Pszichopatológia I. A kognitív struktúra zavarai
Az emberi psziché elemei (Eysenck) 1. Kognitív struktúra • Észrevevésérzékelés • Figyelem • Emlékezés • Gondolkodás • értelmesség
2. Affektív struktúra • • • •
Emóció Indulat (affektus) Hangulat (thymia) Közérzet (phoria)
Az emberi psziché elemei (Eysenck) 3. Konatív struktúra
4. Biológiai struktúra
• • •
• • • •
Akarati élet Jellem – karakter Pszichomotórium magatartás
Reflex Ösztön Motiváció Szükséglet
5. Tudat
1
A kognitív struktúra I.
Érzékelés és észlelés zavarai
• • •
Érzékszervi károsodásból eredő zavarok Kvantitatív (mennyiségi) zavarok Kvalitatív (minőségi) zavarok
1. Az érzékszervi károsodásból eredő zavarok nem tartoznak szorosan a pszichiátria témakörébe.
A kognitív struktúra 2. Kvantitatív zavarok • Hiperesztézia (túlérzékenység) • Hipoeztézia (csökkent érz.) 3. Kvalitatív zavarok a. Észrevevés abnormalitásai • Külvilág elidegenése • Megzavart érzékelés
A kognitív struktúra • Időélmény zavarai • Térélmény zavarai • Testséma zavara: » Deperszonalizáció » Fantomfájdalom » Doppelt – orientáció
• Realitás-érzet zavara: » Valóság téves megítélése » Derealizáció
• tévely
2
Az észrevevés tartalmi zavarai • Illúzió » Figyelmetlenség » Geometriai illúzió » Pareidolia » Kóros illúzió
• Hallucináció / pszeudohallucináció » Látási » Hallási » Szaglás- és ízérzésbeli » szervérzési
Az észrevevés tartalmi zavarai • Képzetanomáliák » Emlékezési h. » Deja vu » Dreamy state » Pseudologia phantastica » Confabulatio
A figyelem és zavarai A figyelem lehet: • Önkéntelen vagy szándékos A figyelem általános jellemzői: • Koncentráció: irányultság és terjedelem • Vigilitás: éberség • Tenacitás: leköthetőség, mozgékonyság
A figyelem zavarai e területeket érintik és + vagy – irányúak lehetnek, pl.:
3
A figyelem és zavarai a. Koncentráció • •
Dekoncentráció (pl. neurózisban) Fokozott koncentráció (pl. paranoiditásban)
b. Vigilitás • •
Hypervigil (pl. mánia, schizophrenia) Hypovigil (pl. depresszió)
c. Tenacitás • •
Hypertenax (pl. depresszió, paranoiditás) Hypotenax (pl. mánia)
Az emlékezés és zavarai Alapfogalmak: Megjegyzés → megőrzés → felidézés Az emlékezés lehet: • Rövid idejű • Tartós Az emlékezést befolyásolja: • Időtényező • Emlékezeti anyag sajátosságai • Személyiségi tényező (pl. vizuális, auditív, stb.)
Gyakoribb emlékezési zavarok 1. Rövid távú emlékezet: • •
Gyengül dementiában, oligophreniában Korzakov sy.: súlyos megjegyzési zavar, tér- és időbeli dezorientáció, confabulatio, a betegségbelátás hiánya jellemzi.
2. Tartós emlékezet: • •
Lacunaris v. szigetszerű Diffúz (először a friss emlékek vesznek el)
4
Gyakoribb emlékezési zavarok 3. Kombinált emlékezetzavar: a. Időben körülírt: • • •
Cograd Retrograd Anterograd
b. Szisztémás: • •
Organikus (pl. afáziaban) Funkcionális (pl. katatóniában)
A gondolkodás zavarai A gondolkodás folyamata: Inger → asszociáció → mérlegelés → ítéletalkotás → következtetés → reakció
A gondolkodás folyamatának bármely szakaszán kialakulhat zavar, melyek általában • Alaki • Tartalmi jellegűek.
A gondolkodás alaki zavarai 1. Kvantitatív zavarok » Felgyorsulás (pl. mániában, kritikátlanságban nyilvánul meg) » Meglassulás (pl. depresszióban)
2. Kvalitatív zavarok » Asszociációs zavarok, pl. inkoherencia (pl. schizophrenia, mánia) » Zárlat: a gondolatok „elakadása”, a kliens „elvonásként” élheti meg (pl. schizophr.)
5
A gondolkodás alaki zavarai » gondolattolongás (pl. schizophreniában) → a gondolattartalmak egyidejűleg jelentkeznek » Gondolatrohanás (pl. mániában) » Tévelyötlet : irreális gondolatok bizonyosságként jelentkeznek » Gondolatátvitel » Gondolatelvonás » Kuszaság, inkoherencia: pl. transzcendens értelmű vagy paralógiás (nem célszerű). (schizophreniában)
A gondolkodás tartalmi zavarai I.
Fóbia: Valamely helyhez, tárgyhoz, állathoz, személyhez kapcsolódó – gyakran legyőzhetetlen – szorongás.
II.
Kényszer: Az akarattól függetlenül a tudatba toluló énidegen tartalom vagy ellenállhatatlan cselekvés.
A gondolkodás tartalmi zavarai A kényszerek típusai: • Rögeszmék (obsessziók) • Kényszercselekvések (kompulziók)
A rögeszmék lehetnek: • Kényszergondolatok • kényszerimpulzusok
6
A gondolkodás tartalmi zavarai III.
Téveszmék: Kóros forrásból eredő, az énre vonatkozatott téves ítélet.
A téveszmék lehetnek: • • • •
Elsődlegesek: nem vezethetőek le más történésekből Másodlagosak: levezethetőek pl. hallucinációból. Nagyzásosak v. megalománok Önkicsinyítésesek vagy mikrománok
A gondolkodás tartalmi zavarai Indukált doxasma: A kliens átadja a téveszméit és a másik egyén azt elfogadja. A téveszmék csoportosulhatnak egyetlen téma köré (rendezettség) vagy lehetnek rendezetlenek.
A gondolkodás tartalmi zavarai Megalomán doxasma pl.: • Feltalálásos • Vallásos • Erotomán
Mikromán doxasma pl.: • • • • •
Üldöztetéses Meglopatásos Féltékenységi Perlekedési Önvádlásos v. bűnösségi • Nihilisticus • hypochondriás
7
Az értelem és zavarai Értelem (intelligencia): A személyiség globális képessége a tanulásra, fejlődésre, alkalmazkodásra, alkotásra. Az értelem zavarainak fokozatai: 1. Debilitás (IQ 69-50) 2. Imbecillitás (IQ 49-36) 3. Idiócia (IQ 35 alatt)
8
