BAROKK MENETVÁGÓ vagy a Zalarét iparoskultúrájának bemutatása

V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

BAROKK MENETVÁGÓ vagy a Zalarét iparoskultúrájának bemutatása

A 2001 óta minden évben, az FVM Vidékfejlesztési Programok Fôosztálya által meghirdetett „Nyitott falvak, porták, gazdaságok, mûhelyek” nyilvános tapasztalatcsere program során több ízben is járhattunk az Észak-Zalai Területfejlesztési Társulás által szervezett modellértékû fejlesztések bemutatóin. Olyan projekteket választottam, amelyek nemcsak a kistérség turisztikai kínálatát, az idegenforgalmi lehetôségek tárházát bôvítik, hanem egyben a kulturális örökség megôrzését, védelmét is szolgálják, az itt élôkkel megismertetik a feledésbe merülô népi hagyományokat, értékeket. 2001-ben Zalaegerszeg határán, a Gébárti tó partján fekvô kézmûvesházat és annak népmûvészeti tevékenységét csodálhattuk meg, idén pedig a kisbucsai Borsai László magángyûjtô „Tengerek ékszerei” címû, mintegy 3000, a Pannon tengerbôl származó ásványt tartalmazó geológiai kiállításába nyer-

FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

hettünk betekintést, majd Németh János bútorrestaurátor és -gyûjtô hagyárosböröndi mûhelyébe és kiállításába. A Hagyárosböröndön töltött kellemes délelôtt során nemcsak látványos munkabemutatónak lehetett részese az idelátogató, de megismerhette a hagyományos famûves szakmát és a szakmai hagyományápolást is. Németh János restaurátor és népmûvész, akivel a SAPARD-programkészítés során találkoztam, nagy szeretettel és egy pohár saját termelésû borral, illetve krumplis pogácsával fogadott minden érdeklôdôt. Mûhelyében, amely egyben kiállítóteremként is szolgál, megtalálhatjuk azt a jelentôs gyûjteményt, amely az öt fô hagyományos famûves mesterség – ács, bognár, asztalos, kádár és faesztergályos – szerszámait sorakoztatja fel a polcokon. Az észak-zalai kistérség az Ôrség és Göcsej kapujaként, illetve a Zalarét iparos kultúrája révén ilyen jellegû népi iparos értékekben rendkívül gazdag. Ezen eszközökbôl már több ezer darabot sikerült az utókor számára megmentenie. Eredetük az ôskortól egészen napjainkig terjed: gyaluk, esztergagépek, vésôk, fúrók alkotják. Az értékesebb darabok között a falon lógnak a hordódongák gyalulására szolgáló nagyobb kések, de mutatott nekünk 300 éves barokk menetvágót, illetve hangszerekhez használatos kicsi gyalukat is. A már felszámolt, megsemmisült mûhelyekrôl fotódokumentációt és leírást is készített, amelyek bôséges alapul szolgálnak egy készülô kiadványhoz. A gyûjtôszenvedély a szakmájából ered, rá volt utalva, hi-

35

V

I

D

É

K

F

szen nem mindegy, hogy egy gyaluval vagy 4–5 szerszámmal tud elôállítani pl. egy régi szegélylécet. A mester már több mint 25 éve foglalkozik muzeális fatárgyak és bútorok restaurálásával. Az eltelt évek során egyre több szakkönyv jelent meg e témával kapcsolatban, de ezek ritkán térnek ki az eredeti és korabeli technológiák és receptek alkalmazására. Éppen ezért szeretné bemutatni és terjeszteni azokat a kézmûves eljárásokat a bútorrestaurálással folyamatosan összekapcsolva, amelyeket már csak kevesen alkalmaznak. Ezek a manuális technológiák kizárólag természetbarát anyagokat használnak, hiszen sem környezetvédelmi, sem egészségügyi szempontból nem mindegy, hogy a tárgyak, amelyek körülvesznek minket, milyen anyagokkal vannak kezelve, konzerválva. Németh János is egy ilyen hagyományos, természetes anyagokat használó eljárást, az úgynevezett „sellak politúrozás”-t alkalmazza. Ez több mint 400 éves felületkezelési munkafolyamat, amely olyan anyagot használ a fafelületek fényezésére, ami gyorsan párolgó szeszben oldódik, a szesz elpárolgása után azonnal megkeményedik és a keménység ellenére is bír egy bizonyos rugalmassággal úgy, hogy a fafelületek mozgását követi és nem repedezik meg a fa, ha szárad. Ezen anyagok fatárgyakra való felvitele csak 36

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

kézi technológiával történhet. A fatárgyak ragasztására bôrés csontenyveket használ. A restaurátor szeretné ezt az eljárást terjeszteni és használatát bemutatni. Nemcsak esztétikai szempontból fontos mindez, hanem így megnô a tárgyak értéke is. A mûhely alkalmas bemutatókra is, például szakköri foglalkozások keretében szeretné megismertetni zalaegerszegi szakközépiskolák faipari szakos osztályaival a hagyományos technológiákat és a restaurálási tevékenységet. A mester szerint nem csupán a mûhelyt lehet közkinccsé tenni, hiszen az egyes szerszámok munka közben is láthatóak. S hogy a mostani résztvevôk is megismerhesék ezt a módszert, nekilátott egy ívelt ajtólap politúrozásának, és közben természetesen zajlott az „oktatás” is. Jövôbeni tervei között egy általa megmunkált tárgyak árusítására szolgáló üzlethelyiség létrehozása, a mûhely további fejlesztése, illetve egy, a gyûjteményérôl készült kiadvány készítése is szerepel. Fodor Dóra vidékfejlesztési menedzser Észak-Zalai Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

TISZTELT OLVASÓINK!

A nyár közepi rekkenô meleg – az „uborka szezon”– ellenére is akadtak olyan szerzôk, akik lapunk e számában izgalmas szakmai kérdéseket vetnek fel, és reményeink szerint elgondolkoztatják ezekrôl tisztelt Olvasóinkat. Talán a vakációzó olvasó is szívesen és érdeklôdéssel olvassa majd azokat az írásokat, amelyek aktualitása vitathatatlan, és amelyekrôl kevesebb szó esett eddig. Elsôsorban három írásra szeretném a figyelmet felhívni. Dombai Lászlóné és Cser Károlyné a családok hétköznapi élete oldaláról közelítik a városfejlesztés bonyolult feladatkörét. A szakmai gyakorlat viszonylag keveset foglalkozik azzal, hogy a gyermekes családok életminôségét, milyen nagy mértékben befolyásolják azok a fizikai tényezôk, amelyek az egészséges és nyugodt élet kereteit jelentik, különösen a városokban és ezek között is elsôsorban Budapesten. Látszólag evidens dolgokról van szó, mégis többnyire megfeledkeznek róluk azok, akik a városfejlesztés tervezését, a fejlesztés gyakorlatát végzik. Az írás problémaérzékenyen veti fel a népesség elöregedésének és a szuburbanizáció folyamatának összefüggéseit, és sürgetôen ráirányítja a figyelmet a paneltechnológiával épült, antihumánus lakótelepek korszerûsítésének halaszthatatlan szükségességére. Új lehetôségeket sejtet a vélemények sokféleségének feltárásában a minôségi tényezôk megismerésére irányuló fókuszcsoportos kutatásról szóló írás Letenyei László és Szikla Gyula tollából. Sajnálatos ugyanis, hogy a település- és területfejlesztés gyakorlatában döntôen a mennyiségi tényezôk feltárása és elemzése dominál, holott a fejlesztések következményeit a lakosság minôségileg éli meg. A módszer alkalmazása nem igényel jelentôs anyagi eszközöket, mégsem élnek vele a gyakorlatban. A Lukovics Tamással készített interjú érdekessége, hogy megtudjuk, a régiókban való gondolkodás még a fejlett európai országokban is sok ellenállásba ütközik. A VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságának tevékenységérôl szóló tájékoztatót a PHARE projektek megvalósulását bemutató írások követik inkább tájékoztató, semmint gondolatébresztô jelleggel. Láthatjuk, hogy az Európai Unió által biztosított elôcsatlakozási támogatások felhasználása milyen széles skálán mozog. A megvalósult Phare projektek hosszú és nehéz tanulási folyamat eredményei, a Strukturális Alapok késôbbi fogadása szempontjából mégis elengedhetetlenek. A kissé száraznak tûnô számbavétel arra is rávilágít, az országban, milyen sok helyen beindult már ez a tanulási folyamat. A könyvismertetések nyomán talán felébred a tisztelt Olvasóban a könyvek elolvasásának igénye, és kedvet csihol azok kézbevételéhez. Híreink széles palettát ölelnek fel. Közülük a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület 2002. évi tavaszi konferenciájának ajánlásaira hívjuk fel a figyelmet. Különösen a a helyi, kistérségi problémák differenciált kezelésének gondolata azok legfôbb üzenete. Számos ajánlás az országban mindenütt alkalmazható a területfejlesztés hatékonyságának növelésére. Olvassák jelen számunkat is érdeklôdéssel! a fôszerkesztô 2


DOMBAI LÁSZLÓNÉ okl. építészmérnök, NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) CSER KÁROLYNÉ okl. építészmérnök, NOE

VÁROSFEJLESZTÉS – A CSALÁDBARÁT BUDAPESTÉRT A közelmúltban – többéves elôkészítô munka után – a Fôváros elkészítette Budapest Városfejlesztési Koncepciójának egyeztetési anyagát, melyet négy, egyenként félnapos „Vitafórum” keretében széles körû vitára bocsátottak. A közös gondolkodásba az érintett hivatalos szervezetek képviselôin kívül bevontak több civil szervezetet, így a Nagycsaládosok Országos Egyesületét (NOE) is. A NOE a családok legnagyobb, kiemelten közhasznú, országos hálózattal rendelkezô érdekvédelmi szervezete. Tagjaink a 3 vagy több gyermeket nevelô családok, melyeknek száma országos viszonylatban tragikusan kevés, az összes háztartásnak mindössze 3,6%-a, de ezekben az un. „nagycsaládokban” nevelkedik a gyermekek 30%-a! Budapest mintegy 800 000 háztartásának – sajnos! – kevesebb, mint a fele gyermekes család, a gyermekek száma megközelítôleg 540 000. Ezt a gyermek/fiatal létszámot növelik még az agglomerációból naponta Budapestre ingázó vagy idôszakosan itt élô és tanuló fiatalok, valamint a fôvárosi jellegbôl adódóan – fôleg iskolai szünidôben – a nagyszámú nyári idegenforgalom is. Egyesületünk lakáspolitikával foglalkozó építészmérnök szakértôi évek óta vizsgálják a nagycsaládosok helyzetét, lehetôségeit és szükségleteit. Ezek legmélyebb ismeretében teszik meg konkrét javaslataikat a döntéshozó szakmai fórumok számára, sajátosan ötvözve a szakmai-mûszaki-gazdasági és szociális elemeket. Ebben a cikkben Budapest városfejlesztésével foglalkozunk, olyan sajátos megközelítéssel, mely a középpontba elérendô célként a Budapesten élô családok helyzetének és életminôségének javítását állítja, és eszköznek tekint minden városfejlesztésre irányuló tevékenységet. Arra keressük a választ, hogy kellô hangsúlyt kapnak-e a gyermekes családok, mint a társadalom alapsejtjei, és a fejlesztés következtében kialakule számukra egy jól élhetô, családbarát fôváros? A gondolat nem idegen a nyugati országokban. Egyik olasz kisvárosban pl. a most folyó, többszintes program címe: „Alakítsuk át a várost, hogy megfeleljen a gyerekek igényeinek”. A fôvárosi fejlesztési koncepcióval kapcsolatban összeállítottuk legfontosabb észrevételeinket és javaslatainkat, melyeket az alábbiakban részletezünk.


hanem felgyorsult a fiatal, képzett gyermekes családoknak a fôvárosból – fôleg az agglomerációba – való kiköltözése. Fôbb hátrányai: a naponta órák elvesztését jelentô, zsúfolt utakon történô utazás és annak tetemes költsége, a környezetszennyezés, a családra, mûvelôdésre, sportolásra stb. fordítható idô megrövidülése. Ez a jelenség természetesen gazdaságilag is hátrányos a fôvárosra, hiszen elsôsorban a tehetôsebbeket, a több adót fizetôket veszti el. Kiemelten fontos feladat megkeresni és orvosolni a kiváltó okokat, meg kell elôzni a gyermekes családok elvándorlását, Budapest elöregedését! Budapest megfelelô levegôtisztaságának biztosítása Köztudott, hogy Budapest jelentôs területein a levegô nagymértékben szennyezett és ez elsôsorban a gyermekek egészségét károsítja. Sajnálatos tény, hogy Budapest tüdejét, az erdôs budai hegyvidéket mértéktelenül beépítették, de ezen felül olyan nagyszabású beépítések (végeláthatatlan hosszúságú panelépületek, bevásárlóközpontok stb.) is történtek, melyek meggátolják a város természetes átszellôzését, ami az eredeti, jól átgondolt városkoncepcióban biztosítva volt! Megnyugtató megoldást kell találni erre a problémára, de arra is, hogyan lehet a megfelelô jogszabályi, rendeleti hátteret nemcsak megalkotni, hanem be is tartatni. Zajhatások csökkentése Rendkívül káros a gyermekes családok életében a folyamatos és idôszakos, a rendeletekben szabályozott mértéket magasan meghaladó zajhatás. Ez származhat a közlekedésbôl, a túlfeszített és kedvezôtlenül vezetett forgalomból, de gyakoriak a szórakozóhelyek – környezetükben a pihenést zavaró – fôleg éjszakai dübörgései. Sajnos nem ritka az egyes lakásokból áradó, elviselhetetlenül hangos, agresszív zene stb. sem. A panellakótelepeken, az összezsúfolt, egymáshoz közel lévô, rosszul hangszigetelt lakásokban még erôteljesebben jelentkezik a zajhatás. Az érvényes zajrendeletek folyamatos megszegése történik, ezért eredményesebb szabályozásra és folyamatos ellenôrzésre van szükség.

Budapest „elöregedésének” megelôzése

Zöld terület, játszótér

Budapesttel foglalkozó valamennyi fejlesztési elképzelés elsô helyen említi azt a súlyos problémát, hogy nemcsak általánosságban fogy a városlakók száma,

A gyermekes családoknak szükségük van lakóhelyük közelében lévô, a városban arányosan elhelyezkedô, tisztán tartott, jól és biztonságosan felszerelt, megfelelô higiéniai körülményeket biztosító játszóterekre, zöld területekre, melyeket ké3

nyelmesen, babakocsival, esetleg kerékpárral el lehet érni. Szükségesnek látjuk a koncepcióban a zöldterületek fokozottabb védelmének biztosítását a beépítésekkel szemben. A kérdésnek fokozottabb jelentôsége van a panel városrészekben. Egészségmegôrzés Ehhez nélkülözhetetlen lenne a rendszeres testmozgás, a több sportolási lehetôség már az iskoláskorban, sportpályák, tornatermek, tanmedencék, megfizethetô uszodák stb. nagyobb számban való létesítése révén. A koncepciónak kiemelten kell kezelnie ezt a felnövekvô generáció egészségét preventív módon szolgáló témát. A panel lakótelepeknél egészségügyi szempontból még nagyobb jelentôsége van minden, a családok helyzetét és életminôségét javító, a panelbôl származó hátrányokat ellensúlyozó városfejlesztési törekvésnek és akaratnak! Közbiztonság Ez az egyik legégetôbb és legsürgôsebben megoldandó feladat. A közterületeken éppen a gyermekek, fiatalok vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, a kisgyermekeket nem engedhetjük kísérô nélkül iskolába, játszótérre, de idôs szüleink magányos sétája a parkban is meggondolandó. Idetartozik a megfelelô közvilágítás kérdése is, a folyamatos lámpatestcsere, még akkor is, ha vandál pusztítók naponta tönkreteszik azokat. Különös gondossággal kell eljárniuk és fokozott figyelmet kell fordítaniuk e kérdésre a nagy kiterjedésû panel lakótelepekkel bíró kerületeknek. Szociális bérlakások számának növelése Ez a városfejlesztés kiemelt jelentôségû – és mindeddig megoldatlan – feladata. A jelenlegi több tízezres létszámúra becsült, magas albérleti díjat fizetô vagy a szülôkkel összezsúfolódva élô, lakásnélküli és rászoruló családok többsége számára szinte az egyetlen lehetôség a megfizethetô bérû szociális lakás. Ebbôl azonban a szükséglethez képest nagyságrenddel kevesebb van, elsôsorban az elhibázottnak tekinthetô, túlzott privatizáció miatt. A kérdés szorosan összefügg a tovább nem odázható tömbrehabilitációval, a használt lakások felújításával és korszerûsítésével is. Enélkül önkormányzati lakásgazdálkodásról nem is beszélhetünk. Idetartozik az önkormányzatok birtokában lévô szociális bérlakásokkal való optimális gazdálkodás, hogy a kötelezô készenléti lakásszámon túlmenôen – ilyen lakásínség mellett – ne maradjon még rövid idôre sem lakatlan bérlakás. Ha azt látják a fiatal, családalapítás elôtt álló házaspárok, hogy a többgyermekes családok kicsi, szûk lakásba szorulva élnek, ahonnan a megélhetési nehézségek miatt önerôbôl képtelenek továbblépni, és a város nem segíti ôket az emberhez méltó, a gyermekek egészséges neveléséhez nélkülözhetetlen otthonhoz jutásban, vajon kedvet kapnak-e az oly nagyon szükséges gyermekszám vállalásához? Itt érintjük a „visszaprivatizálás” kérdését is. Felül kell vizsgálni az önkormányzat által privatizált lakások visszavá4

sárlását jelenleg tiltó rendelkezést, és lehetôvé kellene tenni ezt az alábbi indokok alapján: – A panelrekonstrukciónál mintaházakon célszerû bemutatni a lakosság részére az elérhetô elônyöket. E célra csak olyan épület alkalmas, melynél a lakások teljes számban önkormányzati tulajdonban vannak. – Élénkítené a fôvároson belül a lakásmobilitást. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen az érintett családok nagyobb eséllyel tudnának egy lényegesen alacsonyabb fenntartású bérlakásba költözni, vagy olcsóbb vidéki lakást venni. – Az önkormányzat ily módon, belátható idôn belül, az újlakás-építésnél gazdaságosabban és nagyszámban lenne képes biztosítani lakáslehetôséget – még ha az panel is! – az arra rászorulóknak. – Kedvezôen és gyorsan változhat a hazai saját tulajdonú lakás/bérlakás mutató is. A városfejlesztési koncepcióban az elegendô bérlakásszám mielôbbi elérésének alapvetô jelentôsége van. Véleményünk az, hogy e célból nem feltétlenül új lakásokat kell építeni, hanem a kerületi önkormányzatoknak – ahol ez lehetséges – a sokkal gazdaságosabb megoldást kellene választaniuk használt lakások felvásárlásával. Hiszen ma nem új, drága és kisszámú lakásra, hanem sokkal inkább több és nagyobb – még ha szerényebb is! – használt lakásra van családjainknak égetôen szükségük. Idetartozik a család jövedelmétôl és eltartottjaitól függô, egységes elveken alapuló szociális lakbértarifa rendszer kidolgozása is. Panelvárosrészek kérdései Utolsó témának hagytuk az egyik régóta húzódó, és talán a legnehezebben megoldható kérdést. A téma megközelítése itt is új. A feladat célját a panelban élô családok helyzetének és életminôségének javításában és az energia-megtakarításban jelöljük meg. A mára már halaszthatatlan panelrekonstrukció ennek a legfontosabb eszköze. Mindenekelôtt kívánatos lenne végre pontosabban megnevezni az elvégzendô feladatot. Egyre több szakcikk és szakértô „panelfelújításról” beszél. Véleményünk szerint ez a kategória kevés! Az OTÉK fogalommeghatározásai között (26. pont) a felújítás fogalma a meglévô építmény eredeti használhatóságának biztosítása érdekében végzett építési-szerelési munkát jelent. Éppen hogy nem az eredeti állapot – mint a bajok forrása – visszaállítása a cél! A korszerûsítés sem a megfelelô fogalom, mert a feladat ennél is több, nem csak a használati érték növelése. Ajánlható a „rekonstrukció” (63. pont) – zömében avult városrész korszerûsítése a jelen igényszintnek megfelelô állapot elérése érdekében – mi ezt a fogalmat fogjuk használni. Mint ismeretes, a 60–70-es években az ország különbözô területein tömegével épültek bérlakások nagyipari technológiával, melyeknek nagy részét azóta privatizálták. Budapesten 200 000 panellakás van, a teljes fôvárosi lakásállománynak mintegy 1/4-e. A szakértôk különbözô szinteken már 1985 óta – mintegy 17 éve! – foglalkoznak az egyre súlyosabbá váló, mûszaki, gazdasági és szociális területen jelentkezô „panelproblémával” és a megoldáshoz vezetô úttal – mind ez idáig meg2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

lehetôsen eredménytelenül. A kerületek egyes lakótelepei között nagy különbségek vannak, melyre a piac is reagált (eltérô lakásárak!). Az eredménytelenség okát mi a következôkben látjuk: – Elsô számú probléma az, hogy a küszöbön álló panelrekonstrukcióhoz szükséges megfelelô nagyságrendû lakossági, de önkormányzati önerô sem áll rendelkezésre! Ezzel egyszer már szembesülni kell. Lehet itt bármilyen jó mûszaki megoldás, ez a kérdés minden rekonstrukciónál „kerékkötôként” jelentkezik. – A panellakások jelentôs részében a mára kialakult helyzet szerint egyre inkább a kevésbé tehetôs családok élnek, akik az elmúlt idôszak változó körülményei miatt – munkahelyelvesztés, betegség, rokkantság, a rezsiköltségek aránytalan megemelkedése stb. – mára már a panellakások fenntartási költségeit sem képesek kifizetni, nemhogy jelentôs összeget tudnának a rekonstrukcióra fordítani. Ezt mutatja a közmûhátralékosok több tízezres száma, akik az új végrehajtási törvény szerint még lakásukat is elveszíthetik. – Külön kell szóvá tenni azt a helyzetet, hogy az itt élô családok fizetik a legmagasabb közmûdíjat, mely költségvetésük 35–40%-át is eléri. Csak a távfûtés havi költsége – mely a többi fûtési módhoz képest a legdrágább, átlagos lakás esetén annak mintegy duplája – min. 6–8000 Ft/hó többletkiadást jelent a családoknak. Ebben a helyzetben illúziónak tûnik a családok további anyagi megterhelése, mert egyszerûen nem képesek azt felvállalni. – A szakértôk – nagyon helyesen – nem részleges, hanem teljes rekonstrukciót javasolnak, melynek összege lakásonként mintegy 2 millió Ft. A Széchenyi terv lakosságra vonatkozó energiatakarékos korszerûsítési pályázata (SZT-2002-LA-2) szerint a bekerülési költségeket harmadolják a tulajdonos, az önkormányzat és az állami költségvetés között. Az állami költségvetés hozzájárulása azonban lakásonként nem lehet magasabb, mint 400 000 Ft. A 2 mFt-os költség esetében a „maradék”, azaz 1,6 mFt jut a tulajdonosra és az önkormányzatra együttesen akkor, amikor köztudomású, hogy többségük ilyen nagyságrendû összegekkel nem rendelkezik! A fentiek alapján állítjuk, hogy a sokat emlegetett „panelbomba” korántsem csak mûszaki értelemben, sokkal inkább szociális szempontból „ketyeg”! Nem kerülhetô meg az a tény sem, hogy a panelban élô családok az elhibázott privatizálás következtében, bár alacsonyabb áron, de a panellakások valódi állapotának ismerete nélkül, kényszerhelyzetben, „rejtett hibákkal” vették meg lakásukat. Tájékoztatás hiányában nem volt tudomásuk a küszöbön álló – sokkhatásként jelentkezô – nagy költségû rekonstrukciós munkák szükségességérôl és halaszthatatlanságáról. Másrészt a rendszerváltozás utáni években szinte egy idôszakra esett – fôleg a nagy iparvárosokban – a tömeges munkanélküliség megjelenése, az energiaárak drasztikus megnövekedésébôl következôen a távfûtési díj aránytalan emelkedése és a minden határt meghaladó kamatemelés, melyek együttesen kilátástalan helyzetbe sodorták családjaink jelentôs részét. Az igazságos és méltányos költségviselési konstrukció kialakítása az egyik sarkalatos kérdés, ellenkezô esetben a kis FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

jövedelmû háztartások önhibájukon kívül akadályozhatják a legjobb mûszaki elképzeléseket is! Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a távfûtött panellakásokban élô családok egyszer már megfizettek egy rekonstrukciónak megfelelô összeget, a távfûtési többletköltségek formájában, mely havi 6–8000 Ft-os többletköltséggel számolva 5 év alatt mintegy 400 000 Ft-ot jelent. Ezt a jelentôs összeget fizették ki a pazarló rendszer miatt – ahelyett, hogy családjukra költhették volna! A komplex panelrekonstrukción az alábbi fôbb elemeket értjük: – Teljes körû mûszaki rekonstrukció (azbesztcement problémával együtt) a primer (fûtômûvek és távvezetékek) és a szekunder (lakóházak, fogyasztók) oldalt egységként kezelve. – Értéknövelô, egyben életminôséget javító munkák, mint az egyes lakások horizontális/vertikális irányú összevonása, tetôtér-beépítése, erkélysor létesítése, a belsô és külsô környezet humanizálása, (játszótér, zöld felület) stb. mely utóbbi hatásos eszköz lehet a „szlömösödés” megállítására is. Fontos feladat a rekonstrukció elôtt álló épületben a lakók gondos felkészítése a várható folyamatokra, azok kihatásaira, az ideiglenes kiköltözésre. Ennek a szempontnak a nyugati országokban rendkívül nagy jelentôséget tulajdonítanak, és a felkészítô teambe szociológusokat és pszichológusokat is bevonnak. Javaslataink: – A távhôellátás szolgáltatói oldalának (fûtômû + távvezeték) korszerûsítését érintô pályázat (SZT-2002-EN-4) a fogyasztói oldali (lakóház, lakás) pályázattól (SZT-2002-LA-2) jelenleg független. Javasoljuk, a két pályázat mûszaki és idôbeli összevonását a komplex megvalósíthatóság és a hatásfok emelése érdekében. – Ugyanakkor meg kell határozni a rekonstrukció hatására bekövetkezô megtakarítás nagyságrendjét, annak megosztását a primer és szekunder oldal között, valamint garanciát kell adni a fogyasztóknak a közmûszámlájukon mutatkozó megtakarítás várható értékérôl. – Nem lehet megfeledkezni a közmûdíj-hátralékosokat fenyegetô további árverezések elkerülése érdekében, a szociális közmûtarifa rendszerének kialakításáról, melyre Európa számos országában jól kidolgozott, mûködô példák állnak elôttünk. – A gyakorlat is bizonyítja, hogy ehhez a hatalmas feladathoz központi koordinációt kell biztosítani. – Az optimális mûszaki és gazdasági megoldások kiválasztására elkerülhetetlen egy mûszaki tervezési-kivitelezési pályázat kiírása, mert a gondos elôkészítés a megtakarításoknak nélkülözhetetlen forrása! A súlyos panelproblémának a fentieken kívül van még egy – eddig kevéssé feltárt, de alapvetôen fontos – területe: a lakóhely és az ott lakók egészségi állapotának összefüggése. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete szerint e kettô szorosan összefügg. Azt vizsgálták, hogy az utóbbi évtizedek egyedülálló méretû urbanizációs folyamata hogyan befolyásolta az egészséget. A részletekre nem térünk itt ki, de az eredmény sajnos azt mutatja, hogy a zárt beépítésû városrészekben – pl. a panel5

lakótelepeken – éves szinten érzékelhetôen magasabb a betegségben, kórházban eltöltött napok száma, mint az egyéb helyen lakók esetében. Gyakrabbak az egyes tipikus betegség-elôfordulások – cukorbetegség, gyomorfekély, magas vérnyomás, allergia, asztma stb. – de még rosszabb képet mutatnak a lelki egészség mutatói, mint a depresszió, a drog- és alkoholfogyasztás, a reménytelenség, a szorongás. A gyermekkori lakókörnyezet – sok helyen egy sivár betonsivatag! – jelentôsen befolyásolja a gyermekek testi-lelki fejlôdését. Ezeknek az összefüggéseknek fel kell hívniok a szakemberek figyelmét arra, hogy a panel-lakótelepek mûszaki-gazdasági-szociális problémájához súlyosbító tényezôként járul a családok egészségügyi helyzete, melyre a jövôben nagyobb gondot kell fordítani. Az érintett családok életminôségén csak úgy lehet segíteni, ha ellensúlyozzák a hátrányok halmazát pihenésre szolgáló parkok, illetve sportolásra, mozgásra alkalmas területek és létesítmények biztosításával, intenzívebb mûvelôdés-fejlesztési tevékenységekkel stb. A panel-lakótelepek humanizálására sürgetôen megoldást kell találni! Aki a város jövôjével foglalkozik, nem feledkezhet meg arról, hogy a jövô a családokkal és a gyermekekkel kezdôdik! Most lenne itt a lehetôség, hogy Budapest egy kiemelten családbarát városfejlesztési koncepció kidolgozásával példát adjon Európának. Irodalomjegyzék:

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Dokumentációs Központ Tervtára, Könyvtára 1998 augusztusa óta nyilvános tervtárként, könyvtárként saját dolgozóinkon kívül a széles közönség számára is szolgáltatunk. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Tervtár

Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/116, 349 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô–szerda 8.00–16.00 A tervtár állományában a VÁTI Kht., valamint a megszünt Települések Fejlesztéséért Alapítvány KERTI MÉLYÉPTERV ÉVITERV Hídépítô Vállalat ÁÉTV tervtárak anyagaiból szolgáltat. VÁTI Kht. Dokumentációs Központ Könyvtár

Cím: 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32. Telefon: 356-9122/230 mellék Fax: 356-8003 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek : 9.00–13.30

– Panelépület-felújítási ABC – Építési Piac különszám – Panelkalauz – ÉTK kiadvány – Panelépületek energiatakarékos felújítása – kézikönyv – Lakóhely és egészségi állapot c. cikksorozat a Mentálhigiéné és pszichoszomatika c folyóiratban. (A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete)

kedd, csütörtök: 11.00–15.30 Könyvtár Archívum

Cím: 1111 Budapest, Budafoki út 59. Telefon: 361-0206 Nyitva tartás: hétfô, szerda, péntek: 9.00–13.30 kedd, csütörtök: 11.00–15.30 A könyvtárban megtalálható a BUVÁTI és a megszünt Építésügyi Tájékoztatási Központ (ÉTK) mûszaki könyvtárainak anyaga is.

6


LETENYEI LÁSZLÓ közgazdász, TET Colsulting Bt. SZIKLA GYULA közgazdász-szociológus, VÁTI

A FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS LEHETÔSÉGEI A TELEPÜLÉSÉS TERÜLETFEJLESZTÉSBEN

A hazai önkormányzati gyakorlatban a szabályozás és a fejlesztés viszonya egy sajátos „tyúk vagy tojás” dilemmához hasonlít. A fejlesztésben érdekelt intézmények többsége szerint a társadalom dinamikája, „fejlôdése” az elsô, mert ez adja az alapot azokhoz a gazdasági jellegû beruházásokhoz, amelyek kapcsán a késôbbiekben szabályozási, rendezési feladatok merülnek fel. Az önkormányzati és közigazgatási gyakorlatban azonban többnyire éppen fordítva történnek a dolgok: a szakemberek az objektívnek és kalkulálhatónak tekintett rendezési és szabályozási tervekbôl, határozatokból indulnak ki, amelyekhez képest a gazdasági kalkuláció a gyakorlatban csak mellérendelt, alkalmasint alárendelt szerepet játszik, amely nem a célt, hanem „csak” az eszközöket határozza meg. A „fejlesztési koncepció” mellékleteként készülô társadalmi hatástanulmányok szerepe még a gazdasági számításokénál is kisebb – a rendezéssel foglalkozó önkormányzati szakemberek tulajdonképpen ezeket többnyire nem is veszik igazán komolyan. A sajátosan „építészetinek” vagy „szakmainak” tekintett rendezési feladatok prioritása a gazdasági és társadalmi kérdések esetében újabb gyakorlati problémához vezet. A gazdasági és társadalmi „hatástanulmányok” az elmúlt években-évtizedekben igyekeztek a mûszaki jellegû tanulmányokhoz hasonlóvá, „objektívvé” válni, a matematikaiFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

statisztikai elemzésen alapuló érvelés vált jellemzôvé. Az adatok központi statisztikai adatbázisokból és/vagy kérdôíves kutatásokból állnak elô, amelyeket a kutatók az önkormányzati vezetôkkel folytatott interjúi egészítenek ki. Jelen írás üzenete szerint azonban az analitikus elemzések nem feltétlenül tükrözik a gyorsan változó mikrotársadalmak valós viszonyait. Az adatgyûjtési technikák korlátjai miatt a kutatóknak nincs módjuk feltárni a helyi emberek számára a valós kérdéseket, a csoportdinamikai tényezôket, a válaszok mögött rejlô megfontolásokat, motivációkat. Éppen ezért a társadalmi hatástanulmányok sokszor érdektelen kimutatásokkal halmozzák el a döntéshozókat, a valós kérdések peGyôrvár dig fel sem bukkannak az elemzési eljárások rutinszerû alkalmazása miatt. Jelen írás a kvalitatív kutatási módszerek, azon belül a fókuszcsoportos vizsgálatok használatának elônyeirôl igyekszik meggyôzni olvasóit. A fókuszcsoportos vizsgálat napjainkban elsôsorban a reklámszakmában divatos módszer, melyet a település- és vidékfejlesztésben egyelôre ritkán használnak. A vizsgálat során a célcsoportot „reprezentáló” személyeket egy asztal köré ültetik (ôk a fókuszcsoport), és egy kutató, az ún. moderátor nekik teszi fel a kérdéseket. A fókuszcsoportos vizsgálatok gyorsan és nem utolsósorban olcsón lefolytathatók. Az eredmények ugyan nincsenek felvértezve a reprezentativitás erejével, viszont a kutató közelebb kerül a kutatása tárgyához, módja van több oldalról körüljárni kutatási kérdéseit, és végül nem csak az derül ki számára, hogy mi a válasz a kérdésre, hanem az is, hogy miért. A kvalitatív információk – megítélésünk szerint – elsôsorban a tényleges fejlesztések elôtt és után, azaz fejlesztési koncepciók elsô vázlatainak kialakítására, illetve fejlesztések, beruházások monitoringjára használhatók fel. Az alábbiakban elôször röviden bemutatjuk a módszertan kialakulásának történetét, majd magát a módszert. Ezután a fókuszcsoportos vizsgálatok gyakorlati alkalmazásának lehetôségeit vizsgáljuk, végül ismertetünk egy gyakorlati vizsgálati eredményt. A továbblépéshez a cikk végén felhívjuk a figyelmet néhány hazai és külföldi kézikönyvre. 7

Fókuszcsoport kutató ABC A fókuszcsoportos vizsgálat módszertani elôzményei között a múlt századforduló kultúrantropológiai terep interjúit, elsôsorban Bronislaw Malinowski terepmunkáit, illetve ezzel párhuzamosan a tengerentúlon az 1920-as években kialakuló piackutatás módszereit szokták megemlíteni. A „csoportos interjú” fogalma is 1926-ban jelent meg elôször a szakirodalomban Emory Bogardus tollából, aki maga is a reklámiparban használta a módszert (The group interview. In: J. Applied Sociology 10: 372–382). A fókuszcsoportos vizsgálat továbbfejlesztésében a második világháborús kihívásoknak volt nagy szerepük. 1941-ben a Columbia Egyetem kapott megrendelést katonai propagandafilmek morális hatásának mérésére. A kutatók, Paul Lasarsfeld és Robert Merton az idô rövidsége miatt a megszokott mélyinterjú-sorozat vagy kérdôíves vizsgálat helyett a válaszadókat egy idôpontban egy moziteremben ültették le, ahol gombnyomással jelezték vissza az adott filmmel kapcsolatos tetszésüket vagy nemtetszésüket. A módszer a világháború évei alatt finomodott olyanná, mint amilyennek most is ismerjük. A módszertant Merton és szerzôtársai 1946ban cikk, majd 1956-ban könyv alakban publikálták. Az írások címe, „fókuszinterjú” (focussed interview) arra utal, hogy az eljárás során korlátozott számú személyt kérdeznek meg, azaz ezekre az emberekre fókuszálnak. A vizsgálat elnevezéseként a „csoportos mélyinterjú” (group depth interview) kifejezés is ismert. A „csoport” az egymással kapcsolatban álló, közös érdek(lôdés)û személyekre utal, a „mély” a keresett információra, amely a megszokott interakciók során nem bukkan elô, az „interjú” pedig az információszerzés módszerére, azaz, hogy az egyik csoporttag célja az információk elôcsalogatása. A fókuszcsoportos mélyinterjú a 70-es évektôl kezdôdôen vált általánosan elfogadottá a társadalomtudományok különbözô területein. Kiemelten gyakran alkalmazzák a módszert piackutatásra, talán elsôsorban gyorsasága és kreatív jellege miatt. A fókuszcsoportos vizsgálat legnagyobb értéke az interakció. A vizsgálat során a kutató személyesen találkozik a vizsgált célcsoport tagjaival (ebben különbözik a kérdôíves felmérésektôl), illetve a megkérdezett személyek is találkoznak, interakcióba léphetnek egymással (ebben különbözik a mélyinterjútól). Nemcsak a megkérdezettek válaszai, de a válaszhoz fûzött kommentárok, a spontán gesztusok, továbbá a csoportdinamikai sajátságok (vita, vélemény elhallgatása) mind-mind értékes információkat hordoznak. Ebben áll a fókuszcsoportos vizsgálat elônye: kérdôíves felmérés vagy egyéni interjúsorozat esetén a csoportdinamikai tulajdonságokra, illetve az egyéni motivációkra vonatkozó információk nem kerülnének a felszínre. Egy fókuszcsoportos vizsgálat a következô fôbb lépésekbôl áll: 1. Interjú megtervezése

A kutatás elején azonosítjuk a problémát és a vizsgálatba bevonni kívánt célcsoportot. A legtöbb kérdést érdemes elôre megfogalmazni. Az interjú során mód van arra, hogy a kérdéseket újrafogalmazzuk, akár a közérthetôség, akár például a 8

téma érzékenysége miatt – éppen ezért ajánlható ez a módszer kérdôívek elôzetes tesztelésére. Tekintettel kell lenni a megkérdezettek várható teherbíró képességére, ezért át kell gondolni a kérdések és a tárgyalandó témakörök (blokkok) számát. Könnyebb feltenni a kérdéseket, ha azok összefüggenek, egymásból következnek. A kérdések vagy blokkok közötti ugrások esetére célszerû „átvezetô” kérdésekkel készülni. Ugyanígy szükség van kezdô, bevezetô és levezetô kérdésekre is. Kényes kérdéseket anonim módon, kártya segítségével kérdezhetünk meg. A kulcskérdéseket érdemes kontrollkérdésekkel ellenôrizni. A megkérdezettek életkorára, foglalkozására stb. vonatkozó kérdések olykor bizalmatlanságot szülnek, ezért érdemes azokat a beszélgetés végen feltenni. 2. Fókuszcsoport összeállítása

A csoportok összeállításának leggyakrabban az az alapelve, hogy a megkérdezettek véletlenszerûen reprezentálják a célcsoportot, még akkor is, ha a kis létszám miatt úgysem tekinthetôk a résztvevôk a teljes sokaságra nézve reprezentatív mintának. Ilyen esetekben azt feltételezzük, hogy a csoporttagok nem ismerik egymást. Ügyelni kell a csoporttagok megoszlására a vizsgálati szempontok, például nem, kor, iskolai végzettség, vallási meggyôzôdés, anyanyelv, étkezési szokások stb. szerint. Természetesen elképzelhetô más kiválasztási elv, például a helyi véleményirányító személyek meghívása, vezetôi konferencia, munkahelyi kollektíva stb. Ilyen esetekben azonban szükséges, hogy a moderátor elôzetesen ismerje a terepet, és így értelmezni tudja a korábbi ismeretségeken alapuló interakciós szituációkat. A csoportok létszáma többnyire 6–12 fô között változik. A tapasztalatok szerint a kisebb csoport elmélyültebb, a nagyobb pedig inkább kreatív feladatok megoldására alkalmas. A csoportok többnyire páros számú résztvevôbôl (plusz a moderátor) állnak. Egy vizsgálat több, a hagyományok szerint legalább 3 csoportos beszélgetést jelent. 3. Moderálás

Az interjú folytatásának, azaz a beszélgetés moderálásának fô célja a megkérdezettek ôszinte válaszainak az elôcsalogatása. A viszonylag rövid interakció során ez nem egyszerû feladat, hiszen egyes válaszadók vélt elvárásoknak akarnak megfelelni, mások szerepelni akarnak vagy éppen nem mernek szerepelni, vagy éppen azt nem merik bevallani, hogy számukra nehezen érthetô a kérdés. Ahhoz, hogy minden résztvevôtôl választ kapjunk, a moderátornak számos kiemelkedô emberi tulajdonsággal kell rendelkeznie: kontaktusteremtés, koncentrációs képesség, határozottság, kaméleonszerû alkalmazkodóképesség. A többnyire pszichológusi végzettségû moderátoroknak a testbeszédet, azaz a gesztusok nyelvét is érteniük kell. Az idegen törzs tagjai közé érkezô antropológushoz hasonlóan a moderátornak is egyszerre kell belülrôl, az asztaltársaság tagjaként részt vennie a beszélgetésben, és közben külsô személyként kell rögzítenie a számára fontos információkat. A moderátor gyakran egy vagy két asszisztens segítségével dolgozik. Az asszisztensek készítik elô a demonstrációs eszközöket, de gyakran ôk rögzítik a beszélgetés eredményeit is, 2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

hogy a moderátor a beszélgetésre összpontosíthasson. A fókuszcsoportos kutatásoknál többnyire az a gyakorlat, hogy a megrendelô maga is végignézi a beszélgetéseket egy tükörfalon vagy videóláncon keresztül. A menet közben felmerülô kérdéseket az asszisztens közvetíti a moderátornak. A beszélgetéseket jobbára videófelvételen szokták rögzíteni. 4. Adatfeldolgozás, interpretáció

A fókuszcsoportos vizsgálatból nyert adatok a kutatási kérdésektôl függôen sokfélék lehetnek, ezért az adatfeldolgozás terén sincs állandó recept. Bár a fókuszcsoport „kvalitatív” adatgyûjtési technika, egyes esetekben, például ha adatok rangsorolását kértük a résztvevôktôl, ugyanúgy alkalmazhatunk adatsûrítô eljárásokat (faktorelemzést, MDS-t stb.), mint a kvantitatív adatgyûjtések esetében. Az azonban igaz, hogy a kis esetszám miatt a megoszlásoknak általában nem tulajdonítunk nagy jelentôséget. Az interpretáció során inkább a beszélgetés kapcsán elhangzó új, váratlan szempontok, a csoport véleményét befolyásolni tudó érvek, a többségi és kisebbségi vélemények megfontolása, motivációi kerülnek kiemelésre. A kis esetszám miatt a számítógépes feldolgozásnak sincs feltétlenül nagy jelentôsége. Legtöbben ugyan valamilyen adatbázis-kezelôt használnak az adatok tárolására és feldolgozására, de sok kutató használja az „ívpapír” módszert is, amikor a megkérdezettek válaszait csoportonkénti és kérdésenkénti bontásban egy nagy papíron, különbözô színekkel rögzítik. Napjainkban még sok területfejlesztô szakember ódzkodik a fókuszcsoportos vizsgálattól, mert ezekben kevés szereplô vesz részt, így az eredmények statisztikai értelemben vett megbízhatósága viszonylag gyenge. A kvalitatív kutatások azonban, amit veszítenek a mennyiségen, megnyerik a kutatás mélységén: új, az elôzetes tervezések során figyelmen kívül hagyott érveléstechnikák, megfontolások, csoportdinamikai tényezôk merülhetnek fel. Az interpretáció során természetesen tisztázni kell, hogy az adatok nem a teljes sokaságra vonatkozó reprezentatív mintán készültek – de ez nem csökkenti a kutatások értékét.


Fókuszcsoportos kutatás versus alternatív információforrások A hazai közigazgatási gyakorlatban fókuszcsoportos vizsgálatot ugyan ritkán, alternatív megoldásokat azonban gyakran szoktak alkalmazni a szabályozások vagy beruházások társadalmi-lakossági fogadtatásának megismerésére. Leggyakrabban ún. lakossági fórumot szoktak tartani, olykor ex ante, azaz a szabályozási-rendezési tervek készítése elôtt vagy alatt, gyakran pedig ex post, azaz a lakosság a kész terveket ismerheti meg. A lakossági fórum nagy elônye, hogy nyilvános, és így komoly legitimitást jelent az önkormányzat számára. Hátrányára írható viszont, hogy nem moderált, ezért sokszor néhány személy viszi a hangot, sokszor nincs idô fontos kérdések végigbeszélésére, vagy a kisebbségi vélemények jellemzôen kisebbségben maradnak. A fókuszcsoportos vizsgálat esetén a kisebbségi vélemény megjelenését és felszínre kerülését a véletlen mintaválasztás és a moderálás gyakorlata biztosítja. A participációs tervezés szintén ismert gyakorlat a hazai fejlesztési módszertani palettán. A módszer lényege a személyes kapcsolattartás vagy konferencia, ahol a helyi „véleményformáló” személyek, az önkormányzat képviselôi és a kérdéses projektben érdekelt személyek vesznek részt. A konferencia végezhetô lenne kisebb csoportokban, egy moderátor irányítása mellett is, ez ebben a formában nagyon hasonlítana egy fókuszcsoportos vizsgálatra. A participációs tervezés hazai gyakorlata azonban sok módszertani problémától terhes. Elôzetes kutatások révén nehéz meghatározni a véleményformáló személyeket, ezért a résztvevôk összetétele gyakran nem a valóságot, hanem az önkormányzati vezetôk településrôl alkotott képét tükrözi. A „kerekasztal” résztvevôi jellemzôen viszonylag sokan vannak, ami nem az elmélyültebb munkának, inkább az ötletgyûjtésnek kedvez. A szereplôk a település fejlesztési szempontjain túl saját intézményi és/vagy személyes érdekeiket is képviselik. Ha a moderátor szerepe nem erôs (vagy nincs moderátor, hanem például a tervezô vagy a fôépítész vezeti a beszélgetést), akkor a mindenkori helyi erôviszonyoknak megfelelôen alakul ki egy-egy domináns vélemény. A társadalmi hatástanulmányok Gyôrvár többnyire adat-másodelemzésen és/vagy kérdôíves felmérésen alapulnak. Ezek az eredmények többnyire jól kiegészíthetôk fókuszcsoportos vizsgálatok eredményeivel, de egyébként más kvalitatív módszerekkel is, például résztvevô megfigyeléssel, mélyinterjú sorozattal. Shamdasani és Steward (1990) összefoglalása szerint a fókuszcsoportos vizsgálat használata elsôsorban az alábbi esetekben javasolt: 1. általános kép kialakulásához, háttérinformációk gyûjtésére 2. induló hipotézisek megfogalmazására 3. kreatív ötletek, új gondolatok születésének elôsegítésére 9

4. új termék, szolgáltatás stb. potenciális hibáinak kiszûrésére 5. új termékkel, szolgáltatással stb. kapcsolatos asszociációk gyûjtése 6. a kutatási kérdés nyelvezetének feltárása 7. kvantitatív eredmények motivációinak kvalitatív ellenôrzése és interpretációja. Egy példa – humánerôforrás-fejlesztési program monitoringja Gyôrvárott

Az elmúlt évtizedekben Magyarországon egyre több szellemi mûhely, egyre több településen foglalkozott közösségfejlesztéssel. Az FVM Vidékfejlesztési Fôosztálya megbízásából a VÁTI azt vizsgálta egy fókuszcsoportos kutatás keretében, vajon várható-e, hogy a tréningek, képzések révén megerôsödnek a helyi közösségek. A kutatást két, egymáshoz sok szempontból hasonló településen végeztük, ám míg Gyôrvárott már évek óta rendszeresen folynak közösségfejlesztô programok, a kontrolltelepülésen, Kerecsenyben viszont egyet sem tartottak. A nagyobbik településen 3, a kisebbiken 2 nyolcfôs csoporttal készítettünk interjút. Anélkül, hogy ismertetnénk a kutatás eredményeit, a továbbiakban példaként ismertetünk néhány megállapítást arra vonatkozólag, hogy mi fogalmazható meg egy fókuszcsoportos vizsgálat eredményei alapján. Gyôrvárott a megkérdezettek árnyaltabban, sokrétûbben gondolkodtak a közösségi gazdálkodás kérdéseirôl, kevesebb volt az ingadozó vagy „nem tudom” válasz, mint a kontrolltelepülésen, Kerecsenyben. A közösségi gondolkodás egy ponton mutat lényeges különbséget a két településen: míg Gyôrvárott a megkérdezettek bíznak abban, hogy megfelelô módszerekkel minden embert be lehet vonni a közösségi tevékenységekbe – ez valószínûleg a tréningek pozitív hatása – Kerecsenyen ebben senki sem bízott. A „potyautas problémát” a két település lakói láthatóan tapasztalatból ismerik. Egybehangzó véleményük szerint nem okoz gondot, hogy nem mindenki és nem egyenlô mértékben vesz részt a közös munkában. „Amikor befejeztük a munkát, akkor aki sokat dolgozott benne, az a magáénak érzi és örül neki, aki pedig keveset, vagy egyáltalán nem, az is” . A megkérdezettek hozzátették, hogy a közös munkának maga a munka a legjobb reklám: ha eleinte kevesen vesznek is részt benne, példájuk ragadós, a létesítmény megszületése pedig legközelebb azokat is ösztönzi, akik ezúttal nem voltak aktívak. A válaszok tükrében helyesnek tûnik az a feltevés, hogy a közösségfejlesztô tréningek alkalmasak a közösségi értékek további erôsítésére. Elsôsorban három olyan hatás van, amelyek révén a közösségfejlesztô tréningek kifejtik pozitív hatásukat: 10

1. Humánerôforrás-fejlesztés: a képzések résztvevôi személyiségük új jegyeit fedezték fel, amely révén alkalmasak szervezô, vezetô munkára a közösségen belül. Bár a közösségfejlesztô tréningeknek ez nem kifejezett céljuk, a gyakorlatban mégis humán erôforrás fejlesztést is végeztek. 2. A vezetô „mag” szocializációja: a tréningek eredményeként megerôsödött Gyôrvárott „egy csapat”, amely hajlandó és képes a közösségen belül vezetô szerepet vállalni. A falu szintén megbarátkozott a gondolattal, hogy a településnek ne egy, hanem egyszerre több vezetô személyisége legyen. 3. Képzés, technikák: a tréningekben résztvevôk számos olyan rutint, technikát sajátítottak el (pl. hogyan tekintsünk túl a saját szempontunkon, melyek a közösségi gazdálkodás fortélyai stb.), amelyek segítik ôket a helyi közösségi élet szervezésében. Tapasztalataink alapján úgy gondoljuk, hogy a fókuszcsoportos vizsgálat alkalmas módszer lehet különbözô fejlesztési programok hatékonyságának utólagos mérésére, monitoringjára. Több hasonló kutatás lefolytatása alapján kialakítható lenne egy fókuszcsoportos vizsgálatra tervezett standard interjúvázlat, amely révén a különbözô településeken végzett fejlesztô tevékenység összehasonlíthatóvá válna. Kerecseny

Kézikönyvek • Hoffman Márta, Kozák András és Veres Zoltán (szerk.) 2000: Piackutatás. Budapest: Mûszaki Könyvkiadó. • Morgan, David L. (ed.) 1993: Successful Focus Groups. Advancing the State of the Art. Newbury Park, etc: SAGE • Shamdasani, Prem N. és Steward, David W. 1990: Focus Groups. Theory and Practice. In: Applied Social Research Methods Series (20). Newbury Park etc.: SAGE • Werdy, Gordon and Roy Langmaid 1997: Kvalitatív piackutatás. Budapest: HVG Rt. 2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

EURÓPAI RÉGIÓK KLUBJA – KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉSZVÉTELLEL Lukovich Tamás a régióelnökök comói találkozójáról A Comói tó partján fekvô Belaggioban, július 15–16-án került sor az európai régióelnökök elsô tanácskozására, melyre a Közép-Magyarországi Régió képviselôi is meghívást kaptak. A Pest megyét és Budapestet magában foglaló központi tervezési-statisztikai régiót a lombardiai rendezvényen Tarlós István óbudai polgármester, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöke, illetve Lukovich Tamás, a Pro Régió Ügynökség ügyvezetô igazgatója képviselte. Utóbbit a találkozó elôzményeirôl, részleteirôl és várható következményeirôl kérdeztük.

sal, a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével azt a kétoldalú interregionális keretegyezményt, amely a két régió jövendô gazdasági, kereskedelmi, kulturális, illetve tudományos együttmûködési lehetôségeit vázolta fel. A kapcsolatfelvétel idén két konkrét rendezvényt is eredményez: az egyik a comói tanácskozáson való részvételünk, a másik pedig egy ôszi magyar befektetési konferencia tetô alá hozása Milánóban. – Milyen szempontok szerint hívták meg a résztvevôket a Comói tó partjára? – Úgy vélem, mindenképpen a sokszínûség számított, ugyanis a tanácskozás fô célja az volt, hogy érdemi tanácsokat adjon az Európai Konventnek: miként tudnák az eddiginél markánsabban érvényesíteni a regionális szint érdekeit a törvénykezésben. Hogy minél több oldalról lehessen megvilágítani a gondokat, volt olyan régió a meghívottak között, amely egyben ország is (Szlovénia, amelyet Romano Prodi az elnöklô lombardiai elnökkel államtitkár képviselt); volt kis és – Általában véve is nagy megtiszteltetésnek mondható a nagy régió; tervezési-statisztikai régió, illetve olyan, amelynek lombardiai meghívás, hiszen a helyszínen szembesültünk az- saját törvényhozása van; európai uniós régió, EU-belépésre vázal, hogy szerte Európából mindössze húsz (!) európai régió ró ország régiója, illetve olyan országé is, amely nem is tervekapott helyet a résztvevôk listáján. Hogy a mi régiónk látó- zi a belépést az unióba (olyan svájci kantonok, amelyek minkörbe került, az minden bizonnyal an- dentôl függetlenül lényegesnek tartják a régiók közötti együttnak a látogatásnak tulajdonítható, ame- mûködést). – Felsorolna néhány részt vevô régiót? lyet Roberto Formigoni lombard tarto– A teljesség igénye nélkül: jelen volt a házigazda Lombarmányelnök tett idén tavasszal Orbán Viktor miniszterelnök meghívására. dia, Katalónia, Baden-Württenberg, Ile-de-France, West-GöteFormigoni úr a magyar kormányfô je- land, Horvátország, Flandria, Rhone-Alpe, Bajorország, Heslenlétében írta alá T. Mészáros András- sen, Prága, St. Gallen képviselôje (vagy régióelnökök, vagy mi– Magyarországról egyedül a Központi Régiót invitálták e rangos nemzetközi rendezvényre. Minek tulajdonítja ezt a „kivételezést”?


11

bek között a normák egyesítésérôl, a megerôsített régiós részvételrôl és igényfelmérésrôl is szólt – mindezek érdekében úgynevezett „kompetenciakatalógus” is készül. Az elnök úr kijelentette, hogy a bôvítés nagy gazdasági követelményeket fog támasztani az unióval szemben, ugyanakkor a már bent lévô régiók érdekeit is messzemenôen figyelembe kell venni. Ezzel kapcsolatban volt egy fölöttébb érdekes megállapítása is: véleménye szerint a csatlakozó országok régióit azért kell mihamarabb felfejleszteni, hogy kilépjenek az Objektív I-es kategóriából, s ne szoruljanak további támogatásra. – Hogyan zajlott a Prodival való vita? – Igen tanulságos módon: a polémia igen kemény volt, de roppant kulturált – semmi személyeskedés, semmi megbántódás nem jellemezte. – Milyen szakmai problémákra koncentráltak a prezentációkon? – Három fô csapásról lehet beszélni: a logisztikáról és mobilitásról, a környezetrôl és energiáról, valamint a kutatás-fejlesztésrôl. A régióelnökök elsôsorban ezeket tekintik stratégiailag fontos fejlôdésirányoknak. – Sikerült-e Prodi úrral személyesen is szót váltani? – Erre a személyes beszélgetésre módunk nyílt, mégpedig Formigoni úr társaságában a díszvacsora végén. A magyar csatlakozással kapcsolatban (torpedó alaKözös fotózás a festôi Serbelloni villa teraszán, háttérben a kú szivarral a kezében, belénk karolva) kicsendôrség motorcsónakja. fejtette nekünk: Magyarországgal semmi hallathatják hangjukat, ezért az intézményi reformokat elôké- probléma sem lesz – jól abszolválja a tárgyalásokat, s külöszítô Európai Konventet szeretnék rávenni arra, hogy orvosol- nösen strukturális szempontból tartja kiemelkedôen felkéja ezt a sérelmet. Ezzel kapcsolatban egyébként hazai analó- szültnek hazánkat. – Az Európai Konvent is képviseltette magát a találkozón? giát is fel lehet hozni: a hét magyar régió is létrehozta a régió– Meghívták Giscar d’Estaing elnököt – ôt Giuliano Amato elnökök tanácsát (TERET), melynek a jelmondata is az: Több alelnök helyettesítette, mégpedig videokonferencia formájáteret a TERET-nek... – Azt gondolná az ember, hogy a regionális támogatások Eu- ban kapcsolták Rómából. – Mindez arra utal, hogy anyagi kényszerek nem korlárópájában már nem kell megvívni ezt a fajta érdekküzdelmet... – Márpedig a lombard tartományelnök leplezetlenül meg- tozták a tanácskozás sikerét... – Pazar körülmények között zajlott a rendezvény – nyugodfogalmazta: a régiók fôszerepet kérnek az Európai Bizottság munkájában – az eddigi informális szerep helyett formálisra, tan fogalmazhatok úgy, hogy államférfiaknak kijáró fogadtaintézményes biztosítékokra tartanak igényt. Formigoni úr tásban részesültünk. A Comói tó európa legmélyebb – 410 méter mély – tava, melynek partján a legmódosabb itáliai csaláezért vetette fel a Régiók Klubja létrehozásának ötletét is. – A tanácskozást a híradások szerint Romano Prodi, az Eu- dok stílusos villái emelkednek. (Versace család vagy Berlusrópai Unió elnöke személyes jelenlétével is megtisztelte. Neki- coni csak két reprezentatív ingatlan tulajdonos.) Az olasz csendôrség biztonsági okokból szinte „légmentesen” lezárta a szegezték ezeket a követeléseket? – Mégpedig igen határozottan. A katalán elnök egyenesen várost. Münchenbôl lízingeltek a szállításunkra vadonatúj 8azt javasolta, hogy jöjjön létre brüsszeli felsôház, ahol a régi- as BMW-ket formaruhás sofôrökkel, s motorcsónakon vittek ók tevékeny szerephez juthatnának – ezt azonban Prodi úr bennünket Comóból a tanácskozásnak helyet adó pazar villába, illetve a szállodába. Minden küldöttségnek saját hostesse már az ötlet szintjén is óvatosan kezelte. volt. Az olasz tévécsatornák az elsô perctôl az utolsóig vezetô – Milyen konkrét területekrôl esett szó? – A regionális részvételi deficiten egyes vélekedések sze- hírként tálalták az eseményt, s nem kizárt, hogy valóban törrint egyfajta „második kamarával” is lehetne segíteni. Így ki- ténelmi jelentôségûnek bizonyulhat az Európai Régiók Klubbontakozhatna a szubszidiaritás elve is, miként a szolidari- jának megalakítása, amelyet a zárónyilatkozatban rögzítettási elv is realizálódhatna: milyen lehetséges útjai vannak tünk... Csontos János, újságíró az európai régiók közötti segítségnyújtásnak. Prodi úr töbniszterek), s több olasz tartomány is képviseltette magát, mint Veneto, Emilia Romagna vagy Puglia. Ebbôl is látszik, hogy rangot jelentett ott lennünk. – Milyen programot bonyolítottak e két nap alatt? – Az alapvetô célkitûzés szellemében – hozzájárulni az új európai vízió kialakításához – igen tartalmas munkát sikerült végezni. A jelenlévô régiók küldötteinek véleménye abban gyakorlatilag megegyezett, hogy az Európai Unióban egyelôre igen gyenge lábakon áll a regionális képviselet ügye. Az elégedetlenség fô oka az, hogy az Európai Parlamentben a régiók nem

12


A VÁTI TERÜLETFEJLESZTÉSI IGAZGATÓSÁG TEVÉKENYSÉGE 1998–2002 KÖZÖTT A magyarországi területfejlesztés alakulása A kilencvenes évtized második felében a gazdaság területi folyamatait a dinamikahordozó tényezôk, mindenekelôtt a beáramló külföldi tôke és a válságjelenségek – elsôsorban a munkanélküliség – együttesen vezérelték. A piaci átmenet hatására a gazdaság teljesítménye az átmeneti visszaesés után a 90-es évek közepétôl ismét növekedni kezdett, de ez gazdasági téren a területi és települési különbségek növekedésével járt együtt. Különösen a területi gazdasági teljesítôképességet (GDP/fô) alapvetô módon meghatározó külföldi tôke térségi gazdaságban betöltött szerepének különbségei növekedtek. Ehhez hasonlóan a foglalkoztatási szempontból jelentôs vállalkozási aktivitás is jelentôs területi különbségeket mutat. E térszerkezetet meghatározó tényezôk szempontjából az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió hátrányos helyzete szembetûnô. A gazdaság ágazatai közül a folyamatosan fejlôdô és terjedô üzleti szolgáltatások elsôsorban a fôváros és a nagyvárosok fejlôdésében, a korszerû és technológiailag megújult ipar az észak-dunántúli országrész fejlôdésében játszanak kulcsszerepet, nincs viszont olyan kiterjedtebb térsége az országnak, ahol a mezôgazdaság dinamikahordozó eleme lenne a gazdaságnak. A régiók eltérô fejlôdési pályái olyan jelentôs társadalmi következményekkel is jártak, mint a válságtérségekben koncentrálódó munkanélküliség és az erôsödô jövedelemkülönbségek. Az öröklött területi egyenlôtlenségek mellett meghatározó volt a piacgazdaság új folyamatainak – vállalkozási aktivitás, információáramlás – szerepe. Az átalakulás adta lehetôségeket azokban a térségekben tudták leginkább kihasználni, ahol a képzettebb, vagyonosabb lakosság képes volt anyagi elônyökké konvertálni korábban felhalmozott szellemi-kulturális és kapcsolati-információs tôkéjét. A mûszaki infrastruktúra területén továbbra is jelentôs hátrány mutatkozik Északkelet-, Kelet-Magyarországnak és DélDunántúlnak az országos és nemzetközi közlekedési rendszerek hálózatába való bekapcsolásában. A lakosság kommunális infrastruktúrával (ivóvízzel, gázzal, telefonnal) való ellátottsága és ezáltal életkörülményei viszont az ország gazdasági visszaesése ellenére jelentôsen javultak. A környezetvédelem terén jelentôs elôrelépések történtek, így csökkent a hôerômûvekbôl és ipari létesítményekbôl eredô légszennyezés, mérséklôdött a felszíni vizek minôségének romlása, nôtt a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kiterjedése. Az emberi életminôség javítása szempontjából azonban még sok hiányosság tapaszFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

talható, elsôsorban a hulladékgazdálkodás, a növekvô közúti forgalom légszennyezô hatása és a nagyvárosok szennyvízkezelésének megoldása terén. A fenti tényezôk közül a területi egyenlôtlenségek egyértelmûen a gazdasági folyamatokhoz kötôdnek, a társadalmi folyamatok a már korábban is fennálló egyenlôtlenségeket alapvetôen nem módosították. Az egyenlôtlenségek elsôsorban a fôváros és vidék viszonylatában, az ország keleti és nyugati része között, valamint a határ menti helyzetbôl fakadóan mutatkoznak meg. Az évtized végén az elmaradott és válsággal küzdô keleti országrészben is megjelentek a gazdasági fordulat jelei (elsôdlegesen a nagyvárosi körzetekben), amiben kimutathatóan szerepet játszottak a területfejlesztési politika intézményi és pénzügyi eszközei is. A területfejlesztési politika területén a kilencvenes évtized legnagyobb elôrelépése a területfejlesztés törvényi hátterének megteremtése, a többszintû (regionális, megyei és kistérségi) intézményrendszer kialakítása és a területfejlesztési források egyre nagyobb mértékû decentralizációja. A területfejlesztési szervezet kialakítása és feladatai A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium intézkedései alapján a területfejlesztés intézményrendszere kialakításának részeként a VÁTI 1998-tól fokozatosan létrehozta a területfejlesztés állami feladatait tervezéssel, kutatással, értékeléssel, egyéb szakmai szolgáltatásokkal, illetve operatív közremûködéssel, pénzügyi és programlebonyolítással segítô kapacitását, szervezetét. A kialakítás során figyelembe vette az Európai Unióhoz való csatlakozásra való folyamatos felkészülés támasztotta igényeket. Megfelelôen képzett szakembergárdát alakított ki, folyamatosan építette területi hálózatát, megfelelô technikai és elhelyezési feltételeket teremtett a szakmai munkához. Az 1998-ban 33 fôvel mûködô Területfejlesztési Phare Programirányító Iroda és az 5 fôs Országos Területfejlesztési Osztály létszáma 2002-re a tevékenységi kör bôvülése következtében 86 fôre emelkedett, amelyet a felsôfokú végzettségûk és a nyelvvizsgával rendelkezôk magas, 92, illetve 96%-os aránya jellemez. Az újonnan létrehozott szervezet, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (TFI) létszám-növekedésének hátterében a területi képviseletek bôvítése áll: a korábbi 4-hez képest 2002-ben már 11 városban található országszerte. 2001 végén jelentôs, 180 millió forint értékû felújítási munkák kezdôdtek meg a TFI megfelelô elhelyezése és a mûködés feltételeinek megteremtése érdekében. A Phare programok megvalósítása során 1998-ban 5,1 millió euró, 2001-ben 28,7 millió euró támogatás kifizetésére került sor. A mûködési költségeinek fe13

dezetére kapott éves bevételi elôirányzatok összege a feladatok növekedését követte: ez 1998-ban mintegy 85 millió, 2001ben 654 millió forintot tett ki. A felelôs tárca az egységes igazgatóságba szervezett, a nemzeti területfejlesztési politika végrehajtásával és értékelésével, illetve a Phare és egyéb európai uniós programok lebonyolításával foglalkozó részlegeket az új, az Európai Unióhoz való csatlakozás kapcsán körvonalazódó feladatokra tekintettel fejlesztette és fejleszti. Megkezdôdött a hatékony és európai normákhoz illeszkedô, rendszerszerû ellenôrzési és monitoring rendszer kialakítása. Korszerû, a tervezésben és a végrehajtásban egyaránt a partnerségre és az átláthatóságra építô, hatékony, európai eljárásokat alkalmazó szakmai mûhely, a csatlakozást követôen központi szerepet betöltô Nemzeti Területfejlesztési Ügynökség alakult ki. Értékelés és monitoring

A TFI kiemelt feladata volt a területi folyamatok alakulásának és a területfejlesztési politika érvényesülésének figyelemmel kísérése és a hatásvizsgálatok elvégzése alapján Területfejlesztési Országgyûlési Jelentés elkészítése az 1996. évi XXI. törvény rendelkezésének megfelelôen, valamint az anyag elôkészítése a parlamenti vitára. Az Országos Területfejlesztési Koncepció karbantartási munkái kiterjedtek a 35/1998 Országgyûlési határozatban foglalt célok elérésének figyelemmel kísérésére, a fejlesztési javaslatok érvényesülésének nyomon követésére az ágazati és területi tervezésben, a fejlesztési feladatok megvalósulásának regisztrálására. A régiók, megyék, kistérségek társadalmi, gazdasági és infrastrukturális kapcsolatrendszerének alakulásáról országgyûlési jelentés került összeállításra, elkészült továbbá a Területfejlesztési monitoring rendszer koncepciója, a megfigyelési és értékelési rendszer elvi terve. Tervezés-programozás

2000 végétôl alapvetô, a Phare támogatások felhasználásához kapcsolódó, valamint a késôbbiekben az európai uniós alapokhoz való hozzáférést megalapozó tervezési, programozási munkák kezdôdtek meg. Az új szervezeti egység közremûködésével a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) kidolgozásának keretében a régiókkal és a szaktárcákkal folyamatosan egyeztetve elkészült a regionális helyzetelemzés, majd a területfejlesztés és a régiók céljait összefoglaló regionális stratégia. Ebben kialakításra kerültek a Regionális Operatív Programban megvalósításra javasolt intézkedések. A feladatok között szerepelt tervezési módszertanok kidolgozása a tervezési keretekre és az intézményrendszerre vonatkozóan, a régiók SWOT elemzésének, illetve a regionális operatív program lehetséges tartalmának meghatározása, továbbá az ágazati és regionális stratégiák összhangjának megteremtése. A közép-dunántúli régióban a Phare SPP program szakértôi segítségnyújtásával az NFT tervezéséhez modell regionális akcióprogram indult, amelynek tapasztalatai 2002-ben az operatív program kialakításához nyújtanak segítséget. 14

Phare programok menedzselése

A területfejlesztési Phare programok megvalósításának üteme az elmúlt négy esztendôben jelentôsen felgyorsult, költségvetésük stabilizálódott és a rendelkezésre álló keretek megnôttek. A programok kedvezményezett régióiban 1998 óta összesen mintegy 21 milliárd forint értékben több mint 300 konkrét fejlesztés valósult meg, a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések, környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházások nagyban hozzájárultak e térségek felemelkedéséhez. Míg az 1995-ös költségvetésû Borsodi Szerkezetátalakítási Program még jelentôs, költségvetése egyharmad részét meghaladó része nem került felhasználásra, a késôbbi, 1996-os és 1997-es költségvetésû programok terén áttörést sikerült elérni: ezen, összesen 44 millió euró nagyságú programok kihasználtsága meghaladta a 90%-ot, ami, figyelembe véve a programok sokszereplôs voltát és a Phare programok eljárási nehézségeit és problémáit, egyértelmûen jelentôs eredmény. A Strukturális Alapok fogadására felkészítô Phare program (Special Preparatory Programme „SPP”) eredményesen zárult 2001 végén. Ennek keretében a magyar közigazgatás szakembereinek munkáját a Strukturális és Kohéziós Alapok mûködtetéséhez európai uniós köztisztviselôk segítették tanácsadással un. twinning formában, amelyet rövid távú szakértôi tanácsadás, képzések, munkaértekezletek és tanulmányutak szervezése tett teljessé. A program 2002-tôl folytatódik a Strukturális Alapok fogadására alkalmas intézmények, valamint a pénzügyi menedzsment és ellenôrzési, monitoring rendszerek fejlesztésével. A Phare területfejlesztési programjai döntôen a regionális és megyei szint – a fejlesztési tanácsok és ügynökségeik – közremûködésével valósulnak meg, így a programok sikeréhez az intézményrendszer stabilizálódása is jelentôsen hozzájárult. Az intézményfejlesztés terén sikerrel járt az a kezdeményezés, hogy a régiók kerüljenek érdemben bevonásra a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülés záró szakaszában is. Ennek részeként indult 2001 ôszén az összes régió részvételével a Regionális Felkészítô Program. Phare forrásokból a Dél-Dunántúl, a Dél-Alföld és Északkelet-Magyarország régiói, valamint az osztrák, szlovák, szlovén és román határ menti megyék juthattak EU támogatáshoz. Mivel az Európai Unió döntése értelmében Phare forrásokkal csak korlátozott számú régió volt támogatható, a 2001–2002 évi költségvetés lehetôséget biztosított arra, hogy a Phare-ból „kimaradó” régiók is hasonló nagyságú források felhasználásán keresztül gyakorolják be az EU tagsággal majdan hozzáférhetô Strukturális Alapok felhasználási technikáit. A 2002–2003-as Phare támogatások esetében a programozás alapja az Elôzetes Nemzeti Fejlesztési Terv, mely tartalmazza valamennyi régió fejlesztési tervét. A tervezés alapja a hosszú távú kiszámíthatóság, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2002-re tervezett intézkedések kapnak támogatást 2003-ban is. Az új irányelvek alapján lehetôség van már a Phare programoknak az ország mind a hét régiójára való kiterjesztésére. A szomszédos országokkal való együttmûködést szolgáló (Cross Border Cooperation „CBC”) programok terén igen jelentôs hatása van annak, hogy 2000-tôl sikerült elérni a magyar–szlovák határszakasz támogatását, valamint annak, hogy kézzelfogható közelségbe került a program kiterjesztése a ma2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

Területfejlesztési és szociális alap típusú Phare programok támogatási kerete 1992–2002 (millió euró)

gyar–horvát és a magyar ukrán határszakaszra. Jelentôs nemzetközi vonatkozású eredmény az, hogy az FVM keretében mûködô titkárság munkája elismeréseként hazánk teljes jogú tagként vehetett részt az EU régiók együttmûködését szolgáló INTERREG II és III kezdeményezésekben. A regionális fejlesztési programok 2001 végén kiegészültek a 2000-es és 2001-es költségvetésû, a szociális alapot modelle-

zô Phare támogatási programokkal, amelyek végrehajtásáért – az Európai Unió Bizottságának döntése értelmében – a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság felelôs a szakmai szervezet, az ESZA Kht. bevonásával. Együttmûködô partnerek az Oktatási Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium. Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

Phare kifizetések 1995–2001

¤ ezer euro


15

Tájékoztató PHARE területfejlesztési projektek megvalósulásáról

A PHARE 2000 „GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ” FEJEZETÉBE TARTOZÓ PROGRAMOKRÓL A Phare „Gazdasági és szociális kohézió” fejezetének általános áttekintése A 2000 utáni idôszakban a területfejlesztési programok megtervezése a Phare országprogram „Gazdasági és szociális kohézió” fejezetében történik. A programok költségvetése 2000 és 2002 között mintegy évi 25 millió euró. 2003-ban a rendelkezésre álló támogatási keret várhatóan mintegy 65 millió euróra növekszik az intézményfejlesztési projektek kiesése és azok forrásainak átcsoportosítása miatt. A programok társfinanszírozása továbbra is szigorú követelmény marad, ennek mértéke a támogatásra javasolt tevékenységektôl függôen programonként 25–50% között változik. 2001-ben a Phare programhoz hasonló fejlesztési program indult a Phare támogatásban nem részesülô régiókban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Balaton). A nemzeti regionális programok célja, hogy Phare programhoz hasonlóan, az európai uniós csatlakozásra való felkészülésben segítse a régiókat. 2002 és 2003-ban már lehetôség van az ország mind a hét régiójában Phare finanszírozású programok indítására. A Phare 2000-es programok A megítélt Phare támogatási keret teljes összege 32 millió euró, ami a magyar társfinanszírozással és a saját erô résszel összességében több mint 16 milliárd forint értékû fejlesztést tesz lehetôvé. A Phare 2000 területfejlesztési program célrégiói Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld. A program keretében megvalósuló projektek: Kis- és közepes méretû vállalkozások emberi erôforrásának fejlesztése (HU 0008-04) A projekt célja képzések támogatása a kis-és középvállalkozások menedzsment képességeinek fejlesztésére. Ez alapképzésként tartalmaz: • általános menedzsment ismereteket, • külpiaci értékesítésre felkészítô képzést, • gazdaságot támogató intézmények (ipari parkok, inkubátor házak) menedzsmentjének fejlesztésére irányuló képzést és 16

• turizmusfejlesztô menedzserképzést. A projekt keretében lehetôség nyílik külföldi és belföldi tanulmányutakra, személyre szabott külföldi részképzésre. A projekt teljes költségvetése 3,5284 euró, amelyben a Phare támogatás és a kormányzati hozzájárulás mellett a megkövetelt saját erô 1,1235 millió euró. A képzési programot nyílt nemzetközi versenytárgyalási eljárással lefolytatott, komplex szolgáltatási tender keretében hirdették meg, amelyre konzorciumok pályázhattak. A tender nyertese az Enterprise plc. konzorcium. A képzésekrôl tájékoztató kampány indul 2002 nyarán, és a képzések a tervek szerint 2002 ôszén kezdôdnek. Kis- és közepes méretû vállalkozások közötti együttmûködés erôsítése (HU 0008-05) A támogatás célja a regionális kis- és középvállalkozói (kkv) szektor növekedésének és versenyképességének fejlesztése, a kkv-szektorban a foglalkoztatás növelése, illetve a kkv-k termelékenységnövekedésének elôsegítése. A program három komponensbôl áll: 1. intenzív kommunikációs kampány, illetve szakmai segítségnyújtás a kkv-k részére az együttmûködések kialakításához és a pályázatok elkészítéséhez; 2. kkv-k együttmûködésének támogatása pályázati rendszer keretében; 3. a program utókövetési tevékenységei, tanácsadás az együttmûködô kkv-knak. A megvalósításban együttmûködô partnerként részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is. Üzleti infrastruktúra fejlesztése (HU 0008-06 és HU 0014) A program keretében régiónként egy-egy, összesen három projekt került kiválasztásra egyenként 2-2 millió euró Phare támogatással. • „határátkelôhely, a kamionterminál, az ipari park és a vasúti teherpályaudvar megközelíthetôségének és a közlekedés biztonságának javítása, leállósávok építése (a 4. út mentén 5 km hosszan) és a 4145 sz. út kiszélesítése és megerôsítése által. A kedvezményezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Állami Közútkezelô Kht. 2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

• Regionális kommunális hulladéklerakók építése Vaskúton és Gyomaendrôdön (Dél-Alföld) A vaskúti lerakó harminc környezô település hulladékának lerakására alkalmas. A gyomaendrôdi beruházás, melynek részét képezi egy átrakodóállomás építése Szarvason, kilenc város és község együttmûködésének eredménye. • Szennyvízcsatorna és tisztítómû építése Pétervásárán (Észak-Magyarország) A beruházás a várost övezô azon települések szennyvízének elvezetését szolgálja, amelyek eddig nem rendelkeztek csatornával. Ezt kiegészíti egy 1000 m3 napi kapacitású tisztítómû építése. A kedvezményezett Pétervására Önkormányzata. E projektek megvalósítása önállóan, külön-külön egy építési tender keretében történik nyílt, helyi versenytárgyalásos tendereljárással. A fentieken túlmenôen az Európai Unió a tartalékkeret terhére egy önálló pénzügyi megállapodással rendelkezô programot is jóváhagyott, amely az „Üzleti infrastruktúra fejlesztése” program többi projektjétôl külön kezelendô. • „Összekötô úthálózat fejlesztése a dél-alföldi régióban” A projektet nyílt, nemzetközi versenytárgyalásos tendereljárással kell lebonyolítani, tekintettel a Phare támogatási keret 5 millió euró feletti nagyságára. Ez egyben a területfejlesztési Phare programok történetében az eddigi legnagyobb egy projektre elnyerhetô támogatási összeg. Regionális felkészítô program a Strukturális Alapok mûködtetésére (HU 0008-01) A projekt célja a regionális szintû területfejlesztési intézményrendszer felkészítése a regionális fejlesztési programok hatékony megvalósítására és ezen keresztül a csatlakozás után elérhetô Strukturális Alapok (SA) mûködtetésére, valamint a SA eredményes felhasználásának elôsegítése érdekében a kormányzati és a regionális szint közötti koordináció fejlesztése. E célok intézményfejlesztési tevékenységen keresztül érhetôk el, amelynek keretében a regionális fejlesztési programot tervezô és megvalósító szervezetek és munkatársaik, elsôsorban a regionális fejlesztési ügynökségek, alkalmassá válnak az EU SA szabályrendszerének megfelelô, átlátható eljárásrend kialakítására és mûködtetésére a teljes programciklus (regionális szintû problémák azonosítása, stratégia és programkészítés a problémák megoldására, programmegvalósítás/társfinanszírozás, monitoring és értékelés, módosító intézkedések a cél elérése érdekében) folyamatában. A Regionális felkészítô program (RPP) megvalósításához a Phare program hosszú távú szakértôket biztosít elsôsorban a Phare 2000 program célrégiói számára un. twinning formában. A twinning lényege az, hogy a tagállamokból olyan köztisztviselôk érkeznek a csatlakozni kívánó, jelölt országba, akik napi munkájuk során használják az Európai Unió jogszabályait, ezért közvetlen tapasztalatokat adhatnak át a partnerjelölt ország munkatársai számára, és ily módon felkészítik ôket, illetve szervezeteiket e jogszabályok, eljárásrendek gyakorlati alkalmazására a hazai körülmények között. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

PNDP szakmai oktatás – az ESZA megközelítés alkalmazása a munkára való felkészülés elôsegítésére a három Phare célrégióban (HU0008-02) A támogatási rendszerben olyan kezdeményezések valósulnak meg, amelyeknek köszönhetôen csökken az iskolaelhagyás és javul a pályaválasztási tanácsadás és a felnôttoktatás színvonala. Ezek közé tartoznak különbözô intézményfejlesztési kezdeményezések, mint a pályaválasztási intézményrendszer fejlesztése, illetve különbözô képzési lehetôségek, így gyakorlatorientált felnôttoktatási csomagok kialakítása. A támogatásokat oktatási intézmények, társadalmi szervezetek és más szakképzô intézmények konzorciumai vehetik igénybe. A fokozottan hátrányos helyzetû csoportok hosszú távú elhelyezkedésének és elhelyezkedési lehetôségeinek elôsegítése – a három Phare célrégióban (HU0008-03) A projekt keretében egy támogatási rendszerrel, három területen segítik a hátrányos helyzetû csoportok beilleszkedését a munkaerôpiacba. Képzési lehetôségekkel, a képzési intézményrendszer fejlesztésével, átmeneti foglalkoztatási programokkal támogatják a hátrányos helyzetû fiatalok, a roma kisebbség és a megváltozott munkaképességûek munkaerôpiaci (re)integrációját. A támogatásokat társadalmi szervezetek kaphatják meg, amelyek helyi ötleteken alapuló kezdeményezéseikkel segítik az érintett csoportok beilleszkedését. A projektnek köszönhetôen várhatóan elterjednek olyan alternatív módszerek és intézményi modellek, amelyek illeszkednek a Strukturális Alapok célrendszeréhez, így csatlakozás után lehetôvé válik azok hatékony felhasználása. A Phare 2000-es területfejlesztési programjáról szóló pénzügyi megállapodásban a Európai Bizottság úgy rendelkezett, hogy amennyiben az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda (ESZA Kht.) nem felel meg a megvalósító ügynökségi feladatok teljes körû ellátásának, akkor a Monitoring Vegyes Bizottság dönthet úgy, hogy az Európai Szociális Alap fogadására való felkészülést elôsegítô projekteket a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (VÁTI TFI), mint végrehajtó ügynökség hatáskörébe utalja. A Phare 2000-es programnak a Monitoring Vegyes Bizottság döntése alapján, míg a Phare 2001. évi programnak az EU Bizottság javaslata alapján a VÁTI TFI lett a programok végrehajtó ügynöksége. Szakmai segítô munkánkkal támogatjuk, hogy az Európai Szociális Alap támogatási körébe tartozó projektek megvalósításért az ESZA Kht. mint végrehajtó ügynökség legyen a felelôs. A programokban együttmûködô partnerek az Oktatási Minisztérium és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.

17

PHARE 2000 „GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ” FEJEZETÉBE TARTOZÓ PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE millió euró (Szerzôdéssel lekötött, illetve megítélt támogatás*) Projekt címe Kis- és közepes méretû vállalkozások emberi erôforrásának fejlesztése HU 0008-04 Kis- és közepes méretû vállalkozások közötti együttmûködés erôsítése HU 0008-05 Üzleti infrastruktúra fejlesztése HU 0008-06 és HU 0014 Regionális felkészítô program a Strukturális Alapok mûködtetésére (RPP) HU 0008-01 PNDP Szakmai oktatás - az ESZA megközelítés alkalmazása a munkára való felkészülés elôsegítésére - a három Phare célrégióban HU0008-02 A fokozottan hátrányos helyzetû csoportok hosszú távú elhelyezkedésének és elhelyezkedési lehetôségeinek elôsegítése HU0008-03 Összesen * Szerzôdéskötés folyamatban

Phare támogatás 1,9921

Kormányzati támogatás 0,4033

Saját erô 1,1191

Teljes projekt költség 3,5145

6,9098

4,0742

19,7400

30,7241

10,9999

2,6264

3,3328

16,9591

4,0000

1,5400

0,0000

5,5400

3,8273

1,2758

0,5670

5,6701

1,5480

0,8708

0,2689

2,6877

29,2771

10,7905

25,0278

65,0955

Kormányzati támogatás 100,83

Saját erô 279,77

Teljes projekt költség 878,62

1 727,46

1 018,56

4 935,00

7 681,02

2 749,98

656,60

833,21

4 239,78

1 000,00

385,00

0,00

1 385,00

956,83

318,95

141,75

1 417,53

387,00

217,70

67,23

671,93

2 697,63

6 256,95

16 273,87

PHARE 2000 „GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS KOHÉZIÓ” FEJEZETÉBE TARTOZÓ PROGRAM KÖLTSÉGVETÉSE millió forint (árfolyam: 250 HUF/EUR) (Szerzôdéssel lekötött, illetve megítélt támogatás*) Projekt címe Kis- és közepes méretû vállalkozások emberi erôforrásának fejlesztése HU 0008-04 Kis- és közepes méretû vállalkozások közötti együttmûködés erôsítése HU 0008-05 Üzleti infrastruktúra fejlesztése HU 0008-06 és HU 0014 Regionális felkészítô program a Strukturális Alapok mûködtetésére HU 0008-01 PNDP Szakmai oktatás - az ESZA megközelítés alkalmazása a munkára való felkészülés elôsegítésére - a három Phare célrégióban HU0008-02 A fokozottan hátrányos helyzetû csoportok hosszú távú elhelyezkedésének és elhelyezkedési lehetôségeinek elôsegítése a három Phare célrégióban HU0008-03 Összesen * Szerzôdéskötés folyamatban

18

Phare támogatás 498,02

7 319,28



A MEZÔKÖVESDI ZSÓRY GYÓGY– ÉS STRANDFÜRDÔ LÉTESÍTMÉNYEINEK ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSA (Phare HU 9705 program) Az 1997-es területfejlesztési Phare program 22 millió euró támogatást biztosít területfejlesztési projektek megvalósítására az északkelet-magyarországi régió hat megyéjében. A több mint 110 projekt 2002 végéig befejezôdik. A program keretében Mezôkövesd Zsóry Gyógy– és Strandfürdôje új gyermekmedencével bôvült, és felépült egy 2022 vendég fogadására alkalmas panzió. Az ünnepélyes átadásra 2002. május 1-jén került sor a strandidény megnyitó eseményeként.

A Zsóry-fürdô új gyermekmedencéje

A „Matyóföld gyógy- és termálvízre, kulturális örökségre alapozott turizmus fejlesztése” címmel indult projekt több önálló célkitûzésbôl épül fel: A Zsóry-fürdô alkalmas gyógy-, termálés strandfürdôzésre, valamint uszoda is várja a vendégeket. A kínálatból régóta hiányzott egy medence a gyermek részére. A projekt keretében lehetôség nyílt mintegy 100 m2 vízfelületû gyermekFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

medence megépítésére. A kisebbeknek pancsolót, a nagyobbaknak 80 cm vízmélységû részt alakítottak ki, a fürdôzés örömét csobogók, zuhatag, vízgomba és minicsúszda teszi teljessé. A télen-nyáron nyitva tartó fürdô területén a korábban faházas épületben szezonális jelleggel mûködô étterem helyére panzió épült melegkonyhai szolgáltatással. A panzió 20–22 vendéget tud egyszerre fogadni két- és háromágyas, fürdôszobával ellátott szobákban. 19

Az étteremben, amely fôszezonban 150 vendéget képes majd kiszolgálni, a szomszédos üdülôk vendégeire is számítanak. Mezôkövesd un. „Hadas” területe országosan is egyedülálló emberi léptékû népi házaival, sértetlen településszerkezetével. Itt található számos alkotóház és a Táncpajta szomszédságában a Kisjankó Bori Emlékház. A projekt támogatásával az épületet szerkezetileg felújították, ezzel sikerült az állagromlást megakadályozni és az emlékházat az utókor számára megmenteni. Így a jövôben méltóképpen mutatható be az idelátogatóknak. A folklór, a kulturális örökség megismertetése egyre hangsúlyosabb turisztikai vonzerôt jelent. Matyóföld fôvárosa földrajzi elhelyezkedésének és adottságainak köszönhetôen a régió kiemelt idegenforgalmi és kulturális központjává vált. Világhírû népmûvészete az idegenforgalomnak szánt rendezvények fô alkotóeleme, amely jelentôs szerepet játszik a „matyó” imázs markánsabbá válásában, vonzerejének erôsödésében. A projekt részeként került sor a Matyó Vigasságok rendezvénysorozat és a Millenniumi Gála megrendezésére, valamint a Matyóföldi lakodalom c. film elkészítésére, amelyek a régió népszerûsítését segítik elô. A fejlesztések következô lépése a gyógyászati épületrész felújítása, korszerûsítése, szolgáltatásainak bôvítése lesz. Az üdülôterületen található kempingben folytatódik a komfortos, téliesített szállás– férôhelyek növelése. Mezôkövesd központjában, az eredeti léptékében megôrzött, országos hírû „Hadas” városrészben megkezdôdik az eredeti hangulat visszaállítása az utcákban és közterületeken: a közmûveket a föld alá helyezik, az aszfalt burkolatot kôburkolatra cserélik és a hagyományoknak megfelelô fásítási programot hajtottak végre. A több mint 100 millió forint összegû beruházást az Európai Unió területfejlesztési Phare programja támogatta.

20

A beruházás költségvetése (pályázat szerint) ezer forint euró Phare támogatás 68 702 274 808 Saját erô 36 925 147 700 Összesen 105 627 422 508 Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

A projekt kedvezményezettje ehhez 17 millió forint pótlólagos forrást biztosított, mivel a pályázat elfogadása és a beruházás megkezdése között eltelt viszonylag hosszú idô a kivitelezési költségek jelentôs megnövekedését okozta. A projektet Mezôkövesd Város Önkormányzata koordinálta, a megvalósításban együttmûködô partnerei voltak: a Matyó Népmûvészeti Egyesület és Ádám Mátyás vállalkozó. A kivitelezésre pályázat alapján az Adeptus Rt. kapott megbízást. Az ünnepélyes átadáson részt vett: Dr. Tállai András országgyûlési képviselô, a Pénzügyminisztérium államtitkára Dr. Berczi Norbert, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára Sós Tamás, az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke, a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke Dr. Halmai Gyula, Mezôkövesd polgármestere a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a területfejlesztési Phare programok végrehajtó ügynökségeként a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság.



AZ EGRI IPARI PARK INNOVÁCIÓS ÉS TECHNOLÓGIAI KÖZPONTJÁNAK ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSÁRÓL (Phare HU 9705 program) Az 1997-es területfejlesztési Phare program 22 millió euró támogatást biztosít területfejlesztési projektek megvalósítására az északkelet-magyarországi régió hat megyéjében. A régióban indult több mint 110 projekt 2002 végéig befejezôdik. A program keretében az Egri Ipari Parkban innovációs és technológiai központ épült, amelynek ünnepélyes átadására 2002. június 13-án került sor.

Az 1997-ben ipari park címet elnyert Egri Ipari Park napjainkra a térség gazdasági szerkezetátalakításának egyik meghatározó tényezôje lett. Az ipari parkban letelepedô vállalkozások elsôsorban a régió extenzív fejlôdési lehetôségeit használják ki, mint a relatív olcsó beruházási és szakképzett munkaerô-költséget, adókedvezményeket. A jövôben szükség van a fejlôdés intenzív irányainak kijelölésére is, amelynek mozgatórugójává válhat a most megépült Innovációs és Technológiai Központ. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

A központ létrehozásának célja kedvezô bérleti díjakkal és szolgáltatásokkal megfelelô környezetet teremteni az innovatív vállalkozásoknak és biztosítani számukra a szükséges innovációs és technológiai információkat, valamint • elôsegíteni az innovatív kis- és közepes vállalkozások (KKV-k) létrejöttét, • fokozni a kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységek gyakorlati alkalmazását, • növelni a KKV-k beszállítói képességét és • emelni az Egri Ipari Park szolgáltatásainak színvonalát. A kivitelezési munkák kompletten tartalmazták az iroda21

kapott megbízást. A belsô szakipari és a külsô környezetátalakítási munkálatok saját erôbôl valósultak meg, meghaladva az elôre tervezett összeget. A betelepülôk igényei alapján további munkálatokat is elvégeztek a projekten kívül saját erô felhasználásával. Az ünnepélyes átadáson részt vett: Kiss Péter, foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára Sós Tamás, az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke Nagy Imre, Eger Város Önkormányzat polgármestere a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a területfejlesztési Phare programok végrehajtó ügynökségeként a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság. szárny és mûhelycsarnok építését és a külsô környezet átalakítását, így a külsô közmûvekkel – elektromos áram, gáz, víz, szennyvíz – való ellátást, útépítést és tereprendezést, valamint térrendezést és parkosítást. Az irodaszárnyban irodák, tárgyaló, elôadó és egy kávézó, a mûhelyzónában pedig 12 mûhelyegység került kialakításra. A központban számos szolgáltatás is elérhetô: postafiók, bankfiók, kávézóhelyiség, valamint irodai szolgáltatások kaptak helyet. Az INNTEK Innovációs és Technológiai Központ Közhasznú Társaság az Európai Unió Phare Regionális Kísérleti Program Alap Ipari szerkezetátalakítás alprogram technológiai és innovációs központok komponensére pályázott sikeresen 1999-ben. A több mint 450 millió forint összegû beruházást az Európai Unió területfejlesztési Phare programja 800 ezer euróval, azaz 200 millió forinttal támogatta. A beruházás költségvetése (250 forint/euró árfolyamon) ezer forint euró Phare támogatás 200 000 800 000 Saját erô 250 000 1 000 000 Összesen 450 000 1 800 000 Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

A Phare támogatási keretbôl készült el az irodaszárny és az ahhoz kapcsolódó mûhelyzóna, amelyek kivitelezésére pályázat alapján az Imola-Építô Kft. 22



AZ EGRI STRANDFÜRDÔ ÚJ MEDENCÉJÉNEK ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSÁRÓL (Phare HU 9705 program) Az 1997-es területfejlesztési Phare program 22 millió euró támogatást biztosít területfejlesztési projektek megvalósítására az északkelet-magyarországi régió hat megyéjében. A régióban indult több mint 110 projekt 2002 végéig befejezôdik. A program keretében megújult Eger termálfürdô gyermek-medencéje, amelynek ünnepélyes átadására 2002. június 1-én a nyári szezon nyitásaként került sor.

Az EGER TERMÁL Fürdôüzemeltetô Kft. az Európai Unió Phare Regionális Kísérleti Program Alap Vidékfejlesztés alprogram „Vidéki, falusias turizmus fejlesztése, termál- és gyógyturizmus, falusi kézmûvesipar fejlesztése, kulturális örökség megôrzése” komponensére nyújtott be pályázatot „Barokk fürdôváros fejlesztési részprogram” címmel. A fejlesztési program a termálfürdôt érintô fejlesztési koncepció része. Fô célkitûzése a város kulturális és történelmi vonzásának megôrzése mellett Eger fürdôváros jellegének kialakítása, a megyeszékhely és térsége turisztikai FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

kínálatának bôvítése. Ennek eredményeként Eger a gyógy- és termálturizmus egyik meghatározó bázisává válhat. A projekt fô eleme az egri termálfürdô területén lévô un. „gombás medence” átalakítása volt, amely elhasznált állapota és a korszerûtlen vízcsere miatt felújításra szorult. A 25x50 méter méretû medence korábban is kedvelt volt a fürdôzôk körében, mivel a 30-tól 140 centiméterig változó vízmélység lehetôvé tette a szülôk és gyermekek együtt strandolását, a vízbe épített, un. napozó gombák pedig kellemes napozást tettek lehetôvé. A gombás medence átalakítása magában foglalta a medenceépítést, annak közmûépítését, a vízforgató technológiai szerelését és további fejlesztésként élményadó vízi objektumok, így buzgár, sodrófolyosó és pezsgôfürdô kialakítását. A projekt részét képezi a fürdô téli öltözôje és a strand éttermének felújításával a rekreációs centrum tervezése, amely az építési engedélyezési tervek, valamint a kiviteli tervek készítését jelenti. A strandfejlesztéshez kapcsolódóan reklám és marketingkiadványok is megjelennek. Ezek költségét a kedvezményezett saját forrásból finanszírozta. A több mint 130 millió forint összegû beruházást az Euró23

pai Unió területfejlesztési Phare programja támogatta. A beruházás költségvetése (250 forint/euró árfolyamon) ezer forint euró Phare támogatás 55 518 000 222 072 Saját erô 79 010 500 316 042 Összesen 134 528 500 583 114 Forrás: VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság (2002)

A projekt megvalósításában az EGER TERMÁL Fürdôüzemeltetô Kft. (Strandüzemeltetô Kft.) együttmûködô partnereként részt vett Eger Megyei Jogú Város önkormányzata és a beruházás saját erô részéhez 35 millió forinttal járult hozzá. A kivitelezésre nyílt versenytárgyalás alapján választották ki a vállalkozót: a medence építésére a Tempero Rt. kapott megbízást. A kivitelezési munkák 2001. szeptember közepétôl 2002. május közepére fejezôdtek be. Az ünnepélyes átadáson részt vett: Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára Sós Tamás, az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke

24

Nagy Imre, Eger Város Önkormányzat polgármestere a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a területfejlesztési Phare programok végrehajtó ügynökségeként a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság.



AZ ÚJ KEMPING ÜNNEPÉLYES ÁTADÁSA A LEVELEKI TÓNÁL (Phare HU 9705 program) Az 1997-es területfejlesztési Phare program 22 millió euró támogatást biztosít területfejlesztési projektek megvalósítására az északkelet-magyarországi régió hat megyéjében. A régióban indult több mint 110 projekt 2002 végéig befejezôdik. A program keretében Levelek nagyközség Vízisport és Szabadidô Centruma 150 fô vendég fogadására alkalmas kempinggel bôvült, amelynek ünnepélyes átadására 2002. május 26-án az idegenforgalmi idény nyitó eseményeként került sor.

A leveleki tó Levelek község határában, Nyíregyházától mintegy 20 km-re található. A víztározó hasznosítási jogával a leveleki önkormányzat rendelkezik. A tó egy részén szabadvizû strand mûködik, melyhez parkosított terület, röplabdapálya és gyermekjátszótér tartozik. A tó kedvelt a horgászok körében is. Az önkormányzat a tó komplex turisztikai célú hasznosítását, kulturált szabadidô eltöltési és sportolási lehetôség biztosítását tûzte ki célul a térségben élôk és az idelátogatók számára. Ennek része egy 100–150 fô befogadására alkalmas kemping létrehozása. A terv megvalósítása érdekében Levelek pályázatot nyújtott be az Európai Unió Phare Regionális Kísérleti Program Alap Vidékfejlesztés alprogram Falusias térségek turizmus fejlesztése, falusi kézmûvesipar fejlesztése, kulturális örökség megôrzése komponensére „Vízisport és szabadidôcentrum fejlesztése a leveleki tónál” címmel. FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

A projekt keretében a leveleki tó mellett elkészült a kemping, amelynek területén közösségi és szociális épületeket, valamint vizesblokkot alakítottak ki, továbbá mintegy 1 km hosszú, szilárd burkolatú utat építettek a kemping és a tópart között. A szabadidôcentrumban a tájékoztatás javítása érdekében bevezették a hangosítás szolgáltatást, valamint a kemping területén tájékoztató táblát, információs térképeket és útjelzô táblákat helyeztek ki. A szükséges eszközöket az önkormányzat saját forrásból szerezte be. A Vízisport és Szabadidô Centrum fejlesztése a helyi érdeklôdôk mellett a régió számára is jelentôséggel bír, hiszen az új kemping a pihenni vágyók fogadásán túl alkalmas rendezvények, sportesemények lebonyolítására, valamint kiváló helyszínt biztosít diáktáborok szervezésére is.

25

A centrum fejlesztése a helyi érdeklôdôk mellett a régió számára is jelentôséggel bír, hiszen az új kemping a pihenni vágyók fogadásán túl alkalmas rendezvények, sportesemények lebonyolítására, valamint kiváló helyszínt biztosít diáktáborok szervezésére is. A leveleki önkormányzat ezt további 32,1 millió forint pótlólagos forrással egészítette ki, mivel az ajánlati árak jelentôsen meghaladták a pályázatban tervezett költségvetést. A projektet Levelek Nagyközség Önkormányzata koordinálta, a megvalósításban együttmûködô partnerei voltak a Közép Nyírségi Fejlesztési Egyesület, a Levelek Sportegyesület, Leve-

lek Nagyközség Önkormányzata Horgászegyesülete, a Nyírségi Iskolaszövetség Levelek és Szabó Sándor vállalkozó. A kivitelezésre nyílt versenytárgyalás alapján választották ki a vállalkozókat: a kemping létesítésére a STRABAG Kft., a bekötôút építésére a DEBMUT Rt. kapott megbízást. A beruházás költségvetése Forint Phare támogatás 30 554 000 Saját erô 17 557 000 Összesen 48 111 000

euró 122 216 70 228 192 444

Az ünnepélyes átadáson részt vett: Helmeczy László, a SzabolcsSzatmár-Bereg megyei Közgyûlés elnöke Bartus Tibor, az OTK Észak-Alföldi Régió igazgatója Rácz József, SOP’97 Programügynökség, program igazgató a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a területfejlesztési Phare programok végrehajtó ügynökségeként a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság.

26


KÖNYVISMERTETÉS

FEJÉR LÁSZLÓ SZERK.: VIZEINK KRÓNIKÁJA

Az elmúlt másfél évtizedben sorra láttak napvilágot a színvonalas ismeretterjesztést szolgáló Krónika sorozat kötetei, legutóbb talán a Glatz Ferenc nevével fémjelzett Magyarok Krónikája. A népszerûen megírt, de az általános tájékoztatást jól szolgáló rövid összefoglalók a hozzájuk kapcsolt gazdag illusztrációs anyaggal, valamint a kronológiai adatsor az adott témában tájékozatlan olvasót egyszerre részesítik a lexikon, a monográfia és az enciklopédia elônyeiben. Nincs ez másként az elôdeihez képest csak méreteiben szerényebb Vizeink Krónikája esetében sem. A szerzôk nagy vállalkozásba fogtak a kötet anyagának megírásakor. Jóllehet a kötet a hazai vizek – szélesebb történeti vonatkozásban az egész Kárpát-medence vizeinek – históriájáról szól, tudnunk kell, hogy nem a vizeknek van „krónikájuk”, hanem az embereknek, népeknek és nemzeteknek. A könyvben foglaltak tehát elsôsorban az emberekrôl, az emberi társadalmakról szólnak, arról az igen fontos kérdésrôl, milyen történeti kapcsolatot alaFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

kított ki a Kárpát-medencében élô ember a sorsát mindenkor döntôen meghatározó természeti elemmel, a vízzel. Miként élt a folyók és állóvizek mentén, hogyan használta ôket, miként élt vissza a természet adta lehetôségekkel, hogyan próbálta a beavatkozása során okozott károkat utóbb csökkenteni stb. A Vizeink Krónikája tehát elsôsorban az itt élô népek, s különösen a magyarság történetének vizekkel kapcsolatos eseményeit veszi számba, s próbál leltárt készíteni az ország összessége számára fontos, vagy a kisebb régiók életét meghatározó vízimunkákról. Talán nem tûnik túlzásnak, amikor a szerkesztô az ország történetében egy-egy vízimunkát kiemelten kezel, hiszen a magyarság sorsát nemcsak csaták, háborúk, szabadságküzdelmek, napi politikai fondorlatok alakították, hanem a mindennapi megélhetést lehetôvé tevô munka, a gazdálkodás, amely a politikai felszín alatt a nemzet túlélését is biztosította A köztudatban errôl persze kevés ismeret rakódott le. Nyilván színesebb a kép, ha abban a lánglelkû apostolok és gáncstalan hazafiak, s az általuk mozgósított lelkes tömeg a fôszereplô. A 27

halt, s a részletes terveket csak a kivitelezés során készítették el utódai, hol ragaszkodva a koncepció elôírásaihoz, hol pedig jelentôsen eltérve attól. A cikkek között tallózva megtudjuk, hogy a Duna jegébôl is meg lehetett élni, s hogy a vízszabályozások elôtti századokban erôsen tartotta magát az a külföldi utazóktól származó híradás, mely szerint a Tiszának csak a kétharmada víz, a maradékot a halak teszik ki. Manapság is sok szó esik az úgynevezett „közmûolló”-ról. A könyv lapjain választ kapunk arra, mit is kell értenünk ezen, s a káros helyzet hogyan alakulhatott ki. Ha már a károknál tartunk, megtudhatCsatornaépítô kubikosok az 1920-as években juk azt is, milyen hatása volt a bányákönyv gazdag tartalma segít abban, hogy a munkájukat becsü- szatnak a dunántúli karsztvizekre, miként sikerült a Velenletesen, de különösebb glória nélkül végzô kubikosok, mérnö- cei-tó vízpótlását megoldani 1993–1995 között, s természetekök, természettudósok, esetleg helyi közigazgatási szakembe- sen külön részletes összefoglaló foglalkozik a „rendszerváltás rek alakjának felvillantása ne csak a szürke hétköznapokat je- trójai falova”-ként aposztrofált bôs–nagymarosi vízlépcsôrendszer történetével. A jelen, s valamiképpen a jövô sem marad lentsék az olvasók számára. A 360 oldalas kötetben közreadott közel 3000 kronológiai ki a kiadványból, hiszen az európai uniós csatlakozás küszöadat, valamint 250 magyarázó cikk elsôsorban az emberi alko- bén információkat kaphatunk a közösség „Vízügyi Keretiránytások történetére helyezi a fô súlyt. Ezt teszi a kötetet beve- elv”-érôl, valamint a Tisza utóbbi árvizeinek kapcsán nagyon zetô „Ember és természet” címmel írott széljegyzetében Glatz idôszerû „új Vásárhelyi terv”-rôl. A fentiekben csak néhány érdekességet szemezgettünk a gazFerenc is, aki az embernek nem csupán a természettôl, hanem a technika mindenhatóságától való félelmeirôl is szól és ennek megszüntetése érdekében a közgondolkodásban szükséges új szintézis megteremtését sürgeti. A szócikkek legtöbbje új kutatási eredményeket is tartalmaz. A római kor történetével foglalkozók általában készpénznek veszik, hogy Galerius császár idején az itteni telepesek zsilipet építettek Siófok környékén a Balaton vízállásának szabályozására. A tüzetesebb kutatások során azonban kiderült, hogy ez a tévhit a 19. század második felében született, s azóta tartotta magát a régészek között is. Ha már a régészetnél tartunk, arra is fény derül a lapokon, hogy miként mûködhetett a budai vár vízemelô szerkezete Zsigmond király idejében, s hogy a mai Budán mûködô elegáns Várkert Casino több mint száz évvel ezelôtt a királyi palota vízmûvének szivattyútelepe volt. A környezetvédelmi mozgalomban szilárdan tartja magát az a meggyôzôdés, hogy a nagy vízszabályozások elôtti ártéri gazdálkodás egyfajta természettel való lágy harmóniát jelentett a vizek mentén élôk számára. A történeti források azonban azt valószínûsítik, hogy a „fokok” segítségével ûzött sokoldalú gazdálkodási forma eltartóképessége igencsak véges volt, szereplôi nem vagyonosodtak, inkább a túléléshez volt elegendô, s korántsem jelentett idilli állapotokat. Amint a népesség növekedése a vízszabályozásokkal kombinált szántóföldi gazdálkodás elterjedését tette A Kisbalaton egykori vízállapota. Rekonstruált szükségessé, ezen – a természetnek ugyancsak „kitett” – életfénykép a II. József-féle katonai felvétel alapján. mód visszaszorult, s a 19. század második felében eltûnt a történelem bugyraiban. Sokan hiszik, hogy Vásárhelyi Pál irá- dag tartalomból, bízván abban, hogy a figyelmet ráterelhetjük ernyította a Tisza-szabályozás hatalmas munkáját, de ez sem re a hasznos kiadványra, amelyet a Vízügyi Múzeum, Levéltár és állja meg a helyét. Igaz, hogy Vásárhelyi volt a szabályozási Könyvgyûjtemény jelentetett meg az elmúlt év végén. koncepció kidolgozója, de még az elsô kapavágás elôtt meg28


KÖNYVISMERTETÉS

ÁLTALÁNOS TÁRSADALOMFÖLDRAJZ I. A magyar egyetemi tankönyvkiadás egy új, értékes, hézagpótló mûvel gyarapodott, az „Általános társadalomföldrajz I.” címû munkával. A népes, 23 fôt számláló szerzôi gárda Tóth József szerkesztô vezetésével, Dövényi Zoltán és Tésits Róbert közremûködésével régen várt, korszerû szemléletû és tartalmú, az új tudományos eredményekre épülô szintézist alkotott, amely nemcsak az egyetemi oktatásban használható. A jeles mû méltatását kezdjük a címével. A társadalomföldrajz elnevezés a társadalmi jelenségek térbeli bemutatására új keletûnek tekinthetô az egyetemi oktatásban. A tantárgy tárgykörébe tartozó ismereteket korábban általában emberföldrajz címen oktatták, késôbb leginkább a gazdaságföldrajz névvel illették, és szociálgeográfia névvel is próbálkoztak az elmúlt évtizedekben. Anélkül, hogy a megnevezésekkel részletesebben is foglalkoznánk, megállapíthatjuk, hogy a társadalomföldrajz mindegyiknél átfogóbb, jobban kifejezi azt a tartalmat, amelyet a tanulandó tantárgy, tudományterület vizsgálni, bemutatni kíván. (Zárójelben megállapíthatjuk, hogy ezt az elnevezést már fél évszázada Mendöl Tibor is ajánlotta, és évtizedekkel ezelôtt Wallner Ernô is minden másnál alkalmasabbnak tartotta a témakör megnevezésére.) A könyv 7 fejezetben tárgyalja a témát. Az elôszó eligazításul szolgál arról, hogy a kezünkben lévô könyv egy sorozat része. Úgy vélem, az elôszónak célszerû lett volna kitérnie legalább az Általános társadalomföldrajz II. kötetének fô vázlatára, hogy az I. részt megfelelôen tudjuk értékelni. Az elsô fejezet a társadalomföldrajz alapjaival, tudományrendszertani helyével, a társadalom és a természet kölcsönhatásával, a társadalmi-gazdasági tér értelmezésével – megítélésem szerint talán kissé szûkszavúan – foglalkozik. A harmadik fejezet a globális világproblémák és megatrendek címet viseli. A fejezet napjaink egyik legtöbbet tárgyalt, sok vitát kiváltó kérdéseit veti fel. Tárgyalja a globális világproblémák értelmezését, kialakulását a történelem elôtti idôszaktól napjainkig, röviden áttekinti a legjelentôsebb globális problematikát; a demográfiai robbanást, az élelmezési gondokat, az urbanizáció, az energetika, a nyersanyag, a környezeti kérdéseket, szól a katonai vonatkozásokról, az eladósodásról és más kérdésekrôl. Felvázolja a különbözô világmodelleket: a növekedés határait fordulóponton az emberiség, a hulladékkorszak után, a világ jövôje stb. címen ismertté váltakat. Foglalkozik az ENSZ Környezet és Fejlôdés konferenciával, ismerteti a Riói Nyilatkozat legfontosabb elveit és a fenntartható fejlôdés problémakörét. Ez a feFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

jezete napjaink egyik legnagyobb kihívását igyekszik összefoglalva bemutatni. A negyedik fejezet az általános iparföldrajz alapjai címet viseli. Ez a témakör a tradicionális gazdaságföldrajznak is egyik legismertebb és leginkább kidolgozott fejezete. Könyvünk azonban ezt a kérdéskört is újszerûen közelíti meg. Bevezetésül az iparföldrajz általános alapjaival, majd az ipartelepítés természeti és társadalmi tényezôivel foglalkozik. A tôke kérdéskörét külföldi tôkére szûkíti le, ez a jelenlegi hazai tôkehiányra vezethetô vissza. A fejezet két utolsó pontja az infrastruktúra, a tudományos technikai forradalom és az ipari termelés kapcsolatát vizsgálja. Az infrastruktúrával kapcsolatban megállapítható, hogy a leírtak helyesek, de túlzottan szûkös a terjedelem. Feltehetô, hogy az Általános társadalomföldrajz II. kötetének témakörét képezi majd az infrastruktúra részletes tárgyalása. Könyvünk ötödik fejezete a világ mezôgazdaságát veszi górcsô alá. Elsôként a mezôgazdasági termelés jelentôségével és történelmi szerepével, majd a világ mezôgazdaságának földrajzi alapjaival és a termelést befolyásoló természeti és társadalmi-gazdasági erôforrásokkal foglalkozik. A következôkben sorra veszi a mezôgazdasági termelés zónáit és a termelés területi típusait, végül az élelmiszergazdaság jövôjét érinti röviden. A bemutatandó könyvünk legterjedelmesebb és fontos fejezete, a hatodik, a világ népességével foglalkozik. Az évtizedek óta forgalomban lévô gazdaságföldrajzi munkákból sem hiányzott a népességgel foglalkozó rész, ez azonban ezúttal sokkal gazdagabb, sokrétûbb, mint a korábbi munkák. A népesedési elméletek, az általános népességföldrajz és az etnikai földrajz ismertetése mellett szokatlan címekkel találkozunk: feminista földrajz, kulturális földrajz, általános vallásföldrajz, egészségföldrajz. Természetesen ezek a témakörök sem teljesen újak, nem ismeretlenek a földrajzosok körében, de a tankönyvekben ilyen részletes tárgyalásukra eddig nem került sor. Számomra különösnek tûnik a feminista földrajznak önálló pontban történô tárgyalása. Természetesen bizonyos témaköröknél: egyes településeknél a népességben a nemek közötti feltûnô aránytalanságok, az ingázás, a munkásszálláson lakók, a bérek esetében a nemek között aránytalanságok a részletes földrajzi munkákban korábban is fellelhetôk voltak. Megítélésem szerint azonban a feminizmus kérdésköre valójában nem földrajzi, sokkal inkább társadalompolitikai témakör, külön földrajzi tudományként való kezelését vitathatónak érzem. Ugyanakkor nagyon fontosnak, idôszerûnek vélem a vallásföldrajzzal való viszonylag részletes foglalkozást. Ennek a témakörnek a világi megközelítésû vizsgálata hazánkban a legutóbbi idôkig hiányzott. Amikor az 1990-es évek elején ezzel 29

foglalkozni kezdtem, még a szó is ismeretlen volt a hazai földrajzos körökben, csak nagyon nehezen lehetett az egyetemi tanulmányi programba beilleszteni a vele való foglalkozást speciális kollégium keretében.

Az Általános társadalomföldrajz I. kötetének utolsó, hetedik fejezete az általános településföldrajz, az egyik leginkább kutatott és tanított témakör hazánkban. A témakör legismertebb hazai kutatója és egyetemi oktatója, Mendöl Tibor neve szinte minden földrajztanár számára ismert. Sajnos a témakör elsô hazai és igen termékeny kutatójának, Wallner Ernônek 30

neve, és ismeretsége indokolatlanul háttérbe szorult. Kétségtelenül a könyv egyik legkiforrottabb része a befejezô 7. fejezet. Természetesen a tankönyv adta korlát itt is megjelenik, némely más részekhez hasonlóan. Mindent egybevetve, a Tóth József által fémjelzett, elsôsorban a Pécsi Tudományegyetem tanáraira támaszkodva elkészített könyv nagyon értékes, hasznos és szép munka, díszére válik a hazai tankönyvkiadásnak és földrajzi kutatásnak, és a Dialóg Campus Kiadó, valamint a nyomda munkáját is dicséri. A könyvet táblázatok, ábrák és gazdag irodalom jól egészíti ki. A könyv tanulmányozása az egyetemi hallgatókon kívül a mûködô tanárok és kutatók számára is ajánlható, különösen a tanári továbbképzéseknél indokolt a használata. A Dialóg Campus Kiadó keretében a Studia Geographika könyvsorozatban a földrajzi könyvkiadás olyan mûhelye alakult ki az utóbbi években, amire feltétlen figyelni kell. A kiadványok idôszerûsége és igényessége, a megjelent kötetek száma és a Pécsi Tudományegyetemhez való kötôdése a viszonylag fiatal kiadói bázisra irányíthatja a földrajzosok figyelmét. Tatai Zoltán ny. egyetemi docens


DÖMÖTÖR PÉTER H.S.C. operatôr

ÚJ LEHETÔSÉGEK A LÉGI FOTÓZÁS TERÜLETÉN Jelen ismertetésben az eddig ismert hagyományos légi felvételek készítésénél lényegesen olcsóbb és egyszerûbb megoldást mutatunk be. E módszer alkalmazásával kiválthatóak a nagy és drága jármûvekkel végzett légi felvételek. A szolgáltatás költsége a hagyományos repülôóránként történô elszámolás tized része. Rendszerünk olyan speciális, különleges hatású beállítások felvételére nyújt lehetôséget, amik eddig a technikai,

biztonsági korlátok miatt nem voltak megvalósíthatóak. Berendezésünk hatékonysága egyedülálló, mivel korlátlan ideig tudunk egy téma felett lebegni, úszni, ezáltal a felvételek száma is korlátlan (csak a nyersanyag mennyisége szab határt), ellentétben a régi, hagyományos megoldásokkal.

mikrohullámú rendszerrel. Ezzel a módszerrel Magyarországon elsôként és egyedülállóan nemcsak a videotechnika, hanem a hagyományos ún. kémiai úton rögzített fényképezôgépek kamerafunkcióit (élesség, varió, írisz) a földrôl vezérelve tudjuk állítani, illetve változtatni. A kamera szemszögét is távvezérléssel állítjuk be. A kamera képét a földön egy videoszemüvegen és egy kontrollmonitoron jelenítjük meg. Ezáltal a megrendelô folyamatosan ellenôrizheti, illetve irányíthatja a fényképezés menetét, vagyis kiválaszthatja, hogy pontosan mirôl, milyen számú és milyen kivágású (közel vagy távoli) kép készüljön. A kamerával rögzített digitális jel kiválóan alkalmas a számítógépes montírozásra, feldolgozásra. Az elkészült felvételeket további felhasználásra a helyszínen átadjuk, de természetesen igénybe lehet venni a fejlett képfeldolgozó technikánkat, mellyel nyomtatott vagy elektronikus formában (CD-n), illetve online biztosítjuk a végeredményt. Igény szerint a DV formátumtól eltérô, bármilyen más videós rögzítési rendszerben is rögzíteni tudjuk a kameráról lejövô „videó, vagy fotómódban” készülô képek jelét. A léggömb magasságát 1–2 métertôl akár több száz méterig folyamatosan tudjuk változtatni, mozgásirányát pedig a földön való vontatással tudjuk megadni. Ezáltal olyan zaj- és rezgésmentes légi felvételeket tudunk készíteni, illetve olyan kameramozgási lehetôségekhez jutunk, amit semmi más mozgatóeszközzel nem lehet elérni.

Az ötlet rövid leírása Felhasználási területek A légi felvételekhez olyan környezetbarát, csöndes és biztonságos repülô-, illetve emelôeszközt – egy 4 méter hosszú léghajót – használunk, amelyet a földrôl irányítva többféleképpen is tudunk mozgatni. Erre a szerkezetre, a feladatnak megfelelôen az alábbi képrögzítési technikákat tudjuk biztosítani: • digitális videokamera (Sony DRV 900-E, Sony VX-2000) • HDTV kamerafej (Sony DXCH-10: 3 db 2/3”-os CCD, 1000 TV sor) • digitális fényképezôgép (Olympus E-20: 5 megapixel) • hagyományos fényképezôgép (Asahi Pentax). Ezeket a kamerákat a földrôl vezéreljük egy általunk kifejlesztett és levédett FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

Módszerünk alkalmazásának csak a képzelet szab határt. Használatát mind az úgynevezett alkalmazott, mind pedig az alkotói videofelvételek területén nagyon széles spektrumban látjuk megvalósíthatónak. Olyan különleges beállítású, „madártávlatból” felvett képek készítésére ajánljuk, amelyeket pl. a terepviszonyok miatt daruzással vagy a hagyományos légi jármûves módszerrel nem vagy nehezen oldhatók meg. • alkalmazott felhasználás: városrendezés, területfejlesztés közlekedésrendészet, közlekedésszervezés-térképészeti feladatok mezôgazdasági megfigyelések vízügyi, árvízvédelmi megfigyelések ipari berendezések, mûtárgyak átvizsgálása 31

rendôrségi helyszínelés, vizsgálatok tûzoltóság mentôk katgasztrófa-elhárítási munkálatok biztosítási felmérések tömegmozgások figyelése, elemzése felvonulások ünnepségek tömegsportrendezvények kulturális rendezvények: koncertek fesztiválok stb. társadalmi események politikai rendezvények A módszer a közigazgatási, a gazdasági és a kulturális élet szinte valamennyi területén nagy hatékonysággal alkalmazható. Olyan helyek, utak, terek, autópályák, folyók, tavak, hidak, alagutak, hegyek, termôföldek stb. olcsó feltérképezésére, felmérésére is alkalmas, ahol a terep nehezen megközelíthetô. Folyamatokat, természeti jelenségeket, társadalmi, kulturális eseményeket tudnak hosszú távon és folyamatosan megvizsgálni, elemezni. Törvényszerûségek felismeréséhez, tapasztalatok következtetések levonásához, megoldási javaslatokhoz juthatnak megfigyelésünk által. • alkotói tevékenység: játék, kis- és kísérleti filmek dokumentumfilmek tudományos és oktatófilmek zenés klippek reklámfilmek televíziós mûsorok, közvetítések Kihasználva a nagyléptékû, rezgésmentes, egyenletes emelkedést, süllyedést, valamint a vontatás adta lehetôségeket, olyan bonyolult kameramozgásokat lehet alkalmazni, melyeket semmilyen más kameramozgató eszközzel nem lehet megvalósítani. A kamerával lejövô jelet nemcsak rögzíteni lehet, hanem AM Micro alkalmazásával bármelyik stúdió vagy televízió központjába át is lehet küldeni. Így a rendszer élô televíziós közvetítésre is alkalmas. Itt elsôsorban olyan sporteseményekre gondolunk, ahol a felsô kameraállás nagyon hatásos, de vagy nagyon drága, vagy kivitelezhetetlen pl.: labdarúgás, Forma 1, motorcsónak-, kajak-kenu-, kerékpárversenyek, Marathón futás stb. További információk:www.aircam.hu [email protected] 30-279-7960, 20-956-5630, 20-956-6434 32


V

I

D

É

K

F

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

NYITOTT PINCÉK SOMLÓN – ÁLMOKTÓL A MEGVALÓSÍTÁSIG Elôzmények 2000-ben a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával készítettük el a Somló-hegy borturizmusa fejlesztési lehetôségeinek vizsgálatát. A helyzetfeltárás során körvonalazódott, hogy a viszonylag kis területen jelentôs a nagyszámú gazda-, illetve a szakmai és civil szervezôdések közötti érdekellentét. A Somló-hegy idegenforgalmi fejlesztésére tett erôfeszítések energiái nem adódnak össze, hanem kioltják egymást. A fejlesztések minden érdekképviselet, önkormányzat képviselôiben megfogalmazódtak, de az elképzelések ritkán jutottak el a tervezés szintjéig és a megvalósításig. Ellentmond ennek a somlóvásárhelyi önkormányzat által megkezdett vezetékes víz és közvilágítás korszerûsítésére irányuló támogatások megszerzése. 2000-ben megalakult a Somlói Borút Egyesület is, amely a harmadik civil szervezôdés a Somlóért tevékenykedôk sorában, áttörô sikert azonban a személyes és más érdekellentétek miatt nem hozott. A tanulmány elkészítése során nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a stratégiai program és az operatív program kialakítása széles konszenzus alapján történjen. Így kialakítása során a munkacsoportban az önkormányzatok polgármesterei, a két alapítvány képviselôi, a nagy vállalkozások képviselôi, a Hegyközségek vezetôi és véleményt formáló gazdák vettek részt. Az Új Atlantisz Társulás, mint külsô, a fejlesztésekben nem elsôdlegesen érdekelt szervezet, szervezôerôként vett részt a munkában. A munka során fô motivációs tényezô volt az Agrármarketing Centrum Kht. által 1997-ben készített tanulmány, amely megállapította, hogy a borvidékek között a somlói történelmi borvidék ismertségben a 20. helyen áll. Az operatív programok sorában ezért prioritásként fogalmazódott meg a minôsítési rendszer kidolgozása és megvalósítása, elsôsorban azért, mert az elmúlt években élénkülô idegenforgalom kapcsán érkezô visszajelzések azt mutatták, hogy a szolgáltatások és a termékek minôsége gyakran nem megfelelô színvonalú. A minôség fejlesztését azonban csak egységes rendszer kialaFALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

kítása, mûködtetése és ellenôrzése mellett lehetséges megoldani. A minôsítési rendszer kialakítása A meglévô érdekellentétek tompítása érdekében a lehetô legtöbb szervezet képviselôjét vontuk be a folyamat elôkészítésébe és kidolgozásába. Az elôkészítô munkacsoport feladata volt az elôterjesztett dokumentumok elfogadása: • Minôsítési táblázat elemeinek elfogadása • Minôségi Egyezmény megfogalmazása • Az ellenôrzésre vonatkozó szabályozások • Jogszabályok összegyûjtése • Pályázati adatlapok kidolgozása • Pályázat meghirdetése, népszerûsítése A munkacsoport tagjai: • Somlóvásárhely polgármestere • A Somló-hegy Alapítvány elnöke • A Borút Egyesület titkára • Az FVM Falugazdász hálózat területi képviselôje • Az Új Atlantisz Társulás Munkaszervezetének képviselôi Elsô lépésben a munkabizottság tisztázta azokat a célokat, melyeket a „Minôsítési rendszer” kidolgozásával és mûködtetésével kíván elérni. Egyértelmûen körvonalazódott, hogy a 33

V

I

D

É

K

F

szolgáltatások színvonalának emelése, a minôség folyamatos biztosítása ezek közé tartozik. A táblarendszert, mint a folyamatos minôség garanciáját, így minden résztvevô elfogadta. A munkabizottság így megegyezhetett a minôsítési eljárás lefolytatására vonatkozó munkaterv lépéseiben. Ezután következett a pályázatkiírására vonatkozó megbeszélés, ahol elôször a pályázati feltételeket kellett tisztázni, majd a pályázati adatlap közösen történô kidolgozására. került sor. A pályázatok meghirdetése több csatornán történt. Az Új Atlantisz Térségi Fejlesztési Társulás, a Somlóvásárhelyi Hegyközség és a Somlói Borút Egyesület adatbázisait egyeztetve levélben hívtuk fel a gazdák figyelmét a pályázati lehetôségre, illetve a Veszprém Megyei Naplóban felhívást tettünk közzé a pályázati lehetôségrôl. A pályázatok benyújtási határidejét 2002. február 1-jében határoztuk meg. Ekkorra összesen 32 pályázat érkezett be, amelynek a feldolgozása megkezdôdött. Az elôkészítô bizottság kidolgozta a minôsítési rendszer elemeit, és egységes pontrendszer keretében határozta meg a minôsítés feltételrendszerét. A beérkezett pályázatok adatai alapján a minôsítô lapok segítségével már láthatóvá vált, hogy a minôsítendô nyitott pince, illetve a pince által nyújtott szolgáltatások, mely kategóriába engedik sorolni a pályázót. Ezzel egyidôben kidolgoztuk a Minôségi Egyezményt, melynek aláírásával a minôsített pince tulajdonosa kötelezi magát a folyamatos jó minôségû termék és szolgáltatás nyújtására. A minôsítô lapok feldolgozása után a bíráló bizottság érté34

E

J

L

E

S

Z

T

É

S

kelte a pályázatokat. A bíráló bizottság tagjait az munkabizottság tagjai konszenzussal választották meg: Agrármarketing Centrum KHt – Bartha Krisztina Regionális Vidékfejlesztési Iroda – Füleky Csaba K-D Regionális Területfejlesztési Ügynökség – Kigyóssy Gábor Veszprém Megyei Turisztikai Hivatal – Veiland László Magyar Borért Kft. – Klepács Györgyi borász A bíráló bizottság értékelte a pályázatokat, majd az elért pontszámok alapján minôsítette a pincéket. A minôsítési eljárás lefolytatása után a bizottság megtekintette a nyitott pincéket, ahol elsôdlegesen a szolgáltatások minôségét és a pincék felszereltségét vizsgálta. A folyamatos minôség garantálása érdekében be kellett építeni az ellenôrzési pontokat. A mûködés és a folyamatos ellenôrzés mechanizmusára ezért a fent nevezett, az elôkészítô bizottságot alkotó szervezetek konzorciumot hoznak létre a közeljövôben, mely szerzôdés a folyamatra nézve pontos feladat- és felelôsség-megállapításokat, illetve ütemtervet tartalmaz. A nyitott pincék minôsítése régóta várt fejlesztéssé lépett elô a Somló-hegyen. Megnyugtató a gazdák és az ideérkezô vendégek számára egyaránt, és hozzásegíti a térséget ahhoz, hogy ez a folyamat a közeljövôben folytatódjon. Az eddigi ellentéteket is sikerült valamelyest oldani, hiszen a külsô szakemberekbôl álló segítô szervezetek pártatlannak bizonyul-

tak, így véleményüket és értékelésüket egyöntetûen elfogadták a pályázók. Jelenleg a minôsítési rendszer levédetése folyamatban van. Bízunk abban, hogy az elindított folyamat további értékes fejlesztéseket generál a Somló-hegyen, és segít abban is, hogy az ország legkisebb történelmi borvidéke még ismerttebbé és elfogadottabbá váljon. Varga Andrea, Új Atlantisz Térségi Fejlesztési Társulás 2002/6 FALU VÁROS RÉGIÓ

A VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLELÔIRÁNYZATOK 2002. ÉVI NYERTES PÁLYÁZATAI

Megvalósulási hely

Pályázó neve

Akasztó

Binszki Imre

Akasztó

Charolais-Farm Mezôgazdasági Termelô és Szolgáltató Bt. Öko 2000 Vállalkozás, Szabó József HS 2001 Computer Bt.

Akasztó Bácsalmás Bácsszôlôs Baja Baja Csávoly

László Zsombor Gergely Gasztronomi Bt. Keller Kft.

Pályázat címe

Típus

MEGYE

a3

Bács-Kiskun

a3

Bács-Kiskun

19 990

29 996

g1

Bács-Kiskun

18 291

11 700

g5

Bács-Kiskun

3 107

2 007

b1 b1

Bács-Kiskun Bács-Kiskun

29 868 14 144

7 467 7 072

b1

Bács-Kiskun

22 980

10 000

g2

Bács-Kiskun

4 305

2 798

4

Bács-Kiskun

19 504

9 752

3

Bács-Kiskun

6 000

3 000

e5

Bács-Kiskun

4 338

2 000

b1

Bács-Kiskun

7 601

3 800

g2

Bács-Kiskun

5 073

3 297

Külterjes gyepgazdálkodáshoz tartozó beruházás Külterjes gyepgazdál kodáshoz kötôdô beruházás Horgászcentrum útjának és parkolójának építése Informatikai csomópont kialakítása Bácsalmáson Bácska húsfeldolgozó Bácskai hagyományos levesbetét gombócok gyártása Tájjellegû, kiváló minôségû desszertbor készítése Vállalkozások célját szolgáló energia-ellátás fejlesztése

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) 19 080 9 540

Dusnok

Csátex Textilgyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Tóth és Társa Felvásárló Kis- és Nagykereskedelmi Bt. Golf-Szelíd Bt. -Dunapataj Dunavecse Nagyközség Önkormányzata Bükkszeginé Dudás Erika

Felsôszentiván

Szent-Iváni Gazdák Szövetkezet

Fülöpháza Fülöpjakab Fülöpjakab

TÉTÁJ Szövetkezet Fülöpjakab Polgármesteri Hivatal Gyöngyösi és Társai Bt.

g2 g5 g4

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun

3 750 1 262 13 361

2 437 942 6 680

Hajós

Hajós Német Kisebbségi f2 Települési Önkormányzat Izsák Város Önkormányzata Településközpont arculatának vonzóbbá tétele f1 Jánoshalma Város Önkormányzata Jánoshalma belvárosának zöldfelület-felújítása f3 Jánoshalmi Római Katolikus Egyházközség Jánoshalmi Szent Anna templom f2 külsô felújítása Eördögh András Biomalom fejlesztése, üzembehelyezése b1 Eördögh András Szabadtartású biomangalica karám építése a3 Kertész Györgyi Kalmárföldi legelô és ligeterdô kialakítása a3 Kecel Város Önkormányzata Mezôgazdasági úthálózat fejlesztése g1 Kecel Város Önkormányzata Kecel szebbé és vonzóbbá tétele f1 utcabútorokkal Gubacsi Attila, Natúr Nektár Szövetkezet Felvásárlótelep fejlesztése g4 Gubacsi Attila, Natúr Nektár Szövetkezet Piacképes marketingeszközök bevezetése b2 Kaszala Gábor Tojásfelvásárló telep létesítés g4 Kerekegyháza Polgármesteri Hivatala Városháza többfunkciós fejlesztése f2 Kerekegyháza-Fülöpháza-Kunkerekegyházi Kunpusztai templom felújítása, f2 Református Társegyház környezetrendezése Kerekegyházi Kábeltelevízió Kft. Közösségi kommunikációs hálózat g5 Kerekegyházán Kacamán Tejtermék Értékesítô Szövetkezet Kecsketej feldolgozás, kecskesajt gyártás b1 Kiskôrös Város Hegyközsége Borvidékek informatikai és g5 szaktanácsadási fejlesztése Jama és Társa Bt. Állat- és gabonafelvásárló telep fejlesztése g4 Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata Kiskunfélegyháza vásártéri piac korszerûsítése g4 Halasi Bonbon Édesipari Kft. Családi édesipari vállalkozás fejlesztése b1 Csontos Istvánné Kiskunmajsai falusi vendégház korszerûsítése g2 MAJSA ALAPÍTVÁNY Agrárinformációs központ kialakítása g5 MAJSA ALAPÍTVÁNY Kiskunmajsai Civil Ház külsô rekonstrukciója f2 Príma Planta Kft. Príma Planta Kft. Kunfehértó energiafejlesztéseg2 Gajár János Juh hodályok felújítása a a3 Kiskunsági Nemzeti Park területén HÁZOKT BT. Kistérségi képzési és informatikai centrum g5 Olaszica Bt. Agrár információs tanácsadó iroda fejlesztése g5

Bács-Kiskun

4 650

3 000


26 667 11 446 27 134

15 000 8 574 12 000

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun

2 970 1 564 2 467 2 913 1 161

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun

5 940 3 128 4 934 3 885 548 1 9 885 2 976 23 848 8 981 4 000

4 825 1 500 10 000 5 000 3 000

Bács-Kiskun

6 900

2 460


28 004 7 500

10 000 5 000

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun

7 889 15 600 7 340 7 555 5 886 5 664 30 556 10 875

3 944 6 200 2 936 4 911 4 414 4 248 19 850 5 437


3 200 2 001

2 000 1 000

Csólyospálos Dunapataj Dunavecse

Izsák Jánoshalma Jánoshalma Jászszentlászló Jászszentlászló Jászszentlászló Kecel Kecel Kecskemét Kecskemét Kerekegyháza Kerekegyháza Kerekegyháza Kerekegyháza Kiskôrös Kiskôrös Kiskunfélegyháza Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kiskunmajsa Kunfehértó Kunszentmiklós Kunszentmiklós Kunszentmiklós

38

Csólyospálosi felvásárlóhelyg kialakítása Öko-gyepgazdálkodásra a alapozott juhászat Dunavecsei Kikötô és Táborhely kialakítása vízi túrázók részére Fûszerpaprika ôrlô üzem korszerûsítése Dusnok Felsôszentivánon épülô szárítóüzem energiaellátása Fejlesztés az energiaellátás megvalósításáért Vállalkozók háza, községi informatikai központ Laskagomba felvásárló és csomagoló létesítése Egyesületek Háza-volt intézô lakás-felújítása



Megvalósulási hely Kunszentmiklós Ladánybene Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Lajosmizse Mélykút Orgovány Petôfiszállás Soltvadkert Szabadszállás Tass Tiszaalpár Uszód Aranyosgadány Bezedek Bóly Bóly Bóly Cserkút Drávafok Egerág Egyházaskozár Geresdlak Harkány Helesfa Hosszúhetény Hosszúhetény Ibafa Ibafa Ibafa Ibafa Kárász Kemse Kisharsány Kozármisleny Kôvágótôttôs Lovászhetény Magyarszék Mohács Mohács Nagynyárád Palkonya Palkonya Pécs Pécsvárad Pécsvárad

Pályázó neve Tekes Józsefné Szappanos Julianna Baranyi Kft. Agro-Kovács Kft.

Pályázat címe

Típus

Felsô-Kiskunsági Tekes juhászat fejlesztése a3 Pékség energetikai ellátásának fejlesztése g2 Lajosmizsei biokomposzt telephely g2 energiaellátása Oláh Márkus Öko-eper a Dél-Alföldön a5 PAX Faipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Önkormányzati útépítés Lajosmizsén g1 Ráczné Sándor Ildikó Szemestermény és szénatároló épület, a5 karámokkal Georgina Kft. Kistérségi élôállat felvásárló hely létesítése g4 Orgovány Község Önkormányzat Orgovány község piac fejlesztése g4 Szentkúti Pékség ElôállítóSzentkúti Pékség fejlesztése b1 és Kereskedelmi Bt. Vadász Béla 597 m2 hasznos területû juhhodály építése a3 Kárász László Tanyai gazdálkodás fûtésrendszerének g2 fejlesztése Sallai Gábor Juhászati tevékenység, 6098 Tass, a3 0250/2 helyrajzi számon ACCONTO Kft. Zöldségcsomagoló kisüzem létesítése b1 Uszód Község Önkormányzata Tanyák villamosítása Uszód g2 Aranyosgadányi Községi Önkormányzat Külterületi mezôgazdasági utak javítása g1 Bezedek Község Önkormányzata Bezedeki 018/2. helyrajzi számú g1 mezôgazdasági út építése Bóly Város Önkormányzata Bólyi „fehérbor-út” építése g1 Bóly Város Önkormányzata Bólyi Batthyány történeti kert felújítása f3 Bóly Város Önkormányzata Békáspusztai agrár és turisztikai út felújítása g1 A Mecsek-Nyugat Falusi Vendéglátóinak Kistérségi promóciós szórólap készítése e2 Egyesülete Mariák András Komplex méhészeti fejlesztés Drávafokon a5 Bátori Zsolt Bátori-Turcsán lovasfarm létesítése a3 Egyházaskozár Község Önkormányzata Fô tér egységes arculatának kialakítása f1 Dr Habjánecz Tibor Geresdi telep mezôgazdasági úthálózatának g1 fejlesztése Harkány Város Önkormányzata Külterületi mezôgazdasági utak javítása g1 Freifogel Zsolt Szánentáli kecske tenyészet kialakítása a5 Helesfán Adorján Andorné Falusi szálláshely komfortfokozatának növelésee1 Schnell Mihályné Falusi szálláshely komfortfokozatának növelésee1 Gutman International Kft. Biogyümölcsös telepítése Gyûrûfûn a1 Gutman International Kft. Gyepgazdálkodás, juhtenyésztés Gyûrûfûn a3 Lázár János Fûrészüzem technológiai fejlesztése Ibafán d Polyák Márta Hagyományos kéziszövésû c „Gyûrûfûi Ökotextil” piacra Hauckné Somfai Ildikó Szálláshely fûtéskorszerûsítés Kárászon e1 OSZT Ormánsági Szarvasmarhatartó KFT Húshasznú szarvasmarhatartás, a3 gyephasznosítás Balassa László Balassa pincészet borának piacra juttatása b2 Kozármisleny Község Önkormányzata A kozármislenyi Közpark felújítása f3 Kôvágótôttôs Község Önkormányzata Kôvágótôttôsi helyileg védett lakóépületek f1 homlokzat felújítása MÜLLER Mezôgazdasági KFT Lovászhetényi sertéstelep belsô útjainak g1 kiépítése Magyarszék Község Önkormányzata Magyarszéki külterületi út felújítása g1 Linden Kft. Bioszôlô termelés és biobor készítés a1 Somogyi & Somogyi Bt Kisjakabfalvai német tájház kialakítása f2 Auth Andor Hagyományos nagynyárádi kékfestô c Palkonya Község Önkormányzata Palkonya 041 helyrajzi számú út g1 320-800 méteres szakasza Parasztporta KFT Palkonya 15 ha gyümölcsös 620 m g1 mezôgazdasági út Gardon Iparmûvészeti és Szolgáltató Bt. Hagyományos kézmûves ház építése c Bogdásán Bachmayer Barna Bádogos hiányszakma fejlesztése Pécsváradon c Gesztenyésért Közhasznú Egyesület Pécsvárad-Zengôvárkonyi gesztenyés f3 rehabilitáció


MEGYE Bács-Kiskun Bács-Kiskun Bács-Kiskun

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) 11 194 6 157 5 618 3 618 5 841 3 796


2 407 29 978 20 144

1 203 19 486 10 000


7 595 2 542 10 000

3 797 1059 5 000


19 990 29 800

9 995 19 370

Bács-Kiskun

15 385

7 000

Bács-Kiskun Bács-Kiskun Baranya Baranya

12 400 1 796 6 088 7 907

6 200 1 347 4 566 5 930

Baranya Baranya Baranya Baranya

29 609 30 207 28 944 1 363

20 000 20 000 20 000 680

Baranya Baranya Baranya Baranya

5 064 9 640 14 731 7 361

2 532 4 820 10 998 4 785

Baranya Baranya

26 001 1 013

15 000 506

Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya

1 200 1 500 18 829 17 095 3 878 987

500 650 10 000 6 000 1 878 400

Baranya Baranya

1 257 29 611

628 8 648

Baranya Baranya Baranya

3 000 27 467 5 133

1 500 5 000 3 849

Baranya

14 983

5 000

Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya

28 002 9 105 15 664 1 103 25 850

13 000 4 550 5 000 551 19 387

Baranya

24 284

11 000

Baranya

12 800

6 000

Baranya Baranya

3 927 24 308

1 963 7 000

39


Megvalósulási hely Pályázó neve Pellérd Sellye Siklós Siklós Siklós Szalánta Szalánta Szentlôrinc Villány Villány Villánykövesd Battonya Békés Békéscsaba Békéscsaba Biharugra Biharugra Csorvás Csorvás Csorvás Csorvás Dévaványa Dévaványa Dévaványa Dévaványa Füzesgyarmat Gerendás Gyomaendrôd Gyomaendrôd Gyula Gyula Kaszaper Körösladány Medgyesegyháza Mezôgyán Mezôhegyes Mezôhegyes Mezôhegyes Mezôhegyes Mezôhegyes Nagybánhegyes Sarkad Szabadkígyós Szarvas

40

Pellérd Község Önkormányzata Sellye Önkormányzat Juhász László

Pályázat címe

Típus MEGYE

Pellérdi Vállalkozói Háló g5 Közterületek parkosítása Sellyén f3 Juhász László ôstermelô méhészetének a5 fejlesztése Tenkes Borvidékfejlesztô és Szolgáltató Kht. Meteorológiai mérô rendszer g5 a villányi borvidéken Tenkesvíz Kft. Siklósi városi fürdô vízforgató telepítése e4 Gorsics Gábor Halastóhoz mezôgazdasági feltáró út építése g1 Gorsics Gábor Szalántai halastó energia ellátásának kiépítése g2 Szentlôrinci Zártkerti Egyesület Szentlôrinci zártkerti dûlôutak felújítása g1 Nádasi Nándorné Nádasi Ház minôségjavító szolgáltatás e1 fejlesztése Polgár Pince KFT Melegkonyha létesítése a villányi Bortrezorban e1 Fanni-Major KFT Halászati telepen belüli 395 m g1 mezôgazdasági út Battonyai Református Egyházközösség Református templom felújítása f2 Szûcs Attila Legeltetéses húsmarhatartás Köröstarcsán a3 Fair Trade Export-Import Kft. Mezôgazdasági termék feldolgozás g4 kapacitás bôvítés MESZA Plusz Kft. Szalmatüzelésû kazánok telepítése g2 fóliaházakhoz Bereczkiné Makra Márta Fazekas mesterség fejlesztése Biharugrán c Biharugrai Halgazdaság Mezôgazdasági Átállás biharugrai bio-harcsa ivadék a1 Termelô és Természetvédelmi Kft. termelésre Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Piac felújítás, bôvítés Csorvás, g4 Polgármesteri Hivatala Liget-Tompa u. Csorvás Nagyközség Önkormányzatának Internet kapcsolat kiépítése Csorváson g5 Polgármesteri Hivatala Csorvási Gazdák Szövetkezet Informatikai fejlesztés a „Csorvási Gazdáknál” g5 Házi Szôttes Bt. Csorvási kúria megmentése f2 Balogh Zsigmond Állattartó telep villamosenergia-ellátása g2 Dévaványa Önkormányzata iparterület energiaellátás fejlesztése g2 Mészár Imre Állattartó telep villamosenergia-ellátása g2 Vetési István Sertés- és marhavágóhíd felújítása, b1 korszerûsítése TEHAG Kft. Haltelep bôvítése g2 Gerendás Község Önkormányzata Sûrû sori mezôgazdasági út járhatóvá tétele g1 Balogh Károlyné Magánszálláshely fejlesztése, e1 szolgáltatásbôvítés Balogh Károlyné Informatikai csomópont és szolgáltatás g5 kialakítása LOLIUM Takarmánybeszerzô, Értékesítô Öko-takarmány keverô technológia a1 és Szolgáltató Szövetkezet telepítése Gyulán Polimarketing Kft Környezetkímélô gépek beszerzése Gyulán a5 Kaszaper Önkormányzata Idôsek otthona kialakítása f2 Körösladány Nagyközség Önkormányzata Helytörténeti gyûjtemény és „Iskola múzeum” f2 Medgyesegyháza Nagyközségi A településközpont arculatának fejlesztése f1 Önkormányzat Polimarketing Kft Mezôgyáni gyephasznosítás munkagépeinek a3 beszerzése Mezôhegyes Városellátó Szervezete Termál fürdô szolgáltatás fejlesztése e4 Mezôhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. A Ménesbirtok Rt. úthálózatának fejlesztése g1 Mezôhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. Mérlegház építés 60t-ás telepített mérleggel g4 Mezôhegyesi Lovassport Egyesület Informatikai beruházás a Mezôhegyesi g5 lovasturizmus feljesztésére Mezôpergamen Kft. Informatikai csomópont kialakítása g5 a Maroshát Kistérségben Nagybánhegyes Önkormányzata Helyi piac, felvásárlóhely kialakítása g4 Sarkad-Belvárosi Református Egyházközség Sarkad-Belvárosi Református Templom f1 külsô felújítása Kígyós TV Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Informatikai és multimédia központ g5 Szabadkígyóson Szarvasi Innoflex Mûszaki Fejlesztô, Élelmiszer feldolgozás fejlesztése b1 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. a Körös-szögben

Baranya Baranya Baranya

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) 6 900 2 000 3 604 2 703 4 000 2 000

Baranya

8 550

5 000

Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya

29 855 6 525 3 269 6 000 2 193

10 000 4 241 2 124 4 500 589

Baranya Baranya

10 782 21 010

3 000 10 000

Békés Békés Békés

3 322 19 960 29 891

2 491 9 476 10 000

Békés

13 170

8 560

Békés Békés

2 972 21 000

1 635 10 000

Békés

28 942

10 000

Békés

6 330

4 747

Békés Békés Békés Békés Békés Békés

4 146 9 167 4 550 9 659 3 360 29 400

2 600 5 959 2 957 7 244 2 184 9 400

Békés Békés Békés

23 680 7 500 8 350

15 392 5 625 2 500

Békés

7 380

2 000

Békés

26 000

10 000

Békés Békés Békés Békés

21 395 31 350 25 834 26 400

10 000 15 000 19 475 10 000

Békés

7 325

3 662

Békés Békés Békés Békés

30 000 38 300 8 056 490

10 000 19 150 4 028 367

Békés

1 695

847

Békés Békés

22 520 22 967

10 000 10 000

Békés

1 200

600

Békés

22 329

8 950



Megvalósulási hely Pályázó neve

Pályázat címe

Tótkomlós

Tótkomlós Város Önkormányzata

Újkigyós Abaújalpár Abaújkér Abaújszántó Abaújszántó Abod

Kígyós Fruit Bt. Ács Károly ABA PLUSZ Kft. Abaújszántó Nagyközség Önkormányzat Bittó Mariann ABA-HÁZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BT. Barnóczky János

A tótkomlósi Rózsa fürdô szolgáltatás e4 fejlesztése Hídmérleg kiépítése, Újkígyós g4 Erdei szálláshely bôvítése, fejlesztése e1 Bioterménytároló Abaújkéren a5 Mezôgazdasági utak fejlesztése g1 Falusi szálláshely korszerûsítése Abaújszántón e1

Aggtelek Alsóvadász Arka Baskó Bekecs Bodroghalom Bodrogkisfalud Boldogkôújfalu Boldogkôváralja Boldogkôváralja Bükkszentkereszt Csobaj Debrecen Dédestapolcsány Encs Erdôbénye Füzérkomlós Göncruszka Hejce Hejce Hernádvécse Hidvégardó Homrogd Kesznyéten Méra Mezôkeresztes Mezôzombor Mikóháza Miskolc Miskolc Mogyoróska Nemesbikk Rudabánya Sátoraljaújhely Szendrô Taktaszada Tállya Tarcal Tardona Tibolddaróc Tiszaújváros Tokaj Ásotthalom

Típus MEGYE

ABODI TÁJ- ÉS ALKOTÓHÁZ (ABA-HÁZ) f2 A Barnóczky vendégház korszerûsítése e1 Aggteleken Alsóvadász Községi Önkormányzat Közösségi ház létesítése f2 Pleszkó Józsefné Mûködô szálláshely fûtéskorszerûsítése Arkán e1 Takács Attiláné Falusi szálláshely korszerûsítése Baskón e1 Új Csillag Bt. Sertéstelep villamos energia ellátása g2 Községi Önkormányzat Bodroghalom Bodroghalom egységes faluképének kialakításaf1 Bodrogkisfalud Község Önkormányzata Közösségi ház kialakítása Bodrogkisfaludon f2 Boldogkôújfalu Község Önkormányzata Boldogkôújfalu többfunkciós közösségi ház f2 Boldogkôvaralja Községi Önkormányzat Mezôgazdasági út létesítése Boldogkôváralján g1 Boldogkôváralja Községi Önkormányzat Faluház korszerûsítés Boldogkôváralján f2 Hegyközi Elemér egyéni vállalkozó Szálláshely korszerûsítés, Bükkszentkereszt e1 Csobaj Községi Önkormányzat Vállalkozást segítô, tájékoztató központ f2 Dr. Kiss Károlyné Falusi szálláshely komfortfokozatának e1 fejlesztése Dédestapolcsány Község Önkormányzata Kézmûves ház kialakítása f2 Burkus Balázs Táj- és környezetkímélô tevékenység a5 a Csereháton Felhegyi Erdôtulajdonosok Szolgáltató Bt. Rókabérc Vadászház komfortfokozatának e1 fejlesztése Füzérkomlós Községi Önkormányzat Közösségi Ház felújítás, korszerûsítése f2 Füzérkomlós Göncruszka Római Katolikus Egyházközség Göncruszkai Római Katolikus templom f1 homlokzat felújítása Hejce Községi Önkormányzat Utcakép fejlesztése és fôtér kialakítása Hejcén f1 Kormos Péter Pál Falusi vendéglátás feltételeinek javítása Hejcén e1 Rozmán Imréné Hernádvécsei falusi vendégfogadó e1 korszerûsítése Hidvégardó Községi Önkormányzat Turisztikai ismertetô a dél-tornai térségnek e2 Homrogd Község Önkormányzata Homrogdi mezôgazdasági út építése g1 Tiszatáj Bt. Gyepkarbantartás a Kesznyéteniben a3 Méra Önkormányzata Méra Kultúrház külsô felújítása f2 Terra Vet-J. Bt. Gyephasznosítás a Dél-Borsodi Kistérségben a3 TOTÁL FRUCT Termelô Aszalt gyümölcsök Tokaj-Hegyaljáról b1 és Értékesítô Szövetkezet Mikóháza Községi Önkormányzat Egységes táblarendszer elhelyezése Mikóházáne2 Fügedi Márta Népmûvészeti Egyesület Megyei alkotóház (kézmûvesház) fejlesztése f2 Molnár Ibolya Anna Tanyasi szálláshely komfortfokozatának e1 fejlesztése Szendrôn CORYLUS Várhegy Bt. VÁRHEGY ALKOTÓHÁZ f3 Nemesbikk Polgármesteri Hivatal Nemesbikk, Béke út építés g1 Rudabánya Nagyközségi Önkormányzat Országos vásározó tér kiépítése, Rudabánya g4 Spartakus Vadásztársaság Turisztikai kínálat bôvítése Zemplénben e1 Szendrô Városi Önkormányzat Mezôgazdasági úthálózat fejlesztése Szendrô g1 Községi Önkormányzat Taktaszada Mezôgazdasági úthálózat fejlesztése g1 REX VINORUM Kft. Szôlôfeldolgozó és borpince rekonstrukció b1 Pataky Borbála Építészeti értékkel bíró „Kapásház” felújítása e1 Balla József Bioméhészet fejlesztése („Tardonai bioméz”) a1 Mezei Zoltán Borvidék informatikai szaktanácsadási g5 fejlesztése Mezôcsáti Hal-Ász Szövetkezet Horgásztavat településsel összekötô út építése g1 Miku Károly Üdülôkert-Kemping komfortfokozatának e1 fejlesztése Ásotthalom Község Önkormányzata Ásotthalom fürdô vízforgató berendezés e4 telepítése


Békés


Békés 10 153 Borsod-Abaúj-Zemplén4 883 Borsod-Abaúj-Zemplén21 600 Borsod-Abaúj-Zemplén26 094 Borsod-Abaúj-Zemplén7 244

5 076 2 440 10 000 19 571 3 984

Borsod-Abaúj-Zemplén8 932 Borsod-Abaúj-Zemplén 620

4 466 330

Borsod-Abaúj-Zemplén19 690 Borsod-Abaúj-Zemplén2 193 Borsod-Abaúj-Zemplén3 400 Borsod-Abaúj-Zemplén3 554 Borsod-Abaúj-Zemplén2 800 Borsod-Abaúj-Zemplén27 836 Borsod-Abaúj-Zemplén29 845 Borsod-Abaúj-Zemplén25 533 Borsod-Abaúj-Zemplén6 021 Borsod-Abaúj-Zemplén8 010 Borsod-Abaúj-Zemplén15 756 Borsod-Abaúj-Zemplén3 933

14 767 1 096 1 870 2 310 2 000 20 000 19 845 19 149 4 515 2 500 11 817 1 966

Borsod-Abaúj-Zemplén9 881 Borsod-Abaúj-Zemplén13 477

4 610 5 443

Borsod-Abaúj-Zemplén10 353

4 999


16 000


3 312

Borsod-Abaúj-Zemplén16 536 Borsod-Abaúj-Zemplén3 906 Borsod-Abaúj-Zemplén10 661

12 402 2 146 4 000

Borsod-Abaúj-Zemplén1 650 Borsod-Abaúj-Zemplén35 082 Borsod-Abaúj-Zemplén12 452 Borsod-Abaúj-Zemplén2 803 Borsod-Abaúj-Zemplén16 070 Borsod-Abaúj-Zemplén15 720

825 20 000 6 226 2 102 8 399 8 646

Borsod-Abaúj-Zemplén1 944 Borsod-Abaúj-Zemplén19 600 Borsod-Abaúj-Zemplén7 988

970 14 700 3 000

Borsod-Abaúj-Zemplén7 772 Borsod-Abaúj-Zemplén25 479 Borsod-Abaúj-Zemplén20 000 Borsod-Abaúj-Zemplén5 769 Borsod-Abaúj-Zemplén18 551 Borsod-Abaúj-Zemplén33 502 Borsod-Abaúj-Zemplén21 780 Borsod-Abaúj-Zemplén8 407 Borsod-Abaúj-Zemplén 888 Borsod-Abaúj-Zemplén10 000

5 052 19 109 10 000 2 000 13 913 20 000 6 534 3 000 478 5 000

Borsod-Abaúj-Zemplén23 507 Borsod-Abaúj-Zemplén8 000

15 279 4 000

Csongrád

10 000

23 657

41


Megvalósulási hely Pályázó neve

Pályázat címe

Ásotthalom

Ásotthalom Község Önkormányzata

Ásotthalom Ásotthalom Baks Balástya Balástya Balástya Bordány Bordány

Ásotthalom Község Önkormányzata COR-SOLIS Mezôgazdasági és Kereskedelmi Kft. Makalicza Lajosné Balástya Község Önkormányzata Balástya Községi Önkormányzat Böröcz Flórián Bük József Elektro Prompt 2000 Kft.

Csanádalberti

Csanádalberti Közalapítvány

Csanytelek Csanytelek Csengele Csengele

Gróf Károlyi László I. Csanyi Szövetkezet Gróf Károlyi László I. Csanyi Szövetkezet id. Kormányos Sándor Mebó Kft.

Csongrád

Lekrinszki Mátyás

Földeák

Földeáki Horgászegyesület

Földeák

Sertéshús Termelô Kft.

Ásotthalom állatfelvásárló telepének megvalósítása Emlékpark kialakítása Ásotthalmon f1 Kecsketartás korszerûsítése, b1 biotermék elôállítás Park Fogadó energiaellátásának korszerûsítése g2 Mûvelôdési Ház homlokzat felújítása f1 A régi balástyai Klebelsberg iskola felújítása f2 Hûtôházi út fejlesztése Balástyán g1 Fóliasátrak fûtés korszerûsítése, bôvítése g2 Információs szolgáltató infrastuktúra g5 kialakítása Falvak örökségének megôrzését f2 segítô program Csanyi Szövetkezet felvásárlótelep fejlesztése g4 Csanyi Szövetkezet informatikai bázisa g5 Külterjes gyepgazdálkodás megkezdése a3 villamosenergia bevezetése g2 mezôgazdasági célra Ipari mûemlék jellegû asztalosmûhely c Csongrádon A Száraz-ér mellékágának f3 meder-rehabilitációja Sertéstelephez kapcsolódó úthálózat g1 fejlesztése Sertéstelep energia ellátásának fejlesztése g2 Szarvasmarha telep villamosítása g2 Szaktanácsadó iroda kialakítása f2

Földeák Sertéshús Termelô Kft. Hódmezôvásárhely Marton Dezsô Hódmezôvásárhely Preventív Kereskedelmi és Szaktanácsadó Bt. Kistelek Balázs János Kistelek Darabos Gábor Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kistelek Kiszombor Kiszombor Kövegy Makó Mezôhegyes Mórahalom Mórahalom

EURO-CITY Vidékmodernizációs Centrum Kht. Horváth László Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Tanácsa Kistelek Város Önkormányzata Kistelek Városi Önkormányzat Kisteleki Turisztikai és Természetjáró Egyesület Sisák Építôipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szeredi és Társai Termelôi és Kereskedelmi Kft. Táboriné Tiba Erika

Nagymágocs

Kövegy Község Önkormányzata Makói Hagyma Kft. Fürj Sándor Kismarczi József Móraprizma Termeltetô, Kereskedelmi és Szolgáltató Szövetkezet Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata

Nagytôke Óföldeák Ópusztaszer Ópusztaszer Pitvaros

Nagytôke Községi Önkormányzat Molnár István Bakacsi Péter János Flóra 2002. Kft. Petôfi Vadásztársaság Pitvaros

Ruzsa Sándorfalva

Ruzsa Önkormányzata Délfa 2000 Kft

42

Típus MEGYE Csongrád


Csongrád Csongrád

27 227 23 966

8 000 10 000

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

7 909 7 004 6 321 8 401 15 746 7 003

5 140 5 252 4 700 5 460 651 5 000

Csongrád

1 107

830

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

11 240 6 700 2 354 1 905

6 180 2 500 1 162 1 238

Csongrád

7 664

3 832

Csongrád

7 505

5 539

Csongrád

22 695

14 700

Csongrád Csongrád Csongrád

18 434 1 920 9 909

11 900 1 248 3 000

Fûtéskorszerûsítés virágkertészetben Infrastruktúra bevezetése mintaüzem létesítéséhez A kisteleki városközpont parkfelújítása

g2 g2

Csongrád Csongrád

27 584 5 723

11 033 3 720

f1

Csongrád

23 785

15 000

Hagyományôrzô tanya kialakítása

a5

Csongrád

6 050

3 025

A kistérségi energia ellátás fejlesztése A Kisteleki Közösségi Ház homlokzatának felújítása Integrált termálgazdálkodás fejlesztése Turisztikai eszközkölcsönzô nyitása Kisteleken

g2 f1

Csongrád Csongrád

14 524 25 192

10 893 15 000

g2 e2

Csongrád Csongrád

20 790 4 301

11 000 1 500

Az Agropark infrastrukturális fejlesztése

g1

Csongrád

5 320

3 458

Új fokhagyma fajták technológiájuk bevezetése Hûtôkamra, hagymaosztályozó és válogató építése Kövegy településközpont felújítása növényvédelmi informatikai rendszer kiépítése Bekötôút baromfi telephez Kismarczi tanya vendéglátóhely fejlesztése Helyi termékek csomagolásfejlesztése a Homokháton Mezôgazdasági feltáró út felújítása Nagymágocson Nagytôke Község arculat kialakítása Molnár István Zöldség-fóliasátor fûtése Ópusztaszeren Üvegház fûtéskorszerûsítése Ópusztaszeren Informatika a Petôfi Vadásztársoság vadgazdálkodásában Központi falukép kialakítása Délfa 2000 Kft. Villamos energia ellátásának

,b1

Csongrád

17 911

8 955

b1

Csongrád

8 924

2 753

f1 g5 g1 e1 b1

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

1 630 9 700 3 526 1 991 19 895

1 200 5 000 2 292 991 9 947

g1

Csongrád

15 000

11 250

f1 b1 g2 g2 g5

Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád Csongrád

8 616 3 910 30 564 26 673 1 326

6 462 1 955 17 000 15 000 663

f1 g2

Csongrád Csongrád

26 002 9 929

15 000 6 453




Sándorfalva Sándorfalva Szatymaz Szeged Szegvár Szegvár Szentes Szentes Üllés Üllés Üllés Aba Bodajk Bodajk Elôszállás Enying Enying Füle Gánt Gárdony Mezôszilas Mór Mór Nagyvenyim Sáregres Sáregres Sáregres Velence Beled Dunakiliti Dunasziget Écs Écs Edve Egyházasfalu Enese Fertôhomok Gyôrújbarát Hédervár Jánossomorja Lövô Nyúl Páli Röjtökmuzsaj Sokorópátka Zsira Bakonszeg Bakonszeg Bakonszeg Balmazújváros

Pályázó neve

Sándorfalva Nagyközség Önkormányzata Sándorfalva Nagyközség Polgármesteri Hivatal Szél István Kismarczi Attila Szegvár Nagyközség Önkormányzata Szegvári Faluvédô és Szépítô Közhasznú Egyesület Sárréti Gyuláné Szentes Nagytemplomi Református Egyházközség Dobai Antal Üllés Község Képviselôtestülete Polgármesteri Hivatala Üllés Község Képviselôtestülete Polgármesteri Hivatala Nyerges József Bodajkért Alapítvány Bodajki Népfôiskolai Társaság Takács Ferencné Enying Város Önkormányzata Enyingi Római Katólikus Egyház

Pályázat címe fejlesztése Csikójárási tanyák villamosítása

Típus

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt)

g2

Csongrád

8 295

6 221

Sándorfalva településközpontjának megújítása f1 Póni fogadó szolgáltatásfejlesztése e1 Bogárzói mûködô tanyasi vendéglátóhely e1 fejlesztése Szegvár központjában lévô piac teljes felújításag4 Népi építészeti emlékek védelme Szegváron f1


25 926 4 493 1 221

12 000 2 246 610

Csongrád Csongrád

16 455 7 050

8 227 5 287

Szentesi faiskola mezôgazdasági út fejlesztése g1

Csongrád

16 486

8 000

Templomi Galéria kialakítása Szentesen Mangalica törzstenyészet átfogó fejlesztése Üllés idegenforgalmi vonzerejének növelése

f2 a5 f1


26 660 3 887 6 496

15 000 1 943 4 872

Tanyasi Iskola Üllés, 2002.

f2

Csongrád

4 000

3 000

Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér

6 463 6 000 2 150 6 265 1 435 13 614

2 768 1 500 1 250 3 132 700 10 000

Fejér Fejér Fejér

6 700 1 852 29 334

2 500 1 389 10 000

Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér Fejér

6 559 38 000 5 108 5 666 19 900 3 345 5 816

4 919 20 000 3 831 2 124 12 935 2 174 3 780

Fejér Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron

9 160 7 880 2 625 4 153 15 000 21 811 9 650 1 075 3 470 6 488

4 580 3 349 1 000 1 950 5 250 9 833 7 237 806 2 603 2 000

Gyôr-Moson-Sopron 5 342 Gyôr-Moson-Sopron 1 677

2 671 200

Mezôföldi eredetvédett méztermelés a5 Tájékoztató táblák elhelyezése Bodajkon e2 Térségi Falusi vendéglátó tanfolyam Bodajkon e6 Kisüzemi mézpalackozó létesítése b1 Mezôföld címû turisztikai termékkatalógus e2 Enyingi római katólikus templom külsô f2 felújjítása Füle Református Egyház Kiállítási és közösségi terem felújítása f2 Gánt Község Önkormányzat Természeti elemek turisztikai felújítása Gánton f1 Agárdi Pálinkafôzde Kft. Gyümölcserjesztô és lepárló üzem építése b1 Agárdon Mezôszilasi Községi Önkormányzat Szadabidôtó kialakítása f3 Mór és Pusztavám Közös Hegyközség Történelmi borvidék úthálózat kiépítése g1 Móri Borvidéki Hegyközség Tanácsa Növényvédelmi elôrejelzés a móri borvidéken g5 Nagyvenyim Község Önkormányzata Nagyvenyimi Közpark kiépítése f1 Aranyponty Halászati Rt. Alternatív szennyvíztisztítás Rétimajorban g3 Aranyponty Halászati Rt. Az Örspusztai Horgászcentrum villamosítása g2 Lévai Péter Villamos-energia ellátás Sárszentágota g2 külterületén Füle Jenô Bioméhészet a Velencei-tó mellett a1 Beled Nagyközségi Önkormányzat Beled községben piac és vásártér fejlesztése g4 Nyugati kapu Térségfejlesztési Társulás Informatikai csomópont fejlesztés Szigetközért g5 GARABÓ Manufaktúra Kft. Dunaszigeti kosárfonó mûhely c Schreiner Károly Kézmûves alkotóház létrehozása c Varga Zoltán Biokert-Écs-Tarjánpuszta a1 Edve Községi Önkormányzat Mezôgazdasági utak helyreállítása Edvén g1 Egyházasfalu Község Önkormányzata Szabadidô park Egyházasfalun f3 Enese Község Önkormányzata A polgármesteri hivatal külsô, belsô felújítása f2 Márk Attiláné Falusi szálláshely korszerûsítése e1 Fertôhomokon Sokoró Ökológiai Park Alapítvány Sokoró Tájközpont szolgáltatás fejlesztés e1 Gondárné Behon Ágnes Hédervári szálláshely szolgáltatási e1 eszközfejlesztése Jánossomorja Nagyközség Önkormányzata A településközpont arculatának javítása f1 Lövô Község Önkormányzata Lövô község köztemetô-kerítésének felújítása f1 Kovács József Kovács pince b2 Római Katolikus Egyházközség Páli Páli Római Katolikus templom külsô felújítása f1 Röjtökmuzsaj Község Önkormányzata Röjtökmuzsaj közösségi háza f2 Vajda Péter Pedro Pékség Sokorópátka b1 Zsira Község Önkormányzata Teleház, ifjúsági klub, kistérségi iroda Zsirán f2 Bakonszeg Község Önkormányzata Bakonszegi új TFH telep g3 Bio Olaj Tranding Kórógy-tanyát ellátó elektromos hálózat g2 átépítése Hajdúsági Sütôdék Rt. Horgászközpont szennyvíztisztítása g3 Bakonszegen Balmazújvárosi Önkormányzati Intézmények Balmazújvárosi gyógyfûrdô e4


MEGYE

Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Gyôr-Moson-Sopron Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar

26 400 6 102 1 134 14 576 5 432 10 000 13 176 26 625 1 798

15 000 3 000 567 10 932 4 074 2 573 9 880 19 968 1 168

Hajdu-Bihar

30 785

20 000

Hajdu-Bihar

11 200

5 600

43



Pályázó neve

Típus

medencéjének téliesítése Bio zöldség feldolgozó építése a1 Balmazújvároson Balmazújváros Rózsa Péter Bio kertészet fejlesztése Balmazújvároson a1 Báránd Geo-Terra 96 Bt. Külterjes juhászat fejlesztése Bárándon a3 Bihardancsháza Bihardancsháza Református Egyházközség Templomfelújítás közösségfejlesztési céllal f2 Biharkeresztes Petô Zsolt Biharkeresztesi szolgáltatás bôvítés e1 Bihartorda Karalyos Zoltán Bihartordai juhtelep építése a3 Debrecen Botos Csaba Külterjes juhászat fejlesztése Berettyóújfaluban a3 Debrecen Papp Péter Egyéni vállalkozó Debrecen - Haláp Papp Farm Tehenészeti telep g2 Derecske WILD-94 Kft. Horgász turista centrum e3 Egyek Gagyi Pálffy Attila Szürkemarha állomány fejlesztése a5 a Hortobágyon Földes Földes Nagyközség Önkormányzata A földesi fürdô termálmedencéjének téliesítése e4 Földes Földesi Rákóczi Mezôgazdasági Kft. Gépjavító és szolgáltató üzem g2 energiaellátásának fejlesztése Hajdúböszörmény Csatári Imre 0995/1 helyrajzi számú telep g2 villanyhálózatának építése Hajdúszoboszló Tonovar Kft. Hajdúszoboszló Benedekvölgyi külterületi út g1 fejlesztése Hosszúpályi Soma 3000 Kft. Savanyító kisüzem 4274 Hosszúpályi b1 Hunyadi 46 Komádi Gyenge László Hercegföldi állattartó telep fejlesztése a3 Nagyrábé FNR 96 Kft. Nagyrábén jóléti tó létesítése f3 Nagyrábé IQ Kft. Juhtelepek közötti bekötôút felújítása g1 Nyírábrány Terdik György Többfunkciós szárítóberendezés kialakítása d Nyíracsád Nyíracsád Önkormányzat Nyíracsádi Vécsey kúria felújítása f2 Püspökladány Püspökladány Önkormányzata Fôtér rekonstrukció Püspökladány f1 Sáránd Sárándi Hûtô Beszerzô Értékesítô Gyümölcstermelô vállalkozások g2 Szolgáltató Szövetkezet energia hálózatának kiépítése Sárrétudvari ifj. Kerekes Imre Juhágazat fejlesztése Sárrétudvari-Kárteleken a3 Sárrétudvari Madarné Szôke Erzsébet Csuhéfonó mûhely és bemutatóterem d kialakítása Téglás Kemecsei Piac Kft. Térségi feladatokat ellátó piac Tégláson g4 Téglás Téglási Református Egyházközség A téglási református templom környezetének f3 felújítása Tépe Balogh Sándor Szemestermény szárító és mûhelyépület g2 gázellátása Tetétlen Tetétlen község Önkormányzata Tetétlen községben faluház építés f2 Tiszacsege BO-DIA Bt. Falusi vendéglátó szakképzés e6 Újszentmargita Agaricus Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Ôshonos állatok nyári szállásai, pásztorpihenô a5 Újszentmargita Dr. Madarász István Mangalica sertés tenyésztése Újszentmargitán a5 Vámospércs Vámospércs Önkormányzata Térségi Közösségi ház Vámospércsen f2 Zsáka Duró Kálmán Juhtelep villamosítása a zsákai Vereshát g2 tanyán Bélapátfalva NYP Kft. Fûrészárú gyártó géppark fejlesztése d Bodony Berger Jánosné Ács Kúria közösségi helyiségének kialakítása e1 Bodony Fejes Gábor Bodonyi Kézmûves Kemencés Udvarház e1 Budapest_XVII. Krikk Kft. Külterjes gyepgazdálkodás fejlesztése a3 Egerszóláton Bükkszenterzsébet Gyetvai Zoltán Fatermékgyártó- tároló üzemcsarnok építés d Demjén Pannónia Gombakomposzt Kft. Szôlôfeldolgozó kapacitás létesítése b1 Demjénben Eger Eger Körzete Kistérségi Területfejlestési Eger Körzete Kistérség informatikai g5 Önkormányzati Társulás csomópontja Egerbakta Egerbakta Községi Önkormányzat Mezôgazdasági utak fejlesztése g1 Egerszólát Krikk Kft. Tanyaközpont összekapcsolása Egerszóláttal g1 Gyöngyös Gyöngyös Körzete Kistérségi Térségi információs Portál g5 Területfejlesztési Társulás a Gyöngyösi Kistérségben Heves Bártfai László Bártfai Házi Száraztészta gyártásfejlesztése b1 Kisnána IMKESZ Kft. Észak-Kelet Magyarországon vadon termô b1 gombák gyûjtése, feldolgozása, értékesítése Mikófalva Németh Emilné Fenyô Vendégház komfortfokozatának e1 fejlesztése Balmazújváros

44

Pénzügyi Üzemeltetési Szervezete Rózsa Péter

Pályázat címe

MEGYE


Hajdu-Bihar

29 720

10 000

Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar

19 912 20 863 1 296 4 512 6 005 11 441 28 546 15 000 19 000

9 956 6 110 896 2 200 3 002 5 720 18 546 7 500 4 400

Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar

29 500 11 660

10 000 7 579

Hajdu-Bihar

6 791

4 414

Hajdu-Bihar

21 539

12 000

Hajdu-Bihar

28 840

8 536

Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar

15 080 18 500 6 885 3 486 3 503 26 302 26 794

7 540 9 000 4 475 1 740 2 452 16 000 15 748


12 762 1 505

6 381 752


28 600 4 552

10 000 3 400

Hajdu-Bihar

6 029

4 349

Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar Hajdu-Bihar

32 857 2 560 28 529 29 675 12 500 6 175

20 000 1 500 9 985 8 903 5 684 4 014

Heves Heves Heves Heves

19 940 3 858 5 874 20 102

9 940 1 929 2 800 10 000

Heves Heves

10 662 25 000

5 779 5 000

Heves

6 326

4 744

Heves Heves Heves

24 700 26 838 7 225

13 000 17 440 1 200

Heves Heves

3 985 23 290

1 950 10 000

Heves

1 620

810



Megvalósulási hely Pályázó neve Nagyréde

Nessy 2000 Bt.

Pályázat címe

Típus MEGYE

Csepegtetô öntözôtelep energiaellátása g2 Nagyrédén Ostoros Szekszárdi Lajosné Eger melletti Szekszárd Vendégház e1 korszerûsítése Pély Dr. Csintalan József Turisztikai célú lótartás fejlesztése a5 Pély Varga Mária Pélyi szikeseken legelô Magyar Tarka a5 állomány fejlesztése Poroszló Kovács László Szarvasmarhára alapozott gyepgazdálkodás a3 Poroszlón Tarnalelesz Tarnafa Kft. Fafeldolgozó üzemcsarnoképítés, d kapacitásnövelés Jászfényszaru Jászfényszaru Város Önkormányzata A város fôterének arculati megújítása f1 Jászfényszaru Jászkalász Mezôgazdasági Egyéni Cég Major villamos hálózathoz csatlakoztatása g2 Jászszentandrás Jászszentandrás Községi Önkormányzat Mezôgazdasági út fejlesztése g1 Jászszentandráson Karcag Horváthné Farkas Adrienne Kunlaposi istálló felújítása a5 Karcag Karcag Önkormányzat A karcagi Cédulaház felújítása f2 Karcag Kenyeresné Dede Erzsébet Transzformátor és gerincvezeték építése g2 Nagykörû Nagykörô Önkormányzata Falukép fejlesztés f2 Rákóczifalva Rákóczifalva Nagyközség Önkormányzata Mûvelôdési központ kialakítása Rákóczifalván f2 Szajol Halász Kft. Extenzív haltenyésztés a2 a Közép-Tisza vidéken I. Szajol Halász Kft. Extenzív haltenyésztés a5 a Közép-Tisza vidéken II. Tiszatenyô FE-ER Kft. Tiszatenyô EU konform. sertéstelep g2 elektromos. fejlesztés Tószeg Jászker Faipari és Belsôépítész Kft. Faszárító kamra telepítése Tószegen d Túrkeve Túrkevei Református Egyházközség A túrkevei református templom külsô felújításaf2 Vezseny Fenyvesi Mária és Deák Péter Ártéri gyümölcsös állóméhessel a5 és aszalóházzal Bajna Bajnai Barátok Köre Egyesület Katona István Alkotóház felújítása, f1 korszerûsítése Bajót Bajót Község Önkormányzata Az Öreg- kô geomorfológiai értékeinek f3 védelme Epöl Kovács Zoltán Falusi vendégfogadó komfortfokozatának e1 fejlesztése Lábatlan Lábatlan Nagyközség Önkormányzata Gerenday arborétum f3 Nagyigmánd Nagyigigmánd Nagyközség Önkormányzata Nagyigmán a Nagyközség fôutcájának fejújítása f1 Vértesszôlôs Mátyási Piroska Vértesszôlôsi vendégház komfortfokozatának e1 fejlesztése Dejtár Dejtár Községi Önkormányzat Dejtári tájház létrehozása f2 Dejtár Dejtári Mezôgazdasági Szövetkezet Fûszerkeverô üzem felújítása és fejlesztése b1 Egyházasdengeleg BIOMED Kft. Gyógynövényalapú kozmetikumok elôállítása d Herencsény Contractrade Kft. Belsô Cserháti Kézmûves Udvarház c eszközellátása Kazár Kazár Község Önkormányzata Magtár-Közösségház f2 Kisbágyon Kisbágyoni Községi Önkormányzata Kisbágyon 069. helyrajzi számon g1 mezôgazdasági út fejlesztése és a víz elvezetése Kozárd PRIMAGRO Biomezôgazdasági Termelô Vállalkozások célját szolgáló energiaellátás g2 és Kereskedelmi Bt. fejlesztése Ludányhalászi Baksa Imre Környezetbarát állattartó tevékenység a5 fejlesztése Ludányhalászi Végh Kornél Külterjes gyepgazdálkodás, tenyészállat a3 vásárlás Szécsényfelfalu Kuris Tamás Szálláshely közösségi helyiségének kialakítása e1 Csemô Csemô Község Önkormányzata Mikebudai út építése g1 Galgahévíz D and D Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Galgahévízi savanyított termékek fejlesztése b1 Galgahévíz Molnár Csaba Fóliaház építése, fejlesztése Galgahévízen a1 Iklad Facentrum 2000 Kft. Ikladi Facentrum EU konform elektromos fejlesztése Kerepes Tûzkô József Hobbiszintû méhészet termelôméhészetté a5 fejlesztése Letkés Toroid Tec Kft. KOHER Villamos és hôenergiatermelô g2 FALU VÁROS RÉGIÓ 2002/6

Heves

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) 1 465 950

Heves

2 836

1 418

Heves Heves

13 870 20 650

7 629 10 000

Heves

19 104

9 552

Heves

16 476

9 061

Jász-Nagykun-Szolnok26 517 Jász-Nagykun-Szolnok 2 554 Jász-Nagykun-Szolnok26 700

15 000 1 660 15 000

Jász-Nagykun-Szolnok11 000 Jász-Nagykun-Szolnok20 032 Jász-Nagykun-Szolnok 2 410 Jász-Nagykun-Szolnok12 994 Jász-Nagykun-Szolnok26 783 Jász-Nagykun-Szolnok20 350

5 076 15 024 1 566 9 745 20 000 4 600

Jász-Nagykun-Szolnok 1 912

950

Jász-Nagykun-Szolnok21 660

11 263

Jász-Nagykun-Szolnok29 620 Jász-Nagykun-Szolnok 5 694 Jász-Nagykun-Szolnok 4 360

9 344 4 270 2 398

Komárom-Esztergom 7 384

5 451


3 150


612

Komárom-Esztergom 19 550 Komárom-Esztergom 13 316 Komárom-Esztergom 2 081

14 662 6 000 1 040

Nógrád Nógrád Nógrád Nógrád

16 000 7 255 11 360 12 000

12 000 2 641 5 680 6 000

Nógrád Nógrád

34 766 15 993

20 000 11 994

Nógrád

12 492

8 000

Nógrád

20 653

6 402

Nógrád

11 669

2 222

Nógrád Pest Pest Pest Pest

3 214 24 977 30 000 5 191 25 597

1 607 18 733 9 200 2 595 16 638

Pest

4 456

2 122

Pest

12 000

7 800

45



Pályázó neve

Piliscsaba

Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata

Szada Szigetújfalu

Újszilvás Újszilvás Vác Ádánd Balatonboglár

Zöld Lászlóné Molnár és Tsai Haltermelô és Forgalmazó Kft. Bolyhos és Fia Termelô, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. Dudás Sándor Szilváshús Kft. Szenttornyai László Pasteur Tojásfeldolgozó Kft. Tóth László

Balatonlelle

Segesdi Károly

Cserénfa

Fehér Margit

Csurgó Gálosfa Juta

Mercurius Bt. Zselic-Farm KFT Porcsa Tamás

Kaposvár

Sarkpont Rt

Kaposvár Lábod

Sarkpont Rt Lábod Község Önkormányzata

Lábod Látrány Somogyjád Somogyszentpál

LÁT-SAT Kereskedelmi és Szolgáltató KFT Látrány Községi Önkormányzat Kaposvár-Somogyjád Térség Vidékfejlesztési Kht. Sipos Márta

Somogyszentpál Somogytúr

Szûcs Márton Kunffy Lajos Bérkilövô Vadásztársaság

Somogyvár Szenna Tarany

Gyenis Kereskedelmi és Szolgáltató Mezôgazdasági Szövetkezet Raab Lajosné AGRO-MED 2000 KFT

Taszár Zákány Zamárdi Bátorliget Beregsurány

Önkormányzati Hivatal Taszár Somogyi Zsuzsanna Babor Bt Bátorliget Község Önkormányzat Beregsurány Település Önkormányzata

Biri Biri

Biri Község Önkormányzat Biri Község Önkormányzat

Buj

Nyalka István

Cégénydányád

Cégénydányád Község Önkormányzata

Csaroda Csegöld Csegöld

Csaroda Község Önkormányzata Csegöld Község Önkormányzata Szatmárfruct Kft.

Csenger Csengersima

SAMOS M és G Bt. Csenger-Tej Kft.

Fábiánháza

Fábiánháza Község Önkormányzata

Fehérgyarmat

Banu Péter

Újszilvás

46

Pályázat címe

Típus

berendezés Falumúzeum kisebbségi kultúra ápolására, s turisztikai információs központ Közösség által támogatott gazdaság Szadán PRÉRI Horgásztó komplex turisztikai fejlesztése Szeszfôzde, palackozó és aszalt gyümölcs elôállító üzem Fafeldolgozó üzem létesítése Újszilváson Transzformátor állomás kapacitásbôvítése Szôdliget-Torony tó fejlesztése Siójuti tojásfertôtlenítô üzem létesítése Helyi jellegzetességû, tájspecifikus élelmiszer-termékek fejlesztése Hagyományos kézmûipari kismesterségek támogatása Pihenôkert kialakítása a „Keltike” vendégházban Élelmiszer-feldolgozó üzem korszerûsítése Gálosfai farm útjainak karbantartása, felújítása Külterjes gyepgazdálkodás beruházásai Jutában Kadarkúti gesztenye feldolgozó üzem energiaellátása Gesztenye feldolgozás fejlesztése Kadarkúton Lábod, Szarvaspusztai 0493,0494 helyrajzi számú. út felújítása Lábod internet szolgáltatás Látrány szôlôhegyi út építése Internetes helyi adatbázisok létrehozása 0115/2 helyrajzi számú telep felújítása, szarvasmarha tartás Telep felújítása, szarvasmarha tartás Somogytúri vadászház szálláshely korszerûsítés Mezôgazdasági telep elektromos energia ellátása Szociális blokk kialakítása Hûtôtároló-manipuláló és csomagoló üzem létesítése Teleház információs iroda Elektromos kerámiaégetô kemence vásárlása Bor bemutató, értékesítô hely kialakítása Bátorliget település informatikai csomópontja Beregsurány település informatikai csomópontja Kállay kúria felújítása Mezôgazdasági úthálózat fejlesztése Biri, Zrinyi u. (0168/35) Juhtartás fejlesztése a Felsô-dadai kistérségben Cégénydányád település informatikai csomópontja Emlékpark és árvízi emlékmû létesítése Csegöld település informatikai csomópontja Hídmérleg, zöldségválogató létesítése Jánkmajtison Gyümölcsaszaló üzem megvalósítása Szarvasmarha telep elektromos rendszerének korszerûsítése Fábiánháza Település informatikai csomópontja Halastó vízkormányzási mûtárgyainak

MEGYE


f2

Pest

27 000

20 000

a1 e3

Pest Pest

1 030 21 622

515 7 000

b1

Pest

19 865

9 932

d g2 e5 b1 a1

Pest Pest Pest Somogy Somogy

20 636 10 458 4 463 28 497 9 966

10 000 3 399 2 000 10 000 5 480

Somogy

1 725

948

e1

Somogy

768

460

b1 g1 a3

Somogy Somogy Somogy

23 406 19 116 6 336

9 362 12 425 3 015

g2

Somogy

29 903

11 481

b1 g1

Somogy Somogy

14 940 8 434

8 964 6 325

g5 g1 g5

Somogy Somogy Somogy

5 678 26 049 4 700

2 738 19 537 1 000

a3

Somogy

29 520

9 450

a3 e1

Somogy Somogy

29 963 9 967

9 450 3 000

g2

Somogy

18 811

9 887

e1 b1

Somogy Somogy

1 042 30 000

521 10 000

g5 c b2 g5 g5

Somogy 4 000 Somogy 960 Somogy 2 949 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655

3 000 576 1 500 4 991 4 991

f2 g1

Szabolcs-Szatmár-Bereg35 423 Szabolcs-Szatmár-Bereg20 932

20 000 15 699

a3

Szabolcs-Szatmár-Bereg14 182

4 372

g5


4 993

f1 g5 g4

Szabolcs-Szatmár-Bereg5 600 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 658 Szabolcs-Szatmár-Bereg14 617

4 200 4 993 7 000

b1 g2


10 000 15 368

g5


4 991

a2


5 189




Pályázó neve

Fehérgyarmat Fehérgyarmat Fényeslitke

Fehérgyarmat Önkormányzata Vizimalom Bt. Nagy János

Fényeslitke

Tóth Zoltán

Gemzse Gulács Gyôrtelek Gyulaháza Ilk Jánd Jánd Jánkmajtis Kálmánháza

Gemzse Község Önkormányzata Gulács Település Önkormányzata Gyôrtelek Önkormányzata Gyulaháza Község Önkormányzata Ilk Község Önkormányzata Kári Ilona Koncz Gusztáv AGRICOLE Kft. Nyírségi Segítô Kéz alapítvány

Kék Kisnamény Lónya Mátészalka Nagyecsed Nagyhalász Nyírbogát Nyírbogát

Kék Önkormányzata Laskai Attila Lónya Önkormányzata Paksi Gábor Inter-Tram Kft. K2 Stúdió - Horányi Zsuzsanna Ildikó e.v. 2 J PLUSZ Bt. KRASZKÓ Erdôbirtokossági Társulás

Nyírbogát Nyírcsaholy Nyíregyháza

K-S-B Kft. Nyírcsaholy Önkormányzata Pneu Trade Termelô Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Nyírkáta Község Önkormányzata Nyírparasznya Önkormányzata

Nyírkáta Nyírparasznya Nyírtét Olcsvaapáti

NOVOR Mezôgazdasági, Kereskedelmi, Ipari, Termelô és Szolgáltató Kft. Paksi Gáborné

Ópályi Penyige Penyige Porcsalma Porcsalma Porcsalma Porcsalma Szamosbecs

Ópályi Önkormányzat Németi János Penyige Önkormányzata Papp József Pappok Kft. Pappok Kft. Porcsalma Nagyközség Önkormányzata Csengeri Mezôgazdasági Szövetkezet

Szamosbecs Szamoskér

Gaál Sándor Szamoskér Község Önkörmányzata

Szatmárcseke

Szatmárcseke Önkormányzata

Székely

Baromfi Coop Kft.

Tarpa Tarpa Tarpa Tiszakerecseny

Hungaroteam Kft. Riviéra-Tours Kft. Tarpa Község Önkormányzata Tiszakerecseny Község Önkormányzata

Tiszakóród Tiszakóród Tiszaszalka Tiszavasvári

2 J PLUSZ Bt. Adorján László Tiszaszalka Község Önkormányzata Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulata Márta István

Tornyospálca


Pályázat címe

Típus

felújítása Mûvelôdési ház átalakítása, parképítés f2 Túristvándi Vizimalom Panzió komfortosítása e1 A fényeslitki Nagy-Major villamos energia g2 ellátása Ökoméhészetre átállás és méhállomány a1 növelése Gemzse Település informatikai csomópontja g5 Gulács település informatikai csomópontja g5 Gyôrtelek informatikai csomópontja g5 Gyulaháza Település informatikai csomópontja g5 Ilk Település informatikai csomópontja g5 Bioméhészet fejlesztése a beregi térségben a1 Bioméhészet fejlesztése a Beregben a1 Felvásárló árusító piaccsarnok, Jánkmajtis g4 Teleház fejlesztés 4434. Kálmánháza, Dorogi út 76. g5 Falvak megújítását segítô program f2 Juhászati családi farmgazdaság kialakítása a3 Lónya informatikai csomópontja g5 Tiszaháti héjas bio dió termesztés a1 Helyi piac, felvásárlóhely kialakítása g4 Kistérségi Információs Központ, Nagyhalász g5 Túr-Nagybukó belsô energiaellátása g2 Trafó állomás építése a Nyírbogáti g2 fûrészüzemben Bioliszt üzem úthálózatának kialakítása g1 Nyírcsaholy informatikai csomópontja g5 Gyümölcs-szárító üzem burkolatának felújítása b1

MEGYE



19 885 3 212 9 505


2 589

Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg7 000 Szabolcs-Szatmár-Bereg7 006 Szabolcs-Szatmár-Bereg19 940

4 991 4 991 4 991 4 991 4 991 3 400 3 503 9 571

Szabolcs-Szatmár-Bereg2 400 Szabolcs-Szatmár-Bereg20 000 Szabolcs-Szatmár-Bereg12 620 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg4 400 Szabolcs-Szatmár-Bereg20 330 Szabolcs-Szatmár-Bereg5 000 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 132 Szabolcs-Szatmár-Bereg5 952

1 800 15 000 6 458 4 991 2 420 10 000 2 500 2 100 3 274


10 000 4 991 9 968


4 991 900


2 235


1 540

Szabolcs-Szatmár-Bereg6 000 Szabolcs-Szatmár-Bereg3 330 Szabolcs-Szatmár-Bereg5 626 Szabolcs-Szatmár-Bereg27 568 Szabolcs-Szatmár-Bereg20 029 Szabolcs-Szatmár-Bereg11 594 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg26 136

4 000 1 831 4 000 10 000 10 000 7 168 4 991 10 000


7 895 4 991


4 991


2 207

Nyírkáta település informatikai csomópontja g5 Nyírparasznyai görög katolikus templom f1 felújítása Energia-Szolgáltatás a Novor Kft.-nek g2 Nyírtéten Minôségi méztermelés bio módon a1 Szabolcsban Faluszépítés Ópályiban f3 Méhészeti termékek fejlesztése a5 Települési információs központ létrehozása g5 Lekvárfôzô üzem létesítése, Porcsalma b1 Felvásárló telephely kialakítása Porcsalma g4 Villamos és gázvezeték építése Porcsalmán g2 Porcsalma település informatikai csomópontja g5 Gyümölcs-zöldség felvásárló telep g4 elektromos hídmérleg Zöldség-gyümölcs tároló telep b1 Szamoskér Település informatikai g5 csomópontja Szatmárcseke település informatikai g5 csomópontja VORT állomás átépítése és transzformátor csere Érlelô kád felújítása Tarpán b1 Falusi vendéglátó képzés a Beregi térségben e6 Tarpa informatikai csomópontja g5 Tiszakerecseny település informatikai g5 csomópontja Túr-Bukó kemping szolgáltatás fejlesztése e1 Külterjes gyepgazdálkodásra alapozott juhászata3 Tiszaszalka informatikai csomópontja g5 A Tiszatér kistérség területmegújító programja f1

Szabolcs-Szatmár-Bereg2 200 Szabolcs-Szatmár-Bereg2 520 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655

1 100 1 500 4 991 4 991

Szabolcs-Szatmár-Bereg6 210 Szabolcs-Szatmár-Bereg23 109 Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 Szabolcs-Szatmár-Bereg26 536

1 000 10 000 4 991 15 000

Bioméhészet fejlesztése a Nyírvidéken


3 800

a1

47



Pályázó neve

Túristvándi Báta Bonyhádvarasd

Túristvándi Község Önkormányzata Báta Polgármesteri Hivatal Bonyhádvarasd Községi Önkormányzat

Decs Decs Fürged Györköny Györköny

Decs Nagyközségi Önkormányzat Decs Nagyközségi Önkormányzat Fürged Község Önkormányzata Buják Emil Buják Emil

Györköny Hôgyész Hôgyész

Köhler Fülöp Hôgyész Község Önkormányzata Kling József

Magyarkeszi Nagyszékely

Gelencsér Mária Nagy Sándorné

Ozora

Ozora Község Önkormányzata

Regöly Szekszárd Borgáta 10 000 Borgáta Borgáta Csénye Csepreg

Regöly Község Önkormányzata Thurén Szaktanácsadó Bt Borgáta Község Önkormányzata

Döröske Ispánk

Döröske Község Önkormányzata Benedyctus-Artemysa Betéti Társaság

Ivánc Jákfa

Ivánc Községi Önkormányzat Jákfa Római Katolikus Plébánia Hivatal

Ôrimagyarósd Pornóapáti Sárvár

Vasvár Balatonrendes

Ôrimagyarósd Evangélikus Egyházközség Pornóapáti Római Katolikus Plébánia Sárvár Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulás Sé Község Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város és Kistérsége Területfejlesztési Társulása Vasvár Város Önkormányzata Kuti István

Bánd

KUPA 2002 Bt.

Dörgicse Gyulakeszi Homokbödöge Kapolcs

Dörgicse Bor Kereskedelmi és Vendéglétóipari Kft. Németh Gyula Homokbödöge Önkormányzat Márvány Gyuláné

Magyarpolány

Sebe Istvánné

Monostorapáti

Monostorapáti Önkormányzat

Nagyvázsony

Vállalkozók Nagyvázsonyért Egyesület

Somlóvásárhely

Somlói Borvidék Hegyközségi Tanácsa

Szentantalfa

Fülöp Zoltán

Szentantalfa

Szentantalfa Község Önkormányzata

Sé Szombathely

48

Borgáta Község Önkormányzata Borgáta Község Önkormányzata Csénye Községi Önkormányzat Vasi Mezôgazdasági Kft.

Pályázat címe

Típus

Túristvándi település informatikai csomópontjag5 Helyi piacok és felvásárló helyek kialakítása g4 Bonyhádvarasdi Tájház és folklór szoba f2 felújítása A falvak építészeti emlékeinek helyrehozatala f2 Információs táblarendszer kialakítása e2 Fürged - Park és épületeinek külsô felújítása f1 Külterjes gyepgazdálkodás, állattartás a3 Nyitott szín és karám környezetkímélô a5 állattartás Szarvasmarha telep villamos energia ellátása g2 Hôgyész településközpont rekonstrukciója f1 Boros doboz gyártás kapacitásának bôvítése c Hôgyészen Lókarám Magyarkeszin a3 Régi-új portán régi-új hasznosítás d Nagyszékelyben Községháza felújítása és informatikai iroda f2 kialakítása Regöly - Település központ helyreállítása f1 Dél-dunántúli horgászturizmusi hálózat e2 Borgát termálfürdô II-es medencéjének lefedése Vízforgató berendezések telepítése Szociális helyiségek felújítása-Borgáta Csénye Kultúrház felújítása, bôvítése Mezôgazdasági út javítása és telepi út létesítése Harangláb építése Döröske községben Ôrségi gyümölcs-gyógynövény feldolgozó manufaktúra Faluház, teleház kialakítása Jákfai Római Katolikus templom tornyának felújítása Ôrimagyarósdi evangélikus templom felújítása Pornóapáti faluközpont felújítása Egységes térségi turisztikai arculat kialakítása Mezôgazdasági útrendezés Sé külterületén Szombathelyi kistérségi idegenforgalmi fejlesztés Vasvár központjában lévô épületek felújítása A Badacsonyi bor feldolgozottságának fejlesztése Hagyományos kézmûipari kismesterségek támogatása Palackozó gépsor felállítása és mûködtetése Külterjes gyepgazdálkodás támogatása Homokbödöge, MGI VT javítása Falusi szálláshely komfortfokozatának fejlesztése A magyarpolányi Harangláb vendégház fejlesztése Kistérségi összehangolt idegenforgalmi rendszerfejlesztés, információs táblarendszer elkészítése Élôvízek mentén kialakult kikötôés horgászhelyek Borvidékek informatikai és szaktanácsadási fejlesztése Mozgássérültek fogadásához szükséges korszerûsítés A kultúrház, mint közösségi színtér

MEGYE

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) Szabolcs-Szatmár-Bereg6 655 4 991 Tolna 2 602 1 301 Tolna 4 489 1 678 Tolna Tolna Tolna Tolna Tolna

19 676 1 600 10 460 12 759 13 002

14 757 560 6 000 6 379 4 001

Tolna Tolna Tolna

1 750 12 981 1 688

1 137 9 735 844

Tolna Tolna

500 1 200

250 600

Tolna

12 320

1 848

Tolna Tolna e4

19 923 4 800 Vas

14 000 1 500 30 000

e4 e4 f2 g1

Vas Vas Vas Vas

30 000 10 000 25 202 21 172

7 903 5 000 15 000 13 762

f1 b1

Vas Vas

4 234 19 980

3 175 9 980

f1 f1

Vas Vas

3 103 2 725

2 327 863

f1 f1 e2

Vas Vas Vas

3 125 28 878 6 000

2 000 10 000 2 000

g1 e2

Vas Vas

26 499 3 844

19 874 1 922

f1 b1

Vas Veszprém

27 004 2 270

19 989 1 135

c

Veszprém

9 600

4 800

b1

Veszprém

15 749

3 000

a3 g1 e1

Veszprém Veszprém Veszprém

8 003 24 911 993

2 501 12 455 496

e1

Veszprém

3 800

1 900

e2

Veszprém

420

262

e5

Veszprém

4 140

2 000

g5

Veszprém

5 673

4 254

e1

Veszprém

2 559

1 279

f2

Veszprém

1 655

1 241



Megvalósulási hely Szentantalfa Szigliget Taliándörögd

Pályázó neve

Tapolca

Szentantalfa Község Önkormányzata Szászi Endre Vattatyúk Mûvészeti, Szolgáltató és Kiadói Közkereseti Társaság Rádli József

Ukk Vigántpetend

Ukk Települési Önkormányzat Vigántpetendi Római Katolikus Plébánia

Zirc Bak

Zirci Sporthorgász Egyesület Kránicz Tamás

Borsfa Csonkahegyhát Csömödér Egervár Esztergályhorváti Felsôrajk Kallósd

Borsfa Község Önkormányzata Csonkahegyháti Erdészeti Vállalkozás Sziget-Tó Turisztikai és Sportegyesület Béresné Dormán Ibolya Esztergályhorváti Község Önkormányzata Felsôrajk Község Önkormányzata Kallósd Község Önkormányzata

Kehidakustány

Tüttô Zoltánné

Kerecseny Kiscsehi

Beke István Rikli Sándor

Nagykanizsa Nagykanizsa

Nagykanizsa és Környezô Települések Területfejlesztési Társulása Nagykanizsai Hegyközség

Pacsa Pakod Petrikeresztúr Pórszombat Pölöske

Pacsa Római Katolikus Plébánia Halász Tamás Horváth Kálmán Tánczos István Pölöske Községi Önkormányzat

Pötréte

Zalatrófea Kft.

Resznek Resznek Salomvár

Resznek Község Önkormányzata Resznek Község Önkormányzata Salomvár Község Önkormányzata

Sand

Sand Község Önkormányzata

Surd Szijártóháza Teskánd

Surd Önkormányzata Szijártóháza Község Önkormányzata Salamon Elekné

Tornyiszentmiklós Türje Türje Vindornyaszôlôs Vonyarcvashegy Zalakaros Zalakomár Zalamerenye

Kalmár Ferencné Türje Község Önkormányzata ZALA-KAR Vendéglátók Egyesülete Vindornyaszôlôs Község Önkormányzata Szakcsoporti Kistermelôk Szövetkezete Zalakaros Város Önkormányzata Zalakomár Község Önkormányzata Zalamerenye Község Önkormányzata

Zalaszentgrót

Balatonmelléke Borvidék Hegyközségi Tanács Csiszár Tibor

Zalaszentgrót Zalaszentgrót Zalaszentlôrinc

Zalavölgye Térségi Területfejlesztési Társulás Zalaszentlôrinc Önkormányzata

Zalaszombatfa Zalatárnok

Zalaszombatfa Község Önkormányzata Zalatárnok Község Önkormányzata

Zalatárnok

Zalatárnoki Római Katolikus Plébánia


Pályázat címe

Típus

MEGYE

Teljes költség Megítélt összeg (eFt) (eFt) 1 276 957 19 866 9 565 2 730 1 774

Kiskut és mosó környékének helyreállítása f2 Technológiai fejlesztés biobor elôállításához. a1 Mûemlék épület felújítása Taliándörögdön f2

Veszprém Veszprém Veszprém

Tájmegújító gyephasznosítás a Tapolcai medencében Volt Szalay kúria épület tetôfelújítása Vigántpetendi Római Katolikus templom tetô, homlokzat felújítása Ciszertci halastó helyreállítása Zirc- Akliban Családi gazdaság gyepgazdálkodásának fejlesztése Borsfai Ifjúsági Ház tetôtér beépítése Fafeldolgozó üzem létesítése Göcsejben Kilábalás a szabadba Falusi vendégfogadás fejlesztése Egerváron Esztergályhorváti templomának felújítása Mezôgazdasági útrendezés Felsôrajk területén Kallósd 030 helyrajzi számú út (0+325-1+060) felújítási munkái Mûködô falusi szálláshely szolgáltatás fejlesztése Kerecsenyi Beke-akol Falusi vendéglátás komfortfokozatának javítása Rendezvénysátor és színpad beszerzése

a3

Veszprém

22 363

10 000

f2 f1

Veszprém Veszprém

16 570 20 078

12 428 15 058

f3 a3

Veszprém Zala

14 569 9 035

10 796 4 517

f2 d g1 e1 f2 g1 g1

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

19 182 21 095 6 182 4 276 6 914 15 077 9 755

14 387 10 000 4 600 1 000 5 185 11 307 7 316

Zala

2 229

1 114

a3 e1

Zala Zala

6 096 8 008

3 048 3 000

e2

Zala

3 380

1 690

Zala

4 691

3 518

f2 a3 b1 e1 g1

Zala Zala Zala Zala Zala

24 046 6 973 8 000 995 26 234

15 000 3 450 4 000 497 19 670

e1

Zala

9 825

2 000

f1 f1 f1

Zala Zala Zala

8 606 3 995 2 450

6 454 2 996 1 575

f1

Zala

1 624

1 218

f2 f2 a3

Zala Zala Zala

3 975 3 080 12 098

2 981 2 309 4 973

e1 f1 e6 g1 b1 g1 f1 f1

Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala Zala

2 410 2 530 2 500 26 133 20 239 1 463 10 123 1 950

1 205 1 898 1 500 15 000 10 000 1 088 5 000 1 300

g5

Zala

5 183

3 887

c

Zala

1 276

638

g5

Zala

5 183

3 887

f1

Zala

3 518

2 628

f3 f1

Zala Zala

3 757 1 325

2 817 990

f2

Zala

11 073

8 304

Növényvédelmi elôrejelzési rendszer fejlesztése Pacsai római katolikus plébánia felújítása Halász Lovastanya Pakod Göcseji házitészta gyártás bio alapanyagokból Falusi szálláshely fejlesztése Pórszombaton Pölöske, Kis hegyre vezetô feltáró út kivitelezése Vadászház komfortfokozatának fejlesztése Pötrétén Reszneki faluközpont megújítása Reszneki temetôben emlékhely kialakítása Salomvári Mûemléktemplom környezetének felújítása Sandi evangélikus templom homlokzatának felújítása Tájház kialakítása Szijártóházai belterületi falukép megújítása SZÉNA-TÉR- külterjes gyepgazdálkodás a Kerka völgyében Tornyiszentmiklósi üdülôház korszerûsítése Türjei milleniumi emlékpark Falusi vendéglátók számára szakmai kiadvány Vindornyaszôlôs Öreghegyi út felújítása Borpalackozó létesítése Vonyarcvashegyen Zalakaros külterületi bekötôút építése Turistacsalogató központ Zalakomárban Zalamerenye Község egységes faluképének kialakítása Növényvédelmi elôrejelzési rendszer fejlesztése Hagyományos kovácsmûhely eszközfejlesztése Növényvédelmi elôrejelzési rendszer fejlesztése Zalaszentlôrinc katolikus templom tetôfelújítása Zalaszombatfa belterületi falukép javítása Zalatárnok Község központjának arculatjavítása Zalatárnoki templom felújítása, kórustérkialakítás

49

BAROKK MENETVÁGÓ vagy a Zalarét iparoskultúrájának bemutatása

Recommend Documents