Barkóczi, I; Séra L. Az emberi motiváció c. szöveggyűjteményből:

A motiváció

Ajánlott irodalmak  Barkóczi, I; Séra L. Az emberi motiváció c. szöveggyűjteményből: Schacter, S. A testi funcióra gyakorolt kognitv hatások Ley, P. Az lehízás pszichológiája Pervin, L. A. Altruizmus Pervin, L. A. Az agresszió belső és külső meghatározói  Comer, R. J. A lélek betegségei, 2000. Osiris kiadó. 12. fejezet.

Vázlat  Fogalma  Alapvető motívumok rendszere.  Magasabb rendű motívumok és a motívumok hierarchiája.  Arousal optimum elmélet.  Flow.  Extrinzik, intrinzik motiváció.  Éhség – jóllakottság.  Drogfüggőség  Teljesítménymotívumok.

Fogalma  A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cselekvésre ösztönöz.  Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálásáért és irányításáért felelős tényezők

összessége.  A motivált viselkedés: célirányos viselkedés (tárgyra és

szituációra is irányulhat).  Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.

A motiváció kutatásának fő témái  Az adaptív viselkedés magyarázata: pl. női és férfi féltékenység.  Mi determinálja és mi energizálja a viselkedést?  A kitartás megértése : intrinzik motiváció.  Egyéni különbségek. Az önszabályozó viselkedés magyarázat.

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (1)  Homeosztázis: a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Összehasonlító és vezérlő központ

Ideális érték/ célérték

Perifériás végrehajtók (kiigazítások)

Szabályozott változó

Érzékelő (perifériás/központi)

Forrás: Atkinson – Atkinson – Smith – Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest – 277.o.

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (2)  Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota.  Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyénen kívül történő eseményektől független, olyan viselkedést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést.

 Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan viselkedés, amelynek során a drive csökken, szokássá válhat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (3)  Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasztalatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban összekapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével.  Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyá- solhatják a motivációt.  Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a megjelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.

A motívumok csoportosítása Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok: a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek,  az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák,  meglétük független a szocializációs hatásoktól  rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki,  lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak. 

Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok: tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,  eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak,de később önálló motivációs jelleget öltenek. 

A motiváció kutatásának története Ösztön elméletek  McDougall – IRÁNYÍTÓ ÖSZTÖN a viselkedés mögött. Viselkedés célirányossága a központban. Az egyeddel veleszületett limitált számú ösztönnek köszönhető.  S. Freud – ÖSZTÖNÖK ENERGIAFORRÁSOK Ha az energia (libidó) vmelyik ösztönhöz társul, az egyed feszültséget él át. Ez a fesz csökkentésére késztet. Ha nem sikerül akkor v mást keres (ego fejl.), v átirányul az energia (agr.)

Woodworth drive elmélete  Drive: minden cselekvésre késztető belső tényező.  Ide tartozik minden biológiai késztetés és a tanulás által formált késztetések is. -éhség, szomjúság -szexualitás

Behaviorista motiváció elméletek  Hull – drive redukciós elmélete szerint a drive csökkentése jutalmazó erejű.  Skinner – a viselkedést külső és belső megerősítés irányítja.

 Bandura – szociális tanuláselmélet szerint a modellek jutalmazása orientálja a viselkedést.

A fejlődést hangsúlyozó elméletek  Piaget – a környezethez történő sikeres adaptáció feszültségteremtő hatással bír.  Berlyne – Az újszerűség jutalmazó erejű. Explorációs tendenciák.  Lewin, Tolman – kognitív elméletek – emberek által létrehozott mentális reprezentációk orientálják a viselkedést.

Az arousal-optimum elmélet (Hebb)

Csíkszentmihályi, FLOW

Tökéletes élmény „...alapja a „flow”, vagyis az a jelenség, amikor annyira feloldódunk egy tevékenységben, hogy minden más eltörpül mellette, az élmény maga lesz olyan élvezetes, hogy a tevékenységet bármi áron folytatni akarjuk, pusztán saját magáért.”

Humanisztikusok  Maslow – motivációs piramis. A fejlődés, gyarapodás szükséglete motiválja az emberi viselkedést.  Murray  6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított;  témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a státus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere;  a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan egyaránt.  Rogers  egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete)

Abraham Maslow (1970)

Az önmegvalósítás szükséglete Esztétikai szükségletek

„növekedési” motívumok

Kognitív szükségletek Az elismerés/megbecsülés szükséglete A gondoskodás, szeretet szükséglete A biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek

„deficit” motívumok

Alapvető motívumok 1.  Önfenntartási (túlélési) motívumok:   

éhség, szomjúság, hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje

Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

Alapvető motívumok 2. Szociális (társas) motívumok:    

fajfenntartás, szexualitás, utódgondozás, anyai viselkedés, társas érintkezés, segítő viselkedés.

Kíváncsiságmotívumok:  szenzoros élménykeresés,  exploráció,  manipuláció.

A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok  Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított.  Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.

Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997)

1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció)

2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció

(Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése)  a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció.)

3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzikmotiváció (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy esztétikai élmények.)

Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000)

(Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a viselkedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.)

1. A motiváció kívülről való szabályozása

(A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.)

2. Az introjektált szabályozás

(A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büszkeség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja.)

3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.)

4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének.)

Próba… Tegyél E-t az extrinzik és I-t az intrinzik motivációhoz A tanár jó pontokat ad, a jó teljesítményért, és minden héten összeadja a pontokat, ami beszámít a jegybe. A diák óra után elmegy a könyvtárba, hogy utána nézzen alaposabban annak, ami érdekli. A diák keményen küzd, hogy jó eredményt érhessen el, mert akkor megkapja álmai utazását.

Jutalom és incentív motíváció  Az incentív motivációt (valami akarását) egy affektus – élvezet vagy irtózás kíséri  Affektus – a tudatosan megélt kellemes vagy kellemetlen érzések teljes skálája  Élvezet – alapvető pszichológiai funkció (Cabanac 1992)  Személyes jólétünk és fennmaradásunk szempontjából hasznos tényezők  Kellemesség – érdemes megismételnünk az adott helyzetet

Akarni és szeretni  A hipotalamusz egyes részeinek ingerlése elsöprő erejű jutalomértékkel bír (Olds 1956)  „élvezetközpontok” – az érintett agyi területek összeköttetését dopaminerg neuronok biztosítják (Valenstein 1976)  dopamin = kellemes affektusok (Isen 2002)  „szeretés” és „akarás” elkülönítése  Az élvezetmozzanat fogyasztáskor jelentkezik, nem a vmi iránt való vágyakozáskor (pl.: arckifejezések, mozdulatok) (Steiner et al. 2001)

Drogfüggés és jutalom  A szerfüggés a legerőteljesebb motiváció  drogfüggőség – kényszeres és önpusztító drogfogyasztás  A drogok egy része rendkívül addiktív 1.túlaktiválják az agy incentív rendszereit 2.rendszeres szedésük elvonási tüneteket okoz (tolerancia) 3.idegi szenzitizáció – sokkal tovább tart mint az elvonási tünetek

TÁPLÁLKOZÁS  a táplálék kiválasztása – veleszületett ízprefrencia

 elkerüljük a mérgező anyagokat – brokkoli, kelbimbó  a húsevésre való átállás elengedhetetlen volt az emberi agy kifejlődéséhez

 a legtöbb motívum mélyén mindkét jelenség megtalálható (Toates 1986)  jobban ízlik az étel éhesen mint jóllakottan  egy pékség illatai „beindítják” a nyálelválasztásunkat

 A legtöbb incentív cél egyben jutalmul is szolgál  elsődleges megerősítők – előzetes tanulás nélkül is képesek jutalomként szolgálni (pl.: édes íz)  másodlagos megerősítők – jutalmazó értéküket részben más eseményekhez való kapcsolásuk adja (pl.: pénz)  A tanulás játssza a döntő szerepet

Elhízás  Korai anya-gyerek kapcsolat – anya nem differenciáltan válaszol  Túlsúlyos egynek evéssel ragálnak a szorongásra  Túlbecsülők (Herman, Polivy, 1983) a belső telítettségre vonatkozó gyenge jelzéseket nem észlelik, a közepes éhségjelzést túlbecsülik.

Homeosztatikus rendszerek  Homeosztázis – a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezeti feltételek ellenében megőrizze belső környezetének állandóságát  agyunk hőmérséklete  szervezetünk folyadékháztartása  A homeosztatikus szabályozás lehet  pszichológiai  élettani  mechanikai  egyensúlyi pont

Hőmérséklet és homeosztázis  Ha agyunk hőmérséklete 10 °C-kal csökken vagy nő – elveszítjük az eszméletünket  élettani kiigazítások – izzadás (hűtés), didergés (fűtés)  pszichológiai kiigazítások felöltözünk, levetkőzünk etc.  Agyi hőérzékelő – hipotalamusz preoptikus területén (Satinoff 1983) – hőmérő és egyensúlyi pont  láz – megemelt egyensúlyi pont

Szomjúság és homeosztázis 1.  Szomjúság – a folyadékszükséglet pszichés megnyilvánulása  Két alapvető folyadékraktár:  1. extracelluláris (vér, testnedvek)  2. intracelluláris (sejten belüli) 1. elégtelen folyadékbevitel vagy intenzív testmozgás miatt (verejték, lehelet, vizelet)  csökken a vérnyomás  nyomásérzékelők (vese, szív, vérerek) → hipotalamusz → agyalapi mirigy → ADH szekréció → vese (folyadék-visszatartásra készteti)  renin szekréció → angiotenzin hormon → ivás utáni vágy

Az éhség szabályozása 1.  Összetettebb a szomjúságénál  Evolúciós alapú táplálékkiválasztás  velünk született ízpreferenciák  fajpecifikus tanulási mechanizmusok egyes ételek iránt  Táplálékpreferencia legfontosabb tényezője a zamat (íz és illat alapján)  csecsemők édes íz-preferenciája és keserű íz kerülése  Az édes és a keserű íz evolúciós jelzőértéke

Az éhség szabályozása 2.  Egyéni és társas tanulási mechanizmusok

 A zamathoz társuló emésztési tapasztalatok (klasszikus kondicionálás) (Booth 1991)  Pl.: mikor egyes, kezdetben kimondottan kellemetlennek tartott ízek (kávé, alkohol) fokozatosan kellemessé válnak  A folyamat ellenkező irányban is működik (kondicionált averzió)

A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek

(Vallerand,

1997)

Képesség hiánya hiedelmek (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek)

A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez)

Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek

(a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó megtenni)

Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )

SZEXUALITÁS  Miért van két nem? Eltérő utódnemző stratégiák a két nemnél. Befektetés – nők: 9 hónap terhesség - ffi: szexuális együttlét Női választási preferencia: legjobb génállomány Férfi választási preferencia: egészséges sok utód.

Szépség kritériumai  Mindkét nemnél: egészség, tisztaság, deformitás hiány, szép bőr, fogak, haj, szimmetria, arányok átlagossága

Féltékenység  Az apaság bizonyossága – 10% a gyerekeknek más férfitól van  Nőknél a másik nővel folyatott érzelmi viszony, szerelem a veszélyeztető – megosztott erőforrások.  Női preferencia változások az ovulációs ciklus alatt.

Öröm vagy üröm? TELJESÍTMÉNY/SZORONGÁS AZ ISKOLÁBAN

Írjanak egy történetet a kérdéseket követve!      

Ki ez a személy? Mi történik? Mi történt ezelőtt? Mire gondol? Mi fog történni? Mit fog tenni?

Magas teljesítmény igényűek történetei  A fsz. ambiciózus, tervezi a jövőt, megpróbál célokat elérni.  Olyan célokat tűz ki, amelyek teljesíthetőek, de mégis kihívást jelentenek számára.

Alacsony teljesítmény igényűek történetei  A fsz. nyomás hatására könnyen betörhető, törekvései, igyekezete abbamaradnak, menekül a felelősségtől.  Olyan feladatot tűz ki, ami nem reális, így nem hibáztatható, ha nem sikerül neki.

Motivációs erő lehet: Magas telj. igényűek  Siker öröme  Magabiztosság  Átélt és megtapasztalt sikeresség vmiben  Reális célokat tűz ki  TELJESÍTMÉNY MOTIVÁCIÓ

Alacsony telj. igényűek  A motiváló erőt a bukástól való félelem, szorongás jelenti  Sokszor tapasztalta meg a kudarcot  Igyekszik elkerülni a csalódást és a kudarcot  KUDARCKERÜLÉSI MOTIVÁCIÓ

Szorongásos zavarok  fóbiák (szociális fóbia, agorafóbia, iskolafóbia)  generalizált szorongás  teljesítmény szorongás  pánik  kényszer( mosakodási, rendrakási…)

A probléma megoldás lépcsői  Mi a probléma?  Alternatív megoldások  Lehetséges megoldások értékelése (jó, rossz oldala, következmények)  Döntés  Utólagos értékelés

Kommunikációs gátak           

utasítás, irányítás fenyegetés, figyelmeztetés hízelgés prédikálás, nyomásgyakorlás azonnali tanácsadás,gyors megoldási javaslatok kritizálás,hibáztatás,ítélkezés címkézés, megszégyenítés értelmezés, elemzés bagatellizálás, vigasztalás faggatás, kikérdezés figyelemelterelés, humorizálás

Mit tegyen a szülő ?     

Kerítsen alkalmat meghitt beszélgetésekre! Biztosítsa gyermekét szeretetéről! Ne a gyereket, a cselekedetet minősítse! Mondja el, mit érez az adott esetben! Kérdezze meg, mit gondol gyermeke? Kutassa a dolgok hátterét!  Hogyan lehetne a jövőben elkerülni a problémát?

Öröm és Üröm

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!