BAROMFI TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY NEM JELENTŐS VÁLTOZÁS KÉRELME. Bátortrade Kft. Nyírbátor - Nyíres. NYÍRBÁTOR 2013

BAROMFI TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY NEM JELENTŐS VÁLTOZÁS KÉRELME

Bátortrade Kft. Nyírbátor - Nyíres

NYÍRBÁTOR 2013. július

1

A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP, KÉRELEM

Kérelem készítője:

Szilágyi József Környezetvédelmi Szakértő Engedély szám: 134/2009

2

A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP KÉRELEM

Tartalomjegyzék 1. Előzmények ___________________________________________________ 5 2. Az engedélyezett tevékenység részletes ismertetése _________________ 5 2.1. Alapadatok/ Meglevő telep, Engedélyezett telep _______________________________ 5 2.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai _____________________________ 5 2.1.2. Az érdekelt adatai ______________________________________________________ 5 2.1.2.1. A tevékenység végzésére vonatkozó engedélyek _________________________ 6 2.1.3. A telephely adatai ______________________________________________________ 6 2.1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása _______ 6 2.1.4.1.Talajvíz figyelő kút bemutatása ________________________________________ 6 2.1.4.2. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, az alkalmazott technológia rövid leírása ____________________________________________ 6

2.2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok ________________________ 7 2.2.1. A tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével. __________________________ 7 2.2.2. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, az üzemelés során alkalmazott technika bemutatása _________________________________________________ 8 2.2.2.1. Létesítmények bemutatása ___________________________________________ 8 2.2.2.2. A tevékenység volumene ____________________________________________ 8 2.2.2.3. A tevékenység helye és területigénye ___________________________________ 9 2.2.2.4.A létesítmények bemutatása __________________________________________ 9 2.2.2.5. Az istállókba szükséges berendezések 1 tartástérre _______________________ 9 2.2.2.6. További létesítmények ______________________________________________ 9 2.2.2.7. Az alkalmazott technológia leírása ____________________________________ 10 2.2.2.8. Üzemeltetési feladatok _____________________________________________ 11

2.3. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg __________________________________________ 14 2.4. Földalatti és felszíni vezetékek, aknák, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése ____________________________________________ 14 2.4.1. Földalatti tartályok _____________________________________________________ 14 2.4.2. Földalatti vezetékek ___________________________________________________ 14 2.4.3. Vízellátás, szennyvízkezelés ____________________________________________ 14 2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés_________________________________________________ 16 2.4.5. Rágcsáló- és rovarirtás _________________________________________________ 16 2.4.6. Szállításigényesség ___________________________________________________ 16

3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása_________________________ 16 3.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése ____________________________ 16 3.1.1. Az alkalmazott tartásmód jellemző levegő használat __________________________ 16

3


3.2. A hatásterület meghatározása ______________________________________ 16 3.3. Víz _____________________________________________________________ 17 3.3.1. Vízellátás ___________________________________________________________ 17 3.3.2. Vízhasználatok _______________________________________________________ 17 3.3.3. Szennyvízkezelés, szennyvízkibocsátás ___________________________________ 18 3.3.4. Csapadékvíz elvezetés _________________________________________________ 18 3.3.5. Felszíni vizek ________________________________________________________ 18 3.3.6 Felszín alatti vizek _____________________________________________________ 18 3.3.7. Monitoring rendszer ___________________________________________________ 18 3.3.8. Veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek ________________________________ 20

3.4. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása __ 20 3.5. Élővilág, táj ______________________________________________________ 21 A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került. __________________________ 21 3.6. Zaj és rezgés ____________________________________________________ 21 3.6.1. Az egyes zajkibocsátással járó műveletek __________________________________ 21 3.6.2. A létesítmény várható zajkibocsátása _____________________________________ 22 3.6.2.1. Az egyenértékű zajszint számítása ____________________________________ 22 3.6.2.2. A tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódó műveletek zajkibocsátása: 24

3.7. Energetikai Felülvizsgálat __________________________________________ 25 3.8. A telep ötéves vizsgálata ható tényezőként ___________________________ 27 3.10. A baromfitenyésztésre vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása _______________________ 28

4. Összefoglalás: ________________________________________________ 31

4


1. Előzmények A nyírbátori székhelyű BÁTORTRADE Kft. egy 8 épületegyüttesből álló, összesen 320.000 baromfinak férőhelyet biztosító új, korszerű telep létesítésére és üzemeltetésére kapott engedélyt a 4473-22/2012 számú, egységes környezethasználati engedélyben. A Kft az engedélyezett 8 baromfi istállóból 7 épületet megépített, az engedélyezett 1 épület megépítése folyamatban van. A baromfi ólak emeletesek, szintenként 20 000 db épületenként 40 000 db összesen 320 000 db nevelését tervezték. A megváltozott piaci körülmények és állatjóléti rendeletek (32/1999 ( III. 31 ) évi FVM rendelet ,mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai, 3 számú melléklete max 42 kgm2 élő súly engedélyezhető) szintenként 23 000 db, ólanként 46 000 db, összesen 368 000 db baromfi nevelését teszi lehetővé. Az engedélyezett telepen az ötéves felülvizsgálatban (2012 évi) bemutatott tartástechnológia marad. Ólak száma nem változik, bemutatott itatóvíz, szennyvíz elvezető, szennyvíz aknák száma nem változik. A kérelemben a meg növekedett állat létszám környezeti hatását mutatatjuk be. A kérelem elkészítésénél a 2012 évi felülvizsgálatot vettük alapul, a tervezett állatlétszám bővítését ennek figyelembe vételével mutatjuk be.

2. Az engedélyezett tevékenység részletes ismertetése 2.1. Alapadatok/ Meglevő telep, Engedélyezett telep 2.1.1. A környezetvédelmi felülvizsgálatot végző adatai A vizsgálatot végző neve: Szilágyi József Lakhelye:

4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4. sz.

A jogosultságát igazoló engedély/ okirat száma:

122/2009 (Környezetvédelmi szakértői engedély, melynek másolatát az 1. sz. mellékletként csatoljuk)

2.1.2. Az érdekelt adatai Megnevezése:

Bátortrade Kft. Nyírbátor

Székhelye:

4300 Nyírbátor, Árpád út 156/A.

KSH száma:

10242694-0147-113-15

Cégjegyzék száma:

15-09-060043

Képviselő:

Dr. Petis Mihály ügyvezető

Telepvezető:

Herczku Balázs

KÜJ száma:

100186820

KTJ:

101629974 5


2.1.2.1. A tevékenység végzésére vonatkozó engedélyek Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4437-22/2012 ügyszámú Egységes Környezethasználati Engedély 2611-10/2013 ügyszámú vízjogi üzemeltetési engedély érvényes 2015.május 15-ig 1144-5/2010 számú vízjogi üzemeltetési engedély érvényes 2015. augusztus 31-ig 2272-11/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedély (Nyírbátor-nyíres komposztáló és baromfinevelő telep vízellátás-szennyvíz és csapadékvíz elvezetés)

érvényes 2015.

augusztus 31-ig 11918-10/2010 számú vízjogi üzemeltetési engedély (Nyírbátor-nyíres 0223/6 hrsz víztisztító , Uralgó Kft ) az engedély érvényessége: 2015. augusztus 30 3863-4/2013 számú vízjogi üzemeltetési engedély K1, K2, K3 számú talajvízfigyelő kút 3864-4/2013 számú vízjogi üzemeltetési engedély K4, K5, K6 számú talajvízfigyelő kút

2.1.3. A telephely adatai A telephely címe:

4300 Nyírbátor külterület

A telephely helyrajzi száma:

0223/2,/5-7/ 0224/2-3 hrsz

A település statisztikai azonosító száma:

14845

Az átnézeti helyszínrajz a 2. számú mellékletben található.

2.1.4. A telephelyre vonatkozó engedélyek és előírások felsorolása és bemutatása 2.1.4.1.Talajvíz figyelő kút bemutatása A telepen 2 db talajvízfigyelő kút létesült. A kutakból félévente a mintavételezés megtörtént. A szomszéd állati eredetű hulladék ártalmatlanító, komposztáló telepen 4 db talajvíz figyelő kút létesült. A felülvizsgálatnál ismertetjük a 6 db figyelő kút adatait, mivel összefüggenek. A beszámolót, és a labor eredményeket a Bátortrade Kft a felügyelőségnek megküldte.

2.1.4.2. A telephelyen a vizsgálat időpontjában folytatott tevékenységek felsorolása, az alkalmazott technológia rövid leírása A telephelyen Baromfitenyésztés (TEAOR: 0147) tevékenység végzése történik. Az alkalmazott technológia részletes leírása a 2012 évi felülvizsgálatban bemutatásra került, nem változik. A telephelyen korábban folytatott tevékenységek bemutatása

6


A telephelyen 2007-ben kezdődött a baromfinevelés. előzőleg a Kft szántóföldi növénytermesztést folytatott a területen.

2.2. A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok 2.2.1. A tevékenység megkezdésének időpontja, a felhasznált anyagok listája, az előállított termékek listája a mennyiség és az összetétel feltüntetésével. A baromfitenyésztést a Bátortrade Kft végzi. A 4437-22/2012 számú Egységes Környezethasználati Engedély alapján a felhasznált, és keletkezett anyagok: Felhasznált anyagok

2008

Betelepített baromfi [db/év]

2009

2010

2011

2012

814 644 1 093 680 1 290 716 1 354 400 1 309 140

Felhasznált takarmány [to/év]

2 879

4 061

5 287

6 040

6 611

Felhasznált ivóvíz [m3/év]

6 480

8 690

10 560

10 560

6 720

65

87

119

137

140

Szalma (almozás) [to/év]

1. táblázat: A felhasznált anyagok

Keletkezett anyagok Értékesített baromfi [db/év]

2008

2009

2010

2011

2012

784 048

887 741 1 191 214 1 287 047 1 091 838

Értékesített baromfi [kg/év] 1 515 750 1 860 460 2 765 890 3 262 713 2 598 220 Trágya EWC 020106 [t/év] Technológia szennyvíz 3

EWC 200304 [m /év] Baromfi hulla EWC 020201 [t/év]

956

894

1 137

2 045

300

280

600

600

17

28

56

53

2 200 550 60

2. táblázat: A keletkezett anyagok

7


2.2.2. A létesítmények és a tevékenység részletes ismertetése, az üzemelés során alkalmazott technika bemutatása 2.2.2.1. Létesítmények bemutatása Helyrajzi szám

Földrészlet összterülete (m2)

Fő művelési ág

Meglévő épület (m2)

0223/2

7 770 Major

1 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes)

0223/5

12 288 Major

1 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes)

0223/6

38 853 Kivett 6 470 üzemi 9 756 Üzemi út

0223/7

15 249 Major 10 390 Erdő

Engedélyezett épület (m2)

2 db Baromfinevelő 2706 (Emeletes) 1 db Baromfinevelő 1 db Víztisztító 2706 (Emeletes) 20

0224/2

9 802 Szántó

1 db Baromfinevelő 2 706 (Emeletes)

0224/3

Major

2 db Baromfinevelő 2 706 (Emeletes)

0223/3

12 288 Major/út

0223/4

695 út

0224/5

1 228 út 3. táblázat: A létesítmények bemutatása

A telep a 2. számú mellékletben kerül bemutatásra.

2.2.2.2. A tevékenység volumene A tevékenységet 8 istállóban kívánják megvalósítani. A telep férőhely kapacitása engedélyezett összesen 320 000 db baromfi. Jelenleg 7 db emeletes istálló megépült. Az istállók szintenként 20 000 férőhelyesek, 40 000 férőhely/ épület. 1 db épület megépítése előkészítés alatt áll. A Kft szintenként 23 000 db, ólanként 46 000 db, összesen: 368 000 db baromfi tartását tervezi.

8


2.2.2.3. A tevékenység helye és területigénye A baromfitelepet magába foglaló terület középponti EOV koordinátái a következők: X: 277.804 Y: 882.765

2.2.2.4.A létesítmények bemutatása A megépült 7 db 2 szintes, 2x1353=2706 [m2] bruttó területű tartástérrel rendelkező baromfi istállóban folyik a tenyésztés

Az istálló méretei: Hosszúság: 110,0 [m] Szélesség:

12,3 [m]

Terület: Bruttó terület: 2x1 353=2706 [m2/istálló] Nettó terület: 2x 1278,16= 2556,32 [m2/légtér] A tartástér hasznos területe: 1278 [m2/légtér] Előtér, ill. kapcsoló szekrény terem: 15 [m2] Belmagasság: 3,51 [m] (földszint) Az épület szigetelt beton alappal, szigetelt falazott oldallal, tetőszerkezet panel, és fémlemez. Az istállókban szintenként 1278,16 m2 hasznos tartástérben 23 000 db baromfi nevelését tervezik 18 db/m2 állatsűrűséggel.

2.2.2.5. Az istállókba szükséges berendezések 1 tartástérre A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került, mely nem változik.

2.2.2.6. További létesítmények Víztisztító: A telep bejárata mellet található Közlekedési utak:

9


Az épületek előtt, valamint az istállók között szilárd burkolatú utak épültek. Ezek a bekötő utak a bejárattól induló főgyűjtő úttal vannak összekötve. A járda szerepét szintén az utak töltik be. Kerítés: Mind vagyonbiztonsági, mind állategészségügyi szempontból szükséges a telep elkerítése a szomszédos területektől. Ezt a beruházó betonoszlopokra erősített 150 cm magas drótfonattal kivitelezte. Kommunális hulladéktároló: A kommunális hulladékokat a szociális épületben elhelyezett hulladékgyűjtő edényzetbe gyűjtik. Kerékmosó: Az állategészségügyi követelményeknek megfelelően a bejárat után közvetlenül kerül kialakításra. Felülete 20 m2, mélysége 30 cm. A tárolt hypo-klorid tartalmú folyadék mennyisége kb. 1 m3. Szociális épület: Az épület magában foglalja az öltözőket, a zuhanyzót valamint a WC-ket. Itt került kialakításra a pihenő, étkező, és az iroda is. Alapterülete kb. 68 m2. Fűtése konvektorral történik Fekete-fehér öltöző: A szociális épületben került kialakításra. Gépjármű parkoló (5 db): A telepen dolgozók és a Kft. üzemi gépkocsiinak parkolására szolgáló terület – állategészségügyi okok miatt - a telepen belül, a kerékmosó mellett kerül kialakításra.

2.2.2.7. Az alkalmazott technológia leírása A telep férőhely kapacitása a tervezett 368.000 db baromfi, a hízlalási idő általában 6 hétig, az istállók takarítása, ill. szervize 3 hétig tart; tehát az éves forgó 6. A telep férőhely kapacitása maximum 368 000 db baromfi/rotáció. A hízlalási idő általában 6 hétig, az istállók takarítása, ill. szervize 3 hétig tart; tehát az éves forgó 6. A két tartani kívánt hibrid fajtája: Ross 308, Cobb 500. A tartástechnológia mélyalmos, egyfázisú rendszer. A telepítés sűrűség maximum 18 db/m2. A technológiai folyamat jól elkülönülő részekre tagolhatók, melyet a tevékenység ismertetése során is követnek: Üzemeltetési feladatok Szellőztetés Takarmányozás Itatás Világítás Állategészségügyi feladatok 10


Vágást megelőző készületek

2.2.2.8. Üzemeltetési feladatok A broiler istállók előkészítése A broilerhízlalás eredményességének előfeltétele, hogy az esetlegesen előforduló biológiai fertőző láncot megszüntessék. Ehhez valamennyi állomány-beállítás előtt takarítást, fertőtlenítést kell végezni, majd 1,5 hetes pihentetést kell alkalmazni. Fertőtlenítés A fertőtlenítést 5 %-os H-lug oldattal végzik, melyet a padozatra, falakra és berendezésekre permeteznek. A hígított fertőtlenítőszerből kb. 400 litert juttatnak ki ólanként. Az almozást követően újabb kórokozó-irtás következik, melyet meleg ködképzéssel végeznek. Ennek során 1 napig zárva tartják az istállót. Almozás Almozásra tiszta, penészmentes, 3-5 cm-es szecskázott szalmát, alkalmaznak. Fajlagos szalmafelhasználás: 2.0 kg/m2 Trágyaeltávolítás, takarítás Az állatok elszállítása után a berendezések (etetők, itatók) szétszerelése történik, majd a tárgya-eltávolítás következik gépi erővel, trágyakanállal úgy, hogy szóródás ne történjen. Az istállóból trágyakanállal eltávolított trágyát közvetlenül a teherszállító járműre rakják és a trágyatárolóba szállítják. Egy nevelési periódusban (forduló) a telepen keletkező almos trágya mennyisége kb. 400 tonna. Figyelembe véve a fordulók számát az éves almos trágyamennyiség maximum 2 400 tonna körül alakul. A trágyázást követően száraz takarítást végeznek, mely során portalanítják a padozatot, a ventilátor kürtőket, szellőzőnyílásokat, külső falakat, és eltávolítják a megmaradt takarmányt a silókból. A száraz takarítás után egy nedves mosatás következik. A mosatást nagynyomású sterimobbal végzik. Az istállók aljzata 1 ‰-es lejtéssel kerül kialakításra. A mosóvíz az összefolyó szemeken keresztül épületenként kialakított megfelelő nagyságú szigetelt aknába kerül. A mosatásra felhasznált víz mennyisége: 10 m3/tartástér/ciklus. A keletkezett trágyát a kitrágyázáskor elszállítják a telepről. A trágyát a Bátortrade Kft. komposztáló telepére szállítják. A bemutatott trágya eltávolítás és takarítás nem változik A keletkezett trágya mennyiség nő. Az ólakból az eltávolítása, és komposztáló telepre szállítása engedély szerint történik.

Elhullott állatok kezelése Az elhullott állatokat az egyes istállók mellett elhelyezett műanyag (240 literes) konténerekben gyűjtik, majd a Bátortrade kft állati eredetű hulladékkezelő üzemébe szállítják( Nyíres) kezelés céljából. Világítás A broiler hizlaláshoz hagyományos világítási programot alkalmaznak. A megvilágítási program egy hosszú megvilágítási és egy rövid 0,5-1 óra sötét periódusból áll. Ezzel az állat hozzászokik a sötéthez, és nem okoz gondot egy esteleges áramszünet. A világítótestek energiatakarékos üzemmóddal kerülnek létesítésre. 11


Vágást megelőző készületek Az állatokat a vágásra szállításhoz az istállóban elrekesztik, és kék fényt alkalmaznak, csökkentve ezzel a stressz mértékét. A kézzel megfogott állatokat szállító járműre rakják. A szállítás rövidtávú lesz (kb.1 km), mivel a baromfi vágóhíd a közelben létesült. (Nyírbátor: GASTOR Baromfi Kft,) Ezzel mind az állatok sérülésének esélye, mind a stresszhelyzet és mind szállítással járó környezeti terhelés, ill. kockázat csökken. Hőmérsékleti igény, fűtés Az istállókat a telepítés előtt 24 órával már 32 °C-ra fel van fűtve, az alom és a padozat optimális hőmérsékletének biztosítása érdekében. A fűtést műanyákkal biztosítják. Az tartásterenként elhelyezett változó számú függesztett műanya földgázüzemű infrasugárzó, mely teljesítménye 11,7 kW darabonként. Műanya alatt [ºC]

Teremben [ºC]

32-34

27

2-7. nap

32

26

2. hét

30

25

3. hét

27

24

4. hét

-

24

5. héttől

-

21

Életkor 1. nap

4. táblázat: A hőmérsékleti értékek alakulása a hízlalás folyamán

Páratartalom Az alacsony páratartalom a baromfi nyálkahártyájának kiszáradásához, ezáltal a betegségek előfordulási gyakoriságának emelkedéséhez vezet. A túl magas páratartalom kondenzációt okoz, mely nedvesíti az almot, rontja a mikroklímát, és elhulláshoz vezethet. Ezért az istálló mikroklímáját szabályozni kell, melynek értékei a nevelés során változnak: az első 10 nap során:

70-75 %-os relatív páratartalom

ezt követően:

50-60%-os relatív páratartalom a kívánatos.

Az optimális páratartalmat szellőztetéssel állítják be. A szellőztetés A szellőztetés célja a technológiai előírásoknak megfelelő hőmérsékletű és páratartalmú, pormentes és káros gázokat csak kismértékben tartalmazó levegő biztosítása. A szelőztetés a broilertartás legkritikusabb eleme, melynek alapvető feladatai a következők: oxigén biztosítása a légzéshez a felesleges hő eltávolítása a felesleges pára eltávolítása a por mennyiségének minimalizálása az ammónia és a szén-dioxid mennyiségének csökkentése 12


a berendezések élettartamának növelése. A légcserét a vizsgált telepen, kombinált szellőzéssel, az ún. alagútszellőztetéssel és kereszt-szellőzés kombinálásával kívánják megoldani. A légbeejtők nyílása csörlővel szabályozható. Télen a légcserét a hőmérséklet kívánatos szinten tartásával kell megoldani. Ehhez az épület megfelelő szigetelése mellett a friss levegőt a lehető legmagasabb ponton kell beszívni, hogy a meleg levegővel elkeveredhessen, mielőtt az állományhoz lejut. A broilerek levegőszükségletét a külső hőmérséklet és a relatív páratartalom függvényében határozzák meg. A ventillációt a maximális igényhez méretezik. A rendszer akkor működik helyesen, ha az istállókban legalább 12-19 Pa negatív nyomás uralkodik. Ezt a légbeejtő felületek nagyságának helyes megválasztásával érhetik el. A káros gázok megengedhető szintje a broilerhízlalók légterében a következők: széndioxid:

0,30 tf%

ammónia:

0,02 tf%

kén-hidrogén:

0,01 tf%

szén-monoxid:

0,00 tf%

Takarmányozás Az állatok takarmányozása külső takarmánytárolóból történik. Innen flexibilis spirálos behordó látja el az etető vonalakat. Az etetőgaratok a vonalak elején kerülnek elhelyezésre, a felfüggesztés 3 méterenként történik. A broilercsibék etetése még eltérő módon történik (etetőpapírról, ad libitum), majd folyamatosan szoktatják a függesztett tányérok használatához. A tányérok magassága állítható a baromfi növekedésével együtt, mely megakadályozza a takarmány alommal történő keveredését. Egy tányéros köretetőre kb. 50 állat jut. Az etetett takarmány szemcsenagyságával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy lisztszerű tápot ez a technológia nem használ. A pelletált takarmány alkalmazott szemcsenagyságai a kor függvényében a következők: 1. hét:

0,5 mm

2. hét:

1 mm

3. hét:

1,5 mm

4. héttől:

3 mm.

Az egy állatra jutó takarmánymennyiség a következőképpen alakul: 1. hét: 2 dkg/nap 2. hét: 4 dkg/nap 3. hét: 7 dkg/nap 4. hét: 10 dkg/nap 5. hét: 12 dkg/nap 6. hét: 15 dkg/nap 13


Itatás Függesztett szelepes itató-berendezést alkalmaznak, melyhez gyógyszeradagoló csatlakozik. A berendezés szelepes („szopókás”) megoldású önitató jellegű, így víztakarékos és nem nedvesíti az almot. A broiler számára tiszta, megfelelő hőmérsékletű ivóvíz szükséges. Állategészségügyi feladatok A higiéniai követelményeknek a következőkkel tesznek eleget: a telep zárt lesz, a teher és személyforgalmat a minimálisra csökkentik, az egy istállón belüli állományok egykorúak lesznek, a szükségtelen látogatásokat mellőzik, minden istállóbejárathoz fertőtlenítővel töltött tálcát tesznek, fokozott figyelmet fordítanak a rovar- és rágcsálóirtásra, megfelelő járványvédelmi programot dolgoznak ki, Az állatok vakcinázását itatással, a kokcidiózis elleni védekezést a takarmányba kevert és feletetett kokcidiosztatikummal végzik A keletkezett gyógyszer szennyezett göngyöleget a szolgáltatást végző állatorvos gyűjti és adja át begyűjtőnek.

2.3. A tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk, nyilvántartások, bejelentések, hatósági ellenőrzések, engedélyek, határozatok, kötelezések ismertetése, bírságok esetében 5 évre visszamenőleg A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került.

2.4. Földalatti és felszíni vezetékek, aknák, anyagátfejtések helyének, üzemeltetésének ismertetése

2.4.1. Földalatti tartályok A telepen 6 db A-1, A-2, A-3, A-4, A-5, A-6, jelű aknák 25 m3 földalatti (technológiai szennyvíz) 2. számú melléklet

2.4.2. Földalatti vezetékek Az ólakból KG 160 mm műanyagvezeték keresztülfolyik a technológiai víz a szigetelt aknákba. Az összegyűlt technológiai vizet szippantós kocsival szállítják a Kft Biogáz üzemébe.

2.4.3. Vízellátás, szennyvízkezelés A vízellátás a 2611-10/2013. sz. vízjogi üzemeltetési engedély és 11440-5/2010 sz. vízjogi üzemeltetési engedély , és a 2272-11/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedély és 11918-10/2012 számú vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján történik. A baromfi telep vízellátását a 0207/4 hrsz területen elhelyezkedő 10. sz. kútról biztosítják. 14


A kút víz jogi üzemeltetési engedély száma :415-149/1997 A vízkezelés: Culligan HiFlo 9-UFP 36 típusú berendezés A vízjogi létesítési engedélyben a vízellátó rendszer tervezett maximális kapacitása: 7 m3/h 146,2 m3/nap ebből 120 m3/nap baromfi itatóvíz. Uralgó Kft : A vízkezelés: Culligan HiFlo 9-UFP 36 típusú berendezés A vízjogi létesítési engedélyben a vízellátó rendszer tervezett maximális kapacitása: 7 m3/h 146,2 m3/nap ebből 120 m3/nap baromfi itatóvíz. Összesen a telep itatvíz ellátására 240 m3 víz áll rendelkezésre Szennyvíz-kezelés A telepen technológiai és szociális szennyvíz keletkezik. A baromfi hízlalása közben szennyvíz nem keletkezik. Az állatok itatására használt itató berendezés csak akkor és annyi ideig üzemel, amíg az állat a csőrével hozzáér, csöpögés nem következik be. A keletkezett trágyát az alomszalma fogja fel. A technológiai szennyvíz a takarítás során keletkezik. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet épületenként kialakított szigetelt 25 m3-es zárt szennyvíztárolóba gyűjtik, majd szippantós kocsival a Biogáz üzembe szállítják. A telepen keletkező kommunális szennyvíz mennyisége: 1 fő vízigénye 130 l/nap; a telepen 2-3 fő dolgozik. A keletkező szociális szennyvíz mennyisége: kb. 0,5 m3/nap. A szociális szennyvizet a szociális épülettől keletre kialakított 25 m3-es szigetelt betonozott aknába gyűjtik, majd szippantós kocsival a Biogáz üzembe szállítják.

15


2.4.4. Csapadékvíz-elvezetés A tartási ciklus végén keletkező trágyát, közvetlenül teherjárműre rakják és a komposztáló telepre szállítják. A csapadék víz szennyeződésének lehetősége minimális. A telepen nem tárolnak olyan anyagot, mely szennyezheti a csapadék vizet. A telep bejáró és belső utjainak, burkolt- és burkolatlan területein, valamint az épületek tetőfelületein keletkezik szennyezetlen csapadékvíz; a lehulló csapadékvizet a telephelyen kialakításra kerülő zöldfelületen, szikkasztják.

2.4.5. Rágcsáló- és rovarirtás A rágcsáló és rovarirtásra az üzemeltető az erre jogosult személlyel vállalkozói szerződést köt. Az irtási tevékenység üzemi kártevőirtási terv alapján zajlik az üzemeltetés során. A védett ragadozók populációinak károsodását az alkalmazott irtószer helyes megválasztásával kívánják elkerülni. A felhasználásra szánt bromadiolon a szabadon élő madarakra csak kissé mérgező, szakszerű alkalmazása esetén a madarak károsodása nem valószínű.

2.4.6. Szállításigényesség A telephelyre beszállítás napi 3 tgk (Napos csibe, táp, alom anyagok) kiszállítás 3 tgk átlag, (vágó csirke, telepi hulla, trágya, szennyvíz) Napi 2 szgk dolgozók szállítása A szállítás minimálisan nő a bővülés után, vágócsirke kiszállítása, napi 0,1 tgk bővülése.

3. A tevékenység folytatása során bekövetkezett, illetőleg jelentkező környezetterhelés és igénybevétel bemutatása 3.1. A jellemző levegőhasználatok ismertetése 3.1.1. Az alkalmazott tartásmód jellemző levegő használat A telepen szennyező forrásként az ólak falában elhelyezett ventilátorokat vettük számításba.

3.2. A hatásterület meghatározása Az egységben 8 db emeletes ól 46 000 db/ól összesen: 368 000 db baromfi A számításnál a megengedett legnagyobb állomány sűrűségre számoltunk, 32/1999 ( III. 31 ) évi FVM rendelet (mezőgazdasági haszonállatok tartásának szabályai) 3 számú melléklete max 42 kgm2 élő súly engedélyezhető. A baromfi ólak homlokzatán lévő ventillátort vettük pontforrásnak és így határoztuk meg a hatástávolságot: Egy ól 46 000 baromfi együttes hatására számíthatunk, 2,5 kg súllyal számítva – 46 000 db x 2,5 kg = 115 000 kg / 500 kg (SZA)= 230 számosállatnak felel meg. Ez az állatmennyiség 230 SZAx45 SZE= 17 250 SZE/s szagáramot idéz elő. 16


A számításnál a SZE 0-75 között értelmezhető. A telepen az istállók korszerűek zártak, a középértéket vettük figyelembe.

1. ábra: Fajlagos szagkibocsátások állatfajonként és tartástechnológiákként

III. terjedési kategóriát feltételezve az x távolságban előforduló szagkoncentráció az alábbi összefüggéssel becsülhető:

c( x )

Q 0,1376

u x1,669

2,5 m/s szélsebesség mellett a szagkoncentrációk a 1. ábra szerint alakulnak. A hatástávolságként értelmezhető 1 SZE/m3 ennek megfelelően: 1 emeletes ól 46 000 db baromfi esetén 330 méteres távolságban fordul elő,az engedélyezett tartásmód betartása során az 1 SZE/m3 3. számú melléklet.

3.3. Víz 3.3.1. Vízellátás 2.4.3 pontban ismertettük

3.3.2. Vízhasználatok Figyelembe véve a tervezett 368 000 db baromfi tartást. Gazdasági célú ivó, szociális: 6,26 m3/nap,

1.940 m3/év

Itatóvíz:

184 m3/nap,

67.160 m3/év

Gazdasági célú egyéb:

20 m3/nap,

4.600 m3/év

Összesen:

210,26 m3/nap, 73 700 m3/év

A meglévő víztisztító kapacitás,a Bátortrade Kft 120 m3/nap, és Uralgó Kft 120 m3/nap ellátja telepbővítés utáni 184 m3/nap itatató víz, és a gazdasági célú ivó,szociális, és gazdasági egyéb mennyiséget .

17


3.3.3. Szennyvízkezelés, szennyvízkibocsátás A telepen technológiai és szociális szennyvíz keletkezik. A baromfi hízlalása közben szennyvíz nem keletkezik. Az állatok itatására használt itató berendezés csak akkor és annyi ideig üzemel, amíg az állat a csőrével hozzáér, csöpögés nem következik be. A keletkezett trágyát az alomszalma fogja fel. A technológiai szennyvíz a takarítás során keletkezik. A takarítás során keletkező technológiai szennyvizet épületenként kialakított szigetelt 10 m 3-es zárt szennyvíztárolóba gyűjtik, Bátortrade Kft a Biogáz Üzembe szállítja A telepen keletkező kommunális szennyvíz mennyisége: 1 fő vízigénye 130 l/nap; a telepen 2-3 fő dolgozik. A keletkező szociális szennyvíz mennyisége: kb. 0,5 m3/nap. A szociális szennyvizet a szociális épület keletre kialakított 25 m3-es (A-2 akna) szigetelt betonozott aknába gyűjtik.

3.3.4. Csapadékvíz elvezetés A szennyezetlen területen, (nyitott gyep, park) képződött csapadékvíz telephelyen belül elszikkad.

3.3.5. Felszíni vizek A telephelyen képződő csapadék víz, belvíz elvezető csatornákon keresztül Vasvári, főfolyás- Bódvaj patak-Kraszna-Tisza befogadóba kerül.

3.3.6 Felszín alatti vizek A közműves pleisztocén réteg összlet vastagsága 50-320 m. Az első vízadó szint a terep alatt 19-45 m között helyezkedik el, a második a terep alatt 124-130 m-re.

3.3.7. Monitoring rendszer A baromfi telep területén 2 db, szomszéd hulladékártalmatlanító és komposztáló telepen 4 db talajvíz figyelő monitoring kút létesült. A kutak vizéből évente két alkalommal laboratóriumi vizsgálatot végeznek, s az eredményeket a Felső – Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőségnek is megküldik. Az állati eredetű hulladékártalmatlanító, és komposztáló telepen K-1, K-2, K-3, K-4 jelű kutak találhatóak A baromfi telep területén 2 db talajvíz figyelő monitoring kút létesült. K-5, K-6 jelű.

18


A telepen a monitoring kutak pontos helye, talajvízáramlás bemutatásra került. A következő táblázatban öt év vizsgálati eredményét mutatjuk be.

Év

Kút jele

NH4

NO2

NO3

PO4

SO4

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

mg/l

50

500

250

05

2008

2009

2010

2011

PH

Pb

Cu

Zn

Ni

Kd

Cr

µg/l

mg/l

mg/l

µg/l

µg/l

µg/l

10

0,2

0,2

20

5

50

K-1

<0,04

0,01

18,3

<0,04

90

7,53

<2

<0,01

<0,01

<5

<0,6

<2

K-2

<0,04

<0,01

44

<0,04

29

7,27

<2

<0,01

0,07

<5

<0,6

<2

K-3

<0,04

0,01

54

0,13

55

7,4

<2

<0,01

0,01

<5

<0,6

<2

K-4

<0,04

0,04

132

0,1

87

7,33

<2

0,01

0,11

<5

<0,6

<2

K-5

<0,04

<0,31

40

0,04

120

7,36

K-6

<0,04

<0,03

49

0,09

200

7,04

K-1

<0,04

<0,01

14,3

<0,04

115

7,46

<2

<0,01

0,01

<5

<0,6

<2

K-2

<0,04

<0,01

103

<0,04

33

7,31

<2

<0,01

0,06

<5

<0,6

<2

K-3

<0,04

<0,01

117

0,1

119

7,33

<2

<0,01

0,02

<5

<0,6

<2

K-4

<0,04

<0,02

137

<0,09

166

7,03

<2

<0,01

0,01

<5

<0,6

<2

K-5

<0,04

<0,12

44

<0,04

222

7,49

K-6

<0,04

<0,01

41

0,14

103

7,67

K-1

<0,04

<0,01

5,9

<0,04

78

7,33

-

<0,02

0,11

<4

-

<2

K-2

<0,04

<0,01

139

<0,04

11

7,12

-

<0,02

0,11

<4

-

<2

K-3

0,06

<0,01

129

0,09

74

7,33

-

<0,02

0,01

<4

-

<2

K-4

0,06

0,04

101

0,13

89

7,27

-

0,03

0,13

<4

-

<2

K-5

0,19

<0,01

67

0,17

163

7,17

K-6

0,5

<0,01

10,2

0,07

71

7,49

K-1

<0,04

<0,01

14,4

<0,08

100

7,3

<2

<0,02

0,11

<4

<1

<2

K-2

<0,04

<0,01

15

<0,08

<10

8,1

<2

<0,02

0,11

<4

<1

<2

K-3

<0,04

<0,01

8,2

<0,08

<10

7,7

<2

<0,02

0,01

<4

<1

<2

K-4

<0,04

<0,01

<0,5

<0,08

49

7,2

<2

0,03

0,13

<4

<1

<2

K-5

<0,04

<0,01

10,2

0,62

29

7,1

K-6

<0,04

<0,01

42

0,08

24

7,1

K-1

2,6

<0,01

n.d

n.d

14

7,3

<2

n.d

<0,01

n.d

-n.d

<2-

K-2

5,8

0,03

43

n.d

110

7,0

<2

n.d

<0,01

n.d

n.d-

-<2

K-3

5,4

n.d

n.d

n.d

27

7,0

<2

n.d

<0,01

n.d

n.d-

-<2

19

A NYÍRESI BAROMFINEVELŐ TELEP KÉRELEM 2012

2013

K-4

n.d

0,02

91

0,14

110

7,5

<2

n.d

<0,01

n.d

n.d

<2

K-5

<0,04

<0,01

2,9

0,1

<10

7,5

<2

n.d

<0,01

n.d

n.d

<2

K-6

<0,04

<0,01

63

0,06

57

7,5

<2

n.d

<0,01

n.d

n.d

<2

K-1

<0,04

0,02

16,8

0,16

140

7,4

K-2

<0,04

0,03

146

0,16

92,8

7,3

K-3

<0,04

0,02

79

0,13

57,1

7,4

K-4

n.d

0,06

94

0,08

130

7,4

K-5

n.d

0,01

19,4

1,11

29,2

7,4

K-6

n.d

0,08

56

0,11

120

7,5

5. táblázat: Monitoring eredmények (2008-2013)

Év

2013

Kút jele

CL mg/l

K-1

39

K-2

6,2

K-3

30

K-4

21

K-5

2.1

K-6

67

6. táblázat: Monitoring eredmények (2013)

3.3.8. Veszélyeztetett felszíni és felszín alatti vizek Az üzem területén keletkezett szociális szennyvíz tárolásánál, az akna folyásánál, fordulhat elő. Az állattartásnál a technológiai szennyvíz elvezető csövek, gyűjtő akna szivárgásából eredhet. Folyamatos ellenőrzéssel, karbantartással elkerülhető. A vizsgált területen a talajvíz 2 méter alatt található. A talajvíz szintje október és május között emelkedik, nyáron viszont mélyre húzódik.

3.4. A hulladékképződéssel járó technológiák és tevékenységek bemutatása A baromfi tartás során a felhasznált anyagokat 2.1 pontban 1. számú táblázatban bemutattuk. A baromfi tartás során a keletkezett anyagokat 2.2.1 pontban 2. számú táblázatban bemutattuk. A keletkező EWC 020201 elhullott állatok, baromfi hulla a tartás során keletkezik. Naponta többször átvizsgálja a gondozó a tartás teret, és az állati hullát a baromfi ólak előtt elhelyezett 240 l-es műanyag konténerbe kiviszik. A konténerekből a szállítást a Bátortrade Kft végzi, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által kiadott 241/2238/004/2008. számú engedély alapján, az állati eredetű hulladék kezelő üzembe . Az állattartás folyamatos állatorvosi felügyelet mellett történik, a tartás mód és orvosi felügyelet korszerű, a keletkező hulla mennyisége az EU országokban elfogadott alatt van. 20


A keletkező EWC 020106 (trágya): a Bátortrade Kft komposztáló telepre szállítják, vagy értékesítik, termőföldre való kihelyezés céljából.

A Baromfitelep anyagmérleg 2012. évre Bemenő Felhasznált anyagok Napos csibe Takarmány Víz

Kimenő 2012

2012

1 309 140 db

Baromfi db

1 091 838 db

6 611 t

Baromfi kg

2 598 220 kg

6 720 m

Szalma (alom )

Keletkezett anyagok

3

140 t

EWC 200304 tec. szennyvíz EWC 020106 trágya EWC 020201 elhullott állatok

550 m3 2 200 t 59,8 t

5. táblázat: baromfitelep anyagmérlege 2011

Az telephelyen lévő erőgépek üzemeltetés során a gépjavítást a központi (Nyírbátor) telepen végzik. A javítás során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelőnek történő átadását a Bátortrade Kft Gépjavító üzeme végzi. A telepen nincs veszélyes hulladék gyűjtés, nincs kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhely.

3.5. Élővilág, táj A 2012 évi Felülvizsgálatban bemutatásra került.

3.6. Zaj és rezgés Közlekedésnél napi 2,3 tgk és 1 szgk mozgásával számolunk. Az üzemelés során az ólak ventilátoraival kell számolni 0-24 között. 6 ól esetén

60 db EM 50 tip 24 db EM 30 tip

8 ól esetén

80 db EM 50 tip 32 db EM 30tip

3.6.1. Az egyes zajkibocsátással járó műveletek Szellőztetés A tartásterekben minden körülmények között biztosítani kell az állat korának, fejlettségének megfelelő hőmérsékleti, páratartalmi értékeket, valamint megfelelő mennyiségű oxigént. A ventilátorok az épületek oldalán, a falban vannak elhelyezve. A számításnál azzal az esettel számoltunk, amikor a ventilátorok folyamatosan működnek.

21


Ez akkor van, amikor a nyári időszakban a nappali hőmérséklet 35 C˚, az éjszakai hőmérséklet 25 C˚ körül van. Mivel a ventilátorok zajkibocsátásáról nem állt rendelkezésünkre adat, ezért a ventilátorok által szállított levegőmennyiségből (Q) és a nyomásból (p) határoztuk meg a ventilátorok zajszintjét az alábbi képlet alapján: L W = 10lg*Q+20lg*p+5 Az összes ventilátort 20Pa negatív nyomásra állítják be. A fentiek alapján a ventilátorok zajteljesítményszintje az alábbi: - LWEM50 = 77 dB - LWEM36 = 74 dB A meglévő 5 db ólban elhelyezett ventilátorok együttes zajteljesítményszintje LWvent = 95 dB. Az engedélyezett 8 db ólban elhelyezett ventilátorok együttes zajteljesítményszintje LWvent = 97 dB. Trágyarakodás A trágyát a homlokrakodógépek rendezik. A gépek a nappali megítélési időn belül 1-1 órát üzemelnek. A rakodógépek hangteljesítményszintje Lrak = 106 dB.

3.6.2. A létesítmény várható zajkibocsátása 3.6.2.1. Az egyenértékű zajszint számítása A 8 db ól esetében A nappali időszakra: A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra.

Leqnapp Leqnapp

10 lg 10 lg

1 8 *10 0,1* LWvent T

1 8 *109, 7 8

2 *10 0,1* LWrak

2 *1010 , 6

102 dB

Az éjjeli időszakra: A megítélési idő az éjjeli időszakra vonatkozólag: T = 0,5 óra. Az éjjeli időszakban csak a ventilátorok üzemelnek, ezért

Leqéjj

97dB

A hatásterület meghatározása: A hatásterület meghatározásánál az MSZ 15036:2002 számú szabvány előírásait alkalmaztuk. A számítás során a KIr, a Kn, a KB és a Ke korrekciós tényezőket ”0” értékkel vettük figyelembe. 22


A hatásterület számítása: A 8 db ól esetében Nappali időszakban (LTH = 45 dB): Zajforrás:

Baromfi telep

LwA

KIr

[dB]

[dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [m]

102

0

K

Kd

Kl

Km

Kn

KB

Ke

LTH

st

3

54,7 0,43 4,43 0

0

0

45

153

K

Kd

KB

Ke

LTH

st

Éjjeli időszakban (LTH = 35 dB): Zajforrás:

Baromfi telep

LwA

KIr

[dB]

[dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [dB] [m]

97

0

3

Kl

Km

Kn

59,2 0,72 4,59 0

0

0

35

256

A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) e) pontjában foglaltakat, a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely mértani középpontjától számítva nappal 153 m-re, éjjel 256 m-re helyezkedik el. A hatásterületen belül nem helyezkedik el védendő épület. A telephelyrészek között található állati eredetű hulladék feldolgozó, komposztáló szintén a Kft. üzemeltetésében van, ezért a két telephely együttes hatásterületét is kiszámoltuk. Mivel a feldolgozó csak a nappali időszakban működik, ezért az együttes hatásterületet is csak a nappali időszakra számoltuk ki. A feldolgozó telep zajkibocsátása 91 dB. A telep egyedi zajvédelmi hatásterülete figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) e) pontjában foglaltakat, a létesítmény mértani középpontjától számítva nappal 50 m-re helyezkedik el. A baromfinevelő és a feldolgozó telep együttes zajkibocsátása az 6 db ól esetében 101 dB, a 8 db ól esetében 102 dB. A telephelyek együttes működése esetén a zajvédelmi hatásterület, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. § (1) e) pontjában foglaltakat, a létesítmények körülbelüli mértani középpontjától számítva az 6 db ól esetében 138 m-re, a 8 db ól esetében 156 m-re helyezkedik el. A hatásterületen belül nem helyezkedik el védendő épület.

23


3.6.2.2. A tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódó műveletek zajkibocsátása: A létesítmény megközelítését szolgáló útvonalak jelenlegi zajkibocsátása: A hulladékokat Szabolcs- Szatmár- Bereg Megye különböző részeiről szállítják be. A szállítás útvonala: 471. sz. másodrendű főút – 4906. sz. összekötő út a Nyírvasvári elágazásig – 4915. sz. összekötő út. A szállítási útvonalak jelenlegi zajkibocsátását az ÚT 2-1.302:2000 számú útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg, 7.5 m-es referencia távolságra. A zajkibocsátást az útszakaszok és az általuk érintett települések vonatkozásában adtuk meg. A számításnál az évi átlagos napi forgalom adatait (ÁNF) a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2009. évi forgalomszámlálási adataiból vettük. A mértékadó sebességet 50 km/h-ban határoztuk meg, mivel az érvényben lévő KRESZ szerint települések belterületén ennyi a megengedett sebesség. A terhelési paramétert a vizsgálatnál 0-ra vettük, mivel a vizsgált útszakaszok vízszintes vonalvezetésűek és a forgalom egyenletesen áramlónak tekinthető. A forgalomszámlálási adatok alapján a járműveket az alábbiak szerint csoportosítottuk az előírásoknak megfelelően: I. kategória: személygépkocsi, kistehergépkocsi II. kategória: szóló autóbusz, közepesen nehéz tehergépkocsi, motorkerékpár III. kategória: csuklós autóbusz, nehéz-, pótkocsis-, nyerges-, speciális tehergépkocsi, lassú járművek

471. sz. másodrendű főút Nyírbátor belterületi szakaszának zajterhelése ÁNFI = 4064

ÁNFII = 518 ÁNFIII = 755

A számolt zajterhelés nagysága nappal: 67,9 dB(A) Nyírbátor, Árpád utca (4906. sz. összekötő út a Nyírvasvári elágazásig) zajterhelése ÁNFI = 1582


A számolt zajterhelés nagysága nappal: 61,3 dB(A) Nyírbátor, Árpád utca (4915. sz. összekötő út) zajterhelése ÁNFI = 4344


24


A számolt zajterhelés nagysága nappal: 67,2 dB(A) A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete tartalmazza a közúti közlekedéstől származó zaj megengedett értékeit. Ez alapján az érintett területeken a zaj nem haladhatja meg a II. rendű főút mentén a nappal

65 dB(A),

éjjel

55 dB(A),

valamint összekötő mentén a nappal

60 dB(A),

éjjel

50 dB(A)

értékeket. Ezek az értékek csak a vizsgált terület zajhelyzetének minősítésére szolgálnak, mivel már egy kialakult beépítési és közlekedési móddal állunk szemben. A rendelet alapján a túllépések az alábbiak szerint alakulnak: Számított zajterhelés

Határérték

Túllépés

[dB(A)]

[dB(A)]

[dB(A)]

Útszáma

Éjjel

Nappal

Éjjel

Nappal

Éjjel

Nappal

471

68

-

65

-

3

-

4906

61

-

60

-

1

-

4915

67

-

60

-

7

-

6. táblázat: A zajhatárérték túllépések alakulása

A tevékenység folytatásához közvetlenül kapcsolódó műveletek zajkibocsátása: A telephelyre naponta 3 db tehergépjármű fog be- és kiszállítást végezni, valamint 1 db személygépjármű érkezik be. Ez naponta 6 db tehergépjármű és 2 db személygépjármű mozgását jelenti. A járulékos zajszintet az ÚT 2-1.302:2000 számú útügyi műszaki előírás alapján határoztuk meg, 7.5 m-es referencia távolságra. A fentiek alapján az alábbi forgalomnövekedéssel kell számolni: - Személygépjármű 2 db/nap - Tehergépjármű 6 db/nap A telephely működése során nem fog 3 dB mértékű járulékos zajterhelés változást okozni.

3.7. Energetikai Felülvizsgálat A telep ellátása az E.ON közcélú hálózatáról történik 22/04 kV transzformátoron keresztül. Minden napszakba egyidejűleg igénylehető teljesítmény 100 kW. A hálózati 25


üzemzavarok idő tarmára tartalék áramforrásként 1 db l 100 kW diesel üzemű aggregátor van beépítve. Az aggregátor használata esetén nem szükséges a meglévő telepen teljesítménykorlátozás. 2011 tavaszán a telep használt elektromos fogyasztók teljes körű karbantartását, szükséges felújításokat elvégezték. A telepen használt villamos fogyasztó berendezések energetikai minősítése Világítás Világítási célra használt berendezések energiatakarékos fénycsövek, a megvilágítás vezérlése automatizált. Az alkalmazott berendezés az energetikai szempontoknak megfelel. Légtechnika EM 50 és EM 36 típusú ventillátorok és vízfüggöny motor korszerűek. Az alkalmazott berendezés az energetikai szempontoknak megfelel. A takarmány behordó motorok az energetikai szempontoknak megfelelnek. Felhasznált villamos, és gáz energia, előállított termék: Év

Felhasznált

Előállított

Előállított

Villamos kWh Baromfi db/év Baromfi kg/év

Fajlagos E felhasználás Kg/kWh

2008

119 744

784 048

1 515 750

0,079

2009

144 482

887 741

1 860 460

0.078

2010

197 042

1 191 214

2 765 890

0,071

2011

233 753

1 287 047

3 262 713

0,072

2012

280 997

1 287 047

3 262 713

0,072

Átlag

195 203

1 091 838

2 598 220

0,075

7. táblázat: Villamos energia fajlagos felhasználása

Felhasznált fűtő (Gáz) energia, előállított termék: Év

Felhasznált Földgáz m

3

Előállított

Előállított

Baromfi db/év

Baromfi kg/év

Fajlagos E felhasználás Kg/m3

2008

166 733

784 048

1 515 750

0,11

2009

234 591

887 741

1 860 460

0,13

2010

278 147

1 191 214

2 765 890

0,1

2011

308 245

1 287 047

3 262 713

0,09

2012

343 967

1 309 140

3 586 290

0,09

Átlag

266 336

1 091 838

2 598 220

0,1

8. táblázat: Gáz fajlagos felhasználása

Felhasznált itatóvíz , előállított termék:

26


Év 2012

Felhasznált

Előállított

Előállított

Itatóvíz m3

Baromfi db/év

Baromfi kg/év

6 720

1 309 140

Fajlagos E felhasználás Kg/l

3 586 290

1,87

91. táblázat: Itatóvíz fajlagos felhasználása

3.8. A telep ötéves vizsgálata ható tényezőként 2008 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-5, K-6) enyhe NO3 túllépés történt. Élővilág, táj: Nem történt változás 2009 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-5, K-6) enyhe NO3 túllépés történt. Élővilág, táj: Nem történt változás 2010 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-5, K-6) enyhe NO3 túllépés történt. Élővilág, táj: Nem történt változás 2011 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-5, K-6) minimális NO3 túllépés történt. 27


Élővilág, táj: Nem történt változás 2012 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-6) minimális NO3 túllépés történt. Élővilág, táj: Nem történt változás 2013 Levegő: A baromfinevelésből származó levegőterhelés (Bűz és por) nem okozott változást. Zaj: Az üzemelés során a szállítás, és a ventilátor zaj a megadott értéken belüli volt. Felszíni víz: A telepen nem történt szennyezés. Felszínalatti víz: Monitoring kutakból (K-2, K-4, K-6) minimális NO3 túllépés történt. Élővilág, táj: Nem történt változás

3.10. A baromfitenyésztésre vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása Víz-és energiagazdálkodás: BAT

BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia

Víz-és elektromos vezetékek tervszerű Vízvezeték karbantartás: Minden nevelési ciklus karbantartása (6 hét) átvizsgálják, napi ellenőrzés. Elektromos vezeték karbantartás: Minden nevelési ciklus (6 hét) átvizsgálják, napi ellenőrzés. 3évente érintésvédelmi felülvizsgálat, 6 évente EBF felülvizsgálat.

28


Vízvezeték hálózatban a felesleges elfolyások, csöpögések megakadályozása

Napi, majd nevelési ciklus végén felülvizsgálat

Vízórák elhelyezése a jelentős fogyasztási helyeken

A telepen központi vízóra, minden ólban óra méri a fogyasztást

A vizes mosás előtt száraz tisztítás alkalmazása, felületek kefével, vakarással történő előtisztítása

A vizes takarítást megelőzi a száraz kézi eszközökkel történő takarítás, por eltávolítás

Mosás nagynyomású mosóberendezéssel

Sterymob Karcher tip nagynyomású berendezéssel történik a fertőtlenítés

Mosóvíz újrafelhasználása, vagy megfelelő tárolótartályban történő felfogása

A mosóvíz ( Technológiai szennyvíz) az ólak mellet lévő szigetelt aknába gyűjtik, Biogáz üzembe szállítják kezelés céljából

Energia hatékony fűtő-és világítóberendezések alkalmazása

Az alkalmazott gáz műanya, és a Kompakt fénycső energiatakarékos

Automatizált fűtés- és szellőztetés szabályozás

Hotraco tip automata vezérlés, fűtés és szellőzés működtetésénél

Takarmányozás, itatás: BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia

BAT Takarmány összetétel termelési/növekedési ciklusok szerint

Alkalmazott takarmány

Takarmány nyersfehérje tartalmának csökkentése

Elő indító 22 %

Elő indító 3-10 nap, Indító 11-21 napig, Nevelő 2233 napig, Befejező 34 napostól Indító

21 %

Nevelő

19 %

Bejező 17,5 % Takarmány foszfor tartalmának csökkentése

A takarmánynál P tartalom Ca tartalommal együtt fokozatosan kerül csökkentésre

Takarmánykiszóródás minimalizálása

A takarmány zárt rendszerűen kerül felhasználásra, zárt csigasor szállítja, etető tányérokról minimális a kiszóródás

Zajkibocsátás csökkentése: BAT


Természetes és mesterséges szellőztetés kombinációjának alkalmazása

Alkalmazott módszer kombinált

Szellőztetéshez alacsony zajkibocsátású ventillátor

A ventillátorok minimális zaj 29


alkalmazása

kibocsátásúak

Önetető alkalmazásával az etetésből származó zajkibocsátás csökkentése

Önetetőket alkalmaznak

Állatok mozgatását, szállítását, takarmány kiosztását akkor kell végezni, amikor a környezeti zajszint magas

A szállítást nappal végzik

Takarmány lerakodás idejét minimálisra kell csökkenteni

A takarmányt szállító kocsi hozza a telepre, pneumatikus töltés. Rövid ideig tart, telepen minimális zajkibocsátást okoz.

A takarmánytárolókat a környező érzékeny befogadóktól épületekkel vagy természetes zaj védősávval kell elválasztani

A telepen telepített növényzet fák, biztosítják a zajcsillapítást

A trágya kezelésére szolgáló műtárgyakat a környező érzékeny befogadóktól minél messzebb kell elhelyezni, a befogadóktól természetes vagy mesterséges zaj védősávval kell elválasztani

Az ólakból a trágyát a kirakást követően kiszállítják a telepről (biogáz üzem, vagy komposztáló). A telep fa védősávval van körbe véve.

Bűzkibocsátás csökkentése: BAT-nak megfelelő, a telephelyen alkalmazott technológia

BAT Rendszeres trágyaeltávolítás az istállóból minél rövidebb idő alatt

Az istállókból nevelési idő után másnap eltávolítják a trágyát kiszállítják a telepről.

Képződő trágya mennyiségének és víztartalmának csökkentése

A trágya mennyiséget az alom szalma szecskázásával csökkentik. A szecskázott alom anyag nedvet jobban felitatja, csökken a trágya mennyisége.

Hígtrágya-, trágyalé tározók lefedése

A telepen nem képződik. A szennyvíz és szociális tározó aknák fedettek

Talajba, vizekbe történő kibocsátások minimalizálása: BAT


Tárolótartályok tervszerű ellenőrzése, karbantartása

A szennyvíz aknákat évente tömörségi próbán vizsgálják.

Vízzáró műtárgyak, tárolótartályok alkalmazása

Az aknák vízzáróak

Megállapítás: A BAT előírásokban előírt követelményeket a vizsgált telep kielégíti.

30


4. Összefoglalás: A bemutatott telepen 2008-ban kezdődött az egységes környezethasználati engedély szerinti Baromfitenyésztés. A területen előzőleg szántóföldi növénytermesztést és erdőművelést folytattak. A 4437-22/2012 egységes környezethasználati engedély 8 db 40 000 db baromfi/ól megépítését üzemeltetését engedélyezi, ólanként 40 000 db, összesen 320 000 db. A Kft az engedélyezett 40 000 db baromfi/ól létszámot kéri 46 000 baromfi/ól létszámra emelni. A tartástechnológia nem változik. Új ólak (pontforrás) nem épülne. A telepítési sűrűség 18 db/m2-re növekedne. A telepen rendelkezésre áll a meg növekedett létszámhoz az itatóvíz, takarmány, technológia szennyvíz aknák. A telepen képződött trágyát a kft komposztáló szállítják. A keletkező elhullott állati tetemeket, a technológiai, és szociális szennyvizet a kft biogáz üzemébe szállítják A telep környezeti hatásait (bűz, zaj) a meg növekedett létszámra állapítottuk meg. Változás a baromfi ólak bűzkibocsátásában várható. Az ólak falától számított 330 m hatásterületen védendő objektum nem található. A hatásterület, a 4437-22/2012 egységes környezethasználati engedély I számú mellékletében kijelölt védelmi övezet, a telep központjától 700 m sugarú körön belül található. 3. számú mellékletben bemutatásra került. A felülvizsgálati anyagból kiderül a környezeti hatások nem okoztak változást a közvetlen környezetben. A telepen 2 db, a szomszéd állati eredetű hulladékártalmatlanító, és komposztáló üzemben 4 db talajvízfigyelő kút áll rendelkezésre. Évente mintavételezés történik és a labor vizsgálatokat, elvégzik, az eredményeket a Felügyelőség részére megküldik. A labor eredmények elemzésekor megállapítható hogy a telepen enyhe NO 3 túllépés történt, melynek pontos oka nem ismert. A Kft kéri az Egységes Környezethasználati Engedély módosítását, a kért 368 000 db férőhelyet engedélyezni.

Szilágyi József Környezetvédelmi szakértő

31

BAROMFI TELEP EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLY NEM JELENTŐS VÁLTOZÁS KÉRELME. Bátortrade Kft. Nyírbátor - Nyíres. NYÍRBÁTOR 2013

Recommend Documents