Becskei Kerek-perec Óvoda Pedagógiai programja
Készült:
Készítette:
Becske, 2013. augusztus 30.
Csonka Gáborné
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ........................................................................................................................... - 6 2. Törvényi szabályozás ........................................................................................................ - 6 3. Helyzetelemzés.................................................................................................................. - 7 4. Óvodai nevelésünk alapelvei ............................................................................................. - 8 5. Az óvodai nevelésünk célja ............................................................................................. - 10 5.1 Általános célok .......................................................................................................... - 10 5.2 Speciális célok ........................................................................................................... - 10 6. Óvodakép ........................................................................................................................ - 11 7. Gyermekkép .................................................................................................................... - 12 8. Az óvodai nevelés feladatai............................................................................................. - 13 8.1 Alapfeladatok ............................................................................................................ - 13 8.1.1 Egészséges életmódra nevelés ............................................................................ - 13 8.1.2 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása ...................................................... - 14 8.1.3 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés.......................................................... - 15 8.1.4 Az óvoda gyermekvédelmi feladatai .................................................................. - 17 8.2 Speciális feladatok ..................................................................................................... - 19 8.2.1 Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés ................................................................... - 19 8.2.2 Logopédiai ellátás biztosítása............................................................................. - 20 8.2.3 Fejlesztő, differenciáló pedagógia ...................................................................... - 20 8.2.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése ................................... - 21 8.2.5 Migráns gyermekek interkulturális nevelése...................................................... - 25 8.2.6 Az alapellátáson túli, egyéb feladatok ................................................................ - 26 9. Az óvodai élet megszervezése ......................................................................................... - 26 9.1 Személyi feltételek .................................................................................................... - 26 9.2 Tárgyi feltételek ........................................................................................................ - 27 9.3 A gyermekcsoportok szervezése ............................................................................... - 27 10. Az óvodai élet tevékenységei ........................................................................................ - 28 10.1 Játék és tanulási tevékenység .................................................................................. - 30 10.2 Társas, közösségi tevékenység ................................................................................ - 37 10.3 Munkatevékenység .................................................................................................. - 40 10.4 Szabadidős tevékenység .......................................................................................... - 42 11. Komplex foglalkozások rendszere ................................................................................ - 43 11.1 Anyanyelvi nevelés ................................................................................................. - 43 11.2 Matematikai nevelés ................................................................................................ - 45 11.3 Természet - társadalom - ember .............................................................................. - 47 11.4 Művészeti tevékenységek ........................................................................................ - 51 11.5 Mozgás .................................................................................................................... - 63 12. Napirend, hetirend ......................................................................................................... - 70 12.1 Napirend összeállításának elvei .............................................................................. - 70 12.2 A hetirend összeállításának elvei ............................................................................ - 73 13. A nevelés tervezése ....................................................................................................... - 74 14. A gyermekek fejlődésének nyomon követése ............................................................... - 74 15. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei ........................................................... - 76 16. Az óvoda kapcsolatai .................................................................................................... - 76 16.1 A családokkal való együttműködés ......................................................................... - 76 16.2 Az óvoda egyéb kapcsolatai .................................................................................... - 80 17. Az óvoda dokumentumai .............................................................................................. - 82 18. A nevelési programok karbantartása ............................................................................. - 85 18.1 A felülvizsgálat szempontjai: .................................................................................. - 85 -2-
18.2 A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai különösen: ................... - 85 18.3 A programmódosítást kérhetik: ............................................................................... - 85 19. Legitimációs záradék ..................................................................................................... - 86 -
-3-
Köszöntjük programunk olvasóját!
E program, melyet Ön a kezében tart Becskei Kerek-perec Óvodájának helyi Pedagógiai programja. A program módosítását időszerűvé tette a társulásból való kiválás és a jogszabályi kötelezettség. A jó gyakorlatokon, az addig elismert nevelési módszereken azonban nem kívántunk változtatni. A
programmódosító
legmegfelelőbb,
előkészületi
gyermekeink
munkában
fejlesztését
kerestünk
leginkább
nevelési
szolgáló,
felfogásuknak
haladó
felfogású
óvodapedagógiai irányzatot. Kutató munkánk során tisztán láttuk, hogy olyan gyermekeket nevelünk, akik különböző családi környezetből, különböző képességekkel jönnek hozzánk, eltérő érdeklődésűek, egyéni fejlődési ütemben haladnak. Célunk az ingerszegény környezetből jövő gyermekek egyenlő hozzáférésének biztosítása, felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű gyermekek gondozása és olyan egyének fejlesztése, akik felnőtt korban megfelelnek a mai társadalom kihívásainak. Nevelőmunkánk gyakorlása folyamán eljutottunk arra a megerősödöttségre, hogy csak akkor leszünk eredményesek, ha tovább is gyakoroljuk a nyitottságunkat a családok felé. Szeretnénk, ha a szülők is magukénak éreznék, - mint mi – az intézményűnket és aktívan közreműködnének gyermekeik óvodai nevelésében, hiszen egyet akarunk: a gyermekeknek nyugodt, élmény gazdag gyermekkort biztosítani és olyan gyermekeket engedni az iskolába, akik alkalmasak az iskolai tanulásra. Nevelési programunk összeállításakor igyekeztünk szem előtt tartani a hozzánk járó gyermekek érdekeit, szüleik igényeit, a kor kihívásait, valamint hogy óvodánkban a mi közreműködésünkkel nyugodt, békés légkörben egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekeket neveljünk. A kölcsönös megértés és szeretet által, az interakciók, önmaguk és egymás megismerésének folyamatában,
közös
élmények
eredményeképpen
alakítsunk
ki
harmonikus
gyermekközösséget. Gyermekeink tanuljanak meg örülni maguk, de a másik eredményének, sikerének, tanulják meg a társaik megsegítésének örömét. Itt a cél az összetartozás, fontos hogy boldog gyerekek legyenek.
-4-
„A programot jó szívvel és felelősséggel ajánljuk azoknak a szülőknek, akik bíznak a gyermekek fejlődésében, a személyiség kibontakoztatásában, de azt vallják, hogy mindehhez szükséges az érett felnőtt, a gyermeket értő és ismerő óvodapedagógus tudatos hatása, a nevelés.” /Lépésről-lépésre kisgyermekfejlesztő óv. pr./
Becske, 2013-01-01. ....................................................... Csonka Gáborné intézményvezető
-5-
1. Bevezetés Fenntartó megnevezése: Becske Község Önkormányzata Intézmény neve és címe: Becskei Kerek-perec Óvoda 2693 Becske, Ady Endre út 3. Az Óvoda munkáját, dolgozói feladatát a mindenkori Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei (munkaköri leírások) tartalmazzák.
2. Törvényi szabályozás Az óvoda működésének kereteit, tartalmát az alábbi törvények, rendeletek, önkormányzati és helyi szabályozások határozzák meg:
a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
20/2012 ( VIII. 28.) EMMI rendelet
363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
138/1992. (X. 8.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. évi törvény végrehajtásáról
a többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről
32/1997. (XII. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei kiadásáról
2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról,
valamint
a
továbbképzésben
részt
vevők
juttatásairól
és
intézményhálózat-működtetési
és
kedvezményeiről
Nógrád
megye
közoktatási
feladat-ellátási,
fejlesztési terve -6-
a települések önkormányzati közoktatás fejlesztési terve
A felsorolt dokumentumok ismeretében készült el a Becskei Kerek-perec Óvodájának helyi pedagógiai programja. E dokumentum biztosítja az intézmény pedagógiai szabadságát, a helyi sajátosságok érvényesülését, a szűkebb társadalmi, helyi igények tükröződését és kielégítésükre való törekvést valamennyi tagintézmény esetében. Az óvoda feladata az óvodás korú gyermekek nevelése 3 éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig. Az Országos Alapprogram szükségessé teszi, hogy a helyi pedagógiai programunk kövesse a változásokat, és rögzítse azokat:
az óvodával szembeni elvárások változásait meghatározó elveket
a társadalomban és a közoktatási rendszerben bekövetkezett változásokat, különös tekintettel a családok életében bekövetkezett változásokra
a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését
az inkluzív-, integrált-, a migráns gyermekek nevelését
a kompetencia alapú nevelést támogató szemlélet változásait.
a
tanulás
fogalmának
átértékelését,
különös
tekintettel
az
óvoda-iskola
kapcsolatrendszerre
a szabad játék hangsúlyának erősítésére
az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás tudatos alakítása, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását
3. Helyzetelemzés Nógrád
megye
dél-nyugati
részén
található
Becske,
gyönyörű
természeti
környezetben, a Cserhát – hegységben. A falu jellemzője a lakosság számának csökkenése, az elöregedés. Változó mértékben ugyan, de emelkedik hátrányos és veszélyeztetett helyzetű családok száma a településen, amely jelenség nevelő munkánk szempontjából szintén fontos tényező. A lakosság egy része helyben dolgozik, zömmel a mezőgazdaságban, kereskedelemben, vagy vállalkozóként. Nehezebb helyzetben vannak azok a családok, ahol a család férfi tagjai külső munkákra kényszerülnek, így a gyermekek nevelése szinte kizárólag az anyákra hárul. Ám mégis a legnehezebb -7-
helyzetben a munkanélküli családok vannak, akiknek az egyetlen jövedelemforrást a segélyek jelentik, jobb esetben alkalmi munkához tudnak jutni. A lakosság összetételét tekintve jellemző még az etnikai kisebbség számának egyenletes emelkedése. A helyi pedagógiai program e tényezők figyelembe vételével többletfeladatként tartalmazza az etnikai kisebbségi feladatokat is. A falu infrastruktúrája szépen fejlődik, komfortosodik, a természeti környezet adta lehetőségeket az idegenforgalom élénkítésére fordítják a település vezetői.
4. Óvodai nevelésünk alapelvei Az
óvodánkban
folyó
nevelő-személyiségfejlesztő
munkánk
alapelveit
a
magyarországi kisgyermeknevelés gyakorlatára, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire építve, a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a közoktatási törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program figyelembevételével az alábbiakban határozzuk meg:
az óvodás gyermek fejlődő személyiség, így különleges védelem és gondoskodás illeti meg
óvodánkban a gyermekeket tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi
az óvodai nevelés folyamatában a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszünk a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, valamint az egyenlő hozzáférés biztosításával
a
gyermekeket
egyedi,
fejlődő
személyiségnek
tekintjük,
akiknek
alakuló
személyiségét genetikai adottságaik, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és a tervezett környezeti hatások együttesen határozzák meg, éppen ezért testi-lelki szükségleteik életkoronként és egyénként is változóak lehetnek
az óvodai nevelés időtartama alatt gondoskodunk a testi, szociális és értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, amelyek sajátos nevelési igény esetén részlegesen vagy akár teljes körűen is módosulhatnak
a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, melyhez az óvodák kiegészítő szerepeként az óvodai nevelés funkcióinak teljesítése, az egyenrangú nevelőtársi viszony, gazdag együttműködési formák felkutatása és megvalósítása társul. E szerephez nélkülözhetetlen valamennyi óvodai dolgozó kölcsönös tiszteletadáson, bizalmon és segítségnyújtáson alapuló attitűdje.
-8-
az
óvoda
nevelő
intézmény,
amely
a
gyermek
teljes
személyiségének
kibontakoztatására törekszik fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzetek megteremtésével, amely alaphelyzetek az adott intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által léteznek.
A
közös
élményekre
épülő
közös
tevékenységek
hangsúlyos
elemei
a
nevelőmunkánknak, melyeknek centrumában az együttműködési és érintkezési képességek alakítása áll.
a játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük, amely az óvodás gyermek elemi pszichikus szükséglete, éppen ezért biztosítjuk, hogy naponta, visszatérő módon, lehetőleg zavartalanul kielégíthesse azt.
a másságot értékként kezeljük
Az óvodai nevelésünkben a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is az általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk, melyek megvalósíthatósága érdekében szem előtt tartjuk, hogy a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kapjon, amennyi a további önálló cselekvéséhez szükséges, s elvárásaink igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez
nevelési gyakorlatunk során biztosítjuk óvodánkban az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek saját kultúrájukhoz, hagyományaikhoz kapcsolódó szokások megőrzését, ápolását
óvodai nevelésünkben tilos a gyermekek mindennemű közvetlen vagy közvetett megkülönböztetése (kizárás, korlátozás, jogellenes elkülönítés, kedvezés, akadályozás, zaklatás)
különös odafigyeléssel fordulunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felé, hiszen a pedagógiai támogatás jelentős segítséget jelent számukra a szorító hátrányok kompenzálásában
-9-
5. Az óvodai nevelésünk célja 5.1 Általános célok Az óvodáskorú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a gyermeki személyiség kibontakozatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütemek figyelembevételével, a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával, a gyermekek aktív közreműködésével, tevékenységek által, kiemelt hangsúlyt fektetve az egyenlő hozzáférésre, mindezeken keresztül a szociális képességek alakítására.
5.2 Speciális célok Óvodai nevelésünk célrendszerének sajátos elemeit meghatározzák a település, a szűkebb környezet elvárásai, s az óvodapedagógusok által felvállalt többletfeladatok eredményei. Így speciális célként fogalmazódnak meg a következők:
valamennyi, beszédhibával küzdő kisgyermek részesüljön logopédiai ellátásban, legalább 5 éves kortól
az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekekben alakuljon ki a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő, az adott településre jellemző hagyományok és szokások ápolásával a nemzetiségi, kisebbségi identitástudat.
Alkalmassá tenni az óvodánkat arra, hogy a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállításának, újak kialakításának szakmai, módszertani és eszközrendszerét kialakítsuk és működtessük.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztő programba való bekapcsolása.
Az óvodai fejlesztő program működtetése során a következő célokat tűzzük ki: o Az eltérő családi háttérrel rendelkező, különböző képességű és fejlettségű gyermekek együttfejlesztése, együttnevelése az esélyegyenlőség megteremtése érdekében o Az esélyegyenlőtlenség csökkentése, különösen a kommunikáció és a szocializáció fejlesztésével, erősítésével.
- 10 -
6. Óvodakép Környezetünk igényeihez és lehetőségeihez igazodva a gyermekek differenciált személyiségfejlesztését
a
családi
nevelés
kiegészítéseként
vállaljuk
fel.
Céljaink
megvalósítása érdekében olyan gyermekközpontú, befogadó óvodát szeretnénk működtetni:
ahol derűs, meghitt, barátságos és bizalmon alapuló légkört teremtenek a gyermekek, pedagógusok, szülők számára
ahol biztosítottak az óvodás korú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételei
ahol a tiszta, rendezett, esztétikus környezet hozzájárul a gyermekek jó közérzetéhez
ahol a gyermekeket körülvevő felnőttek magatartásában kifejezésre jut az elfogadás, a tisztelet, a megerősítés, a támogató attitűd, a bizalom a gyermekek fejlődésében
ahol minden dolgozó tisztában van a gyermekek testi-lelki szükségleteivel, és ahol a pedagógiai klíma megengedi, tolerálja, és differenciáltan segíti a szükségletek életkori és egyéni eltéréseit
ahol a gyermeki tevékenységek és a szabad játék árnyaltan gazdag rendszere biztosítja minden gyermek számára önmaga megismerését, önértékelése pozitív alakulását, önmaga kiteljesedését. esélyt teremtve ezzel készségei, képességei felfedeztetésére, azok kibontakoztatására
ahol a pedagógiai intézkedések az egyes gyermek személyiségéhez igazodnak
ahol a nevelés folyamata segítséget ad a gyermek és szülő számára az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások fejlődésében.
ahol a pedagógiai tevékenységrendszer és a tárgyi környezet segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását.
ahol a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek számára biztosított a nyelvi nevelés, valamint a multikulturális nevelésen alapuló integrációs pedagógia
ahol az óvoda dolgozói nyitottak a családok, a fenntartó, a szakmai és civil szervezetek irányába
ahol a sokszínű családi hátterek ismeretében – elfogadva a családi nevelés prioritását – folyamatosan keresi és alkalmazza az együttműködés stratégiáját a gyermekek fejlődése érdekében.
- 11 -
ahol az egyenlő hozzáférés biztosított, az esélyegyenlőség és a hátrányt csökkentő pedagógiai elv meghatározó a mindennapok pedagógiájában.
ahol az inkluzív-, az integrált gyermekek nevelését támogató szemlélet megjelenik az intézmény nevelői attitűdjében.
7. Gyermekkép Óvodai nevelésünkben érvényesül az a pedagógiai szemlélet, amely kimondja, hogy a gyermek egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Éppen ezért nevelő-személyiségfejlesztő munkánk eredményeképpen olyan gyermekeket szeretnénk az óvodai élet végére nevelni, akik:
jókedvűek, optimisták
tudnak örülni önmaguk és társaik sikerének
igényükké vált az együttműködés a játékban és más egyéb tevékenységekben
tudnak kompromisszumot kötni, de meg tudják őrizni egyéniségüket is
képesek egyszerűbb szervezési feladatok megoldására
keresik a kapcsolatot társaikkal, a felnőttekkel
bizalommal fordulnak a felnőttek felé
szívesen kommunikálnak
képesek konfliktusaik megoldására
elfogadják, és tiszteletben tartják a másságot
érzékenyek mások problémáik iránt
a hagyományok, szokások tisztelete természetes számukra
ismeretek befogadására képesek, nyitottak, érdeklődőek
környezetüket óvják, védik
önmagával és környezetével kapcsolatos elemi higiéniai szokásokkal rendelkezik
elemi erkölcsi ítélőképessége kialakult a helyes és helytelen viselkedésről, tevékenységről
ahol a gyermekek biztonságban érzik magukat
biztosított minden gyermek számára az egyenlő hozzáférés
- 12 -
8. Az óvodai nevelés feladatai 8.1 Alapfeladatok Óvodai nevelésünk alapfeladatait az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján, az óvoda közoktatási intézménybeli funkciójának érvényesítése érdekében a következőkben határoztuk meg:
8.1.1 Egészséges életmódra nevelés Óvodáinkban az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Az óvodákban folyó, egészséges életmód kialakítását, majd gyakorlását célzó szokás és szabályrendszerek az egészséges életvitel belső igénnyé válását célozzák meg óvodás gyermekek körében. Feladatunk tehát:
a gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése
a harmonikus, összerendezett mozgás kialakulásának, fejlődésének elősegítése
a gyermekek testi képességei fejlődésének elősegítése
a gyermekek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzésére irányuló tervezett tevékenység
a gyermekek életkorának megfelelő, optimális életritmus kialakítása élettani és egyéni szükségleteik figyelembevételével
az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása
az egészséges életmódhoz szorosan kapcsolódó egészséges táplálkozás, étkezés szokásainak
alakítása;
az
egészséges
életmódot
támogató
öltözködés
és
betegségmegelőzését célzó szokások kialakítása
a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet kialakítása
a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása
szakemberek
bevonása
az
egészséges
életmód
szokásainak
kialakításában:
gyógytestnevelő, gyermekorvos, védőnő, fogorvos; az óvodapedagógus, mint moderátor összehangolója ezen együttműködésnek
járványos megbetegedések megelőzése, terjedése megakadályozása érdekében fokozott higiénés tevékenység
- 13 -
különös odafigyeléssel fordulva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek testi szükségleteinek
kielégítésére;
egészségük
védelmére;
a
testápolásra;
biztos
szokásrendszerük megalapozására, betegségek megelőzésére
a speciális egészségügy problémával küzdő gyermekekre fokozottan figyelünk, (pl.: diéta, élelmiszerérzékenység), s e szükségletek kielégítését az óvodák Házirendjében meghatározottak szerint látjuk el.
8.1.2 Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Nevelésünk során tudatosan építünk az óvodás gyermekek magatartásának, tevékenységének érzelmi vezéreltségére. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az óvodában a kisgyermekeket érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteljes légkör vegye körül. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyermekeket óvodába lépésük pillanatától kezdve pozitív érzelmi légkör vegye körül, melynek a tárgyi környezeten kívül igen lényeges feltétele az óvónő-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolat, a kapcsolatot pozitív attitűd jellemezze közvetett módon a pedagógus – szülő kapcsolat is. Mivel alapító okiratunkban feladatként jelenik meg a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadása, ezért elengedhetetlen, hogy az ép, egészséges gyermekekben erősítsük az elfogadást, törődést sérült társaik irányában. Feladatunk tehát:
érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes légkör biztosítása a gyermekek óvodába lépésétől (befogadástól) az óvodáskor végéig. Nagy odafigyelést fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, az őket körülvevő befogadó környezetre.
érzelmi alapigények kielégítése a gyermekek egyéni érzelmi szükségletei ismeretében
a felnőtt-gyermek kapcsolat pozitív érzelmi töltésének folyamatos biztosítása. A másságot helyén kezelő empatikus pedagógus és dajka jelenléte.
a gyermek-gyermek kapcsolat alakítása a magasabb rendű érzelmek, társas kapcsolatok fejlődésének elősegítése, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek kapcsolataiban pozitív érzelmi töltés erősítése.
segíteni a gyermekek szociális érzékenységének alakulását, párhuzamosan éntudatának erősítésével, a másság pozitív elfogadásának megtanítása
- 14 -
segíteni kell a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését
a gyermekek én-érvényesítő törekvései, bontakozó önismerete, önmegvalósítása támogatása olyan szemlélet biztosítása, mely a gyermeki önkifejezésnek teret ad
az „én” és a „mi” tudat erősítése, a gyermekek egyéniségének és a csoport, óvodai közösség összetartozásának erősítése
a közös élményekre, közös tevékenységekre épülő óvodai élet során a gyermekek erkölcsi tulajdonságainak alakítása (figyelmesség, segítőkészség, önfegyelem, kitartás, önállóság, szabálytudat)
Önállóságra nevelés, melynek alapja a gyermekek képességeinek ismerete, s a gyermek önmagához mért fejlődésének elősegítése
a gyermeki személyiségfejlődésben a szokás- és normarendszer megfelelő megalapozása
a gyermekek szűkebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő – életkornak megfelelő- pedagógiai tevékenység, mely elősegíti az érzelmi azonosulást, a szülőföld szeretetét
a gyermek személyiségfejlődésének alakulásában a modell értékű kommunikáció, bánásmód, viselkedés az óvodai feladatellátásban résztvevő felnőttek.
a kooperációs és kommunikációs képességek fejlődésének elősegítése
a nehezen fejlődő, szocializációs problémákkal küzdő, valamint a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekekre minden körülmények között hangsúlyos figyelmet kell fordítanunk, fejlődésük elősegítése érdekében az óvoda pedagógiai eszközeivel (differenciált bánásmód, személyre szabott fejlesztés, sajátos nevelési módszerek alkalmazása, stb.) törekedni kell. Szükség esetén a megfelelő szakemberek segítségének igénybevétele indokolt.
8.1.3 Az anyanyelvi, értelmi fejlesztés, nevelés Óvodánkban a fenti feladat megvalósításának nélkülözhetetlen, de mindannyiunk számára elfogadott feltétele, az a pedagógiai szemlélet, melynek értelmében az óvodáskorú gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságukra építve a gyermekek érzékszervein keresztül, tapasztalati úton ismeri meg az őt körülvevő világot. E szemléletet erősíti a „Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” szellemisége is. Éppen ezért azért arra törekszünk, hogy az óvodai nevelés során, az óvodai élet mindennapjaiban változatos
- 15 -
tevékenységeket biztosítsunk a gyermekek számára, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. E tapasztalatszerzési lehetőségeket, helyzeteket a mindennapi élet spontán szituációi és a tervezett tevékenységek adják. A óvodai nevelés minden területén, valamennyi óvodai tevékenységforma keretében megvalósítandó
feladat
az
anyanyelvi
nevelés.
Az
óvodai
nevelés
az
óvodai
nevelőtevékenység egészében jelen kell, hogy legyen Az anyanyelvi- és értelmi nevelés szerteágazó feladat, megvalósítása átszövi a teljes óvodai életet. Feladataink:
kiemelt feladatunk az anyanyelv fejlesztése, amely magába foglalja a tiszta, érthető és folyamatos beszéd kialakulásának elősegítését
a gyermekek természetes beszédkedvének fenntartása, beszélgetésre alkalmas, kiegyensúlyozott légkör biztosítása, ahol a gyermekek bátran megnyilvánulnak, beszélnek élményekről, gondolataikról
a gyermekek kérdéseinek meghallgatása, válaszadás a kérdéseikre
a kommunikáció különböző formáinak (verbális, nonverbális) és az óvodák helyben kialakított szokás és szabályrendszerének megfelelő kommunikáció alakítása. Olyan beszélő környezet megteremtése, mely a helyes mintaadással és szabályközvetítéssel, az anyanyelv fejlesztésének biztos terepe
a sokféle tevékenység biztosította keretek között a gyermekek szociális tanulásának elősegítése, élethelyzetekben használható kommunikációs formák megtapasztalása, alkalmazása
óvodáskor végére törekszünk arra, hogy a gyermekek képessé váljanak másokat is meghallgatni
szókincsük folyamatos bővítése igényes irodalmi anyagok felhasználásával, nyelvi játékok segítségével és természetes élethelyzetekben
a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése
értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése
különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az érzelmi alapigények biztosítása (biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet) segítse a
- 16 -
gyermekeket, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vizuális eszközökkel merjék, tudják kifejezni.
különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során, tapasztalatok szerzése; ezáltal értelmi képességek fejlesztése
különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az intellektuális érzelmek megjelenítése, az érdeklődés felkeltése, a tanulási vágy kialakítása
8.1.4 Az óvoda gyermekvédelmi feladatai A közoktatási intézményekben folyó gyermekvédelmi feladatokat a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 6.§ alapján a Szervezeti és működési szabályzatában határoztuk meg. Tágabban értelmezett gyermekvédelmi feladataink (melynek pedagógiai megközelítése értelmében az óvoda óvó-védő funkcióját is ideértjük) közül az óvó-védő intézkedések az óvoda Házirendjében kerültek megfogalmazásra. Pedagógiai programunk tehát a gyermekvédelem pedagógiai feladatait tartalmazza. Gyermekvédelmi munkánk célja a családok és a gyermekek eltérő szükségleteire tekintettel, a gyermekvédelmi törvény alkalmazásával a veszélyeztetettség és a hátrányos helyzet, a halmozottan hátrányos helyzet felismerése, kezelése, lehetőség szerinti csökkentése, esetleg megszüntetése. Célunk továbbá, hogy a korai prevenció megvalósításával, az óvodai nevelés alapfeladatain keresztül, a családokkal együttműködve a lehető legoptimálisabb feltételeket biztosítsuk valamennyi, de különösen a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek személyiségfejlődése, képességeik, tehetségük kiteljesedése számára. Ennek a munkának a szerves részét képezi az óvodai integrációs fejlesztő program bevezetése. A fejlesztő program tervszerű, célzott munkát igényel, melyet munkaterv szabályoz. Feladataink tehát:
valamennyi, 3. életévét betöltött gyermek (különös tekintettel a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekre) felkutatása, rendszeres óvodába járásuk elérése. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a védőnővel, gyermekorvossal.
folyamatos figyelemmel kísérés és a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy minden 5. évét betöltött gyermek rendszeresen járjon óvodába- a
- 17 -
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél ez a rendszeres óvodába járás 3 éves kortól szükséges
a szülők tájékoztatása az anyagi és egyéb segítő szolgáltatásokról
az óvoda jelző szerepének érvényesítése, amennyiben a gyermek érdekében intézkedést tart szükségesnek
a nevelő hatások összehangolása a családokkal, a családok segítése a nevelőmunkában
a gyermekek különböző területen mutatkozó képesség és szokásbeli lemaradásainak feltérképezése, fejlesztése, erősségeikre építve
a gyermekekkel kapcsolatos adatok védelmének biztosítása (titoktartási kötelezettség, illetve a Ktv. 2. sz. melléklet előírásai betartása)
derűs, szeretetteljes légkör biztosítása a csoportokban, ahol a gyermekek érzelmi biztonságban érezhetik magukat
a gyermekek családi hátterének, személyisége, szükségleteinek pontos ismerete
személyre szabott, egyéni bánásmód érvényesítése a gyermekek szükségletei alapján
a családlátogatások, személyes megbeszélések gyakoriságának szükség szerinti növelése
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében a fejlesztő program hármas felosztásban tervez: o óvodai beíratás és a hiányzás minimalizálását elősegítő tevékenység o óvoda-iskola átmenet támogatása o szociális háttérből eredő hátrányok enyhítése A Pedagógiai program mellékletét képezi az óvodai fejlesztő program évenkénti
tervezése. Gyermekvédelmi feladataink tervezése, megvalósítása, dokumentálása tehát igen sokrétű. A feladatok körét a településen élő családok körülményei bővíthetik, szűkíthetik, ám egyetlen esetlen esetben sem csorbulhat a gyermeki jogok érvényesítése, amelyet mindig szem előtt tartunk. A gyermekvédelmi feladatok adott nevelési évre vonatkozó tervezését az adott nevelési év Munkaterve mellékleteként készítjük el. A gyermekvédelmi feladatok megosztását a vezető és az óvodapedagógus között az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák.
- 18 -
8.2 Speciális feladatok 8.2.1 Nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés Óvodánkban a fenti feladatok ellátása differenciált, változó, a helyi társadalom igényeihez igazodó. A roma kisebbségi nevelés kizárólag magyar nyelven folyik és a kultúra átörökítését célozza. a) A kisebbségi óvodai nevelés feladatai:
az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelően a roma kisebbség kultúrájának megismertetése, elsajátíttatása, az élő kulturális hagyományok átörökítésének elősegítése
az adott kisebbség életmódjához kapcsolódó hagyományok és szokások ápolása
a kisebbséghez tartozó gyermekek identitástudatának kialakítása, fejlesztése elősegítése
multikulturális értékek beépítése a nevelés folyamatába, azok megjelenítése az éves tervezés folyamatában
b) A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése A kisebbségi óvodai nevelés a gyermekek óvodába lépésétől az iskolába menetelig tart. A kisebbségi óvodai nevelésben való részvétel a szülő írásbelei kérelmére történhet, amelyet minden óvodába érkező kisgyermek esetében a beiratkozáskor kérünk jelezni. Az etnikai kisebbségi nevelést ellátó óvodapedagógusnak ismernie kell a kisebbség tárgyi, szellemi kultúráját, hagyományait, szokásait. A családokkal, kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés kiegészíti az óvodai nevelőmunkát. A kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés elsősorban a kultúraátörökítését célozza. A feladat megvalósítása érdekében az óvodai során a tevékenységek tervezésénél és megszervezésénél a következő területekre helyeződik a hangsúly:
Nevelési oktatási tervek - irodalom, zene, művészeti tevékenységek, természet –társadalom - ember
- 19 -
Hagyományőrző cigány játékokat, verseket, dalokat, meséket, illetve a cigány tánckultúra megismertetését.
A megvalósítás formái, tartalmai az adott igények alapján eltérőek lehetnek.
8.2.2 Logopédiai ellátás biztosítása Mivel óvodánkban nem rendelkezünk saját logopédussal, ezért e feladat ellátása évrőlévre változatos módon teljesül, többnyire külső szakember határozott időre történő megbízásával. Ám egyetlen évben sem engedhetjük meg, hogy a legkülönfélébb beszédhibával rendelkező gyermekek legalább 5 éves koruktól ne részesüljenek logopédiai ellátásban, hiszen a későbbi életszakasz minél zökkenő mentesebbé tétele érdekében szükséges az óvodapedagógusi kompetenciát meghaladó szakszolgálati segítség felkutatása, biztosítása. Természetesen szoros az együttműködés a logopédussal, akinek instrukcióit a napi óvodai gyakorlatban felhasználjuk
a
megsegítést
igénylő
gyermekek
esetében,
ám
szakértelmét
nem
helyettesíthetjük. A logopédiai ellátásnál különös figyelem fordul a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek mérésére, ellátására.
8.2.3 Fejlesztő, differenciáló pedagógia A Nevelési Tanácsadó, valamint a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiszűrt gyermekek óvodapedagógusi kompetenciába tartozó megsegítése, fejlődésük elősegítése az adott csoportban dolgozó óvodapedagógus feladata. E feladat nem terjed ki a habilitációs, rehabilitációs gyógypedagógiai fejlesztésre, amelynek ellátása szintén speciális szakértelmet igényel. A szakszolgálat által javasolt tevékenységek, képességek fejlesztése érdekében az érintett gyermekek esetében az óvodapedagógusok egyéni fejlesztési terveket dolgoznak ki és valósítanak meg. A megsegítés formája lehet egyéni vagy mikro csoportos, a fejlesztendő területtől, illetve a probléma jellegétől függően. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek (életkörülményeikből adódóan) tapasztalataink szerint nagyrészt egyéni fejlesztést igényelnek a fentieknek megfelelően, de nem feltétlenül szükséges a nevelési tanácsadó vizsgálata. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében arra törekszünk, hogy a gyermek önmaga szükségletének megfelelően, önmaga ütemében, önmagához képest fejlődjön, szem
- 20 -
előtt tartva az iskolára való felkészülést. Ehhez az egyéni fejlesztést biztosító, támogató pedagógiai beállítódást erősítjük. Ezt a beállítódást éves Fejlesztési terv segíti.
8.2.4 A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése Az óvoda, alapító okiratába foglalt, a fenntartó által meghatározott fogyatékosság típusának megfelelő sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, fejlesztését vállaljuk fel A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált neveléséhez, fejlesztéséhez szükséges feltételek közé tartozik az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása, a foglalkozásokhoz szükséges speciális nevelési terv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása. Sajátos nevelési igényű gyermek az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd,
a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.
Célunk
A harmonikus, nyugodt, biztonságot adó óvodai környezetben természetessé váljon a gyerekek között személyiségük különbözősége.
A sajátos nevelési igényű gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása, fejlődésének elősegítése, hogy javuljon életminőségük, és a későbbiek folyamán könnyebben tudjanak beilleszkedni a társadalomba.
Alapelvünk
A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő gyógypedagógiai ellátásban részesüljön.
- 21 -
Valljuk, hogy nem a közösségből kiszakítva, hanem a többi gyermek között, párhuzamos tevékenységként kezdeményezett fejlesztőjáték a legeredményesebb formája a fejlesztésnek.
Gyermekközösségbe csakis olyan sajátos nevelési igényű gyermekek integrálhatók, akik a többiekkel együtt nevelhetők.
A
gyermekek
mindenekfelett
álló
érdekében
a
mi
felelősségünk,
hogy
mindenrendelkezésünkre álló segítséget megadjunk a gyermekeknek képességeik fejlődéséhez, személyiségük kibontakozásához, ismereteik bővítéséhez.
Az óvónőknek olyan befogadó csoportlégkört kell kialakítaniuk, melyben a gyermekek magatartása, viselkedése kizárja a hátrányos megkülönböztetést, zaklatást (megfélemlítés, megalázás, az emberi méltóság megsértése).
A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai – orvosi - pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatára kell építeni.
Sajátos nevelési feladataink
A súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyermekek elfogadtatása a csoportba járó gyerekekkel. Az óvodai csoport mindennapi életébe, a közösség munkájába történő bevonásuk. A beszédben akadályozott gyerekek képesek legyenek valamilyen módon megértetni önmagukat, a szakemberek segítségével az expresszív beszédük fejlesztése. A beszédbeli akadályozottságuk ellenére képesek legyenek az iskolához szükséges képességek elsajátítására.
Az értelmi sérült gyerekek szocializálása a gyerekközösségbe. A csoport mindennapi tevékenységébe történő bevonásuk, a képességeikhez mért feladatok elvégeztetése. A kognitív funkciók minél intenzívebb fejlesztése a szakemberhálózat segítségével.
A testi, érzékszervi sérült gyerekek másságának elfogadtatása az óvodai közösséggel. A sérülésükből adódó hátrányok kompenzálása más területeken. A helyi szakemberek segítségével az iskolára való felkészítésük.
A hiperaktív gyermekek magatartásproblémáiból adódó konfliktusok kezelése, elfogadtatása a gyermekközösséggel. Az óvodai magatartási normák megtanítása, iskolára való felkészítésük.
- 22 -
Feladat:
A súlyosan akadályozott beszédfejlődésű gyerekek logopédiai terápia során történő megsegítése, beszédértésük illetve expresszív beszédük fejlesztése arra a szintre, hogy képesek legyenek a beszéddel kommunikálni. A beszédhangjaik tisztítása, iskolára történő felkészítésük.
Az értelmi sérült gyerekek sérülés specifikus terápiában részesítése, a kognitív funkcióik fejlesztése. A saját képességeikhez és munkatempójukhoz mért feladatok segítségével iskolára való felkészítésük.
A testi, érzékszervi sérült gyerekek szakember segítségével, sérülés specifikumának megfelelően történő fejlesztése, illetve a kognitív funkcióinak óvodai közösségben sajátos módszerekkel történő előremozdítása.
A
hiperaktív
gyerekek
figyelmének,
kitartásának
fejlesztése
szakemberek
bevonásával. A sajátos igények figyelembevételével az iskolára történő felkészítésük. A fejlesztés legfontosabb területei
A kognitív funkciók fejlesztése
Alapmozgások
kialakítása,
a
nagymozgások
koordinálásának
javítása,
az
egyensúlyérzék fejlesztése
Manuális készség, finommotorika fejlesztése
Minimális kontaktus, kooperációs készség, a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztése, a beszédszervek ügyesítése, beszédindítás, a beszédmegértés fejlesztése, az aktív és passzív szókincs bővítése és grammatikai rendszer kiépítése
Játéktevékenység alakítása, adekvát játékhasználat elsajátítása
Szociális kompetenciák kialakítása, fejlesztése
Az integrált nevelésből adódó óvónői feladatok
Inkluzív szemlélettel a különbözőséget elfogadó viselkedés és magatartás alakítása a gyermekközösségekben, ezen belül különösen a tolerancia, türelem, megértés, figyelmesség, segítőkészség, empátiás készségek alakítása.
A sajátos nevelési igényű gyermek terhelhetőségénél az óvónő vegye figyelembe a sérülés jellegét, súlyosságának mértékét, adott fizikai állapotát.
Ismerje fel, és gondozza kiemelten a gyermekben rejlő kiemelkedő teljesítményt.
- 23 -
Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.
A napirend során mindig csak annyi segítséget kapjon a kisgyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.
Az óvodapedagógus értesse meg és tudatosítsa a gyermekcsoportban dolgozó dajkával, hogy kommunikációja, bánásmódja, viselkedése ugyanolyan modell értékű, mint az övé.
A sajátos nevelési igényű gyermekek optimális nevelésének érdekében a pedagógusok ismereteinek bővítése, elsősorban gyógypedagógia téren.
A
hatékonyság,
eredményesség,
szakszerűség
és
célszerűség
érdekében
együttműködés a szaksegítőkkel – gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus.
Szükség
szerint
szakvélemény,
fejlesztési
javaslat
kérése
a
megfelelő
szakszolgálatoktól.
A
megismert
sérülés,
lemaradás,
fogyatékosság
függvényében,
szakmai
kompetenciánk határain belül, speciális fejlesztési terv kidolgozása, megvalósítása, negyedévenkénti értékelése.
Az óvodáskor végére, a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű gyermeket is juttassa el az óvodai nevelés általános célkitűzéseiben megfogalmazott minimális szintre: alkalmazkodó készség, akaraterő, önállóságra törekvés, együttműködés.
Tárgyi feltételek biztosítása, különösen a nagymozgások fejlesztését, lateralitást, téri tájékozódást, beszédészlelés és –megértés fejlesztését és a gondolkodási stratégiák támogatását szolgáló eszközök.
Sikerkritériumok
A sajátos nevelési igényű gyermekek is szívesen járnak óvodába.
A közösségen belül megtalálják helyüket, társaik elfogadják, nem kerülnek peremhelyzetbe.
Örömmel vesznek részt a speciális foglalkozásokon.
A bemeneti fejlettséghez képest kimutatható a fejlődés
- 24 -
8.2.5 Migráns gyermekek interkulturális nevelése Migráns gyermek, az a gyermek, aki, valamint akinek a családja nem magyar állampolgár, és munkavállalás, tanulás céljából tartózkodik Magyarországon, illetve menekült státuszú. Alapelveink
A migráns gyermekek a magyar gyermekekkel azonos feltételek mellett vehetik igénybe az óvodai nevelést.
Az emberi méltóság elismerése és tiszteletben tartása minden migráns kisgyermeket megillet.
Az egyéni bánásmód elvét az ő nevelésük során is érvényesítjük.
A
bevándorló
családból
érkező
gyermekek
értékességét
egyediségükben,
individualitásukban keressük. A migráns gyermekek interkulturális neveléséből adódó óvónői feladatok
Felkészülés a gyermek fogadására
Az óvónő felkészülése a szülőkkel és a gyermekkel való kapcsolatfelvétellel kezdődik.
A későbbiekben a gyermek kultúrájával, vallásával, nemzetiségével kapcsolatos információkat is össze kell gyűjtenie, szükség esetén utána kell olvasnia. Ezek az információk hozzásegítik ahhoz, hogy jobban megérthesse a gyermek viselkedését, meghatározhassa a pedagógiai beavatkozás lehetséges irányait. Tanácsos ezeknek az információknak egy részét a csoportban dolgozó dajkával is megismertetni.
Az érkező gyermek empátiás fogadása A migráns gyermek kezdeti viselkedését meghatározza aktuális érzelmi beállítódása és előzetes szocializációs tapasztalatai:
A migráns kisgyermek, amikor bekerül a számára teljesen idegen környezetbe, egyedül lévőnek, kirekesztettnek érzi magát.
Nem érti a körülötte lévő felnőttek és gyerekek beszédét, és őt sem értik a többiek.
Fél az ismeretlentől, a változástól, a bizonytalanságtól.
Vallási okból előfordulhat sajátos étkezési szokás, ettől úgy érzi, ő más, mint a többi kisgyermek.
- 25 -
Általában a család szociálisan is rászorult, ezért a többi kisgyermekhez viszonyítva hátrányosabbnak érezheti magát.
Ezért az óvónő legfontosabb feladata:
A kezdeti időszakban a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése. Az eltérő nyelv, szokások, viselkedési módok, étrend elfogadtatása, értékként való bemutatása szükséges a többségi gyermekek számára. A más kultúrákról, a vallásokról, a bőrszínről, az etnikai különbségekről szóló, életkornak megfelelő ismeretek bemutatása apró lépésekben, a gyermekek érdeklődési körét – játék, mese, vers, ének, zene, tánc – figyelembe véve valósítható meg.
A migráns gyermeket segíteni kell a magyar nyelv elsajátításában, melynek leghatékonyabb eszköze a játék, tere pedig maga a közösség.
Sikerkritériumok
Szívesen jár óvodába.
A gyermekcsoport egyenrangú tagjának érzi magát.
Szívesen játszik társaival, és a csoporttársak is keresik a társaságát.
Megérti a magyar szavak jelentését, szavakat, tőmondatokat képes magyarul kimondani.
8.2.6 Az alapellátáson túli, egyéb feladatok Az eddig leírtakon kívül egyéb feladataink is vannak pl. a hitoktatás, melyet az egyház által biztosított külső hitoktató lát el.
9. Az óvodai élet megszervezése 9.1 Személyi feltételek A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Elvárásaink az óvónő felé:
segítő, támogató, elfogadó, megengedő attitűd
vidám, felszabadult játéklégkör létrehozásának képessége - 26 -
differenciált nevelés iránti elkötelezettség
jó empátiás készség
gyermek- és családcentrikusság
környezettudatos szemlélet
csapatjátékos
Óvodánkban a dolgozók személyi állománya a következőképpen alakul: Intézménynév
Óvodapedagógus
Dajka
Egyéb munkakör
Becske
2 fő
1 fő
Konyhai kisegítő:1/2 állás
Az óvoda teljes nyitva tartása alatt biztosítjuk, hogy óvodapedagógus foglakozzon a gyermekekkel. Az óvodapedagógusok szakmai felkészültségük folyamatos szinten tartásáért és fejlesztéséért továbbképzések biztosítanak lehetőséget. E feladatok tervezése az összevont intézmények továbbképzési és beiskolázási tervében található. A szakszerű, minőségi munkavégzés ellátásának segítését a dajkai és kisegítő állományú dolgozók biztosítják.
9.2 Tárgyi feltételek A nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszköz és felszerelések jegyzéke, fejlesztésük tervezésében sajnos erőforrásaink határt szabnak. A feltárt hiányokat a fenntartónk ismeri, tervezi. A feladat ellátása érdekében a szponzori, szülői támogatások körét igyekszünk kihasználni, továbbá a különböző (bár egyre szűkülő) pályázati lehetőségekkel tudjuk némileg enyhíteni a hiányokat. A nagyobb felújítások, berendezési tárgyak cseréje pótlása azonban indokolja a költségvetés tervezésében az átgondolt összehangolást, súlypont szerinti sorrend felállítását. Az eddig létrehozott értékek védelme, megőrzése, lehetséges fejlesztése, a takarékos működtetés minden óvodai dolgozó közös feladata és felelőssége.
9.3 A gyermekcsoportok szervezése Az óvodai tevékenységek megszervezésénél maximálisan biztosítjuk a gyermeki jogokat – vallási, nemzeti, etnikai -, figyelembe vesszük a gyermekek aktuális állapotát,
- 27 -
szükségleteit, érdeklődését, terhelhetőségét. Mindezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmazunk. Óvodánkban a nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi pedagógiai program alapján történhet, és a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. A program működtetése során az óvodáskorú gyermek fő tevékenységét, a játékot vesszük kiindulópontnak. A játékban megvalósíthatók a különböző fejlesztési feladatok, melyekhez az óvodapedagógusnak megfelelő időt, helyet és eszközt kell biztosítania, valamint olyan légkört, ahol a gyermek felszabadultan tevékenykedhet, és választhat a lehetőségek közül. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja Az óvodánkban a vegyes életkorú csoportszerveződés valósul meg.
10. Az óvodai élet tevékenységei Az óvodai élet tevékenységeinek tervezése, „Tevékenységközpontú óvodai nevelési program” alapján készült. A különböző tevékenységformák ilyen jellegű felosztása nem tér el az Alapprogram szellemiségétől, és az adaptált program négyes feladatrendszerének elemeit (Játék és tanulási tevékenység, társas és közösségi tevékenység, munkatevékenység, szabadidős tevékenység) egy egymást átszövő, együtt jelentkező, komplex módon megnyilvánuló összetevőknek tekintjük az óvodás gyermek tevékenységei során. Ezek egyrészt
a különböző tevékenységek kereteiként, másrészt
tevékenységi
fajtaként
értelmezhetők, amelyekbe ágyazódnak a komplex foglalkozások (anyanyelv, matematika, természet- társadalom-ember, művészeti tevékenységek-ezen belül a mese – vers – dramatizálás - bábozás, ének-zene és vizuális tevékenységek). A tevékenységek tervezésénél a következő kiinduló pontokat vesszük figyelembe:
a tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (a képességek tevékenység közben fejlődnek)
a tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének (a képesség: meghatározott tevékenységre való alkalmasság)
a tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét tevékenységek által formálhatók)
- 28 -
a tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg)
A különböző tevékenységek tervezése, az óvodapedagógusok feladata, a helyi óvodai pedagógiai program szerves eleme, operacionalizált megjelenítésük a csoportnaplóban dokumentált. A napi tervezett tevékenységek tervezésére ajánlott a vázlatok készítése A fejlesztőprogram által előírt fejlesztés az egyéni haladási naplóban dokumentált. Az egyes tevékenységformák szervezése Az életkori jellemzők ismeretében a gyermekek egyéni sajátosságaira építve, az óvodapedagógusok
döntésétől
függ
–
kivéve
a
szabad
játékot
–
a
felajánlott
tevékenységformák megválasztása. A tevékenységek szervezeti keretei különösen:
kötetlen foglalkozás, kezdeményezés (egy időben egyféle tevékenység)
választható tevékenységek (egy időben többféle tevékenység)
kötött foglalkozások (különösen a testnevelés, valamint a különböző szervezett tevékenységek adott gyermekcsoport számára, pl.: gyógytestnevelés, néptánc, stb.)
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztést biztosító fejlesztő tevékenységei
Alapelvek a tevékenység szervezeti kereteinek megválasztásához:
az egyes tevékenységekben való részvételhez kényszerítő eszközöket nem alkalmazunk, a motiváció, a gyermeki érdeklődé felkeltéses az alapvető és meghatározó
A 3-4 éves óvodás gyermekek számára a kötetlenség a legalkalmasabb tevékenységi keret, foglalkozási forma, mely biztosítja számára a szabad játékot, a tevékenység szabad
megválasztását.
Kötetlenségként
éli
meg
a
gyermek,
azonban
az
óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen biztosítja a fejlődéshez szükséges, differenciált tevékenykedés feltételrendszerét. Ez a tevékenységi forma megkívánja az óvodapedagógustól, hogy pedagógiai ismereteit folyamatosan bővítse, ismerje a gyermekek egyéni szükségletét, aktuális fejlettségi szintjét, érzelmi állapotát, és ehhez igazítva differenciáltan előre tudjon tervezni. Tehát tudatosságot, nagyfokú szervezési készséget, áttekintőképességet és kellő kreativitást igényel.
- 29 -
A 4-5-6-7(8) éves gyermek már képes arra, hogy kötött tevékenységben is részt vegyen. Számukra fokozatosan vezetjük be a kötött foglalkozásokat. 4-5 évesek napi egy kötött tevékenységben vesznek részt, 5-6-7(8) évesek számára napi két tevékenység kötött.
a különböző szervezeti keretek között a gyermekek foglakoztatási formái: egyéni, mikro csoportos, makro csoportos és az egész csoport együtt.
a foglalkoztatási formák megválasztása az óvodapedagógus kompetenciája
a különböző együttműködési formák megválasztását a gyermekek szocializációs szintje meghatározza
a tevékenységek közötti megfelelő arányok kialakítása, különös tekintettel a játék kitüntetett szerepére
Az óvodai élet tevékenységformái és az óvónői feladatai Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz
saját
természeti
és
társadalmi
környezete
kialakításának.
Éppen
ezért
a
tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes feladatrendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól. A feladatrendszer elemei: 1. Játék és tanulási tevékenység 2. Társas és közösségi tevékenység 3. Munkatevékenység 4. Szabadidős tevékenység
10.1 Játék és tanulási tevékenység A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. Az óvodás korú gyermek a játékban észrevétlenül tanulhat, feldolgozhatja élményeit, kiélheti szorongásait, kellemes élményhez juthat. Sohasem erőltetjük a játék témáját, de hangulatot, ingereket, tárgyi lehetőségek megteremtését biztosítjuk. Biztosítjuk a spontán és tervezett gyermeki élmények tudatos felhasználását.
- 30 -
Kis csoportban még a gyermekek igénylik a felnőttekkel való együtt játszást, később egyre több lehetőség biztosításával önállóbbá válik a gyermekek játéka és az öntevékenység kialakulásával képességek és készségek fejlődnek. Szükség esetén, indirekt módon befolyásolhatjuk a játék menetét. A játék fejlődése a fejlődés egészének tükre. A mozgás a testséma és az én megismerése, a percepció, a gondolkodás, azon belül a fogalmi gondolkodás és a beszéd folyamatok, a kommunikáció fejlődése mind-mind játékba ágyazódik. Célunk: A játékon keresztül a gyermekek teljes személyiségének kibontakoztatása. Az egyes játékfajták kiemelt személyiségformáló hatása
Gyakorló játék: fejlődik a nagymozgása, finommotorikája, mozgás koordinációja, térészlelése, tapintásos észlelése, verbális készsége
Szimbolikus szerepjáték: alakul szocializációs készsége, kommunikációja, erkölcsi, akarati tulajdonságai, kognitív képességei
Konstruáló játék: alakul szem, kéz koordinációja, finommotorikája, térészlelése, alak és formaállandósága, rész és egész viszonyának észlelése, képzelete, kreativitása, vizuális memóriája.
Szabály játék: fejlődnek kognitív képességei, formálódnak akarati tulajdonságai, szocializációs készsége
A játék elválaszthatatlan a fejlődés egészétől, elválaszthatatlan a kognitív, az érzelmi, akarati, szociális, társas fejlődéstől. Elválaszthatatlan a mozgástól, a világkép és a tudat kialakulásától. Az én tudat, a kompetencia, az autonómia kialakulása a másik nézőpontjának megértése,
előre
történő
figyelembevétele,
szociális
hatékonyság
(modellnyújtás,
modellkövetés), a szociabilitás fejlődése formálják a gyermeki tudat szociokognitív, azaz értelmi és szociális összerendezettségét, önszabályozó, alkalmazkodó funkcióit. A mi szemléletünkben az egészséges, harmonikusan fejlődő gyermekek esetében tehetséggondozást, az egyéni szintek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés fejlődésének lehetőségét támogatjuk, ehhez adunk érzelmi biztonságot, inger gazdag környezetet, és biztosítjuk a szabad játék és korai tanulás minden feltételét. Az egyenlőtlen fejlődés, a mozgás, a percepció, a gondolkodás, a viselkedés részfunkció zavara, szindróma együtteseinek fennállásakor a plasztikus, fejlődőképes idegrendszer öngyógyító tendenciái erősítését támogatjuk. A feltételek kialakításával, a tevékenységek
- 31 -
szervezésével, de elsősorban a gyermek saját aktív tevékenységén keresztül segítjük a fejlődést. A fejlődési hátrányaik megszüntetése a mi feladatunk, annál is inkább, mert a percepció és a gondolkodás összerendeződésének szenzitív időszaka az óvodás korra tevődik. Ennek kompenzációja, korrekciója kisiskolás korban már a megkésettség vagy az akadályozottság feloldásával való küzdelem. A gyermek a játékában vérmérsékletének aktuális idegélettani érzelmi állapotának megfelelően választ tevékenységi formát, közeledik a játékok végtelen tárházának valamelyik számára kedves eleméhez. A gyermek idegrendszere pontosan szabályozza, hogy miből mit, mennyit, újat e, vagy a biztonságot nyújtó ismeretet preferálja az adott pillanatban. Programunk a játékot tekinti a tanulás elsődleges keretének. Ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, melynek jelentőségét a játékra fordított viszonylag hosszú, egybefüggő idő adja. Feladatunk: Megteremteni a nyugodt légkört, helyet, időt, eszközt. Biztosítjuk a közös élményszerzést, a játék önállóságát tiszteletben tartjuk. A játék lehet a gyermek szabad játéka, és lehet az óvónő által kezdeményezett játék. Eltérés az óvónő szerepében található: Szabad játék Amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a
játéktevékenység kiválasztásában,
játékeszközök megválasztásában,
társak megválasztásában,
gyermeki játékelgondolás megvalósulásában,
játszóhely megválasztásában és kialakításában.
A szabad játék folyamatosságának érdekében az óvónő hagyjon elegendő időt a játék befejezésére, az elmélyült játékot ne zavarja meg más tevékenység felkínálásával, és adjon lehetőséget a játék későbbi folytatására.
- 32 -
Kezdeményezett játék Amikor az óvónő pedagógiai szándékkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egyéni érdeklődési körének, egyéni fejlettségének ismeretében ajánl fel játéktevékenységet. Ennek a külső késztetésnek akkor van helye, ha a gyermek érdekében történik, mégpedig úgy, hogy azok elősegítik sajátos fejlődését, és találkoznak igényeivel.
A gyermekeknek itt is lehetősége van a játéktevékenység megválasztására, ezért tartsuk tiszteletben választását – jogában áll nem élni a felkínált játéklehetőséggel!
Alkotó pedagógiai légkörben biztosítsuk az önállóságot és önmegvalósítást számára.
A játék célja a gyermek képességeinek, kompetenciájának fejlesztése, figyelembe véve aktuális állapotát.
A szabadban folyó játék Az óvoda kertjében biztosítjuk mozgásigényük kielégítését, a mozgásos játékok feltételeit. A nyugodtabb játékfajtáknak is teret hagyunk (rajzolás, festés, könyvnézegetés.). Ésszerű szabály kikötésekkel a különböző játékfajták egymás mellettiségének zavartalanságát biztosítjuk, ezzel az esetleges balesetveszélyeket is csökkentjük. Nyári időszakra a "vizes játékokat" is megengedjük. Takarók, babák, különböző szobai játékok használatával biztosítjuk a szerepjáték kialakulását. A különböző méretű labdák segítségével fejlődik szemkéz koordinációjuk, egyensúlyérzékük. A játéktevékenység célja – óvónői szemmel
A tevékenységen keresztül a gyermekek sokoldalú, harmonikus személyiségének kibontakoztatása, kompetenciáinak fejlesztése.
Érzelmi, akarati tulajdonságainak alakítása.
Szociális, társas viselkedésének, magatartásának formálása
A játék támogatásából adódó óvónői feladatok Feltételek biztosítása:
Nyugodt, érzelmi biztonságot adó légkör megteremtése, és folyamatos fenntartása
Inger gazdag, cselekvésre inspiráló, a gyermek kíváncsiságát felkeltő, esztétikus, harmóniát sugárzó környezet kialakítása - 33 -
A játékok a gyermekek által jól látható és elérhető helyen történő elhelyezése. Ez legyen áttekinthető, a játékfajták lineáris fejlődési sora – függetlenül a korcsoporttól – legyen megtalálható, az alapjáték és tartozékai kerüljenek egy helyre, ügyeljen a játékok optimális mennyiségére és a játékok cseréjére
A barkácsolás, mintázás, rajzolás, festés, kézimunka, bábozás, dramatizálás eszközeinek sokszínű, szabadon választhatóságra lehetőséget adó elhelyezése
Különböző tapasztalatszerzésre szolgáló egyéb anyagok biztonságos elhelyezése, például homok-asztal, víz-asztal, a játékkal kapcsolatos szabály alakítása
A játéktér olyan mobilizálható kialakítása, hogy a gyermekek játékigényüknek megfelelően maguk is szabadon átrendezhessék
A csoportszobában is használható mozgásos játék biztosítása (például henger bújáshoz, füles labda)
Sokszínű tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása, mely élményforrás lehet a gyermek számára
A gyermekek ismeretében élményeket előhívó tárgyakról való gondoskodás
A játék támogatása
A gyermek
A kreatív önkifejezés fejlődésének segítése
Modellértékű viselkedés, kongruens kommunikáció, úgy beszél és cselekszik, ahogy a gyerekektől is elvárja
A gyermekek kérdéseire való odafigyelés, egyéni fejlettségükhöz igazodó válaszadás
Csak szükség esetén történő beavatkozás, a játéktevékenység zavarása nélkül
Ha a szituáció úgy kívánja, és a gyermekek játékválasztásának tiszteletben tartása
Reflektív szemléletű jelenlét a játékban: a gyermekjáték fejlődésének nyomon követése → differenciált reagálás, egyéni bánásmód megvalósítása
A gyermeki fejlődés folyamatosságának, illetve megtorpanásának észrevétele
Az egyes gyermekek és játszócsoportok játékának támogatása (nem az életkornak megfelelő játék támogatása!)
Az új játék használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel való együttjátszás során
- 34 -
A gyermek aktuális fejlődési szintjéhez igazított képesség-struktúrák adekvát támogatását igénylik, maga is játszótársként vesz részt a játékban
A játék fenntarthatósága érdekét szolgáló szabályrendszer a gyermekekkel együtt történő alakítása
Az egészséges versenyszellem megalapozása
A gyermekek közti érzelmi kötődések, kapcsolatok támogatása
Sikerkritériumok
Örömmel, önfeledten játszik.
Képes egyéni ötlet vagy élmény alapján építeni, konstruálni.
Építmény lemásolására képes.
Képes élményei eljátszására.
Szívesen vállal szerepet.
Betartja a társas viselkedés elemi szabályait.
Szabályjáték során betartja a szabályokat.
Másokat is figyelmezet a szabály betartására.
Egészséges versenyszellemben tevékenykedik.
Játékában elmélyült, kitartó.
Problémahelyzetekben kreatív megoldásra törekszik
A tevékenységekben megvalósuló tanulás A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek. A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül, sok-sok mozgással és játékkal alakítható. Fontosnak tartjuk - 35 -
az ismeretek átadását, bővítését, de nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. Célunk:
Az alap kultúrtechnikák elsajátításához szükséges készségek, képességek fejlesztése
Az ismeretek adekvát alkalmazására, felhasználására felkészítés, a gyermekek kompetenciáinak alakítása.
Az ismeretlen iránti érdeklődési kedv fenntartása, a tanulni vágyás megalapozása.
A tanulási tevékenységből adódó óvónői feladatok
A gyermekek tevékenységi, megismerési vágyának kielégítése
Változatos, a gyermekek cselekvő aktivitására épülő, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása
Szokások
alakítása
utánzásos
minta-
és
modellkövetéses
magatartással
és
viselkedéssel
Spontán, játékos helyzetek kihasználása
A gyermeki kérdésekre épülő ismeretátadás lehetőségének kiaknázása
Tervezett játékokkal és tevékenységekkel felkészülés a mindennapos feladatokra
Gyakorlati problémamegoldásra ösztönző helyzetek megteremtése
Az egyéni fejlődési, érési ütem figyelembevétele a tevékenység felkínálása során
Személyre szabottan, pozitív érdeklődéssel segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását
A kiemelkedő képességű, tehetséges gyermekek felismerése és fejlesztése. A tehetségígéretes gyermekek jellemző megnyilvánulása: o Intellektuális
képességekben
(szókincse,
emlékezete,
gondolkodása,
kreativitása) o Speciális képességekben (zenei, ábrázoló, matematikai, pszichomotoros, szociális) o Viselkedési jegyekben (intenzív érdeklődés, erős akarat, energikusság, érzékenység)
A fejlesztést célzó pedagógusi feladatok: o A tehetség és megjelenési formájának felismerése o A gyermek segítése a továbbfejlődésben
- 36 -
o Speciális szükségleteinek kielégítése o Intellektusuk és kreativitásuk ösztönzése o A szülő segítése gyermeke nevelésében
Részképesség-lemaradás, illetve egyéb potenciális tanulási zavar időbeni kiszűrése, jelzés a megfelelő szakembernek és az óvodavezetőnek
Sikerkritériumok
A gyermekek érdeklődőek, bátram kérdeznek.
Szívesen vesznek részt a tervezett, szervezett, kezdeményezett, irányított játékokban, tevékenységekben.
A tanuláshoz szükséges kompetenciáik koruknak megfelelően fejlettek.
A részképesség- és tanulási zavaros gyermekek időben megfelelő szakemberhez kerülnek.
A tehetséges gyermekek is megtalálják a kiemelkedő képességüknek megfelelő tevékenységet.
10.2 Társas, közösségi tevékenység A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény: tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni. A kooperációs és kommunikációs képességek pedagógiai szempontból sikeres formálásnak legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység - társadalmi és egyéni - értéktartalma és hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb. mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztése rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik. A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában
- 37 -
tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatok és a közös tevékenység kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppen úgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk. A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulása, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul. A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányában. A nevelőközösség szerepe ebben a folyamatban meghatározó. A nevelőközösség belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelő tevékenysége nélkül az elképzelt gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni. A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzését segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben, a szokásrendszer tegye lehetővé a gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb. Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel kell segíteni a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek között nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus - 38 -
partnerviszony kialakítása a cél. Az óvodapedagógus ugyanúgy vegye figyelembe a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárja a szokások, szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra és az őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal. A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógus feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljon az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjon elegendő időt a beszoktatásra. Biztosítson fokozatos átmenetet és tegye lehetővé a szülővel együtt történő beszoktatást. Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítsa a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülőóvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az
óvoda-pedagógusnak éppúgy szüksége van a
nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva. Az óvoda nyitottsága, hagyományok teremtésével, nyilvános, közös programok, ünnepek segítségével tovább növelhető. Az óvodapedagógus feladatai a társas, közösségi tevékenységgel kapcsolatban:
Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre
A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban
A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása
A konfliktusok kezelése
A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet alakítása
A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása
- 39 -
Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik irányában
10.3 Munkatevékenység A játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csak a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során. Célunk: A munkavégzéshez szükséges készségek, képességek, kompetenciák alakítása.
Kognitív: pontosan értsék meg, mit várunk el tőlük, sajátítsák el az eszközök célszerű használatát, alakuljon ki összpontosítási képességük, munkaszervezési készségük.
Érzelmi-akarati: alakuljon ki önállóságuk, önértékelésük, önbizalmuk, kitartásuk.
Szociális-társas: alakuljon ki felelősségérzetük, feladattudatuk.
A munka jellegéből adódó óvónői feladatok
Nyugodt, bizalmon alapuló, szeretetteljes légkör kialakítása
Megfelelő eszközök (célszerűség, méret, anyag) és azok hozzáférhetőségének biztosítása
Elegendő munkalehetőség szervezése
Megfelelő hely és elegendő idő biztosítása a munka elvégzésére a folyamatosság érdekében
A munkafajták és azok mennyiségének fokozatos bevezetése
A differenciálás elvének érvényesítése a feladatadáskor
Kerti munkák szervezése, közben a növények növekedésének, fejlődésének, a fejlődésükhöz szükséges feltételek megteremtésének megfigyeltetése
Növények
gondozásának
megismertetése,
alkalmazására
motiválás:
öntözés,
leveleinek permetezése, átültetés, szaporítás, csíráztatás, hajtatás
Állatokról való
gondoskodás megismertetése, alakítása:
gondoskodás a megfelelő életfeltételekről
- 40 -
etetés,
tisztántartás,
A munka értékelése legyen folyamatos, konkrét, reális, a gyermekhez mérten fejlesztő hatású
A munka jellegű feladatokat elsősorban jutalomból adja (nem büntetésként!)
Sikerkritériumok Önkiszolgáló tevékenységek:
A testápolással kapcsolatos munkafolyamatokat önállóan, szükség szerint elvégzik.
Étkezésnél helyesen használják a kanalat, kést, villát, merőkanalat, szalvétát.
Öltözködésnél önállóak, tudnak gombolni, próbálkoznak a megkötéssel.
Az önkiszolgáló tevékenységekre fordított idő fejlettségük növekedésével arányosan csökken.
Alkalomszerű munkák:
Pontosan megértik, mit várunk el tőlük, és azt önállóan teljesítik.
Bonyolultabb feladatot is örömmel végeznek el és annak szervezésében is önállóak.
Időnként olyan megbízatásoknak is eleget tesznek, amelyek otthoni előkészületet igényelnek.
Közösségi munkák:
A közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, önbizalmuk.
Naposi feladataikat önállóan, pontosan végzik.
Terítésnél ügyelnek az eszközök esztétikus elhelyezésére is.
Felelősi munkákat szívesen vállalnak (például mosdó, élősarok), és önállóan teljesítik.
A környezet rendjének megőrzésére ügyelnek, segítenek annak tisztán tartásában (csoportszoba, udvar, óvoda környezete).
Vigyáznak játékaikra, és rendben tartják azokat.
Munka jellegű tevékenységeiket a felelősségérzet, a feladattudat és a kitartás jellemzi.
A környezettudatos viselkedés megalapozását segítő munkák:
A szemetet szelektíven helyezik el az adott gyűjtőkben.
Szívesen segítenek a falevelek összegyűjtésében, komposztálásában.
A virágokat nem tépik le, hagyják az eredeti helyükön, eredeti szépségükben.
Szívesen ápolják a növényeket csoportszobába, udvaron egyaránt.
- 41 -
Télen gondoskodnak a madarak táplálékáról.
Gondoskodnak a halak etetéséről, figyelemmel kísérik az akvárium tisztaságát.
10.4 Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel. Ennek közelébe kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik. A kívülről irányított ember, különösen, ha hozzászoktatták tartósan önállótlan helyzetéhez, nem lesz képes belülről, önmaga által irányított emberré válni. Az alapvető társadalmi tevékenységeket és az indivíduális tevékenységi formákat ötvöző nevelési rendszer nem képzelhető el anélkül, hogy a társadalom tagjai elsajátítsák a társadalmi és egyéni lét fenntartásához és gyakorlásához szükséges képességeket. Ezeknek a képességeknek a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, melyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. Az óvodában persze sajátosan - az iskoláétól eltérő módon - értelmezzük a szabadidős tevékenységet. Ennek oka elsősorban az, hogy az óvodások egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek. Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónők által felkínált lehetőségek közül (pl. bábozás, festés, rajzolás, zenetánc, játéktanulás, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb.) közül szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, hanem azon kívül az udvaron is megvalósítható az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket. Amelyik óvodában az adottságok azt lehetővé teszik, hogy bent a teremben és kint a teraszon vagy az - 42 -
udvaron egyszerre és egyidőben tevékenykedhetnek a gyerekek, ezt a lehetőséget a szabadidős tevékenységek minél szélesebb skálájának nyújtásával feltétlenül ki kell használni. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó keretet teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk. A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek meg- szervezésében:
Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Keresse a lehetőséget arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek
A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át a változtatások lehetőségét és szükségességét
Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a gyermekek fantáziájának fejlődését
Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére
11. Komplex foglalkozások rendszere A komplex foglalkozások lényege:
Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén
A foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi
A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket
11.1 Anyanyelvi nevelés Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros - 43 -
kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel rendelkező, beszédében gátolt gyermek gondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet. Az óvoda fejlesztési feladatainak tehát a család, a környezet megismeréséből kell kiindulni és a gyermek egyéni képességeinek megismerésén keresztül kell
hatást
kifejteni.
A
fejlesztésnek
a
gyermek
élményeihez
kapcsolódva
és
tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusnak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja. Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokon erre külön is tekintettel lenni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és biztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre. A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlásossággal, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét. Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi nevelés fejlesztésében:
- 44 -
Beszélgetésre alkalmas nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása
A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket
Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására
Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni
A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése
A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni
Beszédmegértés fejlesztése
Beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása
A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása
A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása
11.2 Matematikai nevelés Matematikai fogalmakkal a mindennapi életben állandóan találkozik a kisgyermek, így szinte természetes módon ismerkedik meg velük. A matematikai kifejezések először passzív szókinccsé válnak, később azonban egy részük beépül beszédükbe. Célunk:
a minket körülölelő világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedeztetése, megtapasztaltatása
a matematikai érdeklődés felkeltése
a logikus gondolkodás megalapozása
A külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok
A játék során adódó spontán matematikai helyzetek kihasználása
Logikai és matematikai szabályjátékok megismertetése, alkalmazása
Matematikai
fogalmak,
kifejezések,
összefüggések
megismertetése,
megtapasztaltatása
A matematika iránti érdeklődés felkeltése
Érdekes, a gyermekek kíváncsiságára építő problémahelyzetek teremtése
- 45 -
A gondolatok, a probléma megfogalmazás, a pontos, egyértelmű, a gyermekek számára érthető közvetítése
Matematikai tartalmú játék kezdeményezése során a gyermekek egyéni fejlettségének, képességeinek figyelembevétele
A gyermekek egyéni feladatmegoldásának meghallgatása, a sajátos logika elfogadása
Szükség esetén rávezető kérdésekkel segítés
A gyermeki tevékenység változatos formájának biztosítása: egyéni, páros, mikro csoportos szervezéssel
Mozgásos feladatnál a testrészek megnevezése, a velük végzett cselekvés elmondása
A térbeli viszonyok, az irányok és helyzetek pontos megnevezése
Matematikai képességek kialakítását segítő tevékenységek 1. A számfogalom előkészítése, megalapozása
Mennyiségek összemérése hosszúság, magasság, szélesség, vastagság, bőség, tömeg, űrtartalom szerint.
Halmazok összemérése, elemek párosítása. A válogatások során nyíljon mód párosításra, számlálásra, a több, kevesebb, ugyanannyi érzékeltetésére, gyakorlására.
Fedezzék fel a rész-egész viszonyát a válogatások, mennyiségek bontása során.
Játékos szituációban számoljanak, bontsanak, mennyiségfogalmuk egyéni fejlettségtől függően a 6-10-ig számkörben mozogjon.
Sorba rendezett elemek helye a sorban, sorszámok megértése
Mérések különböző egységekkel, hosszúság, terület, tömeg, űrtartalom.
2. Tapasztalatszerzés a geometria körében
Szerezzenek tapasztalatokat gömbölyű és szögletes formákról, érzékeljék ezt testükön, tárgyakon.
Építsenek szabadon és másolással különféle elemekből.
Alkossanak síkban is szabadon, szerezzenek tapasztalatokat síkmértani formákról, fedezzék fel a rész-egész viszonyát.
Használják a logikai játékot, építsenek vele, fedjenek le felületeket.
3. Tájékozódás a térben és a síkban
- 46 -
Irányok azonosítása, megkülönböztetése.
Játékok során figyeljék meg ezeket tükörben, fedezzék fel a tükörkép, szimmetria érdekességét, játsszanak sokat a tükörrel.
Próbáljanak meg tájékozódni a labirintusokban is.
Fedezzék fel, hogy a sorozatok olyan rendszerek, amelyek életükben is felfedezhetők. Hozzanak létre változatos sorozatokat játékban színekkel, hangokkal, mozgással, formákkal.
Sikerkritériumok
Logikus gondolkodása, logikai következtetései életkorának megfelel.
Problémamegoldó készsége jó.
Számfogalma 10-es számkörben mozog.
Képes halmazokat összehasonlítani, tulajdonság szerint szétválogatni.
Helyesen értelmezi és használja az összehasonlítás megítélésének fogalmait: hosszabb-rövidebb, kisebb-nagyobb, több-kevesebb…
Ismeri az irányokat, és helyesen értelmezi feladatvégzése során: jobbra-balra, előrehátra, lent-fent…
Helyesen használja a névutókat.
Felismeri a sorba rendezés logikáját, azt képes jól folytatni, legalább 3 elemszámmal.
Az alapvető formákat felismeri, azonosítja: kör, négyzet, téglalap, háromszög.
Képes részekből az egészet kirakni.
Ismeri az alapvető mértani testeket, azokat képes felismerni és megnevezni (kocka, gömb, téglatest).
Van tapasztalata a tükörképről, szimmetriáról.
Azonosságokat, különbségeket képes felismerni és megfogalmazni.
11.3 Természet - társadalom - ember A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A külső világon, környezeten értjük egyrészről a külső természeti környezetet (természet, víz, levegő, talaj, növények, állatok, másrészről a külső, ember alkotta, épített környezetet (épületek, a tárgykultúra, műemlékvédelem, a téralkotás, az eszközök és anyagok
- 47 -
ökológiája, környezetbarát szokások, hulladékkezelés, vásárlás és árucikkek, az emberi kapcsolatok, a városi környezet). Tisztában vagyunk vele, hogy a nevelés nem megy egyik napról a másikra, tudjuk, hogy a szóbeli közlés a környezet alakításában nem lehet elsődleges, nem lesz belőle szokás, életforma. Életformára, környezettudatos, természetbarát életformára pedig magával a mindennapi élettel tudunk nevelni. A közvetlen élményeken alapuló tevékenység hatására fejlődik majd a gyermekek érzékenysége, és alapozódik meg a természettel együtt élni tudó és természetet védő ember szokása. A környezet minél átfogóbb megismertetése lehetőséget ad az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományok közvetítésére. Hagyományok által őrizhetjük meg a tudást, tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Ha mindehhez hozzájárul az óvodapedagógus érdeklődése, lelkesedése, empátiás készsége, színes egyénisége, továbbá az őt körülvevő felnőttek – különösen az érzelmileg közel álló dajka – pozitív példája, biztos, hogy gyermekeink megszeretik környezetüket, ragaszkodnak ahhoz, lehetőségeikhez képest védik, és megfelelő ismeretekkel rendelkezve eligazodnak benne. A külső világ tevékeny megismerésének témaköreit mindig az aktuális évszakok, napszakok, események, ünnepek határozzák meg. Nevelésünk során alkalmazkodunk a gyermek életkori sajátosságaihoz és egyéni fejlettségéhez, a megvalósítás az apró történéseken keresztül érvényesül. Célunk:
A természeti és épített környezet megismertetésével sokszínű tapasztalathoz juttatás, készségek, képességek alakítása
A természetet szerető, védő emberi értékek alakítása, környezettudatos viselkedés megalapozása
A külső világ tevékeny megismertetéséből adódó óvónői feladatok
Az új ismereteket a gyermekek spontán érdeklődésére, kíváncsiságára, érzelmeire, megismerési vágyára építi, illetve élményeikre, tapasztalataikra támaszkodik.
A meglévő ismereteket elmélyíti, rendszerezi.
Változatos tevékenységeket biztosít felfedezésre, megfigyelésre, megismerésre.
Témaválasztásánál figyelembe veszi a lakóhely, a környezet sajátosságait.
- 48 -
Módszereit, eszközeit a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazítja: megfigyelés, játékos tevékenységek, szenzitív játékok, gondolkodtató kérdésekkel problémahelyzet előidézése, kísérletezés, vizsgálat.
Ünnepélyek és hagyományőrzés formájában közvetíti az egyetemes nemzeti kultúra értékeit, hagyományait.
Megtanítja felfedezni a környezet szépségét, harmóniáját.
Megláttatja az összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat.
A környezet és természet romlásának, pusztulásának példáit is megmutatja.
Megismerteti a környezetvédelem alapjait: a föld, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág, valamint a tájvédelem meghatározó szerepét.
Környezetbarát szokások megalapozása, például takarékoskodás a vízzel, árammal, papírral, ill. a hulladékkezelés, szelektálás.
Biztosítja az ismeretek sokszínű gyakorlását, alkalmazását.
A csoportszobában élő természetsarkot alakít ki – akvárium, terrárium, és ahol mindig csírázik, hajt, zöldell valamilyen növény.
Az udvaron lehetőséget biztosít a kertgondozásra, ehhez megteremti a feltételeket.
Növények, állatok fejlődéséről, gondozásáról, hasznáról ismereteket nyújt.
Terepgyakorlatokat szervez, ahol a természettudományos ismeretek mellett az élővilág, az életközösségek megismertetésére motivál, észreveteti a legapróbb növényt, rovart, meghallgatja a madarak hangját, más állatok neszeit.
A terepgyakorlatokon, kirándulásokon természeti kincsek gyűjtésére motivál (lehullott termések, levelek, magok, tollak, fakérgek, kagylók, csigaházak, kőzetdarabok, kavicsok).
Az óvoda közvetlen környékére sétákat szervez, megismerteti a helyet, ahol az óvoda található, a helyet, ahol élnek.
Elemi közlekedési szabályokat gyakoroltat, közlekedési eszközökkel ismerteti meg a gyermekeket.
Múzeumlátogatásokat szervez.
Elősegíti a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését a kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.
- 49 -
Sikerkritériumok
Tudja, hol lakik, mi a pontos lakcíme.
Tudja saját és szülei nevét.
Ismeri szülei foglakozását.
Tudja óvodájának nevét.
Különbséget tud tenni az évszakok között.
Ismer a növény- és állatvilág gyűjtőfogalmához tartozó pár növényt és állatot.
Ismeri a közvetlen környezetében található növényeket, állatokat.
Ismeri a növényápolás és állatgondozás egyszerűbb feladatait.
Szívesen ápolja a növényeket, gondozza az állatokat.
Ismeri és betartja az elemi közlekedési szabályokat.
Felismeri a közlekedési eszközöket.
Kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.
Szívesen
vesz
részt
terepgyakorlaton,
kiránduláson,
sétákon,
kiállításon,
rendezvényen. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és a tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természet közeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladat megismertetni a gyermeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségeire. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek. A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és
- 50 -
csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. Már az óvodában fel lehet és fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni. A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen idetartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozás keretén belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ezáltal megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe. A természet – társadalom - ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megéreztethető.
11.4 Művészeti tevékenységek A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel. Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága és harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból, egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenekelőtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt - 51 -
elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekekkel. Mindig arra törekedjünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtsunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát új, másfajta módon éli meg, az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív emberek sajátossága. Az
óvodáskorban
hihetetlenül
nagy
lehetőségei
vannak
a
kreatív
képességek
kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adni arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban, stb., kifejezésre juttassák. A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét - különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele - szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog. Ezért fontos, hogy jó ízlésű, művészetet kedvelő ember foglalkozzon a kisgyermekkel. Mese-vers, dramatizálás, bábozás: Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés vagy az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt vagy délután. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel.
- 52 -
Célunk:
A nyelv szépségének, kifejezőerejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása
A korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése
A magyar kultúra értékeinek átörökítése
Interkulturális nevelés
A szülők nevelési szemléletének formálása
Javasolt tartalom: mondókák, (2,5)3-4 évesek
mondókamesék,
formulamesék,
állatmesék, történetek, rövidke versek; ismerkedés a képes-mesés könyvekkel mondóka, hangutánzó mese, párbeszédes
4-5 évesek
mese, láncmese, egyszerűbb szerkezetű tündérmese, történetek, versek
5-6-7(8) évesek
kiszámolók, felelgetők, versek, állatmesék, tréfás mesék, tündérmesék
A napi tevékenység során az óvónő többször is mondhat – a helyzethez illő – mondókát, rövid verset, mesét, kitalált történetet. A főleg (2,5) 3-4 éves korban nagy jelentőségű testi kapcsolat iránti gyermeki igény kielégítésén túl a simogatók, tapsoltatók, lovagoltatók… ritmusa, lüktetése, egyszerű szövege nyugtatóan hat a gyermekekre. Az óvodapedagógus közvetítsen a gyermekeknek a természeti környezetet megjelenítő irodalmi alkotásokat (mese, vers, elbeszélés). Teremtsen alkalmat arra, hogy gyermekek eljátsszák, elmondják, elbábozzák kedvelt meséiket, de adjon lehetőséget az általuk kitalált történetek elmondására is, vagy a már ismertek másfajta cselekményszövésére, befejezésére is. A mese-, verstevékenységgel kapcsolatos óvónői feladatok
Változatos irodalmi élmények közvetítése
Életkornak és egyéni érdeklődésnek megfelelő irodalmi anyag választása
- 53 -
Elsősorban a magyar népi, illetve műalkotásokból választás, ezen túl mai kortárs irodalmi művekből és a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeiből
Az irodalmi élmény befogadásához szükséges „szertartás” kialakítása
Mobilizálható mesekuckó kialakítása
Az irodalmi anyag kifejező közvetítése a gyermekek részére
A gyermekek motiválása az irodalmi élmény befogadására
Szívesen dramatizál, bábozik
Kiegészítő és bábeszközöket szívesen barkácsol
A gyermekek mese-, versalkotásra ösztönzése
Képeskönyvek elérhetőségének biztosítása
A könyvek használatának, megbecsülésének alakítása
Könyvtárlátogatások szervezése
Színházlátogatások szervezése a családoknak
Irodalmi művek ajánlása a szülőknek
A mesélés szerepének megismertetése szülői körben
Sikerkritériumok
Örömmel várja a mesélést.
Mesekezdeményezésen szívesen részt vesz.
Képes kitartóan figyelni.
Emlékezetében megtartja az egyszerűbb mesefordulatokat.
Képes a folytatásos mese szálait felidézni.
Képes a folytatásos mese szálait, epizódjait összekötni.
Szívesen nézeget képeskönyvet.
A képeskönyvet megbecsüli, vigyáz épségére.
Szívesen mond verset.
Szereti a mondókákat.
Képes történeteket elmondani.
Képes meséket, történeteket alkotni.
Elkezdett történetet fantáziája segítségével folytatni tud.
Ismeri a színházi magatartás alapvető szabályait.
Nő a szülői mesélés gyakorisága.
- 54 -
Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával. Vizuális tevékenységek (gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás) A gyermekek ábrázolótevékenysége a vizuális nevelési lehetőségek legfontosabbika, mégis csak egyik, meglehetősen szűk dimenziója, hiszen a vizuális nevelés az óvodai nevelés egészét áthatja. Az ábrázolótevékenység a tárgyi világ megismerését, feldolgozását, újraalkotását teszi lehetővé a gyermek számára. Célunk:
A gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezéséhez a lehetőségek biztosítása
Esztétikai érzékük, szép iránti fogékonyságuk alakítása
A helyes ceruzafogás elsajátíttatása
A vizuális nevelésből adódó óvónői feladatok
Megfelelő helyet, időt és eszközt biztosít a gyermekek számára.
Az ábrázolás eszközeit a gyermekek által elérhető helyen tartja.
Párhuzamosan végezhető tevékenységként lehetőséget ad a szabad alkotásra.
Megtanítja az ábrázolótevékenységgel kapcsolatos higiéniai szokásokat: hosszú ujjú ruha feltűrése, védőkötény használata, kézmosás, védő asztalterítő…
A higiéniás szokások betartását figyelemmel kíséri.
A (2,5) 3-4 évesekkel megkedvelteti a rajzolás, festés alapjait, a mintázás alaptechnikáit, nyomdázást, tépést, ragasztást.
A 4-5 éves gyermekek körében formálja a képalkotást, megismerteti a vágás, hajtogatás, egyszerűbb fonás, varrás és gyöngyfűzés alapjait.
Az 5-6-7 (8) éves gyermekeknél a képalkotás különböző, változatos technikákkal történő készítését erősíti (például mozaik, kollázs, nyomatok), és megismerteti a szövés technikáját, valamint a többféle technikai megoldást igénylő barkácsolást.
Bemutatja a gyermekeknek, az életkoruknak és egyéni érdeklődési körüknek megfelelő műalkotásokat, Budapestre jellemző épületeket, hidakat, valamint a migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit.
- 55 -
A gyermekeket rácsodálkoztatja a szépre, esztétikusra.
A gyermekek által létrehozott alkotást pozitívan értékeli, elfogadja.
Ösztönzi a gyermekeket a színek széles skálájának használatára.
Az alkotókedvet ötleteivel, javaslataival, egy-egy inspiráló eszközzel segíti.
Az 5-6-7 éves gyermekeknek saját eszközt és saját gyűjtődossziét biztosít.
A váratlan eseményeken alapuló ábrázolási kedvet rugalmasan kezeli.
Az udvaron is megteremti a lehetőséget az alkotásra.
Támogatja a gyermekek kezdeményezését csoportos alkotásra.
Balkezes gyermeket nem erőltet jobb kézzel való munkálkodásra.
Az ábrázolás során különösen figyel a diszgráfia tüneteire, észlelésekor jelzéssel él a pszichológus felé.
Nagy odafigyelést tanúsít a helyes ceruzafogás iránt, szükség esetén 3 oldalú ceruzafogót ad a gyermekeknek.
Mintázáshoz többféle anyagot is használ (vizes homok, gyurma, agyag, gipsz).
A mintázási kedvet különböző természetes anyagokkal, kiegészítőkkel növeli (termések, magvak, fűszerek, szárított és préselt növények).
A csoportszoba, öltöző, mosdó és folyosó esztétikumának alakítása és fenntartása során formálja a gyermekek ízlését, környezettudatos szemléletét.
Sikerkritériumok
Bátran, szívesen használja az ábrázolás eszközeit.
Élményeit képes megjeleníteni.
Szem-kéz mozgása összerendezett.
Helyesen fogja és használja a ceruzát, ecsetet, ollót.
Ismeri a különböző technikákat, azokat képes alkalmazni.
Ismeri a hat alapszínt, azt bátran használja.
Megfelelő a finom motorikus képessége, nem görcsös, biztos a vonalvezetése.
Vizuális észlelése, megfigyelése, emlékezete, intermodalitása korának megfelelő.
Szívesen alkot közösen a többi kisgyermekkel, ötletet, javaslatot saját döntése alapján mérlegel.
Ábrázolása során kitartó, akár több napon keresztül is képes munkálkodni.
Alkotás közben ügyel környezete és saját maga, munkája tisztaságára.
- 56 -
Szereti maga körül a harmóniát, a szépet, szívesen díszíti a környezetét.
Térlátása korának megfelelő.
Képes rácsodálkozni a szépre, esztétikus látványra, képes esztétikai véleményt alkotni.
Ismer 2-3 műalkotást, jellegzetes épületet, hidat.
Vonalvezetése balról jobbra halad.
Ének-zene, énekes játék: A zenei nevelésnek a gyermeki lét egészét át kell hatnia. A zenei anyanyelv alapozása szoros kapcsolatban van a nyelv kifejező gyakorlásával. A magyar zenei nevelés szilárd alapja a közös ének, mely hordozza és gazdagítja az anyanyelvi örökséget. A zenei képességfejlesztési anyag feldolgozása a népi gyermekdalok, valamint Forrai Katalin: Ének az óvodában alapján történik. Fontos a zenei képességfejlesztéssel párhuzamosan, hogy gyermekeink örömmel, érzelmi gazdagsággal, felszabadultan énekeljenek. A tevékenységek megvalósítása során lehetőséget adunk a néptánc, népi játékok megismerésére is. Célja:
A zene iránti érdeklődés felkeltése, befogadására való képesség megalapozása.
A gyermekek zenei hallásának, ritmusérzékének, éneklési készségének, harmonikus, szép mozgásának fejlesztése.
A szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által.
- 57 -
A zenei nevelésből adódó óvónői feladatok Igényes zenei kultúrát képviselő dalok, dalos játékok, mondókák kiválogatása, ezek összeállítása az életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelően. A dalok hangterjedelme ne lépje túl a tiszta kvint távolságot, lehetőleg egyszerű negyed és páros nyolcad ritmusok váltakozásával. A (2,5)3-4 évesek
játékok
elsősorban
kétszemélyes
(óvónő
gyerekkel) jellegűek, illetve egyszerű utánzó mozgással kísért megszemélyesítő szerepjátékok legyenek. 6-8 mondóka, ölbeli játékok, 10-15 énekes játék, 1-2 műdal A dalok hangterjedelme ne lépje túl a nagy hatod távolságot, hangkészletében lehetőleg ne legyen félhang.
4-5 évesek
A negyed és a páros nyolcad mellett a negyed szünet és szinkópa is előfordulhat. A
játékok
csoportos
jelegűek:
körjáték,
szerepcserélő, sorgyarapító, párválasztó. 4-5 új mondóka, 12-15 énekes játék, 2-3 műdal A dalok hangterjedelme változatlanul nagy hatod távolságban mozogjon, de hangkészletében már megjelenhet félhang is (fá és ti). A negyed és nyolcad mellett megjelenhet a tizenhatod is. 5-6-7(8) évesek
Ismerjenek meg újabb játékformákat: kapus, hidas, sor és ügyességi, esztétikus mozgást igénylő párjátékok. 4-7 új mondóka, 15-18 új énekes játék, 3-4 alaklomhoz illő műdal
A migráns gyermekek hazájának kulturális értékeit is figyelembe vevő dal- és zeneianyag-választás.
- 58 -
Az óvodában is játszható énekes népszokások válogatása: szüreti mulatság, pásztorjáték, farsang, kiszézés, pünkösdölő, lakodalmas.
Ritmusérzék fejlesztése, éneklési készség és a harmonikus, szép mozgás alakítása.
A gyerekek nyelvi képességeinek fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei készségfejlesztő játékokkal.
Igényes hangszerjátékkal és zene kiválasztásával a zenei fogékonyság megalapozása.
Friss levegő biztosítása.
A kör és egyéb mozgásos játékokhoz elegendő hely kialakítása.
A játékok hangulatának megteremtéséhez változatos, esztétikus, motiváló hatású, élményt előhívó eszközök biztosítása.
Az óvónő örömmel vesz részt a közös éneklésben, énekes játékban, maga is élvezi a tevékenységet. Óvónői feladatok korcsoportonként, a hallás- és ritmusérzék fejlesztése terén: Fejleszti hallásukat magas-mély reláció, halk-hangos különbségének felismertetésével. Motívum - visszhang, egyszerű dallammotívumok visszaénekeltetésével. Hangszerek hangjának, eltérő zörejhangok felismertetése és megkülönböztetése.
(2,5) 3-4 évesek csoportjában
Fejleszti ritmusérzéküket az egyenletes lüktetés, tempókülönbségek (gyors-lassú) érzékeltetésével, játékos mozdulatokkal. Egyszerűbb táncmozdulatok utánzásos elsajátíttatása. Ütőhangszerek, egyszerű ritmushangszerek használatának bemutatása és gyakoroltatása. Ritmusmotívumok – egyszerű beszélt és énekelt – visszatapsoltatása Fejleszti hallásukat az oktáv és kvint távolságok érzékeltetésével. Halk-hangos megkülönböztetésével, beszéd, ének és taps formájában. Zenei emlékezetüket dallamfelismeréssel, dallambújtatással fejleszti.
4-5 évesek csoportjában
Finomabb zörejek, egymás hangjának és a természet hangjainak felismertetése. Az egyenletes járás és tapsolás összhangjának megteremtésével fejleszti ritmusérzéküket. Gyors-lassú tempótartás képességének alakítása beszéd, ének és mozgáson keresztül.
- 59 -
Táncos jellegű mozdulatok alakítása. Ritmushangszerek használatával a szem-kéz koordináció és a finommozgás alakítása. Ritmus és dallam motívum visszatapsoltatása és visszaénekeltetése. Dallamfordulatok kitalálására ösztönzés Fejleszti hallásukat a magas-mély dallam
vonalának térbeli
érzékeltetésével. Gyors-lassú és a halk-hangos fogalompárok együtt gyakoroltatása. Dallamfelismertetés kezdő motívumról vagy belső motívumról. Dallambújtatás gyakoroltatása hosszabb és rövidebb egységekkel. Motívum visszaénekeltetése kitalált szöveggel csoportosan és egyénileg. Sokféle zörejek és zenei hangok felismertetése, kis eltérések,
irányok,
távolságok,
közeledések,
távolodások
függvényében. Fejleszti 5-6-7 (8) évesek csoportjában
ritmusérzéküket
az
egyenletes
lüktetés
és
ritmus
megkülönböztetésével és összekapcsolásával. Dallam felismertetése a dal ritmusáról. Gyors és lassú tempó tartatása mérőegységnek megfelelően, negyed, nyolcad lépéssel. Esztétikus, együtemű mozgás fejlesztése, változatos térformák alakítása, játékos táncmozdulatok gyakoroltatása. Tánc közben a zene ritmusának, lüktetésének átvételére motivál. Törekszik arra, hogy táncban a párok összehangoltan, és a több pár egymáshoz igazodjon. Változatos ütőhangszerek használatával a dalok ritmusához alkalmazkodás képességének fejlesztése. Dallammotívumok hangsúlyainak kiemeltetése tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Ösztönzi saját szövegű dallam kitalálására, zenei kérdés-felelet játékra.
Sikerkritériumok
Örömmel, szívesen játszik dalos játékokat.
Bátran énekel, akár egyedül is.
- 60 -
Korához képest tisztán énekel.
Zenei érzékenysége, fogékonysága életkorának megfelelő.
Megkülönbözteti a zenei fogalompárokat: halk-hangos, gyors-lassú…
Mozgása esztétikus, ritmust követő.
Auditív észlelése, megfigyelése, emlékezete és intermodalitása fejlett.
Szívesen hallgat zenét.
Képes érzékeltetni az egyenletes lüktetést.
Felismeri néhány hangszer hangját.
Maga is képes egyszerűbb hangszerek használatára (dob, cintányér, triangulum).
Ismeri a népszokásokhoz kapcsolódó dalokat, dalos játékokat, rigmusokat.
Cél, feladat Minden gyermek örömmel, élvezettel vegyen részt a zenei jellegű tevékenységekben. A közös játékokon keresztül korának, képességeinek egyéni fejlettségének megfelelően sajátítsa el a zenei ismereteket, készségeket, alakuljon ki zenei anyanyelve. A napi tevékenységekben rejlő lehetőségek kihasználásával fokozottan eljuttatjuk a gyerekeket a passzív befogadástól az aktív részvételig, majd az önálló, kreatív zenei tevékenységekig. A zenei tevékenységekhez szükséges külső és belső feltételeket biztosítjuk. A zenei anyagot úgy választjuk ki, hogy ezen keresztül a készségeket tudatosan, fokozatosan, fejlesztjük. A tevékenységek megszervezéséhez, szükséges munkaformákat, helyet, időt, eszközt biztosítjuk. Felhasználjuk a zenei élménynyújtáshoz kapcsolódó egyéb nevelési lehetőségeket, komplexitást. A zenei anyag kiválasztása A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének, képességeinek megfelelő népi mondókák, dalos gyermekjátékok, dalok műdalok, segítségével a funkción keresztül fejlesztjük zenei készségeiket. A mindennapok során a gyermekeket ért különféle zenei hatásokat természetesen nem tudjuk megválogatni, de az általunk kiválasztott zenei anyagot elsősorban a népzenére, igényes műzenére alapozzuk.
- 61 -
Zenei ízlésüket az élmény adta öröm segítségével formáljuk. Nem felejtjük el a magyar zenepedagógiában hagyományos alapelvet, mely szerint minden gyermek zenei készsége fejleszthető, ezért nagy szerepet kapnak az egyéni adottságok, képességek, érdeklődés. Zenei fejlesztőmunkánk során a Forrai Katalin által ajánlott módszertani ismereteinket is alkalmazzuk. Hangterjedelem óvodás kor végére: 3-6 hang Ritmusérzék fejlesztése:
egyenletes lüktetés
dalok, mondókák ritmusa
ritmusvisszhang
ritmusfordulatok, képletek felismerése
tempóérzékelés
lassú - gyors
tempótartás
a játékok mozgásanyagának eljátszása
ismerkedés a hangszerekkel
Hallásfejlesztés:
magas-mély
halk - hangos reláció,
zörejhangok
dallamfelismerés
dallambújtatás, belső hallás fejlesztése
dallamvisszhang
A tevékenységek megszervezése, a szükséges munkaformák megválasztása, hely, idő, eszközök biztosítása
Minden gyermeknek lehetővé tesszük a zenei élmények megélését, az aktív részvételt, a zenei tevékenységeken keresztüli fejlődést. Felfigyelünk a kiemelkedő képességű gyermekekre, számukra biztosítjuk a képességeiknek megfelelő fejlődés lehetőségét.
- 62 -
A zenei élményszerzést különféle munkaformákon keresztül tesszük lehetővé. A napi tevékenységbe épített egyéni és mikro csoportos, kötetlen foglalkozásokon elsősorban az egyéni képességeknek megfelelően képességfejlesztő játékokat, zenehallgatást, ölbeli játékokat szervezünk.
Időnként frontális módon szervezzük a mozgásos dalos játékokat a szabadban, ill. a csoport szobában több gyermek részvételével.
A helyi adottságok figyelembe vételével alakítjuk ki a játékhoz szükséges teret. A megfelelő helyen kívül elég időt és változatos eszközöket biztosítunk a zenei élményszerzéshez. Hetente egy alkalommal szervezett keretek között néptánc foglakozást tartunk.
A zenei élménynyújtáshoz kapcsolódó egyéb nevelési lehetőségek felhasználása, komplexitás
Kihasználjuk a zenei élménynyújtáshoz kapcsolható egyéb nevelési lehetőségeket.
Egységes művészi élményt biztosítva, komplex módon az egész gyermeki személyiséget fejlesztjük a zenei nevelés során.
Különösen jól kapcsolható össze a zenei neveléssel az anyanyelvi nevelés, vizuális élményszerzés, mozgásfejlesztés.
A gyermek az óvodába lépéskor (beszoktatás) a ringatók, ölbeli játékok segítségével együtt kapja az első zenei, közösségi élményt. Saját testén érzékeli a zenei mozgás ritmusát, komplex módon fejlesztjük személyiségét.
11.5 Mozgás Programunkban
a
mozgásfejlesztést
igen
tágan
értelmezzük.
Az
aktív
nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, és az egész személyiség fejlődését elősegíti. Kedvezően befolyásolja az értelmi és a szociális képességek alakulását is. A tornának, játékos mozgásoknak az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek a teremben és a szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szerzett formában az óvodai nevelés minden napján – az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve – minden gyermek számára lehetőséget biztosítunk. Felvállaljuk az urbanizációs ártalmak és a gyermekek körében is mindinkább terjedő mozgásszegény életmód, csökkentő mozgástapasztalatok ellensúlyozását úgy a gyermekek mozgáslehetőségeinek színesítésével, mint a szülők meggyőzésével, szemléletformálásával.
- 63 -
A mozgásfejlesztés célja:
A gyermekek természetes mozgáskedvének megőrzése, mozgásigényük kielégítése.
A rendszeres testmozgással egy egészséges életvitel megalapozása.
A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészség alakítása.
A testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs).
Mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és a szociális képességek fejlesztése.
A mozgásfejlesztés területei:
szabad játékban a gyermekek spontán, természetes mozgása közben,
kötelező testnevelési foglalkozásokon,
mindennapi testnevelésben.
Mozgásfejlesztés a szabad játékban Célja:
hogy megőrizzük, ha szükséges, felkeltsük a mozgáskedvet, és tudatosan építsünk rá
hogy
minden
gyermek
megtalálja
a
fejlettségének,
érdeklődésének,
temperamentumának legmegfelelőbb tevékenységet
bátran, örömmel mozogjanak a csoportszobában és az udvaron egyaránt
Ésszerű
határok
között
mindent
kipróbálhatnak,
átalakíthatnak
mozgásigényük,
ügyességük szerint. A mozgásfejlesztés anyagát inkább a természetes mozgásos játékok és egy-egy gimnasztikai elem gyakoroltatására építjük, mindenkor figyelembe véve az egyéni képességeket és az életkort. Életkori jellegzetességek A (2,5) 3-4 éveseknél a természetes nagymozgások fejlődését kívánjuk segíteni. Ezért leginkább a csúszáshoz, bújáshoz, mászáshoz szükséges eszközöket kell biztosítanunk a csoportszobában is. Ezek az eszközök lehetnek a „Mászóház” csúszdával, létrával ellátva, textil alagút, WESCO szivacselemek, ROTIKOM egy-egy elemének kombinációja, de akár tornaszőnyegek és a csoportszoba asztalai is felhasználhatók erre a célra. Ebben az életkorban
- 64 -
a gyermekek gyakran kezdeményeznek csúszó-mászó-bújó játékokat. Gondoljunk csak a kicsik által kedvelt, asztal alatt bujkáló állatokat utánzó játékra. 4-5 éves korban nagyobb hangsúlyt kap a szem-kéz, szem-láb koordináció és az egyensúlyérzék fejlesztése. A szem-kéz, szem-láb koordináció fejlesztését szolgálják a különböző célba dobó játékok, a kugli, az ugróiskola, ugrókötelezés, valamint a manipulációs barkácsoló tevékenységek is. Az egyensúly fejlesztése a szabad játékban leginkább a belső fülben lévő vesztibuláris központ spontán ingerlésével történik, hintázó, ringató, pörgő mozgások közben. Erre a célra nagyon jól használhatók az Ayres terápia eszközei, különböző hinták, a Body Roll, a nagy fizikoterápiás labda, a füles labda, az ugróasztal, a lépegető, az elefánttalp, a billenő forgó korong. 5-6-7 (8) éves korban a finommotorika fejlesztésére kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A játékban nagyon sok lehetőség nyílik ennek a spontán fejlesztésére, például ábrázolási technikák gyakorlása: tépés, vágás, varrás, apró gyöngy fűzése, kicsi elemekből építés, konstruálás, babaöltöztetés, barkácsolás. Ezekhez, a tevékenységekhez a helyet a csoportszoba rendszeres átrendezésével tudjuk biztosítani. Ezért mobil, könnyen mozgatható bútorokat és kiegészítő eszközöket használunk. Mozgásos tevékenységekre felhasználjuk a csoporthoz tartozó kisebb előteret is, természetesen csak akkor, ha a gyermekek felügyelete itt is biztosított. Az udvari játék, mozgás serkentésére minden fejlettségi szinthez gondoskodunk eszközről és lehetőségről, így minden kisgyermek saját szabad választása alapján tevékenykedhet. Mászásra, bújásra késztetheti a gyermeket például a „hernyócska”, járásra az emelt felületű farönk sor, egyensúlyozásra a láncos lépegető híd, hintázásra a rugós játékok és mérleghinták. Tapasztalataink szerint szívesen próbálkoznak rollerezéssel, biciklizéssel, ehhez rollereket, 2 és 3 kerekű biciklit biztosítunk. A balesetek elkerülése érdekében a gyermekekkel közösen kialakítjuk a biciklizéshez kapcsolódó szabályokat. A bátorság, ügyesség, erőnlét kipróbálását teszi lehetővé a többfunkciós mászó vár. A labdajátékok sokaságát választhatják, például kosárra dobás, foci, kidobós, tollas, tenisz. Ezeken kívül az óvónők kreativitása szab határt a sokféle egyedi játéknak, eszköznek.
- 65 -
Mozgásfejlesztés a testnevelési foglalkozásokon Célja:
A tervezett, szervezett, irányított testnevelési foglalkozásokkal a mozgáskultúra fejlesztése
Koordinált mozgás alakítása
Téri tájékozódás, oldaliság kialakítása
A mindennapi torna mellett heti egy kötelező testnevelést tartunk. Az ütemtervben rögzítjük, hogy mikor, melyik mozgás funkciót gyakoroltatjuk a gyermekekkel. A kötelező forma mellett a játékosság megtartásával, a mozgásöröm kielégítésével tartjuk fent az érdeklődést a testnevelések alkalmával. A testnevelési foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játékjellegű főgyakorlatokból tevődik össze. Alapja Tótszöllősy Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában c. „zöld” könyve, mely ötleteket ad a tematikára és módszertanra is. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A játék egy foglalkozáson belül sokszor megjelenik, a feladattól függően, hol mint eszköz, hol mint cél. A testnevelési foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat-erősítés, gerinctorna). A tevékenységek megtervezésénél fontos, hogy a fejlesztő feladatok természetesen illeszkedjenek a testnevelés anyagához. Tudjuk, hogy a gyermekeknek sok mindent meg lehet tanítani, de fejlődésüket csak akkor segítjük, ha a megfelelő időben a megfelelő tevékenységeket végeztetjük velük. A 3-4 évesek testnevelési anyaga nagyrészt a természetes mozgásokat tartalmazza. Ezért ennél a korosztálynál a nagymozgások fejlesztése kiemelt feladat. Például különböző járások, futások, csúszások, mászások talajon, szereken, tárgy alatt vagy fölött, szer megkerülésével. Az egészséges személyiség fejlődéséhez hozzátartozik, hogy a gyermeknek önmagáról egyre pontosabb információi legyenek. A testnevelési foglalkozásokon a legtermészetesebb módon ismerkedhet testrészeivel és azok funkcióival. Ezért alkalmazhatóak jól a testséma fejlesztő programból a következőek:
- 66 -
a testrészek ismeretét célzó gyakorlatok (például „Járjatok a sarkatokon!” „Ütögessétek a talpatokat a földhöz!”)
a tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (például „Álljatok a babzsák mögé!” „Hasaljatok a padra!”)
test személyi zónájának alakítása (például „Emeljétek a babzsákot a fejetek fölé, vegyétek át a másik kezetekbe!”)
Ebben az életkorban külön nem tervezzük az észlelés fejlesztését, hiszen a nagymozgások végrehajtása közben spontán fejlődik. 4-5 éves korban a mozgásfejlesztésből már nagyobb szerepet kap a tér mozgásos megismerése. Ennek érdekében sok olyan gyakorlatot tervezünk, amikor különböző irányokban végeznek mozgásokat, és különböző formákat mozognak be. Például futás, jelre sorakozás az óvodapedagógus előtt (az óvodapedagógus a helyzetét mindig változtatja) szökdelés padok körül, fák között hullámvonalban. Elhelyezkedés különböző szereken, formákban. A mozgásfejlesztésnél ezen kívül előtérbe kerül:
Az egyensúlyérzék fejlesztése, például különböző mozgások végzése emelt felületen, forgások, fordulatok, testhelyzetváltozások, futás közbeni megállások.
Szem-kéz, szem-láb koordinációt fejlesztő gyakorlatok, például babzsák feldobása, elkapása, célba dobás, egyensúlyozó járás létra fokai között, célba ugrás.
A testsémafejlesztő programból kiemelt helyet kap az oldaliság tanítása. A kicsiknél még csak az „egyik-másik” megkülönböztetést használjuk. Itt már a „jobb-bal” kifejezéseket is, de a csuklójukon lévő jelhez igazodva. Például „Emeljétek fel a szalagos jobb kezeteket!” A csukló megjelölése a kezességtől független. A pontos eligazodás miatt azonban fontos, hogy mindig ugyanarra az oldalra kerüljön a szalag. Az észlelés fejlesztése is megjelenik a 4-5 éveseknél, de még mindig nem kiemelt feladatként. Az 5-6-7(8) éveseknél azonban az észlelés fejlesztése lesz a legcélzottabb. Ebben az életkorban az alaklátás, formaállandóság fejlesztésére tervezhetünk sok gyakorlatot. Ezek közül egyes gyakorlatok csukott szemmel is elvégezhetők. Például labdagurítás a test körül jobb és bal kézzel, csukott szemmel is. Körforma kialakítása szalaglengetéssel, karkörzéssel test előtt, test mellett, csukott szemmel is. Új feladatként jelentkezik a finommotorika fejlesztése. Ez nagyon lényeges fejlesztési terület, mivel a finommotoros koordináció az írás
- 67 -
megtanulásának elengedhetetlen feltétele. Testnevelési foglalkozáson ezt természetes módon a szerek különböző fogásmódjával, kisebb testrészekkel végzett mozgásokkal lehet fejleszteni. Nagyon jól használhatók erre a célra különböző méretű labdák, botok, szalagok. A foglalkozáson lehetőség nyílik a keresztcsatornák fejlesztésére is. A bemutatott gyakorlatokat látják, hallják a tevékenység pontos megnevezését, és elvégzik a látott, hallott feladatokat. Mozgásfejlesztés a mindennapi testnevelésen Programunkban az óvodai testnevelés szerves része a mindennapi frissítő torna is. Ezt minden korcsoportban naponta legalább egyszer, 10-20 perces időtartammal szervezzük meg. E tevékenység napirendbe illesztését minden óvónő maga dönti el. Jó gyakorlatnak bizonyult a délelőtti játék utáni időszak, mielőtt a gyermekek kimennek levegőzni. Ha lehetőség van rá, megfelelő időben, ruházatban ezt is a szabadban, jó levegőn tartjuk. Célja:
A gyermekek szívesen és örömmel vegyenek részt benne.
Igénnyé, majd szokássá váljék a mindennapi mozgás.
Maguk is kezdeményezzenek mozgásos játékokat.
A mozgásfejlesztésből adódó óvónői feladatok
A mozgás beépítése természetes módon a gyermekek tevékenységébe
Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítása
A gyermekek mozgáskedvének megőrzése, illetve szükség esetén felkeltése
A mozgásos tevékenység pozitív megerősítése
A baleset elkerülése érdekében a mozgástevékenység szabályainak kialakítása a gyermekekkel közösen, majd fokozott betartása
Mozgásos tevékenység lehetőségének biztosítása a csoportszobában és az udvaron
Lehetőség szerint az előtér kihasználása, szabályok kialakításával és figyelemmel kísérésével
A gyermek életkorához és egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos tevékenységre inspiráló eszközök kiválasztása, folyamatos cseréje
A testnevelés-foglalkozások anyagának összeállítása, figyelembe véve a csoport és az egyéni fejlettség aktuális állapotát - 68 -
A játék, játékosság elsődlegességének tiszteletben tartása a foglalkozásokon
Oldaliságot jelző csuklópánt használata, ha szükséges
A testnevelés-foglalkozások anyagába testalkati deformitások megelőzésére speciális gyakorlatok beiktatása
Tiszta, jó levegő biztosítása a tornateremben
Az atlétikai gyakorlatok (futások, ugrások, dobások) lehetőség szerint az udvarra történő szervezése. (Arra az évszakra tervezi be, amikor már jó idő van!)
A tevékenységek irányításánál és értékelésénél differenciál, figyelembe veszi az egyéni fejlődési jellemzőket
Szükség esetén a dajka segítségének igénybevétele. (Baleset elkerülése!)
Az adott testnevelés-foglalkozás mozgásos anyagához a prevenciós program fejlesztési feladatának hozzáigazítása
Odafigyelés a gyermekek optimális terhelésére
A testnevelés-foglalkozások szervezése elegendő időt hagy a gyakorlásra, illetve megadja a lehetőséget a tevékenységből való kilépésre
A testnevelés-foglalkozások szervezése biztosítja a folyamatos mozgás lehetőségét, kiküszöböli a várakozási időt
A testnevelés-foglalkozások eszközeként, az anyagtól függően, kézi szerek használata
A napi tevékenységek részeként a mindennapos, 10-20 perces frissítő mozgás tervezése során elsődlegességet biztosít a mozgásos játékoknak
Kiemelt prevenciós feladatok megvalósítása: nagymozgás fejlesztés, egyensúlyérzékfejlesztés,
szem-kéz,
szem-láb
koordináció
fejlesztése,
testséma
fejlesztés,
térpercepció-fejlesztés, finom motorika-fejlesztés, keresztcsatornák fejlesztése
Évente egyszer mozgásos versenyprogram szervezése
Sikerkritériumok
Igényli a mindennapos testmozgást.
Mozgása harmonikus, összerendezett.
Téri tájékozódása kialakult, irányokat meg tud különböztetni.
Magabiztosan (csuklószalag nélkül is) alkalmazza a jobb-bal kifejezéseket.
Ismeri saját testét, testrészeit, képes meg is nevezni és beazonosítani.
Fizikai erőnléte, állóképessége életkorának megfelelő.
Kialakult a szem-kéz, szem-láb koordinációja. - 69 -
Fejlett az egyensúlyérzéke.
Tud rollerezni vagy biciklizni.
A mozgásos játékok, gyakorlatok téri helyzetek felidézésére képes, vizuális memóriája korának megfelelően fejlett.
Ismeri legalább 2-3 kézi szer használatát (labda, ugrókötél, karika).
Érdeklődik valamely sportág iránt.
Képes alkalmazkodni társaihoz, korához képest fejlett az önuralma, toleráns, együttműködő, segítőkész.
Ismeri a csapatjáték szabályait.
Egészséges versenyszellemmel képes küzdeni.
12. Napirend, hetirend 12.1 Napirend összeállításának elvei Az óvoda nyitva tartási ideje szülői igények alapján szerveződik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében különösen figyelve a szülők munkába állását segítő nyitva tartás biztosítása. A gyermekek napirendjének összeállításában vezérelv a szabad játék idejének minél hosszabb időn keresztül és lehetőleg összefüggő idejű biztosítása, valamint a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele. Ennek érdekében:
A napirend összeállítása során ügyelünk arra, hogy óvodai életünk mindennapjaiban biztosítsuk a gazdag, változatos tevékenységet, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását
Rugalmasság és stabilitás megteremtése, melynek értelmében a stabil pontokat az azonos időben megjelenő, visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések, alvás, mindennapos testnevelés, mese), a rugalmasságot a gyermekek érdeklődésére, tevékenységére alapozott helyzetek időtartamának kezelése, az előre be nem tervezett tevékenységek beilleszthetősége adja.
Ügyelünk arra, hogy a legtöbb időt a játék, a játékos tevékenykedtetés kapja
a napirend alkalmazkodjon az évszakokhoz, az egészséges életmódra nevelés érdekében használjuk ki a gyermekek természetes mozgásigényét, és a természet hatásait, ügyelve a szabad levegőn való tartózkodás időtartamának fontosságára
- 70 -
az óvodai napirend konkrét meghatározásában ajánlatos a stabil pontokat tervezni, míg az egyéb tevékenységekre nagyobb intervallumokat tervezni
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében különös figyelemmel szükséges fordulni afelé, hogy napirendjük a biztonságérzetet erősítse, a megfelelő odafigyelés a bizalmat fokozza.
Az óvoda konkrét napirendjét a csoport óvodapedagógusai alakítják ki és rögzítik azt az óvodai csoportnaplókban. A jól kidolgozott napirend a maga rugalmas változásaival lehetőséget ad az óvodai élet egészében az elmélyült tevékenykedésre, elegendő időt biztosítva arra, hogy a gyermekek minden tevékenységüket befejezhessék, pontosan elvégezhessék. Az elmélyült érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz nyugalom, kiegyensúlyozott légkör, értelmes fegyelem szükséges. A szeptember 1-jétől május 31.-éig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermek biológiai (életkor, alvás-, mozgásigény, ebéd rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva alakítja ki az óvónő.
- 71 -
NAPIREND IDŐKERET
TEVÉKENYSÉGEK Szabad játék Személyes percek Játékba
7.15-8.45
integrált
egyéni-
és
mikro
csoportos
tevékenységek Vizuális nevelés Ének-zenei képességek fejlesztése Mese, vers, dramatikus játék Mindennapos testnevelés
8.45-9.30
Testápolási teendők TÍZÓRAI SZABAD JÁTÉK Játékba integrált tanulás Kötelező mozgásfejlesztés Környezetben
szerzett
élmények,
tapasztalatok
rendszerezése 9.30-11.45
Részképességek
fejlesztése
egyéni
szükségletek
alapján Néptánc Séta, levegőzés Énekes játékok az udvarban Játék a szabadban Testedzés Testápolási teendők
11.45-13.00
EBÉD Készülődés a délutáni pihenéshez
13.00-14.45
PIHENÉS, alvás mesével, altatóval
14.45-15.15
ÉBREDÉS,ÖLTÖZÉS,TISZTÁLKODÁS?UZSONNA
15.30-15.45
SZABAD JÁTÉK a csoportszobában vagy udvaron
- 72 -
Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszakra (június 1-jétől augusztus 31-éig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett napirend szolgál. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadon élvezze, közben legyen lehetősége változatos tevékenységekre, közvetve kompetenciáinak fejlesztésére. Nyári napirend
NAPIREND IDŐKERET
TEVÉKENYSÉGEK Gyülekező
7.15-9.00
Szabadjáték Párhuzamos tevékenységek: - Tízórai - játék a szabadban
9.00-12.00 (Hőségriadó esetén 11.00-15.00-ig
- fürdés, napozás
csoportszobában tartózkodás)
- egyéb szabadon választott és óvónő által kezdeményezett tevékenység EBÉD
12.00-13.00
Pihenés
13.00-14.45
Egyéni szükséglethez igazodó ébredés Uzsonna Párhuzamos tevékenységek
14.45-15.45
Játék a szabadban Óvónő által kezdeményezett tevékenység
12.2 A hetirend összeállításának elvei Az óvoda heti rendjének összeállítása az óvodapedagógusok feladata. A hetirend összeállításának elvei:
a hét során legyen biztosítva, hogy az adott nap során egy-egy tevékenység nagyobb hangsúlyt kapjon, s e szerint történjen a célirányos képességfejlesztés
- 73 -
naponta legyen lehetőségük a mesére, versre, vizuális tevékenységre, énekre
a heti ciklus tervezése nem kötelező jellegű akkor, ha ettől eltérő időtartamra (két hét, vagy más) tervezünk tevékenységet, pl. projekttervezés, melynek meghatározott a tevékenység jellege, tartalma, komplexitása
heti egy-két alkalommal kötelező testnevelés foglakozást szervezni
minden gyermek számára szükséges biztosítani, hogy a megkezdett tevékenységét kedvük szerint folytathassák a hét során.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztését elősegítő tevékenységeket
szükséges
tervezni,
figyelembe
véve
a
gyermek
emberi
méltóságának, jogainak biztosítását.
13. A nevelés tervezése Az óvoda funkciójának céljaink feladataink megvalósítása érdekében a gyermeki tevékenységek tervezésén kívül a gyermekek szokás és szabályrendszerének alakítását nevelési tervekben rögzítjük. Óvodai nevelésünk cél és feladatrendszere ismeretében ugyanis nélkülözhetetlennek tartjuk a fejlesztés átgondolását, tervezését, időszakonkénti értékelését, a továbblépés feladatainak meghatározását. A nevelési tervek időintervallumát az negyedévre határozzuk meg, teljesítésük értékelése minden lezárt ciklus végén írásban történik a csoportnaplókban. Az egyéni fejlesztések a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél kiemelten fontos feladat. Az egyéni fejlesztések méréseken alapuló fejlesztési tervek, melyek 3 havi tervezéssel indulnak és lebontva napi munkára terveződnek. A tervezések írásos dokumentumban valósulnak meg, melyek egységesen kialakított formátumúak.
14. A gyermekek fejlődésének nyomon követése Óvodai nevelésünk fontos eleme a gyermekek személyiségének minél pontosabb ismerete, fejlődésének figyelemmel kísérése és céljaink eléréséhez viszonyított helyzete megállapítása. Álláspontunk alapján a gyermekek fejlődését nagyobb intervallumokban értelmezzük. A személyiségfejlődés folyamatában ebben az életkorban megengedhető az estleges részleges elmaradás, az eltérő fejlődési ütem, az óvodáskor végére kívánjuk eljuttatni a gyermekeket olyan szintre, amely kívánatos további élete számára.
- 74 -
Ennek érdekében:
a gyermekek megismerését sokrétű információs rendszeren keresztül valósítjuk meg
a gyermek és
körülményeinek megismerésére már a beiratkozást
követő
családlátogatás lehetőséget ad. – Anamnézis felvétele
A bekerülő gyermek fejlettségi szintjét 3-4 éves korig saját kidolgozott felmérő lapon rögzítjük
A 4. életévüket betöltött gyermekeknél évente 1 alkalommal DIFER mérést végzünk. Ez a mérőeszköz, valamint a mérések nyomán készített értékelések alapozzák meg az óvodai szakvéleményünket.
A gyermek fejlődésének nyomon követését a „Személyiség lap”-on rögzítjük és követjük az óvodába lépéstől az iskolakezdésig. A megfigyeléseket folyamatosan rögzítjük – évente legalább 3 alkalommal – és dátummal regisztráljuk. Évente legalább két alkalommal ezekkel az információkkal megismertetjük a szülőket.
a megismerés formáit kidolgoztuk és a helyi Pedagógiai programban rögzítettük, minőségirányítási programunkban folyamat szintjén szabályoztuk
folyamatosan bővítjük mérési, értékelési kultúránkat, mérőeszközeinket
pontosan meghatározott az óvodáskor végére elérendő optimális szint, melyet az alapprogram tartalmaz
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek esetében különösen fontosak a alábbiak a személyiség nyomon követésében melyeket minden gyermeknél alkalmazunk, de a 3H gyermekeknél az egyéni fejlesztés hangsúlyos volta miatt kiemelt feladatként kezelünk:
a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek óvodai beíratásának támogatása 3 éves korában
ennek érdekében a szülői házzal szoros együttműködést elősegítő kapcsolatfelvétel
beszoktatási terv, mely segíti a gyermek és a szülő közösséghez, a közösség szabályaihoz, szokásrendszeréhez való szoktatást
részletes anamnézis felvétele a szülői házzal együtt
Bejöveti mérés elkészítése, a méréshez igazodó fejlesztési tervkészítés 3 havonta
3 havonta értékelő megbeszélés a szülővel. A megbeszélés alapját az személyiség fejlődés nyomon követését rögzítő dokumentum tartalmazza. A szülő aláírásával igazolja, hogy a gyermekéről a tájékoztatást megismerte.
- 75 -
4 éves kortó DIFER mérés
15. Az óvoda hagyományos ünnepei, rendezvényei Az óvodánk sokszínűsége, tartalmi munkájának gazdagsága lehetővé teszi, hogy az óvodai élet is bővelkedjen saját hagyományokkal, egyedi tartalmú ünnepekkel. E feladatok szabályozása az éves munkaterv mellékleteként jelenik meg, ahol részletesen kidolgozott, konkrét tervezéssel rögzítjük ünnepeinket. Nagy odafigyeléssel fordulunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ünnepeken való részvételére, a szülők bevonására az óvoda ünnepeibe. Ünnepeink:
Okt. 23.
Mikulás
Karácsony
Farsang
Márc. 15
Anyák napja
Gyereknap
Tanévzáró
16. Az óvoda kapcsolatai Valamennyi partnerünk közül kiemelt jelentőségű az óvodába járó gyermekek családjaival történő kapcsolatunk minősége, folyamatos továbbfejlesztése, amely elvet programunk 4. fejezet 5. bekezdésében deklaráltuk.
16.1 A családokkal való együttműködés Az együttműködés célja: Az óvoda és a családok nevelőpartneri kapcsolatának fejlesztése, az óvoda és a családi háttér
közös
felelősségérzetének
megerősítése
a
gyermekek
fejlődésében,
annak
hangsúlyozásával, hogy nevelési céljaink – összhangban a szülői elvárásokkal - csak akkor teljesülhetnek, ha a szülők is segítik ezt a folyamatot a gyermekek fejlődését támogató, szeretet adó családi neveléssel.
- 76 -
Elősegíteni továbbá, hogy a nyitott óvoda megvalósításával a szülők reális benyomásokat szerezhessenek gyermekük közösségben elfoglalt helyéről, viselkedéséről, s arról, hogy avatott kezek óvják-fejlesztik gyermeküket. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján valósítható meg, melyben az óvodapedagógusnak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Az együttműködés alapelvei
A kapcsolattartás legfontosabb elve, hogy tudatosítsuk: a gyermeknevelés elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik.
Törekszünk a két nevelési színtér összhangjának megteremtésére, a jó nevelőpartneri kapcsolat kialakítására, melynek alapja a kölcsönös bizalom.
Nyitottság a szülők problémáinak meghallgatásában, megértés, tapintat, és lehetőség szerinti segítségnyújtás, az információk bizalmas kezelésében nyilvánul meg
Az óvodai dolgozók ismerjék és fogadják el az eltérő családi körülményeket
Az óvoda legyen kezdeményező és elfogadó, de tartsa tiszteletben a családi nevelés elsődlegességét
Az óvoda dolgozói nyújtsanak követendő modellt az őszinte érdeklődés, a kölcsönös tisztelet és bizalom kialakítására
A szülői jogok érvényesülhessenek a nevelés folyamatában, különös tekintettel a nevelési program ismeretére, s érdemi tájékoztatásra a gyermekük fejlődésével kapcsolatban
A szülő számára szükséges biztosítani minél többféle bekapcsolódási lehetőséget az óvodai életbe
Az együttműködési formák tartalmáról, a benne rejlő „munkamegosztásról” a szülőket érdemben tájékoztatni szükséges
A fenti elvek megvalósítása érdekében:
az óvodák házirendjükben szabályozták a szülők számára fontos tudnivalókat
a házirendet szükséges a szülővel megismertetni, annak kivonatos egy példányát a beiratkozáskor a szülőknek átadni
az együttműködés elveit, formáit azok megvalósulásának tervezését szükséges az éves munkatervekben rögzíteni, erről tájékoztatást adni a szülőknek a helyben elfogadott módon
- 77 -
az óvodák szülői szervezeteket működtetnek
A szülőkkel történő együttműködés formái változatosak, sokrétűek, magukba foglalják a személyes kapcsolatot, a közös rendezvényeket, a jeles napok megünneplését, a hagyományok ápolását. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel történő kapcsolattartásra, a kapcsolattartás minden formájára. Biztosítjuk számukra a napi kapcsolattartási lehetőséget, valamint moderátorként részt vesz az óvodapedagógus a gyermekjóléti szolgálat, a családsegítő szolgálat, az egészségüggyel való kapcsolattartásban. Az alábbi felsorolás inkább orientáló jellegű, mintsem szabályozó jellegű, hiszen az adott szociális közeg esetenként meghatározhatja a különböző együttműködési formák tartalmi hangsúlyait: Formája
Célja A gyermek otthoni körülményeinek
Beiratkozás előtti
Óvodai élet előtt
családlátogatás
megismerése, a gyermekkel történő első találkozás, bizalomépítés a gyermekkel, a családdal. Közös anamnézis felvétele
Új és érdeklődő szülők nyári fóruma Beiratkozás
Ismerkedés az óvodával, a szülők tájékoztatása Adatfelvétel, ismerkedési lehetőség biztosítása az óvodai élettel Biztonságérzet kialakítása mind a szülő, mind az óvodába érkező gyermek számára.
Anyás befogadás
Óvodai élet alatt
Egyénre szabott beszoktatás Közös programok (kirándulás,
Családok és az óvoda kapcsolatának elmélyítése.
ünnepek, munkadélutánok,
Oldott ismerkedés egymással. Betekintés és aktív
játékdélutánok, versengések)
részvétel biztosítása az óvoda életébe(n). Tájékoztatás, információcsere, nevelési feladatok
Szülői értekezletek
és teljesülésük. Operatív feladatok egyeztetése, véleményezés, közös megállapodások megkötése.
- 78 -
Problémás esetekben a személyes, családi környezetben a probléma okainak, lehetséges Évközi családlátogatás
megoldási módjának segítése. Nagy odafigyeléssel a hátrányos helyzetű gyermekek családjaira. Gyakori, igény szerinti látogatás Szülői/óvónői kezdeményezésre egyedi esetek
Fogadó órák
megbeszélése 3 havonta, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek A szülők számára betekintés biztosítása a
Nyílt napok
gyermek óvodai életébe A hátrányos helyzetű szülők számára figyelem felhívás
Szülői elvárások, igény és
Felmérés, összehasonlítás, feladatok kijelölése az
elégedettségmérés
óvoda számára
Személyes percek
élet után
Óvodai
Szülői szervezet működtetése
Személyes percek
Azonnali döntést, beavatkozást igénylő esetekről kölcsönös tájékoztatás Az óvodai élet egészét érintő ügyekről tájékoztatás, szülői kompetenciák erősítése. Informális tájékozódás a gyermekek iskolai haladásáról
Óvodánkban szívesen fogadjuk a szülőket, a szülői együttműködés minden kezdeményezését. Óvodai Pedagógiai programunk, nevelési elveink határozott képviselete a biztosíték arra, hogy a családokkal való kapcsolatunk jellege, minősége e szűrökön keresztül működjön, és építő jellegű legyen mind az óvoda, mind a családok számára.
- 79 -
16.2 Az óvoda egyéb kapcsolatai Kapcsolattartási formák
Társintézmények
szakmai napok,
Szakmai tanácskozások, megbeszélések közös témában
óvodai és iskolai tevékenységek kölcsönös látogatása, tapasztalatcsere
játékdélután az iskolában
tanítók meghívása óvodai szülői értekezletekre
Általános iskola
iskolalátogatás az iskolába készülő gyermekekkel, részvétel tanórán
tájékoztatás adása a gyermekek fejlődéséről
közös programok, közös ünnepek
informális kapcsolattartás
értekezletek, tanácskozások, képviselőtestületi ülések
Fenntartó
fenntartói ellenőrzések
óvodavezetői beszámolók
költségvetési tárgyalás
meghívás az óvodák rendezvényeire
a fenntartói irányításból adódó feladatok teljesítése
Kisebbségi Önkormányzat
meghívás az óvodák rendezvényeire
egyetértési jogkör érvényesítése az óvodai
- 80 -
dokumentumok kapcsán
tanácskozások, szakmai megbeszélések
Közművelődési intézmények (helyi, szomszédos településen és Balassagyarmaton)
gyermekszínház látogatása
mozi látogatás
könyvtárlátogatás
tájház látogatás
gyermekek szükség szerinti vizsgálata
Nevelési tanácsadó
Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
folyamatos kapcsolat a logopédussal
sajátos nevelési igény megállapítása
módszertani segítség kérése nevelésükhöz
Nógrád Megyei Pedagógiai és
ingyenes és térítéses szolgáltatások igénylése szükség szerint
Közművelődési Intézet
szakmai programokon, továbbképzéseiken való részvétel lehetőség szerint
rendezvényeken, konferenciákon való részvétel lehetőség szerint
Egyéb szakmai szolgáltatók
Egészségügyi intézmények
Egyéb kapcsolatok
információs kiadványok fogadása
tisztasági vizsgálatok
tanácsadások
meghívás óvodai rendezvényekre
szponzorálás,
helyi vállalkozók
rendezvényekre meghívás
alapítványok
szakmai fórumokon való részvétel
- 81 -
egyesületek
egyház
szakmai szervezetek
civil szervezetek
konzorciumi tagok pályázatok esetén
17. Az óvoda dokumentumai Óvodánkban a következő dokumentumok használata kötelező:
helyi pedagógiai program
óvodai csoportnapló
személyiség lap, a gyermek fejlettségével kapcsolatos adatok, szakvélemények, anamnézis lap
egyéni fejlesztés dokumentumai
felvételi és mulasztási napló
Szervezeti és Működési szabályzat és mellékletei
Házirend
Óvodai integrációs program és munkaterv
Éves munkaterv, mely a következőket tartalmazza: Pedagógiai célok
A Programból adódó, - adott nevelési évre vonatkozó-, kiemelt feladatok: Törvényi szabályozás változásaiból adódó feladatok Fenntartói feladatszabályozásból adódó feladatok Gyermekvédelem Óvodai integrációs fejlesztőprogram adott éves feladatai Az intézményben folyó technikai, eszközbeszerzési, szakmai innovációk aktuális fejlesztési feladatai Hagyományápolás Esélyegyenlőség megteremtése
- 82 -
Személyi feltételek Adatok Adott nevelési évben működő megbízatások Munkacsoportok az adott nevelési évben Szakmai önképzés – továbbképzés - beiskolázási terv Tanügyigazgatás Statisztika (gyermekek adatai) Tanév rendje helyben Szervezeti élet Értekezletek Munkáltatás Szabadságolás éves ütemezése (tervezése) Helyettesítési rend SZMSZ karbantartása- munkaköri leírás Ellenőrzés – értékelés Belső ellenőrzési terv az adott évre vonatkozóan
- 83 -
Eseménynaptár Az alábbi eseménynaptár az éves terv eseményszintű lebontásához ad segítséget, a tervezés a projekttervek megvalósítását segítik elő. A program
Szervezési
neve
feladat(ok)
Határidő(k)
Felelős(ök)
Október November December Január Február Március Április Május Június Július Augusztus A munkaterv mellékletei: szülői szervezet éves munkaterve
óvodai integrációs program
éves beiskolázási terv
Ellenőzi/ értékeli
Szeptember
Sikeresség
Az egyesített éves munkatervet az óvodavezető készíti el.
- 84 -
18. A nevelési programok karbantartása A Pedagógiai program aktualizálása az óvodavezető feladatköre.
18.1 A felülvizsgálat szempontjai:
a gyermekek nevelésében megjelennek-e a tervezett nevelő-fejlesztő tartalmak?
az alkalmazott módszerek, tevékenységformák alkalmasak-e céljaink elérésére, szükséges-e a változtatás?
A helyi programokban foglalt szabályozások teljesíthetők, fenntarthatók, vagy módosítást igényelnek?
érvényesek-e a leírtak a személyi, tárgyi feltételek vonatkozásában?
milyen mértékben elégedettek közvetlen partnereink az óvodákban folyó szakmai munkánkkal?
megfelelnek-e az aktuális jogszabályoknak?
18.2 A Pedagógiai program módosításának lehetséges indokai különösen:
változás következik be az intézmény szervezeti felépítésében
változás következik be a működés területén
törvény, rendelet (országos, helyi) módosítás, fenntartói utasítás
helyi vizsgálat, ellenőrzés eredményeként részfejezet módosítás szükséges
alap és kiegészítő feladatok módosulása (bővülés, szűkítés)
18.3 A programmódosítást kérhetik:
fenntartó
óvodavezető
nevelőtestület
szülői szervezet
- 85 -
19. Legitimációs záradék 1. Szakértői vélemény Név:………………...………………………
Dátum:……………………………….
……………………………………………..
………………………………………..
2. Elfogadta Kerek-perec Óvoda nevelőközössége nevében: ……………………………………………..
Dátum: …………………………………………
Óvodavezető 3. Véleményezte: Becske, , szülői szervezet nevében:
Dátum:
………….…………………………………….
………………………………………….
4. Véleményezte:
Dátum:
……………………………………………….
…………………………………………..
Becske Község Önkormányzat Polgármestere
A nevelési program a jóváhagyás napjától érvényes.
- 86 -