BEKÖSZÖNTÔ. Dr. Dietrich Rössner Az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatója. Kedves Olvasó!

BEKÖSZÖNTÔ Kedves Olvasó! A Kék Rózsa 2004. évi elsõ számában mindenekelõtt szeretnék köszönetet mondani valamennyi ügyfelünknek, amiért 2003-ban is az IBM-et választották, és egyúttal hûséges üzleti partnereinknek is, akik hozzájárultak az elmúlt év sikereihez. Mindannyiuknak a legjobbakat kívánom 2004-re! 2003 eseménydús év volt az IBM életében. A vállalat az e-business korának harmadik szakaszába lépett, amelyet már az „e-business on demand” jellemez. Lou Gerstner mintegy 8 évvel ezelõtt hirdette meg az „e-business” korának kezdetét, amely az „internet-korszakával” indult: ekkoriban vált lehetõvé a felhasználók csatlakozása az „információs szupersztrádára”. Ezt néhány évvel késõbb követte a „tranzakciós korszak”, amikor a vállalatok már ügyleteket is bonyolíthattak egymás között a weben keresztül. Majd Sam Palmisano, az IBM vezérigazgatója felvázolta az „e-business on demand” jövõképét, vagyis „egy olyan vállalatét, amelynek üzleti folyamatai – mind magán a vállalaton belül, mind azon kívül – a partnerekkel, szállítókkal, ügyfelekkel teljesen integráltan zajlanak, és gyorsan képesek reagálni a vásárlók igényeire, a piaci lehetõségekre és a külsõ fenyegetésekre.” Ez természetesen megköveteli a legjobb technológia használatát, de még inkább azoknak az iparágaknak az ismeretét, amelyekben a cég vásárlói tevékenykednek. Az IBM Business Consulting Services szolgáltatásai révén cégünk rendelkezik a legjobb felkészültséggel ahhoz, hogy segítséget nyújtson ügyfeleinek az „e-business on demand” vállalattá alakuláshoz: az iparág legkiválóbb technológiáit kínáljuk teljes körû szolgáltatások mellett, az üzleti tanácsadástól az integrált technológiai szolgáltatásokon át az outsourcinggal bezárólag – ügyfeleink igényéhez maximálisan igazodó feltételekkel. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy kihangsúlyozzam: az IBM Magyarországi Kft. az ország vezetõ információtechnológiai szolgáltatójává lépett elõ, amit nem utolsósorban outsourcing cége, az ISC és a Price Waterhouse Coopers Consultancy integrálásával létrehozott IBM Business Consultancy Service sikerének köszönhet. Ma már a szolgáltatások állnak tevékenységünk középpontjában. Ez teszi lehetõvé, hogy Üzleti Partnereinkkel együtt a legkiválóbb hardverekbõl, szoftverekbõl és szolgáltatásokból építsünk teljes körû megoldásokat ügyfeleink számára. A 2004-es év új kihívásokat, de nagyszerû lehetõségeket is tartogat számunkra. Most az egész ország elõtt álló egyik legnagyobb feladatot a májusi EU-csatlakozás jelenti. Az IBM – e téren szerzett nemzetközi tapasztalataira építve – támogatja a felkészüléshez és a szélesebb piaci lehetõségek legjobb kihasználásához szükséges erõfeszítéseket. Különösen igaz ez a kormányzati projektekre, amelyek keretében az IBM az Európai Unióhoz való csatlakozás korábbi szakaszaiban is segítette és jelenleg is segíti a csatlakozó országok kormányzatát, valamint a szintén erre készülõ nagyvállalatokat. De ugyanilyen fontos ez a kis- és középméretû vállalkozások számára is, amelyek élni kívánnak az EU szélesebb piaci lehetõségeivel, illetve részesülni szeretnének a csatlakozó országok számára elérhetõ pénzügyi és technológiai támogatásból. Ez az egyik leggyorsabban fejlõdõ vállalkozói szegmens, amely az IBM megkülönböztetett figyelmét élvezi világszerte. A Kék Rózsa legújabb számában a technológiai hírek és újdonságok mellett ezúttal svájci utazásról, a motorozás megszállottjairól, az intelligens épületekrõl olvashat. Szeretném külön a figyelmébe ajánlani a fraktálokról és Mandelbrot professzorról szóló írásunkat, amelyhez címlapunk is kapcsolódik. Ki gondolná, hogy a mûvészet és a matematika ennyire közel van egymáshoz, s hogy egyébként bonyolult és nehezen átlátható matematikai függvények ilyen szépek is lehetnek... Szívélyes üdvözlettel:

Dr. Dietrich Rössner Az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatója

Kék Rózsa 2004. tavasz

1

TARTALOM

IBM HÍREK

Új IBM Lotus szoftver Újdonságok — 3. oldal

IBM Hírek

3—6

Vác vonzereje

7

A mi emberünk – Damján Tamás

8—9

A számítástechnika története III.

10—11

Az IBM története III.

12—13

Festôi svájci körkép

14—16 Vác vonzereje — 7. oldal

Szabadság két keréken

Svájci körkép — 14. oldal

17—19 Motor — 17. oldal

Színes virtuális jégvirágok

A mi emberünk — 8. oldal

IBM és oktatás — 22. oldal

20—21

IBM-hátszél az igényes mûhelymunkához

22—23

Interjú Jambrik Mihállyal

24

Mitôl intelligens egy épület?

26—28

Akik minket választottak

29—32

Intelligens épület — 26. oldal 2


Referenciáink — 29. oldal

Újdonságaink

Az IBM a közelmúltban mutatta be a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok ügyfélkezelésére készült Lotus Workplace szoftvert. A szoftver valós idejû kapcsolatot létesít az értékesítési vezetõk, a csapat többi tagja és az ügyfelek között, valaÚj szakosztály a Neumann János mint on-line képzéseket tesz lehetõvé, ezáltal segíti a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok értékesítési hatékonyságának Számítógép-tudományi Társaságban növelését. A fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok ügyfélkezelésére készült Lotus Workplace portál-alapú együttA számítógépes szakma tekintélyes szervezete, a Neumann mûködési lehetõséget kínál az iparág speciális igényeinek János Számítógép-tudományi Társaság új szakosztályt megfelelõen. A termék segítségével jelentõsen egyszerûsíthehozott létre, illetve dr. Sugár Péter, az IBM Magyarország tõ az értékesítési szervezet felépítése és a vállalat gyorsabban szoftverszakértõjének vezetésével átalakította az eddig reagálhat az ügyfelek igényeire és a felmerülõ piaci kihíváElektronikus Kereskedelem (EDI) Szakosztály néven sokra. A nyílt forráskódra épült IBM Lotus Workplace mûködõ csoportot, és új feladatokkal és új hangsúlyokkal együttmûködési platform lehetõvé teszi, hogy az IBM Middleware Szakosztályként mûködteti tovább. A fõ együttmûködési szoftvert az ügyfelek könnyedén beépítcéljuk, hogy a vezetõ middleware technológiákat, köztük hessék rendszereikbe. Az IBM Lotus Workplace egyesíti az kiemelten az IBM-megoldásokat bemutassák, a trendeket IBM teljes funkciós e-tanulás céljaira készült szoftverét (az IBM Lotus Tanuláskezelõ Rendszert – LMS) és az IBM megismertessék, alkalmazhatóságukat tanulmányozzák a WebSphere Portalt. Ez utóbbi személyre szabott integrációs hazai viszonyok között, emellett fórumot kívánnak bizpontot nyújt folyamatok, tartalmak, személyek és biztonsátosítani a hazai tapasztalatok bemutatására, a nyilvános, gi tulajdonságokat tartalmazó alkalmazások összehangoközös vélemény- és tapasztalatcserére. Ugyanezzel a céllal lásához. Az integrált IBM-megoldás segítségével az új Lotus rendezvényeket is szerveznek. Az elsõ ilyen találkozót Workplace felhasználói képesek hozzáférni a különleges decemberben tartották meg, ahol dr. Sugár Péter elnök fogyasztásicikk-gyártók adataihoz a gyorsabb úgy fogalmazott, a független elemzõk elõredöntéshozatal érdekében, fontos tudást jelzése szerint az új middleware techsajátíthatnak el e-tanulási módszerek nológiák olyan jelentõségû minõségi segítségével és kevesebb idõt változást fognak eredményezni a válF o r m a t e r v e z õ i d í j kényszerülnek eltölteni az admilalatok életében, mint a 70-es, 80-as nisztratív feladatok elvégIBM-termékeknek években a raktár nélküli gyártás zésével, így több idejük ma(just-in-time manufacturing) rad, hogy az ügyfelek igéNégy IBM-termék is formatervezõi díjat kapott bevezetése. nyeire összpontosíthassanak. a közelmúltban a tekintélyes Industrie Forum A termék lehetõvé teszi, Design Hannover döntése alapján. A díjakat márhogy az ügyfélgazdák szeciusban, az informatikai szakma legnagyobb eurómélyre szabott portálon pai seregszemléjén, a CeBit-en adják át. Nyert keresztül kísérhessék figyehárom gyönyörû monitor, a ThinkVision lemmel a változó üzleti feltéL150p, az L170p és az L200p Flat Panel, teleket, és szükség esetén valamint egy USB kimenetrõl csatlakozgyorsan reagálhassanak azokra. A tatható IBM Ultranav billenpapírmunka csökkentésével és a tyûzet. szervezeten belüli együttmûködés hatékonyabbá és egyszerûbbé tételével a vezetõk több figyelmet szentelhetnek alapvetõ üzleti feladataiknak. „Más iparágakhoz hasonlóan a fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok is messzebbre tekintenek az egyes termékek és márkák nyújtotta perspektíváknál. Olyan komplett infrastrukturális csomagokat kívánunk készíteni, melyek megfelelnek az iparág sajátos követelményeinek” – hangsúlyozta Larry Bowden, az IBM Portal és Lotus ágazatainak alelnöke.

A díjnyertes ThinkVision monitorok


3

IBM HÍREK Az IBM többféle blade szervercsaládot kínál

IBM HÍREK

A TP X31 laptop

Az IBM kiemelkedõ újdonságot jelentett be a blade szerverek piacán: bemutatta a JS20-as modellt, az elsõ blade szervert, amely a POWER architektúrán alapul. Ez azt jelenti, hogy az IBM a 64 bites számítástechnika világára is kiterjeszti a blade technológiát, ügyfelei mostantól választhatnak, hogy POWER processzoros vagy Intel® Xeon processzoros blade szervert vásárolnak. „A BladeCenter JS20 valóra váltja az IBM eServer fõ célkitûzését: olyan egységes platform, amelynek révén a vállalatok a szükségleteiknek legmegfelelõbb processzort és operációs rendszert választhatják ki – közölte Jeff Benck, az IBM eServer BladeCenter csoportjának alelnöke. – Annak köszönhetõen, hogy mostantól a JS20-as modellen futtatható a Linux, a költségtakarékos blade szerverek piacán is elérhetõvé válik a 64 bites teljesítmény.” Az IBM eServer BladeCenter „Év terméke” díjat nyertek JS20 a piac legolcsóbb az IBM ThinkPad modellek POWER architektúrára épülõ szerAz amerikai PC Magazine kiosztotta a 2003-as Év terméke vere. A rendkívül díjakat. A magazin 16 kategóriában vizsgált meg termékeket alacsony induló (nyomtatókat, szoftvereket, számítógépes játékokat, hálózati eszközöket, árért a vásárlók asztali és hordozható számítógépeket és másokat) és választotta ki közülük az egy nagy telév legsikeresebb modelljeit. A személyi számítógépek kategóriában két IBMjesítményû notebook is elnyerte a díjat: az IBM ThinkPad X31-es és T41-es modellje. A megoldáshoz ThinkPad X31 a legkisebb IBM-notebook. Ha a hordozhatóság az elsõdleges j u t n a k , szempont, akkor ez a típus a jó választás, súlya mindössze 1,6 kg és maximum 3 amely a kis cm vastag. Kimagaslóan hosszú akkumulátoros üzem jellemzi, amely akár egész helyigényû napra biztosítja az elektromos hálózattól független munkavégzést. A másik szerverkördíjnyertes termék a ThinkPad T41, a hordozhatóság és a teljesítmény ideális nyezetekben ötvözete. Mindig a legújabb iparági és IBM-technológiák felhasználásával fürtbe is kapkészült gépcsalád azok számára, akiknek a súly mellett a számítástechA csolható. A JS20 nikai teljesítõképesség is fontos. Az IBM ThinkPad T41 és X31 ideális megoldást húszmilliomodik bizonyos modelljei már az Intel Centrino mobil technolónyújt pénzügyi szolgiájával, illetve integrált IBM 802.11 a/b/g wireless ThinkPad gáltatócégek, kutatótechnológiával készülnek és egyszerû, vezeték intézetek és az orvosi nélküli csatlakozást kínálnak. 2003 novemberében egy kínai kutatásokkal foglalkozó ingyártósoron végiggördült egy kétkilós tézmények számára. A JS20 laptop, amely mérföldkövet jelentett mind alapját egy két POWER processzoros SMP rendszer és 512 MB memória alkotja: az IBM, mind a számítógépek történetében, ez volt ideális a nagy teljesítményû számítástechnikai igényekre kis ugyanis az IBM húszmilliomodik ThinkPadje. Csak költségû, gyors megoldást keresõ vásárlók számára. A JS20 a emlékeztetõül: az elsõ ThinkPad, a 700C egy 25 megaherzes többi szerverrel megegyezõ BladeCenter keretben van elheprocesszoron futott, 4 megás rammal rendelkezett és 120 lyezve, ami azonos felügyeleti funkciókat biztosít, egyszeMB tárolóhelyet kínált a felhasználónak. Ma egy ThinkPad rûen integrálható és olcsón üzemeltethetõ, tehát a R40-es memóriája 12 700 százalékkal nagyobb, és merevleBladeCenter család kiválóan bõvíthetõ a POWER architekmez-kapacitása – nem tévedés – 66 566 százalékkal javult. A túra megbízhatóságával és skálázhatóságával. gyorsabb processzorok, kisebb chipek és hosszabb tartamú akkumulátorok új horizontot nyitottak a laptophasználók elõtt. Ezért a laptopok új generációja várható, új technológiákkal.

4


Az IBM verhetetlen szabadalombajnok

> • A folyamatos üzletvitel és a helyreállítás automatikus biz-

tosítása: ennek az újításnak a segítségével elõre nem látható rendszerhiba vagy katasztrófa esetén gyorsan helyreállíthatók 2003-ban az IBM rekordszámú, összesen 3415 szabadalmat és áthelyezhetõk a számítógépes feladatok. Az IBM eServer jegyeztetett be az Egyesült Államokban, mellyel már 11. éve zSeries szerverekbe beépített technológia segítségével a a világ leginnovatívabb vállalatának számít. A szabadalmak mentett adatok zökkenõmentesen elérhetõk abban az esetszámának növekedését elsõsorban az „igény szerinti” ben, ha a rendszer leállna. számítástechnikai rendszerek és szolgáltatások idézték elõ. Az • Weboldalak kötegelt letöltése hordozható eszközökön: ez a IBM több mint 1400-zal több szabadalmat jegyeztetett be, szabadalom az internetes szörfözési szokások alapján megjómint az utána következõ vállalat. Az elmúlt 11 évben az solja, hogy a felhasználó várhatóan mely oldalakat fogja IBM újításai több mint 25 ezer egyesült államokbeli megtekinteni, és azokat automatikusan, egyben letölti. Így az szabadalmat eredményeztek; ez csaknem háromszorosa a információk gyorsabban és egyszerûbben letölthetõk, sorban utána következõ egyesült államokbeli informatikai függetlenül a hardvertõl, a sávszélességtõl és a kapcsolat megkonkurens eredményének, és több, mint a Hewlett-Packard, bízhatóságától. A technológia révén a hordozható a Dell, a Microsoft, a Sun, az Oracle, az Intel, az Apple, az eszközökön, mint például a PDA-kon sokkal gyorsabban EMC, az Accenture és az EDS összesített teljesítménye. Az érhetõ el a webes tartalom. IBM az egyetlen olyan vállalat, amely egy év alatt képes volt • A hitelkártyák jogosulatlan felhasználásának és a fel3000 szabadalmat bejegyeztetni; ezt az értéket az használói azonosítókkal való visszaélések IBM az elmúlt három év mindegyikében megakadályozása: ezt az új, beépített elekttúlszárnyalta. „Az IBM-nek a kutatásronikát és billentyûzetet is tartalmazó I B M fejlesztés iránti elkötelezettségét hitelkártyát csak egy PIN-kód megjól mutatja, hogy több mint eServer BladeCenter adása után lehet vásárlásra egy évtizede mi vezetünk a bioinformatikai megoldás használni. A PIN-kód megszabadalmak terén, és ez adásakor a kártya egy egyedi kiemelt szerepet játszik Az IBM bejelentette az „eServer BladeCenter for kódot generál, amely leheabban, hogy az IBM a Bioinformatics” nevû teljes körû megoldást, amely megfizethetõvé teszi a tranzakció világ vezetõ infortõ ár ellenében nyújt nagy teljesítményû feldolgozási és programelvégzését. A titkos PINmatikai, szolgáltató futtatási kapacitást az orvostudományi kutatásokat folytató kód nélkül a kártya akkor és tanácsadó válintézmények számára, ahol a feladatok sokrétûsége miatt gyakran sem használható, ha ellalatává tudott válni” nehéz jól elosztani a terhelést. A szekvenciaelemzésre széles körben vesztik vagy ellopják, így – mondta Nick használt alkalmazások (BLAST, FASTA, HMMER) átalakításon védelmet nyújt a jogosuDonofrio, az IBM és elõzetes teszteken estek át, hogy optimálisan fussanak az IBM latlan felhasználással és a technológiai és gyártáeServer BladeCenter JS20 rendszeren. A kínált megoldások felhasználói azonosítóval si igazgatója. „A szabaközé nyilvános forráskódú köztesszoftverek és való visszaéléssel szemben. dalmakat az igazi innofejlesztõeszközök is felvehetõk, valamint a megolváció alapkövének tekintdást a vásárló környezetéhez hozzáigazító jük. Az IBM-et az különszolgáltatások is igényelhetõk. bözteti meg a többi vállalattól, hogy az újításokat képes gyorsan beépíteni az ügyfelek üzleti igényeire megoldást nyújtó új termékekbe és szolgáltatásokba.” Néhány kiemelkedõ példa 2003-ból: • Öngyógyító számítástechnikai rendszer: az IBM eServer xSeries rendszerekbe beépített fejlett öngyógyító technológia. A szabadalom leírja, milyennek kell lennie egy olyan rendszernek, amely észleli és kijavítja azokat a hibákat és folyamatokat, amelyek elfogadhatatlan teljesítményhez vagy mûködéshez vezetnének. A technológia révén a vásárlók folyamatosan rendelkezésre álló rendszer birtokába jutnak, melynél nem kell aggódniuk az esetleges leállások miatt, így jelentõsen növelhetik termelékenységüket. >


5

IBM HÍREK

HÁZUNK TÁJA

Vác vonzereje Az IBM Tivoli szoftverével megoldható, amihez a hagyományos Windows rendszermenedzsment nem elég A közelmúltban megjelent egy cikk a tech.net magazinban, melynek érdekessége, hogy nyilvánvalóan elismeri az IBM Tivoli szoftverének nélkülözhetetlenségét egy konkrét rendszermenedzsment-feladat végrehajtásában. A cikk valójában egy a szakmai részletességre is maximálisan ügyelõ olvasói levél, mely választ ad az elõzõ számban felvetett kérdésre. A szerzõ ábrák segítségével lépésrõl lépésre tárgyalja a probléma megoldását, melybõl kiderül, hogy a „hagyományos” microsoft(R)-os eszközök segítségével csak részleges megoldásig juthatunk el, míg az IBM Tivoli szoftvere a platformoktól és a munkaállomások számától függetlenül a rugalmas, teljes körû rendszermenedzsmentet biztosítja. Senki nem állíthatja, hogy a tech.net magazin elfogult lenne az IBM szoftvereivel szemben, illetve hogy hasábjain gyakran találkozhatunk az IBM technológiáival, a Tivoli szoftver alkalmazásának szükségességét és rugalmas alkalmazkodóképességét bemutató cikk leközlésének ténye tehát jelzésértékû az olvasókör számára.

6


Megszületik az együttmûködési megállapodás

Matáv-megoldások IBM-gépeken A Matáv és az IBM Magyarországi Kft. 2003 novemberében írta alá azt az együttmûködési megállapodást, amelynek eredményeképpen a Matáv Üzleti Megoldások Üzletága által kínált új, komplex megoldások távmenedzsmentje IBM-eszközökön keresztül is megvalósulhat. A Matáv Üzleti Megoldások Üzletága 2003 novemberétõl 6 új megoldással lépett a piacra, amelyek a telekommunikáció és az informatika vívmányait egyesítik, hatékony megoldást kínálva a vállalatok egyre összetettebb infokommunikációs problémáira. A Matáv új megoldásainak lényeges eleme, hogy az ügyfelek egyetlen cégtõl, a Matávtól rendelhetik meg a megoldáscsomagokat, vagyis a Matáv olyan fõvállalkozói tevékenységre vállalkozik, amelynek célja, hogy az ügyfelek üzletmenetét hatékonyan támogassa. Az IBM hardvertermékekkel – Intel szerverek, notebookok, asztali számítógépek, információs terminálok, pénztárgéprendszerek –, szoftverekkel – Lotus csoportmunkaszoftverek, Tivoli rendszerfelügyeleti termékcsalád, WebSphere alkalmazás és webfejlesztõ eszközök –, valamint ezen termékek telepítéséhez, felügyeletéhez és karbantartásához kapcsolódó támogatással vesz részt a Matáv megoldásaiban.

tõséggel fog bírni a hazai IBM-gyártás területén. 1998 elejétõl ugyanis az IBM háttértároló berendezéseit a világon egyedüli helyszínként, kizárólag itt, Vácott készítik. Az egyre erõteljesebb jelenlét Vácon jobb és szerteágazóbb együttmûködést követelt meg a Zollner Kft.-vel. 1999 vége fordulópontot jelentett az IBM és a Zollner együttmûködésében, mivel ekkor indult meg az IBM új háttértároló berendezésének (ESS, becenevén SHARK) a gyártása. Az IBM egyre nagyobb számú IBM-es gárdát telepített Vácra, miközben minden területen szorosan együttmûködik a Zollnerrel, a beszerzéstõl az összeszerelésen át az exportig. Jelenleg már mintegy ötszáz IBM-es dolgozik Vácon, az admiAz IBM szerverüzeme, nem messze az óvárostól nisztratív, mérnöki és termeléssel összefüggõ területeken. Egyre nõ az IBM DSS által bérelt Ahogy Vác felé közeledünk, sorra rajzolódnak ki a temploterület nagysága (jelenleg csaknem 30 000 négyzetméter) és mok, kápolnák, kolostorok körvonalai, de ugyanígy látható a mintegy 1100 ember dolgozik az IBM-termékek összeszeremodern, Nyugat-Európa mércével is tiszta és rendezett ipari lésén, együttvéve az IBM DSS és Zollner alkalmazottait. terület, több neves nemzetközi cég telephelye. Vác sorsát és A váci városháza VIP-ügyfélként kezeli az IBM-et, igyektörténetét az egyházi történelem és az ipari fejlõdés egyaránt szik soron kívül foglalkozni problémáival, hiszen nagyon meghatározza. Az iparosodás ideális körülményeket talált itt fontos a városnak jelenlétük. Egy 2002 októberében szülea Duna partján, ma pedig, amikor az ipartelepítést elsõsortett megállapodás szerint az IBM 10 évig tartó adókedban az infrastruktúra és a képzett munkaerõ vonzza, Vác vezményt élvez, de az adóktól függetlenül a cég 3 éven megint elsõ osztályú kínálattal rendelkezik. keresztül 170 millió forintot utal át a városnak. Ezt Vác „A városi oktatás, elsõsorban a gépipari szakközépiskola szakképzésre kívánja fordítani, hogy a képzett munkaerõ olyan szintû szakmunkási és technikusi képzést nyújt, amelykínálatát tovább javítsa. Nem is olyan távlati terv, hogy a re a városba települõ információs-technológiai cégek nyuváros egy épületet a Az IBM Shark tárolószervereket godtan építhetnek” – mondja a város alpolgármestere, felsõoktatás számára az egész világon csak itt gyártják Ferjancsics László. Vác ráadásul minden lehetséges eszközzel átadjon, a cél ugyaigyekszik támogatni az igényes tõkebefektetõket. Ha például nis, hogy valamely egy cégben a diplomások aránya meghaladja a 20 százalékot, közeli egyetem közakkor kedvezményt kap az úgynevezett kommunális adóból, gazdász- vagy gépamely egyébként foglalkoztatottanként 2000 forint. ipari képzése Vácra Ilyen okok miatt választotta Vácot az információs technológiai költözzön. Ezzel az cégek ismert beszállítója, a Zollner Kft. A cég az IBM, a egyházi képzés melPhilips, a Bosch, a Siemens vagy például a BMW számára lett gyökeret verszállít be és végez összeszerelési tevékenységet. Az IBM pedig, hetne a barokk váfelismerve a városban rejlõ lehetõségeket, létrehozta az IBM rosban a világi felData Storage Systems Kft.-t. Az IBM 1996-tól fokozatosan sõoktatás is. telepítette Vácra háttértároló-rendszereinek összeszerelését, amelyet kezdetben a Zollner Kft. önállóan végzett. Ekkor még senki nem gondolta, hogy e piacvezetõ termék ilyen jelenÚ. M.


7

A MI EMBERÜNK

A MI EMBERÜNK

Tizenhárom éve változatlan energiával Az IBM Magyarország számítógéprendszerek üzletágának élén Damján Tamás személyében olyan vezetô áll, aki nem mindennapi eredményeket tudhat maga mögött.

• Ha jól tudom, eredetileg mûszaki végzettsége van. Hogyan lett kereskedô? — Valóban, a villamosmérnöki karon végeztem a Budapesti Mûszaki Egyetemen, de ezzel párhuzamosan a Külkereskedelmi Fôiskolán is diplomát szereztem áruforgalmi szakon. A külkereskedelmi fôiskola akkor még a modernizáció elôtt állt, fôként az úgynevezett impexeknek, a külkereskedelmi vállalatoknak képzett szakembereket. Én ötödévben mentem át két társammal együtt, megszereztük a második diplomát, akkor még rendhagyó módon. Érdekességképpen a következõ évben több mint százan követték volna példánkat, de a fõiskola ezt már ilyen formában nem támogatta. • Miért döntött második diploma mellett? — Szélesítette a látókörömet a mûegyetem akkoriban kissé túlzott szakmai képzése után. Nem voltam biztos benne, hogy pontosan mivel szeretnék foglalkozni, de már látszott, hogy nem a szigorúan szakmai fejlesztés/kutatás irányába gondolkodom. Mozgalmasabb életre vágytam. A tervszerû gazdálkodás helyett a piacorientáltság szelleme több önmegvalósítást ígért. Ezt többen megéreztük a rendszerváltás idején, 1989—90-ben, igaz, még nem tudatosult bennünk, hogy merre halad a világ. Akkoriban már tudtam angolul, és korábban németül is tanultam. A két diploma és nyelvvizsga már jó ajánlólevél volt a nagy hírû informatikai cég számára. Egyébként a marketingpéldák jó része a fõiskolán az IBM tevékenységérõl szóltak. Nagyon élveztem. • A mai munkájában használt szemlélet a felsôoktatásból származik? — Nem elsôsorban, de kiváló alapokat adott. Amikor idejöttem dolgozni, akkor elölrôl kellett kezdenem a tanulást, a vizsgák itt már az ügyfelek elõtt zajlottak le, élesben. Erre az akkori oktatási rendszer még nem tudott felkészíteni, még lélekben sem. • Hogyan talált munkahelyet? — Két üzletkötôt kerestek az IBM-nél, erre negyvenen jelentkeztünk. Az IBM jó hírnevû cég volt akkoriban is. Straub Elek volt 8


a vezérigazgató, meglátta a váltás szükségességét. Fiatalokra kívánt támaszkodni, és személyesen is foglalkozott velük. Abból a generációból mindnyájan vezetõ pozícióban vannak, néhányan máig az IBM-nél. A kilencvenes évek ilyen szempontból szerencsés idôszak volt számunkra. A tehetségeseknek kicsit könnyebb volt az útja felfelé, ezt a váltás hozta magával. Én például 1995-ben, négy év „sales-kedés” után a PC-üzletág vezetôje lettem. • Hol kezdett az IBM-en belül? — A kormányzati üzletágban dolgoztam, kórházak, egyetemek, nyugdíjfolyósító tartoztak hozzánk. Ide kellett diplomáciai érzék, el kellett fogadni, hogy mi vagyunk az ügyfélért. A hetvenes-nyolcvanas években az IBM Magyarországon más mentalitással mûködött, a cégek sorban álltak a gépekért, az IBM a Cocom lista miatt nem is tudott eleget behozni az országba. Ez a kilencvenes évek elején megfordult. A mi generációnkra, a fiatal gárdára már más feltételek vártak. Megjelent a verseny fogalma. • Mi volt jellemzô a kormányzati szektorra? — A kormányintézmények irodái ebben az idôszakban teltek meg számítógépekkel. Jöttek a világbanki pénzek, folyamatosan írták ki a tendereket, rengeteg munkánk volt. Klasszikus kép: utolsó éjszaka utolsó simítások a tenderen, reggel csomagolás, a kocsiban kötözés, az ülés tele papírmaradékkal, hogy a tender az utolsó pillanatban odaérjen. Nagy megrendelôink voltak az egyetemek. Sokat utaztam vidékre, tele energiával. • A magyar piac mindig leképezi az európait? — Jellemzõen igen, mivel a piac igénye igazodik az elérhetõ termékekhez, ill. szolgáltatásokhoz. A multinacionális cégek igyekeznek hasonló portfóliót nyújtani minden országban. Ha valamely termék sikeres máshol, az nagy eséllyel idehaza is keresett lesz. Ezt tovább erõsíti az is, hogy nemzetközi cégek itthoni leányvállalatai jellemzõen azt vásárolják, amit az anyacég javasolt nekik, például a banki világban. Persze azért vannak itthoni specialitások is, amelyet a helyi szállítók is alakítanak. Ilyen volt az én gyakorlatomban is. Találtunk egy kórházat, a Debreceni Orvostudományi Egyetemet, amely nyitott volt az IBM akkori fejlesztésére, egy kórházi integrált rendszerre, a Med Solutionra. Ezt a megoldást ma a magyar kórházak 30%-a használja.

• A PC-bôl származtak a legnagyobb sikerek? — Nem, számomra a Unix gépek piaca volt a legfontosabb terület, fôleg az egyetemeken. Talán nem is volt olyan egyetem, ahova nem sikerült eladni belõle. • Mégis váltott a PC-re, miért? — Nagy kihívást jelentett. 1994-re az IBM PC meglehetôs hullámvölgybe került, talán az akkori termékek miatt. 1995-ben, amikor a PC-ágazat élére kerültem, elkezdtünk lassan, sok küzdelem árán erôsödni a világban is, Magyarországon is. • Mint a PC-üzletág vezetôjének, mennyire kellett megismerkedni a dobozok belsejével? Magyarul: mennyire mélyedt el technikai dolgokban? — Ôszintén szólva én belülrôl nem is láttam a gépeket. Az alapadatokkal természetesen tisztában voltam, de engem inkább az ár/teljesítmény viszonya, a termék piaca és konkurensei érdekelnek jobban. Fontos az ügyfél szemével nézni dolgokat. Mit is szeretne õ valójában? És erre milyen lehetséges válaszaink vannak? Hibát követhet el az, aki ezt a sorrendet megfordítja. A szakemberek (fejlesztõk, szervizesek) értsenek a technikához, a kereskedõk meg tudják azt eladni! • Hogyan került ki Bécsbe? — Három évig vezettem a PC-üzletágat Magyarországon, majd egy évig distribution manager voltam. Ezt a pozíciót akkoriban hozta létre a cégvezetés. Itt már több üzleti egységet irányítottam, az indirekt, tehát üzleti partnereken keresztüli eladást kellett erôsítenem. Ezután ajánlottak Bécsben, az IBM közép-kelet-európai központjában egy pozíciót PC-üzletágban, mint channel és marketing manager. Rendkívüli iskola volt számomra, a vezetôi gyakorlat megszerzésének egy másik perspektíváját kínálta. Ott persze mások voltak a távolságok és távlatok, megismerni a részleteket nagyobb kihívás. Pedig anélkül tehetetlen az ember ebben az üzletágban, csak a sötétben tapogatózik. Úgy kialakítani a kommunikációt az országok és a központ között, hogy az mindkét félnek hasznára legyen, és ne kötelezõ tehernek számítson, nagy kihívás volt. Kinttartózkodásom második felében sales manager lettem. Fõleg a jelentõsebb projektekkel foglalkoztam, támogattam az országokat. A megfelelõ árak kialakítása és engedélyeztetése a PC-üzletágban rendkívül fontos. Minimális különbség már a másik javára billentheti el a döntést. Izgalmas volt foglalkozni ennyiféle üggyel és helyzettel. • Önökhöz tartozott egész Kelet-Közép-Európa. Sokat utazott? — Ritkán. Bemutatkoztam többnyire, de ennek inkább protokolláris jelentôsége volt. Nekem az ügyfelekhez nem kellett kijárnom, de miért is mennék én mondjuk az Orosz Államvasutakhoz? Van szerepe persze a magas szintû találkozóknak, de én inkább a gyors információáramlást „A mi generációnkra, a fiatal gárdára már más feltételek vártak”

részesítettem elônyben. Két és fél évet töltöttem Bécsben családommal együtt, ekkor egy itthoni pozíciót ajánlottak, amit elfogadtam. • Ez elôrelépés volt? — Máshogy fogalmaznék, jó volt hazajönni. Amúgy egy teljesen más pozícióba kerültem, kereskedelmi igazgató lettem. Összevonták az ügyfelekért felelõs kereskedelmi egységet, a sales csapatokat. Nagy feladat volt, át kellett látni az egész céget, miközben nekem idehaza elõtte kiesett két és fél év. Közben lezajlott egy kormányváltás, sok vezetô országszerte kicserélôdött. Én a legnagyobb hangsúlyt a szervezésre, hatékonyságnövelésre fordítottam. Szerencsém is volt. Augusztusban jöttem haza, és akkortájt kezdett ismét jól menni a cégnek. Gondolom, hogy üzleti menedzsmentben a Bécsben tanultaknak jó hasznát vettem, illetve sok mindent bemutathattam idehaza is. Egy év eltelt, és megüresedett a szerverüzletág-vezetôi pozíció. Másfelôl a kereskedelmi igazgatói poszt betöltötte küldetését, meg is szüntették, én pedig elfogadtam a szerver üzletág vezetését. • Hogyan néz ki Magyarországon a szerverpiac? — A piackutatói adatok alapján mi vezetünk, növekszünk, és megfelelünk a vállalaton belüli elvárásoknak is. Más közép-keleteurópai országokhoz képest is megálljuk a helyünket. Mi is tudtuk követni a világpiaci trendeket. Egyébként is jól megy az IBM-en belül a szerver üzletág, köszönhetõen a kiváló termékeknek. És itt visszautalnék a korábban említett nemzetközi hatásokra. • Azt említette, hogy reggel háromnegyed nyolckor már telefonál. Jellemzô ez a topmenedzserekre? Hogyan egyezteti össze ezt a magánéletével? — Igen, vannak munkatársak, akikrõl tudom, hogy már korán úton vannak. Ez kiváló alkalom arra, hogy egyeztessük az aktuális feladatokat. A legjobb ötletek, a legfrissebb gondolatok reggel jönnek. A kérdés második felére nem könnyû igazán jó választ adni. A nap mégis csak 24 órából áll. Néha késõn érek haza, már nem látom a gyerekeket. Akkor az bánt, megpróbálok másnap reggel néhány szót váltani velük. Mi történt tegnap az iskolában? Gyors kérdésre, gyors választ kapok 8 éves fiamtól, hasonlóan óvodás lányomtól. Mindenhez idõ kell. A hétvége ad lehetõséget arra, hogy a heti lemaradásokat bepótoljuk. Együtt a család ilyenkor, közös programokat szervezünk. Igyekszem elkerülni, hogy hétvégén dolgozzak. Maximum vasárnap este, csak úgy békésen. • Vajon arról van szó, hogy ez a menedzsergeneráció most megnyomja a harmincas éveit, és késôbb kezd el fékezni, vagy ez egy ilyen életforma? — Mitôl változna meg a helyzet? A verseny kerget minket bele ebbe, és a verseny maradni fog. A cégtulajdonosok érdeke is az, hogy maximálisan teljesítsünk. Ausztriában viszont azt láttam, hogy ott az emberek kicsit másként gondolkodnak. Ott rájöttek arra, hogy az egészségre és a magánéletre több figyelmet kell fordítani. Kicsit jobban figyelik magukat. Például kiveszik a szabadságukat. • Végül hogyan tudná számszerûsíteni a területe sikereit 2003-ban? — A piackutatói adatok alapján az IBM igen sikeres az elmúlt évben a szerverek és tárolórendszerek területén. Nagyon örülök neki, hogy Magyarországon folyamatosan növekszünk. A tárolórendszerek területén csak a tavalyi évben több száz terabájtnyi tárolókapacitást értékesítettünk Magyarországon, ez érzékletes példával élve körülbelül olyan kapacitás, ami az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára nyomtatott gyûjteményének tízszeresét tudja tárolni, vagy mondjuk húszmillió példányt Shakespeare összes mûveibõl. A Unix és az Intel szerverek területén is nagyon jó eredményeket értünk el. Ezenkívül számos jelentõs megbízást nyertünk el, elsõsorÚ. M. ban szerver és storage-konszolidációs területen. Kék Rózsa 2004. tavasz

9

A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

A mechanikus számológépektõl az IBM-ig A homo sapiens úgy vált „homo matematicus”-szá, hogy nyomtatására is. Jellemzõ, hogy zseniális ötletekkel létrehohasználni kezdte az ujjait, ami ugye mindig kéznél volt. Ezért zott számítógépét sokáig nem tudta elfogadtatni, míg végül alakult ki az emberiség tízes számrendszere, mert ha 1851-ben a Svéd Akadémia anyagi támogatásával egy korszetörténetesen kétszer három ujjunk lett volna, akkor ma hatos rûbb változatot épített, amit 1853-ban a párizsi világkiállítászámrendszerben számolnánk. A számolás nehéz mûveletét son aranyéremmel jutalmaztak. A gép kalandos történetét késõbb az emberek kavicsokkal (calculus), golyókkal, maga Babbage is végigszurkolta és nagy örömmel Hermann Hollerith majd táblázatokkal és algebrai szabályokkal bábáskodott az „újszülött” körül. A sokévi függôleges lyukkártyapróbálták könnyebbé tenni. A haladás szükfárasztó munkával — éppen a csõd szélén szortírozó gépe (1908) ségszerû velejárójaként azonban az ember — elkészített Scheutz-féle differenciaegyre több matematikai probléma elé gépet az angol kormány is megrenkerült, amelyet már a hagyományos delte, és a Messrs. Dunkin and módszerekkel nem tudott megoldani. Co. cég által készített másolatot Amikor az égre vetett tekintetünkkel a brit Népesség-nyilvántartó már nem pusztán csak az égitestek Hivatalban használták. Innen szépségében gyönyörködtünk, haa chicagói Felt and Tarrant nem ismertük azok járását (az égi Co. birtokába került, jelenleg mechanikát, a napszakok és az pedig a Smithsonion Intéévszakok változását, a nap- és a zetben tekinthetõ meg mint holdfogyatkozásokat stb.), akkor muzeális tárgy. megint csak beleütköztünk fejben P. G. Scheutz egyébként — való számolásunk korlátaiba. Babbage-hoz hasonlóan — szinEkkor kezdtek a csillagászok a matematén láng(fél)eszû, különös ember tika felé kacsingatni és — a korszak legfejvolt. Elõször ügyvédként dolgozott, lettebb tudományát — a mechanikát felmajd Svédország politikailag legranhasználva (fogas)kerekes számológépeket kreálgosabb lapjának társszerkesztõje, illetve tak (Al-Kassi, W. Schichard stb.). Ezt követõen tulajdonosa lett. Remekül fordított klasszipolihisztorok sora (Pascal, Leibniz, Babbage) tervezett és kusokat, mint például Shakespeare-t, Boccacciót, részben kivitelezett mechanikus számológépeket, melyeket Walter Scottot, miközben kiadott több technikai és már bemutattunk legutóbbi számunkban. kereskedelmi újságot, valamint könyveket. ShakespeareA csillagászattal párhuzamosan a hajózás is sürgette a pontos fordításaiért többször kitüntették és rendszeres évjáradékot és gyors számolás gépesítését. A királyi csillagászok ugyan kapott értük. A svéd király 1856-ban lovaggá ütötte, a hírszorgalmasan közzétették évkönyveikben azokat a matemaneves Svéd Akadémia pedig tagjává választotta. tikai táblázatokat, amelyekkel — mûszerek (például szextáns) 1910-es német népszámlálás értékelésére szolgáló lyukkártya segítségével — viszonylag pontosan ki lehetett számolni a hajók tartózkodási helyét. De magát a táblázatok elkészítését is gépesíteni kellett, mert egyre pontosabb adatokat igényelt a gyakorlat. Ezt a feladatot oldotta meg Charles Babbage 1820-ban elméletében és két évtizednyi kínlódással a valóságban (lásd: differencia „mozdony” és az analitikus gép), de csak félig. Ez a „félig” elkészített számológép azonban nem más, mint a programozható mechanikus számológép, vagyis a maiak õse. Babbage gépét végül egy svéd nyomdász, Pehr Georg Scheutz Scheutz gépének egyik legnagyobb haszna az volt, hogy — a fejezte be. Scheutz az angol Edinborough Review szaklapban korabeli fejlett technikát felhasználva — lehetõvé tette a olvasott Babbage differenciagépérõl és Edward fia segítségésorozatgyártást, amit ettõl kezdve tapasztalhatunk a mechavel — némi módosítással — 1834-ben elkészítette a mûködõ nikus számológépeknél. Az Amerikai George Bernard Grant változatát. A gép tizennégy számjeggyel dolgozott és tökéleáltal épített Rack and Pioneer nevû gép nagyon egyszerûen tesen alkalmas volt bonyolult táblázatok készítésére, sõt kezelhetõ volt, ezért sokat segített a számológépek népszerû-

10


A SZÁMÍTÁSTECHNIKA TÖRTÉNETE

Az elsô elektromos lyukkártyagép a számlálómûvel, a pecsételô-lyukasztóval és az osztályozóládával

sítésében. A szintén amerikai Frank Baldwin 1875-ben mutatta be technikai újítását: a rugós tûkkel mûködõ számológépét. A spanyol Ramon Vereka pedig kitalálta a „direkt szorzás” elméletét, amelynek segítségével a szorzás leegyszerûsödött annyi manuális mûveletre, ahány szorzótényezõbõl állt a feladat. Ottó Steiger, svájci mérnök elsõnek készített irodai használatra alkalmas szorzógépet, ez olyan megbízhatóra sikerült, hogy 1894 és 1935 között több mint ötezer darabot forgalmaztak belõle. A számítógépek németországi sorozatgyártását az tette lehetõvé, hogy 1872ben egy Selling nevû würzburgi mûszerész szerkesztett egy olyan gépet, amivel mind a négy alapmûvelet viszonylag egyszerûen elvégezhetõ. Egy bizonyos Wetzer nevû mechanikus pedig úgy fejlesztette tovább a szerkezetet, hogy a számítások eredményét egy papírcsíkra ki is nyomtatta. A huszadik század elejétõl rohamosan megindult az irodai számítógépek korszerûsítése és sorozatgyártása. Jelentõs elõrelépést hozott Dorr Felt újítása, a billentyûs adatbevitelre szolgáló mechanizmus, illetve késõbb az általa alkalmazott viszonylag egyszerû nyomtatószerkezet. William Borrougsnak sikerült a legjobb minõségû kiírót (nyomtató) elkészítenie, amelyen soremelõ szerkezet is volt. Ekkor már elterjedtek az elektromotorral hajtott mechanikus számológépek, amelyek tovább forradalmasították a számítástechnikát. Ezeknél a gépeknél (például a Morchant számológépnél) a szorzást ismételt összeadásokra redukálták, úgy, hogy a motor addig forgatta az összeadandó tengelyt, amíg a beállított mûveletet meg nem oldotta. A csillagászat és a hajózás után egy újabb „megrendelõ” jelentkezett a mechanikus számológépek piacán: a népszámlálás. Egyre több igény volt a nagy tömegû adatok feldolgozására, amelyet gépek nélkül csak fárasztó és igen nagy hibaszázalékot eredményezõ munkával lehetett volna elvégezni. A sokak által kipróbált megoldásokból kiemelkedik Hermann Hollerith (1860—1929) újítása. Hollerith német származású amerikai feltaláló volt, aki 1889-ben kapott szabadalmat „népességi statisztikák táblázatára”. Az 1880-as amerikai népszámlálás adatainak kiértékelése majdnem a következõig

— tehát tíz évig! — tartott, viszont az elsõ Hollerith-gép segítségével az 1890-es csaknem 63 millió embert átfogó népszámlálási adatokat hat hét alatt (!) feldolgozták. Hollerith alapötletét a Jacquard-féle (már ismertetett) lyukkártyák adták, amelyek keménypapírból készültek és a rajtuk elhelyezett lyukak jelentették a számokat, amelyeket elõre meghatározott mintázat szerint helyeztek el. Állítólag Hollerith akkor találta ki ezt a megoldást, amikor vonaton utazva megfigyelte, hogy a kalauz más-más helyen kezeli a jegyeket, attól függõen, hogy az illetõ férfi vagy nõ, illetve poggyásszal utazik-e vagy anélkül. Nagyobb a valószínûsége annak, hogy Hollerith kollégája, John Shaw Biling ösztönzésére kezdte el kipróbálni a lyukkártyát, amelyen a válaszok „beikszelése” helyett a megfelelõ mezõbe elhelyezett lyukasztást alkalmazta. Minden adathoz egy lyukat, illetve minden emberhez egy lyukkombinációt rendelt, ezeket a kb. 1 dolláros méretû, 204 helyen lyukasztható téglalap alakú kártyán rögzítette. A kártya bekerült a rendezõgépbe és a lyukak alapján járódó tûk mûködésbe hozták az elektromágneseket, amelyek hatására a körlapos számlálón a mutató egy egységet (számot) elõbbre lépett. Hollerith ismerte fel elõször, hogy a gyors számolás érdekében elengedhetetlenül fontos a nagy mennyiségû adatok kódolása. A Hollerith-féle száHermann Hollerith mológép tehát állt: a kártyalyukasztóból, amelyen az adatokat kézzel ütötték be, a kártyaellenõrzõbõl, az osztályozó egységbõl és a táblázógépbõl. A táblázó végeredményben egy fogaskerekes összeadógép, többállású elektromágneses kijelzõvel. Késõbb a masinát kiegészítették kiírószerkezettel és egyéb hatékonyságot növelõ eszközzel. Az egyre tökéletesebb Hollerith-gépek iránt érdeklõdni kezdtek a nagyvállalatok is, mint például a leverkuseni Bayern Mûvek, ezt követõen pedig a haditechnika szintén felfigyelt a számológépek hasznára (lásd késõbb a tüzérségi lõelemképzõket). A Hollerith által alapított gyár, a Tabulating Machine Co. egyre gyarapodott, és az alapító halála után is prosperált. Az 1911-ben létrejött elsõ számítógép-felhasználó társaság, a Computing—Tabulating— Recording Company (CTR) a világ legnagyobb számítógépgyártó vállalatává nõtte ki magát. A cég „leánykori” nevén nem olyan ismert, mint az 1924-ben felvett márkanevén: IBM! Vagyis ez nem más, mint az International Business Machine Corporation, amelyrõl a következõkben részletesen írunk.

Dr. Takács Ferenc


11

AZ IBM TÖRTÉNETE

AZ IBM TÖRTÉNETE

A kétezres évek: a dobogó tetején az IBM Legutóbbi számunkban bemutattuk, hogyan vált az IBM az ezredfordulóra a világ egyik meghatározó információs technológiai vállalatává. A kétezres évek azonban máris új fordulatokat és új sikereket hoztak a multinacionális vállalat életében.

12


Miután a számítógép-használók sikeresen átvészelték a Y2Kvészt, azaz a dátumváltási problémát, és hanyatlásnak indultak a hirtelen felfutott úgynevezett dot-com cégek, az információs technológia visszatért valódi lehetõségeihez, és újra a biztos háttérrel rendelkezõ piaci szereplõkre támaszkodott. Az IBM a szervergyártásban óriási lendületet vett az új évezredben azzal, hogy 2000-ben bemutatott egy egészen új szervergenerációt, az eServereket. Ez a termék az e-business korszak nyitányának is tekinthetõ, a szervergeneráció lehetõséget adott új megoldások fejlesztésére. A termékcsalád három fõ csoportja jelent meg a piacon: az eServer pSeries, a létezõ legerõsebb, technológiailag fejlett Unix-szerver, az eServer iSeries, a középméretû cégek számára készült nagy teljesítményû integrált üzleti szerver, valamint az eServer xSeries, a robusztus Intel-alapú szerver. A termékcsalád azóta a piac kedvelt szervercsoportja lett. Alig egy évvel késõbb az IBM bemutatta az Az IBM ASCI White szuperszámítógép eServer p690 nevû, népszerûen csak Regattának nevezett szerverét, amely a világ legerõsebb Unixszervere. Ez megkoronázza az IBM ötéves törekvéseit a Unix rendszer új osztályának megteremtésére. A p690 szervereket szükség esetén szuperkomputerré lehet összekapcsolni, ilyenkor több mint ezer processzor dolgozik együtt. Nem telik el egy év, és az IBM bemutatja a világ leggyorsabb szuperszámítógépét is. A kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratóriumban, amely egy kormányintézmény, átadják az ASCI White-ot. Ez a rendszer akkora, mint két kosárlabdapálya, 106 tonnás, és memóriája 50 ezerszer nagyobb, mint egy személyi számító-

gépé. Képes lenne hatszor annyi adatot tárolni, mint amennyi az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárában van. A 2000-es év meghozta az aranyérmet az IBM számára, hiszen kiválóan tartotta kézben a sydneyi olimpiai játékok informatikáját. Hihetetlen rekordok születtek: az olimpia hivatalos weblapját, amelyet az IBM üzemeltetett, 11,3 milliárdszor töltötték le, hatezer ember dolgozott a technológián, összesen 7300 IBM PC és ThinkPad volt összekapcsolva az olimpia információs technológiai hálózatán. Így tehát az IBM a dobogó legtetején kezdte az évezredet. 1981, a személyi számítógép megjelenése óta a legdrámaibb és leglényegesebb „íróasztali” változás történt meg akkor, amikor az IBM bemutatta a NetVista termékcsaládot, amely egy új típusú személyi számítógépet, internet-hozzáférést és monitort egyesít magában. Eközben 2000-ben megkezdõdik az a folyamat, amelynek végén átalakul az IBM vezetése. Ekkor lesz a cég elnöke és ügyvezetõ igazgatója Samuel J. Palmisano. Két év múlva Palmisanót az IBM vezérigazgatójává nevezik ki (CEO), aki Samuel J. Palmisano, 2002. március elsejétõl tölti be a tisztséaz IBM új elnökget, sõt októberben az igazgatótanács vezérigazgatója elnökévé is megválasztják, amely posztot hivatalosan 2003. január elsejétõl tölti be. Jelenleg tehát Samuel J. Palmisano egyidejûleg tölti be az elnöki, az igazgatótanács-elnöki és a vezérigazgatói posztot az IBM-nél.

Világméretû üzletek mikroméretû merevlemezekkel

2000 végén az IBM bejelenti történetének legnagyobb befektetését. Ötmilliárd dollár ráfordítással megkezdi a világ legfejlettebb csipgyárának felépítését az egyesült államokbeli East Fishkillben, New York államban. Az új üzem egyesíteni kívánja az IBM eddig kifejlesztett csipgyártási technológiáit. A gyárban ezer munkahely teremtését tervezték. 2002 júniusában megint az IBM-tõl hangos az üzleti élet. A kék óriás megvásárolja a PwC Consulting nevû céget, amely a PricewaterhouseCoopers könyvvizsgáló cég tanácsadó leányvállalata. Az ár önmagában is hír: 3,5 milliárd dollárnyi készpénz és részvény. Az IBM-nek azért fontos ez a döntés, mert ettõl a pillanattól kezdve maga segítheti megoldani ügyfeleinek üzleti ügyeit, egyben világszínvonalú technológiával segítve õket üzleti sikereikben. A megkötött üzlettel létrejött egy új, világméretû üzleti csoport, az IBM Business Consulting Services, amely mintegy 30 ezer IBM- és ugyanennyi korábbi PwC Consulting-dolgozót tömörít.

CeBIT 2000, Hannover — az IBM standja


13

UTAZÁS

UTAZÁS

Festôi svájci körkép A krumplilepény-árkon innen és túl

teletömi magát svájci csokival. Sok egyedi dolog van ebben az országban, népszavazás, órák, bankok, sajtok, Alpok, de a csokoládéban Svájc világhatalom. Legjobb kezdés az út elején. Heinrich Escher, Zürich akkori polgármestere 1697-ben megismerkedett az egzotikus kakaóval, a belõle készült itallal

Kétségtelen, hogy nem a legelegánsabb dolog Zürichben, Európa legszebb bevásárlóutcáján, a Bahnhofstrassén végigmenni csokit majszolva, de ki bír ezeknek a finomságoknak ellenállni? Igaz, térdzokniban és bakancsban sem illene itt lennünk, de bizony elõfordul, hogy a turisták számára legalább egyszer kötelezõ hegyi túra éppen Zürich közelébe esik. Ezt valóban ki kell próbálni, még akkor is, ha helyi kísérõnk általában végkimerülésünk pillanatában közli, hogy túl vagyunk a táv harmadán. Svájc büszke lehet rá, hogy itt található a világ legmagasabban fekvõ vasútállomása, Jungfraujochban, 3454 méteren, a legmagasabban fekvõ lakott települése, a harminclakosú Jof (2126 méter magasan), és például a legmagasabban fekvõ szõlõhegye is (Visperterminen, 1200 méter). Számtalan leg-e közül kiemelkedik még a leghosszabb európai gleccser, az Aletsch. Ezt már csak azért se kerüljük el, mert itt valóban igaz, hogy délelõtt síelhetünk, délután fürödhetünk valamelyik nagy svájci tóban, hiszen a gleccsereken egész évben járnak a sífelvonók. Nyugi, nem fog késni, hiába tûnik úgy — utazók szórakozása, hogy igyekeznek rajtakapni a svájci vasutat egy kis slendriánságon. Ez azonban nem könnyû. Pedig a svájci vasúthálózat kétszer olyan sûrû, mint az európai átlag, 1000

Svájcban az jár jól, aki képes hosszú hegyi túrákon, csokit és sajtot majszolva a népek kulturált együttélésérõl és az európai életstílusról elmélkedni.

Németes parasztreggeli egy gleccserszállóban az Alpokban. Olaszos ebéd egy kifogástalanul kényelmes vasúti büfékocsiban alpesi panorámával. Uzsonna franciás sajtokból a napfényes tóparton, és végül nemzetközi vegyes ízelítõ egy jó hírû belvárosi étteremben. Hol történhetne mindez, ha nem Svájcban, a magyar Alföldnél alig nagyobb országban, amelyben egész Európa megtalálható, mégis olyan egyedi és visszaadhatatlan sajátosság, amely ritka a világon. Vegyünk csak egy példát: állunk a Genfi-tó partján, háttérben Európa legmagasabb csúcsa, az elõtérben egy ENSZ-konferencia nemzetközi serege fényképezkedik, távolról az etnozenei fesztivál taktusai szólnak, és az ember a nemzetközi 14


forgatagban mégsem felejti el, hol van, mert a szálloda bejárata felõl árad felé a sajtkóstoló illatözöne. Ilyen Svájc, nemzetközi, de egyben a sok nemzetiségbõl összeálló egyedi és kellemes. De mielõtt utazásunk Genfbe vinne, lássuk a német nyelvterületet, hiszen Svájcban mégiscsak németül beszélnek a legtöbben, illetve a nyelvnek ezen a gyönyörû alpesi változatán, amelyet ideje lenne saját nyelvvé nyilvánítani, hogy a német alapfokon átesett magyar utazó ne essen kétségbe az elsõ pillanatokban. Még szerencse, hogy Zürich vagy a politikai fõváros, Bern bármelyik belvárosi utcájában gyorsan vigasztalódhat a turista:

is, és Zürichbe hozta. A demokratikusan mûködõ városi tanács azonban 1722-ben betiltotta a csokoládét, mondván, hogy az egyfajta kábítószer. Talán ezért is van, hogy az egykori tiltott gyümölcsöt valósággal tömik magukba a svájciak, évente fejenként 12 kilót esznek meg belõle, és ezzel világelsõk. Ez az ország messze legfontosabb kiviteli terméke is — noha Svájcban nemhogy kakaócserje nem terem, de az országnak még egzotikus gyarmata sem volt. A titok a tej, hiszen a gyártott csoki 80 százaléka tejcsokoládé, tejben pedig az alpesi ország verhetetlen. De a svájciak váltig állítják, hogy õk találták ki a tejcsoki mellett a mogyorós csokoládét és a töltött csokoládét is. Kék Rózsa 2004. tavasz

15

UTAZÁS

MOTOR

négyzetkilométerre 121 kilométer vasút esik. Micsoda munka volt mindezt völgyeken, hegyek gyomrán, hágókon és szakadékokon átvezetni! Ma a svájci vonat a gyönyörû táj része, és ennek megfelelõen is néz ki. A graffitiket azonnal eltávolítják a kocsikról, és egy valóságos hadsereg van alkalmazva a kocsibelsõk tisztán tartására. Legjobb egy ilyen óramûpontos és kristálytiszta vonaton keresztülszelni az országot, és benne a Röstigrabent. A Röstigraben (szó szerint krumplilepény-árok) egy képzeletbeli vonal, tõle keletre élnek a röstifogyasztók, tõle nyugatra röstirõl, tehát a krumplilepényrõl még nem is hallottak. Igen, a nyelvhatárról van szó, a keleti német és a nyugati francia területeket elválasztó, vagy inkább összekötõ vonalról. A feliratok megváltoznak, az éttermi étlapok ugrásszerû javuláson mennek át, a sörök ugrásszerû romláson, de alapvetõen nem sok minden vál-

tozik. A svájciak mentalitása hasonló nyelvektõl függetlenül. A kantonok, amelyek összeálltak országgá az Alpokban, a szabadságért, a függetlenségért tették ezt. Sajátos életstílust hoztak létre, a német ajkúak átvették a franciás életszeretetet, a franciául beszélõk a német pedantériát. A különbségek inkább kantonról kantonra feltûnõek: nincs egységes adórendszer, oktatási rendszer, van kanton, ahol nemrégiben még nem szavazhattak a nõk, máshol majdnem mindent népszavazás dönt el. De azért vannak nemzeti sajátosságok is. Nemrégiben vágyaikról kérdezték a svájciakat. A német ajkúak leginkább materiális kívánságaikat fogalmazták meg, a franciául beszélõk társadalmi elvárásaiknak adtak hangot, a két olasz kanton polgárai pedig elsõsorban spirituális és családi vágyaikról beszéltek. Íme, megint egy kutatás, amely a sztereotípiákat igazolja. Ha Franciaország a sajtok hazája, és az Alpokban van a legfinomabb tej, akkor hol lehet a legfinomabb sajt? A kettõ között, francia Svájcban, egészen pontosan Fribourg kanton La Gruyere nevû területén, amelyrõl a Gruyere sajt a nevét kapta. Ezek a 12 centi magas, 65 centiméter átmérõjû gurigák, amelyek 400 liter tejet sûrítenek magukba, és egy évet szikkadnak a sajtüzem polcain, olyan ízvilággal rendelkeznek, amelyet gyakorlatlan utazó hajlamos földöntúli csodának vélni. Sok sajt van a világon is, Svájcban is, ahol az egykor megtermelt tejfelesleget a parasztok ezen a módon hasznosították, tartósították a téli hónapokra már a 14. században, de ilyen sajt nincs még egy. Utazásunk végén annyit állapítsunk meg, akár egy konferencia, akár üzleti kapcsolataink, akár magánszorgalmunk hozott el minket Svájcba, szerencsés utazónak mondhatjuk magunkat. Láttuk Európa szívét, sok kultúrából egybeforrt sajátos világát az Alpoknak, közben megteltünk csokival és sajttal, még ha a kettõ néha üti is egymást. Újvári Miklós

Ahol a szürkeállomány találkozik Zürich ha nem is Európa mértani középpontja, de közlekedési kulcspontja, egyben egyik legfejlettebb, leggazdagabb és legkellemesebb városa. Talán ezért döntött úgy az IBM, hogy ide telepíti egyik legfontosabb kutatóintézetét. Nyolc kutatóközpontja mûködik a világban, az európai ebben a svájci városban kapott helyet már 1956-tól. Az IBM itt próbálja tömöríteni a földrész legjobb agyait, azokat a kutatókat, akik az információs technológiai területeken elõremutatót alkotnak. A cél, hogy szoros kapcsolat alakuljon ki az európai felsõoktatással és az ipari partnerekkel, és hogy felkutassák Európa legtehetségesebb kutatóit. 300 ember dolgozik a Zürichhez közeli campus kutatólaboratóriumaiban. Közülük 30 olyan ösztöndíjas kutató, akik általában néhány hónapig mûködnek együtt az IBM-mel. Európai informatikusok, matematikusok, villamosmérnökök, fizikusok és kémikusok adják egymásnak a kilincset, hogy a számítástechnika jövõjének irányait meghatározzák.

16


Szabadság két keréken Fûthetõ ruhák, szuper védõfelszerelések: már tavasszal beindulhat a motoros szezon „A motorozás nem pusztán motorkerékpáron való utazást jelent. Sokkal több annál. A motoros más szemszögbõl nézi a világot, mint a hétköznapi gyalogos vagy autóvezetõ. Itt minden a vezetõtõl, a géptõl és a pillanattól függ. Az ember érzi, hogy egyéniség — szabad, szilaj és legyõzhetetlen, szinte felülemelkedik a szürke világ problémáin.” Egy internetes motoros magazintól kölcsönöztük ezt a mottót, amely egyesíti magában mindazt az életérzést, amely a motorozáshoz kapcsolódik. Ehhez a hobbihoz és életformához számtalan közhely fûzõdik. A motorozás a szabadság érzése, ami jelen van a száguldásban végig a napsugaras országúton, a könnyed dübörgésben, a szél fújásában és a lehetõségek végtelen sorában, valamint a bõr suhogásában és az országút szagában — írja például Loren, a Totalbike magazin szerzõje, aki szakdolgozatot szentelt a témának. Loren felteszi a kérdést: ma is így van-e ez? Ma az országban a motorosok nagy része dolgozó, aki szabadidejében próbálja megvalósítani álmát, amit a hivatalos életben nem sikerült elérnie. Ez az álom még mindig a kilépés a hétköznapokból. De a motorosok között van mérnök, tanár, újságíró, közgazdász, bankár, orvos. Igaz, itt találhatunk soraikban nagybetûs életmûvészeket is. Õk vagy a papa pénzébõl élnek, vagy tényleg vándorolnak és alkalmi munkát vállalnak. A motoros világ arculatát néhány típus határozza meg a tradíciókat is felhasználva. A különféle szélsõségeket gyártók példányai rövid idõn belül kialakították önmaguk táborát és közönségét, így egy-egy márkanév hallatán, már következtetni is tudunk gazdájára, annak külsõ és belsõ jegyeire. Minden motorkultúrának megvannak a maga „fekete bárányai”, deviáns elemei. Hiba lenne általánosítani, hiszen a chopperkultúrában éppen úgy megtalálhatók, mint a gyorsulási versenyeket és a féktelen száguldást jelképezô speed motorosok között. Bár egyre nagyobb teret hódítanak a sportmotorok, azért mindig is vezetõ szerepet játszanak azok a motorosok, akik pénzt, energiát nem kímélve tovább gondozzák masinájukat. Persze nem szabad megfeledkeznünk a régi motorok szerelmeseirõl, akik föld alól, istállók mélyébõl és még ki tudja, micsoda helyekrõl bányásszák elõ és mentik meg rég nem gyártott veterán motorjaikat. Nyálcsorgatás. Így hívják a motorosok a téli idõszakot, mikor nem tudnak nyeregbe pattanni, s jobb híján különféle pótcselekvésekkel próbálják szenvedélybetegségüket csillapítani.

A függõségben szenvedõk ilyenkor a motoros magazinokat bújják, vagy az interneten szörföznek, ismerkednek az új típusokkal, vagy fórumokon chatelve osztoznak egymás fájdalmában, vágyakozva a tavasz után. Télen sokan lejárnak a garázsban punnyadó jármûvükhöz. Beindítják egy félórára, hogy a hangját hallják. Más fanatikusok hétvégeiken teljesen szétszerelik, majd összerakják kétkerekûjüket, mintha legóznának. Egyes elgyengülõk — bár ezt maguknak sem vallanák be — játéktermek fröccsöntött motorjaira is felülnek, hogy versenyezzenek más sorstársaikkal vagy a számítógéppel. A motorostársadalom tagjai közül sok IBM-nél dolgozó is remegõ térdekkel várta már a tavaszt: indul a motoros szezon. Kék Rózsa 2004. tavasz

17

MOTOR

MOTOR

„Elvetemültség kérdése, hogy ki milyen hõmérsékleten motorozik, a szezon általában február végétõl november közepéig tart” — véli Nagy Péter, az IBM kis- és középvállalati üzletágának kereskedelmi képviselõje. „20-25 Celsius-fokban ideális a motorozás, 10 fok alatt már nem szívesen ülök fel” — vallja Izbéki Csaba, aki iSeries értékesítési tanácsadó az IBMnél.

A Hondán: Izbéki Csaba értékesítési tanácsadó

Ma már olyan termoruhákat, fûthetõ felszereléseket is gyártanak, amelyben akár mínuszokban is lehet száguldozni két keréken. Egyre inkább csak az számít, hogy napsütéses, száraz idõ legyen. De vajon milyen élményt ad a motorozás, ami miatt a legfanatikusabbak csoportterápián dolgozzák fel elvonási tüneteiket? „A motorozásban a legfõbb dolog a szabadság érzete — mondja Nagy Péter. — Sokkal közvetlenebb a kapcsolat a természettel, mint egy autóban, a környezet — a szagok, a hõmérséklet — jobban megérinti az embert. Nem a végcél a fontos, hanem az út maga. A sportmotorozásban pedig az adrenalin fokozása a lényeg. Magyarországon a Hungaroringen és Szombathelyen, a Pannónia Ringen van lehetõség, hogy a motor és saját határaimat feszegessem. A sportmotorozást önbizonyításként, önmagam kiteljesedéséért csinálom, hihetetlen érzés, amikor a kanyarokban a végsõkig feszítem a húrt” — idézi fel élményeit a 26 éves fiatalember. „Semmi máshoz nem hasonlítható az a feeling, ahogy az ember uralni tudja a nagy teljesítményû motorokat. Semmihez sem hasonlítható élményt ad, mikor az ember nagy sebességben, dõlve veszi be a kanyarokat” — magyarázza Izbéki Csaba. „Egy kabrió sem tudja visszaadni azt az érzést, amikor egy mezõn, szélben motorozom” — vallja György László, a kormányzati üzletág igazgatója. A motorok iránti rajongás általában már gyerekkorban kialakul, s észre sem veszi az ember, hogy életformává válik. „Budán nõttem fel, ahol óriási volt a mozgástér — idézi fel a kezdeteket György László. — Rengeteget bicikliztem, de még így sem volt elég tágas számomra a világ. Nagyon érdekeltek a mûszaki dolgok. Elõször Rigákat, Verhovinákat szereltem szétössze a barátaimmal. A szomszédok általában nagyon örültek,

18


amikor az udvaron szétterítve látták a rengeteg alkatrészt, mivel úgy gondolták, egy idõre vége lesz a motorbõgetésnek. De lefittyedt szájukról a mosoly, mikor általában pár óra alatt újra egyben volt a gépezet. A padláson találtunk egy õsrégi 100 köbcentiméteres Danubiát, ennek összerakása az egyik legnagyobb élményem volt. A szüleim nem ellenezték a motorok iránti szenvedélyemet” — emlékszik vissza a 46 éves igazgató. „14 évesen már két nappal a születésnapom után megvolt a kismotoros igazolványom, 16 évesen nagymotort vezettem — meséli el György László. — Elõször egy 125 köbcentis MZ-m, majd egy 250-es ETS-em volt. Nagyon élveztem, hogy barátaimmal eljártunk a hegyekbe, s közösen barkácsoltuk a gépeinket. Mielõtt katona lettem, elhatároztam, hogy befejezem a motoros pályafutásomat. Pár héttel a bevonulás elõtt elcsúsztam egy nagy olajfolton, s nekimentem egy busznak. Ez még jobban megerõsített abban, hogy ne motorozzak többet. Édesapám azonban nem engedte, hogy ezzel az élménnyel rakjam le a jármûvet, ezért egészen a bevonulásomig használtam a gépet. Késõbb nem motoroztam aktívan, de sokszor kaptam kölcsön járgányokat, és gyakran próbáltam ki új típusokat” — mondja az üzletág-igazgató. György László gyerekkora óta vonzódott a BMW-khez, édesapjának is volt egy. Az eredetileg repülõgépeket gyártó német cég jármûveiben fõleg a megbízhatóság imponált neki. A családalapítás és a munkában eltöltött évek után, pár éve újra újult erõvel támadt fel benne a gyerekkori vonzalom a motorok iránt. „Hosszas mérlegelés után vásároltam egy egyhengeres 650-es Enduro BMW motort — mondja György László. — Az én koromban már sokat számít, hogy kényelmes ülése legyen a jármûnek, a gerincem már kevésbé bírja a dõlt fekvést. Fontos, hogy a motornak olyan súlya legyen, amelyet könnyen lehet kezelni. A choppert én nem szeretem, mivel bonyolult velük a városi közlekedés, például nem lehet velük elslisszolni a kocsisorok között” — véli a krosszmotoros. György László a tárgyalásokra is gyakran motorral jár. A város bármelyik pontjára 10 perc alatt odaérhet, könnyedén parkolhat. Motoros felszerelése passzol öltönyéhez, így a megjelenésébõl sem kell gondot csinálnia.

Izbéki Csaba 17 éves korában egyszerre szerezte meg a jogosítványt személygépkocsira és motorkerékpárra. Több járgánya is volt. MZ-vel kezdte, majd ETZ, Honda, Kawasaki és Yamaha motorjai is voltak. Jelenleg egy Honda CBR 600-F típusú sportgéppel száguldozik. Nagy Péter édesapjának kezdetben Verhovinája volt. Az 50 köbcentiméteres Rigát már 10 éves korában vezette. 13 éves korában már lerakta a kismotorvizsgát, s „egy évig rágta a küszöböt”, mire hivatalosan is motorozhatott. Elõször egy 50 köbcentis Simsonja volt, de az igazi motorozás egy 250-es ETZ-vel kezdõdött számára. Sokszor járt el vele kirándulni, nem csinált belõle gondot, hogy mit eszik, s hálózsákjában hol alszik. Három év után egy Kawasaki sportmotort, majd újabb három év múlva egy 600-as Hondát vett. „Sok fiatalkorú menedzser, ahogy beleszeret a motorozásba, rögtön nagy teljesítményû, pörgõs motorokat vásárol — mondja György László. — Nincsenek megfelelõ tapasztalataik, sokan egy év alatt összevissza törték magukat. Ajánlatos, hogy kismotorokkal kezdjen az ember, hogy megszerezze a kellõ rutint” — tanácsolja a kormányzati szektor értékesítési vezetõje. „Mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy mennyire tudja magát kontrollálni — véli Nagy Péter. — A sebesség jócskán termeli az adrenalint, s aki eközben is tudja magát fegyelmezni, az kezdhet nagyobb motorokkal. De én is inkább a fokozatosság híve vagyok. Elsõre érdemes egy kisebb köbcentiméteres gépet venni, amit nem sajnál az ember. Az egyik legjobb ilyen tanulómotor a postások által is használt, hosszú életû, 125 köbcentis Yamaha SR” — ajánlja a fiatalember. Aki kedvet kap a motorozáshoz, az IBM-es kollégák szerint 2,5 millió forint körül már egy jó minõségû gépet tud vásárolni. Amivel nem érdemes spórolni, az a védõfelszerelés. 300 ezer forintnyi befektetéssel már nívós és biztonságot nyújtó szerkót lehet venni. „Ez a pénz már az elsõ bukásnál megtérül, különben hosszan tartó gyógyulás és maradandó sérülések várhatnak ránk” — mondja Izbéki Csaba. A bõrruhák protektorokat tartalmaznak, melyek az eséseknél vigyáznak a motoros csontjaira, legfõképpen a gerincére.

A ruhák között már vannak olyanok, amelyek esésnél nem szakadnak, hanem összeégnek, így vigyáznak a motoros eredeti bõrfelületére. „Érdemesebb drágább bukósisakokat venni, amelyek nem mûanyag alkatrészeket tartalmaznak, hanem karbon ötvözeteket — magyarázza Nagy Péter. — Nagyon fontos a csizma is, amely nem esik le könnyen a lábról. Fontos, hogy jól tartsa a bokát, legyen benne Achilles-ín-védõ. A krosszmotorosoknak már olyan fémekkel kirakott lábbelijük van, amelyen akár egy autó is átmehet” — mondja Nagy Péter. György László szerint már 8 ezer forint körül lehet kevlár szövésû bõrkesztyût kapni, mely jól szellõzik. Általában a kézsérülések a leggyakoribbak, mivel esésnél automatikusan erre támaszkodunk. Csupasz kézfejnél nagy sebességnél jókora fájdalmat okozhat egy ütközés Hodos Sándor indulásra készen

akár egy darázzsal is, fõleg ha még csíp is. A CE jelzésû védõfelszerelések minõsége megfelel a nemzetközi szabványoknak. Az IBM-ben többen is összejárnak, hogy együtt kiránduljanak motorjaikkal. „Az ország különbözõ pontjaira megyünk egy elõre megbeszélt irányban” — mondja Izbéki Csaba. A közös ebédeken jókat beszélgetnek, lehetõleg nem a munkáról. „Sokszor a konkurens cégek munkatársaival is közösen túrázunk” — meséli György László. — A mai üzletben nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, az esti sörözgetésekkor megfeledkezünk az üzleti érdekellentétekrõl. Chopperesekkel, speed motorosokkal és endurósokkal járunk el együtt. Nagy az összetartozás, megvárjuk egymást, hogy együtt haladhassunk” — mondja a krosszmotoros. „Nagyszerû dolog másokkal is megosztani a motorozás élményét — magyarázza Nagy Péter. — A legszebb útvonalak talán a Pilisben és a Mátrában vannak. Én általában a sportmotoros társaimmal járok el kirándulni. A chopperesek már nem szeretnek 130 kilométer per óra felett motorozni, õk inkább csak elpötyögnek és a lassú együtthaladást kedvelik. A sportmotorok szélvédettek, így jóval nagyobb sebességnél is élvezet velük nyomulni” — mondja Nagy Péter. A különbözõ motortípusok tulajdonosai sokszor zrikálják egymást, hogy ki az igazi motoros. „A chopperesek joghurtos doboznak csúfolják a sportmotorosokat a sok mûanyag cucc miatt — idézi fel az élcelõdéseket Nagy Péter. — Talán csak a harleysek szoktak „eliteskedni”, mivel õk azt mondják, egyedül a Harley Davidsont lehet motornak nevezni, meg vannak az egyéb kétkerekû jármûvek. De a motorosok nagyon összetartóak és segítõkészek egymással” — Éber Sándor mondja a 26 éves hondás. Kék Rózsa 2004. tavasz

19

KORUNK

KORUNK

Színes virtuális jégvirágok A fraktálok szabályos szabálytalanságok Szépek, színesek, van bennük valamilyen szabályszerûség, és hasonlítanak a jégvirágokra meg a brokkolira. Ennyit tudunk a fraktálokról, holott érdemes a mélyükre nézni.

Sokat hallani az utóbbi idôben a matematika (és a természet) sajátos alakzatairól, a fraktálokról. Nem véletlenül, az általában vizuálisan is igen érdekes alakzatok matematikája különös világnak mondható. Na de mégis, mi az a fraktál? Különös paradoxonnal lenne kénytelen szembesülni az, aki — valamilyen különc szeszély által vezéreltetve — saját kezûleg próbálná megmérni Nagy-Britannia tengerpartjának hosszát. A mérés meglepô módon ugyanis végtelen hosszúságot adna. Hogy 20


hogyan? Képzeljük el, hogy amatôr geodétánk egy százméteres mérôrúddal ugrik neki a feladatnak! Ez esetben pár évnyi méricskélés után meg tud állapítani egy közelítô értéket. Ám csak közelítôt, hiszen a domborzati viszonyok jóval bonyolultabbak annál, semhogy e módszer képes legyen pontos értéket adni. Kísérletezô kedvû tudósunk ekkor úgy dönt: egyméteres rúddal méri meg a brit part hosszát. E mérés eredménye az elôzônél nagyobb értéket ad, hiszen jobban közelíti a domborzati viszonyokat. Ám ez is csak közelítô érték. Geodétánk ekkor úgy dönt, egy centiméteres rudat használ. Döbbenetére Nagy-Britannia tengerpartját még hosszabbnak méri. Ezen feldühödve újra mér, ezúttal 0,1 milliméteres rudacskát használva. Az eredmény: a partok hossza — párhuzamosan a domborzat lefedésének pontosságával, azaz a mérés finomságával — ezúttal is nagyobb, mint az elôzô mérésnél. Hasonló történik az egy mikrométeres és a tíz nanométeres rúdnál is.

Amatôr tudósunk ekkor elkeseredetten állapítja meg: józan intuíciója ellenére Nagy-Britannia partja végtelen hosszúságú. Hisz bármily rövid mérôrudat választ, annál mindig van rövidebb. Azaz a mérés a végtelenségig folytatható. A paradoxon persze csak látszólagos, ám mielôtt elárulnánk a megoldást, nézzük meg, miért is kezdtük a cikket a brit tengerparttal! A matematika régóta ismer olyan alakzatokat, amelyek annyira bonyolult alakúak, hogy geometriailag akár kaotikusnak is nevezhetôk. Ezek az alakzatok látszólag semmiféle szabályosságot nem mutatnak fel, épp ezért sokáig a matematika szörnyszülötteinek nevezték ôket. A múlt század során ugyanakkor egyre több tudós ismerte fel: ezek az alakzatok nem csupán a matematika absztrakciójában léteznek, de a természetben, azaz a konkrét valóságban is megtalálhatók. Ilyen például egy sziget partvonala, egy hópehely alakja, a brokkoli, a karfiol vagy a káposzta szerkezete, a tüdô felszíne. A 70-es évek végén végül egy varsói születésû, Amerikában élô matematikus, bizonyos Benoit Mandelbrot az addigi felfedezéseket és elméleteket mintegy szintetizálva megalkotta a fraktál fogalmát, s lerakta a látszólag kaotikus, azaz nem leírható alakzatokkal foglalkozó fraktálgeometria alapjait. Mandelbrot a fraktált olyan alakzatként (görbeként vagy felszínként) definiálta, amelyben bonyolultsága ellenére szabályosságok ismerhetôk fel, s amely ezért matematikailag leírható. Ha le akarjuk fordítani, némileg leegyszerûsítve azt mondhatjuk: a fraktálok olyan alakzatok, amelyek valamiképpen hasonló részekbôl épülnek fel.

A legegyszerûbb fraktálokat például egyszerû ismétléssel, azaz iterációval állíthatjuk elô. Kiváló példa erre a hópehelyalakzat. Vegyünk egy szakaszt, majd a középsô harmadát helyettesítsük egy egyenlô oldalú háromszöggel! Ismételjük meg ugyanezt az alakzat oldalaival! Majd még egyszer, majd még egyszer. Mint látni fogjuk, egy szépséges hópihe kezd el növekedni a szemünk elôtt. A fraktáloknak (mind az absztraktaknak, mind a természetben megtalálhatóknak) persze komoly matematikai tartalmuk van, annak ellenére, hogy többségünk csak a megkapó formájú alakzatokat, a szemet gyönyörködtetô formákat látja bennük. A fraktál egyik különleges tulajdonsága például, hogy téri dimenzióinak száma nem egész. A vonalakat egy-, a felszíneket két-, a testeket pedig háromdimenziósnak tartjuk. Egy fraktál esetében azonban megtörténhet, hogy az egydimenziós görbe olyan bonyolult, hogy felszínt alkot. Ugyanez megtörténhet egy felszínnél, amely kellô bonyolultság esetén testnek tûnik. Ilyen például a tüdô felszíne, amely háromdimenziósnak látszik, miközben csak a kétdimenziós felület fodrozódásáról van szó. Ugyancsak a fraktál sajátságos tulajdonságai közé tartozik, hogy bármennyire nagyítjuk is fel (azaz növeljük a felbontást), ugyanazt látjuk. Például ha egy absztrakt fraktált nagyítunk számítógép segítségével, újra és újra az eredeti alakzat fog elôtûnni. Ez ugyanakkor a természetben elôforduló fraktálok esetében már nem feltétlenül igaz, náluk a fizika, a kémia és a biológia törvényszerûségei korlátozzák e tulajdonságot. Úgy tûnik, mintha a természet kedvelné ezt a geometriai konstrukciót. Ennek oka valószínûleg egyes fraktálformák „gazdaságosságában” rejlik, azaz abban a tulajdonságban, hogy elôállításuk egyszerû algoritmusokkal vezérelhetô, illetve hogy a szükséges anyag- és energiafelhasználás a lehetô legkedvezôbb. Na de most már itt az ideje, hogy feloldjuk a cikk elején említett paradoxont (emlékeznek még: a brit tengerpart hossza)! A válasz kézenfekvô: nem lehet a végtelenségig mérni. Azon egyszerû oknál fogva, hogy az anyag (és az idô) kvantált, azaz van legkisebb (abszolút) mérete. Ez a Planck-hosszúság (idônél a Planck-idô), amelynek értéke 1,62 szorozva tíz a mínusz 35-iken méterrel. Tehát Nagy-Britannia tengerpartjának hossza a Planck-hosszúság nagyon-nagyon sokszorosa.

Molnár Sándor

Mandelbrot, az IBM kutatója Benoit Mandelbrot Varsóban született 1924-ben, 1936-ban családja Franciaországba emigrált, õ maga francia iskolákban szerette meg a matematikát. Az ötvenes években többek között Neumann János ajánlásával dolgozott különféle amerikai kutatóintézetekben, majd az IBM T. J. Watson kutaóintézetének lett kutatója. Itt dolgozta ki fraktálelméletét, amely nemcsak a matematikának, de az informatikának, sõt a képzõmûvészetnek is új irányt adott. Az IBM-rôl azt mondta, olyan környezetet biztosított számára a kutatáshoz, amelyet egyetlen egyetem sem tudott volna nyújtani. Megválaszthatta kutatásainak irányát, tárgyát, a munkatársait, teljesen szabadon. Mandelbrot a fraktálokról szóló munkáját elõször 1975-ben publikálta könyvében, majd részletesebben 1982-ben. 1999-ben a St. Andrews egyetem díszdoktorrá avatta. Dolgozott a Harvardon, szintúgy a Yale-en. Megkapta a Franklin-medált 1986-ban, Humboldt-díjat 1987-ben, 1988-ban Steinmetz Medált, 1993-ban a Wolf Medált, és 2003-ban a Japán Díjat, és még számtalan díjat és medált tudhat a magáénak.


21

IBM ÉS OKTATÁS

IBM ÉS OKTATÁS

IBM-hátszél az igényes mûhelymunkához Négy magyar egyetemi kutatómûhely is sikeresen pályázott az IBM Faculty Award programjára. Az elnyert dollárezreket a tanszékek és munkacsoportok általában konferenciákon való részvételre és infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. Az IBM igyekszik egyre szorosabbra fûzni kapcsolatait az egyetemi kutatóközpontokkal, tanszékekkel és kutatócsoportokkal, amelyek az informatikában és annak társtudományaiban elôremutató kezdeményezéseket tesznek. Magyarországon, ahol az egyetemi kutatások nemzetközi tekintélye is igen magas, az IBM nemrégiben olyan elôremutató kezdeményezést tett, amely maguk a tanszékek és kutatók beszámolója szerint minôségi ugrást jelentett munkájukban. Az IBM-tôl ugyanis a cég szoftvereinek 80 százalékát a felsôoktatási intézmények ingyen letölthetik és használhatják. Andrési Attila, aki az IBM-nél az egyetemi nonprofit programokat vezeti, azt mondja, ehhez nem kell más, mint regisztrálni az IBM honlapján. Onnantól egy évig ingyenes a használat, majd az IBM konzultál az intézményekkel az elért eredményekrôl, a felhasználás hasznosságáról, és a szoftverhasználat ezt követôen ingyenesen folytatható. De Magyarország tavaly óta egy másik nagy programnak is részese. Az IBM Faculty Awardról van szó, amely az egyetemi kutatómûhelyeknek szóló támogatási pályázat. Elsôsorban informatikai kutatásokhoz nyújt az IBM anyagi segítséget, azzal a nem titkolt céllal, hogy a kutatók, akik ilyen módon kapcsolatba kerültek az IBM-mel, a késôbbiekben bekapcsolódjanak az IBM kutatásaiba. Tavaly 14 magyar pályázat érkezett be Magyarországról, ebbôl a hazai elbírálók hétrôl gondolták úgy, hogy érdemes továbbküldeni az IBM központjába, ahol a nemzetközi zsûri dönt.

22


„Elsôsorban kutatásokat részesítettünk elônyben — mondja Andrési Attila. — Voltak olyan pályázók, akik eszközigényeiket jelentették be, ôket más pályázatok felé irányítottuk.” Végül hatalmas magyar siker született. A kelet-európai és észak-afrikai térségbôl a magyar egyetemek nyertek legnagyobb számban támogatást. Négy pályázó kapta meg a kért összeget, amelynek nagysága 4—10 ezer dollár között mozog. Az IBM Faculty Award programjának egyik nyertese a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének klaszter (fürt) rendszerekkel foglalkozó projektje, amelynek vezetõje Juhász Sándor. A kutató önironikusan úgy kezdi munkájuk bemutatását, hogy amivel õk foglalkoznak, az a „szegény ember szuperszámítógépe”, mivel a klaszterek sok egyszerû személyi számítógép összekapcsolásával érik el a szuperszámítógépekéhez hasonló nagy teljesítményt. Juhász Sándor munkatársaival a számítógépklaszterek építése mellett az ilyen környezetben mûködõ elosztott algoritmusok fejlesztésével és teljesítménymodellezésével is foglalkozik. Mint Juhász mondja, a most elnyert IBM-pénzt, a 6000 dollárt kétféle célra fordítják, egyrészt hálózatfejlesztésre, másrészt a konferenciákon való részvétel támogatására. Még az idén szeretnének részt venni több rangos nemzetközi szakmai tanácskozáson, és a jelenleg használt összekötõ hálózatot is szeretnék fejleszteni, és megvizsgálni, hogyan mûködnek a klaszter rendszerek nagyobb sávszélességû kapcsolat esetén. Ugyanennek a tanszéknek egy másik csoportja is azzal büszkélkedhet, hogy támogatást nyert az IBM Faculty Award programjától. Az alkalmazotti informatika munkacsoport adatbányászati algoritmusokat fejleszt, illetve a meglévô algoritmusokat igyekszik kiterjeszteni elosztott környezetre, vagyis több számítógépre. De mi is az az adatbányászat? Charaf Haszan egyetemi docens, a munkacsoport vezetôje szerint nem más, mint egy adathalmazból vagy adatbázisból megfelelô algoritmusok segítségével bizonyos szabályokat, törvényszerûségeket keresni. Például: egy cég eladási statisztikáiból kimutatni bizonyos korrelációkat, például mely terméket melyik vásárlócsoport vesz, mely termékeket vásárolnak közösen, és így tovább. Céljuk most az, hogy ezeket az algoritmusokat megosztott környezetben, egyszerre >

> több, összekapcsolt számítógépen futtassák le, és ellenôrizzék, mennyivel gyorsabb így egy-egy mûvelet. A pénzbôl egyrészt számítógépeket vesznek, amelyeken kutatási eredményeiket tesztelhetik, másrészt konferenciákon való részvételt finanszíroznak belôle. Ugyancsak a Mûegyetemen nyert el IBM-támogatást a Méréstechnika és Információs Rendszerek tanszéken mûködô Hibatûrô Rendszerek Kutatócsoport, amelynek vezetôje dr. Pataricza András. Az ô kutatásaik a modellbázisú megközelítésen alapulnak, amelyet a szabvány UML modellezô nyelv támogat. Víziójuk szerint a nem túl távoli jövôben elég lesz, ha a programozó a megoldandó feladatot csak mint modellt írja le, a számítógép pedig nemcsak automatikusan elvégzi a programozás jelentôs részét, hanem „eldugva a matematikát” bizonyítja is a terv helyességét. Pataricza András úgy fogalmaz: „Az informatika eddig intuitív szakma volt, de mint az építészetben, itt is kialakul egy ’statika’, a tervezôeszközök pedig automatizálják a programozást.” A kutatócsoport most ennek a modellbázisú tervezésnek és elemzésnek az alkalmazását kívánja megvalósítani az e-business területén, erre kapta az IBM-támogatást. „Meggyôzôdésem, hogy nem állunk messze tôle, hogy megoldásunk iparilag hasznosítható legyen” — mondja a

kutató. A munkacsoport a pénzbôl hallgatókat kíván alkalmazni a prototípus implementálására, mert a cél az, hogy a prototípus az elsô félév végére mûködjön. Ezenkívül nemzetközi konferenciákon vesznek részt, és notebookokat vásárolnak a támogatásból. A Veszprémi Egyetemen csak szeptember óta mûködik a Mûszaki Informatikai Kar, de ennek Információs Rendszerek tanszéke máris érdemesnek bizonyult az IBM 4 ezer dolláros támogatására. A tanszéken Tarnay Katalin egyetemi tanár vezeti az úgynevezett távközlési rendszerek professzori labort, amely a Faculty Awardra pályázott. „Elôrehaladottabb e-business megoldások oktatását is végezzük tanszékünkön, és most arra pályáztunk, hogy ezeket a jövôben e-learning módszerrel is oktathassuk” — mondja Tarnay Katalin. Az e-learning lényege az egyéni, számítógépes tanulás, amikor a hallgató egyéni tempóban és az általa kívánt mélységben maga sajátítja el a tananyagot. Az egyetemi tanár egy példát mond: a Supply Chain Management, azaz a beszállítói hálózatmenedzselés témakörét. Itt eddig hagyományos módszerrel oktatták, hogyan lehet biztosítani a beszállítói hálózat folyamatos mûködését, de megvan a Tóth Róbert rajza lehetôség és a megfelelô szoftverek, hogy ezután e-learning módszerrel oktathassák tovább ezt. Az egyetem új tanszéke egyébként is az ipari alkalmazások irányába kíván fejlôdni, az ehhez kapott támogatást pedig többek között konferenciákon való részvételre és eszközbeszerzésre fordítják majd.

Újvári Miklós


23

INTERJÚ

Az informatikát a társadalom részévé kell tenni Interjú Jambrik Mihállyal, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkárával Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium elismeri, hogy alakulhatna jobban is Magyarország informatikai helyzete, de három területen igyekszik felzárkóztatni az országot az EU-hoz. Talán az internet-hozzáférési díjakat májusra sikerül letornázni az európai szintre — mondja Jambrik Mihály közigazgatási államtitkár.

• Államtitkár úr, mi változott az ország informatikai fejlettségében azóta, hogy 2002-ben megalakult ez a minisztérium? — A mi tevékenységünk nyomán sok minden mozdult, de eget rengetô változások ennyi idô alatt nem lehetnek. Az informatikai ipar is érzi ezt. Azt szokták mondani, hogy az állami megrendelések elmaradtak a várakozásoktól. Az informatikai ipar szerint 2003-ban 30 milliárd forint megrendelés hiányzott, és abból tízmilliárdot a kormányzati szférának tudnak be. Ugyanakkor a közigazgatás korszerûsítése prioritásként fogalmazódik meg, és ebben a leglátványosabb eredményeket mégiscsak akkor lehet elérni, ha az emberek tudnak ügyeket intézni elektronikusan, tudnak például adózni interneten. 2005-re nemcsak az adónyomtatványokat lehet majd letölteni interneten, de az adóhivatal meg fogja mondani nekünk az adóbevallásunk tervét, amit el is fogadhatunk anélkül, hogy különféle jövedelmeinket számolgatnánk, összeszedegetnénk. Ki gondolta volna ezt néhány évvel ezelôtt? De az Informatikai és Hírközlési Minisztérium megalakulása óta az egyik legfontosabb lépés talán 2003 novemberében történt, amikor a parlament megszavazta az egységes hírközlési törvényt, és ugyanekkor a kormány elfogadta a magyar információs társadalom stratégiáját. A mi programunk lényege, hogy az informatikát valóban a társadalom részévé kívánjuk tenni. Ehhez három fô területtel kell foglalkoznunk. Elôször is segítenünk kell, hogy legyen min internetezni, számítógép-ellátottságban ugyanis Magyarország nem mondható élenjárónak Európában. • Milyen konkrét adattal lehet ezt bemutatni? — Egy tavaly tavasz végi adat szerint a háztartások 73 százalékában nincsen számítógép, 23 százalékában van egy számítógép és négy százalékában két vagy több számítógép. Olyan jellegû programokat, amelyek ezt a helyzetet javítják, elôdeink is elkezdtek, olyan célcsoportoknak igyekeztek számítógépeket adni támogatásként, amelyek nehezen engedhetnék meg maguknak a vásárlást. Ezt az eszköztárat egészítette ki a jelenlegi kormány a Sulinet expressz programmal, amelynek révén a magyar népesség viszonylag nagy hányada vehet adójából számítógépet, alkatrészeket, illetve szoftvereket. Az adótörvényekben a munkavállalói PC-programmal legalizáltuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek már léteztek, de nem volt egyértelmû az adóhelyzetük. A munkáltató most már adhat a dolgozójának számítógépet otthoni használatra úgy, hogy ezután ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni. • Gondolom, másodikként a drága internet letörését fogja említeni. — Így igaz, második komoly feladatkörünk magának az internet-összeköttetésnek az olcsóbbá tétele. Ezt eddig egyrészt közvetlen támogatással oldottuk meg, a szolgáltatók támogatásán keresztül, amelyek ezután kedvezményes csomagokkal állhattak elô. Most pedig az elektronikus hírközlési törvénnyel olyan szabályozást alakítottunk ki, hogy a 2003-as európai átlagra megy le az internetelérés ára. Most januárban kellett beadni a jelentôs piaci erôvel rendelkezô szolgáltatóknak az új referencia összekapcsolási ajánlataikat, és mi azt tûztük ki célul, hogy májusra az eddigi EU-tagországok átlagárát érjük el az internetelérésben.

24


• Hol állunk most? — Most harminc százalékkal vagyunk drágábbak. Amely szolgáltatók a hálózatot, tehát a kábeleket birtokolják, nem kérhetnek akármennyit a használatért, és a mostani hírközlési törvény széles hatáskört, nagy szabadságot ad a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak ennek az árajánlatnak az elbírálásában. Májusra az internet-hozzáférés, azaz a telefonvonal internetre való használatának díja jelentôsen csökkenni fog. • Mi a harmadik cél? — Nos, a vizsgálatok azt mutatják, hogy az internet elterjedtsége olyan országokban gyengébb, amelyek nyelve messze van az angoltól, ahol viszonylag kevesen beszélnek angolul. Ezért feladatunk a magyar nyelvi tartalom elôsegítése és támogatása is. Itt olyan pályázatokat írunk ki, ahol magyar nyelvû tartalmak világhálóra kerülését támogatjuk. Most indul az NDA, a Nemzeti Digitális Adattár programunk, amelynek célja, hogy minél több könyvtár, közintézmény, múzeum tartalma legyen digitálisan elérhetô. • Ez meglévô adattárak összekapcsolását jelenti? — Azt is, de fejlesztések támogatását is. 2003-ban több ilyen egyedi fejlesztési megállapodást írtunk alá intézményekkel, de igazán naggyá ez a program idén válik majd. A másik ilyen terület a NAVA, a Nemzeti Audiovizuális Archívum, amelyben a tévék és rádiók mûsorai digitálisan archiválásra kerülnek. • Hogyan segítik a hazai informatikai vállalkozásokat? — Virginiában, az Egyesült Államokban létrehoztunk egy magyar vállalkozássegítô központot. Ennek célja, hogy segítsünk azon magyar vállalatoknak amerikai partnereket találni, amelyek az informatikai iparban exportképes terméket állítanak elô. Idehaza pedig megpróbálunk életet lehelni az elôdeink által létrehozott kockázati tôkealapba. Ez egy hárommilliárd forintos alap, amely informatikai vállalkozásokat, azok projektjeit segíti, a bankinál kedvezôbb kölcsönfeltételekkel. • Milyen az együttmûködés a tárca és a Magyarországon jelen lévô nagy számítógép-forgalmazó cégek között? — A miniszterünk, Kovács Kálmán mûködtet egy fórumot, az informatikai kerekasztalt, ahol a tíz legnagyobb árbevételû számítástechnikai cég vezetôjével megvitatják az iparág aktuális kérdéseit. Például fenti progÚ. M. ramjainkat is egyeztettük itt, mielôtt bevezettük.

Jambrik Mihály közgazdász 1980-tól 21 évig át a Magyar Postánál, illetve a Matávnál dolgozott, ahol 1994-tôl a gazdasági fôigazgatói posztot töltötte be. Hat évig ô felelt a telefonárak megállapításáért is. Ezután a Vivendire váltott, ahol egy évig gazdasági vezérigazgató-helyettes volt. 2002 júniusában gazdasági helyettes államtitkár lett az újonnan megalakuló informatikai tárcánál, majd tavaly márciusban közigazgatási államtitkárrá nevezték ki.

EMBER ÉS GÉP

EMBER ÉS GÉP

Mitôl intelligens egy épület? Az intelligens épület fogalma sokak számára megfoghatatlanul hangzik. Mitõl lesz intelligens egy épület? Mit tud, amit egy másik nem? Egyáltalán, mitõl függ egy épület „IQ-ja”? Hétköznapi nyelven szólva intelligens épület, intelligens lakás az, amelyik be van hálózva: mindenfelé kábelek vezetnek benne, kábelek, amikre jeleket lehet rábízni. Strukturáltnak is mondják ezt a hálózatot, ami alatt az értendõ, hogy nem egyetlen kábel megy körbe, amire bárhol rá lehet csatlakozni, mint az elsõ PC-s hálózatok idején, hanem van egy központ, és abból indulnak ki a kábelkötegek, hogy aztán egyre vékonyodva véget érjenek a dobozokban, csatlakozóaljzatokban. A strukturált hálózatban minden falicsatlakozóhoz vezet egy kábel a központból. Ebben a központban, a kábelrendezõn dõl el, hogy a falicsatlakozó mire használható. Ha a telefonhálózathoz csatlakoztatják a kábelt, akkor a szobában a telefonkészüléket érdemes a csatlakozóba kötni, ha a riasztóhoz vezetõ kábelhez, akkor a mozgásérzékelõt. Ezek a csatlakozások sosem rögzítettek, bármikor megváltoztathatók. Így oldható meg például egy vállalatnál, hogy amikor valaki átköltözik egyik szobából a másikba, magával vigye a telefonszámát. A mellékvonalat az alközpontból csak a kábelrendezõig húzzák ki, és ott csatlakoztatják ahhoz a kábelhez, amelynek a másik vége a legközelebb esik az illetõ íróasztalához. Az intelligens épület, ház, lakás strukturált hálózata tehát az igények változását követve bármikor megváltoztatható, átstrukturálható. Vad János és Szilvási István hálózatirendszermérnökök szerint szakszerûen az intelligens épületekhez „minden olyan rendszer beletartozik, amely a felhasználó biztonságát, az épület használhatóságát és üzemeltetésének lehetõségeit szolgálja”. Ez elsõ hallásra igen egyszerû. Elsõ hallásra. Ezek ugyanis szinte kivétel nélkül automatikus elektronikus megoldások. Az épületet üzemeltetõ cég például kérheti a kivitelezõtõl, készítsenek olyan megoldást, amely lehetõvé teszi, hogy a világításmenedzsment „tudja”: ha valahol indokolatlanul égve marad a villany, „vegye 26


észre” és jelezze. De idetartozik az épület komplett klimatizálása, a gáz és villamosenergia automatikus mûködtetése is. Ez eddig érthetõ. De mi történik egy váratlan, elõre be nem programozható eseménynél? Hogyan lehet egy vész-

helyzetet bekalkulálni? A rendszermérnökök szerint ezen esetek egy részét igenis lehet automatikus rendszerekkel kezelni. Mint mondják, ha jól megtervezett a rendszer, akkor meg különösen. „Ezek a szisztémák kevesebb személyzet mellett is mûködnek, azaz a kétkezi munkát lehet megspórolni vele.” Felügyeleti helyiségben lehetõség van arra, ha az épület bármely pontján meghibásodást észlelnek, úgy be tudjanak avatkozni. Az intelligens épület nem egyik pillanatról a másikra, hanem fokozatosan terjedt el. Felügyelõrendszerek persze

már korábban is voltak. Régebben például a klímát, a világítást, a liftek üzemeltetését ilyen rendszerek mûködtették. Külön-külön. Arra csak néhány éve van lehetõség, hogy ezeket egy nagy, központi rendszer segítségével koordinálják. Az integrálás elsõdleges célja a munkaerõ-megtakarítás.

Mindent a vásárlóért A korszerû rendszerek összehangolt mûködtetése a kényelmen kívül jelentõs energiamegtakarítást biztosít. Ez az elsõ a valóságban is elérhetõ rendszer, mely komplex módon egységesen kezeli az épületet. Hiába okos a fûtés vagy klímavezérlõ. Feleslegesen dolgozik, ha nyitva az ablak vagy a nyári erõs napsütés üvegházhatást elõidézve melegíti a nappalit. Egyetlen hagyományos rendszer sem képes ilyen jellegû komplex együttmûködésre. A könnyû bõvíthetõség bármelyik komoly ingatlan értékét nagyban megnöveli. Legyen az magánlakás, kastély, panzió, irodaépület, gyártó- vagy raktárcsarnok. A rendszer megbízható, több mint 15 éves szabványokon alapul. Ugyanakkor a legkorszerûbb elemekbõl lehet „építkezni”, mint pl. redõny-, reluxavezérlõk, hûtõ/fûtõrendszerek (beleértve a napkollektoros melegvíz-elõállítást), motorhajtások, füstérzékelõk, szabályozószelepek, idõórák, számlálók, logikai kapcsolatok vezérlõrendszerei, ajtó- és kapuvezérlõk, vagyonvédelmi berendezések. A rendszer alapja nyílt szabvány, tehát nem gyártófüggõ. Több mint száz egymástól független gyártó gyártja a különféle komponenseket, készülékeket. Nincs kiszolgáltatva a vásárló egyetlen cég üzletpolitikai, gazdasági, pénzügyi döntéseinek. Ha egy készülék meghibásodik, bármilyen, a szabványnak megfelelõ és azonos funkciójú másik készülékkel helyettesíthetõ. A rendszer kiépítésének költsége általában magasabb, mint egy hagyományos „huzalozott” villamos hálózat kiépítése. Viszont szolgáltatásban, komfortban, rugalmasságban nem összemérhetõ a két módszer. A „hagyományos villanyszereléshez” képesti többletköltség általában másfél-két és fél év alatt térül meg. A villanyszerelés ma már nem csak lámpákat és konnektorokat jelent. Helyiségenként a napszaknak, idõjárásnak és a tartózkodási szokásoknak megfelelõen szabályozzuk a fûtést, hûtést. Szellõztetjük a helyiségeket, szabályozzuk a fényviszonyokat a napszaknak és persze az idõjárásnak megfelelõen, automatikusan mûködtetve a lámpákat, redõnyöket, reluxákat, árnyékolókat. A villanyszerelés ma már figyelmeztet akár a világ másik felén is, ha valami hibát észlel, hogy lehetõséget biztosítson az intézkedésre, beavatkozásra. A villanyszerelés ma már kényelmet, egységes rendszert, automatikus mûködést, könnyû kezelhetõséget és biztonságot jelent. Kék Rózsa 2004. tavasz

27

EMBER ÉS GÉP

REFERENCIÁINK

Az intelligens otthon

Az intelligens iroda Az irodai alkalmazás sokban hasonlít a lakásokban alkalmazott rendszerekhez, csak itt más szempontok alapján kell beállítani a rendszert. Az optimálisan kialakított rendszer például automatikusan kisebb fokozatra kapcsol akkor, ha a helyiségben nincs mozgás. S visszakapcsol a komfortértékre, hogy ha valaki hosszabb ideig tartózkodik bent vagy kézzel felülbírálja az automatikát. Az idõprogram lehetõséget ad arra, hogy a hétvégén vagy munkanapokon éjszaka csökkenteni lehessen a 28


fûtés-hûtés hõmérsékletét. Azt gondolhatnánk, hogy ezen funkciók mûködtetése rengeteg gombot és kapcsolót igényel. Ez azonban tévedés. Ahogyan a példák is mutatják, gyakorlatilag az összes funkciót be lehet elõre programozni. Így felhasználói szinten semmilyen szakirányú képzettséget, speciális oktatást, hosszú, több száz oldalas mûszaki leírást nem kell elsajátítani. Ezenkívül a rendszer rendkívül rugalmasan bõvíthetõ. A bõvítés egyetlen feltétele, hogy a rendszer jól átgondolt és megtervezett legyen.

Dreissiger Ágnes

Akik minket választottak Elindult az SAP-rendszer az Audi Hungaria Motor Kft.-nél Fráter Loránd — projektpartner (IBM BCS) Gondosan megválasztott idõpontban, a reggeli mûszak kezdetét jelzõ szirénával, 2004. január 5-ikén 6.00-kor indult el produktív üzemmódban az Audi Hungaria Motor Kft. SAP R/3 alapon kiépített gazdálkodási és termelésirányítási rendszere Gyõrben. A nagy németországi autógyártó, az Audi még 2001 áprilisában döntött az SAP R/3 bevezetésérõl két helyszínen: ingolstadti konszernközpontjában és gyõri gyárában. A tanácsadó szerepét az akkori PwC Consultingra bízta, amely 2002 októbere óta az IBM üzleti konzultációs üzletágaként tevékenykedik.

A Gemini program

Tóth Róbert rajza

Rengeteg olyan dolgot tudunk automatizálni, amelyet eddig komoly munkával kellett megcsinálnunk. A rendszerekkel tehát nemcsak energiát, de hosszabb távon pénzt is megspórolhatunk. Nézzünk egy példát: Távozáskor a vagyonvédelmi berendezés bekapcsolásával lekapcsolódnak a lámpák, a nem használt villamos berendezések. A fûtésvezérlõ utasítást kap, hogy csökkentse a helyiségek hõmérsékletét 3—5 fokkal, majd a garázsajtót a távozás után 2 perccel csukja be automatikusan, és az elszívó ventilátort még 5 percig mûködtesse. Végül itt is kapcsolja be a vagyonvédelmi berendezést. Megérkezéskor a helyzet megfordul. A vagyonvédelmi berendezés jelzésére felkapcsolódik a kezelõegységnél található lámpa, hogy biztonságosan ki tudjuk kapcsolni a riasztót. A kikapcsolással egy idõben visszakapcsolódnak a villamos fogyasztók. Jelzést kap a fûtésvezérlõ, hogy emelje a közös helyiségekben a hõmérsékletet az elõre beállított értékre. Az egyéb helyiségekben csak akkor történik meg a hõmérséklet emelése, amikor ott mozgás van vagy az elõre beállított idõóra erre utasítást ad. Mindeközben a rendszer méri a külsõ és belsõ hõmérsékleteket, mely alapján korrigálni tudja a beállított értékeket, összehangolja a napkollektort a hûtõ-fûtõ berendezéssel. Ha nyáron erõsen süt a nap, leereszti az árnyékolókat, reluxákat, és beállítja az árnyékolókat a megfelelõ irányba. A bõvített rendszer képes arra, hogy reggel halkan bekapcsolja a rádiót vagy CD-t, és szép lassan felemeli a hangerõt. Szilvási István és Vad János azt mondja, a különféle kényelmi megoldások nem tartoznak szervesen munkájukhoz. Ez egy periferikusabb terület, de, mint mondják, igény szerint erre is vannak lehetõségek.

A két, egymással párhuzamos bevezetési projektet összefogó programot a találó „Gemini” (ikrek) névre keresztelték. A program céljaként tûzte ki az Audi, hogy a pénzügyi-kontrolling gazdálkodási folyamatokat a gyári szinten túl az Audikonszern, sõt a Volkswagen-csoport szintjéig integráló, egységes rendszer jöjjön létre, és a bevezetés során kialakult know-how is átvihetõ, elérhetõ legyen mindezek az irányítási szintek számára. A gyõri vállalat éppen most ünnepelte alapításának 10 éves évfordulóját, és ez alatt a 10 év alatt olyan ívû fejlõdésen ment keresztül, amit az induláskor aligha lehetett elõre látni. Ez felvetette a korábbi idõszak termelési és gazdálkodási volumeneire méretezett informatikai rendszerek cseréjét.

rált pénzügyön, számvitelen és kontrollingon túl a logisztika és termeléskiszolgálás teljes spektrumára is: beszerzés, anyagés raktárgazdálkodás, karbantartás, mûszaki fejlesztés. Az autó- és komponensgyártás logisztikai folyamatai rendkívül feszesek: összetett termékek, nagyszámú gyártmányváltozat, alacsonyan tartott gyártásközi készletek, korlátozott befogadóképességû és ezért nagy forgási sebességû raktárak, szoros határidõtartással rendelt beszállítások, az összeszerelési programhoz igazított kiszállítások. Az említett feszes logisztikai folyamatok kiszolgálása ugyanakkor a legkorszerûbb eszközök rendszerbeállítását és integrálását is megkívánja. Ilyenek az EDI és webEDI interfészen keresztül az SAP-hoz illesztett beszállítói kapcsolatok. Technikai szempontból is különleges feladat az anyagok, komponensek beérkezésénél, azonosításánál, raktári be- és kitárolásánál, kiszállításánál használt, RF (rádiófrekvenciás) illesztési felületen integrált mobil eszközök „megszólítása” az SAP-rendszerbõl. A mostanáig használt egyedi részrendszerek saját jelentéskészítõ és kiértékelõ eszközökkel rendelkeztek, amelyek csak az adott részrendszer adatkörére épülõ elemzéseket és jelentéseket voltak képesek támogatni. Ezzel összehasonlítva az SAP BW információs adattárház használata újabb, jelentõs integrációs elem az összes vállalati, konszern- és csoportfolyamatra, a jelentéskészítés és -kiértékelés teljes területére. >

Az Audi és az IBM-teamek a gyôri gyárban

Eltérõen az Audi-konszernközponttól, ahol a pénzügyi, számviteli és kontrolling rendszer bevezetése a feladat, az AHM esetében úgy döntöttek, hogy a gyár teljes egészére terjedjen ki a megvalósítás: a konszernfolyamatokkal értelemszerûen integKék Rózsa 2004. tavasz

29

REFERENCIÁINK

REFERENCIÁINK

> A feladat méretére jellemzõ, hogy az ügyfél oldaláról a projekthez rendelt teamet átlagosan 20-25 fõs tanácsadói csapat támogatja, ami a projekt csúcsidõszakaiban további szakemberekkel egészült ki. Az alapterjedelem tervezésében mintegy 4000 tanácsadói és 3000 fejlesztési napot vettek figyelembe, amit indokol is a 200-nál több, SAP-ben megvalósított üzleti folyamat, az 50-et meghaladó számú kiegészítõ fejlesztés, 200-nál több BW jelentés, a mintegy 60 interfész. A Gyôrben készülô Audi TT

delmének, azon belül is a leginkább kritikus logisztikai megoldásoknak a meghatározó része éles használatba került. Így tehát az esetleges hibák nagy része felszínre jön, meg lehet határozni, vagy legalábbis jó valószínûséggel megbecsülni azok súlyosságát, a rendszer mûködését, a termelési, gazdálkodási folyamatokat, sõt ezen túlmenõen akár a teljes üzemet, sõt a gyár mûködését is érintõ kihatásait. Az utolsó döntési pontot, azaz a „point of no return”-t az elsõ, teljes egészében feldolgozott mûszak zárását követõen, délután 17.00-ban határozták meg. Fokozatos volt a terhelés abban az értelemben is, hogy a rendszerindulás egy meghatározott típushoz tartozó motorok gyártásával történt, és a késõbbiekben csatlakoztak fel a többi típushoz tartozó motorok és végül a jármû- (TT Coupé) összeszerelés. Az elsõ napokra az Audi Hungaria az egyébként szokásosnál nagyobb üzemi készleteket halmozott fel annak érdekében, hogy a gyártáshoz kapcsolódó beszállítási és kiszállítási logisztikai folyamatokat is egy jól kezelhetõ felfutással vonja be az SAP alá. Ennek megfelelõen az ingolstadti alkatrészellátó központ és az Audi Hungaria között rendszeresen közlekedõ célvonat elsõ szerelvénye a 4. üzemi napon, csütörtökön délután érkezett be az Audi Hungaria rámpájára, és onnantól kezdõdõen állt be a rendes menetrend.

Az éles indulást megelõzõen a projekten dolgozó munkacsoport három egymás utáni, egyre mélyebbre hatoló és egyre kiterjedtebb tesztelési ciklusnak vetette alá az elkészült rendszert. Külön tesztelési menetben ellenõrizték a rendszer terhelhetõségét, teljesítményét, a komplex interfészeken keresztül kapcsolt külsõ informatikai rendszerekkel való adatcserét.

„Point of no return” Tekintettel a rendszer nagy hatókörére és összetettségére, a projektvezetés javaslatára az Audi Hungaria vezetése úgy határozott, hogy fokozatos terheléssel indítja az új rendszert. Erre nem is annyira a rendszer technikai elemeinek, mint inkább a rendelkezésre álló belsõ és külsõ támogató csapat terhelhetõsége miatt volt szükség, hiszen mind a nagy teljesítményû IBM pSeries szerverek, mind az SAP szoftverkomponensek jól állták a sarat, az IBM Tivoli rendszermenedzsment komponensei megbízhatóan támogatták a rendszerindítást. Az egyébként három mûszakban dolgozó AHM az elsõ SAP-napon csak egy mûszakkal, a reggelivel kezdett. E mûszak alatt a rendszer teljes funkcióterje30


Külön szervezési intézkedéseket igényelt az új felhasználók támogatásának kialakítása. A közös Audi Hungaria IBM projektcsapat soraiból azok, akik az egyes szakterületek delegáltjaiként vettek részt a rendszerépítés munkájában, az éles indulás idejére visszamentek a területre (üzem, raktár, árubeérkezés, -kiszállítás, diszpozíció stb.), hogy a helyszínen segítsenek kollégáiknak a rendszer használatbavételében. Ezen túlmenõen az Audi Hungaria kibõvítette a belsõ informatikai hibajelentõ szolgáltatását, Call Centerét. A szakterületek projektképviselõi részben a hot-line-on befutott támogatás kérések alapján, részben a helyzet általános megítélésére támaszkodva rendszeres idõközönként egy intranetes alkalmazás segítségével helyzetjelentést adtak a projektvezetésnek. A projektvezetés számára egy vezetési pontot rendeztek be a projekthelyszínen, ahol a területekrõl érkezõ mindenkori aktuális státusjelentéseket a közlekedési lámpa színeivel szemléltetve értékelték. Az éles üzem elsõ napján a projektvezetés 3 óránként, összesen 4 alkalommal tájékoztatta a vállalat ügyvezetését a rendszerhasználatról. A második napon már csak két tájékoztatóra, a harmadikon egy, összefoglaló értékelésre tartott igényt az ügyvezetés. Január közepére az SAP-rendszer, mely a világ 4. legnagyobb motorgyárának teljes gazdálkodását átfogja, rendes napi üzemben mûködik.

A Michelin és az IBM széles körû outsourcing szerzôdést kötött

2003 decemberében a Michelin, a világ elsô számú gumiabroncsgyártója és az IBM bejelentette, hogy a két cég egymilliárd euró értékben együttmûködési megállapodást kötött. A nyolc évre szóló szerzôdés értelmében az IBM átveszi a Michelin észak-amerikai és európai IT-infrastruktúrájának felügyeletét és karbantartását. A tervek szerint az IBM 2004 elsô negyedévétôl átveszi a Michelin mintegy 600 alkalmazottját a két kontinensen. A szerzôdés értelmében az IBM a Michelin IT-infrastruktúrájának következô részterületeiért lesz felelôs: gyártásinformatika és -felügyelet, felhasználótámogatás, technikai támogatás, megoldás-indusztrializáció, valamint szerverek, munkaállomások, PC-k, szoftverek és gyártási alkalmazások elosztása. Ez a szerzôdés a Michelin minôség iránti folyamatos elkötelezettségének újabb bizonyítéka, amely a vállalat tevékenységének minden területére kiterjed. Ezen belül, a cég az optimális pénzügyi eredmények elérésében a technológia adoptálása és felhasználása terén alkalmazható legjobb módszerekre, továbbá az információtechnológia területén rendelkezésre álló legmagasabb szintû ismeretekre szeretne támaszkodni. A megállapodás a Michelin magyarországi szervezeteire is kiterjed, az informatikai infrastruktúra mûködtetését az ISC Hungária Kft. (ISC), az IBM magyarországi informatikai outsourcing szolgáltatási szervezete veszi át. A megállapodás Ünneplés a Michelin—IBM-aláírás után

érinti a területen addig dolgozó Michelin-szakemberek átvételét, informatikai eszközátvételt, illetve a Michelin magyarországi telephelyeinek teljes körû informatikai támogatását. Magyarországon a Taurus gumiabroncs gyártóegységei 1996-ban kerültek privatizáció keretében a Michelin tulajdonába. A Michelin a privatizációt követôen nagymérvû beruházásokkal jelezte elkötelezettségét a magyarországi egységek fenntartása és fejlesztése mellett, és 1997 és 2001 között összesen mintegy 14,946 milliárd Ft-ot fordított beruházásokra és fejlesztésekre hazánkban. A hazai üzemekben a Taurus mellett ma már a csoport olyan csúcsmárkáinak gyártása is folyik, mint a Michelin, a Kléber, a BF Goodrich vagy a Riken és a Kormoran. A Michelin Budapesten alakította ki közép-kelet-európai marketing- és logisztikai központját, innen történik a vevôk kiszolgálása. Mindezen igények még színvonalasabb kielégítését szolgálja az 1999-ben átadott, 10 000 m2-es Váci Logisztikai Központ is. A Michelin Hungária Kft. létszáma 2003-ban meghaladta a 2000 fôt.

Rövid határidõvel, sikeresen A dunaújvárosi székhelyû Dunaferr társaságcsoport ma a magyar acélipar meghatározó vállalkozása, az ország egyik legnagyobb termelõ vállalategyüttese. A nagyvállalat tevékenységének optimalizálása céljából 2003 elején SAP vállalatirányítási rendszer bevezetése mellett döntött, a rendszer elkészültének határidejét 2004 elejére tûzték ki. Mindehhez elõször meg kellett vizsgálni, vajon a meglévõ infrastruktúrája alkalmas-e a tervezett rendszer kiszolgálására. Miután egyértelmûvé vált, hogy a hardvereszközök bõvítése is szükséges, a Dunaferr alaposan tájékozódott a szóba jöhetõ technológiákról és gyártókról. Miután megvizsgálták a neves gyártók által kínált legfrissebb termékpalettát, számos szempontot figyelembe véve az IBM eServer zSeries bizonyult a legkedvezõbb megoldásnak, mely kitûnik a többi szerverplatform közül magas rendelkezésre állásával és az új hardver-szoftver architektúrák magas szintû, költséghatékony támogatásával. A cég két IBM z800-as gépet szerzett be, melyek közül az egyik adatbázisszerverként, a másik az archív rendszer kiszolgálójaként lép munkába. A leszállított zSeries gépek érdekessége, hogy mindkét gépben két processzor, egy hagyományos mainframe és egy Linux processzor található, rugalmas alternatívát kínálva a vásárlónak a költségek és teljesítmény optimalizálására. A kiszolgálók cseréjén kívül új asztali PC-k beszerzésére is pályázatot írt ki a cég, melynek során IBM-konfigurációkat választottak, nemcsak a megbízható technológia és a kedvezõ ár miatt, de a gépekhez kapcsolódó szolgáltatásokat is figyelembe véve, amely > Kék Rózsa 2004. tavasz

31

REFERENCIÁINK > kiegészül az utóbbi idõben üzembe helyezett IBM ESS-sel, az IBM stratégiai tárolórendszerével, valamint a napokban installált mágnesszalagos mentõ és archiváló rendszerrel. Az infrastrukturális háttér megteremtése mellett a projekt központi kérdése természetesen továbbra is az SAP-rendszer bevezetése volt, melyet a Dunaferr megpályáztatott. A projektet a cég két részben kezelve két szállítót választott ki az alkalmazás létrehozására. Külön kezelve a tervezés/koncepció kialakítását és a rendszerrel kapcsolatos programozói munkát, az elõbbi feladattal az IBM Business Consulting Servicest bízta meg, az implementáció munkáját pedig a T-Systemsre bízta. Az IBM BCS SAP-rendszerek területén nagyon széles körû tapasztalatokkal rendelkezik, iparágakra (mint pl. acélipar) szakosodott szakértõi alapos ismeretekkel rendelkeznek az ipari vállalatok mûködésérõl, igényeirõl.

A pályázat nyerteseit októberben hirdették ki, így rövid idõ maradt arra, hogy a cég elvárásai szerint január 1-jére mûködõképes rendszer álljon elõ. Mindez nagyon hatékony, minõségi munkát kívánt, és egy igen nagyszámú projektteam koordinálását. Az eddigiek során minden köztes határidõt sikerült betartani, így az indulás idõpontjának betartására minden esély megvan. Az IBM a pályázatok során éles versenyhelyzetben nyerte el a megbízást, ami egyaránt köszönhetõ az IBM kiváló technológiájának és tanácsadási tapasztalatának, valamint a versenyképes árnak. A projekt kivitelezése szoros csapatmunkát követelt meg az IBM különféle szakterületeit képviselõ kollégák között, így az ügyfél élvezhette mindazokat az elõnyöket, melyeket az IBM széles portfóliója nyújtani tud.

IBM – Online Ügyfélszolgálat Tisztelt Ügyfelünk! Felhívjuk szíves figyelmét, hogy internetes ügyfélszolgálatunk mostantól napi 24 órán át, az év 365 napján a rendelkezésükre áll az alábbi címen: ibm.com/support/operations/hu

IBM – Online Ügyfélszolgálat Weboldalunk információt szolgáltat és segítséget nyújt Önöknek az itt felsorolt kérdésekben

• • • • • •

Szerzôdések Rendelések és számlák Raktárkészlet Számlázás és teljesítés Karbantartás Szolgáltatások

… és a gyorsabb ügyintézés érdekében ugyanitt felteheti kérdéseit is: ibm.com/support/operations/hu

32


grafikái e számunkat díszítik, és egyiküket címlapunkra is választottuk, 1998 óta foglalkozik a fraktálok világával. Kezdetben a különbözô úgynevezett generálóprogramokkal ismerkedett meg, majd a biztató próbálkozások után elmélyülten barangolt ebben az érdekes világban. „Talán a fotózáshoz tudom hasonlítani leginkább ezt a munkát, amely megragadja az adott pillanatot, és lencsevégre kapja a különbözô eseményeket” – vallja munkásságáról a mûvész. Elsô kiállítását Somogyi Erika a Campona Bevásárlóközpontban rendezte meg, ahol a legváltozatosabb szín- és formavilágú fraktáljait immár papírképek formájában is bemutathatta. Harminc képet állított ki frenetikus sikerrel, rengetegen voltak kíváncsiak a képzômûvészet eme új irányának magyar fejlôdésére. Azóta számos kiállításon voltak láthatók a mûvésznô képei, de ügyelt azokra is, akik az interneten böngészik a fraktálokat. Ôk a www. fraktalgaleria.hu internetes honlapon ismerkedhetnek meg a fraktálgrafikákkal. „A fraktálok világának a legnagyobb szépsége talán ez: megtalálni egy adott halmazból azt, ami a legszebb, legérdekesebb, vagy éppen amely leginkább hasonlít a természetben megtalálható dolgokra” – avat be gondolatvilágába a mûvésznô.

Felelôs kiadó: IBM Magyarországi Kft. • 1117 Budapest, Neumann János u. 1. • Tel.: 382-5500 • e-mail: [email protected] Szerkesztôbizottság: Radócz Ildikó, Kerekes Anita, Szólás-Tóth Miklós, Újvári Miklós Szerkesztôség címe: Budavár Kiadó Kft., 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 9. I. 15 • Tel.: (36-1) 266-3686 • Fax: (36-1) 318-7321 • e-mail: [email protected] • Ügyvezetô igazgató: David Kirkby • Hirdetésértékesítés: Banga Györgyi tel.: (36-1) 266-3686, fax: (36-1) 318-7321, e-mail: [email protected] Design, nyomdai elôkészítés: Impressio Magyarország Kft. • 1036 Budapest, Evezô u. 6. • Tel.: 439-1472 • Ügyvezetô igazgató: Dózsa Tamás Nyomda: Pera-Unió Kft.

Címlapunkon

Somogyi Erika, akinek lenyûgözô fraktál-

BEKÖSZÖNTÔ. Dr. Dietrich Rössner Az IBM Magyarországi Kft. vezérigazgatója. Kedves Olvasó!

Recommend Documents