglalkoztatott van (önkormányzati kimutatások alapján). Fontos lenne, hogy növekedjen a roma dolgozók aránya, különösen a szociális területen. Ennek azonban előfeltétele az előírt képesítés megszerzése. A település alapvető problémája azonban az, hogy a továbbtanuló hátrányos helyzetű gyermekek (egyébként a nem hátrányos helyzetű továbbtanulókhoz hasonlóan) többségében nem jönnek vissza a településre. Ezért a település stratégiájának legfontosabb célkitűzése a város lakosság-megtartó erejének növelése, egy olyan városi arculat és életminőség biztosítása, mely vonzó
68
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
lehet a magasabban képzett társadalmi csoportok számára is. (Ez a célkitűzés tehát nem korlátozódik az anti-szegregációs cselekvési programra, hanem a település átfogó stratégiájának része). Az állandó foglalkoztatottak mellet 20-25 fő átlagosan azoknak a száma, akiket a közfoglalkoztatási program keretében alkalmaz az önkormányzat Település Ellátó és Szolgáltató szervezete. Ebből 10-12 fő féléves közhasznú foglalkoztatásban vesz részt a hátrányos helyzetűek, munkanélküliek közül. A közcélú foglalkoztatás a rendszeres szociális segélyezettek általában 30 napos alkalmazása, ez döntően idényjellegű feladatokhoz kapcsolódva olykor 10-20 fő felvételét jelenti, döntően a hátrányos helyzetűek, illetve romák közül.
4.4.4
Társadalmi beilleszkedés
A roma lakosság és a nem-roma lakosság közötti konfliktusok az életformák eltérésére vezethető vissza, amelyek akkor kezelhetők, ha mindkét fél nagyobb megértést tanúsít a másik iránt, és törekszik az eltérő magatartásformák megértésére. A beilleszkedési problémák jelentős része a korábban már tárgyalt iskolai, munkaerő-piaci, lakhatási (környezeti) elemekhez kapcsolódnak, és ezek jelentős része megfelelő programokkal, támogatási és ösztönzési rendszerek módosításával orvosolhatók. A helyi roma társadalom sem egységes, a helyi szakértők tapasztalatai alapján úgy ítélhetjük meg, hogy beilleszkedési problémákkal tulajdonképpen a családok 25-30%-a küzd, és a roma családok egy része (15-20 %a) kiemelkedik mind anyagi helyzetét, mind pedig törekvésit tekintve a helyi társadalomból, és jól integrálódik a többségi társadalomba. A beilleszkedési problémák egyik példája a „lomizás” ,ami a környező fejlettebb országok (osztrák és olasz) lomtalanításon begyűjtött tárgyak értékesítését, egyfajta használt cikk kereskedést jelent. Tipikusan a belterületi családi házak hátsó udvarai lesznek a raktárak és a boltok is egyben, ami sokszor zavarja nem csak a közvetlen szomszédok, hanem a város lakónak az életét is. (A „lomizással” foglalkozó családok nem csak a Szegregátumban találhatók.) A társadalmi beilleszkedés zavarainak kezeléséhez hozzájárulnak a város közösségépítő és kulturális programjai is. Ezek közül külön meg kell említeni a Berhidai Napok rendezvényt, melynek keretén belül a második napon megrendezett sportjellegű rendezvényeknek és játszóháznak, valamint a harmadik napon megrendezett népzenei- és nemzetiségi-kulturális programok jelentős társadalmi „összekovácsoló” hatással bírnak.
69
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
4.5 Antiszegregációs programok Az önkormányzat célja olyan politika folytatása, mely csökkenti a szegregációs indexet, valamint a már meglévő szegregátumok bővülése, vagy új szegregátumok kialakulása ellen hat. Figyelembe véve a település társadalmi helyzetét és a háztartások életvezetési stratégiáit, Berhidán közép- és hosszútávon a következő főbb területeken szükséges olyan operatív programok megfogalmazása, melyek enyhítik a társadalmi és térbeli elkülönülést:
4.5.1
Oktatási programok
Az Ady Endre Általános iskolában a hátrányos helyzetű gyermekek aránya nagyon magas, de eddig az iskolai integrációs nevelési program bevezetésére nem került sor. Ez a módszer vélhetően javítaná a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyeit. A programra az IPR bevezetését támogató pályázat biztosíthat forrást. A sajátos nevelési igényű, valamint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét döntően befolyásolja, hogy fejlesztésük minél korábbi életkorban elkezdődjön. Ennek érdekében a szociokulturális hátrányok, valamint a sajátos nevelési igény feltárása és a szükséges fejlesztés elindítása záloga az iskolai sikerességnek. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szükséges szűrővizsgálatok már óvodás korban megtörténjenek és az egyéni fejlesztések már ebben a korai szakaszban (lehetőleg már 4 éves korban) elinduljanak. Az eltérő élethelyzetből induló gyerekeknek nyújt segítséget a „Biztos Kezdet” program, mely egy olyan esélyteremtő kezdeményezés, ami a lehető legkorábban nyújt segítséget. A program az adott településen vagy városrészben a 0-6 éves korú gyermekeket és családjaikat támogatja. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekek társadalmi integrációja kulcsfontosságú a szegénység és kirekesztődés csökkentése érdekében. A program prevencióval, a jelenleginél hatékonyabb beavatkozásokkal segíti a gyermekek fejlődését életük legkorábbi időszakában. A Biztos Kezdet program nyitott, mert az adott szolgáltatási területen élő valamennyi 0-6 éves korú gyermek és családja igénybe veheti, de egyben rugalmas is, mert szükségleteken alapul, a meglévő erőforrásokra épít, és azokat újjászervezi a családok problémáinak megfelelően, kiegészíti a szolgáltatásokat és segíti a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Mindehhez a településen elérhető gyermekellátások és családtámogató szolgáltatások erőforrásait formálja új rendszerbe. Helyi program indításának feltétele a Biztos Kezdet programba történő bejelentkezés, és regisztráció.
70
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedését segítik az „Ec-Pec” alapítvány programjai is. Az Alapítvány a pedagógusok továbbképzésével, és iskolafejlesztéssel foglalkozik, hogy kialakuljon és meghonosodjon a magyar közoktatás rendszerében a befogadó (inkluzív) nevelés. A pedagógusok számára szervezett Előítélet-kezelő tréninggel segítik a hátrányos helyzetű, és sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedését, valamint befogadóbbá, nyitottabbá teszik mind a gyerekeket, mind a pedagógusokat. Az Alapítvány az új pedagógiai szellemiség elterjesztésével elsődleges feladatának tekinti, hogy a gyerekek a tanulást örömként éljék meg, és kialakuljon bennük az élethosszig tartó tanulás igénye. A településen jelenleg sajnos nem működik tanoda típusú intézmény, ennek létrehozása a szegregált lakókörnyezet közelében mindenképpen célszerű lenne. A Tanoda működtetéséhez Európai Úniós támogatás vehető igénybe. Berhidán a hátrányos helyzetűek közül nagyon sokan a roma kisebbség tagjai. A roma kisebbségi önkormányzattal való jó kapcsolatra építve az ő oktatási esélyeik javításába be kell vonni a roma kisebbségi önkormányzat, valamint a térségben működő roma érdekvédelmi szervetek munkatársait. Ez az esélyteremtés hatékonyságának a növekedésével fog járni és segíti az eredményes integrációt. Jó példája a megoldás keresésének, hogy az Ady Endre iskola keretében szeptembertől felnőttek részére általános iskolai végzettség megszerzése érdekében képzés indul, zömében romák részére. Ezzel további tanfolyamokon való részvétel, elhelyezkedés esélyei nyílnak meg a résztvevők számára. Az önkormányzat komoly támogatást biztosít a felsőfokú tanulmányokat folytatók részére a Bursa Hungaria keretében. A középiskolai tanulást a hátrányos helyzetű tehetséges fiataloknál az Arany János tehetséggondozásról szóló program keretében segítik. Jelenleg 2 fő hátrányos helyzetű tanulót támogatnak így, személyre szólóan, a gyermekvédelmi keretből.
4.5.2
Foglalkoztatási és társadalmi beilleszkedési programok
A foglalkoztatásból kiesett társadalmi csoportokat alapvetően három csoportba lehet sorolni:
A legkönnyebben beilleszkedő csoportba azok tartoznak, akiknek a munkaképessége még nem kopott meg, tudásuk piacképes, ambíciójuk, motivációjuk erős. Ők jellemzően a munkaügyi központok ügyfelei lehetnek. A munkaerő-piacról való távolmaradásuk átmeneti, még ha csak alkalmi, nem legális munkában is, de rendszeresen tudnak állást találni. Számukra a legnagyobb segítség az információhoz, lehetőséghez jutás segítése,
71
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
álláskeresési technikák bemutatása, átképzés támogatása, de leginkább a neki megfelelő körülményű (pl. kisgyermekesek esetében rugalmas időbeosztású) munkalehetőség megtalálása.
Nem elegendő a fenti segítség azok számára, akik hosszabb ideje távol vannak voltak a munka világától. E körben gyakori nem megfelelő képzettség, a kudarcok hatására megkopott önbecsülés, ambíció hiánya. Számukra már messze nem elegendő a tanácsadás, az információszolgáltatás. E körnek óriási segítség a közfoglalkoztatás és a segítő mentori szolgálat. A közfoglalkoztatás során visszajutva a munka világába erősödik az önbecsülés és a normakövető készség, rendeződik a munkarendhez illeszkedő személyes időbeosztás. E foglalkoztatás ugródeszkát kínál a piaci munkahely megtalálásához, különösen, ha közben a visszavezetést egyéni és csoportos tanácsadó tréningek is segítik.
A legnehezebben azok a személyek aktivizálhatók, akik már elvesztették motiváltságukat és reményüket arra, hogy visszakerülhessenek a munka világába. Körükben gyakori a problémák halmozódása, aktivizálásukat a kevéssé piacképes tudás mellett gyakran szociális, mentális, egészségügyi terhek is nehezítik. Megélhetésüket jellemzően rendszeres szociális segély, esetleg átmenetileg közcélú munka biztosítja, igen alacsony szinten. A munkaügyi központ, vagy a közfoglalkoztatás által nyújtott segítség számukra már nem elég. E kör számára komplexebb programra lenne szükség, melyben a szociális gondoskodás, a mentális fejlesztés mellett, illetve után „védett” foglalkoztatás is megvalósulna. Itt a legnehezebb látványos eredményt elérni, a cél csupán a további leszakadás megfékezése lehet.
Természetesen Berhidán is megtalálható azon munkanélküliek köre, akik a szociális ellátásból származó bevételüket alkalmi, jellemzően nem bejelentett jövedelemmel kiegészítve gazdálkodnak. Ezzel nehezen tud versenyezni egy gyakran bizonytalan, minimálbéres munkaajánlat. A szegregált terület munkával nem rendelkező lakosságából mindhárom csoportban találhatók lakosok. (Pontosan nem ismert, hogy milyen arányban oszlanak meg az egyes kategóriák között.) A Családsegítő Központ becslése szerint a harmadik, vagyis legnehezebben aktivizálható kategóriába kb. 40 család tartozik. Ők lassan leszakadnak a társadalomról. Számukra az egyetlen esélyt egy helyben (Berhidán) működő, nagyon alacsony képzettséget igénylő, rugalmas munkaidejű munkahely teremtése jelentené. A Családsegítő Központ, az önkormányzat anyagi és erkölcsi támogatását élvezve nagyon sokat tesz azért, hogy ezen családok végleges leszakadását megakadályozza. A személyiség-fejlesztő és szocializációt elősegítő programjaik a szülőket és a gyerekeket egyaránt segítik a társadalomba való beilleszkedésben.
72
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A közművelődési intézmények szintén jelentősen segítik a szabadidős programjaikkal, különböző tanfolyamaikkal, szakköreikkel, klubfoglalkozásaikkal, játszóházaikkal a gyermekek igényesebb időtöltését, ismereteit. A felnőttek képzéséhez rendszeres helyet biztosítanak, elősegítve a helyben történő elméleti oktatás lehetőségét.
4.6 Az anti-szegregációs intézkedések megjelenése az önkormányzati dokumentumokban A szegregációval, integrációval kapcsolatos kérdések kiemelt fontossággal jelennek meg az alábbi dokumentumokban:
Integrált Városfejlesztési Stratégia: A helyzetértékelés objektív népszámlálási adatokra támaszkodva bemutatja a település összes városrészének társadalmi helyzetét.. A stratégia anti-szegregációs fejezete (jelen fejezet) bemutatja a szegregációval veszélyeztetett településrész helyzetét, a fejlesztéspolitika várható hatását erre a településrészre, és vázlatos formában beavatkozási intézkedéseket fogalmaz meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát 3 éven belül felül kell vizsgálni.
•
•
Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv: A program célja a közoktatás területén jelentkező, esélyegyenlőséget veszélyeztető faktorok feltárása, és az elhárításuk irányába történő lépések megfogalmazása. A helyzetelemzés megvilágította az egyes oktatási intézményekben jelentkező szegregációs folyamatokat (hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók száma) és kiemelte az Ady Endre iskola problematikus helyzetét. A program megfogalmazza ajánlásait az esélyegyenlőség növelése érdekében. A Közoktatási Esélyegyenlőségi programot 2 éven belül felül kell vizsgálni. Települési Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Terv: A terv a hátrányos helyzetű lakosokat szélesen vett értelemben kezeli (fogyatékkal élők, munkanélküliek, romák, stb.). A célcsoportok helyzetét települési viszonylatban elemzi. A terv olyan programcélkitűzéseket fogalmaz meg, mint pl.: munkaerőpiaci integráció, közszolgáltatások elérhetőségének javítása, a társadalmi környezettel való együttműködés javítása, stb. A Települési Esélyegyenlőségi tervet 2013-ig felül kell vizsgálni.
73
4.6.1
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az anti-szegregációs cselekvési program összefoglalása
Az alábbi táblázat bemutatja azokat a programokat, melyeket az önkormányzat a szegregációs index csökkentése és a társadalmi egyensúly megteremtése/fenntartása érdekében meg kíván valósítani az elkövetkező években. A programok horizontálisak, vagyis az egész településre, az összes alacsony státusú lakosra vonatkoznak (nem csak a romákra). Mivel egy kicsi, hatezer fős településről van szó, nem tartottuk indokoltnak külön cselekvési program kidolgozását az egyes szegregátumokra, a település a problémát horizontálisan kívánja kezelni. Mindazonáltal látni kell, hogy a település cselekvési lehetőségei igen korlátozottak. Az utóbbi években az önkormányzat nagyságrendileg ugyanannyit költött segélyre, mint az iparűzési adóból származó bevétele (2007-ben az iparűzési adóból befolyó összeg 125 Mft, a kifizetett segély 113 MFt volt), és ez amellett, hogy nagyon beszűkíti az önkormányzat mozgásterét, önmagában is jelentős társadalmi feszültségeket gerjeszt és felerősíti Peremartongyártelep leválási törkevéseit. Az önkormányzatnak ezt a problémát is szem előtt kell tartani, és alapvető célkitűzése, hogy az antiszegregációs problémákat úgy kezelje, hogy közben a települést „egybetartsa”. Az önkormányzat nem tud felvállalni olyan programokat, melyek a leválás irányába befolyásolnák a közhangulatot. A település a bölcsődei ellátást úgy oldja meg, hogy a közigazgatásilag Papkeszihez tartozó, de távolságban Berhida-központtól csak 2 km-re (tehát nagyjából Peremartongyártelep központjával egyenlő távolságban) lévő Colorkémia lakótelep bölcsődéjével van a városnak megállapodása, a szolgáltatást ellátási szerződés útján biztosítják. Így jogilag olyan, mintha önmaga gondoskodna a szolgáltatásról. Az ide járó gyerekek kb. fele berhidai. Hosszú távon elképzelhető, hogy amennyiben lesz rá igény és pénzügyi forrás, a Hétszínvirág óvodában lehetne bölcsődét kialakítani 2 éves kortól (erre az épület jelenlegi állapotában alkalmas lenne). Jelenleg azonban nem mutatkozik rá igény. Amennyiben azonban változnak a gyessel kapcsolatos törvényi szabályozások, az önkormányzat átgondolja ezt a lehetőséget. Helyi szinten az önkormányzat anyagi lehetőségei korlátozottak, így nem tudja felvállalni az állam gondoskodási kötelezettségeit. Mind a munkahelyteremtés, mind a felnőttképzés önkormányzati körön kívül álló tevékenységek. Ennek ellenére, amennyire a lehetőségei engedik, az önkormányzat támogatja ezeket a programokat (foglalkoztatási és átképzési programok helyi megvalósítására megkeresés esetén nyitott az önkormányzat, elméleti oktatáshoz helyiséget biztosítanak, illetve ha olyan a képzés jellege, akkor segítik a gyakorlati foglalkozásokat, az ilyen típusú együttműködések rendszeres a Munkaügyi Központtal) és folyamatosan pályázik forrásokra. (A 2008 második félévétől elérhető pályázati lehetőségeket feltüntettük az összefoglaló táblázatban.)
74
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Sajnos azt is látni kell, hogy nem állnak sorban a befektetők, akik munkahely teremtési céllal szeretnének Berhidán letelepedni, pedig ez jelentené az egyik legfontosabb kivezető utat a problémákból. Törekvés volt a településen arra, hogy a „lomizás” legális, engedéllyel rendelkező vállalkozássá váljon, sőt felvetődött az is, hogy a használtcikk kereskedéssel kapcsolatos alapismereteket szervezett képzés keretei között oktassák, azaz a roma családok egy részére jellemző tevékenységet integrálni lehessen a város életébe, és el lehessen fogadtatni a nem-roma lakossággal. Az önkormányzat olyan programban gondolkodott ( a Munkaügyi Központtal közösen), mely segíti az egyéni vállalkozóvá válást. Ez a próbálkozás azonban azért hiúsult meg, mert a használtcikk kereskedő képzéshez szakképesítés kell, csak OKJ-s képzés keretében lehet megszerezni (kereskedő, boltvezető képesítés alatt), ehhez azonban érettségi vagy általános iskolai és szakmunkásképző végzettséggel kell rendelkezni. A kiút tehát mindenképpen az oktatásban rejlik, ezért a település különös hangsúlyt fektet a tanulás, az oktatás fontosságának megértetésére és elfogadtatására. Legkésőbb 2008 szeptemberében Berhidán is elindul a „Felnőttek általános iskolája” program a zalaegerszegi Pedagóagiai és Humánszolgáltató EC Pedagógiai Intézettel együttműködve (ők pályáztak). A programban 22 berhidai HH személy vesz rész. A program 800 órát tartalmaz, 150 órára minimálbért fizetnek. Fontos megjegyezni, hogy a programba több „lomizással” foglalkozó, egyébként jó életszínvonalon élő, de nagyon alacsony képzettséggel rendelkező (nincs meg a 8 osztályuk) lakos is jelentkezett. A képviselő testület többször tárgyalt egy esetleges ösztöndíj alapításáról hátrányos helyzetű gyermekek számára, de végül is nem merték felvállalni. Inkább az a törekvés, hogy bekapcsolódjanak az országos programokba. Az önkormányzat belátható időn belül nem tud napirendre tenni lakásépítési programot, de a telekkialakítással biztosítja a lakhatási feltételeket. Az önkormányzat, forrás hiányában, lakás-felújítási keretet sem tud biztosítani. Az önkormányzat rendszeresen tájékoztatja lakosait a kábel TV-n és az önkormányzati újságon keresztül. Az önkormányzat Egészségügyi és szociális bizottságának ún. külsős tagja a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyik képviselője, aki folyamatában megkapja az önkormányzati tervezeteket, így rajta keresztül rendszeres a kapcsolattartás és tájékoztatás, valamint rajta kersztül történik a szegregációban élők érdekeinek érvényesítése a programok tervezésében. A polgármester és a kisebbségi tevékenységért felelős aljegyző rendszeresen részt vesznek a CKÖ ülésein, rendezvényein. A városban élő, különböző helyzetű lakossági csoportok közötti távolságot leginkább a kulturális,szabadidős- és sportrendezvények csökkentik, ezért ezekre különösen nagy hangsúlyt fektet a város ( a részletes programokat lásd a táblázatban). 75
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az anti-szegregációs cselekvési program összefoglalása Program terület
Városfejlesztés
Foglalkoztatás
Intézkedés leírása
Intézkedés koordinátora
A településfejlesztési intézkedések hatására csökkenjen, de legalábbis ne növekedjen a városon belüli területi szegregáció
A fejlesztések szegregációs hatása pontosan nem jelezhető előre, ezért monitoring rendszer kiépítésére van szükség a folyamatok nyomon követésére.
Fejlesztési Csoport
Telekpolitika révén csökkenteni a szegregációt
Elérhető árú telkek kialakítása a város különböző területein
Polgármesteri Hivatal
Váljanak intenzívebbé azok a képzési, foglalkoztatási programok, amelyek a szegregációval fenyegetett területeken élő hátrányos helyzetű lakosság munkaerő-piaci esélyeit növelik
Az önkormányzat informális úton segíti szociális támogatásban részesülő munkaerő foglalkoztatását
Konkrét célok
Az önkormányzat a betelepülő vállalkozásoknál kezdeményezi az alacsony státuszúak foglalkoztatását Az önkormányzat növeli a roma munkaerő számát az önkormányzati intézményekben Az önkormányzat
Partnerség
Az intézkedés megvalósításának intervalluma
Bevonható plusz források
Az intézkedés sikerességét mérő indikátor (a határidőhöz kapcsolódóan)
Felmérés 2 évente, az IVS felülvizsgálatához kapcsolódóan
Monitoring jelentések, és azok konklúzióinak beépülése a felülvizsgált stratégiai dokumentumokba
TESZ
2008-2018
Kialakított telkek száma
Polgármester
TESZ
2008-2010
A programok segítségével képesítést szerzők, illetve munkaerőpiacra visszailleszkedők száma
Település Ellátó és Szolgáltató Szervezet (TESZ)
Polgármesteri Hivatal
2008-2010
Munkaügyi Központ
2008-2010
Önkormányzati intézményben dolgozó roma munkaerő számának növekedése
2008-2010
76
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
együttműködik a
Polgármester
Munkaügyi Központtal az elméleti és gyakorlati oktatások lebonyolításában Oktatás
Javítani a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek oktatási esélyeit
Az SNI és hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációs programjának megvalósítása
Ady Endre Általános Iskola vezetője
Speciális infrastruktúra biztosítása (pl. digitális tábla, számítógépek, stb.)
Általános iskolák vezetői
Speciális módszertan biztosítása (kompetencia alapú oktatás)
Ady Endre Általános Iskola vezetője
Általános iskolák vezetői
Tanoda
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Ady Endre általános Iskola igazgatója
Már iskolás kor előtt javítani az eltérő élethelyzetből induló gyerekek esélyeit
„Biztos kezdet” programban való részvétel
Családsegítő Központ vezetője
Szülőkkel való együttműködés ösztönzése
Szülők bevonása az oktatási, nevelési problémákba
A szülők és iskola közötti kommunikáció segítésére kijelölt családgondozó
A rendszeresen hiányzók „nyomon követése”
2008-2010
IPR bevezetését támogató pályázat „SNI tanulók integrációja” pályázat
Pedagógusok továbbképzése az „inkluzív” nevelés irányába
Felnőttek Általános Iskolája
Nevelési Tanácsadó
2008-2010
Pedagógiai Szakszolgálat
2008-2010 A kompetencia alapú oktatás elterjedését támogató pályázat 2008-2010
„Pedagógusok új szerepben” pályázat
2009-2011
Európai Úniós Támogatás
Aljegyző Felnőttképzési Ped. És Humán Szolg
2008-2010
Családsegítő Központ
Közoktatási infrastrukturális fejlesztési pályázat
2008-2010
Az iskolában az IPR bevezetése megtörténik
Beszerzett speciális oktatási eszközök
Iskolai nevelés eredményessége javul (tanulmányi statisztikák) Továbbképzésben résztvevő pedagógusok száma
A tanoda-programban résztvevő gyerekek száma A programban résztvevő gyerekek száma A hiányzók/hiányzások számának és a lemorzsolódásnak a csökkenése
77
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása egyéni fejlesztő programokba
Az érintett gyermekek azonosítása.
Oktatási bizottság elnöke
A szülőkkel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében.
A szülők és iskola közötti kommunikáció segítésére kijelölt családgondozó
Nevelési Tanácsadó
2010
Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél nagyobb számának „bekapcsolása egyéni fejlesztési programokba még az iskolakezdés előtt
Oktatási Intézmények (óvodák, iskolák)
2008-2010
Iskolaérettségi vizsgálatok eredményei javulnak
Társadalmi beilleszkedés
Tehetséges gyerekek támogatása
Tehetséggondozás, ösztöndíj-rendszerben való részvétel elősegítése a tehetséges, hátrányos helyzetű gyerekek számára
Oktatási Bizottság elnöke
2008-2010
„Tehetséggondozás” pályázat
A programban résztvevő gyermekek száma
A társadalmi környezettel való együttműködés javítása
Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése: innovatív szolgáltatások
Családsegítő Központ vezetője
2008-2010
A társadalmi befogadás erősödik
A hátrányos helyzetű családok társadalmi beilleszkedésének segítése személyiségfejlesztő, szocializációt elősegítő és kulturális programok szervezése révén
Szünidei szabadidős programok
Családsegítő Központ vezetője
„ A felzárkóztatáshoz szükséges szociális programok és szolgáltatások fejlesztése” pályázat
Játszóház
Közművelődési igazgató
Gyermeknapi program
Családsegítő Központ vezetője
Mikulásnapi program
Családsegítő Központ vezetője
Egyéni, segítő beszélgetések
Családsegítő Központ
2008-2010
Közművelődési Igazgató
2008-2010
Polgármesteri Hivatal
2008-2010
Cigány Kisebbségi Önkormányzat Települési civil szervezetek
2008-2010
2008-2010
Szülők bevonásával
2008-2010
„Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai” pályázat
Foglalkozáson résztvevők száma Foglalkozásokkal való elégedettség Foglalkozáson résztvevők száma Foglalkozáson résztvevők száma Foglalkozáson résztvevők száma Klubfoglalkozások száma Foglalkozáson
78
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
történő célirányos programok, felvilágosító előadások, fórumok, klubok
„Berhidai Napok”
Közművelődési igazgató
résztvevők száma
2008-2010
A program keretében szervezett integrációs célú tevékenységek száma
79
5 5.1.1
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A stratégia koherenciája, konzisztenciája A stratégia és a településfejlesztési koncepció, településrendezési terv összhangja
Berhida városrendezési tervét az önkormányzat képviselőtestülete a 27/2007 számú rendeletével hagyta jóvá. A rendezési terv és az azt megalapozó településfejlesztési koncepció rendelkezik a település értékei védelmének mikéntjéről és a település fejlesztésének kereteiről. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003.évi XXVI.tv. megyei területrendezési tervekre vonatkozó előírásai alapján elkészült Veszprém Megye Területrendezési Terve meghatározza a települések egyes területeinek természeti, táji, települési térségi behatárolását. A rendezési terv megoldásai nem ütköznek a fenti övezetekre vonatkozó előírásokkal. A Helyi Építési Szabályzat – elsősorban a környezetvédelmi fejezet – tételesen is biztosítja azok betartását. Az integrált városfejlesztési stratégia felhasználásával, azokra építve készül.
a
meglévő
településrendezési tervek
A rendezési terv és az IVS részben különböző területi egységekkel dolgozik. A két dokumentumban lehatárolt területi egységek kapcsolatrendszerét a 2.7.2 fejezetben található ábra mutatja be.
A következőkben összefoglaljuk a településrendezési tervben az egyes településszerkezeti egységekre megfogalmazott célkitűzéseket és az IVS-ben szereplő városrészek középtávú céljait. Városrész
Városrészi cél (IVS)
Településszerkezeti egységre vonatkozó cél
A településrendezési Terv megvalósítása
(rendezési terv)
Berhida városközpont
Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja
1. A település történeti és szerkezeti magját képező és a legtöbb intézményt
A városközpont fejlesztéseinek összehangolása céljából a
80
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
tartalmazó egység jellegét meg kell tartani. 2. E területen lényeges újabb beépítés és a szerkezeti jelleget megváltoztató intézkedés nem történik.
Berhida-észak
Második gazdasági pólus kialakítása Lakóterületi fejlesztések Peremartongyártelep irányába
1. A központi településrészhez Ény-i irányban a már meglévő gazdasági terület jelenlegi formájában megmarad, ill. a külterületen hasonló célú terület-felhasználással bővül.
fejlesztések által leginkább érintett területekre beépítési terv készül
A rendezési tervben szereplő tehermentesítő út nem építhető meg, ezért azzal középtávon nem kell számolni. Az IVS és a rendezési terv egyéb célkitűzései összhangban vannak.
2. A központi településrészt körbevevő kertvárosias lakótömbök területi fejlesztése történik a város Dny-i és É-i részén, Peremartongyártelepi lakótelep É-i részén és a két településrész szerves összekötéseként.
Berhida-dél
Települési alközponti szerep erősítése rekreációs, szabadidő és túraközpont kialakításával
Peremartongyártelep Települési alközponti szerep erősítése a városi és közösségi funkciók fejlesztésével
1. A központi településrészt körbevevő kertvárosias lakótömbök területi fejlesztése történik a város Dny-i részén.
Az IVS és a rendezési terv célkitűzései összhangban vannak.
A terület jellegének megtartásával a lakóterületek kiegészülnek és DK-i irányban bővülnek
Az IVS és a rendezési terv célkitűzései összhangban vannak.
A településrész fejlesztése történik a Peremartongyártelepi lakótelep É-i részén és a két településrész szerves összekötéseként. A városrész szerkezeti és városüzemeltetési kapcsolatát a központi
81
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
településrésszel biztosítja a tervezett új beépítés sok zöldfelülettel.
Peremartongyártelep Gazdasági tevékenységek ipari terület
Az önálló terület-egység területileg bővül a Vilonyától átcsatolt területtel. Belső rendezésére külön Szabályozási Terv készítendő.
Kiskovácsi
A várostól markánsan Az IVS és a rendezési terv elkülönülő, történetileg célkitűzései összhangban kialakult terület sem vannak. jellegében, sem méretében nem változik.
keretfeltételeinek javítása és a ágazati diverzifikáció elősegítése
A lakosság életminőségének növelése az épített és a természeti környezet rehabilitációja által
Az IVS és a rendezési terv célkitűzései összhangban vannak.
Hosszabbtávon a Peremartongyártelep lakótelepet elkerülő út (engedélyezett terv van) folytatásában összeköthető az út a 8. sz. főúttal, amely tehermentesítené a települést a nagyobb és rendszeres teherforgalomtól. Az összekötő út elképzelés főként Vilonya közigazgatási területét érinti. A rendezési terv módosítására középtávon nincs szükség, a szerkezeti terv szerint a permarton-gyártelepi iparterületre szabályozási terv készül.
82
5.1.2
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A célrendszer koherenciája – Az egyes városrészi célok illeszkedése egymáshoz
Berhida városközpont
Városközpont rehabilitációja
Berhida városközpont
Városközpont funkcióbővítő rehabilitációja
Berhida-észak
Berhida-Dél
funkcióbővítő Második gazdasági Települési alközponti pólus kialakítása szerep erősítése rekreációs központ Lakóterületi kialakításával fejlesztések Peremartongyártelep irányába
A városközpontba nem illő gazdasági tevékenységek (TESZ) áthelyezése alkalmasabb helyszínre
Funkciómegosztás: A déli városrész átveszi/kialakítja a rekreációs és egészségügyi funkciók egy részét
Peremartongyártelep Peremartongyártelep Kiskovácsi ipari terület Települési alközponti szerep erősítése a városi és közösségi funkciók fejlesztésével
Gazdasági A lakosság tevékenységek életminőségének keretfeltételeinek növelése az épített javítása és a ágazati és a természeti diverzifikáció környezet elősegítése rehabilitációja által
Egy új elkerülő út építése hozzájárul a városközpont tehermentesítéséhez
A Séd-menti szabadidős létesítmények fejlesztéseinek a városközpont funkcióbővítésével összehangolt tervezése
83
Berhida-észak
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Második gazdasági Életminőség pólus kialakítása városközpont
javulása a fejlesztései
hatására Lakóterületi fejlesztések Peremartongyártelep Közl. Fejl: irányába -
Berhida-dél
Települési alközponti szerep erősítése szabadidő és túracentrum, rekreációs központ kialakításával
tehermentesítés kerékpáros/gyalogos > elérhetőség javulása
A két városrész közötti lakótelkek kialakítása elősegíti a területi integrációt
Társadalmi integráció elősegítése a városközpont fejlesztései által A közlekedési fejlesztések (kerékpáros/gyalogos) szolgálják a városközpont elérhetőségét, a két városrészben szükséges a fejlesztések koordinációja
Peremartongyártelep Települési alközponti A városközpont A két városrész szerep erősítése a szolgáltatásainak bővülése közötti lakótelkek városi és közösségi elősegíti a térbeli integrációt kialakítása funkciók elősegíti a területi fejlesztésével integrációt
A gyári bekötőút megépülése tehermentesíti a városrészt
A közlekedési fejlesztések (kerékpáros/gyalogos) szolgálják a területi integráció
84
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Peremartongyártelep Gazdasági tevékenységek ipari terület
A gazdasági funkciók ésszerű megosztása a két iparterület között
keretfeltételeinek javítása és a ágazati diverzifikáció elősegítése
Kiskovácsi
A lakosság életminőségének növelése az épített és a terrmészeti környezet rehabilitációja által
A közlekedési fejlesztések (kerékpáros/gyalogos) szolgálják a városközpont elérhetőségét és a területi integrációt, a két városrészben szükséges a fejlesztések koordinációja
Az életminőség és a környezeti állapot javulása kármentesítés következtében A közlekedési fejlesztések (kerékpáros/gyalogos) szolgálják a déli alközpont elérhetőségét és a területi integrációt, a két városrészben szükséges a fejlesztések koordinációja
85
6
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek
A középtávon fejleszteni kívánt akcióterületek a következők: 1. Berhida Belváros (belváros) 2. Peremartongyártelep Települési Alközpont Akcióterület (lakótelepi központ) 3. Berhida-Dél Akcióterület (sportpálya környéke)
2. 1.
3.
1. Berhida Belváros Akcióterület A város egyik legkomolyabb fogyatékossága a hiányzó belváros, ami pedig az egységesülő város emblémája lehetne. Az akcióterület a Bezerédi utca – Veszprémi út – Bem József utca – Honvéd utca – Ősi út – Rákóczi Ferenc utca – Erzsébet köz által határolt területet fedi le. A fejlesztések ide koncentrálódnak, hatásuk azonban várhatóan az egész város életére, fejlődésére kiterjed. A terület erősen funkcióhiányos. Az alább felsorolt funkciók erősítése szükséges: 86
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
-
legfontosabb cél az úgynevezett városi funkciók fejlesztése: közterek, parkok, zöldfelületek felújítása, átépítése; játszóterek létesítése; infrastrukturális fejlesztések (közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése, légvezetékek terepszint alá helyezése); közlekedési fejlesztések (járdák, parkolók, kerékpárutak kialakítása, hozzájuk kapcsolódó vonalas infrastruktúra korszerűsítése). Nagy gondot okoz a területen áthaladó teherforgalom okozta környezeti terhelés. Ennek mérséklése megoldandó.
-
cél az akcióterület gazdasági funkcióit erősítő tevékenységek fejlesztése, ezen belül is a területen működő kis- és középvállalkozások megerősítése, új vállalkozások letelepedésének elősegítése
-
közösségi funkciókat erősítő tevékenységek – mint pl. a nagyhírű Berhida Napokat és további rendezvényeket kiszolgáló szabadtéri színpad, illetve többcélú csarnok, tájház – megvalósítása szintén kiemelt feladat
Ezen fejlesztések megvalósítása során különös figyelmet kell szentelni a környezetvédelmi, akadálymentességi követelmények teljesítésére, a műemléki és kulturális értékek megőrzésére, a lakosság tájékoztatására.
A projektek megvalósítása érdekében az önkormányzat törekedik a helyi vállalkozókkal és a lakossággal való szoros együttműködésre. Részletes terveket készíttet a projektek előkészítésére. Felkutatja a vonatkozó uniós, állami és egyéb pályázati forrásokat és pályázatot nyújt be a projektekhez kötődő támogatások elnyerésére valamint biztosítja a pályázatokhoz szükséges önrészt.
E sokrétű, sok területre kiterjedő, komplex fejlesztési elképzelések remélhetőleg hozzájárulnak egy valódi városközpont kialakításához, mely motorja lehet az egész település fejlődésének és a helyi közösség, a helyi identitástudat erősödésének.
87
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2. Peremartongyártelep Települési Alközpont Akcióterület (lakótelepi központ) A Peremartongyártelep városrész központja valódi települési alközpontként működik. Problémái hasonlóak a belváros megoldandó kérdéseihez. Szintén funkcióbővítő rehabilitáció a cél:
-
-
-
gazdasági funkciók erősítése a meglévő, ám kihasználatlan infrastruktúra hasznosításának támogatásával (Művelődési házhoz kapcsolódó épület konyhája, alulhasznosított helyiségei) közösségi funkciók erősítése, pl. a Művelődési ház korszerűsítése városi funkciók erősítése: mivel a rendszerváltás óta a közterületek értékőrző karbantartása elmaradt, végbement a közterületek állagának jelentős romlása. Megoldandó a közterületek (járdák, zöldfelületek) felújítása, különösképp az oktatási intézmények környezetében. Továbbá szükséges a hiánypótló játszóterek létesítése, a szabadidő eltöltésére, rekreációra alkalmas felületek, zöldfelületek (parkok, parkerdő) gondozása, felújítása, kerékpárutak építése. Megoldandó az iparterülethez kapcsolódó, a központon áthaladó teherforgalom mérséklése. a természeti értékek védelme – a parkerdő gondozása
3. Berhida-Dél Akcióterület (sportpálya környéke) A Déli városrész a település leginkább elmaradott része. A kb. 2300 lakos közül az aktív korúak 40%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ugyanennyi a tartós munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. A településrészen belül helyezkedik el a mintegy 600-700 fős szegregátumnak tekinthető terület, ahol ugyanezen arányok 60% illetve 55%, itt lakik a roma lakosság jelentős része. A települési alközpont kialakítása a Hunyadi tér, sportpálya, orvosi rendelő és a református templom és lelkészi hivatal által körülírt területen történhet meg. Szűkebb környezetének katalizálásán túl, városi szinten a sportélet, a szabadidő aktív eltöltésének központjaként, egyfajta rekreációs-egészségügyi centrumként definiálható. A terület erősen funkcióhiányos. Az alább felsorolt funkciók erősítése szükséges: 88
-
-
-
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
szociális funkció – a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása, társadalmi integrációjuk elősegítése, az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése gazdasági funkció: az alapszükségleteket kiszolgáló kereskedelmi egységek megerősítése, akcióterületre vonzása (pl. élelmiszerüzlet, háztartási bolt), hogy ne kelljen mindenért a városközpontba menni közösségi funkciók bővítése: sport infrastruktúra fejlesztése (sporttelep és kiszolgáló létesítményei) városi funkciók: hiányos a járdák, zöldfelületek, egyéb közterületek kiépítettsége. Gyalogos felületek, zöldfelületek, kerékpárutak építése szükséges.
89
7
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A stratégia megvalósíthatósága 7.1 Ingatlangazdálkodás
7.1.1
Az önkormányzat ingatlanvagyonának bemutatása
A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepelnek kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban áll az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.
21.sz. táblázat Berhida Város Önkormányzatának ingatlanokra ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra vonatkozó vagyonkimutatása Forgalomképtelen törzsvagyon Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Forgalomképes vagyon Összesen
Bruttó érték (e Ft) 1.023.324 1.856.001 215.026 3.094351
és
Nettó érték (e Ft) 995.555 809.651 214.565 2.019.862
22.sz. táblázat Forgalomképtelen törzsvagyon összesítése Vagyontárgy Utak földértéke Utak értéke Járdák Parkolók Zöldterületek földértéke Zöldterületek építményei Zöldterületek növényzete Fasorok Köztéri műalkotások Egyéb építmény sportpálya Egyéb vagyontárgyak – csapadékvíz elvezetés Összesen
Bruttó érték (e Ft) 49.954 774.627 137.708 583 33.210 92.406 158 19.065 8.383 9.850 1.125.944
Nettó érték (e Ft) 49.954 751.388 133.576 566 33.210 92.406 158 18.684 8.383 9.850 1.098.175
90
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
23.sz.táblázat
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon összesítése
Vagyontárgy Hivatali épületek Hivatali telekhányad Emléktáblák és szobrok Oktatási intézmények Önálló intézmény Egészségügyi és szociális intézmények Közművek (csatorna) Közművek (csatorna) Közművek (közvilágítás) Közművek (vízvezeték) Összesen
24.sz.táblázat
Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat Önkormányzat
Bruttó érték (e Ft) 54.975 175.392 13.909 1.281.025 2.647 1.527.948
Nettó érték (e Ft) 53.876 171.884 13.631 1.248.871 3.181 1.491.443
Forgalomképes vagyon összesítése
Vagyontárgy Lakás bérlemények Nem szociális bérlakás Nem lakás célú helyiségek Beépített ingatlanok földértéke Beépítetlen földterületek értéke Egyéb építmények Nem zöldterületi ültetvény Vagyonértékű jogok Telek Épület, lakás Összesen
7.1.2
Vagyonkezelő Önkormányzat
Bruttó érték (e Ft) 4.655 193 175.065 167.624 7.615 39.169 46.138 440.459
Nettó érték (e Ft) 4.562 187 175.065 167.624 7.387 39.169 44.754 438.748
A főbb fejlesztési területek ingatlangazdálkodási stratégiája
Az önkormányzati ingatlangazdálkodási stratégia több összetevőből áll: •
•
az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása - eladással – és befektetői tőke által végrehajtott fejlesztéssel - önkormányzati tulajdonban tartással és a terület rehabilitálásával, illetve közterületként, közösségi térként való hasznosítással egyes akcióterületekre nem eső, de kulcspozícióban lévő nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele.
Berhida Belváros
91
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az akcióterületen megvalósuló főbb fejlesztések: megújulnak a terület közterületei, megtörténik a közművek, járdák, zöldfelületek, egyes belterületi utak felújítása, átépítése. A Kossuth utca és a Veszprémi út mentén kerékpárút készül. A Kossuth utca – Szabadság tér – Veszprémi út – Bezerédi utca – Erzsébet köz határolta tömbben rendezvénytér, díszpark, játszótér, sportpályák, piac, parkolók létesülnek, többcélú csarnok, fedett színpad, kereskedelmi központ, lakások, és szolgáltatóház épül. Felújításra kerül a Kultúrház és a műemléki kistemplom.
25.sz.táblázat Akcióterület 875/6.
Kulcsfontosságú ingatlanok és hasznosításuk -- Belváros Önkormányzati vagyon (Hrsz)
875/7. 875/8. 875/9. 875/11. 875/12.
Jelenlegi funkció gazdasági épület és udvar (bontás alatt) gazdasági épület és udvar (bontás alatt) gyermekotthon és udvar (bontás alatt) beépítetlen terület beépítetlen terület beépítetlen terület
Önkormányzati fejlesztési szándék közterület közterület közterület közterület közterület közterület
Peremartongyártelepi alközpont
Megújulnak a terület közterei, zöldfelületei, játszótér, kerékpárút épül. Megvalósul a Művelődési ház felújítása.
Berhida-dél akcióterület
Az akcióterületen egészségügyi-szabadidő és túracentrum,rekreációs központ kerül kialakításra, megvalósul a sport infrastruktúra fejlesztése, a közterek, zöldfelületek megújítása. Kiépülnek a hiányzó gyalogos felületek és kerékpárutak.
További, a városfejlesztés szempontjából kiemelt jelentőségű területek ADR telep és környezete A terület a TESZ új telephely kialakítására figyelembe vehető. 92
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Új vállalkozások betelepülése várható.
Peremartongyártelep déli részén található gazdasági terület (Veszprémi úttól délre) Nagy területigényű kereskedelmi létesítmény számára kijelölt terület A terület értékesítéséből származó bevétel az infrastruktúra és a közterületek fejlesztésére fordítható. Liszt Ferenc utcától nyugatra fekvő területek (Berhida-dél városrész) A további telekosztás és az infrastruktúra kiépítése után lakóterületi fejlesztés A telkek értékesítéséből származó bevétel az infrastruktúra és a közterületek fejlesztésére fordítható. Peremartongyártelep és Berhida-észak között fekvő beépítetlen területek A további telekosztás és az infrastruktúra kiépítése után lakóterületi fejlesztés A telkek értékesítéséből származó bevétel az infrastruktúra és a közterületek fejlesztésére fordítható. Séd menti területek Túraút, szabadidős létesítmények Peremartongyártelepi ipari terület További vállalkozások betelepülésének ösztönzése, inkubátorház építése, rehabilitációs foglalkoztató központ
93
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
.
7.2 A fejlődést befolyásoló indirekt eszközök 7.2.1 Beépítési javaslat Az önkormányzat az akcióterület fejlesztésekkel leginkább érintett területeire a Szabályozási Terv és a Helyi Építési Szabályzat kiegészítéseképp Beépítési Tervet készíttet. A Beépítési Terv meghatározza az építési vonalakat, az épületek tömegarányaira vonatkozó feltételeket, koncepcionális szinten megjelöli az új építések helyét, irányadó a zöldfelületi és közlekedési rendszerek átalakításánál, fejlesztésénél. 7.2.2 Városrendezési terv esetleges módosítása Az akcióterületen a tervezett fejlesztések összhangban vannak a Helyi Építési Szabályzattal és a Szabályozási Tervvel, így azok módosítása nem szükséges. 7.2.3 Az önkormányzat és a beruházó igényeinek egyeztetése Az önkormányzat folyamatosan egyeztet az akcióterületen fejlesztéseket végrehajtó beruházókkal. A Beépítési Terv alapján számos köztéri fejlesztés, városi és gazdasági funkciót erősítő tevékenység valósulhat meg magánterületen. Az egyeztetések célja, hogy a magántőkét minél nagyobb mértékben lehessen bevonni az önkormányzat városrehabilitációs terveibe. 7.2.4 Városi marketing stratégia A jövőben Berhida szempontjából kulcsfontosságú lesz a PR és marketing tevékenység, hiszen a stratégiai célok között szerepel a város identitásának erősítése. Ennek érdekében az önkormányzat elkészíti a város egységes marketing stratégiáját. A stratégia célja a fejlesztési célok megismertetése helyben és szélesebb körben is, azért, hogy a tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak, a létesítmények kihasználtsága növekedjen. Az elsődleges, átfogó üzenet a településen belül és a környező településeken élők számára, hogy Berhida olyan város, ahol jó élni és dolgozni, amely ideális lakókörnyezetet kínál és alkalmat ad a szabadidő tartalmas eltöltésére. A marketing stratégia része a lakosság folyamatos tájékoztatása az internetes portálon, a nyilvános közgyűléseken, lakossági fórumokon, valamint a helyi médián (újság, televízió) keresztül.
94
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.2.5 Együttműködés az illetékes hatóságokkal Annak érdekében, hogy a közlekedési és környezetvédelmi típusú fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a különböző szakági elképzelésekkel szükséges az illetékes hatóságokkal történő folyamatos kapcsolattartás.
7.3 A stratégia megvalósításának partnerségi kérdései Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése Berhidán 2007. november 15. és 2008 május 15. között folyt. A Stratégiai kialakításáért a Polgármesteri Hivatal volt felelős, amely a fenti időszakban szoros együttműködésben dolgozott az önkormányzat többi intézményével. Az IVS munkaanyagainak alakulását az ágazatok és a bizottságok figyelemmel kísérték, információkat szolgáltattak, javaslatokat tettek a továbbfejlesztés irányaira vonatkozóan. Az önkormányzati hivatal belső egyeztetésein felül a Stratégiai kialakítása során az alábbi külső egyeztetésekre került sor:
2008. január 26. A település kistérségi kapcsolatainak vizsgálata, a város elhelyezése a településhálózaton belül (résztvevők: Pétfürdő polgármestere, Berhida jegyzője és a peremartongyártelepi részönkormányzat vezetője)
2008. február 5. Az IVS stratégiai kereteinek kialakítása, a Swot analízis és a település szintű célhierarchia megalkotása (résztvevők: polgármesteri hivatal munkatársai, intézményvezetők, bizottsági tagok, civil szerveztek képviselői, külső szakértők)
2008. február 14. Egyeztetés az IVS stratégiai kereteinek kialakításáról (résztvevők: az akcióterületen magán-fejlesztést végrehajtó vállalkozók, külső szakértők)
2008. február 19. A településrészek stratégiájának és Swot analízisének kialakítása (résztvevők: polgármesteri hivatal munkatársai, intézményvezetők, bizottsági tagok, külső szakértők, gazdasági szervezetek képviselői, civil szervezetek képviselői)
2008. március 3-4. Közmeghallgatás, az IVS rövid, stratégiai vázának megvitatása a lakossággal és civil szervezetekkel
2008. március 10. Az anti-szegregációs terv előkészítése (résztvevők: Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője, civil szervezetek képviselői, intézményvezetők, anti-szegregációs mentor)
95
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2008. március 11. Az akcióterületi fejlesztésekben érintett vállalkozók közvetlen megkeresése, a pályázatban való részvételi szándék előzetes felmérése
2008. március 14. Az IVS stratégiai vázának megvitatása a civil szervezetekkel (résztvevők: polgármesteri hivatal képviselői, civil szervezetek, várpalotai HVI képviselője)
2008. április 3. Az IVS stratégiai vázának megvitatása a vállalkozókkal, tájékoztatás a város-rehabilitációs pályázat feltételeiről
2008. április 9. Egyeztetés a KÖH képviselőivel, a magán-beruházókkal és a közművállalatok képviselőivel
2008. május 7. IVS első változatásnak egyeztetése (résztvevők: polgármesteri hivatal munkatársai)
2008. május 14. Az IVS megvitatása a képviselőtestület bizottságaiban
(Az egyeztetések eredményeit összefoglaló táblázat a mellékletben található) A végleges IVS szövege olvasható és véleményezhető az Önkormányzat portálján a www.berhida.hu cím alatt. Az IVS kialakításának rövid időintervalluma a külső egyeztetések számát erősen korlátozta. A szoros időkorlát nem elsősorban a vélemények összegyűjtését tette problematikussá, hanem a különböző nézetekből fakadó konfliktusok kezelését, a különböző vélemények összecsiszolását, a korábban testületi döntéssel alá nem támasztott elképzelések stratégiává emelését. Ez a koordináló feladat az IVS legfeljebb 2 éven belül történő felülvizsgálatára hárul. Ekkor lehet kialakítani azt a konszenzust, amely nem csak a stratégia megfogalmazásához, hanem a véghezviteléhez is elegendő társadalmi támogatást biztosít. Az IVS megalkotása tehát csak az első lépés a partnerség irányába, a valódi partnerség az IVS felülvizsgálata, módosítása során alakulhat ki. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia folyamatos értékelése és felülvizsgálata a monitoring tevékenység keretében folyik a jövőben.
7.4 Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere Városfejlesztés az önkormányzat gyakorlatában
A városfejlesztési feladatok, városfejlesztési irányok meghatározása a képviselő testület hatáskörébe tartozik. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi bizottság hatáskörébe tartozik a városfejlesztéssel kapcsolatos döntések előkészítése, hatósági engedélyeztetése, stb. Az ő munkájukat segítik a polgármesteri hivatal irodái, különösen a Titkársági és Szervezési Iroda, ahol többek között a pályázatok figyelése, előkészítése, nyilvántartása, koordinálása és elszámolása is történik. Ez 96
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
utóbbi feladat a pályázati és szervezési ügyintéző hatáskörébe tartozik. A fejlesztési feladat lebonyolítását általában a Polgármesteri Hivatal (jogi, pénzügyi vonatkozások) és a Településellátó és Szolgáltató Szervezet (műszaki szempontok), nagyobb fejlesztések esetében pedig külső cégek végzik.
97
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Az önkormányzat szervezeti felépítése
Képviselőtestület
Polgármester
Projekt lebonyolító szervezet
Polgármester
TESZ vezető
Jegyző
Fejlesztési csoport
Bizottságok
Pénzügyi Bizottság Egészségügyi és szociális Bizottság Oktatási, Kulturális és Sportbizottság
Önkormányzati intézmények:
Alpolgármester
Pályázati és szervezeti ügyintéző Műszaki ügyintéző Kincstár aljegyző
Polgármesteri Hivatal eü. és szoc. oktatási közművelődési sport TESZ
döntéshozatal döntéselőkészítés végrehajtás 98
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
Kialakítandó gyakorlat
A jövőbeli városfejlesztési projektek hatékony önkormányzat a következő rendszert alakítja ki:
lebonyolítása
érdekében
az
1. Fejlesztési csoport létrehozása – az adminisztráción belül itt koncentrálódik a pályázatfigyelés, műszaki előkészítés, engedélyeztetés és pénzügyi előkészítés. A hivatal és a TESZ a kapcsolódó feladatok ellátását összehangoltan, de megosztva látja el. 2. Belső koordináció erősítése heti munkaértekezletekkel 3. A TESZ továbbfejlesztése olyan irányba, hogy alkalmasabb legyen a fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátására. Ehhez a meglévő eszközök bővítése, illetve egy állandó, felszerelt telephely kialakítása szükséges.
Projekt megvalósításának szervezeti keretei:
Projekt szakasz
Felelős szervezet
1.
Projekt előkészítése
Pályázati ügyintéző, TESZ vezető
2.
Döntéshozás
képviselőtestület
3.
Lebonyolítás
külső cég
4.
Ellenőrzés
TESZ vezető, illetve külső szakértő
5.
Üzemeltetés, fenntartás
TESZ
A település mérete és adottságai miatt Városfejlesztési Társaság létrehozása nem indokolt, az önkormányzat képes a jelen szervezeti keretek között lebonyolítani a fejlesztéseket.
99
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.5 Monitoring rendszer Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát legalább 2 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a következő lépéseket kell megtenni: 1. Jelentés készítése az érvényben lévő IVS megvalósulásáról (a következő fejezetben részletezett indikátorrendszer tükrében). A jelentés megvitatása a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kereteiben. A jelentés előterjesztése a Képviselőtestületnek. 2. Az önkormányzatnál meglévő információk (pl. új testületi határozatok, új megvalósíthatósági tanulmányok, új stratégiai alátámasztó tanulmányok, új KSH vagy egyéb forrásból származó adatok) által az IVS irányába generált változtatási igény felmérése. 3. Az érvényben lévő IVS megvitatása, a változtatási igények felmérése a civil szervezetek, lakossági csoportok részéről. 4. A változások átvezetése, új hangsúlyok megállapítása. 5. A módosított IVS egyeztetése belső fórumokon (önkormányzati hivatal egyes irodái), valamint a külső partnerekkel (szomszédos települések, civil szervezetek, lakossági csoportok). 6. A módosított IVS képviselőtestületi megvitatása és elfogadása. Az IVS felülvizsgálatára minden második évben megfelelő időt kell biztosítani (minimálisan 3 hónap).
100
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.5.1 IVS indikátorrendszere A monitoring rendszer keretében vizsgálni kell az egyes kerületi és városrészi célokhoz rendelt mutatószámok teljesülését. A célok középtávra kerültek megfogalmazásra. Cél Átfogó cél: A település társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése a város egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen Berhida egy harmonikusan fejlődő, önálló arculattal rendelkező, a térségi munkamegosztásba hatékonyan integrálódni tudó település lesz
Mutató, hatásindikátor A város lakosságmegtartó ereje nő (elvándorlás fajlagos értékének csökkenése, lakónépesség növekedése: 2015-ig 34%-kal) Helyben lakók és helyben dolgozók számának növekedése 2015-ig 4- 5%-os.
Tematikus célok 1. Harmonikus gazdasági szerkezet kialakulása A kereskedelemben és szolgáltatásban foglalkoztatottak 1.1 Alternatív enrgia-ipar térnyerése aránya nő (2015-re) 1.2 korszerű vegyipari komplexum kialakulása Vállalkozások beruházásának éves összege nő (2015-ig 1.3 A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése terjedő évek átlagában) 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése Munkanélküliségi ráta stagnál vagy csökken (2015-ig terjedő 2.1 A helyi lakosság jövedelemtermelő képességének javulása évek átlagában) 2.2 Területi szegregáció (hátrányos helyzetű lakosság területi Aktív korú, két foglalkoztatottal rendelkező családok koncetrációja) enyhítése arányának növekedése (2011-es népszámlálás) 2.3 Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése Aktivitási ráta növekedése (2011-es népszámlálás) A lakosság átlagjövedelmének növekedése (az adózott jövedelem növekedése reálértékben, (2015-ig terjedő évek átlagában)) 3. A városi életminőség javításával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével valódi városi életminőség kialakítása 3.1 A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése Szabadidős és kulturális szolgáltatások számának növekedése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, (2011-ig) kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése Boltok/vendéglátóhelyek számának növekedése ezer főre 3.2 Kereskedelmében, szolgáltatásaiban megújult vetítetve (2011-ig) városközpont Peremartongyártelep és Berhida közti területen történő 3.3 Egységes városi szerkezet kialakulása, a térbeli integráció lakóterületi fejlesztések erősítése A három településrést összekötő kerékpárutak hossza (2011ig)
Városrészi célok Peremartongyártelep ipari terület: Átfogó koncepció Betelepülő vállalkozások száma alapján a gyártelep közös szolgáltatásainak hatékony Betelepülő szolgáltatások (profitorientált és közszolgáltatások) működtetése száma Peremartongyártelep: Funkciógazdag városi alközpont Betelepülő szolgáltatások száma kialítása. Betelepülő kiskereskedelmi célú vállalkozások száma Berhida-észak: Új iparterület létrehozása Betelepülő gazdasági vállalkozások száma Berhida-dél: Komplex egészségügyi és rekreációs alközpont Létrehozott közintézmények száma létrehozása Szabadidős és kulturális szolgáltatások számának növekedése Berhida városközpont: Új, a XXI. Századnak megfelelő városközpont kialakítása, a lakosság és a városvezetés elvárásainak megfelelően, a meglévő műemléki értékek védelmével
Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma Jelentős felújításon átesett épületek száma Kulturális események száma Betelepülő profitorientált- és közszolgáltatások száma
Kiskovácsi: lokális szolgáltatással és kereskedelemmel bíró alközpont kialakulása
A városrészben lévő szolgáltatások száma nő Betelepülő kiskereskedelmi célú vállalkozások száma
101
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
1. sz. melléklet A lakónépesség számának alakulása Jelenlévő népesség Település
1870
1880
1890
1900
1910
Lakónépesség 1920
1930
1941
1949
1960
1970
1980
2001/1990év 1990
2003
Term. Szap.
Vánd. Kül.
Berhida
2527
2434
2395
2471
2753
2762
3310
3910
4062
4748
5860
5570
5413
6043
158
253
Ősi
1767
1879
1813
1770
1734
1723
1841
1986
1427
1925
2200
2002
1984
2215
28
182
Öskü
1289
1421
1457
1328
1377
1473
1723
1984
1869
2109
2269
2216
2188
2309
8
106
4891
308
-594
Pétfürdő Tés
1671
1636
1588
1498
1551
1420
1583
963
-53
-25
Várpalota
6559
6344
6128
6432
6581
6160
6696 10189 11065 21455 26393 28392 26928 21371
.959
1092
13813 13714 13381 13499 13996 13538 15153 19541 20393 31701 38122 39399 37563 37792
-510
1014
Megye össz. 238989 24676 25919 26557 27521 27745 28957 31215 30557 34077 36765 38646 38215 37779 9 3 5 9 5 0 1 4 8 6 2 3 2
-1359
-40
5,6
221,0
Összesen
Kistérség a megye százalékába n
5,8
5,6
5,2
5,1
5,1
4,9
Forrás: KSH, 2001. évi Népszámlálás Veszprém megyei kötete, KSH, Veszprém megye 2003. évi Statisztikai Évkönyve
5,2
1472
6,3
1470
6,7
1464
9,3
1400
10,4
1219
10,2
1050
9,8
10,3
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2.sz. melléklet
Munkanélküliek számának változása, szociális segélyben részesülők száma 2003. I. 1-jén
Szociális segélyben részesülők (fő, 2003)
Szociális segélyben részesülők számának változása (%, 2003/1998)
Munkanélküliek száma (fő, 2003)
Berhida
133
360
359
Ősi
15
150
92
Öskü
10
100
70
93
Pétfürdő
17
50
165
123
Tés
13
n.a.
43
165
Várpalota
298
150
963
111
Összesen
486
612
1692
124
Megye összesen
4053
340
12412
97
Település
Forrás: KSH, Veszprém megye 2003. évi Statisztikai Évkönyve
Munkanélküliek számának változása (%, 2003/1998) 122 130
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
3.sz.melléklet
Foglalkoztatás ágazati összetétele, 2003. I. 1-jén
Foglalkoztatottak száma (fő, 2003)
Mezőgazdasági foglalkoztatott (fő, 2003)
Ipari foglalkoztatott (fő, 2003)
Szolgáltatási ágazatban foglalkoztatott (fő, 2003)
Berhida
2080
47
1209
824
Ősi
740
47
443
250
Öskü
965
53
465
447
Pétfürdő
2260
7
1556
697
Tés
337
11
171
155
Várpalota
8898
81
4610
4207
Összesen
15280
246
8454
6580
Megye összesen
165800
3552
35396
126852
Település
Forrás: KSH, Veszprém megye 2003. évi Statisztikai Évkönyve
4.sz.melléklet Közösségi infrastruktúrával való ellátottság, 2007 közlekedési, távközlési funkciók távolsági autóbusz-megállók száma A településen naponta áthaladó buszok száma Távolsági autóbusz-pályaudvar helyi autóbuszjárat vasútállomás Személyszállító vonatok száma naponta benzinkút taxi szolgáltatás postahivatal (fiókposta) közösségi funkciók önkormányzati közművelődési könyvtár művelődési otthon jellegű intézmény (telephely) kulturális központ színház mozi múzeum szórakozás, szabadidő sport infrastruktúra sporttelep Labdarugópálya Burkolt sportpálya Sportcsarnok, tornaterem szabadidőcsarnok szabadtéri szabadidő központ uszoda strand rendezvénycsarnok állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók közigazgatási funkciók önkormányzat okmányiroda területi hatósági intézmények igazgatási és rendvédelmi szervek rendőrség bíróság ügyészség börtön igazságügyi szolgáltatás tűzoltóság polgárőrség Forrás: Önkormányzati Hivatal
3 ~160 1 1 1 2 2 2 2 2 1 1 1 1
Berhida Város
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
5.sz.melléklet
Műemlékek A Helyi Építési Szabályzat (27/2007.(XII.30.) önkorm. Rendelet) 28.§ (2) bekezdés a.) pontja szerinti melléklet rendelkezik a város műemlékileg védett épületeiről. Ezek a követketkezők: Műemléki védettség: Név
Cím
Hrsz.
1.
R.k. templom, késő román - kora Kossuth u. gótikus, 13-14. sz. fordulója
745
2.
A r.k. templom műemléki környezete
Kossuth u.;
741; 746; 749; 796/2; 875/9. 880/3
3.
R.k. templom, barokk, 1772-1778
Hősök tere
282
4.
Ref. Templom, barokk, 1768.
Kálvin tér
820
5.
Ref. Templom, késő barokk, 1792.
Kiskovácsi utca 23.
1554
Helyi védelemre javasolt: 1.
Lakóház
Hősök tere 40.
285
2.
R.k. plébánia
Hősök tere
246
3.
II. világháborús emlékmű
Hősök tere
256/1
4.
I. világháborús emlékmű
Szabadság tér
736
5.
Szent Flórián szobor
Rákóczi utca
535
6.
Világháborús emlékmű
Kiskovácsi
1554
7.
Volt iskola épülete
Ősi út
272
8.
Rk. Templom
Peremartongyártelep
1765
9.
Kőkereszt
Ősi út végén
662/1
10.
Nepomuki Szent János szobor
Nagy S. u.
6.sz. melléklet Berhida -- Szegregált városrészek indikátorai Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya Tartós munkanélküliek aránya Azon aktív korúak aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
Szegregáció I. (Dankó P. u.-Jókai M. u. – Bartók B.u. – Arany J. u. – Munkácsy M.u. Kállai É. u. – belterületi határ)
Szegregáció II. (Kiskovácsi u. – Akác köz – József A. u. – Kiskovácsi u. – Névtelen u)
407 31,7 59,2 9,1 68,1 1 85 32,9 63,1 50,2
68 39,7 48,5 11,8 78,8 0 18 33,3 66,7 54,6
35,7 42,3 406
31,4 57,9 68
68,1 1,0 84,3 70,5 25,8 9,2 24,5
78,8 0 100 79,4 21,4 7,1 27,3
33,3 10,7
29,4 0
Berhida Város
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
7.sz.melléklet
A település infrastruktúrája, 2007
Azon utcák, ahol részben vagy egészében nem találhatóak
A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma az el nem látott utcában
A településrészek nevei, ahol az utcák találhatóak
Vezetékes víz
-
-
Áram
-
-
Közvilágítás
-
-
Szennyvíz-csatorna
Ősi út 61-től, Malom u.
-
Berhida-észak
Gáz
Ősi út 61-től, Malom u
-
Berhida-észak
Malom u.
-
Berhida-észak
-
-
Pormentes út Járda Forrás: Önkormányzati Hivatal
8.sz.melléklet
A partnerségi egyeztetések eredményei A véleményt formáló szervezet
Vélemény
A vélemény kezelése
Lakossági vélemény
A városközpontnak történelmi emlékparknak kellene lennie, történelmi funkciót kellene betöltsön
A terület alkalmas arra, hogy ez legyen a város kapuja, emlékparkja
Lakossági vélemény
A helyi civil szervezetek működése és az önszerveződés, mint erősség megemlítése a Peremartongyártelep ipari területtelepi Swot táblában.
Az aktív civil élet, mint erősség megemlítésre került a Peremartongyártelep Swot táblában .
Hivatali véleménye
munkatársak
A Swot analízisben a gyengeségek közé kerüljön beemelésre a valós városközpont hiánya és a városi zöldfelületek alacsony aránya.
A jelzett faktorok a Swot analízis gyengeségek oldalára beemelésre kerültek.
Hivatali véleménye
munkatársak
A Swot analízisben az erősségek között kerüljön megemlítésre, hogy a város rendelkezik a növekedéshez szükséges területekkel
A jelzett faktor a Swot analízis erősségek oldalán beemelésre került
Hivatali véleménye
munkatársak
Az alternatív energia-ágazatok bevonzása kerüljön megemlítésre a kerületi stratégiában.
Az alternatív energia-ágazatok bevonzása egy fontos külső tényezőkből adódó lehetőségként lett megemlítve a Peremartongyártelep ipari terület Swot analízisben
Lakossági vélemény
Berhida területén szükséges lenne egy újabb ipartelepet keresni, ahol más jellegű ipari tevékenység folyna, mint Peremartongyártelep ipari területén.
Az új iparterület Berhida-észak városrészben megjelölésre került.
Lakossági vélemény
Turizmus szempontjából nagyon szép mikro-tájakkal rendelkezik a város, de ezek feltáratlanok
A turizmus fejlesztésével kapcsolatos elképzelések/programok megfogalmazásra kerültek a LEADER pályázatban
Civil szervezet
A település egyik gyengesége a kétpólusú városszerkezet
A jelzett faktorok a Swot analízis gyengeségek oldalára beemelésre kerültek
Civil szervezet
Az új parcellázásoknak területi integráló és fiatalító hatása van
A megállapítás bekerült az IVSbe
hivatali
A jelenlegi városfejlesztési gyakorlat nem elég hatékony
Az IVS-ben felvázolásra került egy hatékonyabb fejlesztési szervezeti struktúra
munkatársak
A KSH adatok az alacsony
A
Önkormányzati vélemény Hivatali
pontosítás
bekerült
a
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A véleményt formáló szervezet véleménye
Vélemény
A vélemény kezelése
komfortfokozatú lakások tekintetében torzítanak, mert a fürdőszobák gyakran belső átalakítás révén lettek kialakítva, ez pedig nem engedélyköteles tevékenység, így nem került be a statisztikai rendszerbe
stratégiába
Lakossági vélemény
A Hunyadi téren a régi vásártér teljesen kihasználatlan, csupasz, esetleg oda lehetne elképzelni egy fedett piacot
Fedett piac létesítése megjelenik a tervezett fejlesztések között, de a szakértői vizsgálatok egy másik helyszínt javasoltak
Lakossági vélemény
Szükség lenne a fiataloknak sportolási lehetőségre, megfelelő sportpályákra
A sport infrastruktúra fejlesztése szerepel mind a városközpont, mind a déli akcióterület tematikus céljai között
Külső szakértő (KÖH)
A fejlesztések során tekintettel kell lenni a kistemplomot övező műemléki környezetre
Az épített környezet értékeinek védelme megjelenik a stratégiai célkitűzések között
Kerüljön be a stratégiába, hogy az önkormányzat ingatlangazdálkodása (telekosztás) hogyan befolyásolja a szegregációt
A felvetett került az tervben
Magánfejlesztői vélemény
A magánfejlesztések által betelepedett vállalkozások ellehetetleníthetik a már meglévő kisvállalkozások működését
A stratégia célja a szolgáltatások bővítése, a versenyhelyzet ösztönzőleg is hathat a már működő vállalkozásokra
Magánfejlesztői vélemény
A kisvállalkozásoknak nem
Önkormányzati bizottság
A sport társadalmi integráló szerepe kapjon nagyobb hangsúlyt a stratégiában
Külső szakértő szegregációs mentor)
(anti-
téma elemzésre anti-szegregációs
A javaslat beépült településrészi stratégiákba
a
+
(
)
#
*
%
$
& '
!
#
"
Integrált Városfejlesztési Stratégiája
2
