A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a beszámolók adatai alapján

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a beszámolók adatai alapján

Belső konzulens: Bedők László Külső konzulens: Baldauf Roland Pék Judit Nappali tagozat Pénzügy és számvitel szak Számvitel szakirány

2013

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg 8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A Telefon: +36-92-509-900

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági Főiskola Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg Könyvtárának online szakdolgozat-archívumából származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a dokumentum szövegében a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait, jogviszonyát vagy érdekeit. Az archívum üzemeltetői fenntartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének jogszerűségét illetően, akkor töröljék azt az online szakdolgozattár állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A szakdolgozat szerzője a dokumentumra vonatkozóan az alábbi felhasználási engedélynyilatkozatot tette: „Hozzájárulok, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főiskola könyvtára az interneten a nyilvánosság számára közzétegye. Hozzájárulásom - szerzői jogaim maradéktalan tiszteletben tartása mellett – egy nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély.” Az Interneten történő megjelenítés (közzététel) feltételei: - a közzététel oktatási és tudományos, nonprofit célra történt, - a szerző hozzájárulása a hatályos szerzői jogszabályok értelmében nem kizárólagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély, - a felhasználás, terjesztés a kutatást végző felhasználók számára, magáncélra – ideértve a másolatkészítés lehetőségét is – csak úgy történhet, hogy az a felhasználó(k) jövedelemszerzése vagy jövedelemfokozása célját közvetve sem szolgálhatja és nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz is csak változtatások nélkül, valamint a forrásra való megfelelő hivatkozással használható, - a szerzői és tulajdonosi jogok, valamint az üzleti célú felhasználási lehetőségek továbbra is a szerzőt illetik.

BUDAPESTI GAZDASÁGI FOI SKOLA

~ BGF

GAZDÁLKODÁSI KAR ZALAEGERSZEG

BUDAPEST BUSINESS SCHOOL

NYILATKOZAT

a szakdolgozat digitá lis formátumá nak benyújtásáról A hallgató ne ve: Pék Judit Szak/szakirány: Pénzügy és számvitel szak, Számvitel szakirány Neptun kód: EOAI2A

A szakdolgozat megvédésének dátuma (év):

20 ~3

A szakdolgozat pontos címe: A Tara vis Baromfi és tlelmiszeripari Kft. vagyo ni, pénzügyi és jövedelm i helyzetének elemzése a beszámolók adatai alapjá n Belső

konzulens neve:

B edők

Külső

konzulens neve: Baldauf Rola nd

Lász ló

Legalább 5 kulcsszó a dolgozat tartalmára vonatkozóan: komplex elemzés, hatékonyság, vagyon i helyzet, likviditás, j övede lm ezőség Benyújtott szakdolgozatom nem titkosított / titkosított. (Kérjük a megfelelőt aláhúznil Titkosított dolgozat esetén kérjük a titkosítási kérelem egy példányát csatolni vagy az eredetit másolatkészítés céljára átadni.)

Hozzájárulok / nem járulok hozzá, hogy nem titkosított szakdolgozatomat a főisko l a könyvtára az interneten a nyi lvá nosság számára közzét egye . (Kérjük a megfelelőt aláhúznil) Hozzájárulásom - szerző i jogaim maradékta lan ti szte letben tartása me ll ett - egy nem kizáró lagos, időtartamra nem korlátozott felhasználási engedély. Felelősségem

tudatában kijelentem, hogy szakdolgozatom digitális adatállománya mindenben eleget tesz a vonatkozó és hatályos intézményi előírásoknak, tartalma megegyezik a nyomtatott formában benyújtott szakdolgozatommal. Dátum:

..........f\>-i.1... . . .. ... ....1.u.cl.... . . . . . ...o..... . . . . .. . . . . .. . . ..........

2m3.o~ . o3.

hall gató aláírása A digitális szakdolgozat könyvtári benyújtását és átvételét igazolom. Dátum'

20J.3.O~.03.

r

G a.

BGF GazdálkodásI Kar

"

.- f d '
~3:td~13\'r" ....·szeg 13\1~"pe" i Ktr ,."~,,... , .. .. ..... \ _ctá\\<'Oaa, . <

KOllyvla\ gersl.e9

l "."" 9_-":

~l: J / j1li ~ J'1Út?l'.AtJv ~ .. ' .. • onyvtan unk ata rs

.. .... .. .. .. . .. ............

100 8900 Za M"'r 1,'" rr ".'Fl Gaspar:cl1 6~7~ )J9·94 í e 1p f on +3 .... .::.:;.::..;--

z~ger.szegfH~ laegerszeg, Gasparich M u.lalA I Telefon Fax: (+36-92) 509-930 I www.pszfz.bgf.hu/gkz

(+36'9 2) 509-900

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés ...................................................................................................................... 2 2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere ..................................... 3 2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága ................................................................ 4 2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai ..................................................... 4 2.3. A gazdasági elemzés módszerei ............................................................................ 7 3. A magyar élelmiszeripar helyzete .............................................................................. 9 3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei ........................ 9 3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések ... 10 4. A Taravis Kft. bemutatása ........................................................................................ 12 4.1. A társaság megalakulása, fejlődése ..................................................................... 12 4.2. A vállalkozás tevékenysége ................................................................................. 14 5. A gazdasági hatékonyság alakulása ......................................................................... 19 5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése ......................................................... 22 5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata ........................ 22 5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél...................... 23 5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata .......................................................................... 24 5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata ................ 25 5.2.2. A készletek forgási sebességének változása ............................................. 26 5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata ...................................... 27 6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése................................................................ 29 6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása 29 6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata ............. 35 6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél ....................................... 40 7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása ............................................. 45 7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata ........................................................ 45 7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása ................................................................ 45 7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata .................................. 48 7.2. A vevők és szállítók állományának változása...................................................... 48 7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál ............................... 49 7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során .......................... 50 7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése ....................................................... 52 8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata .......................................................... 55 8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása ................................................. 56 8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése ................................. 57 8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata........................... 58 8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása ................................................ 59 9. Összefoglalás.............................................................................................................. 61 Irodalomjegyzék ............................................................................................................ 65 Ábrajegyzék ................................................................................................................... 67 Mellékletek .................................................................................................................... 69

1

1. Bevezetés

1. Bevezetés A 2008-2009-es években kibontakozott, az egész világra kiterjedő általános pénzügyi és gazdasági válság következményei miatt különösen fontos, hogy a gazdasági szereplők tisztán lássák saját helyzetüket. A komplex elemzés segítségével valós képet kapunk egy vállalkozás gazdálkodásának alakulásáról, ha csak egy-egy részterületet ragadnánk ki az elemzés során az nem tükrözné a vállalat tényleges eredményességét és a gazdasági életben elfoglalt helyét. A

vállalkozások

életben

maradásához,

versenyképességének

megtartásához

elengedhetetlen a tevékenység gazdasági elemzése és a mutatószámok helyes értékelése. A vállalati gazdálkodás reális és tárgyilagos értékelése alapján meghatározhatók azok a területek, ahol a gazdálkodó jó teljesítményt tud felmutatni, és fény derül azokra a tényezőkre is, amelyeken változtatni kell az eredményesség érdekében. Az átfogó elemzés rendkívül hasznos segítője a vállalatvezetésnek, mivel útmutatást ad a szükséges

lépések

megtételéhez,

ezáltal

nagyban

hozzájárul

a

gazdálkodás

színvonalának fejlesztéséhez. A vállalkozás értékelésének mindig tartalmaznia kell a gazdálkodó jövőbeni fejlődési lehetőségeit is. Mindehhez olyan mutatószámokra van szükség, amelyek segítségével a gazdasági tevékenység minden folyamatát mélyrehatóan vizsgálni lehet. Ugyan a mutatószámok a múltra vonatkoznak, de vállalkozás stratégiájával együtt vizsgálva a jövőbeni fejlődés iránya is meghatározható. Az általam választott téma időszerűségét indokolja, hogy napjainkban az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehéz helyzetbe került. Ezen ágazatra kettős helyzet jellemző, egyrészt nagy szükség van rá, ugyanakkor a termelés szinte csak veszteséget hoz. Egyre több húsfeldolgozással foglalkozó vállalat kénytelen dolgozóinak jelentős hányadától megvállni, vagy teljesen megszüntetni működését. Ebben a helyzetben kiemelten fontos a vállalatok számára, hogy tisztában legyenek a gazdálkodásukat befolyásoló külső és belső tényezőkkel, és ez által rugalmasan és kellő időben

tudjanak

alkalmazkodni

a

változó

piaci

környezethez.

2

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere „A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozók mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak rendelkezésre.“1 Kiemelt jelentősége van a vállalkozások megítélésének, értékelésének, működésük állandó kontrolljának, melyhez megfelelő elemzési módszerek és eljárások szükségesek. A vállalati vezetők, tulajdonosok, hitelezők, vásárlók és szállítók számára egyre fontosabb, hogy megértsék azoknak a szervezeteknek a működését, amelyekre építenek. A megalapozott vállalati döntéseknek alapfeltétele a jövőre irányuló gazdasági cselekvések, folyamatok és jelenségek mélyreható tanulmányozása. Az elemzés (analysis) görög eredetű szó, mely részekre, elemekre bontást jelent. „A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere az elemzés. Az elemzés tulajdonképpen összefüggések, gazdasági jelenségek és az ezekre ható tényezők feltárását jelenti. Ezzel elősegíti, részben pedig biztosítja is a szükséges információk megszerzését.„2 „A gazdasági elemzés célja, hogy feltárja és számszerűleg értékelje azokat a körülményeket, amelyek befolyásolják a vállalkozás gazdálkodását, a vezetés döntéseinek előkészítését, valamint a megtett intézkedések végrehajtását. A céltudatos intézkedések nélkülözhetetlen előkészítő eszköze.„3 Az elemzés terjedelme szerint megkülönböztetünk átfogó és részletes elemzést. A globális, átfogó elemzés a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmezőségi helyzetének összefoglaló vizsgálatát jelenti. A részleges elemzés az egyes mérlegtételek alakulását részletesen értékeli, esetleg csak egy-egy szervezeti egység helyzetét vizsgálja.

1

2000. évi C. törvény a számvitelről KOROM E. - ORMOS M. – VERESS A.: Bevezetés a számvitel rendszerébe. Budapest: Akadémia kiadó, 2005.p. 447. 3 Dr.BIRHER Ilona, Dr. PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné dr., Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése. Budapest: Perfekt Zrt., 2006. p.14. 2

3

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere

2.1. Az éves beszámoló szerepe, fontossága Ahhoz, hogy a vállalat gazdasági helyzetének értékelése során reális, valósághű képet kapjunk rengeteg információra van szükség. Az információk forrása a beszámoló. A piaci szereplők számára valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi viszonyokat tükrözi, ezért az üzleti élet tisztaságának egyik alapeleme. Mivel az elemzés alapján levont következtetések segítik a hatékony gazdálkodást és kijelölik a vállalat számára a jövőbeni

cselekvés

irányát,

a

megfelelő

döntésekhez

megalapozott,

pontos

információkra van szükség. A törvény hatálya alá tartozok minden üzleti évről kötelesek beszámolót készíteni. A beszámoló formáját tekintve többféle változatban készülhet. A megfelelő beszámoló típus kiválasztása a vállalkozás árbevétele, mérlegfőösszege, valamint a gazdálkodó által foglalkoztatottak létszáma alapján történik. Éves beszámolót köteles készíteni minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, kivéve ha adottak az egyszerűsített éves beszámoló készítésének feltételei. Az éves beszámoló fő részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. Az éves beszámolót készítő üzleti jelentést is köteles készíteni. Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján az alábbi mutató értékekből legalább kettő nem haladja meg a megadott határértékeket: a vállalkozói tevékenységből származó éves nettó árbevétel az 1 000 000 000 Ft-ot, a mérlegfőösszeg az 500 000 000 Ft-ot, és a tárgyévben foglalkoztatott átlagos létszám az 50 főt. Az a vállalkozás köteles összevont, vagy konszolidált éves beszámolót készíteni, amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyavállalatnak minősül. Egyszerűsített beszámolót készíthetnek a kormányrendeletben meghatározottak szerint az egyéb szervezetek (társasházak, alapítványok).

2.2. A beszámoló elemzésének információ forrásai A vállalkozások

gazdasági

tevékenységének,

eredményességének

elemzése

a

beszámolók adatai alapján történik. A beszámoló részei a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet. A beszámoló adatszolgáltatási igényeinek sokoldalú kielégítéséhez nélkülözhetetlen, 4

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere hogy a gazdálkodó pontosan és számviteli törvény előírásai alapján vezesse könyveit és a zárlat során is hasonlóan járjon el. "A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, vagy jövedelmi helyzetére kiható eseményekről – a törvényben rögzített szabályok szerint - folyamatos nyilvántartást vezet és az üzleti év végével lezárja."4 A kettős könyvvezetést végzők körében a számviteli törvény a zárlati munkálatok elvégzését kötelezően csak egy alkalommal, a beszámoló elkészítését megelőzően írja elő. A vállalkozások dönthetnek arról, hogy havonta, negyedévente, vagy csak évente végzik el a zárlati feladatokat. A könyvviteli zárlat az a tevékenység, amellyel a tárgyidőszak könyvviteli elszámolását befejezik és a könyvelt adatokat a beszámoltatásra előkészítik A zárlat célja a főkönyvi könyvelés adatainak teljessé tétele, azok helyességének ellenőrzése, megfelelő rendszerezése és összesítése. Az éves beszámoló részei az elemzés tekintetében Az éves beszámoló négy részből áll: mérlegből, eredménykimutatásból, kiegészítő mellékletből és üzleti jelentésből. Az éves beszámoló részei közül az eredménykimutatás a jövedelmezőségi helyzet, míg a mérleg a vagyoni és pénzügyi helyzet elemzéséhez használható. „A mérleg adott időpontra vonatkozóan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás minden eszközét, továbbá a saját tőkét, a céltartalékokat és a kötelezettségeket – azzal a céllal, hogy bemutassa a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetve az időszaki eredményt.“5 A mérleg a vállalkozás vagyonát kettős vetületben, eszköz és forrás oldalról,mutatatja be. A mérlegegyezőség elvéből adódóan az eszközök és a források összesen értékének mindig meg kell egyeznie. Az eszközök és források összesen értéke a mérlegfőösszeg. A mérleg az eszközöket és forrásokat a számviteli törvény által meghatározott kötött sorrendben összevontan tartalmazza. Az érték adatokat ezer forintra, illetve millió forintra kerekítve tartalmazza. Hitelesítő okmányai a leltár és a könyvvezetés.. 4 5

Dr. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai. Budapest: Perfekt kiadó, 2006. p.86. Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 23.

5

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere „Az eredménykimutatás adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben kifejezve tartalmazza a vállalkozás bevételeit és ráfordításait – a vállalkozásnál maradó időszaki eredmény (mérlegszerinti eredmény) meghatározásának céljából.„6 Az eredménykimutatásból megállapítható, melyek az eredményt előidéző tényezők, az adózás előtti eredmény mekkora része marad a vállalkozásnál, milyen összegű társasági adót fizet a költségvetésnek és a tulajdonosok mekkora osztalékot kapnak. Jövedelmezőségi szempontból pedig támpontul szolgálhat a jövőbeli döntésekhez. Az eredmény megállapításának módját tekintve a vállalkozás két módszer közül választhat, az összköltség és a forgalmi költség eljárás közül. Mindkét eljárást alkalmazva ugyanarra az eredményre jutunk. „A kiegészítő melléklet célja a vállalkozásról olyan információk rendszerbe foglalt közlése, amellyel hozzájárulhatunk, hogy a beszámolót tanulmányozó megbízható, valós képet tudjon formálni a vállalkozás jelenlegi és részben jövőbeni vagyonipénzügyi helyzetéről.„7 A számviteli törvény a kiegészítő melléklet tartalmát általánosan fogalmazza meg, alapvető követelményeket rögzít. A kiegészítő mellékletnek a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kell kapcsolódnia, azok soraihoz, tételeihez kell további információkat tartalmaznia, hogy lehetővé tegye azok teljesebb, körültekintőbb megítélését. Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, ugyanakkor az éves beszámolót készítő vállalkozó köteles elkészíteni. Elkészítésében a gazdálkodónak csak néhány, a számviteli törvény által előírt tartalmi követelménynek kell megfelelnie, és viszonylag nagy önállóságot kap az összeállítást illetően. Azoknak a vállalkozásoknak kell üzleti jelentést készítenie, melyek nagysága, működési formája indokolttá teszi a részletesebb információszolgáltatást. Az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett jelentős eseményeket. Ki kell térnie a várható fejlődésre, a kutatási és fejlesztési tevékenységre, és a visszavásárolt saját részvények üzletrészek alakulására. Valamint külön be kell mutatni az üzleti jelentésben a vállalkozásnak a 6

Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés. Budapest: Kossuth kiadó, 2000. p. 30. Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo, 2010. p. 13. 7

6

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere környezetvédelemért tett intézkedéseit.

2.3. A gazdasági elemzés módszerei8 Az elemzés céljától függően különböző módszerek állnak rendelkezésre a gazdasági elemzést végzők számára. Összehasonlítás a gazdasági elemzésben: Mivel a gazdasági jelenségek önmagukban nem, vagy nem kielégíthetően vizsgálhatók, ezért az elemző munkában általános és nélkülözhetetlen módszer az összehasonlítás. Az összehasonlítás segít véleményt alkotni a vállalat újratermelési folyamatairól, a gazdálkodást befolyásoló tényezőkről, azok irányáról, mértékéről és intenzitásáról. Valamint tájékoztat a gazdasági folyamatok mennyiségi és minőségi jellegű kapcsolatairól. Az összehasonlítás rendkívül sok hibaforrással, buktatóval terhelt, annak ellenére, hogy egy viszonylag egyszerű módszernek tűnik. Az összehasonlításhoz nélkülözhetetlen az összehasonlítási alap helyes megválasztása, valamint az adatok összehasonlíthatósága. Csak azonos módszerrel és tartalommal kiszámított

adatokat

lehet

felhasználni

az

összehasonlítás

során. A helyes

következtetések levonása érdekében az összehasonlítást torzító összes tényezőt ki kell szűrni. Az összehasonlítás alapja szerint megkülönböztethetünk terv-összehasonlítást, időbeni összehasonlítást és területi összehasonlítást. Tényezőkre bontás: A gazdasági elemzések során vizsgált jelenségek különböző irányú és eltérő intenzitású összetevők hatását egyesítik. Az alkotórészek a vizsgált hatást illetően sztochasztikus, vagy oksági tényezőkként jelennek meg. A felbontás mértékét mindig az elemzési feladat jellege határozza meg. Célszerű lépésenkénti felbontást alkalmazni, melynek során mindig a közvetlen okokat, tényezőket kell feltárni, így elkerülhető a felesleges bajlódás a lényegtelen tényezőkkel. Az összes lényeges feltétel és összefüggés szem előtt tartásával kell megállapítani a 8

Dr. KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai. Budapest: PERFEKT kiadó, 2006.

7

2. Az éves beszámoló szerepe és a gazdasági elemzés háttere felbontás változatait és sorrendjét. A tényezőkre bontásnál ügyelni kell a felbontott tényezők szakszerű és logikus illeszkedésére. A tényezők közötti szelektálással, értékeléssel és összehasonlítással párhuzamosan történik a felbontás. Leggyakrabban abszolút számok és indexek segítségével végezzük el. A tényezőkre bontás egyik sajátos módszere a láncbehelyettesítés, melynek segítségével meg tudjuk határozni, hogy az eltéréshez milyen mértékben járult hozzá az egyes tényezők változása. A gazdasági elemzésben használt fontosabb matematikai és statisztikai módszerek: Az

elemzés

felhasználja

viszonyszámokat,

a

statisztika

középértékeket,

nyújtotta

szóródásokat,

lehetőségeket,

indexeket,

úgymint

a

trendszámításokat,

összefüggésvizsgálatokat és a statisztikai mérlegeket. A matematikai módszerek közül az optimumszámítást és a programozást alkalmazza leggyakrabban. Az elemzésben még felhasználható módszerek például ABC elemzés, a portfolióelemzés, a termékéletgörbék, a benchmarking és az értékelemzés.

8

3. A magyar élelmiszeripar helyzete

3. A magyar élelmiszeripar helyzete9 3.1. Az élelmiszeripar és ezen belül a baromfifeldolgozás nehézségei „Az élelmiszergazdaság a nemzetgazdaság egyik fontos, a benne rejlő lehetőségeket még messze ki nem használó eleme, egyik lehetséges kitörési pontja. Az ország EU taggá válási folyamatának egyik legnagyobb vesztese kétségtelenül az élelmiszer feldolgozás. Az a tendencia, amely ma ezt a nemzetgazdasági szempontból igen fontos iparág leépülését jellemzi, semmilyen szinten nem szolgálja az ország érdekét.” 10 A magyar élelmiszeripar vásárolja meg és dolgozza fel a hazai mezőgazdaság által előállított alapanyagok nagy részét. Ebből adódóan ezen ágazat teljesítménye nagyban befolyásolja a mezőgazdaság eredményességét is. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszeriparban, valamint a mezőgazdaságban foglalkoztatott több százezer ember megélhetése függ ezen iparág teljesítményétől. Súlyának, jelentőségének csökkenése tovagyűrűző hatást fejt ki, mint ahogy növekedése is ezt tenné. Ez a stratégiailag fontos ágazat súlyos válságban van. Az élelmiszeripar évek óta veszteséges, a beruházások értéke folyamatosan csökken, az iparág súlyosan eladósodott. A 2009-es válság évhez képest is folyamatosan csökken az élelmiszeripar teljesítménye. Az ágazat nem tudta kihasználni EU csatlakozásból adódó lehetőségeket. Folyamatosan növekszik az ország feldolgozott élelmiszerimportja, ugyanakkor az export pozíciója csökkent. A mezőgazdasági alapanyag és energiaárak, valamint egyéb költségek drasztikus emelkedése miatt folyamatosan emelkednek az élelmiszerárak. Az uniós átlagot jóval meghaladó 27%-os általános forgalmi adó csak még tovább súlyosbít a helyzeten. A fogyasztók többsége nem tudja meg fizetni az áremelkedést, s inkább a kereskedelmi láncok külföldről behozott, olcsóbb termékeit vásárolják helyette. Ugyanakkor a vásárló 9

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.) Letöltés időpontja: 2012.12.13 Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf 10 Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Állásfoglalás (online dok.) Letöltés időpontja: 2012.12.13 Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf

9

3. A magyar élelmiszeripar helyzete a jó minőségű, a termelési költségekkel arányos árú élelmiszerek fogyasztásában érdekelt, mellyel a hazai munkahelyek megtartását is elősegíti. Más ágazatokhoz hasonlóan az élelmiszeripar versenyképességét belföldön és külföldön is erősen sújtja a központi állami elvonásoknak a versenytárs országokhoz mért magas szintje. Az élelmiszertermelés jellegéből adódóan súlyosabb következményekkel jár a központi terhek okozta versenyhátrány, mint más ágazatok esetében. A válság okozta nehézségeken kívül még az időjárási szélsőségek okozta problémákkal is meg kell küzdenie az élelmiszeriparnak, s ezen belül a baromfifeldolgozásnak. A globális felmelegedés következtében a nyarak egyre melegebbek és szárazabbak Jóval kevesebb csapadék hullik, s ez sem akkor, amikor a termőföldeknek szüksége lenne rá. Ez a takarmányárak jelentős növekedését eredményezi. Ezáltal növekszik az önköltség, melyet csak áremeléssel tudnak kompenzálni a vállalatok, mely jelentős piacvesztést okoz belföldön és külföldön egyaránt. Ilyen helyzetben a baromfifeldolgozó vállalatok nagy része képtelen profitot elérni. Nem tud beruházni, fejleszteni, mely a növekedés alapja lenne. A vállalatok többsége a fennmaradásért küzd, melyhez szükség van az állam támogatására is.

3.2. Az ágazat jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen intézkedések „Az ágazat évek óta tartó zsugorodása az adó és adminisztrációs terhek csökkentése, valamint hosszú távú kormányzati stratégia nélkül nem állítható meg.” 11 Fontos az ország élelmiszer önellátottságának fejlesztése, valamint a feldolgozott élelmiszerek importjának csökkentése. Az alapanyag előállítás és feldolgozás összehangolt és együttes fejlesztése szükséges a nagyobb hozzáadott értékű termékek előállításának, s így a fogyasztás növekedésének.

11

Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége: Tovább zsugorodott a magyar élelmiszeripar (online dok.) Letöltés időpontja: 2012.12.13. Hozzáférés: http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf

10

3. A magyar élelmiszeripar helyzete Az eladóhelyhez közeli élelmiszerellátás segít közelebb vinni a termelőket a fogyasztókhoz. Minél kisebb a távolság, annál olcsóbb a disztribúció és így a termék. Növekszik az élelmiszerellátás folyamatának átláthatósága és így a fogyasztók bizalma is. A Kormány a központi terhek mérséklésével tudja támogatni a termelő ágazatok működését. A vállalatok megerősödéséhez nélkülözhetetlen az állami adózási és adminisztratív terhek csökkentése. Ezen kívül szükség lenne az élelmiszerek áfájának csökkentésére, valamint a feketegazdaság felszámolására. Az élelmiszeripar jövőbeni eredményes működéséhez nélkülözhetetlen az innováció támogatása.

A

vállalkozások

nagy

része

nem

képes

ezen

tevékenységek

finanszírozására, mely jelentősen rontja esélyeiket a versenytársakkal szemben. A magyar vezetésű élelmiszeripari vállalkozásokra alapvetően a túlélő, vagy legfeljebb a követő stratégiai felfogás jellemző, s ezért fontos lenne a stratégiai szemléletű menedzserképzés. Ezen kívül fontos a fogyasztók tájékoztatatása az élelmiszerekkel kapcsolatos tudnivalókról, valamint ösztönzésük arra, hogy magyar terméket vásároljanak s ez által segítség a magyar gazdaságot. Az élelmiszeripar legfontosabb célja, hogy először megállítsa a termelés csökkenését, majd ezt követően növelje, s így lehetőségeihez mérten hozzájáruljon az egész gazdaság fejlődéséhez, mely folyamat végül a fogyasztás és foglalkoztatás növekedését eredményezi.

11

4. A Taravis Kft. bemutatása

4. A Taravis Kft. bemutatása 4.1. A társaság megalakulása, fejlődése A Taravis Kft. jogelődje a Szárnyas Hármas Baromfitermékeket Gyártó és Kereskedelmi Kft., amely 1996. december 9.-én alakult 6 000 000 Ft törzstőkével. A társaság megalakulása óta többször került sor a jegyzettőke emelésére. A vállalat vízi szárnyas termékek nagykereskedelmi forgalmazására alakult. A megalakulást követően legfőbb cél a működés feltételeinek megteremtése volt, melynek keretében megvásárolták és felújították a Sárvári Hegyközségben található vadhústárolót. A társaság kezdetben viszonylag szűk termékkörrel igyekezett betörni Vas, Zala és Veszprém megye élelmiszerpiacára. Ebben az időszakban az alföldi baromfifeldolgozók előhűtött és fagyasztott liba és kacsa termékei kerültek értékesítésre. 1997 második felében az előbbieken túl csirke, pulyka és előhűtött termékek is megjelentek a vállalat kínálatában, valamint ebben az évben sikerült realizálnia az első Cseh és Szlovák export árbevételt. 1999.től a Kft. tölti be a CBA üzletlánc mirelit áru regionális központjának szerepét a Nyugat Dunántúlon. Mindez biztos és folytonosan növekvő piacot jelentett a vállalkozás számára, ugyanakkor szükségessé tette a szakszerű tárolásról és komissiózásról való gondoskodást. A cég régi telephelye a további fejlődés lehetőségét nem biztosította. 2000-től a vállalkozás új Rábasömjéni telephelyén folytatta tevékenységét, ahol hűtő, fagyasztó raktárt, valamint manipulációs egységet alakítottak ki. Míg korábban más gyártók termékeinek forgalmazásával foglalkozott a vállalkozás, 2001-ben saját termékek is megjelentek a palettán. Kapacitás hiányában ezek a termékek először bérmunkában készültek. A társaságnál 2001 szeptemberében jelentős változások következtek be. A tulajdonosi kör kibővült a Gallus Kft.-vel, valamint jelentős törzstőke emelésre került sor a saját

12

4. A Taravis Kft. bemutatása termelés feltételeinek megteremtésére. A társaság új neve Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft.. A Taravis Kft. tulajdonosai döntést hoztak egy zöldmezős beruházásban megépülő húscsirke feldolgozó üzem létrehozásáról és ezzel egyidejűleg a teljes körű integráció kiépítéséről. Ez a beruházás közel bruttó 1 mrd Ft nagyságrendű infrastrukturális és technológiai fejlesztést jelentett. Novemberben elkezdődött a csarnok építése. A legszigorúbb EU állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai követelményeknek megfelelően épült a feldolgozó, mely mind élelmiszer higiéniai, technológiai, illetve környezetvédelmi szempontból minden igényt kielégít. A próbaüzemelést követően sikeres auditálással minősítést kapott az Európai Unióba történő szállításra. A következő EU országokba kezdte meg a szállítást: Németország, Olaszország, Ausztria és Svájc. A Taravis Kft. rendelkezik ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és bevezette a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert.12 A magyar csirkefeldolgozó iparon belül elsőként valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási rendszert, mely a legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos állat kihelyezéstől a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő helyezéséig bezárólag garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink eredetét, minőségét. A vállalat, EU tagságát kihasználva, jelentős forgalom és árbevétel növekedést tudott elérni a 2005-ös évben az importból származó csirke és pulyka termékek beszerzése révén. Ezen

nyereség

alapja

lett

a

további

beruházásoknak,

melyekkel

jelentős

költségmegtakarítást tudott elérni a vállalat. A folyamatos piacbővítés mellett valamennyi Magyarországon működő multinacionális üzletláncba el tudta helyezni termékeit. 2010-ben jelentős beruházások történtek. A zsigerelő, valamint a daraboló gépsor teljes cseréjét valósította meg a vállalkozás. Ezzel egy időben bővítették a sokkoló fagyasztót, kialakításra került egy kereskedelmi hűtő és egy új targonca töltőállomás. 12

ISO 9001:2001- szabvány tartalmazza a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményeket HACCP: a rendszer célja az élelmiszer-biztonság elérése.

13

4. A Taravis Kft. bemutatása A jelentős létszámnövekedés miatt 160 fős női öltöző került kialakításra. Mindezek eredményeképpen napi 48 000 vágócsirke feldolgozására vált alkalmassá a vállalkozás.

4.2. A vállalkozás tevékenysége A vállalkozás tulajdonosi megoszlása a következőképpen alakul: a Gallus Kft., mely 89,15% tulajdoni hányaddal rendelkezik, a Food-Master, melynek 8,3%-os részaránya van és Taravis-Plus Kft., melynek részesedése 2,55%.

Tulajdonosi kör

"Gallus" Kft. "Food-Master" Kft. Taravis-Plus Kft.

1. számú diagram: Tulajdonosi kör Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A Gallus Baromfitenyésztő és Keltető Kft. broiler13 szülőpár baromfineveléssel, és tenyésztéssel, a tenyésztés során keletkező tenyésztojás keltetésével, valamint takarmánykeveréssel foglalkozik A Gallus Kft. 2001-ben indította a Taravis Kft.-t, mely broiler csirke integrációt működtet, és ezen integrációban felnevelt csirkéket levágja, feldolgozza, csomagolja, és értékesíti. A Taravis Plusz Kft. baromfihús tovább-feldolgozást végez. Magasabb hozzáadott értékű, egyedileg fagyasztott termékeket, illetve a marinádozott termékcsaládot gyárt. A Taravis Kft. termék portfóliójában, a saját integrációból származó elsődlegesen feldolgozott csirke termékeken túl, megjelentek a GRATIS és PRÉMIUM kategóriás húskészítmények, a marinádozott és serpenyős félkész ételek, valamint a közkedvelt, baromfihús alapanyagú gyorsfagyasztott hamburger pogácsák. 13

A broilerek olyan csirkék, amelyeket húsukért nevel és tart a vállalat.

14

4. A Taravis Kft. bemutatása A vállalat számviteli politikájának ismertetése14 A könyvvezetés, valamint a beszámoló elkészítése a számviteli politikában foglaltak alapján történik. A számviteli politikában rögzíti a gazdálkodó azokat a lehetőségeket, amelyeket a számviteli törvényből kiválaszt. A Taravis Kft. „A” változatú mérleget készít, amely az eszközöket fordított likviditási sorrendben, a forrásokat pedig fordított lejárati sorrendben mutatja be. A vállalkozás forgalmi költséges eredmény kimutatást állít össze, melynek választott típusa az „A” változat. A társaság esetében az üzleti év megegyezik a naptári évvel, melynek kezdete január 1, a vége pedig december 31. A gazdálkodó könyveit magyar nyelven, a kettős könyvvitel elvei és szabályai szerint vezeti. Eszközök minősítése A vállalkozás a számviteli törvény előírásai alapján jár el az eszközök minősítése során. Azokat az eszközöket, amelyek a tevékenységét tartósan, egy éven túl szolgálják a befektetett eszközök közé, amelyek 1 évnél rövidebb ideig, azokat a forgóeszközök közé sorolja. Amennyiben az eszköz rendeltetése megváltozik, mert a vállalat tevékenységét, működését tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor azok besorolását megváltoztatja. Amortizációs rendszer A társaság a tárgyi eszközök értékcsökkenését lineáris leírás alapján számolja el, figyelembe véve a hasznos élettartamot és a maradványértéket. A 200.000,- Ft alatti tárgyi eszközök esetén az egyösszegű leírást alkalmazza. Terven felüli értékcsökkenést számol el azok után az eszközök után, amelyek könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint az eszköz piaci értéke.

14

A Taravis Kft. számviteli politikája

15

4. A Taravis Kft. bemutatása A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos élettartama: Tétel megnevezése: Alapítás átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Ingatlanok és vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok

Élettartam (év): 5 5 6 3 5 20 3 7 5

1. számú táblázat Forrás: Saját készítés a Kft. számviteli politikája alapján

Készletek Vásárolt készletek: anyagok, áruk A társaság az anyagokról, árukról folyamatos mennyiségi és értékben nyilvántartást vezet. A Kft. az anyagok között azokat a készleteket tartja nyilván, melyeket azért vásárolt, hogy a termelés során felhasználjon. Az áruk mérlegsoron azok a tételek szerepelnek, melyeket értékesítési céllal szerzett be a vállalkozás. Saját termelésű készletek A gazdálkodó folyamatos mennyiségi és értékbeli nyilvántartást vezet a saját termelésű készleteiről is. A nyilvántartás alapján megállapított saját teljesítményértékek kerülnek aktiválásra. 2003.01.01-től a saját termelésű készletek a mérlegben az utókalkulációval megállapított tényleges előállítási költségen jelennek meg. Befejezetlen termelés értékelése A Kft. nem él a készültségi fok alapján meghatározott bekerülési érték megállapításának a módszerével. Így a befejezetlen építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munka bekerülési értékének meghatározása is az általános szabályok szerint történik, így utókalkulációval kerül megállapításra. Követelések, kötelezettségek értékelése Év közben a teljesítés napján érvényes MNB középárfolyamon értékel a Kft.. Év végén a mérlegforduló-napi MNB deviza árfolyamon értékel. Lejárt követelések leírása 16

4. A Taravis Kft. bemutatása A fizetési határidőn túli követelések az általános szabályokon túl akkor írhatók le hitelezési veszteségként, ha a követelés várhatóan behajtandó összege a 10EFt-ot nem haladja meg. Követelések csoportos értékvesztése A gazdálkodó az adósokként kisösszegű követelések esetében nem él a csoportos értékvesztés elszámolásának lehetőségével. Devizák értékelése Évközi elszámolásnál a növekedéseket a valuta, deviza megszerzéséért fizetett forint ellenértéken, illetve MNB valuta, deviza közép árfolyamon számolja a vállalkozás. A csökkenéseket a meglévő valuta, deviza könyv szerinti árfolyamán elszámolva, FIFO módszer alapján számolja. Év végi értékeléskor a deviza és a valuta értékeket mérlegforduló-napi MNB deviza árfolyamon értékeli. Aktív időbeli elhatárolások A nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként számolja el. Azaz aktív időbeli elhatárolásként veszi számba a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentésével, és az előírt mértékű céltartalék képzésével egyidejűleg. Passzív időbeli elhatárolások A negatív üzleti vagy cégértékként kimutatott halasztott bevétel a cégvásárlást, az átalakulást követő 5 év alatt kerül megszüntetésre az egyéb bevételekkel szemben. Lekötött tartalék Forgalomképesség megítélése A Taravis Kft. minden, a mérlegben megjelenő eszköz forgalomképességét megvizsgálja a mérlegkészítés során. A nem, vagy csak korlátozottan forgalomképes eszközök után a tőketartalékból, fedezet hiányában az eredménytartalékból lekötött tartalékot képez, a saját tőke/mérlegfőösszeg arányos összegével egyező mértékben. Lekötés saját célokra A gazdálkodó saját céljaira nem képez lekötött tartalékot.

17

4. A Taravis Kft. bemutatása Céltartalék képzése A kereskedelmi láncokban történő beszállítások után fizetendő kötelezettségekre céltartalékot kell képeznie a vállalkozásnak, ha azok kifizetése a mérlegkészítés időpontjáig nem történik meg, de szerződés szerinti kötelezettsége van rá a cégnek.

18

5. A gazdasági hatékonyság alakulása

5. A gazdasági hatékonyság alakulása Minden gazdasági tevékenység célja valamilyen eredmény elérése, melynek érdekében ráfordítások szükségesek. A tevékenység gazdaságosságát az eredmény (hozam) és a ráfordítás (erőforrás felhasználás) viszonya határozza meg. Javul a gazdaságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményt érünk el. A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát fejezi ki. Gazdasági hatékonyságon az összes termelési tényező (erőforrás) együttes eredményességét értjük. A gazdasági hatékonyság a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségére jutó hozammal, vagy ennek reciprokjával mérhető. A hatékonyságot nem lehet egyetlen mutatóval mérni, annak színvonalára, fejlődésére csak a mutatók rendszere adhat jó megközelítést.

A Taravis Kft. termelési érték mutatói (adatok: ezer HUF) Értékesítés nettó árbevétele -ELÁBÉ -Eladott (közvetített) szolgáltatások +Saját előállítású eszközök aktivált értéke +Sajáttermelésű készletek állomány változása Bruttó termelési érték -Anyagköltség -Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Anyagmentes termelési érték -Értékcsökkenési leírás Nettó termelési érték -Bérköltség -Személyi jellegű egyéb kifizetések Tiszta jövedelem

2009 2010 2011 10 899 226 12 475 773 14 776 085 2 451 526 2 983 612 4 426 291 4 903 5 086 5 435 6 993 7 806 -1 59715 61 421 100 707 -65 837 8 511 211 9 595 588 10 276 925 5 635 753 6 745 555 8 187 045 1 172 709 1 323 854 1 262 789 1 702 749 1 526 179 827 091 81 485 74 787 105 987 1 621 264 1 451 392 721 104 630 893 754 470 764 519 84 402 103 057 123 145 905 969 593 865 -166 560

2. számú táblázat Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A táblázat adatai alapján az alábbi hozammutatókat vizsgálom: 15

A saját előállítású eszközök aktivált értéke egyes esetekben negatív is lehet. Ez például akkor következhet be, ha a tárgyévben kizárólag csak a saját termelésű készletek értékvesztésének visszaírása történt.

19

5. A gazdasági hatékonyság alakulása 

Értékesítés nettó árbevétele



Bruttó termelési érték



Anyagmentes termelési érték



Nettó termelési érték

Értékesítés nettó árbevétele 15 000 000

10 000 000

Export értékesítés nettó árbevétele Belföldi értékesítés nettó árbevétele

5 000 000

0 2009

2010

2011

2. számú diagram: Értékesítés nettó árbevétele Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

Az értékesítés nettó árbevétele mindhárom évben növekvő tendenciát mutat. A 2009es évről a 2011-es évre 35,57%-os növekedés tapasztalható. 2010-re 14,46%-kal, 2011re 18,44%-kal növekedett az értékesítés nettó árbevétele a vevőkör szélesedésének köszönhetően. Az exportértékesítés, melynek összege szintén növekedett, jelentősen elmarad a belföldi értékesítéstől, mivel a vállalkozás elsősorban a hazai megrendelőinek tesz eleget. A bruttó termelési érték a vállalkozás teljes hozamértékét jelenti. Nem tartalmazza az ELÁBÉ-t és az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét, mivel ezek létrehozásában a vállalkozás sem közvetve, sem közvetlenül nem vesz részt. A mutató értéke a 2009-es évről 2011-re 20,75%-kal növekedett. A vállalat számára kedvezőtlen, hogy a bruttó termelési érték növekedését meghaladja az értékesítés nettó árbevételének növekedése, melynek hátterében a takarmányárak növekedése áll. „A bruttó termelési érték elemzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy változásuk nincs mindig közvetlen összefüggésben a teljesítmény változásával.” 20

5. A gazdasági hatékonyság alakulása „Mindebből az is következik, hogy ha megváltozik az egyes termékekhez felhasznált anyagok értéke, vagy a termelés összetétele, akkor megváltozhat a termelési érték is anélkül, hogy teljesítményváltozás bekövetkezett volna.”16 Az anyagigényes termelésnél fontos információkat hordoz az anyagmentes termelési érték alakulása, mivel az anyagköltségek és az igénybevett anyagjellegű szolgáltatások jelentősen befolyásolják a bruttó termelési értéket. Általában az a kedvező, ha az anyagmentes termelési érték jobban nő, mint a bruttó termelési érték. A takarmánypiacon a takarmányok jelentős árnövekedése miatt a Taravis Kft.-nél a felvásárlási árak a 2011. évben a 2010. évi átlaghoz viszonyítva 16,94%-kal emelkedtek.17

Eközben

az

Észak-Afrikai

piacokon,

melyek

tradicionálisan

csirkefogyasztó országok, leállt az európai export és túlkínálat alakult ki. A túlkínálat miatt a társaság eladási árai csökkentek. Ez a vállalat gazdálkodásában jelentős veszteséget eredményezett, s ennek tudható be az anyagmentes termelési érték 51,43% pontos csökkenése. „A nettó termelési érték a vállalkozások tényleges teljesítményét tükröző mutató, ugyanis közelítően a vizsgált időszakban létrehozott új értéket mutatja, vagyis azt, hogy a vállalkozás mennyivel járul hozzá a nemzeti jövedelemhez.”18 A nettó termelési értéknek kiemelt szerepe van az elemzésben, a hatékonyság vizsgálatánál alapvetően ezt a mutatót használjuk a számítások során. A nettó termelési érték felére csökkent a három év alatt. A mutató értéke 2009-ről 2011re 55,52%-kal csökkent, melynek alakulására az értékcsökkenési leírás értékének változása nem volt hatással, tehát a társaság egyre kisebb összegű új értéket hozott létre a tevékenysége során, s így egyre kisebb eredménnyel járult hozzá a nemzeti jövedelemhez.

16

Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo kiadó, 2010. p. 82. 17 A Taravis Kft. kiegészítő melléklete 2011 18 Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo kiadó, 2010. p. 83.

21


Hozammutatók alakulása 16 000 000 14 000 000 12 000 000 10 000 000 8 000 000 6 000 000 4 000 000 2 000 000 0

2009 2010 2011

Értékesítés nettó Bruttó termelési árbevétele érték

Anyagmentes termelési érték

Nettó termelési érték

3. számú diagram: Hozammutatók alakulása Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

5.1. Komplex gazdasági hatékonyság elemzése 5.1.1. Lekötött termelési tényezők hatékonyságának vizsgálata Az erőforrások felhasználásának együttes hatékonyságát a komplex hatékonysági mutató kiszámításával vizsgáljuk. A lekötött termelési tényezők hatékonysága megmutatja, hogy a gazdálkodó egységnyi súlyozott lekötött termelési tényezővel mekkora nettó termelési érték előállítására volt képes. A hányados nevezőjében szereplő eszközök között a tárgyi eszközöket, a készleteket, valamint a vállalkozás döntésétől függően, az immateriális javakat kell figyelembe venni. A képletben alkalmazott koefficiensek az egyes erőforrásokkal szembeni átlagos hozamelvárásokat tükrözi. Az eszközök esetében a 0,2-es szorzószám a vizsgált gazdasági társaság hozamelvárását mutatja, a kifizetett bérek 1,8-as szorzója pedig abból ered, hogy a bérek azok 1,8 szorosába kerülnek a közterhek miatt a vállalkozásnak. Az elemzés során a növekvő 100% körüli mutatóértéket tekintjük kedvezőnek.

Erőforrás hatékonyság

2009

2010

2011

100,35%

70,82%

33,98%

3.számú táblázat Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

22

5. A gazdasági hatékonyság alakulása A mutató értékében folyamatos csökkenés tapasztalható, egyedül a 2009-es évben éri el a 100% körüli értéket. A társaság erőforrásaihoz kapcsolódó általános hozamelvárások sem a 2010-es sem pedig a 2011-es évben nem teljesültek, s a vállalkozás gazdálkodásának hatékonysága folyamatosan romlik. A társaság erőforrásainak hatékonysága jóval az elfogadható érték alatt volt a 2011-es évben. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás egységnyi súlyozott lekötött termelési tényezővel egyre kevesebb nettó termelési érték előállítására volt képes. A társaság nem tudta a lekötött eszközeit megfelelően kihasználni, s a tőlük elvárható hatékonyságnál jóval kisebb eredményt tudott elérni velük.

Erőforrás hatékonyság 2011

2010

Erőforrás hatékonyság

2009 0,00%

50,00%

100,00%

150,00%

4. számú diagram: Erőforrás hatékonyság Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

5.1.2. Ráfordítások hatékonyságának alakulása a Taravis Kft.nél A ráfordítás hatékonyság vizsgálata arról tájékoztat, hogy egységnyi élő és holtmunka ráfordításra mekkora tiszta jövedelem jut. A mutató a tevékenységből származó eredményt viszonyítja a nyereség elérése érdekében felmerült ráfordításokhoz.

Ráfordítás hatékonyság

2009

2010

2011

8,47

4,74

-1,09


23

5. A gazdasági hatékonyság alakulása A mutató értékének jelentős romlása figyelhető meg. A ráfordítás hatékonyság 2009ben még kedvezően alakult, a 2010-es 4,74 %-os érték is átlagosnak tekinthető. Viszont 2011-ben a mutató negatív értéket vett fel, mivel a vállalkozás nem ért el pozitív tiszta jövedelmet ebben az évben, ugyanakkor a ráfordításai növekedtek. Az élő és holtmunka ráfordítások csökkentéséhez folyamatos piackutatásokra, racionalizálásokra, fejlesztésekre van szükség, hogy megtalálják a leghatékonyabb és legalacsonyabb ráfordítást, amivel a legnagyobb tiszta jövedelem állítható elő. A komplex gazdasági hatékonyság vizsgálata önmagában nem alkalmas a működés hatékonyságának

megállapítására,

ahhoz

szükséges

az

egyes

erőforrások

hatékonyságának részelemzése is.

Ráfordítás hatékonyság 10 8 6 Ráfordítás hatékonyság

4 2 0 -2

2009

2010

2011

5. számú diagram: Ráfordítás hatékonyság Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

5.2. Parciális hatékonyság vizsgálata Míg

a

komplex

hatékonysági

mutatók

átfogó

képet

adnak

a

vállalkozás

gazdálkodásáról, addig a parciális hatékonysági mutatók a változások okait részletesen mutatják. Ezen mutatók számítása során azon tényezőkre lehet rávilágítani, amelyek felhasználása nem gazdaságos és a hatékonyság érdekében javításra szorulnak. A hatékonyság parciális mérése azért is fontos, mert az egyes erőforrások aránya is változik.

24


5.2.1. Az eszközhatékonyság-és igényesség alakulásának vizsgálata Az eszközhatékonyság azt fejezi ki, hogy egységnyi eszközráfordítás mekkora termelési eredménnyel jár együtt, milyen mértékben képes a kívánt cél teljesítését előmozdítani. Az eszközhatékonyságra ható tényezők közül a legfontosabbak a termelési tényezők minősége, struktúrája, a munkamegosztás, valamint a specializáció foka. A mutató értékelésekor a növekedés és a 100% fölötti értékek tekinthetők kedvezőnek. Az igényességi mutatók lényegében fordított hatékonysági mutatóként értelmezhetők. A mutató értéke akkor kedvező, ha 100% alatti, s minél jobban elmarad attól. Az igényességi mutatókkal, melyek a parciális hatékonysági mutatók reciprokjai, azt vizsgáljuk, hogy egységnyi hozam előállításához mekkora erőforrás felhasználás volt szükséges.

Eszközhatékonyság alakulása Összes eszköz hatékonyság Tárgyi eszköz hatékonyság Készlethatékonyság

2009 46,03% 123,71% 491,60%

2010 31,30% 69,13% 337,27%

2011 13,51% 31,57% 213,88%


Az eszközhatékonyság mutatóit úgy számoljuk ki, hogy a nettó termelési értéket osztjuk a megfelelő eszközzel és megszorozzuk 100-zal. Az eszközhatékonysági mutatók mindegyike kedvezőtlen tendenciát mutat. A tárgyi eszközök kihasználtsága a 2009-es évben még kedvező volt, hisz értéke meghaladta a 100%-ot, ezt követően folyamatosan romlott. A három év alatt 92,14 százalékponttal csökkent. Ennek hátterében az állhat, hogy míg a nettó termelési érték csökkent, addig a tárgyi eszközök értéke növekedett a vizsgált időszak folyamán. 2010ben jelentős beruházásokat hajtott végre a vállalkozás a termelés eredményességének növelése érdekében. Ennek tudható be a beruházások és a műszaki berendezések, gépek, járművek állományának jelentős mértékű növekedése. Sajnos ezek a beruházások még nem igazán éreztették hatásukat a vállalat eredményességében. Az összes eszköz hatékonyságának mutatójában 32,52%-os csökkenés tapasztalható.

25


Eszközigényesség alakulása 2009

2010

2011

Összes eszköz igényesség

217,23%

319,50%

740,35%

Tárgyi eszköz igényesség

80,83%

144,65%

316,71%

Készletigényesség

20,34%

29,65%

46,76%


Az eszköz igényességi mutatók vizsgálata során is hasonló következtetésekre jutunk. A mutatók értékében növekvő tendencia figyelhető meg, ami ugyancsak kedvezőtlen a Kft. eredményessége szempontjából.

5.2.2. A készletek forgási sebességének változása

A készletek forgási sebessége Készletek fordulatszáma Készletek forgási sebessége napokban

2009 33,05 11,04

2010 28,99 12,59

2011 43,83 8,33


A készletek forgási sebessége azt mutatja meg, hogy hány nap alatt térül meg a vállalatnál lekötött árukészlet értéke, illetve hány napi értékesítés összegét köti le. A készletgazdálkodás vizsgálat során a készletek forgási sebességének napokban és fordulatokban történő alakulását elemezzük. Annál pozitívabbnak ítéljük meg a vállalat készlet gazdálkodását minél nagyobb a készletek forgási sebessége fordulatokban, vagy minél rövidebb a forgás időtartama napokban. A három év alatt egy körforgás időtartama majdnem három nappal csökkent, ez 25%-os javulást eredményezett. Ez az értékesítési forgalom 35,57%-os növekedésének köszönhető. A készletek fordulatszámának elemzésével is ugyanerre a következtetésre jutunk. Ugyan a 2010-es évre 12 %-os csökkenés tapasztalható, összességében javulás 26

5. A gazdasági hatékonyság alakulása figyelhető meg. 2009-ről 2011-re 32,62%-os javulás következett be. A fordulatok száma ütemesen nő, tehát a készletállomány egyre kisebb részét köti le az értékesítési bevételnek. Mindez a készletek nagyobb likviditását, gazdaságosabb kihasználását jelenti. Ez a vállalati készletgazdálkodás színvonalának egyértelmű javulását jelzi.

5.2.3. A bérhatékonyság és a bérigényesség vizsgálata A gazdálkodó szervezetek számára az egyik legfontosabb erőforrás a munkavállalók munkavégző képessége. Az emberi erőforrás a közgazdasági értelemben vett érték létrehozásának alapvető forrása. A vállalkozásoknak, mint minden más termelési tényezővel, az élőmunkával is megfelelően gazdálkodniuk kell. Ez különösen fontos napjainkban, amikor az élőmunka ráfordítások aránya folyamatosan nő az összes ráfordításon belül. A bérhatékonyság a vállalatnál kifizetett bér új értéket létrehozó képességét fejezi ki, számítása során a nettó termelési értéket osztjuk a bérköltséggel.

A bérhatékonyság és igényesség alakulása 2009 174,86 57,19

Bérhatékonyság (%) Bérigényesség (%)

2010 133,41 74,96

2011 64,45 155,17


Mindkét mutató alakulásában romlás figyelhető meg. A bérhatékonyság 110,41 százalékkal csökkent, a bérigényesség pedig 97,98 százalékponttal növekedett. A mutatók kedvezőtlen alakulása főként a nettó termelési érték csökkenésének tulajdonítható. Ugyan a kifizetett bérek is növekedtek, de ez reálisnak tekinthető, hisz a foglalkoztatottak száma 74 fővel növekedett 2011-re. A kedvezőtlen mutatók ellenére a vállalkozásnak nem a munkavállalók elbocsátásával kell javítani az eredményességén, hanem megfelelőbben kellene gazdálkodnia az erőforrásaival és arra törekednie, hogy minél magasabb hozzáadott értékű termékeket állítson elő. Minél magasabb feldolgozottsági szinten kellene értékesítenie a termékeit, hisz ezeket sokkal magasabb áron tudná eladni, így realizálni tudná a megemelkedett alapanyagárak miatti veszteséget.

27

5. A gazdasági hatékonyság alakulása A termelési költségek alakulása A hatékonyság elemzés során vizsgálni kell a felhasznált (költségként elszámolt) erőforrások hasznosítását is. Ez a bruttó termelési érték és a termelési költségek arányosításával történik. Ennek során meghatározzuk a 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési értéket. A növekvő mutató értéket tekintjük kedvezőnek. A termelési költségek közé tartozik: az anyagköltség, az igénybevett szolgáltatások értéke, az egyéb szolgáltatások értéke, a személyi jellegű ráfordítások és az értékcsökkenési leírás.

A termelési költségek alakulása Bruttó termelési érték Termelési költség 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték

2009 8 511 211 7 851 396

2010 9 595 588 9 265 727

2011 10 276 925 10 710 962

108,40

103,56

95,95


A bruttó termelési érték és a termelési költség alakulásában is évről-évre növekedés tapasztalható. A termelési költségek növekedésének üteme meghaladta a bruttó termelési érték növekedését, ezért a 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték folyamatosan csökken. A 2011-es évben kisebb termelési értéket tudott létrehozni a vállalat, mint amennyi a költségei voltak. Mindebből az következik, hogy a Taravis Kft.-nek

hatékonyabb

költséggazdálkodást

kell

megvalósítania.

A

költségek

csökkentése érdekében a kisebb élőmunka ráfordítást igénylő termékek termelése felé mozgott a vállalat a piacon, valamint a broilerek átlagsúlyának növelésével próbálta csökkenteni

a

baromfihús

feldolgozás

költségeit.

28

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése A vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetének megítélésére a mérleg elemzése ad lehetőséget. Az elemzés elvégezhető a mérleg átfogó elemzésével és az egyes mérlegtételek

részletes

vizsgálatával.

Az

eszközök

és

források

adatainak

felhasználásával az elemzés történhet vertikálisan és horizontálisan. Vertikális elemzés során számításainkat vagy csak az eszköz-, vagy csak a forrásoldal adatai alapján végezzük el. Horizontális elemzés alkalmazása esetén, az elemzés céljának megfelelően összevetjük a mérleg két oldalának valamely csoportját vagy tételét. Módszertanilag az elemzés két módon valósítható meg. Egyrészt az eszköz-és forrásállomány összetételének elemzésével, másrészt a mutatószámok képzésével. A vizsgálat során feltárt lényegesebb eltérések megmutatják számunkra, melyek a továbbiakban részletesebben vizsgálandó vagyonelemek.

6.1. A vállalkozás tulajdonában lévő eszközök és források állományának alakulása „A mérleg nagyvonalú elemzéséhez – a részletesebb elemzés kiindulópontjaként – alkalmas módszer lehet az egyes mérlegsorok, eszköz- és forráscsoportok tárgyévi és e0lőző évi megoszlási viszonyszámainak számszerűsítése és az így meghatározott, azonos módon számított viszonyszámok időbeli összehasonlítása.„19

A Taravis Kft. eszközeinek alakulása 6 000 000 C. Aktív időbeli elhatárolások B. Forgóeszközök

4 000 000 2 000 000

A. Befektetett eszközök

0 2009

2010

2011

6. számú diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

19

Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo kiadó, 2010. p. 24.

29


A vállalkozás eszközeinek alakulása Pénzegység: ezer HUF

2009

A. Befektetett eszközök

1 311 747

I. Immateriális javak

1 237

II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök

1 310 510

B. Forgóeszközök

2 196 012

I. Készletek II. Követelések

2010

37,25 2 100 592 0,04

1 179

37,21 2 099 413 0,00

329 792 1 775 159

III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök C. Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

%

430 330

50,40 2 050 264 0,00

2011

45,30 2 300 046 0,03

% 42,96

943

0,02

45,27 2 283 803

42,66

0,00

62,35 2 530 268 9,36

%

15 300

0,29

54,56 3 028 665

56,57

9,28

337 157

6,30

44,21 2 672 463

49,92

0,00

0,00

91 061

2,59

49 674

1,07

19 045

0,36

14 083

0,40

6 290

0,14

25 290

0,47

3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001 100,00 10. számú táblázat Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

Figyelembe kell venni az elemzés során, hogy a tevékenység jellege alapvetően meghatározza az eszközszerkezetet. Attól függően, hogy a vállalkozás milyen tevékenységet végez eltérő arányban van szüksége befektetett, illetve forgóeszközökre a folyamatos működés feltételeinek megteremtéséhez. Így nincs általánosan elfogadott érték a befektetett illetve forgóeszközök arányára. A hasonló tevékenységet végző vállalkozások arányaihoz, valamint a gazdálkodó előző évi eredményeihez történő hasonlításból vonhatunk le következtetéseket. A társaság működő vagyona folyamatosan gyarapodott a vizsgált időszakban, az összes eszköz 52%-kal emelkedett a három év alatt. A társaság alkalmazkodóképességére, rugalmasságára utal, hogy a forgóeszközök aránya mindegyik évben jóval meghaladta a befektetett eszközök arányát. Ugyanakkor a forgóeszközök egyre kisebb részt képviselnek az összes eszközön belül. 2009-ben 62,35%-ot, 2010-ben 54,57%-ot és 2011-ben 56,57%-ot. Ennek oka, hogy a vállalkozás 2010-ben jelentős beruházásokat hajtott végre, melyeket később aktivált, így növelve a tevékenységet közvetlenül szolgáló műszaki berendezések, gépek, járművek állományát, mely 2009-ről 2011-re 30

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése több mint 4-szeresére növekedett. Ez pozitív jelenségnek tekinthető, mivel ezzel a vállalkozás megteremtette a jövőbeni hatékony és eredményes gazdálkodás feltételeit. A beruházás keretében a zsigerelő és daraboló gépsor teljes cseréjét valósította meg a Kft., valamint kialakításra került egy új 0 fokos kereskedelmi hűtő és egy új targoncatöltő állomás. Az élelmiszergyártásnak magas a befektetett eszköz igénye, mivel a termeléshez és értékesítéshez ingatlanokra, gépekre, berendezésekre és járművekre van szükség, ez indokolttá teszi a magas befektetett eszközállományt. A befektetett pénzügyi eszközök nem játszanak fontos szerepet az elemzés során. Egyedül a 2011-es évben szerepel érték ezen a mérlegsoron, de ez sem képvisel jelentős összeget a vállalkozás vagyonából, mindössze 0,29%-ot. A 2011-es évben 15 300 eFt volt kimutatva a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban mérlegsoron, mely a későbbi évek folyamán hosszú távú pénzáramokat jelent majd a vállalkozás számára. A befektetett eszközökön belül a tárgyi eszközök képviselnek jelentős értéket, ami természetes is egy termelő tevékenységet végző vállalkozásnál, ahol a folyamatos működéshez elengedhetetlen a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. Az immateriális javak nagy része mindhárom évben szellemi termék, mely a vállalkozás szoftvereit és minőségbiztosítási rendszerét jelenti. A Taravis Kft. rendelkezik ISO 9001:2001 minőségirányítási rendszer tanúsítvánnyal és bevezette a HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert. A magyar csirkefeldolgozó iparon belül elsőként valósította meg az úgynevezett nyomon követési és eredetigazolási rendszert, mely a legszigorúbb nyugat-európai követelményeknek megfelelően a napos állat kihelyezéstől a kész baromfi termékek kereskedelmi forgalomba történő helyezéséig bezárólag garantáltan nyomon követhetővé teszi a Taravis Kft. termékeink eredetét, minőségét. A forgó eszközökön belül a követelések képviselik a legnagyobb arányt mindhárom évben. A követelések nagy része vevőkövetelés. A követelések állománya folyamatosan növekedett 2009-ről 2010-re 15,5%-kal, 2010-ről 2011-re 30,35%-kal. A vevők állományának gyarapodása a kereslet növekedésének köszönhető, hisz az értékesítés mindhárom évben emelkedett. Valamint az eladási árak emelkedése is szerepet játszott a vevő követelések állományának növekedésében. A három év alatt a vevők fizetési képessége romlott, egyre későbbre tolták ki a fizetés időpontját, így ezen tényező negatív hatásainak is köszönhető a vevőállomány emelkedése. 31

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése A készletek aránya folyamatosan csökkent a forgóeszközökön belül. Mivel a készleteken belül a késztermékek képviselik a legnagyobb arányt, mindez a készletgazdálkodás hatékonyságának növekedésére enged következtetni. A vállalkozás baromfifeldolgozással foglalkozik, ebből adódik, hogy a készletek aránya nem lehet túl magas a termékek romlandósága miatt. Összehangolt szervezést igényel a vállalat munkatársaitól, hogy a megfelelő alapanyagok mindig rendelkezésre álljanak a termelés számára, valamint az elkészült késztermékek felvevő piacáról gondoskodjanak. Nagyon fontos a Taravis Kft. számára az optimális készletszint meghatározása, ugyanis a magas szint a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi helyzetére gyakorol negatív hatást, az alacsony szint pedig a gyártás folytonosságának biztosítását veszélyezteti. A vállalkozásnak egyik évben sem voltak értékpapírjai. Ez azzal magyarázható, hogy a Kft. által folytatott tevékenység magas alapanyagigénye nem hagy erőforrást az értékpapírokkal való kereskedelemre. A pénzeszközök értéke 72 016 eFt-tal csökkent 2011-re, mindez a bankbetétek állományának jelentős visszaesésének tudható be. Az aktív időbeli elhatárolások szerkezetében is változás következett be. Míg 2009-ben a bevételek aktív időbeli elhatárolása képezte a legnagyobb arányt, addig 2011-ben már a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 89,7%-os részt képviselt. Mindez kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz ez a mérlegsor a vállalkozás tárgyévi ráfordításainak növekedését jelzi, melyek kifizetése a következő években válik esedékessé.

Ezen

mérlegsor

növekedésének

oka

a

beruházási

hitel

árfolyamveszteségének időbeli elhatárolása.

32


A vállalkozás forrásainak alakulása Pénzegység: ezer HUF

2009

%

2010

%

2011

%

D. Saját tőke

762 925

21,66

828 476

17,87

247 481

4,62

I. Jegyzettőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

527 000

14,96

527 000

11,36

527 000

9,84

0,00

III. Tőketartalék

0,00

IV. Eredménytartalék

-1 249 161 -35,47

0,00 36 848

0,79

-999 982 -21,56

0,00 126 848

2,37

-979 021 -18,29

V. Lekötött tartalék

796 404

22,61

796 404

17,17

814 832

15,22

VI. Értékelési tartalék VII. Mérlegszerinti eredmény

439 504

12,48

428 817

9,25

426 452

7,97

249 178

7,08

39 389

0,85

E. Céltartalékok

0,00

0,00

-668 630 -12,49 2 701

0,05

80,92 5 048 052

94,29

F. Kötelezettségek I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek G. Passzív időbeli elhatárolások

2 569 905

55 767

1,04

FORRÁSOK ÖSSZESEN

3 521 842 100,00 4 637 150 100,00 5 354 001

100,0

72,97 3 752 531 0,00

52 876 2 517 029 189 012

1,50

0,00 320 318

71,47 3 432 213 5,37

56 143

6,91

0,00 373 962

6,98

74,02 4 674 090

87,30

1,21


A vállalkozás vagyonának eredetét, származását a mérleg forrás oldala mutatja. A gazdálkodó eszközei származhatnak saját és idegen forrásból. A mérleg forrás oldala arról ad információt, hogy mennyi a cég saját vagyona, illetve a tartozása. A saját forrás magas aránya a vállalkozások nagyobb pénzügyi önállóságát jelenti. A Taravis Kft. esetében a kötelezettségek aránya mindegyik évben meghaladta a saját források arányát. A saját tőke 67,56%-kal csökkent 2011-re. Ezzel szemben kötelezettségek összege folyamatosan növekedett a három év alatt 2010-re 46%-kal 2011-re 34,5%-kal. A kötelezettségek arányának viszonylagos állandósága, vagy növekedése stabil, jövedelmező üzletmenet, valamint bővülő tevékenységi kör esetén nem feltétlenül értékelendő negatív jelenségnek.

33

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése Az idegen forrás aránya az adósság mértékére utal, elfogadható mértéke 30% körül mozog. A Kft. esetében az idegen tőke aránya mindhárom évben jóval meghaladja az elfogadható mértéket: 2009-ben 72,97%, 2010-ben 80,92% és 2011-ben 94,29%. A vállalkozás rendkívüli mértékben eladósodott, s a hitelek után fizetendő magas kamat csak még tovább ront a helyzeten, a nagyarányú idegen tőke miatt a vállalkozás egyre jobban függ a külső finanszírozástól. A sajáttőke alakulásában a mérlegszerinti eredmény és eredménytartalék alakulása játszott meghatározó szerepet, a többi tőkeelem értéke alig változott az évek során. A jegyzettőke összege 527 000 eFt, mivel tőkeemelésre nem került sor, ezért értéke nem változott. Az előző évek gazdálkodásának halmozott eredményét az eredménytartalék mutatja. Az eredménytartalék mindhárom évben negatív volt, de összege folyamatosan csökkent, annak köszönhetően, hogy 2009-es és a 2010-es pozitív mérlegszerinti eredmény is átvezetésre került belé. A vállalatnak egyedül a 2011-es évben nem sikerült eredményesen gazdálkodnia, ekkor 668 630 eFt vesztesége keletkezett. Ebben az évben még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos kiadásait sem fedezték a bevételei. Az értékelési tartalék összege megegyezik a befektetett eszközök értékhelyesbítésének összegével, és azok piaci és könyvszerinti értékének különbségét jelzi. Fontos információkhoz jutunk, ha áttekintjük az idegen tőke szerkezetét. A kötelezettségek nagy része rövid lejáratú kötelezettség. Hátrasorolt kötelezettsége egyáltalán nincs a vállalkozásnak egyik évben sem. A hosszú lejáratú kötelezettségek aránya növekedett, melynek szinte egészét a beruházási és fejlesztési hitelek teszik ki. A beruházási és fejlesztési hitelek növekedése indokolt, hisz a vállalkozás ezen hitelek segítségével valósította meg a beruházásait a 2010-es évben. A rövid lejáratú kötelezettségeken belül a rövid lejáratú hitelek és a szállító tartozás képvisel jelentős hányadot. A rövid lejáratú hitelállományt a likviditási problémáinak megoldására tartja a vállalkozás. A szállító tartozás a ki nem egyenlített alapanyag vásárlási számlákat jelenti. Az egyéb rövidlejáratú kötelezettségek a költségvetéssel szembeni tartozásokat, a hitelek következő évi esedékes törlesztő részletét, és a lízing díjakat mutatják. A szállítói állomány két és félszeresére növekedett a három év alatt. A mérleg eszköz oldalán látható, hogy a vásárolt készletek állományának változása nem követte ezt a 34

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése tendenciát. A szállítóállomány növekedése egyrészt a termelés növekedéséből adódik, mivel a vállalatnak egyre több alapanyagra van szüksége a termelés biztosításához, másrészt pedig, az alapanyag árak jelentősen emelkedésének köszönhető a vizsgált időszak folyamán. Ezen mérlegsor növekedése nem feltétlenül kedvezőtlen a vállalkozás számára, ugyanis a társaságnak sikerült hosszabb fizetési határidőt kötni a szállítóival, mint a vevők átlagos futamideje, így tulajdonképpen a szállító tartozásaival finanszírozta a Taravis Kft. a gazdálkodását. A céltartalékok aránya a vállalat gazdálkodásában rejlő bizonytalanságot tükrözi, kedvező mértéke 1-2% körül van. A vállalkozásnak egyedül az utolsó évben voltak céltartalékai, ekkor 0,05%-os arányt képviseltek az összes forráson belül, mindez stabil, biztos működésre utal. A Kft. céltartalékait a beruházási hitelei árfolyamveszteségére képezte, mivel ezen hiteleket EUR-ban vette fel. A passzív időbeli elhatárolások értéke 133 245 eFt-tal csökkent 2011-re, így arányuk az összes forráson belül 5,37%-ról 1,04%-ra esett vissza. A költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásaként azok a tételek szerepelnek, amelyek ugyan a tárgyidőszakot terhelik, de csak utólag lettek kiszámlázva. A halasztott bevételek között pedig a kapott támogatások szerepelnek. A halasztott bevételek mérlegsor az induláskor a feldolgozó üzem létrehozására felvett Széchenyi fejlesztési hitel elhatárolását tartalmazza, amely ezen beruházás keretében beszerzett eszközök értékcsökkenése arányában kerül a rendkívüli bevételek közé.

6.2. Vagyonfedezettség, valamint az eszközmegtérülési mutatók vizsgálata „A részletes mérlegelemzés lehetőséget ad arra, hogy az átfogó elemzés keretében megszerzett ismereteket kibővítsük, és a kialakított átfogó értékeléseket elmélyítsük, részletesen is feltárva az egyes eszköz- és forrástételek vizsgálatával a vagyoni és pénzügyi helyzet változásában érvényesülő ok-okozati összefüggéseket.„20

20

Dr. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. Budapest: Perfekt kiadó, 2007. p.76.

35

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése A befektetett eszközök fedezetének vizsgálata a vagyon szerkezetének, az eszközök és források összhangjának minősítésére alkalmas elemzési mód. Segítségével a tartósan lekötött eszközök és a tartós források egymáshoz mért viszonyát ítélhetjük meg. A vagyonfedezettség I. és vagyonfedezettség II. mutatók horizontális mutatók, értékelésük során a számviteli alapelvek közül az illeszkedés elvéből kell kiindulni. Ebből adódóan a források lejáratának és az eszközök megtérülésének összhangban kell lennie egymással, vagyis a tartósan lekötött eszközöket tartós forrásokkal kell finanszírozni. A vagyon fedezet I. mutató megmutatja, hogy a befektetett vagyonra mekkora fedezetet biztosít a sajáttőke. A vagyonfedezettség II. mutató pedig arról tájékoztat, hogy az összes befektetett eszközt milyen arányban finanszírozza a saját és idegen tőke. A vállalatokkal szemben általános elvárás, hogy befektetett eszközeiket saját forrásból finanszírozzák. A vagyonfedezettség II. mutató esetében a kedvező érték 1 vagy ennél nagyobb szám, mivel ebben az esetben a tartósan lekötött eszközök finanszírozására elegendő volt a rendelkezésre álló tartós forrás. A vagyonfedezettség I. mutató esetében nem határozható meg optimális érték, csak időbeli és ágazati összehasonlításokra alkalmas.

Vagyonfedezettség 2009

2010

2011

Vagyonfedezettség I.

0,5816

0,3944

0,1076

Vagyon fedezettség II.

0,6219

0,5469

0,2702


A vállalkozás egyre kevésbé tudott eredményesen gazdálkodni az évek folyamán, 2011ben már negatív mérleg szerinti eredménnyel zárta az évet. Mindezek hatására a vállalkozás saját tőkéjében is jelentős mértékű csökkenés következett be. A Taravis Kft.-nek egyik évben sem volt elegendő tartós forrása ahhoz, hogy befektetett eszközeit abból finanszírozni tudja. Mindkét mutató alakulásában nagymértékű csökkenés figyelhető meg. Az első hányados azt jelzi, hogy a vállalkozás a tartós eszközeit milyen arányban finanszírozza saját forrásból. Mivel a Kft. jelentős hitelből megvalósuló beruházásokat hajtott végre a 36

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése vizsgált időszakban, így a csökkenés elfogadható. A vagyonfedezettség II. mutató esetében 1, vagy ennél nagyobb értéket tekintünk elfogadhatónak. A vállalkozás egyik évben sem érte el ezt az értéket, sőt 2011-re 0,2702-re csökkent a mutató, melyből következik, hogy a Kft. eszközeinek finanszírozásában nem érvényesül az illeszkedés elve. A Taravis Kft.-nek rövid lejáratú kötelezettségeket is igénybe kellett vennie a tartós eszközök fedezésére, melyek drágították a beruházásokat. A finanszírozási feltételek alapvetően meghatározzák egy vállalkozás fejlődési lehetőségeit, ezért a Kft. finanszírozási stratégiája mielőbbi átalakítást igényel. A vállalatnak óvatosabb, konzervatívabb finanszírozási elvet kellene követnie. A problémára egy lehetséges megoldás lenne, ha a társaság tárgyi eszközeit úgy lízingelné és így nem kellene annyi hitelt felvennie.

A vagyonfedezettség alakulása 0,7000 0,6000 0,5000 0,4000

Vagyonfedezettség I.

0,3000

Vagyon fedezettség II.

0,2000 0,1000 0,0000 2009

2010

2011

7. számú diagram: A vagyonfedezettség alakulása Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A fenti mutatók számításakor a tartósan lekötött eszközök között nem vettük figyelembe a forgóeszközök tartósan lekötött állományát. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek az a része, amelyet tartós forrással finanszíroznak. Értékét a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbségeként kaphatjuk meg. A kivonást elvégezve mindhárom évben negatív értéket kapunk. 2011: -1 645 425, 2010: -901 945, 2009: 321 017 eFt. Mindebből az következik, hogy a vállalkozás több rövid lejáratú kötelezettséget tart, mint amennyire a forgóeszközök finanszírozására szükség lenne, itt sem érvényesül az 37

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése illeszkedés elve. A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeket is felhasznál a befektetett eszközeinek fedezésére, annak ellenére, hogy a kötelezettségeket előbb kell vissza fizetni, mint azok a tartós eszközök működése révén megtérülnének, mindez kedvezőtlenül befolyásolja a Kft. likviditási helyzetét.

Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke Tárgyi eszközök használhatósági foka Tárgyi eszközök megújítási mértéke

2009

2010

2011

67,95%

75,82%

75,28%

3,59%

31,49%

10%


Mivel a befektetett eszközök nagy részét a tárgyi eszközök jelentik, ezért szükségszerű ezen mérlegsor alakulásának vizsgálata. A tárgyi eszközök használhatósági foka jellemzi a vállalkozás tárgyi eszközeinek állapotát, megmutatja azok elhasználódottságát. Annál újabb a tárgyi eszközök állománya, minél közelebb van a mutató értéke a 100%-hoz. A mutató alacsony értéke elöregedett eszközállományra, valamint a fejlesztések és beruházások szükségességére hívja fel a figyelmet. Minél öregebb az eszközállomány, annál több üzemeltetési, javítási és karbantartási költsége merül fel a gazdálkodónak. A Taravis Kft. eszközállománya „fiatalnak” mondható, ráadásul a 2010-es évben elvégzett aktiválásoknak köszönhetően a mutató értéke közel 8%-kal emelkedett. A beruházásoknak köszönhetően a vállalkozás csökkenteni tudta az üzemeltetési és energia költségeket, valamint a növelni tudta a termelést és így az árbevételét is. A vállalat eredményének alakulása szempontjából kedvezőtlen, hogy ennyire új az eszközállománya, mivel az eszközök magas értékcsökkenése nagy összegű költséget jelent, ezáltal rontva eredményességét.

38


Tárgyi eszközök megújítási mértéke 40,00% Tárgyi eszközök megújítási mértéke

20,00% 0,00% 2009

2010

2011

8. számú diagram: Tárgyi eszközök megújítási mértéke Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A tárgyi eszközök megújítási mértéke a tárgyi eszközök pótlásának mértékét fejezi ki. Alakulásában a növekvő tendencia kedvező. A mutató alakulásában jelentős növekedés volt tapasztalható a 2010-es évben, de a többi év folyamán is elfogadható szinten van a tárgyi eszközök megújítási mértéke.

Eszközmegtérülési

mutató

alakulása

és

azon

belül

a

tárgyi

eszközök

megtérülésének változása Az eszközmegtérülési mutató azt fejezi ki, hogy a vállalkozás a rendelkezésére álló eszközeivel mekkora adózás előtti eredményt volt képes létrehozni. A mutató értékében a növekedés számít kedvezőnek. Növekedés esetén a vállalkozás egyre hatékonyabban tudja eszközeit kihasználni és ez által egyre nagyobb eredményt ér el.

Eszközmegtérülési mutatók alakulása Eszközmegtérülési mutató Tárgyi eszközök megtérülése

2009 7,33% 19,70%

2010 0,85% 1,88%

2011 -12,49% -29,28%


A vizsgált időszakban a vállalkozás adózás előtti eredménye jelentősen visszaesett. A Kft.-nek 2011-ben nem sikerült pozitív adózás előtti eredményt elérnie. Ebben az évben a tevékenységével kapcsolatos ráfordításait sem fedezték a bevételei.

39

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése Mindezek következtében a vállalkozás eszközmegtérülési mutatóiban is csökkenő tendencia figyelhető meg, s az utolsó évben pedig negatívba fordult át, mely kritikus értéknek számít a megtérülés szempontjából.

Hiába hajtott végre jelentős

beruházásokat a társaság, a piaci viszonyok miatt (folyamatosan csökkenő kereslet, alapanyagárak nagymértékű emelkedése) a vállalat üzembe helyezett eszközei egyenlőre még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat. Készletek fordulatszáma Egy termelő tevékenységet folytató vállalkozásnál az egyik legfontosabb mutató a készletvizsgálati módszerek közül. A készletek fordulatszáma azt fejezi ki, hogy a vizsgált időszakban a készletek záró állománya hányszor térül meg az árbevételben. A fordulatok száma 2010-re 4-gyel csökkent, majd 2011-re közel 15-tel növekedett. Ez pozitívan értékelhető, hisz a mutató alakulásában a növekedés számít kedvezőnek. Mindez azt jelenti, hogy a készletek egyre gyorsabban cserélődnek, mely szükséges is egy baromfifeldolgozással foglalkozó cég esetén. A Taravis Kft. készletgazdálkodása egyre színvonalasabb.

Készletek fordulatszáma 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

43,83 33,05

2009

Készletek fordulatszáma

29

2010

2011

9. számú diagram: Készletek fordulatszáma Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

6.3. A tőkeszerkezeti mutatók változása a Taravis Kft.-nél A gazdálkodás zavartalanságának egyik legfontosabb megalapozója a helyesen felépített tőkeszerkezet. 40


Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása 2009

2010

2011

Tőkeerősség, Tőkeellátottság

21,66%

17,87%

4,62%

Tőkefeszültség

72,97%

80,92%

94,29%


Tőkeerősség A tőkeellátottság mutatója a saját tőke arányát mutatja az összes forráson belül. A tőkeerősség alapvetően arról tájékoztat, hogy a tulajdonosok milyen mértékben kívánják ellátni saját forrással a vállalkozást. A működés eredményeként képződő adózott eredmény visszaforgatása a leggyakoribb módja a saját források növelésének. A sajáttőke növelésére kerül sor alapításkor, valamint tőkeemeléskor is. Az alacsony tőkeellátottság külső forrás bevonására kényszeríti a vállalkozást a tevékenységének bővítése esetén. A mutató alakulásában a növekedés minősíthető kedvezőnek. A 30%, vagy az az alatti érték már kritikusnak mondható. Mivel a vállalat termelő tevékenységet folytat, melynek magas a tárgyi eszköz igénye ezért a 70% feletti mutatószám érték számít elfogadhatónak. A Taravis Kft. tőkeerőssége egyik évben sem éri el a 30%-os küszöbértéket, ezen felül a mutató alakulásában nagymértékű visszaesés figyelhető meg. Mindezek alapján a vállalkozás

tőkeellátottsága

kritikusnak

minősíthető.

A

negatív

tendencia

kialakulásának egyik oka, hogy a vállalkozás jelentős beruházási és fejlesztési hitelt vett fel a vizsgált időszakban beruházásainak fedezetére. A másik ok, hogy társaság már a korábbi években is eredménytelenül gazdálkodott, ezen időszakok halmozott veszteségét tartalmazza az eredménytartalék, mely nagyban hozzájárult a saját tőke összegének csökkenéséhez. A saját tőke alakulásában fontos szerepet játszó másik tényező a mérlegszerinti eredmény, amely a három év alatt folyamatosan csökkent, valamint 2011-ben 668 630 eFt vesztesége keletkezett a vállalkozásnak, melynek hatására a saját források állománya még tovább csökkent.

41


A saját tőke és az idegen tőke aránya 100,00% 80,00% 60,00%

Tőkeerősség, Tőkeellátottság

40,00%

Tőkefeszültség

20,00% 0,00% 2009

2010

2011

10. számú diagram: A saját és az idegen tőke aránya Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

Tőkefeszültség A tőkefeszültség azt mutatja meg, hogy a saját tőkéhez képest milyen mértékben van jelen a külső finanszírozás a vállalkozásnál. Választ ad arra, hogy egységnyi saját tőkét mekkora idegen forrás terhel. Minél nagyobb a mutató értéke, annál kockázatosabb, bizonytalanabb a vállalkozás helyzete, annál jobban függ a gazdálkodó a külső hitelezőitől. A vállalkozásnál jelentős likviditási zavarok vannak. A rövid lejáratú és a tartós kötelezettségek értéke is nagymértékben növekedett az évek folyamán, ezzel szemben a vállalkozás saját tőkéje drasztikusan csökkent. A vállalkozás teljesen eladósodott a 2011-es évre, saját forrásainak állománya mindössze 4,62%-ot tett ki. A vállalkozás vagyoni helyzetének stabilitása érdekében elkerülhetetlen a vállalat saját tőkéjének növelése. Mivel bizonytalan, hogy a Taravis Kft. a jövőben képes lesz-e az eredményes működésre, ezért szükségszerűvé vált a vállalkozás jegyzettőkéjének növelése. A jegyzettőke emelésére két lehetősége van a társaságnak, egyrészt a már meglévő tulajdonosai által teljesített pótbefizetésből emelheti jegyzettőkéjét, valamint új részvények kibocsátása által is növelheti jegyzettőkéjének összegét.

42

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése Tőkenövekedési ráta A tőkenövekedési ráta a saját tőke teljes - nem csak az adott évre vonatozó – növekedésének a mértékét vizsgálja. A mutató tükrözi, hogy a vállalkozásnak alapítása óta mennyivel sikerült növelnie a vagyonát. 2009-ben a tőkenövekedési ráta 1,4477, mely azt jelenti, hogy a vállalkozásnak körülbelül másfélszeresére sikerült növelnie a jegyzett tőkéjét. A mutató értéke hasonlóan alakul a 2010-es évben is, ekkor 1,5721. A tőkenövekedési ráta emelkedése mind két évben nagyon alacsony, ennek oka az eredménytelen gazdálkodás, hisz a tulajdonosoknak egyik évben sem lett osztalék fizetve. 2011-ben a sajáttőke a jegyzett tőke 50%-a alá csökkent, a Kft.-nek a jogszabályban előírt saját tőke biztosításáról gondoskodnia kell, hogy tovább folytathassa tevékenységet. Tőkearányos mérlegszerinti eredmény A tőkearányos mérlegszerinti eredmény mutatók a saját forrásból megvalósuló tárgyévi vagyongyarapodás vizsgálatát teszik lehetővé. A viszonyítási alaptól függően kétféle változatban határozható meg. A jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató azt jelzi, hogy a jegyzettőkéhez viszonyítva milyen mértékben változott az eredmény. A sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény mutató a mérlegszerinti eredménynek a sajáttőke alakulásában betöltött szerepét mutatja meg.

Tőkearányos mérlegszerinti eredmény 2009

2010

2011

Sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény

32,66% 4,75%

-270,17%

Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény

47,28% 7,47%

-126,87%


A vállalkozás sajáttőkéje az évek folyamán jelentős mértékben csökkent, s ugyanez mondható el a Kft. mérlegszerinti eredményéről is. A 2011-es évben a vállalat veszteségesen gazdálkodott, még a szokásos üzletmenettel kapcsolatos költségei sem térültek meg a bevételeiből. Az eredménytelen gazdálkodás legfőbb oka, hogy a vállalatnak jelentősen növekedtek a termeléssel kapcsolatos költségei a vizsgált időszak folyamán, ugyanakkor a visszaeső kereslet miatt az áraiban képtelen volt ezt az

43

6. A társaság vagyoni helyzetének elemzése emelkedést kompenzálni. Az eredmény alakulására a tulajdonosok osztalékigénye nem volt hatással, mivel egyik évben sem lett nekik osztalék fizetve. A vállalkozás tőkehatékonysága megegyezik a sajáttőke arányos mérlegszerinti eredmény mutatókkal, mivel az adózott eredmény mindegyik évben egyenlő a mérlegszerinti eredménnyel. A nemzetközi gyakorlatban gyakran alkalmazzák a tőkehatékonysági mutatót ROE (return on equity). A mutató eredményét éves kamatlábként értelmezve megkapjuk a saját tőke adott évi kamatozását a vállalkozás tevékenységében. A tulajdonosok szempontjából csak akkor van értelme a társaságban tartani a tőkéjüket, ha ez a kamatláb magasabb, mint a piaci kamatláb.

Tőkehatékonyság 50,00%

32,66%

4,75%

0,00% -50,00%

2009

2010

2011

-100,00% -150,00% -200,00% -250,00% -300,00%

-270,17%

11. számú diagram: Tőkehatékonyság Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

44

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása Egy vállalkozás stabil és folyamatos működésének egyik legfontosabb feltétele a megfelelő pénzügyi és likviditási helyzet. A pénzügyi elemzés segítségével értékelni tudjuk a vállalkozás pénzügyi pozícióját, fizetőképességét,

valamint

a

vizsgálat

során

fény

derül

a

pénzfolyamatok

zavartalanságát akadályozó tényezőkre is. „A vállalkozónak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie pénzügyi helyzetének alakulását, ha el akarja kerülni a csődhelyzeteket, ha hosszabb távon fenn akarja tartani pénzügyi életképességét.„21 A gazdálkodó rövid és hosszú távú pénzügyi helyzetéről átfogó képet kapunk a mutatószámok segítségével történő elemzés során.

7.1. A társaság likviditási mutatóinak vizsgálata Likviditás alatt a vállalkozó azon képességét értjük, hogy fizetési kötelezettségeinek határidőben eleget tud tenni. Különös figyelmet kell fordítani a likviditás alakulására, mert ennek hiánya rendszerint a gazdálkodó tönkremeneteléhez vezet.

7.1.1. A rövidtávú likviditás alakulása A rövidtávú likviditási helyzet elemzése során arra keressük a választ, hogy a vállalkozás likvid eszközei milyen mértékben fedezik a társaság folyó kötelezettségeit. A vállalkozás rövidtávú fizetőképességének vizsgálata kiemelten fontos, hisz ez a gazdálkodó túlélési feltételeinek legfontosabb eleme.

Likviditás alakulása Likviditási ráta Likviditási gyorsráta Pénzeszköz likviditás

2009 87,25% 74,14% 3,62%

2010 73,72% 61,18% 1,45%

2011 64,80% 57,58% 0,41%

17. számú táblázat Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján 21

Dr. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügyi és vállalkozásfinanszírozási ismeretek. Budapest: Perfekt kiadó, 2001. p. 353.

45

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása A likviditási ráta kifejezi, hogy a forgóeszközök értéke hányszorosa az éven belül esedékes kötelezettségeknek. A mutató elvárt értéke 100%, vagy ennél nagyobb összeg. Banki vizsgálat során a 150% számít elfogadhatónak, mely jelzi a hitelintézet számára, hogy az adott vállalkozás hitelképes. A Taravis Kft. likvid eszközei egyik évben sem fedezték a rövidlejáratú kötelezettségeit, mely kedvezőtlen a társaság likviditási helyzete szempontjából. Jövőbeni fizetési problémák jelentkezését jelzi, hogy a mutató értéke 100% alá csökkent. A likviditási ráta 2010-re 13,53%-kal, 2011-re 8,92%-kal esett vissza. Mindez annak tudható be, hogy a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei nagyobb mértékben növekedtek, mint a forgóeszközei. Az éven belül esedékes kötelezettségek 85,7%-kal, míg a forgóeszközök 38%-kal emelkedtek a három év alatt. Hogy tisztább képet kapjunk a vállalat fizetőképességéről érdemes a fenti mutatót úgy kiszámolni, hogy kiszűrjük a készletek okozta hatásokat. Ez egyrészt azért szükséges, mert a készletek a forgóeszközök legkevésbé likvid eszközeit alkotják, másrészt a gazdálkodónak szüksége van ezen eszközökre a tevékenységének folytatásához. A likviditási gyorsráta esetében is a 100%, vagy az a fölötti érték tekintendő elfogathatónak. Ez a mutatószám az éven belül esedékes kötelezettségeket a gyorsan pénzzé tehető eszközökhöz hasonlítja, ezért megbízhatóbb képet mutat a vállalkozás likviditási helyzetéről. A mutató biztonságos, minimális értéke 130% körül van. A Taravis Kft. esetében a kapott értékek mindegyik évben jóval elmaradnak a kívánatos szinttől. A mutató értéke 2009-ben még 74,14%, míg 2011-ben már csak 57,58%. A 16,56%-os csökkenésben fontos szerepet játszott a rövidlejáratú kötelezettségek jelentős növekedése. A likviditási ráta és a likviditási gyorsráta hasonló módon alakult a vizsgált időszak folyamán, mivel a vállalkozás készleteiben nem történt említést érdemlő változás. Mivel a Taravis Kft. egyik évben sem rendelkezett értékpapírokkal a pénzhányad mutatója megegyezik a készpénz likviditási mutatójával. A készpénz likviditási mutató arról tájékoztat, hogy a vállalkozás milyen mértékben tudna azonnal eleget tenni a rövidlejáratú kötelezettségeinek, vagyis a vállalkozás szabad pénzeszközei milyen mértékben fedezik a vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségeit. A mutató esetében a növekedés számít pozitívnak. 46

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása A Kft. esetében az értékek messze elmaradnak az elfogadhatótól, ráadásul folyamatosan csökkenek az elemzés alá vont évek folyamán. A vállalkozás pénzeszközeinek az aránya mindvégig elég alacsony volt a forgó eszközön belül (2009: 4,15%, 2010: 1,96%, 2011:0,62%), főként ennek tudható be a mutató kedvezőtlen alakulása. A nettó forgótőke a forgóeszközöknek azon része, amelyet tartós forrásokkal finanszíroznak. Ha a mutató értéke negatív, akkor az azt jelenti, hogy a tartós befektetések egy része is átmeneti forrásokkal van finanszírozva. A nettó forgótőke mindhárom évben negatív (2009: -321 017, 2010: -901 945, 2011: -1 645 425 eFt) és összege folyamatosan emelkedett, mely a vállalkozás rövidtávú likviditási zavarainak növekedését jelzi. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés elve, mely később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is felhasznált tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl térülnek meg a befektetései.

Hitelfedezettség 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00%

70,53%

30,00%

Hitelfedezettség 59,74%

57,18%

2010

2011

20,00% 10,00% 0,00% 2009

12. számú diagram: Hitelfedezettség Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A hitelfedezettség mutató kifejezi, hogy a vállalkozás követelései milyen mértékben fedezik a rövidlejáratú kötelezettségeit. A 100%-nál magasabb érték számít kedvezőnek, mert ez esetben a társaság adósai nagyobb összeggel tartoznak, mint amennyivel a gazdálkodó tartozik a hitelezőinek. A hitelfedezettség változása csökkenő tendenciát mutat, mely a pénzügyi zavarokra hívja fel a figyelmet, a vállalat követelés állománya egyre kisebb összegben nyújt 47

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása fedezetet a rövid lejáratú kötelezettségeire. A mutató 2009-ről 2011-re 13,35%-kal csökkent. Bár a követelés állomány 50,55%-kal gyarapodott a vizsgálat során, ezt meghaladta az esedékes kötelezettségek 85,7%-os emelkedése.

7.1.2. A dinamikus és a hosszú távú likviditás vizsgálata

Dinamikus és hosszú távú likviditás 2009

2010

2011

Dinamikus likviditás

13,73%

2,98%

-12,47%

Hosszú távú likviditás

13,44%

2,73%

-11,54%


A dinamikus likviditás arról tájékoztat, hogy az üzemi tevékenység eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövid távú kötelezettségekre, kifejezi, hogy a vállalkozás a szokásos üzletmenetéből származó eredményéből ki tudja-e egyenlíteni az esedékessé váló kötelezettségeit. Elfogadhatónak az 50%-nál magasabb mutatóértéket tekintjük. A Taravis Kft. esetében a dinamikus likviditás egyik évben sem éri el az elfogadható szintet, ráadásul a mutató alakulásában 10,75%-os csökkenés tapasztalható 2010-re, valamint 2011-ben a dinamikus likviditás már negatív előjelet vett fel. A vállalkozás gazdálkodása egyre kevésbé volt eredményes az évek folyamán, valamint a 2011-es üzleti évet -582 693eFt üzemi eredménnyel zárta a Kft., ugyanakkor a társaság rövid lejáratú kötelezettségei jelentős mértékben növekedtek az évek folyamán. A hosszú távú likviditás arról ad információt, hogy az adott év üzleti eredménye milyen mértékben fedezi a vállalkozás összes kötelezettségét. Mivel az összes kötelezettség nagy része rövid lejáratú kötelezettség, ezért a hosszú távú likviditás hasonlóan alakul a dinamikus likviditáshoz.

7.2. A vevők és szállítók állományának változása A gazdálkodó likviditásának szempontjából kiemelt fontosságú, hogy milyen gyorsan tudja behajtani a követeléseit, valamint mennyi idő alatt tud eleget tenni kötelezettségeinek. Ezért szükségszerű a vevők és a szállítók átfutási idejének vizsgálata. 48

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása Kedvezőnek tekinthető, ha a szállítok átfutási ideje meghaladja a vevőkét. A gazdálkodónak ebben az esetben lehetősége nyílik arra, hogy vevőállományának egy részét a szállítói tartozásaival finanszírozza.

7.2.1. A vevők átfutási idejének alakulása a vállalkozásnál A vevők futamidejét beszedési időnek is nevezzük, mely napokban és fordulatokban is számítható. A vevők forgási sebessége azt fejezi ki, hogy milyen a vevők fizetési fegyelme, hogy a termékek kiszállítása után mennyi idő elteltével fizetnek.

Vevők átfutási ideje Vevők forgási sebessége napokban Vevők forgási sebessége fordulatokban

2009

2010

2011

55,57

52,82

62,14

6,57

6,91

5,87


A vevők forgási sebessége napokban azt fejezi ki, hogy átlagosan hány nap alatt egyenlítik ki a vevők a vállalkozással szemben fenn álló tartozásaikat. A mutató segítségével azt vizsgáljuk, hogy az átlagos vevőállomány hány napi értékesítési árbevételnek felel meg. A mutató annál jobb, minél kisebb. A vevők átlagosan 56 nap alatt fizették meg tartozásaikat 2009-ben. 2010-re 3 nappal csökkent a mutató értéke, majd 2011-re 10 nappal növekedett az előző évhez képest. Mindez a vevőállomány növekedésének, valamint a romló fizetési fegyelemnek tudható be. A vevők forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vevőállomány hányszor fordult meg a vállalat nettó árbevételében a vizsgált időszak folyamán. Értékeléskor a minél nagyobb mutató értéket tekintjük kedvezőnek. 2010-re kismértékű növekedés tapasztalható a mutató alakulásában, majd 2011-re 5,87re csökkent a fordulatok száma, ennek legfőbb oka, hogy romlott a Taravis Kft. vevőinek a fizetési fegyelme. A fordulatok számának alakulásában az is szerepet játszott, hogy a követelések állománya nagyobb mértékben emelkedett, mint az értékesítés nettó árbevétele a három év folyamán. 49


7.2.2. A szállítók átfutási idejének alakulása a vizsgálat során A szállítók átfutási idejének vizsgálata során az adott cég fizetési fegyelméről tudunk tájékozódni. A szállítók állománya és az anyagjellegű ráfordítások felhasználásával a mutató számítható napokban és fordulatokban.

Szállítók átfutási ideje Szállítók forgási sebessége napokban Szállítók forgási sebessége fordulatokban

2009

2010

2011

48,98

63,03

81,6

7,45

5,79

4,47


A szállítók forgási sebessége napokban kifejezi, hogy a teljesítést követően a cég hány napon belül fizet a szállítóinak. A Kft. szállítóinak forgási sebessége napokban folyamatosan növekedett. 2009-ről 2011-re 33 nappal emelkedett a szállítok futamideje. Ez annak a következménye, hogy a szállítók állományának 149%-os emelkedése jóval meghaladta az anyagjellegű ráfordítások 50%-os növekedését. Ez kedvezőtlen a Taravis Kft. számára, hisz egy rossz likviditású vállalat mely folyamatosan késve fizet a szállítóinak előbb-utóbb elveszíti a partnerei bizalmát, valamint a határidőn túli fizetés okozta késedelmi kamatok plusz költségeket is jelentenek a gazdálkodó számára.

50


A vevők és szállítók forgási sebessége napokban 100 80 60

Vevők forgási sebessége napokban

40

Szállítók forgási sebessége napokban

20 0 2009

2010

2011

13. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

A 2009-es évet leszámítva a szállítók futamideje mindkét évben meghaladta a vevőkét, mely kedvező a vállalat számára, hisz így lehetősége nyílt arra, hogy a vevőállomány egy részét a szállító tartozásokkal finanszírozza. A szállítók forgási sebessége fordulatokban arról tájékoztat, hogy a vizsgált időszak folyamán a vállalat szállítóállománya hányszor fordult meg az anyagjellegű ráfordításokban. A vállalkozás számára az az előnyős minél többször megteszi azt. A fordulatok számában jelentős csökkenés figyelhető meg, mely 2,98-cal csökkent a három év folyamán, ami negatívan érinti a Kft. likviditásának alakulását.

51


A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban 8 6

Vevők forgási sebessége fordulatokban

4

Szállítók forgási sebessége fordulatokban

2 0 2009

2010

2011

14. számú diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban Forrás: saját készítés a beszámolók adatai alapján

7.3. A gazdálkodó eladósodottságának elemzése A vállalkozás eladósodottságának mértéke fontos információkat szolgáltat a gazdálkodó hitelezői és befektetői számára. Minél jobban növekszik egy vállalkozás eladósodottsági foka, az idegen tőke annál jobban veszélyezteti a gazdálkodó pénzügyi biztonságát. A hosszú távú pénzügyi helyzet elemzése során az adósságállományt viszonyítjuk a vállalkozás összes eszközéhez, sajáttőkéjéhez, valamint árbevételéhez. Az egy évet meghaladó hosszú lejáratú kötelezettségek tekintendők a vállalkozás adósságállományaként. Az eladósodottság mértéke arról nyújt információt, hogy a vállalkozás saját forrásai milyen mértékben nyújtanak fedezetet a vállalat kötelezettségeire. A 150-180% körüli mutatóérték számít kedvezőnek.

A Kft. eladósodottsága Eladósodottság mértéke Eladósodottság foka

2009 29,69% 72,97%

2010 22,08% 80,92%

2011 4,90% 94,29%


52

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása A számított értékek mindhárom évben messze elmaradnak az elvárttól, sőt a három év alatt a mutató alakulásában 24,79%-os csökkenés tapasztalható. Mindez annak a következménye, hogy a Taravis Kft. kötelezettségei 96,43%-kal emelkedtek a vizsgált időszak alatt, ugyanakkor a sajáttők alakulásában 67,56%-os csökkenés következett be. A vállalkozás sajáttőkéje és adósságállománya nincs összhangban egymással, valamint az eladósodottság mértéke 2011-ben 4,9%-ra csökkent, mely kritikusnak számít a vállalkozás likviditási helyzete szempontjából. Kérdéses, hogy a vállalat a következő években eleget tud-e tenni a fizetési kötelezettségének, valamint képes lesz-e pénzügyi helyzetét stabilizálni. Az eladósodottság foka kifejezi, hogy a vállalkozó eszközállománya milyen mértékben van megterhelve kötelezettségvállalással. Az eladósodottság foka a 2010-es évre 7,95%kal emelkedett, majd 2011-re további 13,37%-kal növekedett a mutató értéke. A Taravis Kft. eladósodottságának foka mindhárom évben meghaladja a még elfogadhatónak tekinthető 70%-os határt. Az utolsó évben már 94,29%-ban el volt adósodva a vállalat, mely szükségszerűvé teszi a vállalkozás számára, hogy intézkedéseket tegyen a pénzügyi helyzetének stabilitása érdekében. Mivel a társaságnak jelentős összegű hitelei vannak, így nem szabad további külső forrásból finanszírozott beruházásokba kezdenie, helyette inkább a termékszerkezetét kellene átalakítania, valamint új piacokat szereznie. Magasabb hozzáadott értékű termékeket kellene gyártania, nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a baromfihús tovább feldolgozására. Hisz a magasabb feldolgozottsági fokú félkész ételeket jóval magasabb áron tudná értékesíteni, és így realizálni tudná az alapanyagárak drasztikus emelkedése miatt jelentkező veszteséget is. Az árbevételre vetített eladósodottság arról tájékoztat, hogy a kötelezettségeknek a likvid forgóeszközökkel csökkentett részére milyen mértékű fedezetet nyújt az árbevétel. Kedvezőnek a csökkenő tendencia, valamint a 100%-nál jóval alacsonyabb érték tekinthető.

Árbevételre vetített eladósodottság

2009 22,74%

2010 29,68%

2011 34,03%


53

7. A Kft. pénzügyi és likviditási helyzetének alakulása Az egyik kritériumnak, mely szerint a mutatónak 100% alatti értéket kell felvennie, megfelel a Taravis Kft. A másik feltételt nem teljesíti a társaság, mivel az árbevételre vetített eladósodottsága emelkedett, a vizsgált időszak folyamán 11,29%-os növekedés figyelhető meg. A működésből származó bevételek egyre kevésbé biztosítanak fedezetet a kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek oka, hogy a vállalat kötelezettségei jóval nagyobb mértékben növekedtek mint az árbevétele, ezenkívül a mutató alakulásában még szerepet játszott az is, hogy a likvid eszközök állománya közel 80%-kal csökkent az időszak folyamán. Az adósságszolgálati mutatót adósminősítésre használják, információt nyújt a hitelezőknek arról, hogy milyen biztonsággal tudja törleszteni a hiteleit a gazdálkodó. A mutató kifejezi, hogy a vállalkozás mérlegszerinti eredménye és értékcsökkenési leírása milyen mértékben nyújt fedezetet a vállalat hosszúlejáratú kötelezettségeire. Ha az adósságszolgálati mutató 140%-nál magasabb, I. osztályú adósról, ha 120-140% között alakul II. osztályú adósról, ha pedig 120%-nál alacsonyabb értéket vesz fel, akkor III. osztályú adósról beszélünk. A mutató alakulásában jelentős szerepet játszott az, hogy a vállalkozás eredményessége folyamatosan csökkent, valamint az utolsó évet nagy összegű veszteséggel zárta. Ezenkívül nagyban befolyásolta a kapott értékeket az is, hogy a társaság jelentős mértékű beruházási és fejlesztési hitelt vett fel a 2010-es évben. Mindezek alapján a vállalkozás adósminősítése a vizsgált időszak folyamán: 2009: I. osztályú adós (625,36%) 2010: III. osztályú adós (35,64%) 2011: III. osztályú adós (-150,45%)

54

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata A vállalkozás jövedelmezősége, eredménytermelő képessége kiemelten fontos a gazdasági elemzés során, mivel ettől függ a vállalkozás osztalékfizető képessége, valamint nagyban befolyásolja a gazdálkodó jövőbeli fejlődésének feltételrendszerét. A jövedelmezőségi mutatók egyrészt az üzleti kockázatokat mérik, másrészt kifejezik a vállalat működésének eredményességét. „A számvitelről szóló törvény előírása és szelleme szerint a vállalkozásnak a jövedelmezőség alakulását be kell mutatnia a kiegészítő mellékletben, illetve bővebben az üzleti jelentésben is. Ehhez pedig célszerűen megválasztott mutatókra van szükség.” 22

A jövedelmezőségi helyzet elemzése során az egyes eredménykategóriákat

valamilyen vetítési alaphoz viszonyítjuk. A jövedelmezőség számítása során figyelembe vehető eredménykategóriák: -

értékesítés bruttó eredménye

-

az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

-

a szokásos vállalkozási eredmény

-

az adózás előtti eredmény

-

az adózott eredmény, stb.

Az alkalmazható vetítési alapok: -

az értékesítés nettó árbevétele

-

az értékesítés nettó árbevételének további bevételekkel növelt összege

-

a saját tőke összege

-

az összes eszközérték

-

a bérköltség

-

a személyi jellegű ráfordítások

-

a vállalkozás átlagos állományi létszáma, stb.

Ezek

alapján

kialakíthatók

árbevétel-,

tőke-,

eszköz-,

és

élőmunka-arányos

jövedelmezőségi mutatók. Azokat a mutatókat célszerű kiszámítani, amelyek hasznos

22

Dr. BÍRÓ Tibor, Dr. PUCSEK József, Dr. SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. Budapest: Saldo, 2010. p. 59.

55

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata információkat nyújtanak a vállalkozás jövedelmi helyzetéről és leginkább jellemzik a vállalat gazdálkodását.

8.1. Az árbevétel arányos jövedelmezőség alakulása Az

árbevétel

arányos

jövedelmezőségi

mutatók

esetében

a

kiválasztott

eredménykategóriák kerülnek összehasonlításra a vállalkozás árbevételével és más bevétel adataival. A mutatók kialakításánál fontos, hogy az adott bevétel- és eredménykategóriák összhangban legyenek egymással, vagyis mindig csak olyan bevételi tételhez szabad viszonyítani az egyes eredménykategóriákat, amely részt vett az eredmény képződésében. A forgalom arányos jövedelmezőségi mutatók azt fejezik ki, hogy valamely bevétel kategóriának hány százaléka maradt meg a gazdálkodónál eredményként. A mutatószámok elemzésénél a növekedés számít jónak.

Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók 2009

2010

2011

Árbevétel arányos üzemi eredmény

3,15% 0,82% -3,94%

Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény

2,30% 0,30% -4,44%

Árbevétel arányos adózás előtti eredmény

2,34% 0,31% -4,49%


Az árbevétel arányos üzemi eredmény alakulásában folyamatos csökkenés figyelhető meg, a vizsgált időszak folyamán 7,09%-kal esett vissza a mutató értéke, mely kedvezőtlen a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából. Mivel a Kft.-nek az utolsó évben negatív üzemi eredménye volt, ezért a forgalom arányos üzemi eredmény mutatója ebben az évben már negatív értéket vett fel. A Taravis Kft.-nél a nettó árbevétel kis része realizálódik üzemi eredményként, ennek legfőbb oka, hogy a vállalat a termékeinek áraiban nem tudta érvényesíteni a termelés során felmerülő költségnövekedést. Az alapanyagárak drasztikusan emelkedtek az évek folyamán, ugyanakkor a csökkenő kereslet miatt a vállalkozás nem tudta jelentős mértékben emelni az eladási árait.

56

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata Az árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény a fenti mutatótól a pénzügyi műveletek hatásával tér el. A pénzügyi műveletek ráfordításai mindhárom évben meghaladták a pénzügyi műveletek bevételeit. Ennek következtében a mutató 2010-re 2%-kal, 2011-re pedig 4,74%-kal esett vissza. Az árbevétel arányos adózás előtti eredmény a rendkívüli eredmények hatását tükrözi, mely szinte elhanyagolható.

8.2. A vállalkozás tőkearányos jövedelmezőségének elemzése A tőkearányos jövedelmezőség mutató értéke a saját tőke jövedelmezőségét szemlélteti, arról tájékoztat, hogy a társaság egységnyi lekötött saját tőkével mekkora eredmény ért el a vizsgált időszakban. Számítása során az egyes eredménykategóriák összegét kell viszonyítani a saját tőke összegéhez. A mutató alakulásában a növekedés számít kedvezőnek Az elemzés során az egységnyi saját tőkére jutó üzemi tevékenység eredményét, valamint a tőkearányos adózott eredményt vizsgáltam.

Tőkearányos jövedelmezőség 2009

2010

2011

Tőkearányos üzemi (üzleti) eredmény

45,28%

12,36%

-235,45%

Tőkearányos adózott eredmény (ROE)

32,66%

4,75%

-270,17%


A tőkearányos üzemi eredmény mutatója kedvezőtlenül alakult a Kft.-nek. A 2010-es évre 32,92%-kal csökkent a hányados értéke. Az első és a második évben a tőkearányos üzleti eredmény még jónak számít a piaci átlaghoz viszonyítva, de figyelembe kell venni az elemzés során, hogy az adott időszakban nagyon alacsony volt a saját tőke összege az összes forráson belül. A vagyoni likviditási helyzetnél hátrány, ha az adott vállalat

nem

rendelkezik

nagyarányú

saját

tőkével,

ugyanakkor

mindez

a

jövedelmezőséget kedvezően befolyásolja mindaddig, amíg az adott eredménykategória pozitív. A mutató -235,45%-os értéket vett fel 2011-ben, mely annak tudható be, hogy ebben az évben a vállalkozásnak nem sikerült eredményesen gazdálkodnia és 582 693eFt veszteségjellegű üzemi eredménye keletkezett. 57

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata A negatív tendencia kialakulásában azon kívül, hogy a vállalkozás egyre kevésbé volt képes eredményesen gazdálkodni, még szerepet játszott az is, hogy az adott időszakban a saját tőke körülbelül a harmadára csökkent. A tőkearányos adózott eredmény (ROE – return of equity) információkat szolgáltat a gazdálkodó

osztalékfizetési

képességéről,

valamint

a

lehetséges

maximális

tőkegyarapodás mértékéről. A tőkearányos adózott eredmény hasonlóan alakult tőkearányos üzemi eredmény mutatóhoz, csak még alacsonyabb értékeket vett fel. Ebben legfőképpen a pénzügyi műveletek vesztesége játszott szerepet, mivel a rendkívüli eredmény, valamint az adófizetési kötelezettség hatása nem volt számottevő.

8.3. A Taravis Kft. eszközarányos jövedelmezőségének vizsgálata Az eszközarányos jövedelmezőségi mutató azt fejezi ki, hogy mekkora a vállalkozás eszközeinek jövedelemtermelő képessége. A mutatók számítása során célszerűen megválasztott eredménykategóriákat viszonyítunk az eszközök valamely csoportjához, mert egy-egy mutatóban olyan eszköz nem szerepeltethető, amely nem járult hozzá az adott eredménykategória keletkezéséhez.

Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény Készletekre jutó üzemi eredmény ROA (Return on Assets) Tőkearányos adózott eredmény (ROE)

2009

2010

2011

26,34%

4,87%

-25,50%

104,76% 7,33% 32,66%

23,79% -172,83 % 0,85%

-12,49%

4,75% -270,17 %


Az immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény alakulásában nagymértékű csökkenés tapasztalható, valamint az utolsó évben már negatív értéket vett fel. A mutató alakulását nagyban befolyásolta, hogy a társaság üzleti eredményében jelentős csökkenés figyelhető meg a vizsgált időszak folyamán, ráadásul az utolsó évben csak veszteséget tudott realizálni a Kft. a főtevékenysége eredményeként. A hányados értékének csökkenésében fontos szerepet játszott az is, hogy a vállalkozás 58

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata lekötött eszközeinek állománya nagymértékben növekedett az adott időszakban, ugyanis a Taravis Kft. jelentős beruházásokat hajtott végre a 2010-es év folyamán. Remélhetőleg ez csak rövidtávú hatásként jelentkezik, ugyanis a társaság jelentős eredményjavulást remél az új beruházásaitól. A készletekre jutó üzemi eredmény alakulása nagymértékű csökkenést mutat. Mivel a készletek állomány alig változott a vizsgált időszak folyamán, mindez az üzleti eredmény változásának köszönhető. A vállalkozás egészének eredményességét méri a ROA (return on assets) mutató, mely kifejezi, hogy a gazdálkodó teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított. Minél nagyobb a mutató értéke, a vállalkozás annál nagyobb hozamot ért el az eszközei működtetése révén. Az adott tevékenység üzleti kockázatát is jelzi a ROA mutató. A magasabb ROA értékek kockázatosabb tevékenységet folytató vállalkozást jeleznek. A ROA mutató a gazdálkodó működését minősíti függetlenül annak finanszírozási formájától, szemben a ROE mutatóval, mely a befektetett saját vagyon hozamát szemlélteti. A Taravis Kft. egyre nehezebben tudta eladási áraiban érvényesíteni az alapanyagárak növekedése miatt jelentkező költségnövekedést a kereslet visszaesése miatt, s így képtelen volt az eredményes gazdálkodásra. Ennek hatása tükröződik a Kft adózás előtti eredményének alakulásában, mely meghatározó szerepet játszott az eszközarányos jövedelmezőség visszaesésében.

8.4. Az élőmunka arányos jövedelmezőség változása Egy termelő tevékenységet végző vállalat eredményének alakulásában meghatározó szerepe van az élőmunka felhasználásnak. Az élőmunka arányos jövedelmezőségi mutatók számítása során az eredményt viszonyítjuk az átlagos állományi létszámhoz, a bérköltséghez, valamint a személyi jellegű ráfordításokhoz. Itt is figyelni kell arra, hogy a kiválasztott eredménykategóriát az élőmunka-felhasználás megfelelő adataihoz viszonyítsuk. Az elemzést az egy főre jutó üzemi eredmény, a bérköltség arányos üzemi jövedelmezőség és a személyi jellegű ráfordítás arányos jövedelmezőség alapján végeztem. A mutatók értékelésénél a pozitív változás értékelhető kedvezőnek.

59

8. A társaság jövedelmi helyzetének vizsgálata

Élőmunka arányos jövedelmezőség 2009

2010

2011

836,5

212,8

-1196,49

Bérarányos jövedelmezőség I.

54,76% 13,57%

-76,22%

Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I.

37,26%

-52,08%

1 főre jutó üzemi eredmény

9,41%


A Taravis Kft.-nek az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére is sikerült 74 fővel növelnie állományi létszámát, melynek következtében jelentősen emelkedtek a személyi jellegű ráfordításai. A költségek növekedésének, valamint az üzemi eredmény nagymértékű

csökkenésének

tudható

be

a

mutatók

kedvezőtlen

alakulása.

60

9. Összefoglalás Szakdolgozatom témája a Taravis Kft. vagyoni,- pénzügyi,- és jövedelmi helyzetének vizsgálata a beszámolók adatai alapján. A társaság gazdálkodását a 2009-es időszaktól egészen 2011-ig mutatom be. Munkám során a vállalkozás mérlegeit, eredmény kimutatásait, kiegészítő mellékleteit, valamint a kapcsolódó szakirodalmat használtam fel. Részletesen vizsgáltam a vállalat gazdálkodását és az abban bekövetkezett változásokat. Az elemzés során törekedtem a mutatószámok és a tendenciák mögött rejlő gazdasági összefüggések feltárására is. A vizsgált időszakban tükröződik a magyar gazdaság általános helyzete, valamint a mutatók alakulásában az élelmiszeripar sajátosságaiból adódó nehézségek is szerepet játszottak. Az élelmiszeripar évek óta veszteséges, teljesítménye folyamatosan csökken, az iparág súlyosan eladósodott. A komplex hatékonyságról elmondható, hogy 2009-ben még kedvezően alakult, de ezt követően folyamatosan romlott. Hasonló képet mutatnak a parciális hatékonysági mutatók értékei is. Ennek hátterében az alapanyagárak nagymértékű emelkedése áll, melyet a kereslet csökkenése miatt a vállalat nem tudott beépíteni az eladási áraiba. Mivel a baromfifeldolgozás sajátosságaiból adódó magas költségigény jelentősen meghatározza a gazdálkodás folyamatát a társaságnak keresni kell az olcsóbb, ugyanakkor jó minőségi erőforrás beszerzési lehetőségeit, valamint újabb értékesítési piacokat kell szereznie. A parciális hatékonysági mutatók közül egyedül a készletek forgási sebességében történt kedvező változás. A Kft. készletgazdálkodásának színvonala folyamatosan javult a vizsgált időszak folyamán, mely a készletek gazdaságosabb kihasználását, nagyobb likviditását jelenti. A társaság eszközeinek nagyobb részét a forgóeszközök jelentik. A forgóeszközökön belül a készletek és a követelések képviselik a legnagyobb hányadot. A készletek állományában nem történt jelentős változás a vizsgált időszak folyamán. A követelések nagyarányú emelkedése figyelhető meg a három év folyamán, mely az értékesítés növekedésének, az eladási árak emelkedésének, valamint a vevők romló fizetési fegyelmének tudható be.

61

A

Taravis

Kft.nek

a

termeléshez

és

értékesítéshez

ingatlanokra,

gépekre,

berendezésekre és járművekre van szüksége, ami indokolttá teszi a magas befektetett eszközállományt. A befektetett eszközök meghatározó hányadát a tárgyi eszközök jelentik, melyek használhatósági foka és megújulási mértéke kedvezően alakult az elemzés során. A 2010-es évben jelentős beruházásokat hajtott végre a Kft. a hatékonyságának növelése érdekében. A beruházás keretében aktivált gyártó eszközök a kedvezőtlen piaci feltételek miatt még nem teljesítették a tőlük elvárt normákat. A vállalatnak jelenleg nincs szüksége további beruházásokra, a meglévő termelő berendezések kapacitás kihasználtságának javítására kell törekednie. A mérlegszerinti eredmény a gazdálkodás legösszetettebb és egyben legkifejezőbb mutatója, mely a gazdálkodó tevékenységének alakulását mutatja. A vállalkozás mérlegszerinti eredményének alakulásában jelentős visszaesés figyelhető meg az évek folyamán, valamint az utolsó évet több mint fél milliárd Ft-os veszteséggel zárta a vállalat. Ennek hatása érezhető a vagyonfedezettség és a tőkeszerkezet alakulásában. A vállalat saját vagyona nem nyújt fedezetet a befektetett eszközeire, valamint a tőkefeszültség mutatója mindhárom évben jóval meghaladja az elfogadhatónak tekinthető 30%-os határt. A Taravis Kft. eredménytelen gazdálkodása következtében nagymértékben csökkent a saját vagyona, ugyanakkor a kötelezettségek állománya jelentősen emelkedett a három év folyamán. A társaság rendkívüli mértékben eladósodott a 2011-es évre, teljesen kiszolgáltatottá vált a külső finanszírozói számára. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Kft. sajáttőkéje a jegyzettőke 50%-a alá csökkent, mely szükségessé teszi a jegyzettőke emelést, ez történhet tagi befizetéssel és új részvények kibocsátásával is. A pénzügyi, likviditási helyzet megmutatja, hogy az adott gazdálkodó forgóeszközei mennyire könnyen tehetők pénzzé, vagyis a vállalkozó milyen gyorsan tudja visszafizetni a rövidlejáratú kötelezettségeit. A vizsgált időszak folyamán társaság forgóeszközei egyik évben sem nyújtottak fedezetet a rövidlejáratú kötelezettségeire, valamint a likviditási ráta alakulásában is csökkenő tendencia figyelhető meg. Mindez likviditási hiányra hívja fel a figyelmet, mely veszélyezteti a társaság pénzügyi stabilitását. A vállalkozás gazdálkodása során nem érvényesül az illeszkedés elve, mely később komoly problémákat okozhat. A társaság rövid lejáratú forrásokat is felhasznált 62

tartós eszközei finanszírozásában, annak ellenére, hogy ezekből egy éven túl térülnek meg a befektetései. A Taravis Kft.-nek ahhoz, hogy megőrizze fizetőképességét óvatosabb, konzervatívabb finanszírozási stratégiát kellene követnie, valamint szem előtt kellene tartania az illeszkedés elvét a pénzügyi tevékenysége folyamán. A vevők és szállítók futamideje is kedvezőtlenül alakult az elemzés alá vont évek folyamán, az viszont pozitívan értékelhető, hogy a szállítók futamideje meghaladta a vevőkét. Az elmúlt évek időjárási viszontagságai jelentős hatással voltak a jövedelmezőség alakulására. A takarmányárak emelkedése következtében az élőállat felvásárlási ára is jelentős mértékben növekedett. A csökkenő kereslet miatt a társaság nem reagálhatott nagymértékű áremeléssel a költségek növekedésére, mivel az piacvesztést okozott volna belföldön és külföldön egyaránt. Mindezek következtében a vállalat eredménye drasztikusan csökkent, valamint az utolsó év folyamán még a szokásos üzletmenetéből adódó ráfordításait sem fedezték a bevételei. Ennek következtében a jövedelmezőség alakulásában csökkenő tendencia figyelhető meg, a mutatók értéke egyik évben sem érte el a kívánatos szintet. A fent említett problémákra az árbevétel növelése az egyik lehetséges megoldás. Mivel a vállalat termékeinek alacsony a hozzáadott értéke, így az árbevétel növekedést a termékkör bővítésével, valamint új piacok szerzésével tudná elérni a vállalkozás. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a marketing tevékenységre, az emberek előtt ismertté kellene tenni a vállalat termékportfolióját, valamint bővíteni kellene a kínálatát. A gazdasági elemzés folyamán fontos a tevékenységet befolyásoló körülmények áttekintése is, hisz nem lehet csak a mutatószámok értékeléséből megítélni egy gazdasági társaság működését. A külső –vállalkozástól független- tényezők jelentősen befolyásolták a vállalat eredményességét. Az elemzés alá vont évek folyamán egyre markánsabban jelentkeznek a gazdasági válság hatásai, úgymint a visszaeső kereslet. Ezen kívül a nyári csapadékhiány és kánikula következtében jelentkező takarmányár emelkedés is rányomta a bélyegét a vállalat eredményességére. Mindezek ellenére a Kft. megpróbálta hatékonyságát javítani, beruházásokat hajtott végre, valamint állományi létszámát is gyarapította. Az értékesítés nettó árbevétele növekvő tendenciát mutat, melynek összege 14 milliárd Ft körül mozog.

63

Mivel a mutatók kedvezőtlen alakulásában az eredmény csökkenésének volt meghatározó szerepe, így törekedni kellene a mérlegszerinti eredmény növelésére. Ennek érdekében a vállalatnak növelnie kellene a bevételeit, valamint csökkentenie a költségeit. A Taravis Kft.-nek a bevétel növelésére kell koncentrálnia, mivel az alapanyagok felvásárlási árai adottak számára, valamint az üzemeltetései költségeinek csökkentése érdekében már végrehajtotta a szükséges beruházásokat. A bevétel növelésére egy lehetséges megoldás lenne, ha a vállalat magasabb feldolgozottsági fokú, félkész termékeket is gyártana, így ezeket magasabb áron tudná értékesíteni, valamint ez által új piacokat is tudna szerezni. Összességében

megállapítható,

hogy

a

vállalkozás

nehézségeit

nagyrészt

a

gazdálkodótól függetlenül végbemenő, külső folyamatok okozták. Viszont a vállalkozás működésének hiányosságaira hívja fel a figyelmet a likviditási helyzet alakulása, mely mielőbbi változtatást igényel a vállalat vezetőségétől a stabil pénzügyi

helyzet

megteremtése

érdekében.

64

Irodalomjegyzék 1. 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. A Taravis Baromfi és élelmiszeripari Kft. számviteli politikája 3. ADORJÁN Csaba, LUKÁCS János, RÓTH József, VEIT József: Számviteli esettanulmányok (Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ, Budapest 2009.)

4. BIRHER Ilona, PUCSEK József, SÁNDOR Lászlóné, SZTANÓ Imre: A vállalkozások tevékenységének gazdasági elemzése (Perfekt Zrt., Budapest 2006.) 5. BÍRÓ Tibor, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: Amit a mérleg mutat 2010. (Saldo, Budapest 2010.)

6. BÍRÓ Tibor, KRESALEK Péter, PUCSEK József, SZTANÓ Imre: A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése (PERFEKT kiadó, Budapest 2007.) 7. KARDOS Péter, SZAKÁCS Imre, TÓTH Mihály: A számvitel nagy kézikönyve (Complex kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató, Budapest 2012.)

8. KOROM E., ORMOS M., VERESS A.: Bevezetés a számvitelrendszerbe. (Akadémia kiadó, Budapest 2005.)

65

9.

KÖRMENDI Lajos, KRESALEK Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai (PERFEKT kiadó, Budapest 2006.)

10. Otto H. JACOBS, Andreas OESTREICHER: Mérlegelemzés (Kossuth kiadó, Budapest 2000.)

11. SZTANÓ Imre: A számvitel alapjai (Perfekt kiadó, Budapest 2006.) 12. TÉTÉNYI Veronika: Pénzügy és vállalkozásfinanszírozási ismeretek (Perfekt kiadó, Budapest 2001.)

Felhasznált belső dokumentációk: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2009. A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2010. A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. éves beszámolója 2011.

Iternet források: http://www.efosz.hu/letoltes/efosz_allasfoglalas2010.pdf http://www.efosz.hu/letoltes/efoszkgy2011_sajto%20_final.pdf

66

Ábrajegyzék 1.

diagram: Tulajdonosi kör

2. diagram: Értékesítés nettó árbevétele 3. diagram: Hozammutatók alakulása 4. diagram: Erőforrás hatékonyság 5. diagram: Ráfordítás hatékonyság 6. diagram: A Taravis Kft. eszközeinek alakulása 7. diagram: A vagyonfedezettség alakulása 8. diagram: A tárgyi eszközök megújítási mértéke 9. diagram: Készletek fordulatszáma 10. diagram: A saját tőke és az idegen tőke aránya 11. diagram: Tőkehatékonyság 12. diagram: Hitelfedezettség 13. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége napokban 14. diagram: A vevők és szállítók forgási sebessége fordulatokban

1. táblázat: A vállalkozás Immateriális javainak és Tárgyi eszközeinek hasznos élettartama 2. táblázat: A Taravis Kft. termelési érték mutatói 3. táblázat: Erőforrás hatékonyság 4. táblázat: Ráfordítás hatékonyság 5. táblázat: Eszközhatékonyság alakulása 6. táblázat: Eszközigényesség alakulása 7. táblázat: A készletek forgási sebessége 8. táblázat: A bérhatékonyság és igényesség alakulása 9. táblázat: A termelési költségek alakulása 10. táblázat: A vállalkozás eszközeinek alakulása 11. táblázat: A vállalkozás forrásainak alakulása 12. táblázat: Vagyonfedezettség 13. táblázat: Tárgyi eszközök használhatósági foka és megújítási mértéke 14. táblázat: Eszközmegtérülési mutatók alakulása 67

15. táblázat: Tőkeerősség és tőkefeszültség alakulása 16. táblázat: Tőkearányos mérlegszerinti eredmény 17. táblázat: Likviditás alakulása 18. táblázat: Dinamikus és hosszú távú likviditás 19. táblázat: Vevők átfutási ideje 20. táblázat: Szállítók átfutási ideje 21. táblázat: A Kft. eladósodottsága 22. táblázat: Árbevételre vetített eladósodottság 23. táblázat: Árbevétel arányos jövedelmezőségi mutatók 24. táblázat: Tőkearányos jövedelmezőség 25. táblázat: Eszközarányos jövedelmezőségi mutatók 26. táblázat: Élőmunka arányos jövedelmezőség

68

Mellékletek

1. sz. melléklet: Felhasznált képletek

1. Erőforrás hatékonyság (%):

2. Ráfordítás hatékonyság:

3. Összes eszköz hatékonyság (%):

4. Tárgyi eszköz hatékonyság (%):

5. Készlet hatékonyság (%):

6. Készletek fordulatszáma:

7. Készletek forgási sebessége napokban:

8. Bérhatékonyság (%):

9. Bérigényesség (%): 10. 100 Ft termelési költségre jutó bruttó termelési érték:

69

11. Vagyonfedezettség I.:

12. Vagyonfedezettség II.:

13. Nettó forgótőke: forg eszk z k-r vidlej rat k telezetts gek

14. Tárgyi eszközök használhatósági foka (%):

15. Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%):

16. Eszközmegtérülési mutató (%):

17. Tárgyi eszközök megtérülése (%):

18. Készletek fordulatszáma:

19. Tőkeerősség, tőkeellátottság (%):

20. Tőkefeszültség (%):

21. Tőkenövekedési ráta:

22. Saját tőke arányos mérlegszerinti eredmény (%):

70

23. Jegyzettőke arányos mérlegszerinti eredmény (%):

24. Likviditási ráta (%):

25. Likviditási gyorsráta (%):

26. Pénzeszköz likviditás (%):

27. Hitelfedezettség (%):

28. Dinamikus likviditás (%):

29. Hosszú távú likviditás (%):

30. Vevők forgási sebessége napokban:

31. Vevők forgási sebessége fordulatokban:

32. Szállítók forgási sebessége napokban:

33. Szállítók forgási sebessége fordulatokban:

34. Eladósodottság mértéke (%):

35. Eladósodottság foka (%): 71

36. Árbevételre vetített eladósodottság (%):

(

)

37. Adósságszolgálati mutató (%):

38. Árbevétel arányos üzemi eredmény (%):

39. Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény (%):

40. Árbevétel arányos adózás előtti eredmény (%):

41. Tőkearányos üzemi eredmény (%):

42. Tőkearányos adózott eredmény (ROE) (%):

43. Immateriális javakra és tárgyi eszközökre jutó üzemi eredmény (%):

44. Készletekre jutó üzemi eredmény (%):

45. ROA (Return on Assets) (%):

46. 1 főre jutó üzemi eredmény: 72

47. Bérarányos jövedelmezőség I. (%):

48. Élőmunka ráfordítás arányos jövedelmezőség I. (%):

73

2. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. mérlege

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56

Pénzegység: ezer HUF A. Befektetett eszközök (02+10+18 sor) I. Immateriális javak (03-09 sorok) 1. Alapítás átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti vagy cégérték 6. Immateriális javakra adott előleg 7. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök (11-17 sorok) 1. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásokra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. Befektetett pénzügyi eszközök (19-26 sorok) 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban 5. Egyéb tartósan adott kölcsön lévő vállalkozásban 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése 8. Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete B. Forgóeszközök (28+35+43+49 sor) I. Készletek (29-34 sorok) 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék-, hízó és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Árúk 6. Készletekre adott előlegek II. Követelések (36-42 sorok) 1. Követelések árú szállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő 4. Váltókövetelések vállalkozással szemben 5. Egyéb követelések 6. Követelések értékelési különbözete 7. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete III. Érték papírok (44-48 sorok) 1. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 5. Értékpapírok értékelési különbözete IV. Pénzeszközök (50-51 sorok) 1. Pénztár, csekkek 2. Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások (53-55 sorok) 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 3. Halasztott ráfordítások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN (01+27+51 sor)

2009 1 311 747 1 237

2010 2 100 592 1 179

2011 2 300 046 943

286 872

191 916

95 782

79 1 310 510 677 121 154 217 4 438

72 2 099 413 689 833 260 858 12 257

66 2 283 803 726 466 647 909 9 861

35 309

698 270 9 450 428 745

473 181

439 425

426 386 15 300 15 300

2 196 012 329 792 92 967 641

2 530 268 430 330 62 717 109

3 028 665 337 157 66 393 4 313

185 784 50 400

287 023 80 481

216 982 49 469

1 775 159 1 659 415

2 050 264 1 805 295

2 672 463 2 515 640

40 222

1 246

75 522

243 723

156 823

91 061 892 90 169 14 083 12 755 1 328

49 674 875 48 799 6 290 3 247 3 043

19 045 2 011 17 034 25 290 2 609 22 681

3 521 842

4 637 150

5 354 001

74

57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102

Pénzegység: ezer HUF D. Saját tőke (58+60+61+62+63+64+67 sorok) I. Jegyzettőke ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék (56-66 sorok) 1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka 2. Valós értékelés értékelési tartaléka VII. Mérlegszerinti eredmény E. Céltartalékok (69-71 sorok) 1. Céltartalékok a várható kötelezettségekre 2. Céltartalékok a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalékok F. Kötelezettségek (73+77+86 sorok) I. Hátrasorolt kötelezettségek (74-76 sorok) 1. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással 2. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési szemben 3. Hátrasorolt kötelezettségek gazdálkodóval viszonyban lévő vállalkozóvalegyéb szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (78-85 sorok) szemben 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 2. Átváltoztatható kötvények 3. Tartozások kötvénykibocsátásból 4. Beruházási és fejlesztési hitelek 5. Egyéb hosszúlejáratú hitelek 6. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 7. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban 8. Egyéb hosszúlejárató hitelek lévő vállalkozással szemben III. Rövid lejáratú kötelezettségek (87, és 89-97) 1. Rövid lejáratú kölcsönök ebből: átváltoztatható kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettségek árú szállításból és szolgáltatásból 5. Váltótartozások (szállítók) 6. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési szemben 8. Egyéb rövidlejárató kötelezettségek viszonyban lévő vállalkozóval szemben 9. Kötelezettségek értékelési különbözete 10. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete G. Passzív időbeli elhatárolások (99-101 sorok) 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 3. Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN (57+68+72+98 sorok)

2009 762 925 527 000

2010 828 476 527 000

2011 247 481 527 000

-1 249 161 796 404 439 504 439 504

36 848 -999 982 796 404 428 817 428 817

126 848 -979 021 814 832 426 452 426 452

249 178

39 389

-668 630 2 701

2 569 905

3 752 531

2 701 5 048 052

52 876

320 318

373 962

44 961 7 915

316 260 4 058

372 898 1 064

2 517 029

3 432 213

4 674 090

976 077

1 045 382

1 131 460

1 247 857

1 915 445

3 111 387

192 651 395 100 049

326 748 31 360 113 278

269 386 61 304 100 553

189 012

56 143

55 767

157 502 31 510 3 521 842

26 402 29 741 4 637 150

26 995 28 772 5 354 001

75

3. sz. melléklet: A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. eredmény kimutatása 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

Pénzegység: ezer HUF 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Export értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05) III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08) V. Egyéb bevételek ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+-III.-IV.+V.09. VI.)Kapott (járó) osztalék és részesedés ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott árfolyamnyeresége 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott bevételek 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei ebből: értékelési különbözet VII. Pénzügyi műveletek bevételei (09+10+11+12+13) 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai értékvesztése ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (14+15+16+17) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VII.-VIII.) C. Szokásos vállalkozói eredmény (+-A+-B) IX. Rendkívüli bevételek X. Rendkívüli ráfordítások D. Rendkívüli eredmény (IX.-X.) E. Adózás előtti eredmény (+-C.+-D.) XI. Adófizetési kötelezettség F. Adózott eredmény (+-E-XI.) 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés részesedésra G. Mérlegszerinti eredmény (+-F+18-19)

2009 9 561 491 1 337 735 10 899 226 6 680 626 2 451 526 4 903 9 137 055 1 762 171 851 782 247 374 3 200 1 102 356 75 077 389 417 10 943 345 475

2010 2011 10 722 185 12 844 416 1 753 588 1 931 669 12 475 773 14 776 085 7 944 438 9 623 040 2 983 612 4 426 291 5 086 5 435 10 933 136 14 054 766 1 542 637 721 319 917 578 876 358 290 026 272 998 5 172 6 000 1 212 776 1 155 356 59 721 25 971 52 287 223 174 627 4 799 11 249 102 359 -582 693

4 548

1 352

465

27 941

35 887

87 328

32 489

37 239

87 793

85 335 2 232

65 718

84 264

39 586

35 679

82 244

124 921 -92 432 253 043 5 574 440 5 134 258 177 8 999 249 178

101 397 -64 158 38 201 1 770 582 1 188 39 389

166 508 -78 715 -661 408 969 8 191 -7 222 -668 630

39 389

-668 630

249 178

39 389

-668 630

76

4. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált lekötött eszközérték meghatározása.

Tárgyi eszközök nettó értéke Készletek Lekötött eszközök összesen

2009

2010

2011

1 310 510

2 099 413

2 283 803

329 792

430 330

337 157

1 640 302

2 529 743

2 620 960

5. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált összes kifizetett bér meghatározása.

Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Összes kifizetett bér

2009

2010

2011

630 893

754 470

764 519

84 402

103 057

123 145

715 295

857 527

887 664

6. sz. melléklet: A Taravis Kft. hatékonyságvizsgálatánál felhasznált élő-és holt munka ráfordítások meghatározása.

Anyagjellegű ráfordítások +Személyi jellegű ráfordítások +Értékcsökkenési leírás +Egyéb ráfordítások =Élő és holt munka ráfordítások

2009

2010

2011

9 299 137

11 091 696

13 917 764

927 203

1 087 942

1 118 937

81 485

74 787

105 987

389 417

287 223

174 627

10 697 242

12 541 648

15 317 315

7. sz. melléklet: A Taravis Kft. termelési költségeinek meghatározása 2009

2010

2011

Anyagköltség

5 635 753

6 745 555

8 187 045

+Igénybevett szolgáltatások értéke

1 172 709

1 323 854

1 262 789

34 246

33 589

36 204

927 203

1 087 942

1 118 937

81 485

74 787

105 987

7 851 396

9 265 727

10 710 962

+Egyéb szolgáltatások értéke +Személyi jellegű ráfordítások +Értékcsökkenési leírás =Termelési költségek

77

NYILATKOZAT

Alulírott Pék Judit büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során.

Zalaegerszeg, 2013. január 2.

Pék Judit S.K. hallgató aláírása

A Taravis Baromfi és Élelmiszeripari Kft. vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzése a beszámolók adatai alapján

Recommend Documents