Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény esélyegyenlőségi terve a tanulói részére
2011. október 1. – 2013. szeptember 30. közötti időszakra
2011.
1
Bevezetés A hazai közigazgatási rendszer korszerűsítésének irányairól szóló kormányhatározat a modernizáció megfogalmazott célrendszerével összefüggésben az államilag támogatott, alkotmányosan garantált alapellátás megszervezésekor a következő prioritásokat jelölte ki: minden állampolgár számára legyenek elérhetők a minőségi szolgáltatások, mérséklődjenek az indokolatlan társadalmi és területi egyenlőtlenségek, a társadalmi erőforrások fejlesztése segítse, megalapozni az uniós források maximális kihasználásának feltételeit, a szolgáltatások színvonala a gazdaságossági szempontok érvényesítésével lényeges többletráfordítás nélkül javuljon. Számos tényező indokolja, hogy a közoktatási rendszerben zajló folyamatok feltárása érdekében elemeznünk kell a társadalmi és gazdasági környezetben zajló változásokat is. Ezt támasztják alá a nemzetközi kutatások is (OECD-PISA vizsgálatok). A konkrét statisztikai mutatókkal ellenőrizhető Európai Uniós oktatáspolitikai célok, a lisszaboni folyamat keretében megszületett „Részletes munkaprogram” elemei három alapvető prioritást határoznak meg: Az oktatási és képzési rendszerek minőségének és eredményességének növelése az oktatáshoz és képzéshez való hozzájutás megkönnyítése minden ember számára az oktatás és képzés megnyitása a tágabb világ előtt. Természetesen a nemzetközi hatások (a gazdasági változások bizonytalansága, a munkanélküliség növekedése stb.) mellett a hazai társadalmi és gazdasági folyamatok is determináló erővel bírnak (a demográfiai és munkaerő-piaci viszonyok alakulása, az esélyegyenlőségi mutatók romlása, az oktatási, költséghatékonysági feszültségek növekedése stb.). A tanulók iskolai továbbhaladását és sikerességét számottevően befolyásolja, hogy milyen mértékben és hogyan jutnak hozzá az információhoz és a tudáshoz. A műveltség közvetítésében nemcsak az óvoda, az iskola, hanem a család, a média és a kortárscsoportok is jelentősen közreműködnek. Sajnos kimutatható különbségek vannak mind a családi háttér, mind a lakóhely tekintetében a tanulók teljesítményének vizsgálatakor. Az oktatás eredményessége tekintetében megfigyelhető egyenlőtlenségek kétféle módon jelentkezhetnek: az oktatási rendszeren belüli előrehaladás valamint a mérhető tanulási teljesítményekben. A rendszer hatékonyságának egyik legfontosabb mutatója a kudarcot vallók, a leszakadók, lemorzsolódottak aránya. A helyzetet tovább árnyalja a kisebbségekhez tartozó tanulók iskolai kudarcait kiváltó további tényezők sora, valamint a gyermekek, tanulók egyéni különbségeiből adódó eltérő igények megjelenése (sajátos nevelési igényű tanulók, illetve a kiugróan tehetséges gyermekek foglalkoztatása, szociális biztonság részleges vagy teljes hiánya).
Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása egymással nem helyettesíthető fogalmak, melyek egymást kiegészítő célokat jelölnek meg: az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz egy adott, védett csoport tagjai számára is, míg az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőségről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyidejűleg megvalósul, s ily módon az adott, védett csoport tényleges résztvevővé válik. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003 évi CXXV. törvény 65. § szerinti települési esélyegyenlőségi program elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Intézményünk összetettsége és fenntartói háttere folytán figyelembe kell vennünk mind a megyei elvárásokat, mind pedig az oktatási egységek települési sajátosságait is, hiszen diákjaink mindkét körből érintettek. Feladatainkat meghatározó törvényi előírásokból különösen figyelembe kell vennünk az alábbiakat: „(7) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenekfelett álló érdeke különösen, hogy a) az e törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, b) az e törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntsenek. 4/A. § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.
(4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E § alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell.” Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban döntött arról, hogy 2011. szeptember 1-én létrehozza a Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégiumot, rövidített nevén a Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézményt. A jogelődök nagy száma, a szerteágazó feladat-ellátási profilja, valamint az intézmény oktatási egységeinek földrajzi elhelyezkedése (Orosháza, Békés, Dévaványa, Gyomaendrőd) alapvetően meghatározza a működés lehetséges kereteit. Tervezési és szervezési munkánkban a fentiek miatt a jogelődök hagyományaiból és tapasztalataiból merítve a 2011/2012. tanév legfőbb feladata az új intézményi profil egységes kialakítása mellett az egységes működési rendszer létrehozása valamennyi – az intézményünkre vonatkozó – törvényi szabályozás figyelembe vételével. Intézményünk minden pedagógusának kötelessége, hogy közreműködjön a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 1. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a 2011. 10. 01. adatok alapján történt. (Az elemzéshez tartozó adatok táblázatai a mellékletben találhatók.) 1. TanuIói összetétel: Iskolánk tanulói létszáma 1238. Nappali tagozaton 1069 diák, esti tagozaton 169-en tanulnak. Nappali tagozatos diákok közül 43 fő ( 0,4% ) hátrányos helyzetű, x fő (x%) halmozottan hátrányos helyzetű, és 3 fő (0,03% ) sajátos nevelési igényű. 2. A nevelés és oktatás eredményességére vonatkozó adatok reális vizsgálata első alkalommal a 2011/2012.tanév zárásakor történhet. A kapott eredmények ismeretében szükséges intézkedések tervezése a 2012/2013.tanévet megelőzően válik aktuálissá. 3. A hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskola által nyújtott programokban: Az iskola által nyújtott programokat, és szolgáltatásokat ugyan úgy igénybe vehetik és veszik az SNI, és hátrányos helyzetű tanulók egyenrangúként a többi tanulóval. 4. Az iskola pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata: Pedagógiai programunk tartalmazza az SNI, és halmozottan hátrányos tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos feladatokat. 5. Iskolánkban az SNI tanulók 0,03% nem éri el (?) az országos 10% -ot. 6. Az iskola szakmai és társadalmi környezet kapcsolat rendszerének vizsgálata: Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindazokkal az intézményekkel, szervezetekkel, melyek segítik tanulóink nevelésénél felmerülő problémák gyors kezelését.
2. Alapelvek A tanító, tanár pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi módon köteles a gyermeket oktatni, nevelni: Egyetlen tanuló sem kerülhet hátrányos helyzetbe származása, színe, neme, vallása, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve bármilyen más oknál fogva. Minden tanuló számára biztosítani kell a fejlődéséhez szükséges feltételeket; biztosítani kell a családi, vagyoni helyzetből fakadó hátrányok leküzdését, a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakoztatását. Az iskolának rendszeres kapcsolatot kell tartania a szülőkkel, a családokkal. Segíteni, illetve biztosítani kell a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttét és működését. Biztosítani kell, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, és véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A tanuló számára biztosítani kell, hogy nevelése és oktatása biztonságos és egészséges környezetben folyjon; iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani. A tanuló számára biztosítani kell, hogy családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban, illetve tanulószobai ellátásban részesüljön. A tanuló joga, hogy testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékosságának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban történő nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Az iskola pedagógiai programján belül a nevelési programnak kell szabályozni : a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot. 3. Együttműködés A tanulók fejlődése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, iskolaorvossal, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal
4. Az esélyegyenlőségi terv célja A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során:
a beiratkozásnál, felvételinél tanításban, ismeretközvetítésben a gyerekek egyéni fejlesztésében az értékelés gyakorlatában tanulói előmenetelben a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében a továbbtanulásban, pályaorientációban a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
5. Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében vállaljuk, hogy iskolánkban a hátránnyal élők semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól, aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk, igény esetén az éves órakeretünkből egyéni foglalkozásokat tartunk a célcsoport tagjainak, igény esetén a továbbképzési programban támogatjuk azokat a továbbképzéseket, amelyek a célcsoporttal való hatékony munkavégzésre készítenek fel. A kötelezettségek teljesítéséért felelősek: Az igazgató felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az igazgató felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. Az igazgatóhelyettes felelős az Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy
az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, szerződéses viszonyban álló, valamint szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 6. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló pedagógiai tevékenységek Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítását, megvalósítását:
a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítését szolgáló tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a továbbtanulás irányítása, segítése;
az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 7. A hátrányos, veszélyeztetett tanulók problémáinak kezelése Az iskola pedagógusainak és dolgozóinak munkájuk során fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzése A megelőzés célja, hogy megelőzze, elhárítsa, vagy enyhítse azokat a gyermekre ható károsodásokat, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják vagy meggátolják; másrészt segítse azoknak a pozitív hatásoknak az érvényesülését, amelyek hozzájárulnak a gyermek társadalmilag is értékes képességeinek kibontakoztatásához és kifejlesztéséhez. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok feltárása A feltárás célja, hogy a gyerekek problémáit az iskola és a gyermekjóléti szolgálat minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. A feltáró tevékenységnek a következő területekre kell kiterjedni:
fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálatok szakembereinek.
A problémák súlyossága alapján különböztethetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekeket. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek nem sorolhatók azonos kategóriába. A tanuló hátrányos helyzetét valamely környezeti tényező (többnyire a tanuló egészségügyi állapota, vagy a család iskolázottsági, jövedelmi helyzete) okozza, melynek következménye a tanuló esélyegyenlőtlensége. A veszélyeztetettség következményeként a tanuló személyiségének károsodása várható. Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapította.
Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló – a hátrányos helyzetű tanulókon belül – az akinek a szülője, illetve szülei – az iskolai felvételi körzet megállapításával összefüggésben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint vezetett nyilvántartás alapján készült statisztikai adatszolgáltatás vagy a gyermeket, tanulót megillető szolgáltatás megállapításához a szülő nyilatkozata szerint – legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be, fejezték be sikeresen, illetve akit tartós nevelésbe vettek. Veszélyeztetettség: A veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Azokat a gyerekeket tekintjük veszélyeztetettnek, akiknek a személyiségfejlődését valamilyen károsodás fenyegeti. A gyermeki személyiség fejlődésének károsodást többféle ok – akár egyszerre is – előidézheti. Egyértelmű veszélyeztetettséget jelent:
a gyermek folyamatos fizikai bántalmazása, a gyermek agresszív, brutális magatartása, csavargás, éjszakai kimaradás, szökés otthonról, deviáns tevékenységet folytató csoporthoz való tartozás, a kábítószert, alkoholt fogyasztó gyermek, a bűnöző gyermek, a gyermekkorú szexuális kapcsolatai, szexuális bántalmazása, a prostitúció, az öngyilkossággal fenyegetőző, önagressziót, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermek, a szülők megakadályozzák, hogy a beteg gyermek orvosi kezelésben részesüljön, a gyermeket a szülők nem engedik iskolába, a hajléktalan gyermek, a folyamatosan éhező gyermek, a hozzátartozó nélküli gyermek, a deviáns életmódot folytató családok gyermekei, a lelki terror alatt élő gyermek.
Veszélyeztetettnek tekintjük azt a gyermeket vagy fiatalt, aki családjában, vagy környezetében (iskolában, kortárs csoportban, lakókörnyezetében)
ismétlődő vagy tartós fizikai bántalmazásnak van kitéve, ismétlődő vagy tartós lelki bántalmazásnak van kitéve, szexuális zaklatásnak, erőszaknak van kitéve, elhanyagolásnak van kitéve, fejlődésében családja, illetve közvetlen környezete károsan befolyásolja, és mindezeket nem ellensúlyozza semmi.
Ismétlődő és tartós fizikai bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit a családtagjai vagy a környezetében élők folyamatosan vernek.
Jelei: külsérelmi nyomok, védekező reakció, ha közelednek hozzá (pl. ha meg akarják simogatni, akkor összerezzen), agresszív viselkedés (verekedés, rongálás, állatkínzás, önagresszió). Ismétlődő és tartós lelki bántalmazás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai, környezete folyamatosan csúfol, megaláz, megszégyenít; a szeretettől megfosztja; szóval durván bántalmazza; akinek önbizalmát rombolja; és akinek sem öröméről, sem bánatáról nem vesz tudomást. Jelei:
dac, önbizalomhiány, magába fordulás, bandakapcsolat, a közösség ügyei nem érdeklik, túlzott ragaszkodás, bizalmatlanság, csúfolja, megalázza, megszégyeníti nála gyengébb társait, alacsony frusztrációtűrés, mindig felhívja magára a figyelmet rosszasággal, rongálással, a tanítási óra zavarásával.
Szexuális zaklatás, erőszak: Az a gyermek vagy fiatal, akinek családtagjai vagy a környezetében élők szexuális témájú képeket, könyveket mutatnak, filmet vetítenek; akit illetlen helyen fogdosnak, simogatnak; arra kényszerítenek, hogy illetlen helyeken hozzájuk érjen; megerőszakolnak; prostitúcióra kényszerítenek. Jelei:
visszahúzódás, összerezzen, ha hozzá akarnak nyúlni, alhasi fájdalmak, vérzés, külsérelmi nyomok, koravén attitűd (öltözködés, smink), kihívó viselkedés.
Elhanyagolás: Az a gyermek vagy fiatal, akit családtagjai nem megfelelően gondoznak (ritkán fürdetnek, hiányosan öltöztetnek, nem megfelelően táplálnak); akit nem ösztönöznek az iskolába járásra, tanulásra; akinél betegség esetén nem biztosítják az orvosi ellátást, a gyógyulás feltételeit; akire egyáltalán nem figyelnek, nem foglalkoznak azzal, hol, mikor, és kikkel barátkozik, tölti szabadidejét.
Jelei:
sápadtság, köhögés, ápolatlanság, rüh, ótvar, aluszékonyság, iskolai igazolatlan hiányzás, túlzott ragaszkodás (pl. pedagógushoz), kéreget a mások tízóraijából, bandakapcsolat, mindig fázik (fűtött helységben sem veszi le a kabátját), a szülők egyáltalán nem tartják a kapcsolatot az iskolával, a házi feladat állandó hiánya, gyakori bukás, alkohol, drog fogyasztása, bűnözés, lopás, rongálás, dohányzás.
Fejlődésében családja, vagy környezete károsan befolyásolja: A család és a környezet értékei, normái jelentősen eltérnek a társadalmi értékektől, normáktól (drog, alkohol, bűnözés, öngyilkosság a családban, közvetlen környezetben), és ezzel negatív mintául szolgálnak a gyermeknek, ezért a gyermek szocializációja problémás. Jelei:
alkoholfogyasztás, dohányzás, lopás, drogfogyasztás, öngyilkossági kísérlet, bandakapcsolat, szexuális deviancia.
A veszélyeztetettséget okozó problémákat nem ellensúlyozza semmi: A gyermeknek sem a családjában, sem a környeztében nincs olyan személy, aki a gyermek számára biztonságot teremtene, érzelmi támaszt nyújtana; nincs olyan intézmény, ami a családra és a környezetre hatást gyakorolna annak érdekében, hogy az előzőekben ismertetett bántalmak megszűnjenek. A gyermek fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése Az iskola, illetve a pedagógusok feladata közé tartozik, hogy részt vegyenek a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésében. Ennek érdekében a nevelési-oktatási intézménynek együtt kell működnie a polgármesteri hivatallal, a gyermekorvossal, a családsegítő szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a rendőrséggel, a bírósággal, az ügyészséggel, a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata szabályozza a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás rendjét. Amennyiben az intézmény veszélyeztetettségre utaló jelet észlel, értesítenie kell a gyermekjólé-
ti szolgálatot, hogy az megtehesse a szükséges lépéseket a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Az oktatási intézmény az alábbi szempontok alapján, írásban jelzi problémáját a gyermekjóléti szolgálatnak: A tanuló adatai (név; születési helye, ideje; anyja neve; apja neve; testvérei; lakcím, telefon, iskola neve, osztálya, osztályfőnöke neve, az iskolai gyermekvédelmi felelős neve). A megoldásra váró probléma. Az iskola eddigi intézkedései. A gyermekjóléti szolgálattól várt intézkedések. 8. A tanulói személyiségfejlesztés megvalósításával kapcsolatos pedagógiai feladatok Tanítási órák A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása és a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Tanítási órán kívüli tevékenységek Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
Diákétkeztetés A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskolában kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Iskolai tömegsport Az iskolai tömegsport a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős
programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek
szoros kapcsolat a helyi nevelési tanácsadóval, és a gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek emelt szintű érettségire való felkészítés tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportversenyek; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése. 9. Akcióterv Az akciótervnek a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra kell reagálnia. Fontos az elért eredmények megtartása, folyamatos javításra törekvés is.
Helyzetelemzés megállapítása Iskolai esélyegyenlőségi felelős
Cél megfogalmazása
Intézkedés leírása
Az iskola esélyFelelős megneegyenlőséggel vezése kapcsolatos operatív feladatok végrehajtása
Intézkedés felelőse
igazgató
Intézkedés megvalósításának határideje
2012. június 30.
Indikátorok rövidtávon (1 év)
Indikátorok középtávon (3 év)
Indikátorok hosszútávon (6 év)
· kinevezés · esélyegyenlőségi program
· éves beszámolók · intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása
· éves beszámolók · intézkedési tervek és végrehajtásuk dokumentálása
· Továbbképzési terv · Pedagógiai Program
· Kompetenciamérés eredményei · Végzettség nélkül iskolaelhagyók aránya · Módszertani továbbképzések száma IMIP
· Szakképesítést sikeresen befejezők aránya · IMIP
Minden tanuló számára jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközök biztosítása Minden tanuló a képességeinek megfelelő szintű tudással fejezze be középfokú tanulmányait
Pályázati támogatások
A kompetenciamérés eredményeiben radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyerek lakóhelyének meghatározó szerepe Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el az iskolát pedagógus kompetenciák fejlesztése, iskolai átmenetek segítése, módszertani tapasztalatcserék
Egyéni igényekre érzékeny, differenciált oktatás megvalósítása Korszerű módszerek alkalmazása
Munkaközösségek megalakítása, Munkaközösség-vezetők megválasztása szakmai program készítése
jegyzőkönyvek, szakmai programok
működő munkaközösségek, éves beszámolók
Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának megteremtése
HHH-s gyermekek naprakész nyilvántartása
Szülői nyilatkozatok száma HHH-s gyermekek számának növekedése
HHH nyilvánMagántanulók tartások száma az országos Önkormányzati átlag alatt marad határozatok az iskoláztatás feltételeinek javításáról
A magántanulók számának csökkentése
A magántanulói státusz okainak vizsgálata. A szülők ösztönzése a státusz megszüntetésére.
· Szülők felkeresése, lehetőségeik ismertetése, nyilatkozatok begyűjtése · A családsegítő szolgálat irányításával szoros kapcsolattartás A magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása
· felvilágosító előadások száma · hiányzási statisztikák
· felvilágosító előadások száma · hiányzási statisztikák
Egyéni igényekre érzékeny, differenciált oktatás megvalósítása. Korszerű módszerek alkalmazása
Iskolai vezetők, munkaközösségvezetők
pedagógusok
Folyamatos
Folyamatos
Szülők iskolázottságának felmérése
Kompetencia mérések eredménye
Szakmájában elhelyezkedő ifjak száma
intézményvezetők ifjúságvédelmi felelősök egészségügyi alapellátás vezetője
korszerű eszközöket és módszereket használó pedagógusok száma
· A magántanulók száma csökken
10. Személyi feltételek Az intézmény esélyegyenlőségi ügyeinek felelőse minden oktatási egységben az egység vezetője. Munkájukat közalkalmazotti viszonyban végzik. Az esélyegyenlőségi felelős munkáját az intézmény igazgatója felügyeli, illetve ellenőrzi. Feladataikat munkaidőben látják el. Feladataik: A veszélyeztető okok megléte esetén értesíti és segíti a gyermekjóléti szolgálatot. Segíti és összehangolja az egysége pedagógusainak esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenységét. Rendszeresen figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és ezekre felhívja az igazgató és a pedagógusok figyelmét. Az osztályfőnökök jelzései alapján nyilvántartja a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat. Minden tanév elején tájékoztatja a szülőket és a tanulókat saját tevékenységéről, feladatairól és arról, hogy milyen jellegű problémákkal mikor és hol kereshetik fel. Tájékoztatja a szülőket és a tanulókat arról, hogy problémáikkal az iskolán kívül milyen intézményeket kereshetnek fel. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát. A tanulók részére egészségvédő, mentálhigiéniás és szenvedélybetegség megelőző programokat szervez. 11. Megvalósítás Az iskola az esélyegyenlőségi tervben leírtak megvalósításához az alábbiakat végzi: Az intézményvezető feladata, hogy a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitűzései; Évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása Az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. 12. Monitoring és nyilvánosság Az iskola életében fontos szerepet tölt be a program megvalósulásának nyomon követése. Ennek eszközei: az eredményesség értékelése, ellenőrzése évente történik az évente történő ellenőrzés időpontjának meghatározása. a mindenkori tanév munkatervben történik. éves monitoring vizsgálatok eredményeinek nyilvánossá tétele és ennek kapcsán
a személyes adatok védelmének biztosítására kiemelkedő figyelmet kell fordítani. A helyzetelemzés elkészítéséért és a nyilvánosság – intézményi tájékoztató, honlap, helyi sajtó – biztosításáért az intézmény igazgatója felelős. az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitűzések, tevékenységek, határidők, sikerkritériumok. 13. Konzultáció és visszacsatolás A szabályzat készítésekor figyelembe vettük a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és szülői munkaközösség véleményét. A monitoring-vizsgálatok eredményét felhasználva – szükség esetén – módosítjuk a szabályzatot. A nevelőtestület, a szülők, a tanulók, a partnerek véleményeit írásban gyűjtjük. A szabályzat módosítását – amennyiben szükséges –el kell végezni. 14. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az intézmény elemzi az okokat az érintettek és szükség esetén külső szakértő bevonásával, megállapítja a felelősségeket, intézkedési tervet készít. A szabályzat betartásáért az iskola minden dolgozója és tanulója felelős. Aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk. 15. Záró rendelkezés Az esélyegyenlőségi terv nyilvános. A dokumentum az iskola könyvtárában, az oktatási egységek irodájában és az iskola honlapján megtekinthető. Az esélyegyenlőségi tervet az aláíró felek a 2011. 10. 01. naptól 2013. 09. 30. napig tartó időszakra fogadják el. A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden szervezeti egységére, dolgozójára, tanulójára, különös tekintettel kiemelt célcsoportok ill. a tervben foglaltak végrehajtásának felelőseire.
Orosháza, 2011.október 1.
Zámbó András
Melléklet: az intézményi alapadatok 2011.október 1-i állapota
Melléklet:
Intézményi alapadatok OM azonosító:
028390
Intézmény neve, címe:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium, Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium 5900 Orosháza Kossuth tér 1. Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala 5600. Békéscsaba, Derkovits sor 2.
Fenntartó neve, címe: Főállású pedagógusok száma: Az intézménybe járó óvodás gyermekek száma Sajátos nevelési igényű (SNI) óvodás gyermekek száma Integráltan
216 fő 10 fő 10 fő 10 fő
ebből
ebből
gyógypedagógiai csoportban Hátrányos helyzetű (HH) /Halmozottan hátrányos helyzetű (HHH)* óvodás gyermekek száma: 6/1 fő Az intézménybe járó tanulók száma: 3012 fő Magántanulók száma: 28 fő Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): 390 fő Integráltan 365 fő
ebből
gyógypedagógiai tagozaton 25 fő HH / HHH tanulók száma: 998/224 fő Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma: 19 fő HH / HHH 19 fő
Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Funkció
Főállású pedagógusok létszáma
Gyermekek, tanulók száma
HH / HHH gyermekek, tanulók száma
SNI gyermekek, tanulók száma
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5900 Orosháza, Kossuth tér 1.
szakközépiskola
32
441
141/2
18
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5900 Orosháza, Kossuth tér 1.
szakiskola
33
673
146/5
89
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Hőzső u. 39.
gimnázium
14
220
101/19
10
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Hőzső u. 39.
szakközépiskola
21
317
116/28
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szarvasi út 42/1.
szakiskola
22
276
161/65
43
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 40.
szakközépiskola
16
137
39/5
8
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5500 Gyomaendrőd, Hősök útja 40.
szakiskola
25
311
55/21
30
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2.
gimnázium
5
106
35/2
4
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5510 Dévaványa, Mezőtúri út 2.
szakiskola
12
209
97/29
48
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10
óvoda
1
10
6/1
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10
általános iskola
13
80
41/22
Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény 5630 Békés, Szánthó Albert u. 10
szakiskola
15
154
60/25
Feladatellátási hely
12
Gyermekek, tanulók száma évfolyamonként
Évfolyam feladatellátási helyenként
Létszám az évfolyamon
Gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Összesen
Összesen
HH / HHH SNI
Orosháza Szakközépiskola 9.évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. 14 évf. összesen
115 97 109 79 13 28 441
115 97 109 79 13 28 441
42/1 28/1 36 25 7 3 141/2
18
Orosháza Szakiskola
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. összesen
160 70 230 158 55 673
160 70 230 158 55 673
66/3 16/1 45 18/1 1 146/5
29 11 28 17 4 89
Békés Gimnázium
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. összesen
70 58 47 45 220
70 58 47 45 220
41/6 29/5 17/5 14/3 101/19
4 1 4 1 10
Békés Szakközépiskola
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. 14 évf. összesen
56 56 72 57 43 33 317
56 56 72 57 43 33 317
28/6 31/9 24/9 20/3 11/1 2 116/28
3 5 2 2
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. összesen
55 71 81 55 14 276
55 71 81 55 14 276
31/17 42/22 51/16 28/8 9/2 161/65
25 23 36 34 10
25 23 36 34 10
11 8/1 12/1 8/3
Békés Szakiskola
Gyomaendrőd Szakközépisk. 9 évf.
10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf.
Gyógypedagógiai csoport, tagozat
5 3 7 3
12 16 14 1
43 2 1 5
HH / HHH
14 évf. összesen
9 137
9 137
39/5
8
Gyomaendrőd Szakiskola 9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. összesen
87 49 66 77 32 311
87 49 66 77 32 311
27/5 5 6/6 12/9 5/1 55/21
21 8
Dévaványa Gimnázium
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. összesen
28 22 33 23 106
28 22 33 23 106
14/1 7 5 9/1 35/2
1 1 2
Dévaványa Szakiskola
9 évf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. összesen
49 28 79 28 25 209
49 28 79 28 25 209
24/13 15/6 43/4 8/3 7/3 97/29
12 3 23 5 5 48
EGYMI Szakiskola
9 vf. 10 évf. 11 évf. 12 évf. 13 évf. összesen
57 21 36 38 2 154
57 21 36 38 2 154
60/25
EGYMI Általános iskola
1 évf. 2 évf. 3 évf. 4 évf. 5 évf. 6 évf. 7 évf. 8 évf. összesen
8 8 5 10 9 13 16 11 80
8 8 5 10 9 13 16 11 80
5 5/2 5/5 2/1 4/2 7/4 7/3 6/5 41/22
Egymi Óvoda
összesen
10
10
6/1
1 30
4
24/8 8/6 12/5 16/6
Óvodás gyermekek és általános iskolás tanulók száma, bejárók, utazási feltételek A gyermekek, tanulók létszáma az intézményben az összes feladatellátási hely vonatkozásában
ebből
ebből ebből
ebből
ebből
ebből
ebből
Óvodába jár más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Alsó tagozatos (1-4.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val) Felső tagozatos (5-8.) más településről bejáró tömegközlekedéssel iskolabusszal falugondnoki szolgálattal egyéni (szülők szgk.-val)
Összesen:
HH / HHH:
90 10 1 1 31 6 2 4 49 4 2 2
48/25 6/1
17/8
25/16
ebből
Gyógypedagógiai nevelés, oktatás Főállású gyógypedagógusok létszáma összesen:
27
oligofrén pedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos logopédus pszichopedagógus
9 9 6 1 2
Ebből a gyógypedagógiai tagozaton tanít 23 9 8 5 1
szurdopedagógus vagy hallássérültek pedagógiája szakos
szomatopedagógus tiflopedagógus vagy látássérültek pedagógiája szakos
ebből
SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen: Enyhe fokban értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Diszlexia, egyéb részképesség zavar Súlyos magatartási, tanulási zavar Egyéb A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
559
ebből gyógypedagógián 102
149 43 72 28 42
43 38 13
225
51
Lemorzsolódás aránya az intézményben Évfolyamismétlők aránya (%) Összlétszámon belül
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
Magántanulók aránya (%)
HH / HHH- Összlétszátanulók kö- mon belül rében
HH / HHH- Összlétszátanulók kö- mon belül rében
HH / HHHtanulók körében
EGYMI 2010/2011
5.2%
0.8 %
2,8 %
-
3.2 %
1.2 %
2011/2012 (tervezett)
1.2 %
0
2%
-
1.2 %
-
Dévaványa 2010/2011
14%
0% (1fő)
0
0% (2fő)
0%(1fő)
2011/2012 (tervezett)
12%
0
0
0
0
Orosháza 2010/2011
12%
3%
0.2%
70%
8.2%
3%
2011/2012 (tervezett)
0
0
0.2%
70%
0
3%
Gyoma 2010/2011
8%
10%
0
0
3%
2%
2011/2012 (tervezett)
8%
10%
0
0
3%
2%
Békés 2010/2011
7,6
48/14
-
-
2,8
43/0
2011/2012 (tervezett)
5,3
42/11
-
-
1,9
40/0
Továbbtanulási mutatók az intézményben A végzősök hány százaléka tanult tovább az egyes iskolatípusokban? SzakközépiskoSzakiskolai Gimnázium (%) la (érettségit képzés (%) adó képzés) (%) Összlét- HH / számon HHHbelül tanulók körében
Összlét- HH / számon HHHbelül tanulók körében
Összlét- HH / számon HHHbelül tanulók körében
Speciális szakiskola (%)
Nem tanult tovább (%)
Összlétszámon belül
HH / HHHtanulók körében
Összlét- HH / számon HHHbelül tanulók körében
EGYMI 2010/2011 2011/2012 (tervezett)
0
0
0
0
0
0
100 %
6,9 %
0
0
0
0
0
0
0
0
100 %
10 %
0
0
Dévaványa 2010/2011 2011/2012 (tervezett)
26%
0
0
0
11%
2%
0
0
74%
98%
30%
5%
0
0
15%
5%
0
0
70%
95%
Orosháza 2010/2011 2011/2012 (tervezett)
0
0
40%
50%
60%
50%
0
0
0
0
0
0
50%
25%
50%
25%
0
0
0
0
Békés 2010/2011 2011/2012 (tervezett)
32
38/4
19
41/5
4
0/0
0
0
45
53/6
40
30/5
25
40/5
15
10/5
0
0
20
50/10
Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel A tanulók hány százaléka vett/vesz részt az alábbi programokban?
Programok
Útravaló Program
Létszám
Létszám
tervezett létszám
tervezett létszám
2010/2011
2010/2011
2011/2012
2011/2012
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
Összlétszámon belül
HH / HHH tanulók körében
68
68/23
101
100/40
Kompetencia mérések eredményei
Országos kompetencia-mérés eredménye
Szövegértés Orosháza 10. évfolyam Matematika Orosháza 10. évfolyam Szövegértés Gyomaendrőd 10. évfolyam Matematika Gyomaendrőd 10. évfolyam Szövegértés Békés 10. évfolyam Matematika Békés 10. évfolyam
Iskola átlaga
2010. Országos átlag
Iskola átlaga
2011. Országos átlag
1399
1620
1569
1620
1477
1613
1553
1613
1397
1620
1434
1620
1387
1613
1335
1613
1525
1620
1537
1620
1525
1613
1587
1613
Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben az eszközt / létesítményt használó
eszköz/létesítmény
darab
gyermekek, tanulók száma
HH / HHH gyermekek, tanulók száma
sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók száma
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba
6
276
121
261
nyelvi labor
2
1114
284/7
107
9
2005
635/7
345
számítógép (min. P4 szintű)
233
2033
647/7
345
ebből internet hozzáféréssel
232
2033
647/7
345
5
1789
575
372
szükségtanterem számítástechnikai szaktanterem
tornaterem
Infrastruktúra az egyes feladatellátási helyeken (darabszám)
Feladatellátási hely
legutóbbi felújítás éve
EGYMI
számításszámítótechnikai gép (min. szaktanP4 szintű) terem
fejlesztő szoba
nyelvi labor
szükségtanterem
5
0
0
1
tornaterem
étkező vagy ebédlő
41
1
1
Dévaványa
1999
1
0
0
2
41
0
1
Orosháza
2009
1
1
0
3
99
2
1
Gyomaendrőd
2008
0
0
0
0
0
0
1
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
n.a
Békés
Integrációs, képesség-kibontakoztató támogatást nem igényeltünk. Igényeltünk támogatást felzárkóztató oktatás lebonyolításához, és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók felkészítéséhez.
Módszertani képzettség az intézményben Az intézmény pedagógusai részt vettek-e az elmúlt három évben az alábbi pedagógiai módszertani képzésen (legalább 30 órás képzés) Módszertani terület
Résztvevő főállású pedagógusok
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés
2
Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
3
Kooperativ tanulás
10
Projektpedagógia
9
Drámapedagógia Portfolió
2
Személyiségfejlesztés
9
Interaktív digitális tábla
22
Attitűdformáló tréning
6
Kiégési elleni tréning
6
Taninform
8
Agresszió kezelés
23
Kompetencia fejlesztés
28
E-learning
45
Pályaválasztási tanácsadás
2
Mérés-Értékelés
4
Minőségbiztosítás
6
OKJ moduláris képzés
4
