BÉKÉS MEGYEI TISZA KÁLMÁN KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY Békés – Dévaványa - Orosháza
5900 Orosháza, Kossuth tér 1.
HÁZIREND
Jóváhagyta: Békés Megye Képviselő-testülete Humán Ügyek Bizottsága 2011. szeptember 1. hatállyal, 182/2011. (VIII.30.) HÜB számú határozatával
Tartalomjegyzék AZ INTÉZMÉNYI MAGATARTÁS SZABÁLYZATA ................................................................................... 3 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 3 AZ INTÉZMÉNYI MAGATARTÁS SZABÁLYAI ......................................................................................................... 3 HÁZIREND ........................................................................................................................................................... 6 A HÁZIREND FEJEZETEI ....................................................................................................................................... 6 I. TANULÓI JOGOK GYAKORLÁSA ........................................................................................................................ 8 1. Diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös tevékenységének megszervezése ........................... 8 2. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása az iskolai DÖK kötelező véleményezési jogának gyakorlásához..................................................................................................................................... 8 3. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása ................................................................................................... 9 4. Diáknap.............................................................................................................................................. 10 5. Tantárgy és foglalkozás választás ...................................................................................................... 10 6. Ösztöndíj ............................................................................................................................................ 10 7. Kedvezmények, ellátások .................................................................................................................... 10 8. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ........................................................................ 11 9. Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés, diákönkormányzat ................................................ 11 10. A tanulói jogok megismeréséhez és a jogok gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei .......................................................................................................................................... 12 II. TANULÓI KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSE ......................................................................................................... 14 1. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások ........................................................ 14 2. Taneszközökért és felszerelésekért felelősség szabályai .................................................................... 15 3. Mulasztás ........................................................................................................................................... 15 4. Késés .................................................................................................................................................. 17 5. Súlyos jogellenességek meghatározása .............................................................................................. 17 6. Órai fegyelemsértés ........................................................................................................................... 17 7. Igénybe vett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak ........................................................... 18 8. Felmentések........................................................................................................................................ 19 9. Gyermekvédelem ................................................................................................................................ 18 III. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, TANÓRÁN ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ÉS SZÜNETEK RENDJE... 20 1. Az oktatás rendje ................................................................................................................................ 20 2. Tanórán kívüli foglalkozások ............................................................................................................. 23 3. A napközi és a tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok ................................................... 25 4. Általános rendelkezések ..................................................................................................................... 26 5. A nem tanítás jellegű időszakok rendje .............................................................................................. 26 6. Jutalmazások, dicséretek .................................................................................................................... 26 7. Fegyelmező intézkedések.................................................................................................................... 28 8. Helyiséghasználat, területhasználat................................................................................................... 31 A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................................................................... 32
2
AZ INTÉZMÉNYI MAGATARTÁS SZABÁLYZATA Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény általános erkölcsi, magatartási követelményei
Bevezetés A Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény jogelődjeivel együtt több mint 100 éve szolgálja népünk, nemzetünk boldogulását. Intézményünk elismerést és megbecsülést érdemelt ki múltja, eredményei alapján. Megtisztelő minden tanuló és minden dolgozó részére ebben az iskolában munkálkodni. Intézményünkben mindenki köteles tiszteletben tartani az alkotmányos előírásokat, törvényeket, az emberi méltóságot, a másik ember személyiségét, jogait, emberi méltóságát. Tilos az erőszakos, durva, embertelen viselkedés, a testi fenyítés bármilyen formája. Mindenki köteles tiszteletben tartani a másik ember világnézeti, vallási meggyőződését. Alapvető követelmény mindenkivel szemben, hogy munkáját legjobb tudása szerint végezze, s másokat ne akadályozza ezen tevékenységükben. Egy olyan iskolai közösség formálásában vegyen mindenki részt, amelyhez diák és felnőtt örömmel tartozik, mert érzelmi és értelmi gyarapodását elősegíti.
Az intézményi magatartás szabályai Intézményünk tanulója: − vegyen részt a kötelező és általa választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; − rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének; − tartsa be az iskolai elméleti oktatás, a gyakorlati képzés, kollégium, diákotthon és a tanórán kívüli foglalkozások rendjét; − az első tanítási óra, foglalkozás előtt 10 perccel jelenjen meg, illetve a gyakorlatra öltözzön át; − becsöngetéskor a tanterem előtti folyosón sorakozzon (ha a terem zárt), illetve a tanteremben foglaljon helyet; − a tanítási órán úgy viselkedjen, hogy ne korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, az oktatást ne zavarja, pl. mobiltelefon használata, levelezés, beszélgetés, stb.; − a tanítási óráról csak indokolt esetben kéredzkedhet ki (rosszullét); − köszöntse a napszaknak megfelelően a felnőtteket, a látogatókat; − felállással üdvözölje az osztályba lépő tanárt, látogatót érkezéskor és távozáskor; − tanítási órákra, foglalkozásokra, az iskolába csak az előírt felszerelését hozza el; − viselkedésével segítse a hetesek, az ügyeletes nevelő munkáját, óvja saját és társai testi épségét; − tegyen meg mindent a tisztaság és rend megőrzése érdekében, az utolsó tanórát követően ürítse ki padját, igény szerint tegye fel székét a pad tetejére; − őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit és felszerelését, a természeti környezetet; − erkölcsi és kártérítési kötelezettséggel felel az iskola értékeiben okozott kárért (intézményi kártérítési szabályzatban megfogalmazottak szerint); 3
− tanítási időben az alkalomhoz illően jelenjen meg, kerülve a szélsőségeket, a társadalmilag el nem fogadott kirívó öltözködést, megjelenést; − az intézet kiemelkedő ünnepi rendezvényén ünnepi öltözéket viseljen, lányok fehér blúz, sötét szoknya, fiúk sötét nadrág (öltöny), fehér ing − az intézményben nagy értékű ékszerekkel megjelenni csak saját, illetve szülő felelősséggel lehet; − az intézet által szervezett rendezvényeken kulturáltan viselkedjen, tartózkodjon az intézmény fegyelmét, rendjét negatívan befolyásoló magatartástól; − a tanintézetbe jövetelkor és az onnan való távozáskor mindenkor rendben, csendben csak a gyalogjárdán közlekedjen, ne az úttesten; − fogadja el, hogy segéd-motorkerékpárral, gépjárművel való iskolába járást a parkolási nehézségek miatt nem javasoljuk (a keletkezett kárért az iskola felelősséget nem vállal). Intézményünk közösségének valamennyi tagja − − − − − − − − −
ismerje jogait és kötelezettségeit; tartsa be az általános etikai követelményeket, az együttélés szabályait; átgondoltan, körültekintően nyilvánítson véleményt; törekedjen pozitív társas kapcsolatok kialakítására; tanúsítson olyan magatartást, amellyel megelőzi a káros szenvedélyek kialakulását, elterjedését; tevékenységével segítse a megfelelő szervezettség, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálását; vegyen részt az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtésében, ápolásában és továbbfejlesztésében; tartózkodjon a megalapozatlan, az intézmény és az odajárók hírnevét, emberi és szakmai tekintélyét sértő híresztelések terjesztésétől; együttműködésével segítse a teljesítményre serkentő légkör és kultúra kialakítását.
Tilos − oktatási időben az intézmény területét engedély nélkül elhagyni; − az intézménybe olyan tárgyat behozni, amely bárki testi épségét, egészségét veszélyezteti; − az intézménybe olyan jelképeket behozni és viselni, amely sértik a másik ember emberi méltóságát; − másokkal szemben agresszív magatartást tanúsítani; − mobiltelefont tanítási órára bekapcsolt állapotban bevinni (esetleges használata esetén a tanárnak joga van a tanítási óra végégig a tanári asztalra kikapcsolt állapotban kitetetni); − tanítási órán bármilyen zenei eszközt használni – kivétel az énekóra, illetve amikor a tanár engedélyt ad rá (amennyiben előfordul, a tanárnak joga van a tanári asztalra kikapcsolt állapotban kitetetni); − tanítási órán rágógumizni, étkezni, inni; − óraközi szünetekben szerencsejátékot űzni; − az intézmény, a kollégium, valamint az intézményhez hozzátartozó tanműhelyek, tangazdaság, állattartótelep egész területén dohányozni, szeszesitalt fogyasztani, illetve ittas állapotban beérkezni. 4
− 18 év alatti tanulónak az intézmény egész területén dohányozni. Az a 18 év alatti tanuló, aki a dohányzási tilalmat megszegi, az alábbi büntetést kapja: szóbeli figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, szülő értesítése, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, szülő behívatása, fegyelmi tárgyalás. Az intézmény 18 év feletti tanulói csak akkor dohányozhatnak bármely oktatási egység területén, ha a törvényi előírásoknak megfelelően kijelöltek számukra dohányzó helyet. Ennek hiányában a dohányzás tilos.
5
HÁZIREND A Házirend célja az iskola mindennapi életének szabályozása a törvényes előírásoknak megfelelően, a tanulói közösség életét szabályozó, az eredményes és zavartalan munkavégzést biztosító szabályzat. A Házirend az iskolai szabályzat része, így előírásai kötelező érvényűek.
A házirend fejezetei A közoktatásról szóló törvény 40.§. (7) bekezdése határozza meg tartalmát: − csak és kizárólag a tanulói jogok, és kötelességek gyakorlására állapíthat meg szabályokat; − a közoktatási intézmény helyiségeiben és területén vagy az iskolai tevékenységgel kapcsolatban állapíthat meg magatartási szabályokat. A tanulói jogokat és kötelességeket a közoktatási törvény 10-12. §-a és a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló MKM-rendelet 20-27. §-a szabályozza. I. Tanulói jogok gyakorlása 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Diákkörök létrehozásának rendje A nagyobb tanulói közösség meghatározása Véleménynyilvánítási jog gyakorlása Diáknap Tantárgy és foglalkozásválasztás Ösztöndíj Kedvezmények, ellátások Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés, diákönkormányzat A tanulói jogok megismeréséhez és a jogok gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei
II. Tanulói kötelességek teljesítése 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások Taneszközökért és felszerelésekért felelősség szabályai Mulasztás Késés Súlyos jogellenességek meghatározása Órai fegyelemsértés Igénybe vett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak
III. Az intézmény munkarendje, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások és szünetek rendje 1. Tanév 2. Elméleti oktatás 3. Gyakorlati oktatás 6
4. Általános rendelkezések 5. A nem tanítás jellegű időszakok rendje 6. Jutalmazások, dicséretek 7. Fegyelmező intézkedések 8. Helyiség használat, területhasználat
7
I. Tanulói jogok gyakorlása 1. Diákkörök létrehozásának rendje a tanulók közös tevékenységének megszervezése Szabályozás: Ktv. 62 § (1) − Diákkör létrehozását bármelyik tanuló kezdeményezheti legalább 10 érdeklődő diák esetén. − Megalakulásukkor alapszabályban rögzítsék tevékenységük körét, formáját, rendjét. − Tevékenységük nem irányulhat a társadalom ellen, nem lehet politikai, sem vallási indíttatású, az általános erkölcsi normáktól eltérő. Nem zavarhatja az intézményhasználókat jogaik gyakorlásában. − Az alapszabály ismeretében működésüket a DÖK elnöksége hagyja jóvá a tantestület véleményének kikérésével. 2. A tanulók nagyobb közösségének meghatározása az iskolai DÖK kötelező véleményezési jogának gyakorlásához Szabályozás: R 31.§ (1) a A tanulók nagyobb közösségének tekinthető intézményi oktatási egység (gyógypedagógia, szakképzés, kollégium) 1-1 évfolyamának létszáma vagy ennél nagyobb létszámnak megfelelő tanulói létszám. A tanulók, a tanulóközösségek érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat elsősorban a munkájukat segítő pedagógussal és azokkal a szaktanárokkal tart kapcsolatot, akikhez a diákönkormányzat tevékenysége a legközelebb esik. A diákönkormányzat képviselőjének biztosítani kell az iskola igazgatójához való bejutás lehetőségét. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az iskola biztosítja. A diákönkormányzat tevékenységéhez a tanítási órákon kívül a számukra kijelölt tantermet veheti igénybe. A diákönkormányzat dönt: − saját működéséről, hatáskörei gyakorlásáról, − táborozás, tanulmányi kirándulások szervezéséről, − a tanévenként engedélyezhető egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásáról, programjának összeállításáról. Véleményt mond: − a Házirend kialakításáról, − a magatartás és szorgalom jegyek megállapításáról, − a szakköri munka szervezéséről, − a közösségért végzett munkákról, − a jutalmak, egyéb juttatások odaítéléséről, − a tanulók fegyelmi ügyeiről.
8
A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály szintű önkormányzati feladatokat az osztály diákbizottsága látja el. Az ODB-t az osztály tanulói hozhatják létre a közösségi élet szervezésére, tanulmányi munka segítésére, érdekeik képviseletére. Osztály szinten az önkormányzat legfelsőbb formája az osztálygyűlés. Az ODB-vel rendszeresen kapcsolatot tart az osztályfőnök, a diákmozgalmat segítő tanár, időszakosan az oktatási egység vezető. 3. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása Szabályozás: Ktv. 11 § (1) Véleménynyilvánításra jogosult az a tanuló, aki az iskola beírt tanulója. Joga van véleményt mondani minden olyan kérdésben, ami munkájával, tanulásával, sorsának alakulásával kapcsolatos. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából az iskola összes osztálya minősül a tanulók nagyobb közösségének. A tanulók nagyobb közösségét érintő ügyek eldöntése előtt kötelezően ki kell kérni a diákönkormányzat véleményét. A tanulók véleménynyilvánítása az osztályfőnökön és a diákmozgalmat segítő pedagóguson keresztül valósul meg. A diákproblémák feltárását, kezelését, az iskolai konfliktusok elintézését iskolán belül az osztályfőnöknél kell kezdeményezni. A véleménynyilvánítás formái, alkalmai: − egyéni vélemény, − diákcsoportok véleménye, − osztályközösségek véleménye, − az iskolaközösség tagjainak véleménynyilvánítása, − diákszervezetek véleménynyilvánítása. A véleménynyilvánítás módjai: − a tanórán kívüli négyszemközti beszélgetés: az iskola bármely tanulója felkeresheti osztályfőnökét, igazgatóját gondjaival, problémájával, − Élet- és pályatervezés óra: az osztályt érintő aktuális kérdések, problémák megbeszélése, a tanulók véleményének megismerése az osztályfőnök vezetésével. − osztálygyűlés: véleményt nyilvánít a tanulók magatartásáról és szorgalmáról, elemzi az osztály tanulmányi helyzetét, véleményt mond a tanulók jutalmazásáról, fegyelmi ügyeiről, közös kirándulásokról, osztályünnepségek, megemlékezések lebonyolításáról. − diákközgyűlés: a tájékoztatás közvetlen fóruma, a diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója kezdeményezi a tanulókat érintő kérdések, problémák megvitatására a teljes iskolai közösség részvételével. − képviselet nevelő-testületi értekezleten, az osztály szülői értekezletén. A tanuló az intézmény belső életéről, az oktatással, neveléssel összefüggő kérdésekről véleményt nyilváníthat:
9
− − − −
Osztály DB gyűlésen DÖK közgyűlésen illetve küldöttgyűlésen Iskolai fórumon A Pedagógiai Programban meghatározott módon
4. Diáknap Szabályozás: Ktv. 63. § (3) Egy tanítás nélküli munkanapot diáknap formájában, hagyományt teremtve programot szervezünk. A program a DÖK közreműködésével valósul meg, melyet a tantestület segít. A nap szervezésével összefüggő lehetőségeket és feltételeket a tantestület és a DÖK közötti megállapodás rögzíti. 5. Tantárgy és foglalkozás választás Szabályozás: Ktv. 11. § (1) − − − −
Az idegen nyelv választását az iskolába jelentkezéskor; a fakultációs foglalkozás választását a képzés kezdetét megelőző tanévben május 20-ig; nem tanórai foglalkozás választását a tanév kezdetén szeptember 20-ig; külön tantárgy választását a tanév kezdetekor szeptember 5-ig kell bejelenteni.
6. Ösztöndíj Szabályozás: (328/2009. (XII. 29.) Korm. Rendelet Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosult az a tanuló − aki szakiskolai képzésben vesz részt; − aki a gazdaság által igényelt szakképesítés valamelyikét tanulja (a gazdaság által igényelt szakképesítéseket az Szht. 13. § (2) bekezdésének j) pontja alapján a regionális fejlesztési és képzési bizottság (RFKB) határozza meg régiónként, minden év szeptember 30-ig, a következő tanévre vonatkozóan). Szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra nem jogosult az a tanuló: − a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben 2,51 alatti tanulmányi átlageredményt ért el; − a tanév ismétlésére kötelezett, a megismételt tanév időtartama alatt; − akinek az adott tanévben, az igazolatlan óráinak száma meghaladja a 10 órát; − akinek az adott tanévben a Kt. 76. § (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetése van (határozat jogerőre emelkedésének napjától). 7. Kedvezmények, ellátások Szabályozás: Ktv. 10. §. (4) 11. §. (1) A tanuló családja, anyagi helyzetétől függően kérheti a következő támogatásokat: − Kedvezményes étkezés − Tankönyvtámogatás
10
Alanyi jogon járó tankönyvtámogatáson túlmenően, rászorultság alapján térítésmentesen igénybe vehetik a szükséges tankönyveket. A kérelmek elbírálásáról az igazgató dönt. A támogatásra vonatkozó kérelmet a tanév végén az éves munkatervben meghatározott időpontig kell benyújtani az ifjúságvédelmi felelősnek. A 9. évfolyam tanulói ezt az iskolába történő beiratkozás napján tehetik meg. Amennyiben a tanév kezdéséig változás áll be, akkor szeptember 5-ig. A kérelmeket a szociális bizottság a jogszabályban meghatározott keretek közt bírálja el és dönt a támogatás mértékéről, odaítéléséről, melyről írásban értesíti a kérelmezőt. A tanuló joga, hogy kollégiumi ellátásban részesüljön. A kérelem beadásának ideje: − leendő 9. évfolyamos vagy más évfolyamra beiratkozó új tanuló az iskolába való beiratkozás napján; − a többi kollégista tanuló a tanév utolsó hetében. − A 9-14.évfolyam tanulói közül az évfolyamismétlők csak akkor kerülnek felvételre, amennyiben még marad üres férőhely. 8. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Szabályozás: Ktv. 11. §. (1) A tanuló egészségügyi állapotának megóvásáért az iskola vezetése rendszeres kapcsolatot tart fenn a helyi egészségügyi intézményekkel. A helybeli tanulók ellátása – szakrendelésen kívül, sürgős esetet kivéve – a gyermekorvosuknál vagy az intézmény ifjúsági orvosánál történik. A bejáró és kollégista tanulókat intézményi ifjúsági orvos– a rendelőintézetben – illetve az iskolafogászat látja el. Sürgős esetben az iskolai védőnőhöz, vöröskeresztes tanárelnökhöz vagy az ügyeletes tanárhoz kell fordulni, aki megteszi a szükséges intézkedéseket. Az iskolaorvos elvégzi, vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente kétszer, belgyógyászati vizsgálat: évente, szemészet: évente, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente, valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata. 9. Érdekképviselet, érdekvédelem, érdekegyeztetés, diákönkormányzat Szabályozás: Ktv. 55. §. (2), 11 §, 19§, 83§,121§, 118§ Az intézményben működő diákönkormányzatokat jogosítványaik érvényesülésében a DÖK-öt patronáló tanár segíti. A patronáló tanárokat oktatási egységenként az igazgató bízza meg. Az iskola egészét érintő ügyekben a DÖK elnöksége jár el. (Az oktatási egységekben az érdekvédelemre az egység DÖK-képviselete jogosult.)
11
a) A joggyakorlás nem rendeltetésszerű, ha az a − jogszabályban meghatározott jogok csorbítására, − érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, − a véleménynyilvánítás elfojtására, − a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy arra vezet. b) Jogorvoslatért fordulhat: − osztályfőnökéhez, − oktatási egység vezetőhöz, − igazgatóhoz, − szülőhöz, szülői munkaközösséghez, − iskolaszékhez, − DÖK-höz, − az intézmény fenntartójához. c) A tanulóval hetente maximum 5, naponta legfeljebb 2, legalább 1 héttel előre bejelentett témazáró, vagy nagydolgozat iratható. d) Az érdemjegy és osztályzat megállapítása nem lehet fegyelmezési eszköz (kivéve a magatartás jegy). e) Az intézmény és a DÖK közti egyeztetésre minden kérdésben a DÖK elnöke, annak távollétében a három alelnök jogosult a DÖK segítő jelenlétében. f) A DÖK jogainak gyakorlása a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában elfogadottak szerint történik. 10. A tanulói jogok megismeréséhez és a jogok gyakorlásához szükséges információhoz jutás fórumai, módszerei Szabályozás Ktv: 14 §. − Intézményi dokumentumok: Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Házirend. Hozzáférhetők az intézményi könyvtárban és az igazgatói irodában, oktatási egységenként az oktatási egységvezető által meghatározott nyilvános helyen. Az információhoz jutás fórumai: − Intézményi hírmondó − DÖK ülések, tájékoztatók − Iskolai fórum − Osztályfőnöki órák − Intézmény honlapja A diákok tájékoztatása: − A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az órákkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor ismertetni kell. − Az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatni a tanulókat a Pedagógiai programról, a Szervezeti és működési szabályzatról, a Házirendről, a Tűz- és balesetvédelmi, valamint a Munkavédelmi szabályzatról. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.
12
− A tanulók rendszeres tájékoztatását az iskolai hirdetőtábla szolgálja, amelyre ki kell tenni minden olyan nevelő-testületi, iskolaszéki döntést, amely érinti a tanulókat. − A tanulók ügyeinek elintézéséhez az iskolatitkár mindennap a szünetekben vagy a tanítási órák után segítséget nyújt. Indokolt esetben az iskola igazgatója is fogadja a tanulókat. A szülők tájékoztatása: − Az osztályfőnök kötelessége, hogy aktív kapcsolatot tartson fenn a szülőkkel, folyamatosan tájékoztassa őket a tanév rendjéről, a szabályzatokról, a feladatokról, az igényekről, tankönyvekről, taneszközökről, egyéb felszerelésekről, az eredményekről. − A szülőkkel való kapcsolattartás formái: • szóbeli: beiratkozás, szülői értekezlet, fogadóóra, telefon, • írásbeli: ellenőrző könyv, levél. A diákproblémák kezelése A diákok, a szülők problémáikkal közvetlenül az osztályfőnökhöz fordulhatnak, aki a törvényi előírásoknak megfelelően segít megoldást találni. Szükség esetén igénybe vehető az igazgató, az iskolaorvos, a védőnő,ifjúságvédelmi felelős, iskolapszichológus,stb. segítsége is. A problémakezelés menete: − a probléma észlelése, panaszok érkezése, − jelzés a megfelelő helyre (tanár, osztályfőnök, igazgató), − dokumentálás, iktatás, − az érdekeltek meghallgatása, − az érdekek egyeztetése, − a probléma megoldása, dokumentálása.
13
II. Tanulói kötelességek teljesítése 1. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi előírások Szabályozás: Ktv. 12 §. − Minden dolgozónak alapvető feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint a szükséges intézkedéseket megtegye veszélyhelyzet fennállása ill. baleset észlelése esetén. − Minden tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, elsajátítsa és alkalmazza a biztonságát védő ismereteket. Megszerzésük formái: − Minden tantárgy keretében oktatjuk a hozzá kapcsolódó szabályokat. − Osztályfőnöki órákon a veszélyforrások és elvárható magatartásformák megismertetése a házirend alapján, rendkívüli esemény (tűz-, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkeztekor, gyakorlati oktatás megkezdésekor, kollégiumba beköltözéskor. − Érvényes balesetbiztosítás
Baleset-megelőzés Az iskolában folyó baleset-megelőző tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi szabályzatban foglaltak a mérvadók. A tanulók tartsák be a balesetvédelmi, közlekedési és tűzrendészeti szabályokat, szükség esetén nyújtsanak segítséget. Vészhelyzet, baleset, rosszullét észlelésekor a tanulók azonnal jelentsék a tapasztaltakat az iskola igazgatójának. Minden villamos üzemzavart, rendellenességet vagy meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell az igazgatónak, és a hiba kijavításáig a villamos berendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos. A Tűzvédelmi utasításban a tanulókra vonatkozó részeket maradéktalanul be kell tartani. A munka- és tűzvédelmi oktatás tényét, az abban foglaltak tudomásulvételét és betartását a tanulók aláírásukkal igazolják. Bombariadó esetén a bomba elhelyezéséről értesülő vagy a bombát észlelő személy köteles azt azonnal jelenteni az intézmény vezetőjének, és környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történik. A bombariadót hosszantartó csöngetéssel vagy kolompolással kell jelezni. Értesíteni kell a rendőrséget és a tűzoltóságot az alábbi adatok közlésével: − az intézmény neve és pontos címe, − a bombaérzékelés forrása, − az emberélet mennyire van közvetlen veszélyben, − a bejelentő neve, lakcíme, telefonszáma, − a bejelentés ideje.
14
Vakriasztás esetén a kiesett tanítási órákat pótolni kell. 2. Taneszközökért és felszerelésekért felelősség szabályai Szabályozás Ktv. 12 §, 77. § a) Az intézmény teljes területén mindenki köteles a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az intézmény rendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával takarékoskodni (gáz, víz, világítás). b) Az osztálytermek használatbavétele tanév elején az átadást követően történik. Tanév végén a visszavételt megelőzően az eredeti állapotot kell visszaállítani. Az év közben okozott károkat meg kell téríteni, az intézmény érvényben lévő Kártérítési Szabályzata alapján. c) A tanuló a tanórákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon, gyakorlatokon csak a tanár által engedélyezett eszközöket használhatja. d) Az intézmény területére behozott személyes tárgyakért – amelyek nem az oktatást szolgálják – az intézmény felelősséget nem vállal. 3. Mulasztás Szabályozás Ktv. 12 §, 20 §. A tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy tanítási évben nem haladhatja meg a 250 tanítási órát, az elméleti és gyakorlati órák 20 százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át. Ellenkező esetben a tanév végén nem osztályozható. Az esetleges osztályozó vizsgáról, évismétlésről a tantestület dönt a 11/1994. VI.8. MKM rendelet és módosításainak megfelelően. Előre látható mulasztás − Az ilyen mulasztást előre jelezni kell. A gondviselő az ellenőrző könyvbe beírt előzetes kérelmére az osztályfőnök bírálja el (maximum 3 nap). (pl. sítábor, külföldi út, belföldi út stb.) − A mulasztásból adódó, a tanulót ért hátrányos következményeket a szülő viseli. Előre nem látható mulasztás − A gondviselő telefonon, levélben minél hamarabb, de legalább a hiányzás napján értesítse az intézményt. Az ilyen hiányzást utólag minden esetben a beérkezés napján igazolni kell. Az igazolást írásban, az ellenőrző könyvben az osztályfőnöknek kell átadni. − Igazolásként orvosi, bírósági, rendőrségi, önkormányzati igazolás (baleset vagy járatkimaradás miatt MÁV-, VOLÁN igazolás) fogadható el. − Szülő utólag – az osztályfőnökkel történt előzetes egyeztetés után – 1 napos mulasztást igazolhat, egy tanévben összesen 3 napot.
15
Igazolatlan mulasztás − Amennyiben a tanuló mulasztását megfelelő időben és módon nem igazolja, mulasztása igazolatlannak minősül. Az igazolatlan órák következményei, ezzel kapcsolatos eljárási szabályok Igazolatlan óraszám 0-1 2-3 4-6 7-8 9-10 11-16 17-24 25-től
Magatartás értékelés félévente Példás Jó Változó Változó Változó Rossz Rossz Rossz
Büntetés Osztályfőnöki figyelmeztetés Osztályfőnöki intés Igazgatói figyelmeztetés Igazgatói intés Nevelőtestületi figyelmeztetés Nevelőtestületi intés Fegyelmi eljárás
Intézkedés Levél a szülőknek Levél a szülőknek Levél a szülőknek Levél a szülőknek Szülő behívása* Szülő behívása* Szülő behívása*
30 óra felett, amennyiben a tanuló nem tanköteles, az iskola a tanuló tanulói jogviszonyát megszüntetheti. A tanköteles tanuló 10 órát elérő igazolatlan mulasztásáról, és minden további újabb igazolatlan mulasztásról a területileg illetékes jegyzőt a hatályos rendelkezésnek megfelelően értesíteni kell. Gyógypedagógiai intézményegységben Igazolatlan óraszám 0
Magatartás értékelés félévente Példás Egyéni elbírálást igényel
Egyéni elbírálást igényel
4-6
Egyéni elbírálást igényel
Egyéni elbírálást igényel
7-10
Egyéni elbírálást igényel
Egyéni elbírálást igényel
10-16
Egyéni elbírálást igényel
Egyéni elbírálást igényel. Osztályfőnöki figyelmeztetés
17-24
Változó
Osztályfőnöki intés
25-30
Változó
Igazgatói figyelmeztetés
30-tól
Rossz
Igazgatói intés/fegyelmi eljárás
1-3
Büntetés
16
Intézkedés
Levél a szülőnek Kapcsolatfelvétel a szülővel és a Családsegítővel Kapcsolatfelvétel a szülővel és a Családsegítővel Kapcsolatfelvétel a szülővel és a családsegítővel, jegyzővel Kapcsolatfelvétel a szülővel és a családsegítővel, jegyzővel Kapcsolatfelvétel a szülővel és a családsegítővel, jegyzővel Kapcsolatfelvétel a szülővel és a családsegítővel, jegyzővel
30% felett, amennyiben nem tanköteles, az iskola a tanuló tanulói jogviszonyát megszüntetheti. A *-gal jelölt esetekben tanköteles tanulóról a területileg illetékes jegyzőt is értesíteni kell. Ha a tanulónak a 2. félévben igazolatlan hiányzása nincs, akkor évvégén eggyel jobb osztályzatot kaphat. 4. Késés A tanuló törvényben meghatározott kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon. A késés az alábbi eljárást vonja maga után: − 5 percen belüli késést a szaktanár az osztálynaplóba bejegyzi, majd az osztályfőnök minősíti (igazolt, igazolatlan). − 3 igazolatlan késésért 1 igazolatlan óra jár. − 5 percen túli késés mulasztott órának minősül. 5. Súlyos jogellenességek meghatározása Intézményünkben különösen súlyos jogellenességnek számít: − mások egészségének, testi épségének szándékos veszélyeztetése, károsítása; − az emberi méltóság szándékos megsértése; − szándékos károkozás, rongálás; − az intézményi vagy személyi tulajdon eltulajdonítása; − alkohol vagy drog befolyásoltság alatt megjelenni az intézményben. 6. Órai fegyelemsértés − Aki a tanítási óra menetét, társai tanulásához való jogát zavarja, fegyelmező intézkedésben részesül, amelyet a házirend a fegyelmező intézkedések részben bővebben taglal. − A tanítási óráról nem küldhető ki a nem megfelelő fegyelmet tanúsító diák. Az óra után az osztályfőnök tájékoztatása mellett a szükséges fegyelmező vagy vezetői intézkedést kérheti az órát tartó tanár. 7. Igénybe vett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjak − Az intézmény tanulói által igénybe vett szolgáltatások után fizetendő térítési díjakat, illetve a tanulmányi és szociális alapú kedvezmények mértékét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. trv. 115.§ - 117. §, valamint Békés Megye Képviselő-testületének 12/2008. (VI.6.) KT. számú rendelete alapján készült „Az igénybevett tanügyi szolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról” című szabályzat foglalja magába. − Tandíjfizetési kötelezettsége van annak a nem magyar állampolgárnak, aki nem tartozik az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény 110. §-nak (1)-(7) bekezdésben foglaltak hatálya alá. Térítési díj ellenében vehető igénybe: − a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése.
17
Tandíj ellenében vehető igénybe: − a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése, − a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. Az intézményben tandíjat fizet a tanuló a második és további szakképesítés megszerzésekor. Ennek mértékét szabályzat határozza meg az első félévre vonatkozóan. A második félévtől kezdődően az előző félév tanulmányi átlagától függően kell meghatározni a fizetendő díj mértékét a szabályzatban foglaltak szerint. A tandíj szociális helyzetre való tekintettel – kérelem alapján – mérsékelhető, illetőleg elengedhető. A szociális kedvezményekre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A tandíjat havi egyenlő részletekben kell meghatározni. A díjat előre kell megfizetni az intézmény által adott csekken vagy pénztári befizetés formájában minden hó 15. napjáig. Ha a tanuló két hónapon keresztül nem fizeti a térítési díjat, tandíjat, akkor tanköteles tanuló gondviselője felszólítható a tartozás mielőbbi rendezésére, nem tanköteles tanulónál pedig tanulói jogviszonya megszűntethető. 8. Felmentések A szakképzési intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésben előírt – megegyező tartalmú – szakmai követelmények teljesítésébe be kell számítani. Felmentést kaphat egy adott tantárgyból az órák látogatása, illetőleg a vizsga alól az a tanuló, akinek a központi programban meghatározott tantárgyi, illetve vizsgakövetelményeknek megfelelő szintű bizonyítványa van. Nem lehet felmentést adni, ha a szakmai vizsga letétele óta a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozott. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgázó másik szakmai vizsga keretében eredményesen vizsgázott, újabb vizsgát nem köteles tenni. Ilyen esetben a vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik szakmai vizsgán elért eredmény alapján kell megállapítani. Mentesül az adott vizsgarészből, illetőleg tantárgyból a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki országos tanulmányi versenyen a versenykiírásban meghatározott teljesítményt eléri. Felmentést kaphat az idegen nyelvi órák látogatása alól az a tanuló, aki a központi programban meghatározott szintű állami nyelvvizsga bizonyítványát, illetve az azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okiratát bemutatta. Osztályzata: jeles (5). Szakmai kommunikáció idegen nyelven tantárgyból felmentés nem adható. A testnevelésórák alóli mentesség sportorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján ítélhető meg. Könnyített testnevelési órán vesz részt a tanuló, ha hosszabb betegség miatt fizikai állapota leromlott. Gyógytestnevelési órán vesz részt a tanuló, ha mozgásszervi elváltozása miatt sajátos, az állapotát figyelembe vevő foglalkozásokat kell részére szervezni. 18
A felmentés iránti kérelmet – a felmentés alapjául szolgáló okiratokkal együtt – a tanulónak írásban kell benyújtania. A kérelmet az oktatási egységvezető bírálja el. 9. Gyermekvédelem A gyermekjóléti szolgálat munkatársaival való kapcsolattartás az intézmény igazgatóján keresztül történik. Intézményen belül a pedagógusok folyamatosan jelzik a problémás eseteket a gyermekvédelmi felelősnek, aki szóbeli, szükség esetén írásbeli megkereséssel tájékoztatja a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen kell feltüntetni a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címét, telefonszámát. Az iskola egészségügyi orvosi ellátását szakképesítéssel rendelkező iskolaorvos, iskolavédőnő biztosítja. A kapcsolattartás a rendszeres iskola-egészségügyi feladatok ellátásával biztosított. Rendkívüli esetben a felkeresés az iskolatitkár és a védőnő közvetítésével történik.
19
III. Az intézmény munkarendje, tanórán és tanórán kívüli foglalkozások és szünetek rendje A tanítási és szorgalmi idejét a tanévnyitó miniszteri utasítás határozza meg. 1. Az oktatás rendje Csengetési rendek Békés Hőzső utcai, középiskolai oktatási egységekben Elméleti képzés, pályaorientációs, illetve szakmacsoportos alapozó oktatás 9-10 évfolyam esetében (gimnázium, szakközépiskola, technikus, szakiskola):
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
óra 7.30 – 8.15 8.25 – 9.10 9.20 – 10.05 10.25 – 11.10 11.20 – 12.05 12.15 – 13.00 13.10 – 13.55 14.05 – 14.50
szünet 8.15 – 8.25 9.10 – 9.20 10.05 – 10.25 11.10 – 11.20 12.05 – 12.15 13.00 – 13.10 13.55 – 14.05
A szakképzés gyakorlati munkarendje (szakközépiskola, technikus, szakiskola): Hőzső utca: A gyakorlati foglalkozások 7:00-kor gyülekezővel kezdődnek, az órák 60 percesek, közbeiktatva egyszer 30 perc pihenőidőt, tízórai szünetet. Az aktuális munkák esetében a munkarend változhat. Békés, Szánthó utcai gyógypedagógiai oktatási egységben Elméleti képzés, illetve speciális szakiskola pályaorientációs 9-10 évfolyam esetében:
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Gyülekező: 7.30 – 8.00 óra 8.00 – 8.45 9.00 – 9.45 9.55 – 10.40 10.50 – 11.35 11.45 – 12.30 12.35 – 13.20 13.25 – 14.10 14.05 – 14.50
20
szünet 8.45 – 9.00 9.45 – 9.55 10.40 – 10.50 11.35 – 11.45 12.30 – 12.35 13.20 – 13.25
Gyakorlati képzésben: A gyakorlati foglalkozások 7.00-kor gyülekezővel kezdődnek, az órák 60 percesek, közbeiktatva egyszer 30 perc pihenőidőt, tízórai szünetet. A speciális szakiskolai oktatás jellegzetességeit a szünetek meghatározásánál egyéni rend szerint figyelembe kell venni.
Dévaványai középiskolai oktatási egységben Elméleti képzésben (gimnázium, szakiskola)
0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
óra 7.15 – 7.55 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 9.55 – 10.40 10.55 – 11.40 11.50 – 12.35 12.45 – 13.30 14.30 – 15.15 15.20 – 16.05
szünet 7.55 – 8.00 8.45 – 8.55 9.40 – 9.55 10.40 – 10.55 11.40 – 11.50 12.35 – 12.45 13.30 – 14.30 15.15 – 15.20
A szakképzés gyakorlati munkarendje (szakiskola): A gyakorlati foglalkozások 7,00-kor gyülekezővel kezdődnek, az órák 60 percesek, közbeiktatva egyszer 30 perc pihenőidőt, tízórai szünetet. A szünet megtartásának időpontját az aktuális munkák elvégzése befolyásolhatja. Duális képzésben résztvevő tanulóink külső gyakorlati helyen alkalmazandó munkarendjét a törvényi előírásnak megfelelően kell megszervezni. Orosházi oktatási egység csengetési rendje
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Kossuth tér 7.30 – 8.15 8.25 – 9.10 9.30 – 10.15 10.25 – 11.10 11.20 – 12.05 12.15 – 13.00 13.05 – 13.50 13.55 – 14.40 14.45 – 15.30
Tudáspark, Székács J.u. 7.45 – 8.30 8.40 – 9.25 9.45 – 10.30 10.40 – 11.25 11.35 – 12.20 12.30 – 13.15 13.20 – 14.05 14.10 – 14.55 15.00 – 15.45
Kétegyházi oktatási egység csengetési rendje Csengetés időpontja 745-830 840-925
Óra 1. 2.
21
935-1020 1030-1115 1125-1210 1215-1300 1305-1350
3. 4. 5. 6. 7.
A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel meg kell jelenniük a tanítás helyszínén. A tanítási óra becsengetéssel kezdődik, a tanulónak sorakoznia kell a terem előtt, vagy a tanteremben elfoglalja a helyét. Előveszi a felszerelését és csendben várja az érkező tanárt. A tanórán kívüli foglalkozások az érintett helyszíneken a tanítási órák befejezése után kezdhetők. − Lyukasórán az osztályteremben kell tartózkodni, felhasználva az időt a tanulásra. Ezen időben használhatják az intézmény könyvtárát is. Osztályfőnöke v. az ügyeletes tanár írásos engedélyével az intézményt elhagyhatja. − A tanuló tanítás ideje alatt és az óraközi szünetekben engedély nélkül nem hagyhatja el az intézmény területét. −
Osztályhetes feladata (hetente 2-2 fő): a hiányzók és létszám jelentése, ügyelnek a tanterem berendezésének épségére, tisztaságára, gondoskodnak a rendszeres szellőztetésről, táblatörlésről, krétáról, az észlelt rendellenességeket azonnal jelentik a szaktanárnak vagy az ügyeletes tanárnak, osztályfőnöknek, ha a tanár nem érkezik meg becsöngetés után 5 perccel az órakezdésre, jelenti a tanári szobában vagy az igazgatóhelyettesi irodákban.
Minden tanuló köteles arányos mértékben naposi szolgálatot teljesíteni (egy-egy fő). Jelzi a gyakorlatok kezdetét, és végét, biztosítja az öltöző rendjét, jelenti a létszámot és hiányzókat. Az oktatási egységek igénye szerint a szakközépiskola tanulói előre elkészített beosztás szerint hetesi vagy naposi szolgálatot teljesítenek az intézmény speciális oktatási feladatokat is ellátó telephelyein (pl. a tangazdaságában (állattartó telep), a kertészetben, stb.) A tanműhelyi gyakorlat szünetében a tanműhelyt el kell hagyni. A Gyógypedagógiai intézményegység működési rendje Nyitva tartás: Az intézmény nyitvatartási rendje a portai hirdetőtáblán megtalálható. Óvoda: hétfőtől csütörtökig 7.00 – 16.00, péntek: 7.00 – 15.00 Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. Diákotthon: vasárnap 14.00 - péntek 15.00-ig folyamatosan. Érkezés: Az iskolába a tanulóknak reggel 7.30 óra és 7.45 óra között kell megérkezniük. Reggel 7.00 órától az intézményben a portán csak indokolt esetben, szülő írásbeli kérésére várakozhat a tanuló.
22
− A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. − Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a folyosón maradhatnak. − Az óra kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint az osztályterem elé kell vonulniuk. − A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, délutános nevelője (távolléte esetén az igazgató vagy az intézményegységvezetőhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. − A tanulók távozását az intézmény épületéből a nevelők csak írásos kilépővel. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30–8.00-ig és 13–15 óráig. − Az intézmény a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a gyermekek, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. − A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják. Ez alól felmentést csak az intézmény igazgatója adhat. − Az intézmény épületében az intézet dolgozóin, és a tanulóin kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak. − Az intézmény épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az intézménybe érkező szülőket, illetve idegeneket a portaszolgálat nyilvántartja. 2. Tanórán kívüli foglalkozások Napközi, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – ha a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-hatodik évfolyamon napközi, a hetedik-tizenkettedik évfolyamon tanulószoba működik. Diákétkeztetés Az óvoda, a napközi és a tanulószobai foglalkozásra felvett gyermekek, tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Az intézmény fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat minden hónapban, az adott hónap 5–15. napjáig kell befizetni. Az intézmény a hiányzó gyermek és tanuló étkezési díját a szülőnek csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést két nappal előre lemondja. Kollégium − A kollégiumba felvett gyermekek, tanulók napi ötszöri (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora) étkezésben részesülnek. A diákotthoni díjat az adott hónap 5–15. napjáig kell befizetni. − Amennyiben az intézményi térítési díjak befizetése nem történik meg, az illetékes polgármesteri hivatalhoz fordulunk behajtás végett. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 23
Tömegsport Az intézményben fiúk és lányok részére tömegsport és sportfoglalkozások szerveződnek, melyeken az intézmény minden gyermeke, tanulója részt vehet. Az intézményi tömegsport, sportfoglalkozások foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a gyermekek, tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök, diákkörök A különféle szakkörök, diákkörök működése a gyermekek, tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök, diákkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök, diákkörök indításáról – a felmerülő igények és az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az intézmény nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az intézmény igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Kirándulások Az intézmény nevelői a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A gyermekek, tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha a tanítási időn kívül esik, és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a gyermekeket, tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A gyermekek, tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az intézmény igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az intézmény létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a gyermekek, tanulók – felnőtt felügyelete mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
24
Tanórán kívüli foglakozások szervezésének egyéb szabályai − A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény nevelői 13.30 és 16.00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. − A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az intézmény igazgatója adhat. − A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. − Az iskolai könyvtár a tanulók számára a tanítási napokon 12.30 órától 16.00 óráig tart nyitva, kivételt képez az engedélyezett foglalkozások és alkalmak. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és az intézmény dolgozói vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre szól. 3. A napközi és a tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok − A napközi és a tanulószobai foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. A napközis foglalkozásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napköziben történő elhelyezését. A tanuló napközis, tanulószobai felvételével kapcsolatos kérelmet az igazgatónak kell benyújtani. A felvételről az igazgató dönt és elutasítás esetén az igazgató írásban értesíti a döntésről a szülőt. − A tanulószobai foglalkozásra a tanév elején lehet jelentkezni. Indokolt esetben a tanuló tanulószobai felvétele tanév közben is lehetséges. − Az intézmény a napközis ill. tanulószobai foglalkozásra minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. − Amennyiben a napközis vagy tanulószobai csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt létszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. − A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és délután 16.00 óráig tartanak. − A tanulószobai foglalkozás a délelőtti tanítási órák végeztével – a tanulószobára járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődik és délután legfeljebb 16.00 óráig tart. − A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. − A tanuló a napközis vagy a tanulószobai foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – a tanuló eltávozására az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adhatnak engedélyt. − Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető. − A napközis csoportokban az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként egy tanulmányi felelős, nemenként egy tisztaságfelelős. egy játékfelelős. két napos.
25
− A tanulmányi felelősök megbízatása egy tanévre szól. A tanulmányi felelősök feladatai: gondoskodnak a leckefüzetről, illetve minden nap az osztálytanító és a napközis nevelő asztalára készítik, figyelik a csoport tagjainak tanulmányi előmenetelét, figyelmeztetik a napközis nevelőt az esetleges tanulással kapcsolatos problémákra, segítenek a házi feladatok ellenőrzésében. − A tisztaságfelelősök megbízatása egy tanévre szól. A tisztaságfelelősök feladatai: felügyelnek a napközis terem, valamint a mosdók rendjére, tisztaságára, ellenőrzik a kézmosás, tisztálkodás rendjét, a tanulás végén letörlik a táblát. − A játékfelelős megbízatása egy tanévre szól. A játékfelelős feladatai: a nevelőnek segít a játékfoglalkozások szervezésében, lebonyolításában, felügyel a csoport játékainak megóvására, rendet tart a csoport játékszekrényében. − A naposok megbízatása egy hétre szól. A naposok feladatai: megterítenek étkezés előtt, tálalnak, figyelemmel kísérik a csoport kulturált étkezését, fegyelmezetlen társaikat figyelmeztetik, ellenőrzik az ebédlő rendjét, tisztaságát 4. Általános rendelkezések Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat illetve oktatási szünetet rendelhet el. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után, nem zavarhatók. Kivételt – indokolt esetben – az igazgató és helyettesei tehetnek. A gazdasági irodán, az iskola titkárságán és a tanügyi irodákban az ügyintézés rendjét és idejét oktatási egységenként a jogosult vezetők határozzák meg. 5. A nem tanítás jellegű időszakok rendje Az egész intézményt érintő hivatalos rendezvényeken a tanulók megjelenése kötelező (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepekről való megemlékezés). Az egyéb ünnepségek, rendezvények lebonyolítása és az azokon való részvétel külön kerül szabályozásra. Tanórán kívüli foglakozásnak tekinthető a szakkör, diákkör, sportkör, a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny és vetélkedő diáknap, DÖK rendezvények, tantárgyi korrepetálások, felzárkóztató és felkészítő foglalkozások. A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók, a nevelőtestület, iskolaszék, a szülők kezdeményezhetik. Kollégiumi rendezvények lebonyolítását a kollégiumi munkaterv tartalmazza. 6. Jutalmazások, dicséretek Évközi jutalom: a) Versenyek, vetélkedők díjazása:
26
− − −
könyvjutalom tárgyjutalom belföldi- és külföldi jutalomút támogatása
b) Ünnepélyes jutalmazás iskolai ünnepségek alkalmával: − könyvjutalom − tárgyjutalom − emléklap − belföldi és külföldi jutalomút támogatás ill. adása c) osztályfőnöki dicséret adható: − közösségi munkáért − vetélkedőn, versenyeken való részvételért − példás magatartásért − hiányzásmentes félévért − 4 egész feletti tanulmányi eredményért d) igazgatói dicséret adható: − megyei ill. országos versenyeken, vetélkedőkön való szereplésért (tanulmányi, sport, egyéb) − iskolai, városi ünnepségeken való kiváló szereplésért − jeles és kitűnő tanulmányi eredményért e) tantárgyi dicséret adható: − egész éves kiemelkedő munkáért (csak jeles osztályzatok) − OKTV, OSZTV, tantárgyi, tanulmányi versenyeken való kimagasló eredményért gyakorlatból, ha valamennyi részterület minősítése jeles f.) nevelőtestületi dicséret adható: − megyei ill. országos versenyeken, vetélkedőkön való eredményes (tanulmányi, sport, egyéb) − rendszeres és kiemelkedő közösségi munkáért − egész éves kiemelkedő tanulmányi munkáért Gyógypedagógiai tagozaton: a) egész éves szorgalmas munkáért; b) szakmai, tantárgyi, tanulmányi versenyeken való kimagasló eredményért; c) tantestületi dicséret adható: − kiemelkedő tanulmányi munkáért (ha legalább 3 tantárgyi dicsérete van); − kiemelkedő iskolai közösségi munkáért; d) a DÖK az SZMSZ-ben megfogalmazottak szerinti elismerésben részesíthető a tanuló e) Üzemek, intézmények, vállalkozások, magánszemélyek is adhatnak jutalmakat az arra érdemes tanulóknak. A Gyógypedagógiai intézményegység tanulóinak jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten − példamutató magatartást tanúsít, − vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, 27
− vagy az osztály, az iskola illetve a kollégiumi érdekében közösségi munkát végez, − vagy az intézményi, illetve az intézményen kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, − vagy bármely más módon hozzájárul az intézmény jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az intézmény jutalomban részesíti, melyek: oklevél, könyv-, tárgy- ill. pénzjutalom . Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: − szaktanári dicséret, − napközis nevelői dicséret, − osztályfőnöki dicséret, − igazgatói dicséret, − nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: − szaktárgyi teljesítményért, − példamutató magatartásért, − kiemelkedő szorgalomért, − példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. − Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. − Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. − Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. − A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. − A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 7. Fegyelmező intézkedések Amennyiben a tanuló a házirendet megszegi, az alábbi büntetéseket kaphatja: Elméleti oktatáson - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intés
Gyakorlati oktatáson - szakoktatói figyelmeztetés - gyak.okt. vez.helyettesi figy. - gyak.okt. vez. figyelm. - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés
Ha a tanuló a házirendet vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. - Megrovás - Szigorú megrovás
28
-
Meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, ill. megvonása Áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába Eltiltás az iskolai tanév folyatásától Kizárás az iskolából (csak nem tanköteles tanuló esetén)
A tanulóval szemben a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. A büntetés mindenkor álljon arányban az elkövetett fegyelemsértés súlyával. Kollégiumban történt fegyelemsértésről a kollégiumi házirend rendelkezik (ld. 1. sz. melléklet). A Gyógypedagógiai intézményegység tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedései Azt a tanulót, aki − tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, − vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, − vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái − szaktanári figyelmeztetés, − nevelő tanári figyelmeztetés, − osztályfőnöki figyelmeztetés, − osztályfőnöki intés, − osztályfőnöki megrovás, − intézményegység-vezető helyettesi figyelmeztetés, − intézményegység-vezetői intés, − igazgatói figyelmeztetés, − igazgatói intés, − igazgatói megrovás, − tantestületi figyelmeztetés, − tantestületi intés, − tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: − az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; − az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; − a szándékos károkozás; − az intézmény nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; − ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézmény igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 29
Fegyelmi büntetés: − megrovás − szigorú megrovás − kizárás az iskolából A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az intézmény igazgatója határozza meg.
30
Az óvoda életrendjét érintő szabályok Az óvodai felvétel, átvétel eljárási rendje Az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig (legfeljebb a gyermek 8 éves koráig) nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló játék, játékos tanulási folyamatok keretében folyik. Az óvodai beíratás ideje május utolsó két hete, melynek pontos idejét a határidő előtt legalább 30 nappal nyilvánosságra hoz a vezető, a helyi szokásoknak megfelelően. (Hírmondó, plakát). A szülők a beíratáshoz a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a személyi igazolványt hozzák magukkal. Gyermekek átvétele hivatalos átjelentkezés útján történik. Hiányzás A gyermek, betegség miatti távolmaradását a szülőnek be kell jelenteni az adott nap 11 óráig, a csoportvezető óvónőnek. Tíz nap igazolatlan mulasztás – kétszeri írásbeli óvodai figyelmeztetés után – az óvodából való kizárást vonja maga után. Egészséges gyermek huzamosabb hiányzását indokolt esetben, előzetesen az óvodavezető engedélyezheti. Három napon túli hiányzás, illetve betegség után a gyermek csak orvosi igazolással látogathatja újra az óvodát. Betegség Valamennyi gyermek érdekében beteg gyermeket óvodába befogadni nem lehet. Minden szülőnek, a gyermeke érdekében kötelessége a napközben elérhetőségére (telefonszám) vonatkozó információt megadni az óvodai beiratkozás alkalmával. Ezt az információt az óvodapedagógusok minden nevelési év elején kötelesek egyeztetni a szülővel és aktualizálni az adatokat. Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. Szülői kapcsolatfelvétel Az óvónőt nevelő munkájának végzése közben csak indokolt esetben lehet zavarni. Indokolt minden olyan eset, amely halaszthatatlan megbeszélést kíván a gyermek testi épségének, megóvása és az óvoda zavartalan működése érdekében. A szülői kapcsolatfelvételre biztosított időszak egyéb esetekben: reggeli gyülekezési idő valamint a délutáni távozás előtti idő. A beiskolázás óvodai feladatai A szülőknek kiadott óvodai, szakértői bizottsági szakvéleménnyel lehet a gyermeket a kiválasztott iskolába beíratni. Gyülekezés, távozás Az óvodás korú gyermeket a szülő, vagy az általa megbízott felnőtt személyesen kíséri be és adja át a gyermek felügyeletét ellátó óvodapedagógusnak. Az óvodából a gyermek idegennek,
31
vagy 14 éven aluli testvérnek csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki. A gyermek elvitelekor minden esetben az óvónőnek szólni kell. A gyermek érkezésekor, vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor (pl. a beszoktatási időszakban), akkor is benti cipőben vagy papucsban. A nap folyamán óvónővel való egyeztetés alapján vihető el a gyerek. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét és az óvodai élet megzavarása nélkül, vigyék el a gyerekeket. A gyermekek öltöztetésével kapcsolatos szabályok A szülő köteles a gyermekét tisztált, ápoltan hozni a gyermeket az óvodába. A gyermeket a szülők a napi várható időjárásnak megfelelően öltöztessék fel, és váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő) a szülők gondoskodjanak. A ruhaneműket egyenként jellel, vagy névvel kell ellátni. 8. Helyiséghasználat, területhasználat a) Az intézmény nyitva tartása − Az intézmény szorgalmi időben 6.45 – 16.00 óráig van nyitva. A szokásos nyitvatartási rendről való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti elbírálás alapján. − A tanulók az intézmény területén csak a szervezett tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozások időtartama alatt tartózkodhatnak. b) Az intézménybe belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. − Az intézménnyel közalkalmazotti v. tanulói jogviszonyban nem állók részére az iskola látogatása az alábbi feltételek mellet lehetséges: − a látogatás céljának közlése után a személyazonosság igazolása, feljegyzése a portásnál, a titkárságon. − A keresett személy értesítése a látogatásról. − A teherporta működése az őrszolgálat útján külön rendelkezés szerint. − A fenti szabályok elől kivételt jelentenek a szülői értekezletek, rendezvények. − A biztonságról ekkor külön utasítás alapján kell gondoskodni. c) Az intézmény létesítményeinek, helységeinek használati rendje: Számítástechnikai termek − A termekben nem tartózkodhatnak a tanulók nevelői felügyelet nélkül. − Ételt és italt a termekbe bevinni tilos. − A termek berendezésében a legkisebb károkat is kötelesek a kárt okozók megtéríteni. − A számítógépeken való munka során a file-okban okozott károk büntetést vonnak maguk után. − Saját lemezt a teremben csak tanári engedéllyel lehet használni. − Az Internet használata során be kell tartani az Informatikai Szoftvervédelmi Szabályzat és a „Netikett” szabályait. − Programok telepítése a tanulók részére tilos. d) Könyvtár − A tanulók a nyitva tartás ideje alatt használhatják a könyvtárat. − Belépéskor a táskát az ajtóban le kell tenni.
32
− − −
A kölcsönzés szabályait (kölcsönözhető, csak bent olvasható, stb.) be kell tartani. A kölcsönzött könyv megrongálódásáért, elvesztéséért a kölcsönvevőt anyagi felelősség terheli. A számítógépekre játékot és programot telepíteni tilos.
e) Tornaterem − A tornaterem rendjét minden használó köteles megtartani, ellenkező esetben kizárhatók a nem kötelező foglalkozásokról. − A tornaterem a tanítási órák ideje alatt csak a testnevelési órákra használható. − A tornaterem vacsora után nevelőtanári felügyelettel a kollégiumaink tanulóinak sportolását szolgálja. − A játéktérre belépni csak tisztatalpú tornacipőben lehet. − Az öltözőben hagyott értéktárgyakért felelősséget nem vállalunk. − A személyes értéktárgyak a testnevelési órák ideje alatt a tanári szobába leadhatók. − A tornateremben csak felügyelettel szabad tartózkodni. f) Kerékpártároló − A kerékpárok az intézmény udvarán kijelölt tárolókban helyezhetők el. − A tárolókban elhelyezett kerékpárok lezárásáról a használójának kell gondoskodnia. − Az itt elhelyezett kerékpárokért az iskola anyagi felelősséget nem vállal.
A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK Megismerhetőség A megismertetés során megvitatja az Osztályfőnöki Munkaközösség, a DÖK tagjai, az osztályközösségek. A felmerült javaslatok nevelőtestületi ülésre meg kell hívni a DÖK elnökét is. A nevelőtestület jóváhagyása után a DÖK, majd az iskolaszék elé kerül. Megtalálható az intézmény honlapján. Minden tanév kezdésekor az első napon a Házirend ismételt megbeszélésre kerül az osztályfőnök vezetésével. A 9. évfolyam leendő tanulói beiratkozás napján vagy az első tanítási napon megkapják a Házirend kivonatát. A Házirend érvényesülésének figyelemmel kisérése az osztályfőnök, a tantestület, a szüneti ügyeletes nevelők és szakoktatók folyamatos feladata. Észrevételeiket az Ellenőrzési naplóba írják be, amely a tagintézmények tanári helyiségeiben található. A rendszeres felülvizsgálatát kezdeményezheti az iskola igazgatója, nevelőtestülete, diákönkormányzata, minden év szeptember 30-ig. Módosítást évközben is lehet kezdeményezni új jogszabályok megjelenése, vagy elavulás esetén. A DÖK módosító javaslatát a DÖK segítő tanáron vagy a DÖK elnökén keresztül kérheti az intézmény igazgatójától. A Házirendet az intézmény igazgatója, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A Házirend elfogadásakor illetve módosításakor az iskolaszék az intézményi, kollé-
33
giumi DÖK egyetértési jogot gyakorol. A Házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Házirend területi hatálya A Házirend az iskola egész területére, valamint a testnevelési órák helyére is kiterjed. Vonatkozik az iskolai életre és az intézményen kívüli területre is, ahol az iskola által szervezett rendezvény (kirándulás, múzeumlátogatás stb.) történik. Ezeken, az iskola épületén kívüli rendezvényeken a tanulók az iskolában elvárt normákat, előírásokat tartsák be. A Házirend személyi hatálya A Házirend személyi hatálya a tanulóra, a pedagógusra, az intézmény alkalmazottaira és a szülőkre terjed ki. A Házirend időbeli hatálya A Házirend kihirdetésének napjától hatályos. A hatálybalépés dátuma: 2011. szeptember 1. A nevelőtestület a Házirendet megbeszélte, és azt jóváhagyta.
Zámbó András igazgató A Házirendet elfogadta, jóváhagyta a Diákönkormányzat nevében:
DÖK elnöke A Házirendet elfogadta, jóváhagyta az Iskolaszék nevében:
iskolaszék elnöke
34
