Barokk formák a nyomdászatban
• Németalföldön a 16. század második felétől a burgundi hercegek uralkodtak, egészen 1556-ig. • Ekkor örökösödés útján azonban tizenhét tartományban spanyolok lettek az urak. • A spanyol abszolutizmus és a polgárosodó németalföldiek konfliktusba kerültek. • 1566-ban kitört a népi felkelés, erre a spanyolok az inkvizíció bevezetésével válaszoltak.
• 1609-ben kötöttek békét. Ekkor gyorsult fel a fejlődés az északi tartományokban is. • A gazdag kereskedők üzletházakat, manufaktúrákat és dokkokat hoztak létre és így a gazdaság nagyon gyorsan fejlődött, s a nemzetközi kereskedelembe is hamarosan betörtek. • Sok ágazat fejlődését eredményezte, a nyomdászatot is. • Délen a spanyolokkal együtt a Platin – és Moretus –család, északon az Elzevierek.
• Christoph Plantin(15141589)könyvkötő és nyomdászmester volt, Antwerpenben telepedett le. • Nyomdájában 1562-benmegjelent az ő általa tervezett betűvel egy tiltott imakönyv, melyet állítólag a segédei nyomtattak ki tudta nélkül. • Az inkvizíciótól félve Párizsba menekült és egy évet töltött ott. • Megismerte a francia nyomdászatot és minden vágya az lett, hogy felülmúlja azokat.
• Vásárolt Garamond antikvából, kurzívokat Lyonból szerzett be kiváló betűmetszőkből. • Plantin imádta a humanista nyomdászok munkáit, és sajátjait is igen nagy műgonddal készítette. • Illusztrált könyveit II. Fülöp spanyol király figyelmét is felkeltették. • Így lett udvari nyomdász, minden könyvet ő nyomtatott. • Ekkor már dolgozott főművén: az eredetileg négy nyelvű (héber, klád, görög és latin), úgynevezett poliglott Biblián.
• Németalföldön ő vezette be a rézmetszetes illusztrációkat. • A barokk ízlésnek megfelelően, a gazdag díszítést a mozgalmas rézmetszettel díszített címlapok adták.
• 1589-ben Jan Moretus vette át a nyomda vezetését, Plantin halála után. • Az ő fia Balthasar is remek nyomdász volt és kortársa, barátja Peter Paul Rubensnek. • Az ő könyveiben rengeteget illusztrált.
• 1625. Elzervier-cég nyomdája, Európa legnagyobb nyomdája. • A legnagyobb sikerüket a reszpubliká-nak nevezett sorozatukkal érték el. • E kötet minden darabja egy országot mutatott be. Az első Angliáról szólt, az utolsó Japánról számolt be. • Kisméretű könyv volt, 11-12 cm-es, szövegüket apró betűkkel szedték, borítóin finom rajzolatú rézmetszetek díszelegtek. • A betűket Christoffel van Dyck metszette.
• 1680. után Amszterdamba érkezett M. Tótfalusi Kis Miklós, aki itt tanulta ki a nyomdászmesterséget. • Sok nyomdát meglátogatott, és arra jutott, hogy a Blaeu nyomda a legnívósabb. • Bámulatos térképeket készítettek rézmetszetekkel, ezzel a nyomdával kötött megállapodást, hogy 200 tallérért megtanítják őt a nyomdászat mesterségére. • Hat hónap után már egyedül dolgozott, és a legszebb betűket véste az acélba.
• Már egyre messzebbről kapott megrendeléseket és megbízásokat, dolgozott lengyel, svéd, angol, német, olasz vevőknek. • Sok betűt is készített megrendelésre. • 1690-ben visszatért Erdélybe. • Rendkívüli antikvát tervezett, de a kurzívja a világhírű lett. • Jellemzője: - Betűsorai kissé sötétebb tónusúak, - Növelte a kontrasztot a vastag és a vékony vonalak között, - Lendületesek.
• A holland nyomdászat egyik mestere, Johann Michael Fleischmann (1701-1768), az Enschédé-cégnél dolgozott. • Antikva betűinek jellemzői: - kiegyensúlyozott, arányos - Szorosan egymás mellett helyezkednek el, kissé zsúfoltan, - Antikva nagybetűi közül az E, F, L, T vízszintes vonásait kis háromszögekkel zárja le. - Kurzív betűsora egyenletes.
• A holland antikva jellemzői és a barokk ízlés a farktúr formáiban is megtalálhatóak a német nyomdászatban. • Jellemzői: - Elefántormányos nagybetűk, vagy cirádás, ékes betűkké váltak. - Kisbetűk lefelé nyúló vagy hajló vonalai elvékonyodtak. • Mozgalmas, hajlékony barokk formát öltött Luther – és Breitkopf – fraktúr.
• Luther leszármazottjáról kapta a nevét, a másik fraktúrt Breitkopf nyomdájának betűmetszői alakították ki. • Ezek a betűk sötétebb tónusúak, keskenyebbek és feszesen sorakoznak egymás mellett.
• 17. században kiemelkedik Anton Janson, Dycktól tanult Hollandiában és Lipcsében telepedett le, ahol betűöntödét hozott létre. • Az ő betűit mindenki csodálta, nagyon sok teória került napvilágra a betűiről, matricáiról. • Harry Carter és Buday György szerint a pszuedo-Janson matricákat Tótfalusi Kis Miklós tervezte.
• Franciaországban XIII. Lajos és Richelieu bíboros kívánságára királyi nyomdát nyitottak, az Imprimierie Royale-t. • 1692-ben a király parancsára új betűtípust kellett tervezni. • Az akadémiai bizottság a királyi antikva betűt, romain du roi névvel illette. • Philippe Grandjeanra bízták. • Ez a betűtípus az előfutára a klasszicista antikvának.
