Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2007

Elfogadva: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 473/2007. (IX.20.) közgy. határozatával

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

2007.

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója

Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyőlése 14 évvel ezelıtt alkotta meg az idıközben többször módosított, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.). A törvényalkotók szándéka az volt, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban (ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya), valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján a jövı nemzedékéért és szociális segítségre szorulókért érzett felelısségét átérezve valósuljon meg. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelısségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megırzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint annak érvényesítési garanciáit. A társadalom rendszereinek és alrendszereinek mőködése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különbözı módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról – átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni elfogadható szinten. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfıbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthetı, de az egyének életében jelentkezı speciális élethelyzeteket feltárja és azokra – a jog által kínált segítı lehetıségek keretei között – minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetık, biztosítva egyidejőleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modern szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Szeretnénk elérni, hogy a békéscsabai társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvı, egymásra figyelı, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Törekvésünk, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is – a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozása, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb idın belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttmőködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttmőködését takarja. A kooperációban végzett segítı tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkezı ellátási problémákkal szemben.

2


Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális védıháló „szövésén” örvendetes módon egyre több szervezet dolgozik. Munkájuk szerves része Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének, tevékenységüket a lakosság mindinkább megismeri és igénybe veszi. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szervezıdött szolgáltatók csakúgy, mint megyei és országos szolgáltató hálózattal rendelkezı szervezetek (állami és nem állami fenntartók egyaránt). Az ellátási területek azonossága és a szolgáltatások elérhetıségének, egyenlı esélyő hozzáférésének biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy a koncepció készítésekor a megyei ellátórendszer szolgáltatásait is figyelembe vettük. Ilyen értelemben Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója több ponton kapcsolódik Békés Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítése is hozzájárul ahhoz, hogy városunk minden lakója számára elérhetıek legyenek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minıségi ellátást biztosítják. Cél, hogy a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 80/2004.(II.26.) sz. közgyőlési határozatával fogadta el. A koncepciót a jogszabályi rendelkezés szerint felül kell vizsgálni. Ennek megfelelıen a dokumentum tartalmazza az adatok frissítését, az elmúlt idıszakban elért eredményeket, a belépett új feladatokat, a jelenlegi helyzet bemutatását és fejlesztési szükségleteit. A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, a vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamennyi, a településen mőködı szociális szolgáltató szervezetet, az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézetet, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségét, a Békés Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési és Szeghalmi Intézetét, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, valamint a Békés Megyei Önkormányzatot. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közremőködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat.

Békéscsaba, 2007. augusztus

3


I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, igazodva a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezethez. Az 1999. évi módosítás (1999. évi LXXIII. törvény) szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, és átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, valamint az azokkal kapcsolatos felelısséget és teendıket. A feladatellátásra kötelezett önkormányzat szerepe az ellátás szervezésében meghatározó. A törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos mőködés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenırzési szerep is jelentıs. Az Szt megalkotása óta több területen bıvültek a feladatellátásra kötelezett önkormányzat kötelezettségei, s így került bele a jogszabályba - többek között - a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének feladata is. I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma A szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerősítéséhez kapcsolódó győjtıfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekrıl, a szükségletekrıl és az ellátási kötelezettség teljesítésérıl. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggı szakmai fejlesztési feladatokból tevıdnek össze. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott, reális terv, amely a települési feladatellátás megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minıségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minıségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció elsıdleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön elıtérbe. Célkitőzés a feladatellátás szervezésekor, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerség elve alapján a nem állami, önkormányzati szolgáltatók, a civil szervezetek, valamint az egyház. További fontos elérendı cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttmőködésén alapuló, könnyen hozzáférhetı, adekvát ellátást nyújtson az igénybe vevı részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövıben fellépı új szükségleteket. A szolgáltatások folyamatos szervezeti, szakmai korszerősítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer.

4


II. Helyzetkép

II. 1. A társadalmi környezet

II.1.1. Demográfia Egy adott település demográfiai folyamatai döntı hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezık együttes hatásának változásával a munkaerıpiacra is. Békéscsaba Megyei Jogú Várost sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fıs megyeszékhelyen ma már alig 64 ezer fı él állandó lakosként. A lakónépesség száma 65295 fı, bár meg kell jegyezni, hogy ez az adat is csökkenı tendenciát mutat.

1. sz. ábra Békéscsaba város állandó lakosainak száma 1998-2006. 67 000 66 780 66 500

66 469 66 026

állandó lakosok száma

66 000 65 500

65 555 65 141

65 000

64 626

64 500

64 338

64 327 64 034

64 000 63 500 63 000 62 500 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évrıl évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak.

5

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2. sz. ábra

A természetes fogyás mértéke Békéscsabán 1998-2006. 0

-11

természetes fogyás

-100

-200 -288

-289

-300

-293

-311

-400

-414 -443

-471

-500

-515

-600

1998

2000

2002

2004

2006

évszám

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözık, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követı években hullámozás figyelhetı meg. A táblázat 2002. évtıl mutatja az állandó vándorlások egyenlegét is. 3. sz. ábra Vándorlási egyenleg Békéscsabán 1998-2006. 200

vándorlási egyenleg

100 0 -100 vándorlási egyenleg -200

állandó vándorlások egyenlege

-300 -400 -500 -600

1998

2000

2002

2004

évszám


6

2006


A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A „fa” karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak ma 50-54 éves korcsoportjának gyermekei, a 30-34 éves fiatalok még szülıképes korban vannak. Az ábra jól érzékelteti azt az országos tendenciát is, mely a gyermekvállalási szokások megváltozására utal. E szerint ma a fiatalok késıbbi életkorban alapítanak családot, mint 1520 évvel ezelıtt, és egy kitolódik a szülık életkora az elsı gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve radikális csökkenés figyelhetı meg, amely a reprodukciót sem biztosítja. 4. sz. ábra

Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. éves 90– X 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4

Férfi

Férfitöbblet

3200 2800 2400 2000 1600 1200 800 400

0

Nı

Nıtöbblet

0

ezer fı

400

800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 ezer fı


Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 fınél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma – bár nem ilyen ütemben és nagyságrendben – nı. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létezı probléma Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idısebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8.500 fıt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14.000 fı.

7


5. sz. ábra Az öregedési index Békéscsabán 1998-2006. 2,00%

öregedési index

1,80%

1,65% 1,60%

1,59% 1,53% 1,46% 1,41%

1,40%

1,25%

1,29%

1,32%

1,36%

1,20%

1,00% 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám


A csecsemıhalálozás (az 1 éven alul meghaltak száma) az élve születés ezrelékében mért adat. A csecsemıhalálozás mutatóit alkalmasnak tartják egy-egy terület fejlettségi szintjének értékelésére. Az alacsony születésszámok miatt az alacsony mutató csalóka lehet, mert egy haláleset akár több egységgel is növelheti a mutatót. Ez elmúlt tíz év átlagát tekintve 3,4 a mutató nagysága. Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedı tendenciát mutat.

II.1.2. Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsısorban a kereskedelemben, jelentıs mértékben az iparban és a mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban dolgozik. A településen elsısorban a térség nyersanyag-elıállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetıséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követı gazdasági szerkezet-átalakulás Békéscsaba Megyei Jogú Várost is érzékenyen érintette (az alapanyag-termelés csökkenése, az export-támogatások minimalizálása és a keleti piacok összeomlása). Az átmeneti állapotot leginkább a jó eszköz felszereléső, stabil pénzügyi pozíciójú vagy a már korábban is exportra termelı vállalatok és

8


gazdálkodó szervezetek tudták a legkevesebb veszteséggel átvészelni, de kisebb-nagyobb mértékő munkaerı elbocsátásokra ezek is gyakran rákényszerültek/rákényszerülnek. A termelés terén a privatizáció utáni megtorpanást bizonyos fellendülés követte. Van példa arra is, hogy ipari tevékenységet végezı nagy vállalkozások folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre a településen, számuk azonban még mindig kevés. Annak ellenére, hogy az önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre alkalmas területekkel, láthatóan ez a lehetıség sem gyorsította fel nagymértékben a további iparosodást és fejlıdést. Az okok a közlekedési infrastruktúra korszerőtlenségére, a tıkehiányra, az alacsony szintő nyereség elérhetıségére és a piaci problémákra vezethetık vissza. Az agrárszektor valamennyi területét rendkívül súlyosan érintette, érinti az ágazat általános válsága. A végbement szerkezet átalakulás itt is jelentıs munkaerı felszabadulással járt. A városban jelentıs a szolgáltatási szektor. Ezen belül a legdinamikusabban fejlıdı ágazat a kereskedelem. A szolgáltató szektor növekedésének egyik pillére a kisszervezetek tevékenysége. Rugalmasságuk miatt a gazdaság fontos szereplıi, de ha nem tudnak alkalmazkodni a fokozatosan erısödı versenyhez, jelentıs részük hátrányos helyzetbe juthat. A másik pillért a hipermarket láncolatok és az iparszerő kereskedelem képezik. Tevékenységüknek a kisszervezetekre gyakorolt negatív hatása már Békéscsabán is mutatkozik.

II.1.3. Munkanélküliség A rendszerváltást követı gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követıen a „nyilvántartott álláskeresık” megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2006. évi adatok alapján a területi mutató1 6,31% (48% férfi, 52% nı). A munkanélküliségi ráta, 6,64%. A foglakoztatási arány2 38%, míg az aktivitási arány3 40,7%. 1164 fı azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nı). İk tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) tekinthetık. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt 3 évben jelentısen nem változott (286, 275, 252 fı). 2006. évben havi átlagban a békéscsabai kirendeltségen 199 volt a sikeres kiközvetítések száma. Ebbıl támogatott állásra átlagban 116, nem támogatott állásra 83 fı került kiközvetítésre. 2007. I. félév végén a nyilvántartott álláskeresık száma 2690 fı. Az elmúlt 9 évet tekintve 2006-ban a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresık száma.

1

A területi mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállaló korú népesség százalékában A foglalkoztatottaknak a megfelelı korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 3 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelı korcsoportba tartozó népességen belül 2

9

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 6. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresık száma Békéscsabán 1998-2006.

3 000 2 685

nyilvántartott álláskeresık

2 500

2 266

2 345 2 176 1 974

2 000

1 825

1 700

1 662 1 505

1 500

1 000

500

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám


A nyilvántartott álláskeresık korcsoportos megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban (28,5%) 21-30, illetve a 31-40 éves (27,4%) korosztályhoz tartozók keresnek munkahelyet. A 41-50 éves korosztályhoz tatozók alkotják a nyilvántartott álláskeresık 22,2 %-a. A 20 év alattiak a nyilvántartott álláskeresık 4,6 %-a. Magas az 51 év felettiekhez tatozó korcsoport munkanélkülisége is, ık alkotják a nyilvántartott álláskeresık 17,3%-át. A nyilvántartott álláskeresık 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresık számától függetlenül évrıl évre megmarad. Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég mőködik. Többségük (10) belföldre történı munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítıhöz, elhelyezkedés - különösen külföldi munkavállalás – céljából. A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresık valamivel több, mint egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Hasonló nagyságrendő az érettségizettek aránya, míg a felsıfokú, egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentıs változás a 2004. évi koncepcióban szereplı adatokhoz képest, hogy a magasabb iskolai végzettségőek (szakközépiskolától felfele) számaránya nıtt az alacsony iskolai végzettségőekhez képest.

10

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 7. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán 2007. június

Egyetem Fıiskola 2% 6% Gimnázium 12%

8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19%

Technikum 5%

Szakközépiskola 19%

Szakmunkásképzı 34%

Szakiskola 2%


Az ellátásból kikerültek számarányáról, sorsuk további alakulásáról nem áll rendelkezésre adat, errıl csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Szintén nem áll rendelkezésre kutatási adat arra vonatkozóan, hogy a családi minta hatására a munkanélküli státuszt milyen arányban „öröklik”, illetve viszik tovább a munkanélküli szülık gyerekei.

II.1.4. Oktatás Az oktatás helyzetét az elmúlt évek során és napjainkban is két tendencia formálja: egyrészt az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsıfokú szaktudás felértékelıdésével a továbbtanulásra felkészítı középiskolák népszerőségének növekedése, ami szinkronban áll a felsıoktatásban tanulók számának emelkedésével. Férıhely problémák - a gyermek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) szabályozott - a gyermekek napközbeni ellátásához tartozó bölcsıdei ellátási formánál figyelhetık meg, ahol 2006. évben a 195 bölcsıdei férıhelyre 307 gyermeket írattak be. A 2006. évi adatok alapján Békéscsabán a 2015 volt az óvodai férıhelyek száma. A 77 óvodai gyermekcsoportba összesen 1836 gyermeket írattak be szüleik. A 213 általános iskolai osztályba 4779 gyermek jár, akiknek mintegy 60%-a napközis tanuló. 7230 fı középiskolai tanuló van városunkban. Ebbıl 2292 tanuló gimnáziumi oktatásban vesz részt. A békéscsabai felsıoktatásban résztvevı hallgatók száma minden tagozatot (nappali, esti, levelezı, távoktatás) figyelembe véve 2438 fı. Nemzetiségi, etnikai oktatásban vesz részt 137 fı általános iskolai, és 63 fı középiskolás diák.

11


Békéscsaba Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai és iskolai ellátása több fogyatékossági típusnál is biztosított. A Napsugár Integrált Óvodában és a Szabó Pál Téri Általános Iskolában mozgás-, érzékszervi- és beszédfogyatékos gyermekek ellátása folyik. Valamennyi oktatási-nevelési intézményben megoldott a sajátos nevelési igényő tanulók ellátása. Az intézményekben a megismerı funkció vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı, valamint organikus okra „vissza nem vezethetı” tartós és súlyos rendellenességgel küzdı tanulók integrált ellátása is folyik. A nevelési és oktatási intézmények hatékonyabb és racionálisabb mőködését segíti az intézmények integrálása. A folyamatok társadalmi szempontból negatív következményeként pedagógusállások szőntek meg, és már néhány esetben teljes intézményi épületet is kivont a fenntartó az oktatási ágazatból. II.1.5. Nemzetiségek Békéscsabán román, szlovák, cigány és lengyel kisebbségi önkormányzat mőködik. Munkájukat a Polgármesteri Hivatalon beül két szakember kisebbségi referens és kisebbségi ügyintézı is segíti. A kisebbségi önkormányzatok mőködése leginkább közösségfejlesztı, hagyományırzı szerepük miatt jelentıs. Érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataik egyre nagyobb hangsúllyal jelentkeznek. Nagy jelentıségő lengyel, a román és a szlovák kisebbségi önkormányzat esetében az anyaországgal történı kapcsolatok ápolása, erısítése, mely nem csak kulturális, de gazdasági elınyökkel is járhat. Békéscsabán nemzetiség specifikus szociális problémák nem jellemzıek.

II.1.6. Egészségügy Békéscsabán alapellátásként mőködik a felnıtt-, és gyermek háziorvosi, a védınıi, a fogorvosi, foglalkozás egészségügyi és az ügyeleti, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat saját tulajdonában lévı egészségügyi intézményben fekvıbeteg-gyógyintézeti ellátás is biztosított. Dr. Réthy Pál Kórház–Rendelıintézet mőködı kórházi ágyak száma 2007. június 30. Aktív fekvıbeteg szakellátás 352 ágy Krónikus fekvıbeteg szakellátás 167 ágy Összesen 519 ágy Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet

A város lakosságának egészségügyi problémái szorosan összefüggnek a korstruktúrával, valamint a foglalkoztatási és szociális helyzettel, érzıdik az alacsony jövedelem miatti helytelen táplálkozás és életmód, valamint a szenvedélybetegségek – fıleg az alkoholizmus és a dohányzás – hatása. A statisztikai adatok alapján valószínősíthetı, hogy a mindennapi életvitel szintjén szenvedélybetegként élık töredéke jut megfelelı szakellátáshoz.

Addiktológiai gondozó Békéscsaba 2003-2006. évben

12


Évszám

Ellátott betegek száma

Forgalom (beavatkozás)

2003. 2004. 2005. 2006.

858 884 785 1 117

1 669 1 658 1 512 2 389

Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet

Az országos statisztikai adatokkal megegyezıen a leggyakoribb halálokok a békéscsabai dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet adatai szerint is a keringési rendszer betegségei, de a vezetı halálokokhoz tartozik a daganatos betegségek és az emésztırendszer betegségei. Vezetı halálokok a dr. Réthy Pál Kórház–Rendelıintézet adati alapján 2006. évben Vezetı halálokok Keringési rendszer betegségei Egyéb halálokok Daganatos megbetegedések Emésztırendszer betegségei Légzırendszer betegségei Erıszakos halálokok Összesen

fı 381 151 73 65 43 14 727

%-ban 52,41 % 20,77% 10,04 % 8,94 % 5,91 % 1,93% 100,00%


A gazdasági rendszer változásával együtt járó bizonytalanság, a stressz, a munkahely féltése, vagy éppen reménytelennek tőnı elérése sok mentális probléma okozója. E betegséggel kapcsolatos elıítéleteket levetkızve mind több érintett kéri szakember segítségét gyógyulásához. Emellett a mentális problémák egy észe szomatizálódik és testi betegségben jelentkezik (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély). Pszichiátriai gondozók Békéscsaba 2003-2006. Évszám

Ellátott betegek száma

2003. 2004. 2005. 2006.

3 485 3 077 2 775 3 755


13

Forgalom (beavatkozás) 5 443 4 369 4 042 6 396


Hiányos a rendszere bizonyos betegségcsoportok utókezelésének a szanatóriumi férıhelyek korlátozott száma miatt. Kevés a lehetıség – és a munkáltatók részérıl az igény is – a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatására. Ez egyrészt szociális problémaként jelentkezik, másrészt egészségügyi problémákat is magában hordoz, hiszen az érintetteknek mentális szempontból is szüksége lenne – gyógyulásuk záloga – a megfelelı speciális munkakörülmények és feltételek biztosítása mellett a rehabilitációra. Az egészségügyi ellátás speciális részét képezi a hajléktalanok ellátása. A vizitdíj bevezetése tovább nehezítette helyzetüket. Nagy elırelépést jelentene higiéniai és közegészségügyi szempontból egyaránt, ha az OEP által finanszírozott térítésmentes, sajátos hajléktalan ellátás megszervezésre kerülne Békéscsabán. II.2. A szociális gondoskodás fıbb sajátosságai A rendszerváltozás elıtt a szociálisan rászorulók ellátása alapvetıen állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes évektıl az ellátórendszer többszereplıssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemzı. Ez azt jelenti, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális ellátó rendszer jó részét továbbra is állami, önkormányzat fenntartású, illetve mőködtetéső. E szempontból a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények mőködtetési formája a legszínesebb. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a nem állami, önkormányzati fenntartású tartós elhelyezést nyújtó intézményekben megyei, illetve országos beutalási jogkör érvényesül. A szociális ellátórendszer mőködtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlı hozzájutás elvének biztosítása. Ez az alapelv azonban minden igyekezet és jó szándék ellenére a gyakorlatban sérülhet. Van olyan ellátási forma, amely jelenleg teljesen hiányzik a városban, pl. szenvedélybetegek átmeneti otthona. Egyes ellátási formáknál - bár mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város területén, - a rendelkezésre álló férıhelyek száma nem elegendı, pl. fogyatékosok nappali intézményében, idısek otthonában. Területi ellátás hiányáról beszélünk, ha a mőködı intézmény elérése a távolság miatt jelent nehézséget a szolgáltatást igénybe venni szándékozó számára, pl. Erzsébethely nyugati részén nincs idısek klubja, az itt lakók csak a településrésztıl nagyobb távolságra lévı Orosházi Utcai Idısek Klubjában tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének további sajátossága, hogy a speciálisan elsısorban az idısek ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény kérelem, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén étkeztetés keretében ellátja gyakorlatilag Békéscsaba város minden rászoruló állampolgárát. Ezt az ellátási formát jelentıs számú aktív korú nem foglalkoztatott, egészségi és mentális problémával küzdı veszi igénybe. II. 3. A szociális szolgáltatások alanyai Az Szt. alapján a rászorultak pénzbeli és/vagy természetbeni ellátás, illetve személyes szociális szolgáltatás formájában kaphatnak segítséget. A személyes szociális ellátások alapvetıen öt ellátotti csoport – idısek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok – részére nyújtanak szolgáltatásokat.

14


A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezıtlen szociális körülmények között élı lakosok tekinthetık. Magyarországon 1990. és 2001. között 11 %-kal csökkent a házasok, és 27 %-kal nıtt az elváltak száma. Békéscsabán napjainkban 3 házasságkötésre két válás jut. A családszerkezet kedvezıtlen változására utal, hogy egyszemélyes háztartás az összes háztartás valamivel több, mint egynegyede. A szociális szolgáltatást igénylık problémáinak oka leginkább anyagi természető, de adódhat az életkorból, egészségi állapotból, családi állapot változásból vagy az egyén mentális állapotából. Gyakran több elem van egyszerre jelen és köztük ok okozati összefüggés is van. A szociális szolgáltatás megszervezésére kötelezett önkormányzat feladata koncepcionális szinten a meglévı és a várható problémák meghatározása, és felkészülés azok hatékony kezelésére. Számtalan oka, sokféle elızménye lehet annak, hogy valaki szociális szolgáltatást igénylıvé váljon. Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyeknél már a segítségkérés idıpontjában szükséges a beavatkozás. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a 60 évnél idısebb lakosság aránya a teljes népességen belül jelenleg 21,8%. Kiemelkedı az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylı társadalmi réteg. İk a település teljes népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemzı, hogy mintegy kétszer annyi nı éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó elırejelzései szerint az idısek aránya a jövıben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nıni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. A rendszerváltás után lezajlott gazdasági átalakulás egyik fájdalmas következménye, hogy a korábban „megszokott” teljes foglalkoztatás rendkívüli ütemben alakult át, munkahelyek szőntek meg tömegével egyik napról a másikra. Az állását vesztett aktív korú népesség jelentıs része azonban nem munkanélkülivé vált, hanem a munkaerıpiacra való kivonulás legális formájaként igénybe vette a korkedvezményes és a rokkant nyugdíjazás lehetıségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jutott viszonylag alacsony, de rendszeres jövedelemhez. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerő ellátásban. Az ellátások nagyságrendjére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy azok átlaga csak a vizsgált idıszakban mintegy két és félszeresére nıtt, míg az ellátásban részesültek száma 12 %-os növekedést mutat.

15


8. sz. ábra

22 500

70 000

22 000

21 829 21 919 61 372 21 663 21 766 21 738 60 000 21 432 21 485 57 221

ellátások száma

21 500

52 250

21 000

19 500

41 373

20 325

20 500 20 000

50 000

47 576

40 000

35 835

19 556

29 180

31 483

30 000

25 520 20 000

ellátások átlaga (Ft)

Nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerő ellátásban részesülık Békéscsabán 1998-2006.

19 000 10 000

18 500 18 000

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám ellátások száma

ellátások átlaga (Ft)

Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba

A táblázatban szereplı összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegő nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességőek járadékára jogosultak. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül. 9. sz. ábra Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben

Hozzátartozói

nyugdíjak 6%

egyéb 7%

Megváltozott munkaképességőek járadéka 10%

Öregségi és öregségi jellegő nyugdíjellátás

57%

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak 20%

Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba

16


A rendszeres szociális segélyben részesülık száma az utóbbi években dinamikusan megemelkedett. 10. sz. ábra

Békéscsaba város önkormányzata által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1998-2006. 800

753

ügyfelek száma

700 600 549 500 405

400 321

300

270

260

200 100

109

117

136

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévık csökkentik a rendszeres szociális segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhetı meg. Az elmúlt évben közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az idılegesen felajánlott munkalehetıséget a segélyben részesülık 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló nagyságrendő azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre felajánlott munkakört. A különbözı foglalkoztatási programban több mint 100 fı vett részt 2006. évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez. 226 fı jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végzı nagykorú hozzátartozóként ápolási díj igénybe vételére. Az ápolási díjban részesülık egyharmada méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban részesül a 2461 fı. Számuk növekedést nem mutat, aminek valószínőleg az az oka, hogy a jogosultsági határok nem követik a nyugdíjemelést, és emiatt nagyon sok viszonylag alacsony jövedelmő és magas gyógyszerköltséggel rendelkezı család nem jut hozzá ehhez az ellátási formához. A kirekesztettnek tekinthetjük a fogyatékkal élıket. Az integrációjukat segítı közintézmények és a közlekedési eszközök teljes akadálymentesítése még ma sem megoldott. Foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának. 2006. évben több mint kétezren részesültek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményével kapcsolatos támogatásban. A fogyatékkal élık és a megváltozott munkaképességőek helyzetében jelentıs változást lehet elérni megfelelı oktatásuk, illetve rehabilitációs foglalkoztatásuk révén, mellyel együtt sok más szociális szférát érintı probléma is könnyebben kezelhetıvé válik, ami nem csak

17


közvetlenül a fogyatékkal élı személyre, hanem családjára és környezetére is kihat. Követendı cél, hogy az önkormányzat és intézményei - lehetıségei szerint - törekedjenek arra, hogy bizonyos munkakörökben fogyatékkal élıket alkalmazzanak.

18


III. A személyes szociális szolgáltatások típusai III.1. Az alapellátások Az alapellátás, mint szociális szolgáltatás biztosításának célja, hogy a települési önkormányzat segítséget nyújtson a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A jogszabály öt ellátotti csoportot nevez meg, - idıskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek – mely csoportok ellátásának megszervezésérıl az alapellátás keretében is gondoskodni kell. Ugyanezen öt ellátotti csoport köré épülnek fel alapvetıen az Szt. személyes szociális szolgáltatást nyújtó nappali, átmeneti és tartós bentlakásos ellátási formái. Az ellátandók köre az Szt. 2001. évi módosításakor jelentısen bıvült. A települési önkormányzat az alapellátást biztosító szociális intézményei (szolgáltatók) együtt kell mőködjenek a szociális, az egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szervezetekkel. A tevékenységének összehangolása - a szolgáltatást igénybe vevı személy szociális ellátása érdekében - a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki. Az alap ellátás során az egyes szolgáltatást igénylık esetében a szociális szolgáltatást végzı személy gondozási tervet készít az ellátott részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességérıl, idıtartamáról. III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás A tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredı hátrányainak enyhítése, az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintő szükségletek teljesítésének segítése. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen mőködtethetı. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közremőködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhetı meg. III.1.2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

19


III.1.3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. III.1.4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdık számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését. A Családsegítés eleme a családgondozás, a családban jelentkezı mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elısegítését segítı folyamat. A családsegítı szolgáltatás feladata közösségfejlesztı, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Tevékenységi körébe tartozik a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdık, a fogyatékossággal élık, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdık, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, valamint a családokon belüli kapcsolaterısítést szolgáló közösségépítı, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs programok, és a nehéz élethelyzetben élı családokat segítı szolgáltatások biztosítása. III.1.5. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A jelzırendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élı, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló idıskorú, a segélyhívó készülék megfelelı használatára képes idıskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitele fenntartása mellett felmerülı krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. III.1.6. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történı segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevı képességek megtartását, illetve fejlesztését. A háziorvossal és a kezelıorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevı állapotát folyamatos figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az ellátott számára a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban,

20


szőrıvizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, valamint megkeresı programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbő ellátás keretében fentieken túl biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentı szolgáltatásokat, és a kríziskezelést az életet veszélyeztetı, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. III.1.7. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történı ellátása, elsısorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelıen különösen a) az alapvetı szükségletek kielégítését segítı szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat mőködtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelı egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztı tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követıen a társadalmi beilleszkedést segítı szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetıségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erısítéséhez speciális, önsegítı csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidıs kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítı szolgáltatások elérhetıségének, igénybevételének elısegítése. III.1.8. Utcai szociális munka Az Szt-ben szabályozott utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. III.1.9. Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsısorban a saját otthonukban élı, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idıs koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylı pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

21


Nappali intézményben ellátható a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személy is. III.2 Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekrıl az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelı szakosított ellátási formában kell gondozni. III.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésérıl, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körő ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idısek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Az idısek otthonában elsısorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: idıskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idısek otthonában az 18. életévét betöltött személy is felvehetı, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az idısek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehetı fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetıség. A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehetı fel, aki az ellátás igénybevételének idıpontjában nem veszélyeztetı állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre idılegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelezı intézeti gyógykezelésre nem szorul. A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

22


III.2.2. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetıleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye elıkészíti az ott élık családi és lakóhelyi környezetbe történı visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszőnését követı utógondozást. A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítıprogramokban való részvételt. III.2.3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egy év idıtartamra teljes körő ellátást biztosítanak. Ezen intézményforma típusai az idıskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Az idıs korúak gondozóházába azok az idıskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetık fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban idılegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházába azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhetı el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvıbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. A szenvedélybetegek átmeneti otthonába az a személy helyezhetı el, akinél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.

23


Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetıvé tevı szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerő szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

III.2.4. Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettı, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is -, illetıleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevı részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelı ellátást biztosít.

24


IV.

Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelezı feladatai a személyes gondoskodás körében

IV.1. A személyes gondoskodás feladatai Az Szt. meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó feladatok alapvetıen a települések állandó lakosság számától függnek. A feladatellátás címzettjei a települési önkormányzatok. A jogszabály elıírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férıhelyszámát a lakosság részérıl jelentkezı ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei jogú város címmel rendelkezı település saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül4 az idısellátás, továbbá – elızetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – elsı sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedı civil szervezetek is. Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthoni intézmények, és férıhelyszámok mőködnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Az összes kötelezıen ellátandó feladattípus 72 %-a vehetı igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét ellátási forma egyáltalán nem biztosított a településen. Néhány feladat ellátás szervezése jelenleg is folyamatban van. Ezek olyan ellátások, melyet más szolgáltatók egy adott ellátotti kör részére már biztosítottak, de a szolgáltatás bıvítése, továbbfejlesztése a jelentkezı szükségletek miatt indokolt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének döntése értelmében a Családsegítı és Gyermekjóléti Központ fenntartója 2006. január 1. napjától Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Az intézmény neve is megváltozott: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ. Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója 2007. április 1. napján lett a Kistérségi Társulás. Az intézmény új neve Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény.

4

ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok

25


Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelezı feladatai a személyes gondoskodás körében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján

Ellátás neve

Létezik-e a A szolgáltatást nyújtó településen intézmény

falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés

nem

házi segítségnyújtás

igen

Ellátás típusa

igen

igen

Szociális alapszolgáltatások

családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás

igen

közösségi ellátások

igen

pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása

igen

támogató szolgáltatás

igen

26

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Emberül Élni Alapítvány Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Emberül Élni Alapítvány Békéscsaba Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Béthel Alapítvány Mentálhigiénés Egyesület Egyensúly Szabadidı Klub Emberül Élni Alapítvány MI-ÉRTÜNK Egyesület Mentálhigiénés Egyesület Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 3 támogató szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény: 3 támogató szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ 1 támogató szolgáltatás Evangélikus Egyház 1 támogató szolgáltatás Aut-Pont Alapítvány 1 támogató szolgáltatás Emberül Élni Alapítvány 1 támogató szolgáltatás

Szakosított ellátások

Szociális alapszolgáltatások


utcai szociális munka

igen

nappali ellátások

idısek klubja

igen

fogyatékosok nappali intézménye

igen

szenvedélybetegek igen nappali intézménye hajléktalanok igen nappali melegedıje Ápolást, gondozást idısek otthona igen nyújtó intézmény

pszichiátriai nem betegek otthona szenvedélybetegek igen otthona fogyatékos igen személyek otthona

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

hajléktalanok otthona idıskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása 27

Békéscsaba Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht Aut-Pont Alapítvány Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye „Csabai Életfa” Kht Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht. Evangélikus Szeretetotthon „Fília” Alapítvány „Oltalom” Idısek Otthona

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ

nem igen

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

nem

nem

nem nem igen

Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ


V. A szociális szolgáltatások elérhetısége, kihasználtsága Békéscsaba Megyei Jogú Városban V. 1. Alapellátás

V. 1. 1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Békéscsaba Megyei Jogú Városban az étkeztetés és a házi segítségnyújtás az alapellátási szolgáltatások közül a legrégebbi ellátási formák. A házi segítségnyújtás szolgáltatást 1976 óta, az étkeztetést pedig 1980 óta lehet igénybe venni. A ellátási hálózat jól kiépített, az idısek klubjaihoz telepítetten, a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretében mőködik. Az Emberül Élni Alapítvány 2007. január 1. napján kezdte meg mőködését (étkeztetés és házi segítségnyújtás), békéscsabai székhellyel, megyei ellátási területtel. Szolgáltatásaikat elsısorban Békéscsabán kívüli településeken nyújtják. Fontos cél a szociálisan nehéz élethelyzetben élı békéscsabai lakosok minél szélesebb rétege számára ismertté és hozzáférhetıvé tenni az ellátási típusokat. Ennek érdekében szoros és hatékony együttmőködésre van szükség a szociális ellátásban résztvevı egyes szolgálatok között. A szolgáltatást igénylıknek lehetıségük van az étkeztetés és házi segítségnyújtás alapellátási szolgáltatást egyszerre és külön-külön is igénybe venni. Az igénybe vevık száma a 2003. évet követıen a település kedvezıtlen gazdasági helyzete és demográfiai változások együttes hatására nıtt. Jellemzı tendencia, hogy az utóbbi években megemelkedett az aktív korú igénybe vevık száma az étkeztetés esetében. A tálalókonyhák mőködésének minıségbiztosítási rendszerét jelentı HACCP követelményeknek való megfelelés a jövıben is központi cél kell, hogy legyen valamennyi nappali ellátást nyújtó telephely számára. 2007. január 1. napjától az Szt. rendelkezése értelmében a házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelem esetén a szolgáltatónak vizsgálni kell a szociális rászorultság tényét.5 A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az elıbbi feltétel fennállását a kérelmezı háziorvosa igazolja. Az egészségügyet érintı - 2007. évben történt - jogszabályváltozások miatt, az ilyen igazolás kiadásáért a háziorvosnak vizitdíjat kell fizetni. Emiatt elıfordulhat, hogy a jövıben rászorultak maradnak ki az ellátásból, mert a vizitdíjat nem tudják megfizetni. A gondozók kerékpárral közlekednek az alapszolgáltatások teljesítése során. Emiatt jelentıs útidıvel kell számolni a napi munkaidı terhére. Megoldást jelenthet az étel gépkocsival történı házhoz szállításának megszervezése, melynek költségvetési forrásait pályázati támogatásokból lehetne finanszírozni, ezért figyelemmel kell kísérni minden e tárgyban meghirdetett lehetıséget.

5

1993. évi III. törvény 59/A.§ (1)

28


Az étkeztetés és házi segítségnyújtás - a szolgáltatások igénybevételére irányuló jelzést követı - 24 órán belül igénybe vehetıek, sürgıs esetben pedig azonnal. Egyre több nappali ellátást nyújtó telephelyen szervezte meg az intézmény a hétvégi nyitva tartást is. A lakáson nyújtott szolgáltatások - kapacitás hiányában - hétvégén és ünnepnapokon szünetelnek.

Az étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülık Békéscsabán 1998-2006. évben Évszám

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Csak étkeztetésben részesülık száma 230 263 178 205 200 113 211 321 319

Csak házi Mindkét segítségnyújtásban ellátási formát részesülık száma igénybe vevık 39 33 28 33 32 46 43 65 72

403 394 359 355 359 362 360 364 370

Összesen

672 690 565 593 591 521 614 750 761


V.1.2. Családsegítı szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Városban 1998 óta mőködik családsegítı szolgáltatás. Az intézmény az évek során a lakosság körében ismertté és elfogadottá vált, szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. A családsegítı szolgáltatás alapvetıen családgondozói feladatokat jelent, az intézmény ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet végez. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a családsegítı szolgáltatást a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Családsegítı Munkacsoportja látja el, feladatait önálló szakmai egységként végzi, de szorosan együttmőködik a Gyermekjóléti Munkacsoporttal, amennyiben az adott család problémája a gyermekjóléti szolgálat munkaterületét érinti, illetve, ha a probléma középpontjában a gyermek áll. A családsegítı szolgálattól segítséget kérık - kliensek - részérıl megjelenı problémák 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegőek - megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek - voltak. Információkéréshez 23%, ügyintézéshez 19% kapcsolódott. Az életvitelbeli probléma 10%-os arányban volt jelen, a családi-kapcsolati és a lelki-mentális problémák 9,2%-ban fordultak elı. Egészségkárosodáshoz, gyermekneveléshez, foglalkoztatáshoz a megoldásra váró problémák 13,3%-a, családon belüli bántalmazáshoz pedig, 0,5%-a kapcsolódott.

29


Családsegítı szolgáltatás keretében az intézmény mindenkinek segítséget nyújt, amennyiben a problémák megoldása érdekében jelzés érkezik a szakemberek felé. A segítı tevékenység folyamata az elsı találkozással megkezdıdik. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ Fövenyes utcai telephelye 2007. ıszén kapcsolódik be az ellátásba. A Lencsési lakótelepen és környékén élık részére „lakosság közelibb” szolgáltatást lehet majd nyújtani, ugyanakkor a Szabadsági téri épületben lévı helyiségek zsúfoltsága is enyhülni fog. Ezáltal ez utóbbi helyen is javulnak a dolgozók munkakörülményei, és a lakosság felé nyújtott szolgáltatás tárgyi feltételei. 11. sz. ábra Családsegítı szolgáltatás igénybevétele Békéscsaba Megyei Jogú Városban 1999-2006. 1 400

1 299 1 190

1 200

1 231

2003

2004

1 261

1 142 1 049

1 034 szolgáltatás száma

1 218

1 000 800 600 400 200 0 1999

2000

2001

2002

2005

2006

évszám

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ

V.1.3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A 2004. március 1. napjától mőködı jelzırendszeres házi segítségnyújtás jelenleg 70 db lakásra kihelyezett - készülékkel rendelkezik. A szolgáltatás rövid idı alatt ismert és népszerő lett az arra rászorulók körében. Havonta átlagosan 3-4 segélykérı hívás érkezik a diszpécserközpontba, amely már két alkalommal életet is mentett. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézménynél lehet igényelni. A jelenleg használt készülékek mőszaki tartalma és állapota elavult. A jelzırendszer bıvítésére (a meglévı készülékek korszerőbbre cserélése és darabszám növelése) is szükség lenne a nyilvántartott kérelmek alapján, mert évekig is elhúzódhat, mire az igénylı hozzájut a készülékhez. Ez idı szerint 35 fı vár a szolgáltatás igénybevételére. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás keretében végzett tevékenységet megfelelı mőszaki tartalmú készülékek beszerzése esetén össze lehetne kapcsolni más szakmai területekkel is, mint pl. vagyonvédelem és bőnmegelızés.

30


V.1.4. Közösségi ellátás A szenvedélybetegek közösségi ellátását több civil szervezet (Egyensúly Szabadidı Klub, Emberül Élni Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület, Mi-Értünk Egyesület, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete) látja el a településen. A pszichiátriai betegek szélesebb körő ellátása és az ellátás minıségének javítása érdekében a Béthel Alapítvány és a Mentálhigiénés Egyesület végzi a pszichiátria betegek gondozását a városban. A szolgáltatás kapcsán erısödik az egészségügyi és szociális ellátórendszer kapcsolata, mert ez a gondozási forma szoros együttmőködést igényel a két ágazat között. Az ellátás igénybevételére jelentkezıknek nem kell várakozniuk. V.1.5. Támogató szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Városban - országos viszonylatban is az elsık között - a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete szervezte meg speciális alapellátás keretében a támogató szolgálatot, elıször modell kísérleti program keretében. 2003. január 1. napjától a jogszabály adta lehetıségek keretében létrehozta az egyesület az Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálatát. Jelenleg több szervezet nyújt támogató szolgáltatást (Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ, Evangélikus Egyház, Aut-Pont Alapítvány, Emberül Élni Alapítvány). Problémát okoz a mindennapokban mind a kapacitáskihasználtság, mind a szervezés tekintetében az egyéni igényekre szabott szolgáltatás naprakész megszervezése, illetve a gépkocsik eltérı mőszaki állapota. A támogató szolgáltatás másik eleme a kliens otthonában nyújtott szolgáltatás. Az ellátás teljesítésére megfelelı számú és képzettségő szakember áll rendelkezésre. A szolgáltatás az ellátási igény jelzését követı 3-4 napon belül igénybe vehetı. 2007. január 1. napjától a szolgáltatást csak súlyosan fogyatékos személy veheti igénybe. A hatályos jogszabály6 elıírja továbbá a szállítást végzı gépkocsik mőszaki átalakítását, ami jelentıs terhet ró a szolgáltatók többségének költségvetésére. V.1.6. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ keretében mőködik. Az ellátás 2005. január 1. napján kezdte meg a mőködését. Az utcai szociális munka keretében az utcákon és egyéb közterületen élı hajléktalan személyek az egyes találkozások alkalmával sokrétő segítséget kaphatnak. Segítségkérés, illetve lakossági jelzést követıen az utcai szociális munkások felkeresik a hajléktalan személyt a jelzett helyen. Az utcai szociális gondozók a rendszeres kapcsolattartás révén több, korábban kizárólag utcán élı hajléktalan személyt gyıztek meg a szociális ellátórendszer további szolgáltatásainak igénybevételérıl. 2006. évben az utcán fellelt 105 (93 férfi, 12 nı) hajléktalan közül a kapcsolatfelvételt követıen a nappali melegedı szolgáltatásait 61 fı, a hajléktalan szállóét 21 fı, mindkettıt 13 fı vette igénybe. A hajléktalan ellátás intézményes formáinak igénybevételi lehetıségétıl 32 fı elzárkózott.

6

1/2000.(I.7.)SZCSM rendelet 39/C.§ (2)

31


V.1.7. Nappali ellátást nyújtó intézmények V.1.7.1. Idısek Klubja Békéscsaba Megyei Jogú Városban a nappali ellátás legkiépítettebb hálózata az idısek által igénybe vehetı Idısek Klubja szolgáltatás. Jelenleg 10 klub mőködik a városban, valamennyi a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretében. A 10 klubban jelenleg mindösszesen 440 fı klubtag veheti igénybe a szolgáltatást. (2004. évben 280 férıhely állt rendelkezésre.) A klubok férıhely kihasználtsága területenként, illetve városrészenként eltérı képet mutat. Néhány klubban folyamatosan van néhány üres férıhely, más klubok létszámkihasználtsága tartósan 100 %-os. A klubokba felvett létszámot az engedélyezett férıhelyszámhoz képest maximum 5 %-kal lehet meghaladni, de kezelhetetlen sorban állásról, illetve várakozásról nem beszélhetünk. Az idısek klubja ellátotti létszámának növelését (160 férıhely két év alatt) a területi egyenlıtlenségek, a lakossági szükséglet és gazdálkodási szempontok is indokolták. A klubtevékenység keretében nyújtott étkeztetési szolgáltatás a klub létszámtelítettsége esetén is akadálytalanul igénybe vehetı. A klubok rendezvényei nyitottak, a nem klubtagok számára is hozzáférhetıek, azokon minden érdeklıdı részt vehet. Idısek klubjai férıhely kihasználtsága 2007. június 30. napján Telephelyek 4-es Honvéd Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Idısek Klubja Békéscsaba, Orosházi út 94-96. Csaba Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Csaba u. 3. Deák Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Deák F. u. 3. Sarkantyú Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Sarkantyú u.2. Kossuth Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Kossuth L. u. 2. Kazinczy Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. Mokry Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Mokry u. 14. Jázmin Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Jázmin u. 1. Fövenyes Utcai Idısek Klubja Békéscsaba, Lencsési út 18. Összesen:

Engedélyezett férıhely 50 fı

Betöltött férıhely 39 fı

40 fı

45 fı

30 fı

29 fı

30 fı

33 fı

60 fı

59 fı

30 fı

32 fı

60 fı

60 fı

50 fı

44 fı

30 fı

29 fı

60 fı

52 fı

440 fı

422 fı

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

32


A „Csabai Életfa” Kht. 2007. júliusától szervezte meg az idısek klubja szolgáltatását 30 fı részére. V.1.7.2. Fogyatékosok nappali intézménye Békés Megye Képviselı-testülete fenntartásában mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ. Két 20-20 fıs fogyatékosokat ellátó nappali intézmény Békéscsabáról és környékérıl fogadja a rászorulókat, értelmileg akadályozott fiatalokat, illetve a fejlıdésükben akadályozott gyermekeket. A 20 férıhelyes Habilitációs Óvodában fejlıdésünkben akadályozott, autista, illetve autisztikus tüneteket mutató kisgyermekek fejlesztése történik egyéni és kiscsoportos formában. A Fogyatékosok Napközi Otthona 20 fı számára biztosítja a napközbeni felügyeletet, szükség szerinti gondozást, önállóságra nevelést, készségfejlesztést, szabadidıs programokat, munkafoglalkozásokat. 2006. január 20. napjától az Aut-Pont Alapítvány mőködteti az AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali Intézményét 15 fı autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élı, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló személy szociális és mentális támogatása érdekében. Céljuk az egyéni képességek fejlettségi szintje mellett elérhetı legjobb felnıttkori adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. A „Csabai Életfa” Kht. a fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatását 2007. júliusától szervezi meg 8 fı részére. A „Csabai Életfa” Kht. fogyatékosok nappali intézményének ellátási területe a békéscsabai kistérség, a már mőködı szolgáltatások ellátási területe Békés megye teljes közigazgatási területére terjed ki. A nappali ellátás jellegébıl adódóan zömében békéscsabai, illetve Békéscsabához közel lévı településen lakók tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága számára a település területén jelenleg összesen 55 nappali ellátást nyújtó férıhely biztosított. A szolgáltatást igénybe venni kívánókról, a jelentkezésre várakozókról, illetve férıhely hiányában elutasítottakról az intézmények nem vezetnek külön nyilvántartást, melyet a jövıben célszerő lenne bevezetni. A fogyatékosok aktív, tartalmas, biztonságos környezetben történı idıtöltéséhez szükség lenne további férıhelyek létrehozására. V.1.7.3. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A Béthel Alapítvány által mőködtetett Gadara Házban már két telephelyen (Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.sz. és Békéscsaba, Aulich u. 6. sz.) mőködik több éve a pszichiátriai betegek nappali intézménye, melynek keretében az alapítvány 30, illetve 15 fı nappali ellátásáról gondoskodik. Alapítvány fontosnak tartja a pszichiátriai betegek rehabilitációjához szükséges korszerő ismeretek, készségek, újszerő gyakorlatok, tapasztalatok megismerését, bevezetését és továbbfejlesztését. A pszichiátriai betegek nappali intézményében a medicinális modellekkel ellentétben szociális nézıpontból közelítik meg a problémákat, és a céljuk az érintettek egyéni célkitőzéseinek teljesítésében való részvétel és támogatás. Az intézmény tevékenységének jellegébıl adódóan az ellátottak körében más nappali ellátást nyújtó intézményhez viszonyítottan nagyobb mozgás tapasztalható. A munkatársak szoros

33


kapcsolatot tartanak az ellátott személy pszichiáterével, háziorvosával, továbbá a hozzátartozókkal, illetve a szociális ellátórendszer társszerveivel. Valamennyi, az intézményhez forduló kliens probléma esetén segítséget kap, illetve módjában áll igénybe venni a Gadara Ház szolgáltatásait. V.1.7.4. Szenvedélybetegek nappali intézménye 2006. június 12. napján kezdte meg mőködését a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményben az Ady Endre Utcai Szenvedélybetegek Otthonához kapcsolódva a szenvedélybetegek nappali intézménye. A szolgáltatás folyamatosan rendelkezik szabad férıhellyel, ezért az ellátás igénybevételére a kérelem beérkezését követıen azonnal lehetıség nyílik. V.1.7.5. Nappali melegedı Szakosított nappali ellátásként a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ keretében mőködik a nappali melegedı, mely intézmény 20 fı hajléktalan személy nappali befogadására alkalmas. Az ellátási igényt elutasítani férıhely hiánya miatt nem kell. Az intézményi jogviszony fennállásának idıtartamát az ellátásban részesülı személy határozza meg. 12. sz. ábra Nappali melegedı igénybevétele Békéscsabán 1998-2006. 2 500 2 085

2 248

2 196

alkalmak száma

2 000 1 535 1 222 915

1 000

500

1 437

1 358

1 500

470

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

V.2. Szakosított elhelyezést nyújtó intézmények V.2.1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények V.2.1.1. Idısek Otthona Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén 5 szakosított tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó idısek otthona mőködik, mindösszesen 399 férıhellyel. Az ellátási területet tekintve országos beutalási jogköre van a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális

34


Intézményen kívül mind a négy idısek otthonának. Az intézmények állandóan közel 100 %os férıhely kihasználtsággal mőködnek. Az elhelyezésre várakozók száma a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményben a legmagasabb, számuk folyamatosan 100 fı fölött van. A várakozók fele az intézményben már gondozóházi elhelyezést nyert. Az idısek otthonába történı bekerülésre az egyén állapotától és a rendelkezésre álló üres férıhelyektıl függıen a kérelem benyújtását követıen kerülhet sor. A várakozás idıtartama több évre is elhúzódhat. Békéscsaba közigazgatási területén mőködı idısek otthona férıhelyszámai Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. Összesen:

Intézmény neve Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht. Idısek Otthona Evangélikus Szeretetotthon „Fília” Alapítvány Idısek Otthona „Oltalom” Idısek Otthona

Férıhelyszám 171 90 60 50 28 399


V.2.1.2. Fogyatékos személyek otthona Békés Megye Képviselı-testülete fenntartásában mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ, mindösszesen 192 férıhellyel, mely magában foglal egy 12 férıhelyes különleges gyermekotthoni, gyermekvédelmi ellátást, és 12 fı részére ápoló-gondozó célú lakóotthoni ellátást. Az otthonban egy 26 fıs a tréninglakásként funkcionáló rehabilitációs részleg is mőködik, mely a fogyatékos személyeket a lakóotthoni életre készíti elı. Idetartozik még a 130 fıvel mőködı fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona. Az intézmény ellátási területe Békés megye, kihasználtsága megközelíti a 100 %-ot. A várakozók száma 10 fı. V.2.1.3. Szenvedélybetegek Otthona A szenvedélybetegek otthona a Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézményen belül mőködik, mely 30 fı részére nyújt ellátást. A nemenkénti arányok rugalmasan igazodnak a szükségletekhez. A tényleges életmód és egészségi állapot alapján az idısek otthonaiból átirányítással is kerülhetnek ebbe az intézménybe ellátottak. Néhány lakó békéscsabai hajléktalanként élt a város utcáin, közterületein, vagy a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának lakója volt. Nem jellemzı, hogy sorban állás alakuljon ki a szabad férıhelyekért. Az elhelyezési kérelmek viszont gyakran krízishelyzethez kapcsolódva, sürgısséggel jelentkeznek. V.2.2. Átmeneti elhelyezések V.2.2.1. Idıskorúak gondozóháza Békéscsaba Megyei Jogú Városban három idıskorúak gondozóháza összesen 59 férıhellyel mőködik átmeneti ellátást nyújtó szakosított intézményként a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül. A három telephely engedélyezett férıhelyeinek kihasználtsága folyamatosan 100 %. A gondozóházak a jelenlegi ellátotti létszámmal a törvényben

35


megfogalmazott jogalkotói szándékot - az átmeneti jellegő ellátást - nem tudják folyamatosan biztosítani. A gondozóházakban ugyanis általában a jogszabályban elıírt idıtartamot meghaladóan tartózkodnak az ellátottak. A rendszer „bedugult”. Ennek az az oka, hogy a gondozóházi elhelyezésre várakozók általában idısotthoni elhelyezést is kérelmeznek, és addig tartózkodnak ebben az intézményben, ameddig azt egészségi, mentális állapotuk megengedi. Az 59 ellátottból 53 fınek van az intézménynél idısek otthoni elhelyezési kérelme. A jelenlegi szervezeti keretek között a gondozóházi funkció, a valóban átmeneti elhelyezésre szorulók felvétele, krízisek kezelése nem látható el. A gondozóházi elhelyezésre várakozók száma kb. 10 fı, ami nem tekinthetı jelentısnek, de egyúttal azt is jelzi, hogy valós szükséglet az idısek otthoni elhelyezés iránt van. Az ellátottak nagy része csak idıs otthoni férıhely hiánya miatt fogadja el a gondozóházi férıhelyet. Ezért is van az, hogy az ellátottak határozott idejő tartózkodásának lejárta után a gondozott személy saját lakókörnyezetébe történı visszaköltözése nem jellemzı. A szakmai feltételek (orvosi szoba, betegszoba) és az ápolási lehetıség hiánya mellett külön probléma, hogy az épületeken belül az akadálymentes közlekedés nem biztosított.

V.2.2.2. Hajléktalan személyek átmeneti szállása Szakosított átmeneti ellátásként a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ keretén belül mőködik a hajléktalan személyek átmeneti szállása, mely 30 fı befogadására alkalmas. A nyári hónapokban a kihasználtság alacsonyabb, míg a téli idıszakban eléri a 100 %-ot. Férıhely hiánya miatt senkinek sem kellett az ellátási kérelmét elutasítani, illetve nem kellett még a rendelkezésre álló pótágyakat igénybe venni. 2006-ban 69 fı (54 férfi, 15 nı) vette igénybe a Hajléktalanok Átmeneti Szállása szolgáltatásait. 6236 volt a gondozási napok száma. Éves átlagban napi 17 fı lakik az intézményben, a téli hónapokban növekszik az igénybe vevık száma. Várólista nincs, de a bekerülés feltételeként szükséges orvosi papírok beszerzése, a szükséges leletek beszerzése, néhány napot igénybe vehet. Valószínősíthetjük, hogy a hajléktalan személyek átmeneti szállásaként mőködı ingatlan mőszaki állapota és tárgyi feltételeinek hiánya miatt több rászorult nem veszi igénybe a hajléktalan szálló szolgáltatását, hanem más módon próbálja megoldani lakhatási problémáit. Maga az intézmény is többször pályázott már hajléktalanok lakhatását és társadalmi integrációját segítı albérleti támogatásra. A hajléktalanság kialakulásának kvázi megelızéseként, az Szt-ben és más jogszabályban nem szabályozott, innovatív segítési formát alkalmazva kezdte el mőködtetni 2006. szeptemberében az Egyensúly Szabadidı Klub a családjukból kikerült, gyógyult szenvedélybetegek számára a védett szállást. A szálló bérleményben mőködik, jelenleg 4 fı elhelyezésére alkalmas, melyet az egyesület a közeljövıben bıvíteni kíván. A szolgáltatásnyújtásáért az egyesület állami normatíva igénylésére nem jogosult, a szükséges pénzügyi forrást a lakók hozzájárulásából és az egyesület támogatásából biztosítja.

36

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója 13. sz. ábra

Hajléktalanok Átmeneti Szállásának igénybevétele Békéscsabán 1998-2006.

7 563

8 000

7 527 7 325 6 902

7 000

6 827 6 236

6 034

napok száma

6 000

5 669 5 350

5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

évszám

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ

37

2004

2005

2006


VI. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait egyrészt az Szt.-ben elıírtak, másrészt a mindennapi élet szintjén jelentkezı szükségletek jelölik ki. Egy-egy szolgáltatásra való rászorultság, illetve a probléma kezelésének intézményes megoldására irányuló szükséglet kialakulása gyakran hosszú évekig tartó folyamat eredménye. A szociális szolgáltatások megszervezése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy minden igénylı az aktuális helyzetének és saját igényének leginkább megfelelı szolgáltatási formát, illetve segítséget vehesse igénybe. Ezzel együtt lényeges feladat, hogy a szolgáltatásokat úgy tudja igénybe venni a rászorult, hogy az a magánszférájába való legkisebb beavatkozással járjon. A modern szociálpolitika és segítés eszközeivel olyan szolgáltatásokat kell az egyén számára kínálni, hogy lehetıség szerint elkerülje, hogy megszokott környezetét bentlakásos ellátásra cserélje, vagy minél késıbbi idıpontban kényszerüljön megtenni ezt. Ha ez megvalósul, a segítség mindinkább a kliens egyéni helyzetéhez kötıdik, nem pedig az elérhetı szolgáltatásokhoz. A fejlesztési feladatokat az alábbi szempontsor határozza, meg: - A valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében kell végezni a fejlesztéseket. - Minden békéscsabai lakos részére biztosítani kell - minden egyes szolgáltatás vonatkozásában - az esélyegyenlıséget a hozzáférés tekintetében. - A szociális szolgáltatások megfelelı mennyiségő és minıségő biztosítása érdekében szükséges a felelısségi körök folyamatos figyelemmel kisérése, illetve áttekintése (egyén, család, tartásra kötelezett hozzátartozók, lakóközösség, civil szervezetek, forprofit szervezetek, önkormányzat, állam). - Egyre több egyén és család kerül olyan helyzetbe, hogy problémáikat a személyes szociális ellátás szolgáltatásainak igénybe vétele révén tudja rendezni. - Az idıskorúak, az egyedül élık száma folyamatosan nı. - A hagyományos családszerkezet felbomlott. - A testi és szellemi fogyatékos tünetekkel rendelkezık száma megközelítıleg állandó, - A neurotikusok csoportjába tartozók számának növekedése várható. - A szenvedélybetegség csoportjába tartozók viszonylag új típusú függıségei (számítógép, drog, stb.) újabb feladatok elé állítják a szociális szakmát. - A hajléktalan ellátás tárgyi feltételeinek javítása révén a segítségnyújtás eredményessége is fokozható. - A demencia kórképpel rendelkezık száma az elmúlt években jelentısen növekedett, ezért hangsúlyt kell fektetni speciális ellátásuk nappali kiépítésére és a bentlakásos elhelyezésük további fejlesztésére. - Fokozott az igény mind ellátotti, mind jogszabályi oldalról a megfelelı – emberhez méltó - elhelyezési körülmények biztosítására. - Az épületek és környezetük teljes akadálymentesítése. - Fejlesztéseknél, a pályázati programok megvalósításánál különös figyelmet kell fordítani a késıbbi folyamatos mőködtetés során a fenntarthatóságra. - Az egészségügyi és szociális területek együttmőködésének növelése a hatékonyság javítása érdekében a kompetenciahatárok betartása mellett. VI.1. Szociális alapellátások szerepe és fejlesztési feladatai A személyes gondoskodások elsı szintje az igénylı saját otthonában nyújtott szolgáltatások sora. A társadalomban élık egészségi és mentális problémái, az ellátásra szorulók számának

38


erıteljes növekedése, valamint a bentlakásos intézményekbe elhelyezésre várakozók nagy száma szükségessé teszi a szociális alapellátások fogadókészségének folyamatos bıvítését valamennyi ellátotti csoport vonatkozásában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának alapvetı érdeke az alapellátások tekintetében a törvényi kötelezettségek teljes körő teljesítése, mert egy jól mőködı alapellátási hálózat hosszú idıre kitolhatja, adott esetben ki is válthatja a bentlakásos intézményi elhelyezési igényt, és egyéb ellátórendszerek (pl.: egészségügy) leterheltségét is enyhíti. VI.1.1. Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idısek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebbıl adódóan a jövıben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatásosságát. A családsegítı szolgáltatás prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében is jelentıs a családsegítı szolgála szerepe. A családsegítıre a család - mint az egyént közvetlenül segítı támogató legkisebb közösség - funkciójának megtartásában és erısítésében is jelentıs feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelı számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az elmúlt években bevezetett, új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idısekre értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is biztosítsák a szükséges ellátást. Ezek az új kötelezettségek a szolgáltatások továbbfejlesztését is jelentik. Az alapellátási hálózatnak igen jelentıs a szerepe a tartós bentlakásos elhelyezések egy részének megelızésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idısek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. A segítségre szoruló személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhetı, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Így a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban mőködtethetı, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetık száma adott. Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggı további szerepe, hogy igény esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó idıskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában való közremőködés. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre kerülı normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elısegíthetı az, hogy a jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe az idısek, és az arra rászorulók az alapszolgáltatásokat. Ezzel saját, megszokott lakó- és családi környezetükben maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi

39


pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében nyújt tartalmas segítséget a támogató szolgálat. Az elsısorban hajléktalanok gondozását végzı utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bőnmegelızés, vagyonvédelem) is. VI.1.2. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevık számára rendkívül fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerő gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élı személyek számára biztosít lehetıséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idısek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthetı az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ezt a problémát kezelni kell a feladat ellátásra kötelezett önkormányzatnak. Bár mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Városban fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férıhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történı kiterjesztését jelenti. Elırelépést jelent ezen a területen, az autizmussal élık számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élı, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentı – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amely igénybe vételének lehetısége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladni emberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket. A kliens saját környezetében történı szociális ellátások mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentısége van az egészségügyi intézményhálózat közremőködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelızı tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetıségekkel történı bıvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mőködtetett nappali melegedı mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentıs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása - a jogszabályoknak megfelelı épület kialakítása - és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó mőködtetésével bıvíteni. VI.2. Szakosított ellátások VI.2.1. A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztı családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap- és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor.

40


Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elıtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követıen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerő, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, feltéve, hogy az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy biopszichoszociális szükségletinek kielégítését és az igénybe vevı valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbıl való elszakadást. Békéscsaba Megyei Jogú Város idısek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkezı idısek. A Szt. szerint, ha az idısek otthona ellátását igénybe vevı személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idısek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, de az valószínősíthetı, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körő - intézeti - ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni, és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mőködik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mőködését egy ilyen típusú intézmény, Szarvason. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is meg kellene szervezni. VI.2.2. Az átmeneti ellátási formák szerepe és fejlesztési feladatai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentısek a hiányosságok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Általános jelenség - országos tapasztalat -, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férıhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férıhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. A kötelezıen ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha az adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férıhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történı – felvételére (a kórházból való kikerülést követı lábadozás, a

41


gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idıtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mőködı, megfelelı profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a fenntartó az idıs ellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem. VI.3. A szociális szolgáltatásban dolgozók helyzete A szociális szolgáltatás feltételrendszere (személyi, tárgyi) jelentısen befolyásolja a szociális területen dolgozók munkakörülményeit. Az ellátó rendszerben végzett szakmai tevékenység fizikailag és - szinte minden munkakörben - lelkileg egyaránt megterhelı. A szolgáltatást nyújtó fenntartók felelıssége a feladatellátáshoz szükséges szakmai létszám biztosítása. Az újonnan belépett szolgáltatások engedélyeztetési eljárásának része a mőködést engedélyezı hatóság részérıl ennek vizsgálata. A 2000 elıtt indult szolgáltatások esetében azonban jelentıs szakmai létszámhiány mutatható ki, melyet a közeljövıben pótolni kell. Az egyes ellátási formáknál a megfelelı tárgyi feltételek biztosítása, korszerőbb módszerek és eszközök alkalmazása a dolgozók munkáját is segíti, hozzájárul a színvonalasabb és hatékonyabb szakmai tevékenységhez. A szociális szolgáltatások hatékony mőködéséhez a megfelelı tárgyi feltételek és a jogszerő mőködés mellett nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott ellátó személyzet. A dolgozók „pszichikai elfáradása,” azaz kiégése elleni védelmet szolgálja a pozitív munkahelyi légkör, a körültekintıen összeállított pontos kompetencia határokat és optimális munkamegosztást tükrözı munkaköri leírások, a rendszeres továbbképzések, a szupervízió, esetleg az intézmény méretének függvényében az idınként változó szolgálati helyen való munkavégzés. A munkafeltételek javításához hozzátartozik a szakképzett dolgozók létszámának bıvítése, szakmai ismereteinek fejlesztése is. A törvény értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmény fenntartója köteles gondoskodni a szakemberek képzésérıl és továbbképzésérıl is. Szintén a fenntartóra háruló feladat, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozók számára a munkavégzéshez szükséges, megfelelı tárgyi feltételeket biztosítsa. Ez jelenti a korszerő infrastrukturális feltételeket, és a megfelelı munkavédelmi eszközök, valamint a munkavégzéshez szükséges higiéniai feltételek megteremtését. A méltányos bérezés és az erkölcsi elismerés a humánerıforrás gazdálkodás fontos eleme. Az illetmények mellett az egyéb juttatások biztosítása, a dolgozók kitüntetése, szakmai díjazása növeli a munkavállalók elégedettségét, hozzájárul a fluktuáció csökkentéséhez és a hatékonyabb munkavégzéshez. A szakma 2000. évben ünnepelte meg elıször városi rendezvény keretében a szociális munka napját. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ugyanebben az évben alapította a „Kiváló Szociális Munkáért” kitüntetést. A kitüntetés a szociális ellátásban, a rászorulók segítésében kiemelkedı teljesítményt nyújtó személynek, vagy közösségnek adományozható, aki (amely) a Békéscsabán nehéz sorsú emberekért szőkebb és tágabb környezetben végzett munkájával kiérdemelte a megbecsültséget. A kitüntetés mindig a

42


„Szociális Munka Napja” ünnepségen (november 12.) kerül átadásra. Kezdetben egy személy és egy kollektíva, ma egy személy/vagy kollektíva kaphatja meg az elismerést.

„Kiváló Szociális Munkáért” kitüntettek 2000 – 2006. év Évszám 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Kitüntetett Tóth Jolán irodavezetı A díj nem került kiosztásra Bánki H. Bálintné gondozónı Egyesített Szociális Intézmény 4. sz. Idısek Klubja kollektívája Hirsch Jánosné szakmai igazgató-helyettes Egyesített Szociális Intézmény 10. sz. Idısek Klubja kollektívája Kaposi Lászlóné klub szervezı Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Kertész Imréné fınıvér Egyensúly Szabadidı Klub


VI.4. A fejlesztések lehetséges forrásai A változó arányú önerı mellett igénybe vehetı fejlesztési források elsısorban az alábbiak: - A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati támogatásai - Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében meghirdetett pályázati lehetıségek - Egyéb minisztériumi pályázatok - Egyéb szervezetek által meghirdetett pályázatok (alapítványi, közalapítványi pályázatok) - az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében meghirdetett pályázati lehetıségek - A magántıke bevonása, a vállalkozói szféra részvétele a fejlesztésekben - A civil szféra adományai VI. 5. A fejlesztések kiegészítı eszközei A nem állami, egyházi és civil szféra bevonása indokolt minél több ellátási területen a hagyományos és új típusú szolgáltatások esetén egyaránt. A helyi természetes erıforrások, például családi közösségek, felkarolásra érdemes spontán szervezıdések is bevonhatók az ellátásba. Különösen a speciális szolgáltatásokban valószínősíthetı a másság elfogadására fogékony, segítıkész, esetleg hozzátartozóik révén a problémakörben érintett személyek közremőködése. Törekedni kell az önkéntesek részvételének növelésére a szociális feladatok ellátása során. Szükségszerő a szociális szolgáltatások olyan irányú fejlesztése, melyben magasabb arányban vesznek részt az egyes feladatok teljesítésében az adott szociális problémával rendelkezık civil szervezıdései.

43


A fejlesztések további lehetséges formája az integrált szervezeti formában megvalósított ellátás, amely több ellátotti csoport számára is nyújthatnak szolgáltatást, és a szakmai munkakörökben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában. A szolgáltatások fejlesztésében, a szakmai tevékenységek tartalmának kidolgozásában célszerő a más szolgáltatókkal folytatott tapasztalatcsere, az érdekvédelmi, illetve profil szerint civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. A létrehozott intézmény mőködésében, a napi gyakorlatban is szükséges a folyamatos együttmőködés. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény munkáját és az intézmény által ellátott idıskorúak életkörülményeinek javítását három Alapítvány támogatja. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Idıskorúak Intézményi Ellátását Segítı Közalapítvány Székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7. Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, az 53/1998. (II.19.) számú közgyőlési és az azt módosító 257/1998. (VI.11.) közgyőlési határozatával, 1998. szeptember 10. A Közalapítvány célja: Az 1997. évi CLVI. Törvény 26.§ c. 2. pontja szerinti, az idıskorúak gondozásával kapcsolatos tevékenység. Az alapítvány támogatást nyújt az Önkormányzat által, a szociális tevékenység idıskorúak gondozása érdekében létrehozott, személyes gondoskodást nyújtó Egyesített Szociális Intézmény idısek otthonai, idıskorúak gondozóházai, idısek klubjai eszközbeszerzéseihez az ott élı idısek életkörülményeinek javításához, a házi segítségnyújtás, beteggondozás eszközeinek beszerzéséhez. Az intézményben folyó munka színvonalának emelése érdekében hozzájárul a dolgozók továbbképzéséhez és mentálhigiénés támogatásához szükséges feltételek biztosításához. 2. Békés Öregség Alapítvány Székhelye: Békéscsaba, Bartók Béla út 12. Alapító: Magánszemély 1997. július 24. Az Alapítvány célja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának „D” Szociális Otthona (Békéscsaba, Bartók Béla út 12.) szociális- és egészségügyi ellátásának segítése. Ennek érdekében a nagyobb állami és vallási ünnepek emlékezetessé tétele Az otthon lakóinak speciális étrendi, ápolási, gyógykezelési stb. magasabb szintő ellátásának segítése. 3. Naplemente 2006 Alapítvány Székhelye: Békéscsaba, Körgát sor 16-17. Alapító: Magánszemély 2006. június 14. Az Alapítvány célja: Az idıskorú emberek támogatásának, megsegítésének, életük könnyebbé, emberibbé tételének és a társadalmi összefogás, áldozatvállalás szervezetformájának megteremtése érdekében egészségmegırzés, betegségmegelızés, az idıs emberek ellátási színvonalának javítása, pályázatokon való részvétel, humán szolgáltatás, az intézményi dolgozók mentálhigiénés támogatása, motivációik elısegítése, részükre rekreációs lehetıségek biztosítása.

44


VI.6. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Erısségek -

kiépült alapellátások, az alapfokú szociális szakképzés lehetıségei adottak a városban, a Munkaügyi Központ a szociális szféra partnere a munkahelyteremtı- és megtartó képzések támogatásával, rendelkezésre áll szabad és képezhetı munkaerı, szociális szolgáltatók közötti együttmőködés, fokozott részvételi hajlandóság a pályázatokon, kezdeményezıkészség.

Gyengeségek -

a civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatások teljesítése során, kevés a lakóotthoni, és az emelt szintő elhelyezést nyújtó férıhely, hiányoznak egyes nappali, és az átmeneti ellátások, elavult állagú épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére, tárgyi feltételek hiánya, illetve elégtelensége, szakmai létszámhiány az egyes mőködı ellátásoknál, a megfelelı tájékoztatás hiánya a speciális szolgáltatást igénylık felé a jelentıs várakozói létszám miatt nagy a teher a tartós bentlakásos intézményeken.

Lehetıségek -

az ellátórendszer tudatos fejlesztése, az egyházak, civil szervezetek, vállalkozások közremőködésének növelése, a többszektorúság fejlesztése, az elıírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelent, az önkéntesek bevonásának növelése is hozzájárulhat a társadalmi szolidaritás erısítéséhez, bármilyen szociális szolgáltatás fejlesztése növeli a település foglalkoztatottságát a más ágazatokkal való együttmőködés javíthatja a szociális ellátórendszer hatékonyságát is.

Veszélyek -

a szolgáltatások létrehozására és mőködtetésére vonatkozó együttmőködés problémája a feladatellátás megszervezésére kötelezettek részérıl, a saját források hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erısen befolyásolja a fejlesztések irányát, akár a helyi igények és sajátosságok háttérbe szorítása árán is, a szociális ellátórendszer finanszírozásának elégtelensége, a szociális szféra alacsony presztízse rögzül, és gyenge érdekérvényesítı képességő marad, együttmőködési képtelenség a szektor egyes szereplıi között preventív intézkedések elégtelensége.

45


A fentiekben feltüntetett erıs és gyenge oldalak, a megfogalmazott kitörési pontok és az elkerülendı veszélyek a legfontosabbnak tartott jellemzıi Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének. A jelenlegi struktúra kialakulásának okai a jelentkezı ellátási szükséglet mellett az érvényes közigazgatási és finanszírozási normákban is fellelhetık. Természetesen folyamatosan olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely egyrészt a feladat ellátás címzettjeként Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, másrészt a feladatokat ellátó fenntartók – önkormányzat, kistérség, egyház, egyesület, alapítvány számára relatíve gazdaságosan üzemeltethetı, mégis a lehetı legnagyobb hatásossággal bír. Ehhez szükséges minden szereplı naprakész informáltsága. Ezek lehetnek a döntés elıkészítı szakapparátus, a döntéshozó testületek, a végrehajtási feladatokkal megbízott szolgáltatók, és végül, de nem utolsó sorban a szolgáltatást igénybe vevık. Szükséges az egyes fenntartók tevékenységének összehangolása, ezzel a jelenleg is mőködı, és a késıbbiekben bevezetésre kerülı ellátási formák hatékonysági mutatói is nıhetnek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. év elején készített felmérést az önkormányzati szociális intézmények és a településen mőködı civil szociális szolgáltatók körében, hogy a közeljövıben milyen pályázatokat kívánnak megvalósítani. A pályázati projekt ötletek projektgyőjtı kérdıív kitöltésével kerültek felmérésre, melyet a koncepció 1. sz. melléklete tartalmaz.

46


VII. A szociális szolgáltatások átalakításának lehetséges irányai VII.1. Törvényi szabályozás várható átalakítása „A személyes gondoskodás terén nagy elırelépést jelentett az Szt. megjelenése. A törvény három évvel az új önkormányzati rendszer kialakulása után jött létre, amikor az SZJA 50%-a még az önkormányzatok számára biztosított volt. Az infláció mértéke 30%-os volt, és három év alatt 34 ezer fırıl 750 ezer fıre nıtt a regisztrált munkanélküliek száma országos szinten. Közel másfél millió ember vesztette el a munkahelyét, amely tovább növelte a társadalmi feszültségeket. Ebben a helyzetben a szociális törvény megfelelı eszköz volt a növekvı szociális problémák kezelésére. Az Szt. hatálybalépése óta eltelt mintegy 14 év alatt színessé vált a szociális szolgáltatások köre, amely folyamatban a rászorultak védelmének egy sajátos technikája alakult ki. Ahol megjelent egy szükséglet, válaszul egy új szolgáltatás került létrehozásra, melyet új szabályozási és normatíva követett. Ez a technika nem csak a szociális szolgáltatások területén volt megfigyelhetı. A fokozatos fejlıdés ellenére azonban igazolást nyert, hogy az alkalmazott védelmi technika nem érte el célját, sok tekintetben kifejezetten kontra-produktív hatást váltott ki. Sokszínővé vált a szolgáltatói paletta is: újabb és újabb állami, civil, egyházi, for-profit, hazai és külföldi szolgáltatók jelentek meg”7 országos szinten. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium véleménye szerint az alábbi fıbb problémák fogalmazhatók meg a szociális szolgáltatások vonatkozásában: - területileg egyenlıtlen a lefedettsége a meglévı szolgáltatásoknak; - nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés; - a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetén meghatározva; - nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minıségi minimuma; - nincs naprakész adat a szolgáltatásokról; - a hatósági és szakmai ellenırzések minden megyében különbözı módon történtek. A meglévı - rendkívül színes - szociális ellátórendszer értékeit megırizve a szakminisztérium szerint szükségesség vált a szociális szolgáltatások megújítása. A paradigmaváltás elengedhetetlen eszköze a szükségletalapú szolgáltatásfejlesztésnek, a források ellenırzött felhasználásának, és a megfelelı tervezésnek. Hozzájárul továbbá a szociális és foglalkoztatási rendszerek ésszerő integrációjához, a határterületekhez történı szerves kapcsolódáshoz, valamint a kapacitások befogadásának korszerősítéséhez. A szociális kiadások reálértékő csökkenése nem jelenik meg célként sem a Kormány reformprogramjában, sem a Konvergencia Programban. Mindegyik dokumentumban kinyilvánításra került, hogy az ágazat egészén belül a szükséges átcsoportosítások elvégzésével lehet és kell célzottabb, igazságosabb, jobb minıségő szolgáltatást nyújtani, továbbá a források hatékonyabb felhasználását biztosítani. Várhatóan a közeljövıben megalkotásra kerül egy új, önálló szociális szolgáltatási törvény, mely a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerőbb és idıállóbb jogszabály lesz. Tartalmazza az ellátotti alapjogokat, a szolgáltatások alapvetı struktúráját, és a garanciális

7

Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fı irányaira (SzMM. 2007. július 04.)

47


szabályokat. A szükséges részletes szabályok várhatóan rendeletekben kerülnek meghatározásra. A jogi szabályozás a dereguláció után átláthatóvá, egyértelmővé válik. Várhatóan kidolgozásra kerül a nyugdíjasházról szóló törvény is. Ez azoknak a szolgáltatásoknak az alapvetı szabályait tartalmazza, amelyeket piaci alapon, a rászorultaknak nem minısülı személyek számára nyújtanak. A paradigmaváltáshoz szükséges jogszabályalkotás ütemterve: - Szt. módosítás - Nyugdíjasház törvény megalkotás - Új szolgáltatási törvény elkészítése:

2007. 2008. 2008.

VII.2. Békéscsaba szociális intézményrendszerének korszerősítése VII.2.1.A törvényi háttér Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális szolgáltatásokat az állami és nem állami fenntartású intézmények nyújtják. Állami fenntartású intézmény alatt értjük az állami, önkormányzati fenntartású intézményeket (megyei és városi fenntartásúakat egyaránt), nem állami fenntartású intézmények a személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó szervezet, vagy személy, amely lehet egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyéni vagy társas vállalkozás8. Az Szt. kimondja, hogy a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idısellátás, továbbá – elızetes idényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Az Szt. 57. § alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelezı feladatai a felsorolásban megjelölt személyes szociális szolgáltatások. Szociális alapszolgáltatások: a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) jelzırendszeres házi segítségnyújtás, f) közösségi ellátások, g) támogató szolgáltatás, h) utcai szociális munka, i) nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),

8

1993. évi III. tv. 58/A. § (1) bek.

48


d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) az egyéb speciális szociális intézmény. Az egyes ellátások a már többször hivatkozott jogszabály szerint öt ellátotti csoportot érintenek. Ezek: • idısek • fogyatékosok • pszichiátriai betegek • szenvedélybetegek • hajléktalanok. VII.2.2. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél végrehajtott szervezeti korszerősítések Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének döntése alapján 2006. január 1-tıl Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, 2007. április 1-tıl az Egyesített Szociális Intézmény került át a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásába. A két intézmény új neve Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti Családsegítı Központ és Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Mindkét intézmény ellátási területe kiterjed a kistérség teljes közigazgatási területére. A kistérséghez tartozó települések képviselı-testületei döntenek arról, hogy mely szolgáltatásaikat kívánják a kistérséghez csatlakoztatni, illetve mely szolgáltatásokat kívánják a kistérségnél igénybe venni, ha az a saját településükön nem elérhetı. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 2007. júniusában tartott ülésén döntött arról, hogy a „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Mőködtetı Közhasznú Társaságot jogutód nélkül megszünteti. A testület a „Csabai Életfa” Kht. jövıbeni mőködtetését kistérségi fenntartású intézményként, a férıhelyek fokozatos megüresedésének ütemében történı átminısítésével, valamint az igénybe vett férıhely mérete szerint differenciált térítési díj megállapításával határozta meg. A közgyőlés egyúttal felhatalmazta a polgármestert a Társulási Tanácsban tárgyalások lefolytatására, hogy a „Csabai Életfa” Kht. 2008. január 1-tıl a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás önálló költségvetési intézményeként mőködjön tovább. Döntés 2007. ıszén várható. Az Szt. rendelkezései szerint a feladatellátások címzettjei az önkormányzatok. A Békéscsaba közigazgatási területén mőködı intézményekért és szolgáltatásokért ilyen értelemben az Önkormányzatnak a békéscsabai lakosok érdekében felelısséget kell vállalnia. A mőködı intézményekhez tartozó infrastrukturális hátteret (épület, eszköz) a Közgyőlés a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére használatba adta át. A karbantartási, felújítási munkákat az új fenntartónak kell elvégeznie, de természetesen a nagyobb beruházások, fejlesztések, projektek esetén Békéscsaba város konzorciumi partnerként, és eseti döntések szerint társfinanszírozóként léphet fel. VII.2.3. Szociális szolgáltatást végzı szervezetekkel kötött megállapodások A helyi önkormányzatokról szóló törvény9 szerint törvény a helyi önkormányzatnak kötelezı feladat és hatáskört állapíthat meg. Az Szt. lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerzıdés útján 9

1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek.

49


biztosítsa. A törvény az ellátási szerzıdés megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselı-testület hatáskörében helyezi.10 A hatáskör nem ruházható át. Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet mőködik, mely személyes szociális szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése elıször 1998-ban kötött ellátási szerzıdést szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezettel. Ezt követıen 2006., illetve 2007. évben az alábbi civil szervezetekkel kötött - a szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése ellátási szerzıdést, s részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg: - Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2. - Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2. - Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2. - Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40. - MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1. - Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71. A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelezı feladatai11. Feladatellátásuk során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját intézményhálózaton belül további jelentıs személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyőlési határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány részére - fogyatékossággal élık nappali intézményének létesítését célzó - Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089/pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja a Békéscsaba 2595/11 hrsz-ú, 4000 m2 területő ingatlant, tulajdonjogának fenntartása mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai várhatóan 2007. december 31-én befejezıdnek, így ennek eredményeként 2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerő körülmények között kezdheti meg mőködését. Amint az az alábbi táblázatból is látszik, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése az egyes civil szervezetek támogatásának formájáról eltérı idıben és eltérı formában általában eseti jelleggel, egyedi módon döntött, és kötött feladat-ellátási szerzıdést. Az eltelt idıszakban a szervezeteknél végbement változást - jellemzıen feladatbıvülést - ezek a megállapodások nem követték. A jövıben - 2008. december 31. napját követıen - célszerő lenne ezeknek a megállapodásoknak a felülvizsgálatát, aktualizálását elvégezni, illetve egységes (anyagi) támogatási formát kidolgozni. Az önkormányzat a hajléktalansággal összefüggı feladatok komplex ellátására folyamatosan keresi a kapcsolatot az ilyen típusú szolgáltatás nyújtását felvállalni tudó nem állami, egyházi vagy civil szervezettel. Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon mőködı intézmények feladatvállalásának ellátási szerzıdés keretében mőködı támogatása. 10 11

1993. évi III. törvény 120-121.§ 1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés

50


2006-2007. évben szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek részére az alábbi támogatásokról döntött a közgyőlés: Szolgáltató neve

Béthel Alapítvány Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.

Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona Békéscsaba, Tábor u. 2. Mentálhigiénés Egyesület Békéscsaba, Békési út 40.

Nyújtott szolgáltatás

Pénzbeli tám./Ft

- pszichiátriai 3.200.000 betegek nappali intézménye - pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek 600.000 közösségi ellátása

Nem pénzbeli támogatás ---

Támogatás idıtartama

Közgyőlési határozat száma

3 év

17/2006.(I.26.)

3 év

17/2006.(I.26.)

Békéscsaba, határozatlan 280/2007.(V.31.) Kolozsvári idejő u. 60-22. használati joga --5 év 489/2006.(XI.14.)

idısek otthona

5 éve Békéscsabán lakók után a normatíva 5 %-a: 2006. évben: 225.108 Ft szenvedélybetegek 0 Békéscsaba, közösségi ellátása Békési út 40. sz. használati joga szenvedélybetegek 600.000 MI-ÉRTÜNK közösségi ellátása Békéscsaba, Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy Kazinczy u. u. 6/1. 6/1. sz. használati joga 1.600.000 Mozgáskorlátozottak - támogató szolgáltatás (3 db Békés Megyei szolgálat) Békéscsaba, Egyesülete Békéscsaba, Orosházi -szenvedélybeteKölcsey u. u.71. gek közösségi ellá27. tása Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

határozatlan 698/2005.(XII.15.) idejő

3 év

17/2006.(I.26.)

határozatlan 70/2006.(II.23.) idejő

3 év

17/2006.(I.26.)

határozatlan 490/2006.(IX.14.) idejő

A Közgyőlési döntés értelmében négy civil szervezet (Béthel Alapítvány, Egyensúly Szabadidı Klub, Miértünk Egyesület, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete) pénzbeli támogatása 2007-2008. évben a KSH által közzétett infláció mértékével emelkedik.12 A szerzıdés szerint minden év végét követı február hónapban a támogatott civil szervezetek kötelesek szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni a közgyőlés felé. 2007. évben a civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolóját a februári közgyőlés tárgyalta, melyet a 77/2007.(II.15.) sz. határozatával fogadott el. 12

17/2006.(I.26.) közgy. sz. határozat 4.pont

51


VII.2.4. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény lehetıvé teszi, hogy az intézmények által biztosított egyes szolgáltatásokat (pl. mosatás, fızıkonyha, takarítás) intézményen kívüli szervezet megbízásával lássák el. A kiszerzıdésre vonatkozó általános tapasztalatok - mind a szociális szférában, mind más ágazatokat tekintve – vegyesek. Bizonyos feladatok más szolgáltatók által történı ellátásáról csak körültekintı, elızetes költségelemezés alapján, és az ellátottak elsıdleges érdekeinek figyelembe vételével lehet dönteni.

52


VIII. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak konkrét fejlesztési szükségletei VIII. 1. A szükségletfelmérés eredményei Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal 2004. évben végzett kutatást „Társadalmi és térbeli kirekesztettség Békés megyében” címmel. A kutatás célja a társadalmi kirekesztettség lehetséges okainak feltárása, többek között olyan határvonalak megtalálása, amelyek utalnak azokra az élethelyzetekre, ahol a hátrányok már olyan mélyek vagy olyan összetettek, hogy abból már nehéz „visszajutni” a társadalomba. Mint ahogy a kutatás címe is jelzi, a vizsgálat fıként a helyi életkörülmények változására fókuszált, kiemelve a gazdasági, térbeli kirekesztıdés, valamint a társadalom intézményeibıl, a kulturális javakból, a szabadidıs aktivitásból való kirekesztıdés helyben megmutatkozó formáit. A kutatás alapja egy 128 kérdésbıl álló - a KSH, a megyei és a városi önkormányzat szakemberei által összeállított – kérdıív volt. A kutatás során a háztartások lettek kijelölve vizsgálati egységnek, melynek keretében 666 békéscsabai háztartás került be a mintába. A vizsgálat keretében a háztartások élet- és lakókörülményeirıl győjtöttünk adatokat, áttekintettük a megélhetési problémák okait, a munkaerı-piaci és szociális helyzetet, valamint az egészségi állapotot. A felmérés tehát lehetıséget ad arra, hogy a kirekesztettség különbözı dimenzióiban vizsgáljuk a helyi háztartások helyzetét. A kapott eredmények alapján a döntést elıkészítı szakemberek közremőködésével átfogó célok megfogalmazásával lehet meghatározni az egyes részterületek konkrét fejlesztési szükségleteit. A kérdıív alapján a szociális ellátások ismertsége, igénybe vétele és igénybevételi szándéka kerül most részletesebb elemzésre a 666 megkérdezett személy válasza alapján. Így képet kaphatunk Békéscsaba Megyei Jogú Város megközelítıleg 27.720 háztartására vonatkozóan is. A fentebb megjelölt 27.720 háztartásszám egy felszorzott szám. Mivel a kutatás a háztartásokra nézve reprezentatív, ezért a KSH szakemberei a népességszám alapján számolták ki, hogy Békéscsabán hány háztartás van. Egy háztartásban a mai népességi viszonyokra tekintettel megközelítıleg 2,3-2,5 fı él. Igénybe vehetı szociális szolgáltatások ismertsége, igénybe vétele és igénybevételi szándékának aránya Békéscsaba Megyei Jogú Városban Az étkeztetést, mint személyes szociális alapellátást, a háztartások 80 %-a ismeri és a békéscsabai háztartások mintegy 1,5 %-a veszi igénybe. Arra a kérdésre, hogy rászorultság esetén igénybe venné-e az étkeztetés-szolgáltatást, a háztartások 16 %-a válaszolt igennel. Az étkeztetés-szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.

Korcsoport 18-39 év 40-59 év 60-79 év 80-

%-os megoszlás 13,5 % 37,0 % 38,9 % 10,4 %

A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az étkeztetés-szolgáltatást igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban 60-79 év közötti korosztályból kerülnek ki, de 53


megállapítható, hogy a 40-59 év közötti korosztály is nyitott a szolgáltatás esetleges igénybe vételére. A házi segítségnyújtást a lakosság 70 %-a ismeri és 0,85 % veszi igénybe. A háztartások 19 %-a nyilatkozta azt, hogy rászorultság esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. A házi segítségnyújtás szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 15,0 % 37,2 % 39,0 % 8,8 %

A táblázatból kitőnik, hogy a szolgáltatás igénybe vételi szándéka arányaiban megegyezik az étkeztetés-szolgáltatásnál tapasztaltakkal. Összegzés:

A kutatás alapján megállapíthatjuk, hogy a személyes szociális alapellátások közül az étkeztetés ismertebb ellátás, mint a házi segítségnyújtás. Számszerően és arányaiban is többen veszik igénybe az étkeztetést, ennek ellenére figyelemre méltó, hogy majdnem minden ötödik békéscsabai háztartás nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a házi segítségnyújtás szolgáltatását. A szolgáltatást szervezık felé ez jelzés arra, hogy ennek az ellátásnak a szervezése, további fejlesztése odafigyelést igényel.

A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idısek klubja az egyik legismertebb ellátási forma. A lakosság közel 90 %-a ismeri, annak ellenére, hogy 0,70 % veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Mindemellett a megkérdezettek 20 %-a nyilatkozott úgy, hogy szükség esetén igénybe venné a szolgáltatást. Az idısek klubja szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 15,6 % 44,4 % 33,0 % 7,0 %

Az idısek klubja szolgáltatás a 40-59 év, illetve 60-79 éves korosztályhoz áll a legközelebb. A 80 év fölötti korosztályhoz tartozók nagy részének gondot okoz az intézménybe történı napi bejárás. A fogyatékosok nappali intézményét a megkérdezettek 63 %-a ismerte. A vizsgálati mintába került 666 háztartás közül 3 háztartásban vették igénybe ezt a szolgáltatást. A rendelkezésre álló fogyatékosok nappali intézményi férıhelyei Békéscsabán jelenleg összesen 63 fı elhelyezését teszi lehetıvé. Tovább árnyalja ezt a képet, hogy 55 férıhely ellátási területe Békés megye teljes területére terjed ki, míg 8 férıhely ellátási területe Békéscsabai Kistérség. A békéscsabai háztartások közel 10 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a fogyatékosok nappali intézményének szolgáltatását.

54


A fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 20,0 % 47,2 % 31,0 % 18,0 %

A fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók leginkább a 4059 év közötti korosztályból kerülnek ki. A 39 évesnél fiatalabbak 1/5-öde is hasonlóan nyilatkozott. Ennek alapján vélelmezhetjük, hogy a szolgáltatás igénybe vételére nyitott korosztály a 60 éven aluliakból kerül ki. A nappali intézmények harmadik típusát tekintve a szenvedélybetegek nappali intézményérıl a háztartások közel 43 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt a szolgáltatást. Ez a szám azért tekinthetı magasnak, mert a kérdıíves lekérdezés idıpontjában még nem mőködött Békéscsaba városban szenvedélybetegek nappali intézménye. (1 fı nyilatkozta azt, hogy igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Valószínősíthetjük, hogy a szolgáltatások fogalma és valós tartalma nem tisztázott a megkérdezettek körében, és ez az egy fı a pszichiátriai betegek nappali intézményének szolgáltatására gondolhatott, vagy pedig valamelyik megyei fenntartású és megyei ellátási területen mőködı intézményrıl lehet szó, pl. Gyula, Drogambulancia.). A lakosság közel 8 %-a nyilatkozott arról, hogy a szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatását igénybe venné rászorultság esetén. A szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 20,0 % 56,0 % 22,0 % 2,0 %

A szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatás igénybe vevıjének, több mint 2/3-ada a 18-59 év közötti korosztályból várható. A 40-59 év közötti korosztály különösen elfogadónak tőnik ezzel a szolgáltatási formával szemben. A pszichiátriai betegek nappali intézményének ismertsége 1 %-kal marad el a szenvedélybetegek nappali intézményétıl (42 %). Ez az intézménytípus 1998. december 1. óta mőködik városunkban. A megkérdezettek közül egy háztartás nyilatkozott arról, hogy igénybe veszi a pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást. (A nyilatkozó háztartástag férfi volt). A megkérdezett háztartások 8,5 %-a nyilatkozott arról, hogy szükség esetén igénybe venné a pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást, ami a szenvedélybetegek nappali intézményének igénybe vételi szándékával azonos arányú.

55


A pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása

Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,5 % 51,0 % 22,5 % 4,0 %

A pszichiátriai betegek nappali intézményének szolgáltatását igénybe venni szándékozók hasonló arányt mutatnak, mint a szenvedélybetegek nappali intézménye iránti szolgáltatásnál megállapított. A nappali intézmények ötödik típusa a hajléktalanok nappali melegedıje. A hajléktalanlét nyilvánvaló jeleivel nap mint nap szembe találkozhatunk a közterületeken és közintézményekben. Békéscsaba, mint megyei jogú város ilyen szempontból „vonzáskörzetnek” is tekinthetı. A lakosság mintegy 56 %-a tudja, hogy mőködik Békéscsabán hajléktalanok nappali melegedıje. A mintába bekerült 666 háztartás közül egy fı nyilatkozott arról, hogy igénybe is veszi a hajléktalanok nappali melegedıjének szolgáltatását ı, illetve valamelyik családtagja. A háztartások 7,3 %-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben élethelyzete megkívánná, igénybe venné ezt a szolgáltatást. A hajléktalanok nappali melegedıje szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,4 % 46,5 % 28,0 % 2,1 %

A szolgáltatás igénybe vételére a 18 és 79 év közötti korosztály valamennyi korcsoportját elfogadónak tekinthetjük. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hajléktalanok leginkább a 1850 év közötti korosztályból kerülnek ki. A 60 év feletti hajléktalanságban élı személyek amennyiben a szociális ellátórendszer látókörébe kerülnek, egészségi állapotuk miatt általában már nem helyezhetık el átmeneti elhelyezési formában. Számukra a hajléktalanlétbıl a kimenekülési útvonal – a napi gyakorlatban – valamely idısek otthoni elhelyezés, amennyiben ebben az érintett is együttmőködik. Összegzés:

A szociális alapszolgáltatást nyújtó nappali ellátások közül magasan a legismertebb ellátási forma az idısek klubja szolgáltatás. Ezt követi a fogyatékosok nappali intézménye, a hajléktalanok átmeneti szállása és az ismertséget tekintve azonos szinten van a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye. Hasonló sorrenddel és arányokkal találkozhatunk az esetleges igénybe vételi szándékkal rászorultság esetén, azzal a különbséggel, hogy a legkevesebb háztartás nyilatkozta azt, hogy a hajléktalanok nappali melegedıje szolgáltatást hajlandó lenni igénybe venni, amennyiben ilyen élethelyzetbe kerülne. Ez utóbbi alacsony szám nem 56


feltétlenül a hajléktalanok iránti elutasítást jelzi, sokkal inkább azt takarhatja, hogy a megkérdezett háztartások nagy része úgy véli, hogy támogató család áll hátterükben, illetve veszi ıket körül. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerint Békéscsaba Megyei Jogú Városban az átmeneti elhelyezési formákat is kötelezı mőködtetni, mind az öt ellátotti csoport – idısek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok – tekintetében. Békéscsabán jelenleg két átmeneti elhelyezési forma mőködik, az idıskorúak gondozóháza és a hajléktalanok átmeneti szállása. A vizsgálat nem tesz különbséget az egyes speciális ellátási formák között, s ennek alapján a lakosság megközelítıleg 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípust. A vizsgálatba két olyan háztartás került bele, akik igénybe is veszik az átmeneti elhelyezési formát (1 férfi és 1 nı). A háztartások valamivel több, mint 9 %-a nyilatkozta azt, hogy rászorultság esetén elképzelhetınek tartja, hogy éljen az átmeneti elhelyezés lehetıségével. Az átmeneti elhelyezési formák szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,0 % 42,0 % 34,2 % 1,8 %

Az átmeneti elhelyezési forma, ahogy azt az elnevezése is mutatja, alapvetıen egy ideiglenes intézményi elhelyezést jelent a jogalkotó szándéka szerint, melynek funkciója, hogy az egyén a késıbbiekben saját lakó- és családi környezetében élhesse életét. A Békéscsabán elérhetı idıskorúak gondozó háza átmeneti elhelyezési formát elsısorban a 60 év felettiek veszik igénybe. Esetükben jellemzıen kialakul az elhelyezés ideje alatt az „intézményi függıség” és a késıbbiekben nem kívánnak saját otthonukba visszatérni, hanem idısotthoni tartós elhelyezési kérelmet nyújtanak be. Figyelemre méltó a hajléktalan ellátásban dolgozó szakemberek munkája, akik igyekeznek a rendelkezésre álló aktív szociálpolitikai lehetıségeket kihasználni, hogy minél hatékonyabban segítsék az egyes egyének társadalmi integrációját, ezen belül munkába állását és lakhatási feltételeinek megoldását. Összegzés:

Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban (64%) a 60 év alatti korosztályból kerülnek ki. Valószínősíthetjük, hogy az ı igényük az olyan átmeneti elhelyezési formák igénybe vétele lenne, amelyek jelenleg nem elérhetık Békéscsabán (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezése).

A tartós elhelyezési formáknál külön lettek lekérdezve az egyes elhelyezési típusok. Ennek alapján a megkérdezett háztartások 88,5 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az idısek otthoni intézményi szolgáltatást. Ez egyúttal a tartós elhelyezést nyújtó szolgáltatások közül a legismertebb elhelyezési forma, és ebbıl az elhelyezési típusból áll a legtöbb férıhely rendelkezésre. Ez a férıhelyszám - az országos adatokkal összehasonlítva is - Békés megyében a legmagasabb. A mintába három fı került, akik jelenleg a békéscsabai idısek otthonában élnek. Mind három személy nı. Az igénybe vételi szándék felmérése során a

57


lakosság 18,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén szeretné igénybe venni az idısek otthoni szolgáltatást. Az ezt nyilatkozók 2/3-ada nı volt. Idısek otthoni elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 18,2 % 39,2 % 36,2 % 6,4 %

Az idısek otthoni elhelyezésben részesülık magas számban kerülnek ki a 80 év feletti korosztályból is, mégis kevesen nyilatkozták azt, hogy szeretnék igénybe venni ezt az elhelyezési formát. Valószínősíthetjük, hogy az egyes intézményi elhelyezések mögött az érintett egyén szándéka és az a tény feszül egymásnak, hogy a családok nem tudják vállalni hozzátartozójuk 12, adott esetben 24 órás felügyeletét. A 60-79 évesek több, mint 1/3-ada nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. Sajátos módon a szolgáltatást leginkább elfogadó korosztály a 40-59 éveseké, akik még életkoruknál fogva távol állnak ennek az ellátási formának az igénybe vételétıl. A fogyatékosok tartós bentlakásos intézményét a megkérdezettek 66 %-a ismeri, és a mintába három olyan háztartás került, ahol igénybe is veszik ezt a szolgáltatást. Mind a három személy nı. Azt a felmérés alapján nem tudjuk megállapítani, hogy ezek a háztartások hozzátartozói Békéscsabán vagy más településen mőködı fogyatékosok bentlakásos intézményét veszik-e igénybe. Az igénybe vételi szándékot tekintve a megkérdezettek 8,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a fogyatékosok bentlakásos intézményi elhelyezését. Az így válaszolók közel 70 %-a nı volt. Fogyatékosok tartós bentlakásos intézménye elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 21,6 % 43,1 % 33,3 % 2,0 %

A fogyatékosok tartós bentlakásos intézményi elhelyezése szempontjából a 40-59 év közötti korosztályban lévık nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy rászorultság esetén igénybe vennék ezt a szolgáltatást. A nyilatkozók 1/3-ada, a 60-79 éves korosztályban lévık is hasonlóan nyilatkoztak. Az ebbe a korcsoportba tartozók nagy része életkoránál fogva rendelkezhet már a fogyatékosság valamely típusával, mely leginkább mozgásfogyatékosság. A pszichiátriai betegek részére mőködtetett tartós elhelyezési forma a pszichiátriai betegek otthona. Ilyen szolgáltatás nem mőködik Békéscsabán, mégis a megkérdezettek 53 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az ellátást és további két háztartásban nyilatkozták azt, hogy igénybe is veszik a pszichiátriai betegek otthoni elhelyezést. Valószínősíthetjük, hogy valamely megyei intézményben van a megkérdezett háztartás valamelyik tagja elhelyezve.

58


Arra a kérdésre, hogy szükség esetén igénybe vennék-e a szolgáltatást, a háztartások 9 %-a válaszolt igennel. Az igennel válaszolók 64 %-a volt nı. A pszichiátriai betegek otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,6 % 47,2 % 26,4 % 3,8 %

A pszichiátriai betegek otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévık nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. A szenvedélybetegek tartós elhelyezésére szolgáló intézmény, a szenvedélybetegek otthona gyakorlatilag 2006. januárjában kezdte meg mőködését Békéscsabán. A megkérdezett háztartások nem egészen 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az elhelyezési formát, és további 2 háztartásban nyilatkoztak arról, hogy valamely családtagjuk igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Mivel a lekérdezés idıpontjában szenvedélybetegek otthona nem mőködött Békéscsabán, ezért valószínősíthetjük azt, hogy valamelyik megyei intézményben kerültek ezek a családtagok elhelyezésre. A megkérdezettek 7,4 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a szenvedélybetegek otthona szolgáltatást. Az igennel válaszolók 32 %a volt férfi, 68 %-a pedig nı. A szenvedélybetegek otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 25,0 % 47,6 % 25,0 % 2,2 %

A szenvedélybetegek otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévık nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. A 18-39 és a 60-79 év közötti korosztály egyenlı arányban nyilatkozott igénybe vételi szándékáról. A hajléktalanok elhelyezésére szolgáló tartós bentlakásos intézmény, a hajléktalanok otthona nem mőködik sem Békéscsabán, sem Békés megyében. A Dél-alföldi Régióban egyedül Szegeden található egy 20 férıhelyes intézmény. A megkérdezettek 64,43 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az ellátási formát és 2 háztartásban nyilatkozták azt, hogy valamely családtagjuk igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Valószínősíthetjük, hogy a megkérdezettek inkább a hajléktalanok átmeneti szállására gondolhattak, amit egyébként a kérdıív is sugallt. A megkérdezettek 6,43 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a hajléktalanok otthona elhelyezését. Az igennel válaszolók 34 %-a férfi, 66 %-a pedig nı volt.

59


A hajléktalanok otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 21,0 % 47,4 % 29,0 % 2,6 %

A hajléktalanok otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévık nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. Összegzés:

A tartós elhelyezési formák közül is a legismertebb az idısek otthona intézményi szolgáltatás. A továbbiakban is hasonló ismertségi mutatószámokkal találkozhatunk a tartós bentlakásos elhelyezési, csak úgy, mint az átmeneti elhelyezési formáknál. A szolgáltatások esetleges igénybe vevıit tekintve általában a nyilatkozók 2/3-ada nı, 1/3-ada pedig férfi volt. Az igénybe vételi szándék felmérése során a legnagyobb igénybe vételi hajlandóság az idısek otthoni ellátási formánál mutatkozott. Ez több, mint kétszerese az ezután következı pszichiátriai betegek otthonánál jelzett igénybevételi szándéknál. Az igénybe vételi szándék felmérésekor egyedül a tartós elhelyezési formáknál jelezték a válaszolók, hogy magasabb arányban vennék azt igénybe, mint a fogyatékosok tartós bentlakásos intézményét.

Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a 80 év feletti korosztály nagy része elzárkózik az átmeneti és a tartós elhelyezési intézményi formáktól. A fenntartó felé ez azt a feladatot vetíti elıre, hogy az ellátásra szorulók saját otthonukban történı ápolását és gondozását kell megszervezni. A legnagyobb igénybevételi hajlandóságot minden ellátási típusra tekintve a 40-59 év közötti korosztályból kikerülı válaszadók adták a tartós és átmeneti elhelyezési formát is tekintve. Ez a korosztály feltételezhetıen rugalmasabban gondolkodik családjának és saját lakókörnyezetének hosszabb-rövidebb ideig történı elhagyásáról. VIII.2. A meglévı ellátások fejlesztése Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének kiépítettsége a személyes szociális gondoskodás terén strukturális torzulást mutat. A legjobban kiépített ellátotti rendszere az idısek részére nyújtott szolgáltatásnak van, és egyben ez a szolgáltatási forma épült ki a településen a legrégebben az ellátás valamennyi szintjét tekintve (lakáshoz közeli, nappali és idısotthoni ellátás, és átmeneti ellátás). A meglévı ellátásokra jellemzı, hogy az utóbbi 10-12 évben bevezetett személyes szolgáltatások (és ezen intézmények épületei) mind személyi, mind tárgyi feltételeiben már mőködésük kezdetekor korszerő feltételekkel kezdték meg mőködésüket a folyamatosan szigorodó engedélyezési szabályok hatására. Ugyanakkor a még korábban indított ellátásoknál nem történtek meg - vagy csak minimális szinten - a napjaink követelményébıl adódó fejlesztések.

60


A közeljövıben elvégzendı, a meglévı mőködı hálózat fejlesztéseit alapvetıen két csoportra oszthatjuk: - pályázati támogatás nélkül végrehajtott fejlesztések. - pályázati támogatással végrehajtott fejlesztések. Napjainkban elengedhetetlen fejlesztések kivitelezése azokon a területeken is, amelyek csak önerı felhasználásával hajthatók végre. Szükséges mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítása. VIII. 2.1. Alapellátásban megvalósult fejlesztések A 2003. évben Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában mőködı nappali ellátást nyújtó intézményhálózat fejlesztésére a fenntartó egy középtávú programot alkotott13. A terv szerint a fenntartó a meglévı ellátórendszer valamennyi elemében fokozatosan, évenkénti ütemezéssel fejlesztést hajtott végre. A program keretében már befejezıdött a felújítás az alábbi telephelyeken: - Kazinczy Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. sz.), - Jázmin Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Jázmin u. 2. sz.), - Mokry Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Mokry u. 14.sz.), - Sarkantyú Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Sarkantyú u. 2. sz.), - Fövenyes Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Fövenyes u.1/a.). Megtörtént az Egyesített Szociális Intézmény igazgatási központjának elhelyezése a Bartók Béla úti telephelyrıl. A központ a teljesen felújított, az ügyfelek számára akadálymentesített Békéscsaba, Ady E. u. 30-34. telephelyen került kialakításra. A Fövenyes utcai telephely üresen álló épületszárnyában a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ telephelye került kialakításra. Ebben az épületrészben az intézmény 2007. ıszétıl fogadja ügyfeleit. Részben készült el a Deák Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Deák u.3.) felújítása a 2006. évi költségvetés terhére. Az épület külsı homlokzatának felújítása és az udvar rendbetételére nem maradt forrása az intézménynek. Az alapszolgáltatást végzı nem állami szervezetek közül a Mentálhigiénés Egyesület és a MiÉrtünk Egyesület végzett jelentısebb felújítás a használatba átadott önkormányzati tulajdonú ingatlanokon.

VIII. 2.2. Az alapellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei Az alapellátás tekintetében az otthon közeli ellátások fejlesztése keretében szükséges lenne, a külterületen élık ellátásának érdekében a tanyagondnoki szolgáltatás bevezetése, a jelzırendszeres házi segítségnyújtás korszerősítése és fejlesztése. A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az alábbi telephelyeken szükséges fejlesztések végrehajtani a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetıségéhez mérten. A felsorolás nem jelent prioritási sorrendet. 13

541/2003.(X.16.) sz. közgy. határozat ütemterv a szociális szolgáltatást nyújtó telephelyek beruházási és fejlesztési igényeire, a mőködtetés racionalizálására

61


-

4-es Honvéd Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2.) Orosházi Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Orosházi u. 94-96.) Csaba Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Csaba u. 3.) Deák Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Deák u. 3.) Kossuth Utcai Idısek Klubja (Békéscsaba, Kossuth u.2.) Jamina városrész – új intézmény létrehozása Hajléktalanok nappali melegedıje (Békéscsaba, Gyár u.16.) új épület építése a meglévı telken

VIII. 2.3. A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések Békéscsaba Megyei Jogú Város a Békéscsaba, Ady Endre utcai Idısek Otthona rekonstrukciójára és bıvítésére nyert támogatást a 2003. évi címzett támogatási pályázaton. A beruházás kivitelezése 2005. májusában befejezıdött. VIII. 2.4. A szakosított ellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei A 200 millió forintot meg nem haladó beruházások esetén a megyei jogú városi önkormányzat fenntartásában mőködı bentlakásos szociális intézményeket a rekonstrukciós programban lehetett szerepeltetni 2002. évben. A rekonstrukciós program kivitelezésére a kiírás szerint maximum 70 %-os központi támogatás lehetett volna igényelni. A program idıkereteként a 2003-2009 közötti évek lettek megjelölve, 2003. évben nem nyújtott a szakminisztérium támogatást a beruházások lebonyolítására, és a 2004. éves állami költségvetés sem tartalmaz ilyen támogatási forráslehetıséget. Ezután a programot elıíró jogszabályt is hatályon kívül helyezte a jogalkotó. Ez a fejlesztési lehetıség tehát nem áll rendelkezésünkre. Békéscsaba Megyei Jogú Város területén mőködı bentlakásos intézmények közül az alábbi telephelyeken szükséges fejlesztéseket végrehajtani a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetıségéhez mérten. - Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Békéscsaba, Gyár u. 16 - Bankó András Utcai Idısek Otthona, Békéscsaba, Bankó A. u. 44. - Bartók Béla Úti Idısek Otthona, Békéscsaba, Bartók B. út 12. - Csabai Utcai Idısek Otthona, Békéscsaba, Csaba u. 3.

VIII.3. Helyi szükséglet- és igényfelmérés, statisztikai harmonizáció A koncepcióban elemzett KSH kutatás és az adatok feldolgozása 2004-ben befejezıdött, de szükség lenne a közeljövıben további kutatások végzésére, szociális térkép készítésére, melyek eredményeit nem csak a személyes szociális szolgáltatások, hanem a prevenció, a pénzbeli ellátások, a gyermekvédelem vagy a helyi lakáspolitika kialakításánál hasznosíthatják a döntés elıkészítı szakemberek, és a döntéshozók.

62


IX. Békéscsaba Megyei Jogú Városban mőködı szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek IX.1. Állami, önkormányzati fenntartású intézmények IX.1.1. Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ 1./

A kapcsolattartó személy: Dr. Csereiné Árgyelán Anna Elérhetısége: telefon: 66/523-848, 06/20-801-80-86 e-mail: [email protected]

2./

A fenntartó neve, címe: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

3./

Az intézmény neve, címe: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.

4./

Az intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: - családsegítı szolgálat feladatai - gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai - gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: kórházi szociális munka utcai és lakótelepi szociális munka kapcsolattartási ügyelet készenléti szolgálat - hajléktalanok átmeneti szállójának mőködtetése - nappali melegedı mőködtetése - családok átmeneti otthonának mőködtetése - gyermekek átmeneti otthonának mőködtetése - helyettes szülıi hálózat mőködtetése - támogató szolgálat - utcai szociális munka - megyei szakmai, módszertani és továbbképzési feladatok ellátása gyermekjóléti szolgálatok tekintetében Szt. szerinti besorolása: alap és bentlakásos ellátást nyújtó intézmény.

5./

A mőködés kezdete: 1989. október

6./

Az intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) A Hajléktalanok Átmeneti Szállásán 2007. december 31-ig biztosítanunk kell 1 fı vezetı-ápoló, valamint heti két órában orvos alkalmazását. A Nappali Melegedıre szükséges további 1 fı szociális segítı alkalmazása. A Családsegítı Központban a rendeletben elıírtakhoz képest 5 fı családgondozó és 1 fı szociális segítı hiányzik. A többi szakmai egység személyi feltételei megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak. A munkatársak szakképzettsége az intézmény valamennyi egységében megfelel a rendelet elıírásainak.

63


7./

Az intézmény tárgyi feltételei:

A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást az intézmény székhelyén, valamint a dobozi, csabaszabadi, kétsopronyi területi irodában biztosítjuk. Tárgyi feltételeink megfelelnek a jogszabályi elıírásoknak, a személyes segítı kapcsolat feltételei adottak. A székhelyen a feladatbıvüléssel együttjáró létszámnövekedés következtében a munkatársak elhelyezése zsúfolt, valamint a napi kliensforgalomhoz viszonyítva kevés a rendelkezésre álló interjúszobák száma. Ezek a problémák megoldódnak a Fövenyes u. 1.A. alatt – elıreláthatóan augusztusban – nyíló telephellyel. A családlátogatásokhoz egy intézményi gépkocsi, valamint több szolgálati kerékpár áll rendelkezésre. A Családok Átmeneti Otthonában, a Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a Támogató Szolgálatnál a jogszabály által elıírt mőködéshez minden tárgyi feltétel biztosított. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása tárgyi feltételek tekintetében nem felel meg a jogszabályi elıírásoknak. Egy ellátottra vetítve nincs meg a négy m2 laküterület, szükséges a közösségi együttlétre szolgáló helyiség bıvítése, a férfi részen hiányzik egy zuhanyzó és egy illemhely. A szálló épülete elavult, rossz állagú. Az intézmény valamennyi szakmai egységénél rendelkezésre állnak az adminisztráció elvégzéséhez szükséges számítástechnikai eszközök, berendezések. Rendelkezünk a szükséges telefonvonalakkal, faxokkal, internettel, 23 intézményi mobiltelefonnal is rendelkezünk, mely jelentısen megkönnyíti a munkatársak közötti kapcsolattartást. 8./

Az intézmény bemutatása

Az intézmény 1989. októberében kezdte meg mőködését a családsegítés feladatainak ellátásával. Tekintettel a lakosság részérıl jelentkezı igényekre, valamint a jogszabályi változásokra a feladatellátás folyamatosan bıvült: 1993. – Hajléktalanok Átmeneti Szállása 1994. – Nappali Melegedı 1997. – Gyermekjóléti Szolgálat 2000. – Helyettes szülıi hálózat, megyei módszertani feladatok ellátása (gyermekjóléti szolgálatok tekintetében) 2001. – Családok Átmeneti Otthona 2005. – Utcai szociális munka 2006. – Kistérségi feladatellátás, Gyermekjóléti Központ, Támogató Szolgálat 2007. – Gyermekek Átmeneti Otthona Mindvégig törekedtünk arra, hogy a szakmai munkát a lakosság legnagyobb megelégedésére, a szakmai, módszertani elveknek megfelelıen magas színvonalon lássuk el. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a feladatok ellátására megfelelı szakértelemmel bíró kollégákat alkalmazzunk, illetve folyamatosan gondoskodunk a munkatársak képzésérıl, továbbképzésérıl. Komoly kihívást jelentett a kistérségi feladatellátás megtervezése, megszervezése. Ez nem ment zökkenımentesen, igen sok idıt és energiát igényelt. Évrıl-évre igyekszünk az intézményi költségvetést pályázati forrásokkal kiegészíteni. A tavalyi évben több mint húsz millió forint többletforráshoz jutottunk így, melybıl nagyrészt az általunk nyújtott ellátásokat, szolgáltatásokat fejlesztettük, illetve szakmai képzéseket szerveztünk a területen dolgozó szakemberek számára. A hajléktalan ellátás területén szükséges ez év végéig a személyi feltételeket, 2008. december 31-ig pedig a tárgyi feltételeket a jogszabályi elıírás szerint biztosítani.

64


IX.1.2. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége:

Mészáros Ágnes igazgató 06-66/540-396,

2./

Fenntartó neve:

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

3./

A szolgáltató/intézmény neve és címe: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 5600 Békéscsaba, Ady E. u. 30-34.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: a./ a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási formák biztosítása: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzırendszeres segítségnyújtás - támogató szolgáltatás - nappali ellátás b./ a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák mőködtetése: - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: idıskorúak gondozó házai - ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idısek otthonai, szenvedélybetegek otthona

5./

A mőködés kezdete: 1978. január 01.

6./

Személyi feltételek:

Az intézmény békéscsabai telephelyein összesen 192,5 fı közalkalmazottat foglalkoztat. Ebbıl 174,5 fı határozatlan idejő, 18 fı 2008. február 28-ig határozott idejő közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Intézményi szinten a többször módosított 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet alapján a feladatellátáshoz szükséges és engedélyezett létszám 312 fı. A tényleges 192,5 fı és az elıírás szerinti létszám közötti eltérés 120 fı létszámhiányt jelent. A bentlakást nyújtó intézményekben, a folyamatos munkarendben dolgozók a munkavégzésbıl táppénz és szabadság miatti kiesés 17 fı állandó távollétét jelenti. Ez a munkaszervezés szempontjából azt jelenti, hogy a kiesett munkaerıt ezen idı alatt is pótolni kell. A kiesett munkaerı pótlása közhasznú munkavállalókkal lehetséges, azonban ennek idıbeni korlátai és szakmai feltételei vannak, melyek rendkívül behatárolják az intézményben történı foglalkoztatásukat, semmiképpen nem jelentenek tartós és kiszámítható munkaerıpiaci utánpótlást. Tovább nehezíti a helyzetet a dolgozók túlterheltsége, sokrétő az elvégzendı feladat, bizonyos munkakörök között átfedések vannak. Nincs külön takarító személyzet, az ápolók takarítók is egyben. A támogató szolgálat igénybevételekor a személyi szállítás során kísérıt kell biztosítani, azonban erre külön személyzet nincs, az éppen mőszakban dolgozó ápolószemélyzet látja el ezt a feladatot is.

65


Az alapszolgáltatást és szakosított ellátást igénybevevık létszáma és az aktuális dolgozói létszám Alapszolgáltatást nyújtó telephelyek

A mőködési engedélyben meghatározott engedélyezett és betöltött férıhelyek Ellátási típusonként Étkezés

4-es honvéd u.IDK Orosházi úti.IDK Csaba u.IDK Deák u.IDK Sarkantyú u.IDK Kossuth u.IDK Kazinczy u.IDK Mokry u..IDK Jázmin u..IDK Fövenyes u.IDK Összesen Szenvedélybetegek nappali intézménye

Szakosított ellátást nyújtó telephelyek

Eng.

Betöltött

50 60 50 80 80 20 100 80 40 80 640

46 68 59 83 82 28 107 73 35 80 661

H. segítségny. Eng. Betöltött

Eng.

Betöltött

50 10 50 100 60 50 100 60 50 100 720

40 40 30 30 60 30 60 50 30 60 430

47 37 32 35 50 33 62 49 32 54 431

35 67 27 83 32 26 66 35 25 65 461

Betöltött

20

7

A mőködési engedélyben meghatározott engedélyezett és betöltött férıhelyek

128 172 118 201 164 87 235 157 92 199 1553

13 12 3 10 5 3 9 4 2 9 70

Aktuális dolgozói létszám 0 Aktuális dolgozói létszám

Betöltött

4-es honvéd 24 24 u.Gondozóház Orosházi úti Gondozóház 15 15 Urszinyi u. Gonodzóház 20 20 Ady Endre u. Idısek 30 32 Otthona Általános részleg Ady Endre u. Idısek 30 29 Otthona Demens részleg Ady Endre u. Idısek 31 31 Otthona Szenvedélybeteg részleg Csaba u. Idısek Otthona 42 41 Bankó András u. Idısek 25 24 Otthona Bartók B. u. Idısek 44 43 Otthona Összesen Szakmai irányítás és az összintézményi szakmai ellátáshoz kapcsolódó tevékenységeket végzık létszáma (orvosok, gyógytornász) Gazdasági, mőszaki ellátás aktuális dolgozói létszáma Mindösszesen

66

Aktuális dolgozói létszám

IDK

Engedélyezett

Engedélyezett

A telephelyen ellátott létszám

3 3 3 12 14 12

16 12 17 92 15,5 15 92,5


2006. évben közmunkaprogram keretében kisegítı munkakörben 11 fıt, közhasznú munkavállalóként ápoló-gondozó és kisegítı munkakörben 28 fıt, tiszteletdíjasként házi segítségnyújtás keretein belül 30 fıt alkalmazott az intézmény. A Gadara Ház szervezésében önkéntes munkavállalóként 10 fı nyújtott segítséget. 7./

Tárgyi feltételek: A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény békéscsabai telephelyeinek mőködési engedélyei Telephely megnevezése

Mőködési engedélyének érvényessége határozatlan idejő

Ady Endre Utcai Idısek Otthona, Békéscsaba, Ady E. u. 30-34. Csaba Utcai Idısek Otthona, Békéscsaba, Csaba u. 3. Bankó András Utcai Idısek Otthona, Békéscsaba, Bankó A. u. 44. Bartók Béla Úti Idısek Otthona, Békéscsaba, Bartók B. út 12. 4-es Honvéd Utcai Idıskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Idıskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, Orosházi út 94-96. Urszinyi Andor Utcai Idıskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, Urszinyi A. u. 2. 4-es Honvéd Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Idısek Klubja, Békéscsaba, Csaba u. 3. Csabai Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Csaba u. 3. Deák Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Deák u. 3. Sarkantyú Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Sarkantyú u. 2. Kossuth Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Kossuth u. 2. Kazinczy Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. Mokry Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Mokry u. 14. Jázmin Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Jázmin u. 1. Fövenyes Utcai Idısek Klubja, Békéscsaba, Fövenyes u. 1/a.

2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. határozatlan idejő határozatlan idejő határozatlan idejő határozatlan idejő határozatlan idejő 2008. december 31. határozatlan idejő határozatlan idejő határozatlan idejő határozatlan idejő

Az intézmény tárgyi feltételei tekintetében igen nagy eltérések mutatkoznak.

67


4-es Honvéd Utcai Idısek Klubja és Idıskorúak Gondozóháza Gondozóházi férıhelyek száma: 24 fı. A nappali ellátás és az ehhez kapcsolt alapszolgáltatási feladatok és az átmeneti ellátás egy épületen belül valósul meg, ugyanazon dolgozói létszámmal. Az épület eredetileg nem erre a célra épült, valamikor temetési vállalatként mőködött, az 1990-es években alakították át idısek ellátó intézménnyé. A sokféle szolgáltatás zsúfolttá teszi az épületet, a bentlakást nyújtó épületszárnyban 8 db három ágyas szoba található, melybıl négy férfi és négy nıi. A szobák berendezése egyszerő, szőkös, nem szolgálja az ott lakók kényelmét, ágyak, székek és egy-egy kismérető beépített szekrény található bennük. A vizesblokkok elavultak, rosszul főthetıek, a lakószobáktól messze esnek. Az épület részben akadálymentesített. Orosházi Úti Idısek Klubja és Idıskorúak Gondozóháza Gondozóházi férıhelyek száma: 15 fı. Ugyanazon épületen belül mőködik az alapszolgáltatást nyújtó klub és az átmeneti elhelyezés. Az épület nem akadálymentesített, kétszintes, eredetileg közösségi háznak épült. Az alsó szinten van az étkezı és a közösségi- foglalkoztató helyiség, valamint az irodák. Itt valósulna meg az alapszolgáltatás, de mivel a tárgyi feltételek igen szőkösek, a nappali ellátást nyújtó idısek klubja szolgáltatást nem veszik igénybe a környéken lakó idıs emberek. A tetıtérben találhatók a lakószobák, összesen négy, melybıl kettı kétszemélyes, a másik kettı egymásból nyílik, és itt lakik a többi tizenegy idıs lakó. Egy közös vizesblokk van az emeleten. A tárgyi feltételek következtében ebben az épületben csak nıi ellátottak vannak elhelyezve, mivel a nemek elkülönítése nem lehetséges. Az épület állaga igen elavult, a tetıszigetelés és csere, nyílászárók cseréje, külsı vakolás halaszthatatlanná vált. Csaba Utcai Idısek Klubja A klub helyiség mindössze egy irodából áll, melyet a gondozók az adminisztrációs teendık elvégzésére használnak, és innen történik a házi segítségnyújtás irányítása is. A klub szolgáltatásait igénybevevı idısek ellátása az idısek otthona épületrészben történik. Deák Utcai Idısek Klubja Az épület felújítása ez év elején készült el, akadálymentesített. A felújítás második ütemében lesz megoldható a homlokzat felújítása és a hátsó épület bontási munkálatai. Sarkantyú Utcai Idısek Klubja 2005-ös évben átadott új, akadálymentesített épület. Jól felszerelt, a klub szolgáltatásai közül fıként étkeztetést veszik igénybe a környéken lakó idıs emberek. Kossuth Utcai Idısek Klubja Igen elavult a valamikor szolgálati lakásként funkcionál, családi ház. Mozgásukban korlátozottak számára használhatatlan. Az épület falai vizesek, salétromosak. Kazinczy Utcai Idısek Klubja Folyamatosan nyitva tartással mőködik, hétvégén is igénybe vehetı. Jól megközelíthetı, jó tárgyi feltételekkel rendelkezik, akadálymentesített. Mokry Utcai Idısek Klubja 2005-ben az óvoda megszőnésekor idısek klubjává lett átalakítva, akadálymentesített, kellemes, nagy udvarral rendelkezik.

68


Jázmin Utcai Idısek Klubja Eredetileg nem erre a célra épült, rossz tárgyi adottságokkal rendelkezı épület. Mivel ez a kerület nehezen megközelíthetı a városközpontból, ezért az itt élı idıs lakosok számára a szolgáltatás biztosítása csak ilyen módon oldható meg. Fövenyes Utcai Idısek Klubja 2004-ben költözött át egy tízemeletes épület alsó részébıl a megszőnt óvoda felújított épületének egyik szárnyába. Jól megközelíthetı, akadálymentesített, jól felszerelt, jól kihasználtsággal mőködı idısek klubja. Szenvedélybetegek nappali intézménye Engedélyezett férıhelyek száma: 20 fı. A 2005-ös évben újonnan átadott Idısek Otthona Szenvedélybetegek Otthona Részleghez kapcsoltan mőködik. Jelenleg a szolgáltatást igénybe vevık száma: 4 fı. A nappali intézményt igénybevevık – egy a számukra kialakított nappali foglalkoztató helyiség kivételével – a bentlakásos intézmény részlegének helyiségeit használhatják. Urszinyi Andor Utcai Idıskorúak Gondozóháza Engedélyezett férıhelyek száma: 20 fı. Az 1960-as, 1970-es években mőködı bölcsıde épületébıl lett kialakítva, elavult állapotú, nem a célnak megfelelı, rossz tárgyi feltételekkel rendelkezı épület. Szép, nagy ligetes udvar veszi körül, ami igen kellemes környezetet biztosít az itt lakók számára. Ady Endre Utcai Idısek Otthona Engedélyezett férıhelyek száma: 91 fı. 2005. évben átadásra került új intézményrész, melyben három részleg: - általános idısek otthona részleg, - szenvedélybetegek otthona részleg - demens betegek otthona részleg mőködik. Csaba Utcai Idısek Otthona Engedélyezett férıhelyek száma: 42 fı. Az épület az 1920-as években épült, eredetileg is szociális otthon céljára. A közben eltelt idıben többször is bıvítésre került. Az épület kétszintes, az emeleti szinten jelenleg 15 férıhely van kialakítva, mely az alapterületi normák figyelembe vételével reálisan 10 fı elhelyezésére lenne alkalmas. A telek jelentıs beépítettsége miatt az épület további bıvítése nem valósítható meg, ezért az emelet akadálymentesítése, az épület alapterületén belül nem megoldható. A betegszoba ablaka egy hátsó tőzfalra néz, sötét, kopár. Az épületben az emeleten nagy társalgó terem található, amely rendezvények szervezésére, közösségi programokra alkalmas lenne, azonban a nehezen mozgós, idıs beteg lakók a meredek lépcsın közlekedni egyáltalán nem tudnak, ezért a helyiség kihasználatlan marad, rendezvények céljára, az arra kevésbé alkalmas földszinti ebédlıt használják. Bankó András Utcai Idısek Otthona Engedélyezett férıhelyek száma: 25 fı. Az épület a korábbi óvodai funkciójának megszüntetése után idısek otthonaként került hasznosításra. A megváltozott rendeltetést, az épület alaprajzi elrendezésének fokozatos, többszöri átalakításával sem tudja szolgálni, a falak vizesek, salétromosak.

69


Alapvetı hiányosságok vannak a gondozottak elhelyezésével, a szobák nagy alapterületőek és magas férıhely számúak. 17 fı van elhelyezve egy légtérben, üvegfallal elválasztva. A férfiak részére használt szoba elavult szerkezető, korábban kerékpártárolóként, majd óvodai tornaszobaként volt használatos. Az épület akadálymentesített, fás, lombos udvar veszi körül. Bartók Béla Úti Idısek Otthona Engedélyezett férıhelyek száma: 44 fı. A város központjában, forgalmas, zajos helyen, korábbi gyermekkórházból és orvosi rendelıbıl lett kialakítva. A kétszintes épület kora miatt elavult. Betegszoba, orvosi szoba, közösségi helyiségek hiányoznak. Az épület nem akadálymentes, az emeleti részt a mozgásukban korlátozott lakók egy „lépcsınjáró” lifttel közelíthetik meg. A parkolótól kerítéssel lerekesztett szők udvar áll a gondozottak rendelkezésére, levegızés céljára. A folyosók szőkek, nincs társalgásra, látogatók fogadására, rendezvények szervezésére alkalmas helyiség. A főtéskorszerősítés halaszthatatlanná vált.

8./

Az intézmény történetének, szakmai munkájának, rövid- és középtávú szakmai fejlesztési terveinek bemutatása

Az intézmény története a 20. század elejére nyúlik vissza. 1928-ban a Békéscsabán élı zsidó közösség alapította az elsı bentlakásos idısek otthonát, ami szeretetotthonként mőködött, 40 férıhellyel. Majd az 1950-as években épült a város külsı részén még egy idıseket ellátó otthon, így a két otthonban az együttes engedélyezett létszám 120 fı volt. A két intézmény egyike sem felelt meg a törvényi elıírásoknak, túlzsúfoltak voltak és hiányoztak a szociális helyiségek. Az 1970-es években indult a területi gondozás, melynek feladata volt a városban élı és az arra rászoruló idıs korú lakosság életviteléhez szükséges mértékő segítség nyújtása. A gondozás, segítségnyújtás akkori formái: Szállást biztosító idısek klubja, mely azok számára biztosított elhelyezést, akik egyedül éltek, esetleg nem volt lakásuk. Három gondozási központot alakítottak ki a városban, különbözı földrajzi megoszlásban. Az 1990-es években létesültek az idısek klubjai, melyek elsısorban étkezést, tisztálkodási lehetıséget és tartózkodást biztosítottak. Szabadidıs tevékenység még nem volt akkoriban. A házigondozó szolgálat két részbıl állt: az otthoni gondozás és a közétkeztetés. Az otthoni gondozás, mosást, betegápolást, bevásárlást, ételhordást jelentett és ezt részben hivatásos gondozók, részben tiszteletdíjasok látták el. 1978 óta mőködik az Egyesített Szociális Intézmény. A város akkori döntéshozói az intézmény létrehozásával integrálták a meglevı gondozási rendszereket. Ezáltal a településen megvalósult az egymásra épülı szervezeti forma és egység. Az Egyesített Szociális Intézmény egymásra épülı gondozási rendszerében Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén az idıskorú és szociálisan rászorult személyek részére biztosított személyes gondoskodást, integrált mőködési formában 14 telephelyen. A szociális szolgáltatásoknak két alapvetı formája van, az egyik az alapszolgáltatás, ahol napi 8 órában, általában heti 5 napon nyújt szolgáltatást az intézmény, a másik a szakosított ellátás keretein belül mőködı bentlakásos ellátási forma, mely az ellátottak részére napi 24 órában, az év minden napján folyamatos ellátást biztosít. Az ellátottak szükségleteihez igazodó személyre szóló gondoskodás egységes elvek alapján történik. Az egymásra épülı ellátási formák az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi, fizikai, mentális állapotának megfelelıen nyújtanak komplex gondozási lehetıséget.

70


Humánerıforrás gazdálkodás: Alapvetı cél a szakképzettségi arány növelése, a szakképzetlen dolgozók beiskolázása, szakképzettségük megszerzése, ill. új dolgozó alkalmazása esetén feltétel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megléte. A dolgozók folyamatos képzése elengedhetetlen, ezt részben jogszabályi elıírások is kötelezıvé teszik, részben belsı igényként jelentkezik az intézmény szakmai vezetése és a dolgozók részérıl egyaránt. Az intézmény munkájához elengedhetetlen a pályázatírással kapcsolatos ismeretanyag megszervezése és bıvítése. A szupervíziókra, továbbképzésekre fordítandó források megteremtésére, pályázati projektek kihasználásával, illetve az intézmény munkáját segítı alapítványok közremőködésével nyílik lehetıség. Együttmőködés, partnerség: Céljaink között szerepel a határon átnyúló kapcsolatok építése, társintézményekkel hosszú távú és tartós együttmőködés, mely elısegíti a szakmai munka látókörének kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését, valamint az intézmény szolgáltatásait igénybevevık részére csereüdültetés és az elektronikus úton történı kommunikáció megvalósítása. Továbbá fontos célunk a generációk közötti kapcsolat kialakítása, közös rendezvények, hosszú távon fenntartható partnerség gyermekintézményekkel.

71


IX. 1.3.

Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ

1./

Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail:

Sziszák Katalin igazgató 66/530-220 mó[email protected]

2./

A fenntartó neve, címe:

Békés Megye Képviselı-testülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ 5600 Békéscsaba, Degré u. 59.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Megyei intézményünk a nappali ellátás feladatát látja el a két önkormányzat megállapodása alapján. A nappali ellátás a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatás.

5./

A mőködés kezdete: Fogyatékosok Napközi Otthona: 1986. Habilitációs Óvoda: 1989. Fogyatékosok nappali ellátása: 2001. szeptember 1.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézményi részleg személyi feltételeiben az 1/2000. SzCsM rendeletben elıírt dolgozói létszám 80 %-a áll rendelkezésre.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Az intézményi részleg tárgyi feltételei megfelelnek az 1/2000.SzCsM rendeletben elıírt és a szolgáltatás biztosításához szükséges feltételeknek.

8./ Az intézményi részleg bemutatása Az 1986-ban szervezett Fogyatékosok Napközi Otthona és az 1989-ben létrehozott Habilitációs Óvoda Békéscsabáról és környékérıl fogadta a rászorulókat, értelmileg akadályozott fiatalokat, illetve a fejlıdésükben akadályozott gyermekeket. A 20 férıhelyes Habilitációs Óvodában fejlıdésünkben akadályozott, autista, illetve autisztikus tüneteket mutató kisgyermekek fejlesztése történt egyéni és kiscsoportos formában. A Fogyatékosok Napközi Otthona 20 fı számára biztosította a napközbeni felügyeletet, szükség szerinti gondozást, önállóságra nevelést, készségfejlesztést, szabadidıs programokat, munkafoglalkozásokat. Nappali ellátó részlegünk 2001. szeptember 1. óta segíti a Békés megyei, családban élı sérült gyermeket, fiatalokat. A szociális alapszolgáltatás célja, feladata • A saját otthonukban élı fogyatékos személyek számára lehetıség biztosítása, a napközbeni •

tartózkodásra, foglalkozatásra, nevelésre, társas kapcsolatokra, alapvetı higiénés szükségletek kielégítésére, igény szerint meleg élelem biztosítása Önszervezıdı csoportok támogatása

72

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója • • • • • •

Az ellátást igénybe vevık számára szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelı, napi életritmust biztosító, a helyi igényeknek megfelelı közösségi szolgáltatások, szabadidıs programok szervezése Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése/felvilágosító elıadások, tanácsadás, mentális gondozás/ Hivatalos ügyek intézésének segítése Munkavégzés lehetıségének szervezése, szociális foglalkoztatás keretében munkalehetıség biztosítása: munka-rehabilitáció és fejlesztı-felkészítés keretében A szükséges információkhoz való hozzájutás segítése (foglalkoztatás, szociális szolgáltatások, stb.) ezáltal a munkaerı-piaci lehetıségek kihasználásának segítése Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése

A nappali ellátás tevékenységei Térítési díj ellenében nyújtott alapszolgáltatásaink: 1. korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés 2. önállóságra nevelés 3. komplex pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztés (szenzoros integrációs terápia, snoezelen terápia, bázisterápiák, alternatív kommunikációs technikák, zeneterápia) 4. munkavégzés lehetıségének keresése, szociális foglalkoztatás (munka-rehabilitáció, fejlesztıfelkészítı foglalkoztatás) 5. szabadidıs és közösségi programok (séták, kirándulások, táborozások, kulturális fesztiválok, múzeumlátogatások, színház) 6. képességek megtartására irányuló foglalkozások 7. új ismeretszerzésre, képességek fejlesztésére irányuló foglalkozások (kerti munkák, háztartási ismeretek), kreatív tevékenységek 8. étkeztetés 9. E-pont, foglalkoztatási tanácsadó és információs bázis mőködtetése.

A biztosított szolgáltatást az intézmény külön részlegében, a nyitvatartási idı szerint rendelkezésre álló idıtartamban végezzük. A korai fejlesztés és a fejlesztı felkészítés feladatai következtében a munkamenetben a tanév rendjéhez igazodunk, azzal a különbséggel, hogy a szünetek tekintetében csak a téli és nyári idıszakra korlátozzuk azokat. A foglalkozásokat az ellátottak igényeinek megfelelıen szervezzük. Az intézményi részleg személyes gondoskodás keretében szociális alapszolgáltatást biztosít. A kötelezıen meghatározott feladatainak teljesítésén túl többletszolgáltatásokat nyújtunk Békés megyében, fogyatékossággal élı személyek és családjaik számára. Részben a közvetlenül ellátásunkban részesülıknek, részben a megyénkben élı érintetteknek egyaránt. Térítés ellenében nyújtható többletszolgáltatások: •

• • • • • •

Szükségletfelmérésre alapozva: igény szerint, a szülıknek szóló szakmai elıadások, találkozók szervezése Szakmai kiskönyvtár mőködtetése Nappali Rehabilitációs Szolgáltató Központ: információs bázis, E-pont és foglalkoztatási tanácsadó Az alapellátáson túli szabadidıs programok szervezése Autóbusz biztosítása a programokhoz Kirándulások, táborozások szervezése Egyéb szakmai és szabadidıs programok

Szakmai fejlesztési tervek: A HEFOP 4.2 projektben – TÁMASZ; Foglalkoztatási szolgáltatásfejlesztés, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a fogyatékosok nappali ellátásában – vállalt szakmai feladatok megvalósítása, fogyatékossággal élı ellátottainak foglalkoztatásának elısegítése érdekében.

73


IX.1.4. „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Mőködtetı Kht. 1. A kapcsolattartó személy: neve:Dr. Kiss Éva elérhetısége: - telefon:459-450, 20/9471311, fax: 638-777 o e-mail: [email protected] o www.eletfakht.fw.hu 2. A fenntartó neve, címe: Csabai Életfa Kht., Békéscsaba, Lencsési út 85. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Csabai Életfa Nyugdíjasház, Idısek és Fogyatékosok Nappali Intézménye 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: vegyes profilú integrált intézmény: Ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény: 91 férıhely, ebbıl emelt szintő 83, átlagos szintő 8 30 férıhely Idıskorúak nappali ellátása: Fogyatékos személyek nappali ellátása 8 férıhely 5. A mőködés kezdete: 2000. március 01. (emelt szintő férıhelyek), 2006. december 14.(nappali intézmény), 2007. augusztus 13.(átlagos szintő férıhelyek) 6. Az intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézmény szakmai létszáma, a szakmai munkaköröket ellátó munkavállalók szakképzettsége megfelel a jogszabályban elıírt követelményeknek. A munkavállalók kiválasztásánál elsıdleges szempontként érvényesül az emberi alkalmasság, elhivatottság. 7. A szolgáltató/intézménytárgyi feltételei Az intézmény tárgyi feltételei magas színvonalon teljesítik a jogszabályban elıírt követelményeket, mind az emelt szintő, mind az átlagos színvonalú bentlakásos ellátás tekintetében. 8. Rövid szöveges összefoglalás A Csabai Életfa Nyugdíjasház Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában és felügyeletével mőködı intézmény. A város vezetıi, amint a szociális törvény lehetıséget biztosított emelt szintő elhelyezést biztosító intézmény létesítésére, mindent megtettek azért, hogy minden részletében alaposan kidolgozott koncepció alapján jöjjön létre az új intézmény. Pl. szociológiai felmérés, akkor még nem kötelezı igényfelmérés elızte meg a beruházási döntést. Az alapos elıkészítést követıen 2000-ben nyitotta meg kapuit a Csabai Életfa Nyugdíjasház. Legfıbb szakmai célunk, hogy a szolgáltatás nyújtása, a teljes körő ellátás minden elemének megvalósulása során klienseink megırizzék személyiségük egyéni színezetét, személyre szóló bánásmódban részesüljenek mind az emelt mind az átlagos szintő bentlakásos valamint a nappali ellátásban.

74


Külön figyelmet fordítunk az ellátást igénybe vevık mentális gondozására, a szellemi leépülés megelızésére, lassítására, ezért terápiás és készségfejlesztı foglalkozásokat tartunk. A terápiás és képességfejlesztı foglalkozás keretében kreatív, mővészeti, mozgás- és játékterápiákat szervezünk. Programunkat a részletes mentálhigiénés terv tartalmazza. A nyugdíjasház egészében korszerő technológiával kialakított, akadály mentesített épületegyüttes, mely egy szinten helyezkedik el. A bentlakásos ellátás mellett helyet biztosít nappali ellátásunknak is. A tulajdonos önkormányzat 2007. június 28-i döntését megelızıen 90 fı részére emelt szintő férıhelyet mőködtettünk, egy- és kétszemélyes lakrészekkel. A tulajdonosi döntésnek megfelelıen, férıhelyeink fokozatosan átalakításra kerülnek, a megüresedés ütemében. 2007. július 2-án 6 db emelt szintő férıhelyünket alakítjuk át 8 db. átlagos szintő férıhellyé, 83 fı emelt szintő férıhely megtartása mellett. A továbbiakban is folyamatosan tervezzük a férıhelyek átalakítását. Az éjszakai és nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra emelt szinten egy (19 m2-es)és kétszemélyes (22 valamint 30 m2-es) lakrészek állnak rendelkezésre. Önálló fürdıszoba és teakonyha is tartozik a lakrészhez. A lakrész az alábbi felszerelésekkel rendelkezik: telefonvonal és telefonkészülék, kábelt TV csatlakozó, internet csatlakozó, hőtıszekrény, villanyrezsó, mosógép csatlakozó, konyhai és fürdıszobai szaniterek, konyhabútor. Az éjszakai és nappali tartózkodásra átlagos szinten két és háromszemélyes lakószobák állnak rendelkezésre, melyekben az egy fıre jutó terület meghaladja a 6 m2-t. Átlagos szintő elhelyezés esetén 2-3 személyenként biztosított a nemenkénti fürdıszoba. Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát biztosítunk. Az intézmény az alábbi közösségi együttlétre, tevékenységre valamint mentális gondozásra alkalmas helyiségekkel rendelkezik: társalgó, könyvtár, foglalkoztató, imaterem. Az egészségügyi ellátás céljára orvosi szoba, betegszoba, tornaszoba szolgál. Szakmai fejlesztési terveink között szerepel a nappali ellátás további fejlesztése. Tekintettel arra, hogy fiatalabb, aktívabb élet élı korosztály érint az ellátás, fı célunk olyan prevenciós közösség kialakítása, mely támaszt nyújt az idıskori krízisek megoldásában. A közösségépítés színes eszközrendszerét alkalmazzuk ennek érdekében: kirándulások, elıadások, beszélgetések stb. Idısek otthoni ellátás során a legnagyobb kihívást rövid- és középtávon az átlagos szintő ellátás megkezdése valamint eddigi tevékenységünkbe integrálása jelenti. 2008-ban szervezeti változás történik, a feladatellátás finanszírozásának javítása érdekében: kistérségi fenntartású önálló intézményként mőködik tovább a Csabai Életfa Nyugdíjasház. Célunk, hogy a változásokat ne elszenvedjük, hanem a veszélyeket elıre felismerve, felkészüljünk a várható változásokra. Ezért mind az ellátottak, mind az ellátást végzık mentális és pszichés felkészítésére nagy figyelmet fordítunk.

75


IX.2. Egyházak, civil szervezetek, társadalmi szervezetek fenntartásában mőködı szolgáltatók és intézmények IX.2.1. AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége:

Gujné Szabó Tünde intézményvezetı 66/451-370, 30/555-9345 e-mail: [email protected]

2./


AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe:

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: -

AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.

Szociális alapellátás, 57.§ (1) szociális alapszolgáltatások Autista személyek nappali ellátása, 57.§ (1) j) Szociális foglalkoztatás

5./

A mőködés kezdete: 2006. január 20. – autista személyek nappali ellátása 2006. július 1. – szociális foglalkoztatás

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Autista személyek nappali ellátása: - 1 fı intézményvezetı – szakirányú szakképzettséggel, gyógypedagógus - 1 fı terápiás munkatárs – szakirányú szakképzettséggel, gyógypedagógus - 2 fı szociális gondozó – szakirányú szakképzettséggel Szociális foglalkoztatás: - 1 fı intézményvezetı – szakirányú szakképzettséggel - 2 fı segítı – középfokú végzettséggel, a foglalkoztatottak által végzett munka jellegének megfelelı szakismerettel (kézmőves tanfolyam, mezıgazdasági szakközépiskola)

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: - 99 m2-es saját tulajdonú ingatlan - 1 db mozgató terem, 1 db teakonyha, 1 db WC, mosdó, zuhanyzó, 3 db foglalkoztató terem - infrastruktúra: 4 db számítógép Internet hozzáféréssel, fénymásoló, telefon, telefax

A tárgyi feltételek a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl szóló 3/2002.(II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet követelményeinek megfelelıek. Az intézmény területén foglalkoztató helyiségekben kialakított munkahelyi környezet természetes vagy mesterséges megvilágítással megoldva megfelelıen világos, szellıztethetı, a hatályos

76


munkavédelmi- és tőzrendészeti, valamint a higiéniai elıírásoknak megfelelı. Rendelkezünk a munkaterületekre is vonatkozó munkavédelmi, tőzvédelmi, balesetvédelmi szabályzattal. A foglalkoztató-helyiségek méretét tekintve a mozgáshoz legalább 2 m2/fı szabad terület biztosított. A tisztálkodó és mellékhelyiségek biztosítottak, a foglalkoztató helyiség mellett a folyóvizes kézmosási, illetve mosakodási lehetıség biztosított. A tervezett tevékenységekhez szükséges eszközök, alapanyagok, anyagok rendelkezésre állnak, utánpótlásukat folyamatosan biztosítják a segítı munkatársak. 8./

Rövid szöveges összefoglalás

Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány célja életminıség-javító programok biztosítása a térségben élı fogyatékos, autizmussal élı személyek és családjuk számára. A Békés Megyei Bíróság 1999. szeptember 14-én kelt végzésével az AUT-PONT Alapítványt nyilvántartásba vette, 1999. október 7-én közhasznú szervezetté nyilvánította. Munkanapokon 8 órától 16 óráig mőködtetjük segítı szolgáltatásainkat: -

információs bázis, zeneterápia, gyógylovaglás, HRG terápiás úszás szülıtalálkozó fejlesztı eszköz-, szakkönyvkölcsönzés családi kirándulás, nyilvános kulturális programok nyári tábor intenzív fejlesztı hétvégi tréning szakmai kapcsolattartás helyi és határmenti fogyatékossággal élıket ellátó szervezetekkel, intézményekkel

2006. január 20. óta alapítványunk mőködteti az AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali Intézményét 15 fı autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élı, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló személy szociális és mentális támogatása érdekében. Célunk az egyéni képességeket fejlettségi szintje mellett elérhetı legjobb felnıttkori adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Közelebbi cél: -

az állapot alap és járulékos zavaraiból eredı hiányosságok kompenzálása megszerzett képességek szinten tartása és új ismeretek megszerzése a fejlıdésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése viselkedési problémák kezelése szociális interakciók fejlesztése autizmus specifikus, barátságos környezet kialakításával megfelelı szokásrendszer használatának elsajátítása szabadidı eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése a testi egészség megóvása, az erınlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése

Az intézmény feladatai: - nappali ellátás biztosítása autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élık számára - megfelelı szakemberekbıl álló team biztosításával színvonalas szolgáltatás nyújtása

77


-

autizmus specifikus módszerek alkalmazása a sérüléshez igazodó környezet kialakítása zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelızése az alkalmazkodás segítése különbözı helyzetekben az elmaradások kompenzálása a következı területeken: 1. szociális készségek 2. kommunikáció 3. kognitív készségek 4. szenzomotoros készségek 5. elemi pszichoszomatikus funkciók

2006. július 1. óta 5 fı autizmussal és halmozott akadályozottsággal élı fiatal szociális foglalkoztatás keretében munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesz részt intézményünkben. Az autizmus spektrum zavar tüneteivel élı és a részképességek egymáshoz viszonyított szintjén, egyenetlen teljesítményprofilú személyek munka-rehabilitációs foglalkoztatása az ellátottak munkakészségének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történı megırzése, fejlesztése, valamint fejlesztı felkészítı foglalkozásra való elıkészítése érdekében történik. A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek Az intézményen belül és az intézmény környezetében végzett kisegítı, kiegészítı jellegő, a külsı-belsı környezet rendben tartásával összefüggı feladatok ellátása: A kerti munkák (virágpalántázás és gondozás, gereblyézés) – házimunkák (portörlés, porszívózás, felmosás, sepregetés) – konyhai munkák (terítés, mosogatás, teafızés, szendvicskészítés, asztal leszedés, edények elpakolása) – irodai munkák (fénymásolás, borítékolás, szövegszerkesztés) és kézmőves tevékenységek (kerámia edények díszítése, üvegfestés, gipszkép készítés szalvétatechnikával, szövés). Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány az ellátotti körében felmerült igények kielégítésére 2008. januárjától TÁM-PONT Támogató Szolgálat mőködtetését tervezi Békés megye közigazgatási területén. A Szolgálat elı kívánja segíteni a fogyatékos személy integrációját a meglévı szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba, elısegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetıségét. Célja: A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történı segítése, életvitelének megkönnyítése elsıdlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás). Feladatai: -

-

személyi segítı szolgálat szervezése és mőködtetése, amely segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi problémák megoldásának segítése szállító szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezése.

78


IX. 2. 2. Béthel Alapítvány - Gadara Ház 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége: telefon: e-mail:

Szilágyi Katalin intézményvezetı 06-66/443-030, 70-773-22-44 [email protected]

2./

A fenntartó neve, címe: Béthel Alapítvány – Békéscsaba, dr. Becsey Oszkár u. 2.

3./

Szolgáltató intézmény neve, címe: - Gadara Ház: Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2. - Gadara Ház II. Békéscsaba, Aulich u. 6.

4./

A szolgáltató intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása

5./

A mőködés kezdete: - A mőködés kezdete a Gadara Házban (Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2.): pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása 1998.12.30-tól pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása 2004.12.06-tól

6./

A szolgáltató intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Gadara Ház (mőködési eng. 30 fı): pszichiátriai betegek nappali ellátása: 1 fı intézményvezetı, 2 fı terápiás munkatárs pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása: 2 fı közösségi gondozó, 1 fı közösségi koordinátor, mely feladatot csatolt munkakörben az intézményvezetı lát el. Gadara Ház II. (mők. eng. 15 fı): 1 fı terápiás munkatárs

7./

A szolgáltató intézmény tárgyi feltételei: A Gadara Ház és telephelye, a Gadara Ház II. rendelkeznek információs helyiséggel, nappali szobával, csoport szobával, egyéni beszélgetésre alkalmas helyiségekkel, melegítı konyhával és vizesblokkokkal, valamint a szabadtéri programhoz udvarral. Valamennyi kolléga számára biztosított a személyi számítógép nyomtató-fénymásoló gép használata. Az Alapítvány programjainak megvalósításához pályázati forrásokból szerzett be 3 db mobiltelefont, 2 db kerékpárt, 2 db flipchard táblát, digitális fényképezıgépet. Telephelyünkön biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bıvítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésére 4 db használt számítógéppel. 8./ Az intézmény bemutatása Alapítványunk olyan innovatív szervezet, amely szükségesnek tartja a pszichiátriai betegek rehabilitációjához szükséges korszerő ismeretek, készségek, újszerő gyakorlatok, tapasztalatok megismerését, bevezetését és továbbfejlesztését. Az innovatív fejlesztések eredményeképpen hozták létre az alapítók a Gadara Házat. A Gadara Ház mőködésének kezdetétıl (1998) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelezı feladatát látja el. Intézményünkben az 1/2000. SzCsM rendelet 77.§-a szerinti szolgáltatásokon túl, lehetıséget biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bıvítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre. Intézményünkben szabadidı értelmes eltöltéséhez kínálunk programokat, készségfejlesztést és mentális támogatást biztosítunk az inaktívvá vált pszichés problémával élı emberek számára.

79


Szolgáltatásaink az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítják az ellátást igénybevevı pszichiátriai betegek és családtagjaik igényei, kezdeményezése alapján a társadalomba, a korábbi közösségébe történı visszailleszkedést. Az ellátás minıségének javítása céljával intézményünk 2003. szeptemberétıl részt vett az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pszichiátriai közösségi gondozás modellkísérleti programjában, mely mára a szociális törvény szerinti alapszolgáltatások közé sorolt tevékenység. Gyakorlati mintahelyként részt veszünk az egykori Szociális és Családügyi Minisztérium által modellkísérleti program keretében szervezett pszichiátriai közösségi gondozó és koordinátorképzésben, rendszeresen helyet adunk szakmai mőhelytalálkozóknak. Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújt a promóció és elsıdleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levı személyek részére. 2005. szeptember 1-jétıl Békéscsabán, az Aulich u. 6. szám alatt Gadara Ház II. néven megnyitottuk nappali ellátást biztosító intézményünk telephelyét, ahol 15 fı ellátását biztosítjuk. Telephelyünkön az 1/2000.(SzCsM rendelet 77.§-a szerinti szolgáltatásokon túl lehetıséget biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bıvítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre. Intézményünk a mentális és pszichiátriai problémában érintetteket segíti a mindennapi életben történı boldogulásban. A problémákat a medikális modellekkel ellentétben szociális nézıpontból közelítjük meg, és a célunk az érintettek egyéni célkitőzéseinek teljesítésében való részvétel és támogatás. Munkatársaink szoros kapcsolatot tartanak az ellátott személy pszichiáterével, háziorvosával, továbbá a hozzátartozókkal, illetve a szociális ellátórendszer társszerveivel. Szakmai tervek: - Továbbra is feladatunknak tartjuk megragadni minden olyan pályázati lehetıséget, amely segítségével elıremozdítható a szakmai fejlıdés, fejleszthetı az intézmény színvonala, a felhasználók elégedettsége, munkatársak helyzete: a Gadara Ház I-II. szakmai programjának minıségi továbbvitele, a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, a felhasználók igényeinek figyelemmel kísérésével; - Középtávon szeretnénk a felhasználóink munkavállalását elısegíteni, képzésszervezéssel és munkaközvetítéssel, szociális foglalkoztatás bevezetésével. - Minıségbiztosítási képzés belsı auditálás; - Kapcsolattartás és bıvítés az egészségügyi, szociális és oktatási területen mőködı intézményekkel; - Újabb programok beindítása (betegségcsoportonkénti hozzátartozói csoport, társasjáték klub, kortárs segítı csoport);

80


IX.2.3. Egyensúly Szabadidı Klub 1. A kapcsolattartó személy: neve: Herczegné Számel Annamária elnök elérhetısége: - telefon: 06-20/264-4463 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Egyensúly Szabadidı Klub 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Egyensúly Szabadidı Klub Békéscsabai Kistérségi Szociális Kikötı Szolgálat I., Egyensúly Szabadidı Klub Békéscsabai Kistérségi Szociális Kikötı Szolgálat II. 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szenvedélybetegek közösségi ellátása 5. A mőködés kezdete: 2006. év 01.01., 2007.01.01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): 2 fı közösségi koordinátor, 4 fı közösségi gondozó, Az egyesületnél két 8 órás koordinátor, három 8 órás közösségi gondozó, illetve egy 6 órás, és egy 4 órás közösségi gondozó dolgozik 7. A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: A belváros központjában, tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetı helyen egy irodahelyiség(lifttel). Az iroda építészeti megoldásai lehetıvé teszik az akadálymentes közlekedést. Rendelkezésünkre áll még: 2 db íróasztal, 2 db számítógép, 3 db irodaszék, 3db polcos szekrény, 2 db fiókos ill. 1 db ajtós szekrény, 1db fénymásoló asztal, 1db fekete/fehér fénymásoló ill. 1 db színes fénymásoló, mellyel szkennelni és nyomtatni is lehet, 1db fekete/fehér nyomtató, 1 db vízforraló, 1 db ventilátor, 10db flottában mőködı mobiltelefon, illetve 1 db vonalas készülék 8. Rövid szöveges összefoglalás Egyesületünk jogelıdjeit tekintve közel ötvenéves múltra tekint vissza, zászlóshajóján évtizedek óta a szenvedélybetegség, elsısorban az alkoholizmus elleni küzdelem áll. Az elıdök 1958-ban itt alakították meg Magyarországon az elsı Alkohol Ellenes Klubot. Ma már Egyensúly Szabadidı Klub Egyesület néven mőködünk és számos szociális szolgáltatást nyújtunk embertársainknak, a különféle szenvedélybetegségekben küzdıknek, alkohol betegeknek, kábítószer-, játékgép függıknek. Szociális Kikötı Szolgálat I.-II. elnevezéssel szenvedélybetegek közösségi ellátását végezzük normatív állami támogatás igénybevételével, illetve 2006. évtıl védett szállást, a „Hétpróbás Ház”-at tartjuk fenn mindennemő pályázati- és egyéb támogatás, normatíva nélkül, önerıbıl. 2007. májusától megkeresı tevékenységet folytatunk a városban, alacsonyküszöbő szolgáltatások keretén belül. E mellett ingyenes jogsegélyszolgálattal állunk klienseink rendelkezésére minden héten, két napon 4 órában 2007. szeptemberétıl. Tevékenységünket Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése Kiváló szociális munka kitüntetéssel díjazta a közelmúltban, mely elismerést civil szervezet elsıként kapta meg a városban.

81


Ellátási szerzıdést kötött egyesületünkkel a békéscsabai Önkormányzat 2006. januárjában, majd a Kistérségi társulás 2007. januárjában, a szenvedélybetegek közösségi ellátására. Szociális tevékenységünket, nappali ellátással, komplex rehabilitációs foglalkoztatás és a közérdekőmunka megszervezésének felvállalásával szeretnénk bıvíteni. A megyeszékhely kistérségében jelenleg mőködı civil szervezetekkel (Mentálhigiénés Egyesület, Béthel Alapítvány, Mi- Értünk egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete) - akik már nyújtanak valamilyen szintő segítséget a szenvedélybetegséggel küzdık számára - történı egyeztetés után kiderült számunkra, hogy a közeljövıben senki nem készül ilyen jellegő szolgáltatást, (kistérségi nappali ellátást) indítani, nyújtani. Fontosnak tartjuk, hogy egy olyan modellértékő komplex és integrált intézmény és hozzá tartozó szolgáltatási struktúra alakuljon ki Békéscsabán, amely általános információnyújtáson keresztül, prevenciós programokat bonyolít le és szervez, elısegíti a szenvedélybetegség korai felismerését, annak kezelését, közösségi programokat kínál, tőcserét, szociális, jogi, személyiség fejlesztési, életvezetési, önmenedzselési, konfliktuskezelési, pályaorientációs tanácsadást biztosít, igény szerint képzéseket, tréningeket, szupervíziót tart. Egyesületünk az elmúlt évben 11 programra kidolgozott tematikával megkapta a felnıttképzési hely címet. Terveink között szerepel egy olyan komplex szolgáltatást felölelı modell megvalósítása, melyben megtalálható a nappali, a közösségi ellátás, kiegészülve egy védett szállással. Hosszú távú céljaink között szerepel egy rehabilitációs foglalkoztató beindítása is. Az ingyenes preventív programjainkon (az évrıl évre több százfıs részvételt maga mögött tudható Szenvedélymentes nap, alternatív osztályfınöki óra, nyitott klub, nyitott hétvégi családi programok) azok is megszólíthatóak, elérhetık, akik kockázatnak vannak kitéve, vagy csak érdeklıdnek a különbözı szenvedélyek iránt. Ezek az emberek jelentıs benyomásokat szerezhetnek a különbözı megkeresı szolgáltatást nyújtó munkatársainktól, melynek hatására akár fel is hagyhatnak a különbözı függıséget okozó szer használatával. Hosszú egyeztetések következményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2007. május 31.-én tartott ülése határozata alapján, - 280/2007. (V.31.) közgy. határozat Egyesületünk részére, a szociális feladatok ellátásához szükséges ingatlant - Békéscsaba, Kolozsvári út 62. sz. alatti 174 m2 határozatlan idıre, ingyenesen átadja a Szenvedélybetegek Nappali Intézménye kialakítására és a szenvedélybetegek ellátása érdekében. Egyesületünk vállalta, hogy a törvényeknek, rendeleteknek megfelelıen az átalakításokat, a mőködéshez szükséges feltételeket, eszközöket saját erıbıl, valamint pályázati támogatásokból költség hatékonyan biztosítja. 2008. januárjától szeretnénk áttenni telephelyünket ebbe az ingatlanba. Az egyesületünk által megvalósítani kívánt szenvedélybetegek ellátásáról kialakított modellje és módszerei egybevágnak a „Nemzeti Stratégia a kábítószer – probléma visszaszorítása érdekében” címő dokumentumban foglaltakkal.

82


IX.2.4. Emberül Élni Alapítvány 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége: telefon: E-mail:

Bodorló Borbála 66/362-011 [email protected]

2./

Fenntartó neve, címe:

Emberül Élni Alapítvány 5600 Békéscsaba, Békési út 46-48.

3./


Gondozó Szolgálat 5600 Békéscsaba, Békési út 46-48. 5668 Nagybánhegyes, Kossuth u. 30.

Telephelye: 4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Alapfeladata: Étkezés Házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Közösségi szenvedélybetege ellátás Fogyatékos személyek nappali ellátása Szt. szerinti besorolása:

szociális alapellátás

5./

A mőködés kezdete: 2006. december 28.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 6.§, valamint a 2. sz. és 3. sz. mellékletek szerint.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 4.§-a szerint.

8./

Rövid szöveges összefoglalás Az Alapítvány küldetése: Segítséget nyújtani a helyi közösségekben, adott társadalmi környezetben jelentkezı szociális problémák, hátrányok kezeléséhez azoknak az embereknek, akik társadalmi, gazdasági, szociális, etnikai vagy egyéb helyzetük, adottságuk miatt önhibájukon kívül a kirekesztettség, a reménytelenség okozta hátrányos megkülönböztetésben élnek. Szolgálatba állítani Alapítványunk kapacitásait és erıforrásait a hátrányos helyzető csoportok és egyének társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése érdekében. Az Alapítvány célkitőzése Az Emberül Élni Alapítvány célja, hogy segítse a hátrányos helyzető társadalmi rétegek élethelyzetük javulását, esélyegyenlıségét a szociális, valamint a humánerıforrás-ellátási területeken. Az Alapítvány az alábbi tevékenységekkel foglalkozik: - Olyan Békés megyei segítı szolgálatok kezdeményezése és mőködtetése, melyek szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak a szolgáltatásokat igénylı emberek és közösségeik számára. - Képzés és átképzés, tanulmányok és szakmai anyagok készítése.

83


-

-

Foglalkoztatási és munkaerı-piaci szolgáltatások megszervezése és mőködtetése. Tapasztalatcsere, szociális, illetıleg gyermekvédelmi szakmai hálózat létrehozása, mőködtetése. A fogyatékosok emberek érdekvédelmi feladatainak ellátása, érdekérvényesítésének segítése, segítı szolgáltatások eléréséhez segítségnyújtás, információgyőjtés, a fogyatékos embereket érintı kérdésekben, tanácsadás. A fent felsorolt célokkal kapcsolatos kiadványok kiadása, megjelentetése, web felületek létrehozása, mőködtetése.

Alapítványunk tevékenységeivel biztosítja a rászorulókat alapvetı szociális ellátáshoz juttatni, ezáltal életminıségük javulását, mindennapjaikban a komfortérzet növelését segíti elı. Mőködési területünk: Békés megye

84


IX.2.5. Evangélikus Egyház - Evangélikus Szeretetotthon 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége: telefon: e-mail:

Szente Béláné intézményvezetı 66/325-056 [email protected]

2./


Magyarországi Evangélikus Egyház Budapest, Üllıi út 24.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Evangélikus Szeretetotthon Békéscsaba, Berényi út 125.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Idısek bentlakásos otthona

5./

A mőködés kezdete: 1930.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézmény megfelel

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Megfelelı

8./

Rövid szöveges összefoglalás Az intézmény 1930 óta mőködik az Evangélikus Egyház fenntartásában. többszöri fejlesztés és bıvítés után nyerte el a jelenlegi formáját. Az elıfejlesztések 1948-ban kezdıdtek, majd 1987; 1991; 1994-ben folytatódtak. Az utolsó bıvítés 2005-ben történt, amikor egy új épületszárny került átadásra. Ebben az épületrészben találta meg végleges helyét a jól felszerelt és praktikus orvosi szoba, a betegszobák és a mosodai helyiségek. Lakóink saját szobával rendelkeznek, melyben egyedül vagy házastársukkal élnek. A szobákat saját bútoraikkal rendezik be, mellyel otthonossá varázsolják. Az intézmény mőködési engedélye 60 fıre szól. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a lelki gondozásra. A napi áhítaton és Istentiszteleten túl, az 5 lelkész szolgálatkészen áll a lakók lelki gondjainak meghallgatására és orvoslására. Magas szinten van biztosítva az egészségügyi ellátás, a mentálhigiénés gondozás, továbbá a foglalkoztatás. A dolgozók folyamatosan részt vesznek különbözı képzéseken, szakmai elıadásokon. A tervben szerepel egy saját színjátszó kör kialakítása, melynek összetétele a gondozottakból kerül ki. Nagyobb fejlesztés jelenleg nincs tervbe, de folyamatosan történnek kisebb beruházások, mint az egészségügyi ellátás további fejlesztése és a dolgozók munkájának megkönnyítésére szolgáló beruházások. Létszámbıvítésben sem gondolkodik az intézmény. A jelenlegi, jól és magasan képzett dolgozókkal együtt, közös erıfeszítésekkel igyekszik az Evangélikus Szeretetotthon biztosítani továbbra is gondozottainak a minél magasabb színvonalú ellátást.

85


IX.2.6.

Evangélikus Egyház – Támogató szolgáltatás

1./

A kapcsolattartó személy: Elérhetısége: telefon: e-mail:

Kresák Anna 06-20-770-3791 jelenleg nincs, de jelezzük, amint elérhetıek leszünk elektronikusan is

2./

A fenntartó neve, címe: Békéscsaba Evangélikus Egyházközség, 5600 Békéscsaba, Luther u. 1.

3./

A szolgáltató neve, címe: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség Támogató Szolgálat, 5600 Békéscsaba, Luther u. 1.

4./

A szolgáltató alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapszolgáltatás – támogató szolgálat

5./

A mőködés kezdete:

6./

A szolgáltató személy feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): Vezetı: 1 fı Személyi segítı: 2 fı 1 fı Gépkocsivezetı:

2007. július 01.

7./ A szolgáltató tárgyi feltételei: 1 irodahelyiséggel rendelkezünk a fenntartó székhelyén (Békéscsaba, Luther u. 1.), ahol ügyfélfogadás nem folyik, az épület akadálymentességének hiányában. Itt látjuk el a szolgálat mőködésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, az adminisztrációt, és itt tartjuk az esetmegbeszéléseket. Az iroda tárgyi feltételei között szerepel 1 íróasztal, 1 polcos szekrény, 4 szék, 1 számítógép. Rendelkezünk a szállító szolgálat mőködéséhez szükséges 1 db, 9 személyes Opel Vivaro gépjármővel, amely mobil rámpával és 4 + 3 pontos biztonsági rögzítéssel felszerelt. 8./ Rövid szöveges összefoglalás Az Evangélikus Egyház történetét vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon mindig erején felül vette ki a részét az oktatási és a szociális intézmények fenntartásából. Békéscsabán 1928 óta végzi szolgálatát a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon, amely 49 lakójának nyújt otthont idıs napjaiban. Az elmúlt 6 esztendıben önkéntes diakóniai munkások látogatják, és segítik az idıs, rászoruló hittestvéreket, ha szükséges a lelkészek segítségével. Ugyancsak 6 éve külön fıállású evangélikus kórházlelkésze van Békéscsabának egyházi alkalmazásban. A szolgálati területek kibıvülésével szeretnénk egyre több formában elérni és segíteni a rászorulókat. A támogató szolgálat a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség elsı alapszolgáltatása, amelyet a Békéscsabán és a környezı településeken élıknek szeretne biztosítani. A szolgáltatás indításának alapkoncepciója volt, hogy segítséget nyújtson a Békéscsabán, valamint a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye területén élı idıs, sérült embereknek. A szolgáltatás mőködtetését az egyház karitatív jelleggel vállalta, tehát az ellátottak térítésmentesen vehetik igénybe mind a szállító szolgálatot, mind pedig a személyi segítést. Fejlesztési terveinket nagyban meghatározza a most indítani kívánt szolgáltatás eredményessége, és az iránta mutatkozó igény mennyisége, de a támogató szolgálat indokoltsága esetén nappali ellátásban gondolkodunk, szociális foglalkoztatással kiegészítve, valamint a házi segítségnyújtás mőködtetésében.

86


IX.2.7.

Fília Alapítvány

1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége: Telefon: E-mail:

Pallag Géza Békéscsaba, Felsınyomás 271. 66/322-024 [email protected]

2./


Fília Alapítvány 5600 Békéscsaba, Felsınyomás 271.

3./


4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: ápolás-gondozást nyújtó ellátás

5./

A mőködés kezdete: 1991.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Az engedélyezett férıhelyek száma 50 fı, a személyi feltételek megfelelnek az elıírásnak.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: megfelel az elıírásoknak, végleges mőködési engedéllyel rendelkezünk átlagos szintő ellátáshoz.

8./

Rövid szöveges összefoglalás

Fília Alapítvány Idısek Otthona 5600 Békéscsaba, Felsınyomás 271.

A Fília Alapítvány 1989-ben, a rendszerváltás elején alakult meg. Négy idıs magánszemély és egy kisszövetkezet vezetése elhatározta, hogy idısek otthonát hoz létre. Az elképzelés gyakorlati megvalósítását egy idıs házaspár segítette, akik életjáradék fejében felajánlották Békéscsabától 8 km-re lévı tanyájukat. A sokéves múltra visszatekintı „kuláktanya” régi, emberöltıket megélt öreg fáival egy hajdani, szebb világot idézett. Az éjjel-nappal tartó, fáradtságos munka után, az ünnepélyes átadásra 1990. augusztus 20-án került sor, és az 1991. január 1-tıl érvényes, 24 fıre szóló mőködési engedéllyel az otthon elkezdhette mőködését. Olyan családias jellegő mőködési rendet próbáltunk kialakítani, ahol ugyan kivonjuk az idıs embert a több évtizede megszokott környezetébıl, és egy zárt rendszerő, „agyonszabályozott” intézményben helyezzük el, de helyette bevonjuk ıt a munkába, a közösségi életbe. Úgy alakítottuk ki az otthon házirendjét, hogy az étkezések és az orvosi rendelések idıbeosztásán kívül más kötöttség nem terheli lakóinkat, ugyanakkor aktívan, de nem kötelezıen részt vehetnek az intézmény életében. Az intézmény önfenntartásra rendezkedett be. A meglévı szántó területen gazdálkodunk, megtermeljük azt a takarmány mennyiséget, amit sertésállományunk igényel. Az eltelt idıszak alatt az egykor 24 személy befogadására alkalmas intézmény 50 férıhelyesre bıvült. A mai nyugodt, biztonságos mőködésünk záloga intézményünk folyamatos fejlesztése. Az otthonba történı beköltözés elıtt a hozzátartozókkal is egyeztetve, lakóink saját berendezési tárgyaikat és magukkal hozhatják. Az otthonról hozott kedves holmi, a családi fényképek, a megszokott felszerelési tárgyak mind-mind otthonosabbá, melegebbé varázsolják az új, szokatlan környezetet. Lakóinkat egy-, két- és négy ágyas szobában helyezzük el. Alapelvünk, hogy a dolgozók vannak az otthon lakóiért, és nem fordítva. Az egy holdon lévı intézmény öreg fáival, szép parkjával nyugodt idıskort tud biztosítani lakóinak.

87


IX.2.8.

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetısége: telefon: E-mail:

Komlósiné Schlett Anikó intézményvezetı 66/638-640 [email protected]

2./


Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1086 Budapest, Dankó u. 11.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idısek Otthona 5600 Békéscsaba, Tábor u. 2.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szt. szerinti besorolása: tartós bentlakásos, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idısek otthona.

5./

A mőködés kezdete: Az intézmény 2006. augusztus 1-tıl mőködik.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Az intézmény rendelkezik az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete által elıírt személyi létszámmal. Így az otthonban intézményvezetı 1 fı, fınıvér 1 fı, orvos heti 4 órában, ápoló-gondozó 6 fı, szociális mentálhigiénés munkatárs 1 fı, foglalkoztató 1 fı, gyógytornász heti 4 órában áll a lakóink rendelkezésére.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Az idısek otthona Békéscsaba közigazgatási határán belül, lakókörnyezetben található. Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetı. Az épületben 10 lakószoba, 4 zuhanyzó, 4 WC, közösségi helyiség, ebédlı, orvosi szoba, betegszoba, teakonyha, 2 személyzeti öltözı és mosókonyha került kialakításra. Az intézmény külsı és belsı környezete igényesen kialakított és berendezett. Az épület akadálymentesítése megoldott.

8./

Rövid szöveges összefoglalás, kb. 3-4 oldalon, az adott szolgáltató/intézmény bemutatása (legyen benne történeti rész, szakmai munka, szakmai fejlesztési tervek rövid és középtávon)

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség metodista hitelven alapuló, evangéliumi szabadegyház, melyet a magyar állam 1981. október 1-jével ismert el. Vállalt feladatai között kiemelkedı fontosságú a szociálisan hátrányos helyzetőek segítése, melyet szervezete, az Oltalom Karitatív Egyesület keretén belül lát el, igen széles körben. Az Egyesület több telephelyen tart fenn hajléktalanok számára éjjeli menedékhelyet, átmeneti szállást, népkonyhát, nappali melegedıt, utcai szociális gondozást, biztosítja hajléktalan személyek egészségügyi ellátását. Ezen kívül mőködtet gyermekvédelmi intézményeket: anya-gyermek szállót, gyermekotthont, nevelıszülıi hálózatot, családgondozást. A MET „Oltalom” Idısek Otthona 28 idıs személy részére ad elhelyezési lehetıséget. Átalakított épületbe, többségében 3 ágyas szobákban, felszerelésében, feltételeiben igen korszerő, rendkívül barátságos környezetben várja lakóit. Az otthon teljes körő ellátást

88


biztosít, amely tartalmazza a 24 órás szolgálatot, ápolást-, gondozást, napi háromszori, szükség esetén ötszöri étkezést, mentális segítséget, mosást, textíliát, alapgyógyszert, orvosi ellátást, a szabadidı tartalmas eltöltését, közösségi programokat. Az idısek otthona szakmai célkitőzése, feladata többirányú: -

az idıs emberek életminıségének javítása, békés, kiegyensúlyozott idıskor biztosítása, az idısek személyre szabott gondozása, önrendelkezésük tiszteletben tartása, a mentálhigiéne, mint intézményi szemlélet érvényesülése a gondozás minden területén, az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása, szakmaközi, intézményközi együttmőködés, tevékeny, aktív élet, családi, közösségi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, ápolása, az otthon nyitottsága, társadalmi integráció, a város életében való részvétel, közösségi programokon, rendezvényeken való megjelenés, az idısek jogtudatos magatartásának erısítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele, a szakemberek folyamatos képzése, terepgyakorlatok szervezése, korszerő gondozási módszerek alkalmazása, szakmai képzések, tanfolyamok, a város intézményeivel való kapcsolattartás, együttmőködés és nyitottság, az elfogadottság érdekében.

89


IX.2.9.

Mentálhigiénés Egyesület

1. A kapcsolattartó személy: neve: Bérczesi Monika intézményvezetı elérhetısége: - telefon: 66/631-254, 30/658-9698 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Mentálhigiénés Egyesület 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. III/301. - kapcsolattartó személy: Szőcs Judit - telefon: 66/547-303, 30/436-7456 - e-mail: [email protected] [email protected] - honlap: www.bekesmenta.atw.hu 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Békés Mérték Közösségi Ház, 5600 Békéscsaba, Békési út 40. - telefon/fax: 66/631-254 - e-mail: [email protected] 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapszolgáltatás: Közösségi szenvedélybeteg ellátás, Pszichiátriai betegek közösségi ellátása. Megelızı – felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzése büntetıeljárás alá vont kábítószer-fogyasztó személyek részére (2007 09. 01-tıl). A programot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatja. 5. A mőködés kezdete: Közösségi szenvedélybeteg ellátás: 2006. január 01. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: 2006. december 01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Közösségi szenvedélybeteg ellátás: 1 fı koordinátor, 2 fı közösségi gondozó. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: 1 fı koordinátor (társadalmi munkában), 2 fı részmunkaidıs közösségi gondozó, 1 fı fıállású közösségi gondozó. 1 fı irodavezetı-számviteli munkatárs. Vállalkozói szerzıdés keretében biztosított: - a ház riasztórendszeren keresztüli ırzése, - az irodatechnikai gépek karbantartása, javítása, - könyvelési feladatok, bérszámfejtés. 7. A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Ingatlan: A szociális alapszolgáltató feladat ellátása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévı ingatlant (volt idısek klubja, 84 m2-es kertes ház) az önkormányzattal kötött megállapodás keretében használja az egyesület. Ellátási szerzıdés: Békéscsaba MJV kötött ellátási szerzıdés keretében végzi az egyesület a szenvedélybetegek közösségi ellátását. Beruházás, felújítás: saját erıbıl (pályázataink nem nyertek) és szponzorok közremőködésével történt meg az ingatlanban a vízvezeték-hálózat, a csatornahálózat, az áramhálózat kicserélése, a részbeni akadálymentesítés, a belsı átalakítási, felújítási

90


munkák, a burkolás, a terasz megépítése, a külsı tereprendezés, új nagykapu beállítása. Folyamatosan pályázunk a következıkre: - sufni balesetmentessé tétele, raktárhelyiséggé és interjúszobává történı átalakítása, - a ház teljes akadálymentesítése, - a ház tetıszerkezetének teljes cseréjére, - a nyílászárók teljes cseréjére, - a főtés korszerősítésére, - a ház bıvítésére. Berendezés: 2db PIV új számítógép, 2db PIII számítógép, 1db PII ügyfél számítógép, 2 db mobiltelefon, 1db vezetékes telefon, 1db tintasugaras nyomtató/fénymásoló/ szkenner, 1db tintasugaras nyomtató, 2db irattároló szekrény, 30db szék, 1db tárgyalóasztal, 6db íróasztal, 1db kanapé, 1db kávéfızı, 1db teafızı, 1db mikrohullámú sütı). Az irodabútorok és a számítógépek részben újak. Minden kollega rendelkezik íróasztallal és számítógéppel. Adományokból, készletátcsoportosításból és saját forrásból történt beszerzésekbıl származnak a berendezéseink. Kertészeti, házkörüli karbantartási feladatokhoz szerszámok és gépek pl. főnyíró áll rendelkezésünkre. 8. Rövid szöveges összefoglalás kb. ¾ oldalon, az adott szolgáltató/intézmény bemutatása (legyen benne történeti rész, szakmai munka, szakmai fejlesztési tervek rövid és középtávon) Történet: A pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek és hozzátartozóik részére hiánypótló lakossági szolgáltatások bevezetése érdekében jött létre a Mentálhigiénés Egyesület 2000-ben. Kiemelkedıen közhasznú szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból mőködünk a békéscsabai, a békési, az orosházi és 2007-tıl a szeghalmi kistérségben is. Kísérleti projektekben fejlesztettük ki a megváltozott egészségi állapotú emberek állapotfelmérési, pszichoszociális és utógondozási módszereit. Erısségünk a szükségleteket kielégítı lakosság-közeli szolgáltatások, a több kistérségre kiterjedı hálózati csapatmunka, a szakmaiság, a kreativitás. Az ügyfeleink ép készségeire és képességére alapozó alternatív életstílus kialakításában, fenntartásában segítünk többek közt az alternatív gyógymódok, a szocioterápia és fejlesztı hatású foglalkoztatás mőködtetésével. Felnıttoktatási tevékenység keretében akkreditált továbbképzési programjaink vannak egészségügyi és szociális dolgozóknak. Terepintézményként fogadunk érdeklıdı hallgatókat szakmai gyakorlatra. 2006. január 01-tıl egyesületünk tovább bıvítette tevékenységi körét. Fenntartója lett a Békés Mérték Közösségi Háznak, mely intézmény közösségi szenvedélybeteg ellátás szociális alapszolgáltatást végez. 2006. júliustól egyesületünk Békés városban új közösségi szenvedélybeteg ellátást indított, Békési Mentálhigiénés Szolgálat néven. 2006. decemberétıl a Békés Mérték Közösségi Ház tovább bıvítette szolgáltatási körét, s pszichiátriai betegek közösségi ellátását is végzi. 2007. szeptemberétıl büntetıeljárás alá vont kábítószer-fogyasztó személyek részére Megelızı- felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzésére nyertünk jogosultságot és támogatást. A Békés megyei közösségi ellátással foglalkozó szolgáltatók érdekérvényesítése érdekében, a partneri együttmőködéseinek ösztönzése céljából 2006-ban akkreditált szakmai mőhelymunkát végeztünk. 2007-ben a Békés Megyei Önkormányzattal együttmőködve

91


kistérségi tereplátogatások, cím és tevékenységlista kialakítását és a megyei jó gyakorlatok bemutatásáról szóló „Partnerség” szakmai konferencia megrendezését végezzük. A Békés Mérték Közösségi Ház Szakmai munkája Ügyfélkörünkben egyaránt jelen vannak anyagfüggık (nikotin, gyógyszer, drog, alkohol, evés zavarok) és kodependens hozzátartozók, játékgépfüggık, számítógépfüggık, pszichiátriai betegek és kettıs diagnózisú betegek. Közösségi szenvedélybeteg ellátás (alacsonyküszöbő és ártalomcsökkentı szolgáltatás) és Pszichiátriai betegek közösségi ellátás keretében: - Információs szolgálat - Egyéni esetkezelés - Kincskeresı – önismereti csoport – szocioterápiás módszerek alkalmazásával: zeneterápia, mozgásterápia, képzımővészeti terápia, biblioterápia. - „Ébredések” Színjátszó csoport – dramatikus játékterápia - „Találkozások” Kézügyesség fejlesztı csoport – szénrajz technika, grafikus ábrázolás technika, üvegfestés, ragasztás - mővészetterápiás önismereti csoport - Kézenfogva - (szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és hozzátartozóik csoportja) - Iránytő – pályaorientációs, reintegráló tréning - Támasz - Téka önkéntes segítık képzése, foglalkoztatása - Képben vagy? – információs szolgálat és filmklub - Érintések - életviteli tréning (szociális készségek fejlesztése) - álláskeresési képességfejlesztı egyéni és csoportos mentorálás - „Anyag nélkül tananyaggal” képességfejlesztı, reintegráló csoport - CsaládNet – számítógép-használat és internet-használat tanítás és géphasználati lehetıség hozzátartozóknak is - Közösségi program: kirándulás az egyesület vidéki telephelyeire, szabadtéri programok 2007. szeptemberétıl kaptunk engedélyt (nyertes pályázatunknak eredményeként) elterelı szolgáltatások nyújtására Békés megye területén, amely tevékenység hiánypótló városunkban (26/2003.(V.16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelete a kábítószer-függıséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelı más ellátás vagy megelızı-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló és az 55/2003.(IX.4.) ESZCSM-GYISM együttes rendelet módosítása alapján) Települési egészségnapok, egészségfesztiválokon, Falunapokon standdal történı megjelenés; állapotfelmérés, képességmérések, ismeretterjesztés. Fejlesztési terv rövidtávon: Közösségi szenvedélybeteg ellátás Szolgáltatás fejlesztése - alacsonyküszöbő szolgáltatás keretében: pihenı helyiség-kontakt klub mőködtetése, mosási-mosakodási és ruhaszárítási lehetıség biztosítása, játszóház, éjszakai közösségi programok, extrém sportprogramok, játszótér örökbefogadás és szabadtéri programok, ösztöndíjas képességfejlesztı programok - ártalomcsökkentı tevékenység keretében: tőcsere-automata mőködtetése, óvszerautomata mőködtetése, partiszervíz szolgáltatás. Szenvedélybeteg ellátás Infrastruktúra fejlesztése - szenvedélybetegek nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása - rehabilitációs foglalkoztatás mőködtetése

92


Pszichiátriai betegellátás Infrastruktúra fejlesztése - pszichiátriai betegek nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása - rehabilitációs foglalkoztatás mőködtetése. Fejlesztési terv hosszú távon: Infrastruktúra fejlesztés - az ingatlan lehetıség szerinti bıvítése (új helyiség illetve emelet ráépítés), - ingatlan vásárlás – pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek lakóotthonainak mőködtetése érdekében, - a falusi turisztika keretében családi wellness házak és szolgáltatások kialakítása.

93


IX.2.10. Mi-Értünk Egyesület 1./

Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail:

Mezı Andrea elnök 66/444-846, illetve 70/502-2103 mi-ertü[email protected]

2./


MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítı Egyesület 5600 Békéscsaba, Kazinczy F. u. 6/1.

3./


4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapellátás – Szenvedélybetegek Közösségi ellátása

5./

A mőködés kezdete: 2006. január 1.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) 1 fı közösségi koordinátor 2 fı közösségi gondozó 1 fı megkeresı program munkatárs

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése 2006. február 23-án tartott ülése határozata alapján, egyesületünk részére, határozatlan idıre átadta a Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1. szám alatti 121 m2 alapterülető ingatlanát, Szenvedélybetegek Nappali Intézménye és speciális alapellátási feladatként Szenvedélybetegek Közösségi ellátása érdekében. Egyesületünk a törvényeknek, rendeleteknek megfelelı átalakításokat végzett. Az átalakítás és kialakítás pályázati támogatásból – Ifjúsági, Családügyi és Szociális Minisztérium 3.500.000 Ft-ot támogatott, valamint az Egyesület vagyonából valósult meg. Akadálymentesített Intézményt „varázsoltunk” 2006-ban, mőködéshez szükséges feltételeket, eszközöket saját erıbıl, valamint pályázati támogatásokból költség hatékonyan biztosítjuk. Meglévı eszközök: három komplex számítógép, fénymásoló, nyomtatók, fax/telefon, mobil telefon, tv, dvd lejátszó, hőtıszekrény, mosó-szárítógép, lap-top, projektor, mikrosütı, irodabıútorok, étkezı asztal, székek, tányérok, poharak, evıeszközök, stb. már sok mindenünk megvan, ami szükséges az ellátás gördülékenységéhez. Kialakítottuk a vagyonvédelmi rendszert, értékeink megóvása érdekében, a riasztó berendezés közvetlen kapcsolatban van a biztonsági céggel és betörés esetén öt percen belül a helyszínre érkeznek.

MI-ÉRTÜNK Konzultációs Központ 5600 Békéscsaba, Kazinczy F. u. 6/1.

8./ Az Egyesület rövid bemutatása Szervezetünk 2000-ben alakult, kiemelkedıen közhasznú szervezetként mőködünk. Egyesületünk alacsonyküszöbő, illetve ártalomcsökkentés (harm reduction/minimalization) modelljét és módszereit használó intézménnyé vált, amely egybevág a „Nemzet Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” címő dokumentumba foglaltakkal. 2006. január 1-tıl, a Szenvedélybetegek közösségi ellátása programot indítottuk el, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területen (bel- és külterületein) végezünk. Szenvedélybetegek gyógykezelésében lényeges, hogy a kezelés-ellátás mindig a klienes

94


szükségleteihez, céljaihoz alkalmazkodik, ezért 2007. januártól Szenvedélybetegek közösségi ellátása programunkat Békéscsaba kistérségére kiterjesztve végezzük. Szolgáltatásunkkal olyan tevékenységeket valósítottunk meg, amely – a Nemzeti Drogstratégia és hatályos szociális törvény, valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szellemében – a szenvedélybetegek számára komplex, hosszú távú (döntıen nem csupán egyszeri személyes segítı kapcsolat keretében) közösségi alapú gondozást nyújt az ellátottak otthonában, illetve lakókörnyezetében a család aktív részvételével segítsen. A közösségi ellátás keretén belül az ellátott és hozzátartozói számára is segítséget nyújtunk. Szándékaink szerint olyan programokat szervezetünk az elmúlt két évben is, amelyek elısegítik az ellátást igénybevevık visszaintegrálását a társadalom, támogatják korábbi közösségükbe való visszailleszkedésüket. A megkeresı programokkal (utcai megkeresı program, buli segély szolgálat) hozzásegítjük a szakembereket a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való eléréséhez. Ártalomcsökkentı tevékenységeket, ellátást végzı szervezetként egyedülállóak vagyunk Békéscsabán. A MI-ÉRTÜNK Konzultációs Központ programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevı személyek számára is hozzáférhetıek. A programban 2006-ban a kedvezményezett ellátottak száma 60 fı volt, a potenciális célcsoport száma ennek közel ötszöröse, 300 fı volt. A kezelésben lévı szenvedélybetegek csak a „jéghegy csúcsa”, tapasztalataink szerint a dependencia elterjedtsége és látenciája markáns méreteket ölt. Ebbıl is szükségét látjuk a megkeresı és ártalomcsökkentı szolgáltatások biztosítását Békéscsabán és kistérségében. Az ártalomcsökkentı programjainkkal elérhettük az úgynevezett rejtett drogfogyasztó populációt is, a drogfogyasztók csoportjánál az ártalomcsökkentı programok hatással voltak a veszélyes droghasználati magatartásformák megváltoztatására, például: tőcsere program és lehetıség adódott az elért szerhasználók kezelıintézménybe történı „terelésére”. A szolgáltatás igénybe vétele önkéntesen, térítésmentesen és a kliens kérésére anonim (névtelenül) módon igénybe vehetı, az ellátást igénylı kérelmére (esetleg pszichiáter, addiktológus szakorvosának javaslata alapján) történik. Egyéni és csoportos formákban segítettük a célcsoportjainkat. Konkrét tevékenységeink: szenvedélybetegek közösségi ellátása, ártalomcsökkentés (tőcsere program, gumi óvszer, stb.) drog prevenciós feladatok ellátása, prevenciós, közösségi, családi, ifjúsági, szabadidıs és kulturális programok szervezése, mőködtetjük, támogatjuk az önsegítı csoportokat (NA, AA, Hozzátartozói csoport), jogsegély szolgálat, krízisintervenció, szuicid prevenció, pszicho-szociális ártalmak csökkentése. A programjaink célcsoportjai: - Kiemelt célcsoport: veszélyeztetettek, veszélyes szerhasználatot folytató populáció (intravénás szerhasználók, szipusok, halmozottan hátrányos helyzetőek, gyermekkorú szerhasználók, prostituáltak). - Tovább tágítva a megcélzott célcsoportot, végsı soron minden olyan személy, aki nem képes, vagy nem hajlandó pszichoaktív-anyagok használatával felhagyni élete egy hosszabb, illetve rövidebb idıszakában - A programok elsısorban 14-35 éves korosztálynak, de törekszünk arra, hogy minél szélesebb populációt vonjunk be a programokba (rejtett droghasználat jelensége okán) abszolút értelemben vett alacsony küszöbő (ingyenes és anonim) szociális és tanácsadás jellegő szolgáltatások minél szélesebb populáció számára (prevenciós hatás érvényesülése érdekében) Tevékenységeinket, programjainkat, terveinket honlapunkon, valamint a helyi médiákban az elmúlt két évben is rendszeresen közzétettük. Több alkalommal volt riport a Csaba Rádióban,

95


a Csaba TV-ben, a Békés Megyei Hírlapban, a Heti Mérlegben. Szóróanyagaink, plakátjaink a város több közintézményében, iskolájában kihelyezésre kerültek. Folyamatosan részt veszünk az országos és helyi pályázatokon, elsısorban fıpályázóként, valamint együttmőködı partnerekként. Számos tapasztalatot szereztünk program tervezés, pályázatok készítése, megvalósítása és elszámolás területein. Az egyesület elnökeként a multiplikátori végzettségemet is kamatoztatom. Szakembereink részére az elmúlt két évben is, 2006-ban pályázati támogatásból szupervíziót biztosítottunk. Úgy gondoljuk, a szupervízió a leghatékonyabb módszer a segítı szakembereket fenyegetı burn-out, a kiégés kivédésére. A szupervízión kívül rekreációs, csapatépítı tréningeken vettünk részt, bográcsost készítettünk. Rendszeresen (hetente egy alkalommal) esetmegbeszélı csoportokat tartunk, továbbképzéseken, nemzetközi tanulmányúton, szakmai konferenciákon, szakmai találkozókon vettünk részt. Egyesületünk a Békéscsabai KEF alapító tagja, illetve a KEF megalakulása elıtt „Drog munkacsoport” néven mőködtünk együtt, szintén alapító tagokként. A Békéscsabai KEF támogatja terveinket, kezdeményezéseinket, valamint tevékenységeinket. Folyamatos kapcsolatot tartunk a Békéscsabai KEF-fel, illetve vezetıivel, tevékenységeinket egyeztetjük, közös programokat szervezünk (kortárs segítık képzése, stb.). Az Egyesület részt vett továbbá a KEF által lefedett terület helyi stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elkészítésében. Szakmai fejlesztési tervek rövid távon: 2007-2008-ban Magyarországon hatodikként Békéscsabán tőcsere automata, valamint óvszer automata elhelyezését és üzemeltetését tőztük ki célunknak, hogy ezzel a speciális ártalomcsökkentı programmal megelızhessük a fertızıbetegségek elterjedését, kialakulását. Az Egyesület kezdeményezését, hogy automatákat helyezzünk el Békéscsabán írásos nyilatkozatban engedélyezi és támogatja Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, az ÁNTSZ kistérségi tiszti fıorvosa, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztetı Fórum Elnöke, valamint tudomásul vette és sok sikert, jó eredményeket kíván a Békéscsabai Rendırkapitányság kapitánya. Céljaink között szerepel továbbá a 26/2003.(V.16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelete a kábítószer-függıséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelı más ellátás vagy megelızı-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló és az 55/2003.(IX.4.) ESZCSMGYISM együttes rendelet módosítása alapján az elterelı szolgáltatások nyújtása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közigazgatási területén, amely tevékenység szintén hiánypótló városunkban. Szakmai fejlesztési tervek közép távon: Célkitőzésünk, hogy eddigi ártalomcsökkentı tevékenységeinket egy modell értékő komplex és integrált intézmény keretein belül végezzük a hozzátartozó szolgáltatási struktúra kialakításával. Alacsonyküszöbő „kontaktpontok” kialakítása Békéscsabán és kistérségében, Békés Megyében. Városunkban az 1993. évi III. törvény, valamint az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet által szabályozottan (szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretébe tartozó szakosított ellátásként) kötelezıen kell biztosítani a szenvedélybetegek nappali intézményét. Szervezetünknek szándékában áll Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával ellátási szerzıdést kötni annak érdekében, hogy a városban jelentkezı szenvedélybetegek (célcsoport: 15-35 év közötti korosztály, elsısorban kábítószer fogyasztók) ellátásával kapcsolatos szükségletekre intézményi szinten adhassunk választ.

96


IX.2.11.

Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete

1. A kapcsolattartó személy: neve: Czeglédiné Kovács Ágnes elnök elérhetısége: - telefon: 66/439-628, 70/337-0996 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 5600 Békéscsaba, Orosházi út 71. sz. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: a. Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat Békéscsaba, Orosházi út 71. b. Napraforgó Támogató Szolgálat Békéscsaba, Illésházi u. 5. c. Kristály Támogató Szolgálat Békéscsaba, Orosházi út 71. d. Esély Támogató Szolgálat Békéscsaba, Illésházi 5. 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapellátás: támogató szolgáltatás szenvedélybetegek közösségi ellátása Név Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat Napraforgó Támogató Szolgálat Kristály Támogató Szolgálat Napraforgó Közösségi Centrum Esély Támogató Szolgálat

Mőködési engedély száma XI.2688-7/2003

Tevékenység Szt. Ellátottak szerinti besorolása száma 2006. év Támogató szolgáltatás 18 fı

XI.1891-4/2004

Támogató szolgáltatás

17 fı

XI.7940-6/2004

Támogató szolgáltatás

11 fı

XI.11138-7/2005

Szenvedélybetegek közösségi ellátása Támogató szolgáltatás

50 fı

XI.13859-14/2006

5. A mőködés kezdete: a. Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Orosházi út 71.) Az Intézmény 2000. évben a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával jött létre. A program idıtartama: 2000.09.01.- 2002.08.31. 2002. októberében szintén a Fogyatékosok Esélye közalapítvány támogatásával tovább mőködött a támogató szolgálat. A program 2002. 10.01.2003.12.31-ig tartott. 2003. január 1-tıl rendelkezik mőködési engedéllyel. Mőködés kezdete: 2003. 01. 01. b. Napraforgó Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Illésházi u. 5.) Mőködés kezdete: 2004. 01. 01.

97


c. Kristály Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Orosházi út 71. ) Mőködés kezdete: 2004. 09. 01. d. Esély Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Illésházi 5. ) Mőködés kezdete: 2006. 12. 15. e. Napraforgó Közösségi (Békéscsaba, Orosházi út 71.) Mőködés kezdete: 2006. 01. 01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Támogató szolgáltatás 1 fı intézményvezetı 2 fı személyi segítı 1 fı gépkocsivezetı

Szenvedélybetegek közösségi ellátása 1 fı közösségi koordinátor 2 fı közösségi gondozó

Foglalkoztatási adatok: Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülte Összes foglalkoztatott száma (fı)

Fıállású dogozók száma Önkéntesek száma (fı) (fı) 202

32

Megbízási szerzıdéssel (fı) 104

72

A szociális területen dogozók iskolai végzettség szerinti megosztása: (Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat, Napraforgó Támogató Szolgálat, Kristály Támogató Szolgálat, Esély Támogató Szolgálat, Napraforgó Közösségi Centrum intézményekre vonatkozó adatok) 8 általános Nem szakirányú végzettség

Szakirányú végzettség 2 fı

Szakmunkásképzı, érettségi Szakirányú Nem végzettség szakirányú végzettség 11 fı

Felsıfokú v Szakirányú Nem végzettség szakirányú végzettség 2 fı

Kimutatás a Támogató szolgálatok igénybe vételérıl (munkaóra) (személyi segítés és szállítás) 2006. év

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

Önálló Életvitel Kristály Támogató Napraforgó Támogató Központ és Támogató Szolgálat Szolgálat Szolgálat (munkaórák száma) (munkaórák száma) (munkaórák száma) 275,5 320,5 192,5 268,5 236,5 217 314 288 294 242 149 264 306 175,5 289,5 271,5 80 271,5 255,5 121 270 229 149 196 227,5 142 309,5 295 172,5 280,5 283 158 290,5 114,5 74,5 74,5 3082 2319,5 2949,5

98


A támogató szolgálatok által kötelezıen teljesítendı óraszám: 2300 óra/év/szolgálat Kimutatás a Napraforgó Közösségi Centrum igénybevételérıl (munkaóra) 2006. év Napraforgó Közösségi Centrum Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

88 113 180,5 219,5 278 311 298 180 213 227,5 229,5 83 2216 A közösségi szenvedélybeteg ellátó intézmények által kötelezıen teljesítendı óraszám: 2100 óra/év/intézmény A fenti adatok is azt mutatják, hogy az Intézmények létrehozásával nem csak a szociálisan rászorulok életminıségén segít az Egyesület, hanem munkahelyeket is teremtett. 7. A szolgáltató/intézménytárgyi feltételei Az 1/2000. (I. 7.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és mőködésük feltételeirıl szóló SZCSM rendelet módosítása 4. §. rendelkezései az irányadók. A 3. pontban felsorolt Támogató Szolgálatok és Közösségi Centrumok a felsorolt címek alatt mőködnek a fenntartó tulajdonában lévı épületében (Békéscsaba, Orosházi út 71. sz.), illetve bérelt ingatlanban (Békéscsaba, Illésházi u. 5.) Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetıek. Az épületek akadálymentesítettek, bútorzatuk, berendezési tárgyaik, az életvitelhez szükséges körülményeknek megfelelnek az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Minden Támogató Szolgálat rendelkezik a szállításokhoz megfelelı speciális gépjármővel, amelyek beemelı szerkezettel, vagy rámpával vannak felszerelve. A Közösségi Centrumok és a Támogató Szolgálatok részére biztosítva van számítógép, nyomtató, fénymásoló, telefon, internet hozzáférés. 8. Rövid szöveges összefoglalás A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 23 helyi szervezetén keresztül, 65 településen tudja segíteni a mozgásukban akadályozott embereket és családjaikat. A tagok száma meghaladja a 13 ezer fıt. 65 fı megbízási szerzıdéses munkatárs segíti az Egyesület munkáját. Az Egyesület által végzett tevékenység két részterületre bontható: a) Hagyományos civil tevékenységek: érdekképviselet, szabadidıs tevékenységek, összejövetelek klubok szervezése, tagok számára anyagi támogatás, segítséget nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához, kedvezményes szolgáltatások szervezése (lehetıségekhez mérten), a helyi közvélemény formálása a tagjai társadalmi beilleszkedésének elısegítése érdekében, tájékoztatók, kiadványok kibocsátása, együttmőködés más 99


fogyatékossággal élıkkel foglalkozó szervezetekkel, segíti, koordinálja, irányítja a helyi szervezetek tevékenységét. b) Szolgáltatások szervezése a fogyatékossággal élı személyek számára: korai fejlesztés, fejlesztı felkészítés, támogató szolgálatok, rehabilitációs intézmény, lakóotthoni ellátás. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 2000. évben indította el elsı támogató szolgálatát, modellkísérleti program keretében, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával. Az Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat létrejötte mintaértékő volt Békés megyében, valamint az országban is, hiszen az elsık között jött létre. 2003. évtıl a támogató szolgálatok normatív állami támogatásból gazdálkodnak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával 2006. január 1-tıl van ellátási szerzıdése Egyesületünknek, támogató szolgálati, valamint közösségi szenvedélybeteg szolgáltatás biztosítására. Az ellátási szerzıdés határozott idıtartamra szól: 2006.01.01-2008.12.31-ig. Intézményeink az Szt. alaprendelkezései szerint mőködnek, személyes gondoskodást és speciális alapellátást14 nyújtó intézmények. Az Egyesület és az Intézmények éves pénzügyi és szakmai munkatervet, valamint képzési tervet készítenek, és annak alapján végzik tevékenységüket. Intézményeink a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen teljesítik az elıírt munkaóraszámot (támogató szolgálat: 2300 óra/év, közösségi centrum: 2100 óra/év). A támogató szolgálatoknál alkalmazott dolgozók rendelkeznek a kötelezıen elıírt végzettséggel, melyet az NCSSZI szervezésében végezték el. A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló, önálló életvitelének megkönnyítése, elsıdlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítéségével, valamint a kliens önállóságának megırzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgálatok által biztosított szolgáltatások: - személyi segítés (a kliens aktív részvételével a házon belüli, valamint a ház körüli tevékenységek elvégzése pl.: takarítás, mosás, gyógyszer felíratás, bevásárlás, stb.) - szállító szolgálat (szociális, oktatási, egészségügyi, rehabilitációs intézményekbe, valamint szabadidıs tevékenységre szállítás) - információnyújtás, tanácsadás Közösségi szenvedélybeteg ellátás: A támogató szolgálat klienseivel, valamint családtagjaikkal történı kapcsolattartás során derült fény számunkra, hogy a sérülés mellé sok esetben valamilyen addikció (alkohol, drog, játékgép) is társul. Ezért 2006 évtıl létrehoztunk két közösségi szenvedélybeteg ellátó intézményt. Az intézmények célcsoportja: A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következı szolgáltatásokat biztosítja: - problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezık feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos

14

1993. évi III. tv. 65/C §.

100


ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevık részére, - készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, - pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidı szervezett eltöltésének segítése, szabadidıs, önsegítı csoportok, támogató hálózatok szervezıdésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetıségek igénybevételérıl. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülte a meglévı saját fenntartású intézményeire és az Önkormányzatok által fogyatékos emberek számára mőködtetett ellátásaira való tekintettel, és a még hiányzó szolgáltatások feltérképezésével elkészítette szakmai programját. Végsı célunk egy partnerségen alapuló komplex rehabilitációs rendszer kifejlesztése és mőködtetése. Oktatási, szociális (alap- és szakellátás), egészségügyi intézmények, munkaerıpiaci szolgáltatások, képzési és foglalkoztatási programok összehangolt szakmai együttmőködésének következtében létrejövı ellátórendszer kialakítása mentén kívánjuk a komplex ellátórendszert kialakítani. A program szolgáltatási elemenként lett kidolgozva a területen mőködı szakmai partner intézményekkel közösen. A komplex ellátás fontos feltétele, hogy a szolgáltatások az igénybevevık számára elérhetı közelségben legyenek, lehetıleg egy helyen, egy épületben. Ezért tőztük ki célul a „Napraforgó Ház” komplex rehabilitációs rendszer kifejlesztését és mőködtetését. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, valamint az intézmények telephelyei Békéscsaba város különbözı pontjain mőködnek, amely nehézzé teszi kliensek szolgáltatásainkhoz való hozzájutását. Az intézményeknek helyet adó épületeket piaci áron béreljük, mely igen komoly terhet jelent egy civil fenntartó számára. Az MKBME intézményei önkormányzati feladatokat is ellátnak (támogató szolgálat, közösségi szenvedélybeteg ellátás), ezért 3 éve kezdtük meg a tárgyalásokat Békéscsaba Város Önkormányzatával, hogy segítsenek egy olyan telephely kialakításában, ahol minden általunk nyújtott szolgáltatás egy helyen valósul meg. A MKBME valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. szeptember 30án mőködtetési szerzıdést kötött. A szerzıdés értelmében az Önkormányzat mőködtetésre és üzemeltetésre átadta az 5600 Békéscsaba, Kölcsey u. 27. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlant. A Napraforgó Támogató Szolgálat, az Esély Támogató Szolgálat, a Napraforgó Gyermekrehabilitációs és Információs Központ, a Rekreációs Centrum, mely intézményeink a Békéscsaba, Illésházi út 5. szám alatti bérelt ingatlanban mőködnek, 2007. október 1-ével átköltöznek a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. számú ingatlanba. Ez egy óriási lépés Egyesületünk életében, és egy 5 éves idıtartamú megvalósítási tervet tőztünk ki magunk elé. Ennek a tervnek a neve, a „Napraforgó Ház”. Az ingatlan jelenlegi állapotában nem alkalmas a kitőzött célunk megvalósítására, az épület teljes átalakítását tervezzük. A forrás megteremtése érdekében a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete pályázatot nyújt be.

101


Tartalom

Bevezetés

2. oldal

I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja

4. oldal 4. oldal 4. oldal

II. Helyzetkép II.1. A társadalmi környezet II.1.1. Demográfia II.1.2. Foglalkoztatás II.1.3. Munkanélküliség II.1.4. Oktatás II.1.5. Nemzetiségek II.1.6. Egészségügy II.2. A szociális gondoskodás fıbb sajátosságai II.3. A szociális szolgáltatások alanyai

5. oldal 5. oldal 5. oldal 8. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 14. oldal 14. oldal

III. A személyes szociális szolgáltatások típusai III.1. Az alapellátások III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás III.1.2. Étkeztetés III.1.3. Házi segítségnyújtás III.1.4. Családsegítés III.1.5. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás III.1.6. Közösségi ellátások III.1.7. Támogató szolgáltatás III.1.8. Utcai szociális munka III.1.9. Nappali ellátást nyújtó intézmények III.2. Szakosított ellátási formák III.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények III.2.2. Rehabilitációs intézmények III.2.3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények III.2.4. Lakóotthonok

19. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal

IV. Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelezı feladatai a személyes gondoskodás körében IV.1. A személyes gondoskodás feladatai

25. oldal 25. oldal

V. A szociális szolgáltatások elérhetısége, kihasználtsága Békéscsaba Megyei Jogú Városban V.1. Alapellátás V.1.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás V.1.2. Családsegítı szolgáltatás V.1.3. Jelzırendszeres házi segítségnyújtás V.1.4. Közösségi ellátás V.1.5. Támogató szolgáltatás V.1.6. Utcai szociális munka

28. oldal 28. oldal 28. oldal 29. oldal 30. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal

102


V.1.7. Nappali ellátást nyújtó intézmények V.1.7.1. Idısek Klubja V.1.7.2. Fogyatékosok nappali intézménye V.1.7.3. Pszichiátriai betegek nappali intézménye V.1.7.4. Szenvedélybetegek nappali intézménye V.1.7.5. Nappali melegedı V.2. Szakosított elhelyezést nyújtó intézmények V.2.1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények V.2.1.1. Idısek Otthona V.2.1.2. Fogyatékos személyek otthona V.2.1.3. Szenvedélybetegek otthona V.2.2. Átmeneti elhelyezések V.2.2.1. Idıskorúak Gondozóháza V.2.2.2. Hajléktalan személyek átmeneti szállása

32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal 35. oldal 35. oldal 35. oldal 36. oldal

VI. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei VI.1. Szociális alapellátások szerepe és fejlesztési feladatai VI.1.1. Otthonközeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások VI.1.2. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai VI.2. Szakosított ellátások VI.2.1. A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai VI.2.2. Az átmeneti ellátási formák szerepe és fejlesztési feladatai VI.3. A szociális szolgáltatásban dolgozók helyzete VI.4. A fejlesztések lehetséges forrásai VI.5. A fejlesztések kiegészítı eszközei VI.6. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez

37. oldal 37. oldal 38. oldal 39. oldal 39. oldal 39. oldal 40. oldal 41. oldal 42. oldal 42. oldal 43. oldal

VII. A szociális szolgáltatások átalakításának lehetséges irányai VII.1. Törvényi szabályozás várható korszerősítése VII.2. Békéscsaba szociális intézményrendszerének korszerősítése VII.2.1. A törvényi háttér VII.2.2. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél végrehajtott szervezeti korszerősítések VII.2.3. Szociális szolgáltatást végzı szervezetekkel kötött megállapodások VII.2.4. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által VIII. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak konkrét fejlesztési szükségletei VIII.1. A szükségletfelmérés eredménye VIII.2. A meglévı ellátások fejlesztése VIII.2.1. Alapellátásban megvalósult fejlesztések VIII.2.2. Az alapellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei VIII.2.3. A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések VIII.2.4. A szakosított ellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei VIII.3. Helyi szükséglet és igényfelmérés statisztikai harmonizáció

103

45. oldal 45. oldal 46. oldal 46. oldal 47. oldal 47. oldal 50. oldal

51. oldal 51. oldal 58. oldal 59. oldal 59. oldal 60. oldal 60. oldal 60. oldal


IX. Békéscsaba Megyei Jogú Városban mőködı szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek IX.1. Állami, önkormányzati fenntartású intézmények IX.1.1 Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítı Központ IX.1.2. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény IX.1.3. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ IX.1.4. „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Mőködtetı Kht. IX.2. Egyházak, civil szervezetek, társadalmi szervezetek fenntartásában mőködı szolgáltatók és intézmények IX.2.1. Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány IX.2.2. Béthel Alapítvány IX.2.3. Egyensúly Szabadidı Klub IX.2.4. Emberül Élni Alapítvány IX.2.5. Evangélikus Egyház – Evangélikus Szeretetotthon IX.2.6. Evangélikus Egyház – Támogató szolgáltatás IX.2.7. Fília Alapítvány IX.2.8. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség IX.2.9. Mentálhigiénés Egyesület IX.2.10. Mi-Értünk Egyesület IX.2.11. Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete

104

61. oldal 61. oldal 61. oldal 63. oldal 70. oldal 72. oldal 74. oldal 74. oldal 77. oldal 79. oldal 81. oldal 83. oldal 84. oldal 85. oldal 86. oldal 88. oldal 91. oldal 94. oldal

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2007

Recommend Documents