Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat. Esélyegyenlıségi Program. - Te r v e z e t -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Program

- Te r v e z e t -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.

I. Bevezetés Az egyenjogúság-egyenlıség gondolatvilága szinte az emberiség öntudatra ébredésével egykorú. A Biblia szerint az emberek a születésben, a halálban és a bőnben egyenlıek. Az egyenjogúság-egyenlıség újkori tartalmát a rendi társadalom tagadása alakította ki. A rendi jog uralma alatt ugyanis az ország lakóira rendi hovatartozásuk szerint más és más tárgyi jogrend volt érvényben1. A polgári forradalmak egyenjogúság-követelése valójában arra irányult, hogy mindenkire ugyanaz a jogrend érvényesüljön. A forradalmak eredményeként az egyenjogúság még nem vált teljessé, amikor már elkezdıdött a hosszú és nehéz politikai küzdelem a nemek közötti, a vallásfelekezetek közötti stb. egyenjogúságért. Ugyanakkor a fokozatosan megvalósuló egyenjogúság nem szüntette meg azt a nagymértékő társadalmi egyenlıtlenséget, aminek az alapja a polgárok eltérı vagyoni helyzete volt. Állami beavatkozással a gazdaságilag hátrányos helyzető társadalmi csoportokat a polgári állam elınyökkel preferálta az esélyegyenlıség biztosítása érdekében. Az egyenjogúság fogalma ily módon - különösen a XIX. század utolsó harmadától kezdve - szociális tartalmat kapott. A szocialista ideológiák is a társadalmi egyenlıség megvalósulását tőzték ki célul, ugyanakkor ezzel a gondolkodással - különösen az elsı szocialista alkotmányokban - megfért a különbségtétel az elvileg politikai jogainak teljességét gyakorló dolgozó és a korlátozott politikai jogokkal bíró állampolgár között; sıt a volt kizsákmányolók, lelkészek, kulákok nyílt elnyomása. A polgári alkotmányosság útján járó országok esetében az esélyegyenlıtlenség kiküszöbölésére irányuló állami akarat is magában foglalta az elınyös megkülönböztetés (pozitív diszkrimináció) mozzanatát azok javára, akik vagyoni helyzetükre visszavezethetıen jogaik tényleges érvényesítése szempontjából hátrányos helyzetben voltak. Késıbb elıtérbe került a különbözı lelki és testi adottságokra, fogyatékosságra, rokkantságra stb. visszavezethetı hátrányok kiküszöbölése, enyhítése. Ma a társadalom egyes tagjai javára történı pozitív diszkrimináció, az egyenlı feltételek, az esélyegyenlıség biztosítása nemcsak megengedett, hanem a modern alkotmányos államtól el is várható, mind a szociális, mind a testi és lelki különbségekbıl adódó hátrányok enyhítése terén. Ebben a folyamatban az egyenjogúsági célokhoz tilalmak társulnak: a nemzetközi dokumentumok, s az államok belsı jogszabályai tehát nemcsak kinyilvánítják a nemek, vallásfelekezetek stb. közötti egyenjogúság követelményét, hanem ennek biztosítékaként gyakran büntetıjellegő - diszkrimináció-tilalmakat is felállítanak. Más szóval tehát mára az egyenjogúság fogalmának egyrészt bizonyos társadalmi csoportok elınyös megkülönböztetése, illetıleg annak elvárhatósága, másrészt pedig a hátrányos megkülönböztetés tilalma ad korszerő tartalmat. Az esélyegyenlıségi politika megkívánja, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erıfeszítéseket kell tenni pl.: a nık, a romák, valamint a fogyatékossággal élık esélyegyenlıségének javítása érdekében. Az esélyegyenlıség alapja a diszkrimináció mentesség: meghatározott tulajdonság miatt senkit nem érhet hátrány. Ilyen értelemben tehát az esélyegyenlıségi politika nem esik egybe az egyenlı bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlı eséllyel érvényesüljön az élet legkülönbözıbb területein – oktatás, egészség, munkaerıpiac, szociális biztonság stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érı hátrányok.

1

Tomcsányi Móric: Magyar közjog, alkotmányjog

-2-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja (továbbiakban: Program) azokon a területeken határozza meg a település feladatait, amelyek kapcsolódnak az egyenjogúság-egyenlıség és az esélyegyenlıség területéhez.

II. Jogszabályi rendelkezések Az egyenlı bánásmód elveinek betartása az Európai Unióban már régóta elvárás, ami a hazai társadalomban is jelen van. Az egyenlı bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlıség elımozdítása mint szabályozási tárgy nem elızmények nélküli a magyar jogban. Több hazai jogszabály is tartalmaz ilyen jellegő rendelkezést. Az Országgyőlés 1949. évi XX. törvénye, a Magyar Köztársaság Alkotmánya (továbbiakban: Alkotmány) kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. ” Az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése ehhez képest egy sajátos állami kötelezettségvállalást is tartalmaz, mely szerint „a Magyar Köztársaság a jogegyenlıség megvalósítását az esélyegyenlıség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel segíti.” E rendelkezés teremti meg a diszkrimináció (pozitív diszkrimináció) bizonyos eseteinek a legalitását, illetıleg az Alkotmány által való megengedését. Jóllehet minden pozitív diszkriminációs intézkedés valakivel szemben negatív megkülönböztetést is eredményez, azonban a társadalmi egyenlıtlenségek kiküszöböléséhez, csökkentéséhez nagyobb érdek fızıdik, mint a diszkriminációmentességhez főzıdı jog merev érvényesítéséhez. „A fogyatékos emberek a társadalom egyenlı méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megilletı jogokkal és lehetıségekkel csak jelentıs nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlıségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyőlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - „ezért alkotta meg a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (továbbiakban: Fot). A „törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlıségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.2” Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Esélytv.) kimondja, hogy „az Országgyőlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlı méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedık számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlıség elımozdítása elsısorban állami kötelezettség”. Az Esélytv. az alapelvek között rögzíti a megelızés, az állapotmegtartás, a fogyatékos emberek szükségleteinek sajátosságaira kiterjedı figyelem fontosságát, valamint az egyenjogúság feltételeinek megteremtését és a hátránykompenzációban az állam kötelezettségvállalását. Az Esély tv. 63. § (5) bekezdése lehetıségként fogalmazza meg, hogy „A települési önkormányzat helyi esélyegyenlıségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élı hátrányos helyzető csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e 2

1998. évi XXVI. törvény 1. §

-3-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. csoportok esélyegyenlıségét elısegítı célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlıségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. A jogszabály meghatározza, hogy pontosan mit ért a „fogyatékos ember fogalmán”, mely alatt klasszikusan az érzékszervi sérülteket, a beszédbeli nehézségekkel küzdıket, a mozgáskorlátozottakat és az értelmi fogyatékosokat értjük. Fogyatékos ember az, aki az érzékszervi, - így különösen a látás, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi – csak részben, vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. A fogyatékosság okozója lehet fizikai, értelmi vagy érzékszervi károsodás, egészségi állapot vagy lelki betegség. Ezek a károsodások, ezen állapotok vagy betegségek lehetnek állandó vagy átmeneti természetőek. A magyar köznyelv a mozgássérült” és a „mozgáskorlátozott” szavakat szinonimaként használja, a szakmai nyelv azonban különbséget tesz köztük. Mozgássérült az, aki agyi vagy mozgásszervi rendellenesség miatt fogyatékos. A mozgáskorlátozott számára ez az ok szélesebb körő, lehet pl.: szívelégtelenség is. A Polgári Törvénykönyvrıl szóló rendelkezéseket az 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 75-85. §-ai a személyiségi jogokat védelmezı szabályozást tartalmazzák. A Ptk. 76. § példálózó jelleggel felsorolja azokat a személyhez főzıdı jogokat, amelyek megsértéséhez jogkövetkezményeket főz: „A személyhez főzıdı jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlı bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.” A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 5. §-a rögzíti, hogy „A munkaviszonnyal kapcsolatban az egyenlı bánásmód követelményét meg kell tartani. Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit megfelelıen orvosolni kell, amely nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.” Az Mt. a nemzetközi kötelezettségeinknek megfelelıen tiltja a munkavállalók közötti indokolatlan különbségtételt. A tilalmat alkalmazni kell a munkaviszony létesítésénél, a munkaviszony tartama alatt a jogok és kötelezettségek meghatározásánál, a felelısség érvényesítésénél, valamint a munkaviszony megszüntetésénél. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy olyan felzárkózási folyamat vette kezdetét, amelynek egyik legfontosabb tényezıje az esélyegyenlıség biztosítása az élet minden területén. A fentebb részletett törvényi szabályozáson felül természetesen az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveinek még több - különbözı szintő - jogszabálya érinti egyenjogúság-egyenlıség, esélyegyenlıség kérdéskörét, és állapítanak meg a hatályuk alá tartozó személyekre, jogviszonyokra és intézményekre nézve - közvetve vagy közvetlenül normatív rendelkezéseket, illetve kapcsolódnak a témához valamilyen szinten. Közösségi jogszabályok:
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és a nık közötti esélyegyenlıség és egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatás és a munkavégzés területén történı megvalósításáról
Az Európa Parlament és a Tanács 771/2006EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlıség mindenki számára európai évérıl (2007) - az igazságos társadalom irányában

-4-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.
A Tanács 76/207/EGK irányelve a nıkkel és a férfiakkal való egyenlı bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az elımenetel lehetıségei, valamint a munkafeltételek terén történı végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv
A Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nıkkel való egyenlı bánásmód elvének a szociális biztonság területén történı fokozatos megvalósításáról
A Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nıkkel való egyenlı bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történı megvalósításáról,
A Tanács 86/613/EGK irányelve valamely tevékenységet, beleértve a mezıgazdaságot, önálló vállalkozást folytató férfiakkal és nıkkel való egyenlı bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nık terhességi és anyasági védelmérıl,
A Tanács 97/80/EK irányelve a bizonyítási kötelezettségrıl a nemi hovatartozás alapján történı diszkriminációs esetekben,
A Tanács 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlı bánásmód elvének végrehajtásáról,
A Tanács 2000/78/EK irányelve a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlı bánásmód általános kereteinek a létrehozásáról,
A Tanács 2004/113/EK irányelve a nık és férfiak közötti egyenlı bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történı végrehajtásáról. Hazai jogszabályok:  1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya  1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elısegítésérıl és munkanélküliek ellátásáról  1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról  1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról  1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyve  1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról  1993. évi LXXXIX. törvény a közoktatásról  1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérıl  1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról  1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl  1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet kialakításáról és védelmérıl  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról  1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl  1997. évi CLIV. törvény  1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıség biztosításáról  1999. évi LXXVI. törvény a szerzıi jogokról  2000 évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredı hátrányos megkülönböztetésrıl szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetésérıl  2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelmérıl  2003. évi CXXV. törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról

-5-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.  2004. évi II. törvény a mozgóképrıl  2004. évi CXXIIII. törvény a pályakezdı fiatalok, az ötven év felettiek munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követıen munkát keresık foglalkoztatásának elısegítésérıl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról  2004. évi I. törvény a sportról  164/1995. (XII. 27.) Kormányrendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményérıl  219/1996. (XII. 24.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastukturális szempontból elmaradott települések jegyzékérıl  194/2000. (XI. 24.) Kormányrendelet a muzeális intézmények látogatóit megilletı kedvezményekrıl  21/2003. (II. 25.) Kormányrendelet a súlyos fogyatékosság minısítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékosság támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Kormányrendelet, valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtására kiadott 223/1998. (XII. 30.) Kormányrendelt módosításáról 176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól  362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlı Bánásmód Hatóság és eljárásának részletes szabályairól  176/2005. (IX. 2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akreditációjának, továbbá az akreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól  240/2006. (XI.30.) Kormányrendelet a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentısen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérıl  1089/2006. (IX. 30.) Kormányhatározat a Nık és Férfiak Társadalmi Egyenlısége Tanács létrehozásáról  1021/2004. (III.18.) Kormányhatározat a romák társadalmi integrációját elısegítı kormányzati programról és az azzal összefüggı intézkedésekrıl  96/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról  97/2005. (XII. 25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról  10/2006. (II.16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról  29/2002. (V. 17.) Om rendelet a fogyatékossággal élı hallgató tanulmányainak folytatásához szükséges esélyegyenlıséget biztosító feltételekrıl  57/2002. (XI. 18.) OM rendelet az integrációs felkészítésrıl  16/2004. (V.8.) OM-GyISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl  2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról és annak módosításáról  8/1983. (VI.29.) EüM-PM együttes rendelet a megváltozott munkaképességő dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról  14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról  1/2000. NKÖM rendelet a kulturális szakemberek szervezett képzési rendszerérıl, követelményeirıl és a képzés finanszírozásáról  4/2004. (II.20.) NKÖM rendelet a helyi önkormányzatok könyvtári és közmővelıdési érdekeltségnövelı támogatásáról

-6-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. III. Békéscsaba Város általános helyzetképe III. 1. Társadalmi környezet, a népesség alakulása Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosságának száma a rendszerváltást megelızıen kezdett el csökkenni, és elmúlt 25 évet tekintve mintegy 4000-5000 fıs fogyás tapasztalható. Ennek oka, egyrészt, hogy az élve születések és a halálozás számának különbsége évrıl-évre negatív egyenleget mutat. Bár a város megyeszékhely, és a mobilizáció szempontjából beletartozik a környezı települések vonzáskörzetébe, a település vándorlási egyenlegi szintén negatív, ami azt jelzi, hogy többen költöznek el a településrıl, mint ahányan ide költöznek. A város korösszetételére jellemzı adatok a következık (a népesség-nyilvántartás alapján): - a lakosság 17,5%-a a 0-18 éves korosztály, - a lakosság 59,8 %-a 19-59 éves korosztály, - a 60 éven felüli lakosok aránya: 22,7%. 1.sz. táblázat

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A társadalmi igények és elvárások folyamatos - növekvı színtő - követelménye, a városlakók korösszetételének változása következtében megnövekedett az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közmővelıdési szolgáltatások iránti igény, mely igen nehéz feladat elé állítja a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatát. A településen jelen van a nagy történelmi egyházak (az evangélikus, a katolikus és a reformátusok egyház) mellett több kisebb egyházközösség is. A cigány, lengyel, román és szlovák, kisebbségi önkormányzatok mőködését Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata anyagi támogatással és három önkormányzati dolgozó alkalmazásával segíti. III. 2. A hátrányos helyzető csoportok jellemzıi Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok figyelembe vételével hat olyan esélyegyenlıségi terület került kijelölésre, melyek fejlesztése hozzájárulhat az ÚMFTben vállalt esélyegyenlıségi célok eléréséhez, azaz az esélyegyenlıség erısítéséhez, különös tekintettel a nık és férfiak közötti esélyegyenlıség, a fogyatékkal élık és a roma emberek esélyegyenlıségének erısítéséhez. A hat terület:  Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erısítése  A nemek közötti egyenlıség erısítése  Az akadálymentesítés elırehaladása  A fogyatékos személyek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása  A roma emberek életminıségének és munkaerı-piaci esélyeinek javítása  Más hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci és társadalmi esélyeinek javítása. -7-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Hátrányos helyzető munkavállaló (a 68/2001/EK rendelet alapján) minden olyan 25. életévét be nem töltött személy, aki még nem állt rendszeres, fizetett alkalmazásban, minden olyan súlyos testi, szellemi vagy lelki betegségbıl fakadó fogyatékossággal élı személy, aki ennek ellenére szeretne belépni a munkaerıpiacra, minden olyan, a közösség területére munkavégzés végett beköltözı vagy már beköltözött, vagy ott letelepedett migráns munkavállaló, aki és/vagy nyelvi képzésre szorul, minden olyan személy, aki legalább három évi kihagyás után dolgozni kíván, különösen azok, akik munkájukat a családi élet és a hivatás összeegyeztetésének a nehézségei miatt adták fel, a munkába állás utáni elsı hat hónapban, minden olyan 45. életévét betöltött személy, aki nem szerzett középfokú vagy azzal egyenértékő képesítést, minden hosszú távon, azaz megszakítás nélkül 12 hónapig munkanélküli személy, a munkába állás utáni elsı hat hónapban. Természetesen a helyi - békéscsabai - társadalmi viszonyokat áttekintve további csoportok képezhetıek az esélyegyelıség célterületeihez kapcsolódóan, mint pl. az idısek, gyermeküket egyedül nevelık. A települési önkormányzat aktív beavatkozásainak lehetıségeit tekintve a roma népesség, a megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık helyzetének áttekintésére kerül sor az alábbiakban. - A roma népesség helyzete A roma népességre vonatkozó hivatalos adat kevés. Békéscsabán a 2001. évi népszámláláskor 287 fı vallotta magát cigány származásúnak. Ennél a számnál azonban nyilvánvalóan jóval többen élnek a város területén - a Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint számuk Békéscsabán 2000-2500 fı, - többségük a város Berényi-Szarvasi út és a 4-es Honvéd-BánátTessedik utca által határolt részén, jellemzıen saját tulajdonú családi házaikban. Arról nincs információ, hogy körükben milyen arányban nem megoldott a lakhatás, de az tény, hogy a szociális bérlakásokra kiírt pályázatok iránt rendszeresen az érdeklıdés a roma lakosság körébıl. Ingázó, vándorló csoportokról nincs ismeretünk. A fiatalabbak közül szinte mindenki elvégzi az általános iskolát, többen szakképesítést szereznek, leérettségiznek, illetve van példa arra is, hogy a felsıoktatásban szereznek diplomát. Ma már a szülık is felismerik, hogy a szakképesítés megszerzése fontos gyermekük számára. Az idıs- és középkorú generációra ugyanakkor az alulképzettség jellemzı. Békéscsaba Megyei Jogú Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata kiemelten foglalkozik az itt élı roma lakosság foglalkoztatásának elısegítésével. Ennek érdekében a közfoglalkoztatási formák és a különbözı munkaügyi programok keretében együttmőködik az illetékes társszervekkel. A közoktatási intézményekben nincs szegregáció. Az óvodákban, iskolákban évtizedek óta az integráció, a segítségnyújtás határozza meg a pedagógiai munkát. A gondos gyermekvédelmi ellátásnak, a széles körő szociális háló védelmi rendszerének köszönhetıen diszkriminációnak minısíthetı panasz nem érkezett az önkormányzathoz. Az ösztöndíj programok tovább javítják a közép- és felsıfokú végzettségő roma fiatalok arányát.

-8-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. - Megváltozott munkaképességőek, fogyatékkal élık Általános helyzetkép Magyarországon a fogyatékos személyek létszámának felmérésére az 1990. évi és a 2001. évi népszámláláskor került sor. Ez utóbbi vizsgálat szerint 577 ezer fı volt a számuk, mely a teljes népesség 5,7% tette ki. A népszámlálási adatok szerint a fogyatékos személyek 17% -a születése óta fogyatékos, 66,5% esetében a fogyatékos állapot baleset, illetve betegség következtében alakult ki. A fogyatékos személyek között a 60 évnél idısebbek aránya 44,8%, több mint kétszerese a népesség egészében képviselt arányhoz viszonyítva. A fogyatékosságot leginkább valamilyen tartós betegség idézi elı (53,8%). A fogyatékos személyek közül nagyobb arányban a testi fogyatékosok és a mozgássérültek képviselik együttesen (43,6%), míg az értelmi fogyatékosok aránya megközelítıleg 10%, a vakok és gyengénlátók aránya 14,4%. Hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. A fogyatékos személyek 22,7%-a egyedül élt, 57%-a lakott másodmagával (de nem fogyatékos személlyel), további 10,5%-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítıleg 8% intézményben kapott elhelyezést. Településünkön a fogyatékkal élık többsége mozgásszervi fogyatékos, kisebb számban vannak vakok, siketek, nagyothallók, és siketvakok, illetve értelmileg fogyatékosak. A fogyatékosság hátterében több tényezı bonyolult kölcsönhatása állhat, pl. testi, pszichológiai, szociális, kulturális, vagy örökletes. A fogyatékkal élık legnagyobb részének legfıbb megélhetési forrása az alacsony összegő nyugdíj, járadék, vagy segély. Ezek számukra igen szőkös megélhetést biztosítanak. Ez kihat lakáskörülményeikre, életszínvonalukra, életminıségükre. Egyes esetekben az iskolai végzettségük elmarad az egészséges társaikétól, ami tovább rontja megélhetési esélyeiket. A tartós egészségügyi problémával, illetve fogyatékkal élı emberek munkaerı-piaci lehetıségei erısen behatároltak. Mindez jól kitőnik a Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága által 2004. évben készített, „A fogyatékossággal élı népesség helyzete Békés megyében” címő, a 2001. évi népszámlálás adatai alapján végzett elemzésbıl. A tanulmány ide vonatkozó része a Program mellékletét képezi.

IV. Egyenlı esélyő hozzáférés A Fot. 4. § h) pontjában foglaltak szerint az egyenlı esélyő hozzáférés alatt azt értjük, ha a közszolgáltatás igénybevétele - az igénybe vevı állapotának megfelelı önállósággal mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhetı és érzékelhetı. Az épület amelyben a közszolgáltatást nyújtják kialakításának fontos kritériuma, hogy mindenki számára megközelíthetı, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerően használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetık legyenek. a) Közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférés A fogyatékos személy számára a Fot.-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különbözı fogyatékossági csoportok eltérı speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlı esélyő hozzáférést. A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlı esélyő hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.

-9-

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Közszolgáltatás:  minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyőlés, az Országgyőlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyőlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,  az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati mősorszolgáltatás, továbbá oktatási, közmővelıdési, közgyőjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,  a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet , valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetıleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülı intézmény által nyújtott szolgáltatás, ellátás, tevékenység,  minden ügyfélszolgálati rendszerben mőködtetett szolgáltató tevékenység, továbbá  minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható.

A Fot.-ban szabályozásra kerül a közszolgáltatások egyenlı esélyő hozzáférhetıvé tételének elıírása, a kötelezettség teljesítésére határidık kitőzése. A szabályozás végrehajtásaként az önkormányzatok által nyújtott, illetve önkormányzati feladatellátást szolgáló közszolgáltatások esetében a 2010. december 31-ei végsı határidıt rögzítette törvény, az ügyfélszolgálatok és a hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenységek esetében pedig 2013. december 31. napjáig kell az egyenlı esélyő hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében biztosítani. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában megjelent ügyfelekkel az ügyintézés Magyarország Köztársaság hivatalos nyelvén, magyarul folyik. A hivatal szakembereinek nagy része rendelkezik valamilyen szintő nyelvvizsgával. Amennyiben lakossági igény jelentkezik a nem magyar anyanyelvő ügyintézésre, a hivatal szakemberein túl a kisebbségi önkormányzatok tagjai tudnak segíteni, illetve tolmács biztosítására van lehetıség. A siketek, nagyothallók és siketvakok jelnyelvi tolmács segítségét tudják igénybe venni a Jelnyelvi Tolmácsszolgálaton3 keresztül. A hivatalos ügyeknél a tolmácskirendelésrıl szóló szabályok szerint kell eljárni a hatályos rendelkezések szerint4 A városban a szlovákok által lakott területen kétnyelvő utcanév táblák kerültek elhelyezésre, több intézmény és emlékmő megnevezése is ily módon történik.

3

5600 Békéscsaba, Trefort u. 19-23. Tel/Fax: 06-66-467-461, ügyelet: 06-70-317-34-03 Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremőködı tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 8/2007. (III. 26.) ÖTM rendelet, valamint az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban közremőködı tolmácsok, jelnyelvi tolmácsok díjazásáról szóló 19/2007. (III. 23.) IRM rendelet 4

- 10 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. b) Környezet és közlekedés Az „Akadálymentesség Európai Eszméje” címő dokumentum szerint „A környezetet úgy kell kialakítani, hogy azt mindenki egyformán, azonos módon, a lehetı legönállóbban használhassa.” Ez azt jelenti, hogy az épített létesítmények létrehozásának azon az elven kell alapulni, hogy az emberek különbözıek. Ezt azonban nem azzal lehet megvalósítani, ha külön létesítményeket építünk minden egyénnek, illetve az emberek minden különálló csoportjának, hanem azzal, ha az igénybe vevık eltérı, különbözı igényeit összevontan valósítjuk meg olyan létesítmények kialakításával, amelyek ily módon mindenki számára használhatóak lesznek. Az embert körülvevı világ a természetes és épített környezeti elemekbıl tevıdik össze. Az épített környezet célja és funkciója, hogy használója számára biztosítsa a mind teljesebb komfortot és mindenki számára a hozzáférhetıséget, bejárhatóságot. Az akadálymentes környezet fogalmába szorosan beletartozik az építészet minden válfaja, az utak, terek, az alulfelüljárók, az épületek belsı kialakítása és közvetlen környezete a csakúgy, mint az épület megközelíthetısége. A fogyatékos emberek széles rétegét zárja ki a nem megfelelıen kialakított, épített környezet, az akadálymentesség biztosításának hiánya. A magyar jogrendszerben is megjelenı törvények5 elıre mutató rendelkezései megteremtik azt a jogszabályi hátteret, melynek hatására elindulhat az a fejlıdési folyamat, ami segíti kialakítani a fogyatékos emberek számára is a használható, hozzáférhetı épített környezetet. Akadálymentes az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve mőszaki megoldásra van szükségük. A Fot. hatálybalépése óta eltelt idıszakban az akadálymentesítés fogalma lényeges átalakuláson ment keresztül. 1998-ban az akadálymentesítés alatt elsısorban a mozgáskorlátozott emberek hozzáférésének, azon belül is az épületbe való bejutásnak, illetve a mellékhelyiségek használhatóságának megteremtését értették. Ma már valamennyi fogyatékossági csoporthoz tartozó ember - azaz a mozgássérült, a látássérült, a hallássérült, az értelmi fogyatékos, autista és súlyosan-halmozottan fogyatékos emberek - speciális szükségleteinek figyelembevételét kell a komplex akadálymentesítés, azaz az egyenlı esélyő hozzáférés megteremtése alatt érteni. Fontos továbbá, hogy a közszolgáltatás tényleges igénybevételéhez nem elég az épületbe bejutni, azt - legalább a közszolgáltatás igénybevételéhez szükséges mértékben - be is kell tudni járni, valamint veszély esetén biztonsággal el kell tudni hagyni. A közszolgáltatás akkor hozzáférhetı, ha a fizikai megközelítés lehetıségén túl az épületen belüli tájékozódás lehetısége biztosított a vak és gyengénlátó, a siket és nagyothalló, az értelmi fogyatékos, az autista, a súlyosanhalmozottan fogyatékos személy számára. Az épületen belüli tájékozódást az információk érzékelhetıvé és értelmezhetı tételével kell biztosítani (siket személyek esetében az információ vizualizálásával, nagyothalló személyek esetében a hangingerek erısítésével, vak személyek esetében az információk hallhatóvá tételével, gyengénlátó emberek esetében a látható információk erısítésével, értelmi fogyatékos és autista személyek esetében az információk könnyen érthetı megfogalmazásával). Ugyanez vonatkozik magára a közszolgáltatásra is. A fogyatékos személyek önrendelkezési jogára figyelemmel a hozzáférést úgy kell kialakítani, hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelı legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére. 5

1997. évi LXXXVIII. törvény, a Fot., a 253/1997. évi Kormány rendelet

- 11 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésıbb 2010. január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani.6 A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelzı- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. A közlekedésében jelentısen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytıl a célállomásig történı - szállítást végzı hálózat mőködtetésével is lehet biztosítani. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelı számú és alapterülető parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Tv, valamint az - Országos Fogyatékosügyi Program (100/1999.(XII.10.) országgyőlési határozat) elıírása értelmében a fogyatékosok közlekedésének elısegítése érdekében Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyőlése stratégiai tervében határozta meg a fogyatékossággal élık közlekedését segítı stratégiai tervet, a feladatokat, illetve azok végrehajtásának részleteit7. Az Országos Fogyatékosügyi Program a közlekedés területén meghatározott irányelveit figyelembe véve, a tömegközlekedési eszközök és az utasforgalmi létesítmények fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételének segítésére felmérésre került a tömegközlekedési eszközök állapota. Az új beszerzéső gépjármővek a fogyatékos emberek igényeit szélesebb körben képesek kielégíteni. A Körös Volán Autóbuszközlekedési Zrt. jármőparkja helyi járat tekintetében 32 db gépjármőbıl áll, melybıl 2 db alacsony padlójú. Ezeket a mozgásukban korlátozottak is tudják használni. Újabb akadálymentesített busz beszerzését a Közlekedési Társaság egyelıre nem tervezi. A közhasználatú parkolókban megfelelı számú parkolóhely biztosításáról kell gondoskodni. az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. elıírásai alapján. Azon fogyatékos emberek számára, akik bármely fogyatékosság következtében jelentısen akadályozottak a közlekedésben, szállító szolgálatokat kell biztosítani. Támogató szolgálatok segítik a fogyatékos személyek állapotához igazodó, egyéni közlekedési lehetıségek igénybevételét, különösen a mozgássérültek és a súlyos viselkedési zavarral, vagy bármely más fogyatékossági okból a tömegközlekedésben részt venni képtelen fogyatékos személy esetében. A program keretében megindult a kiemelt városi közlekedési csomópontok átvezetéseinek és szegély kialakításainak alkalmassá tétele az akadálymentes közlekedésre. Megkezdıdött a középületek megközelíthetıségének, és akadálymentesítésének programja. Ennek keretében a Polgármesteri Hivatal mindkét épületében jelenıs beruházások történtek.

6 7

Fot. 29.§ (5) bek. 271/2003. (IV. 24.) közgy. határozat

- 12 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A Szabadság téri épület Okmányirodai részén az info-kommunikációs akadálymentesítés is történt. Vasúti és autóbusz pályaudvar és megállóhelyek akadálymentes csatlakozásának megvalósítása érdekében a buszpályaudvar akadálymentesítésére pályázat készült. A közhasználatú parkolókban megfelelı számú parkolóhely biztosítása érdekében az OTÉK8 elıírásai alapján „Minden megkezdett 50 db várakozóhelybıl egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani.".9 A parkolóhelyek kialakítása mindenesetben a szabályozás figyelembe vételével történik. A kisebb számú parkolóhelyek kialakításakor bevett gyakorlat, hogy 10 parkolóhelybıl egy fogyatékosok számára készül. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának kezelésében lévı jelzılámpás gyalogátkelıhelyek 35-40%-a, míg a város egész területén megtalálható összes jelzılámpa 20%-a rendelkezik hangmodullal. A Békéscsaba városban a járdák 70%-a szintbeli és akadálymentesített. A város területén lévı járdák minısége összeségében nem jó, azonban 2008. évtıl kezdıdıen hosszú távú (20082013 között) járda felújítási program indul, melyet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlése 182/2008. (III.27.) határozatával hagyott jóvá 1.194.225.000,- Ft összegben. 2. sz. táblázat

Békéscsaba járda felújítási program ütemezése 2008-2013. év Év 2008 2009 2010 2011 2012 200 MFt 198,845 198,845 198,845 198,845 Felhasználható MFt MFt MFt MFt összeg

2013 198,845MFt

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A Városüzemeltetési Osztály éves üzemeltetési keretén belül évi 22.000.000,- Ft-ot költ járdaburkolat, kerékpárút, buszöböl burkolat-fenntartási munkáinak elvégzésére.

c) Kommunikáció Az esélyegyenlıség legmagasabb szintő jogi szabályozását ma – az Alkotmányon túl – az Esélytv. jelenti. E törvény kötelezte a Kormányt arra, hogy megalkossa a Köztársasági Esélyegyenlıségi Programot. A program nyolc kiemelt témája közül az egyik a „hátrányos helyzető csoportoknak az információs társadalommal összefüggı szolgáltatásokhoz való hozzáférése”. A fogyatékossággal élı ember alapvetı joga, hogy hozzájusson a közérdekő, valamint a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. A jogszabály szerint „A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítıinek biztosítani kell a hozzáférés lehetıségét a közérdekő információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megilletı jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. Hozzáférhetı az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelı értelmezés lehetıségét.

8

9

Országos Településrendezési és Építési Követelmény Az országos településrendezési és építési követelményekrıl szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. §

- 13 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A kommunikációban jelentısen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetıvé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. Az információs társadalom nyújtotta lehetıségek erısítik az esélyegyenlıséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlıség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.”10 A hozzáférés jelenti egyrészt azt, hogy a fogyatékos személy érzékelje az információkat, másrészt azt, hogy biztosított legyen számára a megfelelı értelmezés lehetısége. Az információs technológiák elterjedésével, az információk egyszerőbb és olcsóbb hozzáférésével az elektronikus gazdaság kialakulása alapvetıen módosította számos tevékenység korábbi rendszerét. Az internetes, multimédiás, informatikai fejlesztéseknél és eszközbeszerzéseknél biztosítani kell a fogyatékkal élı személyek korlátlan hozzáférhetıségét. Ide tartoznak a látást pótló hangot adó, vagy tapintható és tapintó eszközök, a látást segítı eszközök (pl.: nagyítók), a hallást pótló fényjelet adó vagy rezgı eszközök (pl.: a csengetést pótló fényjelek a telefonon), a hallást segítı eszközök (pl.: adóvevık), a siket-vakok esetében a látást és a hallást pótló rezgı eszközök, az alternatív kommunikációt segítı eszközök (pl.: hallássérültek esetében SMS küldésére alkalmas mobiltelefon, faxkészülék¸ látássérültek esetében számítógép, nem beszélı, autizmussal élı emberek esetében az augmentatív kommunikációs eszközök). Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat a helyi, megyei és országos médiumokkal közvetlen napi kapcsolatot tart az információ szolgáltatása céljából. A www.bekescsaba.hu honlap alkalmas arra, hogy azon a gyengén látók is tájékozódjanak. A lakosság tájékoztatásának eszköze a Csabai Mérleg. A kéthetente megjelenı ingyenes, 28 000 példányban készülı kiadványból közérdekő információkról és felhívásokról tájékozódhat a város lakossága. Ez a példányszám kevesebb, mint ahány lakás ma Békéscsabán van. Ezen kívül igény van a közintézményekben elhelyezhetı példányszámok növelése is. Az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében szükségesnek látszik a Csabai Mérleg újság példányszámát további kétezerrel növelni. A Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetıtáblán elsısorban törvényi kötelezettség adódó információk kerülnek aktuálisan közzétételre. Az egyenlı esélyő hozzáférést segíti az elektronikus ügyintézés bevezetése. Ez a Polgármesteri Hivatalban az internetes és a WAP11-os ügyintézés lehetıségét jelenti. Interneten keresztül lehetıség van tájékoztatás kérésére, formanyomtatványok letöltésére, idıpontfoglalásra, illetve ügyintézés indítására is. A WAP-os ügyintézés a tájékoztatást, idıpontfoglalást, ügyintézés elıkészítését és formanyomtatvány igénylésének lehetıségét foglalja magába. A Polgármesteri Hivatal Szabadság téri - nagy ügyfélforgalmú - épületének földszintjén einformációs pont mőködik.

V. Az esélyegyenlıség célterületei a) Egészségügyi ellátás Az egyenlı bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a betegségmegelızı programokban és a szőrıvizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelızı ellátás, a 10 11

Fot. 6-7.§ WAP Wireless Aplication Protocoll (vezeték nélküli internet alkalmazás mobiltelefonokra)

- 14 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, valamint az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.12 A jogszabály rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonság13 alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelızéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. Ezzel összefüggésben a fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetıségét biztosítani kell. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elı a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erısítse a betegségtudatát. Egészségügyi szakellátás A dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézet (továbbiakban: Kórház, Intézmény) hazánk Délalföldi régióján belül, Békés megye székhelyén és egyben a legnagyobb lakosságszámú településén, Békéscsabán található. Békéscsaba a megyének fı, de a dél-alföldi régiónak is jelentıs közlekedési csomópontja a keleti országhatár felé vezetı 44-es fıútvonal mentén. A kiépített úthálózat és a megfelelıen szervezett tömegközlekedés jóvoltából a vonzáskörzet lakói, de a távolabbi települések lakosai számára is biztosított a Kórház által nyújtott egészségügyi ellátásokhoz való folyamatos hozzáférés. Az országhatár közelségébıl fakadó – és az európai uniós csatlakozással tovább duzzadó – nagy mértékő tranzitforgalomból eredı betegellátási igények kiszolgálása ugyancsak az Intézmény feladata. A megyei lakosság emelt szintő szakellátását a dr. Réthy Pál Kórház-Rendelıintézeten kívül a 16 km-re fekvı Békés Megyei Képviselı-testület Pándy Kálmán Kórháza, és a 36 km-re fekvı Orosházi Városi Önkormányzat Kórháza végzi. Fontos megemlíteni, hogy a megyei kórház Gyulán található és a jelenleg is zajló egészségügyi reform a gyulai kórházat tette meg súlyponti kórháznak, annak ellenére, hogy a békéscsabai kórház földrajzi szempontból és infrastrukturálisan is kedvezıbb helyzetben van. Jelenleg kihasználatlan ellátási párhuzamosságok a három egészségügyi intézmény vonatkozásában nincsenek és a megyei és regionális szinten egyeztetett jövıbeli fejlesztési koncepciók ki is zárják azok létrejöttét. A Kórház Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának fenntartása alatt álló, megközelítıleg 1000 fıt foglalkoztató, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az orvosszakmai és a gazdasági szempontok együttes érvényesülésének elismeréseként az Egészségügyi Minisztérium 2004-ben és 2005-ben az „Év kórháza” kitüntetı címet ítélte oda az Intézménynek a közepes mérető (600-800 ágyas) kórház kategóriában. Közepes mérető városi kórházként jelenleg - területi ellátási kötelezettséggel - 18 fekvıbeteg osztályon 352 aktív és 167 krónikus ággyal, továbbá 8 egynapos sebészeti szakellátás, 50 12

Esélytv. 25. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bırszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyızıdése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidıs jellege, illetve határozott idıtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül kedvezıtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levı személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 13

- 15 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. szakrendelés, 22 ambulancia, 7 gondozó és 2 mozgó szakorvosi szolgálat keretében fogadják a betegeket. 2008. áprilisától kezdte meg mőködését a betegszállítás mellyel a Kórház segíti az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javulását. Pályázat keretében - annak pozitív elbírálása estén - a jövıben sor kerülhet a sürgısségi betegellátás korszerősítésére. A sürgısségi ellátás területén kiemelt jelentısége van annak, hogy a betegek a lehetı legrövidebb idın belül a megfelelı ellátásban részesüljenek. Ennek érdekében rövidesen kialakításra kerül a helikopter leszálló, melynek megvalósítása jelentısen hozzájárul a sürgısségi ellátás színvonalának javításához. Az Intézmény meghatározó szerepet tölt be Békéscsaba és vonzáskörzete betegségmegelızési, betegellátási, egészség-helyreállítási folyamataiban. Kedvezı földrajzi közelségben, könnyen elérhetı módon nyújt komplex egészségügyi ellátást. A kórház épületeinek mőszaki állapota és a kórház mőszerezettsége kettısséget tükröz: új szárnya mind építészetileg, mind mőszerezettséget tekintve korszerő (néhány területen pl. mőtıblokk, a képalkotó-diagnosztika egyes területei - a kórház felszereltsége a legkorszerőbb követelményeknek is megfelel), ugyanakkor az intézmény régi szárnya felújításra szorul, melynek rekonstrukciója folyamatban van. Békéscsabán az átlagosnál magasabb az idısek aránya, és a prognózisok szerint a város népességének további elöregedése várható. Emiatt fokozott az igény az ápolási ágyak számának növelésére, illetve ehhez kapcsolódóan probléma, hogy a városban nincs jelenleg Hospice-ellátás, továbbá a jelenleginél jóval nagyobb igény lenne az otthoni betegápolás egészségügyi támogatásra. Speciális étkeztetés: A Kórház vállalkozási formában mőködtetett élelmezési üzeme biztosítja a város oktatásinevelési intézményeiben tanuló, és speciális diétás étkezést igénylı gyerekek iskolai étkeztetését kiszállítással.

Alapellátás Az egészségügyi alapellátás keretében Békéscsabán 26 felnıtteket ellátó háziorvos, 11 gyermekorvos, valamint 19 fogorvos és 1 fı fogorvosi ügyelet praktizál. Az alapellátást végzı háziorvosok és fogorvosok mindannyian vállalkozóként végzik tevékenységüket. Az iskolaegészségügyi ellátást 1 fı fıállású iskolaorvos, valamint a vállalkozó háziorvosok látják el külön ellátási szerzıdés alapján. A háziorvosok, fogorvosok többségében saját tulajdonukban lévı orvosi rendelıben rendelnek. Az önkormányzat tulajdonában lévı két nagyobb épületegység közül a Jaminai (Kolozsvári u. 33) rendelı épületében 10 fı háziorvos, illetve fogorvos, a Kazinczy utcai (Kazinczy u. 8) rendelıben 4 felnıtt háziorvos rendel. A gerlai (Marx tér 6.) orvosi rendelı szintén az önkormányzat tulajdonában áll, itt 2 orvos rendel. Egy esetben folyik váltórendelés, mely az önkormányzati tulajdonú orvosi rendelıben történik, tehát egy kivételtıl eltekintve teljesül az „egy orvos egy rendelı” elv. Az iskolafogászati ellátást végzı orvosok közül két fogorvos egy-egy oktatási intézmény területén lévı - szintén önkormányzati tulajdonú - rendelıben dolgozik. Az egy fıállású iskolaorvos is önkormányzati tulajdonú rendelıben végzi tevékenységét. A háziorvosi rendelık mőszaki színvonala és felszereltsége alapvetıen megfelel a törvényi elıírásoknak, azonban az épületek egy része felújításra szorul. A városi tulajdonban lévı épületek közül a legrosszabb állapotban Gerlán és Kolozsvári úti vegyes övezetben lévı rendelık vannak. Szintén fontos mőszaki probléma, hogy az egészségügyi intézmények egy része nem teljes körően akadálymentesített.

- 16 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Egészségügyi Alapellátási Intézmény Bölcsıdék A három éven aluli gyermekek napközbeni ellátása 3 önkormányzati fenntartású, és egy vállalkozói formában üzemeltetett bölcsıdében történik. Az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül a Belvárosi Bölcsıde 80 férıhellyel rendelkezik. A Szigligeti utcai bölcsıde 40, a Pásztor utcai bölcsıde szintén 40 férıhelyet biztosít. A MIVA Bölcsi 1993 júliusa óta mőködik vállalkozási formában, 35 férıhelyet biztosít, és maximális kihasználtsággal mőködik. Mind az önkormányzati tulajdonú, mind a vállalkozási formában mőködtetett bölcsıdék saját konyhával rendelkeznek, így lehetıség van egyedi igények kielégítésére is. 2006. évben valósult meg a HEFOP 4.2 pályázat keretében a Belvárosi Bölcsıdében meglévı szabad épületkapacitás kihasználásával a „nık munkaerıpiacra való visszaáramlásának segítése” a szolgáltatások bıvítésével. Ezek: idıszakos gyermekfelügyelet, sajátos nevelési igényő gyermekek fogadása, illetve 10 férıhelyes Játszóház mőködtetése. A sikeres pályázattal 20 millió Ft-os beruházás teljesült. A Bölcsıde épületének teljes akadálymentesítése, és egy gondozási egység teljes átalakítása, felújítása valósult meg. A Játszóház 2006. április 18-án került átadásra, a kisgyermekes családok számára igen közkedvelt, színes játéklehetıséget, programokat kínál. Szakemberek fogadják az érdeklıdıket. A kisgyermekek számára változatos programokat kínálnak, az édesanyák számára lehetıség van önéletrajz írásában segítségkérésre. Az egyéni szükséglethez igazodó adaptációs idıszak után teljes körő felügyeletet, ellátást, igény esetén étkeztetést biztosítanak a Játszóházban. Az önkormányzat folyamatosan nyomon követi a bölcsıdei ellátás iránti igényeket, és ennek tudatában él fejlesztési lehetıségeivel. Ezért a megnövekedett igények kielégítése érdekében további 10 férıhely biztosítása van folyamatban. Szintén az Egészségügyi Alapellátási Intézmény keretein belül mőködik a Pszichológiai Tanácsadó, az SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat, és az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány. A békéscsabai SOS Telefonos Lelkisegély Szolgálat 1989-ben, nemzetközi normák alapján, hiánypótló szolgáltatásként jött létre az országban az elsı között az akkor még 12 órában mőködı, 66-, és 68-as körzetekbıl ingyenesen elérhetı szolgáltatás. Az 1999. decembere óta 24 órában mőködı lelki elsısegély telefonszolgálat célja az öngyilkosság-megelızés, krízisintervenció, válságkezelés, mentálhigiénés prevenciós, tanácsadó, valamint elsısegélynyújtó tevékenység. A Szolgálat törekvése az, hogy a krízisben lévı, problémákkal küszködı emberek azonnal, a nap 24 órájában elérhessék a vonalat, ahol a hívó anonim maradhat. Évente átlagosan ötezer hívó él, a legkülönbözıbb életnehézségek szorításában névtelen, de nem személytelen segítségükkel. A krízisintervenciós munkát képzett, un. „professzionális önkéntesek” látják el. Az S.O.S. Tini Telefonos Alapítvány 1992 óta mőködı szervezet, amelynek legfontosabb célkitőzése Békés megyében és a vonzáskörzetében élı fiatalok mentálhigiénés ellátása. Fı feladata közé tartozik a Tini Telefonos Lelkisegély szolgálat mőködtetése, amely iskolaidıben naponta délután fél öttıl- fél nyolcig fogadja a hívásokat ingyenesen. Mivel ez egy olyan speciális réteg-telefon, amelyben fiatalok nyújtanak segítséget fiataloknak, ezért ezt a

- 17 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. szolgáltatást a kiképzett ügyelık (jelenleg tizenkét, 16-20 éves önkéntes kortárssegítı) önkéntesen és térítés nélkül végzik. A telefonos munkára szakmailag felkészített tinédzserek önismereti és problémamegoldó képességeikkel több feladatot is ellátnak az ügyeletek mellett. Évközben középiskolai rendezvényeken vesznek részt, mentálhigiénés munkát végezve, illetve rendhagyó osztályfınöki órákat tartanak. A személyes segítségnyújtás területét is hatékonyan végzik. Nyári szünetben, a fiatalokat vonzó fesztiválokon a „Lelkisegély Sátor” mőködtetését látják el. A Pszichológiai Tanácsadó és Mentálhigiénés Gondozó 1989 óta mőködik Békéscsaba lakosságáért „alacsony küszöbő” szolgáltatásként. Feladata mentálhigiénés konzultációk, életvezetési tanácsadás, rövidtávú egyéni-, és csoportos pszichoterápiák biztosítása. A Tanácsadó szemlélete, módszerei alapján fontos szerepet tölt be a megye krízisintervenciós, illetve öngyilkosság-prevenciós hálózatának mőködtetésében. Az intézmény széles körben, térítésmentesen igénybe vehetı szolgáltatása országos tekintetben modellértékő kezdeményezés. A Tanácsadóban 2 pszichiáter, 2 gyermekpszichiáter, 2 klinikai szakpszichológus, 3 pszichológus, egy mentálhigiénés munkatárs, egy szociális munkás és egy szociálpedagógus fogadja a betegeket. Az ellátás igénybevétele, beutaló nélkül, telefonon, vagy személyesen történt idıpont egyeztetés után történik.

Egészségfejlesztés Az idı elıtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthetı az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés - betegségmegelızı és egészségmegtartó jelentıségénél fogva - befektetés a jövı építésébe. A lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvezı irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvezı irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelısségvállalással és közösségi összefogással érhetı el, mely nehéz és rendkívül idıigényes munka. Az egészségfejlesztés feladata az esélyegyenlıség területén - Idıskorúak esélyegyenlısége A modern egészségfejlesztés egyik fontos eleme a folyamatosan növekvı számú idıs ember életminıségének javítása, magára hagyatottságának enyhítése. A civil egészségfejlesztı programokba való bevonásuk elısegíti reszocializációjukat, erısíti hasznosságtudatukat. - Halmozottan hátrányos helyzető lakossági csoportok – romák, fogyatékosok, hajléktalanok, államilag nevelt gyermekek – egészségi állapotának javítása. E csoportok egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésének racionalizálása A halmozottan hátrányos helyzető emberek szőrıvizsgálatának fejlesztése A preventív egészségfejlesztı programok kiterjesztése e társadalmi csoportokra A roma kisebbség beilleszkedésének elısegítése révén csökken a lakosság negatív elıítélete a hátrányos helyzető csoportokkal szemben Csoportok szervezése (Kismama klubok, Háziasszonyok klubja Kortárs csoportok szervezése hátrányos helyzető, vagy védelembe vett gyermekeknek Munkaerı-piaci képességfejlesztı tréning, rehabilitációs képzésre felkészítı tréning

- 18 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. - Egészségfejlesztés a mozgásszervi megbetegedések csökkentéséért Fontos feladat a mozgásszervi betegségek számbeli növekedésének lassítása A preventív szemlélet széles körő elterjesztése, oktatása, beteg-felvilágosítással A mozgásszervi betegek életminıségének javítása A csontritkulás, a következményes törések és a mozgásszervi degeneratív betegségek számának csökkentése b) Szociális ellátás Az egyenlı bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a társadalombiztosítási rendszerekbıl finanszírozott, valamint a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során.14 A törvény kiemelten foglalkozik a szociális biztonsággal és az egészségügyi ellátással összefüggésben a diszkrimináció tiltásával. Az egyenlı bánásmód szociális védelemre vonatkozó szabályozásának alapját elsısorban az Európai Unió vonatkozó irányelvei képezik (különösen a 79/7/EGK irányelv, valamint a 86/378/EGK irányelv). A rendelkezés célja, hogy a kötelezı szociális biztonsági rendszerek által fedezett kockázatok - különösen betegség, anyaság, család, rokkantság, hátramaradottak, öregség, üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés, halál és munkanélküliség -, valamint a szociális biztonsági rendszereket kiegészítı szociális segélyezés keretében nyújtott ellátások igénylése és folyósítása során sikerüljön érvényre juttatni az egyenlı bánásmód elvét. A törvény úgy rendelkezik, hogy az egyenlı bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekbıl finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelızı programokban és a szőrıvizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelızı ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlı bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények - az ellátás, illetve tartózkodás céljára szolgáló helyiségek - használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetıleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelızı programokban (szőrıvizsgálatokban) való részvétel jogát. Az egyenlı bánásmód elvét érvényesíteni kell mind az állami, illetve magán, mind pedig a kötelezı, illetve önkéntes szociális ellátórendszerekben és eljárásokban is. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály a társadalom - egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a hátrányos megkülönböztetést megalapozó egyéb tulajdonság alapján - meghatározható csoportjai részére esélyegyenlıtlenségük megszüntetése vagy csökkentése céljából a szociális- és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Közszolgáltatások elérhetısége Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alábbi személyes szociális szolgáltatások biztosítottak a település polgárai részére: Szociális alapszolgáltatások: a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, 14

Esélytv. 24. §

- 19 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. d) jelzırendszeres házi segítségnyújtás, e) közösségi ellátások, f) támogató szolgáltatás, g) utcai szociális munka, h) nappali ellátás (idısek klubja, fogyatékosok nappali intézménye, szenvedélybetegek nappali intézménye, pszichiátriai betegek nappali intézménye, hajléktalanok nappali melegedıje) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások: a) az ápolást, gondozást nyújtó intézmény (idısek otthona, fogyatékosok otthona, szenvedélybetegek otthona) b) a lakóotthon (fogyatékosok lakóotthona) továbbiakban a)-b) pont együtt: tartós bentlakásos intézmény, c) az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (idıskorúak gondozóháza, hajléktalnok átmeneti szállása) továbbiakban a)-c) pont együtt: bentlakásos intézmény, Békéscsaba Megyei Jogú Városnak az Szt. alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátás keretében összesen 25 kötelezıen ellátandó feladata van. Ebbıl 14 szociális alapszolgáltatás, 11 pedig szakosított ellátás. Az összes kötelezıen ellátandó feladattípus 72 %-a vehetı igénybe jelenleg Békéscsaba Megyei Jogú Városban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez számtani átlagot jelent, és nem az ellátottak számát mutató súlyozott átlagot. Hét kötelezıen ellátandó feladat egyáltalán nem biztosított a településen. Megállapítható, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Városban az alapellátás rendszere jól kiépített. Az elmúlt idıszakban a szolgáltatások fejlesztéséhez nagyban hozzájárultak - elsı sorban az alapellátási feladatok esetében - a település területén tevékenykedı civil szervezetek is. Jelentıs hiányosságok a bentlakásos elhelyezési formánál, és az átmeneti ellátás megszervezésénél figyelhetık meg. Az ápolást, gondozást nyújtó tartós elhelyezési formát biztosító idısek otthoni intézmények, és férıhelyszámok mőködnek a legmagasabb számban. Ezekben az intézményekben történik a demens betegek ellátása is. Békéscsabán személyes szociális szolgáltatásokat kistérségi és a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint nem állami szolgáltatók nyújtanak. Az igénybe vevık számát illetıen nehéz feltételezésekbe bocsátkozni, - hiszen egy ellátott bizonyos esetekben több ellátási formát is igénybe vehet – vélhetıen kb. 5000 békéscsabai lakos áll jogviszonyban a szolgáltatókkal. A személyes szociális közszolgáltatások tekintetében a Békéscsabán jelentkezı ellátási igényeket a meglévı rendszer képes kielégíteni, jelzett igény esetén ellátatlanul senki nem marad. A rendelkezésre nem álló, speciális ellátási formák igénye esetén a megyei önkormányzat bentlakásos intézményeit vehetik igénybe a rászorultak. A szolgáltató intézmények földrajzi elhelyezkedését tekintve az elérhetıség, megközelítés szempontjából legkritikusabb helyen a Hajléktalanok Nappali Melegedıje és Átmeneti Szállása van. o Alapellátás Otthon közeli ellátások, lakáson nyújtott szolgáltatások Az étkeztetés és a házi segítségnyújtás rendszere jól kiépült hálózatot alkot. Az utóbbi évek adatai szerint azonban az idısek társadalmon belüli arányának növekedését az igénybevétel növekedése lineárisan nem követi. Ebbıl adódóan a jövıben meg kell keresni azokat az eszközöket, melyek növelik a szolgáltatások hatékonyságát.

- 20 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A családsegítı szolgáltatás prevenciós tevékenysége erıteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybe vételét. A napjainkban hiányzó vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggı neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelızésében is jelentıs a családsegítı szolgálat szerepe. A családsegítıre a család - mint az egyént közvetlenül segítı támogató legkisebb közösség - funkciójának megtartásában és erısítésében is jelentıs feladat hárul. Az eredményes munkához azonban mindig megfelelı számú, jól képzett szakemberre van szükség. Az idısek, a fogyatékkal élık, a pszichiátriai és szenvedélybetegek valamint a hajléktalanok tekintetében is sokat tehet egy jól kiépített alapellátási hálózat a megszokott lakó környezetben tartás érdekében. Ezt a szakmai munkát segíti a jelzırendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi pszichiátriai ellátás és szenvedélybetegek közösségi ellátása. A mindennapok vitelében nyújt tartalmas segítséget - a fogyatékosok és családjaik részére - a támogató szolgálat. Az elsısorban hajléktalanok gondozását végzı utcai szociális munkát jól össze lehet kapcsolni más szakmai területtel (pl. szenvedélybetegség, gyermekvédelem) és más ágazatok munkájával (bőnmegelızés, vagyonvédelem) is. A nappali ellátási formák A személyes gondoskodást nyújtó nappali ellátási formák napközbeni tartózkodásra és szakszerő gondozásra létrehozott intézmények az egyébként otthonukban élı személyek számára biztosít lehetıséget az aktív közösségi élethez. A nappali ellátások közül az idısek klubjainak hálózata a legkiépítettebb. Békéscsaba Megyei Jogú Városban egy terület tekinthetı az ellátás szempontjából lefedetlennek, ez Erzsébethely központja és nyugati része. Ezt a problémát kezelni kell a feladat ellátásra kötelezett önkormányzatnak. Bár mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Városban fogyatékosok nappali intézménye, szükségesnek látszik az ilyen típusú ellátás tovább fejlesztése, ami egyrészt a jelenlegi férıhelyek számának növelését, másrészt az ellátás több fogyatékossági típusra történı kiterjesztését jelenti. Ez utóbbi fejlesztésnél figyelembe kell venni a meglévı intézmények földrajzi elhelyezkedését. Elırelépést jelent ezen a területen, az autizmussal élık számára egy önálló intézmény létrehozása. Sok esetben a fogyatékkal élı, pszichiátriai vagy szenvedélybeteg végleges – a családból való kiszakítását jelentı – szociális intézményi elhelyezését válthatja ki a nappali ellátás, amely igénybe vételének lehetısége mellett esetleg a családtagoknak nem kellene feladni emberi kapcsolataikat, illetve a megélhetést biztosító munkahelyüket. A kliens saját környezetében történı szociális ellátások mellett az egyes ellátotti csoportoknál nagy jelentısége van az egészségügyi intézményhálózat közremőködésének. A pszichiátriaiés szenvedélybetegekkel végzett gyógyító, megelızı tevékenység foglalkoztatási, rehabilitációs lehetıségekkel történı bıvítése révén hatékonyabban, a jelenleginél szélesebb kör bevonásával lehetne a rászorultakkal foglalkozni. A nappali ellátások közül a hajléktalanok számára mőködtetett nappali melegedı mind szociális, mind közegészségügyi-egészségügyi szempontból jelentıs szerepet tölt be. Fontos feladat az ellátás tárgyi feltételeinek javítása - a jogszabályoknak megfelelı épület kialakítása - és a hatékonyabb ellátás érdekében a szolgáltatást krízis autó mőködtetésével bıvíteni. o Szakosított ellátások A tartós bentlakásos ellátási formák

- 21 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben a család, az önállóságát fokozatosan elvesztı családtag ápolását-gondozását nem tudja vállalni, és már az alap- és nappali ellátást nyújtó szolgáltatások sem tudják biztosítani a kliens szükségleteinek kielégítését, intézményi ellátásra kerül sor. Valamennyi szociális szolgáltatónak szem elıtt kell tartania azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követıen – az eredményes rehabilitáció kivételével – a legritkább esetben kerül vissza az ellátott az eredeti, otthoni családi környezetébe. Ezért célszerő, ha - a „rászorultsági kritériumok” fennállása esetén - tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre valóban akkor kerül sor, amikor az egyéb ellátások nem biztosítják az ellátásra szoruló személy biopszichoszociális szükségletinek kielégítését és az igénybe vevı valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetbıl való elszakadást. A pszichiátriai beteg, a szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idısek otthonaiban rendelkezésre speciális fejlesztési tevékenységhez szükséges eszköz és szakdolgozói háttér. Békéscsaba Megyei Jogú Városban a pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezése nem megoldott, a rászorultak jelenleg szükség esetén megyei fenntartású intézményben nyernek elhelyezést. A fogyatékosok részére tartós elhelyezést nyújtó bentlakásos intézmény és lakóotthon is mőködik Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Szükséges lenne ezek számát tovább növelni, és kiterjeszteni a fogyatékosság több típusára is. A hajléktalanok tartós bentlakását biztosító intézmény Békéscsabán nem mőködik. A Békés Megyei Önkormányzat fenntartásában, a közelmúltban kezdte meg mőködését egy ilyen típusú intézmény, Szarvason. A szociális szolgáltatások fejlesztése keretében ezt az ellátást Békéscsaba közigazgatási területén is meg kellene szervezni. Az átmeneti ellátási formák A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szabályozása szerint az átmeneti ellátások – idıskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentısek a hiányosságok Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén. Általános jelenség - országos tapasztalat -, hogy az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok. Az ilyen intézmények célja – a jogalkotó szándéka szerint – a rugalmas férıhely kínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként folyamatosan rendelkezésre kell állni üres férıhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. A „készenléti férıhelyek”-nek ugyanakkor nincs finanszírozási támogatásuk. A kötelezıen ellátandó feladatok akkor is teljesülnek, ha az adott bentlakásos intézmény alapító okiratában rögzítetten biztosítja a fenntartó a valós igényekkel összhangban álló meghatározott számú férıhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók – néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történı – felvételére (a kórházból való kikerülést követı lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.) maximum 1 év idıtartamra. Ez a megoldás azonban feltételezi az adott település fenntartásában mőködı, megfelelı profilú tartós bentlakásos intézményi formák meglétét. Fontos lenne kiterjeszteni az átmeneti ellátást valamennyi ellátotti körre. Az éjjeli menedékház kialakítására a jelenlegi hajléktalanokat ellátó intézmény nem alkalmas, és nem megoldott a fogyatékos és pszichiátriai betegek átmeneti ellátása sem.

- 22 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.

c) Oktatás, képzés Az egyenlı bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy elıírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam támogatást nyújt, vagy hozzájárul. Az egyenlı bánásmód követelményét oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történı bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggı juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhetı tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggı jogviszony megszüntetése során.15 A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelıen és életkorától függıen korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztı felkészítésben, szakképzésben, felnıttképzésben, továbbá felsıoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértıi és rehabilitációs bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából elınyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt.16 Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezéseire alapján készült a Békéscsaba Megyei Jogú Város közoktatási intézményeinek mőködését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel és az önkormányzati minıségirányítási intézkedési tervvel összhangban. A Települési Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terv alapvetı célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célja az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a településen élı hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető17 gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében. 15

Ebktv. 27. § Fot. 13. § 17 Hátrányos helyzető gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; Halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16

- 23 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet minden gyermeknek alanyi jogaként határozza meg helyzetének, állapotának megfelelı oktatás- nevelés biztosítását. Biztosítani kell a sajátos nevelési igényő18 gyermekek integrált nevelését, elfogadóbb, toleránsabb hátteret biztosítva ezzel számukra. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylı szülık 81%-a nem nyilatkozott halmozottan hátrányos helyzetérıl. Joggal feltételezhetı, hogy jelentıs részük ebbe a csoportba tartozik. A közszolgáltatások elérhetısége Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba lakosai és a környezı településrıl bejáró, illetve kollégista tanulói számára helyben biztosítja az alábbi közoktatási és gyermekjóléti szolgáltatásokat. Közoktatási intézményi feladatok:  Óvodai nevelés  Általános iskolai oktatás 1-4.  Általános iskolai oktatás 5-8.  Alapfokú mővészetoktatás  Középfokú oktatás Közoktatási szakszolgálati feladatok  Gyógypedagógiai tanácsadás  Korai fejlesztés és gondozás  Nevelési tanácsadás  Logopédiai ellátás  Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás  Gyógytestnevelés Gyermekjóléti alapellátások  Gyermekjóléti szolgáltatás  Bölcsıde  Családi napközi  Iskolai napközi  Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátás  Családok átmeneti otthona  Gyermekek átmeneti otthona A fenti közszolgáltatások tekintetében Békéscsabán nincs ellátatlan terület. A szolgáltatásokat a gyermekjóléti szolgáltatás, a családi napközi és a családok átmeneti otthona kivételével a 18

Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az a gyermek, tanuló, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzd.

- 24 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. város saját fenntartású intézményeivel biztosítja. A gyermekjóléti szolgáltatás és a családok átmeneti otthona többcélú kistérségi társulás fenntartásában, a családi napközik mőködtetését nem állami fenntartók mőködtetik. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a fejlesztı felkészítést Békés Megye Önkormányzata látja el a békéscsabai lakosok számára is. „Esély Pedagógiai Központ” Békéscsabán a sajátos neveléső tanulókkal foglalkozó központi intézmény az „Esély Pedagógiai Központ” Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Nevelési Tanácsadó, Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság, amely többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Alaptevékenységei keretében ellátja a sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelését, ennek értelmében 5 éves kortól biztosított az iskolai oktatásra elıkészítı foglalkozás, továbbá az enyhén értelmi fogyatékos, illetve a többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő általános iskolai nevelése, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás. A többiekkel együtt nem oktatható sajátos nevelési igényő tanulók szakértıi vélemény alapján kerültek az intézménybe, miután integrált oktatásuk nem volt eredményes. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat gyógypedagógiai tanácsadást, korai fejlesztést és gondozást nyújt a rászorulók számára, születéstıl egészen az intézményes elhelyezésig terjedı idıszakra. Programjai közé tartozik még a konduktív pedagógiai ellátás, egyénre szabott torna és úszóprogram keretében, egészségügyi rehabilitáció megszervezése. Az intézményen belül történik különbözı beszédhibák szőrése, javítása egyéni és kiscsoportos formában. Integráltan ellátott sajátos nevelési igényő tanulók egyénre szabott gyógypedagógiai fejlesztése, rehabilitációs foglalkozások tartására mőködik az utazó gyógypedagógus hálózat. A Nevelési Tanácsadó segítséget nyújt a tanulási-, beilleszkedési-, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek részére. Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum A feladatellátásban részt vevı nem önkormányzati fenntartású intézmény a Mozgáskorlátozottak Békés Megyei Egyesülete által fenntartott Napraforgó Gyermek Rehabilitációs és Információs Centrum. Az intézmény a sajátos nevelési igényő gyermekek, fiatalok 0-23 éves korig terjedı komplex, átfogó fejlesztését, személyiségformálását végzi iskolai oktatás keretei között. Ezzel párhuzamosan történik az érintettek családjaik gondozása. Az Egyesület segíti a sérült felnıttek önálló életvitelének vezetését lakókörnyezetükben. Óvoda Az halmozottan hátrányos helyzető gyermekek intézményenkénti aránya 0-21,5% között mozog. Legtöbb ilyen gyermek a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvodában van, arányuk meghaladja a 20%-ot. Ebben az intézményben a Lenkey utcai telephelyen 1,4%, a Hajnal utcai óvodában 43% az arányuk. Ez utóbbi tagintézményben a hátrányos helyzető gyermekek aránya 69%, a Lenkey utcai telephelyen 22,9%. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda roma gyermeket is nevel, mivel az intézmény beiskolázási körzetében lakik a város roma lakosságának jelentıs része. Ebbe az iskolába járnak a Békéscsabai Menekülttáborban lakó gyermekek is. Elhelyezésük nem hivatalos fenntartói döntés, hanem egy 1998 óta kialakult szokás alapján történik itt. A sajátos nevelési igényő gyermekek óvodák közötti megoszlása még nagyobb szóródást mutat. A Kertvárosi, a Kazinczy Lakótelepi és a Szlovák Óvodában nincs sajátos nevelési igényő gyermek, ugyanakkor a Napsugár Integrált Óvodában arányuk 17,3%, valamint az Esély Pedagógiai Központ Óvodájában minden gyermek ebbe a körbe tartozik. Az Esély

- 25 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Pedagógiai Központ óvodájába olyan ötéves autista kisgyermekek járnak, akinek korábbi integrált óvodai nevelését utazó gyógypedagógus segítette, szegregált nevelésükre az intézményt a szakértıi és rehabilitációs bizottság szakvéleményben jelölte ki. Békéscsabán a mozgásukban akadályoztatott tanulók együttnevelése oldódott meg elıször a Napsugár Integrált Óvodában (ez bıvült az érzékszervi és beszédfogyatékos gyermekekkel). A Napsugár Integrált Óvodába szakértıi vélemény alapján kerülnek a mozgás-, illetve a beszédfogyatékos gyermekek. Többségük korai fejlesztı terápiás gondozásban vett részt. Nevelésüket konduktor, logopédus, gyógypedagógiai asszisztens, gondozó, utazó gyógypedagógus, lovasterapeuta segíti. Az intézmény valamennyi óvópedagógusa fejlesztı pedagógiai ismereteit több tanfolyamon sajátította el. Az Országos Mozgásvizsgáló és Rehabilitációs Bizottság a gyermekek vizsgálatát évente kétszer Békéscsabán az óvodában végzi. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyermekek nevelését a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda végzi. Ezek a gyermekek az 5. életévük után kerülnek ebbe az óvodába szakértıi javaslat alapján, ahol intenzív fejlesztésük folyik. Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzető gyermekek városi átlaga 3,4%, a sajátos nevelési igényő gyermekeké 3,1%. Összefoglalva: A halmozottan hátrányos helyzető gyermekek magas aránya a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében figyelemre méltó. Az elsısorban cigány gyermekek által lakott körzetben szegregáció kialakulásának megakadályozása érdekében intézkedési tervet kell kidolgozni. A sajátos nevelési igényő gyermekek a Napsugár Óvodában, illetve az Esély Pedagógiai Központban kapnak szakszerő ellátást. Mindkét intézménybe szakértıi javaslat alapján kerülnek a gyermekek. Általános iskola A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolánkénti aránya 0-17,3% között szóródik. A 2. sz. Általános Iskolában, a Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskolában, valamint a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégiumban nincs halmozottan hátrányos helyzető gyermek. A beiskolázási körzettel rendelkezı önkormányzati iskolák többségében 2% alatti a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. A Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda, ahol a tanulók 17,3%-a tartozik ebbe a körbe. A magyarázat megegyezik az óvodáknál már jelzett okkal: a cigány tanulók viszonylag magas arányával. Minden általános iskolában találunk sajátos nevelési igényő tanulókat. Arányuk 2,6-100%-ig terjed. 9 intézményben az arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot, ezért felülvizsgálatuk indokolt. Az Esély Pedagógiai Központ minden tanulója ebbe a körbe tartozik. Az itt tanuló diszlexiás gyermekek azért kerültek a speciális ellátást biztosító intézménybe, mert körzeti iskolájukban nem voltak eredményesek. Minden évben kontrollvizsgálaton vesznek részt, amelynek eredményétıl függıen lehetıség van az integrált oktatásba való visszatérésükre. Normál tanterv alapján tanulnak. Magyarázatra szorul a Szabó Pál Téri Általános Iskola 24,3%-os aránya is. Ebben az intézményben az 1-4. évfolyamokon 15 fıs logopédiai osztályok mőködnek. Az ide járó gyermekek súlyos beszédhibával és/vagy részképesség-zavarral küzdenek, ezért diszlexiaveszélyeztetettek, de jó intellektussal rendelkeznek. Mindegyikük „terápiás múlttal” rendelkezik. A sokszor több éven át tartó fejlesztés mellett is olyan nehezítettségük van, amely indokolja speciális megsegítésüket.

- 26 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Az ellátási forma kialakításánál szempont volt, hogy a külön osztály ne eredményezzen elszeparálódást számukra. Addig és olyan mértékben részesülnek ebben a szervezési formában történı ellátásban, amíg azt sajátos nevelési igényük jellemzıi indokolják. Az 1-4. évfolyamon a szakköri, sportköri és szabadidıs foglalkozáson, továbbá a 3. évfolyamtól az idegennyelv-oktatásban integráltan vesznek részt. Nevelésük, oktatásuk az 5-8. évfolyamon teljes mértékben integrált. A Szabó Pál Téri Általános Iskola fogadja be a mozgássérült gyerekeket, és ellátja integrált oktatásukat. Városi szinten a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 12,1%, ami jelentısen meghaladja a 7%-os országos átlagot. 3. sz. táblázat

Iskola

A békéscsabai általános iskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI HH (fı) (fı) (fı) (fı) (%)

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon „Esély Pedagógiai Központ” Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda Petıfi Utcai Általános Iskola Gerlai Általános Mővelıdési Központ 2. Sz. Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Erzsébethelyi Általános Iskola 10. Sz. Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Savio Szent Domonkos Római Katolikus Általános Iskola Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Összesen

HHH (%)

SNI (%)

412 136

60 42

1 2

33 136

14,6 30,9

173 649 121 522 473

90 103 37 32 63

30 30 2 0 1

35 32 10 14 115

52,0 15,9 30,6 6,1 13,3

17,3 4,6 1,7 0,0 0,2

20,2 4,9 8,3 2,7 24,3

387 689 395

57 148 81

1 24 1

29 83 38

14,7 21,5 20,5

0,3 3,5 0,3

7,5 12,0 9,6

346

20

7

9

5,8

2,0

2,6

175

52

0

18

29,7

0,0

10,3

141 4 619

9 794

0 99

6 558

6,4 17,2

0,0 2,1

4,3 12,1

0,2 8,0 1,5 100,0

Forrás: Polgármesteri Hivatal

Békéscsabán jelenleg teljesül a Közokt. tv. 66. § (2) bekezdésének alábbi elıírása, mely szerint: „Ha a településen több általános iskola mőködik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzető tanulóknak az adott körzetben felvehetı összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el.” A békéscsabai önkormányzati fenntartásában mőködı iskolákban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók arányának eltérése egyetlen felvételi körzet esetében sem éri el 25%-os különbséget. Középiskola A középiskolákban a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya 0-9,8%-ig terjed. 5 intézményben nincsenek ilyen tanulók. Az „Esély Pedagógiai Központ” Speciális Szakiskolájában a legmagasabb az arányuk (9,8%).

- 27 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Minden középiskolában van legalább egy sajátos nevelési igényő tanuló. 3 iskolában arányuk meghaladja a 7%-os országos átlagot. A Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola szakiskolájában különösen magas az arányuk. Nehezíti az iskola helyzetét, hogy a 9. évfolyamra felvett nem békéscsabai tanulók jelentıs aránya csak a középiskolában kerül a szakértıi bizottság elé, így csak viszonylag késın derül ki róluk, hogy sajátos nevelési igényőek. Ez azt is jelenti, hogy ezek a tanulók az általános iskolában nem kapták meg a fejlıdésükhöz szükséges optimális gyógypedagógiai segítséget. 4. sz. táblázat

A békéscsabai középiskolák tanulólétszáma Összesen HH HHH SNI Iskola (fı) (fı) (fı) (fı) Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola Kemény Gábor Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Szakközépiskola Gépészeti Szakközépiskola Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Széchenyi István Szakközépiskola Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Mővészeti Szakközépiskola Esély Pedagógiai Központ Speciális Szakiskola Szlovák Gimnázium Összesen

HH HHH SNI (%) (%) (%)

986 539 710 455 674 105

82 62 50 47 22 14

36 23 8 4 0 0

30 24 18 11 1 11

8,3 11,5 7,0 10,3 3,3 13,3

3,7 4,3 1,1 0,9 0,0 0,0

3,0 4,5 2,5 2,4 0,1 10,5

2850 395 740

539 10 46

90 0 0

369 3 2

18,9 2,5 6,2

3,2 0,0 0,0

12,9 0,8 0,3

801

76

0

34

9,5

0,0

4,2

92 61 8 408

36 2 986

9 2 172

92 3 598

39,1 3,3 11,7

9,8 100,0 3,3 4,9 2,0 7,1

Forrás: Polgármesteri Hivatal

Összességében a békéscsabai középiskolák tanulóinak 7,1%-a sajátos nevelési igényő, ami lényegében megegyezik az országos átlaggal. Összefoglalva: Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében jelenleg nem mutatható ki területi koncentráció a sajátos nevelési igényő gyermekek lakóhelyét illetıen, de kialakult egy intézményi szegregáció a Szabó Pál Téri Általános Iskolában. Reális a veszélye a területiintézményi szintő szegregáció kialakulásának a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda körzetében, ahol a város cigány lakosságának nagyobb része él. A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók városi aránya 8,2%. Ez az arány meghaladja az országos átlagot. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minısített gyermekek, tanulók városi aránya viszont 1,6%, ami viszont jóval kisebb az 5%-os országos átlagnál. Békéscsaba nevelési-oktatási intézményrendszerében a speciális gyógypedagógiai ellátás feladataira létrehozott „Esély Pedagógiai Központ” és a sajátos nevelési igényő tanulók nevelését, oktatását ellátó Szabó Pál Téri Általános Iskola kivételével nem folytat szegregáló oktatás-szervezési gyakorlatot.

- 28 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. d) Foglalkoztatás Békéscsaba lakossága elsısorban a kereskedelemben, jelentıs mértékben az iparban és a mezıgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeriparban foglalkoztatott. A teljes foglalkoztatási létszám kb. 34 %-a iparban, kb. 51 %-a kereskedelemben és szolgáltatásban, míg kb. 15 %-a a mezıgazdaságban dolgozik. A településen elsısorban a térség nyersanyag-elıállításának feldolgozóiparai honosodtak meg, és biztosítanak nagyobb foglalkoztatási és munkalehetıséget az itt lakók számára. A rendszerváltást követı gazdasági recesszió egyik hatása a foglalkoztatottak számának csökkenése volt. Ez a folyamat az iskolai végzettségtıl és a fogyatékosság tényének fennállásától függetlenül a társadalom tagjaira sokkolólag hatott. Egy új, korábban nem tapasztalt társadalmi probléma jelent meg a mindennapok szintjén: a munkanélküliség. 2005. novemberéig a „regisztrált munkanélküliek” ezt követıen a „nyilvántartott álláskeresık” megnevezést használják a szakemberek. A Békéscsabán 2008. féléves adatok alapján a relatív mutató19 6,08% (48% férfi, 52% nı). Az elmúlt éveket tekintve nıtt azoknak – a tartós álláskeresınek (munkanélkülinek) száma, - akik több mint 180 napja keresnek munkát, csakúgy mint azoknak, akik több mint egy éve (365 napot meghaladóan) keresnek munkát. A százalékos megoszlásokból arra lehet következtetni, hogy a nık nehezebben tudnak elhelyezkedni, mint a férfiak. 5.sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık nemenkénti megoszlása Békéscsabán 2008. június Nem

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

Férfi

1109

166

314

Nı

1477

220

501

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

6.sz. táblázat

Nyilvántartott álláskeresık korcsoportos megoszlása Békéscsabán 2008. június Korcsoport 17 év 17-20 21-25 26-35 36-45 46-50 51-55 56-60 60 év Össz. alatt fölött 4 142 335 687 657 289 318 151 3 2586 Fı Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık száma félévkor 2598 fı volt. A nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma az elmúlt éveken jelentısen nem változott. A nyilvántartott álláskeresık 2/3-ada fizikai, 1/3-ada szellemi foglalkozású. Ez az arány nyilvántartott álláskeresık számától függetlenül évrıl évre megmarad. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerı-piaci részvétel közötti összefüggés ismert

19

A relatív mutató a nyilvántartott álláskeresık a munkavállalási korú népesség százalékában

- 29 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.

7. sz. táblázat

Iskolai végzettség

Regisztrált (fı)

Belépı (fı)

Tartós (fı)

8 általánosnál kevesebb

17

5

5

Általános iskola

472

74

126

Szakmunkásképzı

755

96

262

Szakiskola

50

5

14

Szakközépiskola

573

86

173

Technikum

135

15

44

Gimnázium

338

50

123

Fıiskola

201

49

53

Egyetem

45

6

15

Összesen

2586

386

815

Forrás: Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ

A nyilvántartott álláskeresık iskolai végzettség szerinti megoszlása szoros összefüggést mutat az állománycsoportonkénti alakulással. Békéscsabán a regisztrált álláskeresık közel egyötöde mindössze 8 általános iskolai végzettséggel, vagy azzal sem rendelkezik. A legmagasabb a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezık aránya. Valamivel több az érettségizettek aránya, míg a felsıfokú, egyetemi vagy fıiskolai végzettséggel rendelkezık aránya még mindig legkisebb a regisztrált munkanélküliek közt, azzal együtt hogy számarányuk nıtt az elmúlt idıszakban az alacsony iskolai végzettségőekhez képest. Az iskolai végzettség és a potenciális munkaerı-piaci részvétel közötti összefüggés ismert. Ezért is fontos, hogy az álláskeresık olyan iskola végzettséggel rendelkezzenek, amely összhangban van a munkaerı-piaci kereslettel. A munkanélküliek egy része csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Másik probléma típus, hogy bizonyos végzettségekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehet elhelyezkedni a nyílt munkaerıpiacon. A megváltozott munkaképességükre és a romákra vonatkozó munkanélküliséggel kapcsolatos nyilvántartás nem áll rendelkezésre. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között o o o

a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése, a foglalkoztatást elısegítı támogatások mőködtetése, valamint a munkaközvetítés és az egyéb munkaerı-piaci szolgáltatások kiajánlása.

Munkaközvetítéssel nem csak a Munkaügyi Központok, hanem profit orientált szervezetek is foglalkoznak. Békés megyében 11 ilyen cég mőködik. Többségük (10) belföldre történı munkaközvetítéssel foglalkozik. Joggal feltételezhetjük, hogy több békéscsabai lakos fordul a megyehatáron kívüli munkaközvetítıhöz, elhelyezkedés – különösen külföldi munkavállalás – céljából. A regionális átképzı központok felnıttképzés keretében segítik a munkaerı-piac változásaihoz igazodó szakmai tudás megszerzését.

- 30 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A célcsoportok megoszlása szerint legnagyobb számban a munkanélküliek vesznek részt képzéseken és egyre inkább emelkedik a halmozottan hátrányos felnıttek részvételi aránya. A képzésbe bekerültek 70%-a alapfokú, vagy szakiskolai végzettséggel rendelkezik. Népszerőek a már munkaviszonyban állók részére a térítésmentes képzési lehetıségek. Összességében megállapítható, hogy a megye képzési piacán az ipar szakirányok domináltak, majd azt követik a szociális képzések. Kiegyenlített képzési igény jelentkezett az informatikai programok iránt, de csökkenı tendencia jelentkezett az ügyviteli, ügyintézıi képzések területén. Megváltozott munkaképességőek foglalkoztatási formái A fogyatékos személy a törvény szerint lehetıség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelı átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésbıl támogatás igényelhetı.20 A munkaadó a megváltozott munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációjának elısegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát21. Ezt nevezzük kötelezı foglalkoztatási szintnek.  A rehabilitáció A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. A megváltozott munkaképességőek foglalkoztatásának rendszere a közelmúltban jelentıs változásokon ment keresztül. A rokkant és a megváltozott munkaképességő emberek társadalombiztosítási és szociális ellátását hosszú ideje számos különféle idıpontban, különféle értékrendek alapján megállapított juttatás, támogatás biztosította. A 2007. évi elıtti rendszer az ellátások tartós igénybevételére, az azok melletti kiegészítı jövedelemszerzésre és nem a rehabilitációra ösztönözte az érintetteket. A rehabilitáció új alapokra helyezésével az egyik fı cél a megváltozott munkaképességő személyek számára olyan ellátórendszer és foglalkoztatás-központú rehabilitációs szolgáltatási és támogatási rendszer kialakítása, amelyben a rehabilitálható megváltozott munkaképességő személyek számára a foglalkoztatás nyújt megbízható jövedelmet és megélhetést. Ebbıl következıen rokkantsági nyugdíjban csak azok az aktív korúak részesülnek, akik teljes értékő munka végzésére rehabilitációval sem tehetık képessé. Ezáltal nı a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása, az államháztartáson belül csökken a passzív ellátást, és nı a rehabilitációt szolgáló kiadások aránya. Mindez hozzájárulhat a különbözı ellátórendszerektıl, az állami gondoskodás lehetıségeitıl való függıség, a társadalmi egyenlıtlenségek megszüntetéséhez, az egyenlı esélyek biztosításához, a szegregációs folyamatok megelızéséhez, lehetıséget teremtve a teljes értékő munka végzésére és az önfenntartásra, illetve az életszínvonal növelésére. Az új törvény azok számára teszi kötelezıvé az újonnan bevezetendı pénzbeli ellátás, a rehabilitációs járadék mellett a rehabilitációt, akik jó eséllyel rehabilitálhatóak. Az új rendszer négy pillérre épül. 20 21

Fot. 15. § Flt. 51/A. §

- 31 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Az elsı és egyik legfontosabb pillér a korszerő minısítési rendszer megteremtése, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai (a betöltött, illetve betölthetı munkakörtıl függı) munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthetı képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, és ezzel megalapozza az érintettek visszatérését a munkaerıpiacra, és az igénylık állapotának sokoldalúbb, reálisabb értékelésével objektívebben állapítja meg az ellátásokra való jogosultságot. Ennek érdekében szükséges egy olyan, a társadalombiztosítási, foglalkoztatási, valamint szociális ellátó és szolgáltató rendszer szakértıi hátterét képezı hálózat kialakítása, tevékenységének meghatározása, amely alkalmas az egészségi állapot változásához kötıdı jogosultságok komplex, objektív és hiteles megállapítására, az ellátások, szolgáltatások eredményességének az értékelésére. A második pillért az jelenti, hogy az új minısítési rendszer szerint legalább 50 százalékos egészségkárosodást és szakmai munkaképesség-változást szenvedett, de rehabilitálható személyek számára (a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett) egy határozott idejő – legfeljebb három éves idıtartamra megállapítható - ellátás, az ún. rehabilitációs járadék kerül bevezetésre. A rehabilitációs járadék társadalombiztosítási ellátás, amelynek célja a meghatározott idejő biztosítási jogviszonnyal (szolgálati idıvel) rendelkezı, jelentıs egészségkárosodás miatt rehabilitációra szoruló, teljes értékő munka végzésére alkalmassá tehetı személyek jövedelemarányos keresetpótlásának átmeneti (a rehabilitációs folyamat idıtartamára történı) foglalkoztatásának, rehabilitációjának biztosítása az integrált munkaerıpiacon történı foglalkoztatásuk elısegítésére. Az orvosi, a szociális és a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások összehangolt fejlesztése keretében minden rehabilitálható személy részére rehabilitációs tervet kell majd kidolgozni, és ennek végrehajtására vele együttmőködési megállapodást kötni. Az indokolt rehabilitációs szolgáltatások igénybevételére az érintett személy nem csak jogosulttá válik, hanem köteles is a megállapodás szerinti rehabilitációban részt venni. A negyedik pillért a megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatásának elısegítése jelenti. Az elmúlt két év alatt jelentıs mértékben átalakult a foglalkozási rehabilitáció érdekeltségi rendszere, ez a reform-folyamat még napjainkban is tart. Jelentıs változások történtek a megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása elısegítése szabályozásában, melynek eredményeképpen a közeljövıben megszőnik a passzív dotációs rendszer és új aktív támogatási formák (bértámogatások, költségkompenzációk, a munkahelyi környezet átalakításának támogatása stb.) kerülnek elıtérbe. Ezzel párhuzamosan megkezdıdött a rehabilitációs foglalkoztatók akkreditációja is. Az akkreditáció valójában egy eljárást jelent, amelynek lefolytatását a megváltozott munkaképességő munkavállalót foglalkoztató munkáltató kérheti annak érdekében, hogy foglalkozási rehabilitációs tevékenységét az állam elismerje, és számára a foglalkoztatáshoz támogatást nyújtson. Az eljárás során alap, rehabilitációs és kiemelt tanúsítvány adható a megváltozott munkaképességő munkavállalók létszámától, valamint a foglalkozási rehabilitációs feladatok ellátásának színvonalától függıen. A Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltség és Szolgáltató Központ a megváltozott munkaképességőeket elkülönítetten tartja nyilván. Ügyfelei közül 2008. augusztusáig 349 fı volt a megváltozott munkaképességő személyek száma. İk azok, akik bejelentkeztek, álláskeresıként regisztráltatták magukat, és együttmőködnek a munkahely keresés során a Munkaügyi Központtal. Az év végéig számuk várhatóan tovább fog emelkedni. Az év folyamán 89 fı megváltozott munkaképességő személy helyezkedett el a Munkaügyi Központ ügyfelei közül.

- 32 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A jelenleg is nyilvántartott álláskeresık közül a megváltozott munkaképesség szerinti megoszlás a következı: 36%-os rokkant 3 fı 40%-os rokkant 16 fı 50%-os rokkant 73 fı 67%-os rokkant 45 fı. Rehabilitációs járadékban részesül: 5 fı békéscsabai lakos (a kirendeltséghez tartozó településeken összesen: 21 fı), akik közül kettı munkaviszonyt létesített, ketten vállalkozó jogviszonyban állnak, egy pedig alkalmi munkavállalói könyvvel dolgozik.  A szociális foglalkoztatás A szociális intézményekben sürgetı igényként jelentkezik az ellátottak, különösen a gondnokság alatt állók munka-rehabilitációs, valamint a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásának megszervezése, különösen ott, ahol a védett foglalkoztatók, célszervezetek biztosítottak korábban az intézményen belül munkalehetıséget. A megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthatják azokat a készségeket és technikákat, amelyek lehetıvé teszik azt, hogy olyan foglalkoztatásban részesüljenek, ahol a megmaradt képességeiket a lehetı legjobban tudják hasznosítani, ahol bizonyos idı után lehetıségük van elıre lépésre, a védett vagy önálló szervezeti keretekben történı munkavégzés irányába, a védett foglalkoztatási formából az integrált foglalkoztatási formába való átkerülésre. A foglalkoztatásnak az egyéni gondozási, illetve rehabilitációs terv szerint kell alakulnia, figyelembe véve az ellátott készségeit, szükségleteit, elvárásait. A szociális foglalkoztatás keretében két szociális foglalkoztatási típus kerül meghatározásra: a munka-rehabilitáció és a fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás. Annak érdekében, hogy az intézmények meg tudjanak felelni a foglalkoztatással feladataiknak, a költségvetésnek forrásokat kell biztosítani a feladat ellátásához. Ennek megfelelıen egy olyan foglalkoztatási támogatás megállapítása válik szükségessé, amely érdekeltté teszi az intézményeket abban, hogy ne tartsák évekig a rendszerben az ellátottakat, hanem degresszív finanszírozási módszerrel ösztönözzék a hatékony és eredményes rehabilitáció megvalósítását, vagy a más intézményi formába történı átkerülést. A foglalkoztatást elısegítı támogatásnak nem az intézményeket általában, hanem magukat az egyéni fejlesztésben és rehabilitációban részt vevı ellátottak foglalkoztatását, illetve az ehhez kapcsolódó többletfeladatokat kell kompenzálnia. A szociális foglalkoztatási támogatás bevezetése kiszámítható gazdálkodást eredményez az intézmények számára, a munka rehabilitációs és fejlesztı, felkészítı foglalkoztatásban résztvevı ellátottak jövedelmét pedig a mindenkori minimálbérhez igazítja. Foglalkoztatási szempontból jelenleg az értelmileg súlyos akadályozottsággal élık, a halmozottan fogyatékos emberek, a krónikus pszichiátriai- és szenvedélybetegségben szenvedık vannak a legnagyobb hátrányban, számukra szükséges a re-integrációjuk érdekében biztosítani a folyamatos és eredményt is magában foglaló munka-rehabilitációt. Az ápoló-gondozó otthonokban, illetve lakóotthonokban történı további foglalkoztatás fenntartására azért van szükség, mert az érintett, fogyatékos és megváltozott munkaképességő személyek munkához, foglalkoztatáshoz való joga, a foglalkoztatásukban elért, eddigi eredményei a támogatási rendszer változásai miatt nem sérülhetnek. A munka-rehabilitációra az intézményi jogviszony keretében kerül sor, az ellátott (illetve ha az ellátott

- 33 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. cselekvıképességet kizáró gondnokság alatt áll, akkor a törvényes képviselıje) és az intézmény vezetıje közötti megállapodás alapján. A törvény meghatározza a megállapodás garanciális tartalmi elemeit, egyebekben azonban a szerzıdésekre vonatkozó általános szabályok érvényesülnek. A munka rehabilitáció szolgálati idıre jogosít, amennyiben az elıírt nyugdíjjárulékot megfizetik. Munka-rehabilitációnak minısül különösen az intézmény környezetében végzett kisegítı, kiegészítı jellegő, karbantartással, a külsı-belsı környezet rendben tartásával összefüggı feladatok ellátása. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás a megváltozott munkaképességő személyek, továbbá az értelmi akadályozottsággal élı emberek, egyedi, egyéni munkára képzésében, felkészítésében alkalmazott szociális foglalkoztatási forma. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás keretében biztosítani kell, hogy a megváltozott munkaképességő személyek elsajátíthassák azokat a kiegészítı, fejlett készségeket és technikákat, amelyeket felajánlhatnának a potenciális munkáltatóknak. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatásnak arra kell ösztönöznie, hogy minden a foglalkozási rehabilitációban részt vevı személy olyan foglalkoztatásban részesüljön, ahol a megmaradt képességeit a lehetı legjobban tudja hasznosítani, a foglalkoztatás révén kialakuljon önálló munkavégzı képessége, felkészüljön a nyílt munkaerıpiacon történı önálló munkavégzésre. A fejlesztı-felkészítı foglalkoztatás a Munka Törvénykönyve szerinti munkaviszony, azonban a szociális intézményben ellátottak speciális körülményeire tekintettel a törvény elıírja a fiatal munkavállalókra vonatkozó garanciális szabályok alkalmazását. Munka rehabilitációnak a legfeljebb napi 4, heti 20 órát elérı, fejlesztı foglalkoztatásnak a legfeljebb napi 8, heti 40 órát elérı foglalkoztatás minısül. A szociális foglalkoztatás részletes szabályait a szociális foglalkoztatás engedélyezésérıl és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. A közfoglalkoztatás A gazdasági aktivitás növelésére irányuló törekvésekben és a szociális feszültségek enyhítésében három közfoglalkoztatási forma – közhasznú, közcélú és a közmunka – tölt be szerepet. Az azonos jellegő, de eltérı finanszírozási alapokon nyugvó eszközökhöz, a támogatásokhoz való hozzájutás feltételei is különböznek.  Közmunka Támogatás nyújtható a közfeladatok ellátásának elısegítésére, illetve az Országgyőlés, vagy a Kormány által meghatározott cél elérésére irányuló közmunkaprogramban megvalósuló közfoglalkoztatáshoz. A közmunkaprogramok a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 58.§ (5) bekezdésének d, pontjában meghatározott munkanélküliek22 és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény (továbbiakban: Szt). 37/A. § (1) bekezdésének 22

Álláskeresı: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minısülı jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresı tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttmőködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresıként nyilvántart.

- 34 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. b,23 pontjában meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülık számára teremtenek munkaalkalmat. A programok támogatási rendjét a 49/1999. (III.26.) Kormány rendelet tartalmazza. A közmunkavégzéshez erre a célra elkülönített központi költségvetési forrásból – pályázati eljárás alapján – adható támogatás.  Közhasznú munka A közhasznú munkavégzést az Flt. 16/A. §-a illetve az Szt. és a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról, valamint a Munkaerı-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet szabályozza. A közhasznú munka körébe háromféle tevékenység tartozik – a lakosságot, vagy települést érintı közfeladat ellátása; önkormányzat által önként vállalt, a lakosságot, illetve a települést érintı feladat ellátása és közhasznú tevékenység folytatása. A támogatás csak a munkaügyi központ által meghatározott paraméterekkel rendelkezı regisztrál munkanélkülieknek nyújtható, és az illetékes munkaügyi központtal kötött hatósági szerzıdésben foglaltak szerint igényelhetı. (www.pestesely.hu) Nemzetközileg elfogadott definíció: „a közhasznú foglalkoztatás, mint a munkanélküliség alternatívája, az állástalanok munkaerı-piaci re-integrációját átmenetileg biztosító kényszermegoldás, amely a piaci erık természetes munkahelyteremtı képességének az elégtelensége miatt, a versenyszféra mőködését nem zavaró módon hoz létre közpénzek támogatásával pótlólagos munkaalkalmakat a közületi és non-profit szektor közérdekő feladatainak ellátására.” (Frey, 2003)  Közcélú munka A közcélú foglalkoztatást az Flt. 37/A. § szabályozza a települési önkormányzat a rendszeres szociális segélyt kérelmezı jogosult, aktív korú nem foglalkoztatottak számára. A foglalkoztatás finanszírozására fordítható keretösszeget az mindenkori költségvetési törvény tartalmazza. Támogatási összeg lehívására csak a települési önkormányzatok jogosultak a jogszabályban meghatározott mértékig. (Fazekas, 2001) A köztudatban gyakran keveredik, ezért fontos megemlíteni a szabálysértésrıl szóló 1999. évi LXIX. Tv. által szabályozott közérdekő munkát, ami nem tartozik ebbe a közfoglalkoztatás körébe. A közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó szakmai feladatokat 2007. május 01-tıl a Titkársági Osztály Személyzeti Csoport „Támogatott Foglalkoztatása” látja el. Legfontosabb feladata a rendszeres szociális segélyben részesülık és a regisztrált álláskeresık munkába állítása. Ezt a feladatot a Szociálpolitikai Osztállyal és a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével közösen végzik. Amennyiben az érintett a felajánlott munkalehetıséget nem vállalja el, együttmőködés hiánya miatt nem vállalónak minısül, így

23

A rendszeres szociális segély a hátrányos munkaerı-piaci helyzető aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétıl a jegyzı rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú személynek, aki nem foglalkoztatott, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított. Ebbe az esetben a rendszeres szociális segély megállapításának feltétele, hogy vállalni kell a beilleszkedését segítı programban való részvételt. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejőleg csak egy személy jogosult.

- 35 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. kizárja magát a támogatásokból. A legalább 200, vagy 365 nap közfoglalkoztatási jogviszony után álláskeresési segélyre vagy az álláskeresési járadékra lehet jogosultságot szerezni. A foglalkoztatottak munkáltatója Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. Az intézmények létszámigényét az intézményvezetık, vagy a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai jelzik a munkacsoport felé. A közfoglalkoztatottak által elvégzendı kommunális munkák egyeztetése a Városüzemeltetési Osztály osztályvezetıje által kijelölt személyekkel és a Közterület Felügyelet és Mezei İrszolgálat csoportvezetıjével történik. 8.sz. táblázat

Közfoglalkoztatás fıbb adatai Békéscsabán 2006-2007. évben 2006. év 2007. év Foglalkoztatottak havi átlagos létszáma Támogatási összeg Önkormányzati önrész

59 fı 40.880.080 Ft 12.002.000 Ft.

115 fı 82.433.050 Ft 24.501.582 Ft

Összesen:

56.882.080 Ft

106.934.632 Ft

Forrás: Polgármesteri Hivatal

A 2005. évben volt utoljára olyan közmunkaprogram meghirdetve, melyen a nem hátrányos helyzető kistérségek is nyerhettek, így 2006. évre átnyúlóan még a közmunka programban is történt foglalkoztatás. 2006 évben a foglalkoztatottak havi átlagos statisztikai létszáma 59 fı, legnagyobb számban, szeptemberben 119 fı dolgozott a közfoglalkoztatás keretein belül. 2007. évben átlagosan havonta 115 fı munkanélküli kapott munkaalkalmat az Önkormányzat segítségével, augusztus és november hónapokban a legmagasabb számban, 231-231 fı. A közfoglalkoztatás 2006. évi havi átlaglétszámához viszonyítva 2008. évben mintegy 224%os a növekedéssel lehet számolni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. évi adatokhoz képest havonta átlag 73 fıvel többen részesülnek ebben a foglalkoztatási formában. Ez egyrészt a közcélú foglalkoztatás nyújtotta lehetıségek hatékonyabb kihasználásának, másrészt a Regionális munkaügyi központ által nyújtott közhasznú támogatások nagyobb mértékének tudható be. Kiemelendı, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Békéscsabai Kirendeltségével kialakult kiváló munkakapcsolat, mely nélkül ezek az eredmények nem jöhettek volna létre. A kirendeltséggel a foglalkoztatást szervezı munkacsoport napi kapcsolatban áll, a prioritásokat közösen kerülnek meghatározásra. A közfoglalkoztatás létszámának növeléséhez elengedhetetlen volt mindazoknak a munkaköröknek a biztosítása, ahol a munkanélkülieket hasznos, értékteremtı munkavégzés céljából vannak foglalkoztatva. A városüzemeltetési feladatok ellátására megnövelt létszámú brigádok állnak a Városüzemeltetési Osztály és a Közigazgatási Osztály rendelkezésére, ezen felül az önkormányzat által fenntartott intézmények is partnerek a foglalkoztatás megvalósításában. A közfoglalkoztatásban résztvevık egy része hosszabb ideje közfoglalkoztatás-segélyközfoglalkoztatás körében mozog. Egy alacsony iskolai végzettsége, mentális állapota miatt képtelen kilépni a nyílt munkaerıpiacra. A végzett munka hasznosságának tudata, a támogató környezet mégis nagyon sokat jelent számukra. A reintegrációt hatékonyabbá tenné, ha a munka-lehetıség munkavállalásra felkészítı, fejlesztı tréningekkel, és képzésekkel lehetne összekapcsolni. A roma programok révén mintegy 50-80 fı roma lakos juthatott rövidebb-hosszabb ideig legális munkához, illetve munkabérhez.

- 36 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. e) Lakóhely és lakhatás Az egyenlı bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen az Esélytv. 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítı állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, vagy hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat az Esélytv.-ben meghatározott tulajdonságokon. A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek.24 A lakóhellyel kapcsoltban a Fot. 17. §-a kimondja, hogy a fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelı - családi, lakóotthoni, intézményi lakhatási forma megválasztásához. Lakhatás jellemzıi Békéscsabán a lakóövezet jellege szerint lakótelepi és családi házas jellegő lakásokban laknak elsısorban az emberek. Fontos még megemlíteni a tanyavilágot, ahol a 2001. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság mintegy 5%-a élt - errıl az adatról nem áll rendelkezésre naprakész információ, valószínősíthetı azonban, hogy a belterületbe vonás és az ott élı lakosság természetes fogyása miatt ez a szám a népszámlálás óta csökkent. A városban a 2007. évi adatok alapján 28 735 db lakás van. A rendszerváltást követıen Békéscsaba városban is értékesítésre került az önkormányzati bérlakás-állomány jelentıs része. A különbözı bérlakás-építési programok eredményeként (saját erıs beruházás és pályázati támogatások révén) 530 db önkormányzati tulajdonú bérlakás van jelenleg településünkön. A közelmúltban további 15 db volt HM kezeléső lakást kapott vissza a város. Új, jelentıs beruházást igénylı fejlesztési projektum az alacsony komfort fokozatú lakások kiváltására épülı bérlakások építésének programja, melyet a Közgyőlés a 136/2008. (II.28.) közgy. határozatban fogadott el. Békéscsabán jelenleg nincs etnikailag szegregált (telepszerő) lakókörnyezet, lakóhelyét saját akaratából választja meg mindenki, azonban kialakulásának megvan a veszélye. A Szent László Általános Iskola és Óvoda lakókörzetében a halmozottan hátrányos helyzető tanulók jelentıs része cigány származású. Lakókörnyezetük falusi jellegő, szórványosan vannak komfortos lakásaik. Az iskola körzetében magas a hátrányos helyzető családok aránya. Az óvodás gyermekek 44,7%-a, az általános iskolás tanulók 52%-a tartozik ebbe a csoportba. f) Kultúra, sport A fogyatékos személy számára lehetıvé kell tenni a mővelıdési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetıségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidıs intézmények használatát hozzáférhetıvé kell tenni.25 24 25

Ebktv. 26. § Fot. 18. §

- 37 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy 260.000.000,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezetek, sportrendezvényeket. Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy 60–65 százalékát biztosítja. Az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana. Az Önkormányzat sportpolitikájában a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetıségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fı hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegırzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetısége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél elınyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. A városban közel 50 sportegyesület mőködik, 80 válogatott sportolónk van a különbözı sportágakban. A Békéscsabai Kistérség sikeres pályázataival milliós nagyságrendő összeget költhetett szabadidıs sportrendezvények lebonyolítására. A város sportlétesítmény-gondjai a szabadidısport kapcsán csúcsosodnak ki leginkább. Kevés az igénybe vehetı létesítmény, s ami megvan, az nem megfelelı színvonalú. Fogyatékkal élık sportja A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Sporttörvény) meghatározást ad arra vonatkozóan, ki tekinthetı fogyatékosnak. E szerint: „a mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos, siket, illetve nagyothalló, a szervátültetett, valamint a vak vagy gyengénlátó természetes személy.” A fogyatékkal élık sportjának egészségmegırzı, -javító, illetve a társadalmi beilleszkedést elısegítı, és az életminıséget javító funkciója van. A fogyatékkal élıket érintı problémák komplex kezelést, ágazatközi egyeztetést, széles társadalmi odafigyelést igényelnek. A sportról szóló törvény a települési önkormányzat önként vállalt feladatai között a 60. § (1) bekezdés d.) pontjában fogalmazza meg a fogyatékosok sportjának segítését. A legtöbb fogyatékosokkal foglalkozó intézmény megyei fenntartású, érthetı módon a megyei sportirányítás vállalta fel a fogyatékos sportolók – köztük a békéscsabaiakét is – versenyeztetését. 2002-ben – az országban elsıként – Békés megyében fogadták el a fogyatékkal élık sportkoncepcióját és cselekvési tervét. 2005-ben megalakult a Fogyatékkal Élık Békés Megyei Sportszövetsége. E sportszervezet szervezi, bonyolítja a fogyatékosok és egészségkárosodottak sporttevékenységét. Rendezvényeiket központi és megyei forrásból finanszírozzák. A megyei szövetségük megalakulásáig meglehetısen elszigetelten végezték sporttevékenységüket, valójában csak az utóbbi évben „nyitottak”. Sportrendezvényeik rendszeresek, sokoldalúak. Városunkban a fogyatékosok és egészségkárosodottak rendszeres sportjának jelenleg csak részben adottak a feltételei. A megyeszékhelyként ennek ellenére több rendezvény helyszíne is Békéscsaba.

- 38 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. Ma már egyre többször látjuk ıket a különbözı, nem fogyatékkal élık számára szervezett sportprogramokon is. Elıfodul, hogy „kisérı program”-mal csatlakoznak más, nem fogyatékosok részére rendezett sporteseményekhez. A fogyatékkal élık sportjának önkormányzati támogatása eddig háromféle módon történt: – kérelem alapján sportlétesítmény ingyenes, illetve kedvezményes biztosítása; – a sportra fordítható pénzeszközök szabadidısport alapjából egyesületek pályázati úton történı támogatásaként; – rendezvények anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásaként. A Békéscsabai Városi Sportcsarnokban az eredményjelzıt már tudatosan, a gyengénlátók problémájának figyelembe vételével cserélte le a Békéscsaba Vagyonkezelı Zrt. 2006. évben Békéscsaba volt a helyszíne, s az Önkormányzat a fı szervezıje az Értelmi Fogyatékosok I. Futsal Európa Kupájának. VI. Az Esélyegyenlıségi Program célja A fenti jellemzıket, valamint az Esélytv. elıírásait figyelembe véve, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élı békéscsabai polgárokat segítı, támogató feladatok rendszerezése, ütemezése, az eddigi értékek, hagyományok megırzésével és megtartásával. Ezen belül:  Összetartó, szolidáris, a hátrányos megkülönböztetéstıl mentes helyi társadalom erısítése.  Összehangolt együttmőködés a foglalkoztatási, közoktatási, közmővelıdési, szociális igazgatási, egészségügyi, területfejlesztési komplex tevékenység-rendszerben, a szubszidiaritás elvének figyelembe vételével.  Egyenlı bánásmód biztosítása a hátrányos helyzető csoportok számára.  A mindenkori jogszabályoknak megfelelı pénzbeli, természetbeli juttatásokhoz, valamint a különbözı közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programjában kitőzött célokat elsısorban pályázati eszközök útján kívánja megvalósítani. A Közgyőlés az önkormányzati feladat és kötelezettségvállalás módjáról (pénzbeni, természetbeni) és mértékérıl minden esetben egyedileg, a feltételrendszerek pontos ismeretekor dönt. A cél érdekében konzorciumban kíván együttmőködni azokkal a szervezetekkel, amelyek a célok eléréséhez hozzá tudnak járulni.

A Program célkitőzéseibıl adódó feladatok •

A feladat megnevezése: Esélyegyenlıségi Terv készítése illetve felülvizsgálata A feladat leírása:  Meg kell vizsgálni, hogy az önkormányzat 50 fı felett foglalkoztató intézményei rendelkeznek-e Esélyegyenlıségi Tervvel. Gondoskodni kell a meglévı Tervek felülvizsgálatáról, az esetleges hiányzók elkészítésérıl. Határidı: 2008. december 31.

- 39 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. •

A feladat megnevezése: A hátrányos helyzető csoportok munkaerı-piaci helyzetének javítása A feladat leírása:  Az önkormányzat folyamatosan együttmőködik a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ Munkaügyi Központtal.  Az önkormányzat lehetıség szerint támogatja a munkahelyteremtı beruházásokat, vállalkozásokat, különösen a nık, a 40 éven felüliek, a csökkent munkaképességőek, a romák munkavállalási esélyeinek növelésének érdekében.  Az önkormányzat támogat minden, a munkaerıpiacról tartósan kiszorulók munkai részvételt segítı, támogató programot, melyek a foglalkoztatott létszám megtartását, illetve emelését szolgálják.  A hátrányos helyzetőek felzárkóztatását kell segíteni az iskolázottságot, a foglalkoztatottságot, a létbiztonságot erısítı, kirekesztettséget kölcsönös erıfeszítésekkel, fokozatosan gátló és feloldó hosszú távú politikával mentor- program révén, amely komplex módon járul hozzá a felzárkóztatáshoz.  Az önkormányzat megvizsgálja a lehetıségét a szociális foglalkoztatás bevezetésének Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése A feladat leírása:  Az önkormányzati közintézmények akadálymentesítésének folytatása a jogszabályok és helyi lehetıségek figyelembe vételével az intézményvezetık bevonásával, saját erıs beruházások, illetve pályázati források felhasználásával.  Vizuális, megbízható tájékozódást segítı eszközök kihelyezése a közintézményekben Határidı: 2012. június 30.

•

A feladat megnevezése: A közterületeken történı közlekedést segítı akadálymentesítés A feladat leírása:  Közlekedési jelzılámpák felülvizsgálata beláthatósági és tévesztési szempontból  Keresztezı utcáknál eltérı hangmodul használata  Járdák, kerékpárutak karbantartása, felújítása  Közintézmények elıtt a kerékpártárolók számának felülvizsgálata  Gyalogátkelıhelyek felülvizsgálata Határidı: 2012. június 30.

•

A feladat megnevezése: Az esélyegyenlıség szemléletét megteremtı és javító városi programok megvalósításának támogatása A feladat leírása:  Programok, rendezvények támogatása, melyek elımozdítják az Esélyegyenlıségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját.  Városi rendezvények info-kommunikációs akadálymentesítése. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Az információhoz való korlátlan hozzájutásának elısegítése A feladat leírása:  Az önkormányzat támogat minden, - különösen a hátrányos helyzető célcsoportok információkhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzájutását segítı eszközbeszerzési pályázatot.

- 40 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16.  Az önkormányzat keresi az olyan további információs pontok kialakításának lehetıséget, amelyek biztosítják az eszközökkel nem rendelkezı polgárok hozzáférését az internet-hálózathoz.  Az önkormányzat keresi a lehetıségét a teljes lakosság közérdekő információkkal történı ellátásának érdekében a városi ingyenes újság példányszámának növelésére.  Jelelt információk alkalmazásának bevezetése.  Intézménytérképek kihelyezése az információs pultoknál. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan •

Feladat megnevezése: Esélyegyenlıség biztosítása a közoktatásban A feladat leírása:  Kiemelt feladatként kezeli a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók diszkriminációmentes, szegregáció-mentes nevelésénekoktatásának megvalósítását. Határidı: 2008. szeptemberétıl folyamatosan

•

A feladat megnevezése: Egyenlı esélyő hozzáférés a közszolgáltatásokhoz A feladat leírása:  Az egyenlı esélyő hozzáférés biztosítása érdekében a szolgáltatáshiányos területeken biztosítani kell a hiányzó intézményhálózatot.  A meglévı intézmények ellátási és szolgáltatási színvonalát fent kell tartani, az infrastrukturális háttér folyamatos korszerősítése és karbantartásával egyidejőleg.  Az önkormányzat támogat minden kezdeményezést és pályázatot mely a szolgáltatások elérhetıségének esélyét és/vagy színvonalát javítja. Határidı: 2008. októbertıl folyamatosan

VII. Az Esélyegyenlıségi Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A Program érvényessége, hatálya Érvényes visszavonásig. Személyi- és területi hatálya kiterjed Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésére, a Polgármesteri Hivatal osztályaira és az önkormányzat által mőködtetett minden intézményre, valamint civil szervezetekre. A Program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a képviselıtestület két évente felülvizsgálja. A program teljes - minden fejezetére kiterjedı - értékelését a képviselıtestület 2012. december 31-ig végzi el. A Program módosítása A program módosítására javaslatot tehet:  A képviselıtestület bármely tagja,  Kisebbségi Önkormányzat,  Békéscsaba Város polgármestere és/vagy jegyzıje,  A képviselıtestület szakmai bizottságai,  Az intézmények alkalmazotti közösségei az intézményvezetık útján  Civil szervezetek a képviselıik útján

- 41 -

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Esélyegyenlıségi Programja – tervezet 2008. 10. 16. A Program módosítását a polgármesterhez beterjesztett módosítási javaslattal kérhetik. Az Esélyegyenlıségi Programot, illetve annak módosítását az illetékes szakbizottságok javaslata alapján a Közgyőlés határozatban fogadja el. A Program nyilvánosságra hozatala Békéscsaba Megyei Jogú Város Esélyegyenlıségi Programja nyilvános. A város honlapján megtekinthetı. Papíralapú formátumban hozzáférhetı: - Polgármesteri Hivatal (Polgármesteri titkárság) (Békéscsaba, Szent István tér 7.)

- 42 -