1930.
•
;."..-_ _..:........,.. • 8Zam.
Elófizetéai /tra évi
Meglel •
KIADJA, •
'ITÁRlUS L"ELKÉSZKÖÍl r~ '"--:;
AZ
SZERK ESZTI,
BE CZÉDI PÁL alsóboldogfalvi lelkész. •
'*
• •
TA RTA L O.!:
•
Nag!l Dénes _ Reggeli ima - Árkosi Bened lma - Dr_ Varga Béla . • • • lma - Szenl-Tvón!li Sándor . • Vasárnapi ime - Dawson.-Benezédi • •
• •
BESZÉDEK , A folyóvíz meUé uhetell fe - SzenL-Iván!li Sándor Evangéliomi bátorság - Geréb Zsigmond . • Fersangi beszéd - Fekele Lajos . • Az önfegyelem - Otö Lajos . . . • • Adjad a te sUvedel nekem - Dobai István . • MBIsdj velünk. lesi vér ! - Weress Béla . • • Egyházi ""széd - Sig mond József . . • •
24
•
29 33 38
HUS\'t11 BESZE:OEK , Keressűk s feltámadott. az élö Idvezilól -
Megelevenednek-e a balollak -
Csiló Salamon Benedek Gábor . .
41 46
SZEMlE : Lilurgiánk rerormja -- Máthé Sándor . . . Bucaúszó. Elófizetések nyugtázása. Szerkesztő i izenetek
Giob"'-nyomda. Odorheiu-Szekelyudvarhely. 1930.
•
52 63
•
1930.
XXII. kötet.
jan.
• marc.
• szam.
,
,
.
-.
.
Megjelenik negyedévenkent. '
•
•
-
,
'Előfizetési
ára évi
••
•
KIADJA ;
•
•
AZ EGYETEMES UNITÁRIUS LELKÉSZKÖR . • •
•
•
•
•
SZERKESZTI ;
I
BENCZÉDI PÁL alsó boldogfa lvi le lkész.
• •
• •
-
•
C lob LI So- n)'o md n, Odor hei u-Szé I<e Iyud V l1 rh e 1)1, 1930. I
..
,. ". •
,
• •
•
•
•
•
•
•
•
,.
..
•
,,'
,
-..
--,-
IMÁ
"
,-' "
e
~
'."-,,
,
•
•
,
Reggeli ima. •
-
,
,
,
pászlora, örök m . lsten ! ki hogy a sötétségből világosság leiYen és a fén\'es felhoiád, ki mindezékért egyedül vagy imádásra méltó s kit leborulva imádvi meg nem szünne'K álta la d teremtett népeid, ime mi is, a'~~te" gyarló szolgá i, hiv ő -,-, .. szentegyházad , népednek pásztorai, egy$g'yültünk e szent helyen , hogy áld junk téged és dicsőitsük a te nagy neved, hogy kimentettél minket a ' sötétségnek tévelygéseiből és a te nagy jóvoliodbó] nekünk világosságot támasztottál. . Hálát adunk szent felségednek s örö mme l dics ői t jük isteni nagy nevedet, hogy minket , új é letre elevenítettél s az örök élet tudományával megékesítettél. Áldassék a te neved nem zetségről-nemzetségre, hogy a te qagy irgalmasságod szerint nem büritettél meg minket örök sötétséggel és vaksággal a mi hálátlanságainkérl, hanem vigyázásra intettél minket a gonosznak ellenünk való hatalmas szándékai ellen., Áldunk téged, mert te velünk vagy napjainkban, mikor munkálkodunk és éjszakáinkban, .mikor pihenünk. yelünk vagy a boldogság és béke "ide· jén épen' úgy. mint veszedelm~nkben és el nem hagysz minket. Mikor' a világ . veszedelmes útaira. mint a pásztor nélkül való nyáj . elszéledtünk volt. te minket szenl..fiad által megkerestél és az üdvösségnek ösvényeire vezérelté/. Óh nagy lsten! , Minden gyarlóságainkat elnéző kegyelmes atyánk. ki annyira szerettél minket. hogy a te szent fiadat adtad nekünk, hogy valaki hiszen őbenne. el ne vesszen. hanem ö!ökélete legyen; könyörg,ünk szent felségednek. ne nézd a mi bűnös, háláda tlan voltunkat és á te szent ' tiszteleted ben és _, szolgálatodban való ' restségü nk~t .. hanem inkább légy kegyel~~s hozzánk. gyarló ~.
-
•
-
• •
•
•
•
4 ,
,
, , kész a mi szivünk akaratodat csejárni, parancsaidat megtartani s ' hogy gyarlók és erőtlenek va- , gyunk,1)llkün~ a te ke gye lmedet és a jóra és az igazra vezérlő "'sz~n melyet megigértél volt mindés tiszta szívből keres nek. azoknak, valakik Mi pedig téged és a "' , útaid a t kerestük mindörökké és " . ' t ke'ressük jó Atyánk! a te házadnak dolgaifogl a lko'zni, a mi terheinket és kötelességinket em-le'i etni ' és azoknak teljesítésére magunkat készít"', ts , hát bennünk a •te dolgaid iránt fogékony szivet és a Íe 'anyaszentegyházad és annak l')iveiért, a te népedért munkálni tudó, minden áldozatra kész lelket, hogy a te szent ,fiad által előnkbe irt parancsolatidnak útaiban serénységgel és buzgóságga] járhassunk, csak tenéked éljünk s mindenekfelett a te akaratodnak teljesítésében és köve tésében legye n minden gyöÍ1Yörüségünk, Oszlassad elménknek homályát, hogy me gismerve il mulandó életnek rövid vbltát és e csalárd világnak haszontalanságát, , téged olthalatlan' buzgósággal szolgáljunk, ama boldog jövendő életnek reményében, melyet igértél vala azoknak, kik szeretnek téged és megtartják a te parancsolataidat. Plántálj olyan indulatokat a mi sziveinkbe, hogy alázatosságban és ,szelídség ben járjunk előtted, téged mindenek fel ett és felebaratainkal. mint magunkat, úgy szeressük, S 'mivel sok nyavalják és háboru ság ok vanr':il'k, .Öh Uram! a te kevés számu hiveiden, adj erősséget és tökéletességet benned való hizodalmunknak, hogya mi mindennapi keresztünket békével és botránkozás nélkül viseljük. ' Jó Atyánk! ki hiveidnek örökös oltalmat igértél, ki nem . engedted az egy országból a más országba, egy nemzetség közül a más nemzets'ég közé került, bár kevés számu hiveidnek, hogy senkí ártana nekik s érettük még a királyokat is megdorgáltad, ' mo1'ldván : a le felkeni népeidet ne illessék és ne árthassanak a te prófétáidnak: óh legyen mostan is örök atyai kegyelmed Uram, a te népeden, kik erőtlenek és megfogyatkozának. Parancsolj e világ fejedelminek a te hatalmas szóddal, lágyítsd meg szivét, .hadd térjen tehozzád és ismerfe meg a te örök nagy hatalmá dat és lágyuljon meg szivük mindazoknak. kik ' kegye tlenek és érzéketlenek. hogy ne kergetŐi . ha ne m védő szárnyai legyenek a te kicsiny számu. de nehéz •
'.. .
•
,
'
,
,
•
•
,
•
"
•
•
5 sorsu hiveidne k, kik közül nemel yek na k, némel ye k sötétségben és a h"l . megkötöztetvén keserüséggel és . te népeden, a te nyomorult kereszté a te szenteid és meglankadott a közl. Oh, gyujts hát fénylő csillagokat létünk bús, sötét éjszakájában, kik fényükkel be előttünk az útat, óh ragyogtasd fenn továbbra is az fénylő napokat, kiket e világ világosságá(1l adtál. Óh adj a mi népünknek. adj a mi ' vezetőket, kik mindig a legegyenesebb, ; a ' légig8.zibb útakon vezessék anyaszentegyházunk dolgait és hiveit ; és arlj a bölcs vezérekre hallgató, a jó pásztorokat követŐ 'hűséges nyájat, kik megértve ,nehéz helyzetünket, legyenek egymáshoz jó akarattal. anyaszentegyházunk .iránt törhetetlen szeretettel és lanka datlan áldozat-készséggel s buzgósággal. a te gondviselésed és egy jobb jövő iránt feltéfleo , bizalommal, hogy igy jöjjön egy jobb kor, me ly után buzgó imádság epedez százezrek, mill ió k aja kán és jÖjj ön el a te országod miközénk, melyért minde nna p imádkozni tehozzád soha meg nem szűnünk : Miatyánk , • ki vagy ...
•
•
•
•
Árkosi Be nede knek 1575-b en kiadot! imé ibót á tirta és kö zli:
Nagy Dénes.
Alspjára.
Ima.
-
•
• • •
-
.1"
•
,,· . ·
fc
..
, .
Örökkéva ló Is ten , menn ye i é des Atyánk ! Szent örö m é rzése hatja á t szivünket, hogy is mé t megj ele nhe ttünk a Te szined előtt. A mind e nnapi é le t go ndja i és nehézségei után mindig jó l esik nekün k szent oltá rod zsámolyáh oz leborulni, hogy erőt - és vigasztalást ta lá ljunk Nálad a szeretet és jóság kiapadhatatlan forrásánál. Földi életünk legdrágább kincse, le lki világunk fé n ylő s uga ra Te vagy, oh mindenható lsten . Feléd fordul tekintetünk. ha fürkésszük li világegyetem titkait, ha nem tudjuk megtal ál ni lelkünk nyugalmát a sok kisértésben é's megpróbáltatásban s a te áldó kezed mindig fölem e l bennünket, támogat és mege r ő sit az élet nehéz küzdelmeiben.
•
•
•
,
6 ,
, nk a reménytelenség sötét napminket s ha az emberi gyarlóság jaiban. mindig hisszük, törekvésnek ga n nk, végtelen jóságod oltölma-z tudjuk , elbukni a szentet, a jót és az minket, igazat a gonoszt. édes Atyá nk, hog y napról-napra legy ünk ebben a hitben, hogy mind,',' . 'ék előttünk életünk célja és értelme, amely nem .más;"'m ' i:l1í Te benned élni, céljaidat előmozdítani s a Te nagy' é~"'~zenrNeved dicsőségét aláziltos lélekkel szolgálni. · Buzgón ,iinádKóz'unk Hozzád ezért a hitért. szent lelked segítségéért különösen a mai ünnepnapon, amidőn Szent egyházad vezetői és hiveí összegyűltek, hogy é pítsé k a , e' országoda t. Öh áldd meg ő ket bölcsességgel, szeretettel és egyetér- , szent léle k téssel, hogy tegye nek bizonyságo t a bennük lakozó , e rejéről ezután is, a mint az elmult. napokban tették. . ., Buzgó n imádkoztunk Hozzádjö Atyánk, fiatal lekésztár~ai llk é rt , akiket e!juttattál odáig, hogy szent fogadalommal köte lezzék el magukat arra szolgáLatra, amelyet Jézus jelölt ki számukra. Esdve kérünk, áldd meg őket a szolgálatnak lelké- , vel, hogy a Krisztus keresztjét vállukra véve, rendületlen híttel és bátörsággal ő rizzék a nyájat, amelyet Gondviselésed rájuk bizott. És áldd meg az agg főpásztort, akit sok öröm és bánat között oly hosszú ideig megtartottál, hogy teljes legyen öröme ebben a napban, am időn megáldja és út jukra elbocsátja választotta id ifju seregét, hogy küldbessen még sok buzgó imádságo t Hozzád az Egyház féltett jövőjéért, az igazság diadaláérl, a Te országod eljöveteléért. . Légy áldott kifogyhatatlan álaásaidért, de mindenek felelt Jézusért, akitől megtanultunk Téged, mint Atyánkat szeretni, e mbertársainkat, mint testvéreinket megbecsülni. Az ő 'n evében , kérünk, hallgass meg könyörgésünkben Ámen. •
.
•
Kolozsvá r.
•
Dr. Varga Béla. ,
-
•
•
-
•
•
,
, ,
•
7
•
Ima . . •
•
-
o Isten,
. . szepseg es
Te vagy a , igazság örök .szent forrásá, egy bten l Te vagy a mi Atyánk l T~ rem énységünk, szivünk öröme, nem ábrándulunk l Téged dicsőitünk minden minden erőnk ke l s a mi Téged-dicsőitéstink . összefogva s lelkünke! hozZád @melve vágyunk Utánad, a ' kö.. zelségedbe jutni, hogy hálánkat elmondIf~.ssu~, suk Neked, Ö, de hogyan is tudnók felsorQlni" m ' a sok ;}(i,- • jót, amit velünk müveltél, hiszen amit 141v.ai .tátunlf és érezveérez ünk, az is kibeszélhetetlenül mély és. sok, hát még azok, amiket gYi:uló emberi elménkkel fefogni sem birunk, mennyi lehet ?,~ zérl hálánk tolmácsolása helyeit csakdicsőiteni tudunk Tégedet. . Életünk gazdag tallt!~talata gyanánt látjuk, hogy minden korban és mind en id~~~tf..,az emberek fáj ó szivei menedéket találtak Benned s hog~ji;ii;atad miné künk az imát, mellyel ezt a szentséges menedéke t megközelílsÜk. Zivataros, szilaj búval terhelt lelkünk kicso rdúl néha, mint -egy túltöltölt pohár és mi nem tudhat juk, vajjon a mi imádságunk följe gyez tetell- e vala hol, kérésünk teljesítése megigé rletetl-e valaha? Azt sem la tolga tjuk: adatolt· e meg valami egyáltalán, vagy soha, vagy semmi sem adatolt? Hane m, hogy érezhetlük saját lelkünket a Te jelenlétedben, hogy vehettünk valamit magunkra a Te szent világosságodból, hogy sejthellünk valamit a Te gondolataidból s hogy szent lelked homlokon csókolta a mi lelkünket azt _ há lása n köszönjük: Valljuk: ebben a mi im ádságunk megh a llga tta tott. Nem is ' kérünk mi Tőled imáinkban földi javakat, mulandó hyereségekel. Csa k egyet kérünk: e ngedd, hogy é rézzük lelk ei nkben' a Te szent közelségeaet. Nem remegünk a holnap borzalmaitól: hisze n Te úgy vigyázol ránk , mintha csak egy volna az, kire gondodat fordíta ni kell és nem százmillió. A világ ridegsége nem borzongat: jobban szeretsz Te minket, mint mi valaha is tudnók, ' hogyan szeressük magunka!. O engedj közeledbe, hogy égessen fel a Te szent szerelmed ininden~kicsinyességet, bűnt. és irigységet a mi l.e1künkben, )1
•
•
,
•
..
.......
•
•
8
•
szünkre. üres hajó oldozd sülés vár. A ismerni meg, azért imádságunk. . j.S.olozsvár.
•
és csak . szent lelkedet kérjük rénket, mint valaha horgo nyra vete tt. . t lelkeddel. bontsd ki vitorI Rika t, engedj a nagy élet zúgó vize ire, .poldogság és a Veled való egyetanított Téged megismerni és igy az ő nevében, hallgasd meg a mi Szent-Iványi Sándor .
~fl· 9.1~ "
,...
----
~:
--
.
,
Vasárnapi ima.
Az Úr teljesíti az őt félőknek ki uánságát, kiiiltá sukal meghallgalja és megsegíti őket (Zsolt. 145. 19.) Oly b oldogító tud a t az , hatalmas lsten, hogy teljesíted azoknak kérésé t. aki k Hozzád imádkoznak. Remegve borulunk ' Ie elő tted, mert kérésünk tárgya sokszor nem olyan, hogy:azzal elődbe á llhatnánk. Tanits meg hát minke t az igazságra, hogy Te teljesíted azoknak kérésé t, akik félik a nevedet. Taníts meg a rra, hogy öntsük ki előtted, édes atyánk, Teremtőnk előtt szivünk igaz gondolatait. Öh bárcsak olyan gondolataink lennének mindig, amelyek a te tiszta akaratoddal nem ellenkeznek ... Előtted kedves, ha bölcsességért, szeretetérlés jósfigérl imádkozunk, meri te magad is az vagy. Vizsgáld meg, óh Uram, sziveinket és taníts meg, miként vizsgáljuk meg rejtett kivánságainkat ? Te mindent tudsz, ismered még a legrejtettebb gondolataillkat is. Ha úgy találod, hogya . világi hírnevet jobban kívánjuk, mint a csöndes, zajtalan becsületességet: gyakorolj kegyelmet fölöttünk. Ha azt látod, hogy az emberek dicsérete h;dvesebb előttünk, mint a lelkiismeret jóváhagyása: légy irgalmas irántunk. Ha azok akarunk lenni, amit a világ nagyságnak s nem azok, amit az erkölcstan jóságnak nevez: légy irgalmas irántunk. Ha valaha rosszat kivántunk embertársainknak, légy irga lmas és adjad, hogy tanuljuk meg: aki nem sZereti felebarát jál, nem ludj a szeretni IstenéI. Segits . meg, hogy keressük, kutassuk lelkünk mélységeinek ·rejtett igazságait, míg végre igazi emberi voltunk tudatában, az ihletés perceiben elmondhassuk, elődbe tárhass'\:Ik kérésünket. . •
-
~~~,~.A .
, ",
.'
•
•
Úh lsten, m i d ő n olya nt I\érü ne m Üllll : :lzá na kozzá l raj tunk es ha o lya t a rnivel az emberiséget szolgáLjuk : tagadj meg Há· Li., csendes ls' jónál? Je le d .megadni : és távar ta la n éle te! Ilérü nk s ha ha llgassad meg kön yö rgésü nk , 1iI"fájdalm a l, a rövid k ne m term észeles élete l, a szegénységel ; ezek a tá rgyai ; legyen meg mindenkor a Te'. a l{a ra lod. De a bölesesség, bá lorság. tiszlesség, csöndes. nyugodt lélek, nyilt szív , tiszta mind a Te kéz, a ba rá tok és a ba rá to k irá nt va ló szerete t Jóságodna k és szere lele dne k a do má nyai a dd , óh a dd osztá lyrészül ezellel mine künk , á h menn yei a tyánk hogy az élet vége felé ta lá ljuk meg a bé ké t, a Te á ldott nap fénye de t az élet eslvéjére s a Te a ka ra lodba n va ló megnyugvás ba n hun yjuk le szempillá ink8l. Igy vezess, olta lmazz, kormá nyozz minke t, hogy gyö nge a ka ra tunkna k minde n hibá i és gya rl óságai e lle nére is elj u th(lssunk a legfő bb jó ra, mikor is a ha lá l kap uján á t belép hetünk az örökkévaló béke ors~~ba. Ezeke t Ilérjük, eze kbe n hallgas:; meg a mi Urunk, Jézus Krisztus nevébe n. Ámen. D aw so n utan : B . P.
,
•
•
•
-
•
. •
-
I BESZÉDEK.
GYH
.
.'
•
.
• •
,
•
•
•
A -fQlyóviz mellé ültetett fa. ' .. ,
,
••
·-Zsolt I. l-3 .
•
Az első zsoltár költői szavait olvastam fel előttetek, kedves testvéreim. Érzilek-e azt a szellőI, mely e régi templom falai közölt, megbarnult hátu padjaink.',Jölött, sziveinken átsóhajt a . . szavak nyomában? Messziről indlJit.. ez a szellő, évszázadok, sőt évezredeken túlró!. Onnan, ah~1 hajdan egy ellenségek től körülvett nép szive jajongásával hivta az Istent. Onnan, ahol egy látószemű király háza jövőj éért versbe szedett il1!á~k al lágyílga tta a sorsot. Onnan, ahol papok és irástudók még szentté tudták tenni a költészetet, ahol még a költők is papok és próféták, Játnokok és Isten szolgái, tiszták és mocsok ~'lanok voltak. Judea sikságairól, Galillea dombjairól, Jeruzsálem sziklái közül zeng felénk ez a szellő, egyezeréves nép bölcselett ~ finomult bánatát és imádságg6. tisztult örömeit tolmácsol va nekünk. Minden benne foglaltatik,. ami egy ' ember lelké ben valaha csak lángot vetett: bűnbánó énekek, csatadalok, menynyegzői örömújjongás és fájó halott-siratás, pusztában vándorló, eltévedt lelkek segély:-iáltásai és 'hozsannák a m ~g talált oázis szélén, áldott, friss források mellől! S mintha a hajdani zsoltáréneklők törékeny hangjait örökkévaló hozsánákká erősitette volna az Úr, átsüvílett ez a 150 zsoltár a világ népeinek történelmi századain. Mindenütt hallatszik ez a zsoltár,' ahol csak Istenben hívő e mberek éjnek, bátorítva, vigasztalva, remé nyeket kél tőn. Emlékeztek! Valamikor a mi népünk ajakán is zengett a zsoltár. Harcban és viharban edzett őseink zsoltáros nép voltak, csatamezőn ezeket dalolták, oUhon ezekben adtak hálát, /
•
~
!
•
•
.-
..' ...
,
•
•
•
II
• jövőjük
múlt dic8Ő8égé t Dávid királlyal II a el!én tornyosuló felhők mögé i~ zsoltá ntollak bele. . halál Hitvallók, reformátorok ezeket d e1éb~ mentek s a megkinzott pr !aján~ ' ajakán há nyszor, de hányszor csenget! a zs tár·'m-egcsende.3edett vizek fö lött, ha {eljöt! ~ csillag és elpihent a korbác.~! Oh, mennyi bánat, mennyi imádság, egy má~ik ezeréves nép százados keservei, megvigasztaltatásai és há laadásai zokognak felénk a zsoltá rok da lla mos sorai köz ül! .• . . . Há t ti, késö utódok, hogyan hallgatjátok ezeket a zeng ő ; • sorokat ? Azzal a ' gondo la tta l-e, hogy ezek egy idege n nép idege n vallásl;\nak bölcsel mei csupán? Azzal az érzéssel-e. hogy a ma i költő k másként da lol nak ? S hogy a ti verseitek más üze neteket irnak? . Oh, nyissátok meg szíveiteket e zengő so rok el ől!, úgy á nak hozzáír! utolsó levelél a temetegyete k, min l a fiu, ki tés utá n megta lá lja , s nnyekke l, forró csókokkal á rasztja te k, mint a messzi utazásról e l a drága so roka t ! haza tért utód, kik őse i összeomlott hajléka e l őtt elgondolkozva megáll, mig egyszer csak észrevesz egy megsárgult lapú kön yve t a törmelék között, s zokogva csókolja össze a z apái kezé. tő l is forgatOlI lapoka t I Úgy fogadj áto k ez t a zsoltárt, mint rá nk hagyott drága ajá ndékot, me ly a nnyi véres száa in á ta l hozzánk érkezett ta nácsadóú l ! 8
•
l. Arról. beszé l ez · a zsoltá r, hogy ki a boldog e m ber? Boldogság l ? Az örök e mberi é le t célj a , egy sze mein k e l ő tt lebegő á brá nd, mely so kunkn a k életé ben mindi g csa k ábrá nd ma rad! Ha gye rmekkorunk meséi egy pe rcre va lósággá len nének, s vala mi ha ta lmas kirá ly kihird etné, hogy ő mind enki t boldoggá fOIl tenni, a ki megmondj a : mit ki ván - olyan népvándorl ás lenn e, a milyet ez a föld még sohasem lá tott I Oh, hogy jönnének a z emberek csill ogó szemekke l, ka pás ra nyílott tenyérrel ide; mind-mind , elmonda ni: hogyan le hetne őt bold oggá te nni, nagy vagyont, nagy · dic ső s ége t , so k-so k földi gyö n yö rűsége t kérnének - csak a z első zsC'ltá r boldoggá te vő ajá ndéká t nem kérn é ta lán senki I Mindenik a ka rn a. kérne vala mit, vala mit mástól, az élettől, az Istentő l - csak sajá t magá t nem kérn é - ta lán senki I S óh, milyen idegenül néznének erre a zsol•
•
•
12
•
•
tárra. ha "eléj ük olvasná a zt val a ki! Mil. hogy ez nem Aua l kezdi : igen . ezt, meg ezt adom ne ktek. ha ne m rájuk pirit · és ráj uk dörög : csaK az lehei· b:)ld og, áki n em jár gonoszo k tanácsára, n em áll meg a bŰ Qösök útján. s a csúfolódók székébe nem ül!? Micsoda ósdi kön yv is a Biblia, s milven idejé t múlt bölcselkedés ez a zsoltár ! Hát ne m tudja ez. hogy az embe ri boldogság igennel kez d ő d i k . hogy gyülö letes dol og nemeke t ha llani, hogy még az igen is c3ak legfeljebb ke zdés nek szép ti az egyetlen okos- ' szó a " több ", több gazdagság. több pé nz, töb b dic sőség, több gyönyör?! . Pedig a Biblia legsúlyosabb mond ása i min d-min d nemmel kezdődnek mégis. A Mózesi pa ra ncsola tok tiz törvé nye közö tt csak egy va n, ahol a han gs úly ne m él .. nem'·-re esik. Jézus is igy fogadja a me nnyorsz ág boldog,ága ut á n vágyó embereke t: Nem mindenki, aki .mondj a: Ura m. Uram. megyen be a menn yek nek országába! Aki követni a ka r. tagadJa meg magá t, vegye fel az ő keresztjé t és úgy kövessen e ngem! S ó, men nyire szükség van a ,,·nem "·re ezek né l az újkori b o ldo gságke reső im é i ! Hisze n a ki boldogságát pé nzbe n, vagyo nba n, földi gyö nyörökben keresi, borzalmas mélysége k szélei n kószál, eléb b-utóbb ,álép arra az útra , amelyen a go noszok ta nácsa, bűnösök útja és csúfolódók széke mind·mind lefelé vezető, rom lásba torkolló l ép csőfokok! L'gyan mi értelmük- le he t e fogalmaknak, hogy él e tső zsoltár csa k azokat nevezi boldogoknak, akik nem ra bj a i. s nem is urai ezeknek? Lehetne ezt a háro m fogalmat úgy tekinte ni, mint az emberi élet anyagias vágyainak l épcső fo k aiL • Azt mondhatnók : íme, ti, akik pénzben, hírben és gyö nyö rbe n keresitek a boldogságot, rál éptek egyenként mind a három lefel é vezető fokozatra. Előszö r csak meghallga ljátok a gonoszok , tan ácsát és megpróbá ljálok boldoggá lenni tiltott útakon , Azután meg erkölcsi e rő tök elhagy, a le lkiismeret szava elném Cd lelketekben s ti megállotok a bűnösö k útj á n, a megjav ulás, a feltámadás reménye né lkül. Végül pedig a csurolódók székébe ültök. hangos szóval gúnyoljátok azo kat, a kik az erény és becsület útján megm aradtak, ne m elég, hogy ti elbuktatok, de csúfolódásotokkal megöli tek azokat is, akik még eddig é ltell , tiszták voltak és folt nélküliek! S vajjon boldogok lesztek-e ti akkor? Minél lejjebb, annál reményteleneb b s minél remé nytelenebb, annál átkozotlabb az élet I Képzelj eLmagadnak egy ... l"-
•
•
•
1:3 •
•
•
olyan világot, ahol nincs becsület, nincs' ti sz taság, nincs barátség, nincs j óság v ágy tol{-e oda .7 M ert e ze.~ , fl l épcső [o k o k ebbe az országba v ezetn ek téged . Ám a zso llánró. még mélye bbre mutat s az t mondja: ez a három l é p cső fo k a népnek h alálához veze t I A héber eredeti ig"y irja ezt a szó t, amil a magyar Biblia "go noszok "·nak [ordit: törvénynélküli ! S a zsidó hori zo ntra körös-körül égő határok tü zfénye ve t ő d ö tt , az e rd ő k m élyé n és a bércek cs úcsa in egyaránt hallatszott a k öze l ed ő ellenség robaj a s bent a pu sztulás szélén áll ó ország szivében kit e rm e l ő d ö tt egy átkos fajta: . . a törvény nélküli . Akik nem ismertek magukra nézve k ö t e l ező nek semmiféle törvén y t, ak ik nem látták azt az igazságo t, melyben egyesülve, talá n még sza badulh at a nép. Akik az eléjük tórl veszedelemre td ~ toro kk al rákacag ta k s ak il{ a körülhordozo tt véres kardh oz hozzádo bálták kiürílett boros ü vege ikel. Egy megvaltó g() nd () l a tu~ n.em vo lt és m égis egyre ha ngzo tt fl szavuk forum on és zs inagÓgába n. Mint egy k orm án y nélkül i haj Ó, ide-oda li begtek az élet óceánj án s utasoka t hivoga ttél k mag \.lkk al m ég is' l Ö j aj a nn ak , ezerszeresen j aj! ak i j ár eme gonoszok és t ő rv é nyn é lküli e k tanácsá n, aki a vész óráj ábél n csélcsa p vi gadozáspa kezd s a bün ösök , zavaros b an halászók , egy nemzetóriás apró hull arab ló i útj á n megá ll! , . ' S "h a mindez nem elég, de él cs úfolódó k székébe is ül s káromol Istent. egy háza t és hazá !, gún yo lj a azok at, akik mentésre sietn ek s a m aga cilliku s élcein gyönyö rk ödik I Ismerk k·e ilye neket ? Eml ékeztek- e? Minden nép vészes óráiban ct kad m ,k ilyen törvé ny nélküliek, . egy nemzed ék ereiben megmérgezik a vért s ássák, egyre ássá k a sírl ö nmaguk és fajtájuk ali l I A béke napj aiban elpuhult nép elfelejti lassa nként Istennek áldó szent törvényét s talán hallga t ·a gonoszo k ta nácsá ra, 11 bün ösök útján megáll s m aga is a csufolódók székébe ül. S akk or egyszercsa k összeomlik egy ország, egy egyház, egy társasá !-L egy ember a nélkül. hogy va laki is bold og lett vo ln a, m ig százezrek vá ltak hontalanná, szegénn yé és nyo morulttá !
II. De hát mil mond az " igen ?"' M ert bár minden nagy eszme " nem" ·mel k e zd őd ik is, igazán korszakalkotó vá csa k akk or vá lh ü li~. ha " igen" · ben foly tatódik tovább. A z "igen " továbbra is az Ur törvényériS l bt'szl\ l. Azt mondja, hogy cSfl k az az ember
•
•
14
•
•
,
be r boldog, ak inek az Úr törvényében van a gyönyörüsége. Mi ez a törv~ Szeretet ? Igazság ? Bosszuállás? Mindenik és mégis egyik' sem eze k itözüI. Hanem az a valami, amely . ott húzódik meg, mint fo nál , mindh á romn a k a mélyé n s a mely minden va llásnak és igazi filozófiá na k alaptörvénye volt eddig: ez az igazság végső diada la! Az hát a bol.dog ember, aki ebbe n ' a törvé nyben le li gyönyörüségét, aki hiszen abban és aszerint cselekszik is I Dehát van, a ki nem hisz e bben ? Nézzetek kö rül látó sze mmel s ké nyszerül ve lesztek ezt kérd ezni inká bb : Van-e, a ki his z még ebbe n ? Nem úgy viselkedik-e mind en ember, mintha koporsó ba készü lne szállani ? Nem úgy járn a k-e a fé rfi a k, mintha rablá ncot é reznének lába ib on s a n ő k, mi nth a He ródes hó hérai vá mána k magZlltaikra a Holn ap küszöbén ? Nem adják -e fel nap o nta egyre tö bben a remé nyt s ne m a szemeink előlt lépi k'e rá egy egész ne mzed ék lassa n, de szinte felta rlózta ti18talla núl a re mé nytelenség küszö bé n át zso ltárunk l é pcsőfokaira ? Pedig vajjon hiá ba e mlegeltem-e a gályá n is zso ltá rt é neke l ő pro testáns vérlanukat s a bab ilo ni cse ndes vizek mell e tt is szikla hitü Izrael népé t ? - 0, a karj atok boldogo k lenni, ti csüggedt szemü, unitáriu s ifjak s ta nítsa to k meg ez ö regeket is Isten tö rvényének á ldot! gyö nyörüségére , T a nulj a tok meg, hogy mil ye n különbség rejlik egy bi?tos aratásnl kasza ló, lendületes fé rfiktH és egy eső t k é mlel ő , j ég t ő l rem egő, tún ya kéz közölt I . Hogy az, aki lste n törvé nyéb en leli gyön yö rüségé t s hisze n az igazság e lkerülhe tetle n győz edeim é b e n , szilárd , ba r ke mé ny bé rcekre hag, a ho nna n majd szabadon néz he t a fe lk elő nap sze mé be, mig aki nem hisz, homok ösvé nyre lép, me ly szé tma llik lába i alalt s ő a semmiségbe ér el. Kétfé le törvény va n, afia, a világ tö rvé nye és az Úr törvénye. A világ törvé nye: ki tudja mit hoz a holnap, szakaszd le há t minde n ó rád nak vi raga t, é lvezz, té kozoli , csak saját hasznodra nézz I És az Úr tö rvénye : a jó és az' igaz di a dalt ul , légy hát jó és igaz, bátor ha rcosa az e lj övendő holnap biztos győzede im é n ek !
•
Aki az Ur olya n lesz, mint adja gyü mölcsé t Akik já rtak
törvé nyé ben gyö nyö rködik éjje l és n
•
,.
,,
,
15 ,
en~ek a hasonla tn a k mély igazságai!. Pusz ta, homokos helyekre
,
fá t hiá ba ültetsz, el herved és kipusziul az, p,e ha végig foly gyökerei a la tt a Jordá n vllgy a Heb ro n élete ta dó vize, csodá-, la tos gy üm ölcsöke t tere m. Nem vagyunk-e mi is haso nla tosa k egy-egy ilye n palesztina i fáh oz, mi magyarok, mi un itá riusok ? Az élet dú s vize mellett ritká n, jaj, nagyo n ritká n ültünk I Hosszú, véres századok teltek el szö rn yű, kínos viaskodásba n, hogy odajuthass unk mi is a boldog fá k me llé ; boldog ne mze te k, dia da lmas va llások sorá ba az Élet ,é des vi zeinek partj á n. És mire odaértü nk, k éső n , végerő nk f ogy tá n, má r más· mederbe térült a folya m, vagy gátat eme lt e léje vala ki, a ki ko rá bba n odaé rt. .. Mi mindig minde nütt elkésünk ", jajga lla Ad y Endre s ezzel bele kiá ltolIa a világba a mi iszonyú tragédiá nk! De há t vajj on ne m mi magunk vo ltunk-e min d e késé'sekn ek oka? Vajjo n Ú gy " ~Itünk-e , mint a hogyan a zsoltá r kivá nja: az Úr törvényéblii~gyönyörködtünk-e éjjel és nappa l ? Ó nem, mi megtá nt orodtunk, elvesz ítetlük sze meink elő l az t a törv ény t, nem hittünk benne, á ta dtuk magunka t sokszor a re ményte le nség túnya kéje inek, egy mással ma ra kodtunk , a mikor ellenséges pajzsok ezre i döngtek kap uink e l ő tt s leme ntü nk a törvé nynélkü liek min d három l épcső fo k b n , Csa k egy pá r ével. csak egy pár hónapo t mul asz tottunk ta lá n, d e eljá tszoll uk heIyünket ezzel a viz partj á n d iszl ő fá k gy üm ölcsössége terén. Egy pilla ntást vesse tek csa k fa junk és egy ház unk történetére s lelketekbe sikolt a nagy tragé dia: e lkéste tek ! Ó, á ldja meg az lste n lá tó sze mekke l legalább ezt a nemze déke t l Ta nítsa meg ő ke t a zso ltá r sZelVaiva l az é le t útj ára lépni. Adjon férfi a ka t e nn e k a szo morú fajnak és en nek az a lvó egyháznak, a kik a törvényben, az Úr törvényében Íeli é k gyönyörü ségüket éjjel és nappa l. Akik nem I\é telked ne k. nem esnek a törvé nytele nség verm ébe . ne m tá mad na k egy más ellen a vész órájába n. ha nem hisznek a holnap ráj uk sugá rzó diadalába n és asze rint élnek I Hogy olya nok legye ne k. mint a viz mellé ültetell fa. mely idejekorá n megterm i a maga gyümölcsé t. Boldogok. Isten törvé nyéhen já rók. dia da lmaso k leszte k. ha ez a zscltár megtalá lja útját a szivetekh ez. Á me n. Kolozsvá r. •
Sze nt" lvá nyi S án dor'.
.
,
•
•
16 •
,
•
"
• •
•
Evangéliomi bátorság. Csel.
~1. ~!l .
~z,ll": l iidl\(lk IH'~\' IH ' ~" blll{)r~úg'}!t\1 SZt' lj ~il;. t i Tc lws :.',(~ clt· { Il'I . "
", .. tieid
1\
k
A bálors ri~ .. l'! lélek ("1'('.j". A I11 tlit'"ri Álislúk idl'g,'riínek !\l'v!:'Zik de él lélel eme IHg-Hd
: t' 1'1-•je . Mil-( m ás e rő ti hanya tl ós t's megse mmisü!!'s liirvI' IlYI- 111//11 áll, addig a léleknek ez erej én. csa k mini nüvelií. hlll vft n\'ozli elem érvén yes ülhet a változús. Am elyik bl1l"rsü).( 111 fl !oIá 1.-.1 1·1ernyed . él talpaza tlól - h tl id eif{-órtiig is ... ellol/'llil<. /~z il1 ).(/1dozással, félelem m el bizon yos perce lllrL' JticKYI,-zik : "II CSllk II látsza t voll, csa lék ony lelld állllpol. \1,., m pudil-( kom"ly ', t! 1-\ PJml. tartalo .nmal és céll al biró valúsl.í).(. Es ( ,;t, 11 líinr l ü l vez'" min k et tl lélek erkölcsi IHrtll lmánl'lk k'·rd.'-' Iq,..z. uII)/'II YI,1 /íll VIII-()' esik. mtirad VHgy elvész Ll bálllrst't).( is. 1111 « b/'llul's,ill "I..,m'-:í:'-
, -(: .
.,
,
'p,
..<,,"<,r
,
,
-
.,.
,
•
, . 17
•
•
sével nem ' járurtk (bölcseleti) mélyen; felfogásával. méltalásáwil (eszményi) magasan, harlem csak a hétköznapi felfogás ~színvonalán maradunk, .úgy találjuk, hogy van a rossz .léleknek is es van a jó léleknek is bátorság.a . . • A rossz lélek bátorsága a sötéthen otthonos; ennek ~émei ,. horzalmai alkeJják élelelemét, táplálékát, gyönyörüségét; ennek leple alatt · méri útjait, szedi össze ' terveinek fonalszálail, való· - sílja meg céljait. A világosság elé tet;tetésből tart elfedező fályolt; a n)l'Hvánosság előlt vak-mer,ően birálja, szólja, itéli azo. kat, amikben Iegna.g yóbb bűnös őmaga. A lelkiismeretet-bérlő érdekeküg· y es kihasználásával, a bűnök kölcsönös titoktartá. . sának fordított szentségével ünneplő uszály t igyekszik magának biztositani. A hitvány (fri'voll tréfák sikamlós, a meghamisított igazság tekérvényes útjain mindenkit meg akar nyerni 'sötét világnézelének, csaknegy az erkölcsi' rend megteremtendő ford ítottjában, a visszás . ő lehessen a legsúlyosabb. A hasonlókkal szemben a jókkal szemben kihivó, csakhogy kizárj on minden hozzáférhetést, megfélemlítsen, elnémítson . minden gyanut. Ai örökös teltelésnek ebben a túlfeszített munkájában kiyáló gondja van rá, hogy kerülje önmagát. Sa ját magával ·szembesülni a legkinosabb, mert a magányban hallhalókká .lesznek a lelkiismer.et csendriasztó háborgásai ; ezért a. világ zajában, küzdelmeiben, társaságok kacagása, ze· néje, pohár.c sengése között üditőbb .c sendességet talál, mint titkon behajtolt ajtója mögött, magános szobája otthonában, ahol nem lehet sem önmagát elkerülnie, sem Istent elfelejlenie. Ilyenkor minden gon.dolat befelé irányul. a lelkiismeret szúró leki ntele perzsel s a nagy bir.ó , intőn, komolyan, félelmesen megjelenik. És ekkor, akí 0.11 künn sértetlen lábakkal fulolt végig a , közitélet beretva-éles útján, aki a .s.á,tán lángeszév~1 minden kivetett hálót szép.en elkerült, aki szemébe kacagott a fenyegető igazságnak, aki ,arcrándulás nélkül, biztos kezekkel tette meg a legvakinerőbb kockázatol; önmaga előH sáppad, fuldokol, ÖSSze~0gy. A bátorság vértezet! vitéze gyáván , nyomorultan semmisül me,g .egy ,l Mhatatlan hatalom előtt. . J me, ezért mondtam ·azt, hogya bátorság a lélek erkölcsi ' 1arlid\~áv·al ,áll 'vagy esik; ezért mondottam azt. hogy ' amely bátorság {ogyatkozni ,tud, az csak látszat volt, valÓság soha. A ross~ lélek úgynevezett háJtorsága fokozó.dik addig, mig a siker ú!.i a iföHelé. 'wszel1l; de amint lépteit lÍ€'lt-arlózta'ha .a ,rémes arcu '.
,
•
•
2
<
• •
,
•
18
,
•
nemezis, rrteg!orpan li amint az igazság könyörtelen· keze kimélet nélkül terítge ti na pfényre gyengéit, a leleplezés b;zonyos foká ná l összeomlik, mint a kártya vá r. A jó lélek bátorsága ép pen e llenkező . Ennek a világosság a világa, nyított könyv az élete, egyenes az útja, tiS'zták az eszközei, bevallott a célja. Erkölcsi ta rtalmáná l fogva bíztosítva van a zü llés e llen, a megsemmisüléstől megolta lmazza az a szent kapcsolat, mely a le lki jót, a nn a k örök forrásáva l: Istenn e l forrasztj a össze. Műkö d ésé nek rendszerinti módj a a csen des, é pítőmunka következetessége. Erkölcsé rt, eszményekért fol y tato tt harca iban e l ő tt e is megjele n a fé lelmetes erő rom boló hatalmával. Ilye nkor fegyvert fe gyver ellen sZegez; de sohase m azért, hogy az egyén múló é rdekét, é letét me ntse meg, ha nem azért , hagy önfeládozás á rán is biztosí tsa az igazság d iada lá l. A veszedelmek fokozzák erejé t; a legnagyobb me grázkódta táso k, próbáltatáso k közölt legállha ta tosa bb, a ká rcsak Jézus a Golgo tán. A magányban, a lélek magá ba n éző és magába szálló pilla na taiba n megép ül ést nye r ; a le lkiisme ret nyugalma megpihenteti ; az Istennel va ló társa lkodás megjutalmazza, felm agasztosít ja. Istennel tá rsalogni, az örökkévaló léle k e rőfo rrásaib ó l l e lki e r ő t me ríteni csa k egy úton le he t és ez az út: Jézus evangélioma szerinti élet. Jézust Ic ki csinyitheti, ki gúnyol ha tj a, meg is tagadhatja a felül e tes világ, de le lki hatásá t megsem misíteni nem tudj a so ha. A lé le k szükségét ideig-órái g e lhallgattatha tj a az e m ber, de új é hséggel, fokozódo tt szo mj uságga l fog újra és újra felkiá lta n i és enn'ek a feltá ma d ott éhségnek, szomjuságnak ne m tehe t elege t a világ, me lynek törvé nye ne m a lé le kn ek, ha ne m a tes tne k törvénye. . A lé le k szomjusága, é hsége sokkal ele mibb erővel küzd a kielég ítés utá n, mint a testté . A testi szükség, a nyo mor, az éhhalál réme vadd á teszi az e mb ert ; lerom bol, megsemmísi t minden akadályt, á lljon az e mbe rb ő l vagy a nyagbó l mely közte és a fa la t kenyé r közt van, de a rombolásba n ki is merül. A le lki szükség pedig egy egész világo t tud rombad6nteni; de rombolása olya n, hogy elő re viszi é pül ő müve it s a romoka t az új tere mtés a lá tem eli, am int azt a keresztény egyház teile és teszi. Ennek a lelkiszükségnek ele mi ereje alkotja a z eva ngéliomi bátorságot; ezé rt az folytonos. mert lélek szü kségét ill e földön. a gyarló emberi tes tben te ljesen ki elégíte n i nem le hel. Elemi ereje - mond om - de ez az elem nem földi, •
•
,
..
,
ig •
hanem égi; nem emberi, hanem isteni, mint ahogy a lélek igazi hazája az ég, teremtője az lsten_ Ennek leljes tudatára Jézus evangélioma juttatott tudománnyal, paranccsal, példákkal, cselekedelekkel mind a szentlélek kilölteléséi€!. A lelki szükség elemi ereje: az evangéliomi bálorság arra munkál, hogy nyitva és tisztán tartsa lsten és a z ember közötti útat, hogy azon az úton a lélek a maga forrását minden pillanatban fölkereshesse és· a lest halála után örökre egyesülhessen vele. Az úl n)<;tva és tisztánlarlása a világ kisérléseivel va/ó örökös· küzdelmei jelenI. Ebben a küzdelemben bontakoznak ki az evangéliumi bátorság körvonalai, melyeknek nagyságál nem a tellek világraszóló nagysága határozza meg, hanem az az arány, amely a kÜzdő ereje és a küzdelem aka dálya közöl! van. Az a gyönge nő, aki a gúnyolás elől , mely· Iyel vallásosságát illetik, szeliden kilér, imádságát folytalja és tovább is látogalja az Islen házát; az a gyönge nő, aki ártatlanságának és tisztaságának hófehér fátyolát a kisérlés szennye ellen egy visszautasító pillantással megvédelmezi, az evan · géliomi bátorságnak éppen olyan magaslatán á ll, mint az a szellemi nagyság, aki egész bünös irányzatot megakaszt, letör. A le lkiszükség elemi erejét gyakran láljuk lekötve. elaltatva, úgy egyeseknél, mint tömegeknél. sőt népeknél is. Most éppen ennek a szomoru korában vagyunk. Hol van nak ma az apostolok, akik ezt mondanák Péterrel és Jánossal: "Nem lehet · az, hogy amiket lállunk t?s hallot/unk, azokal ne szóljuk ?" Hol vannak ma a hitvallók, akik Pál apostolla l egy ütt "nem szégyenlenék a K risztIls evangéliomái f Diva t letl a külsőnek bolondos kultusza, amelyben a z egyszerű lisztesség, arikiló, feltünő tisztességtelenség kedvééri megáldozlalik; sétán vok, báli termek• elég bizonyságai ennek. Aramlat lelt a ' tömjénfüslöt 'a z evangéliom i lelkesü ltség tiszta lüzénél. a bálvánYimádást a lélek és iga zság örökkévaló Istenének lelki tiszleleténél, templomok fényét, csillogását, papok hóditó mosolyát• . udvariasságál a vallás nemes egyszerüségénel, komoly méltóSágánál többre becsülni. Irán y lelt kicsinyelni. éretlen Iréfa lárgyává tenni a vallásI, áhitato t; csekéh' áldozat miaU ' a z egyházat feles legesnek tartani, sőt oda is hagyni. Szokás lett pénzért adni és vásároln i lelkeket Ez a divat, áramlat, irány és szokás az evangéliomi bátorságot lekötözi. Ki merne ezek ellen még a templomon kivül is küzdeni ?
•
•
•
,
•
•
20
•
•
mikor ráolváSSák a lesújtó itéletet: nem "úri", nem .,műveit" , nem "modern" és több ilyen paragrafusokat a legújabbkori léha társadalom romlolt irányú büntető könyvéből. . ._ Szítsuk fel a lelkiszükség elemi erejét I Ébredjünk már tudatára annak, hogy mi szentlélek temploma vagyunk s hogy az Úrnak lelke lakozik bennünk. Ennek a léleknek pedig aludni nem szabad. Ébresszük .hát Jézus. evangéliomával, bátorságát annak fényével és erejével vigyük küzdelembe. A lélek és Isten közötti útból tisztítsuk, seperjük el a sok beteges, káros divatot, áramlatot, irányt és szokást. Az első lépés: hogy ne szégyeljük Krisztus evangéliomát, a másik é" az összes további, hogy' tagadjuk meg magunkat, vegyük fel az ő keresztjét és kövessük őt. Akár fényes kisértéssel, akár sötét fenyegetéssel akarnának megtántorílani, mondjuk az evangéliumi bátorság nagy alakjával, Lutherrel : itt állok és másként . nem tehetek . Mondjuk az első hivek ez imádkozó szavait: "add a Te szolgáidnak, hogy nagy bátorsággal szólják a Te beszédedet". Fáradnunk, tűrnünk, sZenvednünk sokat kell, de az evangéliomi bátorság e tűzpróbáin keresztűl kell mennünk, az élet Go)gotáit állbatatosan végig Kell járnunk, hogy mi is elmondhassuk majd: elvégeztetett minden, amire aztán megnyilik a lélek mennyországának ajtaja. Ámen. Fiatfalva. Geréb Zsigmond . •
•
•
•
• •
,
•
•
•
•
2l
•
• ,
-
,
"
,
Farsangi beszéd. (Vázlal) . •
Péld, besz. 4. 1 \ •
Mi a
Ragaszkodjá l 6Z erkölcsi I"nilóshoz. ne hagyd el. örizd meg 8zl. meri ez" . Ie életed.
le éleled 7 Foglalkoztál-e már ezzel a nagy kérd és,
•
se l , k. 1.7 Amikor ott á llottál egy új sz ülött gye rm ekn e k a bölcsöjénél. 'akiben az Iste nnek l e re mt ő gondolata o ly bámu la losa n valósúlt meg; tIldnek első szívdobbanására. e l ső sze mre bbe nésére. első é de s mosolyára az Istenn ek é le ta lko tó, éle tindíl o nagy h a talm á l csodáltad. gondoltál-e arra: mi a te é le ted? Amikor 011 állollál az é le tn e k v égha tá rá ná l s ~ e l ő lte d lá to ngott fl sír sötét m élye . me ly mint egy puha vetell ágy. ö rök nyuga lomra hívta fárad I les ted e t. go ndoltá l· e a rra: mi a te éleled ? Há t a mikor o tt há nyódlá l ti mindennapi é let kö nn ye i- vérrel ázott forgalagá ba n. mint egy vih a r á ll a l tova sodo rl árvtl fa levél ; am ikor lerve idne k. re ményeidne k. szám itása idna k összeomlott romha lmazán . mint egy kesergő szivü h ~j ó törö tt · zo kogtál, amikor elveszte tt kedvesed utá n ége Ite le lkedI.'! a bé nfll. mint Orpheu snak. a tragikus sorsu szere lmesne l<. ó h go nd oltá l-e arra: mi a le éle ted? Nagy éle llusá k, lelki meghaso nláso l<, erkölcsi küzde lmek idején. mikor lelkede t a bűnne k szörnye tegei, vad. sölét indu latai megrohan.ták, hogy sZé lmEl J'camgolj á k; a mil
•
-• 22 restél-e megn yugtató fel elete! a rra II kerdt; ~re : mi fl Ic ételed '/ . És tfl láltál-~? Hol kerested a fe lele tet, kitöl kérdezted . hogy m\ a te életed ? Önmagadtól ugy-e hiába, mer! ez az egye tlenegy k é rdt; ~ olyan sö téten, olya n mereve n és borzflsztóa n emelkedett eled, a mely e l ő tt tehetetlenül és kétségbeesellen lu· llell megtill tHlOd . Embe rtársad tól, jóba rá todtól, jóa ka ródtól kérdezted ? Mi t mondottak? Mive l vigaszta lta k ? Azza l, hogy II te életed is olya n, mint tlZ övá: kü ;t.dés. sze nvedés, nyomoru lt lass u pusztulás. Vagy hajszo lása az örömök nek, az élveze teknek , a földi gazdagságnak fl sirig . .. ak· kor aztán egy nagy összeroppanás .. . és örök csend . Kérdezted a tud omány t, bölcsésze te t. mű vésze t e t , törtt-nt'lmat : mit mondottak ? Azt mond ották ugy-e, hogy csoda vagy, rej té ly vtl gy. mdy séges titok vagy. Az agyad egy tÖKéle tes gé p, ame ly gondo la kat termel, felfog és tovftföpi t s bejá rja a világminde nsége t, belenéz a földnek gyom rá ba, ke resztül hasitj a a mé rh e te tle n ege t s a légbe n rezgő hullámokon á t távo li világo ka t hoz közvetlen köze lbe : csodálatos gépeze t az agyad e mb er. tlmel y e l ő tt meghajlik a tud omány, a bölcselet, mint t e re mt ő a tyja elő tt a gyenge gyermek. A szived, a le lked mély, mint a tenger s mé lységes fenekén drága gyöngyök, csodás, még nap fényre nem kerü lt é rtékek rejlenek, de aztán und ok, százka ru polipok, bestiális szörnyetegek is úsznak a mélységben. A művésze t s a törté nelem feltárja, hogy mi vagy? Olykor az alkotó Iste nig fe le me lkede tt szellemi lé ny. fé lis ten, kine k művész i alkotásait megirigyli a legnagyo bb művész, az iste ni term észe t is; de olykor vad á lla t vagy, vérengző fenevad, ki á rta tla n milliók kiontott vérében fürdöl . . . : ezt ta nítj a a történelem. Mi a te é leted ? Ime a fe lelete k I Öh, de ezek nem nyugtatnak meg, ké tségben. söté tségbe n hagynak s nyi tva ma ra d még mindig e l ő tted a k('rdés : mi a te éle ted? Most van még egy utolsó e rősségü nk. a hová forduljunk: a vallás. Az életben mindig utoljára szoktuk hagyni, pedig a lege ls ő helyet érdemli. Mit mond a vallás, a sze nIirás ; mi a te életed ?
•
- ,
• •
•
•
,
23
Alapigénken keresztűl szól: " Ragaszkodjál az erkölcsi' ta, nitáshoz, ne hagyd el. őrizd meg azt, me'rt ez a te életed", Ha végig kérdezed az egész világot, a mélységeket és magasságoka~ a földet, az eget, a csillagokat, egetverő tudományokat, tudós, művész embereket: ennél szebb, igazabb fe" leletet kérdése dre akkor sem kapsz, mert a szentiráson és a valláson keresztül az lsten . az élő, ha talmas és mindenekfelet! uralkodó lsten adja meg a feleletet. A te életed az, hogy ragaszkodjál az erkölcsi tanitásh oz, ne hagyd el azt, őrizd meg azt. Öh, aki elhiJgyja az erkölcsi tanitást, annak nincsen élete az lsten erőt! ; de aki megőrzi az erkölcsi tanítást, ami jön az istenigéjén keresztül : annak élete szép, nemes, tiszta élet, mert az Istentől. az erkölcsi parancsok adójától csak szép, ne mes és tiszta élet származhat. Mi az Istennek gyermekei vagyunk. A mi életünk az Istené . s az Isten akaratának visszatükröző . • dése kell, hogy legyen, Isten a maga akaratát az erkölcsi tanitásokban adja tudtunkra, Hogy mi a mi életünk: azt csak akkor érezzük meg megrázó és boldogító erő\'el , amiko r az erkölcsi tanítások, értékek megő rzése által megéltük lelkünkbe n JézusI, az ő tiszta , boldog erkölcsi életét. Hogy mit jelent a bűntől , a szenn ytől szabadna k lenni: azt csak a z tudja, aki őrzi szivé ben az erkölcsi tanitáso kat és értékeke!. Őrzi , mert érzi, hogy ez az , ő lelki békéje, boldogsága, élete, .. Ker. T. a farsangi időszakban a kisértések talán még jobban támadják a lélek békéjét. A testi vágya k el felej tetik olykor. hogy ls ten gye rmekei vagyunk. Ezért a szentírás és vallás intelmével szólok én is hozzátok : "Ragaszkodja tok az erkölcsi ta nításhoz. ne hagyjátok el. ő rizzétek meg azt, mert ez a li életetek". Ámen. ... Fogaras. Fekete Lajos .
•
•
24
•
•
•
•
•
•
Az önfegyelem. . l. re lS. 5. 21.
•
Amikor az első virágkunyhó illata s az e lső munka elért eredményének bold o~ érzete édes 'mosolyként ült a nő ajkára és a férfi tenyerével homlokának nehéz verejtékcseppjeit törülge tte, akkor ... a fáradt ember első álmában kialakult egy önző életcél: úrrá lenni mindenek felelt. Az álom valósulást nyert. Úrként áll . mini hatalom a föld teremtmé nyei közö tt, az állatokat célja elérés éhez eszközökké szelidíti. GondolkozáséÍnak képzelet ereje szédületesen merész s addig nyugta nincs, mig terveit megvalósí!va nem látja. Úrrá lett a földön , vizen, levegőn , csak önmagán és sajál indulalain nem. Amilyen korlátlanul csapong gondolkozása, oly tarkán s tudatosság nélkül alakul ki indulata, szenvedélye. A mindenség fölötti urrá levésben irányító, rendszerttarló hatalomként állt mellette az "idő", de indulatain nincs mi gátat emeljen, zsilipet vonjon, egyedül az önfegyelem. A fegyelmezett ember ura önmagának, ura gondolkozásának ; szíve érzéseinek. Veszem először ~ az emberi fegyelmezettséget a gondolkozásban. Az agy talaja a gondolkozásnak ; a gondolkozás gyümölcse: az eszme; biráló ereje: az itélet. A gondolkozás szé tfolyó. Elektromos szilua kisül€'seinek gyorsaságával működik és sziporkázik. Keletkezésének gyorsaságát megmérni ne m lehe t. Egy pillanat ,a latt átjárja az isme retében fekvő képeke t. A gondolhozás a leggyo rsa bb fényképész, mikor arcképeket vetít maga •
•
•
,•
•
•
,
•
,
25
elé ; legjobb társalgó, önmagában is beszél, vitatkozik, perlekedik, rem ényeket támaszt. A gyermekkor tündérmeséitöl az öreg kornak a másvilágba helyezett remé nyéig mennyi útat tesz meg, megállapítani nem lehet, de azt ige n, hogy minél szertelenebb , annál kevesebb komoly eszmét termel. A szertelen, könnyed gondolk~zá~ felületességéhez tarlozik egy je le nség, hogy szivesebben símul oda egy már kialakult eszm é hez, ,minthogy önmagába való elmélyedéssel ujakat termeljen. Mások eszméjéhez való kapcsolódás adja az eszmék tömegdiadalál. _ Fölveszek egy gondolkozást, mely napjainkban általános jelleget akar ölteni s mind nagyobb mé rete ke t ölt: a vallás ellenes gondolkozásI. < • A vallás által kifinomított lelket a há ború durva kezekkel támadta meg. A ' kiprepárált lélek nagy csalódásokon ment át. A lőárkok .nyirkos falai közölt ne m egyszer tapaszta lta fáj da lmasan, hogy az imának nincs meg azo nna l a m e ntő, szabadító hatása s hogy , e kitételt használja,m az eldurvulásnak indult lélek kiábrándult Isten é b ő L Szólni . nem meri, meri még mindig é lt be nne egy fels ő bb hata lo mtó l való fé lelem. A háború utáni nyugodtság lecsendesí tette az idegeket s ekkor a - gondolkozás mintegy visszaemlékezésül, hirdetni kezdte az Istenbe vetett hitnek h iábavalóságát. Tömeg eszmévé vált s ma küzdünk ellene. Az ember szivesen áll me lléje, sőt roh a n utána, mert nem veszi magának azt a fáradt ságo t, hogy ez ural kodni akaró eszmével birükra keljen , öngond olata biráló erejével vegye körül s csak akkor kö vesse, ha a nnak mindenben hitelt ad. Itt van a gondolkozás fegyelme: mikor nem engedem végletekbe szaladni, idegen eszmék szolgála tába állani. A gondolkozás fegyélmezéséhez tartozik a nyugodt vitatkozás, . Ha önálló eszmével birok, a kkor a vitatkozást el nem kerülhetém, de a vitatkozás csak az ész fegyelmezése me llett szép. Ha elveszeIt a f.egyelem, a vita hangos lá rmá vá fajul , közönségesen szólva veszekedés sé alacsonyuL A vitában való fegyelmezetlenség ál~lakulhat tömeg vitává, mely egyetlen betüh öz való ragaszkodásával ezreke t küld a csa tába. (Homousion-homoiusion). Szebb harcot nem ludok elképzelni, mint mikor a gondolkozás vajudik, esz méket szűl s ez eszme igazát fegyelmezett vitatkozó erővel védi. Mózes gondolkozásába n kigyúl áz égő csipkebokor s a kipa ttant eszme helyét lsten ál-
-
r ,
,
,
26
•
,
dollá teszi, (Siddaltó herceg oda hagyja a fényes kirá lyi palotá t s az An oma partjainál karddal levágja haját s itt Buddhává lesz.) Jézus eszméinek gazdagságával félrevo nul a pusztába. hogy önm agáva l vitatkozzék, helyes-e az, mit hird etni a kar. És ha itt vagyunk J ézusnál, fi gyelj ük meg az ő go nd olkozásána k fegyelmezeltségé t, mell ye l vitába elegye cl e tt. E!sö vitája a sá tá nn a l, melye t megszégye nítelt e mond ásáva l : lTlegvan irve, csak a te Uradat, Iste nedet imá dd ". Más a lka lommal kérdik tő l e: •.. Szabad-e ünnepn apon jót cseleked ni ? Ha egy barmod v esze nd ő, ne m mented ·e meg? Kell- e a császá rn ak adó t fizetni ? - Adj á tok meg a császárnak, ami a császáré. Amikor követelték tő l e, h ogy egy Istenn ek, a mi az Iste né". bűnös n őre itéle tet mondjon s köve t dobjon rá: Ő igy fe lelt : .. az vesse rá az e l ső köve t, a ki b ű n _nél kül való". Három a lkalomm a l vesszük észre Jézusná l. hogy az önfegyele m ne m te lj es; először, mikor elfordul a nyjától s igy szól: .. ezek az é n rokonai m, kik ha llgatj á k az én tanitásai mat ; azutá n, mikor a fügefá t megá tkozza; harm adszor, mikor nemes h a ragjába n kiűzi az á rusoka t a templom b e lsej é b ő l. Sokkal nagyo bb az önfegyele m Jézus nál. mint Mózesnél. Mózes d a ra bokra töri a k ő tábl á k a t az a ra ny borjun s hirdeti azután; "szeme t·sle mért, foga t-fogért". Jézus ellenben: "Szeresd még e lle nségedet is" . Igya Mózes va llása férfias, Jéz usé n ő ies. Mózesé érd ekes, Jéz usé szép. Mózesé küls ő színek érvé nyesül ésé ben, Jézusé b e ls ő értékek kiem elkedésé be n áll. .A bels ő fegyele m, mint igazi érték, csak Jézus ná l jöhet szó ba. Fegyelmet követe/ünk a lélek szerint is. Számtalan tulajdon va n felra ktá rozva a lélekb e n, melyek mind ki a la kulásra várna k. Lá thata tla n égi kezek ha lmoz tá k fel be nne, egysze rre mozd uln a k meg s valóságos ha rcQt vívnak a győzel em érI. A gyöző lelki tulajdon sze rint lesz az ember jó, aVCJgy rossz, erkölcsös vagy erkölcstelen, jellemes vagy jellemtelen . E lulaj donok egybekapcsoló ha tal ma ként emlegetjük a vallásI. Kül önösnek tetszik, hogy a lélek fegyelm ezésé t emlegetem a va llás,s al szemben, hisze n a vallás teré n a leg messzebb men ő meg mozdul ás sem árt. És mégis. A lélek sejti, az ész magyarázza az Istent. Nyugodtság csak olt lesz , hol a lélek. sejtése össze talá lkozi k a go ndola t ered ményével. Mos t . . . ha csak a lélek után indul az ember, "bigo tlá " lesz, mely va llásos őrületbe vezet; ha csa k a gondola t vezet lélek nélkül. akkor •
• •
,
!
•
•
•
•
••
,
•
27
vallástalanná lesz. Mondani szokták, hogy ff tud a tla nság bigottságot, a féltudás vallástalansiigot eredményez. Ha fegyelmezett a lélek, akkor nem merülhet el a vallás dogmáiba anélkül, hogy az megnyugvást ne hozzon. A lélek tulajdonai . között állanak mindig felfes-yverkezve s támadásra készen : az indulatok. Tarka vázlatából felemlítem a legisme~tebbeket: har~g, gyülölet, ellenszenv, alattomosság, jellemtelenség. _ Az indulatok kitöréseit általában megnyugtatáskép e kitétellel eIlensulyozzák: ., idegesség". Elismerem , hogy az ideggyöngeség nagyban elősegíti e tulajdonok kiala kulását, de a fegyelmet azért emlegetjük, hogy vessen korlá tol eléjük. Meg lehet fékezni a haragot, enyhíteni lehet a gyü löletet, mit ha nem teszünk, fókozottabb formájával találkozunk ezeknek. Fegyelmezetlenséggel leszünk rabjai a szenvedélyeknek is. Szenvedély lehet a gondolkozásban, mikor egyeszmé hez ragaszkodunk, lehet a lélek s a szív érzései köa kereszifáig • zött. Egy parányi rossz szokás is szenvedéllyé lehet, ha nem fegyelmezzük. . . A fegyelmezett léle k esztelen kitöréseke t nem ismer, mindig fölénnyel áll indulatai fölött. Maradjunk a betndított példa mellett. Mózes heves indulatain kevés bbé tud uralkodni s kitörében tiz csapást mér Egyiptom földére . Itéleteibe n szigoru, fin omabb lelki tulajdonok iránt nagy érzékke l ne m bír, csak a bosszúálló Istent nézi s nem az embert. Buddha nemesebb . Egy kis történet elmondásával bizonyítok lelke fin om vo lta mellett. Egy indus asszonynak meghal a gyerm eke. A kihült kis tetemet keblére zárva, szaladgál vele s .e ltemetni nem engedi. Buddhához inégy , hogy gyógyítsa meg. A próféta igy szól hozzá: leányom. a te fájdalmad nem a legna gyo bb. Én meggyógyítlak . téged, csak hozzál ' ne kem muslá rm ago t olyan házból, cihol halott még nem volt. Az asszo ny minden háza t bejár, de ilyen házat seholsem talál s az ember közös szenvedé• sének ludala meggyógyítja az asszony fájd a lmát. Buddha többet foglalkozik az emberrel, mint Mózes, Jézus pedig többet az emberrel, niint az Istennel. (Ha összehasonlítom a három prófétál, az embert náluk igy talá lom fel : Mózesnél az állatember, Buddhánál az emberállal, Jézusnál az ember) Jézust az indulalok nem ragadják végletekbe. •
28
•
•
•
A fegyelmezeIt lélkü ember szép példája Dávid Ferenc, ki még akkor sem zúgolódik, mikor ba rátja börtönbe juttatja. Indulatain k leginkább felebarátaink iránt törnek ki s innen jön felénk a legtöbb kellemetlenség. Pedig igazi értékünk csak úgy lehet, ha jó akarattal, igazságga l szeretettel fogl alkozunk embertársai nkkaL Fegyelineznünk kell szi[)ünk érzelmeit is. Ezek között első a szeretet. A szeretel, ha önzetlenül jelentkezik benn ünk, a kkor úgy em legetjük, mint ve lünk született é rzést; ha é letünk folyamán szerezzük meg, akkor szerzett vagy nyeri érzésnek emlege tjük. A szülő k , gyermekek irán ti szeretet önké nt jelentkezik, mig felebarátun k iránti vonzalm un k f.lszerint alak u l ki , hogy kedves-e az elő ltünk , vagy se. Ha e nyer! é rzés összeszorul a nn yi ra, hogy csak két-három barátot szám lál s a többi közönyös, ezzel még nem közelítettem meg a krisztusi parancsot, de fegyelmezéssel tágul annyira, hogy átléphet e szűk társadalmi körön. Még a gyermekek iránti szeretetünket is fegyelmeznünk kell, hiszen azér! büntett.e meg lste n Éli főpapot, mert gye rmekei irán ti szeretetén nem tud ott uralkodni s engedte, hogy a zok erkölcstelen életet éljenek. Mind en apa s anya magára vesse n, ha gyermekei rés zérő i majd meglámadtafásban részesüL Pedig e rre a mi életünkből is példát százat lehetne fel hozni, hogy a gyermek apjára támad, örökséget követel, testvér harba vegyül. A tékozló fiu esete gyakran megismétlő d ik. A fia tal kor szerelmi é rzésélől a családi é let kicsiszolt szereletéig is hosszú út van, melyen át állandóan fegyelmezni kell az érzéseke!. Még csak egyet akarok megjegyezni. A fegyelmezettség tű réssel. s zenvedéssel jár. Az alany a fegyelm ezés alatt tűr és szenved, mert vagy kedvenc eszméjé ről, vagy indulalairól, vagy szenvedélyéről kell lemondania, de ha átesett ezen, lel!
• •
29
•
Ki mondaná meg e feh é r SZíIllIU virágró l, hogy gyökere . iszapba fogódzik . Visszatérek lárgyam bevezeléséhez S hirde tem, az e mbe r csak Úgy lőkélelPsedhelik, . ha önfegyelemmel urrá lehet gon- d; latain, lelke korcs hajtásain, szive érzésein. Mindeneket meapróbál s csak azt tartja meg magának, ami jó. ~
Ütő Lajos.
Székelykereszlúr. •
•
•
•
-
•
Adjad a te szivedef. nékem . •
•
•
Példabeszédek 23 .. 26 .
•
A szívről fogok beszélni. De nem arról a hússzekrén y ről, ami a vérkeringés központja és szüntelenűl dobog az emberi kebelben. Szíven értem gondolataink, érzelmeink és akaratun k világának · gócpont ját, mely meghatározza az emberi élet sorsá!. A szív az ember életének küzdelmeiben azt a szerepe t ·tölti be, amit a háborúban a vezérkar. Tudomásul veszi a z élet küzdelmének minden apró mozzanatát, számol saját erejével, elkészíti a haditerveket és vezeti az embert az élet harcában. A szívnek nélkiilözhetetlen szolgatársa a szem. Ő a felderílő csapatok szolgálatát végzi. Megvizsgálja az élet küzdő terének minden zúgát és észteleteiről pontos jelentést küld a szívnek. A hadvezetőség is akkor végezheti dolgát teljes sikerrel, ha az államfőnek, a kormánynak teljes bizaimát és segítségét élvezi. A mi' szivünk is csak akkor vezetheti diadalmasan életünk nehéz harcát, ha meghallgatja létünk királyának szent szavát: "Adjaa fiam a te szivedet nekem és a te szemeid az en utainlat megőrizzék". Kedves testvérem, bizonyára emlékszel még a te gyermek korodra. de vajjon emlékszel·e még a te gyermek szivedre is? Tiszta volt a te ·gyermek szived, mint egy hófehér selyemkendő. Ebbe a hófehér kendőbe gyüjtöfted gyermekséged drága kincseit .. A legelső gyémánt. amit szeretéftel helyez tél belé, ez a drága szó volt : édes anyám. Azután sorba gyűjlögelted a drága köveke!: édesapám... leslvérkém . .. majd összelelted kis ke-
-
•
•
,
,
30 ,
zeid szépen, édes, muzsikáló gyermekhangon mondtad: "Mi Atyánk. ki va.,"y a mennyben", Ezek a kincsek nem ejtetlek follol szi,'ed selyem patyolatján, Garmadá"al állhatott körülötted az arany, le jobban szeretted a tarka követ a kis patak medrében. Kinálhattak nag" szán10t hordozó bankó"aL te mégis azt a képes skatulyát ,·álasztottad. melyen Jancsi es Juliska története ,'oli megörökit-,e. Ha szi, 'ed meseországba ,'ágyolt ráülIéi a székhátára . megsarkant-'uztad hú táltosodat és eg" perc alatt a törpe kirá l, ' udvarába ,·oltál. Ugy-e igy , 'oli ') L gy·e iken volt a le a. ~'ermek korod ') , De egyre teltek. múltak a boldog é\'ek. A ,'i rágos ta\'aszokat gyors ütemben követték a lombhullató ószi napok. Búcsut mondtál az ' iskolának is és beköszöntöttél az életbe . Ifjú , szí"edben még sok nagyszerú álom es, ter\' éli g~:ermekko rod szép emlékekent. De az elei nem az itl mok dága és neked könnyeiden keresziül ke llett meglálnod. hogya lemondás her\'adt virágszónyegen• le hel csak elóre julni az életben, De bár megláttad volna! .Eppen ez a baj, hogy szi\'ed a lemondás . helyett is csak vágyni tudott. Kis fa lud ban csinos házat láttál. te is olyat kivániál ; szomszédod sok holdas birtokot szántott. te nem gyönyörködtél többé a jó szüleid tól örökölt néhány láncocska szántóban. hanem megirigyelted a szomszéd vag\'onát. Milyen szep voltál kis karton ruhádban és mégis vörösre sirlad , mosolygó szemeidet, mert selymet kivánlál. Es a szived selyemkend ójeról teljesen megfeledkezlél. A templomban mosolyogtál a szent igén, gúnyosan mondtad: szép, szép, de c.sak irott malaszt és nem segit rajtam. Szemrehányással néziéi az égre és azt mondlad : az lsten elhagyott engem, Pedig egészséges voltál, meleg ruhád 011 és mindenkor kedves hajlék vári reád, Elégedetlenkedtél és nem velled észre, hogy szived feh ér seIyemke rdójén itt is, 011 is fekete follok támadtak. Az ele t rohanl, megleli ember lettél. Szorga lmasan dolgoztál reggellól-estig. Ezer apró gondod volt nagy élelproblémáid mellett. Gondoskodtál gyermekeidról. -Ruhát, cipót pontosan megszereztél, néha-néha egy kis mulatságol is megengedtél. mert hiszen mi egyebe van az embernek ezen a földön annál. amit megeszik és megiszik, Hiába hivott minden vasárnap lsten hajlékába a kis harang. te mindig elfoglalt ember voltál. Azt vélted, elég, ha, évenként egyszer· kétszer elme~' a , ek a templomba unatkozni. Es öreg ember lettéL Gondjaid, köte-
,
•
,
,,,
31
,
I
\
lességeid megf<;>gya tkoztak Erőd e lh agyott, tétl enül töltöd napja!dat, de néha felteszed a kérd és t, mit ért az élet, e hosszu ádáz küzdelem? Szived be tekintesz és vérfoltokat, szép tavaszok virághulláit, hitellenséged vihogó sá tá nj ai t lá tod ot L Minden' visszaemlékezésnek keserű utóíze • va n , Igy folyik általába n az emberi élt;L Nem lehet tartalmasa bb és szebb, ha nem hallga tjuk az Ur szavát : "Adjad. fiam , a te szivedet nékem", Ifjuságodna k hány drága napja lehelne még k éső öregségedben is piros rózsá k9t elfakult arcodra, ha e ml ékez nél rá, hogy megpróbáltatásaid óráiban lsten tanácsá t esdekelted, Mennyivel könnyebbe n bírtad volna éle tednek nehéz keresztj eit, ha nyo moruságodb a n a lázatos ,hittel tudtad , volna mondani: " Az Ur az én ő ri ző pásztorom", Ele te d ha rcában há nyszor me ríth e ttél volna bátorítást a zsoltáriró beszédé. böl: "Vessed az Úrra a te terhedet, ő go nd ot visel rólad és nem engedi, ,hogy valamikor ingad0zzé k az igaz':, Kedves keresztény testvéreim. az é let nagy és kom oly fe la da t, csak az tudj a, megoldani. a ki tisztáb a n van azzal, hogy az anyagi és tesii élet a lé lek élele által lesz teljessé , Ha egy éle ten keresz tűl nem hasz nálnók a kezünket, akkor az e lkorcsosocl nék és mi nyomorékok lenné nk, vagy ha so hase m állanánk a lábunlua, a kkor né hány év múlva, még ha a ka rnánk is, mégsem tudn á nk rááll a ni és sze rencsétlene kne k é rezn ő k magunkal. Igy va n az a lelkünkke l is. ha ne m táp lá lj uk, ha ne m végezletjük vele azt, a mire az ls te n re nde lte, akkor elsatnyúl, elpusztul és mi nyo morékokn a k. le lki betege knek fogj uk érez ni magu nkat. Ugy-e szükségét é rzi az e mber, hogy né ha szó ra kozzé k, hogy megnézze n egy szi n e l őa dást. hogy zenét h a llgasson , vagy egy szép festm ényben gyönyörködjék és a te rm észe t szépségeiben elmerü lj ön, Ezekre szüksége van . mert lelke hajtja a szép kereresésé re , De mindezeknél mennyivel szebb. ha az ember oda tud e melked ni , hogy meglássa lste n müvein keresztül az Ö lé, nyegé nek csodála tos szé pSégeit. .. Istenn ek békessége, mely minden értelmet felül halad, megfo gja őrizni sziveiteket és gondola ta itokat", Csa k egysze r bízzátok szivete ke t az Urra, tudom, hogy örökké az övé ma rad, . Tudjá tok' e, hogya n kell sziveteket az Úrnak adni? Ha egyszer váratlanul belépne hozzád a király és körültekintene hajlékodba n, óh, hogya n sietnél régi butora idról letörülni a porl, hogy hell ye l kin á ld meg a felséges vendéget. Mily
,
•
.
,
r ,
,
32 •
öröm érne , ha a király megtekintené a falon jó szüleid fényképét, melyről eml ékezetedben megjele nik' egész életed, Mil tennél. ha a kirá ly az t mond a ná neked: "Add nekem ajándékba ezt a képe t ' " Levennéd a fa lról, le tö rüln éd róla a porl, feh ér papirosba csomagolnád és örömtől rózsás a rccal adnád át neki. Ő kilépne küszöbödön, te megálla nál a kap uban és tekintetedd el a látha táron végig kisérné d a távozó királyt. A királyok kirá lya minden pillanatban beléphet a le lked hajlékába. Mit csinálsz, ha körültekint abban és /:IZ t mondj a: "Adjad fia m, a te szivedet nekem Szennyesen, foltosan, bű nösen adod-e oda? Nem, ezt mégsem tehe ted! Minde n jó igyekezeteddel azon leszel, hogy tisztán adjad a te királyodnak. S ha elmegy a király ... Tek inteteddel követ ni fogod az O szent útját, amig az ő mindenh a tó akarata lezárja a te sze meide!. Vendéged emléké t megőrzöd lelked hajlékában és érezni fogod, hogy Istené vagy mindörökké . Eltávozott a király, beszéd e ott zsong a lelked mélyé n : ,.. .. a te sze me id az én úta mat me gő rzik". Milyen szent beszéd, hogyan is fe le dnéd el te, aki vendégül láttad az örök királyt! Láthatnád ezentúl. hogy mások hamis üzérked és útján autót szereztek, de te azt Jogod mondani, jobb nekem tiszta szívvel gyalog járni: "Az embernek minden úta igaz a maga szeme előtt, de a szivek vizsgálója az Úr". Láthatnád, hogy mások szegény emberek verejté k éből milliókat sajtol nak ma· guknak, de te száraz kenyered utolsó darabkáját megfeleznéd az éhező ko ldussal. Lá thal nád, hogy emberek e mbere kre törnek, gyülölköd nek és fegyverrel harco lnak, de te összete nnéd kezeidet és imádkoznál: " .. . jöjjön el a te országod ". A te szemed csak egy útat nézne, azt. amelyiken az Úr jár. Hamis nem lennél soha, mer! az Úr igaz. Nem lopnál soha, mert a z . . Ur szent. Nem káromkodnál. mert az Ur tiszta. Te csak azt tennéd, amit az Ur maga is cselekszik: építenéd az Ő országát. Ember testvérem, látod-e, hogy le liszta lehetsz, te nagy dolgókat végezhetsz, le Isten nek segitő társává válhatsz, ha nek i adod a le szivedet. Tekints a világba' Mennyi bűn, bánat, nyon,or, harc tárul szemeid elé. Hát jól van ez igy? Nem, nem lehet jÓl. mert lsten minket a teremtés koronájának teremtett, nem lehetünk lehát az érdekek, a vétkek sátán fiainak nyomorú lt rabszolgái. Nem lehetünk alacso ny ren dű vágyainknak szerencsétlen zsoldosai. Nem .. . hanem szorgal mas és fáH.
.
,
•
,
33
rad ha ta tlan munkásai ke ll, hogy legyü nk egy szebb jövendő nek, melyben nem lesz gyűlölet, harc, hazugság és békétlenség, ha nem ,lesz testvéri egyetértés, béke, csen d. Neked kell kezdened a munkát, ne késlekedj. A munka nagyon egyszerű, mert hallottad a rend elkezést : .. Adjad fi am, a te szivedet nekem és a te szemeid az é n útaimat őrizzék" . • . Homoródújfalu. Amen. Dobai Istvá n. ,
,
•
,
Maradi velünk testvér!* Jeremiás
XXII.
r. 10. v.
..Ne sirassátok a haloItat s ne b
,
A . tavasz (ügyetfakasztó . má rciusi szellője átsu han t már az é bredő term észe t főlött. Lágyan, szelid susogással é b resztge ti hosszú téli , álmából s .. új élet" öröm-igéretét cs illogtatja meg előtte ... Ebresztgeti, költöge ti langyos melegével .. . az . ég megöntözi ezüstös harmatcseppje ive l s az őrökkév a tó Isten bölcs végzésére nézzétek csak mint ütőgetik ki fejü ke t sorra, a természe t gazdag kincsesházána k élő drága kö vei !? S megi ndul az é let! . . . A hulló langyos eső tápl áló vize ... az élet lehelle tnek kilégzése, az újjászületésnek fris s, eleven zöld, jével vonják be a term észete t ... , S a , tavasznak életereje, amely h ajdan. szabadsághősőket. az egye nlőség , a testvériség bajnokait táp lálta, ame ly ifjakká teszi az öregeket s megnöveszti vágyaink szárnyait ... a tavasz, amely új vérkeringést indit a fáradt tago kba ... am e ly lá ngoló lelkesed éssel tölti be a nagy világeszl1lékért rajongókal . .. az a tava'sz I ... 'az örökké ifjító tavasz. itt va n újra I . .. csak az emberek, az életkörülmények változtak! .. . csak az é letgondok ,
"
.
* Kivándorlás elleni propaganda b~széd.
3
I
34
•
növekedtek .. . s a kenyér, a minde nn a pi kenyér k ise bb ede t~ meg ! . .. Csodála tos is a tavasz á ta lakító ereje!. . . Újabb me J új a bb vágya ka t. sóvá rgásoka t csa l ki az e mb eri sz í v b ő l. Az a k a ra te rő t acélosa bbá teszí ... megnövesztí a képzele t csapo ngó szárn ya it ... a ra ny hegye ket épít . . . új megélhetési fo rráso kka l. dollár ha lma zza l kecseg teti azoka t, a kikne k vá gya i országhatáro kon, tengere ken tú lra repülnek . . . S ma a tavasz na k acélosí tó ereje, a ke nyérgo nd ok, a jobb megé lhe tés u tá ni tüleked ésben merül ki ... Megi ndul há t az e mb er! ... Egy ike t erre . másika t a ma rra vezé rlik vágya i . .. S a megsze nved e tt, kié heze tt , jobb sors utá n sóvárgó e mber egy része brazil iai á lmok . . . a merika i igére te k ara nyköde után indu l ... há th a jobb lesz ott az é le t ! S a kipa tta nó sóha jo ka t mode rn léle k-kufá rok, a XX . s zázad ra bszo lga ta rtói testesítik meg, a kik viszik , szállítjá k a a ha lá lt rejtő bá nyá k sötét tá rn á iba a .. töb b term e lés"-h ez szü kséges e mbergépeke l, de a mi szivünk é rzése szerint , életünk fá járól lesza ka dt .. . ve lünk egy sorba n fe ln ő tt. .. egy szegé ny kenyéren te n gő d ő drága vé re inRe t I . .. S erre a go ndola tra vala mi úgy bele sikolt a lelke mbe . . . s a velü k tovaszitguld ó vona t s hajó kereke i, mintha a szive me n dübörögné nek keresztűl . . . mert tud om, érzem, hogy olya n lesz a so rsuk, mint a kósza, szélhordta levélé . . . mert tudom, hogy távozás ukka l csak testüket viszik, mig a szivük idesza ka d . .. mert érze m, hogy felveri a sz ülő föld utá ni vágy kietlen , sö tét éjsza kájuka t .. . s jaj nekik, mert a term észe t fája biztosa n kih ajt, de az ő k re-, mé nységüknek kiszára dt az ágya s ki tudj a lesz-e hova á lomta la n fejüket le hajta niok ? .. S e go ndola tra összeszorítja szivünket a z ágá t veszítette vé rző fa se beine k ége tő fájda lma I ; .. S mint éjféli tűz re fé lrevert ha ra ng kongása döbbe n lelkünkbe, népe so rsá t s íra tó Je· remiásna k fájdalmas zokogás a : .. Ne sirassálok a haloItal s ne bá nkodja tok é rle, hanem sirassálok az okal, akikel elvisznek s ki tudja mikor jönnek vissza s mikor látják visz ont a z ök szülö földiükel ? ... .. Ne sira ssálok a halollal s ne bánkodjalok érle . . . " A te metőkert süppedő hantj ~i fölölI, mint megkövült ·fáj da lma k á lla na k a néma sírkövek ... é l ő fájda lma k ha lott kövei. Ha közö mbös lélek megszokoll útj a vezet közöttük, néma ő rá lt ó kk é nt is cse ndre intenek . . . 'bá r kőajkuk hallgat, mint a sír, me ly Ilő•
•
'J,)r!
,
'II
,
I"btlllw l (\ II,I! 1(, " Uu 111 {j~tI:t<Í lllhl ft l\ 1\ 1' /II IIlllll lin I
uh
('II " ,
I (lufl6
(I
n " lilii ÓJHZl d (,bi II' , "
III
'Hköv OIl
zo k o -
Wi ll ", J!nI H:;'11l1l(~1I11 11 1 IIl llldrfl 'HlI l!ll y l ki lill y 'Hc' !lp o ll , " " n , II I'(tjd I ti 11101\ f11l1.[' ~L\i (, öuöU h /) ,III l(' 1l wr vI IHyol<" , It h H ' ri IHl d IW,IIV!lI ll " , I' 1111ul ! 'H )11(/ birodtrl l11 I b '1,111 ',1 ~ UllOL IHlIltI H:.Itll. "' ,I 1(lvo ll vII 11 11'01 Zlll{ li'! Ih oi'. v oill u h IHo nl 6 , , , ,,,Idd I' M ' q { "kHu ldó :w l\()~ IH l 'l ildl fo zi Il1 y (l CMl lj JOI1 Kntl Iwm!I', lili t{ U ))1\lI!I Hl',O ~ JHjtlZHvl tl fOl'H , IOKIt :;' LIIl'c) r!<á llk ('nl C OI)l!(I fl,1 ti l. ('){I" " " IIwrl lllr ' In og' rujltll l1 /I III Ht{ ti I ro~ 1 t i II l'lk Oli ti rlljd trl l 1l1l, kl ' hOlllol IrI!'1 K 'ml ~k dl l ,," ell ' l , , , 1\'1, [' Ii'! JlI ,I It", !dll t i 1111 In !\,ulI,'11! voll, ct riII t/ tll 11lÍ\ J Ic ll(' II II bUlIUlI' , " "tIIIl 0K f" l vi! I ~"l Ö 1'1'1\ ' In CIlItHIt, l1l i , l ő II (,ll VUI Il Cl , " k'l\ u odo\l , ,nl I /I f 'U ö ll VI) I,II-I 11 ~l))J H" , A ",ul(ln j'\l! (\ ni t ~ ik , " 1"Idll/Wil ol 1\11 vo lt, lIliIII UbÖn}l1 (" Ir USti, , , k 'dl' ~ , IIdlll CI; 11lIldMdtll , , ~1. ·,e ll , mini IZ ibol tr illH1H ~ mosl pll,,,1 IninIl IIt11 HU III f 'z[{' li il '11 !.)i'! r "l fl 'k:lI , v ii' \{ Ilcl It "11 vugy l'I\lII\I'1i fIl h(lllIltIW,"" " 1\ ltHl'lIllldi fl tklt 'K ifj li, I irl' 1:1 " n yöIÜ*\( nil 1\ ,',1, 111 , " ,d\, ~ t-I " j l l'1" bÜ $i'.1 '::l(' f(l' , fll ll ' Il sz 'm 'f(' l\ ve , " Zl UlI J II ~t)1'I1I ti löbbi , " S HZ (, k HIll y ti Ir fl '~ rc
httl, tili 'ubb, t i l ItI
~1. lv
t'l'Zc bb,
l '1'IIwI' rosi tldl lbb klt " , b '$!l,I'I"oI InvÁ b ti $Id öv !.)1 ' " h lil l ~(j ul , lltil,l
bll f{1Í
nllH l'''I' llI yi "lI oi':l-tl tl : fojloll zol o .is ", (-ti fl' l \ lörö pti II " SI: , , , f: ~ dtlilnll ,~ ~ O " tJj , , , \,1" :1 ~ iI o lt Iti , , , c/cs ul I( sil'lÍ!lörcs", ~ ""I J,.(O I 1-1 II ' Il III SI-í t{ , " Mi él'l ll" 'tl '" ',d ,~t\ 1'1 l ?" , M,'d (I I mllld '11 Ild\'s un t i ' " , Ilo I ,, ~ ne ll üli { ölrt,l 'l1'lb '11 örü lje Je t,lt'kl' '" Ilo l' tk I< ' rllw l \ I II "'tiH i! ul á n S7.L Ij G I i I1'1 II'rtl S 111\' IItI H 'ob b ri 'dtllnn\lIlt1l I , I dl ' 1'11 'SSI'? S !l l il d p di)! t' 7,I' I' \ in ll$7,1 t'Í~ 1. l/lI1 j !lll ri , II r \ 1'1 'es II lJI n-t II k,'bek!), l """!-(ldl le , ., I kl l1 I ü l1l1)'t'1 hull \ 1 cIkk be n 1:170 ,'d,'slIt\Vt\ ' I ", '' " -,' HIlI1 i t~ilkw ti ;' üsl /\1 ős I\s?,tí l bH n ' " , '''I-<' l\I\" \ csill,\ I m l'rh 'k'lkn , !1 v l' hel '1l,'tI .'gcn ? I , " '
\J I
,
•
,
,
.
<., • .
~.
,
.~
-;
,
36
."
' -
.
,
\
..
,
mind e könny és fájdalom-t en ger egyért", a ,halott gyermekért ' " fa kad az édes ,anya szeméböI' es szivéből , : ' , S mégis, én " , a megkövü It fájdalo m " , a ha lottak 'oiro- , da lmának örök ő rá llój a, " s mi mindannyian összes üTűsödött könny tenger-kövek ' " minden zokogást túlha rsogóan kiáltjuk bele a vigasznélküli lelke k éjszakájába ' " édes anyák!", ne, " ne sirassá to k a ha lotta t s ne bánkodja tok erte, mert ha bezárul is a ha lolt mögött a na gy fekete kapu, de kilincse kivü l , ' , a ti kezetekben marad", Ne sirassátok a ha lottat ~des a nyák, , , mert zará ndok ú lj a itokat, me lyek e sírokhoz vézetnek, a vigasz napsúga ra ragyogja b e, melyne k fényében megelevenedik s újra é l ah a lolt , " A sírb ól v issz a járnak a rég ' , eltemete tt e mlé kek is, mel yeknek mindenike egy-egy bűvös lánc, me ly ós~zekapcsolja a hal oItat a ti szíveitekkel s gyá- , " szoló lelketek ki etle nségébe n megj e len ik a v igasz-fény de rüje", " , , az örök ta lálkozás leh etőségé nek megtartó remé nys ége ! ' " , . Ne bánkodjatok a halo ttért, ki megh a lva is é l, hisz beszél róla a néma fö ld göröngye" , a z é b re d ő fűs zál, , ' a hallgatag csend, , , s az édesanya imádsá gos ajka, " "Ne sirassátok a ha!oltat" , , , h isz öt, a megsze ntelt a nyafö ld, a drága szülőhaza görö ngye öleli á t , " s az örö kzöl d fol yo nd á rokon , , , s sírvirágok illatán" , s a halolt"k napja gyertyalángjain keresztűl a halot! ölelő karja i fonják út a síró édesa ny á t, , : s a földöntúli élet delejes á rama, min tha összeölelkezné k az é desanya fájd a l- , mával , " az é desa nyán ak a síro n túl is ta rtó , soha el nem fogyó, örök szere tetével " , Ne sírassátok há t a haloItat s ne bá nkodjatok érte" , . Hanem sirassátok azoka l, akiket e/visznek s ki tudja, miko r látják viszont az ök sz ülö földjüket ? ! Múltját s jövendölé t megbünködte nép térdel az Úrna k ll(lbain á l", Érezzük, hogy a közös kenyé r szükség és sorsunk mostoh asága tes tvérekké forraszt össze minke!. Egyért küzdÚnk minden erőnkkel", egyért imád kozun k ", a mindennapi ke nyérért! S ez a kenyér - érezzük - egyre szűkebbre szorul, " a dia da lmas munkára lendült kar egyre a lább hanyatlik s a megfeszült izmok lanka dnak, mintha lá th a tatlan kéz erejüket vágta volna el. S a megfogyatkozott ke nyér nyo má n új vágy támad a reménytele(l, kiszikka dt lelkekben, " el innen bá rhova a világon! , " S az tán évről-évre sötét, fekete sereg kél útra" , ha lá lra kárh ozo tt élő halottak, " népü nk vérző testéről lesza kadt eleven húsdarabok, ,
'
e
-
OrDoy
aktad az. éti
'"
-
narotf '
- ébőL _ -öl'ii!it fájdalo __ _
atíi}'iH! szemébő
ÖlŐ - órelló-"" - - könm{en~ff-kö\-e - _ _ _ minde
-
a
-r~ _ __
..
,
I
,
ol -
yr.an
2okog;á
beea le-eanyák ! __ _ ne ___ ne SIrn_ -10 - e halottat s; e bánkoQjalok ti c, a bezárul -s a haloH rnögölt 8 , nagy feke e -ap , de \-- , ,_ a ' -ezelekben arad _" -e _irn_ .- o - a ha Q a yák ___ mer zarándok ,eiyek e • 'oz veze ,_en,. a \ 'gas;z na " gara be. melyneÍi fényebe e levenedik s ú:ra éJ ahaloli _ __ A él reg el emele 1 e lékek i , , inde i -e egy'egr bihlá"c. me/y összekapcsolja a baloHal a ti , ' vejte - ej ~-' zoló lelke ek kietlen égében m _ -eleni' a de - 'e , , , a z örök találkozá lehelóséoéne k eg!arló re ény ége ! _~ _ ~ 'e bánkod'alok a haJoftérl ki meghal,'a i él. b róla a néma föld görö~aye ", az ébredő fúszal , ' , a hallgala~ csend, " s az édesanya imá d ágo ajka" , ~ e ' a ülöhaza halolfa l" , ' , hisz ól, a me~ enieIt a nyaföld, a göröng}'e öleli ál" _ az ö rökzöld folyondárokon , ,. s gok iIIalán . . , a halottak napja gyerlyalána 'ain a halott öleló ka rjai fonjá k á t a író éde nyál,.: ·s a földöntűli élei delejes árama, mintha össze öle lkeznék a z édesan ~ a fájdalmá val , , . a z é desa nyána ' a -imn tű l i larló. soha e l nem fogyó, örök szeretelével , ' . . e hál a halallal s ne bá nkodja lok érte. , . . Hanem sirassátok m o ka/. ak iket el isznek ki tudi ' mikor ló /jók viszont az ők s_ülőföldjükef 'l! Múl ljá l s jöv ndöjél
megbünködle nép térde l az . mak lábainá l,.. Érezzük, ho ' , a közös kenyér szükség és sorsunk mosto ha ága les tvérekké forrasz! össze minket. Egyért küzdünk minden erónkke l .. . egyért imádkozunk " . a mindennapi ke nyérért I S ez a k nyér érezzük egyre szűkebbre szorul . .. a diada lmas munká ra lendült kar egyre alább han allik s a megfeszült izmók / nka dnak, mintha láthatatltlO kéz erejüket vágta o/na el. a megfogyatkozott kenyér nyomán új ágy támad a rem é nylele n, kiszikkadt lelkekben, . . el innen bárho a a világon! .. . S azlá n é vről - é vre sötét, fekete sereg ké l útra . .. ha lálra kárhozo tt é l ~ haloltak . " népünk vérző testéről leszakadt eleven húsdarab k.
37
•
a mindennap i kenyér himnuszának vi lágbá sikolló fájdalmas melódia foszlá nyai ... vé reink . , . a mi test vé rein k! Gyötrelem" mel kikövezett útjuk ott kigyózik szerte él világon, hol könny" hulla tás a munkabére . .. s a mi nde nn api fala tkenyér ízét haza" kivánkozó le lkek sóhaja teszik keserüvé... Ott robotol nak a bányák mélyé n. ezer halált lehelő mocsarak vidé kén. akiket már nem ta rlh a tott vissza a szülőföld szeretete.. . a drága édes a nyafö ld esdeklő szava, . . az ismerős rónák és halmok ... a muská tlis kis ab la kos szü lő i ház, .. s szerettei knek szénailla" tos te m etőbe n süppedő ha ntj a i... S e fájó gondolatra befelé vérző szivünknek. értük hulló vércseppje i fakasztják fel apró" féta igazságát: sirassátok azokat. a ki ket e lvisznek s ki tudja mikor jönnek v issza s mi kor látják ő k viszont az ők szülőföld " jüket . .. Sirassáto k. meri messze ide genben : Fekete larlóján söté t bánya mé lynek. ritká n szól a nóta . ritkán zeng az ének . .. hazavágyó s óhajokna k szikla fa l a gátja, meri oda haj! nem ér el sohasem a z égnek mel egítő, fényl ő, vidám napsu gárj a , .. Sirassátok. . . mert :
I · .., ,
~
••'it,
,
~:, ,•
..·
"Fek
, "
~,
-"
·..
•
Id egenbe vi Ile. ahol más az ének, Szeretetet, jó szót oly fuka ran mérnek . S kold us alamizsna az is, ami t adnak Fekete tarlój á n sötél bányamélynek, Fájón hull a kö nnye mindig a magya rnak" '
,. . ,
"
, "
'/ •
/ '
tI",.. ,it""
l. •
,
'. "
l • '/
" · , I~ •
·
I 1..;'. .: Y .
I
Sirassátok azo ka t. a kik et vágyu k idegen föld parljaira so" dort, mert jeltelen sírjuk ki tudja ho l domborul s ki tudj a viszont lá tják-e még drága szü l őfö l djüket ? ! Sirhatsz édesanya, Te á ldott szülő fö ld, si ra th a tod elhagyott magyar fa so rsá t ... mer! pusztulunk. veszünk s mint oldott kéve szét hull ne mzetünk , hisz eml ődrő l , a magyar rapszo diá nak világban bolyo ngó s kietlen sorsabilincsét té pdeső gye rm e keid sza kadtak le ... talán örökre I .. . •
(
":
. . \. (.
•
••,.'"
l' · •
It ,.' .l
,
,~
•
,
, '.
·~>lf '
* * *
De itthon ma ra dunk mi, . . mint varjuk a szá raz jegenyé n, elgyöngülve bár, de görcsösen ragaszkodva életünk fájához. , . •
•
38
-
Nem .. . ne m a ka runk azok sorsá ra jutni, kik elhagyták a földe t, me!y ápolta s mely hiva tva lelt voln a , hogy egykor eltakarja . . . Szegén yek vagyu nk . . . nélkülözünk, ha kell éhezünk s ha csa k rongya ink mara dn a k is, de foszlányaika t drága eredh'eként ő riz z ük . . . Ha sziklát törün k is .. . uga runk , ha kőszirt , rövide bbre fogott csákánnyal kezünkben , verej tékezü nk ... dolgozunk .. . de itthon maradunk J . . . Mert ez az a föld , amelyen kivül. a na gy vi lágon nincsen számunk ra he ly, ahol ál• djon, vagy verjen_ sors keze, itt é lnünk . . . halnunk kell J . . . Amen. Wel-ess Béta,
Pet roz sén y.
Egyházi beszéd. A lap Ige :
Pa l. Fili ppi levél l. r. 2 1. v. " .. . nekem min d élelem ben, m in d ha la lom ban nyeres egem
ft
Krisztus".
Mi mindig több ről -többre , nyereségről-nyereségre szeretné nk jutni azon d olgokba n, me lyek kedvesek előttünk. Es a legtöbb e mber e l ő It az anyagi kincsek és világi ö röm ö k kedvesek. Ezek pedig, ha megszerezheljük is, rendesen csak ké tes é rté kü és rö vid ta rtósságú nyereségek nek bizonyulnak. fö ld i ki ncs nem ad szívnyugalmat, se m testi, lelki békességet s az é lvezeteket , e világ kinált gyönyöreit oly sokszor nyomon köve ti a leha ngoltság, undor és fájdalom. Mégis a mul a tságo k olyan né pesek. a korcsmáknak olyan sok látogatója va n s egy-egy vásáron mintha senki sem a ka rn a elmaradni to lo ng fl né p úgy, hogy a mostani nyomorult gazdasági' helyze tbe n is vannak, kik e go ndolatokkal fo gla lkoznak: szaporítani a mula tóhe l);eket, kibővíteni a vásártereket, mert ezeket lá togatják le gszivesebbe n az e mberel" Óh hogyha egyszer az a gond ola t villanna át az emberiség lelk é n. hogy szapo rítan i kell a keresztény hilvallásos iskolá kat, kib ő víte ni a temlo mokat J Ha az a nyagi kincsek helyett lelki kincsek , mulatozások helye tt a jézusi erények gyakorlás9 lenne kedves előttünk s ezekben a ka rná nk többről- tö bbre jutni,
,
•
~,,-
,
. ,,
,-c"
,<,
•
39
~kkbr tehetnénk szert maradandó és boldogító erejü kincsre s
lenne riekünk is, mint ,Pál apostolnak, nyereségünk a Krisztus. A Krisztus nyereség. Nyereség volt Pál apostolra és csak nyereség lehet reánk nézve is mindenkor. . Pál nem volt mindig a keresztény eszmék apostola. Élete első felében, mint Saul. ő volt a törvény vallásának egyik legbuzgóbb követője s első keresztények kegyetlen szivü üldözője. Ilyen é lettől 'TI inő sikert remélhetett Saul? Talán pillanatnYi dicsőséget. felefteseitől jutalmat. társai részéről elismerést. a törté nelemtől egy 'sötét. véres emlékeI. a halálos órán lelkifurdalást s pályája elvégződött volna a sírnál. mint annyi társaié. ez lett volna múló és fájdalmas nyeresége. Ámde a damaszkusi úton megváltozott számára minden • mert megváltozott ő maga egészen. Saulból Pál lett. a kereszté nység üldözőjéből Jézus vallásának legbuzgóbb apostola. A , Je hova félelem helyett a mennyei Atyába vetett élő hit és rendíthetetlen bizalom töltötte be keblét. Szive a gyülölködés he.Iyett szeretettel telt meg. durva, üldözéshez szokott szellemét felváltotta a bátor, de megérlő és megnyerő gondolkozás. A damaszkusi út óta a marlirhalálig s azóta is az örökkévalóságig nyeresége lett Pálnak a Krisztus. Nem nyert ugya n föidi hatalomtól elismerést és jutalmat, de Istentő l nyert olyan hite t, mely e rőforrássá left a reászakadt megpróbáltatások között is a lankada tlan munkában s világossággá a halál árnyékán ak völgyében; nyert olyan reménységet. me ly csüggedni nem engedte a legkilátástalanabb' helyzetben sem és nyert olyan szeretetet, melynek Istenhez és Jézushoz kapcsoló erejét el nem szakithalla többé soha semmi. Ilyen nagy nye reség tudo II lenni Pálnak a Krisztus. mert átadta magát egészen a legfelségesebb életpélda követésének. ÖméItán mondh atá : .. Élek többé nem én. hanem é l bennem a Krisztus" : 5 mint finom oltógallyai beoltott fa az értékes gyümölcsöket. úgy nyerte meg Pál az Isten a llaratá n megnyugvó békességet. jó cselekedetekben gazdag életet és az örökkévaló jó emlékezetet s leli mindenekben diad almasoknál feljebbvaló a Krisztusban. 5 ha most olyan nehéz, szinte lehetetlen egymáshoz közelebb hozni a nemzeteket . . ha . a különböző egyházak közölt versengés tárgyai olyan dolgok. melyelue nézve közösen kellene munkálniok. ha az emberek egymással kibékíthetetlennek látszc;i ellentétben állanak, mindennek az az oka. hogy kevés •
•
,
40 a Pálhoz hasonló ember. kinek nyeresége lenne a Krisztus. Saulus lelkével járunk a világban. gyülölködő elfogultsággal tekintenek egymásra 'a különböző felekezetek irigység teszi vérszomjas ellenségekké a nemzeteket s az önzés gátolja az egy. • más megértes szellemének di a da lát. Testvéreim! Nem akarok rámutatni arra. hogy az esztendők a la tt. melyeket eltöltöttünk a földön. minő életeredményeket, érhettün k el, mi a nyereségünk,. de arra emlékeztetlek. hogy ez esz te nd ő nek is im már a to-ik hetébe n vagyunk, túl a farsangon , mell yel a vi lági javak és örömök után sovárgó ember kezdeni 's zokta az esztendőt és kérdezem: mi nyereségtek van ez i dő a la t! ? Ha földi kincs, ki tudj a, meddig lesz a tietek, ha öröm és gyönyör, tán el is múlt már s szomorú emléke maradt. de ki mon dh atná meg, hány emberre nézve az eredmény megfe led kezés lsten házáról és az emberlestveri kötelessé ge kről. pé nzen vá ltolt belegség és ne héz viszonyok miatti csüggedés, , a jelenbe n hitetlenség, jövőben reménytelenség, a halállal szembe n félele m. Menn yi fá jdalmas eredmény s csak azért. mert nekünk még min den más nye reség fontos abb és elsőbb, mint a Krisz tus. A mi kereszténységü nk nem igazi Krisztus követés, pedig egyszer már vége kellene legyen ennek a képmutató világfa rsa ngnak. me ly álorcájá t talá n csak a farsangi időszakban teszi le vagy". ta ka rja el, hogy a duh aj, é lvezetsovár természet anná l elemi bb erő vel törjön ki belőle. Ideje volna már, hogy az elői t é letek ködén és a gyülölség sötét fellegén keresztül meglássuk a legszeretőbb sziv ü e mbertestvért, JézusI. És ha igazában megl á thatnók, ragasz kodnánk hozzá, mert . megérezn ők ben ne azt a szerete t, melyet megnyerni óhajt a ' szív, mely nélkül sivár és céltévesztell az élet, ho l a közöny fásultságával és fáradt le mondással csatangolunk a világban. Pál apostol é leléből teljes biztónsággal lehet következtetni a rra . hogy ő Jézus köve tője volt, a mi életünk eseményeit vizs· gálva azon ba n nehéz lenne hasonló megállapításhoz jutni. Nekünk még nem nyereségü nk a Krisztus . Mi még 'nem jutottunk el életünk damaszkusi útjára . __ _ Bár e mostani bőjti időszak lenne az a forduló pont: me ly a Pá l apostolé hoz hasonlóan. egész életre kiha tó istenáldotta \'áltozást éle tünkben létrehozná. Ámen. H.-jánosfalva.
.
-- --
Sigmond József.
.
~
, 41
..
,
"
HUSVÉTI BESZÉDEK. •
•
•
,
,
•
,
Keressük a feltámadott, az élő idvezitöt •
Alapíge:
Jan , xx. 13" IS. "Elvi tték av eh Ura . m6t és nem tudom: 'ho va tették ötet.. , És elméne Maria , hi rdetvén e tani tvá· nyo knak, hogy ö látta 6Z Urat",
Borus érzelmek. gyászos go ndolatok, mel yek ólol11sul hal nehezedtek a szivre és fejte mintha eltüntek volna a tavaszi napfény- sugaránál, az égnek és csillagainak bará tsá gos mosolyánál? Csüggedés és reménytelenség, melyek az elzárkozoHságban a megsemmisülés elszomorító e rzelm é b ő l és go ndo k!ta iból származtak, mintha beolvadtak volna most az örökéiet örömébe, az ujjászületésne k reményébe; minth a beolvadta k volna most, amikor rűgyfakad az ágon, illa tos ibolyát, virágo· kal szedünk a vígan csörgedező patak s a z újra megszóla it madárdal hangjainál ? Mintha nem veszítettünk volna soha semmit: ma feledünk ; mintha sohase sírtunk volna : ma örvendezünk s mintha napjaink, éveink számát apasztani tudn ók: megifjodunk; megifjodunk. léle kbe n és gond ola tba n, vágyódásainkban és bizoda lmunkban, Igy volt·e ez egykor régen, a ma nagy, ama nevezetes hajna lon , amikor e l őször derengett husvét reggele az emberiség életére? I A fű, fa, virág akkor is bomlottak, akkor is nyílt és illa tozott, az ég mosolygott, a szellő lebegett, csattogott a ma dár, csevegett a pa ta k és ragyogot! a nap; de ott, ott a Golgotán sötétség honolt, né ma bá nat a keb- . lekben, amott meg féle lem a szivekben. " Jézus pihen .. , Kő koporsóban alussza álmait,.. A végletek találkozána k : találkozának a hozsánnák és a feszí/sd. meg napja. S a hanyatló nap búcsúsugaránál alig volt mlir idő az első csillag feljött éig, ,
42 hogy Jézust nagy pénteken hamarjába n sírba tehessék s követ hengerítsenek a sírnak szájára. Nincs há t bevégezve még a temetés se s újra két szélsőség: nagypéntek alkonya és hustJét hajnala összetalálkoznak. Összetalálkoznak örök bizonyságáúl annak, hogy nem az é let a halál fölté tele, ha nem a halál: az életnek föltétele. Csodás, csodálatos esemé ny előttünk a husvé t reggeli tör• téne t. S ki csak a tudás fegyverével nyúl hozzá e nnek mibenlé te kimuta tásához : csalódva fog visszatérni a mélys égből és magasból; csalódva fogja félretenni a szenliratokat is, mert oly összefüggő, világos és liszta tényeket, melyek összes kétségeit e loszlalh a lná k, azokban sem fog ta lálni. Es az, ki a portestet a karja visszavenni a porból és az örökké tök é letes ülő lélek álta l hurcoltatn i, azt az Istennek folyton t ö kélelesbülő .világain k e reszlűl, mig kibonlakozva majd gyarló lakhelyé ből, a lélek egy le he t az a tyával: az is csalódni fog kutatásában, bizodalmában s megfejlés t a husvé ti csodálatos s mégis egyszerü, az lsten · törvénye i szerint oly természetes eseményre soha sem fog hozni. E kérdés megfejtéséhez hittel kell nyúlni és pedig oly é lő hittel, me ly nem ismer korlátot a mélységben és magasságban s mely el mozdítja ama hegyeket h elyükről. melyek miatt nem lá lhalja a lélek szemtől~szemben az Islent. . "Jézus fö ltiímadolt f" E jelszó tölti · be ma a kereszlény világot. De hát hol van ő? Ezt kérdezi a kételkedő. S valóban az, a ki tisztába n van, hogy miben áll a föltámadás, az örökélet, vizsgálva az élet me netét, az emberiség élelét : jogosan is teheti fel ma a kérdést. "Jézus feltámadott l" Mária ezt nem tudta; szerető szívvel, kegyeletes érzelmekkel, aggódó lélekkel ment hát a hét első napjának hájnaJi óráiban, hogy bevégezze a temetést, bebalzsamozza az Úrnak testét. ,;De kicsoda veszi el a követ a sírnak szájáról?" Kérdé. S már nem vala ott a kő, nincs Jézus a sírban. Élet és eszme, szeretet, jóság és igazság: ez vala Jézus és ő nincsen a sírban; könnyzápor ömlik Mária szeméből, kétségbeesés tör ki kebléből: "elvitték az én uramat és nem tudom, hová tették őtet l" Keresi, keresi az él ·e-~--- tet és eszmét, a szeretetet és igazságot, de-: ,;elvilték áz én uramat és nem tudom , hová :tették őtet". Keservek után bár, de Mária letödé könnyeit, hallá a szózato!: "Jézus · feltámadott "; megvigaszialódott, "mert Ő lálta az urat". Jézus föltá~adott és éli Ez ma a jelszó mindenü!!. Mint lV)!'!ria egykor, jertek keres•
,>l-
' ...
..
43 sük mi is ma o föltámadott, oz élö fd vezitöl s lássuk meg: kell-e sírnunk s lesz-e vigasztalásunk?
*
•
Keressük. keressük mo a föltámadott, az élö Jézu st. Keressük őt ott a temetőben. Egykor, régen találkoztu nk vele a Lázár sírjánál s a naini özvegy fiának koporsójánál, mikor rel. szárilá a könnyeket a sírnál . a koporsónál s visszaadá a testvért a lestvéreknek, a fiat az anyának, mikor győzedelmeske del! a sötétség felelt s örökéletnek é l őhitét adá a keblekbe. Egyszer. régen a jövő sze!1tiéleknek előcsarnoka volt a temet ő helye s kapu a halál egy szebb, egy dicsőbb életbe, melyt ő l nem remegett, hanem, amelynek sugárzó arcca!, vágyó lélekkel ment elébe' a keresztér,y. mert szenvedésen, halálon keresztü l várta a megdicsőülést. a léleknek Istennel való egyesü lését. Egykor, régen megllyílt az ég a hívő, a bízó lélek e lő tt és látta az-embemek fiát az Isten dicsőségének jobbján. Óh ! a föltá madott Jézus otl volt, ott élt akkor a keblekben. De ma megállunk a temetéíkertben. a koporsók mellett s ma nincs viga ~ z · talás; könnyeknek zápora ömlik, sóhajok törnek elő, pana .~ z , zügolodás hallik Isten eilen, a keservek nem szűnnek s min tha csakugyan az emberi lélek egyesek agyrémében megszü letett tisztítótűzbe vonulna s nem az Úr elé, az örökéletbe: foly, fo;" az emberi lélekben az elhunytakért a jajveszékelés. S az idvezilől, kitörülte a könnyeket, ki az örökélet hitéve l. a viszon tlátás reményével eloszlatá a fájdalmakat . nem talá ljuk sehol. Nem! mert .e1vitték az én uramat s nem tudom . hogy hová tették őtet". Egyszer. régen bélpoklosok. lelki vakok, publikánusok. erkölcsí elzüllöttek járultak Jézus elé; megtértek a bűnös ök . új élet ösvényére léptek a gonoszak. a megvetett föleme lkedet! s újra ember lett. testvére annak, ki Isten től küldetett és min deneknek és szegénynek. gazdagnak, tud ósnak és tudatlannak egyenlő kegyelem, egyenló jóság és szeretet biztosíttatott Iste ntöl, kinek-kinek az ő lelke szerin!. És ma? Óh, ma az erkölcsi zül\ötiek. mint ragályos betegek elkerültetnek, ma egy rossz pénz többre becsültetik. mint az emberi léleknek megmentése; üres jelszó, valóságos csalás a testvériség szózata. az üldözöttqek' nincs pártfogÓja. a rangkórság korlátot állít az emberek közé. az egyenlőség gúnyszó. a szeretet hazugság ; hol van.
-
-
,
óh hol van há! ma a föltámadott. az flő Jézus az emberek eTkölcsi világának életéből? "EI\iitlék az en uramal es nem ludum, h o~' - , hová lellek ölet !" Reménveink összeomloHak.. hitü nk e ihal<\'uH . - - , ke: n:-es sirássa l állunk IN'l!" él mtiltak emlékeinél. S mig ezt tesszük , halad az idő , késik a munka, fogy a 2 életerő, közelg d jő,-6 és az itélet s egy e ljálszott é le!e! mi sem tesz jó, 'á, Es nincs, aki beIeszóljon: az élei komoly, az éie! ndó, nem álom, hanem munka a z: nincs ki ösz!ő nözzön : "hadd temesse el a múl! ,E Ő halolljál. te pedig elmenn'n , hirdes,;:"d 1'2: lsten úfSz§gál": nincs, aki b!zlcsson és új élele! adjL1f1, mert: .. eh-i:L~~ IH .'n u,amal é '. nem tudom , hogy hová tették éle i" . KereSSÜK. keressük a föllámddotl 33 élő Jáusi dZ em berek hitébe n. a vallásban. az egyházdkban , S a hit ~ legtöbb hel" en kita szitá őt az e mberek kö:>:ü l. a pé ldl'hykéoet e!éhelet le nn.'. rejlel messé teUe: a \'allás bezá rta öl a d ugmá .- temet őjéb e és o tl bebalzsanlOZ\'a a z emberi lelemén\'es ész és e\'századok ádáz vitája pedig meg!épe ama kö nl ösét. "amel,. \'Ilf rás nélkül nila". Es az egyhá zak ') Öh ezek "nagy resze mé~ j ó. ha hirdeti . m~rt ug" se m köveli J ézusn,~k igazi es tiszta. föl eme lő elveiC tanításait. Jézus szolga \'oli, az t'~· ház ma halalom . ö taní tot t. az egyház ma parancsol és ura lkodik; ö szegény volt s lövis koroná! viselt. ma Irón. bioorö!töny. korona kell az egyházfejének, ő megbocsátott ellenségeinek i~, Illa átok sújtja azl, kit szabadabb szellem lelke-.;ít, elő"e a 1,;lek volt a fő , ez szabta meg az ula i az égbe. m~ főd olog ti szertartások betartása s csak az egyház útja vezet az idvességre. Keresem, keresem Jézus t a hil, a vallás, az egyházak körében. de a kereszténység életéből "elvitté k az én urama t és nem tudom, hogy hová tették őte t".
* * De hát ha a világnézetét s az emberiség- életét vizsgálva és abban . a föltám a dott, 8 Z é l ő JézusI keresve. van okunk sirni, önként kérdezzük: lesz-e majd vala hol. valamikor és valamiben vigasz/a lásunk ? Mária kereste Jézusi és végr~ is vigaszlalást lele : . me rl ő lá tla az urat" s elhirdetle ezt a tanitványokn ak. Hitünk, rem é nyünk szerini igy It'''z ez velünk is, mert Jézus mondá : .. Keressétek és meglalálj ' Iok" , Áldott a szaI)'lNuság és fájdalom . áldott a könny és keserv, mert új világol ' ~--
•
•
,
45
tárnak fel, ezek előflünk; sötét szemüvegen keresztűl nézhetünk csak a ' napba és fájdaImon keresztűl az örökvilágosságnak honába, Keressük, keressük hát tovább a foltámadotl, az é lő Jéz usI, mer t hiszen egy-egy helyen, bárha elrejtve is a világtól, taltn csak megtaláljuk ől. Megta lá ljuk, de hol és mikor? Ott, oH, hol a tem ető kertben vagy kedveseink koporsój a mellett letörüljük fájó könnyeinket, levetkezzük keserveinket, elfeledjük veszteségü!lket; hol elnémul unk és nem nyitjuk meg szánkat mert az Ur cselekedte megpróbáltatásunkat ; hol megcsókoljuk fenyítő vesszőjét s bizva-bízunk benne a jelen és jövendőre, hol e,g y szebb haza, egy dicsőbb világ nyílik meg lelkünk előlt, mel yben boldogságban látjuk kedv~se inket: olt, ott van a föltámadott, az élő idvezítő, Hol észrevesszü k az e mberek bűnét , tévedését, de meglátjuk a jóságna k csiráját és keblében, aztán nf' m félünk, nem szégyenkezünk leülni a bű nösök körébe, hogy őket fe lemeljük, jó útra térítsük ; hol visszaadjuk az embernek önérzetét s hirdetjük a kegyelm et, az emberek és lsten megbocsátását; hol testvérünkké fo gadjuk a lenézettet és megvetettet s körülöleljük őt tiszta és önfeláldozó , szeretetünknek ka rjaiva l: ott, ott van a föltám adott, az é l ő Jézus. Igen! igen! kik. keblükre ölelik .' S. megáldják . a ki sdedeket, nem botránkoztatna k meg egyet '• ís az ártatlanok közül, ki k soha egy lelke t is meg nem mételyeznek ; kik elfelednek szül ő t. testvé rt, barátokat, l eve tkőzn e k minden földi érd e kel s csak tisztán, ősz intén, becsületesen és igazsággal szolgálják az I ste n~és , emberiség ügyét; kik könnyet, szenvedést és nélkülözést tűr nek, de nem hódol nak meg a közna piságna k, e lébe men nek bátran a gúnynak, a keresztnek és Golgotának, de üdvös munkájukból semmit fel nem adnak: azok közt ott van a feltámadott, az é lő Idvezi tő, Mikor nem irigyelünk semmit és senkit, odaadjuk utolsó fa la t kenyerü nk e t is az éhező n ek ; mikor nem félü nk, nem remeg ünk itt hagyn i a földi hajlékot, mert égi haza nyilik meg e l ő ttünk; mikor erkölcsi tisztaságot fel nem á ldozzuk semmiért, hanem még életünk Gecser.lánéjában is úgy imádkozunk : legye n meg az Úr akaratR: mind a nn yiszor ott va n, ott él Jézus a , ke belbe n. Kevés helyen bá r, de mégis csak megtaláljuk a föltáma dott, az élő Idvezitőt: s a vigasztalás ez a mi 'szám unkra. E kevés 'hely elég arra, hogy onnan ez életet és eszmé t, ez igazságot és szeretet lsten, kinek léte és munkája nincsen helyhez ,
46 ,
,
vagy időhöz kötve, előbb-utóbb győze l e mre vezesse, Es majd, mikor már győzött az é le t és eszme; majd mikor már minden keb let bevilágítolt ez igazság és szeretet: akkor lesz csak igagán dicső e világ, mert beteljesül minde nkin: "élek töblct ne m é n, ha ne m él bennem a Krisztus", Ekkor, e kkor lesz ma jd minde nütt élet és szere te t, világosság és igazság s e kkor forrik össze a föld és a nagy ég, mert lá tni fo gja minde nki, mint Mária az Ura l. Ez lesz majd a legnagyo bb vigasztalás! • .. Elvitték az én Uramat és nem tud o m, hogy hová te tté k ő tet" , Sírjatok, sírjatok, ha Jéz ust nem {aláljátok ; de örvendje_ te k, ha őt látj á tok és kebletekbe zárlátok; örve ndj e tek, merl a kkor nem ti , hane m ő él ti ben ne tek és igy szenvedésen, Golgotá n keresztül bár, lesz idve sségte k, lesz dicsősége tek. Ámen, Csifó Salamon.
Kolozsvár. ---- -
-----
Megelevenednek-e a halottak? A lapige : Ezekiel 37,
J-I O,
Ve ltétek-e észre Kedves Tes tvé rei m, hogya hu své ti ö rö münnep szokott hangulatával me nnyire e lle nté tbe n állanak a felolvasott igék? Két egésze n más, ne mcsak időben s té rben, d e jelentésében is egésze n eltérő világ, Az ünnep az új tes ta me ntu m hu svéti , feltámadásos világát n yita ná fe l e ml é kezetünkben a maga vígasz ta ló, bÍ'ttorító és bízta tó eva ngé liumáva l, győzel mével, a fel o lvasott ígék pedig a rabságba n sinylődő Izrael szomorú sorsára hivj á k fe l a fi gye lmünke l. Arra az lzrae lre , me ly az Assyr fo gság a la tt lélek- és é letn é lküli szétszórl csonthaimazzá vált, mini ezt a próféta Eze kiel oly találóan nevezi. , Es mégis, Kedves Testvé rei m, bármily külö nös ne k, szoka tlann ak és időszerütlennek is tessenek is e l ső ha llásra a fe lo lvasott szavak, bá rmennyire ellentétben is á lljana k a husvé tkor felolvasni szokott ígék é rtelmé ve l és je le ntésével. ne kem úgy tetszik, hogya mostani, mai husvétunkhoz e sötét szavakból sző tt kép inkább ta lá l, minth a a fe ltáma dásról olvas ta m
•
"'
"
•• ' . . .<..' .'
,
.'
47
•
vo.lna. fel v.fjlami, örvendetesebb. vidámabb husvéti igéket. Mert. tudj!! Isten. Kedves Testvéreim. ti hogy vagyto.'k vele. de én semmiképen sell.l tudom e mi mai husvétjainkban feltalálni a husvéti- hangulatol. Inkább úgy érzem. . mintha nagypéntek gyásza.. ·szomo.rú. halotti hangulata ült volna rá valami soha le ~em rázható erővel szivünkre, Ugy tetszik. mintha nem nyitott sirok közölt járnánk. melyekből diad~lmas erővel kelnek ".' életie az igaz. szent ügyeknek a gonoszság. elvetemültség által eltemetett bajnokqi. hanem ellenkezőleg: mintha mindenfelől frissen ásolt sirok tátonganának előttünk. melyek nincsen hogy magukba ne temetnének nap. ,nincs taJán óra sem egy-egy eltipor! igazságot. egy-egy gyalázatba fuit szent ügyet. . egy-egy isteni jogo.t. egy-egy kiszenvedet!, halálrahurcolt becsületes élete!. S akik -élünk,' mintha mi sem, élnénk. Csak járunk-kelünk élettelen bábok, szétszór! csontok gyanánl. Ott vagyunk mi is szétszórva az ítéletnek tágas völgyében, mikén! Izrael szétesett csontjai. A nagypénteki héjlál urrá let! feleltünk s , feltámadásra tán reinényűnk sem lehel. Csak fekszünk némán, halotti csendben. mozdúlatlanságra, éleltelenségre kárhoztatott tehetetlenséggeL S ami megdöbbentőb!::> e halálban, az nem a halá l maga, sem nem a halált okozó külső körülm ények. hanem a feltámadáshoz szükséges elevenítő lélek hiánya. az akarás tehetetlensége: az. hogy testileg élünk csak, lelkileg pedig haloltak vagyunk. Várjuk, óhajtjuk, sóvárogjuk a feltám adás t. de arra érdemessé, képessé tenni magunkat nehéz, meg nem akarjuk magunk: Ha ma az Ur ismét elhozna közénk egy új Ezékielt s a mi itéletünknek tágas völgyében megkérdezné ismét , töle: "Embernek fia, vajjon jTIegélednek-e e tetemek 7" O ma sem tudna erre nálunk sem kilátást találni, ma is csak igy • szólana: "Uram lsten, te tudod '" Nem. mer! életünk csak úgy _ lesz. ha megillet' minket is az Urnak az a lelke, mely a feltámadásokat eddig is létrehozta s mely a feltámadásra minket is érdemesekké tehel. • ,
J
,
•
* * *
Mikor Izrael birodalma Salamon király dicsőséges uralkodása után királyul választotta Roboámot és az ő elviselhetetlen uralma alalt két részr~ szakadt. még akkor sem e sza- .kadás. ásta IT)eg e meggyengült ország sirj át. hanem az Istentöl
•,
48 való elpártolás. az a ranyborju imádás s az ezzel járó anyagi és erkölcsi lezüllés. Ez volt. ami a meghasonlott nép re ráhozta az assyr sereget s ra bigába hajtotta Izrael konok, ke mény nyakát. A nehéz rabságba n ha lódó nép ben egyedül a próféták tartották a re ményt, a szabadulás hité t, az é letet. Köztük Ezekiel volt az egyik legnagyobb á lmodó. Hogy életet, re ményt hintsen elárvult népébe, lá tomásokat szól, mel yekben megha·tó módon ecseteli Izrael feltá madásá t, a megszáradt csontok é letrekelésé!. S hogy ne m va lós ult me g e szép látomás, az ne m a próféta hibája volt, ha nem a népé. Azé a népé, me ly a helye t! , hogy megtért voln a , hogy I s tentől illetet! ne mes lélekkel munkálta volna sza badulása útját, tová bb pártoskodott . tová bb elle egymást s megérlelte magát az e lpusz tulásra. Mert a feltámadáshoz. az éle trekelés hez, a megszá rad t cso ntok megelevenítéséh ez Isten ne k le lke ke ll: ne mes, á ld ozatos, ma gasba t örő. esz ményeké rt kü z dő lé lek. E nélkül nem vo lt, nin cs és ne m is lehet feltámadás. Azok a nagy sze lle me k, kik magukna k örö kéle tet bi ztosítottak, mind e lé le kk el vo lta k telj esek s viszont azok. kik nyom ta la nul e nyésztek e l s az idő mé lyébe n, mind e lélek hiánya mi a tt jutottak a dicste le n halál ká rhoza tá ba, lettek-legyen akár egyesek, a ká r ne mze te k. A tört énelem ta nu sága mind erre ura l, má r pedig örö kigazság az, hogy .. a történele m az élet mestere ". Avagy ne m igy van-e? Nézzük meg az éle t ha lh a ta tlan a la kj a it. A n ázáre ti mes terbe n Istennek lelke munká lt egy egész életen ke reszt ül. Ez a lé le k vezérelte mind e n cselekedetében, ez a lé lek telíte tte szívét, egyé nisége t az e mbe riséget megvált ó ' örök eszménye kkel. ez a léle k űzte, h ajtotta szenvedése n, ha lá lon ke resz tül, úgy. hogy soha, egyetlen pilla na tra meg nem tántorulv!'l, !'lZ ig!'lz útró l Ie nem térve, folyton előre ha l!'ldt !'l kitüzött cél fel é s h!'lláláva l is csak örökéletének herv!'ldhatatla n babérj á t szerezte meg. Ott v!'lnna k !'l reform á tor ok: Luther, Kálvin ,. Zwingli, Dávid Ferenc; !'lZ emberiség é le té ne k örök al!'lkjai ma is. S miért? A benn ük működ ő isteni lélek erejénél fogva. S ami igyegyeseknél ész lelhető és tapasz ta lha tó, az é le t ama nagy igazsága i megn yilvá nulnak a ne mze ti, faj i, társad a lmi és vallási közülele knél is. Ott is, hol e léle k volt a vezérfé ny, a munka a z élet irányításánál, iöh!lte tt bár szégyen, megaláz t!'ltás. ves.z(és. elbukás: de a bennük munkáló lélek ereje min-,
-
•
• •
,
49
dig összeterelte a szétszórt csontokat, életet lehel! beléjük és reivirrasztolIa mindig a feltámadást; ahol pedig ez nem következelI be. oka a lélek hiánya volt s ezért lelt osztálYTész a gyalázatos. könyörtelen ha lál. a dicstelen megsemmisülés_
* * * Megelevenednek-e hát a !etemek? Költözik-e élet a szétszórt csontokba ? A történelem azt mondja: ige n. ha a lélek él. az Istennek lelke ihlet. De Ielkelnek-e az á rnyak? megelevenednek-e a szétszórt tetemek. a porló csontok ma" Ma. mikor mi ülünk oli az itélet tágas völgyében: ma miko r nagypéntek gyá"za. halála feleltünk lelt urrá " Hiszen valóba n olyanokká leltünk mindannyian. mint az Ezékiel szeme elé táruló tetemek. megszáradotl csontok. Az idők vihara súlyos szárnyaival ránk csapkodott s mi porba hulloltunk e csapás alatt. Élettelen bábok gyanánt bolyongunk a földnek sivar térein s bár még testileg élőknek valljuk és hisszük magunkat. minden hitünk csak üres képzelődés. \'a llomásunk hazug önám'í tás: fejünk felett ott csattogtatja szárn\'át a könyörtelen cson!ré m : a halál. Testb",n élünk csak. abb a n is már csak nyomorult páriák gyanánt. de az életadó isteni lélek már kialvó féiben van közöttünk s napról-na pra jobban köze ledik az elkárhozás. Avagy nem igy va n-e " Csak portánkon nézzün k körül i Én itt csak egyházi életünkről akarok beszél ni. Oly rette n t ő sok veszteség ért bennün ket az utóbbi é\'ek ala It. hogy már elgondolásuk is könnyet csal az ember sze• mébe, Pedig azelő tt sem volt ok unk vérmes rem én nyel nézni a jövő elé. Vagyonosságunk oktalan túlten gő tudata úgy ráülepedett szívünkre. lelkünkre. egész érzés- és gondolatvilágunkra. hogy nemcsak a zt vártuk. hogy legkise bb ál dozathozási megerőltetésünk né lkül . egyházunk maga tartsa fenn magáL hanem m é~ inkább kihasználásá ra töre ke dtünk. Nem az volt a cél. hogy táplálékot adjunk az élő gyökérnek. hanem a7.. hogy kiszivjuk a benne még meglevő életerőt. Nem adn i. ven ni. nem éltetni. hanem élősködni volt az életel v, Aztán jötlek a súlyos. megpróbáltatással teli évek. melyek napról-napra mind jobban és iobban sorvasztolták ai egyház é!,p fáj á t s a megrontásra törő szándék akkor is .csak oly kevesek által is mertetet! fel. Az áldozathozás készsége még akkor is ötök álmait aludttl. Ama •
-
,
•
4
,
50
•
nehánynak, kiknek szivük és kezük adásra nyiloll igaz őszinte séggel, nemes segíteni a ka rá ssal. sorsa lelt akkor is a gá ncs. a kárhozta fÁs, csalt azé rt, mert az {lldoz ni nem szere'tők és nem a karóktól is a la mni zsná t It érl. táp lá lékot tI se n yv ed ő gyökérne k. Jött id ő aztá n, mikor a közpo nti tá plá ló forrás is kiszá ra dt s az e recs k é kt ő l, pEl ta kocská klól kérle a táp lálta tás\. Kérése süke t füle kre ta lá ll. vá rása, remén ye csalódásba fui\. ' Akikn e k oly sokszor, oly hosszú i dő n keresztül oly soka t a dott, a ldkt ő l ez egyszer oly kevesel s ne m a maga érd ekében kért, vagy megtagadtá k, vagy fukar szívvel hoztá k meg a z a dást. Tő lünk óriás i messziségben é l ő hittestvéreink megé rtették az id ő k jeleinek intésé t, fe lé nkn yujtoltá k seg it ő jobbjuka t, hogy kim entsenek a pusztulás ö rv é ny é b ő l , e lh oztá k sze rete tük á ldásos gyüm ölcseit, de mi még mos t is va la hol a régi önhiltségnél ta rtunk s úgy. véljük: szaba dulásunkhoz e lég a ha ngza tos frá zis, az üres szócséplés, ne m szükséges hozzá az á ld oza tos cselekedet is. S még mos ta n is. milw r má r nemcsa k a jog, igazság, ha nem az a nyag i megé lhe tés ta laja is siklik ki lá bunk a lól, örök szégye nére egyházi é le tünkn e k, a l\ a dn ~ lt olya nok is, kiknek ká röröm re torzul az arcuk s maguk az e l ső k. kik őse ik vérrel, verejté kkel szerze tt, rü nk hagyo tt sze nt öröké re fe ltá Uá k éhes szájuka t s sie ttetni a ka rj á lt a végpusz tulást. S ha va nna k, kiknek a szivük fáj, a le lkük SfJjog e vesz teségek lá llá n, ne mes fe llá ngo lásuk, ősz int e fáj da lmuk juta lma gúnykacaj. Kia ludt a ne mes hevül et lá ngja , vagy ha tá n még ne m is, egy gye nge fuva lo m ltell még csak s tlztá n oda va n. Hogy mállik, hogy pusztul az ő s ö k te re mtő , á ldoza tos le lke , hogy ha ldoldik, hogy omlik össze lélünlmek min den öseinktől rá nk hagyott a la pja , hogy pusztul, se mmisül meg mind en, mibe n eddig úgy ' gyönyörködött szívünk, ti jóságos lsten tudj a csalt. Elragadta ltunit az iléle l tágas völgyé be s mos t mini a próféta á lta llá tolt csontok, megszára dt lelemek, vá rjuk a megelevenilte lést. Vá rjult , vá rjuk .. .
. . .
•
.
Öh, vajjon megélednek-e e le temek? Va jjon a szélszórt cso ntok életre kelne k-e, felkelnek-e az á rnyak ? EUön-e a feltá madás napja . mikor ráeszmélünk a rra, hogy ha élni d Huunlt , menlenünk ke ll va la mit a pusztul ásnak indult örö kségb61 s hogy ezt megtehessü k. fél kell é bresz:lenünlt a bennünk a lvó lelket, elzt, amit lsten adoll nellünk, hogy a földi élet sivár és
51 muló világából nemes cselekedeteink őrök emlékein keresztül kíemeljen bennünket a halálból s feltámasszon egy virágzó, egy boldog életre. melynek vágya olt ébredez már szebb és boldogabb jövőt álmodó szívünkben. csak megvalósítására nem elég erős még az akarat, nem elég érző a sziv, nem elég megértő még a lélek Csak le kell vetnünk magunkról önzö, kicsinyes, földi életünknek porba. pokol felé huzó bilincseit. Megelevenednek-e a letemek? Költözik-e élet az itélet völgyében szétszórtan htwefő csonlokba, lesz-e boldog husvét, lesz-e feltámadás, mikor az ősi Sion istenfélő, alázatos szivü, ősi örökSégüket megbecsülő istengyermekekkel megtelik ? Lesz-e 'I Uram lsten. Ie ludod. Add, hogy legyen! Ámen. Benedek Gábor .
Kökös. • ~
'
. ---
,
, •
•
.. ,,
V
,
7
5
d
s Z E M L·E.
ft
,
•
•
• , ,
\
t ,
,
Liturgiánk reformja. Néhá ny évve l ezelő tt egyik lega ktuálisabb kérd ése volt egyhá zi éle tün kne k a liturgiá nk megreformálása. Egy házi lapja ink hasábja in á lla ndóan je len te k meg kise bb-nilgyo bb cikk ek, a me lye k mind egy ha ngua n egy új liturgia bevezetésé t ha ngozta ttá k. Terveze te t tud omás o m szerint há rm a t is á llítottak össze, Keresz tesi Dé nes, Ürm ösi József és Benczéd i Fere nc lelkészek. Lelkészkörün k székelyke resztú ron ta rtott kon ferenciája ezzel a kérd éssel be ha tóan fogla lkozo tt. a mi kor is az a kkori e l őa d ó , Kesz tesi Dénes terveze tét e lfogadta . Saj nos, azó ta é rdemleges hozzászó lás e hh ez a ké rdés hez ne m ige n tö rtén t. Leguj a bba n azo nba n ugy ha llszik, hogy K e resztesi Dé nes, a ki é nn ek a kérdésnek legle lkese bb mun kása, újra szívügyé nek te kinti s ille tékes helye n má r meg is te tte a lé pése ke t, hogya liturgiá nk megreform á lása va la hogya n megva lós ulj o n. A ké rdéssel magam má r· régóta fo gla lkozo m. Éppe n ezé r! legyen sza ba d egy pá r gondola tla l eze n kérdés t, a nnak végleges megoldása e l ő tt, né mileg a lá tá ma szta ni, hiszen so ha se m lehet tudni, hogy me lyiK gondola t fényéné l le he t a hel yes megvalósítás útjá t tisztá bba n meglátn i. Tekintette l a zo n ba n a rra, hogy nekünk egy ilyen fo ntos ké rd és reformj á ná l ne m sza ba d és nem leh et a külföldi protestá ns egy háza k ke belé be n megindult vagy megvalósult haso nl ó reformtöre kvéseke t se m figyelmen ki vül hagyni, ci kke m végén közlö k egy istentiszteleti sorrend et Rudolf Ottó, ma rburgi professo rn a k egy teljese n sajá t liturgiájá ból, a melye t ma rburg egy kis te mplomá ban már 5 éve h aszn~ln ak. De nekün k nem sza ba d e kérd és végleges megoldásáná l figyelme n kivü l hagyni azo n más meglevő li turIliá kat sem, a mel yeket egyes pro tes tá ns egy háza k haszná lna k,
,
,
5!1
~~
,I ,
di ~;
,
,~
!fo
it "
le I~I
I!'/
If fl
J:r /' 'p":
53
mint fl luthe ránu sok nál. va gy alTw lyc kcl egyes sZi:l bade lvü egyháza i, a lka lm azna k, mint f1Z a ngo l unitá ru so kná l vélgy a z u. n. cse hszlovák ne mzeti egy házé I. Derzsi Káro ly- Martinea n imakön yv végén is. van egy sze rta rtás-minta házi és csalá d i istenti szte le t számára , ame lyne k ha ngja és ta ~talm a é pen megfelel a mi unitárius felfogásu nkn ak is . Eze k e l őre bocsá tása után, mi e l ő tt a liturgián k reformj á hoz a magtl m észrevéte lé t m egte nn é m, egy rövid törté nelmi visszL~ pi ll a nt ás t óhajtok te nni á ltalába n a keresz té ny istentisztele t fejl ődésé re és ki a la kul ásá ra . Az e l ső ke resz té nye k iste ntisz telete e le inte ige n egysze rű vo lt. Napon ttl ké tsze r g yű lte k össze, re gge l és este . A ta nitás és prédikáció a regge li is ten ti szte le te n ha ngzo tt e l, az estéli rendesen tl szere te t vendégsége és a há lót adás volt. Később a regge li iste ntisz te le te k részeit képez té k az ó-szöve tségi iratok egyes részéne k, majd az eva ngéliumo kn a k és az a postolok leve leinek az olvasása és ma gyarázása; ima; Krisztus dicső it ő é ne ke k és a zso ltárok é ne kl és e. Az es tvé li is te ntisztelete k • fő r észe az urvacsora vo lt, ame ly egésze n a Trajanus-féle üldöz tetésig össze vo lt kötv e a szerete t vendégségével és a melye t im a és é ne k egészített ki. Az ur vacso ra, mint szerta rtás, még a• 2-i k század közepe tájá n is n agyo n egysze rű volt. Amik or pedig az ül döz tetések mi tl tt az urvacsorá t e lvá lasz to1t ák a sze re te t vend égségétől és összekapcsoltá k a vasá rnapi is te ntisztele tte l, re nd esen az istentisz teletet bezá ró ima után osztották ki. A püspök az urvacsorai jegyeket di cső itő és há laadó imá val á ld otta meg, mire a nép .. Amen "-t mondott rá . Az urv acsora; mint az e lső ke reszté ny iste ntisztelet középpon ti része, a 3-ik századba n már so kk a l fejl ette bb form á t nye rt. -Ettő l kezdve két főrészből á llott. Az első rész a következőképpen folyt le: va la ki felolvaso tt egy rész t abib liábó l ; azutá n va la melyik diakonus e lkezde tt egy zso ltá rt énekel ni, a mit a gyü lekezet ha lkan kisé rt ; erre fl jele nvo lta k felá llotta k s presbiterek és a püspökök intő és ta nitó beszé del,e t mondottak. A másod ik rész imával kezd ődö tt , a me lyet a gy ül ekeze t fenná llva és kelet felé fordulva végzett. A dia konusok az ima utá n a felhozolt adomá nyo ka t, á tvellék, majd pedig közülök a gyü lekezetet az egyik sze rete tre intelle és egy másik pedig imát mondoll. Ezek után a püspök az urvacsorai ké'n yeret és a bori
54 .
megáldva a gyülekezet előtt felmutatta, mialatt a hiveK desen i~ádkoztak, önmagukban elmélyedve. Az urvacsorer, . osztása után a püspök áldását mindenki letérdelve fogadta:, A .~ gyülekezetet rendesen ezekkel a szavakkal bocsátották el: .. • .. Menjetek el békességgel". A 4-ik és az azt követő századok alatt a kereszténység terjedésével és hatalma növekedésével az istentisztelet úgy ·' alakjára, mint tartalmára nézve lényeges átváltozáson ment ke: '. resztül. A korszellem, a megszokoU nemzeti hagyományok és különféle népszokások az istentiszteletek átalakulására jelenté• keny befolyást gyakoroltak. Az 5·ik század folyamán .már tért. , hódítottak maguknak a tömjénezések, a gyertyák, az örökégő ' • • lámpák, a. harangok. Az orgona azonban majd csak kis Pipin , idejében kezdett bejutni a templomokba. A 4-ik század végén Ambrocius püspök fáradozásának eredménye lett, hogy aZ istentisztelet keretén belül meghonosult az egyházi énekek. felelgető alakja. Ezekben a századokban keleten még mindig az egyházi be• széd az istentiszteletek középpontja, nyugaton azonban már kez-' det! az urvacsorában a hálaáldozat fogalma helyett a búnáldozat fogalma általánossá lenni. Nagy Gergely pápa már kezdett az_ akkori keresztény istentiszteleteknek misztikus· fényt. adni, midőn a mise szertartását majdnem a mai alakjában kifejtette. A Gergely-féle karének és mise, lehát a mai róm. kath: liturgia _ nyugaton különösen a Karoliugok alalt lépett életbe' és nemsokára teljesen kiszorította aZ Ambrocius-féle felelgető énekel. Ettöl kezdve a római istentiszteleteken majdnem ' teljesen 'mellő zték az egyházi beszédeI. A nép vallásos kedélyét a szentek egész hosszú légiójának képtelenebbnél-képtelehebb csodáival és külső, fényes, látványos szerta;tásokkal foglaJkoztatták. Később a XIII. század vége . felé a Domokos rend meghonosítot!a a gépies imádkozás rendszerét az olvasó segítség,ével. Az istentiszteletek középpontjába tehát Nagy Gergely és a dogmák kialakulásának korától kezdve az urvacsora helyébe• 'a mise, Jézusnak, az istenember folytonos .feláldoztatásának szent cselekménye került. A XIII. századtól kezdve élték a maguk fénykorát a szent . szinjátékok, amelyeket különösen husvét és karácsony ' alkal· mával a papok 8 templomokban adtak elő. Az egyhází zene is állandó fejlődésben volt. Az orgona nemcsak hogy bekérült •
•
•
••
•
•
55 a templomokba, de folyton tökéletesedett. A több hangon való karéneklés ' rendszere és elmélete kezdett közkedveltSégnek '-- Öhendeni. A reformáció szelleméből önként következik, hogy az nem'csak a tant, hanem a kultuszt is evangéliumi alapra igyekezett visszahelyezni. A reformáció feladata ezen a téren sem lehetett más, mint a kultuszt a céltalan, az érzéseket kápráztató, az evangélium szellemével merőben ellenkező elemektől meglisztitani, egyszerübbé, érthetőbbé és' épületesebbé tenni, szóval az őskeresztény istentisztelet formáját visszaállítani. Természetesen ezt a feladatot a protestáns egyházak a saját benső szellemüknek megfelelően különbözőképpen oldolták meg. A lutheránus egyház az istentisztelet középpontjába az isten igéjének hirdetését helyezte ugyan, de szertartások átalakitásában 'már nem mert a múlltal egészen szakítani, mint ahogyan nem mert sok más tekintetben sem. Az oltár a gyertyák-' ·kal és a feszülette l megmaradt ugyan, de már a mise helyeit hétköznapokon a biblia magyarázat került. A vasárnapi istentisztelet számára az ó-mise szerkesztést alakba formálták át. Hétköznapokon rendesen kétszer volt istentisztelet, mint az első keresztényeknél : reggel és este. A Máté evangéliumát szerdán; a Jtinosét szombaton; az apostolok leveleit csütörtökön és pénteke n ; él káté főbb részeit, az urvacsorát és keresztelést hétfőn és kedden magyarázták. Az istentisztelet énekkel kezdődött, ezt követte a .. Kyrie eleison"; egy rövid ima és a • napi evangéhum; azután a gyülekezet a hitvallást németül énekelte el, amit követett a prédikáció és a .. Miatyánk". Az urvacsora kiosztása rendesen az istentisztelet után történt. A jegyek felmutatását szintén megtartotta Luther. Az úrvacsora kiosztása után az istentiszteletet egy rövid ima és áldás fejezte be. Zwingli már sokkal bátrabban nyúlt az istentisztelet megreformálásához. A képeket az oltárokat s a velejáró dolgokat teljesen eltávolította. A mise helyébe ünnepnapokon az urvacsorának az eredeti szereztetése szerint való kiosztása tétetett. A kiosztás előtt rendesen felolvasták az újszövetségnek (I. Kor. ll. rész vagy a János evang. 6. r.) az urvacsorára vonatkozó szövegét. Kezdetben a pap a prédikáció előtt még elmondta az .. Ave Mariát" s a gyülekezet az elmondást követő csengettyü hangjára még térdre l50rult és keresztet vetett. Zwingli a mise helyébe szintén a bibliamagyarázatot helyezte. Az egyszerüség-
•
56 ben a nn \'ira ment. hogy sokáig még fl gy ülekeze ti éneklést sem engedte meg s az orgonát \'égképpen száműzte a templomból. Csak később engedett ezen merev álláspo ntjából, amikor is először az éneklésnek, majd pedig a z orgoná nak is szerepet engedefl AZ is tent iszteletben. A zürichi. illetve Zwingli féle isten_ tisztelet sorre nd je: közima ; egy házi beszéd ; ima az elhallakéri ; bű nb evallás; Mia tyánk; apostoli hitva llás, a szegények segélyezésé nek ajá nl ása vo lt. A ge nfi, illetve a Kálvin féle isten tisztelet lényegébe n nem különbözött a zürichitő l , c3upán a zso ltár éneklésnek is heIve t adott. A magya r reformá tus istentisztelet teljesen megegyezett a gen fi istentisztel et sorrendjével. , S mivel a reformáció idejében a külső egyenlöségre nem nagyon törekedtek, hiszen akkor fődolog a szellem egysége volt. következte the iünk a rra , hogya mi unitárius istentisztele-o tünk sem kü lönbözött a reformátusokétól. Az istentiszteletünk középponti részét a z egyházi beszé d alkotta, összekötve imával és énekkel. Az orgo na csak a XIX. század folyamán .kezdett helyet kap ni templomainkban. . Ezen rövid és na gyon vázlatos történelmi áttekintés alapjá n úgy gondolom, hogy nem lesz szükségtelen, ha megfigyel- ' jük az t a viszonyt is, amely a gyülekezet és az istentisztelet között a történelem századain keresztül minden egyes korban meg volt. Talán sok tekintetl?en megfogja világítani a liturgiánk megreformálásána k szükségességét. Az első keresztény istentisztelet középpontjában, amint __ láttuk, az urvacsora és az evagélium olvasása és hirdetése állott. Természetes, hogy az akkori kor lelki világában mindkettő szinte elképzelhetetlen hatással volt egy új világ után sovárgó emberi lelkekre. Az urvacsorána k szinte mindennapi kiosztása " . á ltal a hivek maguk is valahogyan közvetlenebbül vehetlek ;:' részt az istentiszteleten. De ezenkivül is az őskeresztény isten- ':t: tisztelet adott alatt a hivek számára alkalom v01t adva arra, 1Í0gy ;lP. · ",'" ',mindenki maga is csendesen imádkozhasson. Tehát Kereshetle- :''\, és megtalálhatta mindenki önmaga erején azt az élő kapcsolatot. • Istennel, amelynek következménye a meg tisztulás, a megja a "megnyilatkozott egek" ·meglátása. Nem is szólva arról, az a kkori igehirdetés sokkal egyszerübb formában és nebbül szólott a hivek lelkéhez, mint a mai kor igeh •
,
• •
,
57
Késéi bb pedi g a száza dok folya má n, nmik or a k8lh . dogllléÍk nHk s á ll a la b 3n a pa pural omna k minde n ap rólékossáo ra kil e rj e dő, isleninek h'rd élell rendszere a kiépíl ésének kezdeiéi ve lte, a kultusz is kez'dell külső fényben, paza r változatosságba n á talakulni. Azonban a hivek ezen tény ellenére sem szorulta k sohasem a passzivitás terére. A katholikus egyház mindig biztositolI a hivek számára módot az istentiszteleten való a kt iv részvételre a felelgető éneklés, az önmaga imádkozás által. A reformációnak azon törekvése, hogy az elmisztieizált istentiszteletnek ősi evangéliumi formáját visszaállitsa , szinte term észetes következménye volt azon kor vallásos szükségleté nek. A kath. egyház az istentiszteletekből sz' nte teljesen száműzte az evangélium hirdetését, sőt a papság ann a k olvasását is kizárólag csak magának tartotta fenn. Es amikor a reformátorok bátorsága az egyházi beszédel.mint a z isten igéj ének hirdetését újra vissza helyezte az őt megillető jogaiba s mellől e · száműzött minden miszteriumot és külsőséget, nagyon is te rmészetes, hogy a z e vangélium igazságaitól elzárt lelkek örömmel fogadták a reformátorok ezen munkáját. De ná gyon is érthető az is, ' hogy a reformáció korában az istentiszte let formája é pen azért olyan ' lett, mint amilyen általában még ma is az egyes protestáns egyházak istentisztelete. A róm . kath. kultusz által elhomályösitott evangéliumi igehirdetés felsz a badulása köve tkeztében a reformáció kezdetén az egyházi beszéd a maga egyedüliségében is elégséges volt arra, .hogy az istentiszteletet a hivő lélek számára igazán szükségessé, a megujhodás és a z igaz vallásos élet folytatás állandóan buzgó forrásává tegye. A reformáció korában a prédikáció valóban lelki táplálék volt az evangéliumi igazságokat éhező emberek számára, mert benne lsten szavát halloHák beszélni. Természetes, hogy éppen ezért abban a korban senki sem akarta hónapokon keresztül elmulasztani lsten beszédének a meghallgatását, sőt nem is merte volna azt megtenni. Az eddig elmondottakból egy dolgot megállapíthatunk és pedig azt, hogy évszázadok folyamán a keresztény istentisztelet álla~dóan változásokon ment keresztül, valahányszor azt > . az azon kor szelleme úgy kivál1ta, Azonban az istentiszteletek bármilyen új formát nyertek is az átalakulások következtében, az isten után vágyó lelkek az istentiszteleteken való aktiv ~ze repléséről soha sem feledkeztek _me~. A reformáCió speciális ~
58 szelleme ugyan ti hivel<el az istentisztelel ken a passzivitás te· rére szoritolla, aminek hibás volta ma az "üres templomok " · • ban mult:l tkozik meg, A liturgiánk reformj ának gondolatét épen az ft tény dobla fel, h OI
a
-
-
59
formálásával együtt kellene, hogy járjon a papságnak igehirdetőé , prédikátorrá való nevelésének a megreformálása . MHr pedig ez sokkal nehezebb feladat t!s !!lunka, mint egy ú j liturgiának az összeállítása és bevezetése. En a magam részéről éppen azért tartom szükségesnek egy egészen új liturgia megvalósításál. mert ·szerintem egy szép és az unitárius vallásunk szellemének is megfelelő liturgia sok tekintetben pótolni . fogja tudni azt. a'mit a prédikáció fogyatékossága , mint kivánni valót hátrá hagy. Hogy mit jelent egy igazán művésziesen szép . a mai kor szeUeménekmegfelelő liturgia, annak beszédes bizonysága a Csehszlovák nemzeti egyház, amelynek hatása rövid 10 év ala It több, r,lint 2 millió hivet szerzelt. . Természetesen egy minden tekintetben megfe lelő liturgiá t csak úgy akabátunk ujjából nem lehet kirá zn i. Ahhoz nekünk komoly, sok mindenre kiterjedő fig yelmet kiván ó tanulmányt kell folytatnunk. S hogyha már számunkra csakugyan pro blémá vá letl ez a kérdés, akkor nekünk nem szabad a félút on megállanunk és nem szabad félmunkát végeznün k. A Keresztesi Dénes által összeállitott liturgia tervezet a liturgia problémáját nem oldja meg s azokat az okokat, a melyekért ez az egész probléma problémává lett, nem szünteti meg, mert a lényegen, a formán nem változtat semmit s tulajdonképpen maradna minden a régiben. . Az eddig elmondottak után, mint fe leletre váró kérdés maradt hátri1 még az, hogy milyen legyen egy új, a ma i kor unitárius szellemének is megfelelő liturgia. Ez alkalommal mé g nem szándékozam tervezetet adni, mert az a me ggyőződésem, hogy annak összeállításá t nem szabad csupán egy embern ek végeznie el, hanem egy, ezzel a kérdéssel már rége bben fo glalkozó lelkész és világi embereinkből összeáilílolt bizottság van erre hivatva. Jelenleg én csak egy pár lényeges és fontos szempontra szeretném az érdeklődők figyeImét . felhivni. Minden istentisztelet célja, hogy annak megszentelő á hitatában a küzdő, a szenvedő, a robotoló. az isten után vágyó ember megtudja érezni az lsten lételét és jelenlétét, olyan formán, hogy még .azok is, akik megszokásból mennek oda, tudjanak megleljesedni a vallásos b1lzgóság ama teljességével. melynek birtokában érezni fogják az embernek Istenhez való viszonyát és kozösségél. Ezen célnak pedig az istentisztelet csak akkor fog tudni megfelelni, ha a hivek benne nemcsak •
,
60 . ! ha II gao{ ·! ·I v eszll c· l·'\ rc'cz! han em min I él kliv cselekvők is. v '. . " l!! azonban é n nem arra gondolok. hogy isle~hszlelelunkbe .ve· zess ük be a fennhangon való közös imá dkozasI, hanem II1kabb a rra, hogy hiveink az éneklés által kapcsolódja n ~ k szorosabban hozzá azohhoz az egyes is!en !iszleleti cselekme nyekhez, a melyeket a lelkész végez, minI az imá dkozás, hitvallemás, biblia olvasás. Ezl pedig azá ltal fogjuk ludni e lérni, ha a jelenleg szokásos ké t meglehetős hosszú istenliszlele1i cselekményt, az ' imádkozást és az egyházi beszéd et s különösen az imádkozást rövideb b é tesszük s a jelenlegi hossz ada lm asság helyett a bibliao lvasás ! és a hitvallomást ikta tn ók az istentiszteletünk sorrendjébe olyan formán, hogy azok e lmondása, ille tve felol vasása után a hivek é nekelve feleln ének, pl. a biblia olvasás után ilyenformán: .. Szent útadat szent igéd nekünk mutassa me g". Vagy: "Egi harmat, égi szózat szállj szivébe szomjazónak". Az ezen elv szerinti istentiszteletnek az az áldásos eredménye volna meg, hogy a több rövidebb istentiszteleti cselekmény sokkal jobban le tudná kötni a mind ennapi munkába eltörődött ember figyeiméI, mint a jelenlegi 10 15 perces im a és a 20- 25 perces egyházi beszéd , nem is szólva arról, hogy az éneklésnek a tudata , már maga figy elni kényszerítené a hiveket. Es most .a lentiek elmondása utá n közlöm Rud olf Ottó ma rburgi professzor által össleállított liturgia szerinti istentiszteletnek a lefolyását, közbe iktatva teljesen az egész istentisztele tnek legje llemzőbb részét, az u. n . "Chorgebete" szerinti imádkozásI. Annyit azonban szükségesnek ta rlok megjegyezni, hogy ezzel a liturgiával nem egyezik az én véleményem ·sem teljesen. Sok tekintetbe n nem számol a gya korlati nehézségekkel s sokkal több van benne aszobatudós elgondolásából. mint a gyakorlati ember tapasztalatából. De azért az egész liturgia a maga szépségében, va llásos elmélyedésében és művé szies összeállításában mégis felé nk tükrözi azt, hogy milyen szempont.okal kell nekünk szem előtt ta rta ni . , amikor a lituroÍa reformjával akarunk .foglalkozni. 1111 II
~
Istentisztelet sorrendje Rudolf, Oltó marburgi professor liturgiája szerint: . ,.
I.
Beveze tő .
2. Közének. 3. Kyrie. -.
•
,
,
•
61 4. A pap a következő szavakkal üdvözli a hiveket az oltár előll: " Di csőség Is ten ne k a magasságban. És béke a föl. dön a jóakaratú embereknek., Az Úr iegyen veletek és a te lelkeddel " , 5. Közös im a a "Chorgebete"* imakönyvb öl ilyen formán a 42. és 43, zsollár szerint: . Pap : 'Mint a szarvas kivánkozik a folyóviz e kre, Hívek: Úgy kivánkozik lelkem hozzád óh lsten . P. : Szomjuhozik le lkem Iste nhez, az é l ő Istenhez. H. : Mikor mehete k oda , hogy lste n arcát meglát hassam . P.: Az é n könnyeim hullása az é n eledelem éjjel és na ppal. H. : Mikor mind e nnap azt mondták ne kem : "Hol van a te Istened ". P .: Miért csüggedezel é n lelkem és. miért .nyugtalankodol é n bennem. H.: Bizzá l Is tenbe n, me ri még há lá t ad ok én neki az ő orcájának szabadilásáérl. . P.: Küldd el világosságodat és igazságodat, hogy elvezessenek a szenthegyeidre és te házadba. H. : Ha dd menj e k be Iste n oll á ráh oz, az é n vi gl;lsságom és örö me m Istené hez. Amen . 6. Biblia -olvasás (rendesen az ó- test.-ból). 7. Ének (1 vers szakasz). . 8. Biblia-olvasás (az új-szövetségből) . • 9. A hitva llo más , vagy a) az apostoli hitvallást é nekelve, vagy b) a következő képpen olvasva: Az Ist e'n léle k. És akik őt im ádják, szükség, hogy lélekhen és igazságba n imádják, Az lsten vi lágosság. Es mi világosságba n járunk. hogy • közössé,gün k legye n egymással, az At yáva l és az ő fi áva l. Jézus Krisz tu ssa l. Mi hisszük és va lljuk . Az Isten erő: És aki k az Úrba n biznak, erejök megújul, szárnyra kelnek , mint a sasok. És a mi lelkünk bízik benne. Az Isten szeretet. És aki szeret, az Istentő l születel! és , ismeri az Isten t. És mi tudjuk, hogy mi a halá lból az életbe megyünk át, mert mi szeretjük felebarátaink a t. Erős íts minket e hitben , •
•
•
•
.--• A .. Chorgebele"
.
,
imttkönyvel Rudolf OUo es GUSIBV Mesehig á llitotltik össze. Ebben ez irnel(önyvben különösen 8 zsolM rok és ez ujlesl ft mentum eayes részei vanna k li fenti módon feldolaozva .
•
(
•
62
•
-
•
•
!O. Közös ének. ll. Prédikáció. . 12. Csöndes elmélkedés, amelyet orgona kisér. Ez alalt mindenki elmélkedve gondolkozik a prédikáció tartalmán. 13. Közös ének. 14. A gyülekezet adományának összegyűjtése, amelyet a pap a következő szavakkal köszön meg: .. Uram, fogadd kegyesen hálánk áldozatát, amelyet mi a te..t~szteletedre ide hoztunk. 15. Zsoltár éneklés. (E ;helyett lehet szóló-, karének vagy csak orgonajáték, esetleg zenekar). . 16. A .. Chorgebete" imakönyvből közös ima. P. o. ML ev.
•
6. r. 19. v. Pap: Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, Hívek: Ahol a rozsda és a moly megemészti és a tolva• jok kiássák és ellopják. P.: Hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben. H. : Ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem eszi, és ahol a tolvajok nem ássák ki és nem lopják el. P.: Mert ahol a ti szivetek van, H. : Ott van a ti kincsetek is. P.: A test lámpása a szem. Ha azér! szemed liszta, az egész tested világos lesz.. . . H. : Ha pedig szemed gonosz, úgy az egész tested sötét lesz . P.: Ha ezért a benned levő vilagosság sötétség, H. : Mekkora akkor a sötétség?! . P.: Senki sem szolgálhat két úrnak, H. : Mert vagy az egyiket gyűlöli s · a másikat szereti, P.: Vagy az egyikhez ragaszkodik és a másika!. megveti. H. : Nem szolgálhattok . Istennek és a Mammonnak. P.: Amit akartok, hogy aZ emberek ti veletek cselekedje'. nek, mindent ti is úgy cselekedjetek azokkal. H. : Meri ez a törvény és a próféták. Ámen. 17 Alkalmi ima, amelynek tarlalmát mindenkor a prédikáció tartalma, vagy annak a napnak a jelentősége adja meg. Erre az imára •a gyülekezet énekkel felel, körülbelül ezekkel a szavakkal: •
1."
•
..Szent, szent, szent . , .
Áldott legyen . aki ide jön ... Dicsőség a magasságban . .. "
18. Kérő ima, amely után a csöndes ima következik, mialalt mindenki ön mal/a imádkozik. ' •
•
·•
•
•
63
19.' A miatyánk, amelyet vagy a pap mond el, vagy a hive k é nekelnek. Ha a pap mondja el, akkor a hívek egy dicsőilő é neket é nek elnek utánna. 20. Bezáró ima és áldás, amelyet a pap mond ilye n formán: .. Szenteld meg Uram a mi, kimenete lünke l. Örizz meg Uram, hogy amikor a te házadat elhagyjul~ , ne távozzunk el a te jel e nl é tedt ő l. Maradj velünk és' engp.dd, hogy mi is veled maradjunk. Ámen. 21. Kimenő ének. Ujszé kely.
--
_._-
Máthé Sándor.
Bucsúszó. Midőn az Unitárius Szószé k hat évi (1924 1929.) szerk esztésétől megváltam : nem mulaszthatom , e l, hogy hálás kö-
szö n e te t ne mondjak azon lelkes és buzgó munkatársaknak. a kik do lgozataikkal és tanácsaikkal szerkesztői tee nd ő imet megkönn yitették és a kikkel együtt munkáltuk folyó iratunk hasábjain hitünk és vallásunk, anyaszentegyházunk és önmagunk erősítését. Gondolom: a szerkesztővel csak az egyé n változoll, de a szellem és a cél ugyanaz: hittel párosult szeretettel ép íteni tovább a mi unitárius világunkban Istennek országá \, Munkatársaim csoportosuljanak az új szerkesz tő körü l és közös erővel haladjanak előre a munkára serk e nt ő cél fel é. A jó Isten áldása legyen mindnyáj unkon I Balázs András, volt szerkesztó.
- ---
Jézus emberarca. Irta: Szent-Iványi Sándor kolozsvári unitárius lelkész. Karácsony előtt hagyta . el a nyomdát ez a csinos kiállitásu könyvecske. Szerz ő áhitatos olvasmányt ad az unitárius családok számára, még pedig azon az alapon, hogy a tudomány eddigi eredményeit fölhasználja, mint szilárdan álló tények e t, de a vallásosságban mindig elmerülö, mindig mély. ko moly és őszinte. Látszik az az igyekezete, hogy az egyszerübb emberek szivéhez is hozzá akar fé rkőzni s ez a legtöbb esetben sikerül is neki. Minthogy igen jól megirt könyv, minden vallásos e mber figyelmébe ajánUuk. Megrendelhető a szerzőnél vagy az unitárius lelkészi hivalaloknál.