Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET

Bevezetés A Magyar Köztársaság Országgyűlése 14 évvel ezelőtt alkotta meg az időközben többször módosított, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.). A törvényalkotók szándéka az volt, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása a nemzetközi egyezményekben rögzítettekkel összhangban (ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya), valamint az Alkotmányban meghatározott szociális jogok érvényre juttatása érdekében a társadalmi szolidaritás alapján a jövő nemzedékéért és szociális segítségre szorulókért érzett felelősségét átérezve valósuljon meg. A törvény kimondja, hogy a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségnek a tagjaiért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. A törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint annak érvényesítési garanciáit. A társadalom rendszereinek és alrendszereinek működése során az egyén, a kisebb-nagyobb közösségei és a különböző módon strukturált csoportjai számára adódhatnak olyan helyzetek, melyek következtében önmagukról – átmenetileg vagy tartósan - nem tudnak gondoskodni elfogadható szinten. Ezek az egyének vagy csoportok olyan zavarokkal küzdenek, amelyek akadályozzák a normális életvitelüket, megélhetésüket, a társadalomba való be- vagy visszailleszkedésüket. A szociális gondoskodás egyik legfőbb feladata, hogy a társadalmilag tipikusnak tekinthető, de az egyének életében jelentkező speciális élethelyzeteket feltárja és azokra – a jog által kínált segítő lehetőségek keretei között – minél hamarabb és minél hatékonyabban reagáljon. Ennek során meg kell találni azokat az eszközöket, amelyekkel a felmerült problémák a leghatékonyabban kezelhetők, biztosítva egyidejűleg az egyén szabadságát, tiszteletben tartva személyi jogait és a közösség (a nem veszélyeztetett állampolgárok) védelmét. A modern szociálpolitikai gondolkodás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak, és egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a prevenció és a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. Szeretnénk elérni, hogy a békéscsabai társadalom mind szélesebb köre váljék a település aktív, cselekvő, egymásra figyelő, másokat segíteni akaró, és segíteni tudó tagjává. Törekvésünk, hogy a szolidaritási elv jegyében - akár többfajta eszköz együttes alkalmazásával is – a bármilyen oknál fogva segítségre szorulók (munkanélküliség, családi körülményekben bekövetkezett negatív változás, vagy a család hiánya, betegség, munkaképesség megváltozása, szenvedélybetegség, hajléktalanság esetén, stb.) minél rövidebb időn belül hatásos segítséget kaphassanak. Egy közösségen belüli szociális védelmi rendszer kiépítése természetesen hosszabb folyamat, a változásokat a folyamatosan átalakuló gazdasági és társadalmi környezet is befolyásolja. A rendszert nem egy-két intézmény, sokkal inkább szervezet-rendszerek együttműködése jelenti. Tehát a szociális háló önmagában nem egyetlen intézményt jelent, hanem szervezeti rendszerek és intézményi rendszerek szoros együttműködését takarja. A kooperációban végzett segítő tevékenység révén hatékonyabb feladatellátás valósítható meg a jelentkező ellátási problémákkal szemben.

2


Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális védőháló „szövésén” örvendetes módon egyre több szervezet dolgozik. Munkájuk szerves része Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének, tevékenységüket a lakosság mindinkább megismeri és igénybe veszi. Az ellátó rendszerben jelen vannak a helyi szinten szerveződött szolgáltatók csakúgy, mint megyei és országos szolgáltató hálózattal rendelkező szervezetek (állami és nem állami fenntartók egyaránt). Az ellátási területek azonossága és a szolgáltatások elérhetőségének, egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy a koncepció készítésekor a megyei ellátórendszer szolgáltatásait is figyelembe vettük. Ilyen értelemben Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója több ponton kapcsolódik Békés Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója elkészítése is hozzájárul ahhoz, hogy városunk minden lakója számára elérhetőek legyenek olyan (jogszabályban rögzített) ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minőségi ellátást biztosítják. Cél, hogy a szociális szféra működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 80/2004.(II.26.) sz. közgyűlési határozatával fogadta el. A koncepciót a jogszabályi rendelkezés szerint felül kell vizsgálni. Ennek megfelelően a dokumentum tartalmazza az adatok frissítését, az elmúlt időszakban elért eredményeket, a belépett új feladatokat, a jelenlegi helyzet bemutatását és fejlesztési szükségleteit. A koncepció felülvizsgálatának érdekében az adatok, a vélemények és javaslatok megismerése céljából megkerestük a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egységeit, valamennyi, a településen működő szociális szolgáltató szervezetet, az Egészségügyi Alapellátási Intézményt, a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézetet, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségét, a Békés Megyei Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot, a Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Békéscsabai Képviseletét, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Békéscsabai, Békési és Szeghalmi Intézetét, a Dél-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalát, valamint a Békés Megyei Önkormányzatot. Ezúton is megköszönjük valamennyiük közreműködését, akik adatszolgáltatásukkal, tájékoztatásukkal és véleménynyilvánításukkal segítették munkánkat.

Békéscsaba, 2007. augusztus

Tisztelettel: Herczeg Tamás tanácsnok

Uhrin Nándonré szociális szakreferens

3


I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) megalkotása óta a jogszabály többször módosult, illetve tartalmában új elemekkel egészült ki, igazodva a folyamatosan változó gazdasági, társadalmi környezethez. Az 1999. évi módosítás (1999. évi LXXIII. törvény) szabályozza az intézményfenntartó fogalmát, és átfogóan határozza meg a fenntartói feladatokat, valamint az azokkal kapcsolatos felelősséget és teendőket. A feladatellátásra kötelezett önkormányzat szerepe az ellátás szervezésében meghatározó. A törvényi szabályok alapján biztosítani kell a tárgyi-személyi feltételeket és a biztonságos működés kereteit, s emellett a szakmai és törvényességi ellenőrzési szerep is jelentős. Az Szt megalkotása óta több területen bővültek a feladatellátásra kötelezett önkormányzat kötelezettségei, s így került bele a jogszabályba - többek között - a szolgáltatástervezési koncepció elkészítésének feladata is. I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma A szolgáltatástervezési koncepció a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez kapcsolódó gyűjtőfogalom. Kiindulópontja egy helyzetértékelés a szolgáltatások iránti igényekről, a szükségletekről és az ellátási kötelezettség teljesítéséről. Ehhez kapcsolódik számos elem, amelyek vagy infrastruktúra-fejlesztési, vagy pedig egy-egy ellátotti csoport speciális igényeivel összefüggő szakmai fejlesztési feladatokból tevődnek össze. A szolgáltatástervezési koncepció tehát egy olyan integrált és ütemezett, szakmailag megalapozott, reális terv, amely a települési feladatellátás megalapozására, az ellátási kötelezettség teljesítésére és a magas színvonalú, minőségi szolgáltatás kialakítására vonatkozik. Tartalmi szempontból a szolgáltatástervezési koncepció mind mennyiségi, mind minőségi fejlesztésre vonatozó részeket tartalmaz. I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja A szolgáltatástervezési koncepció elsődleges célja, hogy az ellátási kötelezettség keretébe tartozó és hiányzó ellátások megszervezésének módjait és feladatait meghatározza. Törekedni kell arra, hogy az ellátásszervezés, a stratégiai tervezés esetében a helyi társadalom folyamatainak elemzése kerüljön előtérbe. Célkitűzés a feladatellátás szervezésekor, hogy lényegesen nagyobb szerepet kapjanak a partnerség elve alapján a nem állami, önkormányzati szolgáltatók, a civil szervezetek, valamint az egyház. További fontos elérendő cél, hogy a lakossági szükségletek alapján kiépített szociális szolgáltatást nyújtó rendszer a szolgáltatók együttműködésén alapuló, könnyen hozzáférhető, adekvát ellátást nyújtson az igénybe vevő részére. A koncepciónak stratégiai szempontból figyelembe kell venni a jövőben fellépő új szükségleteket. A szolgáltatások folyamatos szervezeti, szakmai korszerűsítése által nagyobb társadalmi hasznot tud nyújtani az ellátórendszer.

4


II. Helyzetkép

II. 1. A társadalmi környezet

II.1.1. Demográfia Egy adott település demográfiai folyamatai döntő hatást gyakorolnak egy közösség gazdasági helyzetére, eltartó-képességére és ezen tényezők együttes hatásának változásával a munkaerőpiacra is. Békéscsaba Megyei Jogú Várost sajnálatos módon az állandó népesség folyamatos csökkenése jellemzi. Az egykoron 70 ezer fős megyeszékhelyen ma már alig 64 ezer fő él állandó lakosként. A lakónépesség száma 65295 fő, bár meg kell jegyezni, hogy ez az adat is csökkenő tendenciát mutat.

1. sz. ábra Békéscsaba város állandó lakosainak száma 1998-2006. 67 000 66 780 66 500

66 469 66 026

állandó lakosok száma

66 000 65 500

65 555 65 141

65 000

64 626

64 500

64 338

64 327 64 034

64 000 63 500 63 000 62 500 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A népességszám fogyásának egyik oka az a nyolcvanas évek óta tartó folyamat, mely szerint az élve születések és a halálozások számának különbsége évről évre negatív értéket mutat. Ezt nevezzük természetes fogyásnak.

5

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET 2. sz. ábra

A természetes fogyás mértéke Békéscsabán 1998-2006. 0

-11

természetes fogyás

-100

-200 -288

-289

-300

-293

-311

-400

-414 -443

-471

-500

-515

-600

1998

2000

2002

2004

2006

évszám

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

A népességszám változásnak másik eleme a vándorlási egyenleg, ami az adott településre költözők, illetve onnan elvándorlók különbsége. Ez a mutató összességében Békéscsabán szintén negatív, azzal együtt, hogy az egymást követő években hullámozás figyelhető meg. A táblázat 2002. évtől mutatja az állandó vándorlások egyenlegét is. 3. sz. ábra Vándorlási egyenleg Békéscsabán 1998-2006. 200

vándorlási egyenleg

100 0 -100 vándorlási egyenleg -200

állandó vándorlások egyenlege

-300 -400 -500 -600

1998

2000

2002

2004

évszám


6

2006


A népesség számának változása mellett fontos demográfiai vizsgálati terület a népesség korstruktúrája. Egy adott közösség, illetve település korfája szemléletesen mutatja be az egyes korcsoportokat, nemenkénti bontásban. A „fa” karcsúsodó töve azt jelzi, hogy egyre kevesebb gyermek születik városunkban, annak ellenére, hogy a Ratkó-korszak ma 50-54 éves korcsoportjának gyermekei, a 30-34 éves fiatalok még szülőképes korban vannak. Az ábra jól érzékelteti azt az országos tendenciát is, mely a gyermekvállalási szokások megváltozására utal. E szerint ma a fiatalok későbbi életkorban alapítanak családot, mint 1520 évvel ezelőtt, és egy kitolódik a szülők életkora az első gyermek születésénél, másrészt a vállalt gyermekek számát tekintve radikális csökkenés figyelhető meg, amely a reprodukciót sem biztosítja. 4. sz. ábra

Békéscsaba népessége nem és korcsoport szerint 2007. január 1. éves 90– X 85–89 80–84 75–79 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 5– 9 0– 4

Férfi

Férfitöbblet

3200 2800 2400 2000 1600 1200 800 400

0

Nő

Nőtöbblet

0

400

800 1200 1600 2000 2400 2800 3200 ezer fő

ezer fő


Békéscsaba város lakosságának korstruktúráját tekintve a 15 éven aluliak aránya a népességen belül az elmúlt 5-6 évet tekintve 1000 főnél is nagyobb csökkenést mutat, míg a 60 év felettiek száma – bár nem ilyen ütemben és nagyságrendben – nő. A két folyamatot vizsgálva megállapítható, hogy az elöregedés folyamata létező probléma Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Ezt támasztja alá a demográfia egy másik mutatója, az öregedési index (a 60 évesnél idősebbek száma a 15 évesnél fiatalabbak számához viszonyítva) növekedése. A 15 éven aluliak száma jelenleg már nem éri el a 8.500 főt, míg a 60 éven felüliek száma több mint 14.000 fő.

7


5. sz. ábra Az öregedési index Békéscsabán 1998-2006. 2,00%

öregedési index

1,80%

1,65% 1,60%

1,59% 1,53% 1,46% 1,41%

1,40%

1,25%

1,29%

1,32%

1,36%

1,20%

1,00% 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám


A csecsemőhalálozás (az 1 éven alul meghaltak száma) az élve születés ezrelékében mért adat. A csecsemőhalálozás mutatóit alkalmasnak tartják egy-egy terület fejlettségi szintjének értékelésére. Az alacsony születésszámok miatt az alacsony mutató csalóka lehet, mert egy haláleset akár több egységgel is növelheti a mutatót. Ez elmúlt tíz év átlagát tekintve 3,4 a mutató nagysága. Összegezve megállapítható, hogy az alacsony születésszám, a természetes fogyás, valamint a negatív vándorlási egyenleg közös eredményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város népessége egyrészt fogyó, másrészt öregedő tendenciát mutat.

II.1.2. Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsősorban a kereskedelemben, jelentős mértékben az iparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezőgazdaságban dolgozik. A településen elsősorban a térség nyersanyag-előállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetőséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követő gazdasági szerkezet-átalakulás Békéscsaba Megyei Jogú Várost is érzékenyen érintette (az alapanyag-termelés csökkenése, az export-támogatások minimalizálása és a keleti piacok összeomlása). Az átmeneti állapotot leginkább a jó eszköz felszerelésű, stabil pénzügyi pozíciójú vagy a már korábban is exportra termelő vállalatok és

8


gazdálkodó szervezetek tudták a legkevesebb veszteséggel átvészelni, de kisebb-nagyobb mértékű munkaerő elbocsátásokra ezek is gyakran rákényszerültek/rákényszerülnek. A termelés terén a privatizáció utáni megtorpanást bizonyos fellendülés követte. Van példa arra is, hogy ipari tevékenységet végező nagy vállalkozások folyamatos fejlesztéseket hajtanak végre a településen, számuk azonban még mindig kevés. Annak ellenére, hogy az önkormányzat is rendelkezik ipari munkahelyteremtésre alkalmas területekkel, láthatóan ez a lehetőség sem gyorsította fel nagymértékben a további iparosodást és fejlődést. Az okok a közlekedési infrastruktúra korszerűtlenségére, a tőkehiányra, az alacsony szintű nyereség elérhetőségére és a piaci problémákra vezethetők vissza. Az agrárszektor valamennyi területét rendkívül súlyosan érintette, érinti az ágazat általános válsága. A végbement szerkezet átalakulás itt is jelentős munkaerő felszabadulással járt. A városban jelentős a szolgáltatási szektor. Ezen belül a legdinamikusabban fejlődő ágazat a kereskedelem. A szolgáltató szektor növekedésének egyik pillére a kisszervezetek tevékenysége. Rugalmasságuk miatt a gazdaság fontos szereplői, de ha nem tudnak alkalmazkodni a fokozatosan erősödő versenyhez, jelentős részük hátrányos helyzetbe juthat. A másik pillért a hipermarket láncolatok és az iparszerű kereskedelem képezik. Tevékenységüknek a kisszervezetekre gyakorolt negatív hatása már Békéscsabán is mutatkozik.

II.1.3. Munkanélküliség A rendszerváltást követő gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követően a „nyilvántartott álláskeresők” megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2006. évi adatok alapján a területi mutató1 6,64% (48% férfi, 52% nő). A foglakoztatási arány2 38%, míg az aktivitási arány3 40,7%. 1164 fő azoknak száma, akik több mint 180 napja keresnek munkát (41% férfi, 59% nő). Ők tartós álláskeresőnek (munkanélkülinek) tekinthetők. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nők nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. Majdnem hétszázan vannak azok, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma az elmúlt 3 évben jelentősen nem változott (286, 275, 252 fő). 2006. évben havi átlagban a békéscsabai kirendeltségen 199 volt a sikeres kiközvetítések száma. Ebből támogatott állásra átlagban 116, nem támogatott állásra 83 fő került kiközvetítésre. 2007. I. félév végén a nyilvántartott álláskeresők száma 2690 fő. Az elmúlt 9 évet tekintve 2006-ban a legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők száma.

1

A területi mutató a nyilvántartott álláskeresők a munkavállaló korú népesség százalékában A foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya 3 A gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül 2

9

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET 6. sz. ábra Nyilvántartott álláskeresők száma Békéscsabán 1998-2006.

3 000 2 685

nyilvántartott álláskeresők

2 500

2 266

2 345 2 176 1 974

2 000

1 825

1 700

1 662 1 505

1 500

1 000

500

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám


A nyilvántartott álláskeresők korcsoportos megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban (28,5%) 21-30, illetve a 31-40 éves (27,4%) korosztályhoz tartozók keresnek munkahelyet. A 41-50 éves korosztályhoz tatozók alkotják a nyilvántartott álláskeresők 22,2 %-a. A 20 év alattiak a nyilvántartott álláskeresők 4,6 %-a. Magas az 51 év felettiekhez tatozó korcsoport munkanélkülisége is, ők alkotják a nyilvántartott álláskeresők 17,3%-át. A nyilvántartott álláskeresők 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresők számától függetlenül évről évre megmarad. Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég működik, kettő békéscsabai székhellyel. Többségük (10) belföldre történő munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítőhöz, elhelyezkedés - különösen külföldi munkavállalás – céljából. A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresők valamivel több, mint egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők, illetve a szakiskolát végzettek aránya. Hasonló nagyságrendű az érettségizettek aránya, míg a felsőfokú, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt. Jelentős változás a 2004. évi koncepcióban szereplő adatokhoz képest, hogy a magasabb iskolai végzettségűek (szakközépiskolától felfele) számaránya nőtt az alacsony iskolai végzettségűekhez képest.

10

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET 7. sz. ábra A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása Békéscsabán 2007. június

Egyetem Főiskola 2% 6% Gimnázium 12%

8 általánosnál kevesebb 1% 8 általános 19%

Technikum 5%

Szakközépiskola 19%

Szakmunkásképző 34%

Szakiskola 2%


Az ellátásból kikerültek számarányáról, sorsuk további alakulásáról nem áll rendelkezésre adat, erről csak feltételezésekbe bocsátkozhatunk. Szintén nem áll rendelkezésre kutatási adat arra vonatkozóan, hogy a családi minta hatására a munkanélküli státuszt milyen arányban „öröklik”, illetve viszik tovább a munkanélküli szülők gyerekei.

II.1.4. Oktatás Az oktatás helyzetét az elmúlt évek során és napjainkban is két tendencia formálja: egyrészt az óvodások és az általános iskolások számának visszaesése, másrészt a felsőfokú szaktudás felértékelődésével a továbbtanulásra felkészítő középiskolák népszerűségének növekedése, ami szinkronban áll a felsőoktatásban tanulók számának emelkedésével. Férőhely problémák - a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) szabályozott - a gyermekek napközbeni ellátásához tartozó bölcsődei ellátási formánál figyelhetők meg, ahol 2006. évben a 195 bölcsődei férőhelyre 307 gyermeket írattak be. A 2006. évi adatok alapján Békéscsabán a 2015 volt az óvodai férőhelyek száma. A 77 óvodai gyermekcsoportba összesen 1836 gyermeket írattak be szüleik. A 213 általános iskolai osztályba 4779 gyermek jár, akiknek mintegy 60%-a napközis tanuló. 7230 fő középiskolai tanuló van városunkban. Ebből 2292 tanuló gimnáziumi oktatásban vesz részt. A békéscsabai felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma minden tagozatot (nappali, esti, levelező, távoktatás) figyelembe véve 2438 fő. Nemzetiségi, etnikai oktatásban vesz részt 137 fő általános iskolai, és 63 fő középiskolás diák.

11


Békéscsaba Megyei Jogú Városban a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai és iskolai ellátása több fogyatékossági típusnál is biztosított. A Napsugár Integrált Óvodában és a Szabó Pál Téri Általános Iskolában mozgás-, érzékszervi- és beszédfogyatékos gyermekek ellátása folyik. Valamennyi oktatási-nevelési intézményben megoldott a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása. Az intézményekben a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, valamint organikus okra „vissza nem vezethető” tartós és súlyos rendellenességgel küzdő tanulók integrált ellátása is folyik. A nevelési és oktatási intézmények hatékonyabb és racionálisabb működését segíti az intézmények integrálása. A folyamatok társadalmi szempontból negatív következményeként pedagógusállások szűntek meg, és már néhány esetben teljes intézményi épületet is kivont a fenntartó az oktatási ágazatból. II.1.5. Nemzetiségek Békéscsabán cigány, lengyel, román, és szlovák kisebbségi önkormányzat működik. Munkájukat a Polgármesteri Hivatalon belül két szakember, kisebbségi referens és kisebbségi ügyintéző is segíti. A cigány etnikumhoz, a lengyel, román és szlovák kisebbséghez tartozók számát megbecsülni nagyon nehéz. A KSH két adatsorra rendelkezik erre vonatkozóan. 2001-ben volt a népszámlálás, itt bárki nyilatkozhatott, hogy etnikumhoz, vagy kisebbséghez tartozónak vallja-e magát. A 2006. évben megrendezett kisebbségi önkormányzati képviselők választásán az vehetett részt, aki előzetesen regisztráltatta magát a névjegyzékben. Statisztikai adatok a kisebbséghez és etnikumhoz tartozók számáról Békéscsabán 2001. és 2006. évben Kisebbség/etnikum megnevezése

Cigány Lengyel Román Szlovák Összesen:

Népszámlálás adatai 2001. év

Kisebbségi választói jegyzéken regisztrált választópolgárok száma 2006. év

287 34 293 4078 4692

226 85 80 1016 1407


Békéscsaba helyi és társadalmi viszonyait csak felületes ismerők számára is nyilvánvaló hogy az adatok torzak, és ne tükrözik a valóságot. A kisebbségi önkormányzatok működése leginkább közösségfejlesztő, hagyományőrző szerepük miatt jelentős. Emellett érdekvédelmi, érdekképviseleti feladataik egyre nagyobb hangsúllyal jelentkeznek. Nagy jelentőségű lengyel, a román és a szlovák kisebbségi önkormányzat esetében az anyaországgal történő kapcsolatok ápolása, erősítése, mely nem csak kulturális, de gazdasági előnyökkel is járhat.

12


A cigány kisebbségi önkormányzat közreműködik a roma etnicitáshoz tartozók speciális problémáinak megoldásaiban is. Ennél az önkormányzatnál a szociális jellegű problémák is megjelennek. Ennek keretében az önkormányzat segít munkalehetőségek felkutatásában, közvetítésében, hivatali nyomtatványok kitöltésében, támogatja kiemelkedően teljesítő cigány származású tanulókat. II.1.6. Egészségügy Békéscsabán alapellátásként működik a felnőtt-, és gyermek háziorvosi, a védőnői, a fogorvosi, foglalkozás egészségügyi és az ügyeleti, valamint az iskola-egészségügyi szolgálat. Békéscsaba Megyei Jogú Városban az önkormányzat saját tulajdonában lévő egészségügyi intézményben fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás is biztosított. Dr. Réthy Pál Kórház–Rendelőintézet működő kórházi ágyak száma 2007. június 30. Aktív fekvőbeteg szakellátás Krónikus fekvőbeteg szakellátás Összesen

352 ágy 167 ágy 519 ágy

Forrás: dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet

Az országos statisztikai adatokkal megegyezően a leggyakoribb halálokok a békéscsabai dr. Réthy Pál Kórház-Rendelőintézet adatai szerint is a keringési rendszer betegségei, de a vezető halálokokhoz tartozik a daganatos betegségek és az emésztőrendszer betegségei. Vezető halálokok a dr. Réthy Pál Kórház–Rendelőintézet adatai alapján 2006. évben Vezető halálokok Keringési rendszer betegségei Egyéb halálokok Daganatos megbetegedések Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Erőszakos halálokok Összesen

fő 381 151 73 65 43 14 727

%-ban 52,41 % 20,77% 10,04 % 8,94 % 5,91 % 1,93% 100,00%


A város lakosságának egészségügyi problémái szorosan összefüggnek a korstruktúrával, valamint a foglalkoztatási és szociális helyzettel, érződik az alacsony jövedelem miatti helytelen táplálkozás és életmód, valamint a szenvedélybetegségek – főleg az alkoholizmus és a dohányzás – hatása. A statisztikai adatok alapján valószínűsíthető, hogy a mindennapi életvitel szintjén szenvedélybetegként élők töredéke jut megfelelő szakellátáshoz.

13


Addiktológiai gondozó Békéscsaba 2003-2006. évben Évszám

Ellátott betegek száma

Forgalom (beavatkozás)

2003. 2004. 2005. 2006.

858 884 785 1 117

1 669 1 658 1 512 2 389


A gazdasági rendszer változásával együtt járó bizonytalanság, a stressz, a munkahely féltése, vagy éppen reménytelennek tűnő elérése sok mentális probléma okozója. E betegséggel kapcsolatos előítéleteket levetkőzve mind több érintett kéri szakember segítségét gyógyulásához. Emellett a mentális problémák egy észe szomatizálódik és testi betegségben jelentkezik (pl. magas vérnyomás, gyomorfekély). Pszichiátriai gondozók Békéscsaba 2003-2006. Évszám

Ellátott betegek száma

2003. 2004. 2005. 2006.

3 485 3 077 2 775 3 755

Forgalom (beavatkozás) 5 443 4 369 4 042 6 396


Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretében működő Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 2004 novembere óta OEP támogatással, heti 30 órában (10 pszichiátriai és 20 pszichológiai, mentálhigiénés ellátás) beutalási kötelezettség nélkül fogadja Békéscsaba lakosait. Hiánypótló szolgáltatás Békéscsabán a gyermekpszichiátriai rendelés, azonban a rendelkezésre álló óraszám nem fedezi a valós lakossági szükségletet, ezt jó lenne a közeljövőben tovább emelni. 2006-ban a Tanácsadó esetforgalma 512 fő volt, a beavatkozások száma 7900. Alacsonyküszöbű telefonos szolgáltatás a prevenció és segítő tevékenység mérföldköve lehet. Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989 óta működik a városban az Egészségügyi Alapellátási Intézmény önálló szakmai egységeként. A telefonos hívásokat a feladatra szakmailag felkészített 30 fő önkéntes segítő fogadja. 2006-ban közel 3000 hívás érkezett a szolgálathoz, a beszélgetéssel töltött időtartam hívásonként átlag 30 perc. A szolgálat 24 órás, vonalas telefonról térítésmentesen hívható A) SOS Tini Telefonos Alapítvány feladatai: - pszichoaverzív attitűd oldása, krízisintervenció, öngyilkosság megelőzés, diszpécser funkció - kortárs segítő telefon működtetése - közösségi munka ellátása rendezvényeken - rendhagyó osztályfőnöki órák (drogprevenció, szociális intelligencia fejlesztése, diszpécser szolgálat)

14


B) SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat feladatai: - mentálhigiénés prevenció - öngyilkosság megelőzés - krízisintervenció - diszpécserfunkció (a megfelelő ellátóhely felé irányítani a hívókat). Hiányos a rendszere bizonyos betegségcsoportok utókezelésének a szanatóriumi férőhelyek korlátozott száma miatt. Kevés a lehetőség – és a munkáltatók részéről az igény is – a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. Ez egyrészt szociális problémaként jelentkezik, másrészt egészségügyi problémákat is magában hordoz, hiszen az érintetteknek mentális szempontból is szüksége lenne – gyógyulásuk záloga – a megfelelő speciális munkakörülmények és feltételek biztosítása mellett a rehabilitációra. Az egészségügyi ellátás speciális részét képezi a hajléktalanok ellátása. A vizitdíj bevezetése tovább nehezítette helyzetüket. Nagy előrelépést jelentene higiéniai és közegészségügyi szempontból egyaránt, ha az OEP által finanszírozott térítésmentes, sajátos hajléktalan ellátás megszervezésre kerülne Békéscsabán. II.2. A szociális gondoskodás főbb sajátosságai A rendszerváltozás előtt a szociálisan rászorulók ellátása alapvetően állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes évektől az ellátórendszer többszereplőssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemző. Ez azt jelenti, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális ellátó rendszer jó részét továbbra is állami, önkormányzat fenntartású, illetve működtetésű. E szempontból a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények működtetési formája a legszínesebb. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a nem állami, önkormányzati fenntartású tartós elhelyezést nyújtó intézményekben megyei, illetve országos beutalási jogkör érvényesül. A szociális ellátórendszer működtetésének alapelve a különféle ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás elvének biztosítása. Ez az alapelv azonban minden igyekezet és jó szándék ellenére a gyakorlatban sérülhet. Van olyan ellátási forma, amely jelenleg teljesen hiányzik a városban, pl. szenvedélybetegek átmeneti otthona. Egyes ellátási formáknál - bár működik Békéscsaba Megyei Jogú Város területén, - a rendelkezésre álló férőhelyek száma nem elegendő, pl. fogyatékosok nappali intézményében, idősek otthonában. Területi ellátás hiányáról beszélünk, ha a működő intézmény elérése a távolság miatt jelent nehézséget a szolgáltatást igénybe venni szándékozó számára, pl. Erzsébethely nyugati részén nincs idősek klubja, az itt lakók csak a településrésztől nagyobb távolságra lévő Orosházi Utcai Idősek Klubjában tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének további sajátossága, hogy a speciálisan elsősorban az idősek ellátására létrehozott Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény kérelem, és a jogosultsági feltételek fennállása esetén étkeztetés keretében ellátja gyakorlatilag Békéscsaba város minden rászoruló állampolgárát. Ezt az ellátási formát jelentős számú aktív korú nem foglalkoztatott, egészségi és mentális problémával küzdő veszi igénybe.

15


II. 3. A szociális szolgáltatások alanyai Az Szt. alapján a rászorultak pénzbeli és/vagy természetbeni ellátás, illetve személyes szociális szolgáltatás formájában kaphatnak segítséget. A személyes szociális ellátások alapvetően öt ellátotti csoport – idősek, fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, hajléktalanok – részére nyújtanak szolgáltatásokat. A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezőtlen szociális körülmények között élő lakosok tekinthetők. Magyarországon 1990. és 2001. között 11 %-kal csökkent a házasok, és 27 %-kal nőtt az elváltak száma. Békéscsabán napjainkban 3 házasságkötésre két válás jut. A családszerkezet kedvezőtlen változására utal, hogy egyszemélyes háztartás az összes háztartás valamivel több, mint egynegyede. A szociális szolgáltatást igénylők problémáinak oka leginkább anyagi természetű, de adódhat az életkorból, egészségi állapotból, családi állapot változásból vagy az egyén mentális állapotából. Gyakran több elem van egyszerre jelen és köztük ok okozati összefüggés is van. A szociális szolgáltatás megszervezésére kötelezett önkormányzat feladata koncepcionális szinten a meglévő és a várható problémák meghatározása, és felkészülés azok hatékony kezelésére. Számtalan oka, sokféle előzménye lehet annak, hogy valaki szociális szolgáltatást igénylővé váljon. Vannak olyan helyzetek, körülmények, amelyeknél már a segítségkérés időpontjában szükséges a beavatkozás. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a 60 évnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül jelenleg 21,8%. Kiemelkedő az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80. életévüket betöltött személyek csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb figyelmet igénylő társadalmi réteg. Ők a település teljes népességének 3,84%-át teszik ki. Ez utóbbi csoport nemenkénti megoszlására jellemző, hogy mintegy kétszer annyi nő éli meg ezt az életkort, mint férfi. A demográfusok egybehangzó előrejelzései szerint az idősek aránya a jövőben a lakosságszámhoz viszonyítottan tovább fog nőni, és hosszabb távon az eltartottak számának további emelkedése várható. A rendszerváltás után lezajlott gazdasági átalakulás egyik fájdalmas következménye, hogy a korábban „megszokott” teljes foglalkoztatás rendkívüli ütemben alakult át, munkahelyek szűntek meg tömegével egyik napról a másikra. Az állását vesztett aktív korú népesség jelentős része azonban nem munkanélkülivé vált, hanem a munkaerőpiacra való kivonulás legális formájaként igénybe vette a korkedvezményes és a rokkant nyugdíjazás lehetőségét. Ezáltal relatíve széles társadalmi réteg jutott viszonylag alacsony, de rendszeres jövedelemhez. Az alábbi táblázat bemutatja, hogy jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Város teljes lakosságának közel egyharmada részesül nyugdíjban, járadékban vagy nyugdíjszerű ellátásban. Az ellátások nagyságrendjére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy azok átlaga csak a vizsgált időszakban mintegy két és félszeresére nőtt, míg az ellátásban részesültek száma 12 %-os növekedést mutat.

16

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET 8. sz. ábra

22 500

70 000

22 000

21 829 21 919 61 372 21 663 21 766 21 738 60 000 21 432 21 485 57 221

ellátások száma

21 500

52 250

19 500

41 373

20 325

20 500 20 000

50 000

47 576

21 000

40 000

35 835

19 556

29 180

31 483

30 000

25 520 20 000

ellátások átlaga (Ft)

Nyugdíjban, járadékban és nyugdíj szerű ellátásban részesülők Békéscsabán 1998-2006.

19 000 10 000

18 500 18 000

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám ellátások száma

ellátások átlaga (Ft)

Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba

A táblázatban szereplő összes ellátott 57 %-a részesül öregségi, öregségi jellegű nyugellátásban, 20 % korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban, és közel 10 %-uk megváltozott munkaképességűek járadékára jogosultak. Hozzátartozói nyugdíjban 6 %, egyéb ellátási formában az ellátottak 7 %-a részesül. 9. sz. ábra Nyugdíjak és biztosítási ellátások fajtái Békéscsabán 2006. évben

Hozzátartozói

nyugdíjak 6%

egyéb 7%

Megváltozott munkaképességűek járadéka 10%

Öregségi és öregségi jellegű nyugdíjellátás

57%

Korhatár alatti rokkantsági nyugdíjak 20%

Forrás: Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, Békéscsaba

17


A rendszeres szociális segélyben részesülők száma az utóbbi években dinamikusan megemelkedett. 10. sz. ábra

Békéscsaba város önkormányzata által rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma 1998-2006. 800

753

700 600

549

ügyfelek száma

500 405

400 321

300

270

260

200 100

109

117

136

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

Az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatásban lévők csökkentik a rendszeres szociális segélyezettek számát, ennek ellenére 2003-tól folyamatos növekedés figyelhető meg. Az elmúlt évben közhasznú foglalkoztatás, közmunkaprogram és közcélú foglalkoztatás is volt a városban. Az időlegesen felajánlott munkalehetőséget a segélyben részesülők 4-5%-a nem fogadja el, és hasonló nagyságrendű azoknak a száma, akik egészségi állapotuk miatt nem tudják betölteni a részükre felajánlott munkakört. A különböző foglalkoztatási programban több mint 100 fő vett részt 2006. évben, és jutott rendszeres munkából származó jövedelemhez. 226 fő jogosult tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását végző nagykorú hozzátartozóként ápolási díj igénybe vételére. Az ápolási díjban részesülők egyharmada méltányossági alapon kapja az ellátását. Közgyógyellátási igazolványban részesül a 2461 fő. Számuk növekedést nem mutat, aminek valószínűleg az az oka, hogy a jogosultsági határok nem követik a nyugdíjemelést, és emiatt nagyon sok viszonylag alacsony jövedelmű és magas gyógyszerköltséggel rendelkező család nem jut hozzá ehhez az ellátási formához. A kirekesztettnek tekinthetjük a fogyatékkal élőket. Az integrációjukat segítő közintézmények és a közlekedési eszközök teljes akadálymentesítése még ma sem megoldott. Foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának. 2006. évben több mint kétezren részesültek a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményével kapcsolatos támogatásban. A fogyatékkal élők és a megváltozott munkaképességűek helyzetében jelentős változást lehet elérni megfelelő oktatásuk, illetve rehabilitációs foglalkoztatásuk révén, mellyel együtt sok más szociális szférát érintő probléma is könnyebben kezelhetővé válik, ami nem csak közvetlenül a fogyatékkal élő személyre, hanem családjára és környezetére is kihat. Követendő cél, hogy az önkormányzat és intézményei - lehetőségei szerint - törekedjenek arra, hogy bizonyos munkakörökben fogyatékkal élőket alkalmazzanak.

18


III. A személyes szociális szolgáltatások típusai III.1. Az alapellátások Az alapellátás, mint szociális szolgáltatás biztosításának célja, hogy a települési önkormányzat segítséget nyújtson a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi, mentális állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában. A jogszabály öt ellátotti csoportot nevez meg, - időskorúak, fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalan személyek – mely csoportok ellátásának megszervezéséről az alapellátás keretében is gondoskodni kell. Ugyanezen öt ellátotti csoport köré épülnek fel alapvetően az Szt. személyes szociális szolgáltatást nyújtó nappali, átmeneti és tartós bentlakásos ellátási formái. Az ellátandók köre az Szt. 2001. évi módosításakor jelentősen bővült. A települési önkormányzat az alapellátást biztosító szociális intézményei (szolgáltatók) együtt kell működjenek a szociális, az egészségügyi, oktatási és munkaügyi szolgáltatókkal, gyermekjóléti-gyermekvédelmi, illetve munkaügyi intézményekkel, szervezetekkel. A tevékenységének összehangolása - a szolgáltatást igénybe vevő személy szociális ellátása érdekében - a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzat az alapellátás feladatainak biztosítására ellátási körzetet alakít ki. Az alap ellátás során az egyes szolgáltatást igénylők esetében a szociális szolgáltatást végző személy gondozási tervet készít az ellátott részére nyújtott szolgáltatások formáiról, rendszerességéről, időtartamáról. III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás A tanyagondnoki szolgáltatás célja az aprófalvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése. A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú - külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető. Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza meg - figyelemmel a lakosságszám korlátra - azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. III.1.2. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

19


III.1.3. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, valamint a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. III.1.4. Családsegítés A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését. A Családsegítés eleme a családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését segítő folyamat. A családsegítő szolgáltatás feladata közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Tevékenységi körébe tartozik a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószerproblémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása, valamint a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programok, és a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatások biztosítása. III.1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitele fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. III.1.6. Közösségi ellátások Közösségi ellátások a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére a közösségi alapellátás keretében biztosítani kell a lakókörnyezetben történő segítségnyújtást az önálló életvitel fenntartásában, a meglevő képességek megtartását, illetve fejlesztését. A háziorvossal és a kezelőorvossal való kapcsolattartás révén a szolgáltatást igénybe vevő állapotát folyamatos figyelemmel kell kísérni. Biztosítani kell az ellátott számára a pszichoszociális rehabilitációt, a szociális és mentális gondozást, az orvosi vagy egyéb terápiás kezelésen, szolgáltatásban,

20


szűrővizsgálaton való részvétel ösztönzését és figyelemmel kísérését, valamint megkereső programok szervezését az ellátásra szoruló személyek elérése érdekében. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás keretében fentieken túl biztosítani kell a szenvedélybetegség okozta egészségügyi és szociális károk mérsékléséhez szükséges egyes ártalomcsökkentő szolgáltatásokat, és a kríziskezelést az életet veszélyeztető, a testi, szociális, kapcsolati és életvezetési rendszerben kialakult kezelhetetlen helyzetek esetére. III.1.7. Támogató szolgáltatás A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén. A támogató szolgáltatás feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyiszociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú részvételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. III.1.8. Utcai szociális munka Az Szt-ben szabályozott utcai szociális munka keretében biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. III.1.9. Nappali ellátást nyújtó intézmények A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.

21


Nappali intézményben ellátható a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személy is. III.2 Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. III.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona, a pszichiátriai betegek otthona, a szenvedélybetegek otthona, a fogyatékos személyek otthona, valamint a hajléktalanok otthona. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek (a továbbiakban: időskorúak) ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonában az 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg. A fogyatékos személyek otthonába az a fogyatékos személy vehető fel, akinek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel, és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. A szenvedélybetegek otthonában annak a személynek az ápolását, gondozását végzik, aki szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényel, önálló életvitelre időlegesen nem képes, de - a külön jogszabályban meghatározott - kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorul. A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel.

22


III.2.2. Rehabilitációs intézmények A rehabilitációs intézmény a bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja. Rehabilitációs intézmény a pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek, a fogyatékos személyek, a hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye. Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek rehabilitációs intézményében azt a 18. életévét betöltött pszichiátriai beteget, illetve 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre nem szorul és utógondozására nincs más mód. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye azoknak a fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyeknek az elhelyezését szolgálja, akiknek oktatása, képzése, átképzése és rehabilitációs célú foglalkoztatása csak intézményi keretek között valósítható meg. A fogyatékosok rehabilitációs intézménye előkészíti az ott élők családi és lakóhelyi környezetbe történő visszatérését, valamint megszervezi az intézményi ellátás megszűnését követő utógondozást. A hajléktalanok rehabilitációs intézménye annak az aktív korú, munkaképes hajléktalan személynek az elhelyezését szolgálja, akinek szociális ellátása ily módon indokolt, és aki önként vállalja a rehabilitációs célú segítőprogramokban való részvételt. III.2.3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények – a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása kivételével – ideiglenes jelleggel legfeljebb egy év időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. Ezen intézményforma típusai az időskorúak gondozóháza, a fogyatékos személyek gondozóháza, a pszichiátriai betegek átmeneti otthona, a szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint a hajléktalan személyek átmeneti szállása. Az idős korúak gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. A fogyatékosok gondozóházába azok a fogyatékos személyek helyezhetők el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A pszichiátriai betegek átmeneti otthonában az a pszichiátriai beteg helyezhető el, akinek ellátása átmenetileg más intézményben vagy családjában nem oldható meg, viszont tartós bentlakásos intézményi elhelyezése vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelése nem indokolt. A szenvedélybetegek átmeneti otthonába az a személy helyezhető el, akinél szakorvosi szakvélemény alapján szenvedélybetegség került megállapításra, és ellátása átmeneti jelleggel családjában vagy lakókörnyezetében nem oldható meg.

23


Az éjjeli menedékhely az önellátásra és a közösségi együttélés szabályainak betartására képes hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tevő szolgáltatás. A hajléktalan személyek átmeneti szállása azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezését biztosítja, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

III.2.4. Lakóotthonok A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy pszichiátriai beteget vagy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is -, illetőleg szenvedélybeteget befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít.

24


IV.

Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelező feladatai a személyes gondoskodás körében

IV.1. A személyes gondoskodás feladatai Az Szt. meghatározza a személyes gondoskodás megszervezésére köteles szervek körét. Az ellátandó feladatok alapvetően a települések állandó lakosság számától függnek. A feladatellátás címzettjei a települési önkormányzatok. A jogszabály előírja továbbá, hogy az egyes ellátási típusok férőhelyszámát a lakosság részéről jelentkező ellátási szükséglet szerint kell kialakítani. A megyei jogú város címmel rendelkező település saját területén köteles az alap-, nappali és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül4 az idősellátás, továbbá – előzetes igényfelmérésre alapozva – a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. A megyei önkormányzat azonban szükség esetén a megyei jogú város lakosainak ellátását erre hivatkozva nem tagadhatja meg. Békéscsaba Megyei Jogú Városnak a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezően ellátandó feladata van. Ebből 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt időszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak – első sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedő civil szervezetek is. Jelentős hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetők meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idősek otthoni intézmények, és férőhelyszámok működnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Az összes kötelezően ellátandó feladattípus 72 %-a vehető igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét ellátási forma egyáltalán nem biztosított a településen. Néhány feladat ellátás szervezése jelenleg is folyamatban van. Ezek olyan ellátások, melyet más szolgáltatók egy adott ellátotti kör részére már biztosítottak, de a szolgáltatás bővítése, továbbfejlesztése a jelentkező szükségletek miatt indokolt. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének döntése értelmében a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ fenntartója 2006. január 1. napjától Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás. Az intézmény neve is megváltozott: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ. Az Egyesített Szociális Intézmény fenntartója 2007. április 1. napján lett a Kistérségi Társulás. Az intézmény új neve Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény.

4

ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények, lakóotthonok

25


Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelező feladatai a személyes gondoskodás körében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. alapján

Ellátás neve

Létezik-e a A szolgáltatást nyújtó településen intézmény

falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés

nem

házi segítségnyújtás

igen

Ellátás típusa

igen

igen

Szociális alapszolgáltatások

családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

igen

közösségi ellátások

igen

pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek közösségi ellátása

igen

támogató szolgáltatás

igen

26

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Emberül Élni Alapítvány Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Emberül Élni Alapítvány Békéscsaba Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Béthel Alapítvány Mentálhigiénés Egyesület Egyensúly Szabadidő Klub Emberül Élni Alapítvány MI-ÉRTÜNK Egyesület Mentálhigiénés Egyesület Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 3 támogató szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény: 3 támogató szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ 1 támogató szolgáltatás Evangélikus Egyház 1 támogató szolgáltatás Aut-Pont Alapítvány 1 támogató szolgáltatás Emberül Élni Alapítvány 1 támogató szolgáltatás

Szakosított ellátások

Szociális alapszolgáltatások


utcai szociális munka

igen

nappali ellátások

idősek klubja

igen

fogyatékosok nappali intézménye

igen

szenvedélybetegek igen nappali intézménye hajléktalanok igen nappali melegedője Ápolást, gondozást idősek otthona igen nyújtó intézmény

pszichiátriai nem betegek otthona szenvedélybetegek igen otthona fogyatékos igen személyek otthona

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

hajléktalanok otthona időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona éjjeli menedékhely hajléktalan személyek átmeneti szállása 27

Békéscsaba Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht Aut-Pont Alapítvány Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ Fogyatékosok Nappali Intézménye „Csabai Életfa” Kht Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht. Evangélikus Szeretetotthon „Fília” Alapítvány „Oltalom” Idősek Otthona

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény Békés Megyei Szociális Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ

nem igen

Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

nem

nem

nem nem igen

Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ


V. A szociális szolgáltatások elérhetősége, kihasználtsága Békéscsaba Megyei Jogú Városban

V.1. Alapellátás

V.1.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás Békéscsaba Megyei Jogú Városban az étkeztetés és a házi segítségnyújtás az alapellátási szolgáltatások közül a legrégebbi ellátási formák. A házi segítségnyújtás szolgáltatást 1976 óta, az étkeztetést pedig 1980 óta lehet igénybe venni. A ellátási hálózat jól kiépített, az idősek klubjaihoz telepítetten, a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretében működik. Az Emberül Élni Alapítvány 2007. január 1. napján kezdte meg működését (étkeztetés és házi segítségnyújtás), békéscsabai székhellyel, megyei ellátási területtel. Szolgáltatásaikat elsősorban Békéscsabán kívüli településeken nyújtják. Fontos cél a szociálisan nehéz élethelyzetben élő békéscsabai lakosok minél szélesebb rétege számára ismertté és hozzáférhetővé tenni az ellátási típusokat. Ennek érdekében szoros és hatékony együttműködésre van szükség a szociális ellátásban résztvevő egyes szolgálatok között. A szolgáltatást igénylőknek lehetőségük van az étkeztetés és házi segítségnyújtás alapellátási szolgáltatást egyszerre és külön-külön is igénybe venni. Az igénybe vevők száma a 2003. évet követően a település kedvezőtlen gazdasági helyzete és demográfiai változások együttes hatására nőtt. Jellemző tendencia, hogy az utóbbi években megemelkedett az aktív korú igénybe vevők száma az étkeztetés esetében. A tálalókonyhák működésének minőségbiztosítási rendszerét jelentő HACCP követelményeknek való megfelelés a jövőben is központi cél kell, hogy legyen valamennyi nappali ellátást nyújtó telephely számára. 2007. január 1. napjától az Szt. rendelkezése értelmében a házi segítségnyújtás igénybevételére irányuló kérelem esetén a szolgáltatónak vizsgálni kell a szociális rászorultság tényét.5 A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult az, akinek egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását. Az előbbi feltétel fennállását a kérelmező háziorvosa igazolja.

A gondozók kerékpárral közlekednek az alapszolgáltatások teljesítése során. Emiatt jelentős útidővel kell számolni a napi munkaidő terhére. Megoldást jelenthet az étel gépkocsival történő házhoz szállításának megszervezése, melynek költségvetési forrásait pályázati támogatásokból lehetne finanszírozni, ezért figyelemmel kell kísérni minden e tárgyban meghirdetett lehetőséget.

5

1993. évi III. törvény 59/A.§ (1)

28


Az étkeztetés és házi segítségnyújtás - a szolgáltatások igénybevételére irányuló jelzést követő - 24 órán belül igénybe vehetőek, sürgős esetben pedig azonnal. Egyre több nappali ellátást nyújtó telephelyen szervezte meg az intézmény a hétvégi nyitva tartást is. A lakáson nyújtott szolgáltatások - kapacitás hiányában - hétvégén és ünnepnapokon szünetelnek.

Az étkeztetésben és házi segítségnyújtásban részesülők Békéscsabán 1998-2006. évben Évszám

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Csak étkeztetésben részesülők száma 230 263 178 205 200 113 211 321 319

Csak házi Mindkét segítségnyújtásban ellátási formát részesülők száma igénybe vevők 39 33 28 33 32 46 43 65 72

403 394 359 355 359 362 360 364 370

Összesen

672 690 565 593 591 521 614 750 761


V.1.2. Családsegítő szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Városban 1998 óta működik családsegítő szolgáltatás. Az intézmény az évek során a lakosság körében ismertté és elfogadottá vált, szolgáltatásait egyre többen veszik igénybe. A családsegítő szolgáltatás alapvetően családgondozói feladatokat jelent, az intézmény ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet végez. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a családsegítő szolgáltatást a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Családsegítő Munkacsoportja látja el, feladatait önálló szakmai egységként végzi, de szorosan együttműködik a Gyermekjóléti Munkacsoporttal, amennyiben az adott család problémája a gyermekjóléti szolgálat munkaterületét érinti, illetve, ha a probléma középpontjában a gyermek áll. A családsegítő szolgálattól segítséget kérők - kliensek - részéről megjelenő problémák 2006. évben legnagyobb mértékben (25%) anyagi jellegűek - megélhetéshez, lakhatáshoz, betegséghez kapcsolódó költségek - voltak. Információkéréshez 23%, ügyintézéshez 19% kapcsolódott. Az életvitelbeli probléma 10%-os arányban volt jelen, a családi-kapcsolati és a lelki-mentális problémák 9,2%-ban fordultak elő. Egészségkárosodáshoz, gyermekneveléshez, foglalkoztatáshoz a megoldásra váró problémák 13,3%-a, családon belüli bántalmazáshoz pedig 0,5 %-a kapcsolódott.

29


Családsegítő szolgáltatás keretében az intézmény mindenkinek segítséget nyújt, amennyiben a problémák megoldása érdekében jelzés érkezik a szakemberek felé. A segítő tevékenység folyamata az első találkozással megkezdődik. A Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ Fövenyes utcai telephelye 2007. őszén kapcsolódik be az ellátásba. A Lencsési lakótelepen és környékén élők részére „lakosság közelibb” szolgáltatást lehet majd nyújtani, ugyanakkor a Szabadsági téri épületben lévő helyiségek zsúfoltsága is enyhülni fog. Ezáltal ez utóbbi helyen is javulnak a dolgozók munkakörülményei, és a lakosság felé nyújtott szolgáltatás tárgyi feltételei. 11. sz. ábra Családsegítő szolgáltatás igénybevétele Békéscsaba Megyei Jogú Városban 1999-2006. 1 400

1 299 1 190

1 200

1 231

2003

2004

1 261

1 142 1 049

1 034 szolgáltatás száma

1 218

1 000 800 600 400 200 0 1999

2000

2001

2002

2005

2006

évszám

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ

V.1.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A 2004. március 1. napjától működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtás jelenleg 70 db lakásra kihelyezett - készülékkel rendelkezik. A szolgáltatás rövid idő alatt ismert és népszerű lett az arra rászorulók körében. Havonta átlagosan 3-4 segélykérő hívás érkezik a diszpécserközpontba, amely már két alkalommal életet is mentett. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatást a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézménynél lehet igényelni. A jelenleg használt készülékek műszaki tartalma és állapota elavult. A jelzőrendszer bővítésére (a meglévő készülékek korszerűbbre cserélése és darabszám növelése) is szükség lenne a nyilvántartott kérelmek alapján, mert évekig is elhúzódhat, mire az igénylő hozzájut a készülékhez. Ez idő szerint 35 fő vár a szolgáltatás igénybevételére. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében végzett tevékenységet megfelelő műszaki tartalmú készülékek beszerzése esetén össze lehetne kapcsolni más szakmai területekkel is, mint pl. vagyonvédelem és bűnmegelőzés.

30


V.1.4. Közösségi ellátás A szenvedélybetegek közösségi ellátását több civil szervezet (Egyensúly Szabadidő Klub, Emberül Élni Alapítvány, Mentálhigiénés Egyesület, Mi-Értünk Egyesület, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete) látja el a településen. A pszichiátriai betegek szélesebb körű ellátása és az ellátás minőségének javítása érdekében a Béthel Alapítvány és a Mentálhigiénés Egyesület végzi a pszichiátria betegek gondozását a városban. A szolgáltatás kapcsán erősödik az egészségügyi és szociális ellátórendszer kapcsolata, mert ez a gondozási forma szoros együttműködést igényel a két ágazat között. Az ellátás igénybevételére jelentkezőknek nem kell várakozniuk. V.1.5. Támogató szolgáltatás Békéscsaba Megyei Jogú Városban - országos viszonylatban is az elsők között - a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete szervezte meg speciális alapellátás keretében a támogató szolgálatot, először modell kísérleti program keretében. 2003. január 1. napjától a jogszabály adta lehetőségek keretében létrehozta az egyesület az Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálatát. Jelenleg több szervezet nyújt támogató szolgáltatást (Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, Evangélikus Egyház, Aut-Pont Alapítvány, Emberül Élni Alapítvány). Problémát okoz a mindennapokban mind a kapacitáskihasználtság, mind a szervezés tekintetében az egyéni igényekre szabott szolgáltatás naprakész megszervezése, illetve a gépkocsik eltérő műszaki állapota. A támogató szolgáltatás másik eleme a kliens otthonában nyújtott szolgáltatás. Az ellátás teljesítésére megfelelő számú és képzettségű szakember áll rendelkezésre. A szolgáltatás az ellátási igény jelzését követő 3-4 napon belül igénybe vehető. 2007. január 1. napjától a szolgáltatást csak súlyosan fogyatékos személy veheti igénybe. A hatályos jogszabály6 előírja továbbá a szállítást végző gépkocsik műszaki átalakítását, ami jelentős terhet ró a szolgáltatók többségének költségvetésére. V.1.6. Utcai szociális munka Az utcai szociális munka szolgáltatás Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ keretében működik. Az ellátás 2005. január 1. napján kezdte meg a működését. Az utcai szociális munka keretében az utcákon és egyéb közterületen élő hajléktalan személyek az egyes találkozások alkalmával sokrétű segítséget kaphatnak. Segítségkérés, illetve lakossági jelzést követően az utcai szociális munkások felkeresik a hajléktalan személyt a jelzett helyen. Az utcai szociális gondozók a rendszeres kapcsolattartás révén több, korábban kizárólag utcán élő hajléktalan személyt győztek meg a szociális ellátórendszer további szolgáltatásainak igénybevételéről. 2006. évben az utcán fellelt 105 (93 férfi, 12 nő) hajléktalan közül a kapcsolatfelvételt követően a nappali melegedő szolgáltatásait 61 fő, a hajléktalan szállóét 21 fő, mindkettőt 13 fő vette igénybe. A hajléktalan ellátás intézményes formáinak igénybevételi lehetőségétől 32 fő elzárkózott.

6

1/2000.(I.7.)SZCSM rendelet 39/C.§ (2)

31


V.1.7. Nappali ellátást nyújtó intézmények V.1.7.1. Idősek Klubja Békéscsaba Megyei Jogú Városban a nappali ellátás legkiépítettebb hálózata az idősek által igénybe vehető Idősek Klubja szolgáltatás. Jelenleg 10 klub működik a városban, valamennyi a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretében. A 10 klubban jelenleg mindösszesen 440 fő klubtag veheti igénybe a szolgáltatást. (2004. évben 280 férőhely állt rendelkezésre.) A klubok férőhely kihasználtsága területenként, illetve városrészenként eltérő képet mutat. Néhány klubban folyamatosan van néhány üres férőhely, más klubok létszámkihasználtsága tartósan 100 %-os. A klubokba felvett létszámot az engedélyezett férőhelyszámhoz képest maximum 5 %-kal lehet meghaladni, de kezelhetetlen sorban állásról, illetve várakozásról nem beszélhetünk. Az idősek klubja ellátotti létszámának növelését (160 férőhely két év alatt) a területi egyenlőtlenségek, a lakossági szükséglet és gazdálkodási szempontok is indokolták. A klubtevékenység keretében nyújtott étkeztetési szolgáltatás a klub létszámtelítettsége esetén is akadálytalanul igénybe vehető. A klubok rendezvényei nyitottak, a nem klubtagok számára is hozzáférhetőek, azokon minden érdeklődő részt vehet. Idősek klubjai férőhely kihasználtsága 2007. június 30. napján Telephelyek 4-es Honvéd Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Idősek Klubja Békéscsaba, Orosházi út 94-96. Csaba Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Csaba u. 3. Deák Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Deák F. u. 3. Sarkantyú Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Sarkantyú u.2. Kossuth Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Kossuth L. u. 2. Kazinczy Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. Mokry Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Mokry u. 14. Jázmin Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Jázmin u. 1. Fövenyes Utcai Idősek Klubja Békéscsaba, Lencsési út 18. Összesen:

Engedélyezett férőhely 50 fő

Betöltött férőhely 39 fő

40 fő

45 fő

30 fő

29 fő

30 fő

33 fő

60 fő

59 fő

30 fő

32 fő

60 fő

60 fő

50 fő

44 fő

30 fő

29 fő

60 fő

52 fő

440 fő

422 fő

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény

32


A „Csabai Életfa” Kht. 2007. júliusától szervezte meg az idősek klubja szolgáltatását 30 fő részére. V.1.7.2. Fogyatékosok nappali intézménye Békés Megye Képviselő-testülete fenntartásában működik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ. Két 20-20 fős fogyatékosokat ellátó nappali intézmény Békéscsabáról és környékéről fogadja a rászorulókat, értelmileg akadályozott fiatalokat, illetve a fejlődésükben akadályozott gyermekeket. A 20 férőhelyes Habilitációs Óvodában fejlődésünkben akadályozott, autista, illetve autisztikus tüneteket mutató kisgyermekek fejlesztése történik egyéni és kiscsoportos formában. A Fogyatékosok Napközi Otthona 20 fő számára biztosítja a napközbeni felügyeletet, szükség szerinti gondozást, önállóságra nevelést, készségfejlesztést, szabadidős programokat, munkafoglalkozásokat. 2006. január 20. napjától az Aut-Pont Alapítvány működteti az AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali Intézményét 15 fő autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló személy szociális és mentális támogatása érdekében. Céljuk az egyéni képességek fejlettségi szintje mellett elérhető legjobb felnőttkori adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. A „Csabai Életfa” Kht. a fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatását 2007. júliusától szervezi meg 8 fő részére. A „Csabai Életfa” Kht. fogyatékosok nappali intézményének ellátási területe a békéscsabai kistérség, a már működő szolgáltatások ellátási területe Békés megye teljes közigazgatási területére terjed ki. A nappali ellátás jellegéből adódóan zömében békéscsabai, illetve Békéscsabához közel lévő településen lakók tudják a szolgáltatást igénybe venni. Békéscsaba Megyei Jogú Város lakossága számára a település területén jelenleg összesen 55 nappali ellátást nyújtó férőhely biztosított. A szolgáltatást igénybe venni kívánókról, a jelentkezésre várakozókról, illetve férőhely hiányában elutasítottakról az intézmények nem vezetnek külön nyilvántartást, melyet a jövőben célszerű lenne bevezetni. A fogyatékosok aktív, tartalmas, biztonságos környezetben történő időtöltéséhez szükség lenne további férőhelyek létrehozására. V.1.7.3. Pszichiátriai betegek nappali intézménye A Béthel Alapítvány által működtetett Gadara Házban már két telephelyen (Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.sz. és Békéscsaba, Aulich u. 6. sz.) működik több éve a pszichiátriai betegek nappali intézménye, melynek keretében az alapítvány 30, illetve 15 fő nappali ellátásáról gondoskodik. Alapítvány fontosnak tartja a pszichiátriai betegek rehabilitációjához szükséges korszerű ismeretek, készségek, újszerű gyakorlatok, tapasztalatok megismerését, bevezetését és továbbfejlesztését. A pszichiátriai betegek nappali intézményében a medicinális modellekkel ellentétben szociális nézőpontból közelítik meg a problémákat, és a céljuk az érintettek egyéni célkitűzéseinek teljesítésében való részvétel és támogatás. Az intézmény tevékenységének jellegéből adódóan az ellátottak körében más nappali ellátást nyújtó intézményhez viszonyítottan nagyobb mozgás tapasztalható. A munkatársak szoros

33


kapcsolatot tartanak az ellátott személy pszichiáterével, háziorvosával, továbbá a hozzátartozókkal, illetve a szociális ellátórendszer társszerveivel. Valamennyi, az intézményhez forduló kliens probléma esetén segítséget kap, illetve módjában áll igénybe venni a Gadara Ház szolgáltatásait. V.1.7.4. Szenvedélybetegek nappali intézménye 2006. június 12. napján kezdte meg működését a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményben az Ady Endre Utcai Szenvedélybetegek Otthonához kapcsolódva a szenvedélybetegek nappali intézménye. A szolgáltatás folyamatosan rendelkezik szabad férőhellyel, ezért az ellátás igénybevételére a kérelem beérkezését követően azonnal lehetőség nyílik. V.1.7.5. Nappali melegedő Szakosított nappali ellátásként a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ keretében működik a nappali melegedő, mely intézmény 20 fő hajléktalan személy nappali befogadására alkalmas. Az ellátási igényt elutasítani férőhely hiánya miatt nem kell. Az intézményi jogviszony fennállásának időtartamát az ellátásban részesülő személy határozza meg. 12. sz. ábra Nappali melegedő igénybevétele Békéscsabán 1998-2006. 2 500 2 085

2 248

2 196

alkalmak száma

2 000 1 535 1 222 915

1 000

500

1 437

1 358

1 500

470

0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

évszám

Forrás: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

V.2. Szakosított elhelyezést nyújtó intézmények V.2.1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények V.2.1.1. Idősek Otthona Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén 5 szakosított tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó idősek otthona működik, mindösszesen 399 férőhellyel. Az ellátási területet tekintve országos beutalási jogköre van a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális

34


Intézményen kívül mind a négy idősek otthonának. Az intézmények állandóan közel 100 %os férőhely kihasználtsággal működnek. Az elhelyezésre várakozók száma a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézményben a legmagasabb, számuk folyamatosan 100 fő fölött van. A várakozók fele az intézményben már gondozóházi elhelyezést nyert. Az idősek otthonába történő bekerülésre az egyén állapotától és a rendelkezésre álló üres férőhelyektől függően a kérelem benyújtását követően kerülhet sor. A várakozás időtartama több évre is elhúzódhat. Békéscsaba közigazgatási területén működő idősek otthona férőhelyszámai Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. Összesen:

Intézmény neve Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény „Csabai Életfa” Kht. Idősek Otthona Evangélikus Szeretetotthon „Fília” Alapítvány Idősek Otthona „Oltalom” Idősek Otthona

Férőhelyszám 171 90 60 50 28 399


V.2.1.2. Fogyatékos személyek otthona Békés Megye Képviselő-testülete fenntartásában működik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ, mindösszesen 192 férőhellyel, mely magában foglal egy 12 férőhelyes különleges gyermekotthoni, gyermekvédelmi ellátást, és 12 fő részére ápoló-gondozó célú lakóotthoni ellátást. Az otthonban egy 26 fős a tréninglakásként funkcionáló rehabilitációs részleg is működik, mely a fogyatékos személyeket a lakóotthoni életre készíti elő. Idetartozik még a 130 fővel működő fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthona. Az intézmény ellátási területe Békés megye, kihasználtsága megközelíti a 100 %-ot. A várakozók száma 10 fő. V.2.1.3. Szenvedélybetegek Otthona A szenvedélybetegek otthona a Békéscsaba Kistérségi Egyesített Szociális Intézményen belül működik, mely 30 fő részére nyújt ellátást. A nemenkénti arányok rugalmasan igazodnak a szükségletekhez. A tényleges életmód és egészségi állapot alapján az idősek otthonaiból átirányítással is kerülhetnek ebbe az intézménybe ellátottak. Néhány lakó békéscsabai hajléktalanként élt a város utcáin, közterületein, vagy a Hajléktalanok Átmeneti Szállásának lakója volt. Nem jellemző, hogy sorban állás alakuljon ki a szabad férőhelyekért. Az elhelyezési kérelmek viszont gyakran krízishelyzethez kapcsolódva, sürgősséggel jelentkeznek. V.2.2. Átmeneti elhelyezések V.2.2.1. Időskorúak gondozóháza Békéscsaba Megyei Jogú Városban három időskorúak gondozóháza összesen 59 férőhellyel működik átmeneti ellátást nyújtó szakosított intézményként a Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény keretein belül. A három telephely engedélyezett férőhelyeinek kihasználtsága folyamatosan 100 %. A gondozóházak a jelenlegi ellátotti létszámmal a törvényben

35


megfogalmazott jogalkotói szándékot - az átmeneti jellegű ellátást - nem tudják folyamatosan biztosítani. A gondozóházakban ugyanis általában a jogszabályban előírt időtartamot meghaladóan tartózkodnak az ellátottak. A rendszer „bedugult”. Ennek az az oka, hogy a gondozóházi elhelyezésre várakozók általában idősotthoni elhelyezést is kérelmeznek, és addig tartózkodnak ebben az intézményben, ameddig azt egészségi, mentális állapotuk megengedi. Az 59 ellátottból 53 főnek van az intézménynél idősek otthoni elhelyezési kérelme. A jelenlegi szervezeti keretek között a gondozóházi funkció, a valóban átmeneti elhelyezésre szorulók felvétele, krízisek kezelése nem látható el. A gondozóházi elhelyezésre várakozók száma kb. 10 fő, ami nem tekinthető jelentősnek, de egyúttal azt is jelzi, hogy valós szükséglet az idősek otthoni elhelyezés iránt van. Az ellátottak nagy része csak idős otthoni férőhely hiánya miatt fogadja el a gondozóházi férőhelyet. Ezért is van az, hogy az ellátottak határozott idejű tartózkodásának lejárta után a gondozott személy saját lakókörnyezetébe történő visszaköltözése nem jellemző. A szakmai feltételek (orvosi szoba, betegszoba) és az ápolási lehetőség hiánya mellett külön probléma, hogy az épületeken belül az akadálymentes közlekedés nem biztosított.

V.2.2.2. Hajléktalan személyek átmeneti szállása Szakosított átmeneti ellátásként a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ keretén belül működik a hajléktalan személyek átmeneti szállása, mely 30 fő befogadására alkalmas. A nyári hónapokban a kihasználtság alacsonyabb, míg a téli időszakban eléri a 100 %-ot. Férőhely hiánya miatt senkinek sem kellett az ellátási kérelmét elutasítani, illetve nem kellett még a rendelkezésre álló pótágyakat igénybe venni. 2006-ban 69 fő (54 férfi, 15 nő) vette igénybe a Hajléktalanok Átmeneti Szállása szolgáltatásait. 6236 volt a gondozási napok száma. Éves átlagban napi 17 fő lakik az intézményben, a téli hónapokban növekszik az igénybe vevők száma. Várólista nincs, de a bekerülés feltételeként szükséges orvosi papírok beszerzése, a szükséges leletek beszerzése, néhány napot igénybe vehet. Valószínűsíthetjük, hogy a hajléktalan személyek átmeneti szállásaként működő ingatlan műszaki állapota és tárgyi feltételeinek hiánya miatt több rászorult nem veszi igénybe a hajléktalan szálló szolgáltatását, hanem más módon próbálja megoldani lakhatási problémáit. Maga az intézmény is többször pályázott már hajléktalanok lakhatását és társadalmi integrációját segítő albérleti támogatásra. A hajléktalanság kialakulásának kvázi megelőzéseként, az Szt-ben és más jogszabályban nem szabályozott, innovatív segítési formát alkalmazva kezdte el működtetni 2006. szeptemberében az Egyensúly Szabadidő Klub a családjukból kikerült, gyógyult szenvedélybetegek számára a védett szállást. A szálló bérleményben működik, jelenleg 4 fő elhelyezésére alkalmas, melyet az egyesület a közeljövőben bővíteni kíván. A szolgáltatásnyújtásáért az egyesület állami normatíva igénylésére nem jogosult, a szükséges pénzügyi forrást a lakók hozzájárulásából és az egyesület támogatásából biztosítja.

36

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET 13. sz. ábra Hajléktalanok Átmeneti Szállásának igénybevétele Békéscsabán 19982006.

8 000

7 563

7 527 6 902

7 000

7 325 6 827 6 236

6 034

napok száma

6 000

5 669 5 350

5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

évszám

Forrás: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ

37

2004

2005

2006


VI. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait egyrészt az Szt.-ben előírtak, másrészt a mindennapi élet szintjén jelentkező szükségletek jelölik ki. Egy-egy szolgáltatásra való rászorultság, illetve a probléma kezelésének intézményes megoldására irányuló szükséglet kialakulása gyakran hosszú évekig tartó folyamat eredménye. A szociális szolgáltatások megszervezése során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy minden igénylő az aktuális helyzetének és saját igényének leginkább megfelelő szolgáltatási formát, illetve segítséget vehesse igénybe. Ezzel együtt lényeges feladat, hogy a szolgáltatásokat úgy tudja igénybe venni a rászorult, hogy az a magánszférájába való legkisebb beavatkozással járjon. A modern szociálpolitika és segítés eszközeivel olyan szolgáltatásokat kell az egyén számára kínálni, hogy lehetőség szerint elkerülje, hogy megszokott környezetét bentlakásos ellátásra cserélje, vagy minél későbbi időpontban kényszerüljön megtenni ezt. Ha ez megvalósul, a segítség mindinkább a kliens egyéni helyzetéhez kötődik, nem pedig az elérhető szolgáltatásokhoz. A fejlesztési feladatokat az alábbi szempontsor határozza, meg: - A valós szükségletek ismeretében, az elismert szükségletek kielégítése érdekében kell végezni a fejlesztéseket. - Minden békéscsabai lakos részére biztosítani kell - minden egyes szolgáltatás vonatkozásában - az esélyegyenlőséget a hozzáférés tekintetében. - A szociális szolgáltatások megfelelő mennyiségű és minőségű biztosítása érdekében szükséges a felelősségi körök folyamatos figyelemmel kisérése, illetve áttekintése (egyén, család, tartásra kötelezett hozzátartozók, lakóközösség, civil szervezetek, forprofit szervezetek, önkormányzat, állam). - Egyre több egyén és család kerül olyan helyzetbe, hogy problémáikat a személyes szociális ellátás szolgáltatásainak igénybe vétele révén tudja rendezni. - Az időskorúak, az egyedül élők száma folyamatosan nő. - A hagyományos családszerkezet felbomlott. - A testi és szellemi fogyatékos tünetekkel rendelkezők száma megközelítőleg állandó, - A neurotikusok csoportjába tartozók számának növekedése várható. - A szenvedélybetegség csoportjába tartozók viszonylag új típusú függőségei (számítógép, drog, stb.) újabb feladatok elé állítják a szociális szakmát. - A hajléktalan ellátás tárgyi feltételeinek javítása révén a segítségnyújtás eredményessége is fokozható. - A demencia kórképpel rendelkezők száma az elmúlt években jelentősen növekedett, ezért hangsúlyt kell fektetni speciális ellátásuk nappali kiépítésére és a bentlakásos elhelyezésük további fejlesztésére. - Fokozott az igény mind ellátotti, mind jogszabályi oldalról a megfelelő – emberhez méltó - elhelyezési körülmények biztosítására. - Az épületek és környezetük teljes akadálymentesítése. - Fejlesztéseknél, a pályázati programok megvalósításánál különös figyelmet kell fordítani a későbbi folyamatos működtetés során a fenntarthatóságra. - Az egészségügyi és szociális területek együttműködésének növelése a hatékonyság javítása érdekében a kompetenciahatárok betartása mellett. VI.1. Szociális alapellátások szerepe és fejlesztési feladatai A személyes gondoskodások első szintje az igénylő saját otthonában nyújtott szolgáltatások sora. A társadalomban élők egészségi és mentális problémái, az ellátásra szorulók számának

38


erőteljes növekedése, valamint a bentlakásos intézményekbe elhelyezésre várakozók nagy száma szükségessé teszi a szociális alapellátások fogadókészségének folyamatos bővítését valamennyi ellátotti csoport vonatkozásában. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának alapvető érdeke az alapellátások tekintetében a törvényi kötelezettségek teljes körű teljesítése, mert egy jól működő alapellátási hálózat hosszú időre kitolhatja, adott esetben ki is válthatja a bentlakásos intézményi elhelyezési igényt, és egyéb ellátórendszerek (pl.: egészségügy) leterheltségét is enyhíti. VI.1.1. Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idősek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebből adódóan a jövőben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatásosságát. A családsegítő szolgáltatás prevenciós tevékenysége erőteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggő neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében is jelentős a családsegítő szolgála szerepe. A családsegítőre a család - mint az egyént közvetlenül segítő támogató legkisebb közösség - funkciójának megtartásában és erősítésében is jelentős feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelő számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az elmúlt években bevezetett, új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idősekre értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a hajléktalanok számára is biztosítsák a szükséges ellátást. Ezek az új kötelezettségek a szolgáltatások továbbfejlesztését is jelentik. Az alapellátási hálózatnak igen jelentős a szerepe a tartós bentlakásos elhelyezések egy részének megelőzésében, illetve abban, hogy azok igénybe vételére csak a legszükségesebb esetekben kerüljön sor. Az idősek, a fogyatékkal élők, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott környezetben tartás érdekében. A segítségre szoruló személy, illetve családja számára nyújtott individuális szolgáltatásokkal elérhető, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Így a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett a szociális intézményhálózat hatékonyabban, racionálisabban működtethető, hiszen a bentlakásos intézményben elhelyezhetők száma adott. Az alapellátási hálózatnak a bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggő további szerepe, hogy igény esetén ellássák az elhelyezésre várakozókat az intézményi felvételig, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó időskorúak gondozóházából kikerültek esetleges utógondozásában való közreműködés. Amennyiben az alapellátások finanszírozását szolgáló és esetleg bevezetésre kerülő normatív állami hozzájárulás mellett az önkormányzat támogatná az alapellátás további kiterjesztését, fokozottabb menedzsermunkával és igényfeltárással elősegíthető az, hogy a jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe az idősek, és az arra rászorulók az alapszolgáltatásokat. Ezzel saját, megszokott lakó- és családi környezetükben maradhatnak. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi

39


pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében nyújt tartalmas segítséget a támogató szolgálat. Az elsősorban hajléktalanok gondozását végző utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bűnmegelőzés, vagyonvédelem) is. VI.1.2. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák az igénybe vevők számára rendkívül fontosak. Ezek a napközbeni tartózkodásra és szakszerű gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élő személyek számára biztosít lehetőséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthető az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ezt a problémát kezelni kell a feladat ellátásra kötelezett önkormányzatnak. Bár működik Békéscsaba Megyei Jogú Városban fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férőhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történő kiterjesztését jelenti. Előrelépést jelent ezen a területen, az autizmussal élők számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentő – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amely igénybe vételének lehetősége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladni emberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket. A kliens saját környezetében történő szociális ellátások mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentősége van az egészségügyi intézményhálózat közreműködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelőző tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetőségekkel történő bővítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára működtetett nappali melegedő mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentős szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása - a jogszabályoknak megfelelő épület kialakítása - és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó működtetésével bővíteni. VI.2. Szakosított ellátások VI.2.1. A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztő családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap- és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor.

40


Valamennyi szociális szolgáltatónak szem előtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követően – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerű, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, feltéve, hogy az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy biopszichoszociális szükségletinek kielégítését és az igénybe vevő valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetből való elszakadást. Békéscsaba Megyei Jogú Város idősek otthonaiban viszonylag nagy számban élnek demencia kórképpel rendelkező idősek. A Szt. szerint, ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával különállóan kell gondoskodni. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idősek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, de az valószínűsíthető, hogy amennyiben mindkét ellátotti kör részére speciális alap- és nappali, illetve az átmeneti elhelyezési forma is rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körű - intézeti - ellátásra igényt tartók száma. A rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is működik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni, és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem működik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg működését egy ilyen típusú intézmény, Szarvason. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is meg kellene szervezni. VI.2.2. Az átmeneti ellátási formák szerepe és fejlesztési feladatai A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentősek a hiányosságok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Általános jelenség - országos tapasztalat -, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férőhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férőhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. A kötelezően ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha az adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férőhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történő – felvételére (a kórházból való kikerülést követő lábadozás, a

41


gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év időtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában működő, megfelelő profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Ennek a megoldási módnak az alkalmazásáról már döntött a fenntartó az idős ellátás vonatkozásában, de fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást a többi ellátotti körre is, különösen a szenvedélybetegekre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem. VI.3. A szociális szolgáltatásban dolgozók helyzete A szociális szolgáltatás feltételrendszere (személyi, tárgyi) jelentősen befolyásolja a szociális területen dolgozók munkakörülményeit. Az ellátó rendszerben végzett szakmai tevékenység fizikailag és - szinte minden munkakörben - lelkileg egyaránt megterhelő. A szolgáltatást nyújtó fenntartók felelőssége a feladatellátáshoz szükséges szakmai létszám biztosítása. Az újonnan belépett szolgáltatások engedélyeztetési eljárásának része a működést engedélyező hatóság részéről ennek vizsgálata. A 2000 előtt indult szolgáltatások esetében azonban jelentős szakmai létszámhiány mutatható ki, melyet a közeljövőben pótolni kell. Az egyes ellátási formáknál a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása, korszerűbb módszerek és eszközök alkalmazása a dolgozók munkáját is segíti, hozzájárul a színvonalasabb és hatékonyabb szakmai tevékenységhez. A szociális szolgáltatások hatékony működéséhez a megfelelő tárgyi feltételek és a jogszerű működés mellett nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott ellátó személyzet. A dolgozók „pszichikai elfáradása,” azaz kiégése elleni védelmet szolgálja a pozitív munkahelyi légkör, a körültekintően összeállított pontos kompetencia határokat és optimális munkamegosztást tükröző munkaköri leírások, a rendszeres továbbképzések, a szupervízió, esetleg az intézmény méretének függvényében az időnként változó szolgálati helyen való munkavégzés. A munkafeltételek javításához hozzátartozik a szakképzett dolgozók létszámának bővítése, szakmai ismereteinek fejlesztése is. A törvény értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmény fenntartója köteles gondoskodni a szakemberek képzéséről és továbbképzéséről is. Szintén a fenntartóra háruló feladat, hogy a szociális ellátórendszerben dolgozók számára a munkavégzéshez szükséges, megfelelő tárgyi feltételeket biztosítsa. Ez jelenti a korszerű infrastrukturális feltételeket, és a megfelelő munkavédelmi eszközök, valamint a munkavégzéshez szükséges higiéniai feltételek megteremtését. A méltányos bérezés és az erkölcsi elismerés a humánerőforrás gazdálkodás fontos eleme. Az illetmények mellett az egyéb juttatások biztosítása, a dolgozók kitüntetése, szakmai díjazása növeli a munkavállalók elégedettségét, hozzájárul a fluktuáció csökkentéséhez és a hatékonyabb munkavégzéshez. A szakma 2000. évben ünnepelte meg először városi rendezvény keretében a szociális munka napját. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ugyanebben az évben alapította a „Kiváló Szociális Munkáért” kitüntetést. A kitüntetés a szociális ellátásban, a rászorulók segítésében kiemelkedő teljesítményt nyújtó személynek, vagy közösségnek adományozható, aki (amely) a Békéscsabán nehéz sorsú emberekért szűkebb és tágabb környezetben végzett munkájával kiérdemelte a megbecsültséget. A kitüntetés mindig a

42


„Szociális Munka Napja” ünnepségen (november 12.) kerül átadásra. Kezdetben egy személy és egy kollektíva, ma egy személy/vagy kollektíva kaphatja meg az elismerést.

„Kiváló Szociális Munkáért” kitüntettek 2000 – 2006. év Évszám 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

Kitüntetett Tóth Jolán irodavezető A díj nem került kiosztásra Bánki H. Bálintné gondozónő Egyesített Szociális Intézmény 4. sz. Idősek Klubja kollektívája Hirsch Jánosné szakmai igazgató-helyettes Egyesített Szociális Intézmény 10. sz. Idősek Klubja kollektívája Kaposi Lászlóné klub szervező Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Kertész Imréné főnővér Egyensúly Szabadidő Klub


VI.4. A fejlesztések lehetséges forrásai A változó arányú önerő mellett igénybe vehető fejlesztési források elsősorban az alábbiak: - A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázati támogatásai - Nemzeti Fejlesztési Terv II. keretében meghirdetett pályázati lehetőségek - Egyéb minisztériumi pályázatok - Egyéb szervezetek által meghirdetett pályázatok (alapítványi, közalapítványi pályázatok) - az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében meghirdetett pályázati lehetőségek - A magántőke bevonása, a vállalkozói szféra részvétele a fejlesztésekben - A civil szféra adományai VI. 5. A fejlesztések kiegészítő eszközei A nem állami, egyházi és civil szféra bevonása indokolt minél több ellátási területen a hagyományos és új típusú szolgáltatások esetén egyaránt. A helyi természetes erőforrások, például családi közösségek, felkarolásra érdemes spontán szerveződések is bevonhatók az ellátásba. Különösen a speciális szolgáltatásokban valószínűsíthető a másság elfogadására fogékony, segítőkész, esetleg hozzátartozóik révén a problémakörben érintett személyek közreműködése. Törekedni kell az önkéntesek részvételének növelésére a szociális feladatok ellátása során. Szükségszerű a szociális szolgáltatások olyan irányú fejlesztése, melyben magasabb arányban vesznek részt az egyes feladatok teljesítésében az adott szociális problémával rendelkezők civil szerveződései.

43


A fejlesztések további lehetséges formája az integrált szervezeti formában megvalósított ellátás, amely több ellátotti csoport számára is nyújthatnak szolgáltatást, és a szakmai munkakörökben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában. A szolgáltatások fejlesztésében, a szakmai tevékenységek tartalmának kidolgozásában célszerű a más szolgáltatókkal folytatott tapasztalatcsere, az érdekvédelmi, illetve profil szerint civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. A létrehozott intézmény működésében, a napi gyakorlatban is szükséges a folyamatos együttműködés. A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény munkáját és az intézmény által ellátott időskorúak életkörülményeinek javítását három Alapítvány támogatja. 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Időskorúak Intézményi Ellátását Segítő Közalapítvány Székhelye: Békéscsaba, Szent István tér 7. Alapító: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, az 53/1998. (II.19.) számú közgyűlési és az azt módosító 257/1998. (VI.11.) közgyűlési határozatával, 1998. szeptember 10. A Közalapítvány célja: Az 1997. évi CLVI. Törvény 26.§ c. 2. pontja szerinti, az időskorúak gondozásával kapcsolatos tevékenység. Az alapítvány támogatást nyújt az Önkormányzat által, a szociális tevékenység időskorúak gondozása érdekében létrehozott, személyes gondoskodást nyújtó Egyesített Szociális Intézmény idősek otthonai, időskorúak gondozóházai, idősek klubjai eszközbeszerzéseihez az ott élő idősek életkörülményeinek javításához, a házi segítségnyújtás, beteggondozás eszközeinek beszerzéséhez. Az intézményben folyó munka színvonalának emelése érdekében hozzájárul a dolgozók továbbképzéséhez és mentálhigiénés támogatásához szükséges feltételek biztosításához. 2. Békés Öregség Alapítvány Székhelye: Békéscsaba, Bartók Béla út 12. Alapító: Magánszemély 1997. július 24. Az Alapítvány célja: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának „D” Szociális Otthona (Békéscsaba, Bartók Béla út 12.) szociális- és egészségügyi ellátásának segítése. Ennek érdekében a nagyobb állami és vallási ünnepek emlékezetessé tétele Az otthon lakóinak speciális étrendi, ápolási, gyógykezelési stb. magasabb szintű ellátásának segítése. 3. Naplemente 2006 Alapítvány Székhelye: Békéscsaba, Körgát sor 16-17. Alapító: Magánszemély 2006. június 14. Az Alapítvány célja: Az időskorú emberek támogatásának, megsegítésének, életük könnyebbé, emberibbé tételének és a társadalmi összefogás, áldozatvállalás szervezetformájának megteremtése érdekében egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, az idős emberek ellátási színvonalának javítása, pályázatokon való részvétel, humán szolgáltatás, az intézményi dolgozók mentálhigiénés támogatása, motivációik elősegítése, részükre rekreációs lehetőségek biztosítása.

44


VI.6. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Erősségek -

kiépült alapellátások, az alapfokú szociális szakképzés lehetőségei adottak a városban, a Munkaügyi Központ a szociális szféra partnere a munkahelyteremtő- és megtartó képzések támogatásával, rendelkezésre áll szabad és képezhető munkaerő, szociális szolgáltatók közötti együttműködés, fokozott részvételi hajlandóság a pályázatokon, kezdeményezőkészség.

Gyengeségek -

a civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatások teljesítése során, kevés a lakóotthoni, és az emelt szintű elhelyezést nyújtó férőhely, hiányoznak egyes nappali, és az átmeneti ellátások, elavult állagú épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére, tárgyi feltételek hiánya, illetve elégtelensége, szakmai létszámhiány az egyes működő ellátásoknál, a megfelelő tájékoztatás hiánya a speciális szolgáltatást igénylők felé a jelentős várakozói létszám miatt nagy a teher a tartós bentlakásos intézményeken.

Lehetőségek -

az ellátórendszer tudatos fejlesztése, az egyházak, civil szervezetek, vállalkozások közreműködésének növelése, a többszektorúság fejlesztése, az előírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelent, az önkéntesek bevonásának növelése is hozzájárulhat a társadalmi szolidaritás erősítéséhez, bármilyen szociális szolgáltatás fejlesztése növeli a település foglalkoztatottságát a más ágazatokkal való együttműködés javíthatja a szociális ellátórendszer hatékonyságát is.

Veszélyek -

a szolgáltatások létrehozására és működtetésére vonatkozó együttműködés problémája a feladatellátás megszervezésére kötelezettek részéről, a saját források hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erősen befolyásolja a fejlesztések irányát, akár a helyi igények és sajátosságok háttérbe szorítása árán is, a szociális ellátórendszer finanszírozásának elégtelensége, a szociális szféra alacsony presztízse rögzül, és gyenge érdekérvényesítő képességű marad, együttműködési képtelenség a szektor egyes szereplői között preventív intézkedések elégtelensége.

45


A fentiekben feltüntetett erős és gyenge oldalak, a megfogalmazott kitörési pontok és az elkerülendő veszélyek a legfontosabbnak tartott jellemzői Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátórendszerének. A jelenlegi struktúra kialakulásának okai a jelentkező ellátási szükséglet mellett az érvényes közigazgatási és finanszírozási normákban is fellelhetők. Természetesen folyamatosan olyan ellátórendszer kialakítására kell törekedni, amely egyrészt a feladat ellátás címzettjeként Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, másrészt a feladatokat ellátó fenntartók – önkormányzat, kistérség, egyház, egyesület, alapítvány számára relatíve gazdaságosan üzemeltethető, mégis a lehető legnagyobb hatásossággal bír. Ehhez szükséges minden szereplő naprakész informáltsága. Ezek lehetnek a döntés előkészítő szakapparátus, a döntéshozó testületek, a végrehajtási feladatokkal megbízott szolgáltatók, és végül, de nem utolsó sorban a szolgáltatást igénybe vevők. Szükséges az egyes fenntartók tevékenységének összehangolása, ezzel a jelenleg is működő, és a későbbiekben bevezetésre kerülő ellátási formák hatékonysági mutatói is nőhetnek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. év elején készített felmérést az önkormányzati szociális intézmények és a településen működő civil szociális szolgáltatók körében, hogy a közeljövőben milyen pályázatokat kívánnak megvalósítani. A pályázati projekt ötletek projektgyűjtő kérdőív kitöltésével kerültek felmérésre, melyet a koncepció 1. sz. melléklete tartalmaz.

46


VII. A szociális szolgáltatások átalakításának lehetséges irányai VII.1. Törvényi szabályozás várható átalakítása „A személyes gondoskodás terén nagy előrelépést jelentett az Szt. megjelenése. A törvény három évvel az új önkormányzati rendszer kialakulása után jött létre, amikor az SZJA 50%-a még az önkormányzatok számára biztosított volt. Az infláció mértéke 30%-os volt, és három év alatt 34 ezer főről 750 ezer főre nőtt a regisztrált munkanélküliek száma országos szinten. Közel másfél millió ember vesztette el a munkahelyét, amely tovább növelte a társadalmi feszültségeket. Ebben a helyzetben a szociális törvény megfelelő eszköz volt a növekvő szociális problémák kezelésére. Az Szt. hatálybalépése óta eltelt mintegy 14 év alatt színessé vált a szociális szolgáltatások köre, amely folyamatban a rászorultak védelmének egy sajátos technikája alakult ki. Ahol megjelent egy szükséglet, válaszul egy új szolgáltatás került létrehozásra, melyet új szabályozási és normatíva követett. Ez a technika nem csak a szociális szolgáltatások területén volt megfigyelhető. A fokozatos fejlődés ellenére azonban igazolást nyert, hogy az alkalmazott védelmi technika nem érte el célját, sok tekintetben kifejezetten kontra-produktív hatást váltott ki. Sokszínűvé vált a szolgáltatói paletta is: újabb és újabb állami, civil, egyházi, for-profit, hazai és külföldi szolgáltatók jelentek meg”7 országos szinten. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium véleménye szerint az alábbi főbb problémák fogalmazhatók meg a szociális szolgáltatások vonatkozásában: - területileg egyenlőtlen a lefedettsége a meglévő szolgáltatásoknak; - nem biztosított a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés; - a szolgáltatásfejlesztésnek nem feltétele a valós szükséglet vizsgálata; a szolgáltatások hozzáférésének kritériumai nincsenek minden szolgáltatás esetén meghatározva; - nincs meghatározva a szociális szolgáltatások elvárt mennyiségi és minőségi minimuma; - nincs naprakész adat a szolgáltatásokról; - a hatósági és szakmai ellenőrzések minden megyében különböző módon történtek. A meglévő - rendkívül színes - szociális ellátórendszer értékeit megőrizve a szakminisztérium szerint szükségesség vált a szociális szolgáltatások megújítása. A paradigmaváltás elengedhetetlen eszköze a szükségletalapú szolgáltatásfejlesztésnek, a források ellenőrzött felhasználásának, és a megfelelő tervezésnek. Hozzájárul továbbá a szociális és foglalkoztatási rendszerek ésszerű integrációjához, a határterületekhez történő szerves kapcsolódáshoz, valamint a kapacitások befogadásának korszerűsítéséhez. A szociális kiadások reálértékű csökkenése nem jelenik meg célként sem a Kormány reformprogramjában, sem a Konvergencia Programban. Mindegyik dokumentumban kinyilvánításra került, hogy az ágazat egészén belül a szükséges átcsoportosítások elvégzésével lehet és kell célzottabb, igazságosabb, jobb minőségű szolgáltatást nyújtani, továbbá a források hatékonyabb felhasználását biztosítani. Várhatóan a közeljövőben megalkotásra kerül egy új, önálló szociális szolgáltatási törvény, mely a mostaninál rövidebb, átláthatóbb, korszerűbb és időállóbb jogszabály lesz. Tartalmazza az ellátotti alapjogokat, a szolgáltatások alapvető struktúráját, és a garanciális

7

Javaslat a szociális szolgáltatások átalakításának fő irányaira (SzMM. 2007. július 04.)

47


szabályokat. A szükséges részletes szabályok várhatóan rendeletekben kerülnek meghatározásra. A jogi szabályozás a dereguláció után átláthatóvá, egyértelművé válik. Várhatóan kidolgozásra kerül a nyugdíjasházról szóló törvény is. Ez azoknak a szolgáltatásoknak az alapvető szabályait tartalmazza, amelyeket piaci alapon, a rászorultaknak nem minősülő személyek számára nyújtanak. A paradigmaváltáshoz szükséges jogszabályalkotás ütemterve: - Szt. módosítás - Nyugdíjasház törvény megalkotás - Új szolgáltatási törvény elkészítése:

2007. 2008. 2008.

VII.2. Békéscsaba szociális intézményrendszerének korszerűsítése VII.2.1.A törvényi háttér Békéscsaba Megyei Jogú Városban a szociális szolgáltatásokat az állami és nem állami fenntartású intézmények nyújtják. Állami fenntartású intézmény alatt értjük az állami, önkormányzati fenntartású intézményeket (megyei és városi fenntartásúakat egyaránt), nem állami fenntartású intézmények a személyes gondoskodást nyújtó, közfeladatot ellátó szervezet, vagy személy, amely lehet egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyéni vagy társas vállalkozás8. Az Szt. kimondja, hogy a megyei jogú város saját területén köteles az alapszolgáltatási és az átmeneti elhelyezést nyújtó ellátási feladatokat megszervezni, valamint a megyei önkormányzat ellátási kötelezettsége körébe tartozó feladatok közül az idősellátás, továbbá – előzetes idényfelmérésre alapozva a lakossági szükségletek alapján meghatározott legalább két további intézménytípus feladatait biztosítani. Az Szt. 57. § alapján Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelező feladatai a felsorolásban megjelölt személyes szociális szolgáltatások. Szociális alapszolgáltatások: a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, b) étkeztetés, c) házi segítségnyújtás, d) családsegítés, e) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, f) közösségi ellátások, g) támogató szolgáltatás, h) utcai szociális munka, i) nappali ellátás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, b) a rehabilitációs intézmény, c) a lakóotthon (a továbbiakban a)-c) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény),

8

1993. évi III. tv. 58/A. § (1) bek.

48


d) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (a továbbiakban a)-d) pont együtt: bentlakásos intézmény), e) az egyéb speciális szociális intézmény. Az egyes ellátások a már többször hivatkozott jogszabály szerint öt ellátotti csoportot érintenek. Ezek: • idősek • fogyatékosok • pszichiátriai betegek • szenvedélybetegek • hajléktalanok. VII.2.2. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél végrehajtott szervezeti korszerűsítések Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének döntése alapján 2006. január 1-től Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, 2007. április 1-től az Egyesített Szociális Intézmény került át a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás fenntartásába. A két intézmény új neve Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti Családsegítő Központ és Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény. Mindkét intézmény ellátási területe kiterjed a kistérség teljes közigazgatási területére. A kistérséghez tartozó települések képviselő-testületei döntenek arról, hogy mely szolgáltatásaikat kívánják a kistérséghez csatlakoztatni, illetve mely szolgáltatásokat kívánják a kistérségnél igénybe venni, ha az a saját településükön nem elérhető. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 2007. júniusában tartott ülésén döntött arról, hogy a „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Közhasznú Társaságot jogutód nélkül megszünteti. A testület a „Csabai Életfa” Kht. jövőbeni működtetését kistérségi fenntartású intézményként, a férőhelyek fokozatos megüresedésének ütemében történő átminősítésével, valamint az igénybe vett férőhely mérete szerint differenciált térítési díj megállapításával határozta meg. A közgyűlés egyúttal felhatalmazta a polgármestert a Társulási Tanácsban tárgyalások lefolytatására, hogy a „Csabai Életfa” Kht. 2008. január 1-től a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás önálló költségvetési intézményeként működjön tovább. Döntés 2007. őszén várható. Az Szt. rendelkezései szerint a feladatellátások címzettjei az önkormányzatok. A Békéscsaba közigazgatási területén működő intézményekért és szolgáltatásokért ilyen értelemben az Önkormányzatnak a békéscsabai lakosok érdekében felelősséget kell vállalnia. A működő intézményekhez tartozó infrastrukturális hátteret (épület, eszköz) a Közgyűlés a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás részére használatba adta át. A karbantartási, felújítási munkákat az új fenntartónak kell elvégeznie, de természetesen a nagyobb beruházások, fejlesztések, projektek esetén Békéscsaba város konzorciumi partnerként, és eseti döntések szerint társfinanszírozóként léphet fel. VII.2.3. Szociális szolgáltatást végző szervezetekkel kötött megállapodások A helyi önkormányzatokról szóló törvény9 szerint törvény a helyi önkormányzatnak kötelező feladat és hatáskört állapíthat meg. Az Szt. lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányzat a szociális szolgáltatást egyházi vagy nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés útján 9

1990. évi LXV. tv. 1. § (5) bek.

49


biztosítsa. A törvény az ellátási szerződés megkötését, módosítását, illetve megszüntetését a mindenkori képviselő-testület hatáskörében helyezi.10 A hatáskör nem ruházható át. Békéscsaba közigazgatási területén több olyan civil szervezet működik, mely személyes szociális szolgáltatást nyújt és normatív állami hozzájárulás igénybe vételére jogosult. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése először 1998-ban kötött ellátási szerződést szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezettel. Ezt követően 2006., illetve 2007. évben az alábbi civil szervezetekkel kötött - a szolgáltatók kérelme alapján - Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése ellátási szerződést, s részükre pénzbeli, illetve természetbeni (ingatlan) támogatást állapított meg: - Béthel Alapítvány, Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2. - Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2. - Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona, Békéscsaba, Tábor u. 2. - Mentálhigiénés Egyesület, Békéscsaba, Békési út 40. - MI-ÉRTÜNK Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1. - Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, Békéscsaba, Orosházi út 71. A támogatott civil szervezetek által végzett feladatok Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelező feladatai11. Feladatellátásuk során terhet vesznek le az önkormányzat válláról, mert ezen feladatok biztosítása saját intézményhálózaton belül további jelentős személyi, tárgyi és infrastrukturális beruházást igényelne. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 435/2005.(VII.14.) sz. közgyűlési határozatában döntött arról, hogy az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány részére - fogyatékossággal élők nappali intézményének létesítését célzó - Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 4.2.1-P.-2004-10-0089/pályázaton való részvételhez konzorciumi tagként biztosítja a Békéscsaba 2595/11 hrsz-ú, 4000 m2 területű ingatlant, tulajdonjogának fenntartása mellett. A nyertes pályázat végleges kivitelezési munkálatai várhatóan 2007. december 31-én befejeződnek, így ennek eredményeként 2008-tól az autista fogyatékosok nappali intézménye korszerű körülmények között kezdheti meg működését. Amint az az alábbi táblázatból is látszik, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az egyes civil szervezetek támogatásának formájáról eltérő időben és eltérő formában általában eseti jelleggel, egyedi módon döntött, és kötött feladat-ellátási szerződést. Az eltelt időszakban a szervezeteknél végbement változást - jellemzően feladatbővülést - ezek a megállapodások nem követték. A jövőben - 2008. december 31. napját követően - célszerű lenne ezeknek a megállapodásoknak a felülvizsgálatát, aktualizálását elvégezni, illetve egységes (anyagi) támogatási formát kidolgozni. Az önkormányzat a hajléktalansággal összefüggő feladatok komplex ellátására folyamatosan keresi a kapcsolatot az ilyen típusú szolgáltatás nyújtását felvállalni tudó nem állami, egyházi vagy civil szervezettel. Természetesen a még hiányzó (pl. átmeneti) ellátások terén is szóba jöhet – mint bármely személyes szociális szolgáltatásnál – a nem önkormányzati fenntartású, karitatív és/vagy piaci alapon működő intézmények feladatvállalásának ellátási szerződés keretében működő támogatása. 10 11

1993. évi III. törvény 120-121.§ 1993. évi III. törvény 86. § és 90. § (2) bekezdés

50


2006-2007. évben szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek részére az alábbi támogatásokról döntött a közgyűlés: Szolgáltató neve

Béthel Alapítvány Békéscsaba, dr. Becsey O. u. 2.

Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület, Békéscsaba, Derkovits sor 2.

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona Békéscsaba, Tábor u. 2. Mentálhigiénés Egyesület Békéscsaba, Békési út 40.

Nyújtott szolgáltatás

Pénzbeli tám./Ft

- pszichiátriai 3.200.000 betegek nappali intézménye - pszichiátriai betegek közösségi ellátása szenvedélybetegek 600.000 közösségi ellátása

Nem pénzbeli támogatás ---

Támogatás időtartama

Közgyűlési határozat száma

3 év

17/2006.(I.26.)

3 év

17/2006.(I.26.)

Békéscsaba, határozatlan 280/2007.(V.31.) Kolozsvári idejű u. 60-22. használati joga --5 év 489/2006.(XI.14.)

idősek otthona

5 éve Békéscsabán lakók után a normatíva 5 %-a: 2006. évben: 225.108 Ft szenvedélybetegek 0 Békéscsaba, közösségi ellátása Békési út 40. sz. használati joga szenvedélybetegek 600.000 MI-ÉRTÜNK közösségi ellátása Békéscsaba, Egyesület, Békéscsaba, Kazinczy Kazinczy u. u. 6/1. 6/1. sz. használati joga 1.600.000 Mozgáskorlátozottak - támogató szolgáltatás (3 db Békés Megyei szolgálat) Békéscsaba, Egyesülete Békéscsaba, Orosházi -szenvedélybeteKölcsey u. u.71. gek közösségi ellá27. tása Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály

határozatlan 698/2005.(XII.15.) idejű

3 év

17/2006.(I.26.)

határozatlan 70/2006.(II.23.) idejű

3 év

17/2006.(I.26.)

határozatlan 490/2006.(IX.14.) idejű

A Közgyűlési döntés értelmében négy civil szervezet (Béthel Alapítvány, Egyensúly Szabadidő Klub, Miértünk Egyesület, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete) pénzbeli támogatása 2007-2008. évben a KSH által közzétett infláció mértékével emelkedik.12 A szerződés szerint minden év végét követő február hónapban a támogatott civil szervezetek kötelesek szakmai és pénzügyi beszámolót készíteni a közgyűlés felé. 2007. évben a civil szervezetek szakmai és pénzügyi beszámolóját a februári közgyűlés tárgyalta, melyet a 77/2007.(II.15.) sz. határozatával fogadott el. 12

17/2006.(I.26.) közgy. sz. határozat 4.pont

51


VII.2.4. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény lehetővé teszi, hogy az intézmények által biztosított egyes szolgáltatásokat (pl. mosatás, főzőkonyha, takarítás) intézményen kívüli szervezet megbízásával lássák el. A kiszerződésre vonatkozó általános tapasztalatok - mind a szociális szférában, mind más ágazatokat tekintve – vegyesek. Bizonyos feladatok más szolgáltatók által történő ellátásáról csak körültekintő, előzetes költségelemezés alapján, és az ellátottak elsődleges érdekeinek figyelembe vételével lehet dönteni.

52


VIII. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak konkrét fejlesztési szükségletei VIII. 1. A szükségletfelmérés eredményei Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Békés Megyei Önkormányzat megbízásából a Központi Statisztikai Hivatal 2004. évben végzett kutatást „Társadalmi és térbeli kirekesztettség Békés megyében” címmel. A kutatás célja a társadalmi kirekesztettség lehetséges okainak feltárása, többek között olyan határvonalak megtalálása, amelyek utalnak azokra az élethelyzetekre, ahol a hátrányok már olyan mélyek vagy olyan összetettek, hogy abból már nehéz „visszajutni” a társadalomba. Mint ahogy a kutatás címe is jelzi, a vizsgálat főként a helyi életkörülmények változására fókuszált, kiemelve a gazdasági, térbeli kirekesztődés, valamint a társadalom intézményeiből, a kulturális javakból, a szabadidős aktivitásból való kirekesztődés helyben megmutatkozó formáit. A kutatás alapja egy 128 kérdésből álló - a KSH, a megyei és a városi önkormányzat szakemberei által összeállított – kérdőív volt. A kutatás során a háztartások lettek kijelölve vizsgálati egységnek, melynek keretében 666 békéscsabai háztartás került be a mintába. A vizsgálat keretében a háztartások élet- és lakókörülményeiről gyűjtöttünk adatokat, áttekintettük a megélhetési problémák okait, a munkaerő-piaci és szociális helyzetet, valamint az egészségi állapotot. A felmérés tehát lehetőséget ad arra, hogy a kirekesztettség különböző dimenzióiban vizsgáljuk a helyi háztartások helyzetét. A kapott eredmények alapján a döntést előkészítő szakemberek közreműködésével átfogó célok megfogalmazásával lehet meghatározni az egyes részterületek konkrét fejlesztési szükségleteit. A kérdőív alapján a szociális ellátások ismertsége, igénybe vétele és igénybevételi szándéka kerül most részletesebb elemzésre a 666 megkérdezett személy válasza alapján. Így képet kaphatunk Békéscsaba Megyei Jogú Város megközelítőleg 27.720 háztartására vonatkozóan is. A fentebb megjelölt 27.720 háztartásszám egy felszorzott szám. Mivel a kutatás a háztartásokra nézve reprezentatív, ezért a KSH szakemberei a népességszám alapján számolták ki, hogy Békéscsabán hány háztartás van. Egy háztartásban a mai népességi viszonyokra tekintettel megközelítőleg 2,3-2,5 fő él. Igénybe vehető szociális szolgáltatások ismertsége, igénybe vétele és igénybevételi szándékának aránya Békéscsaba Megyei Jogú Városban Az étkeztetést, mint személyes szociális alapellátást, a háztartások 80 %-a ismeri és a békéscsabai háztartások mintegy 1,5 %-a veszi igénybe. Arra a kérdésre, hogy rászorultság esetén igénybe venné-e az étkeztetés-szolgáltatást, a háztartások 16 %-a válaszolt igennel. Az étkeztetés-szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.

Korcsoport 18-39 év 40-59 év 60-79 év 80-

%-os megoszlás 13,5 % 37,0 % 38,9 % 10,4 %

A táblázat alapján megállapíthatjuk, hogy az étkeztetés-szolgáltatást igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban 60-79 év közötti korosztályból kerülnek ki, de 53


megállapítható, hogy a 40-59 év közötti korosztály is nyitott a szolgáltatás esetleges igénybe vételére. A házi segítségnyújtást a lakosság 70 %-a ismeri és 0,85 % veszi igénybe. A háztartások 19 %-a nyilatkozta azt, hogy rászorultság esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. A házi segítségnyújtás szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 15,0 % 37,2 % 39,0 % 8,8 %

A táblázatból kitűnik, hogy a szolgáltatás igénybe vételi szándéka arányaiban megegyezik az étkeztetés-szolgáltatásnál tapasztaltakkal. Összegzés:

A kutatás alapján megállapíthatjuk, hogy a személyes szociális alapellátások közül az étkeztetés ismertebb ellátás, mint a házi segítségnyújtás. Számszerűen és arányaiban is többen veszik igénybe az étkeztetést, ennek ellenére figyelemre méltó, hogy majdnem minden ötödik békéscsabai háztartás nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a házi segítségnyújtás szolgáltatását. A szolgáltatást szervezők felé ez jelzés arra, hogy ennek az ellátásnak a szervezése, további fejlesztése odafigyelést igényel.

A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az idősek klubja az egyik legismertebb ellátási forma. A lakosság közel 90 %-a ismeri, annak ellenére, hogy 0,70 % veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Mindemellett a megkérdezettek 20 %-a nyilatkozott úgy, hogy szükség esetén igénybe venné a szolgáltatást. Az idősek klubja szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 15,6 % 44,4 % 33,0 % 7,0 %

Az idősek klubja szolgáltatás a 40-59 év, illetve 60-79 éves korosztályhoz áll a legközelebb. A 80 év fölötti korosztályhoz tartozók nagy részének gondot okoz az intézménybe történő napi bejárás. A fogyatékosok nappali intézményét a megkérdezettek 63 %-a ismerte. A vizsgálati mintába került 666 háztartás közül 3 háztartásban vették igénybe ezt a szolgáltatást. A rendelkezésre álló fogyatékosok nappali intézményi férőhelyei Békéscsabán jelenleg összesen 63 fő elhelyezését teszi lehetővé. Tovább árnyalja ezt a képet, hogy 55 férőhely ellátási területe Békés megye teljes területére terjed ki, míg 8 férőhely ellátási területe Békéscsabai Kistérség. A békéscsabai háztartások közel 10 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a fogyatékosok nappali intézményének szolgáltatását.

54


A fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 20,0 % 47,2 % 31,0 % 18,0 %

A fogyatékosok nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók leginkább a 4059 év közötti korosztályból kerülnek ki. A 39 évesnél fiatalabbak 1/5-öde is hasonlóan nyilatkozott. Ennek alapján vélelmezhetjük, hogy a szolgáltatás igénybe vételére nyitott korosztály a 60 éven aluliakból kerül ki. A nappali intézmények harmadik típusát tekintve a szenvedélybetegek nappali intézményéről a háztartások közel 43 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt a szolgáltatást. Ez a szám azért tekinthető magasnak, mert a kérdőíves lekérdezés időpontjában még nem működött Békéscsaba városban szenvedélybetegek nappali intézménye. (1 fő nyilatkozta azt, hogy igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Valószínűsíthetjük, hogy a szolgáltatások fogalma és valós tartalma nem tisztázott a megkérdezettek körében, és ez az egy fő a pszichiátriai betegek nappali intézményének szolgáltatására gondolhatott, vagy pedig valamelyik megyei fenntartású és megyei ellátási területen működő intézményről lehet szó, pl. Gyula, Drogambulancia.). A lakosság közel 8 %-a nyilatkozott arról, hogy a szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatását igénybe venné rászorultság esetén. A szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 20,0 % 56,0 % 22,0 % 2,0 %

A szenvedélybetegek nappali intézménye szolgáltatás igénybe vevőjének, több mint 2/3-ada a 18-59 év közötti korosztályból várható. A 40-59 év közötti korosztály különösen elfogadónak tűnik ezzel a szolgáltatási formával szemben. A pszichiátriai betegek nappali intézményének ismertsége 1 %-kal marad el a szenvedélybetegek nappali intézményétől (42 %). Ez az intézménytípus 1998. december 1. óta működik városunkban. A megkérdezettek közül egy háztartás nyilatkozott arról, hogy igénybe veszi a pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást. (A nyilatkozó háztartástag férfi volt). A megkérdezett háztartások 8,5 %-a nyilatkozott arról, hogy szükség esetén igénybe venné a pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást, ami a szenvedélybetegek nappali intézményének igénybe vételi szándékával azonos arányú.

55


A pszichiátriai betegek nappali intézménye szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása

Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,5 % 51,0 % 22,5 % 4,0 %

A pszichiátriai betegek nappali intézményének szolgáltatását igénybe venni szándékozók hasonló arányt mutatnak, mint a szenvedélybetegek nappali intézménye iránti szolgáltatásnál megállapított. A nappali intézmények ötödik típusa a hajléktalanok nappali melegedője. A hajléktalanlét nyilvánvaló jeleivel nap mint nap szembe találkozhatunk a közterületeken és közintézményekben. Békéscsaba, mint megyei jogú város ilyen szempontból „vonzáskörzetnek” is tekinthető. A lakosság mintegy 56 %-a tudja, hogy működik Békéscsabán hajléktalanok nappali melegedője. A mintába bekerült 666 háztartás közül egy fő nyilatkozott arról, hogy igénybe is veszi a hajléktalanok nappali melegedőjének szolgáltatását ő, illetve valamelyik családtagja. A háztartások 7,3 %-a nyilatkozott úgy, hogy amennyiben élethelyzete megkívánná, igénybe venné ezt a szolgáltatást. A hajléktalanok nappali melegedője szolgáltatást igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,4 % 46,5 % 28,0 % 2,1 %

A szolgáltatás igénybe vételére a 18 és 79 év közötti korosztály valamennyi korcsoportját elfogadónak tekinthetjük. A gyakorlati tapasztalatok alapján a hajléktalanok leginkább a 1850 év közötti korosztályból kerülnek ki. A 60 év feletti hajléktalanságban élő személyek amennyiben a szociális ellátórendszer látókörébe kerülnek, egészségi állapotuk miatt általában már nem helyezhetők el átmeneti elhelyezési formában. Számukra a hajléktalanlétből a kimenekülési útvonal – a napi gyakorlatban – valamely idősek otthoni elhelyezés, amennyiben ebben az érintett is együttműködik. Összegzés:

A szociális alapszolgáltatást nyújtó nappali ellátások közül magasan a legismertebb ellátási forma az idősek klubja szolgáltatás. Ezt követi a fogyatékosok nappali intézménye, a hajléktalanok átmeneti szállása és az ismertséget tekintve azonos szinten van a szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek nappali intézménye. Hasonló sorrenddel és arányokkal találkozhatunk az esetleges igénybe vételi szándékkal rászorultság esetén, azzal a különbséggel, hogy a legkevesebb háztartás nyilatkozta azt, hogy a hajléktalanok nappali melegedője szolgáltatást hajlandó lenni igénybe venni, amennyiben ilyen élethelyzetbe kerülne. Ez utóbbi alacsony szám nem 56


feltétlenül a hajléktalanok iránti elutasítást jelzi, sokkal inkább azt takarhatja, hogy a megkérdezett háztartások nagy része úgy véli, hogy támogató család áll hátterükben, illetve veszi őket körül. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerint Békéscsaba Megyei Jogú Városban az átmeneti elhelyezési formákat is kötelező működtetni, mind az öt ellátotti csoport – idősek, fogyatékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és hajléktalanok – tekintetében. Békéscsabán jelenleg két átmeneti elhelyezési forma működik, az időskorúak gondozóháza és a hajléktalanok átmeneti szállása. A vizsgálat nem tesz különbséget az egyes speciális ellátási formák között, s ennek alapján a lakosság megközelítőleg 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az átmeneti elhelyezést nyújtó intézménytípust. A vizsgálatba két olyan háztartás került bele, akik igénybe is veszik az átmeneti elhelyezési formát (1 férfi és 1 nő). A háztartások valamivel több, mint 9 %-a nyilatkozta azt, hogy rászorultság esetén elképzelhetőnek tartja, hogy éljen az átmeneti elhelyezés lehetőségével. Az átmeneti elhelyezési formák szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,0 % 42,0 % 34,2 % 1,8 %

Az átmeneti elhelyezési forma, ahogy azt az elnevezése is mutatja, alapvetően egy ideiglenes intézményi elhelyezést jelent a jogalkotó szándéka szerint, melynek funkciója, hogy az egyén a későbbiekben saját lakó- és családi környezetében élhesse életét. A Békéscsabán elérhető időskorúak gondozó háza átmeneti elhelyezési formát elsősorban a 60 év felettiek veszik igénybe. Esetükben jellemzően kialakul az elhelyezés ideje alatt az „intézményi függőség” és a későbbiekben nem kívánnak saját otthonukba visszatérni, hanem idősotthoni tartós elhelyezési kérelmet nyújtanak be. Figyelemre méltó a hajléktalan ellátásban dolgozó szakemberek munkája, akik igyekeznek a rendelkezésre álló aktív szociálpolitikai lehetőségeket kihasználni, hogy minél hatékonyabban segítsék az egyes egyének társadalmi integrációját, ezen belül munkába állását és lakhatási feltételeinek megoldását. Összegzés:

Az átmeneti elhelyezést igénybe venni szándékozók legnagyobb arányban (64%) a 60 év alatti korosztályból kerülnek ki. Valószínűsíthetjük, hogy az ő igényük az olyan átmeneti elhelyezési formák igénybe vétele lenne, amelyek jelenleg nem elérhetők Békéscsabán (pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékosok átmeneti elhelyezése).

A tartós elhelyezési formáknál külön lettek lekérdezve az egyes elhelyezési típusok. Ennek alapján a megkérdezett háztartások 88,5 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri az idősek otthoni intézményi szolgáltatást. Ez egyúttal a tartós elhelyezést nyújtó szolgáltatások közül a legismertebb elhelyezési forma, és ebből az elhelyezési típusból áll a legtöbb férőhely rendelkezésre. Ez a férőhelyszám - az országos adatokkal összehasonlítva is - Békés megyében a legmagasabb. A mintába három fő került, akik jelenleg a békéscsabai idősek otthonában élnek. Mind három személy nő. Az igénybe vételi szándék felmérése során a

57


lakosság 18,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén szeretné igénybe venni az idősek otthoni szolgáltatást. Az ezt nyilatkozók 2/3-ada nő volt. Idősek otthoni elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 18,2 % 39,2 % 36,2 % 6,4 %

Az idősek otthoni elhelyezésben részesülők magas számban kerülnek ki a 80 év feletti korosztályból is, mégis kevesen nyilatkozták azt, hogy szeretnék igénybe venni ezt az elhelyezési formát. Valószínűsíthetjük, hogy az egyes intézményi elhelyezések mögött az érintett egyén szándéka és az a tény feszül egymásnak, hogy a családok nem tudják vállalni hozzátartozójuk 12, adott esetben 24 órás felügyeletét. A 60-79 évesek több, mint 1/3-ada nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné ezt a szolgáltatást. Sajátos módon a szolgáltatást leginkább elfogadó korosztály a 40-59 éveseké, akik még életkoruknál fogva távol állnak ennek az ellátási formának az igénybe vételétől. A fogyatékosok tartós bentlakásos intézményét a megkérdezettek 66 %-a ismeri, és a mintába három olyan háztartás került, ahol igénybe is veszik ezt a szolgáltatást. Mind a három személy nő. Azt a felmérés alapján nem tudjuk megállapítani, hogy ezek a háztartások hozzátartozói Békéscsabán vagy más településen működő fogyatékosok bentlakásos intézményét veszik-e igénybe. Az igénybe vételi szándékot tekintve a megkérdezettek 8,6 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a fogyatékosok bentlakásos intézményi elhelyezését. Az így válaszolók közel 70 %-a nő volt. Fogyatékosok tartós bentlakásos intézménye elhelyezési formát igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 21,6 % 43,1 % 33,3 % 2,0 %

A fogyatékosok tartós bentlakásos intézményi elhelyezése szempontjából a 40-59 év közötti korosztályban lévők nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy rászorultság esetén igénybe vennék ezt a szolgáltatást. A nyilatkozók 1/3-ada, a 60-79 éves korosztályban lévők is hasonlóan nyilatkoztak. Az ebbe a korcsoportba tartozók nagy része életkoránál fogva rendelkezhet már a fogyatékosság valamely típusával, mely leginkább mozgásfogyatékosság. A pszichiátriai betegek részére működtetett tartós elhelyezési forma a pszichiátriai betegek otthona. Ilyen szolgáltatás nem működik Békéscsabán, mégis a megkérdezettek 53 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az ellátást és további két háztartásban nyilatkozták azt, hogy igénybe is veszik a pszichiátriai betegek otthoni elhelyezést. Valószínűsíthetjük, hogy valamely megyei intézményben van a megkérdezett háztartás valamelyik tagja elhelyezve.

58


Arra a kérdésre, hogy szükség esetén igénybe vennék-e a szolgáltatást, a háztartások 9 %-a válaszolt igennel. Az igennel válaszolók 64 %-a volt nő. A pszichiátriai betegek otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 22,6 % 47,2 % 26,4 % 3,8 %

A pszichiátriai betegek otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévők nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. A szenvedélybetegek tartós elhelyezésére szolgáló intézmény, a szenvedélybetegek otthona gyakorlatilag 2006. januárjában kezdte meg működését Békéscsabán. A megkérdezett háztartások nem egészen 50 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az elhelyezési formát, és további 2 háztartásban nyilatkoztak arról, hogy valamely családtagjuk igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Mivel a lekérdezés időpontjában szenvedélybetegek otthona nem működött Békéscsabán, ezért valószínűsíthetjük azt, hogy valamelyik megyei intézményben kerültek ezek a családtagok elhelyezésre. A megkérdezettek 7,4 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a szenvedélybetegek otthona szolgáltatást. Az igennel válaszolók 32 %a volt férfi, 68 %-a pedig nő. A szenvedélybetegek otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 25,0 % 47,6 % 25,0 % 2,2 %

A szenvedélybetegek otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévők nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. A 18-39 és a 60-79 év közötti korosztály egyenlő arányban nyilatkozott igénybe vételi szándékáról. A hajléktalanok elhelyezésére szolgáló tartós bentlakásos intézmény, a hajléktalanok otthona nem működik sem Békéscsabán, sem Békés megyében. A Dél-alföldi Régióban egyedül Szegeden található egy 20 férőhelyes intézmény. A megkérdezettek 64,43 %-a nyilatkozta azt, hogy ismeri ezt az ellátási formát és 2 háztartásban nyilatkozták azt, hogy valamely családtagjuk igénybe is veszi ezt a szolgáltatást. Valószínűsíthetjük, hogy a megkérdezettek inkább a hajléktalanok átmeneti szállására gondolhattak, amit egyébként a kérdőív is sugallt. A megkérdezettek 6,43 %-a nyilatkozta azt, hogy szükség esetén igénybe venné a hajléktalanok otthona elhelyezését. Az igennel válaszolók 34 %-a férfi, 66 %-a pedig nő volt.

59


A hajléktalanok otthona elhelyezés szolgáltatását igénybe venni szándékozók %-os megoszlása Ssz. 1. 2. 3. 4.


%-os megoszlás 21,0 % 47,4 % 29,0 % 2,6 %

A hajléktalanok otthona elhelyezést igénybe venni szándékozók közül a 40-59 éves korosztályban lévők nyilatkozták a legnagyobb arányban azt, hogy szükség esetén igénybe vennék a szolgáltatást. Összegzés:

A tartós elhelyezési formák közül is a legismertebb az idősek otthona intézményi szolgáltatás. A továbbiakban is hasonló ismertségi mutatószámokkal találkozhatunk a tartós bentlakásos elhelyezési, csak úgy, mint az átmeneti elhelyezési formáknál. A szolgáltatások esetleges igénybe vevőit tekintve általában a nyilatkozók 2/3-ada nő, 1/3-ada pedig férfi volt. Az igénybe vételi szándék felmérése során a legnagyobb igénybe vételi hajlandóság az idősek otthoni ellátási formánál mutatkozott. Ez több, mint kétszerese az ezután következő pszichiátriai betegek otthonánál jelzett igénybevételi szándéknál. Az igénybe vételi szándék felmérésekor egyedül a tartós elhelyezési formáknál jelezték a válaszolók, hogy magasabb arányban vennék azt igénybe, mint a fogyatékosok tartós bentlakásos intézményét.

Az adatok alapján megállapíthatjuk, hogy a 80 év feletti korosztály nagy része elzárkózik az átmeneti és a tartós elhelyezési intézményi formáktól. A fenntartó felé ez azt a feladatot vetíti előre, hogy az ellátásra szorulók saját otthonukban történő ápolását és gondozását kell megszervezni. A legnagyobb igénybevételi hajlandóságot minden ellátási típusra tekintve a 40-59 év közötti korosztályból kikerülő válaszadók adták a tartós és átmeneti elhelyezési formát is tekintve. Ez a korosztály feltételezhetően rugalmasabban gondolkodik családjának és saját lakókörnyezetének hosszabb-rövidebb ideig történő elhagyásáról. VIII.2. A meglévő ellátások fejlesztése Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális ellátó rendszerének kiépítettsége a személyes szociális gondoskodás terén strukturális torzulást mutat. A legjobban kiépített ellátotti rendszere az idősek részére nyújtott szolgáltatásnak van, és egyben ez a szolgáltatási forma épült ki a településen a legrégebben az ellátás valamennyi szintjét tekintve (lakáshoz közeli, nappali és idősotthoni ellátás, és átmeneti ellátás). A meglévő ellátásokra jellemző, hogy az utóbbi 10-12 évben bevezetett személyes szolgáltatások (és ezen intézmények épületei) mind személyi, mind tárgyi feltételeiben már működésük kezdetekor korszerű feltételekkel kezdték meg működésüket a folyamatosan szigorodó engedélyezési szabályok hatására. Ugyanakkor a még korábban indított ellátásoknál nem történtek meg - vagy csak minimális szinten - a napjaink követelményéből adódó fejlesztések.

60


A közeljövőben elvégzendő, a meglévő működő hálózat fejlesztéseit alapvetően két csoportra oszthatjuk: - pályázati támogatás nélkül végrehajtott fejlesztések. - pályázati támogatással végrehajtott fejlesztések. Napjainkban elengedhetetlen fejlesztések kivitelezése azokon a területeken is, amelyek csak önerő felhasználásával hajthatók végre. Szükséges mind a személyi, mind a tárgyi feltételek biztosítása. VIII. 2.1. Alapellátásban megvalósult fejlesztések A 2003. évben Békéscsaba Megyei Jogú Város fenntartásában működő nappali ellátást nyújtó intézményhálózat fejlesztésére a fenntartó egy középtávú programot alkotott13. A terv szerint a fenntartó a meglévő ellátórendszer valamennyi elemében fokozatosan, évenkénti ütemezéssel fejlesztést hajtott végre. A program keretében már befejeződött a felújítás az alábbi telephelyeken: - Kazinczy Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. sz.), - Jázmin Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Jázmin u. 2. sz.), - Mokry Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Mokry u. 14.sz.), - Sarkantyú Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Sarkantyú u. 2. sz.), - Fövenyes Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Fövenyes u.1/a.). Megtörtént az Egyesített Szociális Intézmény igazgatási központjának elhelyezése a Bartók Béla úti telephelyről. A központ a teljesen felújított, az ügyfelek számára akadálymentesített Békéscsaba, Ady E. u. 30-34. telephelyen került kialakításra. A Fövenyes utcai telephely üresen álló épületszárnyában a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ telephelye került kialakításra. Ebben az épületrészben az intézmény 2007. őszétől fogadja ügyfeleit. Részben készült el a Deák Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Deák u.3.) felújítása a 2006. évi költségvetés terhére. Az épület külső homlokzatának felújítása és az udvar rendbetételére nem maradt forrása az intézménynek. Az alapszolgáltatást végző nem állami szervezetek közül a Mentálhigiénés Egyesület és a MiÉrtünk Egyesület végzett jelentősebb felújítás a használatba átadott önkormányzati tulajdonú ingatlanokon.

VIII. 2.2. Az alapellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei Az alapellátás tekintetében az otthon közeli ellátások fejlesztése keretében szükséges lenne, a külterületen élők ellátásának érdekében a tanyagondnoki szolgáltatás bevezetése, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás korszerűsítése és fejlesztése. A nappali ellátást nyújtó intézmények közül az alábbi telephelyeken szükséges fejlesztések végrehajtani a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetőségéhez mérten. A felsorolás nem jelent prioritási sorrendet. 13

541/2003.(X.16.) sz. közgy. határozat ütemterv a szociális szolgáltatást nyújtó telephelyek beruházási és fejlesztési igényeire, a működtetés racionalizálására

61


-

4-es Honvéd Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2.) Orosházi Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Orosházi u. 94-96.) Csaba Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Csaba u. 3.) Deák Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Deák u. 3.) Kossuth Utcai Idősek Klubja (Békéscsaba, Kossuth u.2.) Jamina városrész – új intézmény létrehozása Hajléktalanok nappali melegedője (Békéscsaba, Gyár u.16.) új épület építése a meglévő telken

VIII. 2.3. A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések Békéscsaba Megyei Jogú Város a Békéscsaba, Ady Endre utcai Idősek Otthona rekonstrukciójára és bővítésére nyert támogatást a 2003. évi címzett támogatási pályázaton. A beruházás kivitelezése 2005. májusában befejeződött. VIII. 2.4. A szakosított ellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei A 200 millió forintot meg nem haladó beruházások esetén a megyei jogú városi önkormányzat fenntartásában működő bentlakásos szociális intézményeket a rekonstrukciós programban lehetett szerepeltetni 2002. évben. A rekonstrukciós program kivitelezésére a kiírás szerint maximum 70 %-os központi támogatás lehetett volna igényelni. A program időkereteként a 2003-2009 közötti évek lettek megjelölve, 2003. évben nem nyújtott a szakminisztérium támogatást a beruházások lebonyolítására, és a 2004. éves állami költségvetés sem tartalmaz ilyen támogatási forráslehetőséget. Ezután a programot előíró jogszabályt is hatályon kívül helyezte a jogalkotó. Ez a fejlesztési lehetőség tehát nem áll rendelkezésünkre. Békéscsaba Megyei Jogú Város területén működő bentlakásos intézmények közül az alábbi telephelyeken szükséges fejlesztéseket végrehajtani a rendelkezésre álló források és pályázatok lehetőségéhez mérten. - Hajléktalanok Átmeneti Szállása, Békéscsaba, Gyár u. 16 - Bankó András Utcai Idősek Otthona, Békéscsaba, Bankó A. u. 44. - Bartók Béla Úti Idősek Otthona, Békéscsaba, Bartók B. út 12. - Csabai Utcai Idősek Otthona, Békéscsaba, Csaba u. 3.

VIII.3. Helyi szükséglet- és igényfelmérés, statisztikai harmonizáció A koncepcióban elemzett KSH kutatás és az adatok feldolgozása 2004-ben befejeződött, de szükség lenne a közeljövőben további kutatások végzésére, szociális térkép készítésére, melyek eredményeit nem csak a személyes szociális szolgáltatások, hanem a prevenció, a pénzbeli ellátások, a gyermekvédelem vagy a helyi lakáspolitika kialakításánál hasznosíthatják a döntés előkészítő szakemberek, és a döntéshozók.

62


IX. Békéscsaba Megyei Jogú Városban működő szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek IX.1. Állami, önkormányzati fenntartású intézmények IX.1.1. Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ 1./

A kapcsolattartó személy: Dr. Csereiné Árgyelán Anna Elérhetősége: telefon: 66/523-848, 06/20-801-80-86 e-mail: [email protected]

2./

A fenntartó neve, címe: Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

3./

Az intézmény neve, címe: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.

4./

Az intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: - családsegítő szolgálat feladatai - gyermekjóléti szolgáltatás általános feladatai - gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai: kórházi szociális munka utcai és lakótelepi szociális munka kapcsolattartási ügyelet készenléti szolgálat - hajléktalanok átmeneti szállójának működtetése - nappali melegedő működtetése - családok átmeneti otthonának működtetése - gyermekek átmeneti otthonának működtetése - helyettes szülői hálózat működtetése - támogató szolgálat - utcai szociális munka - megyei szakmai, módszertani és továbbképzési feladatok ellátása gyermekjóléti szolgálatok tekintetében Szt. szerinti besorolása: alap és bentlakásos ellátást nyújtó intézmény.

5./

A működés kezdete: 1989. október

6./

Az intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) A Hajléktalanok Átmeneti Szállásán 2007. december 31-ig biztosítanunk kell 1 fő vezető-ápoló, valamint heti két órában orvos alkalmazását. A Nappali Melegedőre szükséges további 1 fő szociális segítő alkalmazása. A Családsegítő Központban a rendeletben előírtakhoz képest 5 fő családgondozó és 1 fő szociális segítő hiányzik. A többi szakmai egység személyi feltételei megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A munkatársak szakképzettsége az intézmény valamennyi egységében megfelel a rendelet előírásainak.

63


7./

Az intézmény tárgyi feltételei:

A családsegítést és a gyermekjóléti szolgáltatást az intézmény székhelyén, valamint a dobozi, csabaszabadi, kétsopronyi területi irodában biztosítjuk. Tárgyi feltételeink megfelelnek a jogszabályi előírásoknak, a személyes segítő kapcsolat feltételei adottak. A székhelyen a feladatbővüléssel együttjáró létszámnövekedés következtében a munkatársak elhelyezése zsúfolt, valamint a napi kliensforgalomhoz viszonyítva kevés a rendelkezésre álló interjúszobák száma. Ezek a problémák megoldódnak a Fövenyes u. 1.A. alatt – előreláthatóan augusztusban – nyíló telephellyel. A családlátogatásokhoz egy intézményi gépkocsi, valamint több szolgálati kerékpár áll rendelkezésre. A Családok Átmeneti Otthonában, a Gyermekek Átmeneti Otthonában, valamint a Támogató Szolgálatnál a jogszabály által előírt működéshez minden tárgyi feltétel biztosított. A Hajléktalanok Átmeneti Szállása tárgyi feltételek tekintetében nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Egy ellátottra vetítve nincs meg a négy m2 laküterület, szükséges a közösségi együttlétre szolgáló helyiség bővítése, a férfi részen hiányzik egy zuhanyzó és egy illemhely. A szálló épülete elavult, rossz állagú. Az intézmény valamennyi szakmai egységénél rendelkezésre állnak az adminisztráció elvégzéséhez szükséges számítástechnikai eszközök, berendezések. Rendelkezünk a szükséges telefonvonalakkal, faxokkal, internettel, 23 intézményi mobiltelefonnal is rendelkezünk, mely jelentősen megkönnyíti a munkatársak közötti kapcsolattartást. 8./

Az intézmény bemutatása

Az intézmény 1989. októberében kezdte meg működését a családsegítés feladatainak ellátásával. Tekintettel a lakosság részéről jelentkező igényekre, valamint a jogszabályi változásokra a feladatellátás folyamatosan bővült: 1993. – Hajléktalanok Átmeneti Szállása 1994. – Nappali Melegedő 1997. – Gyermekjóléti Szolgálat 2000. – Helyettes szülői hálózat, megyei módszertani feladatok ellátása (gyermekjóléti szolgálatok tekintetében) 2001. – Családok Átmeneti Otthona 2005. – Utcai szociális munka 2006. – Kistérségi feladatellátás, Gyermekjóléti Központ, Támogató Szolgálat 2007. – Gyermekek Átmeneti Otthona Mindvégig törekedtünk arra, hogy a szakmai munkát a lakosság legnagyobb megelégedésére, a szakmai, módszertani elveknek megfelelően magas színvonalon lássuk el. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a feladatok ellátására megfelelő szakértelemmel bíró kollégákat alkalmazzunk, illetve folyamatosan gondoskodunk a munkatársak képzéséről, továbbképzéséről. Komoly kihívást jelentett a kistérségi feladatellátás megtervezése, megszervezése. Ez nem ment zökkenőmentesen, igen sok időt és energiát igényelt. Évről-évre igyekszünk az intézményi költségvetést pályázati forrásokkal kiegészíteni. A tavalyi évben több mint húsz millió forint többletforráshoz jutottunk így, melyből nagyrészt az általunk nyújtott ellátásokat, szolgáltatásokat fejlesztettük, illetve szakmai képzéseket szerveztünk a területen dolgozó szakemberek számára. A hajléktalan ellátás területén szükséges ez év végéig a személyi feltételeket, 2008. december 31-ig pedig a tárgyi feltételeket a jogszabályi előírás szerint biztosítani.

64


IX.1.2. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége:

Mészáros Ágnes igazgató 06-66/540-396,

2./

Fenntartó neve:

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7.

3./

A szolgáltató/intézmény neve és címe: Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény 5600 Békéscsaba, Ady E. u. 30-34.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: a./ a személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási formák biztosítása: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - jelzőrendszeres segítségnyújtás - támogató szolgáltatás - nappali ellátás b./ a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák működtetése: - átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: időskorúak gondozó házai - ápolást, gondozást nyújtó intézmények: idősek otthonai, szenvedélybetegek otthona

5./

A működés kezdete: 1978. január 01.

6./

Személyi feltételek:

Az intézmény békéscsabai telephelyein összesen 192,5 fő közalkalmazottat foglalkoztat. Ebből 174,5 fő határozatlan idejű, 18 fő 2008. február 28-ig határozott idejű közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Intézményi szinten a többször módosított 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet alapján a feladatellátáshoz szükséges és engedélyezett létszám 312 fő. A tényleges 192,5 fő és az előírás szerinti létszám közötti eltérés 120 fő létszámhiányt jelent. A bentlakást nyújtó intézményekben, a folyamatos munkarendben dolgozók a munkavégzésből táppénz és szabadság miatti kiesés 17 fő állandó távollétét jelenti. Ez a munkaszervezés szempontjából azt jelenti, hogy a kiesett munkaerőt ezen idő alatt is pótolni kell. A kiesett munkaerő pótlása közhasznú munkavállalókkal lehetséges, azonban ennek időbeni korlátai és szakmai feltételei vannak, melyek rendkívül behatárolják az intézményben történő foglalkoztatásukat, semmiképpen nem jelentenek tartós és kiszámítható munkaerőpiaci utánpótlást. Tovább nehezíti a helyzetet a dolgozók túlterheltsége, sokrétű az elvégzendő feladat, bizonyos munkakörök között átfedések vannak. Nincs külön takarító személyzet, az ápolók takarítók is egyben. A támogató szolgálat igénybevételekor a személyi szállítás során kísérőt kell biztosítani, azonban erre külön személyzet nincs, az éppen műszakban dolgozó ápolószemélyzet látja el ezt a feladatot is.

65


Az alapszolgáltatást és szakosított ellátást igénybevevők létszáma és az aktuális dolgozói létszám A működési engedélyben meghatározott engedélyezett és betöltött férőhelyek Ellátási típusonként

Alapszolgáltatást nyújtó telephelyek

Étkezés

4-es honvéd u.IDK Orosházi úti.IDK Csaba u.IDK Deák u.IDK Sarkantyú u.IDK Kossuth u.IDK Kazinczy u.IDK Mokry u..IDK Jázmin u..IDK Fövenyes u.IDK Összesen Szenvedélybetegek nappali intézménye

Szakosított ellátást nyújtó telephelyek

Eng.

Betöltött

50 60 50 80 80 20 100 80 40 80 640

46 68 59 83 82 28 107 73 35 80 661

H. segítségny. Eng. Betöltött

Eng.

Betöltött

50 10 50 100 60 50 100 60 50 100 720

40 40 30 30 60 30 60 50 30 60 430

47 37 32 35 50 33 62 49 32 54 431

35 67 27 83 32 26 66 35 25 65 461

Betöltött

20

7

A működési engedélyben meghatározott engedélyezett és betöltött férőhelyek

128 172 118 201 164 87 235 157 92 199 1553

13 12 3 10 5 3 9 4 2 9 70

Aktuális dolgozói létszám 0 Aktuális dolgozói létszám

Betöltött

4-es honvéd 24 24 u.Gondozóház Orosházi úti Gondozóház 15 15 Urszinyi u. Gonodzóház 20 20 Ady Endre u. Idősek 30 32 Otthona Általános részleg Ady Endre u. Idősek 30 29 Otthona Demens részleg Ady Endre u. Idősek 31 31 Otthona Szenvedélybeteg részleg Csaba u. Idősek Otthona 42 41 Bankó András u. Idősek 25 24 Otthona Bartók B. u. Idősek 44 43 Otthona Összesen Szakmai irányítás és az összintézményi szakmai ellátáshoz kapcsolódó tevékenységeket végzők létszáma (orvosok, gyógytornász) Gazdasági, műszaki ellátás aktuális dolgozói létszáma Mindösszesen

66

Aktuális dolgozói létszám

IDK

Engedélyezett

Engedélyezett

A telephelyen ellátott létszám

3 3 3 12 14 12

16 12 17 92 15,5 15 92,5


2006. évben közmunkaprogram keretében kisegítő munkakörben 11 főt, közhasznú munkavállalóként ápoló-gondozó és kisegítő munkakörben 28 főt, tiszteletdíjasként házi segítségnyújtás keretein belül 30 főt alkalmazott az intézmény. A Gadara Ház szervezésében önkéntes munkavállalóként 10 fő nyújtott segítséget. 7./

Tárgyi feltételek: A Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény békéscsabai telephelyeinek működési engedélyei Telephely megnevezése

Működési engedélyének érvényessége határozatlan idejű

Ady Endre Utcai Idősek Otthona, Békéscsaba, Ady E. u. 30-34. Csaba Utcai Idősek Otthona, Békéscsaba, Csaba u. 3. Bankó András Utcai Idősek Otthona, Békéscsaba, Bankó A. u. 44. Bartók Béla Úti Idősek Otthona, Békéscsaba, Bartók B. út 12. 4-es Honvéd Utcai Időskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Időskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, Orosházi út 94-96. Urszinyi Andor Utcai Időskorúak Gondozóháza, Békéscsaba, Urszinyi A. u. 2. 4-es Honvéd Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, 4-es Honvéd u. 2. Orosházi Úti Idősek Klubja, Békéscsaba, Csaba u. 3. Csabai Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Csaba u. 3. Deák Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Deák u. 3. Sarkantyú Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Sarkantyú u. 2. Kossuth Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Kossuth u. 2. Kazinczy Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Kazinczy u. 2/1. Mokry Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Mokry u. 14. Jázmin Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Jázmin u. 1. Fövenyes Utcai Idősek Klubja, Békéscsaba, Fövenyes u. 1/a.

2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. 2008. december 31. határozatlan idejű határozatlan idejű határozatlan idejű határozatlan idejű határozatlan idejű 2008. december 31. határozatlan idejű határozatlan idejű határozatlan idejű határozatlan idejű

Az intézmény tárgyi feltételei tekintetében igen nagy eltérések mutatkoznak.

67


4-es Honvéd Utcai Idősek Klubja és Időskorúak Gondozóháza Gondozóházi férőhelyek száma: 24 fő. A nappali ellátás és az ehhez kapcsolt alapszolgáltatási feladatok és az átmeneti ellátás egy épületen belül valósul meg, ugyanazon dolgozói létszámmal. Az épület eredetileg nem erre a célra épült, valamikor temetési vállalatként működött, az 1990-es években alakították át idősek ellátó intézménnyé. A sokféle szolgáltatás zsúfolttá teszi az épületet, a bentlakást nyújtó épületszárnyban 8 db három ágyas szoba található, melyből négy férfi és négy női. A szobák berendezése egyszerű, szűkös, nem szolgálja az ott lakók kényelmét, ágyak, székek és egy-egy kisméretű beépített szekrény található bennük. A vizesblokkok elavultak, rosszul fűthetőek, a lakószobáktól messze esnek. Az épület részben akadálymentesített. Orosházi Úti Idősek Klubja és Időskorúak Gondozóháza Gondozóházi férőhelyek száma: 15 fő. Ugyanazon épületen belül működik az alapszolgáltatást nyújtó klub és az átmeneti elhelyezés. Az épület nem akadálymentesített, kétszintes, eredetileg közösségi háznak épült. Az alsó szinten van az étkező és a közösségi- foglalkoztató helyiség, valamint az irodák. Itt valósulna meg az alapszolgáltatás, de mivel a tárgyi feltételek igen szűkösek, a nappali ellátást nyújtó idősek klubja szolgáltatást nem veszik igénybe a környéken lakó idős emberek. A tetőtérben találhatók a lakószobák, összesen négy, melyből kettő kétszemélyes, a másik kettő egymásból nyílik, és itt lakik a többi tizenegy idős lakó. Egy közös vizesblokk van az emeleten. A tárgyi feltételek következtében ebben az épületben csak női ellátottak vannak elhelyezve, mivel a nemek elkülönítése nem lehetséges. Az épület állaga igen elavult, a tetőszigetelés és csere, nyílászárók cseréje, külső vakolás halaszthatatlanná vált. Csaba Utcai Idősek Klubja A klub helyiség mindössze egy irodából áll, melyet a gondozók az adminisztrációs teendők elvégzésére használnak, és innen történik a házi segítségnyújtás irányítása is. A klub szolgáltatásait igénybevevő idősek ellátása az idősek otthona épületrészben történik. Deák Utcai Idősek Klubja Az épület felújítása ez év elején készült el, akadálymentesített. A felújítás második ütemében lesz megoldható a homlokzat felújítása és a hátsó épület bontási munkálatai. Sarkantyú Utcai Idősek Klubja 2005-ös évben átadott új, akadálymentesített épület. Jól felszerelt, a klub szolgáltatásai közül főként étkeztetést veszik igénybe a környéken lakó idős emberek. Kossuth Utcai Idősek Klubja Igen elavult a valamikor szolgálati lakásként funkcionál, családi ház. Mozgásukban korlátozottak számára használhatatlan. Az épület falai vizesek, salétromosak. Kazinczy Utcai Idősek Klubja Folyamatosan nyitva tartással működik, hétvégén is igénybe vehető. Jól megközelíthető, jó tárgyi feltételekkel rendelkezik, akadálymentesített. Mokry Utcai Idősek Klubja 2005-ben az óvoda megszűnésekor idősek klubjává lett átalakítva, akadálymentesített, kellemes, nagy udvarral rendelkezik.

68


Jázmin Utcai Idősek Klubja Eredetileg nem erre a célra épült, rossz tárgyi adottságokkal rendelkező épület. Mivel ez a kerület nehezen megközelíthető a városközpontból, ezért az itt élő idős lakosok számára a szolgáltatás biztosítása csak ilyen módon oldható meg. Fövenyes Utcai Idősek Klubja 2004-ben költözött át egy tízemeletes épület alsó részéből a megszűnt óvoda felújított épületének egyik szárnyába. Jól megközelíthető, akadálymentesített, jól felszerelt, jól kihasználtsággal működő idősek klubja. Szenvedélybetegek nappali intézménye Engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő. A 2005-ös évben újonnan átadott Idősek Otthona Szenvedélybetegek Otthona Részleghez kapcsoltan működik. Jelenleg a szolgáltatást igénybe vevők száma: 4 fő. A nappali intézményt igénybevevők – egy a számukra kialakított nappali foglalkoztató helyiség kivételével – a bentlakásos intézmény részlegének helyiségeit használhatják. Urszinyi Andor Utcai Időskorúak Gondozóháza Engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő. Az 1960-as, 1970-es években működő bölcsőde épületéből lett kialakítva, elavult állapotú, nem a célnak megfelelő, rossz tárgyi feltételekkel rendelkező épület. Szép, nagy ligetes udvar veszi körül, ami igen kellemes környezetet biztosít az itt lakók számára. Ady Endre Utcai Idősek Otthona Engedélyezett férőhelyek száma: 91 fő. 2005. évben átadásra került új intézményrész, melyben három részleg: - általános idősek otthona részleg, - szenvedélybetegek otthona részleg - demens betegek otthona részleg működik. Csaba Utcai Idősek Otthona Engedélyezett férőhelyek száma: 42 fő. Az épület az 1920-as években épült, eredetileg is szociális otthon céljára. A közben eltelt időben többször is bővítésre került. Az épület kétszintes, az emeleti szinten jelenleg 15 férőhely van kialakítva, mely az alapterületi normák figyelembe vételével reálisan 10 fő elhelyezésére lenne alkalmas. A telek jelentős beépítettsége miatt az épület további bővítése nem valósítható meg, ezért az emelet akadálymentesítése, az épület alapterületén belül nem megoldható. A betegszoba ablaka egy hátsó tűzfalra néz, sötét, kopár. Az épületben az emeleten nagy társalgó terem található, amely rendezvények szervezésére, közösségi programokra alkalmas lenne, azonban a nehezen mozgós, idős beteg lakók a meredek lépcsőn közlekedni egyáltalán nem tudnak, ezért a helyiség kihasználatlan marad, rendezvények céljára, az arra kevésbé alkalmas földszinti ebédlőt használják. Bankó András Utcai Idősek Otthona Engedélyezett férőhelyek száma: 25 fő. Az épület a korábbi óvodai funkciójának megszüntetése után idősek otthonaként került hasznosításra. A megváltozott rendeltetést, az épület alaprajzi elrendezésének fokozatos, többszöri átalakításával sem tudja szolgálni, a falak vizesek, salétromosak.

69


Alapvető hiányosságok vannak a gondozottak elhelyezésével, a szobák nagy alapterületűek és magas férőhely számúak. 17 fő van elhelyezve egy légtérben, üvegfallal elválasztva. A férfiak részére használt szoba elavult szerkezetű, korábban kerékpártárolóként, majd óvodai tornaszobaként volt használatos. Az épület akadálymentesített, fás, lombos udvar veszi körül. Bartók Béla Úti Idősek Otthona Engedélyezett férőhelyek száma: 44 fő. A város központjában, forgalmas, zajos helyen, korábbi gyermekkórházból és orvosi rendelőből lett kialakítva. A kétszintes épület kora miatt elavult. Betegszoba, orvosi szoba, közösségi helyiségek hiányoznak. Az épület nem akadálymentes, az emeleti részt a mozgásukban korlátozott lakók egy „lépcsőnjáró” lifttel közelíthetik meg. A parkolótól kerítéssel lerekesztett szűk udvar áll a gondozottak rendelkezésére, levegőzés céljára. A folyosók szűkek, nincs társalgásra, látogatók fogadására, rendezvények szervezésére alkalmas helyiség. A fűtéskorszerűsítés halaszthatatlanná vált.

8./

Az intézmény történetének, szakmai munkájának, rövid- és középtávú szakmai fejlesztési terveinek bemutatása

Az intézmény története a 20. század elejére nyúlik vissza. 1928-ban a Békéscsabán élő zsidó közösség alapította az első bentlakásos idősek otthonát, ami szeretetotthonként működött, 40 férőhellyel. Majd az 1950-as években épült a város külső részén még egy időseket ellátó otthon, így a két otthonban az együttes engedélyezett létszám 120 fő volt. A két intézmény egyike sem felelt meg a törvényi előírásoknak, túlzsúfoltak voltak és hiányoztak a szociális helyiségek. Az 1970-es években indult a területi gondozás, melynek feladata volt a városban élő és az arra rászoruló idős korú lakosság életviteléhez szükséges mértékű segítség nyújtása. A gondozás, segítségnyújtás akkori formái: Szállást biztosító idősek klubja, mely azok számára biztosított elhelyezést, akik egyedül éltek, esetleg nem volt lakásuk. Három gondozási központot alakítottak ki a városban, különböző földrajzi megoszlásban. Az 1990-es években létesültek az idősek klubjai, melyek elsősorban étkezést, tisztálkodási lehetőséget és tartózkodást biztosítottak. Szabadidős tevékenység még nem volt akkoriban. A házigondozó szolgálat két részből állt: az otthoni gondozás és a közétkeztetés. Az otthoni gondozás, mosást, betegápolást, bevásárlást, ételhordást jelentett és ezt részben hivatásos gondozók, részben tiszteletdíjasok látták el. 1978 óta működik az Egyesített Szociális Intézmény. A város akkori döntéshozói az intézmény létrehozásával integrálták a meglevő gondozási rendszereket. Ezáltal a településen megvalósult az egymásra épülő szervezeti forma és egység. Az Egyesített Szociális Intézmény egymásra épülő gondozási rendszerében Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén az időskorú és szociálisan rászorult személyek részére biztosított személyes gondoskodást, integrált működési formában 14 telephelyen. A szociális szolgáltatásoknak két alapvető formája van, az egyik az alapszolgáltatás, ahol napi 8 órában, általában heti 5 napon nyújt szolgáltatást az intézmény, a másik a szakosított ellátás keretein belül működő bentlakásos ellátási forma, mely az ellátottak részére napi 24 órában, az év minden napján folyamatos ellátást biztosít. Az ellátottak szükségleteihez igazodó személyre szóló gondoskodás egységes elvek alapján történik. Az egymásra épülő ellátási formák az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi, fizikai, mentális állapotának megfelelően nyújtanak komplex gondozási lehetőséget.

70


Humánerőforrás gazdálkodás: Alapvető cél a szakképzettségi arány növelése, a szakképzetlen dolgozók beiskolázása, szakképzettségük megszerzése, ill. új dolgozó alkalmazása esetén feltétel a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség megléte. A dolgozók folyamatos képzése elengedhetetlen, ezt részben jogszabályi előírások is kötelezővé teszik, részben belső igényként jelentkezik az intézmény szakmai vezetése és a dolgozók részéről egyaránt. Az intézmény munkájához elengedhetetlen a pályázatírással kapcsolatos ismeretanyag megszervezése és bővítése. A szupervíziókra, továbbképzésekre fordítandó források megteremtésére, pályázati projektek kihasználásával, illetve az intézmény munkáját segítő alapítványok közreműködésével nyílik lehetőség. Együttműködés, partnerség: Céljaink között szerepel a határon átnyúló kapcsolatok építése, társintézményekkel hosszú távú és tartós együttműködés, mely elősegíti a szakmai munka látókörének kiszélesítését, jó gyakorlatok megismerését, valamint az intézmény szolgáltatásait igénybevevők részére csereüdültetés és az elektronikus úton történő kommunikáció megvalósítása. Továbbá fontos célunk a generációk közötti kapcsolat kialakítása, közös rendezvények, hosszú távon fenntartható partnerség gyermekintézményekkel.

71


IX. 1.3.

Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ

1./

Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail:

Sziszák Katalin igazgató 66/530-220 mó[email protected]

2./

A fenntartó neve, címe:

Békés Megye Képviselő-testülete 5600 Békéscsaba, Derkovits sor

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ 5600 Békéscsaba, Degré u. 59.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Megyei intézményünk a nappali ellátás feladatát látja el a két önkormányzat megállapodása alapján. A nappali ellátás a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális alapszolgáltatás.

5./

A működés kezdete: Fogyatékosok Napközi Otthona: 1986. Habilitációs Óvoda: 1989. Fogyatékosok nappali ellátása: 2001. szeptember 1.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézményi részleg személyi feltételeiben az 1/2000. SzCsM rendeletben előírt dolgozói létszám 80 %-a áll rendelkezésre.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Az intézményi részleg tárgyi feltételei megfelelnek az 1/2000.SzCsM rendeletben előírt és a szolgáltatás biztosításához szükséges feltételeknek.

8./ Az intézményi részleg bemutatása Az 1986-ban szervezett Fogyatékosok Napközi Otthona és az 1989-ben létrehozott Habilitációs Óvoda Békéscsabáról és környékéről fogadta a rászorulókat, értelmileg akadályozott fiatalokat, illetve a fejlődésükben akadályozott gyermekeket. A 20 férőhelyes Habilitációs Óvodában fejlődésünkben akadályozott, autista, illetve autisztikus tüneteket mutató kisgyermekek fejlesztése történt egyéni és kiscsoportos formában. A Fogyatékosok Napközi Otthona 20 fő számára biztosította a napközbeni felügyeletet, szükség szerinti gondozást, önállóságra nevelést, készségfejlesztést, szabadidős programokat, munkafoglalkozásokat. Nappali ellátó részlegünk 2001. szeptember 1. óta segíti a Békés megyei, családban élő sérült gyermeket, fiatalokat. A szociális alapszolgáltatás célja, feladata • A saját otthonukban élő fogyatékos személyek számára lehetőség biztosítása, a napközbeni •

tartózkodásra, foglalkozatásra, nevelésre, társas kapcsolatokra, alapvető higiénés szükségletek kielégítésére, igény szerint meleg élelem biztosítása Önszerveződő csoportok támogatása

72

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója - TERVEZET • • • • • •

Az ellátást igénybe vevők számára szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító, a helyi igényeknek megfelelő közösségi szolgáltatások, szabadidős programok szervezése Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése/felvilágosító előadások, tanácsadás, mentális gondozás/ Hivatalos ügyek intézésének segítése Munkavégzés lehetőségének szervezése, szociális foglalkoztatás keretében munkalehetőség biztosítása: munka-rehabilitáció és fejlesztő-felkészítés keretében A szükséges információkhoz való hozzájutás segítése (foglalkoztatás, szociális szolgáltatások, stb.) ezáltal a munkaerő-piaci lehetőségek kihasználásának segítése Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése

A nappali ellátás tevékenységei Térítési díj ellenében nyújtott alapszolgáltatásaink: 1. korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés 2. önállóságra nevelés 3. komplex pedagógiai, gyógypedagógiai fejlesztés (szenzoros integrációs terápia, snoezelen terápia, bázisterápiák, alternatív kommunikációs technikák, zeneterápia) 4. munkavégzés lehetőségének keresése, szociális foglalkoztatás (munka-rehabilitáció, fejlesztőfelkészítő foglalkoztatás) 5. szabadidős és közösségi programok (séták, kirándulások, táborozások, kulturális fesztiválok, múzeumlátogatások, színház) 6. képességek megtartására irányuló foglalkozások 7. új ismeretszerzésre, képességek fejlesztésére irányuló foglalkozások (kerti munkák, háztartási ismeretek), kreatív tevékenységek 8. étkeztetés 9. E-pont, foglalkoztatási tanácsadó és információs bázis működtetése.

A biztosított szolgáltatást az intézmény külön részlegében, a nyitvatartási idő szerint rendelkezésre álló időtartamban végezzük. A korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés feladatai következtében a munkamenetben a tanév rendjéhez igazodunk, azzal a különbséggel, hogy a szünetek tekintetében csak a téli és nyári időszakra korlátozzuk azokat. A foglalkozásokat az ellátottak igényeinek megfelelően szervezzük. Az intézményi részleg személyes gondoskodás keretében szociális alapszolgáltatást biztosít. A kötelezően meghatározott feladatainak teljesítésén túl többletszolgáltatásokat nyújtunk Békés megyében, fogyatékossággal élő személyek és családjaik számára. Részben a közvetlenül ellátásunkban részesülőknek, részben a megyénkben élő érintetteknek egyaránt. Térítés ellenében nyújtható többletszolgáltatások: •

• • • • • •

Szükségletfelmérésre alapozva: igény szerint, a szülőknek szóló szakmai előadások, találkozók szervezése Szakmai kiskönyvtár működtetése Nappali Rehabilitációs Szolgáltató Központ: információs bázis, E-pont és foglalkoztatási tanácsadó Az alapellátáson túli szabadidős programok szervezése Autóbusz biztosítása a programokhoz Kirándulások, táborozások szervezése Egyéb szakmai és szabadidős programok

Szakmai fejlesztési tervek: A HEFOP 4.2 projektben – TÁMASZ; Foglalkoztatási szolgáltatásfejlesztés, infrastrukturális feltételeinek megteremtése, a fogyatékosok nappali ellátásában – vállalt szakmai feladatok megvalósítása, fogyatékossággal élő ellátottainak foglalkoztatásának elősegítése érdekében.

73


IX.1.4. „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Kht. 1. A kapcsolattartó személy: ¾ neve:Dr. Kiss Éva ¾ elérhetősége: - telefon:459-450, 20/9471311, fax: 638-777 o e-mail: [email protected] o www.eletfakht.fw.hu 2. A fenntartó neve, címe: Csabai Életfa Kht., Békéscsaba, Lencsési út 85. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Csabai Életfa Nyugdíjasház, Idősek és Fogyatékosok Nappali Intézménye 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: vegyes profilú integrált intézmény: Ápolást, gondozást nyújtó szociális intézmény: 91 férőhely, ebből emelt szintű 83, átlagos szintű 8 Időskorúak nappali ellátása: 30 férőhely Fogyatékos személyek nappali ellátása 8 férőhely 5. A működés kezdete: 2000. március 01. (emelt szintű férőhelyek), 2006. december 14.(nappali intézmény), 2007. augusztus 13.(átlagos szintű férőhelyek) 6. Az intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézmény szakmai létszáma, a szakmai munkaköröket ellátó munkavállalók szakképzettsége megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek. A munkavállalók kiválasztásánál elsődleges szempontként érvényesül az emberi alkalmasság, elhivatottság. 7. A szolgáltató/intézménytárgyi feltételei Az intézmény tárgyi feltételei magas színvonalon teljesítik a jogszabályban előírt követelményeket, mind az emelt szintű, mind az átlagos színvonalú bentlakásos ellátás tekintetében. 8. Rövid szöveges összefoglalás A Csabai Életfa Nyugdíjasház Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában és felügyeletével működő intézmény. A város vezetői, amint a szociális törvény lehetőséget biztosított emelt szintű elhelyezést biztosító intézmény létesítésére, mindent megtettek azért, hogy minden részletében alaposan kidolgozott koncepció alapján jöjjön létre az új intézmény. Pl. szociológiai felmérés, akkor még nem kötelező igényfelmérés előzte meg a beruházási döntést. Az alapos előkészítést követően 2000-ben nyitotta meg kapuit a Csabai Életfa Nyugdíjasház. Legfőbb szakmai célunk, hogy a szolgáltatás nyújtása, a teljes körű ellátás minden elemének megvalósulása során klienseink megőrizzék személyiségük egyéni színezetét, személyre szóló bánásmódban részesüljenek mind az emelt mind az átlagos szintű bentlakásos valamint a nappali ellátásban.

74


Külön figyelmet fordítunk az ellátást igénybe vevők mentális gondozására, a szellemi leépülés megelőzésére, lassítására, ezért terápiás és készségfejlesztő foglalkozásokat tartunk. A terápiás és képességfejlesztő foglalkozás keretében kreatív, művészeti, mozgás- és játékterápiákat szervezünk. Programunkat a részletes mentálhigiénés terv tartalmazza. A nyugdíjasház egészében korszerű technológiával kialakított, akadály mentesített épületegyüttes, mely egy szinten helyezkedik el. A bentlakásos ellátás mellett helyet biztosít nappali ellátásunknak is. A tulajdonos önkormányzat 2007. június 28-i döntését megelőzően 90 fő részére emelt szintű férőhelyet működtettünk, egy- és kétszemélyes lakrészekkel. A tulajdonosi döntésnek megfelelően, férőhelyeink fokozatosan átalakításra kerülnek, a megüresedés ütemében. 2007. július 2-án 6 db emelt szintű férőhelyünket alakítjuk át 8 db. átlagos szintű férőhellyé, 83 fő emelt szintű férőhely megtartása mellett. A továbbiakban is folyamatosan tervezzük a férőhelyek átalakítását. Az éjszakai és nappali tartózkodásra, személyi tisztálkodásra emelt szinten egy (19 m2-es)és kétszemélyes (22 valamint 30 m2-es) lakrészek állnak rendelkezésre. Önálló fürdőszoba és teakonyha is tartozik a lakrészhez. A lakrész az alábbi felszerelésekkel rendelkezik: telefonvonal és telefonkészülék, kábelt TV csatlakozó, internet csatlakozó, hűtőszekrény, villanyrezsó, mosógép csatlakozó, konyhai és fürdőszobai szaniterek, konyhabútor. Az éjszakai és nappali tartózkodásra átlagos szinten két és háromszemélyes lakószobák állnak rendelkezésre, melyekben az egy főre jutó terület meghaladja a 6 m2-t. Átlagos szintű elhelyezés esetén 2-3 személyenként biztosított a nemenkénti fürdőszoba. Házaspárok (élettársak) elhelyezésére külön lakószobát biztosítunk. Az intézmény az alábbi közösségi együttlétre, tevékenységre valamint mentális gondozásra alkalmas helyiségekkel rendelkezik: társalgó, könyvtár, foglalkoztató, imaterem. Az egészségügyi ellátás céljára orvosi szoba, betegszoba, tornaszoba szolgál. Szakmai fejlesztési terveink között szerepel a nappali ellátás további fejlesztése. Tekintettel arra, hogy fiatalabb, aktívabb élet élő korosztály érint az ellátás, fő célunk olyan prevenciós közösség kialakítása, mely támaszt nyújt az időskori krízisek megoldásában. A közösségépítés színes eszközrendszerét alkalmazzuk ennek érdekében: kirándulások, előadások, beszélgetések stb. Idősek otthoni ellátás során a legnagyobb kihívást rövid- és középtávon az átlagos szintű ellátás megkezdése valamint eddigi tevékenységünkbe integrálása jelenti. 2008-ban szervezeti változás történik, a feladatellátás finanszírozásának javítása érdekében: kistérségi fenntartású önálló intézményként működik tovább a Csabai Életfa Nyugdíjasház. Célunk, hogy a változásokat ne elszenvedjük, hanem a veszélyeket előre felismerve, felkészüljünk a várható változásokra. Ezért mind az ellátottak, mind az ellátást végzők mentális és pszichés felkészítésére nagy figyelmet fordítunk.

75


IX.2. Egyházak, civil szervezetek, társadalmi szervezetek fenntartásában működő szolgáltatók és intézmények IX.2.1. AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége:

Gujné Szabó Tünde intézményvezető 66/451-370, 30/555-9345 e-mail: [email protected]

2./


AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe:

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: -

AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 11.

Szociális alapellátás, 57.§ (1) szociális alapszolgáltatások Autista személyek nappali ellátása, 57.§ (1) j) Szociális foglalkoztatás

5./

A működés kezdete: 2006. január 20. – autista személyek nappali ellátása 2006. július 1. – szociális foglalkoztatás

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Autista személyek nappali ellátása: - 1 fő intézményvezető – szakirányú szakképzettséggel, gyógypedagógus - 1 fő terápiás munkatárs – szakirányú szakképzettséggel, gyógypedagógus - 2 fő szociális gondozó – szakirányú szakképzettséggel Szociális foglalkoztatás: - 1 fő intézményvezető – szakirányú szakképzettséggel - 2 fő segítő – középfokú végzettséggel, a foglalkoztatottak által végzett munka jellegének megfelelő szakismerettel (kézműves tanfolyam, mezőgazdasági szakközépiskola)

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: - 99 m2-es saját tulajdonú ingatlan - 1 db mozgató terem, 1 db teakonyha, 1 db WC, mosdó, zuhanyzó, 3 db foglalkoztató terem - infrastruktúra: 4 db számítógép Internet hozzáféréssel, fénymásoló, telefon, telefax

A tárgyi feltételek a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002.(II.8.) SZCSM-EüM együttes rendelet követelményeinek megfelelőek. Az intézmény területén foglalkoztató helyiségekben kialakított munkahelyi környezet természetes vagy mesterséges megvilágítással megoldva megfelelően világos, szellőztethető, a hatályos

76


munkavédelmi- és tűzrendészeti, valamint a higiéniai előírásoknak megfelelő. Rendelkezünk a munkaterületekre is vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, balesetvédelmi szabályzattal. A foglalkoztató-helyiségek méretét tekintve a mozgáshoz legalább 2 m2/fő szabad terület biztosított. A tisztálkodó és mellékhelyiségek biztosítottak, a foglalkoztató helyiség mellett a folyóvizes kézmosási, illetve mosakodási lehetőség biztosított. A tervezett tevékenységekhez szükséges eszközök, alapanyagok, anyagok rendelkezésre állnak, utánpótlásukat folyamatosan biztosítják a segítő munkatársak. 8./

Rövid szöveges összefoglalás

Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány célja életminőség-javító programok biztosítása a térségben élő fogyatékos, autizmussal élő személyek és családjuk számára. A Békés Megyei Bíróság 1999. szeptember 14-én kelt végzésével az AUT-PONT Alapítványt nyilvántartásba vette, 1999. október 7-én közhasznú szervezetté nyilvánította. Munkanapokon 8 órától 16 óráig működtetjük segítő szolgáltatásainkat: -

információs bázis, zeneterápia, gyógylovaglás, HRG terápiás úszás szülőtalálkozó fejlesztő eszköz-, szakkönyvkölcsönzés családi kirándulás, nyilvános kulturális programok nyári tábor intenzív fejlesztő hétvégi tréning szakmai kapcsolattartás helyi és határmenti fogyatékossággal élőket ellátó szervezetekkel, intézményekkel

2006. január 20. óta alapítványunk működteti az AUT-KÖZ-PONT Fogyatékosok Nappali Intézményét 15 fő autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élő, harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló személy szociális és mentális támogatása érdekében. Célunk az egyéni képességeket fejlettségi szintje mellett elérhető legjobb felnőttkori adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése. Közelebbi cél: -

az állapot alap és járulékos zavaraiból eredő hiányosságok kompenzálása megszerzett képességek szinten tartása és új ismeretek megszerzése a fejlődésben elmaradott készségek habilitációs fejlesztése viselkedési problémák kezelése szociális interakciók fejlesztése autizmus specifikus, barátságos környezet kialakításával megfelelő szokásrendszer használatának elsajátítása szabadidő eltöltéséhez szükséges készségek fejlesztése a testi egészség megóvása, az erőnlét, ügyesség egyénre szabott fejlesztése

Az intézmény feladatai: - nappali ellátás biztosítása autizmussal, illetve halmozott fogyatékossággal élők számára - megfelelő szakemberekből álló team biztosításával színvonalas szolgáltatás nyújtása

77


-

autizmus specifikus módszerek alkalmazása a sérüléshez igazodó környezet kialakítása zavaró vagy veszélyes viselkedésformák megelőzése az alkalmazkodás segítése különböző helyzetekben az elmaradások kompenzálása a következő területeken: 1. szociális készségek 2. kommunikáció 3. kognitív készségek 4. szenzomotoros készségek 5. elemi pszichoszomatikus funkciók

2006. július 1. óta 5 fő autizmussal és halmozott akadályozottsággal élő fiatal szociális foglalkoztatás keretében munka-rehabilitációs foglalkoztatásban vesz részt intézményünkben. Az autizmus spektrum zavar tüneteivel élő és a részképességek egymáshoz viszonyított szintjén, egyenetlen teljesítményprofilú személyek munka-rehabilitációs foglalkoztatása az ellátottak munkakészségének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése, valamint fejlesztő felkészítő foglalkozásra való előkészítése érdekében történik. A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek Az intézményen belül és az intézmény környezetében végzett kisegítő, kiegészítő jellegű, a külső-belső környezet rendben tartásával összefüggő feladatok ellátása: A kerti munkák (virágpalántázás és gondozás, gereblyézés) – házimunkák (portörlés, porszívózás, felmosás, sepregetés) – konyhai munkák (terítés, mosogatás, teafőzés, szendvicskészítés, asztal leszedés, edények elpakolása) – irodai munkák (fénymásolás, borítékolás, szövegszerkesztés) és kézműves tevékenységek (kerámia edények díszítése, üvegfestés, gipszkép készítés szalvétatechnikával, szövés). Az AUT-PONT Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány az ellátotti körében felmerült igények kielégítésére 2008. januárjától TÁM-PONT Támogató Szolgálat működtetését tervezi Békés megye közigazgatási területén. A Szolgálat elő kívánja segíteni a fogyatékos személy integrációját a meglévő szociális-, család-, és gyermekvédelmi hálózatba, elősegítve ezzel a közösségi programokban való részvétel lehetőségét. Célja: A fogyatékos személy saját lakóhelyén, lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése elsődlegesen a lakáson kívüli (köz)szolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása (speciális segédeszközök, módszertani tanácsadás). Feladatai: -

-

személyi segítő szolgálat szervezése és működtetése, amely segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi higiénés, életviteli, életfenntartási szükségleteinek kielégítéséhez információnyújtás, tanácsadás, ügyintézés, jogi problémák megoldásának segítése szállító szolgáltatáshoz való hozzájutás megszervezése.

78


IX. 2. 2. Béthel Alapítvány - Gadara Ház 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége: telefon: e-mail:

Szilágyi Katalin intézményvezető 06-66/443-030, 70-773-22-44 [email protected]

2./

A fenntartó neve, címe: Béthel Alapítvány – Békéscsaba, dr. Becsey Oszkár u. 2.

3./

Szolgáltató intézmény neve, címe: - Gadara Ház: Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2. - Gadara Ház II. Békéscsaba, Aulich u. 6.

4./

A szolgáltató intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása

5./

A működés kezdete: - A működés kezdete a Gadara Házban (Békéscsaba, Dr. Becsey Oszkár u. 2.): pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása 1998.12.30-tól pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása 2004.12.06-tól

6./

A szolgáltató intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Gadara Ház (működési eng. 30 fő): pszichiátriai betegek nappali ellátása: 1 fő intézményvezető, 2 fő terápiás munkatárs pszichiátriai betegek nappali és közösségi ellátása: 2 fő közösségi gondozó, 1 fő közösségi koordinátor, mely feladatot csatolt munkakörben az intézményvezető lát el. Gadara Ház II. (műk. eng. 15 fő): 1 fő terápiás munkatárs

7./

A szolgáltató intézmény tárgyi feltételei: A Gadara Ház és telephelye, a Gadara Ház II. rendelkeznek információs helyiséggel, nappali szobával, csoport szobával, egyéni beszélgetésre alkalmas helyiségekkel, melegítő konyhával és vizesblokkokkal, valamint a szabadtéri programhoz udvarral. Valamennyi kolléga számára biztosított a személyi számítógép nyomtató-fénymásoló gép használata. Az Alapítvány programjainak megvalósításához pályázati forrásokból szerzett be 3 db mobiltelefont, 2 db kerékpárt, 2 db flipchard táblát, digitális fényképezőgépet. Telephelyünkön biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bővítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésére 4 db használt számítógéppel. 8./ Az intézmény bemutatása Alapítványunk olyan innovatív szervezet, amely szükségesnek tartja a pszichiátriai betegek rehabilitációjához szükséges korszerű ismeretek, készségek, újszerű gyakorlatok, tapasztalatok megismerését, bevezetését és továbbfejlesztését. Az innovatív fejlesztések eredményeképpen hozták létre az alapítók a Gadara Házat. A Gadara Ház működésének kezdetétől (1998) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kötelező feladatát látja el. Intézményünkben az 1/2000. SzCsM rendelet 77.§-a szerinti szolgáltatásokon túl, lehetőséget biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bővítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre. Intézményünkben szabadidő értelmes eltöltéséhez kínálunk programokat, készségfejlesztést és mentális támogatást biztosítunk az inaktívvá vált pszichés problémával élő emberek számára.

79


Szolgáltatásaink az öntevékenységre, az önsegítésre épülve biztosítják az ellátást igénybevevő pszichiátriai betegek és családtagjaik igényei, kezdeményezése alapján a társadalomba, a korábbi közösségébe történő visszailleszkedést. Az ellátás minőségének javítása céljával intézményünk 2003. szeptemberétől részt vett az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pszichiátriai közösségi gondozás modellkísérleti programjában, mely mára a szociális törvény szerinti alapszolgáltatások közé sorolt tevékenység. Gyakorlati mintahelyként részt veszünk az egykori Szociális és Családügyi Minisztérium által modellkísérleti program keretében szervezett pszichiátriai közösségi gondozó és koordinátorképzésben, rendszeresen helyet adunk szakmai műhelytalálkozóknak. Az intézmény a pszichiátriai betegek ellátása mellett szolgáltatást nyújt a promóció és elsődleges prevenció céljával a mentálisan sérült, krízisben levő személyek részére. 2005. szeptember 1-jétől Békéscsabán, az Aulich u. 6. szám alatt Gadara Ház II. néven megnyitottuk nappali ellátást biztosító intézményünk telephelyét, ahol 15 fő ellátását biztosítjuk. Telephelyünkön az 1/2000.(SzCsM rendelet 77.§-a szerinti szolgáltatásokon túl lehetőséget biztosítunk számítógép felhasználói ismeretek elsajátítására, bővítésére és internetes álláskeresésre, a távmunka végzésre. Intézményünk a mentális és pszichiátriai problémában érintetteket segíti a mindennapi életben történő boldogulásban. A problémákat a medikális modellekkel ellentétben szociális nézőpontból közelítjük meg, és a célunk az érintettek egyéni célkitűzéseinek teljesítésében való részvétel és támogatás. Munkatársaink szoros kapcsolatot tartanak az ellátott személy pszichiáterével, háziorvosával, továbbá a hozzátartozókkal, illetve a szociális ellátórendszer társszerveivel. Szakmai tervek: - Továbbra is feladatunknak tartjuk megragadni minden olyan pályázati lehetőséget, amely segítségével előremozdítható a szakmai fejlődés, fejleszthető az intézmény színvonala, a felhasználók elégedettsége, munkatársak helyzete: a Gadara Ház I-II. szakmai programjának minőségi továbbvitele, a szolgáltatások folyamatos fejlesztése, a felhasználók igényeinek figyelemmel kísérésével; - Középtávon szeretnénk a felhasználóink munkavállalását elősegíteni, képzésszervezéssel és munkaközvetítéssel, szociális foglalkoztatás bevezetésével. - Minőségbiztosítási képzés belső auditálás; - Kapcsolattartás és bővítés az egészségügyi, szociális és oktatási területen működő intézményekkel; - Újabb programok beindítása (betegségcsoportonkénti hozzátartozói csoport, társasjáték klub, kortárs segítő csoport);

80


IX.2.3. Egyensúly Szabadidő Klub 1. A kapcsolattartó személy: neve: Herczegné Számel Annamária elnök elérhetősége: - telefon: 06-20/264-4463 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Egyensúly Szabadidő Klub 5600 Békéscsaba, Derkovits sor 2. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Egyensúly Szabadidő Klub Békéscsabai Kistérségi Szociális Kikötő Szolgálat I., Egyensúly Szabadidő Klub Békéscsabai Kistérségi Szociális Kikötő Szolgálat II. 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szenvedélybetegek közösségi ellátása 5. A működés kezdete: 2006. év 01.01., 2007.01.01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): 2 fő közösségi koordinátor, 4 fő közösségi gondozó, Az egyesületnél két 8 órás koordinátor, három 8 órás közösségi gondozó, illetve egy 6 órás, és egy 4 órás közösségi gondozó dolgozik 7. A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: A belváros központjában, tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető helyen egy irodahelyiség(lifttel). Az iroda építészeti megoldásai lehetővé teszik az akadálymentes közlekedést. Rendelkezésünkre áll még: 2 db íróasztal, 2 db számítógép, 3 db irodaszék, 3db polcos szekrény, 2 db fiókos ill. 1 db ajtós szekrény, 1db fénymásoló asztal, 1db fekete/fehér fénymásoló ill. 1 db színes fénymásoló, mellyel szkennelni és nyomtatni is lehet, 1db fekete/fehér nyomtató, 1 db vízforraló, 1 db ventilátor, 10db flottában működő mobiltelefon, illetve 1 db vonalas készülék 8. Rövid szöveges összefoglalás Egyesületünk jogelődjeit tekintve közel ötvenéves múltra tekint vissza, zászlóshajóján évtizedek óta a szenvedélybetegség, elsősorban az alkoholizmus elleni küzdelem áll. Az elődök 1958-ban itt alakították meg Magyarországon az első Alkohol Ellenes Klubot. Ma már Egyensúly Szabadidő Klub Egyesület néven működünk és számos szociális szolgáltatást nyújtunk embertársainknak, a különféle szenvedélybetegségekben küzdőknek, alkohol betegeknek, kábítószer-, játékgép függőknek. Szociális Kikötő Szolgálat I.-II. elnevezéssel szenvedélybetegek közösségi ellátását végezzük normatív állami támogatás igénybevételével, illetve 2006. évtől védett szállást, a „Hétpróbás Ház”-at tartjuk fenn mindennemű pályázati- és egyéb támogatás, normatíva nélkül, önerőből. 2007. májusától megkereső tevékenységet folytatunk a városban, alacsonyküszöbű szolgáltatások keretén belül. E mellett ingyenes jogsegélyszolgálattal állunk klienseink rendelkezésére minden héten, két napon 4 órában 2007. szeptemberétől. Tevékenységünket Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Kiváló szociális munka kitüntetéssel díjazta a közelmúltban, mely elismerést civil szervezet elsőként kapta meg a városban.

81


Ellátási szerződést kötött egyesületünkkel a békéscsabai Önkormányzat 2006. januárjában, majd a Kistérségi társulás 2007. januárjában, a szenvedélybetegek közösségi ellátására. Szociális tevékenységünket, nappali ellátással, komplex rehabilitációs foglalkoztatás és a közérdekűmunka megszervezésének felvállalásával szeretnénk bővíteni. A megyeszékhely kistérségében jelenleg működő civil szervezetekkel (Mentálhigiénés Egyesület, Béthel Alapítvány, Mi- Értünk egyesület, Mozgáskorlátozottak Egyesülete) - akik már nyújtanak valamilyen szintű segítséget a szenvedélybetegséggel küzdők számára - történő egyeztetés után kiderült számunkra, hogy a közeljövőben senki nem készül ilyen jellegű szolgáltatást, (kistérségi nappali ellátást) indítani, nyújtani. Fontosnak tartjuk, hogy egy olyan modellértékű komplex és integrált intézmény és hozzá tartozó szolgáltatási struktúra alakuljon ki Békéscsabán, amely általános információnyújtáson keresztül, prevenciós programokat bonyolít le és szervez, elősegíti a szenvedélybetegség korai felismerését, annak kezelését, közösségi programokat kínál, tűcserét, szociális, jogi, személyiség fejlesztési, életvezetési, önmenedzselési, konfliktuskezelési, pályaorientációs tanácsadást biztosít, igény szerint képzéseket, tréningeket, szupervíziót tart. Egyesületünk az elmúlt évben 11 programra kidolgozott tematikával megkapta a felnőttképzési hely címet. Terveink között szerepel egy olyan komplex szolgáltatást felölelő modell megvalósítása, melyben megtalálható a nappali, a közösségi ellátás, kiegészülve egy védett szállással. Hosszú távú céljaink között szerepel egy rehabilitációs foglalkoztató beindítása is. Az ingyenes preventív programjainkon (az évről évre több százfős részvételt maga mögött tudható Szenvedélymentes nap, alternatív osztályfőnöki óra, nyitott klub, nyitott hétvégi családi programok) azok is megszólíthatóak, elérhetők, akik kockázatnak vannak kitéve, vagy csak érdeklődnek a különböző szenvedélyek iránt. Ezek az emberek jelentős benyomásokat szerezhetnek a különböző megkereső szolgáltatást nyújtó munkatársainktól, melynek hatására akár fel is hagyhatnak a különböző függőséget okozó szer használatával. Hosszú egyeztetések következményeként Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. május 31.-én tartott ülése határozata alapján, - 280/2007. (V.31.) közgy. határozat Egyesületünk részére, a szociális feladatok ellátásához szükséges ingatlant - Békéscsaba, Kolozsvári út 62. sz. alatti 174 m2 határozatlan időre, ingyenesen átadja a Szenvedélybetegek Nappali Intézménye kialakítására és a szenvedélybetegek ellátása érdekében. Egyesületünk vállalta, hogy a törvényeknek, rendeleteknek megfelelően az átalakításokat, a működéshez szükséges feltételeket, eszközöket saját erőből, valamint pályázati támogatásokból költség hatékonyan biztosítja. 2008. januárjától szeretnénk áttenni telephelyünket ebbe az ingatlanba. Az egyesületünk által megvalósítani kívánt szenvedélybetegek ellátásáról kialakított modellje és módszerei egybevágnak a „Nemzeti Stratégia a kábítószer – probléma visszaszorítása érdekében” című dokumentumban foglaltakkal.

82


IX.2.4. Emberül Élni Alapítvány 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége: telefon: E-mail:

Bodorló Borbála 66/362-011 [email protected]

2./

Fenntartó neve, címe:

Emberül Élni Alapítvány 5600 Békéscsaba, Békési út 46-48.

3./


Gondozó Szolgálat 5600 Békéscsaba, Békési út 46-48. 5668 Nagybánhegyes, Kossuth u. 30.

Telephelye: 4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Alapfeladata: Étkezés Házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás Közösségi szenvedélybetege ellátás Fogyatékos személyek nappali ellátása Szt. szerinti besorolása:

szociális alapellátás

5./

A működés kezdete: 2006. december 28.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 6.§, valamint a 2. sz. és 3. sz. mellékletek szerint.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: Az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 4.§-a szerint.

8./

Rövid szöveges összefoglalás Az Alapítvány küldetése: Segítséget nyújtani a helyi közösségekben, adott társadalmi környezetben jelentkező szociális problémák, hátrányok kezeléséhez azoknak az embereknek, akik társadalmi, gazdasági, szociális, etnikai vagy egyéb helyzetük, adottságuk miatt önhibájukon kívül a kirekesztettség, a reménytelenség okozta hátrányos megkülönböztetésben élnek. Szolgálatba állítani Alapítványunk kapacitásait és erőforrásait a hátrányos helyzetű csoportok és egyének társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése érdekében. Az Alapítvány célkitűzése Az Emberül Élni Alapítvány célja, hogy segítse a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek élethelyzetük javulását, esélyegyenlőségét a szociális, valamint a humánerőforrás-ellátási területeken. Az Alapítvány az alábbi tevékenységekkel foglalkozik: - Olyan Békés megyei segítő szolgálatok kezdeményezése és működtetése, melyek szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtanak a szolgáltatásokat igénylő emberek és közösségeik számára. - Képzés és átképzés, tanulmányok és szakmai anyagok készítése.

83


-

-

Foglalkoztatási és munkaerő-piaci szolgáltatások megszervezése és működtetése. Tapasztalatcsere, szociális, illetőleg gyermekvédelmi szakmai hálózat létrehozása, működtetése. A fogyatékosok emberek érdekvédelmi feladatainak ellátása, érdekérvényesítésének segítése, segítő szolgáltatások eléréséhez segítségnyújtás, információgyűjtés, a fogyatékos embereket érintő kérdésekben, tanácsadás. A fent felsorolt célokkal kapcsolatos kiadványok kiadása, megjelentetése, web felületek létrehozása, működtetése.

Alapítványunk tevékenységeivel biztosítja a rászorulókat alapvető szociális ellátáshoz juttatni, ezáltal életminőségük javulását, mindennapjaikban a komfortérzet növelését segíti elő. Működési területünk: Békés megye

84


IX.2.5. Evangélikus Egyház - Evangélikus Szeretetotthon 1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége: telefon: e-mail:

Szente Béláné intézményvezető 66/325-056 [email protected]

2./


Magyarországi Evangélikus Egyház Budapest, Üllői út 24.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Evangélikus Szeretetotthon Békéscsaba, Berényi út 125.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Idősek bentlakásos otthona

5./

A működés kezdete: 1930.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Az intézmény megfelel

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Megfelelő

8./

Rövid szöveges összefoglalás Az intézmény 1930 óta működik az Evangélikus Egyház fenntartásában. többszöri fejlesztés és bővítés után nyerte el a jelenlegi formáját. Az előfejlesztések 1948-ban kezdődtek, majd 1987; 1991; 1994-ben folytatódtak. Az utolsó bővítés 2005-ben történt, amikor egy új épületszárny került átadásra. Ebben az épületrészben találta meg végleges helyét a jól felszerelt és praktikus orvosi szoba, a betegszobák és a mosodai helyiségek. Lakóink saját szobával rendelkeznek, melyben egyedül vagy házastársukkal élnek. A szobákat saját bútoraikkal rendezik be, mellyel otthonossá varázsolják. Az intézmény működési engedélye 60 főre szól. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a lelki gondozásra. A napi áhítaton és Istentiszteleten túl, az 5 lelkész szolgálatkészen áll a lakók lelki gondjainak meghallgatására és orvoslására. Magas szinten van biztosítva az egészségügyi ellátás, a mentálhigiénés gondozás, továbbá a foglalkoztatás. A dolgozók folyamatosan részt vesznek különböző képzéseken, szakmai előadásokon. A tervben szerepel egy saját színjátszó kör kialakítása, melynek összetétele a gondozottakból kerül ki. Nagyobb fejlesztés jelenleg nincs tervbe, de folyamatosan történnek kisebb beruházások, mint az egészségügyi ellátás további fejlesztése és a dolgozók munkájának megkönnyítésére szolgáló beruházások. Létszámbővítésben sem gondolkodik az intézmény. A jelenlegi, jól és magasan képzett dolgozókkal együtt, közös erőfeszítésekkel igyekszik az Evangélikus Szeretetotthon biztosítani továbbra is gondozottainak a minél magasabb színvonalú ellátást.

85


IX.2.6.

Evangélikus Egyház – Támogató szolgáltatás

1./

A kapcsolattartó személy: Elérhetősége: telefon: e-mail:

Kresák Anna 06-20-770-3791 jelenleg nincs, de jelezzük, amint elérhetőek leszünk elektronikusan is

2./

A fenntartó neve, címe: Békéscsaba Evangélikus Egyházközség, 5600 Békéscsaba, Luther u. 1.

3./

A szolgáltató neve, címe: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség Támogató Szolgálat, 5600 Békéscsaba, Luther u. 1.

4./

A szolgáltató alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapszolgáltatás – támogató szolgálat

5./

A működés kezdete:

6./

A szolgáltató személy feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint): Vezető: 1 fő Személyi segítő: 2 fő Gépkocsivezető: 1 fő

2007. július 01.

7./ A szolgáltató tárgyi feltételei: 1 irodahelyiséggel rendelkezünk a fenntartó székhelyén (Békéscsaba, Luther u. 1.), ahol ügyfélfogadás nem folyik, az épület akadálymentességének hiányában. Itt látjuk el a szolgálat működésével kapcsolatos koordinációs feladatokat, az adminisztrációt, és itt tartjuk az esetmegbeszéléseket. Az iroda tárgyi feltételei között szerepel 1 íróasztal, 1 polcos szekrény, 4 szék, 1 számítógép. Rendelkezünk a szállító szolgálat működéséhez szükséges 1 db, 9 személyes Opel Vivaro gépjárművel, amely mobil rámpával és 4 + 3 pontos biztonsági rögzítéssel felszerelt. 8./ Rövid szöveges összefoglalás Az Evangélikus Egyház történetét vizsgálva megállapítható, hogy Magyarországon mindig erején felül vette ki a részét az oktatási és a szociális intézmények fenntartásából. Békéscsabán 1928 óta végzi szolgálatát a Békéscsabai Evangélikus Szeretetotthon, amely 49 lakójának nyújt otthont idős napjaiban. Az elmúlt 6 esztendőben önkéntes diakóniai munkások látogatják, és segítik az idős, rászoruló hittestvéreket, ha szükséges a lelkészek segítségével. Ugyancsak 6 éve külön főállású evangélikus kórházlelkésze van Békéscsabának egyházi alkalmazásban. A szolgálati területek kibővülésével szeretnénk egyre több formában elérni és segíteni a rászorulókat. A támogató szolgálat a Békéscsabai Evangélikus Egyházközség első alapszolgáltatása, amelyet a Békéscsabán és a környező településeken élőknek szeretne biztosítani. A szolgáltatás indításának alapkoncepciója volt, hogy segítséget nyújtson a Békéscsabán, valamint a Kelet-Békési Evangélikus Egyházmegye területén élő idős, sérült embereknek. A szolgáltatás működtetését az egyház karitatív jelleggel vállalta, tehát az ellátottak térítésmentesen vehetik igénybe mind a szállító szolgálatot, mind pedig a személyi segítést. Fejlesztési terveinket nagyban meghatározza a most indítani kívánt szolgáltatás eredményessége, és az iránta mutatkozó igény mennyisége, de a támogató szolgálat indokoltsága esetén nappali ellátásban gondolkodunk, szociális foglalkoztatással kiegészítve, valamint a házi segítségnyújtás működtetésében.

86


IX.2.7.

Fília Alapítvány

1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége: Telefon: E-mail:

Pallag Géza Békéscsaba, Felsőnyomás 271. 66/322-024 [email protected]

2./


Fília Alapítvány 5600 Békéscsaba, Felsőnyomás 271.

3./


4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: ápolás-gondozást nyújtó ellátás

5./

A működés kezdete: 1991.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Az engedélyezett férőhelyek száma 50 fő, a személyi feltételek megfelelnek az előírásnak.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: megfelel az előírásoknak, végleges működési engedéllyel rendelkezünk átlagos szintű ellátáshoz.

8./

Rövid szöveges összefoglalás

Fília Alapítvány Idősek Otthona 5600 Békéscsaba, Felsőnyomás 271.

A Fília Alapítvány 1989-ben, a rendszerváltás elején alakult meg. Négy idős magánszemély és egy kisszövetkezet vezetése elhatározta, hogy idősek otthonát hoz létre. Az elképzelés gyakorlati megvalósítását egy idős házaspár segítette, akik életjáradék fejében felajánlották Békéscsabától 8 km-re lévő tanyájukat. A sokéves múltra visszatekintő „kuláktanya” régi, emberöltőket megélt öreg fáival egy hajdani, szebb világot idézett. Az éjjel-nappal tartó, fáradtságos munka után, az ünnepélyes átadásra 1990. augusztus 20-án került sor, és az 1991. január 1-től érvényes, 24 főre szóló működési engedéllyel az otthon elkezdhette működését. Olyan családias jellegű működési rendet próbáltunk kialakítani, ahol ugyan kivonjuk az idős embert a több évtizede megszokott környezetéből, és egy zárt rendszerű, „agyonszabályozott” intézményben helyezzük el, de helyette bevonjuk őt a munkába, a közösségi életbe. Úgy alakítottuk ki az otthon házirendjét, hogy az étkezések és az orvosi rendelések időbeosztásán kívül más kötöttség nem terheli lakóinkat, ugyanakkor aktívan, de nem kötelezően részt vehetnek az intézmény életében. Az intézmény önfenntartásra rendezkedett be. A meglévő szántó területen gazdálkodunk, megtermeljük azt a takarmány mennyiséget, amit sertésállományunk igényel. Az eltelt időszak alatt az egykor 24 személy befogadására alkalmas intézmény 50 férőhelyesre bővült. A mai nyugodt, biztonságos működésünk záloga intézményünk folyamatos fejlesztése. Az otthonba történő beköltözés előtt a hozzátartozókkal is egyeztetve, lakóink saját berendezési tárgyaikat és magukkal hozhatják. Az otthonról hozott kedves holmi, a családi fényképek, a megszokott felszerelési tárgyak mind-mind otthonosabbá, melegebbé varázsolják az új, szokatlan környezetet. Lakóinkat egy-, két- és négy ágyas szobában helyezzük el. Alapelvünk, hogy a dolgozók vannak az otthon lakóiért, és nem fordítva. Az egy holdon lévő intézmény öreg fáival, szép parkjával nyugodt időskort tud biztosítani lakóinak.

87


IX.2.8.

Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

1./

Kapcsolattartó személy: Elérhetősége: telefon: E-mail:

Komlósiné Schlett Anikó intézményvezető 66/638-640 [email protected]

2./


Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 1086 Budapest, Dankó u. 11.

3./

A szolgáltató/intézmény neve, címe: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség „Oltalom” Idősek Otthona 5600 Békéscsaba, Tábor u. 2.

4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szt. szerinti besorolása: tartós bentlakásos, ápolást, gondozást nyújtó intézmény, idősek otthona.

5./

A működés kezdete: Az intézmény 2006. augusztus 1-től működik.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000.SzCsM rendelet szerint): Az intézmény rendelkezik az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete által előírt személyi létszámmal. Így az otthonban intézményvezető 1 fő, főnővér 1 fő, orvos heti 4 órában, ápoló-gondozó 6 fő, szociális mentálhigiénés munkatárs 1 fő, foglalkoztató 1 fő, gyógytornász heti 4 órában áll a lakóink rendelkezésére.

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Az idősek otthona Békéscsaba közigazgatási határán belül, lakókörnyezetben található. Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. Az épületben 10 lakószoba, 4 zuhanyzó, 4 WC, közösségi helyiség, ebédlő, orvosi szoba, betegszoba, teakonyha, 2 személyzeti öltöző és mosókonyha került kialakításra. Az intézmény külső és belső környezete igényesen kialakított és berendezett. Az épület akadálymentesítése megoldott.

8./

Rövid szöveges összefoglalás, kb. 3-4 oldalon, az adott szolgáltató/intézmény bemutatása (legyen benne történeti rész, szakmai munka, szakmai fejlesztési tervek rövid és középtávon)

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség metodista hitelven alapuló, evangéliumi szabadegyház, melyet a magyar állam 1981. október 1-jével ismert el. Vállalt feladatai között kiemelkedő fontosságú a szociálisan hátrányos helyzetűek segítése, melyet szervezete, az Oltalom Karitatív Egyesület keretén belül lát el, igen széles körben. Az Egyesület több telephelyen tart fenn hajléktalanok számára éjjeli menedékhelyet, átmeneti szállást, népkonyhát, nappali melegedőt, utcai szociális gondozást, biztosítja hajléktalan személyek egészségügyi ellátását. Ezen kívül működtet gyermekvédelmi intézményeket: anya-gyermek szállót, gyermekotthont, nevelőszülői hálózatot, családgondozást. A MET „Oltalom” Idősek Otthona 28 idős személy részére ad elhelyezési lehetőséget. Átalakított épületbe, többségében 3 ágyas szobákban, felszerelésében, feltételeiben igen korszerű, rendkívül barátságos környezetben várja lakóit. Az otthon teljes körű ellátást

88


biztosít, amely tartalmazza a 24 órás szolgálatot, ápolást-, gondozást, napi háromszori, szükség esetén ötszöri étkezést, mentális segítséget, mosást, textíliát, alapgyógyszert, orvosi ellátást, a szabadidő tartalmas eltöltését, közösségi programokat. Az idősek otthona szakmai célkitűzése, feladata többirányú: -

az idős emberek életminőségének javítása, békés, kiegyensúlyozott időskor biztosítása, az idősek személyre szabott gondozása, önrendelkezésük tiszteletben tartása, a mentálhigiéne, mint intézményi szemlélet érvényesülése a gondozás minden területén, az egyéni szükségletekhez igazodó komplex gondozás biztosítása, szakmaközi, intézményközi együttműködés, tevékeny, aktív élet, családi, közösségi és társadalmi kapcsolatok fenntartása, ápolása, az otthon nyitottsága, társadalmi integráció, a város életében való részvétel, közösségi programokon, rendezvényeken való megjelenés, az idősek jogtudatos magatartásának erősítése, véleményük kikérése és figyelembe vétele, a szakemberek folyamatos képzése, terepgyakorlatok szervezése, korszerű gondozási módszerek alkalmazása, szakmai képzések, tanfolyamok, a város intézményeivel való kapcsolattartás, együttműködés és nyitottság, az elfogadottság érdekében.

89


IX.2.9.

Mentálhigiénés Egyesület

1. A kapcsolattartó személy: ¾ neve: Bérczesi Monika intézményvezető ¾ elérhetősége: - telefon: 66/631-254, 30/658-9698 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Mentálhigiénés Egyesület 5600 Békéscsaba, Gyulai út 2. III/301. - kapcsolattartó személy: Szűcs Judit - telefon: 66/547-303, 30/436-7456 - e-mail: [email protected] [email protected] - honlap: www.bekesmenta.atw.hu 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: Békés Mérték Közösségi Ház, 5600 Békéscsaba, Békési út 40. - telefon/fax: 66/631-254 - e-mail: [email protected] 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapszolgáltatás: Közösségi szenvedélybeteg ellátás, Pszichiátriai betegek közösségi ellátása. Megelőző – felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzése büntetőeljárás alá vont kábítószer-fogyasztó személyek részére (2007 09. 01-től). A programot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatja. 5. A működés kezdete: Közösségi szenvedélybeteg ellátás: 2006. január 01. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: 2006. december 01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Közösségi szenvedélybeteg ellátás: 1 fő koordinátor, 2 fő közösségi gondozó. Pszichiátriai betegek közösségi ellátása: 1 fő koordinátor (társadalmi munkában), 2 fő részmunkaidős közösségi gondozó, 1 fő főállású közösségi gondozó. 1 fő irodavezető-számviteli munkatárs. Vállalkozói szerződés keretében biztosított: - a ház riasztórendszeren keresztüli őrzése, - az irodatechnikai gépek karbantartása, javítása, - könyvelési feladatok, bérszámfejtés. 7. A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei Ingatlan: A szociális alapszolgáltató feladat ellátása érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város tulajdonában lévő ingatlant (volt idősek klubja, 84 m2-es kertes ház) az önkormányzattal kötött megállapodás keretében használja az egyesület. Ellátási szerződés: Békéscsaba MJV kötött ellátási szerződés keretében végzi az egyesület a szenvedélybetegek közösségi ellátását. Beruházás, felújítás: saját erőből (pályázataink nem nyertek) és szponzorok közreműködésével történt meg az ingatlanban a vízvezeték-hálózat, a csatornahálózat, az áramhálózat kicserélése, a részbeni akadálymentesítés, a belső átalakítási, felújítási

90


munkák, a burkolás, a terasz megépítése, a külső tereprendezés, új nagykapu beállítása. Folyamatosan pályázunk a következőkre: - sufni balesetmentessé tétele, raktárhelyiséggé és interjúszobává történő átalakítása, - a ház teljes akadálymentesítése, - a ház tetőszerkezetének teljes cseréjére, - a nyílászárók teljes cseréjére, - a fűtés korszerűsítésére, - a ház bővítésére. Berendezés: 2db PIV új számítógép, 2db PIII számítógép, 1db PII ügyfél számítógép, 2 db mobiltelefon, 1db vezetékes telefon, 1db tintasugaras nyomtató/fénymásoló/ szkenner, 1db tintasugaras nyomtató, 2db irattároló szekrény, 30db szék, 1db tárgyalóasztal, 6db íróasztal, 1db kanapé, 1db kávéfőző, 1db teafőző, 1db mikrohullámú sütő). Az irodabútorok és a számítógépek részben újak. Minden kollega rendelkezik íróasztallal és számítógéppel. Adományokból, készletátcsoportosításból és saját forrásból történt beszerzésekből származnak a berendezéseink. Kertészeti, házkörüli karbantartási feladatokhoz szerszámok és gépek pl. fűnyíró áll rendelkezésünkre. 8. Rövid szöveges összefoglalás Történet: A pszichiátriai betegek, a szenvedélybetegek és hozzátartozóik részére hiánypótló lakossági szolgáltatások bevezetése érdekében jött létre a Mentálhigiénés Egyesület 2000-ben. Kiemelkedően közhasznú szervezetként hazai és Európai Uniós pályázati forrásokból működünk a békéscsabai, a békési, az orosházi és 2007-től a szeghalmi kistérségben is. Kísérleti projektekben fejlesztettük ki a megváltozott egészségi állapotú emberek állapotfelmérési, pszichoszociális és utógondozási módszereit. Erősségünk a szükségleteket kielégítő lakosság-közeli szolgáltatások, a több kistérségre kiterjedő hálózati csapatmunka, a szakmaiság, a kreativitás. Az ügyfeleink ép készségeire és képességére alapozó alternatív életstílus kialakításában, fenntartásában segítünk többek közt az alternatív gyógymódok, a szocioterápia és fejlesztő hatású foglalkoztatás működtetésével. Felnőttoktatási tevékenység keretében akkreditált továbbképzési programjaink vannak egészségügyi és szociális dolgozóknak. Terepintézményként fogadunk érdeklődő hallgatókat szakmai gyakorlatra. 2006. január 01-től egyesületünk tovább bővítette tevékenységi körét. Fenntartója lett a Békés Mérték Közösségi Háznak, mely intézmény közösségi szenvedélybeteg ellátás szociális alapszolgáltatást végez. 2006. júliustól egyesületünk Békés városban új közösségi szenvedélybeteg ellátást indított, Békési Mentálhigiénés Szolgálat néven. 2006. decemberétől a Békés Mérték Közösségi Ház tovább bővítette szolgáltatási körét, s pszichiátriai betegek közösségi ellátását is végzi. 2007. szeptemberétől büntetőeljárás alá vont kábítószer-fogyasztó személyek részére Megelőző- felvilágosító szolgáltatás (elterelés) végzésére nyertünk jogosultságot és támogatást. A Békés megyei közösségi ellátással foglalkozó szolgáltatók érdekérvényesítése érdekében, a partneri együttműködéseinek ösztönzése céljából 2006-ban akkreditált szakmai műhelymunkát végeztünk. 2007-ben a Békés Megyei Önkormányzattal együttműködve kistérségi tereplátogatások, cím és tevékenységlista kialakítását és a megyei jó gyakorlatok bemutatásáról szóló „Partnerség” szakmai konferencia megrendezését végezzük.

91


A Békés Mérték Közösségi Ház Szakmai munkája Ügyfélkörünkben egyaránt jelen vannak anyagfüggők (nikotin, gyógyszer, drog, alkohol, evés zavarok) és kodependens hozzátartozók, játékgépfüggők, számítógépfüggők, pszichiátriai betegek és kettős diagnózisú betegek. Közösségi szenvedélybeteg ellátás (alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő szolgáltatás) és Pszichiátriai betegek közösségi ellátás keretében: - Információs szolgálat - Egyéni esetkezelés - Kincskereső – önismereti csoport – szocioterápiás módszerek alkalmazásával: zeneterápia, mozgásterápia, képzőművészeti terápia, biblioterápia. - „Ébredések” Színjátszó csoport – dramatikus játékterápia - „Találkozások” Kézügyesség fejlesztő csoport – szénrajz technika, grafikus ábrázolás technika, üvegfestés, ragasztás - művészetterápiás önismereti csoport - Kézenfogva - (szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek és hozzátartozóik csoportja) - Iránytű – pályaorientációs, reintegráló tréning - Támasz - Téka önkéntes segítők képzése, foglalkoztatása - Képben vagy? – információs szolgálat és filmklub - Érintések - életviteli tréning (szociális készségek fejlesztése) - álláskeresési képességfejlesztő egyéni és csoportos mentorálás - „Anyag nélkül tananyaggal” képességfejlesztő, reintegráló csoport - CsaládNet – számítógép-használat és internet-használat tanítás és géphasználati lehetőség hozzátartozóknak is - Közösségi program: kirándulás az egyesület vidéki telephelyeire, szabadtéri programok 2007. szeptemberétől kaptunk engedélyt (nyertes pályázatunknak eredményeként) elterelő szolgáltatások nyújtására Békés megye területén, amely tevékenység hiánypótló városunkban (26/2003.(V.16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelete a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló és az 55/2003.(IX.4.) ESZCSM-GYISM együttes rendelet módosítása alapján) Települési egészségnapok, egészségfesztiválokon, Falunapokon standdal történő megjelenés; állapotfelmérés, képességmérések, ismeretterjesztés. Fejlesztési terv rövidtávon: Közösségi szenvedélybeteg ellátás Szolgáltatás fejlesztése - alacsonyküszöbű szolgáltatás keretében: pihenő helyiség-kontakt klub működtetése, mosási-mosakodási és ruhaszárítási lehetőség biztosítása, játszóház, éjszakai közösségi programok, extrém sportprogramok, játszótér örökbefogadás és szabadtéri programok, ösztöndíjas képességfejlesztő programok - ártalomcsökkentő tevékenység keretében: tűcsere-automata működtetése, óvszerautomata működtetése, partiszervíz szolgáltatás. Szenvedélybeteg ellátás Infrastruktúra fejlesztése - szenvedélybetegek nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása - rehabilitációs foglalkoztatás működtetése Pszichiátriai betegellátás Infrastruktúra fejlesztése - pszichiátriai betegek nappali intézményének és foglalkoztatóinak a kialakítása - rehabilitációs foglalkoztatás működtetése.

92


Fejlesztési terv hosszú távon: Infrastruktúra fejlesztés - az ingatlan lehetőség szerinti bővítése (új helyiség illetve emelet ráépítés), - ingatlan vásárlás – pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek lakóotthonainak működtetése érdekében, - a falusi turisztika keretében családi wellness házak és szolgáltatások kialakítása.

93


IX.2.10. Mi-Értünk Egyesület 1./

Kapcsolattartó személy: Telefon: E-mail:

Mező Andrea elnök 66/444-846, illetve 70/502-2103 mi-ertü[email protected]

2./


MI-ÉRTÜNK Prevenciós és Segítő Egyesület 5600 Békéscsaba, Kazinczy F. u. 6/1.

3./


4./

A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapellátás – Szenvedélybetegek Közösségi ellátása

5./

A működés kezdete: 2006. január 1.

6./

A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) 1 fő közösségi koordinátor 2 fő közösségi gondozó 1 fő megkereső program munkatárs

7./

A szolgáltató/intézmény tárgyi feltételei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. február 23-án tartott ülése határozata alapján, egyesületünk részére, határozatlan időre átadta a Békéscsaba, Kazinczy u. 6/1. szám alatti 121 m2 alapterületű ingatlanát, Szenvedélybetegek Nappali Intézménye és speciális alapellátási feladatként Szenvedélybetegek Közösségi ellátása érdekében. Egyesületünk a törvényeknek, rendeleteknek megfelelő átalakításokat végzett. Az átalakítás és kialakítás pályázati támogatásból – Ifjúsági, Családügyi és Szociális Minisztérium 3.500.000 Ft-ot támogatott, valamint az Egyesület vagyonából valósult meg. Akadálymentesített Intézményt „varázsoltunk” 2006-ban, működéshez szükséges feltételeket, eszközöket saját erőből, valamint pályázati támogatásokból költség hatékonyan biztosítjuk. Meglévő eszközök: három komplex számítógép, fénymásoló, nyomtatók, fax/telefon, mobil telefon, tv, dvd lejátszó, hűtőszekrény, mosó-szárítógép, lap-top, projektor, mikrosütő, irodabőútorok, étkező asztal, székek, tányérok, poharak, evőeszközök, stb. már sok mindenünk megvan, ami szükséges az ellátás gördülékenységéhez. Kialakítottuk a vagyonvédelmi rendszert, értékeink megóvása érdekében, a riasztó berendezés közvetlen kapcsolatban van a biztonsági céggel és betörés esetén öt percen belül a helyszínre érkeznek.

MI-ÉRTÜNK Konzultációs Központ 5600 Békéscsaba, Kazinczy F. u. 6/1.

8./ Az Egyesület rövid bemutatása Szervezetünk 2000-ben alakult, kiemelkedően közhasznú szervezetként működünk. Egyesületünk alacsonyküszöbű, illetve ártalomcsökkentés (harm reduction/minimalization) modelljét és módszereit használó intézménnyé vált, amely egybevág a „Nemzet Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében” című dokumentumba foglaltakkal. 2006. január 1-től, a Szenvedélybetegek közösségi ellátása programot indítottuk el, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területen (bel- és külterületein) végezünk. Szenvedélybetegek gyógykezelésében lényeges, hogy a kezelés-ellátás mindig a klienes

94


szükségleteihez, céljaihoz alkalmazkodik, ezért 2007. januártól Szenvedélybetegek közösségi ellátása programunkat Békéscsaba kistérségére kiterjesztve végezzük. Szolgáltatásunkkal olyan tevékenységeket valósítottunk meg, amely – a Nemzeti Drogstratégia és hatályos szociális törvény, valamint annak végrehajtási rendeleteiben foglaltak szellemében – a szenvedélybetegek számára komplex, hosszú távú (döntően nem csupán egyszeri személyes segítő kapcsolat keretében) közösségi alapú gondozást nyújt az ellátottak otthonában, illetve lakókörnyezetében a család aktív részvételével segítsen. A közösségi ellátás keretén belül az ellátott és hozzátartozói számára is segítséget nyújtunk. Szándékaink szerint olyan programokat szervezetünk az elmúlt két évben is, amelyek elősegítik az ellátást igénybevevők visszaintegrálását a társadalom, támogatják korábbi közösségükbe való visszailleszkedésüket. A megkereső programokkal (utcai megkereső program, buli segély szolgálat) hozzásegítjük a szakembereket a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való eléréséhez. Ártalomcsökkentő tevékenységeket, ellátást végző szervezetként egyedülállóak vagyunk Békéscsabán. A MI-ÉRTÜNK Konzultációs Központ programjai nyitottak, az intézményi ellátást igénybe nem vevő személyek számára is hozzáférhetőek. A programban 2006-ban a kedvezményezett ellátottak száma 60 fő volt, a potenciális célcsoport száma ennek közel ötszöröse, 300 fő volt. A kezelésben lévő szenvedélybetegek csak a „jéghegy csúcsa”, tapasztalataink szerint a dependencia elterjedtsége és látenciája markáns méreteket ölt. Ebből is szükségét látjuk a megkereső és ártalomcsökkentő szolgáltatások biztosítását Békéscsabán és kistérségében. Az ártalomcsökkentő programjainkkal elérhettük az úgynevezett rejtett drogfogyasztó populációt is, a drogfogyasztók csoportjánál az ártalomcsökkentő programok hatással voltak a veszélyes droghasználati magatartásformák megváltoztatására, például: tűcsere program és lehetőség adódott az elért szerhasználók kezelőintézménybe történő „terelésére”. A szolgáltatás igénybe vétele önkéntesen, térítésmentesen és a kliens kérésére anonim (névtelenül) módon igénybe vehető, az ellátást igénylő kérelmére (esetleg pszichiáter, addiktológus szakorvosának javaslata alapján) történik. Egyéni és csoportos formákban segítettük a célcsoportjainkat. Konkrét tevékenységeink: szenvedélybetegek közösségi ellátása, ártalomcsökkentés (tűcsere program, gumi óvszer, stb.) drog prevenciós feladatok ellátása, prevenciós, közösségi, családi, ifjúsági, szabadidős és kulturális programok szervezése, működtetjük, támogatjuk az önsegítő csoportokat (NA, AA, Hozzátartozói csoport), jogsegély szolgálat, krízisintervenció, szuicid prevenció, pszicho-szociális ártalmak csökkentése. A programjaink célcsoportjai: - Kiemelt célcsoport: veszélyeztetettek, veszélyes szerhasználatot folytató populáció (intravénás szerhasználók, szipusok, halmozottan hátrányos helyzetűek, gyermekkorú szerhasználók, prostituáltak). - Tovább tágítva a megcélzott célcsoportot, végső soron minden olyan személy, aki nem képes, vagy nem hajlandó pszichoaktív-anyagok használatával felhagyni élete egy hosszabb, illetve rövidebb időszakában - A programok elsősorban 14-35 éves korosztálynak, de törekszünk arra, hogy minél szélesebb populációt vonjunk be a programokba (rejtett droghasználat jelensége okán) abszolút értelemben vett alacsony küszöbű (ingyenes és anonim) szociális és tanácsadás jellegű szolgáltatások minél szélesebb populáció számára (prevenciós hatás érvényesülése érdekében) Tevékenységeinket, programjainkat, terveinket honlapunkon, valamint a helyi médiákban az elmúlt két évben is rendszeresen közzétettük. Több alkalommal volt riport a Csaba Rádióban,

95


a Csaba TV-ben, a Békés Megyei Hírlapban, a Heti Mérlegben. Szóróanyagaink, plakátjaink a város több közintézményében, iskolájában kihelyezésre kerültek. Folyamatosan részt veszünk az országos és helyi pályázatokon, elsősorban főpályázóként, valamint együttműködő partnerekként. Számos tapasztalatot szereztünk program tervezés, pályázatok készítése, megvalósítása és elszámolás területein. Az egyesület elnökeként a multiplikátori végzettségemet is kamatoztatom. Szakembereink részére az elmúlt két évben is, 2006-ban pályázati támogatásból szupervíziót biztosítottunk. Úgy gondoljuk, a szupervízió a leghatékonyabb módszer a segítő szakembereket fenyegető burn-out, a kiégés kivédésére. A szupervízión kívül rekreációs, csapatépítő tréningeken vettünk részt, bográcsost készítettünk. Rendszeresen (hetente egy alkalommal) esetmegbeszélő csoportokat tartunk, továbbképzéseken, nemzetközi tanulmányúton, szakmai konferenciákon, szakmai találkozókon vettünk részt. Egyesületünk a Békéscsabai KEF alapító tagja, illetve a KEF megalakulása előtt „Drog munkacsoport” néven működtünk együtt, szintén alapító tagokként. A Békéscsabai KEF támogatja terveinket, kezdeményezéseinket, valamint tevékenységeinket. Folyamatos kapcsolatot tartunk a Békéscsabai KEF-fel, illetve vezetőivel, tevékenységeinket egyeztetjük, közös programokat szervezünk (kortárs segítők képzése, stb.). Az Egyesület részt vett továbbá a KEF által lefedett terület helyi stratégia és az ahhoz kapcsolódó cselekvési terv elkészítésében. Szakmai fejlesztési tervek rövid távon: 2007-2008-ban Magyarországon hatodikként Békéscsabán tűcsere automata, valamint óvszer automata elhelyezését és üzemeltetését tűztük ki célunknak, hogy ezzel a speciális ártalomcsökkentő programmal megelőzhessük a fertőzőbetegségek elterjedését, kialakulását. Az Egyesület kezdeményezését, hogy automatákat helyezzünk el Békéscsabán írásos nyilatkozatban engedélyezi és támogatja Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, az ÁNTSZ kistérségi tiszti főorvosa, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Elnöke, valamint tudomásul vette és sok sikert, jó eredményeket kíván a Békéscsabai Rendőrkapitányság kapitánya. Céljaink között szerepel továbbá a 26/2003.(V.16.) ESZCSM-GYISM együttes rendelete a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló és az 55/2003.(IX.4.) ESZCSMGYISM együttes rendelet módosítása alapján az elterelő szolgáltatások nyújtása Békéscsaba Megyei Jogú Város Közigazgatási területén, amely tevékenység szintén hiánypótló városunkban. Szakmai fejlesztési tervek közép távon: Célkitűzésünk, hogy eddigi ártalomcsökkentő tevékenységeinket egy modell értékű komplex és integrált intézmény keretein belül végezzük a hozzátartozó szolgáltatási struktúra kialakításával. Alacsonyküszöbű „kontaktpontok” kialakítása Békéscsabán és kistérségében, Békés Megyében. Városunkban az 1993. évi III. törvény, valamint az 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet által szabályozottan (szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretébe tartozó szakosított ellátásként) kötelezően kell biztosítani a szenvedélybetegek nappali intézményét. Szervezetünknek szándékában áll Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával ellátási szerződést kötni annak érdekében, hogy a városban jelentkező szenvedélybetegek (célcsoport: 15-35 év közötti korosztály, elsősorban kábítószer fogyasztók) ellátásával kapcsolatos szükségletekre intézményi szinten adhassunk választ.

96


IX.2.11.

Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete

1. A kapcsolattartó személy: ¾ neve: Czeglédiné Kovács Ágnes elnök ¾ elérhetősége: - telefon: 66/439-628, 70/337-0996 - e-mail: [email protected] 2. A fenntartó neve, címe: Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 5600 Békéscsaba, Orosházi út 71. sz. 3. A szolgáltató/intézmény neve, címe: a. Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat Békéscsaba, Orosházi út 71. b. Napraforgó Támogató Szolgálat Békéscsaba, Illésházi u. 5. c. Kristály Támogató Szolgálat Békéscsaba, Orosházi út 71. d. Esély Támogató Szolgálat Békéscsaba, Illésházi 5. 4. A szolgáltató/intézmény alapfeladata, Szt. szerinti besorolása: Szociális alapellátás: támogató szolgáltatás szenvedélybetegek közösségi ellátása Név Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat Napraforgó Támogató Szolgálat Kristály Támogató Szolgálat Napraforgó Közösségi Centrum Esély Támogató Szolgálat

Működési engedély száma XI.2688-7/2003

Tevékenység Szt. Ellátottak szerinti besorolása száma 2006. év Támogató szolgáltatás 18 fő

XI.1891-4/2004

Támogató szolgáltatás

17 fő

XI.7940-6/2004

Támogató szolgáltatás

11 fő

XI.11138-7/2005

Szenvedélybetegek közösségi ellátása Támogató szolgáltatás

50 fő

XI.13859-14/2006

5. A működés kezdete: a. Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Orosházi út 71.) Az Intézmény 2000. évben a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával jött létre. A program időtartama: 2000.09.01.- 2002.08.31. 2002. októberében szintén a Fogyatékosok Esélye közalapítvány támogatásával tovább működött a támogató szolgálat. A program 2002. 10.01.2003.12.31-ig tartott. 2003. január 1-től rendelkezik működési engedéllyel. Működés kezdete: 2003. 01. 01. b. Napraforgó Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Illésházi u. 5.) Működés kezdete: 2004. 01. 01.

97


c. Kristály Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Orosházi út 71. ) Működés kezdete: 2004. 09. 01. d. Esély Támogató Szolgálat (Békéscsaba, Illésházi 5. ) Működés kezdete: 2006. 12. 15. e. Napraforgó Közösségi (Békéscsaba, Orosházi út 71.) Működés kezdete: 2006. 01. 01. 6. A szolgáltató/intézmény személyi feltételei (1/2000. SzCsM rendelet szerint) Támogató szolgáltatás 1 fő intézményvezető 2 fő személyi segítő 1 fő gépkocsivezető

Szenvedélybetegek közösségi ellátása 1 fő közösségi koordinátor 2 fő közösségi gondozó

Foglalkoztatási adatok: Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülte Összes foglalkoztatott száma (fő)

Főállású dogozók száma Önkéntesek száma (fő) (fő) 202

32

Megbízási szerződéssel (fő) 104

72

A szociális területen dogozók iskolai végzettség szerinti megosztása: (Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat, Napraforgó Támogató Szolgálat, Kristály Támogató Szolgálat, Esély Támogató Szolgálat, Napraforgó Közösségi Centrum intézményekre vonatkozó adatok) 8 általános Nem szakirányú végzettség

Szakirányú végzettség 2 fő

Szakmunkásképző, érettségi Szakirányú Nem végzettség szakirányú végzettség 11 fő

Felsőfokú v Szakirányú Nem végzettség szakirányú végzettség 2 fő

Kimutatás a Támogató szolgálatok igénybe vételéről (munkaóra) (személyi segítés és szállítás) 2006. év

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

Önálló Életvitel Kristály Támogató Napraforgó Támogató Központ és Támogató Szolgálat Szolgálat Szolgálat (munkaórák száma) (munkaórák száma) (munkaórák száma) 275,5 320,5 192,5 268,5 236,5 217 314 288 294 242 149 264 306 175,5 289,5 271,5 80 271,5 255,5 121 270 229 149 196 227,5 142 309,5 295 172,5 280,5 283 158 290,5 114,5 74,5 74,5 3082 2319,5 2949,5

98


A támogató szolgálatok által kötelezően teljesítendő óraszám: 2300 óra/év/szolgálat Kimutatás a Napraforgó Közösségi Centrum igénybevételéről (munkaóra) 2006. év Napraforgó Közösségi Centrum Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

88 113 180,5 219,5 278 311 298 180 213 227,5 229,5 83 2216 A közösségi szenvedélybeteg ellátó intézmények által kötelezően teljesítendő óraszám: 2100 óra/év/intézmény A fenti adatok is azt mutatják, hogy az Intézmények létrehozásával nem csak a szociálisan rászorulok életminőségén segít az Egyesület, hanem munkahelyeket is teremtett. 7. A szolgáltató/intézménytárgyi feltételei Az 1/2000. (I. 7.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatiról és működésük feltételeiről szóló SZCSM rendelet módosítása 4. §. rendelkezései az irányadók. A 3. pontban felsorolt Támogató Szolgálatok és Közösségi Centrumok a felsorolt címek alatt működnek a fenntartó tulajdonában lévő épületében (Békéscsaba, Orosházi út 71. sz.), illetve bérelt ingatlanban (Békéscsaba, Illésházi u. 5.) Tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthetőek. Az épületek akadálymentesítettek, bútorzatuk, berendezési tárgyaik, az életvitelhez szükséges körülményeknek megfelelnek az ellátottak életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának. Minden Támogató Szolgálat rendelkezik a szállításokhoz megfelelő speciális gépjárművel, amelyek beemelő szerkezettel, vagy rámpával vannak felszerelve. A Közösségi Centrumok és a Támogató Szolgálatok részére biztosítva van számítógép, nyomtató, fénymásoló, telefon, internet hozzáférés. 8. Rövid szöveges összefoglalás A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 23 helyi szervezetén keresztül, 65 településen tudja segíteni a mozgásukban akadályozott embereket és családjaikat. A tagok száma meghaladja a 13 ezer főt. 65 fő megbízási szerződéses munkatárs segíti az Egyesület munkáját. Az Egyesület által végzett tevékenység két részterületre bontható: a) Hagyományos civil tevékenységek: érdekképviselet, szabadidős tevékenységek, összejövetelek klubok szervezése, tagok számára anyagi támogatás, segítséget nyújt a mozgássérültek egyéni helyzetének javításához, jogos érdekeik érvényre juttatásához, kedvezményes szolgáltatások szervezése (lehetőségekhez mérten), a helyi közvélemény formálása a tagjai társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében, tájékoztatók, kiadványok kibocsátása, együttműködés más 99


fogyatékossággal élőkkel foglalkozó szervezetekkel, segíti, koordinálja, irányítja a helyi szervezetek tevékenységét. b) Szolgáltatások szervezése a fogyatékossággal élő személyek számára: korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, támogató szolgálatok, rehabilitációs intézmény, lakóotthoni ellátás. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete 2000. évben indította el első támogató szolgálatát, modellkísérleti program keretében, a Fogyatékosok Esélye Közalapítvány támogatásával. Az Önálló Életvitel Központ és Támogató Szolgálat létrejötte mintaértékű volt Békés megyében, valamint az országban is, hiszen az elsők között jött létre. 2003. évtől a támogató szolgálatok normatív állami támogatásból gazdálkodnak. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalával 2006. január 1-től van ellátási szerződése Egyesületünknek, támogató szolgálati, valamint közösségi szenvedélybeteg szolgáltatás biztosítására. Az ellátási szerződés határozott időtartamra szól: 2006.01.01-2008.12.31-ig. Intézményeink az Szt. alaprendelkezései szerint működnek, személyes gondoskodást és speciális alapellátást14 nyújtó intézmények. Az Egyesület és az Intézmények éves pénzügyi és szakmai munkatervet, valamint képzési tervet készítenek, és annak alapján végzik tevékenységüket. Intézményeink a jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesítik az előírt munkaóraszámot (támogató szolgálat: 2300 óra/év, közösségi centrum: 2100 óra/év). A támogató szolgálatoknál alkalmazott dolgozók rendelkeznek a kötelezően előírt végzettséggel, melyet az NCSSZI szervezésében végezték el. A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló, önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítéségével, valamint a kliens önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. A támogató szolgálatok által biztosított szolgáltatások: - személyi segítés (a kliens aktív részvételével a házon belüli, valamint a ház körüli tevékenységek elvégzése pl.: takarítás, mosás, gyógyszer felíratás, bevásárlás, stb.) - szállító szolgálat (szociális, oktatási, egészségügyi, rehabilitációs intézményekbe, valamint szabadidős tevékenységre szállítás) - információnyújtás, tanácsadás Közösségi szenvedélybeteg ellátás: A támogató szolgálat klienseivel, valamint családtagjaikkal történő kapcsolattartás során derült fény számunkra, hogy a sérülés mellé sok esetben valamilyen addikció (alkohol, drog, játékgép) is társul. Ezért 2006 évtől létrehoztunk két közösségi szenvedélybeteg ellátó intézményt. Az intézmények célcsoportja: A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése és folyamatos nyomon követése. A szenvedélybetegek közösségi ellátása a következő szolgáltatásokat biztosítja: - problémaelemzés, problémamegoldás: a személyes célok meghatározásának segítése, a változtatásra motiváló tényezők feltárása, a szerhasználat, illetve -függés járulékos

14

1993. évi III. tv. 65/C §.

100


ártalmainak, káros következményeinek csökkentése, azonnali tanácsadás és segítségnyújtás a szolgáltatást csak eseti jelleggel igénybe vevők részére, - készségfejlesztés: életvitellel kapcsolatos tréningek szervezése vagy közvetítése, az önellátásra való képesség javítása és fenntartása, - pszicho-szociális rehabilitáció: a munkához való hozzájutás, a szabadidő szervezett eltöltésének segítése, szabadidős, önsegítő csoportok, támogató hálózatok szerveződésének segítése, tanácsadás, információnyújtás az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi ellátások és szolgáltatások, valamint a foglalkoztatási, oktatási, lakhatási lehetőségek igénybevételéről. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülte a meglévő saját fenntartású intézményeire és az Önkormányzatok által fogyatékos emberek számára működtetett ellátásaira való tekintettel, és a még hiányzó szolgáltatások feltérképezésével elkészítette szakmai programját. Végső célunk egy partnerségen alapuló komplex rehabilitációs rendszer kifejlesztése és működtetése. Oktatási, szociális (alap- és szakellátás), egészségügyi intézmények, munkaerőpiaci szolgáltatások, képzési és foglalkoztatási programok összehangolt szakmai együttműködésének következtében létrejövő ellátórendszer kialakítása mentén kívánjuk a komplex ellátórendszert kialakítani. A program szolgáltatási elemenként lett kidolgozva a területen működő szakmai partner intézményekkel közösen. A komplex ellátás fontos feltétele, hogy a szolgáltatások az igénybevevők számára elérhető közelségben legyenek, lehetőleg egy helyen, egy épületben. Ezért tűztük ki célul a „Napraforgó Ház” komplex rehabilitációs rendszer kifejlesztését és működtetését. A Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete, valamint az intézmények telephelyei Békéscsaba város különböző pontjain működnek, amely nehézzé teszi kliensek szolgáltatásainkhoz való hozzájutását. Az intézményeknek helyet adó épületeket piaci áron béreljük, mely igen komoly terhet jelent egy civil fenntartó számára. Az MKBME intézményei önkormányzati feladatokat is ellátnak (támogató szolgálat, közösségi szenvedélybeteg ellátás), ezért 3 éve kezdtük meg a tárgyalásokat Békéscsaba Város Önkormányzatával, hogy segítsenek egy olyan telephely kialakításában, ahol minden általunk nyújtott szolgáltatás egy helyen valósul meg. A MKBME valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. szeptember 30án működtetési szerződést kötött. A szerződés értelmében az Önkormányzat működtetésre és üzemeltetésre átadta az 5600 Békéscsaba, Kölcsey u. 27. sz. alatti önkormányzati tulajdonú ingatlant. A Napraforgó Támogató Szolgálat, az Esély Támogató Szolgálat, a Napraforgó Gyermekrehabilitációs és Információs Központ, a Rekreációs Centrum, mely intézményeink a Békéscsaba, Illésházi út 5. szám alatti bérelt ingatlanban működnek, 2007. október 1-ével átköltöznek a Békéscsaba, Kölcsey u. 27. számú ingatlanba. Ez egy óriási lépés Egyesületünk életében, és egy 5 éves időtartamú megvalósítási tervet tűztünk ki magunk elé. Ennek a tervnek a neve, a „Napraforgó Ház”. Az ingatlan jelenlegi állapotában nem alkalmas a kitűzött célunk megvalósítására, az épület teljes átalakítását tervezzük. A forrás megteremtése érdekében a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete pályázatot nyújt be.

101


Tartalom

Bevezetés

2. oldal

I. A szociális szolgáltatástervezési koncepció I.1. A szolgáltatástervezési koncepció fogalma I.2. A szolgáltatástervezési koncepció célja

4. oldal 4. oldal 4. oldal

II. Helyzetkép II.1. A társadalmi környezet II.1.1. Demográfia II.1.2. Foglalkoztatás II.1.3. Munkanélküliség II.1.4. Oktatás II.1.5. Nemzetiségek II.1.6. Egészségügy II.2. A szociális gondoskodás főbb sajátosságai II.3. A szociális szolgáltatások alanyai

5. oldal 5. oldal 5. oldal 8. oldal 9. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 15. oldal 16. oldal

III. A személyes szociális szolgáltatások típusai III.1. Az alapellátások III.1.1. Tanyagondnoki szolgáltatás III.1.2. Étkeztetés III.1.3. Házi segítségnyújtás III.1.4. Családsegítés III.1.5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás III.1.6. Közösségi ellátások III.1.7. Támogató szolgáltatás III.1.8. Utcai szociális munka III.1.9. Nappali ellátást nyújtó intézmények III.2. Szakosított ellátási formák III.2.1. Ápolást, gondozást nyújtó intézmények III.2.2. Rehabilitációs intézmények III.2.3. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények III.2.4. Lakóotthonok

19. oldal 19. oldal 19. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal 22. oldal 23. oldal 23. oldal 24. oldal

IV. Békéscsaba Megyei Jogú Város kötelező feladatai a személyes gondoskodás körében IV.1. A személyes gondoskodás feladatai

25. oldal 25. oldal

V. A szociális szolgáltatások elérhetősége, kihasználtsága Békéscsaba Megyei Jogú Városban V.1. Alapellátás V.1.1. Étkeztetés, házi segítségnyújtás V.1.2. Családsegítő szolgáltatás V.1.3. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás V.1.4. Közösségi ellátás V.1.5. Támogató szolgáltatás V.1.6. Utcai szociális munka

28. oldal 28. oldal 28. oldal 29. oldal 30. oldal 31. oldal 31. oldal 31. oldal

102


V.1.7. Nappali ellátást nyújtó intézmények V.1.7.1. Idősek Klubja V.1.7.2. Fogyatékosok nappali intézménye V.1.7.3. Pszichiátriai betegek nappali intézménye V.1.7.4. Szenvedélybetegek nappali intézménye V.1.7.5. Nappali melegedő V.2. Szakosított elhelyezést nyújtó intézmények V.2.1. Ápolást-gondozást nyújtó intézmények V.2.1.1. Idősek Otthona V.2.1.2. Fogyatékos személyek otthona V.2.1.3. Szenvedélybetegek otthona V.2.2. Átmeneti elhelyezések V.2.2.1. Időskorúak Gondozóháza V.2.2.2. Hajléktalan személyek átmeneti szállása

32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 34. oldal 35. oldal 35. oldal 35. oldal 35. oldal 36. oldal

VI. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak általános fejlesztési szükségletei VI.1. Szociális alapellátások szerepe és fejlesztési feladatai VI.1.1. Otthonközeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások VI.1.2. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai VI.2. Szakosított ellátások VI.2.1. A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai VI.2.2. Az átmeneti ellátási formák szerepe és fejlesztési feladatai VI.3. A szociális szolgáltatásban dolgozók helyzete VI.4. A fejlesztések lehetséges forrásai VI.5. A fejlesztések kiegészítő eszközei VI.6. SWOT elemzés a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez

38. oldal 38. oldal 39. oldal 40. oldal 40. oldal 40. oldal 41. oldal 42. oldal 43. oldal 43. oldal 45. oldal

VII. A szociális szolgáltatások átalakításának lehetséges irányai VII.1. Törvényi szabályozás várható korszerűsítése VII.2. Békéscsaba szociális intézményrendszerének korszerűsítése VII.2.1. A törvényi háttér VII.2.2. Az önkormányzati fenntartású intézményeknél végrehajtott szervezeti korszerűsítések VII.2.3. Szociális szolgáltatást végző szervezetekkel kötött megállapodások VII.2.4. Az intézményi szolgáltatások ellátása intézményen kívüli szervezet által VIII. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatásainak konkrét fejlesztési szükségletei VIII.1. A szükségletfelmérés eredménye VIII.2. A meglévő ellátások fejlesztése VIII.2.1. Alapellátásban megvalósult fejlesztések VIII.2.2. Az alapellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei VIII.2.3. A szakosított ellátásban megvalósult fejlesztések VIII.2.4. A szakosított ellátás további fejlesztési, beruházási szükségletei VIII.3. Helyi szükséglet és igényfelmérés statisztikai harmonizáció

103

47. oldal 47. oldal 48. oldal 48. oldal 49. oldal 49. oldal 52. oldal

53. oldal 53. oldal 60. oldal 61. oldal 61. oldal 62. oldal 62. oldal 62. oldal


IX. Békéscsaba Megyei Jogú Városban működő szociális szolgáltatást nyújtó szervezetek IX.1. Állami, önkormányzati fenntartású intézmények IX.1.1 Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ IX.1.2. Békéscsabai Kistérségi Egyesített Szociális Intézmény IX.1.3. Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi Rehabilitációs és Módszertani Központ IX.1.4. „Csabai Életfa” Nyugdíjasházat Működtető Kht. IX.2. Egyházak, civil szervezetek, társadalmi szervezetek fenntartásában működő szolgáltatók és intézmények IX.2.1. Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány IX.2.2. Béthel Alapítvány IX.2.3. Egyensúly Szabadidő Klub IX.2.4. Emberül Élni Alapítvány IX.2.5. Evangélikus Egyház – Evangélikus Szeretetotthon IX.2.6. Evangélikus Egyház – Támogató szolgáltatás IX.2.7. Fília Alapítvány IX.2.8. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség IX.2.9. Mentálhigiénés Egyesület IX.2.10. Mi-Értünk Egyesület IX.2.11. Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete Tartalom I. sz. melléklet

104

63. oldal 63. oldal 63. oldal 65. oldal 72. oldal 74. oldal 76. oldal 76. oldal 79. oldal 81. oldal 83. oldal 85. oldal 86. oldal 87. oldal 88. oldal 90. oldal 94. oldal 97. oldal


I.

sz. melléklet

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális területet érintő projekt ötletei

105

Projektgyűjtő kérdőív

Szoc/1

Békéscsaba Megyei Jogú Város, 2007-13

1. Projekt címe 2.1. Lehetséges projektgazda 2.2 Lehetséges projektparner(ek) 2.3. BMJV Önkormányzatának szerepe:

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban)

A személy gondoskodást végző intézmények modernizációja, tárgyi feltételek javítása

BMJV Önkormányzata Egyesített Szociális Intézmény, Életfa Kht, Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő központ

főpályázó, amennyiben az önrész kp-ben kell letenni, az az önkormányzat feladata Átmeneti és tartós bentlakást nyújtó intézmények épületeinek állagjavítása, (salétromos, gombás falak, rossz minőségű falburkolat) zsúfoltság megszüntetése, az ellátotti létszám racionalizálása, közös helyiség kialakítása kulturális célokra, közösségi programokra. Orvosi rendelők, személyzeti szociális helyiségek kialakítása. Teljes akadálymentes környezet kialakítása, ellátottak életminőségének és a személyzet munkakörülményeinek javítása. Az Ursziszinyi u-ban a meglévő nagy területű telken lehetőség van az épület rekonstrukcióval egybekötött bővítésére. A rekonsturkciósprogram terveit lehet, hogy használhatók. I

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Szoc/3, Szoc/4, Szoc/5, Szoc/6 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

helyi/kistérségi

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma:

A tárgyi feltételek javítássa révén a dolgozó és ellátottak konfortérzete javulhat.

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) Új ingatlan bevonására nincs szükség, csak a meglévőket szeretnénk csak a XXI. századi követelményeknek megfeleltetni. 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye: 4.1. Előkészítettség foka (Milyen dokumentumok, tervek készültek el? Mit kell még elkészíteni a pályázat beadásához?

kiírás szerint

a költségigény telephelyenként 50-80 M Ft, az Urszinyi esetében (mivel teljesen új épületben gondolkodunk) ez egy nagyobb összeg is lehet 300-500 M Ft. Magántőke bevonására ilyen típusú fejlesztéseknél eddig nem volt gyakorlat.

Megvalósulás után a működtetés költségigénye a jelenlegihez képest vagy szinten marad, de csökkenhet is, az energia korszerűsítés miatt, illetve elképzelhető hogy egyes munkaköröknél kevesebb élő munkaerőre leszt szükség.

A rekonstrukciós tervek néhány éve elkészültek, ezeket felül kell vizsgálni.

4.2. Illeszkedés BMJV ágazati koncepciójához:

Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója, Városi Egészségfejlesztési Terv

4.3. Illeszkedés az ÚMFT operatív programjaihoz:

TIOP

Projektgyűjtő kérdőív Szoc/2 Békéscsaba Megyei Jogú Város, 2007-13 1. Projekt címe 2.1. Lehetséges projektgazda 2.2 Lehetséges projektparner(ek) 2.3. BMJV Önkormányzatának szerepe:


Szociális alapellátás infrastruktúrális fejlesztése

BMJV Önkormányzata/kistérség Egyesített Szociális Intézmény, Békéscsabai Kistérésgi Családseg Gyermekjólési Központ,

főpályázó

A lakáshoz közeli szolgáltatások fejlesztésénk keretében jelzőrendsz segítségnyújtás bővítése, kistérségi szintre történő kiterjesztése. A külterületen élők biztonság érzetének fokozása és az ellátás szerve keretében tanyagondnoki szolgálatok létrehozása (hiányzó kötelező f házi segítségnyújtást igénybevevők, Békéscsaba kertvárosi része külterületein élők ellátásának fejlesztése céljából szükséges gépk üzemeltetése. A közlekedésre fordított idő csökkenésével növeks gondozásra fordított idő, ezáltal javul a munka hatékonysága.A napp fejlesztése szükséges a szolgáltatás hiányos városrészen (Jam összekepcsolva az egészségügyi alapellátás fejelsztésével. Mezőme nappali ellátó intézményt az Arany János Művelődési Házba lehetne mint közösségi teret (ezzel a megoldással a külön álló épület, a telek felszabadul) , Azokban az alapellátást nyújtó intézményekben, ahol n meg az épület teljes akadálymentesítése, ezt meg kell oldan

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Szoc/3, Szoc/4, Szoc/5,Szoc/6 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális): 3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma:

helyi/kistérségi

kb. 4 tanyagondnok , Jaminai idősek klubjába 3-4 fő

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) Kolozsvári úti rendelőben kb.: 200m2 a földszinten 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása:

kiírás szerint

3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

Normatív állami támogatásban részesülő kötelző feladat

4.1. Előkészítettség foka (Milyen dokumentumok, tervek készültek el? Mit kell még elkészíteni a pályázat beadásához? 4.2. Illeszkedés BMJV ágazati koncepciójához: 4.3. Illeszkedés az ÚMFT operatív programjaihoz:

Építési engedélytervek nem készültek Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési konc Városi Egészségfejlesztési Terv TIOP

segítő és

szeres házi . A tanyás vezésének feladat). A szein és pkocsik ekszik a ppali ellátás amina) megyeren a tne bevinni, lekkel együtt l nem történ ani.

oncepciója,


A személyes gondoskodást nyújtó ellátásban dolgozók testi és lelki egészségvédelme, munkerőpiaci pozíciójának megőrzése

Egyesített Szociális Intézmény Békéscsaba és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, egyéb megyei kistérségi társulások, Egyesített Szociális Intézmény, Életfa Kht., Pszichológiai tanácsadó, Mentálhigiénés Egyesület, Speciális Szakiskola szakemberei

Projektgazda. Helyiség biztosítása önkormányzati intézményben, önrész: önkormányzat? vagy az intézmény? A személyes gondoskodást végző szakemberek fokozott fizikai megterhelésének csökkentése (fizioterápia, gyógytorna) a lelki kiégésük megelőzése (szupervízió, esetmegbeszélő csoport, pszichidrámacsoport) a szakmai hatékonyság növelése (asszertivitás, kompetencia határok ismerete és betartása). Szociális és gyermekvédelmi területen dolgozó szakemberek számára képzések szervezése, lebonyolítása(mediáció, esetmegbeszélés, EU-s ismeretek) Ápolási, egészségügyi ismeretek fejlesztése( pl. infúziós terápia,) Kisegítő személyzet továbbképzése( Higéniai aszisztens). Csereüdültetés lehetőségének megteremtése, szakmai kapcsolatok építése


3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Szoc/1 Szoc/2 Szoc/4 Szoc/5 Szoc/6

3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális): 3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása:

helyi/kitérség/megye

Munkahelyek megőrzése biztosított és a fluktuáció csökken

Nincs külön helyiség igény. BMJVÖ Egyesített Szociális Intézménye "A" Idősek Otthona, a "Gyermekek a szülőkért" projekt helyszíne: Az Egyesített Szociális Intézmény 7. számú Idősek Klubja A képzéseknél a jelentkezőkhöz igazodva esetleg vidéki helyszínek.

kiírás szerint

3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

A program lezárása után nem igényel plusz költséget.


Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatás tervezési koncepciója, Városi Egészségfejlesztési Terv ÚMFT, TÁMOP



3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Hasznos foglalkoztatás

BMJVÖ Egyensúly Szabadidő Klub, Lazarus Alapítvány Békés, Speciális Sz

Célcsoport: Szenvedélybetegek( Idősek otthonában élő, még fizikail nappali intézmény aktív korú ellátottai), megváltozott munkaképesség és női könnyűipari szakmák fizikai munkája, (pl: varrás, asztalos m szőnyegszövés) Cél: az előállított termékek értékesítése, munkahely jelleggel segíteni a szenvedélybetegek munkaerőpiaci reintegrációját. rehabilitációs projekthez kapcsolódóan az Egyensúly Szabadidők együttműködve valósulna meg, olyan szakember irányítaná a foglalk aki pl.: gyógyult szenvedélybeteg.

A Támogató szolgáltatás bővítése szükséges a megváltozot munkaképességűek önálló életvitelének segítése érdekében. Szoc/1 Szoc/3 Szoc/5 Szoc/6

helyi/kistérségi/megyei

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) Az Önkormányzat által kijelölt, kihelyezett telephelyeken 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége?

3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

cél az önfenntartóvá válás


Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési konc Városi Egészségfejlesztési Terv ÚMFT, TÁMOP

Szakiskola

ailag aktív, égűek. Férfi s munka, elyteremtő ját. Komplex klubbal alkoztatást,

zott c/1 Szoc/2

oncepciója,



3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Számítógép hálózat bővítése a nappali és alapellátást nyújtó intézm területén

BMJV Önkormányzata Egyházi, civil, magánszervezetek

főpályázó

Minden nappali és alapszolgáltatást nyújtó intézményben a dokume pontos rögzítése, a munka eredményességét, hatékonyságát növeli. gyors, pontos információáramlást a szolgáltatók között. Javítja a do munkakörülményeit. A szociális szolgáltatásokat igénybevevők tekint számítógép kezelésében jártasságot szereznek, segíti őket az inform való hozzájutásban (internethasználat), lehetővé teszi az elektro ügyintézést, szabadidős tevékenység keretében szellemi teljesítőké megőrzését és fejlesztését segíti elő, valamint segíti az idős ember tá elszigetelődésének megelőzését.

A dolgozók informatikai továbbképzése: Szoc/3 program "Őszi" Egyet keretében megvalósítandó informatikai képzés, a szociálisan rászorult és hátrányos helyzetű rétegek számára Szoc/6 program

helyi/kistérségi

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) Újabb területigény nincs. 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége?

kiírás szerint

8-10-15 M Ft



Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési konc Városi Egészségfejlesztési Terv ÚMFT, TIOP

ézmények

mentációk eli. Segíti a dolgozók intetében: a ormációhoz tronikus képesség r társadalmi

etem projekt rultak, idősek

oncepciója,


"Őszi" Egyetem

BMJVÖ, civil Szövetség, Nyugdíjas Klub…. TIT

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Havi rendszerességgel megtartandó előadások szervezése a város n lakossága részére, melyek lehetnek ismeretterjesztő és oktató jelleg természetgyógyászat, számítógépkezelés). Az előadássorozat befejez résztvevők a szerzett ismeretekről beszámolót tartanak. 3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Szoc/5 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

helyi és kistérségi vagy megyei

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) Ifjúsági Ház Békéscsaba, vagy valamelyik idősek klubja, vagy a nyug 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége?

kiírás szerint

2-3 M Ft



ÚMFT, TÁMOP

s nyugdíjas llegűek (pl: jezéseként a

ugdíjas klub

Projektgyűjtő kérdőív Szoc/7 Békéscsaba Megyei Jogú Város, 2007-13 1. Projekt címe

A hajléktalan ellátás fejlesztése a Békéscsabai Kistérségben

2.1. Lehetséges projektgazda

BMJVÖ

2.2. Lehetséges projektpartner(ek)

Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás,

2.3. BMJV Önkormányzatának szerepe:

Projektgazda


A Békéscsaba, Gyár u. 16. szám alatt működik a Hajléktalanok Átmeneti Szállása és a Nappali Melegedője. Az épület elavult, korszerűtlen, az ellátottak elhelyzése zsúfolt. A telek méretei lehetővé teszik a meglévő épület mellé egy új épület felépítését, mely a jelenlegi funkciónak és a jogszabályi előírásnak megfelelően kerülne megépítésre.(A jelenlegi épületnek 2008-ig van működési engedélye.)

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A jelelneg meglévő épületben kialakítható lenne az éjjeli menedékhely, mintj új ellátási forma (és kötelező feladat) 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

kistérségi


Jelenleg 8 fő dolgozik a hajléktalan ellátásban, a projekt megvalósulása után plusz 5 fő számára nyílik munkalehetőség

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

Új területigény nincs, Békéscsaba, Gyár u.16. a helyszín.

kiírás szerint

120-150 M Ft nappali ellátás kb.: 200 M Ft az átmeneti ellátást nyújtó intézmény

A feladatellátás normatív állami támogatást kap

4.1. Előkészítettség foka (Milyen dokumentumok, tervek készültek el? Mit kell még elkészíteni pályázat beadásához? 4.2. Illeszkedés BMJV ágazati koncepciójához: 4.3. Illeszkedés az ÚMFT operatív programjaihoz:

A bentlakásosra készült már rekonstukciós terv, a nappali ellátásra készen van egy komplett pályázat, ezt kell aktualizálni. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója, Városi Egészségfejlesztési Terv

TIOP


Nők munkaerő-piaci reintegrációjának elősegítése


BMJVÖ


Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ, Életfa Kht, Munkaügyi Központ,


Projektgazda

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Képzetlen, vagy elavult szakmával rendelkező nők munkaerő-piaci képzése, önismeret, személyiségfejlesztés, álláskeresési technikák, stb. Munkahelyteremtés, olyan munkáltatók felkutatása, támogatása, akik vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Gyermekek napközbeni ellátásának fejelsztésepl.: családi napközi, házi gyermekfelügyelet. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

helyi


15????


Új területigény nincs.

kiírás szerint

?????????,

Cél, hogy a munkáltatók támogatás nélkül tudják foglalkoztatni az alkalmazottaikat.


Képzési, képzéssel kapcoslatos szervezési tapasztalatai vannak az intézmény dolgozóinak. Békéscsaba Megyei Jogú Város szociális szolgáltatástervezési koncepciója, Városi Egészségfejlesztési Terv

ÚMFT, TIOP


Az autizmussal élők komplex ellátását bizotsító majorság létrehozása


Aut-Pont Autista Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány


BMJVÖ, Vésztői Sérült Gyermekekért Egyesület Békés Megyei Önkormányzat


Közreműködés a szakmai program kidolgozásában. Ingatlan (tanya), mezőgazdasági tevékenységre alkalmas terület biztsítása


Az Autizmussal élők komplex ellátása: foglalkoztatás rehabilitáció, lakhatás. Mezőgazdasági termelésen (lehetőség szerint biogazdálkodás) és a termék feldolgozásán alapuló gazdálkodási forma. Az autisták számára kialakított, megfelelő segítő köryezetben megtervezett munkafolyamatok betanítását követően a mezőgazdasági tevékenységben jártas, egyéb megváltozott munkaképességű és egészséges munkavállallók közreműködésével terápiás közösség kialakítása. Az autizmussal élők részére10-15 fős színvonalas, bentlakásos elhelyzés biztosítása: lakóotthon. Foglalkoztatási rehabilitációsé és terápiás lehetőségek biztosítása.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Segítők, munkavállalók autizmus specifikus képzése. Speciális felnőttképzés feltételrendszerének kidolgozása autizmussal élők részére. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Kistérségi/megyei/regionális/országos.


Közvetlen: 20-25 fő. Közvetlenül: az érintett családok aktív korú szülői.

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt A majorság központjának (műhelyek, közös helyiségek, lakóotthon) kialakításhoz kb. helyszíne, szükséges 1000m2-es épületegyüttes, mezőgazdasági művelésre alkalmas terület: területigény (ingatlan, stb.) zökdségtermesztés, szántóföldi művelés. 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, 2008.-2010. lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának 3 - 400 M Ft. van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követően kalkulálható. Bevételi lehetőségek: normatív támogatás: lakóotthon, felnőttképzés, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása; termékek értékesítése.

4.1. Előkészítettség foka (Milyen dokumentumok, tervek készültek el? Mit kell még elkészíteni pályázat beadásához?

A megvalósíthatósági tanulmány egyes részei állnak rendelkezésre. Építési engedélyezési dokumentációra szükség lesz.

4.2. Illeszkedés BMJV ágazati koncepciójához: 4.3. Illeszkedés az ÚMFT operatív programjaihoz:

Hátrányos helyzetű csoportok rehabilitációs foglalkoztatásának fejlesztése.


Speciális üdültetési forma feltételrendszerének kialakítása autizmussal fogyatékossággal - élők és családjuk részére.




BMJVÖ, Mozgáskorlátozottak Békés MegyeiEgyesülete, Turisztikai és Kulturális Szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek, intézmények


Ingatlan, terület?


Fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő családok részére üdülési lehetőség/ek/ tárgyi, személyi, szervezeti feltételeinek kidolgozása, megteremtése. Megfelelő akadálymentes szálláshelyek, fogyatékos gyermek - személy - részére állapotának megfelelő terápiás, szabadidős tevékenységek biztosítása személyi segítővel. A család további tagjai részére szabadidős tevékenység felajánlása: fürdő, vadászat, lovas turizmus, vizi turizmus, színház, múzeum... 7-10-14 napos programcsomagok összeállítása, kiajánlása. A szálláshely kialakítása egy létrehozandó lakóotthon egy épületrészében is praktikus lehet.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A vendégek további szolgáltatást nyújtó intézmények, gazdálkodó szervezetek munkatársai részére képzés a fogyatékossággal élők speciális szükségleteiről. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Kistérségi/megyei/regionális/országos.


Közvetlen: 4-5 fő. Közvetlenül: az érintett családok aktív korú szülői.

3.5. Projekt Olyan meglévő ingatlan, amelyben megfelelő átalakítással színvonalas, akadálymentes megvalósulásának javasolt szálláshely alakítható ki, a szükséges kiszolgáló egységekkel. Kb. 800 m2, új építés helyszíne, szükséges esetén esetleg más turisztikai célú fejlesztés közelében célszerű megvalósítani a területigény (ingatlan, stb.) projektet megfelelő környezetben (Ifjúsági Tábor, Póstelek, Bánya tavak). 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, 2008.06.01.-2010. 12.31-ig. lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának 80 - 500 M Ft. van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

A megvalósíthatósági tanulmány elkészítését követően kalkulálható. Bevételi lehetőségek: normatív támogatás: lakóotthon, felnőttképzés, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása; termékek értékesítése.


Nem készült még dokumentáció.


Turisztikai fejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előzmozdítása.


Speciális terápiás játszótér kialakítása autizmussal/fogyatékosságal élő gyermekek részére




BMJVÖ, gazdálkodó szervezetek, intézmények


Közreműködés a működtetés szervezeti, szakmai feltételeinek kialakításában


Fogyatékossággal élő gyermekeket fejlesztésében segítséget nyújtó speciális játszótér kialakítása. A szabadtéri elfoglaltságot biztosító zárt terület olyan játszó-eszközökkel kerül kialakításra, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a gyermekek képességeinek, készségeinek fejlesztése játék közben megvalósulhasson. Jól kiegészítheti a fogyatékossággal élők ellátását felvállaló oktatási, szociális intézmények szakmai tevékenységét, a civil szervezetek segítő szolgáltatásait. Könnyen hozzáférhető az érintett családok számára minden időszakban. Az egészséges gyermekeket ellátó környékbeli intézmények (bölcsődék, óvodák, általános iskolák) számára is különleges szabadidős programot kínálhat a tervezett játszótér. Turisztikai attrakcióként is illeszkedhet a városba érkező vendégek programjaiba.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Egyéb városi jászótér fejlesztés 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

helyi

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

Kereki sikátor, Ifjúsági tábor, liget környéke.

2008.-2010.


Nem készült még dokumentáció.


Turisztikai fejlesztés, hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének előzmozdítása.


közgyűlésen, mert most hívta vissza az IH. Ha nyer, kivesszük, de ha nem, akkor jövőre újra pályázunk!!!


Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete

2.2. Lehetséges projektpartner(ek) 2.3. BMJV Önkormányzatának szerepe:


Konzorciumi partner

Békéscsabán és kistérségében élő fogyatékos emberek kompley ellátása érdekében létrejövő többfunkciós, integrált intézmény létrehozása a cél. A jelenleg is működő szolgáltatások, és az új ellátási formák ötvözésével történik az intézmény kialakítása a családban élő fogyatékos emberek számára. Szolgáltatások: kistérségi támogató szolgálatok, kistérségi közösségi ellátások, korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés, mozgásszervi rehabilitáció, nappali intézmény , speciális családsegítés, információ és tanácsadó iroda, szabadidős programok, stb..

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok

3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Helyi és kistérségi


35fő megőrzött, 18 új munkahely



Békéscsaba, Kölcsey utca 27 ( volt III.számú Általános Iskola)

2007.szeptember-

240MFt, magántőke bevonására nincs lehetőség

megközelítőleg 110MFt

Szakmai program elkészült, az itt működtetni kívánt intézményekből 6 már működik, 3 2007.január 1-től fog működni, az ingatlan átalakításához szükséges elvi építési engedély folyamatban, építési engedély ezt követően fogjuk elkészíteni. Szociális tervezési koncepció

TÁMOP, TIOP


Fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalók munkerő-piaci reintegrációjánsak elősegítése, foglalkozatás lehetőségének megteremtése


Multiuser Szociális, Foglalkoztatási és Képző KHT (Mozgáskorlátozottak Békés megyei Egyesületének tulajdona, a Multiuser Kft jogutódja)


AUT-PONT Alapítvány, Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete


Konzorciumi partner


A projekt célja a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű emberek munkaerőpiacra való belépésének/ visszailleszkedésének segítése. Ennek érdekében létrehozzunk egy olyan központot, melyen belül három tevékenység valósul meg: 1. Munkaerő-piaci reintegrációt elősegítő szolgáltatások fejlesztése és működtetése (pl.: pályáaorientáció, pályatanácsadási, pályakövetési tanácsadások.); 2. Hátrányos helyzetűekre irányuló képzések; 3. Foglalkoztatás (megváltozott munkaképességűek) és rehabilitációs foglalkoztatás (súlyosan fogyatékos ) emberek számára.



Helyi és kistérségi


67 megőrzőtt, minimum 40 fő új munkahely


Békéscsaba, 3000- 4000m2 telek igény

2007 szeptember-

350MFT, magántőke bevonására nincs lehetőség

megközelítőleg 150Mft


Szakmai program elkészült, már írtunk az NFT I keretében (EQUAL) egy pályázatot, mely forráshiány miatt elutasításra került. A központ tervezése, és építési engedély terve hiányzik.


TÁMOP


Prevenció a szenvedélybetegségek ellen


Egyensúly Szabdidő Klub


Iskolák, civil szervezetek, KEF, redőrség stb…


Helyszín biztosítás

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Békéscsabán több éves múltra tekint vissza a szenvedélymentes nap szervezése. Ezt kibővítve egész évre vonatkozóan szeretnénk előadásokat, családi programokat, nyári személyiségfejlesztő táborokat működtetni.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Kortárs képzés, országos konferencia szervezése. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális): 3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma:

Helyi és kistérségi, megyei, illetve országos.



Ifjúsági Ház és Általános Társaskör, illetve iskolák.

2007.május - 2008. augusztus.

10 millió forint, szponzori tevékenység.

Újabb pályázatokból további prevenció programok finanszírozása.

Idén adtrunk be hasonló pályázatot, mely sajnos nem nyert. Azt átírva újból badahtó. Igen

Igen


Fészek: Rehabilitációs Központ és védett szállás szenvedélybetegeknek




Egészség, Egyesület, MI-ÉRTÜNK, Budakeszi Mentálhigiénés Egyesület


Föld vagy ingatlanterület átadás

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Fontos, egy rehabilitációs centrum kialakítása, melyben védett szállás és különböző terápiás szolgáltatásokat kaphatna a szenvedélybetegségben szenvedő kliens, illetve eü. Ellátásban is részesülhetne. A központ egyes terme kiadhatóak lehetnek terápiás tevékenységre.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A foglalkoztató kialakításával a központban lakó, azt látogató kliensek saját jövedelmet szereznek. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális): 3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma:

Megyei

12.okt



Békéscsaba kül- illetve belterülete.

2007-2008.

15-50 M Ft

Normatív állami támogatás

Hasonló témában már készített pályázatot az Egyesület, de jóval szerényebb tervezéssel. Igen

Igen


Good practice - Jó gyakorlatok




NCSSZI, civil szervezetek, szenvedélybetegekkel foglalkozó intézmények


helyszín biztosítás

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Felkeresni a már jól működő szociális szolgáltatókat. Tanulmányutak keretében megismerni a szakmai munkát, majd a program leteltével országos, két napos konferencia szervezése Békéscsabán az első AE klub megalakításának tiszteletére könyv, füzet kiadása a tapasztalatokról

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A továbbképzések akretidáltak, hatástanulmány készítése, kiadvány terjesztése 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

országos és regionális


A szakmai tudás és a kreditpontok megszerzése másodlagos megtartó erő: kb. 80 szakember



2007-2009.

4-5 M Ft, szponzorálás

Normatív állami támogatás

Projekt ötlet.Partnerkeresés, szükségletfelmérés, és együttműködési megállapodások megkötése szükséges Igen

Igen


Sorsfordító: Civil szervezetekben dolgozó szociális szakemberek továbbképzése, hálózat fejlesztése




megyei civil szervezetek


helyszín biztosítás, propagálás


Civil szervezetek számára kevés a kedvezményes vagy ingyenes, magas színvonalú képzés.Klienseiket annál inkább tudják megfelelően ellátni, minél inkább felkészültek ők maguk is. Képzések: személyiség fejlesztés, pályázat írás, jelnyelvi tolmács, munkaerőpiaci ismeretek, mediáció, born-out. A végén zró konferencia keretében hatástanulmány.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A továbbképzések akretidáltak, hatástanulmány készítése, kiadvány terjesztése 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

megyei


A képzésen résztvevők, illetve az általuk átadott szakmai tudás miatt másodlagosan: 100 fő

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége?

Megyében lelalább öt helyszínen.

2007-2009.

Kb: 15 M Ft ???



Projekt ötlet.Hasonló pályázatírásban már részt vettek a szervezet szakemberei Igen

Igen


A munkába vezető út


Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány


BMJVÖ, Mentálhigiénés Egyesület


területbiztosítás konzorciumi partnerként, de meg is vennék a területet, ha úgy alakul

3.1. Projekt leírása (8-10 sorban) Felnőtt korú értelmi sérült emberek foglalkoztatás védett munkahelyen (kertészet) A foglalkoztatáshoz szükséges kertészeti ismeretek megszerzéséhez képzések szervezése, Pszichoszociális támogatás biztosítása

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok OKJ-s képzések, pszichoszociális támogatások (egyéni esetkezélés, mentori támogatás) 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

megyei

3.4. A projekt által teremtett/megőrzött munkahelyek száma: 3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges területigény (ingatlan, stb.) 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:

20

Békéscsaba, területirény kb.: 2000m2

2007.-2009.

Tervezett költség: 60-70 M Ft


Van egy nyertes 2.3.1. pályázat, amit anyagi fedezet hiányában nem vállalt az alapítvány


munkahelyteremtés hátrányos helyzetűcsoportoknak.


ÚMFT,


Védett Munkahely


Nyújtsd Segítő Kezed Alapítvány


BRKK, Mentálhigiénés Egyesület, Munkaügyi Központ


telek ?


Védett munkahely létesítése, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, mellettük az fogyatékosok foglalkoztatása, kertészeti, parkgondozói tevékenység ben

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Degré u-i intézménybőkl mobil fólia házak áttelepítése, szociális helyiségek kialakítása, közmű létesítés 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

megyei


kb. 20 megváltozott munkaképességű és kb. 20 fogyatékos

3.5. Projekt megvalósulásának javasolt helyszíne, szükséges Békéscsaba, területirény kb.: 2000m2 Pl.: az 1512/5 hrsz. Városi erdő, vagy területigény (ingatlan, stb.) máshonnan, jó lenne, ha a Degré u. közelében lenne. 3.6. Projekt megvalósításának tervezett kezdete, 2007.-2008. lezárása: 3.7. Projekt tervezett költsége Magántőke bevonásának Tervezett költség: 60-70 M Ft van-e lehetősége? 3.8. A megvalósulás után a fenntartás/működtetés éves költségigénye:


Van egy nyertes 2.3.1. pályázat, amit anyagi fedezet hiányában nem vállalt az alapítvány




ÚMFT,


Hátrányos helyzetűek alternatív munkaerő-piaci képzése és foglalkoztása


Béthel Alapítvány


BRKK, Munkaügyi Központ, önkormányzati fenntartású intézmények, helyi for- és nonprofit vállalkozások, szociális területen szolgáltató civil szervezetek


részmunkaidős foglalkoztatás



A projekt időtartama alatt a Békéscsabán és kistérségben projektenként 12-36 fő pszichiátriai beteg, inakív személy önkéntes segítővé képzése és védett, egyénre szabott részmunkaidős foglalkoztatására kerül sor, akiknek a munkába történő visszaintegrálását korábban már önkéntes képzésben részt vett, jelenleg is tevékenykedő 15 fő segíti. O.lépcsépokú képzés takarító, tereprendező vagy egyszerű iroda munka célja a szakdolgozók nem szakmai tevékenységének kiváltása.

INTERREG pályázat van folyamatban. Mentális betegek, tartósan munkanélküliek rehabilitációjával, foglalkoztatásával, munkaközvetítéssel kapcsolatos pályázatokon való részvétel.


helyi és kistérségi


12-36 fő


Nem igényli aprojekt újabb ingataln vagy terület bevonását.

2008.-2009.ezt követően tovább folytatás újabb projekt keretében

50 MFt


A tervezett szakmai tevékenység kidolgozása, partnerek keresése folyamatban van.




ÚMFT, TÁMOP


Három komponensű szociális földprogram


BMJVÖ


Munkaügyi Központ, civil szervzetek, falugazdász hálózat, ESZI, kistérség



Mezőgazgadasági munkavégzést szolgáló szociális földalap biztosítása önkormányzati tulajdonú, illetve a Nemzeti Földalaptól ingyenes tulajdonba kerülő termőföldekkel. Saját erő biztosítás a program működtetéséhez, program koordináció, és helyi rendelet alkotás A háztartás, mint szociális és gazdasági egység jövedelem szerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű, inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű háztartások gazdasági aktivizálása, tevékenységük bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával. 3 komponens megvalósításával. 1.: Családi szükségletek kielégítését szolgáló, illetve, őstermelőként, kistermelőként folytatandó gazdálkodás támogatása, földterületek, anyagok, és szolgáltatások nyújtsával. 2.: Tanyák egyes gazdasági funkcióinak helyreállítása (állattartás, terménytárolás, stb.) annak érdekében, hogy a kedvezményezettek jövedelemtermelő és önellátó képessége növekedjen. 3.: Bentlakásos szociális intézmények önellátási célú mezőgazdasági tevékenységének elősegítése oly módon, hogy abban a bentlakók is résztvegyenek képzési, teráopiás vagy más célból.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok A tanyagondnoki szolgálat kialakítása,(Szoc/2) és külső képzések igénybevétele 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Békéscsaba


közvetve kb.: 50 fő


Békéscsaba, területirény kb.: 50 hektár termőföld

2007.-2013

35 M Ft

4.1. Előkészítettség foka (Milyen dokumentumok, tervek készültek el? Mit kell még elkészíteni pályázat beadásához? 4.2. Illeszkedés BMJV ágazati koncepciójához:

Munkahelyteremtés hátrányos helyzetű csoportoknak.


munkavállalás ösztönzése és támogatása - ÚMFT


Lakhatási feltételek szociális alapú támogatása


BMJVÖ


Munkaügyi Központ, civil szervzetek, BRKK,


projektgazda


1:Magántulajdonú ingatlanokban szociális rászorulók részére lakásbérlet. 2.:Alacsonyabb komfortfokozatú lakások építése, vagy vásárlása.

3.2. Kapcsolódó fejlesztések/programok Szociálisan hátrányos helyzetőek képzése, munkaerő-piaci reintegrációja. 3.3. Projekt hatóterülete (helyi, kistérségi, megyei, regionális):

Békéscsaba


közvetve kb.: 50 fő


Békéscsaba

2007.-2013

350 M Ft, elképzelhető olyan konstrukció kialakítása, hogy magán tőke is bevonásra kerül.


lakhatási feltételek javítása -ÚMFT

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció

Recommend Documents