Bem József Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat

Bem József Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat

Kőbányai Bem József Általános Iskola (1101 Budapest, Hungária krt. 5-7.) Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyom.

Budapest, 2013. március 18.

A Képviselő-testület felhatalmazása alapján: Kovács Róbert polgármester

Tartalomjegyzék Általános rendelkezések .................................................................................................................................. 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja................................................................ 5 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .......................................... 5 2. Az intézmény általános jellemzői......................................................................................................................... 5 2.1. Az intézmény neve, címe, típusa, speciális képzési formái, jogosítványai .................................................. 5 2.2. Az intézmény jogállása és képviselete ......................................................................................................... 3 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. ......................................................................................................................... 3 2.3. Az intézményi gazdálkodás helyzete ........................................................................................................... 5 3. Az intézmény vezetése .......................................................................................................................................... 5 3.1. Az intézmény felelős vezetője...................................................................................................................... 5 3.2. Az intézményvezető helyettesítése ............................................................................................................... 5 3.3. Az intézmény vezetőjének feladatköre ......................................................................................................... 5 3.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ................................................................................................ 6 3.6. Az intézmény vezetősége ............................................................................................................................. 7 3.7.Az intézmény szervezeti vázrajza ................................................................................................................. 7 4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok ....................................................................................... 7 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai ................................................................................................... 7 Dokumentumok elhelyezése és a tájékoztatás-kérés lehetősége ......................................................................... 8 4.2. Az alapító okirat ........................................................................................................................................... 8 4.3. A pedagógiai és foglalkozási program ......................................................................................................... 8 4.4. Az Intézményi minőségirányítás program ................................................................................................... 8 4.5. Az éves munkaterv ....................................................................................................................................... 9 4.6. A közalkalmazotti szabályzat ....................................................................................................................... 9 5. Az intézmény munkarendje .................................................................................................................................. 9 5.1. Az alkalmazottak köre, munkarendjüket meghatározó jogszabályok .......................................................... 9 5.2. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendje ....................................................................... 9 5.3. Pedagógusok munkarendje ........................................................................................................................... 9 5.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje ...................................................................................................... 10 6. A tanév helyi rendje........................................................................................................................................... 10 6.1. A tanév időtartama ..................................................................................................................................... 10 6.2. A tanév rendjének meghatározása .............................................................................................................. 11 6.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama.................................................................................. 11 7. Az intézményben tartózkodás rendje ................................................................................................................. 12 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ................................................................... 13 8.1. Az épület védelme ...................................................................................................................................... 13 8.2. A helyiségek használata ............................................................................................................................. 13 8.3. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje .......................................................................................... 13 9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek ........................................................................... 13 9.1. A nevelőtestület .......................................................................................................................................... 13 9.2. A nevelőtestület értekezletei ...................................................................................................................... 14 9.3. A nevelőtestület döntései, határozatai ........................................................................................................ 14 9.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .............................................................................................. 15 10. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái.................................................................................... 16 10.1. Az iskolaközösség .................................................................................................................................... 16 10.2. Az alkalmazotti közösség ......................................................................................................................... 16 10.3. A szülői szervezet .................................................................................................................................... 16 10.4. Az iskolaszék ........................................................................................................................................... 16 10. 5. A diákönkormányzat ............................................................................................................................... 17 10. 6. Az osztályközösség ................................................................................................................................. 17 10. 7. Az osztályközösség vezetője, az osztályfőnök ........................................................................................ 17 10. 8. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái, annak általános rendje........................................ 18 10. 9. A szülők tájékoztatásának formái ........................................................................................................... 18 11. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei, formái, hiányzásuk igazolása .................. 19 11. 1. A tanulók felvétele .................................................................................................................................. 19 11. 2. Átvétel ..................................................................................................................................................... 19 11. 3. A tanulók jogai és kötelességei ............................................................................................................... 19 11. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek ........................................................................... 19 1.

Szervezeti és Működési Szabályzat 11. 5. A tanulói jogviszony megszűnése ........................................................................................................... 20 11. 6. A tanulók jutalmazása ............................................................................................................................. 20 11. 7. Írásos dicséretek ...................................................................................................................................... 20 11. 8. A jutalmazás egyéb formái ..................................................................................................................... 21 11. 9. A tanulók fegyelmezése - fegyelmi intézkedések ................................................................................... 21 11. 10. Fegyelmi büntetések .............................................................................................................................. 23 11. 11. A tanulói hiányzás igazolása ................................................................................................................. 23 11.12. Kártérítési felelősség .............................................................................................................................. 23 12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje .......................................................................... 24 12. 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja ....................................................................................................... 24 12. 2. Tanórán kívül szervezett foglalkoztatási formák .................................................................................... 24 12. 3. Napközis foglalkozások .......................................................................................................................... 24 12. 4. Tanulószoba ............................................................................................................................................ 24 12. 5. Szakkörök................................................................................................................................................ 25 12. 6. Önképzőkörök ......................................................................................................................................... 25 12. 7. Énekkar ................................................................................................................................................... 25 12. 8. Tömegsport ............................................................................................................................................. 25 12. 9. A differenciált képességfejlesztés ........................................................................................................... 26 12. 10. Tanulmányi, szakmai és sportversenyek ............................................................................................... 26 12. 11. Könyvtár................................................................................................................................................ 26 12. 12. Tanfolyamok ......................................................................................................................................... 27 12. 13. Zeneiskola ............................................................................................................................................. 27 12.14. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás............................................................................................. 27 12. 14. Egyéb rendezvények ............................................................................................................................. 27 13. A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai ............................................ 28 14. Az étkezés igénybevételéről, a befizetés módjáról ........................................................................................... 28 15. Az iskola védő-óvó tevékenysége, balesetmegelőzés, teendők baleset esetén, az egészségügyi feladatok ellátása .................................................................................................................................................................. 29 15. 1. Az iskola védő-óvó tevékenysége ........................................................................................................... 29 15. 2. A baleset-megelőzésről ........................................................................................................................... 29 15. 3. Teendők baleset esetén ............................................................................................................................ 30 15. 4. Az egészségügyi feladatok ellátása ......................................................................................................... 30 15.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ................................................................... 30 Rendkívüli eseményen értünk minden olyan eseményt, amelynek bekövetkezését előre nem lehetett látni: tűz, víz, bombariadó. ..................................................................................................................................... 30 16. Az intézményi hagyományok ápolása .............................................................................................................. 30 16. 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ............................................................................................. 30 17. A pedagógiai munka ellenőrzése ..................................................................................................................... 31 18. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................ 32 18.1. A tankönyvellátás célja és feladata .......................................................................................................... 32 18.2. A tankönyvfelelős megbízása................................................................................................................... 33 18.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése ........................................................................................... 33 18. 4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása ..................................................................................... 34 18.5. A tankönyvrendelés elkészítése ............................................................................................................... 34 19. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ......................................... 34 20. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása .......................................................................................... 35 20.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................................................................. 35 20.2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak .............................................................................. 35 20.3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők ................................................... 36 20.4. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása ............................. 37 21. Munkaköri leírás-minták ................................................................................................................................. 37 21.1. Tanár munkaköri leírás-mintája ............................................................................................................... 37 21.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája ....................................................................................................... 39 21.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája .................................................................................. 41 21.4. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája ....................................................................................... 42 21.5. Takarító munkaköri leírás-mintája ........................................................................................................... 44 22. A külső kapcsolatok rendszere és formája ...................................................................................................... 45 22.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere ........................................................................... 45 22.2. Az iskolai védőnő feladatai ...................................................................................................................... 45 23. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ............................................................ 46 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai .............................................................. 47 3

Bem József Általános Iskola 24. Záró rendelkezések .......................................................................................................................................... 49

4

Szervezeti és Működési Szabályzat

1. Általános rendelkezések

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről1 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján és könyvtárában. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013.március 18-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. 2. Az intézmény általános jellemzői 2.1. Az intézmény neve, címe, típusa, speciális képzési formái, jogosítványai a) Az intézmény neve: Kőbányai Bem József Általános Iskola Az intézmény címe: Székhelye:

1101 Budapest, Hungária krt. 5-7. Budapest

5

Bem József Általános Iskola

OM azonosítója:

b) Az intézmény típusa: Alapfeladatai:

034968

általános iskola

Alaptevékenysége: Alapfokú oktatás - 852010 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása - 852000 száma 852010 852011 852012 852021 852022 85591 855911 855912 855914 855915 8901 890111 890112 890114 890115 81 812000 813000 811000 9312 931204 562920 562913 562917 6820 682002

Megnevezése Alapfokú oktatás Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon Közoktatáshoz kapcsolódó egyéb nevelés Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényűtanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód megvalósulását célzó tevékenységek Esélyegyenlőséget célzó általános és komplex tevékenységek és programok Az egyenlő bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és proramok A hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok részére Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés Takarítás Zöld terület kezelése Építmény üzemeltetése Sporttevékenység támogatása Iskolai, diáksport-tevékenység és - támogatása Egyéb vendéglátás Iskolai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkezés Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

Az alaptevékenység szöveges meghatározása: a)

biztosítja az alapfokú nevelést-oktatást

6


b)

c)

d) e) f) g) h) i) j) k) l)

a tanuló érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a tanulót a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre a képviselő-testület által jóváhagyott pedagógiai programjának megfelelően, a tanuló érdeklődése, igénye szerint nem kötelező(válsztható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. Fokozott figyelmet fordít a veszélyeztetett gyermekekkel való foglalkozásra, integrációs felkészítést folytathat felmenő rendszerben a 2006/07-es tanévtől, a szülők igénye alapján napközis és tanulószobai foglalkozásokat szervez, mely alatt biztosítja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat (étkezés, ügyelet), és az iskolai felkészítést, iskolai könyvtárat működtet, melynek szolgáltatásait a tanulók és pedagógusok minden nap igénybe vehetik, biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét, megszervezi a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató oktatását, az intézményben dolgozók részére étkezést biztosít, pedagógiai programjának végrehajtása során együttműködik más nevelési-oktatásiintézményekkel, fogadja körzetéből azokat a tanulókat, akik a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek, a Tanulási Képességét Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhető-oktatható autista, enyhe értelmi fogyatékos, Down szindrómával élő, és a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulókat ellátja [Kt.121.§(1) bekezdés 29. pont a) alpontja], m) A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű tanulókat ellátja a szakértői bizottság véleménye alapján [Kt. 121.§(1) bekezdés 29.pont b)alaján].

2.2. Az intézmény jogállása és képviselete a) Az intézmény önálló jogi személy. Budapest X. ker., Tanács Végrehajtó Bizottsága Alapítója: 1102 Budapest,Pataky István tér 29. 1983. Az alapítás éve: K/35726/4/2012/II Alapító okiratának száma: 2012.december 17. Alapító okiratának kelte: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartója: Kiadmányozási jogkör:

1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Az intézmény nevében aláírási joga az igazgatónak van. A pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok kivételével az igazgató egymagában ír alá. Akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. Az igazgató tartós távolléte esetén az aláírási jogot a helyettesítés rendje szerint lehet gyakorolni, ekkor a pénzügyi kötelezettségeket vállaló iratok esetében az aláírási jogosultság az általános igazgatóhelyettest illeti meg.

3


Az intézmény bélyegzőjének feliratai:

Lenyomatai:

Kőbányai Bem József Általános Iskola 1101 Budapest, Hungária krt. 5-7. Telefon/Fax: 261-6786

Kőbányai Bem József Általános Iskola OM azonosító: 034968 1101 Budapest, Hungária krt. 5-7.

Kőbányai Bem József Általános Iskola 1101 Budapest, Hungária krt. 5-7.

Bélyegzők használati rendje: Az intézményben csak a hivatalos szövegű és formájú bélyegzőket használhatják. A bélyegzők nyilvántartásáról az iskolatitkár gondoskodik. A bélyegzők lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők rendeltetésszerű használatáért, biztonságos őrzéséért az igazgató a felelős. A bélyegzők csak a hivatali munkával kapcsolatban használhatóak. A hivatalos idő befejezése után, illetve a hivatali helyiségből való távozáskor a bélyegzőket el kell zárni. A bélyegző eltűnéséről, elvesztéséről az intézményvezetőt írásban kell tájékoztatni. b) Az intézmény képviselője a T. 18. §-a szerint a megbízott intézményvezető.

4


2.3. Az intézményi gazdálkodás helyzete Az intézménynek kisegítő és vállalkozási tevékenysége nincs. Az intézmény gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 3. Az intézmény vezetése 3.1. Az intézmény felelős vezetője a) Az intézmény vezetője - a KT. 54. és 55. §-a- "felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet -és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályokban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire vagy az intézmény más alkalmazottjára írásban átruházhatja. Kizárólagos jogkörébe tartozik a: munkáltatói jogkör, kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása. Az igazgató átruházza a baleset- és tűzvédelmi a munka -és a tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését, a gazdasági vezetőre a gazdasági, ügyviteli és kisegítő munkakörben dolgozók közvetlen irányítását, ellenőrzését. 3.2. Az intézményvezető helyettesítése Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes teljes felelőséggel helyettesíti. A helyettesítés -az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével- általános jellegű. Az igazgató és az általános helyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a jelen lévő legmagasabb besorolású munkaközösség-vezető látja el. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. 3.3. Az intézmény vezetőjének feladatköre a nevelőtestület vezetése, a nevelő -és oktatómunka irányítása, ellenőrzése, szervezi az iskolai minőségbiztosítási, ellenőrzési értékelési feladatok ellátását, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, az intézményi költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az iskolaszékkel, a szülői munkaközösséggel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal való együttműködés, a munkaközösségek tevékenységének koordinálása, a gyermekvédelmi feladatok ellátásának megszervezése, ellenőrzése, 5


intézkedések meghozatala a gyermekbalesetek megelőzésére, az iskolaorvossal közösen megszervezi a gyermekek rendszeres egészségügyi (fogászati, szemészeti, belgyógyászati) ellátását, dönt a gyermekek intézménybe történő felvételéről, dönt a gyermekek osztályba vagy tanulócsoportba történő beosztásáról, dönt felülbírálati és törvényességi kérelmekről első fokon eljárva.

3.4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai a) Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai segítségével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: általános igazgatóhelyettes, gazdasági ügyintéző. Az igazgató és helyettese az operatív vezetési ügyekben heti rendszerességgel megbeszélést tartanak. b) Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Általános igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. c) Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, melyet munkaköre tartalmaz. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató közvetlen irányítása mellett, munkaköri leírása alapján végzi. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. d) Az általános igazgatóhelyettes szervezi, irányítja és ellenőrzi a tagozatok munkaterv szerinti működését, ideértve a napközis csoportokat és a szabadidős tevékenységet, szervezi és ellenőrzi a nevelő -és oktatómunkát, szervezi és ellenőrzi az első osztályosok beíratásának előkészítését, lebonyolítását, irányítja és koordinálja a beiskolázását, a tehetséggondozást, a felzárkóztató tevékenységet, a tanórán kívüli tevékenységet, a pedagógusok továbbképzését. Kapcsolatot tart: az óvodák vezetőivel, a nevelési tanácsadóval, közművelődési intézményekkel. e) A gazdasági vezető a beosztás ellátására adott megbízás alapján irányítja a gazdasági, ügyviteli és technikai dolgozók munkáját. Részletes feladatait a munkaköri leírása határozza meg. Felelős a költségvetési és gazdálkodási terv, a beszámolók, az adatszolgáltatások elkészítéséért, azok helyességéért, a számviteli, a pénzügyi, az adó és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért, az intézmény gazdálkodását érintő – saját hatáskörben elkészíthető – helyi szabályzatok tervezetének elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért, a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedésekért, a munka -és tűzvédelmi előírások megtartásáért. 6


Ellenőrzési jogkört gyakorol. Az intézményvezetőnek és közvetlen munkatársainak a munkaidejét úgy kell megszervezni, hogy valamelyikük mindig az intézményben tartózkodjon 8.00 és 17.00 óra között. 3.6. Az intézmény vezetősége a) Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, a diákönkormányzat munkáját segítő tanár. b) Az intézmény vezetősége - mint testület - konzultatív, véleményező, javaslattevő és döntés-előkészítő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (általában havonta kétszer) megbeszélést tart, melyről írásban emlékeztető készül. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. c) Az intézmény vezetője, igazgatóhelyettese és gazdasági vezetője az önkormányzati rendelet alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni. 3.7.Az intézmény szervezeti vázrajza Igazgató 



Általános igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető 

 DÖK segítő tanár

  

  Iskolatitkár, pénztáros, Technikai készletgazdálkodó dolgozók

Munkaközösség vezetők

Beosztott pedagógusok

4. Az intézmény működését meghatározó dokumentumok 4.1. A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény működését az alábbi, a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat, Pedagógiai program, Intézményi minőségirányítási program A pedagógusok teljesítményértékelésének szabályzata Teljes körű intézményértékelési szabályzat Éves munkaterv, Szervezeti és működési szabályzat és mellékletei, Házirend, Közalkalmazotti szabályzat. 7


Dokumentumok elhelyezése és a tájékoztatás-kérés lehetősége Iskolánk pedagógiai programját, minőségirányítási programját és az SzMSz-t megismerhetik a szülők: -összevont szülői értekezleteken (alsó ill. felső tagozat) -osztály szülői értekezleteken -iskolai SZMK értekezleteken -fogadóórákon -az első osztályosok beíratásakor illetve bármikor az iskola nyitva tartásakor, mert hozzáférhető: -az iskolai könyvtárban, -a nevelőtestületi szobában -az igazgatói irodában A házirendet jól látható helyen (aulákban) kifüggesztjük. A házirend egy példányát minden tanuló/szülő kézhez is kapja. 4.2. Az alapító okirat A KT. 37. §-a rendelkezik a közoktatási intézmény létesítéséről, alapításáról. Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. 4.3. A pedagógiai és foglalkozási program a) Az iskola pedagógiai programja képzi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. b) Az iskola pedagógiai és foglalkozási programja meghatározza: az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, tantárgycsoportokat, a kötelező és a fakultatív tanórákat, foglalkozásokat, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az iskola magasabb évfolyamaira lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudása értékelésének és minősítésének módját, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítő segítő tevékenységeket. c) Az iskola pedagógiai és foglakozási programját a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. d) A pedagógiai program egy példánya elhelyezésre kerül a tanári szobában, két példánya az iskolai könyvtárban. A szülők a könyvtárból kölcsönözhetik a pedagógiai programot. 4.4. Az Intézményi minőségirányítás program Az iskola feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározta minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épített ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert az iskola Intézményi minőségirányítási programja határozza meg (a továbbiakban: IMIP). Az IMIP-et az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása

8


előtt be kell szerezni az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. Az IMIP a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az IMIP határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az IMIP határozza meg az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 4.5. Az éves munkaterv a) Az éves munkaterv az iskola hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. b) Az iskola éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. c) Az éves munkaterv mellékletét képzi a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, mely az Intézményi Minőségbiztosítási Programban leírtak és a PETESz alapján készül. 4.6. A közalkalmazotti szabályzat A közalkalmazotti szabályzat kétoldalú megállapodás, amelyet a jogszabályi előírásoknak megfelelő szerződő felek képviselői írnak alá. 5. Az intézmény munkarendje 5.1. Az alkalmazottak köre, munkarendjüket meghatározó jogszabályok a) A közoktatásban alkalmazottak körét a KT. 15. §-a, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a 16. és a 17. § illetve a Közalkalmazotti törvény és annak végrehajtási rendeletei rögzítik. 5.2. A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A munkaidő megállapítása a munkaköri leírásokban történik. A munkaköri leírásokat a gazdasági ügyintéző készíti el, s gondozza folyamatosan. A gazdasági ügyintéző tesz javaslatot a törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására, és a szabadság kiadására. 5.3. Pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok jogait és kötelességeit a KT. 19. §-a rögzíti. b) A KT. 16. §-a szerint a pedagógusok heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. c) A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános 9


igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének, foglalkozási rendjének függvényében. A napi beosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsősorban figyelembe venni. Az intézményvezetőség tagjai -a fenti alapelv betartása mellett- javaslatot tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére is. d) A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása, a tanítás nélküli munkanapok programja előtt megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását köteles a lehető legrövidebb időn belül -lehetőleg előző nap-, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 30 percig jelezni az általános igazgatóhelyettesnek, vagy akadályoztatása esetén az intézményvezetőnek. A hiányzó pedagógus köteles előre tervezett hiányzásának kezdetekor a helyettesítéssel megtartandó órák óravázlatait az általános igazgatóhelyetteshez eljuttatni, váratlan hiányzás esetén másnapra köteles megtenni ugyanezt, hogy a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. e) Egyéb esetben a pedagógus az általános igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb- a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra, foglalkozás megtartására, a tanórák, a foglalkozások elcserélésére. f) A pedagógus kérésére a gyermek után járó pótszabadság kiadását az általános igazgatóhelyettes biztosítja. A gyermek után járó pótszabadságot annak igénybevétele előtt -ha előre tervezhetőlegalább két munkanappal kell kérni. g) A pedagógusok számára -a kötelező óraszámon felüli- a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az iskolavezetőség véleményének, javaslatának meghallgatása után.

5.4. Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskola Házirendje tartalmazza a tanulók jogait, kötelességeit, valamint az iskola belső rendjének, életének részletes szabályozását. Ezek betartása minden tanuló számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban az osztályfőnökök, pedagógusok, a tanulók szülei ügyelnek. A Házrendet -az intézmény vezetőjének előterjesztésére- a nevelőtestület fogadja el, a KT.-ben meghatározott személyekkel, szervekkel történt egyeztetés után. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

6. A tanév helyi rendje 6.1. A tanév időtartama A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanév rendjét minden esetben a KT. és a vonatkozó miniszteri rendelet alapján az iskola éves munkaterve írja le. A szorgalmi idő ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik.

10


6.2. A tanév rendjének meghatározása a) A tanév rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti éves munkatervében. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka tartalmi változásairól, az új tanév kiemelt feladatairól, az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek időpontjairól, a vizsgák rendjéről, a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról, programjairól, a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól, az intézmény működését szabályozó dokumentumok esetleges módosításáról, a pedagógusok kötelező órán kívüli egyéb feladatairól, a nevelőtestületi értekezletek időpontjáról, azok témáiról, az éves munkaterv jóváhagyásáról. Az éves munkaterv felelősöket és határidőket is megállapít. A munkaterv feladatainak végrehajtásáról egy-egy terület felelőse a félévzáró és a tanévzáró értekezleten beszámol, melyet a nevelőtestület fogad el. b) Az intézményi szintű rendezvényeket (ünnepélyek, tanulmányi és sportversenyek, stb..)úgy kell szervezni, hogy az arra való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és rátermettséget figyelembevevő terhelést adjon. Az intézményi szintű rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. c) A tanév helyi rendjét, a házirendet, és a baleset -és tűzvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

6.3. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és nevelés a tantárgyfelosztás alapján, az órarend szerint történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben, vagy egyéb helyszínen (pl. múzeum, Planetárium, állatkert, könyvtár, stb...). Az iskolaépületén kívül megtartott tanórák, foglalkozások helyszínét az általános igazgatóhelyettesnek kell jelezni. Fakultatív jellegű foglalkozás, differenciált képzés megtartható délelőtt is, melyet a naplóban az adott tanítási óra anyagánál és a jegyzetben jelölni kell. b) A tanítási órák időtartama 45 perc. Ettől az első három évfolyamon el lehet térni, és a gyermekek fizikai és pszichikai állapotának függvényében rövidebb órákat is lehet tartani. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik. A tanulóknak 15 perccel korábban kell megérkezni az iskolába. A tanítási órákat 13.35-ig be kell fejezni. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat is engedélyezhet. c) A tanítási órákat az iskola vezetőségén, a tantestület tagjain kívül a szülők és más személyek is látogathatják a pedagógussal történő előzetes egyeztetés alapján. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatóak. A kötelező orvosi vizsgálatok az iskolaorvos és az igazgató által legalább félévre előre kötött megállapodás alapján történnek. A fogászati kezelések időpontját az általános igazgatóhelyettes osztja be az iskolafogászattal történt előzetes egyeztetés alapján. Tanítási időben egyéb események (pl. fényképezés) az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a 11


tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarják. Számozottnak akkor tekinthető a tanítási nap, ha legalább három tanítási óra megtartásra kerül. Tanítás nélküli munkanapot akkor lehet számozni, ha annak programja a tanmenetekben előre tervezett, s illeszkedik az oktatott tárgyak tananyagához. d) Az óraközi szünetek időtartama: az első három szünet 15 perces, a továbbiak 10 percesek. Az óraközi szünetek rendjét beosztott pedagógusok felügyelik, hiányzásuk esetén helyettesítésükről az általános igazgatóhelyettes gondoskodik. Indokolt esetben (pl. dolgozat írása) dupla órák óraközi szünet nélkül is tarthatók. e) Felügyeletet biztosít az iskola igény szerint, melyet a szorgalmi idő első hetében mér fel.

7. Az intézményben tartózkodás rendje a) Az intézmény nyitva tartása: szorgalmi időben 6.45-től a szervezett foglalkozások befejezéséig, tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint. b) Az iskola szombaton és vasárnap -rendezvények hiányában- zárva tart. A szokásos nyitva tartástól való eltérésre az igazgató ad engedélyt. c) Tanulók tanítási idő alatt, napközisek a napközi ideje alatt, tanulószobások a tanulószoba ideje alatt csak rendkívül indokolt esetben hagyhatják el az iskola épületét osztályfőnökük, a napközivezető, illetve az igazgató vagy igazgatóhelyettes írásbeli engedélyével. Az iskolából tanítási órák után azok a tanulók, akiknek a szülei ezt írásban jelezték a tájékoz ató füzetben önállón hazamehetnek. A napköziben illetve tanulószobán maradó tanulók vagy önállóan hazamehetnek abban az időpontban, melyet szülei a tájékoztató füzetben írásban jeleztek, vagy 14.30-kor jöhetnek érte szülei, vagy 16.30 órakor. Az iskola épületébe való belépés rendje: Az iskola kapuját a nyitvatartási idő alatt is folyamatosan zárva kell tartani. Az iskolába beléphetnek, és az épületben tartózkodhatnak az iskola tanulói a kötelező vagy választott foglalkozások, rendezvények, programok időtartama alatt. Beléphetnek az intézmény dolgozói az iskola nyitvatartási ideje alatt. A tanulókon és az intézmény dolgozóin kívül más személy csak úgy léphet az iskola területére, hogy jelentkezik az iskola portásánál. A portás felírja a belépő nevét, az érkezés-távozás időpontját, a keresett személy nevét. Ezt követően az iskola belső telefonján megkísérli értesíteni a keresett személyt, aki, ha őt elérte a portás lemegy a portára és fogadja vendégét. Amennyiben a telefonos értesítés nem sikerült a portás csak úgy engedheti az épületbe az érkezőt, ha gondoskodott arról, hogy az iskola valamely dolgozója felkísérje az intézmény valamely irodájába. A portás csak úgy hagyhatja magára a belépőt, ha gondoskodik arról, hogy az iskola dolgozói közül valaki azt felügyelje. A vendéget fogadó iskolai dolgozónak gondoskodni kell arról, hogy vendége kíséretével hagyja el az iskola épületét. Ezen belépési rend nem vonatkozik a szülői értekezletekre, fogadóórákra, szülők számára szervezett rendezvényekre, illetve a helyiségek bérlőire. d) A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje:

12


Az intézmény vezetője szorgalmi időszakban a tanítási napokon az intézményben tartózkodik. Amennyiben személyes jelenlétében bármely okból akadályoztatva van, úgy legalább egy személy, aki az igazgató helyettesítésére jogosult felelős vezető – általános igazgatóhelyettes, köteles az intézményben tartózkodni. A vezetők munkarendjét, írásban rögzített beosztását az éves munkaterv ill. órarend rögzíti. A vezetők helyettesítésére határozott időre írásban megbízás adható. Az intézmény vezetőjének tartós távolléte esetén a helyettesítés külön intézkedés nélkül teljes jogkörű. Tartós távollétnek – a rendes szabadság igénybevételén kívül – 20 egybefüggő munkanap minősül.

8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 8.1. Az épület védelme Az iskola minden tanulója és dolgozója felelős: a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a takarékos gazdálkodásért, a tűz -és balesetvédelemi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. 8.2. A helyiségek használata a) A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit, eszközeit csak pedagógus felügyelettel, engedéllyel használhatják. b) Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit csak az azért felelős személy beleegyezésével lehet elvinni. Vagyonvédelmi okok miatt tanítás után az üresen hagyott termeket, egyéb helyiségeket zárva kell tartani. 8.3. Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az iskola a KT. 38. § (2) bekezdése alapján anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) a gazdasági vezető javaslatára az igazgató dönt, figyelembe véve a Budapest Kőbányai Önkormányzat 10/1994. (II. 22.) sz. önkormányzati rendeletét. 9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek 9.1. A nevelőtestület a) A nevelőtestület a KT. 56. §-a alapján az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő 13


alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója. b) Az iskola nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos kérdésekben, valamint a KT. és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 9.2. A nevelőtestület értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: alakuló értekezlet, tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet. A testület havonta tart munkaértekezletet. b) Rendkívüli nevelőtestület értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület 20 %-a, valamely szakmai munkaközössége, vagy az iskola igazgatója, vagy a vezetősége szükségesnek tartja. A nevelőtestület értekezleteiről emlékeztető feljegyzés készül. c) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének értékelését, elemzését, az osztályközösség problémáinak megoldását mikroértekezleten tárgyalja. Ezen mikroértekezleteken csak az adott osztályközösséget tanító pedagógusok vesznek rész kötelező jelleggel. Az osztályközösségek életével kapcsolatos értekezletek összehívását kezdeményezheti -az osztály aktuális problémáinak megoldására- az adott osztály osztályfőnöke, az osztályban tanító pedagógusok, a tanulók közössége, az iskola vezetősége, az osztály szülői munkaközössége. 9.3. A nevelőtestület döntései, határozatai a) A nevelőtestület döntéseit és határozatait -a jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai élet alapvető kérdéseinek megvitatásakor, az iskola működését meghatározó dokumentumok elfogadásakor határozatképes a nevelőtestület, ha tagjainak több mint 2/3-a jelen van, egyéb értekezletein, ha azon a nevelőtestület tagjainak több mint fele részt vesz.. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. b) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból állandó vagy adhoc bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles -a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon- azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

14


9.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A KT. 58. §-a szerint az intézmény pedagógusai által létrehozott szakmai munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget nyújtanak az intézmény pedagógusainak a nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. a) Szakmai munkaközösséget hozhat létre az intézmény pedagógusai közül legalább 5 fő. Egy pedagógus több szakmai munkaközösségnek is tagja lehet. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt választanak kétévenként a munkaközösség tevékenységének tervezésére, szervezésére, irányítására, koordinálására. A munkaközösség-vezető választásáról emlékeztető feljegyzés készül, melyet az iskola irattárában el kell helyezni. b) A szakmai munkaközösségek tevékenységüket a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban végzik. Feladataik: javítják és koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét, fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat, javaslatot tesznek a fakultációs irányok, a tehetséggondozás, a differenciált képzés megválasztására, végzik a tantárgycsoportjukkal, tagozatukkal kapcsolatos pályázatok, tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint eredményének kihirdetését, kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, ismeretszintjét, szervezik a pedagógusok továbbképzését, a nevelőtestület megbízásából pedagógiai kísérleteket végeznek, javaslatot adnak az intézmény költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására, támogatják a pályakezdő pedagógusok, a munkaközösség új tagjainak munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget, részt vesznek az intézményi szintű rendezvényeken, s tervezik, szervezik, lebonyolítják azok programját. c) A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai: összeállítja az intézmény pedagógiai programja és az iskola éves munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért, módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez, segíti a szakirodalom megismerését, felhasználását, átnézi, felülvizsgálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenet szerinti előrehaladást és a követelményrendszernek való megfelelést, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedéseket kezdeményez az igazgató felé, képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, s az iskolán kívül, összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség

15


tevékenységéről a nevelőtestület számára, melyet az, a félévzáró ill. az évzáró értekezleten fogad el, állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 10. Az intézményi közösségek és a kapcsolattartás formái 10.1. Az iskolaközösség Az alkalmazott, szülői és tanulói közösségek összessége. 10.2. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménnyel közalkalmazott jogviszonyban álló technikai, ügyviteli, gazdasági dolgozók közösségéből áll. 10.3. A szülői szervezet A KT. 59-61. §-a alapján az iskolában a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. a) Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint a szülői munkaközösség dönt: működési rendjéről, szervezeti és működési szabályzatáról, munkaprogramjáról, a képviseletében eljáró személyek megválasztásáról, a rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról. A szülői szervezet véleményező jogkört gyakorol: az iskola éves munkatervének, ezen belül a tanév rendjének meghatározásában, az iskola szervezeti és működési szabályzatának a szülőket érintő rendelkezéseiben, a házirend megállapításában, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, a szülők tájékoztatási formájának meghatározásában, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben. b) Az osztályok szülői szervezetének tevékenységét az osztályfőnökök segítik. Az osztály szülői szervezetk véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott iskolai szülői szervezeti vezető közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez. c) Az intézményi szülői szervezetet az igazgató évente három alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői szervezet vezetője közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. d) Az iskola térítésmentesen biztosítja a szülői szervezetek működéséhez szükséges helyiségeket, s a meglévő infrastruktúráját. 10.4. Az iskolaszék Az iskolaszék és az intézmény kapcsolatát, az iskolaszék működési rendjét az iskolaszék szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

16


10. 5. A diákönkormányzat A KT. 62-64. §-ai rendelkeznek a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. Az intézmény diákönkormányzatának a szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület hagyja jóvá, melyet jóváhagyás után az iskola szervezetei és működési szabályzatához kell csatolni. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő tanár képviseli a tanulókat a nevelőtestület értekezletein, munkájukat Ő támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez. 10. 6. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, és a közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai a tanórák többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség a diákönkormányzat legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztálytitkárát, küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. 10. 7. Az osztályközösség vezetője, az osztályfőnök Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt a munkaközösség-vezetők és az általános igazgatóhelyettes véleménye, javaslata alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan meg kell ismernie tanítványait, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve az intézmény pedagógiai elvei szerint vezeti osztályának tanulóit, segíti a tanulóközösség kialakulását, együttműködik az iskolai diákönkormányzattal, az osztály diákbizottsággal, segíti, támogatja munkájukat, koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat, aktív kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó szakemberekkel (pszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, iskolaorvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus stb..), figyelemmel kíséri az osztály tanulóinak tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekek segítésére, minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, minősítési javaslatait a nevelőtestület elé terjeszti, évente három alkalommal kötelezően, ezen felül szükség szerint szülői értekezletet tart, a tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, szükség szerint családot látogat, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (az osztálynapló, a törzskönyv precíz, naprakész vezetését, a tájékoztató füzet és az osztálynapló kéthavonkénti egybevetését, a félévi és az év végi statisztikai adatszolgáltatást, bizonyítványok vezetését, a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, stb...),

17


saját hatáskörében -indokolt esetben- évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, gondoskodik arról, hogy osztályának tanulói a kötelező orvosi vizsgálatokon részt vegyenek, osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, lebonyolításában, az osztály tanulói számára tanulmányi kirándulásokat, közművelődési programokat szervez, javaslatot tesz a tanulók szüleinek napközis és tanulószobás foglalkozásokon, korrepetáláson való részvételre, a tanuló iskolán kívüli tevékenységeire, a kötelezőn túli képzési lehetőségek igénybevételére, javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, nevelő-oktató munkájához tanmenetet készít. 10. 8. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartási formái, annak általános rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, tanácskozások, szülői értekezletek, fogadóórák, stb... . Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, melyeket az iskola faliújságján ki kell függeszteni. A helyszínt valamennyi esetben az iskola biztosítja. 10. 9. A szülők tájékoztatásának formái A KT. 13. és 14. §-ának megfelelően az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített és általános munkaidőn kívül eső időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében). a) A szülői értekezletek Az iskola tanévenként három alkalommal tart szülői értekezletet szülői közösségei számára, az osztályfőnök vezetésével. Szeptemberben a szülők tájékoztatást kapnak a tanév rendjéről, feladatairól, a házirendről, a követelményrendszerről. Februárban a félév munkájának értékeléséről, a tanév hátralévő időszakának feladatairól, májusban a tanév munkájának értékeléséről, a következő tanévre vonatkozó tervekről, tankönyvekről, taneszközökről. A leendő első évfolyamosok szüleit a felvételi értesítőben tájékoztatja az iskola az első szülői értekezletről. Az iskola által szervezett szülői értekezleteken kívül szükség esetén az osztályfőnök, vagy az osztály szülői munkaközösség választmánya összehívhat szülői értekezletet. A felmerült problémák megoldása érdekében az iskola pedagógusait is meghívhatják. b) A szülői fogadóórák Az alsó tagozaton valamennyi pedagógus havonta tart fogadóórát, felső tagozaton az éves munkaterv tartalmazza a fogadóórák időpontját, melyeknek az általános munkaidőn kívül kell esni. A fogadóórák időpontját a faliújságon ki kell függeszteni. Amennyiben a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne tájékoztatást kérni gyermeke felől, telefonon vagy írásban kell egyeztetnie azt az érintett pedagógussal. 18


c) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanulók tájékoztató füzetében is feltüntetni. A tájékoztató füzetben minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítmények értékelését azok kiosztása napján. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóban elhelyezett, a tanulókról vezetett füzetben kell feltüntetni (magatartásfüzet), dátummal és kézjeggyel ellátva. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy tantárgyakból félévenként minimum 3, a heti két órás tantárgyakból 4, a heti három vagy többórás tantárgyakból félévente legalább 5-6 érdemjeggyel kell értékelni a tanulók teljesítményét. 11. A tanulók felvételének, jutalmazásának és fegyelmezésének elvei, formái, hiányzásuk igazolása 11. 1. A tanulók felvétele Az iskola tanulója lehet a tanköteles korú gyermek felvétel vagy átvétel útján. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. Az iskola a jelentkezés és a beíratás feltételeit a felvételi tájékoztatóban hozza nyilvánosságra a tanév rendjében meghatározott időben. 11. 2. Átvétel Tanuló más intézményből történő átvételéről az adott évfolyamokat vezető osztályfőnökök véleményének kikérésével az igazgató dönt. Az átvételnél figyelembe veendő szempont az érintett osztályok létszáma, a jelentkező tanuló tanulmányi eredménye, magatartása.

11. 3. A tanulók jogai és kötelességei Az intézményben nevelt, oktatott gyermekek jogait és kötelességeit a KT. 10-12. §-ai, valamint a 69-73. §-ai szabályozzák. Az iskola megteremti a feltételeit a jogok érvényesítésének és kötelességek teljesítésének. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a helyi munkarenddel kapcsolatos kérdések részletes leírását az iskola házirendje tartalmazza. 11. 4. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek Az intézmény helyi vizsgái: osztályozó, javító, A helyi vizsgák rendjét az iskola Pedagógiai programja, időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az intézményvezető jelöli ki. A bizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzskönyvbe és a bizonyítványba. 19


11. 5. A tanulói jogviszony megszűnése A tanulók intézményhez fűződő jogviszonyának megszűnéséről a KT. 75. §-a rendelkezik. 11. 6. A tanulók jutalmazása Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően dicséretben részesíti és jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kiemelkedő környezet -és természetvédő tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan jó helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. 11. 7. Írásos dicséretek Az iskolában a következő írásos dicséretek adhatók: a) Szaktanári dicséret Kimagasló szaktárgyi munkáért, iskolai pályázatok írásáért, és házi versenyek helyezettjeinek adja a szaktanár. b) Osztályfőnöki dicséret A "magatartásfüzet" öt "piros" bejegyzéséért, az osztályközösség érdekében végzett szervező, irányító tevékenységért, az osztály életében való aktív részvételért, a felelősi rendszerben végzett jó munkáért adja az osztályfőnök, az osztályközösség véleményének kikérésével. c) Napközivezetői dicséret A napközis közösségben tanúsított példamutató magatartásért, szorgalomért, a felelősi rendszerben végzett jó munkáért, és a szabadidős tevékenységekben nyújtott jó teljesítményekért adja a napközivezető, a közösség véleményének kikérésével. d) Igazgatói dicséret Kerületi versenyen elért 1-3. helyezésért, területi versenyen 1-5. helyezésért, budapesti versenyen szerzett 1-10. helyezésért, pályázatokon elért helyezésekért, az iskola érdekében végzett szervező, irányító tevékenységért, az iskola életében való aktív részvételért, a szaktanárok, és az adott közösség vezetőjének javaslatára adja az intézmény vezetője. Igazgatói dicséretet kap az a tanuló, aki már három írásos dicséretet kapott (szaktanári, osztályfőnöki, napközivezetői). e) Nevelőtestület dicséret Nevelőtestület dicséretet kaphat az iskolának az a tanulója, aki országos versenyen az első tíz hely valamelyikén végez, az a tanuló, aki már öt igazgatói dicséretet kapott. Ezen dicséretben részesíthető tanév végén az a tanuló, aki felső tagozaton kitűnő vagy 4,7-nél jobb tanulmányi eredményt ért el és legalább három tantárgyból dicséretet kapott, a 4. évfolyamon a kitűnő tanuló, aki három tantárgyi dicséretet kapott, az 1-3. évfolyamon az a tanuló, aki "a tantárgyi követelményeket kiválóan teljesítette" minősítést és három tantárgyból dicséretet kapott. 20


Az igazgatói és nevelőtestületi dicséreteket ki kell hirdetni az iskola faliújságjain, az iskolaújságban, iskolarádióban. A szaktanári, osztályfőnöki, napközivezetői dicséretet az adott közösség előtt veszi át a tanuló, az igazgatói dicséretet iskolagyűlésen, a nevelőtestületi dicséretet a tanévzáró ünnepélyen. 11. 8. A jutalmazás egyéb formái a) Bem emlékplakett Ezen elismerésben részesülhet évente maximum négy nyolcadik osztályos tanuló, aki iskolai évei alatt folyamatosan kimagasló tanulmányi eredményt ért el, példás volt a magatartása és a szorgalma, s az iskola életének meghatározó egyénisége volt. A jutalom odaítéléséről a tanuló osztályfőnökének javaslatára a nevelőtestület dönt. A díj a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra. b) Kiváló környezet -és természetvédő Ezen jutalmazási formában részesíthető évente maximum öt alsó és öt felső tagozatos tanuló, aki kimagasló tevékenységet végez természeti és környezeti értékeink megóvása érdekében. Az elismerési formára a környezeti nevelési munkacsoport tesz javaslatot, a címet a nevelőtestület ítéli oda. A címet elnyert tanuló oklevelet, plakettet kap, melyet a Föld Napján vesz át. c) Az év sportolója Évente maximum öt tanuló részesíthető ezen jutalomban, akik a tanév során kimagasló sportteljesítményt nyújtottak, eredményesen képviselték az intézményt sportversenyeken, bajnokságokon. A testnevelést tanító tanárok felterjesztésére a nevelőtestület dönt a jutalom odaítéléséről. A címet nyert tanuló oklevelet, plakettet kap, melyet a Sportnapon vesz át. d) A kultúráért Évente maximum öt tanuló részesíthető ezen elismerési formában, akik a tanév során rendszeresen szervezik az iskola kulturális életét, részt vesznek abban, vagy többször sikeresen képviselik az iskolát az e területen szervezett versenyeken. A címet a humán munkaközösség javaslatára a nevelőtestület ítéli oda. A címet elnyert tanuló oklevelet, plakettet kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen vesz át. e) Az év közössége Az intézményvezető javaslatára a nevelőtestület ítéli oda a címet alós és felső tagozaton egy-egy közösségnek, amely a tanév során az alsó tagozaton tanító pedagógusok, illetve a diákönkormányzat által felállított feltételrendszernek legjobban megfelel. A közösség az oklevél mellett egy nap jutalomkirándulásra jogosult. 11. 9. A tanulók fegyelmezése - fegyelmi intézkedések Az a tanuló, aki kötelességeit, az iskola Házirendjét enyhébb formában megszegi, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedések a következők lehetnek: a) Szaktanári figyelmeztetés E büntetésben részesítendő az a tanuló, aki a tanítási órákat fegyelmezetlen magatartásával zavarja, az adott tanítási órákra nem megfelelő felkészültséggel, felszereléssel érkezik, s a tanórán folyó tevékenységbe nem kapcsolódik be. 21


b) Osztályfőnöki figyelmeztetés Annak a tanulónak adandó e büntetés, aki az iskola Házirendjét többször megsérti. c) Osztályfőnöki intés Az a tanuló részesítendő e büntetésben, aki az iskola Házirendjét sorozatosan megsérti. d) Igazgatói figyelmeztetés E büntetésben részesítendő az a tanuló, aki a Házirendet súlyosan megsérti, vagy a fenti fegyelmi intézkedésekben már részesült, de azon fegyelmezési formák nem érték el kívánt hatást. e) Igazgatói intés Azon tanuló részesül e fegyelmi intézkedésben, aki az ezt megelőző fegyelmi fokozatot megkapta, vagy a Házirendet szándékosan, igen súlyosan megsérti. Az igazgató által hozandó fegyelmi intézkedésekre a szaktanárok és az osztályfőnökök tehetnek javaslatot. Az igazgató az intézkedés előtt a munkaközösség vezetők véleményét kikéri. f) Nevelőtestületi intés Az a tanuló részesítendő e fegyelmi intézkedésben, aki az iskola Házirendjét többszörösen, szándékosan vagy súlyosan megszegi. Erre a fegyelmi intézkedésre az intézmény vezetője tesz javaslatot. A Házirend megsértését az osztály "magatartásfüzetébe" jegyzik be indokolt esetben az iskola nevelői. Az első tíz bejegyzés után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. Amennyiben a Házirend megsértéséért további bejegyzések kerülnek a "magatartásfüzetbe", öt-öt bejegyzés után kapja a tanuló a magasabb fegyelmi fokozatot. Amennyiben a tanuló súlyos fegyelmi vétségért már részesült magasabb fegyelmi intézkedésben, akkor is csak a soron következő büntetést kaphatja a magatartásfüzetbe bejegyzett beírások alapján. A második félév elején a "magatartásfüzetbe" beírt bejegyzések törlődnek, de a további fegyelemsértésekért a tanulók a soron következő fegyelmi fokozatot kapják. A fegyelmi intézkedéseket a tanulók tájékoztatófüzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. A szaktanár és az osztályfőnök által hozott fegyelmi intézkedéseket az adott közösség előtt, az igazgató és a nevelőtestület fegyelmi döntéseit az iskolagyűlésen kapják meg az érintett tanulók.

22


11. 10. Fegyelmi büntetések Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesítendő. A T. 76-77. §-ai szabályozzák a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ezek alapján fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába. A fegyelmi büntetést az a), b), c) pontban meghatározott fegyelmi büntetési formák esetében az osztályfőnök javaslatára, a diákönkormányzat és a munkaközösség vezetők véleményének kikérésével az igazgató hozza. A d) pontban leírt büntetést a diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelőtestület hozza. A felelősségre vonás eljárásmódjára és formájára nézve a T. megfelelő szakaszai az irányadóak. A fegyelmi büntetéseket az iskola faliújságján, az iskolaújságban, az iskolarádióban nyilvánosságra kell hozni. a büntetést a tanuló az iskolagyűlésen kapja. 11. 11. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a Házirend tartalmazza.) A szülő tanévenként három tanítási napról való távolmaradást igazolhat. A tanuló igazolását a hiányzását követő egy héten belül köteles bemutatni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az osztályfőnök javaslatára az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásának mértékét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzásait a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A késésről értesíti a gyermekvédelmi felelőst, aki a szükséges intézkedéseket megteszi. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolásokat a naplóban meg kell őrizni. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el, kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárás megindítását. 11.12. Kártérítési felelősség Ha a tanuló az iskolának kárt okoz, akkor a polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni. Ha a károkozás gondatlan, úgy a kártérítés összegét a jogszabályban előírtak szerint határozzuk meg. Szándékos károkozás esetén, ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, legfeljebb a legkisebb munkabér öthavi összege lehet.

23


12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

12. 1. A tanórán kívüli foglalkozások célja Az iskola a tanórai foglalkozások mellett, a tanulók érdeklődése, igénye, szükséglete szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. 12. 2. Tanórán kívül szervezett foglalkoztatási formák Az iskola a következő tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi megfelelő igény esetén: napközi, tanulószoba, szakkörök, diák önképzőkörök, énekkar, tömegsport foglalkozások, differenciált képességfejlesztés, tanulmányi, szakmai, sportversenyek, könyvtár, kulturális rendezvények, tanfolyamok, játszóház. A fenti foglalkozások helyét, idejét az általános igazgatóhelyettes rögzíti tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. 12. 3. Napközis foglalkozások Napközis foglalkozást szervez az iskola az 1-4. évfolyamosok részére, mely a tanórára való felkészülés és a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. Működésének rendjét az általános igazgatóhelyettes felügyeli, határozza meg. A napközis foglalkozások a tanítást követően kezdődnek és 16 óráig tartanak. A szülők korábban is elvihetik gyermeküket, de csak a napközivezetővel megbeszélt, egyeztetett időben. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérése alapján történhet, a napközivezető engedélyével.

12. 4. Tanulószoba Tanulószobai foglalkozást a felső tagozatos tanulók számára szervez az iskola legalább 15 tanuló jelentkezése esetén. Tanulószobás lehet az a tanuló, akinek ezt szülei kérik, illetve ha az osztályfőnöke javasolja. A jelentkezésnek egy tanévre kell szólnia, ez alól felmentést csak az igazgató adhat rendkívül indokolt esetben. A tanulószoba foglalkozásait az általános igazgatóhelyettes irányítja, felügyeli. A foglalkozások a tanítást követően kezdődnek és 16.00-ig tartanak. A tanulószobáról való távolmaradás, eltávozás csak a szülő tájékoztató füzetbe beírt kérése alapján történhet, a tanulószoba vezetőjének engedélyével. 24


12. 5. Szakkörök Szakköröket a magasabb szintű képzés és annak sokszínűbbé tétele igényével, a tanulók érdeklődésétől függően indít az iskola. A szakkörök vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak, erről valamint a szakkörök látogatottságáról naplót kell vezetni. A szakkörök vezetője felelős a szakkör munkájáért. A tanulók szakköri tevékenysége tükröződhet magatartás, szorgalom és szaktárgyi osztályzataikban. Szakkörre a tanulók szüleik tájékoztató füzetbe beírt írásbeli kérése alapján jelentkezhetnek, osztályfőnökük javaslatával. A jelentkezés legalább fél évre szól, indokolt esetben az igazgató adhat ez alól felmentést. Az osztályfőnök a tanuló tanulmány előmenetele érdekében javasolhatja a tanulónak a szakkörről való kimaradását, vagy a szakköri tevékenység átmenet felfüggesztését. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit az iskola éves költségvetésében biztosítani kell. 12. 6. Önképzőkörök A tanulók önképzőköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok a diákönkormányzat segítségével végzik. Az önképzőkörök tevékenysége nagymértékben a kreatív tanulók aktivitására támaszkodik, de szakmai irányítását a tanulók kérése alapján pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi biztosításával. Az önképzőkörök működésének részletes szabályait az iskolai diákönkormányzat működési szabályzata tartalmazza. 12. 7. Énekkar Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Énekkaros lehet a kórusvezető javaslatára az iskola minden diákja. Az énekkar foglalkozásai előre maghatározott tematika szerint zajlanak, erről, valamint az énekkar látogatottságáról naplót kell vezetni. A tanulók énekkari tevékenysége tükröződhet magatartás, szorgalom, valamint szaktárgyi osztályzataikban. 12. 8. Tömegsport A tömegsport az órakeretben biztosított időn felül a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére szolgál. A tömegsport foglalkozások vezetésére az igazgató ad megbízást. A tömegsport foglalkozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak, erről, valamint a látogatottságról naplót kell vezetni. Tömegsport foglalkozáson részt vehet az iskola minden tanulója.

25


12. 9. A differenciált képességfejlesztés E képzési forma célja az alapkészségek fejlesztése, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás és a tehetséggondozás. a) Korrepetálások Alsó tagozaton minden tanító szükség szerint, a tantárgyfelosztásban meghatározott mértékben rendelkezik differenciált képességfejlesztésre fordítható időkerettel. Felső tagozaton az éves munkaterv tartalmazza tanévenként, hogy az iskola mely tantárgyakból biztosít korrepetálást. Az alsó tagozaton a korrepetálások idejét, a korrepetálásokat és az anyagot az osztálynaplóban, a felső tagozaton ugyanezt az általános igazgatóhelyettes által megjelölt naplóban kell vezetni. Korrepetáláson egyes tanulók, vagy az egész osztály a tanító, vagy a szaktanár javaslatára, vagy önkéntes alapon vehetnek részt. b) Tehetséggondozás A differenciált képességfejlesztés órakerete szolgálhat a tehetséges tanulók képzésére is. Ezen órakeretben lehet felkészíteni a tanulmányi versenyen részt vevőket, a pályázatot író tanulókat. 12. 10. Tanulmányi, szakmai és sportversenyek Az iskola minden évben a munkatervben meghatározott módon szervezi a versenyeket. A versenyek szervezésénél arra kell törekedni, hogy a tanulók minél több házi versenyen tehessék próbára képességeiket. A versenyeken a tanulók a szaktanárok javaslatára, vagy önkéntes jelentkezés alapján vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. 12. 11. Könyvtár Az iskola könyvtára az intézmény pedagógiai tevékenységéhez, a nevelő és oktató munkához, a tanításhoz és tanuláshoz szükséges könyvek, dokumentumok, hang és képanyagok, számítógépes programok gyűjtését, feltárását, kölcsönzését és megőrzését végzi. A Könyvtári gyűjtőköri szabályzat az SZMSZ mellékletét képzi. Az iskola könyvtárát minden tanuló és dolgozó illetve iskolai dokumentumok megismerésére minden szülő használhatja az e szabályzatban leírtak szerint. A könyvtárost az intézményvezető bízza meg. A beiratkozás módja Az iskolai könyvtárba a könyvtár nyitvatartási idejében lehet beiratkozni, az e célra rendszeresített nyomtatványon, melyen többek között fel kell tüntetni a beiratkozó személyes adatai, lakcímét, tanuló esetén osztályát. Amennyiben a beiratkozáskor közölt adatokban változás következik be, abban az esetben két héten belül arról az iskola könyvtárosát tájékoztatni kell a könyvtár nyitvatartási idejében. A szolgáltatások igénybevétele, szabályai Az iskola könyvtárából csak olyan személy kölcsönözhet, aki oda beiratkozott. A könyvtár kölcsönözhető állományát két hétre lehet kölcsönözni illetve pedagógusok a munkavégzésükhöz szükséges könyvtári eszközöket maximum egy tanévi időtartamra is kölcsönözhetik, amennyiben az több példányban fellelhető a könyvtárban. A könyvtár állományában elhelyezett tankönyveket és segédkönyveket a tanulók is kikölcsönözhetik a tanév időtartamára.

26


Az olvasótermi példányokat tanulóknak csak helyben lehet használni, nevelőik szükség esetén két hétre kölcsönözhetik. A szaktantermekben, szertárakban elhelyezett kölcsönözhető könyvtári állományért az azt a könyvtárból felvevő pedagógus felel, és ezekből a tanulók részére kölcsönözhet a könyvtári Kölcsönzőjegyen feltüntetve, ugyanazon feltételekkel, mintha a tanuló azt a könyvtárból kölcsönözte volna. A kölcsönzési idő az iskolai könyvtáros vagy a kölcsönző pedagógus értesítésével meghosszabbítható. A könyvtári egységéket rendeltetésszerű használatára mindenkinek ügyelnie kell. A könyvtári egységek esetleges megrongálódásáért, azok elveszítéséért minden szolgáltatást igénybevevő kártérítési felelősséggel tartozik. A könyvtárból illetve letéti állományaiból könyvet elvenni, a termekből kivinni nem lehet, a tárolási helyükről elvett egységeket ugyanoda kell visszahelyezni. A könyvtár nyitvatartási ideje Kedd 14.00 – 16.30 óráig Szerda 13.30 – 16.30 óráig Csütörtök 14.00 – 16.30 óráig Péntek 13.30 – 16.30 óráig

12. 12. Tanfolyamok Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének függvényében szervez. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tájékoztató füzetben a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta előre -az iskola által megállapított- térítési díj fizetendő. 12. 13. Zeneiskola Az intézmény helyet biztosít a zeneiskola működéséhez. A zeneiskola képzési formáiban az általa meghatározott rend szerint vehetnek részt a tanulók. 12.14. Az iskolai sportkörrel való kapcsolattartás Az iskolai sportkör vezetőjével az intézmény vezetője tartja a kapcsolatot. Minden tanév február 28-ig áttekintik, hogy a következő tanévben az iskolai sportkör milyen módon tud bekapcsolódni a mindennapos testedzés iskolai feladatinak ellátásába, melyet együttműködési megállapodás keretében rögzítenek. Az iskolai sportkör vezetője írásban számol be félévente a sportkör működéséről, mely beszámolóban értékeli az adott időszak szakmai életét, a személyi-tárgyi feltételek helyzetének alakulását, s megfogalmazza fejlesztési elképzeléseit.

12. 14. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói, volt tanulói, közösségei egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Ezen rendezvényeket előre kell jelezni az általános igazgatóhelyettesnek, azokon biztosítani kell a pedagógus jelenlétet.

27


13. A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIV. törvény alapján a Bem József Általános Iskola nevelőtestülete a minőségi bérpótlék odaítéléséről a következők szerint határoz: 1. A minőségi bérpótlék összege nem haladhatja meg az adott évben e címen adható összeg 200 %-át. 2. A minőségi bérpótlékból az adott évben a törvény szerint arra jogosultak legfeljebb 50 %-a részesülhet. 3. A minőségi bérpótlék odaítélésére az e szabályzatban foglaltak alapján a munkaközösségvezetők tehetnek javaslatot, s odaítéléséről az intézményvezető dönt. Döntése előtt kikéri a Közalkalmazotti Tanács véleményét. A minőségi bérpótlék odaítélésénél -a magasabb szintű jogszabályban meghatározottakon túl- az alábbi szempontok kiemelt hangsúllyal jelennek meg: a) Az oktató-nevelőmunka eredményessége, tanórák színvonala. b) A nevelési, oktatási tevékenység egyéb területei Együttműködés , kapcsolat a diákokkal, osztályokkal, szülőkkel. Tanulók differenciált képességfejlesztése. Osztályfőnöki munka (családlátogatás, osztályprogramok, rendezvények, adminisztráció, differenciált bánásmód, kapcsolat a szülőkkel, stb...) Osztály és iskolai rendezvények szervezése. Az oktató munkával összefüggő rendezvények szervezése (pl. tanulmányi versenyek, vetélkedők, stb...) Szakkörök, tanfolyamok vezetése. Iskolai táborozások, erdei iskolák szervezése, lebonyolítása. Iskolai közösségi fórumok munkájában való részvétel, működésük segítése (DÖK, iskola újság, rádió, stb...). Pontos munkavégzés. c) Szakmai innováció Szakmai fejlesztő tevékenység (pl. tanterv, tankönyv, stb...). Aktív, alkotó részvétel az iskola szakmai munkájában (értékelés, bemutató óra, stb...) Pályázatok készítése, megvalósítása. 14. Az étkezés igénybevételéről, a befizetés módjáról A térítési díj befizetése történhet a) csoportos beszedési megbízással, b) készpénzes befizetéssel, c) átutalással. A térítési díjat az étkezés igénybevételének hónapját megelőző hónap 12. napjáig kell befizetni, a pótbefizetés ugyanezen hónap 17. napjáig lehetséges. Ha az étkezést betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradását a hiányzás napján 9 óráig személyesen vagy telefonon az iskola gazdasági irodájában kell jelenteni. Hiányzás esetén a gyerek gondviselőjének lemondási kötelezettsége van, függetlenül attól, hogy fizetési kötelezettség nem áll fenn. A végleges lemondást írásos nyilatkozatban lehet megtenni. Az étkezés jóváírásra a következő hónapban kerül sor. Az ebédbefizetés időpontját az iskola honlapján, a képújságban, a Szülők faliújságján a befizetést megelőzően 1 héttel nyilvánosságra kell hozni, az étkezést igénybe vevőket írásban is értesíteni kell. 28


Étkezésben az a tanuló is részesülhet, aki a napközit vagy tanulószobát nem veszi igénybe. Az étkezés iránti kérelmet az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a, három vagy több gyermek esetén a családi pótlékról szóló igazolást, b, tartós betegségre vagy fogyatékosságára vonatkozó igazolást, c, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság igazolását. Az étkezési kedvezményről az intézmény vezetője határozatot hoz, mely tartalmazza a kedvezmény időtartamát, és tájékoztatja a törvényes képviselőt a felülvizsgálat legközelebbi időpontjáról. Az étkezési kedvezmények igénybevételét érintő változást a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni. Az egyedi étkezési kedvezmény iránti kérelmet a Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szociális ügyekért felelős szervezeti egységénél kell benyújtani, melyet a polgármester bírál el. 15. Az iskola védő-óvó tevékenysége, balesetmegelőzés, teendők baleset esetén, az egészségügyi feladatok ellátása 15. 1. Az iskola védő-óvó tevékenysége Az iskola közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, a gyermekjóléti szolgálattal illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel és intézményekkel és hatóságokkal. Ha a gyermekeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az iskola segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. Az igazgató gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséről. Az intézményben a védő-óvó előírásokat a gyermekvédelmi felelős dolgozza ki és gondoskodik betartása és működése felől. A gyermekvédelmi felelős kidolgozza a veszélyeztetettség szempontjait, mely alapján az osztályfőnökök minden tanév szeptember 15-ig jelzik felé, hogy osztályukban kik a veszélyeztetett tanulók. A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökkel egyeztetve minden tanév október 1-ig kidolgozza munkatervét, melyben az egyes tanulókkal kapcsolatos védőóvó intézkedéseket is megjelöli. A tanév közben veszélyeztetetté váló gyermekekről az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni a gyermekvédelmi felelőst, s ő munkatervét folyamatosan kiegészíti. A gyermekvédelmi felelős félévente beszámol a nevelőtestületnek a megtett védő-óvó intézkedésekről. 15. 2. A baleset-megelőzésről A gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együttjáró veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartás formát a nevelési év kezdetekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának, a fejlettségi szintjüknek megfelelő formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét az osztálynaplóban ill. a foglalkozási naplóban rögzíteni kell. A pedagógusok által készített eszközökre is vonatkoznak a balesetvédelmi előírások.

29


15. 3. Teendők baleset esetén A bekövetkezett gyermekbalesetek esetén annak mértékétől függetlenül azonnal értesíteni kell a gyermek szülőjét, s intézkedni kell a felügyeletet ellátó pedagógusnak, hogy a gyermek szakszerű orvosi ellátásban részesüljön. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell a balesetvédelmi felelősnek, aki haladéktalanul eleget tesz a jogszabályban előírt nyilvántartási és jelentési kötelezettségének. 15. 4. Az egészségügyi feladatok ellátása Az iskola működése során az ÁNTSZ előírásainak maradéktalan betartására törekszik. Tanévenként biztosítja az iskolában minden gyermekre kiterjedően a belgyógyászati, szemészeti, fogászati vizsgálatok elvégzését. 15.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Rendkívüli eseményen értünk minden olyan eseményt, amelynek bekövetkezését előre nem lehetett látni: tűz, víz, bombariadó. Tűz esetén teendő intézkedéseket egy külön szabályzat tartalmazza. Rendkívüli esemény bekövetkeztekor minden tanuló és felnőtt köteles az épületet elhagyni. A tűzriadó menekülési tervében meghatározott útvonalon, erre a célra rendszeresített jelzőcsengőre. Az épületet áramtalanítani kell, a gázcsapokat elzárni. A jelzőcsengős riasztást, a menekülést, az ezt követő sorakozást biztonságos helyen-minden tanulónak és felnőtt dolgozónak ismernie kell. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a fentiek végrehajtását begyakoroltassa. E tényt is dokumentálni kell: osztálynaplók, irattár. A rendkívüli esemény bekövetkezését a rendőrséggel és a fenntartóval közölni kell. Ez a kötelezettség a vezetőé. Bombariadó miatti tanórakieséseket pótoljuk az azt követő szombati napon. Ezt is jelentjük a fenntartónak. 16. Az intézményi hagyományok ápolása 16. 1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai a) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének bővítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. b) Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: tanévnyitó ünnepély, nemzeti ünnepek, a diákönkormányzat napja, karácsonyi ünnepély, farsang, Bem nap, a Föld napja, 30


sportnap, ballagás, jeles napok ünnepélyes tanévzáró.

17. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: igazgatóhelyettes a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők), tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával, a napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán, a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

31


18. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. 2 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

18.1. A tankönyvellátás célja és feladata 1) Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. 2) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. 3) Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 4) Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

32


18.2. A tankönyvfelelős megbízása 1) Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. 2) Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét,3 amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 3) Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 18.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 1) Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. 2) E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 3) A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.4 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 4) A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24ig ismerteti az intézmény vezetőjével. 5) A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 6) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

33


b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7) A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 8) Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. 9) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

18. 4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 1) A 18.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 2) Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 18.5. A tankönyvrendelés elkészítése 1) A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 5.2.2.2 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 2) A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 4) Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

19. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

34


Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

20. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg.

20.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 20.2. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak

35


a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, énekkar, szakkörök vezetése, differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. a) b) c) d) e) f)

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 20.3. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők

a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r) s) t) u) v) w) x)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 36


y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 20.4. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok5 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 20.2. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 20.3. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 20.3. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

21. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 21.1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása megtartja a tanítási órákat, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, 5

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek. 37


megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak, munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik, a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni, a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik, a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat, rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának, összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja, a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal, az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése), tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról, javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása előtt bízták meg a feladattal, egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja, bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. 38


szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel, a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve a nevelési igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

21.2. Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, legalább 10 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni

39


a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik gondot fordít környezete tisztaságára; a tantermekben, folyosókon és egyéb helyiségekben a tanulókkal fölszedeti a szemetet a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja tanítási óráit két napon belül bejegyzi az osztálynaplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot, de félévenként legalább három osztályzatot ad minden tanítványának a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken helyettesítés esetén szakszerű órát tart, ha legkésőbb az óra megtartása előtti napon bízták meg a feladattal egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket, folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb. kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 2. Speciális feladatai külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 3. Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok

40


túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

21.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az oktatási igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét, folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,

41


minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 2. Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 4. Pótléka és kötelező órakedvezménye a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék, a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

21.4. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdaságvezető Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 715 – 1555, 42


pénteken: 715 – 1415 óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenőrzi, lezárja, számítógépen rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelően. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. Hó végét követően legkésőbb a következő hónap 6. napjáig a pénztárbizonylatokat megküldi a ………….. részére könyvelés céljából. Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, ételhulladék, tanfolyami díj stb.). A befolyt bevételt bevételezi a házipénztárba vagy befizeti az intézmény folyószámlájára attól függően, hogy mennyi a házipénztár egyenlege. Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján adja át. Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket az igazgatóval történő egyeztetést követően, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére, o elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről, o havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában. Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. A menzavezető távollétében helyettesíti a menzavezetőt, feladatait ellátja. 2. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér, a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

43


21.5. Takarító munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: takarító Közvetlen felettese: az gazdaságvezető Kinevezése, munkaideje: határozatlan időtartamra, munkabére munkaszerződése szerint naponta 5.30-8.00 és 13.30-19.00 óráig osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása az gazdaságvezető közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket gazdaságvezetői utasításra a takarítógéppel végez folyosói nagytakarítást naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása porszívózza a szőnyegeket, szükség szerint fölkeni a parkettát szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – az gazdaságvezető utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását a nagytakarítások alkalmával – az gazdaságvezető utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek 2. Járandóság a munkaszerződésében meghatározott munkabér,

44


a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás

22. A külső kapcsolatok rendszere és formája 8.9.1 Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátását a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: az iskolaorvos, az iskolai védőnő.

22.1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat főorvosa irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával.

22.2. Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges vizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel . 45


22.3.Gyermek- és ifjúságvédelem Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermekés ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Bárka szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

23. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de 46


A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

47


az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

48


24. Záró rendelkezések 24. 1. Az SZMSZ módosítása Jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. 24. 2. Egyéb szabályzatok Az intézmény eredményes, hatékony és szakszerű működéséhez a további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek a szabályzatok az intézmény SZMSZ-ének mellékletei. A mellékletben található szabályzatok -mint igazgatói utasítások- a jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben jogszabályok, belső intézmény megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Ez alól kivételt jelent: az intézmény Házirendje, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata, az Iskolaszék SZMSZ-e. 24. 3. Az SZMSZ a következő mellékletekkel rendelkezik 1. számú melléklet 2. számú melléklet 3. számú melléklet 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet 7. számú melléklet 8. számú melléklet 9. számú melléklet

A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata Számlarend Pénzkezelési Szabályzat Leltározási Szabályzat Selejtezési Szabályzat Munkavédelmi Utasítás Tűzvédelmi Utasítás Az Iskolaszék Szervezeti és Működési Szabályzata Könyvtári Gyűjtőköri Szabályzat

Budapest, 2013. március 18. Gál Judit igazgató

49

Bem József Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat

Recommend Documents