Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út )

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM Intézmény OM - azonosítója: 035391

Intézményvezető: Fehér Dalma Emese

Legitimációs eljárás 1/2013. (III.26.) határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

………………………………………….. Lajosiné Végvári Ágnes sk. szülők közössége nevében

……………………………………… Szathmári Tamás sk. nevelőtestület nevében ……………………………………… Fejes Andrea Tünde alkalmazotti közösség nevében 2/2013. (III.26.) határozatszámon jóváhagyta:

…………………………………………… Fehér Dalma Emese sk. intézményvezető aláírás

Egyetértését kinyilvánító:

………………………………………………… fenntartó nevében

Ph

A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.bankidonat.net

Érvényes: A kihirdetés napjától 2013.09.01. visszavonásig

Verziószám: 1/2013.

Készült:

eredeti példány

Tartalom Az iskola nevelési programja................................................................................................ 7 1

Bevezetés .......................................................................................................................... 7 1.1 Az iskola jogi státusza .................................................................................................... 7 1.1.1 Az iskola arculata ........................................................................................... 7 1.1.2 Az iskola rövid története ................................................................................. 7 1.1.3 Az iskola névadója .......................................................................................... 8 1.2 Pedagógia alapelvek, értékek ........................................................................................ 9 1.2.1 Mottó .............................................................................................................. 9 1.2.2 Pedagógiai alapelvek .................................................................................... 10 1.3 Jogszabályi háttér ......................................................................................................... 10

2 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................... 11 2.1 A nevelő-oktató munka feladatai: ............................................................................... 11 2.2 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ................................................................ 12 3

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás ................................................ 13

4 A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák......................................................................... 13 4.1 A N A T által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése ................................... 13 4.1.1 Anyanyelvi kommunikáció ............................................................................ 14 4.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció ....................................................................... 14 4.1.3 A matematikai kompetencia ......................................................................... 14 4.1.4 A természettudományos kompetencia .......................................................... 15 4.1.5 A digitális kompetencia ................................................................................ 16 4.1.6 A hatékony, önálló tanulás ........................................................................... 16 4.1.7 Szociális és állampolgári kompetencia ......................................................... 17 4.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................... 17 4.1.9 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................. 18 4.2 A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok .......... 19 4.2.1 A személyiségfejlesztés területei, kiemelt fejlesztési feladatok: .................. 20 5

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .............................................................. 21 5.1 Közösségi rendezvényeink ........................................................................................... 22 5.2 Közösségi szolgálat ....................................................................................................... 23

6

Pedagógusok helyi intézményi feladatai ....................................................................... 24 6.1 A pedagógusok feladatai .............................................................................................. 24 6.2 Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................. 24 6.2.1 Az osztályfőnök főbb tevékenységei: ........................................................... 24 6.2.2 Kapcsolatok: ................................................................................................. 25 6.2.3 Az osztályfőnök ellenőrzési kötelezettségei: ................................................ 25

7

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyerekek nevelése, oktatása .......................... 26 7.1 Probléma feltárás ......................................................................................................... 26 2

7.2 Együttműködés a segítő szakemberekkel ................................................................... 26 7.3 Speciális programok meghatározása, kialakítása ..................................................... 26 7.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ................... 27 7.5 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ..................................... 28 7.5.1 Tehetségkutatás............................................................................................. 28 7.5.2 Tanórán kívüli lehetőségek ........................................................................... 29 7.6 Együttműködés külső szervezetekkel ......................................................................... 31 A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban ......................................................... 31

8

8.1 A diákönkormányzat.................................................................................................... 31 Partneri kapcsolattartási formák .................................................................................. 32

9

9.1 A szülők helyzete a közoktatásban ............................................................................. 32 9.2 A szülők és pedagógusok együttműködésének színterei: .......................................... 32 9.3 A tanulók és a pedagógusok együttműködése............................................................ 32 9.4 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ....................................................................... 33 10

Vizsgák ........................................................................................................................... 34

10.1Tanulmányok alatti vizsgák ........................................................................................ 34 10.2Mérések ......................................................................................................................... 35 11

A tanuló felvétele, átvétele............................................................................................. 36

11.1A felvétel rendje ............................................................................................................ 36 11.2Átvétel ............................................................................................................................ 36 12

Egészségnevelési és környezeti nevelési program ........................................................ 37

12.1Az iskolai egészségnevelés programja ........................................................................ 37 12.2Az egészségnevelés javasolt témakörei és tartalmai .................................................. 37 12.3Elsősegélynyújtási alapismeretek megszerzése .......................................................... 39 12.4Az iskolai környezeti nevelés programja ................................................................... 39 12.4.1 A környezeti nevelés javasolt témakörei és tartalmai................................... 40 12.5Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei ........................................ 42 13

Fogyasztóvédelem .......................................................................................................... 47

14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ........................................................................................... 48 Az iskola helyi tanterve ....................................................................................................... 50 1

A választott kerettanterv ................................................................................................ 50

Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve a 2012-2013. tanévtől .......................................... 51 Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) a 2013-2014. tanévtől......................... 52 Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedés) a 2013-2014. tanévtől .................................... 53 Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) felnőtt a 2013-2014. tanévtől ............. 54 3

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos (a 2012/2013. tanévtől) ................................................................................................................................... 55 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező (a 2012/2013. tanévtől) .................................................................................................................................................. 56 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos (a 2012/2013. tanévtől) ................................................................................................................................... 57 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező (a 2012/2013. tanévtől) .................................................................................................................................................. 58 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 02 1000 00 00 Járműfényező (a 2011/2012. tanévtől) .................................................................................................................................................. 59 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos (a 2011/2012. tanévtől) ................................................................................................................................... 60 Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (a 2012/2013. tanévtől) .................................................................................. 61 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus (a 2012/2013. tanévtől) ................................................................................................................ 62 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus beszámítással (a 2012/2013. tanévtől)..................................................................................... 63 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő (a 2011/2012. tanévtől ..................................................................................................................................... 64 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 01 0001 54 01 - ráépülő – Autótechnikus (a 2011/2012. tanévtől) ................................................................................................................ 65 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője (a 2011/2012. tanévtől) ............................................................................................. 66 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész (a 2011/2012. tanévtől) ................................................................................................................ 67 Szakközépiskolai képzés Időterv: 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő - beszámítással (induló a 2012/2013. tanévtől) ............................................................................................................. 68 Szakközépiskolai képzés Időterv: 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész beszámítással (induló a 2012/2013. tanévtől) ......................................................................... 69 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 841 01 0010 52 01 Közúti közlekedésüzemvitelellátó (a 2011/2012. tanévtől) .................................................................................................. 70 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő (a 2011/2012. tanévtől) ................................................................................................................ 71 Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 841 01 0000 00 00 Hajózási technikus................. 72 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS .............................. 73 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS ................................................................... 75 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS ........................................ 77 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS .......... 78 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS .................................................................................................................. 80 4

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ........................................ 82 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ..................................................... 84 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ................... 86 54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó ............................................... 88 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ....................................................... 90 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS .................................................. 92 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................. 94 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ...................................................... 96 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt ............................. 98 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................................................................................................................................................. 99 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ........................... 101 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS

SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .................................. 104

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt ..... 106 54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt .......................................................... 108 1.1 A választott kerettanterv helyi kiegészítései ............................................................ 110 1.2 Mindennapos testnevelés ........................................................................................... 110 1.3 A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai ................ 110 1.4 A kétszintű érettségi ................................................................................................... 111 1.4.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok ......................................... 111 1.4.2 A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei ...................................... 111 1.4.3 Szakmai vizsga ........................................................................................... 114 1.5 A tanulók tanulmányi munkája ................................................................................ 114 1.5.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése..................... 114 1.5.2 A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei ........................ 115 1.5.3 A gyakorlati tevékenység értékelése ........................................................... 117 1.5.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ......................................................................................................... 118 1.6 A csoportbontások, foglalkozások szervezése .......................................................... 118 1.6.1 Csoportbontás ............................................................................................. 118 1.6.2 Tanórán kívüli foglalkozások ..................................................................... 119 1.7 A tanulók fizikai felméréséhez szükséges módszerek ............................................. 119 1.8 Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ..................................................... 119 1.8.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei ....................... 120 1.9 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem120 1.9.1 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................. 120 1.9.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenyég ................................... 121 1.9.3 Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása .......................................... 122 2

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv ............................................... 122

3

Magasabb évfolyamba lépés feltételei ......................................................................... 122 5

4

A pedagógiai program megvalósulásának feltételei................................................... 123

5

Az iskolai élet munkarendje ........................................................................................ 123 5.1 Az oktatás rendje ........................................................................................................ 123 5.2 A gyakorlati oktatás rendje ....................................................................................... 124

6

Iskolánk felnőttoktatási tagozatán tanulókra vonatkozó külön rendelkezések......... 125

7

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása .................................................... 127

8.

Szakmai Program - Tartalomjegyzék.......................................................................... 135

6

Az iskola nevelési programja 1 1.1

Bevezetés Az iskola jogi státusza

Az iskola neve: Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola, alapító okirat száma: 2850/2012.(XII.12.) Főv. Kgy. határozat, alapító okirat kelte: Budapest, 2012. december 21., fenntartó és felügyeleti szerv: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) működtető: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzés-szervezési Főosztály Fővárosi Szakképzési Osztály

1.1.1 Az iskola arculata A Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 2010-ben ünnepelte alapításának hatvanadik évfordulóját. Az eltelt évtizedek alatt megszakítás nélkül tiszta képzési profilú, ún. komplex intézményként (iskola, tanműhely, korábban fővárosi kollégium) működött, ma a fővárosi autójavító ipar sikeres, és legnagyobb létszámú szakképző bázisa. Működése során mindvégig a szakképzés szolgálatában állt, igényes elméleti és gyakorlati oktatás, színvonalas nevelőmunka révén. Ennek eredményeként a kapcsolódó autóipari, autójavító szervezetek megbízható partnerei lettünk, s volt diákjaink megbecsült szakemberként, a műszaki-gazdasági élet számos területén - gyakran mint főiskolát, egyetemet végzett vezetők - reprezentálják egykori iskolájukat. Talán nincs is az országban olyan nagyobb település, ahol ne dolgozna az autós szakterületen a Bánkiban végzett diák. Iskolánk meghatározó tagintézménye volt a telephelyén kialakított Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ-nak. A minőségi és piacképes európai szintű szakképzés céljainak megvalósításában jelentős segítséget adott számunkra a 2008-ban átadásra került a legkorszerűbb technikával felszerelt központi tanműhely, ahol iskolánk szakképzésben résztvevő tanulói megismerkedhetnek szakmájuk legkorszerűbb javítási technológiájával, annak eszközeivel, módszereivel.

1.1.2 Az iskola rövid története A Munkaerő Tartalékok Hivatala az 1950. évben 9. sz. Ipari tanuló Intézet elnevezéssel létesítette (alapította) iskolánkat. 1963-tól működik jelenlegi helyén, Budapest XIII. kerületében az autós világcégeknek és márkaképviseleteknek otthont adó Váci úton. Az ipari szakmunkásképzés évtizedei után 1988-tól kísérleti szakközépiskolai képzés indult középfokú végzettségre épülő, összevont autószerelő és az autóvillamossági műszerész szakmában. Az új képzési forma nemcsak új felszereléseket, hanem új programot is igényelt. Innovációs tevékenységet kezdtünk, amely jó hatással volt a pedagógiai munka egészére. Követő iskolaként 1995 és 2000 között részt vettünk a szakközépiskolai képzés megújításának világbanki programjában, amely nem csak tárgyi eszközöket biztosított számunkra, hanem tanterveket, tananyagot, a tananyagkészítés ismeretét, módszertani, szakmai felkészítést is. Lehetőségünk nyílott kitekinteni a határon túl folyó szakmai 7

képzésekre, tanulmányúton voltunk az Ausztriában, Franciaországban, Kanadában, Németországban, ahonnan sok hasznos ismeretet, adaptálható ötletet hoztunk haza. A minőségi szakképzés elvárásaihoz és követelményeihez igazodva az 1995/1996-os tanévtől bevezettük a közlekedésgépészeti technikusképzést, amely azóta is változatlan népszerűségnek örvend. Az 1996/1997-es tanévben beindítottuk a két éves szakmunkások szakközépiskolája nappali tagozatos képzést, ahol 2002-ig közel négyszáz fiatal fejezte be tanulmányait, és tett sikeres érettségi vizsgát. A hagyományos - a 8. általános iskolai osztály elvégzésére épülő - szakmunkásképzés 1998. évi megszüntetése, valamint az autószerelő és az autóelektronikai műszerész szakmai képzés érettségi vizsgához kötése gyökeresen megváltoztatta képzési rendszerünket mind szervezeti, mind tartalmi szempontból. A változásokat követően az elsők között indítottunk felmenő rendszerű szakiskolai osztályokat a 9-10. évfolyamon, és új típusú szakközépiskolai osztályokat a 9-12. évfolyamon. Megkezdtük, és eredményesen folytatjuk a 10. osztály elvégzésére épülő szakiskolai-, és az érettségihez kötött szakközépiskolai szakképzést; a 2000/2001-es tanévtől már a Nemzeti Alaptanterv (NAT) kerettanterveire épített helyi tantervek alapján. A folyamatos fejlesztések, változások újabb szaktantermek, laborok, tanműhelyei képzőhelyek kialakítását, fejlesztését tették szükségessé. A kollégium fokozatos megszűnésével iskolánk oktatási célból hasznosítható területe három emelettel bővült, ahol négy informatika labort, hét nyelvi labort, hat tantermet és egy szaktantermet tudtunk kialakítani. A nevelési-oktatási intézmények fenntartói fejlesztése, racionalizálása során 2000-ben iskolánk összevonásra került a Budapest, VI., Rippl Rónai utcai Közlekedésgépészeti Szakközépiskolával, majd 2005-ben intézményünkbe integráltuk az Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskolát. Befogadó iskolaként zökkenőmentesen, sikeresen készítettük fel a hozzánk érkező diákokat az érettségi- és szakmai vizsgákra. Az átszervezések következtében a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola a főváros nagy hagyományokkal rendelkező, „autós” szakmai képzésének centrumává vált. Intézményünkben az Európai Unió támogatásával létrehozott térségi integrált szakképző központban (ÉPTISZK) 2008 szeptemberében megkezdődött a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakképzés, amely a szakképzési feladatokat együttműködő iskolák közös feladatellátása keretében valósította meg.

1.1.3 Az iskola névadója 1859. június 6-án Bakonybánk községben született Bánki Donát, korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a Budapesti Királyi József Műegyetem nemzetközi hírű professzora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Édesapja körorvos volt, aki családjával - Donát fia 8-9 éves kora körül - a Veszprém megyei Lovászpatona nagyközségbe költözött, ahol gyógyító munkája mellett sok időt szentelt gyermekei oktatására. Bánki Donát részben még a középiskolai tananyagot is a családi házban sajátította el, de középfokú tanulmányait végül Budapesten fejezte be. Ezt követően a Műegyetem Gépészmérnöki Karára iratkozott be, ahol tanulmányait 1880/81-ben fejezte be. Már negyedéves korában megnyerte első pályázatát a gázmotorokról szóló tanulmányával. Az iparosodó hazai környezetben kezdte - felsőfokú tanulmányai befejeztével - mérnöki tevékenységét. Az első évben a Magyar Királyi Államvasúti Gépgyárban műszaki díjnokként dolgozott, majd 17 éven át (két év műegyetemi konstruktőri munkásságot is beleértve) tevékenykedett a Ganz és Társa Vasöntöde- és Gépgyárban, kezdetben konstruktőrként, majd osztályvezetőként, s végezetül 8 évet főmérnökként. Életpályájának ezen időszakában 8

gépszerkesztőként közreműködött a budapesti gabonaelevátor, a Mechwart-eke megtervezésében, jelentős szabadalmi tevékenységet folytatott a gázmotorok és a belsőégésű motorok terén. Ezen időszakra esik a közvélemény előtt talán legismertebb találmánya, a Bánki-Csonka-féle karburátor szabadalmaztatása. 1899-ben kinevezték a Budapesti József Műegyetem II. Gépszerkezettani (Gépelemek és Emelőgépek) Tanszékére professzornak, majd 1900-ban átvette az abból kivált III. Gépszerkezettani (Hidraulika és Hidrogépek) Tanszék vezetését. 1901-ben jelent meg a "Gyakorlati hydraulika és hydrogépek" című jegyzete I-II. kötete, melyet előadásai alapján Misángyi Vilmos és Hoffmann Miklós adott ki. 1902-ben készült el új gondolatát megvalósító elsőkerék-hajtású gépkocsija, mellyel az akkor általánosan elterjedt hátsókerék-hajtás problémáit kívánta kiküszöbölni. Az általa tervezett és a Ganz-gyárban elkészült automobilnál a motort, a sebességváltót és a differenciálművet egy tömbbe építette fel, s az első kerékpár tengelyére helyezte. Az 1908-as USA-beli tanulmányútját követően a repülés iránt érdeklődik. Ahogy a "Repülőgépek gépi kormányzása" című, a Magyar Aeroszövetség hivatalos lapja 1913. számában kiemeli: "A légi utazás biztos csak akkor lehet, ha gépi berendezéssel tudjuk kormányozni..." Ennek kifejlesztése érdekében hidraulikus szervomotorból álló stabilizátort szerkesztett és szabadalmaztatott 1909-ben. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, s 1912. december 16án tartotta "Folyadékok mozgása hajlított csatornákban" című székfoglalóját. 1916-ban jelent meg "Energiaátalakulások folyadékokban" című könyve, mely a tervezők alapvető kézikönyvévé vált. A művet a Mérnökegylet Cserháti-díjjal és Egyesületi Aranyéremmel jutalmazta. A könyv 1922-ben a berlini Springer kiadónál németül is megjelent. A századfordulót követően jelentős érdeklődés irányult a vízi energia hasznosítása irányába, a kis és közepes esésű patakok és folyók energiájának hasznosítására. Bánki egyszerű és olcsó turbinát szerkesztett, melyet 1917-ben ismertetett kéziratként "Neue Wasserturbine" címmel, majd 1918-ban a Molnárok Lapjában mutatta be magyar nyelven. Bánki Donát alkotásai közül kiemelkedő jelentőségű a Vaskapu-vízerőmű terve. Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett magas hivatástudattal látta el oktatói tevékenységét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy hallgatói felkészülését előadási jegyzetekkel segítse. Professzori tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést. Bánki Donát munkásságát, alkotásait áttekintve az utókor csodálattal adózik tevékenységének. Az 1922. augusztus 1-jén alkotó ereje teljében elhunyt tudós 136 hazai és külföldi publikációt hagyott hátra az utókor számára. Pályafutását példaképül állíthatjuk minden mérnök, az alkotó műszaki értelmiség elé. 1.2

Pedagógia alapelvek, értékek

1.2.1 Mottó „Erkölcsi felelősséggel és szakmai tudással állni helyt minden kisebb és nagyobb közösségben” (Széchenyi István) Célunk hatékony, önálló tanulás, az esztétikai- művészeti tudatosság és kifejező képesség, megfelelő anyanyelvi- és idegen nyelvi kommunikációs szint elérése. A matematikai-, a természettudományos-, a digitális-, a szociális és állampolgári-, a kezdeményezőképesség és vállalkozói- kompetencián alapuló tudás és képességek alkalmassá teszik tanítványainkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának befolyásolásához. 9

Tanulóinkat a partneri igényeket és érdekeket szem előtt tartó oktatás során demokratikus, fiatalos iskolai légkör megteremtésével korszerű általános műveltséghez és piacképes szakmai-gyakorlati ismeretekhez juttatjuk, személyiségük harmonikus fejlődésének elősegítésével. Felelős állampolgárokat, európai polgárokat kívánunk nevelni. A pedagógiai folyamat során következetesen törekszünk a tanulás és önművelés iránti igény felkeltésére, a képességek, a társadalmilag elfogadott viselkedés, megbízhatóság tolerancia, önismeret-önkontroll folyamatos fejlesztésére.

1.2.2 Pedagógiai alapelvek Legfontosabb, hogy diákjaink színvonalas oktatásban részesüljenek, komoly szakmai, gondolati, érzelmi nyitottsággal lépjenek az életbe, ahol az önképzés, az emberség, a másik ember elfogadása alapvető követelmény. Munkánk nem a „nyertes-vesztes” szereposztásra épül, hanem konstruktív munkakapcsolatra. Ezért tartjuk fontosnak az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak kialakítását. A szilárd ismeretek és a mindennapi életben felhasználható képességek, kompetenciák kialakítása mellett fejlesztenünk kell tanulóink személyiségét, figyelnünk kell arra, hogy szabadidejüket hasznosan és tartalmasan töltsék el, fel kell készíteni őket a családi életre is. Fontos célkitűzésünk, hogy a tanuló képes legyen önálló gondolkodásra, viseljen felelősséget cselekedeteiért, tudja önállóan megoldani munkabeli- és társas problémáit. Iskolánk pedagógiai tevékenységének legfontosabb alapelvei:  általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése,  az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása,  tanulóink képességeiknek megfelelő teljesítményre ösztönözése,  önállóságra, kreativitásra; a folyamatos önképzés, szakmai fejlődés igényére; értelmes kockázatvállalásra nevelés,  a személyiség sokoldalú fejlesztése,  az emberi méltóság tiszteletén alapuló humanizmus interiorizálása,  következetesség, bizalom,  szolidaritás, tolerancia, a demokrácia értékeinek tiszteletben tartatása,  világnézeti és politikai semlegesség a sokszínű tájékozódás biztosításával,  különböző gondolati rendszerek megismertetése,  hon- és népismeret, a nemzeti értékek megismertetése,  különböző kultúrák iránti nyitottságra nevelés. 1.3

Jogszabályi háttér  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  110/2012. (VI. 4.) Korm. Rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 10

 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló  32/2012. (X.8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet A 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról  40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről  2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről  150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól

2 2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka feladatai:  a Nemzeti Alaptanterv-nek megfelelő általános ismereteket nyújtó oktatás,  a kerettanterven alapuló helyi tanterv és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése,  a közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése,  a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő ismeretanyag, szakmai igényesség és kultúráltság, kialakítása,  személyes példamutatás a nevelés-oktatás minden területén,  felkészítés tanulmányi versenyekre, az érettségi és szakmai vizsgára, tovább-tanulásra,  tehetséggondozás,  egyéni, hatékony tanulási módszerek megismertetése, ezek egyénre szabott, differenciált fejlesztése,  tanulási képesség, ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése a megismerési, kommunikációs és gondolkodási képesség műveleteinek gyakorlásával és ezek összekapcsolásával,  önismereten alapuló, önmagával és környezetével harmóniában élő személyiség nevelése,  a pozitív emberi értékek közvetítése: becsületesség, lelkiismeretesség, segítőkészség, tolerancia és humanizmus,  a demokrácia elveinek megismertetése, elfogadtatása és tiszteletben tartása,  az értelmes munka értékének felmutatása, a gondos, precíz, felelősség-teljes munkavégzésre irányuló igény felkeltése,  a különböző élethelyzeteknek megfelelő viselkedési formák és normák kialakítása, 11

 a különféle kommunikációs csatornák által közvetített információk értelmezése, feldolgozása, különös tekintettel a tömegkommunikáció és a tömegtájékoztatás információáradatában való kritikus eligazodásra,  a szűkebb és tágabb környezettel szembeni igényesség felkeltése a szépen kialakított környezet, a tiszta, ép és szép iskolaépület, udvar révén,  nyitott, a világban tájékozódni tudó, gondolkodó, kreatív fiatalok képzése, nevelése, akik később képesek önálló ismeretszerzésre,  kommunikációs képességek fejlesztése,  az egészség értékének beláttatása és megóvása a tudatos, egészséges életmód, valamint a civilizációs ártalmak és szenvedélybetegségek következményeinek megismertetésével,  a testi-fizikai képességek fejlesztése sokoldalú testmozgás által, az aktív rekreáció iránti igény kialakítása,  iskolai hagyományok megőrzése, közösség-megtartó erejük felhasználása (ünnepélyek, versenyek szervezése),  felzárkóztatás a 9. évfolyamon, amelynek keretében megvalósítandó:  az alapkészségek, képességek fejlesztése,  a tanulók problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése,  az egyes tantárgyak tanulását segítő speciális ötletek, eljárások kidolgozása,  az önismereten, a folyamatos ellenőrzésen alapuló tanulási szokások, eljárások, a kívánatos tanulásmódszertan kialakítása, tankönyvek, munka-lapok, információhordozók, (könyvtár, kézikönyvek, számítógépes hálózat) segítségével,  az eredményes munkához szükséges mentálhigiénés feltételek kialakítása: az önnevelés képessége, akarati tulajdonságok, rendszeresség igénye, kreativitás, kommunikációs képesség, megalapozott önbizalom,  a közösség alakítása, fejlesztése,  a munkára szoktatás, nevelés. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

2.2

A megvalósításhoz alkalmazandó eszközeink: 



     

nyitottság a változásokra), a pedagógus mint segítő:  meggyőzés, motiváció,  személyes beszélgetés, megbeszélés: a kultúraváltás, a globalizáció jelenségeiből, az egyenlőtlenségek növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségek kezelésére, az egyén kompetenciaszintjéhez igazodó differenciált foglalkozás, tantárgyak közötti koncentráció, tanítási órákon kívüli foglalkozás, számonkérés, ellenőrzés (szóbeli, írásbeli) tanulmányi kirándulás, kulturális és sportrendezvények, 12

 dicséret (szóbeli, írásbeli az ellenőrző könyvben: szakoktató, szaktanár, osztály-főnök, gyakorlati oktatásvezető, igazgatóhelyettes, igazgató; nevelőtestület),  jutalmazás (elismerő oklevél, tárgyjutalom),  fegyelmezés (szóbeli: figyelmeztetés, intés, megrovás; írásbeli: figyelmeztetés, intés, megrovás az ellenőrző könyvben; szakoktató, szaktanár, osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető, igazgatóhelyettes, igazgató),  fegyelmi eljárás.

3

A NAT, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás

A Helyi tanterv alapjaként a 2013-2014. tanévtől a szakközépiskola 9-12. évfolyamán az általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő szakaszában a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettantervét,a szakképzésben a rendelet kerettanterveit használjuk. A tantestület döntése értelmében a NAT által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák.

4 4.1

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok tevékenységi rendszerek és szervezeti formák A N A T által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modem világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak:  anyanyelvi kommunikáció, 13

       

idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.

4.1.1 Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magába foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni.

4.1.2 Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Idegen nyelvi tanterveink (angol, német) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, szövegértést és szövegalkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tanterveinek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

4.1.3 A matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek:  a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete, 14

 a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése. Szükséges képességek:  rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése,  az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel,  a megértett és megismert ismeretek használata,  matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok),  a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása),  a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása,  a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése,  a megfelelő segédeszközök használata (pl. zsebszámológépek),  mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése. Szükséges attitűdök:  az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése. A matematikai kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden szakmai tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során.

4.1.4 A természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazást nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. …Szükséges ismeretek:  a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete,  a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában,  az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete. Szükséges képességek:  a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására,  a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban,  az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására,  a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete, 15

 az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló, vitakészség fejlesztése,  az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége. Szükséges attitűdök:  a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kíváncsi és kritikus érdeklődés,  a vonatkozó etikai kérdések iránti nyitottság,  a biztonság és a fenntarthatóság tisztelete. A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján kívánjuk elérni.

4.1.5 A digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek:  a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adat-bázisok, információtárolás),  az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció,  e-mail, hálózati egységek,  az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén,  az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete. Szükséges képességek:  az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése,  az eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás. Szükséges attitűdök:  kritikus és megfontolt attitűd az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használatában,  a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy feladata. Mind szélesebb körű felhasználása, alkalmazása elvárás az oktatás minden szakaszában is. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező.

4.1.6 A hatékony, önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat egyénileg és csoportban megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan 16

gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Olyan alapvető képességek meglétét szükséges, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az ISTeszközök használata. Osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák.

4.1.7

Szociális és állampolgári kompetencia

A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a történelem tantervbe beépített foglalkozásokon történik Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgy keretében van lehetőség.

4.1.8 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az iskolánkban oktatott minden tantárgy tanításakor követelménye. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében, ahol az ezzel kapcsolatos témákat osztályfőnöki munkatervünk és tanmeneteink tartalmazzák.

17

4.1.9 Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segítségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az iskolában folyó irodalmi, zenei és vizuális művészeti képzésen túl az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, de sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdelelődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére, de a mindennapi emberek által küldött „üzenetek” kódolására és dekódolására. Általános célunk modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő szakmai és általános műveltségbeli ismereteket nyújtása. A képességek kibontakoztatásával, tehetséggondozással, a hátrányok leküzdésével, gyakorlati ismeretek elsajátításával felkészíteni tanulóinkat a jövő szolgálatára, miközben olyan személyiségjegyek és magatartásformák kialakítására törekszünk, melynek birtokában képesek lesznek érdekeik felismerésére és érvényesítésére. Céljaink, hogy az iskola:             

érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, neveljen testileg, lelkileg egészséges, kapcsolataiban igényes embereket, neveljen demokratikus elveket érvényesítő állampolgárokat és európai polgárokat, akik képesek a társadalmi- gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre, adjon általános műveltséget megalapozó biztos tudást, nyújtson magas szintű, a kor követelményeihez igazodó szakmai elméleti és gyakorlati tudást, képezzen nyitott, széles látókörű szakembereket, akik a kor követelményei szerint képesek váltani, alapozza meg a folyamatos önképzés igényét; csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, alakítsa ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet, neveljen a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony létrehozásának képességére, neveljen a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásminták elsajátítására, tanulói váljanak alkalmassá 18

   4.2

az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő, megújuló alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, az élethosszig tartó továbbtanulásra, szakmaváltásra.

A tanulók személyiségének fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiség alapvetően interperszonális kapcsolatokon keresztül alakul. A nevelési folyamat hatása gyakran indirekt módon érvényesül. A tanulók személyiségének fejlesztése részben a bennük rejlő lehetőségek kibontakoztatása állandó figyelemmel, empátiával és türelemmel, másrészt magasrendű szükségletek kialakítása, értékközvetítés, amelyet a tanárok attitűdje, viselkedése, példamutatása garantál. A nevelőtestület vállalja a hatékony modellközvetítő szerepét, mint a személyiségformálás legfontosabb eszközét. Törekszünk a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítésére, a szocializáció esetleges hiányainak pótlására, a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátíttatására, illemszabályok betartatásra. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az önismeret, a konfliktuskezelés, a testi-lelki egészség megtalálásának lehetőségeihez segítsük tanulóinkat, egyéni képességeinek kibontakoztatásához megfelelő teret biztosítsunk számukra, önálló véleményalkotásra, saját és mások munkájának megbecsülésére neveljük őket. Kiemelt feladatunk az előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség fejlesztése, a fogyasztóvédelmi nevelés, a bűnmegelőzés és drogprevenció. E körben minden pedagógusnak van feladata, mindig az adott tanórán, és a tanórán kívül folyó munkájához igazítva a feladat végrehajtását. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos nevelési feladataink területei:  erkölcsi nevelés: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása,  értelmi nevelés: a matematikai-logikai és nyelvi terület képességszintjének figyelembe vételével az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése,  közösségi nevelés: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, az együttműködési készség kialakítása,  akarati nevelés: az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény, a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása,  állampolgári nevelés: az alapvető állampolgári jogok és kötelességek, a nemzeti hagyományok és kultúra megismertetése. Az európai polgár,  munkára nevelés: a munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és a környezet rendben tartására irányuló tevékenységinek gyakoroltatása,  testi-lelki nevelés: a testi-lelki képességek fejlesztése, az egészséges életmód és egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása; rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése. Céljaink megvalósításakor olyan emberideál kialakítására törekszünk aki:  nyitott a különböző ismeretekre, mások világnézetének, vallási érzületének megismerésére, tiszteletben tartására,  komolyan veszi a tanulást, törekszik képességei szerinti teljesítmény elérésére,  tudatosan készül az önálló életre, kitartó, és képes az újrakezdésre,  gondolkodó, kreatív, érdeklődő, szükségét érezi az önművelődésnek,  igényes környezetére és önmagára, kulturáltan nyilatkozik meg minden helyzetben,  tiszteli a felnőtteket és kortársait is, mentes az előítéletektől. 19

4.2.1 A személyiségfejlesztés területei, kiemelt fejlesztési feladatok:  Énkép, önismeret: a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása, a saját befogadó-alkotó tevékenység megszilárdítása.  A tanulás tanítása: a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban.  Társas kapcsolatok: készség, képesség és igény a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására.  Konfliktuskezelés: képesség és igény a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában.  Lelki egészség: a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakítása.  Testi egészség: az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére.  Viselkedéskultúra: a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakítása és megszilárdítása.  Pályaorientáció: képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása. Felkészülés az életre szóló tanulásra, a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelése képességének kialakítása, megszilárdítása, a felnőttlét szerepeire.  Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: ismeretszerzés az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről; eligazodás a jelen társadalmi változásaiban.  Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelése: a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakítása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvé-nyekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására.  Gazdasági nevelés: a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás megszilárdítása, elmélyítése.  Környezettudatosságra nevelés: a természeti és az épített környezet megóvása fontosságának elfogadása, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Érdeklődés a környező világ dolgai, problémái iránti, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése, az egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása. A személyiségfejlesztés az oktatási-nevelési folyamatban komplex módon történik tanórán, tanórán kívüli ismeretszerzés, szabadidős tevékenységek során. Követelmények A személyiségfejlesztés során alakuljon ki a tanulóban:  a logikus, kreatív gondolkodás,  az ismeretek felidézésének képessége,  mondandója szabatos, összefüggő megfogalmazásának igénye, képessége, 20

    

5

a lényeglátás, az ítéletalkotás képessége, az információszerzés új formáinak (Internet stb.) készségszintű használata, az újrakezdés képessége, az önálló életre készülés tudatossága, együttműködő attitűd a csoportmunkában, igény saját tehetségének, képességeinek felismerésére, kibontakoztatására.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Az első közösség, amelybe az egyén beilleszkedik, alapvetően meghatározza másokhoz való viszonyát. Ezt a család által kialakított szociális képességrendszert lehet és kell az iskolának formálni, megerősíteni, illetve korrigálni, adott esetben pótolni. „Az igazi közösség célja sosem önmagában, hanem mindig másban van.” (Heller Ágnes). Általános ismérvei: a közös érdekek, közös értékrend, közös célok, közös döntések, közös erőfeszítések és az előbbiek meglétének tudata, a „mi”-tudat. A közösségfejlesztés értékteremtő, fejlesztési irányultságú tudatos, lélektanilag megalapozott tevékenység. A közösség és tagjainak fejlődése szoros kölcsönhatásban van egymással, hiszen a közösség (osztály-, és/vagy iskolai) fejlettségi szintje tagjai személyiségjegyeinek értékétől függ. Iskolánkban az osztályközösségeket tekintjük a közösségi nevelés, fejlesztés legfontosabb színterének. Az egyes tanulók iskolai életének legnagyobb részét ebben a közösségben töltik, meghatározó számukra annak légköre, szellemisége, a tanulók egymás közti kapcsolatrendszere, nem mindegy, hogy ezek a közösségek milyenek, mennyire képesek hatni rájuk. Az osztályban a kollektivitás élményén keresztül a gyerekek önmagukról, a társadalmi létről, a világról meghatározó élményeket kapnak, amelyek legfőbb alakítói az éppen formálódó tizenéveseknek. Ezért az osztály-közösségeket az alábbi szempontok figyelembe vételével formáljuk, fejlesztjük, minősítjük:  élménygazdagság,  közös történettudat („mi élmény”),  önálló válságmegoldó képesség,  saját nyelv, saját szimbólumrendszer,  jellegzetes, közös értékrend,  „védőháló-funkció”, bizalom a közösségben,  az osztály belső és külső kapcsolatrendszere, nyitottsága,  bizalom, empátiás készség, agresszivitás,  együttműködés egymással, a szűkebb környezettel,  konfliktusmegoldó képesség,  érdeklődés, munkakultúra. Az osztályközösség jellemző jegyei az iskolai szocializáció hatására alakulnak ki. Értékrendjük, elvárásaik, kommunikációjuk erősen magán viseli az iskola (osztályfőnök, osztályban tanítók, a saját hagyományok, konfliktusok, iskolai légkör) bélyegét. Fontos tehát, hogy az iskola értékrendje mindenki számára elfogadható, követésre méltó legyen. A pedagógus minden megnyilvánulása modell értékű. Kapcsolata, barátságos, segítő, pártatlan magatartása az osztály tanulói számára mintául szolgál. Az osztály életének szervezésében, irányításában kulcsszereplő az osztályfőnök, felelőssége megkérdőjelezhetetlen, feladatainak teljesítéséhez biztos pedagógiai ismeretek, szilárd jellem, elkötelezettség nélkülözhetetlenek. 21

A közösségfejlesztéshez elengedhetetlen az egyének alapos ismerete, ezért nagyon fontos az egyéni és csoportos beszélgetés a tanulókkal, és a lehető leghamarabb a szülőkkel is. Ezt követően az osztályfőnök elkészíti, és nyilvánosságra hozza a teljes képzési szakaszra vonatkozó nevelési tervét. E dokumentum formáját, tartalmát és hozzáférhetőségének módját az osztályfőnöki munkaközösség határozza meg. Az osztályközösségben (tanulócsoportokban) folyó közösségfejlesztő tevékenység feladatai közül az alábbiakat emeljük ki:  a másik gondjainak felismerése, a megoldásban történő segítségadás;  az egyéni értékek felismerése, fejlesztése,  a harmonikus, tartalmas, emberi kapcsolatok kialakításához szükséges készségek és képességek fejlesztése,  nevelés egymás tiszteletben tartására, az egyéni és közösségi érdek differenciált értelmezésére,  kölcsönös segítségnyújtás a beilleszkedési problémák megoldásában, a tanulásban; a tolerancia, a másság elfogadása, elfogadtatása,  a közösség értékeinek és tulajdonának tiszteletben tartatása,  konstruktív közreműködésre nevelés a kitűzött feladatok végrehajtásában,  aktív részvétel elérése az iskolaközösség célkitűzéseinek megvalósításában,  osztályrendezvények, testvérosztályok programjának szervezése,  közös színház-, mozi-, múzeum- és hangverseny-látogatás,  a szülők önkéntes anyagi vállalásával szervezhető tanévenként - egy tanítási nap terhére - fakultatív osztálykirándulás, sítábor, üzemlátogatás, melynek érdekében év közbeni takarékoskodásra neveljük tanulóinkat. Aki nem tud, vagy nem kíván részt venni az iskolán kívüli programon, annak iskolai foglalkoztatásáról gondoskodunk. 5.1

Közösségi rendezvényeink

Diákjaink iskolához való érzelmi kötődését, az iskolai közösség erősítését hagyományaink ápolásán keresztül kívánjuk elérni,. A rendezvények, az ünnepélyek az összetartozás érzésének kialakításával, formálásával szervesen kapcsolódnak nevelési elgondolásainkhoz. Iskolánk hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése és öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. Az intézményi szintű ünnepélyek, rendezvények, melyek egyúttal a hagyományápolást is szolgálják a következők:  megemlékezés nemzeti ünnepeinkről: október 23. és március 15.,  tanévnyitó ünnepély,  tanévzáró ünnepély,  szalagavató ünnepség,  diáknap: „Bánki Nap”, megemlékezés iskolánk névadójáról,  pedagógusnap,  A Föld Napja: környezetvédelmi, egészségnevelési témanap. Hagyományos rendezvényeink:  „a kihívás napja”, 22

 Költészet napja,  „fordított-nap”,  kispályás labdarúgó bajnokság,  osztálykarácsony. Öt tanítás nélküli munkanap áll az intézmény rendelkezésére egy tanévben. Ezek közül négyet közös iskolai rendezvények, érettségi- és szakmunkásvizsgák zavartalan lebonyolítására fordítunk. Az ötödik nap felhasználásáról a DÖK rendelkezik. Ezen a napon diáknapot tartunk. A tanulóközösségek, tanulócsoportok egyéni kezdeményezésük alapján iskolai keretek között, pedagógus felügyelete mellett saját rendezvényeket is tarthatnak. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. 5.2

Közösségi szolgálat

A szakközépiskolai tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. A közösségi szolgálat keretei között  az egészségügyi,  a szociális és jótékonysági,  az oktatási,  a kulturális és közösségi,  a környezet- és természetvédelemi,  a katasztrófavédelmi,  az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területén folytatható tevékenység. A tanulót fogadó intézménynek az egészségügyi területen minden esetben, a szociális és jótékonysági terület esetében szükség szerint mentort kell biztosítania. A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezzük meg a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésének lehetőségét, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni. A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében az osztályfőnök az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart. A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe. A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető. 23

A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként  a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,  az osztálynaplóban és a törzslapon az osztályfőnöknek dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,  az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,  az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

6 6.1

Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatai

A pedagógus egfontosabb feladata: a tanulók személyiségének, képességeinek, tárgyi kompetenciájának, tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi/szakmai vizsgára való sikeres felkészítése. Kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik: az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megtartása, azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, valamint az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartása. Az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat lát el. A teljes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat. 6.2

Az osztályfőnök feladatai

Legfontosabb feladata: nevelési programja megvalósításával biztosítja az egyes tanulók személyiségének és az osztályközösség folyamatos fejlődését.

6.2.1 Az osztályfőnök főbb tevékenységei:  osztályfőnöki tevékenységének megtervezése érdekében nevelési programot, - a helyi tanterv alapján - osztályfőnöki tanmenetet készít, ezeket nyilvánosságra hozza,  az egészségnevelés és környezeti nevelés programját az iskola pedagógiai programja szerint megvalósítja,  osztályfőnöki óráit a hatályos tantárgyfelosztás, illetve órarend szerint ellátja,  kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok naprakész vezetésére: osztálynapló, törzslap, bizonyítvány, ellenőrző könyv, stb.,

24

 minden tanévben az első tanítási napon szervezett osztályfőnöki órák keretében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, az évfolyam életkori sajátosságainak és az előző évi tapasztalatoknak megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi oktatást, az arról készített feljegyzést aláíratja a tanulókkal,  az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatokat előkészíti és végrehajtja, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  felelősséggel tartozik a szakmai munkájához szükséges eszközök (multimédia, könyvek, stb.) rendeltetésszerű és folyamatos használatáért, fejlesztéséért,  közreműködik a választható tanulói foglalkozások felvételének lebonyolításában,  nyilvántartja a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  levél útján értesíti a szülőt gyermeke gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, súlyos fegyelmi vétsége esetén,  figyelemmel kíséri a tanulók késéseit, elvégzi a tanulói hiányzások összesítését,  a házirend előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, a mulasztás következményeiről, valamint ha a tanuló bukásra áll,  az osztályozó értekezlet napját megelőzően ellenőrzi, hogy minden tanuló le van-e zárva valamennyi tantárgyból, valamint azt, hogy a javasolt osztályzat nem tér-e el jelentősen a tanuló hátrányára az osztályzatok átlagától; elkészíti osztálya tanulmányimulasztási statisztikáit, osztályfőnöki jelentését.

6.2.2 Kapcsolatok:  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, tapasztalatairól tájékoztatja a szakmai közösséget,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályban tanító pedagógusokkal (egymás óráinak látogatása, bemutatóóra, stb.), szervezi és vezeti az osztályban tanítók értekezleteit, esetmegbeszéléseit,  minden év szeptemberének harmadik hetében leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a veszélyeztetett diákok névsorát, valamint az esetekkel kapcsolatos tapasztalatokat,  együttműködik az ifjúságvédelmi felelőssel a hátrányos helyzet feltárásában, a hátrányok enyhítésének csökkentésében, a tanulói tankönyvtámogatás, szociális segélyek iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,  részt vesz osztálya iskolai hagyományőrző programjainak (ünnepélyek, megemlékezések, szalagavató, ballagás, Bánki-nap, tanulmányi- és sportversenyek, stb.) előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában,  napi kapcsolatot tart fenn az osztály- és az iskolai diákönkormányzat vezetőivel, segíti munkájukat, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken, a diákközgyűlésen való részvételét, segíti felkészülésüket,  kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel,

6.2.3 Az osztályfőnök ellenőrzési kötelezettségei:  hetente ellenőrzi osztályának e-naplóját, folyamatosan végzi a tanulói mulasztásokkal kapcsolatos feladatokat, 25

 rendszeresen értékeli, ellenőrzi a tanulók tanulmányi, közösségi teljesítményét, amelyről munkaközösségi értekezleten és az osztályozó konferencián beszámol,  folyamatosan ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyvét, az első oldal, az órarend kitöltését, az osztályzatok beírását, a bejegyzések aláíratását.

7 7.1

Kiemelt figyelmet igénylő tanulók, SNI gyerekek nevelése, oktatása Probléma feltárás

A nehezen nevelhetőség az egyén viselkedésében megnyilvánuló súlyosabb és kevésbé súlyos magatartási rendellenességeket foglalja össze. Megítélését nehezíti, hogy egyfelől nem minden területen nyilvánul meg, másfelől erősen függ az egyes pedagógusok tűrőképességétől. Iskolánkban az alábbi módszerek alkalmazása révén kívánjuk megelőzni, ill. enyhíteni e problémákat:  önuralomra neveljük diákjainkat,  önbecsülésüket összekötjük az önismerettel,  fejlesztjük a tervezéssel kapcsolatos készségeiket,  tanulási módszereket mutatunk, amelyek közül a tanuló kiválaszthatja a számára leghatékonyabbat,  igyekszünk reális képet kialakítani tanítványaink intellektuális és interperszonális teljesítményéről,  a tanár-diák interakcióban valóságos értékelő magatartást valósítunk meg,  következetesen értékelünk, ahol a dicséret, az elismerés sem hiányozhat,  törekszünk a tanuló személyiségének és szociális környezetének pontos megismerésére,  az érintett tanulókat megérdemelt, teljesítménybeli sikerekhez juttatjuk,  bevonjuk az osztályközösség tagjait a beilleszkedési nehézségek feloldására irányuló munkába. Minden osztályba jár néhány fokozott odafigyelést igénylő gyermek. Őket saját észleléseik és a szaktanárok jelzései alapján az osztályfőnökök– az egy osztályban tanító tanárok közössége, az ifjúságvédelmi felelős és az iskolapszichológus véleményének meghallgatása után – állapítják meg a további intézkedések formáit. 7.2

Együttműködés a segítő szakemberekkel

Pedagógusaink és elsősorban az osztályfőnökök szorosabb kapcsolatot tartanak fent azokkal a szülőkkel, akik valamilyen oknál fogva – időlegesen vagy tartósan – nem képesek gyermekük helyes nevelésére. Amennyiben ez a törekvés nem vezet eredményre, a pedagógus az észlelt rendellenességet az iskola ifjúságvédelmi felelősén keresztül jelzi a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak. 7.3

Speciális programok meghatározása, kialakítása

Az ifjúságvédelmi felelős koordinálásában rendszeresen tartunk minden évfolyam tanulói számára drogprevenciós foglalkozásokat. Tanévenként legalább két alkalommal sor kerül külső előadók (rendőrségi szakemberek, orvosok, iskolapszichológus) által tartott rendhagyó osztályfőnöki órákra. A biológia tantárgy helyi tantervébe, illetve az osztályfőnöki órák egészségnevelésre fordított időkeretébe prevenciós foglalkozásokat iktattunk be. 26

7.4

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

Az osztályfőnöki és szaktanári tevékenység, mint a nevelési folyamat része, kiterjed a pedagógiai munka minden mozzanatára. Számol a tervezett, céltudatos nevelő hatásokkal, a fiatalok önfejlesztő, önirányító képességével, a különféle környezeti, társadalmi, kulturális, gazdasági, közéleti tapasztalatok feldolgozásával; általános és speciális nevelési feladatok megoldásával az iskolai nevelés átfogó céljait szolgálja. A hátrányos helyzetű, tanulási kudarcnak kitett tanulók leggyakrabban munkanélküli, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei. A képzésükkel kapcsolatos nehézségek leggyakoribb oka a megfelelő családi háttér, az önálló tanulási módszerek, az alapvető írási, olvasási készség hiánya. A felzárkóztatás diagnosztizálással kezdődik. A tanulási nehézséggel küzdő tanulók azonosításhoz igénybe vesszük a fejlesztőpedagógus, az iskolapszichológus, szükség szerint a nevelési tanácsadó segítségét. Eredményes felzárkóztatásuk érdekében az önértékelést, az önbizalmat erősítő tanulási formákat, a szociális és mentálhigiénés gondozást, az ehhez szükséges pedagógiai módszereket helyezzük előtérbe egyénre szabott, teljesítményorientált képzési programokon keresztül. A hátrányos helyzetű tanulók képzésében a következő pedagógiai eszközöket alkalmazzuk:  hiányzó alapismeretek pótlása,  pályaorientáció,  tanulási és munkamotiváció fejlesztése,  a személyiség stabilizálása,  tanulási képességek, kommunikációs készségek fejlesztése,  önálló életre nevelés,  szociális és mentálhigiénés gondozás, krízishelyzetek kezelése,  munkavégző képesség fejlesztése. Célkitűzéseinket felzárkóztatási program keretein belül valósítjuk meg, melynek lehetőségei:  felmérés készítése a tanév elején,  a tanulás tanítása,  a hozott hiányosságok pótlása (az általános iskolai anyag átismétlése, rendszerezése),  alapkészségek gyakoroltatása (írás, értő olvasás, számolás),  kommunikáció fejlesztése,  korrepetálások beindítása,  tanítási órákon belüli csoport- és differenciált foglalkozások szervezése,  tanulópárok szervezése,  fejlesztőpedagógiai foglalkozások szervezése,  a gyengébb képességű tanulók tudatos motiválása az új ismeretek elsajátítására egyéni terhelhetőségük figyelembevételével. Felvételre kerülő tanulóink közül minden harmadik-negyedik az egyik ún. kapukompetencia, az értő olvasás tekintetében alacsony szintű jártassággal rendelkezik. Olvasás, írás, számolás, beszéd a logikus gondolkodás alapjai, azok az elemi ismeretek, amelyek nélkül a feladatok megértése, és semmilyen feladatmegoldás nem képzelhető el. A komplex feladatok adott kontextusban történő sikeres megoldása képességének fejlesztése, a szóbeli és írásbeli megértés és kifejezés területén való előrelépés segítése érdekében a 27

szakiskola 9. évfolyamán a magyar nyelv és irodalom, kommunikáció tantárgyat emelt óraszámban tanítjuk. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással a szaktanár javaslatára történik. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja, a foglalkozásokat tantárgyanként 8-15 fős csoportok részére szervezzük. A tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A nevelési tanácsadó vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól mentesített tanulók számára egyéni foglalkozást biztosítunk. A fejlesztési, tanulási programok kialakítását fejlesztőpedagógus bevonásával végezzük. Tartalmilag e foglalkozásokat úgy tervezzük, hogy lehetőség nyíljon az anyag részletesebb magyarázatára, a gyakorlásra, a felzárkózásra az egyéni haladási tempó megválasztására. A kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat az osztályfőnökök vezetésével az egy osztályban tanító tanárok közössége felügyeli. A felzárkóztatás eredményességét a tanórai teljesítményben is mérjük, a tapasztalatok átadása, megosztása érdekében a szaktanár, az osztályfőnök, a felzárkóztatást végző pedagógus napi kapcsolatot tart fenn. Az eddigi tapasztalatok alapján a szakiskolai szakképzésben tanuló diákjaink többsége szociálisan hátrányos helyzetű, ezért szükségesnek látjuk olyan foglalkozások beindítását, ahol kisebb csoportokban tudunk segíteni az alapkészségek fejlesztésében, a beilleszkedésben, a helyes viselkedéskultúra kialakításában, ezzel segítve a szakmára való hatékonyabb felkészülésüket. A szorgalmi időszakban igény szerint hetente 4 nap tanulószobai foglalkozásokat szervezünk a 9-10. évfolyamon tanuló diákjaink számára. A foglalkozásokat 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben, szaktanárok vezetésével napi 2 tanóra időtartamban szervezzük. Ezen foglalkozások célja:  A tanuló tanuláshoz való viszonyának pozitív áthangolása.  Tanulás módszertan, hatékony tanulási formák kialakítása.  Új, egyénre szabott módszerek bevezetése.  Az alapképességek fejlesztése (anyanyelvi, matematikai, idegen nyelvi, szociális kompetenciák, viselkedéskultúra) A félévi és az év végi osztályozó értekezleteken a problémás tanulók előrehaladását részletesen elemezzük, és meghatározzuk a következő időszak tennivalóit is. Egyes esetekben negyed- és háromnegyed évben (november és április) külön megbeszélésre is sor kerül. Az értékelésben, és különösen a további teendők kijelölésében az ifjúságvédelmi felelős részt vesz. Az iskola igazgatójának vezetésével nevelési értekezleteken beszéljük meg az egyes osztályokban felmerült problémák kezelésének és megoldásának lehetőségeit. 7.5

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

7.5.1 Tehetségkutatás A tehetség esély egy adott területen elérhető kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és elérője számára megelégedettséggel, örömmel jár. A tehetség 28

kibontakozásának külső feltételei a család, az iskola, a kortárscsoportok, s a társadalmi környezet kölcsönhatása az egyén lehetőségeivel. Pedagógiai tevékenységünk feladata, hogy felismerjük a diákjainkban rejlő adottságokat, képességeket, a bennük szunnyadó lehetőségeket. Ilyen személyiségjegyek, tulajdonságok:  magas szintű intellektuális és a kreatív képességek,  gazdag ismeretanyag és szókincs,  folyamatos, kifejező beszéd,  az ok-okozati viszonyok felismerése,  kritikai szellem,  önállóság a feladatok megoldásában,  szokatlan látásmód, kérdésfelvetés,  frappáns, váratlan válaszadás, szokványos megoldások kerülése,  fejlett humorérzék, eredeti színes gondolatvilág,  a másság vállalása,  szembenállás a tekintéllyel, a konfliktusok vállalása,  szellemi frissesség, türelmetlenség. A tehetség fejlesztése A tehetségfejlesztés célja felismerni a tanulóban rejlő kimagasló általános intellektuális képességet, illetve a speciális, a különböző területekhez (művészet, tudományok, sport stb.) való sajátos érzéket, hajlamot. A felismerést segítő eszközök:  tantárgyi felmérők,  pályázatok (szakmai, alkotói),  kérdőívek,  egyéni és csoportos beszélgetések,  intelligencia-teszt alkalmazása. Iskolánkban a tehetséges diákokkal való speciális foglalkozás során árnyaltabb, differenciáltabb módszerek alkalmazása, korszerű tanulási technikák elsajátíttatása révén teremtünk lehetőséget képességeik kibontakoztatására. A tanórán alkalmazandó módszerek sorából kiemeljük az egyéni bánásmód, a személyre szabott fejlesztés lehetőségeit, a gondolkodás és kreativitás fejlesztését, az érdeklődés állandó ébrentartását, a folyamatos megerősítést, a sikerek elismerését. A személyes ambíció, a különleges tehetség kibontakoztatásában jelentős szerepet tulajdonítunk a tanórán kívül szervezett versenyeknek, rendezvényeknek, programoknak.

7.5.2 Tanórán kívüli lehetőségek Tanulóink intézményi, kerületi, fővárosi és országos meghirdetésű tanulmányi, szakmai és sportversenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek témáját, tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, szervezik és felelősek lebonyolításukért. Versenyek  Szakma Kiváló Tanulója Verseny,  Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek, 29

 Budapesti Szakmai Tanulmányi Verseny,  Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny,  Arany Dániel Matematika Verseny,  Mikola Sándor Országos Tehetségkutató fizikaverseny,  Nemes Tihamér számítástechnikai verseny,  Országos Történelem Tantárgyi Verseny,  Kazinczy szépkiejtési verseny,  Diákolimpia.  Nemzetközi Kenguru Matematikaverseny  Angol - Német – Nyelvi és Országismereti Verseny Iskolai szakmai versenyek  járműfényező  karosszérialakatos  autószerelő  autóelektronikai műszerész autótechnikus  épületgépész  épületgépész technikus  hajózási technikusü  „Legügyesebb hajóvezető” vetélkedő Egyéb iskolai, hagyomány ápoló versenyek, megmérettetések, játékok  Kazinczy szépkiejtési verseny,  Idegen nyelvi: memoriter, beszédkészség, ország ismeret és szépkiejtési verseny  ünnepkörhöz kötődő (halloween, karácsony, húsvét, stb) vetélkedők  Bánki nap: Évről évre a diákokkal együtt megszervezett, mesterségek bemutatására alkalmas rendezvény, meghívott előadókkal és bemutatókkal.  Szakmai nap: A hagyományos tanórai-tantermi foglalkozásoktól eltérő módon a szakmai képzéshez kapcsolódó, azt kiegészítő előadásokat, bemutatókat szervezünk. A szakmai naphoz kapcsolódóan kiállításokon, gyárlátogatáson is részt vehetnek tanulóink. Rendezvények:  Április 11. a költészet napja - iskolai rendezvény író-olvasó találkozó keretében,  A „kihívás napja”,  Képzőművészeti és fotó kiállítások, diák képzőművészek munkáinak bemutatása az iskola aulájában, Könyvvásár: szépirodalmi, képzőművészeti, ismeretterjesztő, szakmai könyvek kedvezményes iskolai árusítása. Az emelt szintű érettségi felkészítés is a tehetséggondozás fontos színtere, amelynek lehetősége minden tanuló előtt nyitva áll magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, informatika tantárgyból. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indítunk. Tantárgyanként maximum 15 fős csoportok részére szervezzük elsősorban a szakmai (iskolánkban oktatott minden szakképzés 30

területén), tantárgyi (matematika, anyanyelv, idegen nyelv és történelmi ismereteket elmélyítő) és versenyekre előkészítő tanfolyamokat is indítunk. Diákkörök (önképzőkörök stb.): A diákkörök munkája nagymértékben támaszkodik a tanulók kreativitására, aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. Létrehozását, meghirdetését, működtetését is a diákok végzik. A szakmai irányítást - a tanulók kérése alapján - kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi biztosításával. Az iskolai sportkör (ISK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK saját szabályzat alapján működik az alábbi sportágakban:  labdarúgás,  tollaslabda,  kondicionáló torna, erőemelés,  természetjárás,  atlétika. Sulinet, digitális tudásbázis: Minden délután igény szerint biztosítjuk tanulóink számára számítógép-termeinkben az internet-hozzáférést. Támogatjuk a digitális iskolaújság – Bánkimondó – folyamatos megjelenését, amelynek szerkesztési munkáit teljes egészében az ehhez kedvet érző és e területen tehetséges diákokra bízzuk a Diákönkormányzat által létrehozott szerkesztő-bizottság felügyeletével. Elősegítjük a diákszínjátszás, az irodalmi színpad, a filmklub iskolai szerveződését. Az iskola könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár házirendje intézkedik. Évente - igény szerint - sí tábort, nyári sporttáborokat szervezünk. 7.6

Együttműködés külső szervezetekkel

A versenyek, rendezvények szervezésében, lebonyolításában együttműködünk az érintett iskolákkal és szervezetekkel. Az iskola hirdetőtábláján rendszeresen közzé tesszük a más intézmények által szervezett tehetséggondozó foglalkozások programját.

8 8.1

A tanulói jogok az intézményi döntéshozatalban A diákönkormányzat

A DÖK és az iskola között írásbeli megállapodás szabályozza az együttműködés fontosabb szervezeti és tartalmi kérdéseit, a joggyakorlás formáit, a helyiségek és berendezések használati jogát. A tantestület közvetett pedagógiai támogatása a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenysége révén érvényesül, aki gondoskodik a DÖK munkájához szükséges feltételek biztosításáról, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok érvényesüléséről, a kapcsolati rendszer zavartalan működéséről. A tanulói aktivitás és öntevékenység fokozását, s az iskolai demokrácia további erősödését szolgálja, hogy a DÖK intézményi szinten már jól működő tevékenysége az osztályközösségek keretein belül is egyre inkább hasonlóan hatékonnyá válik. Évente egy-két alkalommal ülésezik a diákközgyűlés. A közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A 31

közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását.

9 9.1

Partneri kapcsolattartási formák A szülők helyzete a közoktatásban

A köznevelésről szóló törvény a szülői jogok és kötelezettségek szabályozásával megteremtette a jogi kereteket ahhoz, hogy a szülő és az iskola között megfelelő kapcsolat jöjjön létre. Az együttműködés alapvetően a nevelési-oktatási információcserén alapul. A szülő az iskolában három „szerepben” is jelen van:  a tanuló gondozója és nevelőjeként,  a tanuló törvényes képviselőjeként,  iskolahasználóként. A szülő jogosult az iskolai közéletben való részvételre, mellyel összefüggésben a következő jogok illetik meg:  a szülői szervezetbe választ és választható,  megismerheti az iskola pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát és egyéb fontos dokumentumait,  gyermeke fejlődéséről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, érdemi tájékoztatást kell kapnia,  jogorvoslattal élhet a gyermekével kapcsolatos iskolai döntésekkel szemben. 9.2

A szülők és pedagógusok együttműködésének színterei:

 szülői szervezet tanácskozásai,  szülői értekezletek,  fogadóórák,  esetmegbeszélések,  nyílt napok. A fentiek mellett a szülőket az iskola aktuális feladatairól, a tanulókat érintő fontosabb kérdésekről az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár rendszeresen tájékoztatja; figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 9.3

A tanulók és a pedagógusok együttműködése

A pedagógusok és a diákok együttműködése a nevelő-oktató munkában nyilvánul meg, elsődleges helyszíne a tanítási óra. Kiemeljük az osztályfőnöki óra szerepét, mint lehetőséget a tanulók folyamatos tájékoztatására az őket érintő legfontosabb kérdésekben. Itt alakulhat ki közvetlenebb tanár-diák viszony, amely alkalmat ad a problémák őszinte feltárására, s azok differenciált kezelésére. A kapcsolat néhány fontos eleme:  rendszeres és minél többoldalú partneri viszony,  kölcsönösségre épülő a tanár-diák viszony,  a pedagógiai ráhatás a tanuló személyiségének tiszteletben tartásán alapuljon,  az emberi, erkölcsi értékeknek kitüntetett szerepet tulajdonít.

32

9.4

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Alapító szerv: Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest, V., Városház u. 9-11. A fenntartóval: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szakképzés-szervezési Főosztálya szakmai munkánkról, az intézmény belső életéről az iskola felelős vezetőjétől kap tájékoztatást:  hivatalos postai úton, elektronikus rendszeren keresztül folyamatosan,  félévi és év végi értekezletek jegyzőkönyveinek megküldésével. Az Szakképzés-szervezési Főosztály Fővárosi Szakképzési Osztálya az alábbi módokon segíti, ellenőrzi az intézmény munkáját:  törvényességi, pénzügyi, szakmai ellenőrzések,  konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, szak-referenseivel,  folyamatos segítségnyújtás, és gyakorlati tanácsok adása a kiemelt intézményi feladatok megoldásához. Más intézményekkel: Nemzeti Erőforrás Minisztérium: a köznevelési törvényben meghatározott kérdésekben szakmai irányítást nyújt; vitás pedagógiai, tanügy-igazgatási esetben illetékes osztályaihoz fordulunk állásfoglalásért. Pályázatai révén támogatást ad. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: a szakmai ágazati felelősség alapján a szakképzéssel összefüggő kérdésekben nyújt segítséget. Gazdasági kamara: részt vesz a szakmai gyakorlati oktatás feltételrendszerének ellenőrzésében, a szakmai vizsgák lebonyolításában. Magyar Szakképzési Társaság: informál a szakmát érintő aktuális kérdésekről. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet: A szakképzés központi programjainak kibocsátásával, szakmai tanulmányi versenyek szervezésével, írásbeli és szóbeli vizsgák tartalmi követelményeinek kidolgozásával segíti munkánkat. Oktatási Hivatal: szervezi, lebonyolítja az emelt szintű érettségi vizsgákat, az országos kompetenciamérést, tanulmányi versenyeket. Szakmai irányítást nyújt a felvételi lebonyolításához. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai, Pályaválasztási Tanácsadó Intézet: Rendszeresen igénybe vesszük az Intézet által kínált pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat. Diákjainkat elindítjuk az intézmény által szervezett versenyeken. Független Pedagógiai Intézet: Elsősorban tanáraink módszertani megújulásához vesszük igénybe az Intézet segítségét. Óbudai Egyetem: diákjaink részt vesznek az egyetem által szervezett versenyeken, az egyetem pedagógia szakos hallgató nálunk végzik tanítási gyakorlatukat. Tankönyvkiadók: A kiadók által szervezett eseményeken pedagógusaink rendszeresen megjelennek és megismerkednek a legfrissebb újdonságokkal. A rendezvényeken gyakran közvetlen kapcsolatba kerülnek a tankönyvek szerzőivel. Általános iskolák: Részt veszünk a pályaválasztást segítő programokban (iskola-börzék, „nyitott kapuk”). A gazdaság szereplőivel való kapcsolataink mindig meghatározóak voltak. A nagy cégek mint a BKV, az Óbudai Autójavító, a Porsche Hungária mellett számtalan közép- és kisvállalkozó cég fogadja szakmai gyakorlatra tanulóinkat. Az iskola a profiljának megfelelő vállalatokkal és vállalkozásokkal folyamatosan keresi az együttműködési lehetőségeket.

33

Támogató szervezetek: Iskolánkat szakmai programjának megvalósításában számos gazdálkodó szervezet segíti és támogatja a legkülönbözőbb formában. Jelentős részük a szakképzési alapba történő befizetéssel növeli képzésünk színvonalát, mások sikeres pályázatunk eredményeképpen egy-egy előre meghatározott oktatási-nevelési cél elérését támogatják, természetbeni juttatással segítik intézményünket. Szülői házzal: Nem alábecsülve az előző partnerek fontosságát, mindennapi nevelő-oktató munkánk kiemelten fontos partnere a család, a szülők. A szakiskolai fejlesztési program, illetve a minőségirányítási program keretében rendszeressé váló partneri igény- és elégedettségmérés tapasztalatainak leszűrése nyomán a szülőkkel való kapcsolat több szempontból javult. Az osztályok szülői munkaközösségeivel valóságos pedagógiai együttműködés alakult ki. Az intézmény egészét érintő kérdésekben a Szülői Közösség vezetői tartják a kapcsolatot az iskolavezetéssel. Tájékoztatásukra, rendszeres találkozóik szervezésére egy evvel a feladattal megbízott kolléga foglalkozik. A szülőkkel való kapcsolattartás hagyományos formáit megőrizve évente két-két alkalommal szülői értekezletet, illetve fogadó órákat tartunk. Szükség esetén ún. rendkívüli szülői értekezletet is tartunk, akár az illetékes igazgatóhelyettes részvételével, egyes esetekben az adott osztályban tanító pedagógusok és a szülők közössége folytat tényfeltáró, konfliktuskezelő megbeszélést. Bármelyik szülő bármikor kezdeményezhet személyes beszélgetést az esetleges problémák tisztázására, előzetes időpont egyeztetés után a nevelőtestület tagjai készek a találkozásra. Az ellenőrző könyv és a telefon is a rendszeres tájékoztatás jól bevált eszközei. Az elektronikus napló segítségével a szülők napra készen követhetik gyermekük tanulmányaival és magatartásával kapcsolatos bejegyzéseket. Napi munkánk során találkozunk szülői közönnyel, érdektelenséggel, nem egy esetben az intézmény céljaival, értékrendjével való nyílt szembenállással is. Vannak szülők, akik áthárítják gyermekük nevelésének teljes felelősségét az iskolára, a pedagógusokra. Céljaink között szerepel az ő meggyőzésük, bevonásuk nevelőmunkánkba. A diákönkormányzattal: Az elmúlt években az iskolai közélet egyre rangosabb tényezője lett. Vezető szerve a diáktanács, jogszerű és tartalmas kapcsolatban van az iskolavezetéssel, tevékenyen részt vesz a diákközösséget érintő döntések kialakításában, az iskolai programok szervezésében és lebonyolításában. A DÖK és az iskola között írásbeli megállapodás szabályozza az együttműködés fontosabb szervezeti és tartalmi kérdéseit, a joggyakorlás formáit, a helyiségek és berendezések használati jogát. A tantestület közvetett pedagógiai támogatása a diákönkormányzatot segítő tanár tevékenysége révén érvényesül, aki gondoskodik a DÖK munkájához szükséges feltételek biztosításáról, az önkormányzati és érdekvédelmi jogok érvényesüléséről, a kapcsolati rendszer zavartalan működéséről. A tanulói aktivitás és öntevékenység fokozását, s az iskolai demokrácia további erősödését szolgálja, hogy a DÖK intézményi szinten már jól működő tevékenysége az osztályközösségek keretein belül is egyre inkább hasonlóan hatékonnyá válik.

10 Vizsgák 10.1 Tanulmányok alatti vizsgák  A félévi és az év végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie  a magántanulónak, 34



magasabb évfolyamba lépéshez pedig annak a tanulónak, aki a tanév során többet mulasztott a törvényben megengedett mértéknél, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét.  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.  Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki  tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét,  eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik,  tanulmányait valamely tantárgyból a már működő emelt- vagy középszintű csoportban kívánja folytatni. A különbözeti vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki.  Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki  a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott,  osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol maradt, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik,  szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha azt a nevelő-testület a gyakorlati képzés szervezőjének egyetértésével engedélyezte. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tantárgyi követelmények teljes anyagát felölelik, amelyeket a szaktanárok jelölnek ki.  A tanulmányok alatti pótló vizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. A diák a vizsgák témaköreit írásban kapja meg a szaktanártól; javítóvizsga esetén júniusban, az osztályozó konferenciát követően. A szaktanár a témakijelölést két példányban készíti el a tanuló, és a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes részére.  A javítóvizsgán, az év végi osztályozó vizsgán a követelményeket nem teljesítő tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.  Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló akkor sem, ha hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket, vagy fegyelmi határozattal eltiltottuk a tanév folytatásától. Nevelőtestületünk döntése alapján az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti a tanulói jogviszonyát annak a nem tanköteles tanulónak, aki neki felróható okok miatt ugyanannak az évfolyamnak a követelményeit második alkalommal nem teljesítette. 10.2 Mérések Külső mérések:  országos mérés: az alapkészségek (matematika és szövegértés) megléte a 10. évfolyamon. Belső mérési rendszer:  bemeneti mérés:  tudás- és készségszint mérése 35





szakközépiskola 9. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, szakképzés 9. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika

 követő mérés:  10. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika.  tudásszint mérés:  szakközépiskola 10. évfolyam: történelem, idegen nyelv,  szakközépiskola 11. évfolyam: „kis-érettségi”  szakközépiskola 12. évfolyam: „próba-érettségi” - magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. közlekedési alapismeretek  kimeneti mérés, ellenőrzés a képzési típusok végén:  szóbeli és írásbeli érettségi vizsga,  szóbeli, írásbeli és gyakorlati szakmai vizsga,  technikus képesítő vizsga . A mérések ütemezését, feladatlapjait, az értékelés részletes tudnivalóit a szakmai munkaközösségek határozzák meg éves munkatervükben foglaltak szerint.

11 A tanuló felvétele, átvétele 11.1 A felvétel rendje A felvétel az általános felvételi eljárás keretében a 8. tanév végén történik. Minden olyan diák eséllyel jelentkezhet hozzánk, akinek hozott ismeretei a képzésre alkalmassá teszik őt. Írásbeli felvételi vizsga nincs, a felvétel a jelentkezők általános iskolából hozott felvételi pontszáma (hozott pontszám) alapján az iskola vezetése ideiglenes felvételi jegyzéket készít, amit a honlapon és hirdetőtáblán hozunk nyilvánosságra. A hozott pontszám a 7. osztály év végi, és a 8. osztály félévi tantárgyi osztályzatainak összege az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv (angol vagy német), fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika/informatika (maximum 100 pont). A felvételi eljárásban az ideiglenes felvételi lista nyilvánosságra kerülése után a jelentkezők még dönthetnek a jelentkezésük sorrendjének változtatásáról. A végső felvételi sorrend kialakítása a KIR-ből hozzánk megküldött lista ismeretében történik. Amennyiben szükséges pótfelvételi eljárást ír ki az iskola az indítható osztályok létszámának feltöltése érdekében. 11.2 Átvétel A 8. osztályt követő belépési ponton kívül is lehetőség van más iskolából történő átvételre, felvételre, ha az érintett évfolyam osztályainak létszáma erre lehetőséget biztosít. Ezekben az esetekben a felvétel, átvétel feltétele - egyedi mérlegelés alapján - különbözeti vizsga (vizsgák) letétele, esetleg évfolyamismétlés lehet. A tanuló átvételéről, felvételéről az igazgató dönt.

36

12 Egészségnevelési és környezeti nevelési program Az egészségnevelés, egészségfejlesztés valamint környezeti nevelés egymással szorosan összefüggő témaköröket ölelnek fel, ezért pedagógiai programunk során párhuzamosan fogalmazzuk meg feladatainkat, tevékenységeinket és módszereink. 12.1 Az iskolai egészségnevelés programja Az egészségnevelés iskolánk nevelő-oktató munkájának szerves részét képezi. A tanulók a biológia tantárgy adta lehetőségeken kívül a különböző szaktárgyak óráin a többi tanár közvetítésével is találkoznak az egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítva számukra, hogy az élet minden területén fontos problémáról van szó. Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység. Célkitűzések:  bővíteni, korszerűsíteni a pedagógusok és tanulók egészség-ismereteit,  erősíteni a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegét,  tudatosan létrehozni az egészséggel kapcsolatos ismeretek, tudás megszerzésének lehetőségét változatos kommunikációs és tevékenységi formák használatával,  biztosítani a követendő magatartásminták kialakítását és begyakorlását,  elérni, hogy a tanulók sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapjait  elérni, hogy tanulóink legyenek tisztában azzal, hogy testi-lelki egészségük megőrzésének, a szakmájuk gyakorlásával együtt járó káros hatások kivédésének, teljesítőképességük fokozásának alapvető eszköze a testedzés,  elérni, hogy a testnevelés órákon, az iskolai sportkörökben, sportversenyeken, sportrendezvényeken érdeklődően, aktívan és együttműködően vegyenek részt; minden tanuló saját adottságaival, képességeivel élve fejlődjön. 12.2 Az egészségnevelés javasolt témakörei és tartalmai 9. évfolyam Témakörök, tartalmak Vírusok, sejtmagnélküliek és egysejtű eukarióták: A vírusfertőzések és megelőzésük. Fertőzés, járvány, higiénia. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések. Megelőzés és védekezés szabályai. A kórokozó eukarióta egysejtűek és jelentőségük. Fertőtlenítés, sterilizálás. Az állatok teste és életműködései: Bélparaziták. Parazita ízeltlábúak. A gombák teste és életműködései: Fontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. A gombák táplálkozási jelentősége. Gombafogyasztás szabályai. Növények teste és életműködései: Gyógynövények és hatásai. Növényi táplálékok. Allergiát okozó növények. Pollenallergia. A természetes és mesterséges életközösségek Az ember hatása a természetes életközösségekre. A környezetvédelem és az egészségünk kapcsolata. 10. évfolyam Témakörök, tartalmak 37

A sejtek felépítése és anyagcseréje: Másodlagos biogén elemek és mikroelemek felvételének fontossága és veszélyei. Táplálék-kiegészítők. Az ember önfenntartó életműködései és ezek szabályozása A bőr: A tisztálkodás módjai. A bőr elváltozásai és betegségei, bőrgombák. Csontvázrendszer: Mozgásrendszeri elváltozások: rándulás, ficam, törés, ínszakadás, lúd-talp, csípőficam. A csontrendszer betegségei: izületi gyulladások, csontritkulás, angolkór. Izomrendszer: Munkavégzés hatása az izmokra. Sérülések megelőzése. A mindennapos testmozgás jelentősége. Izmok betegségei. Táplálkozás: Az egészséges táplálkozás szabályai. A táplálékok mennyisége, minősége, aránya. Vitaminok, nyomelemek, rostok szerepe. A vegetáriánus táplálkozás. Gyomorés bélrendszer leggyakoribb betegségei: hurut, fekély, rák. Légzés: A légutak és a tüdő megbetegedései. Nátha, TBC, tüdőrák. Tüdőszűrés. Keringési rendszer: Szív- és érrendszeri betegségek veszélyeztető tényezői és megelőzésük. Szívinfarktus lényege, tünetei. Szívritmuszavar. Érelmeszesedés. Agyvérzés. Keringési rendszer betegségeit kiváltó rizikótényezők. Vérszegénység. Leukémia. Kiválasztás: A kiválasztó rendszer gyulladásos, hurutos betegségei. Veseelégtelenség. Vesekő. Művesekezelés. Vesetraszplantáció. Immunrendszer: Fertőző betegségek (vírusok, baktériumok). Járványok. Az immunrendszer kóros működése. Allergia: virágpor-allergia, gyógyszer-allergia. Autoimmun betegségek. Szervátültetés. Nyirokrendszer betegségei. Idegrendszer: Neurózisok okai és elkerülésük. Hangulatbetegségek: depresszió. Segítség-kérés, segítségnyújtás. Pszichoterápia. Epilepszia lényege, felismerése. Agyi érbetegségek: „stroke,” agyvérzés, agytrombózis, agyér-elmeszesedés. Alvászavarok. Altatószerek veszélyei. Hormonrendszer: Belsőelválasztású mirigyek hipo-és hiperfunkciói. Hipofízis betegségei. Anabolikus szteroidok hatása és veszélyei. Riásnövés. Golyva, Basedow-kór. Cukorbetegség kialakulása, felismerése, a cukorbetegek életmódja. Érzékelés: A szem egészségtana: rövid- és távollátás. Szemüveg, kontaktlencse. Napszemüveg. Kancsalság. Kötőhártya-gyulladás. Szürkehályog, zöldhályog. A fül gyulladásos betegségei: hallójárat-gyulladás, középfül-gyulladás. Halláscsökkenés, nagyothallás, süketség. Zajártalom. Az ember szaporodása és egyedfejlődése: Szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük. A hím és női nemi szervek gyulladásos betegségei. Hüvelyfertőzések. Impotencia. Daganatos elváltozások, emlőrák. Onkológiai vizsgálatok, rákszűrés. Emlők és a herék rendszeres önvizsgálata. Vérzési rendellenességek. Szexualitás. Megtermékenyítés, terhesség, szülés. Fogamzásgátlás. Spontán és művi abortusz veszélyei. Öröklődés Öröklődő rendellenességek: Down-kór, albinizmus, fenilketonúria. Genetikai tanácsadás és családtervezés. Családfa-analízis. Génmódosított élelmiszerek. Általános egészségügyi ismeretek

38

Szenvedélybetegségek: dohány, alkohol, drog. Drog fogalma, fajtái. Drogfüggőség. A drogok személyiségtorzító hatásai; társadalmi veszélyessége. Dohányzás által előidézett élettani változások. Nikotinmérgezés. Légutak és a tüdő megbetegedései. Dohányzás hatása az érrendszerre. Passzív dohányzás. Alkoholok hatásai a szervek működésére. Alkohol személyiségtorzító hatása. Az alkoholfogyasztás kultúrája. Felelősségvállalás. AIDS fogalma. HIV-fertőzés módjai. A fertőződés felismerése, megakadályozása. Megelőzés. A betegség lefolyása. A betegápolás alapjai. Gyógyszerek fogyasztása, gyógyszermegszokás, gyógyszermérgezés. Gyógyhatású készítmények. Gyógynövények és hatásai. Elsősegélynyújtás szabályai. Tájékoztató fórumok Nevelőtestületi értekezlet egy adott témában meghívott előadóval Az ifjúság körében egyre gyakrabban tapasztalható nem kívánatos jelenségekről, mint pl.: antiszociális magatartás, deviancia, drog, stb.; a problémák okairól, megoldási lehetőségeiről meghívott előadók nevelőtestületi értekezleten tájékoztatnak. Szülői értekezlet meghívott előadóval egy adott témában A fent említett témakörben a szülőknek is lehetőséget biztosítunk a tájékozódásra, ismeretszerzésre, e célra előre meghirdetett szülői értekezleteken. Iskolaújság és weblap Célja a tanulók motiválása közösségi életük formálására, számukra fontos információk közvetítése. Az iskolaújság szerkesztésébe bevonjuk a tanulókat, ezzel is teret adva véleményük kinyilvánításának és médiaismereteik fejlesztéséhez. Az újságban feldolgozott témák között minden alkalommal szerepel az egészségnevelés és környezeti nevelés. Az iskola-egészségügyi szolgálat működése Iskolánk jól felszerelt orvosi rendelővel rendelkezik, ahol az ifjúsági orvos és a ifjúsági védőnő látja el a mindennapi teendőket. Tanulóink minden évben részt vesznek az iskolai szűrővizsgálatokon (általános szűrővizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat, fogászat). Ennek köszönhetően még korai szakaszban felismerhetők az esetleges elváltozások, megoldható a szükséges kezelés. Legnagyobb számban a mozgásszervi elváltozásokkal találkoznak, ezért tanulóink egy része gyógytestnevelésre vagy könnyített tornára jár. Szükség estén szakorvosi véleményt kérnek, illetve a tanulót a Kertész utcai pályaalkalmassági vizsgálatra irányítják. Egyéni tanácsadás is működik, különös tekintettel a helyes életmódra történő figyelemfelhívással (az elhízás veszélyei, drogok használata, sportolás stb.). Az észlelt problémákra azonnal felhívják az érintettek figyelmét (védőnő, iskolaorvos, iskolapszichológus, ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök). Az iskola-egészségügyi szolgálat feladataihoz tartozik még az elsősegélynyújtás, és szükség esetén az akut ellátás. 12.3 Elsősegélynyújtási alapismeretek megszerzése Az egészségnevelési program részeként is megjelenik, de főként az iskolánk képzési profiljából eredően a munkavédelmi oktatás részeként oktatjuk az elsősegélynyújtás alapjait elméletben és gyakorlatban egyaránt. 12.4 Az iskolai környezeti nevelés programja Célkitűzések: Cél a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása; a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, 39

értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Partnerek:  intézményvezető vagy megbízottja,  pedagógusok,  szabadidő-szervező,  ifjúságvédelmi felelős,  ifjúsági szakorvos, védőnő  külső szakemberek, szakértők,  szülői közösség.

12.4.1 A környezeti nevelés javasolt témakörei és tartalmai A természettudományok területén: Biológia: A baktériumok szerepe a talajban és talajtisztításban. A környezetszennyezés hatása az állatok életmódjára, viselkedésére. A növényvédő és rovarirtó szerek hatása az állati szervezetre. A növények szerepe a bioszférában (oxigéntermelés, széndioxid megkötése). Műtrágyák hatása a mezőgazdasági növények egyes szerveinek fejlődésére. A sejtek anyagcseréjére ható környezetszennyező anyagok, a sejtek reverzibilis és irreverzibilis károsodása. A környezetszennyező vegyületek hatása immunrendszerünkre, allergiás megbetegedések. A belélegzett levegő minősége. A szmogos időjárás hatása a csontképződésre. A természetes és mesterséges környezetszennyezők, mint evolúciót fokozó és gátló környezeti hatások. A földi környezet lényeges változásainak összefüggése az élővilág evolúciójára. Kémia: A sugárzó veszélyes hulladékok kezelése. Az atomenergia felhasználása. A természetben létező kémiai egyensúlyi folyamatok, és azok felborulásának következményei. A kémiai korrózió. A galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai. Az akkumulátorok újratöltésének fontossága és lehetősége. A természetben lejátszódó sav-bázis folyamatok. A természetes indikátorok, a savas eső. A földgáz és kőolaj kitermelésének globális problémája, a társadalom és gazdaság összefüggése. Az aromás vegyületek mérgező hatása. A műanyagok lebomlása, újrahasznosítása, megsemmisítése. Az alkohol, mint általános oldószer. A fenol mérgező hatása. A foszfátmentes mosószer környezeti jelentősége. Földünk és környezetünk: Az űr elszennyezésének problémája. A vulkánok, mint a természetes levegőszennyezés egyik forrása. A savas eső hatása a kőzetekre. A veszélyes hulladéklerakó kialakításához megfelelő kőzetek. A geotermikus energia felhasználásának lehetőségei, elterjedési területei. 40

A légköri szennyező anyagok és következményei. Globális felmelegedés és az ózonréteg problematikája. El Nino jelenség. A Föld vízkészletének szennyezettsége. Az ivóvízkészlet mennyiségi és minőségi veszélyeztetettsége. A sarki jégtakaró olvadásának következményei. A vízierőművek építésének ökológiai és társadalmi hatásai A talajeróziót kiváltó tényezők és következményei. A természetes és mesterséges trágyázás, valamint az öntözés hatása a talaj minőségére. A Föld népességeltartó képessége és a fenntartható fejlődés. Települések eltűnése a környezeti szennyezés hatására. A gazdasági ágazatok környezetszennyező hatásai. Természet-és környezetvédelmi egyezmények. Hazánk környezeti állapota és az EU környezetpolitikája. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. A harmonikus és fenntartható fejlesztés elve, a megvalósítás korlátai. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei. A környezet minőségének változásai és hatása az élet minőségére. A regionális és globális környezeti veszélyek összefüggései. Fizika: Az egyre nagyobb teljesítményű gépek hulladékká válásának hatása (lomtalanítás, veszélyes hulladékok kezelése). A víz különleges hőtágulási viselkedésének hatása a vízi élővilágra és a kőzetekre. A higany mérgező hatása. Az utak sózásának hatása a növényzetre. Az elemek, akkumulátorok környezetszennyező hatása. Energiatakarékos fogyasztók használata. A zaj, mint a környezetszennyezés egyik formája. Az erősítők hatása a fülre. A napelem, mint megújuló, tiszta energiaforrás és a kimerült elemek kezelése. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. Az atomenergia felhasználásának előnyei és kockázatai. A társadalomtudományok területén Történelem: Eltérő környezeti feltételek és a társadalmi fejlődés. Az élelemtermelés kialakulása. A folyamvölgyi kultúrák. Kiszáradás, elszikesedés hatása a történelmi eseményekre. A természeti feltételek szerepe az ókori keleti fejlettségi szint meghaladásában. Az ókori nagyvárosok környezeti gondjai. Erdőirtás, talajpusztulás a mediterrán térségben. Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban. Az erdő jelentősége a középkori civilizációban, erdőirtás. A vízimalom mint energiaforrás. A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás. Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon. Ember és természet viszonya a felvilágosodás eszmerendszerében. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre. Intenzívebbé váló természet-átalakítás és következményei. Az 1929-33-as világgazdasági válság. Válságkezelés a nyugati demokráciákban. A sztálini természetátalakító tervek. A modern háború hatása a természeti környezetre, az atomrobbanás elhúzódó hatásai. A fegyverkezési verseny környezetkárosító hatása. Környezeti hadviselés. 41

Társadalomismeret: Az emberi alapjogok. Az egészséges környezethez való jog. Felelősség a tetteinkért. Környezetjog. Az állam feladatai. Környezetpolitika. A helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatai. Civil szervezetek szerepe. Zöld szervezetek, mozgalmak. Életmód és a társadalmi helyzet összefüggései. A gazdaság területén Gazdasági ismeretek: Gazdasági rendszerek, üzleti tevékenységek lehetséges környezeti hatásai. A környezetvédelem részesedése a költségvetésben. Az infrastruktúra szerepe a környezetszennyezés felszámolásában. A közműolló. Környezetpolitika és foglalkoztatottság. Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység. Érdek-ellentétek az erőforrások felhasználásában. Környezeti piac. 12.5 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei Iskolai programok Témanap: október, április Az egészségnevelési és környezeti nevelési program kiemelt iskolai rendezvénye, amikor a valósítjuk meg a téma feldolgozását; évfolyamonként, osztályonként programot szervezünk tanulóink részére. Ilyenek:  tematikus előadások, projekt-foglalkozások,  múzeumi órák,  látogatás a Fővárosi Növény és Állatparkban, budakeszi Vadasparkban,  látogatás a Természettudományi-, a Közlekedési Múzeumban,  Gellérthegyi víztározó megtekintése,  szakkiállítás megtekintése, könyvtári foglalkozás,  tájvédelmi körzet, Nemzeti Park meglátogatása,  a paksi atomerőmű, a BME tanreaktorának meglátogatása,  sportnap. Témahét Legfontosabb célunkként megjelöltük, hogy az iskola mindennapjaiba épüljön be az egészségnevelés és környezeti nevelés, ennek elérése egyik eszközeként témaheteket dolgoztunk ki. Minden hónapban közzé tesszük a faliújságon, írunk az adott témáról az iskolaújságban és az arra a hétre eső osztályfőnöki órákon feldolgozzuk. Javaslat a témahetek programjaira: Hónap Témakör szeptember „A tiszta levegőért” október Lelki egészségvédelem, mentálhigiéné november Füstmentes akció, bővebben a dohányzásról december AIDS január Egészséges táplálkozás február Kábítószer, drog március Víz=élet, vízszennyezés, Földünk, alternatív energiaforrások április „Indul a közlekedés”! Autóval, motorral az utakon, a közlekedési balesetek megelőzése május Vöröskereszt világnapja, véradás, elsősegélynyújtás, karitatív munka június Vizek veszélyei, nyári balesetek megelőzése 42

Bánki-nap Iskolánk névadójának emlékére hagyományosan szervezett tanítás nélküli munkanap programja keretén belül megemlékezünk a névadóról, szakmai fórumokat, kiállítást szervezünk, valamint a nap további részében különböző szellemi és sportvetélkedőket, versenyeket bonyolítunk le, úgy, hogy az iskola valamennyi tanulója résztvevője legyen a programoknak. A részletes programterv évente változhat az aktualitásoknak megfelelően. Rajzverseny egy adott témában Rajz és vizuális kultúra tantárgy keretén belül versenyt hirdetünk az iskola tanulói részére. Kiírjuk a témakört (pl.: dohányzás, környezetvédelem stb.), a technikai kivitelezés módjait (pl.: akvarell, montázs, batikolás stb.). Az elkészült művekből kiállítást szervezünk az iskola aulájában és jutalmazzuk a legjobbakat. Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában Az iskola területén elhelyezünk hulladék tárolására alkalmas tárolókat, amelybe a tanulók elhelyezhetik külön- külön a műanyag, a papír, valamint a szerves hulladékokat. Ezzel az eljárással formáljuk a tanulók szemléletét, és felkészítjük őket az egyébként is hamarosan bevezetésre kerülő hulladéktárolási technikákra. Osztálytermek tisztasági és esztétikai versenye év végi jutalmazással Versenyt hirdetünk az osztályok részére annak érdekében, hogy jobban figyeljenek közvetlen környezetük tisztaságára és szépségére. Kinevezünk egy ellenőrző csoportot (diákok és legalább egy pedagógus), akik hetente szúrópróbaszerűen ellenőrzik a tantermek állapotát, és értékelik azt. Az eredményekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat a faliújságon keresztül. Év végén a legtöbb pontot szerző osztály közös jutalomban részesül. Az iskola környezetének rendben tartása Fontosnak tartjuk, hogy az iskola közvetlen környezete is tükrözze az épület falain belül folyó tevékenységünket, ezért beosztjuk az osztályokat, hogy segítsenek az udvar, kiskert és járda rendben tartásában. Minden héten egy adott osztály feladata az aktuális teendők elvégzése (pl.: sepregetés, füvesítés, virágültetés, télen csúszásmentesítés stb.) Véradás „Ünnepeld a 18. születésnapodat véradással” Fontosnak tartjuk felhívni a tanulók figyelmét az önzetlen segítségnyújtás lehetőségére, és erre kiváló alkalom a véradás. Ennek természetesen megvannak a szakma által meghatározott feltételei is, de megismertetjük a diákokkal ennek jelentőségét, előnyeit, lehetőségeit. Használt elemek és akkumulátorok gyűjtése Fontos felhívni a figyelmet a környezetre káros anyagok veszélyeire és annak tárolási lehetőségeire. Ezért elhelyezünk az iskola területén egy erre alkalmas tárolót és a használaton kívüli, rossz elemeket, akkumulátorokat összegyűjtjük. Osztályfőnöki órán feldolgozható témakörök 9. évfolyam Mit jelent az egészség és betegség? Érdemes tisztázni a tanulókkal, hogy mit értenek egészségen, illetve betegségen. Érdekes lehet, hogy miként gondolkodtak az egészségről, például történeti koronként. Mit jelent ma ez a fogalom, a tanulók saját életükre vonatkozóan milyen megállapításokat tesznek. Életvezetés, életmód 43

Tekintsék át a diákok, hogy milyen különböző életvitelek képzelhetők el, milyen tényezők befolyásolhatják (pozitív, negatív hatások, társadalmi tényezők, környezeti tényezők, urbanizáció, reklám stb.) az életmód alakulását. A tanulónak milyen elképzelése van saját életviteléről. Serdülőkor A tanulók tekintsék át, ismerjék meg az ún. „köztes” (már nem gyerek, de még nem felnőtt) élethelyzet nehézségeit, konfliktuskezelési lehetőségeit. Kortársak Mit jelentenek a kortárs kapcsolatok, hogyan alakulnak ki? Mi jellemzi a kortársakat? Hogyan befolyásolják egymást a tagok? Milyen negatív és pozitív hatások befolyásolhatják őket? Hogyan hat a zene és a divat a kortársakra? Miért használunk drogokat? Alternatív lehetőségek Tisztázni kell, hogy miért kerülnek elő a drogok (élménykeresés, lelki problémák, felejtés, kikapcsolás stb.). Lehetséges találkozási formák a drogokkal (saját élmény, haverok elmondása, filmek, tájékoztatók). Függőség, és alternatív lehetőségek Mit jelent a függőség? Hogyan alakul ki, melyek a veszélyei? „Nem”-et mondás fontossága. Alternatív lehetőségek: sport, kirándulás, pozitív társas kapcsolatok. Mit tehetünk környezetünkért iskolai szinten? Osztálytermek rendben tartása, esztétikus dekoráció, virágok gondozása. Vigyázzunk tantermünk felszereléseire. Hulladékgyűjtés (szelektív hulladékgyűjtés, veszélyes anyagok tárolása). Hol találkozhatunk veszélyes anyagokkal, mi minősül veszélyes anyagnak különösen az autós szakma szempontjából. Szeretünk motorozni Lehet-e, érdemes-e motorral járni az iskolába. Mennyibe kerül a motorozás? (benzin, karbantartás, biztosítás stb.) Milyen veszélyei vannak a motorozásnak (közlekedési balesetek, hideg időben ízületi bántalmak, stb.) Motoros balesetek- elsősegélynyújtás. Hová forduljak segítségért? A tanulóval meg kell ismertetni a gyermek és ifjúságvédelmi rendszert. Kihez fordulhat az iskolában, milyen egyéb lehetőségei vannak? Hogyan lehet igénybe venni a különböző szolgáltatásokat? Miért jó, ha szakember segítségét kéri? Milyen esetekben forduljon segítségért? Ajánlás: az ifjúságvédelmi felelős bemutatása, előadása. A sportolás jelentősége Fittségi felmérés, mit sportoljak? Milyen sportág felel meg az egyéniségemnek, testalkatomnak. A mindennapi testmozgás és a versenyszerű sportolás közötti különbség. Mennyibe kerül a sport? (felszerelés, bérlet stb.) 10. évfolyam Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média Fontos feltérképezni, hogy a mai 16-17 éves kamaszoknak milyen elvárásoknak kell megfelelniük. Az élet különböző színterei különböző elvárásokat támasztanak a fiatalokkal szemben. Természetesen nem lehet mindegyiknek maradéktalanul megfelelni, ezért fontos, hogy tudják értelmezni és értékelni az őket ért hatásokat. Kortársak hatása az életmódra Ez az óra lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolják a kortársak egymás életmódját, pl. étkezési szokások (gyors étkezdék, mint a társasági élet 44

központjai), vásárlási szokások (bevásárló központok, plázák), veszélyeztető illetve veszélyes helyzet felméréséről kialakult elképzelések (társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása), alkoholhoz, droghoz, dohányzáshoz való viszony. A média befolyásoló hatása Ez az óra lehetőséget ad arra, hogy néhány befolyásolási technikával megismerkedjenek a tanulók. A mai média tele van ilyen elemekkel. Fontos, hogy ráébredjenek arra: döntéseik, viselkedéseik, vágyaik, véleményük sok esetben nem autonóm döntések eredményei. Gyakran vagyunk kiszolgáltatottak, ez azonban mérsékelhető, ha tudatában vagyunk annak, hogy milyen befolyásoló hatások érnek bennünket nap, mint nap. Devianciák Mit jelent a deviancia? Az osztály mit tart normasértőnek? Milyen deviáns csoportokat ismerünk és mik a veszélyeik (skinheadek, sátánisták, szekták stb.)? Mit jelentenek életünkben a hagyományok, törvények (BTK). Mit lehet, és nem lehet tenni a mai magyar társadalom normái szerint. Milyen következményei vannak a normaszegésnek? Veszélyes anyagok az autós szakmában Milyen anyagokkal dolgozik az autós szakember (olajok, benzin, zsírok, festékek stb.)? Ezek milyen hatással vannak az emberi szervezetre és környezetünkre? Milyen védőeszközök állnak rendelkezésünkre, hogyan tároljuk a feleslegessé vált hulladékokat? Milyen fejlesztési eljárások vannak az autóiparban a környezetszennyezés csökkentése érdekében? Alkohol, dohányzás Miért iszunk alkoholt? Miért dohányzunk? Milyen károsító hatásai vannak? Mit tehetek, hogy szerek nélkül is jól érezzem magam? Sport Miért jó, ha sportolok? A sport élettani és személyiségfejlesztő hatásai. Hol a határ? Meddig terhelhetem a szervezetemet? Testépítés és a doppingszerek. Párkapcsolatok, hogyan ismerkedjünk? A fiatalok többségének nehézséget okoz az, hogy ismerkedjenek a másik nem tagjaival. Ezért fontosnak tartjuk, hogy szó essen a témáról. Fel kell térképezni, hogy milyen lehetőségeik vannak. Hol ismerkedhetnek és hogyan? A discon kívüli lehetőségek. Helyes táplálkozás Vizsgáljuk meg, hogy mit eszünk naponta. Mennyire felel ez meg a helyes táplálkozás elveinek. Elég vitamint és ásványi anyagot juttatunk be a szervezetünkbe? A reklám milyen hatással van a táplálkozásra? Mit jelentenek az E- számok. Csomagolás – újrahasznosítás Milyen csomagoló anyagokat használunk? Kell-e ennyire túlcsomagolni? Mi az, ami újra-hasznosítható? Milyen hatással vannak a csomagolóanyagok a környezetre? Hogyan történik az újrahasznosítás? 11. évfolyam Párkapcsolatok Régen mi számított elfogadott, normál párkapcsolatnak? Milyen szerepe volt az erkölcsi, vallási, kulturális, társadalmi hatásoknak? Hogyan változott meg a helyzet mára? Házasság vagy élettársi kapcsolat? A születendő gyermek szempontjából mit jelent ez? Szexualitás 45

Fogalmak tisztázása: heteroszexualitás, homoszexualitás, biszexualitás, transzszexualitás, monogámia, poligámia. AIDS, egyéb nemi úton terjedő betegségek. Végre van jogosítványunk Beszéljünk a közlekedési morálról! Tipikus autós balesetek – elsősegélynyújtás. Mire figyeljünk, hogyan kerülhetjük el? Iszik vagy vezet? Drogok hatása a vezetés szempontjából (fleshback reakció). Eltérő táplálkozási szokások Ismerünk-e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek eltérnek a szokásostól. Milyen okok állnak a háttérben? (vallási ok, betegség, kulturális környezet, anyagi helyzet, divatirányzatok, speciális élethelyzetek. A drogos fiatal és környezete Milyen hatással van a drogos fiatal a családjára, osztálytársaira, barátaira és tágabb környezetére. Milyen konfliktusok alakulhatnak ki? Hol lehet segítséget kérni? Az autók szerepe a környezetszennyezésben Milyen káros anyagokat bocsát ki az autó? Milyen hatásai vannak ezeknek az anyagoknak az emberre és környezetére? Milyen a kihasználtsága az autóknak a mindennapi életben? Alternatív lehetőség: tömegközlekedés. Környezetkímélő fejlesztési irányok az autós világában. Kirándulás, természetjárás, mint életforma Fordítsuk szabadidőnket kirándulásra, túrázásra. Hogyan szervezzünk hétvégi vagy többnapos kirándulásokat? Mennyibe kerül egy hétvégi kiruccanás? Honnan szerezzünk információkat, tippeket? Tervezzünk meg egy hétvégét! Milyen látnivalók vannak szűkebb tágabb környezetünkben? Mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal? Esetleges balesetek. Túra közben óvjuk a természetet! Önértékelés, önismeret Milyen erősségeim és gyengeségeim vannak? Hogyan tudom a gyengeségeimet javítani? Miben akadályoznak a gyengeségeim? Hogyan lehet ezen változtatni? Az erősségeimet hogyan tudom még jobban hasznosítani, és pozitív dolgokra irányítani? Javaslat: önismereti teszt kitöltése (iskolapszichológus). A here (ön)vizsgálata Sajnos a fiatalok körében is egyre gyakrabban fordul elő a hererák, de szerencsére jól kezelhető. A megelőzést szolgálja az, hogy tisztában legyünk az önvizsgálattal és a tünetekkel. Ha bajt észlelünk, akkor tudjuk, hogy hová kell fordulni. Ajánlat: videofilm. Dohányzás A nikotin élettani hatása. Milyen betegségek rizikótényezője a dohányzás? Média és a dohányzás kapcsolata. Havi illetve éves szinten mennyit költünk cigarettára? Dohányzással kapcsolatos törvény. Hogyan lehet leszokni? 12. évfolyam Mit jelent számunkra az Európai Unió? Mit nyújt nekem az EU? Miért jó nekem az EU? Mit kell tennem, hogy jobban ki tudjam használni az EU adta lehetőségeket? Mit jelent a csatlakozás illetve a tagországként való részvétel a szakmám szempontjából? A közösségért érzett felelősség: a környezet Az óra témája a mindenkit foglalkoztató környezeti problémák. A tanulók már sok mindent tudnak fizikából, biológiából, kémiából és földrajzból a környezeti problémák okairól. Ezen tudás fényében vizsgálják meg, hogy milyen konzekvenciákat, következ46

ményeket ismertek fel, amelyek befolyásolják saját életük alakulását. A mai cselekedetek milyen következményekkel járhatnak a tágabb környezetre nézve. Családtervezés Mikor érdemes családot alapítani? Milyen feltételeknek kell megfelelni? (pl. biztos anyagi háttér, lakás stb.). A születendő gyermek szempontjából mi a legjobb? Van-e lehetősége a mai fiataloknak a szülőktől való különköltözésre? Konfliktushelyzetek és megoldások. Fogamzásgátlás. Az alkohol és a drog hatása a párkapcsolatokra Milyen okok vezetnek az alkoholfogyasztáshoz vagy droghasználathoz a párkapcsolat során? Milyen konfliktushelyzetek alakulhatnak ki emiatt? Mi lehet az oka annak, hogy egyre gyakrabban találkozunk ezzel a problémával a mai családokban? Hogyan lehet ezt megelőzni, illetve kezelni? Van-e segítség? Hogyan tovább? Mi lesz velem az érettségi / szakmunkásvizsga után? Döntések, döntéshelyzetek, felelősségvállalás önmagunkért, tetteinkért, nagykorúság, munkahelykeresés, továbbtanulás, kétségek - jó szakmát választottam-e. Ezek a lehetséges kulcsszavak, melyekre választ keresünk egy adott óra keretében. Hogyan képzelem el a munkám? Mit gondol a tanuló önmagáról 10-15 év múlva a munka világában. Milyen tervei vannak? Tehet-e valamit most, hogy megvalósuljanak a vágyai? Milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, családi élet és a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából. Hogyan lehet kezelni a munkahelyi kudarcokat? Egyáltalán milyen kudarcok érhetnek? Mi lesz, ha nem valósulnak meg az elképzeléseim? Életvezetés A pénz jelentősége. Mire van igényem, és ez mennyibe kerül? Hogyan teremtem meg hozzá az anyagiakat? Mit jelent a szükséglet és az igény? Hogyan vezethetek önálló háztartást? Mire kell odafigyelni? Milyen költségekkel kell számolni? Mennyibe kerül ma egy fiatalnak az, hogy „jól éljen” (számlák kifizetése, öltözködés, szórakozás)? Hogyan osszam be a pénzem? Véradás Betöltöttem a 18. életévemet, adhatok vért, életet menthetek. Természetesen még más kritériumoknak is meg kell felelnie a véradáshoz a fiatalnak, de melyek is ezek? Hogyan segíthetek a véremmel? Hogyan történik a véradás? Mi történik a véremmel, ha leadtam? Hogyan kerül hasznosításra? Mi a különbség a véradás és a vér „kapás” között? Tabuk nélkül a szexről Mit jelent a harmonikus szexuális kapcsolat? Mit várok el a partneremtől? Mit nyújtok a partneremnek? Szexuális segédeszközök és veszélyeik. Perverzió, pornográfia. Mit gondolunk a globális felmelegedésről? Milyen okai vannak? Milyen következményekkel kell számolnunk? Hogyan hat ez a tény mindennapi életünkre? Mit tehetünk saját magunk és környezetünk védelmében MOST?

13 Fogyasztóvédelem A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet alakulása mind azt bizonyítja, hogy a fogyasztói társadalmak korát éljük. Ahhoz, hogy megfelelően el tudjunk igazodni a 47

fogyasztóvédelem területén, ismerjük jogainkat, lehetőségeinket, érvényesíteni tudjuk érdekeinket, szükségessé válik, hogy részletesebben foglalkozzunk a kérdéskörrel. Az iskola alkalmas színhelye lehet a fenti ismeretek elsajátításának, megismerésének. A fontosnak tartott ismeretek átadása beépülhet a tananyagba, az osztályfőnöki órákba, valamint egyéb rendezvények, események, programok kapcsán is utalhatunk a fogyasztóvédelemre. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek főbb szempontjai:         

értékek választása, értékrend alakulása, kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása, egyéni és társadalom jogok tiszteletben tartása, természeti értékek védelme, döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés, felelősségvállalás önmagunkért, másokért és fizikai környezetünkért, a piac, marketing és reklám szerepe, minőség és biztonság, gazdaságosság, takarékosság.

A felsorolás nem jelent feltétlenül sorrendiséget is, alkalmazkodni lehet az egyébként aktuális eseményekhez, szaktantárgyak tananyagához is. A témák megfogalmazása olykor csak kérdéscsoportokat tartalmaz, amely köré kötetlen beszélgetés alakítható. Elsősorban a készségek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, nem merev tanórai ismeret-átadásról van szó, hanem gyakorlati szempontból közelítjük meg a kérdéseket. Célunk, hogy a tanulók mindennapi életébe a szerzett ismeretek, tapasztalatok beépüljenek. Az órák megtartásánál igénybe vehetők videofilmek, szakelőadók vagy szaktanárok segítsége is.

14 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

Pedagógiai programunk végrehajtásának fontos kérdése, hogy milyen eszközrendszert, és azok alkalmazásával milyen módszereket tudunk kitűzött céljaink megvalósításának szolgálatába állítani. Természetesen a program egyes pontjaihoz nem lehet külön eszközsablonokat, uniformizált módszereket rendelni. Eszközeink a megvalósításban komplex feladatot látnak el. Hatásuk éppen úgy érvényesülhet a didaktikai célok realizálása, mint egyes konkrét nevelési problémák sikeres megoldása terén. A tantervi anyag feldolgozásához az iskolának rendelkeznie kell a kötelező (minimális) taneszköz jegyzékben felsorolt eszközökkel. E jegyzék megjelenése kijelöli a fejlesztés irányát is, a fenntartói finanszírozás pedig - remélhetően - biztosítja a beszerzések anyagi fedezetét. Szertáraink eszközállományát a jegyzék előírásain túl a szakkörök működését korszerűsítő felszerelési tárgyakkal kívánjuk bővíteni. Tapasztalataink alapján azonban jelenleg az alapellátás biztosítása is olyan nagy feladat, amelyet a fenntartó csak több éves program keretében tud számunkra biztosítani. Ezért jelen helyzetünkben a jogszabályi alap felszereltségi normákat tekintjük etalonnak. Értékes lehetőséget hordoz az internet alkalmazása is. A világhálón zajló kalandozásokat a különböző szakterületű pedagógusok irányításával, a munkaközösségek által szervezett szakköri foglalkozások keretében állítjuk az oktatás és a nevelőmunka szolgálatába. Miután az elektronikus ismerethordozók aránya egyre nő, nagy segítséget jelent a multimédiarendszer, és az interaktív számítógépes eszközök, amelyek alkalmazása az új tanulási-tanítási módszerek és művelődési lehetőségek megismertetésével járul hozzá az eredményes ismeretszerzéshez. Közeli céljaink között szerepel az iskolai könyvtár bővítése, olvasóterem 48

kialakítása, és internet-hozzáférésű számítógépekkel való ellátása. A számítástechnika eszközrendszerének kiaknázására a pedagógiai folyamat valamennyi szakaszában súlyt helyezünk. Mindez korszerű körülmények között történik, hiszen informatikaórán és szakkörön minden diákunk külön számítógépen dolgozhat. Tovább bővítjük a szakmai munkaközösségek és a szertárak számítógépekkel történő felszereltségét, a hardver-és szoftverelemek minőségét, a hálózat elérhetőségét.

49

Az iskola helyi tanterve 1

A választott kerettanterv

Helyi tantervként a szakközépiskola 9-12. évfolyamán a 2013-2014. tanévtől az általános műveltséget megalapozó, érettségire felkészítő szakaszában a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet kerettantervét, a szakképzésben A kifutó képzések esetében a közlekedés szakmacsoportban a GKM/10842/2008 közleményben kiadott, valamint a NFM/13416/10/2011 közleményben kiadott, a gépészet szakmacsoportban az 17723-10/2011. és a 17723-11/2011. kiadott központi programokat használjuk. Óratervek A tantestület döntése értelmében a NAT és az OKJ által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák. A szakképzés tantárgyai a modultérképeknek megfelelően tartalmazzák a szakmához tartozó modulokat, tananyagegységeket.

50

Szakközépiskola 9-12. évfolyam óraterve a 2012-2013. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. 10. 11. 4 4 4 2 2 2 1 3/3 3/3 3/3 3/3 3/3 3/3 1 1 1 1 1 1 5 5 5 2/1 2/1 2 1 2/1 1/1 2/1 1/1 1/1 2/2

Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalmi ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv (angol vagy német)* Matematika* Művészetek Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika** Földrajz Biológia** Kémia** Informatika* Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek Szakmacsoportos alapozó oktatás** Műszaki rajz Közlekedési ismeretek Mechanika Gépelemek - Géptan Elektrotechnika Elektronika Műszaki alapismeretek Közlekedési alapgyakorlatok Kötelező óraszám a pedagógiai program alapján Választható, középszintű érettségi felkészítés: fizika, vagy földrajz, vagy kémia Választható emelt szintű érettségi felkészítés: (egy tanuló legfeljebb két tantárgyat választhat) magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv (angol vagy német) fizika informatika A tanuló felhasználható összesített heti maximális óraszáma A tanuló tényleges heti kötelező óraszáma * a szabadon tervezhető óraszám terhére; ** az egyik óra csoportbontásban

51

6 2

6

10

2

2

12. 4 3 3/3 3/3 1 1 5 2/1 2/2 1 10

2 2 2

4 31/9 -

4 31/9 -

-

-

2 2 4 35/9 1

4 34/9 1

1

1

1 1 1 2 1

1 1 1 2 1

29

29

35

35

31

31

34+1/2/3/4

35+1/2/3/4

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) a 2013-2014. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Idegen nyelvek* 4/4 4/4 4/4 4/4 Matematika* 3/3 3/3 4/4 4/4 3 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika 1 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 2 2 1 1 Kémia 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek 1 Informatika* 2/2 1/1 1/1 2/2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai 6 6 9 10 irányú képzésre) szabadon tervezhető** Munkahelyi egészség és biztonság 1 Közlekedési ismeretek 1 Műszaki Rajz 2 1 Mechanika 2 Gépelemek-géptan 2 1 Technológiai alapismeretek 1 1 2 Elektrotechnika-elektronika 2 2 Karbantartási gyakorlatok 2 2 3 2 Mérési gyakorlatok 1 3 0 0 0 0 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 35 35 35 * csoportbontásban Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, a 12. évfolyamot követően 160 óra.

52

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedés) a 2013-2014. tanévtől Tantárgyak

Heti óraszám évfolyamonként 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek* Matematika* Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek Informatika* Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető** Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedés földrajz Közlekedésbiztonság és védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

4 4/4 3/3 3 1 2 2 2 2/2 5 1

4 4/4 3/3 3 1 2 2 1 1 1 1/1 5 1

6

6

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret * csoportbontásban

0 35

1 2

1 2

1 1 1 1 1 1

0 35

4 4/4 4/4 3 2 1 1/1 5 1 1 9

4 4/4 4/4 3 1 1 2/2 5 1

1

2

1 1 2 2 2

2

0 35

0 35

10

2 3 1

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra, a 12. évfolyamot követően 160 óra

Szakközépiskola 9-12. évfolyam (közlekedésgépész) felnőtt a 2013-2014. tanévtől

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon választható természettudományos tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Közlekedési ismeretek Műszaki Rajz Mechanika Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika-elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

3 3 3

3 3 3

2

2

1

-

.

54

1 -

1 -

1

1

1 1 1 1 1 0 18+1

1 1 1 1 1 0 18+1

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

hetek száma

36

36

32

Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem / művészetek Matematika Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Informatika / szakmai informatika / digitális tudás Szakmai ismeretek Anyagismeret Műszaki dokumentációk Munka- és környezetvédelem Gépészeti mérés, szerelés Gépészeti szerelés Vállalkozási ismeretek Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

2 2 2 1 3+2 1 1/1* 3 2 2 1 1 14/14/14* 1260 10

2 1 1 1 3+2 1 1/1* 1/1* 4 1 4 1 14 1260 10

1 1 1 2+3 1 1/1* 1/1*

11

11

6

14 35 1 -

14 35 1 1

21 35 1

4 2 21 1120 8

Szakmai Közismeret óraszám

176 140 108 104 520 104 72 0 0 0 0 0 0 0 0 0 880

elméleti óraszám

elméletigényes gyakorlati óraszám

gyakorlati óraszám

0 0 0 0 0 0 32 36 216 72 36 54 72 204 84 0 806

0 0 0 0 0 0 0 32 36 0 36 18 36 68 48 0 272

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1680 1680

Összes ellátandó óraszám

176 140 108 104 520 104 208 68 252 72 72 72 108 244 132 2688 4888

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 29% 72 64

72 64

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 9. évfolyamot követően 140 órás, a 2/10. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező!

72 64

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

hetek száma

36

36

32

Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem / művészetek Matematika Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Informatika / szakmai informatika / digitális tudás Szakmai ismeretek Anyagismeret Fényezési ismeretek Munka- és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

2 2 2 1 3+2 1 1/1* 3 2 3 1 14/14/14* 1260 10

2 1 1 1 3+2 1 1/1* 1/1* 3 2 4 1 14 1260 10

1 1 1 2+3 1 1/1* 1/1* 1 2 2 21 1120 8

11

11

6

14 35 1 -

14 35 1 1

21 35 1

Közism eret óraszá m 176 140 108 104 520 104 72 0 0 0 0 0 0 0 880

elméleti óraszám

elméletigény es gyakorlati óraszám

gyakorlati óraszám

Összes ellátandó óraszám

0 0 0 0 0 0 32 36 212 144 280 18 84 0 802

0 0 0 0 0 0 0 32 36 72 72 18 48 0 278

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1680 1680

176 140 108 104 520 104 208 68 248 216 352 36 132 2688 4888

Szakmai

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 29% 72 64

72 64

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 9. évfolyamot követően 140 órás, a 2/10. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező!

56

72 64

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakmai Közism eret óraszá elméleti m óraszám

hetek száma

36

32

Szakmai ismeretek Anyagismeret Műszaki dokumentációk Munka- és környezetvédelem Gépészeti mérés, szerelés Gépészeti szerelés Vállalkozási ismeretek

3 1 2 1 3 -

3 3 4

0 0 0 0 0 0 0

186 36 36 18 90 80 96

elméletig ényes gyakorlati óraszám 18 0 36 18 18 16 32

Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

1 1 2/2* 21/21/21* 1260 3

1 1 2/2* 21 1120 3

68 68 72 0 208

0 0 64 0 606

0 0 0 0 138

11

6

21 35 1 1

21 35 1 1

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 29%

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/9. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező!

57

72 64

72 64

Összes ellátandó gyakorlati óraszám óraszám 0 0 0 0 0 0 0

204 36 72 36 108 96 128

0 0 0 1428 1428

68 68 272 2940 3348

72 64

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

1/9. évfolyam

2/10. évfolyam

Szakmai Közism eret óraszá elméleti m óraszám

hetek száma

36

32

Szakmai ismeretek Anyagismeret Fényezési ismeretek Munka- és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek

3 3 3 1 -

2 1 3 4

0 0 0 0 0

136 140 168 18 96

elméletig ényes gyakorlati óraszám 36 0 36 18 32

Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

1 1 2/2* 21/21/21* 1260 3

1 1 2/2* 21 1120 3

68 68 72 0 208

0 0 64 0 622

0 0 0 0 122

11

11

21 35 1 1

21 35 1 1

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 29%

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/9. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező!

58

72 64

72 64

Összes ellátandó gyakorlati óraszám óraszám 0 0 0 0 0

172 140 204 36 128

0 0 0 1428 1428

68 68 272 2940 3348

72 64

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 02 1000 00 00 Járműfényező (a 2011/2012. tanévtől)

Tantárgy hetek száma Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem / művészetek Matematika Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Informatika / szakmai informatika / digitális tudás Szakmai ismeretek Anyagismeret Munka- és környezetvédelem Szakrajz Vállalkozási ismeretek Szakmai számítás Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

1/9. évfolyam 36

2/10. évfolyam 36

3/11. évfolyam 32

Közismer Szakmai et elmélet óraszám óraszám

Szakmai Összes Kimeneti gyakorlat ellátandó képesítés óraszám óraszám ek száma

2 2 2 1 1 1 1/1*

2 1 1 1 1 1 1/1*

1 1 1 1 1 1/1*

176 140 108 104 104 104 72

0 0 0 0 0 0 32

0 0 0 0 0 0 0

176 140 108 104 104 104 208

0 0 0 0 0 0 0

2/2* 5 2 4 2 14/14/14* 1120 8 13 14 35 1

72 0 0 0 0 0 0 0 880

32 520 216 136 72 64 136 0 1208

32 0 0 0 0 64 0 1456 1552

272 520 216 136 72 128 136 4368 6792

0 1 1 11 2 8 1 1

-

2/2* 5 5 3 3 1 1 1 1 1 1 14/14/14* 14/14/14* 1260 1260 10 10 11 11 14 14 35 35 1 1 1

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 43,7% 72 68

0 68

72 68

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 9. és 2/10. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező.

59

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos (a 2011/2012. tanévtől) Tantárgy hetek száma Magyar nyelv és irodalom / kommunikáció Történelem / művészetek Matematika Természetismeret Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Informatika / szakmai informatika / digitális tudás Szakmai ismeretek Anyagismeret Geometriai mérések Munka- és környezetvédelem Szakrajz Vállalkozási ismeretek Szakmai számítás Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

1/9. évfolyam 36

2/10. évfolyam 36

3/11. évfolyam 32

Közismer Szakmai et elmélet óraszám óraszám

Szakmai Összes Kimeneti gyakorlat ellátandó képesítés óraszám óraszám ek száma

2 2 2 1 1 1 1/1*

2 1 1 1 1 1 1/1*

1 1 1 1 1 1/1*

176 140 108 104 104 104 72

0 0 0 0 0 0 32

0 0 0 0 0 0 0

176 140 108 104 104 104 208

0 0 0 0 0 0 0

2/2* 5 3 1 2 14/14/14* 1260 10 11 14 35 1 1

2/2* 4 2 2 4 1 14/14/14* 1120 8 13 14 35 1

72 0 0 0 0 0 0 0 0 880

32 452 216 36 100 172 64 104 0 1208

32 0 0 0 0 0 64 0 1456 1552

272 452 216 36 100 172 128 104 4368 6792

0 1 1 1 11 2 8 1 1

4 3 1 1 2 14/14/14* 1260 10 11 14 35 1 -

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 43,7% 72 68

0 68

72 68

*:csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 9. és 2/10. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. * csoportbontásban tanítjuk;

Az 1/ 9. évfolyamot követően 80 órás, a 2/10. évfolyamot követően 120 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező.

60

Szakiskolai szakképzés Időterv: 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

1/9. évfolyam

hetek száma

Munka- és környezetvédelem Csővezeték szerelés Épületgépészeti rendszerismeret Fűtésrendszer-szerelő feladatok Hőtermelőrendszer-szerelő feladatok

Informatika Testnevelés Osztályfőnöki óra Szakmai idegen nyelv Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám közismeret: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám Fakultáció: Természetismeret Fakultáció: Szakmai elmélet

2/10. évfolyam

36

32

4 4 4 -

5 5

2/2* 2 1 2/2* 16/16/16* 1260 7 12 16 35 1 1

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/9. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező!

61

Szakmai Közismeret óraszám

elméleti óraszám

elméletigényes gyakorlati óraszám

gyakorlati óraszám

Összes ellátandó óraszám

0 0 0 0 0

108 108 108 128 128

36 36 36 32 32

0 0 0 0 0

144 144 144 160 160

1/1* 1 1 1/1*

72 104 68 72

16 0 0 32

16 0 0 0

0 0 0 0

208 68 68 208

21 1120 2 12 21 35

0 316

0 628

0 188

1248 1248

2400 3704

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 30% 1 1

72 64

72 64

72 64

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus (a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy hetek száma

Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Épületgépészeti csővezetékszerelés Épületgépészeti rendszerismeret Ép. gép. elektromos szerelések és irányítástechnika Vezetési és szervezési ismeretek Épületgépész szakmai feladatok Műszaki dokumentáció Dokumentáció Tüzelés- és légtechnikai mérések Folyadékok mechanikája Hegesztés Informatika* Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv Szakmai gyakorlat Összesen: Heti óraszám szakmai elmélet, elméletigényes gyakorlat: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám *csoportbontásban tanítjuk;

1/13. évfolyam

2/14. évfolyam

Szakmai

36

32

elméleti óraszám

elméletigény gyakorlati es gyakorlati óraszám óraszám

2 4 4 6 2 2 1 2/2* 1 1/1* 10/10/10* 1260

4 12 1 4 2/2* 1 1/1* 10/10/10* 1120

36 108 108 72 64 224 0 18 96 72 18 0 68 68 0 952

36 36 36 144 64 160 72 18 32 0 18 136 0 0 0 752

25 10 35

25 10 35

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 60%

Az 1/13. évfolyamot követően 160 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező

62

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 680 680

Összes ellátandó óraszám

72 144 144 216 128 384 72 32 128 72 36 272 68 136 2040 3944

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus beszámítással (a 2012/2013. tanévtől) 2/14. évfolyam

Tantárgy hetek száma 1.0/0098 Tüzelés és légt. mérés

32 5

1.1/0098 Ellenőrzés

2.1/0098 Beállítás, beüz. felülvizsg.

1.0/0409 Tervezési ell. feladatok

1.1/0409 Műsz dok készítése

2.1/0409 Vezetés, irányítás

1.0/0104 Ép.gép.rendszer kiép.

1.1/0104 Előrajz. Egyeztetés ellenőrzés

32 64

2 4,5 3

1.2/0409 Felülvizsgálat 2.0/0409 Kivitelezési munk. ir.

160

1

1.2/0098 Beüzemelés 2.0/0098 Szellőzés, légtechnika

elméleti óraszám

1 4 6

1.3/0104 Ép.gép.berend.elm.elh.

144 96 32 128 192

1

AUTÓCAD

szakmai elméletigényes gyakorlati óraszám

32

3

1.4/0104 Ép.gép.berend.szerelés, nyomáspr.

2

1.5/0104 Elektromos szerelés, mérés

1,5

1.6/0104 Üzembe helyezés, beszabályozás

Idegen nyelv Osztályfőnöki Összesen Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat: Heti összes óraszám

1 1 25 9 36

63

64 48 32 32 864

192

Összes ellátandó gyakorlati óraszám óraszám 160 32 64 144 96 32 128 192 32 96 96 64 48 32 32 96 1152

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában 73%

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő (a 2011/2012. tanévtől Tantárgy hetek száma Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Gépjárművizsgálat és -javítás Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Műszaki dokumentáció Informatika/szakmai informatika* Vállalkozási ismeretek Szakmai idegen nyelv * Osztályfőnöki óra Gépjármű karbantartás és ápolás Méréstechnika Autószerelési gyakorlat

1/13. évfolyam 36 4 2 3+3 2 2 2 2/2 0 2/2 1 0+2 5 5

2/14. évfolyam 32 4 2 2+4 0 0 2 2/2 4 2/2 1 1+4 0 7

Összes Elmélet óraszám óraszám

Gyakorlat óraszám

272 136 408 72 72 136 136 128 136 68 232 180 404

0 0 236 0 0 136 0 0 0 0 200 180 404

272 136 172 72 72 0 136 128 136 0 32 0 0

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 0 0 0 136 0 0 0 0 72 0 0

Fakultáció: elektrotechnika 1 1 68 Fakultáció: gépjárművek fejlődése 1 1 68 Összesen: 1260 1120 2380 1156 1156 272 Heti óraszám: 35 35 Szakmai elmélet az összes Heti óraszám szakmai elmélet: 17 17 szakmai óra arányában: 50% Heti óraszám szakmai gyakorlat: 17 17 * csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező.

64

Kimeneti képesítések száma 1 1 1 4 1 2 1 1 1 1 1 1

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 01 0001 54 01 - ráépülő – Autótechnikus (a 2011/2012. tanévtől)

hetek száma Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Gépjármű-diagnosztika Gazdasági ismeretek Vállalkozási ismeretek Szakmai informatika* Szakmai idegen nyelv * Osztályfőnöki óra Szakmai gyakorlatok

1/15. évfolyam 32 3 3 3 2 3 2/2 2/2 1 16

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

96 96 96 64 96 64 64 32 512

96 96 96 64 96 32 64 0 0

0 0 0 0 0 32 0 0 512

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 0 0 0 32 0 0 0

Fakultáció: szakmai elmélet Fakultáció: informatika Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat:

1 1 1120 35 17 17

32 32 1120

544

544

64

Tantárgy

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 50%

* csoportbontásban tanítjuk; Az 1/ 13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező

65

Kimeneti képesítések száma 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője (a 2011/2012. tanévtől) Tantárgy

1/13. évfolyam 36 8 8 1 11

2/14. évfolyam 32

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 0 72 0 0 0 0

hetek száma Vasúti járműszerkezetek 288 216 72 Pneumatikus berendezések 288 216 72 Munka-, tűz és környezetvédelem 1 68 68 0 Járműjavítási technológiák I. 396 180 144 Járműjavítási technológiák II. 6 192 128 64 Mozdonyok járműszerkezetei 4 128 64 64 Mozdonyok pneumatikus berendezései 3 96 32 64 Diesel mozdonyok villamos berendezései I. 5 160 96 64 Diesel mozdonyok villamos berendezései II. 5 160 96 64 0 Vasúti dízelmotorok 7 224 160 64 0 Elektrotechnika 1 36 36 0 0 Mechanika 1 36 36 0 0 Géptan 2 72 72 0 0 Vállalkozási ismeretek 2 2 136 136 0 0 Irányítás és szabályozástechnika 1 32 32 0 0 Alkalmazott számítástechnika - fakultáció 4 128 0 0 Osztályfőnöki 1 1 68 0 0 0 Összesen: 1260 1120 2380 1568 672 72 Heti óraszám: 35 35 Szakmai elmélet az összes Heti óraszám szakmai elmélet: 26 22 szakmai óra arányában: 67,8% Heti óraszám szakmai gyakorlat: 8 12 *: csoportbontásban tanítjuk: Az 1/13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. 66

Kimeneti képesítések száma 3 3 3 3 3 2 2 2 2 1 3 3 3 3 3

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész (a 2011/2012. tanévtől) Tantárgy hetek száma Gépjármű-szerkezettan Gépjármű-villamosságtan Munka- és környezetvédelem Műszaki alapismeretek Műszaki dokumentáció Vállalkozási ismeretek Informatika/szakmai informatika* Szakmai idegen nyelv * Osztályfőnöki óra Gépjármű-diagnosztika Méréstechnika Autóelektronika gyakorlata

1/13. évfolyam 36 2 4 2 2 2 0 2/2 2/2 1 3+3 5 7

2/14. évfolyam 32 2 4 0 0 2 4 2/2 2/2 1 3+5 0 10

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

136 272 72 72 136 128 136 136 68 408 180 572

136 272 72 72 0 96 104 136 0 204 0 0

0 0 0 0 136 32 32 0 0 268 180 572

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 0 0 136 32 32 0 0 0 0 0

Fakultáció: elektrotechnika 1 1 68 Fakultáció: gépjárművek fejlődése 1 1 68 136 Összesen: 1260 1120 2380 1156 1156 236 Heti óraszám: 35 35 Szakmai elmélet az összes Heti óraszám szakmai elmélet: 16 16 szakmai óra arányában: 50% Heti óraszám szakmai gyakorlat: 17 17 * csoportbontásban tanítjuk; Az 1/13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező

67

Kimeneti képesítések száma 1 1 4 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakközépiskolai képzés Időterv: 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő - beszámítással (induló a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

14. évfolyam hetek száma

Összes óraszám

32

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

Műszaki dokumentáció Gépjármű-szerkezettan Gépjárművizsgálat és -javítás Gépjármű karbantartás és ápolás Vállalkozási ismeretek Autószerelési gyakorlat

2+0 4+0 5+4 2+4 4+0 0+7

64 128 288 192 128 224

64 128 160 64 64 0

0 0 0 0 64 0

0 0 128 128 0 224

Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

2+0 1+0

64 32

64 32

0 0

0 0

Fakultáció: informatika Fakultáció: szakmai elmélet Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat:

1 1 1120 35 20 15

32 32 1120

32 32 576

64

480

A 2/14. évfolyamot megelőzően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező

68

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 52%

Kimeneti képesítések száma

Szakközépiskolai képzés Időterv: 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész - beszámítással (induló a 2012/2013. tanévtől) Tantárgy

14. évfolyam hetek száma

Műszaki dokumentáció Gépjármű-diagnosztika Gépjármű villamosságtan Vállalkozási ismeretek Autóelektronika gyakorlata

Összes óraszám

32

Elmélet

Elméletigényes gyakorlat

Gyakorlat

2+0 5+5 6+0 4+0 0 + 10

64 320 192 128 320

64 160 192 64 0

0 0 0 64 0

0 160 0 0 320

Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

2+0 1+0

64 32

64 32

0 0

0 0

Fakultáció: informatika Fakultáció: szakmai elmélet Összesen: Heti óraszám: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat:

1 1 1120 35 20 15

32 32 1120

32 32 576

64

480

A 2/14. évfolyamot megelőzően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező

69

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 52%

Kimeneti képesítések száma

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 841 01 0010 52 01 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó (a 2011/2012. tanévtől) Tantárgy

1/13. évfolyam 36 6 2 4 4 4 4 5 5

2/14. évfolyam 32

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 0 0 0 0 0 0 0 32 0 0 32 0 0 0 0 0 64

hetek száma Közlekedésüzemvitel I. 216 216 0 Jog és környezetvédelem 72 72 0 Gazdaságtan 144 144 0 Kommunikáció és marketing 144 108 36 Közlekedési informatika 144 36 108 Közlekedési szakmai idegen nyelv I. 144 108 36 Díjszámítás 180 180 0 Forgalmi és pénztári gyakorlat 180 0 180 Közúti közlekedési földrajz 4 128 128 0 Külkereskedelmi- és vámismeretek 5 160 128 0 Gépjármű-szerkezettan 5 160 160 0 Üzemeltetési ismeretek 2 64 64 0 Közlekedési logisztika 3 96 64 0 Árutovábbítási technológia 3 96 64 32 Személyszállítási technológia 3 96 64 32 Szakmai idegen nyelv II. 2 64 64 0 Közúti fuvarozási gyakorlat 7 224 0 224 Osztályfőnöki 1 1 68 0 0 Összesen: 1260 1120 2380 1600 648 Heti óraszám: 35 35 Szakmai elmélet az összes Heti óraszám szakmai elmélet: 24 23 szakmai óra arányában: 69,2% Heti óraszám szakmai gyakorlat: 10 11 *csoportbontásban tanítjuk; Az 1/13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. 70

Kimeneti képesítések száma 3 3 3 3 3 3 3 3 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 52 841 04 0010 52 01 Forgalmi szolgálattevő (a 2011/2012. tanévtől) Tantárgy

1/13. évfolyam 36 3 4 4 3 2 2 4 3 1 2 1 2 1 2

2/14. évfolyam 32 3 4 2 6 1

Összes óraszám

Elmélet óraszám

Gyakorlat óraszám

Elmélet igényes gyakorlat 0 0 104 96 36 36 36 0 0 36 32 0 0 0 32 64 0 0 0 472

hetek száma Munkavégzés és biztonságtechnika 204 136 68 Árufuvarozás 272 136 136 Vonatösszeállítás 208 104 0 Forgalmi utasítás 300 204 0 Vasúti ismeretek 104 68 0 Elemzés-ellenőrzés 72 36 0 Forgalom 144 108 0 Forgalmi gyakorlat 108 0 108 Személydíjszabás 36 36 0 Személyszállítás 72 36 0 Személypénztár 3 132 100 0 Vállalkozási ismeretek 72 72 0 Jogi ismeretek 36 36 0 Idegen nyelv 2 136 136 0 Adatfelvételi és üzemirányítási utasítás 2 64 32 0 Forgalmi ismeretek gyakorlat 5 160 0 96 Menetjegykiadás 3 96 96 0 Menetjegykiadás gyakorlat 3 96 0 96 Osztályfőnöki 1 1 68 0 0 Összesen: 1260 1120 2380 1336 504 Heti óraszám: 35 35 Szakmai elmélet az összes Heti óraszám szakmai elmélet: 25 22 szakmai óra arányában: 60,7% Heti óraszám szakmai gyakorlat: 9 12 *: csoportbontásban tanítjuk; Az 1/13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező. 71

Kimeneti képesítések száma 3 2 2 1 3 3 1 1 1 1 2 3 3 3 1 1 2 2

Szakközépiskolai szakképzés Időterv: 54 841 01 0000 00 00 Hajózási technikus (a 2011/2012. tanévtől) 1/13. évfolyam 36

2/14. évfolyam 32

Összes óraszám

Elmélet

Elméletigén yes Gyakorlat gyakorlat

4

2

208

208

0

0

6 3 6 3 0 2 3

2 2 2 9 6 2 2

280 172 280 396 192 136 172

280 172 208 300 128 136 172

0 0 72 96 64 0 0

0 0 0 0

Szakmai gyakorlat

7

7

476

0

0

476

Osztályfőnöki óra

1

1

68

68

0

0

36 32

36 32

0 0

0 0

1672

232

476

Tantárgy hetek száma Biztonságtechnikai, jogi és vezetéstechnikai ismeretek Gépészet és villamosságtan Áru- és személyfuvarozás Hajófelszerelés és -művelettan Hajóelmélet, -szerkezettan és -géptan Hajózási szabályzat (HSz), hajóvezetéstan Informatika Szakmai idegen nyelv

Fakultáció: informatika Fakultáció: szakmai elmélet

1

1 1

Összesen:

1260

1120

2380

Heti óraszám: Heti óraszám szakmai elmélet: Heti óraszám szakmai gyakorlat:

36 29 7

32 25 7

Szakmai elmélet az összes szakmai óra arányában: 69%

1

Az 1/13. évfolyamot követően 90 órás nyári, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése kötelező.

72

0 0

Kimeneti képesítése k száma

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki Rajz

2

Mechanika

1 1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnikaelektronika

73

2

1

1

2

2

2

3 4 4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2

70

2

105

3

Mérési gyakorlatok

140

10

80

4

80

2

1

3

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

összes óra összes óra

1 4 3 4 1 2 5 4 3 2 4

2 6

70

4

2 6

105

5

4 9

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2

osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv

74

17

16 33

1 1 35

összes óra

160

35

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika

1 1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

75

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok

2

2

Mérési gyakorlatok

3

2

10

1

3

4

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

1 4 6 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

6

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 4

2 6

70

4

2 6

105

5

4 9

140

5

5

17

14 31

10 1 1 2

18

15 33

1 1 35

76

160

35

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

2

Gyakorlati heti óraszám

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

2 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

Összes óra

5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

4

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

4 17

16

Összes óra

33

osztályfőnöki

1

szakmai idegen nyelv

1

összes óra

35

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

78

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

10436-12 Mozdonyszerelési feladatok

10437-12 Dízelmotoros vasúti járműszerelő feladatai

összes óra összes óra osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv összes óra

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

2

70

2

105

2

140

2

10

80

3

4

80 5

5 3

2

5 4

5 3

2 6

70

4

2 6

105

5

2 9

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2

16

15 31

1 2 35

79

160

35

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

1. évfolyam

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

2

1 1

2

4

4 2

10 1

4

5

2

10

1

1 1

1

80

környezetvédelmi feladatok 10215-12 Fűtésrendszerszerelő feladatok

10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok

Fűtési rendszerek Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata

Összes óra Összes óra

4

2,5

5

6

3

2

5

7 5,5

9 14,5

8 140

10

8

8

15 23

7 140

16

10 12

23

21 31,5

13 160

31,5

osztályfőnöki

1

1

szakmai informatika

1

2

Összes óra

35

81

20

35

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

1,5

1 2

1

70

2,5 1

35

1

4 1

1

35

2 1

1

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

2

5 1

1

82

80

5

1

80

1

Elektrotechnikai

10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika

1

Elektrotechnikai gyakorlat

1

2

35

2

4

60

4 2

Irányítástechnika

80

2

Irányítástechnika gyakorlat

2

2

Épületgépészeti munkák irányítása

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

összes óra összes óra

2

Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

2

Vállalkozási ismeretek

1,5

Komfort rendszerek

2

Komfort rendszerek gyakorlat

5

Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek

1,5

Fűtés és megújuló energiák

3

Gázellátás, gázkészülék ismeretek

1,5

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

7

Gázkészülék szerelési gyakorlat

4

3

2 5

70

3

3 6

105

3

4 7

140

6

4

15

10

16 31

1 2 1

Osztályfőnöki Informatika Szakmai idegen nyelv

összes óra

14

18 31

1 2 35

83

160

35

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám ögy e gy

5/13 és 2/14. heti óraszám e

1

1

2 Közlekedési ismeretek Műszaki rajz

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

10.

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Mechanika

1 1,5

1 1

3

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1

84

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

gy

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

10467-12 Hajóvezetés

Karbantartási gyakorlatok

2

70

2

105

2

140

Mérési gyakorlatok

2

10

80

3

4

80

Jogi, biztonságtechnikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

2 2 2 2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret Elektronikus navigáció Hajóvezetési gyakorlat Szakmai informatika

4

4 1 1 7 1

Osztályfőnöki összes óra összes óra

3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

85

140

5

5 10

1 21

14 35

160

1 18,5

12,5 35

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek

9. 10. 11. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy e gy e Gy E gy

1

Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek

1/13 heti óraszám e Gy

ögy

heti óraszám E Gy

1

2 2

1 30

Közlekedési földrajz 104496-12 Közlekedésszállítási alapok

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

Közlekedésbiztonság és védelem

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

2

3

50

3

80

4 3

2 2

2

86

5

40

1

40

2

6

70 3

5

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

30

1

2

30

Jelzési ismeretek

2

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

5 Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

4

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

10513-12 Pályavasúti alapok

összes óra összes óra Osztályfőnöki Informatika Szakmai idegen nyelv összes óra

3

Belföldi díjszabási ismeretek Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések

1

Kiegészítő utasítások

3

4

5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat 6

0 6

70

4

2 6

105

7

2 9

140

9

1

24

10

8 32

1

160

1 10

23 33 1 1

2 35

87

35

54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1

45

5

40

1

1

1

1

1

2

1

2

88

2

2

3 2

4 3

2

6

50

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

összes óra összes óra Osztályfőnöki Szakmai idegen nyelv

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

40

1

60

2

70

2

3

3

80

2

30

5

30

1

4 3 6 2 4 2 2 6 6

0 6

70

4

2 6

105

7

2 9

140

9

1

26

10

8 34

1

23

9 32

1 2 35

89

160

35

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

Szakmai követelménymodulok

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti Szakiskolai képzés közismereti oktatással oktatás nélkül 1/9. évfolyam

Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

gyakorlat i heti óraszám

3/11. évfolyam ögy

2

1

idegen nyelv

2

2

2

matematika

2

1

1

társadalomismerettörténelem

2

1

természetismeret

1

1

1

testnevelés

5

5

5

1

1

1

2

1

1

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

2. évfolyam

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti ögy heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

osztályközösségépítés (osztályfőnöki) informatika/szakma i informatika

1. évfolyam

1

1

1 1

1

0,5

90

1

11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m

10482-12 Járműfényező feladatai

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

Munkavédelem

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) Felület-előkészítési, fényezési technológiák A felületelőkészítés, fényezés gyakorlata Vállalkozási ismeretek

1

1

2

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

1

1

3

2

1,5

3

3

2

5

4

6

5

7

16

14

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

Összes szakmai óra Összes óra

3

Foglalkoztatás I.

35

1

0,5

10

8 140

16 35

10,5 140

91

21

1

2 8

19

14,5 35

1 13

1

21 35

12 160

22 35

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elmélet gyakorlati i heti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

magyar nyelv és irodalomkommunikáció

2

1

idegen nyelv

2

2

2

matematika

2

1

1

társadalomismerettörténelem

2

1

természetismeret

1

1

1

testnevelés

5

5

5

1

1

1

2

1

1

osztályközösségépítés (osztályfőnöki) informatika/szakm ai informatika 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

1. évfolyam

1

1

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1 1

1

0,5

92

1

11497-12 Foglalkoztatás I. 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédele m 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési feladatok 10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakat os feladatai

Munkavédelem

Gépészeti alapismeretek

1

1

2

2

3

7

3

Gépészeti kötésismeret

7

1 3

1

1

0,5

A vállalkozás gyakorlata

5,5

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

10

8 140

10,5 140

93

0,5 8

13

16 36

1 5

10 35

1

0,5 4

8

4 1

2 3

3

1

Kötéskészítési gyakorlat

Karosszérialakatos szakmai ismeret

2

1

Gépészeti alapozó gyakorlat

Vállalkozási ismeretek

1

1

Elsősegélynyújtás gyakorlata

Összes szakmai óra Összes óra

3

Foglalkoztatás I.

14,5 35

8 13

17,5

21 35

12 160

21 35

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12

Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki Rajz 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

94

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 1

70

Mérési gyakorlatok

1

5

80

1

3

80

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

0,5

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

0,5 2 1,5 2

0,5 1 2,5 2 1,5

összes óra összes óra

4

1 5

95

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

2 9

8,5 17,5

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

1

0,5

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok

1

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

96

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

70

1

5

1

3

Járműkarbantartás

0,5

Gazdasági ismeretek

0,5

Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

2 3 2

Szerelési gyakorlat

3

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

1,5

Járműdiagnosztika gyakorlata

3,5

összes óra összes óra

4

1 5

97

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

9

8,5 17,5

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak Gépjárműszerkezetek

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Szakmai számítások

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2,5 1

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

3

Veszélyes anyagok kezelése

1

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

1 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

2,5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

2,5

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

2,5 9

Összes óra

9 18

Összes óra

98

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. Közlekedési ismeretek

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 1 1

1

Műszaki rajz Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemekalapok géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika 10417-12 Karbantartási Közlekedéstechnikai gyakorlatok

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1,5 1

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

1

70

1

5

80

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, 10437-12 javítása Dízelmotoros vasúti Dízelmotoros járműszerelő vasúti jármű feladatai szerelési gyakorlat összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

gyakorlatok

1

3

80

3

3 2

1 2

2

4 5

6

1 5

100

70

3

2 5

9,5

8 17,5

80

3 8

9,5 17,5

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

0,5

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

1,5 2 3 3

101

45

10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Munkavédelem

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

Elektrotechnikai

2,5

Elektrotechnikai 10206-12 gyakorlat Épületgépészeti elektromos szerelések Irányítástechnika és irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 10208-12 Műszaki tervek, Vezetési és szervezési dokumentációk ismeretek gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 10207-12 Épületgépészeti Komfort komfort rendszerek rendszerek gyakorlat Vízellátáscsatornázás és vízgépészeti ismeretek 10205-12 Épületgépész ellátó Fűtés és rendszerek megújuló energiák Gázellátás, gázkészülék

2

45

1 1 1

1 0,5 1 3,5

1

2 1

102

ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

3

Gázkészülék szerelési gyakorlat

2

összes óra összes óra

9

8,5 17,5

103

160

8

9,5 17,5

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1 1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Elektrotechnikaelektronika 10417-12

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

0,5

Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakképzés

Karbantartási gyakorlatok

1

104

70

1

5

80

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

Mérési gyakorlatok

1

3

80

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

1 1 1 1

Hajógéptan

1

Hajóvillamosságtan

1

Hajógépüzemi gyakorlat

10467-12 Hajóvezetés

2

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret

0,5

Elektronikus navigáció

0,5

2

Hajóvezetési gyakorlat összes óra összes óra

4

1 5

105

140

3

2 5

9,5 8 17,5

160

5 8

9,5 17,5

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

ögy

10. heti óraszám e Gy

ögy

11. heti óraszám E gy

ögy

12. heti óraszám e Gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés

heti óraszám e Gy

heti óraszám E Gy

0,5 0,5 2

Közlekedési alapismeretek

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz 104496-12 Közlekedésszállítási alapok

ögy

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és védelem

1,5

Közlekedés üzemvitel

3

Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek

3

106

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

2

30

Jelzési ismeretek

1

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

2 Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat

2

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

1,5

Belföldi díjszabási ismeretek

2

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések 10513-12 Pályavasúti alapok

2,5 1

Kiegészítő utasítások

1,5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat

összes óra összes óra

12

6 18

107

160

0,5 5

12,5 17,5

54 841 02 Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5 1

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

ögy

11. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

Közlekedési földrajz

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedésgazdasági és jogi

1,5 3

3

108

ismeretek

10497-12 A Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

2

30 2 1,5

3 1 2,5 1 1

összes óra összes óra

12

6 18

109

160

4 5,5

12 17,5

1.1

A választott kerettanterv helyi kiegészítései

A szakközépiskolások számára új tantárgyként került be a szabadon tervezhető órák terhére a Pénzügyi és gazdálkodási ismeretek tantárgy. Minden évfolyamon a javasolt óraszámokhoz képest 1-1 órával magasabb óraszámban idegen nyelvet és informatikát tanítunk szintén a szabadon tervezhető órák terhére. 11. és 12. évfolyamon a matematika tantárgy kapott még 1-1 órát. A szakképzésben a szabadon tervezhető órákat informatika és idegen nyelv tanítására használjuk fel, valamint az osztályfőnöki óra kapott még 1 órát. 1.2

Mindennapos testnevelés

Az iskolai sporttevékenység az Iskolai Sportkör (ISK) keretében folyik. Az ISK-tagság a tanulói jogviszonnyal létesülő ingyenes szolgáltatás. A jó közérzet kialakításához elengedhetetlen a testedzés, ez „védőpajzsot” jelent az ún. civilizációs betegségekkel szemben. Iskolánkban a tanulók részére a mindennapi testedzést a testnevelési órák mellett a tanórán kívüli foglalkozások és iskolai sportköri foglalkozások keretében biztosítjuk. A szakképzésben részt vevő nagykorú tanulók az órarendbe illesztett választható sportköri foglalkozásokon vehetnek részt. A tömegsport számára külön foglalkozást, az iskolai élsport számára sportköri edzést és a versenyeken, mérkőzéseken való részvételt ajánlunk. Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azokban az osztályokban, amelyekben közismereti oktatás is folyik, azokon a tanítási napokon, amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést legalább napi egy testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra  tanórán kívül szervezett diáksportköri foglalkozások keretében történhet,  a versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A mindennapi testedzéshez kapcsolódóan a testnevelő tanár feladatai különösen:  a diáksportkör keretében szervezi az osztályok közötti bajnokságokat kosárlabda, labdarúgás, röplabda),  irányítja és szervezi a „Bánki Nap” sportrendezvényeit. A tanórán kívüli testedzés formái:  labdarúgó, kosárlabda, tollaslabda és röplabda bajnokságok,  kondicionáló teremi, uszodai edzés,  asztaliteniszezés,  természetjáró szakosztályi tevékenység,  sítábor (sífutás, lesiklás). 1.3

A pedagógusok és a nem kötelező tantárgyak választásának szabályai

A nem kötelező, választható tantárgyak választására az iskola az éves munkatervben megadott ütemterv alapján kerül sor.

110

1.4

A kétszintű érettségi

1.4.1 Az érettségivel kapcsolatos általános feladatok A 9-12. évfolyam tanulmányinak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. Minden tanuló számára a kötelező érettségi vizsgatárgyak és a választható vizsgatárgyak közül középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  élő idegen nyelv (angol és német),  fizika,  informatika,  biológia,  földrajz,  közlekedési alapismeretek. A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli vizsgarész tételeit, feladatlapjait az Oktatási Hivatal által központilag állítja és küldi meg, a szóbeli tételeket az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. Tanulói választás alapján emelt szintű érettségi felkészítést biztosítunk az alábbi tantárgyakból:  magyar nyelv és irodalom,  történelem,  matematika,  élő idegen nyelv (angol és német),  fizika,  informatika. Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli vizsgarész tételeit és a szóbeli tételeket az előírt témakörök és a részletes vizsgakövetelmények alapján az Oktatási Hivatal adja ki.

1.4.2 A középszintű szóbeli érettségi vizsga témakörei Irodalom  Életművek a magyar irodalomból  Portrék  Látásmódok  A kortárs irodalomból  Világirodalom  Színház és dráma  Az irodalom határterületei  Regionális kultúra  Témák, motívumok  Műfajok, poétika  Korszakok, stílustörténet

111

Magyar nyelv  Ember és nyelv  Kommunikáció  A magyar nyelv története  Nyelv és társadalom  A nyelvi szintek  A szöveg  A retorika alapjai  Stílus és jelentés Történelem  Források használata és értékelése  A szaknyelv alkalmazása  Tájékozódás térben és időben  Az eseményeket alakító tényezők feltárása  Történelmi események és jelenségek bemutatása  Az ókor és kultúrája  A középkor  A középkori magyar állam megteremtése és virágkora  Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban  Magyarország a Habsburg Birodalomban  A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora  A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon  Az I. világháborútól a kétpólusú világ felborulásáig  Magyarország története az I. világháborútól a II. világháborús összeomlásig  Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig  A jelenkor  A mai magyar társadalom és életmód Élő idegen nyelv (angol/német)  Személyes vonatkozások, család  Ember és társadalom  Környezetünk  Az iskola  A munka világa  Életmód  Szabadidő, művelődés, szórakozás  Utazás, turizmus  Tudomány és technika

112

Matematika  Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok  Számelmélet, algebra  Függvények, az analízis elemei  Geometria, koordinátageometria, trigonometria  Valószínűség-számítás, statisztika Fizika  Mechanika  Hőtan, termodinamika  Elektromágnesesség  Atomfizika, magfizika  Gravitáció, csillagászat  Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Földünk-környezetünk (Földrajz)  Térképi ismeretek  Kozmikus környezetünk  A geoszférák földrajza  A földrajzi övezetesség  A népesség-és településföldrajz  A világ változó társadalmi-gazdasági képe  A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok  Magyarország földrajza  Európa regionális földrajza  Európán kívüli földrészek földrajza  A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai Biológia  Bevezetés a biológiába  Egyed alatti szerveződési szint  Az egyed szerveződési szintje  Az emberi szervezet  Egyed feletti szerveződési szintek  Öröklődés, változékonyság, evolúció Informatika  Hardver alapismeretek  Szoftver alapismeretek  Szövegszerkesztés  Táblázatkezelés  Informatikai alapismeretek

113

 Hálózati ismeretek  Programozási alapismeretek  Adatbázis-kezelés Közlekedési alapismeretek (közlekedés-technika)  Közlekedési ismeretek  Mechanika,  Gépelemek-géptan,  Ektrotechnika,  Elektronika,  Műszaki rajz,  Műszaki alapismeretek. Közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel)  közlekedési ismeretek  közlekedés-üzemviteli ismeretek  jogi és gazdasági ismeretek  közlekedési földrajz

1.4.3 Szakmai vizsga A szakmai képzés befejezéseként tanulóink szakmai vizsgát tesznek, amihez a hatályos Szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított írásbeli feladatlapokat és szóbeli tételeket a vizsgákért felelős Minisztérium küldi, a gyakorlati tételek összeállításáért az iskola a felelős. 1.5

A tanulók tanulmányi munkája

1.5.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése Az ellenőrzés Az ellenőrzésnek a tanuló személyiségére, egyéni képességeinek kibontakoztatására kell irányulnia. A követelmények pontos megfogalmazása, az ellenőrzés módszereinek tudatos tervezése során egyszerre figyelünk az ismeretekre és a készségekre. Az ellenőrzés a tanuló haladását önmagához és a csoport egészéhez, valamint a megfogalmazott követelményekhez viszonyítja. Az értékelés A tanulók értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés végigkíséri a nevelési folyamatot a felvételi beszélgetéstől az érettségi,-, illetve szakmai vizsgáig. Az értékelésben a pedagógiai folyamatról, a tanuló személyiségének és ismeretszintjének fejlődésről adunk és várunk visszajelzést annak érdekében, hogy szükség szerint korrekciót hajtsunk végre. Az értékelés típusai:  az ismeretek és képességek felmérése: általános eszköztudást (amit már tudnia kell!), általános képességeket és tantárgyi képességeket mér szóban vagy írásban tematikus-témazáró feladatsorok alapján. Szerepe nem az osztályozás; feltáró, döntés-előkészítő jellegű;  segítő-formáló: egyéni szint; folyamatos számonkérés témánként tervezve a tanítási órákon szóban, írásban, különböző feladattípusok alapján. Az eredmények

114

megbeszélése, az értékelés a tanuló és a tanár tájékoztatására szolgál a tantárgyi tudásról, a fejlesztés további irányairól;  záró: valamely tantárgyi szakasz lezárása - elsősorban iskolai standard alapján témazáró dolgozatok, feleletek formájában. A tanulók értékelésével, minősítésével kapcsolatos elvárásaink:  egységes értékelési rendszer kialakítása és következetes alkalmazása,  az értékelés rendszerességének és folyamatosságának megvalósítása,  személyre szabott, ösztönöző értékelés alkalmazása,  a szóbeli és írásbeli számonkérés helyes arányainak kialakítása,  a követelményrendszer ismertetése a tanulókkal a tanév kezdetén. A félévi, év végi osztályzatok megállapítása során az évközi érdemjegyek súlya eltérő lehet, ha a pedagógus erre korábban felhívta a figyelmet. Teljes tanítási órát igénylő nagydolgozat, témazáró dolgozat időpontját legalább egy héttel korábban közölni kell; ezekből egy tanítási napon a tanuló legfeljebb kettő megírására kötelezhető. A megnyugtató alaposságú minősítés feltétele az elegendő számú érdemjegy. Az érdemjegyek száma a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként legalább három, a heti 3, vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál minimum havonta egy. Ennél kevesebb érdemjegyre osztályzat nem adható. A hiányzó érdemjegyeket beszámoltatás vagy osztályozó vizsga útján kell pótolni. Az érdemjegy a tudás mércéje! Nem lehet a fegyelmezés eszköze, vagy a szimpátia fokmérője, benne nem értékelhető a tanuló szorgalma, a felszerelés hiánya, stb. Az egyén sajátos körülményeit nem az osztályozásban, hanem a tanulásban nyújtott segítséggel kell figyelembe venni. Az érdemjegyeket legkésőbb a megszerzésüket követő héten be kell jegyezni az naplóba és az ellenőrző könyvbe, amit az osztályfőnök havonta ellenőriz. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái Nevelőtestületünk döntése értelmében a magatartást és szorgalmat nem értékeljük és nem minősítjük sem osztályzattal, sem szöveges formában. Szóbeli tájékoztatást adunk a szülővel való rendszeres és alkalmi találkozásokon, szükség szerinti esetmegbeszéléseken, ha fel kell tárni a tanuló beilleszkedését, fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Írásban az ellenőrző könyvön keresztül informáljuk a szülőt, ha gyermekének magatartásával, szorgalmával kapcsolatban ez indokolt, és szükségesnek ítéljük a szülői beavatkozást, segítséget.

1.5.2 A beszámoltatás formái, a tanórán kívüli felkészülés elvei Az ismeretek számonkérésének formája  írásbeli,  szóbeli,  gyakorlati tevékenység lehet. Az írásbeli beszámoltatás formái a) témazáró dolgozat jellemzője:  témája, időpontja a tanmenetben rögzített,

115

 nagyobb, tematikus anyagrészek lezárásaként kerül megíratásra,  általában ismétlő, rendszerező óra után kerül rá sor,  elkészítése minimum 45 percet vesz igénybe,  érdemjegy a naplóba pirossal beírva. b) kisdolgozat jellemzője:  teljes értékű „felelet”, alkalomszerűen kerül rá sor, ha a tanárnak visszajelzésre van szüksége a tananyag elsajátításának mértékéről a továbbhaladás érdekében,  általában az utolsó egy-két hét tananyagából kerül megíratásra,  elkészítése kb. 15-25 percet vesz igénybe. c) röpdolgozat jellemzője:  az óra elején 5-10 perces számonkérési lehetőség,  lehet az egész osztályt, vagy csak néhány tanulót érintő,  2-4 röpdolgozat érdemjegyei vagy pontszámai adnak ki egy az osztálykönyvbe kék tintával beírandó jegyet. d) felmérés jellemzője:  állapotjelző: valaminek a kezdetén (pl. 9. év elején, tanév elején, tanár-változáskor stb.) íratjuk,  nem biztos, hogy a tanulón múlik a teljesítés szintje,  nem adunk rá érdemjegyet, esetleg megajánlunk egy reális jegyet, de ha a tanuló kéri, nem írjuk be. e) házi dolgozat, projektmunka, gyűjtőmunka, pályázat jellemzője:  önkéntes vállalás eredménye,  nagyobb lélegzetű, hosszú ideig készülő értékes alkotás, amit jó érdemjeggyel, ha ez nem lehetséges, akkor csak szóban értékelünk. f) minimumteszt, évfolyamdolgozat jellemzője:  párhuzamos osztályokban tanító szaktanárok egységes kérdésekkel, egy időben íratják, közösen kidolgozott pontrendszerrel javítják,  komoly szervezőmunkát igényel,  az egységes követelményrendszer kialakításának fontos eszköze,  érdemjegy a naplóba pirossal beírva. A félévi és tanév végi dolgozatíratási dömpinget az osztályfőnök szervező munkájával csökkentheti. Egy nap lehetőleg egy komoly témazárónál többet ne írjanak a tanulók. Osztályozás írásbeli feladatoknál általában a középszintű érettségi vizsga követelményszintje szerint: 0 - 24 % - 1 (elégtelen); 25 - 39 % - 2 (elégséges) 40 - 59 % - 3 (közepes); 60 - 79 % - 4 (jó); 80 - 100 % - 5 (jeles) A szóbeli számonkérés célja a kifejezőkészség fejlesztése, a logikus gondolkodás fejlesztése, az ok-okozati összefüggések feltárása. Sok fajtáját alkalmazzuk:

116

 összefüggő egyéni felelet,  példamegoldás,  kérdés-felelet,  fordítás,  párbeszéd,  frontális osztálymunkában való részvétel,  csoportmunkában való szereplés,  kiselőadás, beszámoló tartása, stb. Az összefüggő szóbeli felelet értékelése: 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 (jó): összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló. Ha a tanulók minden feleletét szóban értékeljük, az érdemjegyet indokoljuk, rövid idő múltán a tanulók is képesek lesznek a reális értékelésre.

1.5.3 A gyakorlati tevékenység értékelése Itt elsősorban a szakmai gyakorlat során elsajátított ismeretek speciális értékelését értjük, de más tárgyak esetében is alkalmazzuk:  rajzkészítés,  gyűjtőmunka,  írásvetítőre, videóra, számítógépre szánt anyag készítése,  makett-készítés,  testnevelés stb. Értékelés: a tantervi követelmények teljesítése ötfokú skálán, szóban vagy írásban, megmagyarázva a hiányosságokat. A tanulmányi eredmények értékelése, az osztályozási szintek tartalma: Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedő teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthető formában képes kifejezni, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelő szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthető formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítség-gel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezőképessége gyenge,

117

nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek sem. Az egyes tantárgyi követelményeket, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, tantárgyi sajátosságait a „Mit kell tudni” füzetek részletezik.

1.5.4 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az írásbeli és szóbeli házi feladat szerves része az oktatás folyamatának, az órai anyagrészek gyakorlására, elmélyítésére, hiányosságok pótlására, mintafeladatokként dolgozatok előtti felkészülésre szolgál. Fontos szerepe van a problémamegoldó készség fejlesztésében, az önellenőrzés, a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérésében, az önálló ismeretszerzés és alkalmazás elsajátításában, a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítésében. Az otthoni feladat mind írásban, mind szóban legyen rendszeres és sokoldalú. Formái:  elméleti anyag megtanulása a tanári irányítással készült órai vázlat, az órán elvégzett feladatok, a tankönyv segítségével,  a szaktanár által megszabott kötelező gyakorló feladatok írásbeli megoldása,  házi dolgozat, amely hosszabb felkészülést, pontos tanári útmutatást igényel,  a szaktanár által ajánlott gyakorló feladatok,  kiselőadások, önálló gyűjtőmunka,  átfogó, komplex ismétlés. Nevelőtestületünk állásfoglalása alapján a házi feladatokat a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve kell meghatározni. Egy-egy tantárgyból úgy kell kijelölni az írásbeli és szóbeli feladatok mennyiségét, hogy annak elvégzéséhez egy átlagos felkészültségű és képességű tanulónak általában 20-25 perc elegendő legyen. Hétvégére és a tanítási szünetekre sem lehet több házi feladatot adni, mint általában az egyik óráról a másikra. A kötelező házi feladatok ellenőrzése osztályszinten, a tanórán történik. Funkciója az esetleges problémák megbeszélése, a jó megoldások elismerése, kiemelése. A házi feladatok el nem készítésének következményeit, értékelését az egyes munkaközösségek önállóan határozzák meg, amiről a tanulókat az év első tanóráján tájékoztatják. Az el nem végzett házi feladat pótlását a szaktanár által megadott határidőre teljesíteni kell. A házi feladatok tantárgy-specifikus formái, mennyiségi és minőségi követelményei a „Mit kell tudni” füzetekben kerültek részletezésre. 1.6

A csoportbontások, foglalkozások szervezése

1.6.1 Csoportbontás Az alkalmazott kerettantervek, illetve a Nkt 6. számú melléklete lehetővé teszi, hogy az iskola adottságai, igényei szerint csoportbontásban tanítson bizonyos tantárgyakat. A belépő 9. évfolyam osztályaiban a tanév kezdetén végzett felmérés alapján történik a csoportbontás (idegen nyelv, matematika, informatika). Ennek alapján a közel azonos előképzettséggel rendelkező tanulók kerülnek egy csoportba. A tanév folyamán a csoportbeosztás a tanulmányi előmeneteltől függően változhat. A változást a szaktanárok az osztályfőnöknek jelzik.

118

1.6.2 Tanórán kívüli foglalkozások Természetjáró kirándulások, túrák A túrák, kirándulások legfőbb célja, hogy tanulóink megismerjék a Kárpát-medence természeti és társadalmi értékeit. A megismerés révén legyen fontos számukra a környezetük védelme. A tanév során minden hónapban hétvégeken 1-2 kirándulást, túrát szervezünk. Félévente egy alkalommal többnapos kirándulás is szerepel kínálatunkban, melynek közösségfejlesztő ereje jelentős. A kirándulások úti célja hazánk és szomszédaink nevezetességeinek megismerése. Természetjáró szakosztályunk tagjaival közösen tervezzük meg a programokat, értékeljük az átélt élményeket. A XIII. kerületi Természetjáró Szövetség minden évben támogatást ad szakosztályunk részére. Az összeget múzeumi belépőkre, és a többnapos programokon a szállásköltségekhez hozzájárulásra használjuk fel. Sportkörök Iskolánkban labdarúgó, kosárlabda, tollaslabda és röplabda sportkör működik, valamint a téli hónapokban síelési lehetőséget is kínálunk. Nyári táborok A tanév végén kerül sor az egy hetes nyári táborozásra; a természetjáró szakosztály és a diáksportkör közösen szervezésében 3-4 napos sporttábor, melynek programjai a sportvetélkedőkre és a túrákra épülnek. Gyárlátogatások A tanév során a tananyaghoz kapcsolódóan belföldi és külföldi gyárak meglátogatását tervezzük az éves munkatervben szereplő esetekben. Szakmánként (közlekedésgépész, épületgépész, hajózás, vasút) egy-egy látogatást szervezünk, amelyre a diákokat tanulmányi eredmény és magaviselet alapján válogatjuk. 1.7

A tanulók fizikai felméréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának fejlődését jól követhetjük a méréséhez szükséges, bevált módszerek alkalmazásával. A motoros fittség mérését hagyományosan évente kétszer (szeptember-október és április-május hónapban) végezzük, amely az Nemzeti Erőforrás Minisztérium által megküldött módszer (Hungarofit tesztek) szerint zajlik. Ez tartalmazza a tanulók koordinációs teljesítményének mérését is. A mérések kiértékelése a megadott, és a tanulók által ismert teljesítményszint táblázat szerint januárban és májusban történik, osztályonként megbeszélve az eredményeket, tanulónként megjelölve a fejlődés további lehetőségeit. Tanítványaink számára megfelelő sportélmények biztosításával igyekszünk lehetőséget adni, hogy megtalálhassák „saját” testedzési formájukat. A 200 m2 bruttó (nettó 180 m2) alapterületű „tornaterem” nem alkalmas céljaink megvalósításához, 30-35 tanuló egyidejű foglalkoztatására. A tantervi órákat és az ISK foglalkozásait is csak nagy zsúfoltság mellett tudjuk biztosítani. A sportudvar elkészülte javított a helyzeten, további segítséget jelentene az őszi-téli időszakban a sportudvar felfújható sátorral való befedése. 1.8

Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészségnevelés, egészségfejlesztés valamint környezeti nevelés egymással szorosan összefüggő témaköröket ölelnek fel, ezért pedagógiai programunk során párhuzamosan fogalmazzuk meg feladatainkat, tevékenységeinket és módszereink. Az egészségnevelés iskolánk nevelő-oktató munkájának szerves részét képezi. A tanulók a biológia tantárgy adta lehetőségeken kívül a különböző szaktárgyak óráin a többi tanár

119

közvetítésével is találkoznak az egészségvédelem kérdéseivel, bizonyítva számukra, hogy az élet minden területén fontos kérdésről van szó. Az iskolai egészségfejlesztés, egészségnevelés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység.

1.8.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés iskolai területei Témanap: október, április Az egészségnevelési és környezeti nevelési program kiemelt iskolai rendezvénye, amikor a valósítjuk meg a téma feldolgozását; évfolyamonként, osztályonként az iskola éves munkatervében rögzített időben programot szervezünk tanulóink részére. Ilyenek:  tematikus előadások, projekt-foglalkozások,  múzeumi órák,  látogatás a Fővárosi Növény és Állatparkban, budakeszi Vadasparkban,  látogatás a Természettudományi-, a Közlekedési Múzeumban,  Gellérthegyi víztározó megtekintése,  szakkiállítás megtekintése, könyvtári foglalkozás,  tájvédelmi körzet, Nemzeti Park meglátogatása,  a paksi atomerőmű, a BME tanreaktorának meglátogatása,  sportnap. Szakmai nap: október, április A hagyományos tanórai-tantermi foglalkozásoktól eltérő módon a szakmai képzéshez kapcsolódó, azt kiegészítő előadásokon, bemutatókat szervezünk. A szakmai naphoz kapcsolódóan kiállításokon, gyárlátogatáson is részt vehetnek tanulóink. 1.9

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések, gyermekvédelem

1.9.1 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Munkánk egyik legfontosabb eleme a hátrányos helyzet felismerése. Hátrányos helyzetűnek tekintjük azokat a tanulókat, akik körülményeik miatt a társadalmi érvényesülésben akadályoztatva vannak, korlátozottak az alapvető szükséglet-kielégítési lehetőségeik, a szociokulturális hátterük az átlagoshoz viszonyítva alacsony. A problémák hátterében legtöbbször alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakáskörülmények, a szülők alacsony iskolázottsága, csonka család állnak. E családoknál gyakori az alkohol, drog, brutalitás előfordulása. Ennek következményeként a gyerekeknél is deviáns magatartási formák alakulhatnak ki, melynek kísérőjelensége a negatív csoportokhoz való csatlakozás, nemegyszer az alkoholizálás, sőt a kábítószer-élvezet is. Prevenció A nevelőtestület minden tagjának feladata - a tanórákon és tanórán kívül egyaránt- a tanulók testi-lelki egészségének megőrzése; közreműködés a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében; az iskola egészségnevelési programjában foglaltak végrehajtása. A prevenció legfontosabb színtere az osztályfőnöki tevékenység. Osztályfőnöki óra keretében megvalósítható eljárások:  beszélgetések az alkoholról, dohányzásról, drogról meghívott előadókkal,  konfliktuskezelési technikák tanítása,  egészségnevelési program témáinak feldolgozása,  pályaválasztási, karrierépítési tanácsadás.

120

Az ifjúságvédelmi prevenciós munkát segíti az iskolapszichológus és az iskolában a tanulók egészségügyi szűrővizsgálatát is elvégző iskolaorvos. Szűrés Ifjúságvédelmi munkánk arra irányul, hogy feltárja, megelőzze, de legalább csökkentse a diákokat érő káros hatásokat. A felismerés és beavatkozás elmaradása következtében súlyosabb esetekben veszélyeztetettség alakulhat ki. A törvény meghatározása szerint itt már olyan állapotról van szó, amely a diák testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését akadályozza. A pedagógusok – és különösen az osztályfőnökök – munkájának, s a problémák hatékony kezelésének intézményi segítésére az ifjúságvédelmi felelős minden tanév szeptember 30-ig elkészíti és nyilvánosságra hozza ifjúságvédelmi feladattervét, amelynek fontos elemei az alábbiak:  a veszélyeztető tényezők feltárásának lehetőségei, eszközei,  a veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, tanulmányaik, életvitelük figyelemmel kísérése,  kábítószer-ellenes, illetve a szenvedélybetegségek megelőzésére szolgáló program kidolgozása, végrehajtásának figyelemmel kísérése, folyamatos gyakorlati megvalósítása,  közvetlen és közvetett segítségnyújtás eszközeinek meghatározása,  kapcsolatépítés és folyamatos kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, diákönkormányzatot segítő pedagógussal, iskolaorvossal, pszichológussal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. A fentieken túl az ifjúságvédelmi felelős rendszeresen tájékoztatja a tanulókat, szülőket:  személyének elérhetőségéről (hol és mikor tart fogadóórát),  az igénybe vehető szakellátó intézményrendszerről (drogambulancia, ifjúsági lelki segélyszolgálat, stb.) a pedagógusokat::  az ifjúságvédelmi munka eredményeiről, aktuális kérdéseiről. Együttműködés külső szervezetekkel Az ifjúságvédelmi munkában a következő szervezetekkel építettünk ki kapcsolatokat:  nevelési tanácsadók,  Lelki Segélyszolgálat,  gyermekjóléti szolgálatok,  Kerületi Rendőrkapitányság,  Polgármesteri Hivatal.

1.9.2 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenyég A pedagógiai munka fontos részét képező feladatot az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnöki munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök közreműködésével végzi. Az osztályfőnök a tanulók szociális helyzetében bekövetkezett változásokat jelzi az ifjúságvédelmi felelősnek. A finanszírozást központi normatíva (tankönyvtámogatás), és az iskola költségvetése (étkezési támogatás, szociális segély) biztosítja. Helyzetfeltárás

121

A társadalmi-gazdasági változásoknak jelentős számban vannak vesztesei, akik - ha átmenetileg is - munkanélkülivé váltak, nehéz anyagi helyzetben, rossz lakáskörülmények között, alacsony kulturális nívón élnek. Sajnos tanítványaink közül sokan érkeznek ilyen környezetből, körülményeik hátráltatják testi-lelki fejlődésüket, tanulmányi munkájukat, önhibájukon kívül az iskola elhagyására kényszerülnek. Nagy körültekintést, pedagógiai tapintatot igényel a nevelőtestület tagjaitól a szociális nehézségekkel küzdő diákjaink felderítése. Az osztályfőnök, s az ifjúságvédelmi felelős mellett az erre vállalkozó osztálytársak bevonása is jó módszernek tekinthető, hiszen a diákok gyakran többet tudnak egymás körülményeiről, mint az őket tanító tanárok. E mellett indokolt, hogy minden tanév elején konkrét felmérés is készüljön a diákság körében. A segítő tevékenység formái és működésük rendje A diákok támogatást kérhetnek az iskolai tanulás közvetlen költségeire (tankönyvek, egyéb, a tanuláshoz kapcsolódó kiadások), az étkezés, az iskola által szervezett programok kiadásainak fedezésére. A költségvetésben rögzített kereteken belül az iskola támogatja a rászoruló diákokat. Az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős bevonásával rendszeres tájékoztatás nyújt  a diákok és szülők számára az igénybe vehető anyagi és egyéb támogatási formákról, a szociális keret felhasználásáról,  ösztöndíj-pályázat lehetőségeiről,  a tankönyvtámogatásról és a kedvezményes étkeztetés igényléséről,  a kollégiumi elhelyezés lehetőségeiről. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat az ifjúságvédelmi felelős folyamatosan figyelemmel kíséri, segítséget nyújt a családoknak a segítő szervek felkeresésében. Folyamatos osztályfőnöki, szaktanári feladatok:  felzárkóztató, tehetséggondozó és tanulószobai foglalkozások szervezése, koordinálása, foglalkozások megtartása.

1.9.3 Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása Iskolánk ifjúságvédelmi felelőse kapcsolatot tart különböző szakszolgálatok,  polgármesteri hivatalok,  gyermekjóléti szolgálatok,  családsegítő központok vezetőivel.

2

Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tanterv

Óratervi táblák, és a munkaközösségek által a rendelkezésre álló dokumentumok alapján összeállított helyi tanterv később kerülnek be az anyagba. (több száz oldal)

3

Magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az iskola helyi tantervében megfogalmazott tanulmányi követelményeket legalább elégségesre teljesítette, a számára előírt szakmai gyakorlatot elvégezte, hiányzása nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. A követelmények teljesítését a szaktanárok és a nevelőtestület a tanuló évközi tanulmányi munkája és/vagy érdemjegyei alapján bírálják el.

122

Az érettségihez kötött szakképesítés megszerzése jelentkező tanuló az első szakképzési évfolyamon akkor is megkezdheti tanulmányait, ha az érettségi vizsgát megkezdte, de nem fejezte be. Tanulmányait azonban az adott évfolyamon csak akkor folytathatja, ha a tanítási év első félévének utolsó napjáig az érettségi bizonyítványt megszerezte és bemutatta. A félévi és az év végi osztályzat megállapításához osztályozóvizsgát kell tennie a magántanulónak, magasabb évfolyamba lépéshez pedig annak a tanulónak, aki a tanév során többet mulasztott a törvényben megengedett mértéknél, de a nevelőtestület engedélyezte a vizsga letételét. A szakképzési évfolyamokon az a tanuló, akinek a hiányzása a gyakorlati képzésben a gyakorlati óraszám húsz %-át meghaladja, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.

4

A pedagógiai program megvalósulásának feltételei

A pedagógiai program megvalósulásának tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása az igazgató javaslata alapján a fenntartó feladata.

5

Az iskolai élet munkarendje

A tanév rendjéről szóló oktatási miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület munkatervében határozza meg a tanév helyi rendjét. 5.1

Az oktatás rendje 1. A tanulók számára az intézmény reggel 630 –tól áll rendelkezésre, a korán érkezők számára - igény szerint - tanulószobai ügyeletet biztosítunk. Az iskola pedagógusai, más dolgozói felügyeletével, irányításával oktatási napokon és az oktatás nélküli munkanapokon általában 1930 óráig tartózkodhatnak tanulók az intézményben. Ettől eltérő időben csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanuló az intézményben, vagy tartható foglalkozás. 2. Az intézményben az oktatás a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig, délelőtti és délutáni munkarendben, a pedagógiai programban rögzített óratervek és tantervek alapján, az órarendben meghatározott tanítási órák, foglalkozások rendje szerint folyik. Az elméleti oktatás egyes osztályok számára – az órarend szerint – „nulladik” órák beiktatásával is szervezhető. 3. Az iskolában a ki-, illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai, pedagógusai, dolgozói beléptetőkártyát kapnak. Az iskola tanulói a beléptetőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a biztonsági szolgálat ellenőriz. Beléptetőkártya hiánya esetén – egy félévben maximum három alkalommal – a tanulónak más, azonosító fényképes igazolványt kell felmutatnia. Ebben az esetben a tanulmányi irodában iskolalátogatási igazolást kell kérnie, amit távozáskor le kell adnia a portán. A beléptetőkártya elvesztése esetén eljárási díjat kell fizetni, melynek összege minden tanév szeptember 01-jén kerül megállapításra. Ha három alkalommal nem tudja felmutatni a beléptetőkártyáját, akkor a következő büntetési fokozatokat kapja, (de legalább osztályfőnöki intőt), a következő alkalommal a meglévőknél magasabb büntetési fokozatban részesül. 4. A tanulóknak legkésőbb tíz perccel a tanítás megkezdése előtt kell meg- érkezniük az iskolába, kivételt képeznek azok a tanulók, akik a bejárás közlekedési nehézségei miatt ez alól az ellenőrző könyvbe bejegyzett felmentéssel rendelkeznek. Az első

123

tanítási órára érkező diákok az iskola aulájában gyülekeznek, a figyelmeztető csengetés után vonulhatnak tantermükbe. 5. Csengetési rend; tanítási órák közötti szünetek rendje (ideje): Délelőtt: Délután: 0. óra 715 - 755 0. óra 1245 - 1330

.

1. óra

800 - 845

2. óra

855 - 940

2. óra

1430 – 1515

3. óra

950 - 1035

3. óra

1520 – 1605

4. óra

1045 - 1130

4. óra

1610 – 1655

5. óra

1140 - 1225

5. óra

1700 - 1745

6. óra

1245 - 1330

7. óra

1340 - 1425

8. óra

1430 - 1515

1. óra

6. óra

1340 – 1425

1750 – 1835

6. Röviditett csengetési rend esetében az első óra kezdete 800, minden óra 30 perces, a szünetek 10 percesek. 7. A tanítási óra kezdetén és végén a tanárt, valamint a tanterembe belépő felnőttet érkezéskor és távozáskor a tanulók felállással köszöntik. 8. Ha a tanuló a testnevelési órára előírt felszerelést (sötét színű tornanadrág, fehér póló vagy atlétatrikó, sportcipő) nem hozza magával, az órán aktívan nem vehet részt, e mulasztását a testnevelőtanár bejegyzi az osztálynaplóba. 9. Az iskolai életre vonatkozó hírek, információk a pedagógusok közvetítésével, hirdetmények, körözvények útján, és a diákönkormányzat (diákmédia) közreműködésével jutnak el a tanulóifjúsághoz. 10. A tanulók a tanítás megkezdése előtt/után, továbbá az óraközi szünetekben az iskolai büfében élelmiszert vásárolhatnak, ez azonban nem lehet indoka az óráról való késésnek. Az óraközi szünetekben csak elméleti oktatásban résztvevő tanulók vásárolhatnak, tanműhelyes tanulók a számukra biztosított étkezési szünetekben vehetik igénybe a büfé szolgáltatásait. 11. A szülők és az iskola közötti írásbeli értesítés, tájékoztatás, kérelem, igazolás az ellenőrző könyvön keresztül történik. A szülők a pedagógusokat a tanév munkatervében meghatározott, az ellenőrző könyvben jelzett, vagy előzetesen egyeztetett időpontban kereshetik fel. 12. Az elektronikus naplóhoz (e-napló) hozzáférést az osztályfőnökön keresztül a tanköteles és a kiskorú tanulók esetében a szülő, nagykorú nem tanköteles tanuló esetében maga a tanuló igényelhet, formanyomtatvány kitöltésével. Az e-napló az iskola honlapjáról érhető el. 5.2

A gyakorlati oktatás rendje 1. A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben 7 és 20 óra között szervezhető, vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen történik. A gazdálkodó szervezeteknél az adott munkarendhez kell alkalmazkodni a napi képzési időre vonatkozó előírások figyelembe vételével, miszerint:

124



2.

3.

4.

5.

6.

6

a képzés 6 és 22 óra között szervezhető, 60 perces órákkal, a képzés napi időtartama a nyolc órát, fiatalkorú tanulónál a hét órát nem haladhatja meg,  két egymást követő gyakorlati képzési nap között a tanulót legalább tizenhat óra pihenőidő illeti meg. Az iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatás folyamatosan, hatvan perces órákkal történik, 4 órás vagy azt meghaladó idejű foglalkozás esetén egyszeri 20 perces munkaszünettel. Amennyiben a foglalkozás nyolc óra tartamú, úgy a tanuló részére - munkaidőn kívül - harmincperces ebédidőt kell biztosítani. Az elméletigényes gyakorlati foglalkozási órák 45 perc tartamúak. Az iskolai tanműhelyi öltözők 630–tól vannak nyitva. A tanulók – egyéni órarendjük alapján – kötelesek a szakmai gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel megérkezni, munkaruhába átöltözni. Az öltözőben csak az ügyeletes szakoktató jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók a képzőhelyekre csoportonként -, oktatóik vezetésével vonulnak el a foglalkozás kezdetekor. A tanuló csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal és a gyakorlóhely sajátosságaival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. A gyakorlati foglalkozáson, a köztes vizsgán, a szakmunkásvizsgán a munka-ruha, az előírt egyéni védőeszközök használata, a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása kötelező. A tanuló a gyakorlati oktatás során munkanaplót köteles vezetni, abban rögzíteni az elvégzett feladatok leírását, az oktatói utasításokat.

Iskolánk felnőttoktatási tagozatán tanulókra vonatkozó külön rendelkezések

A felnőttoktatásban oktatott szakmák megnevezését, óratervét, követelményrendszerét a szakmai program tartalmazza. 1. A felnőttoktatásban résztvevő tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. 2. A felnőttoktatásban részt vevők számára az elméleti tanítási órák kezdete délután 1430, a tanítás rendje a következő:

Órák sorszáma Csengetési rend 1.

1430 -1510

2.

1515 – 1555

3.

1600 -1640

4.

1645 -1725

5.

1730 -1810

6.

1815 -1855

7.

1900-1940

125

3. az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát, 4. a tanuló tudását a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, 5. megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki a félévenként elvégzett összesítés alapján az adott félévben tíz tanítási óránál többet mulasztott igazolatlanul, 6. ha az iskolának a tanuló kárt okozott az igazgató megvizsgálja a károkozás körülményeit, felméri az okozott kár nagyságát, megállapítja a károkozó személyét és kiskorú tanuló esetén - a felügyeletét ellátó személyét, akit tájékoztat a károkozásról. A kár megtérítéséről a közoktatási törvény 77. §-ában foglaltak szerint rendelkezik. 7. Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban résztvevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatás kiterjed az igazolatlan mulasztás következményeire, továbbá a tanórai foglalkozások több mint 50 %-áról mulasztó tanuló félévi és év végi osztályozó vizsga kötelezettségére. 8. az iskola dokumentálja a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását, félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. 9. ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról - legalább tíz nappal korábban – az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. 10. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a felnőttoktatásban a térítési díjat kell fizetni. A térítési díj mértéke minden év szeptember elsején kerül megállapításra.

126

7

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

Legitimációs záradék

A Pedagógiai programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete. a nevelőtestület nevében 2013. március 26. dátum

Szathmári Tamás sk.

Az iskola Pedagógiai programjában foglaltakkal kapcsolatosan magasabb jogszabályban biztosított általános véleményezési jogával élve a dokumentumról a nevelőtestületi elfogadás előtt a jogszabályban biztosított határidő betartásával véleményt alkotott. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Az iskola közalkalmazotti tanácsa:

2013. március 26. dátum

Meyndt György sk

A szülői képviselet, a Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Pedagógiai programjának elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg.” Az iskolában működő Szülői Szervezet 2013. március 26. dátum

LajosinéVégvári Ágnes sk. Szülői Szervezet elnöke

127

Szakmai program Tartalom 1

Az iskola szakképzési rendszere ................................................................................................. 130

2

Szakképzés .................................................................................................................................. 131 2.1 Az iskolai rendszerű szakképzés tartalma, szerkezete ....................................................... 133 2.1.1 Szakmai ismeretek fogalma.............................................................................. 134 2.1.2 Szakmai készség fogalma ................................................................................. 135 2.2 Beszámíthatóság:.................................................................................................................... 136 2.3 Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 136 2.4 Követelmények a szakképző évfolyamokon ......................................................................... 137 2.4.1 Értékelés a moduláris képzésben ...................................................................... 137 2.4.2 Szintvizsga........................................................................................................ 138 2.4.3 A szakmai vizsga általános szabályai ............................................................... 139 2.5 Óratervek ................................................................................................................................ 141 2.5.1 Követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszámai szakmánként ........... 141 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS ...................... 142 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS ......................................................... 144 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS ............................... 146 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS ...147 34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS148 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ............................... 151 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS ........................................... 153 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ............ 154 54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó ..................................157 34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ............................................. 158 34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS ......................................... 161 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .......... 163 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt............................................ 165 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt .................... 167 54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ....... 168 2.5.2 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt .......... 170 54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt ........................... 173 54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt 175 54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt...................... 177 2.5.3 Modultérképek..................................................................................................179 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő .......................................................................... 179 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész ................................................ 183 51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus ...................................................................... 186 Autószerelő [beszámítással] ...................................................................................... 188 Autóelektronikai műszerész [beszámítással] ............................................................. 190 51 525 02 0000 00 00 Vasúti járműszerelő ............................................................... 192 51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője ..................................... 193 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője [beszámítással] ................................................ 195 52 841 04 0010 52 01 Vasútüzemvitel-ellátó - Forgalmi szolgálattevő .................... 197 54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus.......................................................... 200

Szakközépiskolai szakképzés 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus (a 2012/2013. tanévtől) ..................................................................................................................... 203 31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő ....................... 205 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező ......................................................................... 206 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos .................................................................207 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos 2012/2013 1/9 ................................ 208

129

Szakmai program

8

Az iskola szakképzési rendszere A közlekedés szakmacsoporthoz tartozó hagyományos szakmunkásképzés 1998. szeptemberi

megszüntetése és az iskolánkban képzett szakmák egy részének (autószerelő, autóelektronikai műszerész) érettségi vizsgához kötése gyökeresen megváltoztatta az iskola szakképzési rendszerét. Az átalakulások számos területen érintették tevékenységünket és mind szervezeti, mind tartalmi szempontból jelentős változásokat hoztak, az új szakmai képzési rendszer rövid múlttal rendelkezik, az autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmában 2002-ben, az 1998-ban beiskolázott diákok érettségi vizsgája után indulhatott meg a képzés. 2008 második felében újabb jelentős változás következett be szakképzési rendszerünkben: iskolánkban az Európai Unió mintegy másfél milliárd forintnyi támogatásával felépült és átadásra került az Észak Pesti Térségi Integrált Szakképző Központ (ÉPTISZK). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. § (5) bekezdése, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. § (5) bek. és fenntartói döntés alapján intézményünk saját tanulói mellett szakképzési évfolyamán felkészíti - részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire a gépészet és közlekedés szakmacsoportban az Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola, a Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola, a Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium, és a Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola végzett tanulóit. A szakiskola és a szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába – az átvételre vonatkozó rendelkezések szerint – ugyanazokkal a feltételekkel léphet át, mintha tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okirata rögzíti, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. Intézményünk, mint fogadó iskola – szakmai vizsgára felkészítő iskola – és a küldő iskolák nevelőtestülete összehangolja pedagógiai programját az előző tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása vonatkozásában. Az Országos Képzési Jegyzék, a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint a központi programok kiadása után a 2009/2010-es tanévtől - felmenő rendszerben - már valamennyi szakképesítés oktatása moduláris rendszerben történik.

130

9

Szakképzés A szakképzés a szakmai tudás meghatározott körét nyújtja, megteremti a szakmai végzettség

megszerzésének lehetőségét, és ezzel a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedést. Alapvető cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, tudásuk, képességeik és készségeik megfeleljenek a munkába állásuk idején támasztott követelményeknek, elvárásoknak. Arra törekszünk, hogy képessé tegyük a tanulókat szakmai és más munkatevékenység értő és alkalmazó megtanulására, a folyamatos fejlődésre, a szakmán belül további tanulásra, továbbképzésre, szakmaváltásra. Intézményünkben a gépészet és közlekedés szakmacsoportban folyik iskolai rendszerű szakképzés az alábbi szakképesítésekben: Kifutó szakképesítések 31 525 05 0010 31 01 Járműfényező 31 525 02 1000 00 00

Járműfényező (3 éves)

31 525 05 0010 31 04

Karosszérialakatos

31 525 03 1000 00 00

Karosszérialakatos (3 éves

31 582 21 0010 31 02

Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő

51 525 01 0001 54 01

Autóelektronikai műszerész

51 525 01 1000 00 00

Autószerelő

51 525 01 0001 54 01

Autótechnikus (ráépülő képzés)

51 525 02 0010 51 01

Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

52 841 04 0010 52 01

Forgalmi szolgálattevő

54 841 01 0000 00 00

Hajózási technikus

54 582 06 0010 54 01

Épületgépész technikus

131

A 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben megadott OKJ szerint a 2013-2014. tanévtől induló szakmák száma és megnevezése GÉPÉSZET SZAKMACSOPORT 54 582 01

Épületgépész technikus

KÖZLEKEDÉS SZAKMACSOPORT 31 525 02 1000 00 00 Járműfényező 31 525 03 1000 00 00 Karosszérialakatos 54 525 01

Autóelektronikai műszerész

54 525 02

Autószerelő

54 525 04

ráépülő: 55 582 01 Autótechnikus Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

54 841 02

Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó

54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő A szakképző évfolyamokra történő felvétel rendjét, eljárási szabályait a szakmai program tartalmazza. Átjárhatóság

A 8. osztályt követő belépési ponton kívül is lehetőség van más iskolából történő átvételre, felvételre, ha az érintett évfolyam osztályainak létszáma erre lehetőséget biztosít. Ezekben az esetekben a felvétel, átvétel feltétele - egyedi mérlegelés alapján - különbözeti vizsga (vizsgák) letétele, esetleg évfolyamismétlés lehet. A tanuló átvételéről, felvételéről az igazgató dönt. Felnőttoktatás Az, aki nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait.1 Attól az évtől kezdődően, amelyben a középiskola illetve szakiskola tanulója a huszonegyedik életévét betölti, és még nem fejezte be középiskolai vagy szakmai tanulmányait, kizárólag felnőttoktatás keretében tanulhat tovább.

1

Nkt. 60.§

132

Szakmai végzettséggel rendelkező fiatalok felnőttoktatás keretein belül szerezhetik meg az érettségi végzettséget. Felnőttoktatás keretében szerezhetnek meg a már érettségi végzettséggel rendelkező tanulóink szakmát.

9.1

Az iskolai rendszerű szakképzés tartalma, szerkezete A felmenő rendszerben érvényes Országos képzési jegyzék szakma-szerkezete, követelményei és

módszertana elősegíti a munkaerő mobilitását, az egész életen át tartó tanulás megvalósulását, a munkaerő-piaci igények kielégítését. Alapvetően átalakította az OKJ struktúráját, megteremtette 

a modularitás érvényesíthetőségét, illetve az országos modultérkép létrehozását (több szakmában azonos modulok, a szakmák számának csökkentése, az átfedések megszüntetése, a rész-szakképesítések, elágazások és ráépülések megvalósítása, a szakmák közötti átjárhatóság) az alábbiak szerint:  programmodul (tananyagegység): a képzési cél megvalósításával kapcsolatos minden feltételt rögzít, tartalmazza a tananyagegység feldolgozásához szükséges összes elemet (kompetenciák, munkaformák),  vizsgakövetelmény-modul (vizsgarész): az egyén kompetencia-készletének értékelése nem vizsgatárgyakon, hanem vizsgafeladatokon keresztül, amelyben az elmélet és a gyakorlat egymástól elválaszthatatlan.



a kompetenciaalapú tartalomfejlesztést, képzést, mérést, értékelést és vizsgáztatást.



Kompetenciakategóriák: -

szakmai kompetenciák: szakmai ismeretek és szakmai készségek;

-

személyes

kompetenciák:

azok

a

személyes

tulajdonságok

(adottságok,

jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését; -

társas kompetenciák: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők;

-

módszerkompetenciák: a munkatevékenység során a személy munka-módszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a tevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek. 133

9.1.1 Szakmai ismeretek fogalma A munkatevékenység során közvetlenül használt, alkalmazott technológiai szabályokra, a műveletek során használt anyagok, tárgyak, eszközök viselkedésére, összetettebb eszköz- és forráshasználatra, számszerű paraméterekre és minőségi jellemzőkre, továbbá a munka közben szokásosan előforduló, szükséges döntéseket meghatározó, valamint a munka-végzés feltételeire és hatásaira, a műveleti előírásoktól, munkabiztonsági, környezetvédelmi szabályoktól való eltérés kockázataira és következményeire vonatkozó információk és adatok. Az ismeretalkalmazás autonómiája, sebessége és eredményessége alapján öt minősített szint alakítható ki. A szakmai ismeretek alkalmazási típusának megítélésekor nem kell figyelembe venni, hogy az ismeret mennyire bonyolult, megtanulásához milyen alapismeretekre van szükség stb. Típusok: „A” típus (legmagasabb): Önálló, gyors és hibátlan ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat kockázattal jár (baleseti, környezeti, kártételi stb.); egyszerűek, előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia pótolhatatlan, hiánya vagy hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „B” típus A szokásos munkahelyi körülmények között hibátlan ismeretalkalmazás, hibázás esetén meghiúsul a munkatevékenység. „C” típus (középső) A szokásos munkahelyi körülmények között közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítás, közreműködés

nélkül,

de

források,

segédeszközök

igénybevételének

lehetősége

mellett;

tájékozódásra, előzetes próbára, segédtevékenységekre is elegendő idő alatti; összességében, illetve önellenőrzés és javítás után megfelelő minőségű eredménnyel történő ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve jelentős anyagi kártételi kockázattal; összetettek, de meghatározó elemeikben előre tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a kompetencia nehézségek árán kiváltható, hiánya vagy hibázás esetén általában nem hiúsul meg a munkatevékenység. 134

„D” típus Részben közvetlen személyes vezetői, szakmai irányítással, részben önállóan végzett megfelelő ismeretalkalmazás. „E” típus (legalacsonyabb) A szokásos munkahelyi körülmények között vezetői, szakmai irányítás mellett, személyes, a feladatra célzott segítség lehetősége mellett; kérdésfeltevésre, feladat közbeni értelmezésre, tájékozódásra, eszközhasználatra elegendő idő alatti; a hiba ismeretében javított, legalább egyes meghatározó részleteiben megfelelő minőségű ismeretalkalmazás. Ilyen típusú ismeretalkalmazást olyan munkafeladatok esetében célszerű megkövetelni, ahol a munkafeladat nem jár munkabiztonsági, környezeti, illetve anyagi kártételi kockázattal; összetettek, csak egyes elemeikben tervezhetők, ismerhetők a körülmények, feltételek; valamint a személyes szerep közreműködésre, részvételre korlátozódik.

9.1.2 Szakmai készség fogalma A szakképesítésre jellemző munkatevékenység automatikus, a tudat közvetlen irányítása nélkül működő összetevője, eleme, amelynek szintje az adott készség birtoklása révén végezhető tevékenység tartalmát tükrözi. Szintjei: 5. szint:

A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is képes a tanult ismeretek

magas

szintű,

önálló,

gyors,

hibátlan

és

szakszerű

alkalmazására,

tevékenységének és a munka eredményének önálló ellenőrzésére. 4. szint: A szakember a szokásostól eltérő munkahelyi körülmények között is, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, önállóan, gyorsan, kevés hibával képes a tanult ismeretek szakszerű alkalmazására, a munka eredményének ellenőrzésére, a feltárt hibák javítására. 3. szint: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, közvetlen vezetői, illetve szakmai irányítás nélkül, források és segédeszközök igénybevételével képes a tanult ismeretek önálló, gyors és szakszerű alkalmazására, a feltárt hibák javítására. 2. szint: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között, rendszeres irányítás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, a hibák segítséggel történő feltárására és azok önálló javítására.

135

1. szint: A szakember a szokásos munkahelyi körülmények között folyamatos irányítás és célzott segítségnyújtás mellett képes a munkavégzésre, illetve a feladat ellátására, az ismeretek megfelelő minőségű alkalmazására.

9.2

Beszámíthatóság:

1) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok az előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe beszámíthatók az intézmény vezetőjéhez benyújtott igazolás és kérelem alapján. A beszámítás mértékéről az intézmény vezetője dönt. 2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. 3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A 2)-3) pont alatti felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - az intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. 4) A szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról az intézmény vezetője dönt. 5) A szakközépiskolai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyaiból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról – kérelemre – a vizsgabizottság dönt.

9.3

Tárgyi feltételek Szaktantermek: gépészeti, műszaki rajz, informatika, járműszerkezeti, közlekedés-automatikai, járműdiagnosztikai, demonstrációs-, számítógépterem.

136

Osztálytermek

megfelelő eszközökkel, berendezéssel a nem szakteremhez kötött elméleti tantárgyak oktatásához, a szabadon választható kötelező szakmai tárgyak esetében a választott tantárgy jellegének megfelelő feltételek (idegen nyelvi-, informatikai labor).

Tanműhely a szakmai alapgyakorlat oktatásához előírt felszereltséggel: technológiai, fémipari, hegesztő,

forgácsoló,

járműdiagnosztikai,

karosszérialakatos,

járműfényező,

járműjavító, forgalmi szimulációs, tanhajó. Mérőlaborok,

mérőtermek:

villamos,

mechanikai,

elektronikai,

közlekedésautomatikai,

méréstechnikai, gépészeti, Üzemlátogatás; Könyvtár Eszközök és felszerelések minimuma a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatáro-zottak szerint a képzési feladatok teljesítéséhez. Az elméleti és gyakorlati oktatás feltételeinek mennyiségi jellemzőit a tantárgy jellegének megfelelő csoportbontás figyelembe vételével kell megállapítani. A gyakorlati képzésben minden tanuló számára biztosítani kell a képzési időnek megfelelő önálló gyakorlat teljesítésének feltételeit.

9.4

Követelmények a szakképző évfolyamokon Az Uniós csatlakozás adta szabad munkaerő áramlás elősegítése érdekében lényeges tartalmi

eleme a szakképzés óraterveinek a szakmai idegen nyelv és az informatika. Az informatika oktatása a felhasználói tudás fejlesztését szolgálja. A szakmai idegen nyelv tanításának célja a kommunikációs készség növelése, a műszaki életben való eligazodáshoz szükséges idegen nyelvi ismeretek bővítése. Az 52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész szakképesítésben a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése mellett az érvényes vezetői engedély megléte.

9.4.1 Értékelés a moduláris képzésben a) Az érdemjegyek kialakításának szempontjai

137



Az egyes évközi számonkérések, feleletek érdemjegyei megállapításának határa

- az

elérhető pontszám százalékában - általában a következő:



0 - 39 % 1 (elégtelen) 40 - 59 % 2 (elégséges) 60 - 75 % 3 (közepes) 76 - 89 % 4 (jó) 90 - 100 % 5 (jeles) Az írásbeli feleletek, dolgozatok értékelése az előzetesen közölt pontozási útmutató alapján történik. Az osztályozott írásbeli feleletek dokumentációit a tanítási év végéig meg kell őrizni.

b) A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: 1) Modulzáró vizsgák eredményes letétele 2) Iskolai rendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amit a szakképesítés követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek legalább elégséges szintű osztályzata igazol. c) A tananyagegység osztályzata kialakításának szabályai: 1) a követelménymodulhoz rendelt összes tananyagelem* legalább elégséges osztály-zatának az óraszámok arányában vett súlyozott átlaga öt tizedtől felfelé kerekítve. Amennyiben az egyes tananyagelemeket nem ugyanaz a pedagógus oktatja/tanítja, a követelménymodul osztályzatát – az osztályozó értekezlet előtt - az érintett szakmai munkaközösség(ek) állapítják meg a munkaközösség-vezető(k) ellenőrzése mellett; 2) bármely tananyagelem elégtelen osztályzata a tananyagegység elégtelen minősítését vonja maga után; 3) elégtelen minősítésű tananyagegység esetén javítóvizsgát csak abból a tananyagelem-ből kell tenni, amelyik elégtelen minősítésű volt; 4) sikertelen javító/pótló vizsga esetén a tanulmányok csak évfolyamismétléssel folytathatók. d)* Moduláris ütemterv A moduláris oktatás sajátosságaiból adódóan egyes szakképesítések adott tananyag-elemeinek oktatása nem tölti ki a „hagyományos” félévi, vagy egész tanévi órarendet. Az éves munkaterv mellékleteként kiadott moduláris ütemtervben (modultérképen) rögzítjük ezen tananyag-elemek osztályzatai megállapításának határidejét.

9.4.2 Szintvizsga Szintvizsga szervezhető/szervezendő egy-egy szakmai képzési szakasz lezárásaként annak mérésére, hogy a tanuló elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.

Intézményünkben

az

épületgépészeti 138

csőhálózat-

és

berendezés-szerelő

szakképesítés leágazásaiban, a karosszérialakatos és az autószerelő szakképesítésben szervezhető szintvizsga. A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével – szervezi. A szintvizsga teljesítésével kapcsolatos elvárásokat felmenő rendszerben vezetjük be, megismertetjük a szakképzésbe belépő tanulókkal a megfelelő felkészülési idő biztosítása, az előírt, részletes követelmények megismerése és elsajátítása érdekében. A szintvizsga szabályai: 

amennyiben a szintvizsgát a kamara megszervezte, úgy a szakmai vizsgára bocsátás feltétele az eredményes szintvizsga (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzata a gyakorlati szintvizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről),



a sikeresen teljesített szintvizsga eredménye (érdemjegye) az év végi szakmai gyakorlat osztályzatának megállapításakor kétszeres súllyal esik számításba,



sikertelen szintvizsga esetén javítóvizsgát kell tennie a tanév végén (augusztus-ban) annak a tanulónak, aki nem tudta teljesíteni a követelményeket,



a szintvizsga sikertelen javítóvizsgája esetén a tanulónak meg kell ismételnie az adott szakképzési évfolyamot.

9.4.3 A szakmai vizsga általános szabályai 1) A tanulmányokat lezáró szakmai vizsgára a) februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a megelőző év december hó 15-ig , b) májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén az adott naptári év február hó 15. napjáig, c) októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a naptári év augusztus hó 31. napjáig lehet írásban jelentkezni a vizsgaszervezőnél a 20/2007. (V. 21.) SZMM rendelet

6. számú

melléklete szerinti jelentkezési lap benyújtásával. 2) A szakmai vizsga részei: 

írásbeli vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, a vizsgázó által készített (kiegészített), papíron vagy elektronikusan rögzített vizsgaproduktumot eredményező tevékenység a szakmai vizsga során,



interaktív vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munka-tevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, általában számítógép használata mellett végzett

139

vizsgatevékenység, amelynek során a számítógépes program a vizsgázó tevékenységét előre meghatározottan befolyásolja, 

gyakorlati vizsgatevékenység: a szakképesítés birtokában végezhető munkatevé-kenységgel azonos vagy azt pontosan modellező tevékenység a szakmai vizsgán,



szóbeli vizsgatevékenység a szakképesítés megszerzése révén végezhető munkatevékenységgel azonos vagy azt pontosan modellező, vizsgáztató jelenlétében folyó, jellemzően szóbeli információközléssel járó tevékenység a szakmai vizsga során,



vizsgafeladat: tartalmazza a vizsgatevékenység(ek) (írásbeli, interaktív-számító-gépes, gyakorlati, szóbeli) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni,



vizsgarész: a követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsga- tevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz több vizsgarész is rendelhető.

3) A vizsgázó teljesítményének értékelése Ha szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik: a) a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 81 - 100% jeles(5) 71 - 80% jó (4) 61 - 70% közepes (3) 51 - 60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1) b) sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott, ebben az esetben a vizsgaszervező köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai legkésőbb a szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek, c) a szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie abból a vizsgarészből annak a vizsgázónak, aki szakmai vizsgán, a javító- vagy a pótlóvizsgán valamely vizsgarészből 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. 4) A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak is, aki 

a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá akit



szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.

A 4) pont alatt meghatározott esetekben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

140

5) A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetel-mény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető. 6) Ha a vizsgarészen, illetve a vizsgarészeken nyújtott teljesítmény 50% vagy az alatti, akkor az egyes feladatok javítási-értékelési útmutatója szerinti értékeléssel meg kell állapítani, hogy a vizsgázó megfelelt-e az OKJ szerinti rész-szakképesítés követelmény-moduljainak. 7) Ha jogszabály alapján vizsgarész teljesítése alóli mentesítésre kerül sor, akkor a vizsgázó teljesítményének értékelésekor a vizsgarészt annak korábbi szakmai vizsgán teljesített százalékos értékével, vagy a felmentés alapjául szolgáló tanulmányokban meghatározott, illetve a vizsgán érdemjegynek a 3) a) pont szerinti maximális %-os értékével kell figyelembe venni. 8) Mentesül az adott vizsgarész tekintetében a szakmai vizsga letétele alól az a vizsgázó, aki a vizsgarész követelményét a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián teljesítette és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. Ebben az esetben a vizsgarész teljesítményét 100%-osnak kell tekinteni.

9.5

Óratervek

A tantestület döntése értelmében a NAT és az OKJ által előírt ismeretek átadását a hagyományos tantárgyi keretekben valósítjuk meg. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az óratervek tartalmazzák. (Lásd: Az iskola helyi tanterve) A szakképzés tantárgyai a modultérképeknek megfelelően tartalmazzák a szakmához tartozó modulokat, tananyagegységeket. Az egyes képzésekhez tartozó óratervek a helyi tanterv Óratervek fejezetében találhatóak. 9.5.1 Követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak óraszámai szakmánként

141

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki Rajz

2

1

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

Elektrotechnikaelektronika 10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

11. heti óraszám e gy

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok

2

70

2

105

2

1

1

2

2

2

3 1

140

3 4 4 10

80

4

80

2 3

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

összes óra összes óra

1 4 3 4 1 2 5 4 3 2 4

2 6

70

4

2 6

105

5

4 9

140

5

5

17

10

14 31

1 1 2

osztályfőnöki szakmai informatika szakmai idegen nyelv

143

17

16 33

1 1 35

összes óra

160

35

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

1

Mechanika

1

2,5

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

1

2

2

2

1

3

1

2

4

2

2

4

3

144

2

10

gyakorlatok Mérési gyakorlatok

1

3

4

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

1 4 6 4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika összes óra összes óra

6

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata

5 4

2 6

70

4

2 6

105

145

5

4 9

140

5

5 10

17

14 31

160

18

15 33

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

2

Gyakorlati heti óraszám

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

2 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

Összes óra Összes óra

5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

4

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

4 17

16 33

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki rajz

2

Mechanika Gépelemekgéptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

1 1

2,5

2

2

1

147

2

1

3

1

2

4

2

2

4

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10435-12 Vasúti járműszerelő feladatai

10436-12 Mozdonyszerelési feladatok

10437-12 Dízelmotoros vasúti járműszerelő feladatai

összes óra összes óra

Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, javítása Vasúti járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti vontatójárművek pneumatikus berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, javítása Dízelmotoros vasúti jármű szerelési gyakorlat

2

70

2

105

2

140

2

10

80

3

4

80 5

5 3

2

5 4

5 3

2 6

70

4

2 6

105

5

2 9

140

5

5

17

10

34 582 09 KÖZPONTIFŰTÉS- ÉS GÁZHÁLÓZAT RENDSZERSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 148

14 31

160

16

15 31

Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

1/9. évfolyam Tantárgyak

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezetékszerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok 10215-12 Fűtésrendszer-

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata Fűtési rendszerek

1. évfolyam

0,5

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

2

1 1

2

4 4

2

10

1 4

5 2

10

1

1

1

1

4

2,5

149

5

szerelő feladatok

10216-12 Gázvezeték- és rendszerszerelő feladatok Összes óra Összes óra

Fűtési rendszerek gyakorlata Gázvezeték rendszerek Gázvezeték rendszerek gyakorlata

6

3

2

5

7 5,5

9 14,5

8 140

10

8

8

15 23

7 140

150

16 23

10 12

21 31,5

13 160

20 31,5

54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

9.

Tantárgyak

heti óraszám e gy Munkahelyi egészség és biztonság

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

11499-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I.

2

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés 10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret 10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

1,5

1 2

1

70

2,5 1

35

1

4 1

1

35

2 1

1

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

2

5 1

1

151

80

5

1

80

1

Elektrotechnikai

10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika

1

Elektrotechnikai gyakorlat

1

2

35

2

4

60

4 2

Irányítástechnika

80

2

Irányítástechnika gyakorlat

2

2

Épületgépészeti munkák irányítása

10208-12 Vezetési és szervezési ismeretek

10207-12 Épületgépészeti komfort rendszerek

10205-12 Épületgépész ellátó rendszerek

összes óra összes óra

2

Műszaki tervek, dokumentációk gyakorlat

2

Vállalkozási ismeretek

1,5

Komfort rendszerek

2

Komfort rendszerek gyakorlat

5

Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek

1,5

Fűtés és megújuló energiák

3

Gázellátás, gázkészülék ismeretek

1,5

Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

7

Gázkészülék szerelési gyakorlat

4

3

2 5

70

3

3 6

105

152

3

4 7

140

6

4 10

15

16 31

160

14

18 31

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakképesítésspecifikus utolsó évf. közismeret nélkül 5/13 és 2/14. 12. 1/13 heti heti óraszám heti óraszám óraszám ögy e gy e gy e gy Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

heti óraszám e gy

ögy

heti óraszám e gy

ögy

0,5

1

2

Műszaki rajz

10417-12 Közlekedéstechnikai

ögy

11.

1

Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

10.

1

1

1,5

Mechanika

1

3

2

2

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok

3

1

2

70

2

153

105

2

1

3

1

2

4

2

2

4

2

140

2

10

80

gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

10467-12 Hajóvezetés

összes óra összes óra

Mérési gyakorlatok

3

4

80

Jogi, biztonságtechnikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

2 2 2 2

Hajógéptan

2

Hajóvillamosságtan

2

Hajógépüzemi gyakorlat Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret Elektronikus navigáció Hajóvezetési gyakorlat

4

4 1 1

3

2 5

70

4

2 6

105

5

2 7

140

5

5 10

20

14 34

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként 154

160

7 12,5

18,5 31

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek

9. 10. 11. heti heti heti óraszám ögy óraszám ögy óraszám ögy e gy e Gy E gy

1

Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

10511-12

1/13 heti óraszám e Gy

ögy

heti óraszám E Gy

1

2 2

1 30

Közlekedési földrajz

104496-12 Közlekedésszállítási alapok

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14.

1

Közlekedési alapismeretek gyakorlat

Közlekedésbiztonság és védelem

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

2

3

50

3

80

2

30

4 3

2 2

6

70

2

3 30

Jelzési ismeretek

5

40

1

40

2

5 1

2

155

Vasúti forgalmi alapok

Forgalmi ismeretek 5 Műszaki ismeretek

2

Forgalom gyakorlat

4

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

10513-12 Pályavasúti alapok

összes óra összes óra

3

Belföldi díjszabási ismeretek Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések

1

Kiegészítő utasítások

3

4

5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat 6

0 6

70

4

2 6

156

105

7

2 9

140

9

1 10

24

8 32

160

1 10

23 33

54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1

1/13 heti óraszám e gy

ögy

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I. Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat

2

2

1 30

Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és –védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1 1

45 1

1

1

1

2

1

2 1

60

157

5

40

1

40

2

2

2

3

50

3

80

4 3

2 2

70

6

10497-12 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

összes óra összes óra

2

3

5

30

1

2

30 4 3 6 2 4 2 2 6

6

0 6

70

4

2 6

105

7

2 9

140

9

1 10

26

8 34

160

23

34 525 03 JÁRMŰFÉNYEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelmény-

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti Tantárgyak Szakiskolai képzés közismereti oktatással oktatás nélkül 158

9 32

modulok

1/9. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Munkahelyi 11500-12 Munkahelyi egészség és egészség és biztonság biztonság

2/10. évfolyam ögy

elméleti heti óraszám

3/11. évfolyam

gyakorlati elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti ögy heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám óraszám

1

Foglalkoztatás II.

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Munkavédelem Elsősegélynyújtás gyakorlata

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

11499-12 Foglalkoztatás II.

10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem

1. évfolyam

1

1

1

2

1 1

1

159

10482-12 Járműfényező feladatai

A felületkezelés alapjai (anyag-, eszköz- és szerszámismeret) Felületelőkészítési, fényezési technológiák A felületelőkészítés, fényezés gyakorlata

Vállalkozási 10483-12 ismeretek Általános vállalkozási feladatok A vállalkozás gyakorlata Összes szakmai óra

3

2

1,5

3

3

2

5

4

6

5

7

16

1

14 0,5

2 8

10

19 1

0,5 7

16

160

8,5

14,5

21 1

1 13

21

1 12

22

34 525 06 KAROSSZÉRIALAKATOS SZAKKÉPESÍTÉS A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/9. évfolyam elmélet gyakorlati i heti heti óraszá óraszám m

2/10. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 3/11. évfolyam

ögy

elméleti Gyakorlati elméleti gyakorlati heti heti heti heti óraszám óraszám óraszám óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10163-12 Munkavédelem Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás környezetvédelem gyakorlata 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok 10166-12 Gépészeti kötési

Gépészeti alapismeretek Gépészeti alapozó gyakorlat Gépészeti kötésismeret

1. évfolyam

1

2. évfolyam ögy

elméleti gyakorlati heti heti óraszám óraszám

1

1

1

1

2

1 1

2

1 2

7

3 3

1

7 1

161

3

feladatok

10483-12 Általános vállalkozási feladatok

10487-12 Karosszérialakatos feladatai

Kötéskészítési gyakorlat Vállalkozási ismeretek

3 1

A vállalkozás gyakorlata Karosszérialakatos szakmai ismeret

0,5 2

3

4

10

1

5,5

10 8

4

0,5

Karosszérialakatos szakmai gyakorlat

Összes szakmai óra

1

7

16

162

1 5

13 8,5

1

14,5

0,5 8

8 13

21

17,5 12

21

54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II 11498-12

Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

0,5

Foglalkoztatás II

0,5

Foglalkoztatás I.

1

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki Rajz 10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

163

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Karbantartási gyakorlatok 1

70

Mérési gyakorlatok

1

5

80

1

3

80

Járműkarbantartás 10418-12 Járműkarbantartás

10419-12 Járműszerkezetek javítása

10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

0,5

Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyakorlata Autóelektronika elmélete Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat

0,5 2 1,5 2

0,5 1 2,5 2 1,5

összes óra összes óra

4

1 5

164

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

2 9

8,5 17,5

54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11498-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11499-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

1

0,5

Közlekedési ismeretek

1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok

1

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

165

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok

10418-12 Járműkarbantartás

10421-12 Autószerelő feladatai

1

70

1

5

1

3

Járműkarbantartás

0,5

Gazdasági ismeretek

0,5

Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan Gépjárművillamosságtan

2 3 2

Szerelési gyakorlat

3

Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika

1,5

Járműdiagnosztika gyakorlata

3,5

összes óra összes óra

4

1 5

166

70

3

2 5

9,5

8 17,5

160

9

8,5 17,5

55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak Gépjárműszerkezetek

10423-12 Járműfenntartási feladatok

Szakmai számítások

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

2,5 1

Gépjárműfenntartás gyakorlata

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

3

Veszélyes anyagok kezelése

1

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki dokumentációs ismeretek

1 1

Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika

2,5

Korszerű járműtechnika gyakorlat

2,5

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat

2,5 9

Összes óra

9 18

Összes óra

167

54 525 04 DÍZELMOTOROS VASÚTI JÁRMŰ SZERELŐJE SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

ögy

0,5

Foglalkoztatás I.

1 1

1

Műszaki rajz Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemekalapok géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II

Közlekedési ismeretek

10417-12

1/13 heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1,5 1

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

1

70

1

5

80

Ágazati szakképzés

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

közismeret nélkül

12. heti óraszám e gy

Közlekedéstechnikai gyakorlatok gyakorlatok Mérési gyakorlatok Vasúti járművek szerkezete, 10435-12 javítása Vasúti járműszerelő Vasúti feladatai járműszerelési gyakorlat Vasúti vontatójárművek Vasúti 10436-12 vontatójárművek Mozdonyszerelési pneumatikus feladatok berendezései Mozdonyszerelési gyakorlat Dízelmozdonyok szerkezete, 10437-12 javítása Dízelmotoros vasúti Dízelmotoros járműszerelő vasúti jármű feladatai szerelési gyakorlat összes óra összes óra

1/13 heti óraszám e gy

1

3

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

80

3

3 2

1 2

2

3 4 5

6

1 5

169

70

3

2 5

9,5

8 17,5

80

9,5

8 17,5

9.5.2 54 582 01 ÉPÜLETGÉPÉSZ TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

1

10209-12 Épületgépészeti csővezeték-szerelés

10211-12 Épületgépészeti rendszerismeret

0,5

Épületgépészeti csővezetékek Épületgépészeti csővezetékek gyakorlata Épületgépészeti rendszerek Épületgépészeti rendszerek gyakorlata

1,5 2 3 3

170

45

10214-12 Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelemi feladatok

Munkavédelem

0,5

Elsősegélynyújtás gyakorlata

0,5

Elektrotechnikai

2,5

Elektrotechnikai 10206-12 gyakorlat Épületgépészeti elektromos szerelések Irányítástechnika és irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat Épületgépészeti munkák irányítása 10208-12 Műszaki tervek, Vezetési és szervezési dokumentációk ismeretek gyakorlat Vállalkozási ismeretek Komfort rendszerek 10207-12 Épületgépészeti Komfort komfort rendszerek rendszerek gyakorlat Vízellátáscsatornázás és vízgépészeti 10205-12 ismeretek Épületgépész ellátó Fűtés és rendszerek megújuló energiák

2

45

1 1 1

1 0,5 1 3,5

1

2

Gázellátás,

1

171

gázkészülék ismeretek Víz-, gáz-, fűtéshálózat gyakorlat

3

Gázkészülék szerelési gyakorlat

2

összes óra összes óra

9

8,5 17,5

172

160

8

9,5 17,5

54 841 01 HAJÓZÁSI TECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelemi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám e gy

0,5

1 1

1

Műszaki rajz

1,5

Mechanika

1

Gépelemek-géptan Technológiai alapismeretek

1

1

1

1,5

1

1

2

1

2

Elektrotechnikaelektronika 10417-12

közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

0,5

Közlekedési ismeretek

10416-12 közlekedéstechnikai alapok

Ágazati szakképzés

Karbantartási gyakorlatok

1

173

70

1

5

80

Közlekedéstechnikai gyakorlatok

10465-12 Csoportmunkák szervezése

10466-12 Hajógépüzem működése

Mérési gyakorlatok

1

3

80

Jogi, biztonság-technikai és vezetési ismeretek Árufuvarozás és személyszállítás Hajósmunkák a gyakorlatban Hajóelmélet, hajószerkezettan

1 1 1 1

Hajógéptan

1

Hajóvillamosságtan

1

Hajógépüzemi gyakorlat

10467-12 Hajóvezetés

2

Hajózási szabályzat, hajóvezetéstan Hajózási földrajz és vonalismeret

0,5

Elektronikus navigáció

0,5

2

Hajóvezetési gyakorlat összes óra összes óra

4

1 5

174

140

3

2 5

9,5 8 17,5

160

5 8

9,5 17,5

54 841 05 VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e Gy

ögy

11. heti óraszám E gy

ögy

12. heti óraszám e Gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

1/13 heti óraszám e Gy

5/13 és 2/14. ögy

heti óraszám E Gy

0,5 0,5 2

Közlekedési alapismeretek

2

Közlekedési alapismeretek gyakorlat 104496-12 Közlekedésszállítási alapok

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Közlekedési földrajz

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és védelem

1,5

Közlekedés üzemvitel

3

Közlekedés üzemvitel gyakorlat

175

Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés- gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

3 2

30

Jelzési ismeretek

1

Forgalmi ismeretek 10511-12 Vasúti forgalmi alapok

2 Műszaki ismeretek

1

Forgalom gyakorlat

2

Pénztárkezelési ismeretek 10512-12 Vasúti pénztári alapok

1,5

Belföldi díjszabási ismeretek

2

Pénztárkezelői és díjszabási gyakorlat Távközlő és biztosítóberendezések 10513-12 Pályavasúti alapok

2,5 1

Kiegészítő utasítások

1,5

Távközlő és biztosítóberendezések gyakorlat

összes óra összes óra

12

6 18

176

160

0,5 5

12,5 17,5

54 841 02 azonosítószám Közúti közlekedésüzemvitel-ellátó felnőtt A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5 0,5 1

Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat 10496-12 Közlekedés-szállítási alapok

ögy

11. heti óraszám e gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

2

Közlekedési földrajz

1,5

50

2,5

80

2

Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat

1,5 3

177

10497-12 A Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai

Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek Közlekedésgazdasági és jogi ismeretek gyakorlat Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjárműszerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat

3

2

30 2 1,5

3 1 2,5 1 1

összes óra összes óra

12

6 18

178

160

4 5,5

12 17,5

9.5.3 Modultérképek 51 525 01 1000 00 00 Autószerelő

13 óra

1.

2.

Műszaki alapismeretek

3.

4. GV

5.

6.

7.

8.

Gépjárműszerkezettan

9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. MK

MD

GVJ (elmélet)

4. 5.

Mechanika

6. 7.

11.

Hőtan

12. 13. 14. 15. Anyagismeret

17. 18. 19. 20. 21.

Általános technológia

240/1.1/0675-06 Belsőégésű motorok felépítése és működése

16.

240/1.1/0675-06 Belsőégésű motorok felépítése és működése

20.

GKÁ (gyakorlat)

240/2.2/0619-06 Motorüzemi paraméterek mérése

240/1.2/0866-06 Autómosóberendezések működése és kezelése

21. 22. 23. 24. 25. Méréstechnika

240/2.4/0619-06 Dízelmotorok füstölésmérése 240/2.5/0619-06 Fedélzeti diagnosztika (OBD EOBD)

240/1.2/0675-06 Motordiagnosztikavizsgálat 240/2.2/0675-06 Erőátviteli berendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/3.2/0675-06 Futóművek

179

240/1.3/0674-06 Gépjármű esztétikai állapot felmérése, festékrétegvastagság mérés

A mérések előkészítése

28.

29.

30.

Autószerelési gyakorlat

31.

32.

Szakmai idegen nyelv

33.

34.

35.

Szakmai Ofő informatika

240/2.3/0865-06 Karosszéria szétbontása 240/1.3/0675-06 Motorbeállítás, javítás

A mérések elvégzése és értékelése

240/2.3/0675-06 Erőátviteli berendezések beállítása, javítása

240/3.3/0675-06 Futóművek beállítása, javítása

Ismételt mérés elvégzése és értékelése

240/2.2/0674-06 Szemrevételezéses vizsgálati műveletek 240/2.4/0865-06 Karosszériaelemek vizsgálata és minősítése

27.

240/2.1/0865-06 Alkatrész kiszerelés és minősítés

240/2.3/0619-06 Ottomotorok gázelemzése 240/1.3/0866-06 Autómosóberendezések tisztítása, karbantartása

26.

Mechanikai mérések gyakorlata

240/4.3/0675-06 Fékberendezések beállítása, javítása

240/5.3/0675-06 Kormányberendezések beállítása, javítása 240/6.3/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések beállítása, javítása

Az iskola helyi programja szerint

10.

GVJ (gyakorlat)

19.

Az iskola helyi programja szerint

9.

18.

Az iskola helyi programja szerint

8.

17.

240/2.3/0674-06 Diagnosztikai vizsgálatok

Gépjárművek vizsgálata

3.

240/6.1/x0675-06 Villamos és elektronikus berendezések felépítése, működése

2.

240/1.1/x0673-06 Munka- baleset- és tűzvédelmi ismeretek 240/1.1/0619-06 Járműazon. 240/1.2/0619-06 Járműazon. 240/2.2/0673-06 jellemzők jellemzők elhelyezése járművön Dokumentációk felhasználása és készítése felépítése és tartalma

hét 1.

16.

29.

Gépelemek, géptan

30. 31. 32.

33.

Mech.mérések elmélete

34. 35. 36.

Villamos mérések elmélete

240/2.1/0675-06 Erőátviteli berendezések felépítése működése

készítés és olvasás

28.

240/2.1/0673-06

27.

240/1.2/x0673-06 Környezetvédelmi ismeretek

Általános techn.gyak.

240/1.3/x0673-06 Hulladékok veszélyes anyagok tárolása

26.

240/6.1/x0675-06 Villamos és elektronikus berendezések felépítése, működése

25.

Műszaki rajz

24.

240/4.1/1208-06 diagnosztika

23.

Számítógépes és adatbáziskezelés

240/2.1/0619-06 Belsőégésű motorok emissziótechnikája

elmélete 22.

diagnosztikája, vizsgálata 240/4.2/0675-06 Fékberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/5.2/0675-06 Kormányberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/6.2/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/1.2/0674-06 Feltöltési mennyiségek ellenőrzése, folyadékok összetételének diagnosztikai ellenőrzése 240/7.2/0675-06 Gépjármű felépítmények vizsgálata

180

240/7.3/0675-06 Gépjármű felépítmények beállítása, javítása 240/1.2/1208-06 Diagnosztikai vizsgálatok próbaút

240/2.5/0865-06 Karosszériaelemek tárolása illetve továbbítása Nem villamos mennyiségek mérése

240/1.3/1208-06 Hibalista felvétele

240/1.1/0864-06 Külső ápolás 240/2.1/1208-06 Járműjavítás 240/1.2/0864-06 Belső ápolás Villamos mérések gyakorlata 240/2.1/0864-06 Napi ellenőrzés és karbantartás

240/2.2/1208-06 Ellenőrző vizsgálatok mérések

240/3.1/1208-06 Külsőbelső tisztítás 240/3.2/1208-06 Jármű átadása

51 525 01 1000 00 00 Autószerelő

4. 5. 6. 7. 8. 9.

13. 14. 15.

19. 20. 21. 22. 23. 24.

240/2.1/0675-06 Erőátviteli berendezések felépítése működése

26.

Vállalkozási ismeretek

GVJ (elmélet)

16.

17.

18.

GVJ (gyakorlat)

19.

20.

GKÁ (elmélet)

240/2.2/0619-06 Motorüzemi paraméterek mérése

240/1.1/0886-06 Vállalkozás működtetése 240/3.1/0675-06 Futóművek felépítése működése

240/4.1/0675-06 Fékberendezések felépítése működése

240/5.1/0675-06 Kormányberendezések felépítése

240/2.4/0619-06 Dízelmotorok füstölésmérése 240/2.5/0619-06 Fedélzeti diagnosztika (OBD EOBD)

240/1.2/0675-06 Motordiagnosztika-vizsgálat 240/2.2/0675-06 Erőátviteli berendezések diagnosztikája, vizsgálata

240/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése 240/1.3/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel 240/1.4/0886-06

240/3.2/0675-06 Futóművek diagnosztikája, vizsgálata

240/4.2/0675-06 Fékberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/5.2/0675-06 Kormányberendezések diagnosztikája, vizsgálata 240/6.2/0675-06 Villamos és

181

21. 22. 23. 24. 25. GKÁ (gyakorlat)

240/2.3/0619-06 Ottomotorok gázelemzése

240/ 4.2/ 120 8-06 Mér őáta lakít ók ism eret e

25.

240/1.1/x0675-06 Belső égésű motorok felépítése és működése

18.

10. 11. 12. 13. 14. 15.

240/2.3/0674-06 Diagnosztikai vizsgálatok

16. 17.

MD

9.

240/1.2/0866-06 Autómosóberendezések működése és kezelése

26.

27.

28.

29.

30.

Autószerelési gyakorlat

31.

32.

Szakmai idegen nyelv

33.

34.

35.

Szakmai Ofő informatika

240/3.1/0673-06 Munkafelvételi ismeretek 240/2.1/0865-06 Alkatrész kiszerelés és minősítés 240/2.3/0865-06 Karosszéria szétbontása

240/1.3/0866-06 Autómosóberendezések tisztítása, karbantartása

240/1.3/0674-06 Gjmű esztétikai állapot felmérése, festékrétegvastagság mérés

240/2.2/0674-06 Szemrevételezéses vizsgálati műveletek 240/2.4/0865-06 Karosszériaelemek vizsgálata és minősítése 240/2.5/0865-06 Karosszériaelemek tárolása illetve továbbítása 240/1.1/0864-06 Külső ápolás

240/1.3/0675-06 Motorbeállítás, javítás 240/2.3/0675-06 Erőátviteli berendezések beállítása, javítása 240/3.3/0675-06 Futóművek beállítása, javítása 240/4.3/0675-06 Fékberendezések beállítása, javítása 240/5.3/0675-06 Kormányberendezések beállítása, javítása 240/6.3/0675-06 Villamos és elektronikus berendezések beállítása, javítása 240/7.3/0675-06 Gépjármű felépítmények beállítása, javítása 240/1.2/1208-06 Diagnosztikai vizsgálatok próbaút 240/1.3/1208-06 Hibalista felvétele 240/2.1/1208-06 Járműjavítás

Az iskola helyi programja szerint

12.

8.

Az iskola helyi programja szerint

11.

Gépjárműszerkezettan

7.

Az iskola helyi programja szerint

10.

6.

240/1.1/ 0865-06 Járműátvétel bontásra

3.

5.

240/2.1/ 240/2.5/ 0674-06 0865-06 Időszako Karosszérias elemek szerviz- tárolása 240/2.2/ 0865-06 művelete illetve Alkatrész-tárolás k továbbítása illetve továbbítás

2.

4.

Gépjárművek vizsgálata

hét 1.

240/6.1/x0675-06 Villamos és elektronikus berendezések felépítése, működése

GV

3.

240/3.2/x0673-06 Árajánlat készítés

2.

240/2.1/x0673-06 Műszaki rajz készítés és olvasás

1.

240/3.3/x0673-06 Ügyfélkommunikációs ismeretek

óra

240/1.1/ 0866-06 Autómosó berendezések felépítése és működése

14

30. 31. 32.

MA GV GSZ MK MD GVJ

240/4.1/1208-06 Számítógépes diagnosztika, és adatbáziskezelés

29.

240/7.1/0675-06 Gépjármű felépítmények felépítése működése

Számlakészítés

240/1.5/0886-06 Piackövetés

elektronikus berendezések diagnosztikája, vizsgálata

240/1.2/0864-06 Belső ápolás

240/1.2/0674-06 Feltöltési mennyiségek ellenőrzése, folyadékok összetételének diagnosztikai ellenőrzése

240/1.1/ 0674-06 Gépjárművekben alkalmazott folyadékok, olajok

28.

240/1.1/1208-06 Kommunikáció az ügyféllel

működése

27.

240/7.2/0675-06 Gépjármű felépítmények vizsgálata

Műszaki alapismeretek Gépjármű villamosságtan Gépjármű-szerkezettan Munka- és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Gépjárművizsgálat és -javítás

GKÁ MT AGY VI

182

240/2.1/0864-06 Napi ellenőrzés és karbantartás

240/2.2/1208-06 Ellenőrző vizsgálatok mérések 240/3.1/1208-06 Külső-belső tisztítás

240/3.2/1208-06 Jármű átadása

Gépjármű karbantartás és ápolás Méréstechnika Autószerelési gyakorlat Vállalkozási ismeretek

52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész 5.

7.

8.

10.

MK

hét 1.

4.

239/1.1/x061506 Mechanika

5. 6. 7.

239/1.7/0615-06 Villamos alapok 239/1.2/x061506 Hőtan

10. 11. 12. 13. 14. 15.

239/1.3/x061506 Anyagismeret

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.

239/1.4/x061506 Általános technológia elmélete

239/2.2/x0615-06 Autóvillamosság elmélete

239/1.1/x0673-06

239/2.1/x0615-06 Gépjármű-szerkezettan

9.

239/1.2/x 0673-06 Környez etvédelm i ismerete k

8.

12.

MD

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

Gépjárműdiagnosztika (elmélet)

239/1.10/0615-06 Villamos mérések elmélete

239/2.2/x0673-06

3.

Munka- baleset- és tűzvédelmi ismeretek

2.

11.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

Szakmai gyakorlat

239/1.9/x0615-06 Mechanikai mérések

30.

31.

32.

33.

34.

35.

SZI

INF

Ofő

Az iskola helyi programja szerint

GSZ

9.

Az iskola helyi programja szerint

Gépjármű villamosságtan

6.

239/2.3/x0615-06 Autóvillamosság gyakorlata gyakorlata

239/2.5/x0615-06 Autóelektronika gyakorlata 239/1.5/0872-06 Nem villamos mennyiségek mérése

4.

Az iskola helyi programja szerint

Műszaki alapismeretek

3.

239/1.1/0618-06 Hatósági vizsgálatok elmélete

2.

Dokumentációk

1.

239/2.1/x0673-06 Műszaki rajz készítés és olvasás

óra

felhasználása és készítése

13

239/1.5/x0615-06 Általános techn.gyak. 239/3.1/x0615-06 Dízelmotor

239/3.2/x0615-06 Benzinmotor 239/1.11/x0615-06 Villamos mérések gyakorlata

239/3.3/x0615-06 Villamos energiarendszer

239/1.1/x0872-06 A mérések előkészítése 239/3.4/x0615-06 Indítórendszer 239/1.2/x0872-06 A mérések elvégzése és értékelése

183

239/3.5/x0615-06 Gyújtórendszer

27.

30. 31. 32.

239/1.6/x061506 Gépelemek, géptan

33. 34. 35. 36.

239/1.8/x061506 Mech.mérések elmélete

239/1.3/x0673-06 Hulladékok veszélyes anyagok tárolása

29.

239/2.4/x0615-06 Autóelektronika elmélete

239/1.3/x0872-06 Javítás vagy alkatrészcsere

239/1.4/x0872-06 elvégzése

1.

2.

3.

4.

5.

6.

8.

9.

10.

12.

MD

13.

14.

15.

16.

17.

239/2.4/x0615-06 Autóelektronika elmélete

8. 9. 10. 11. 12. 13.

239/1.1/0886-06 Vállalkozás működtetése 239/3.2/x0673-06 Árajánlat készítés

5.

239/2.1/x0615-06 Gépjármű-szerkezettan

4.

21.

22.

23.

24.

239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az autóban (elmélet)

25.

26.

27.

28.

29.

Szakmai gyakorlat

30.

31.

32.

33.

34.

35.

SZI

INF

Ofő

239/1.1/x0872-06 A mérések előkészítése

239/1.2/x0872-06 A mérések elvégzése

és értékelése

239/1.3/x0872-06 Javítás vagy alkatrészcsere 239/1.4/x0872-06 Ismételt mérés elvégzése

és értékelése

239/2.3/x0615-06 Autóvillamosság gyakorlata

239/2.5/x0615-06 Autóelektronika gyakorlata

239/3.1/x0615-06 Dízelmotor

239/1.6/x0872-06 Járműdiagnosztika

239/3.2/x0615-06

239/ 3.3/ x06 7306 Ügyf élko mm unik áció s ism eret ek

17.

20.

Gépjárműdiagnosztika (elmélet)

239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az autóban (elmélet)

239/3.1/0673-06 Munkafelvételi ismeretek

3.

16.

19.

239/3.7/x0615-06 Javítóbázis fenntartás

2.

15.

18.

Az iskola helyi programja szerint

Vállalkozási ismeretek

11.

1.

14.

239/1.2/x0618-06 Hatósági vizsgálatok gyakorlata

239/2.2/x0618-06 Irányítástechnika az autóban (gyakorlat)

Az iskola helyi programja szerint

GSZ

7.

hét

7.

239/3.7/x0615-06 Javítóbázis fenntartás

Ismételt mérés és értékelése

Az iskola helyi programja szerint

Gépjármű villamosságtan

6.

239/3.6/x0615-06 Hibás autó

52 525 01 1000 00 00 Autóelektronikai műszerész

14 óra

239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az autóban (elmélet)

28.

239/1.2/x0886-06

184

Benzinmotor

Egyszerű árajánlat készítése

18. 19. 20.

239/3.3/x0615-06

239/1.3/x0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel

21. 22.

239/3.4/x0615-06 Indítórendszer 239/3.5/x0615-06 Gyújtórendszer

23. 24. 25.

Villamos energiarendszer

239/1.3/0618-06 Műszaki továbbképzés

239/1.4/x0886-06 Számlakészítés 239/3.6/x0615-06 Hibás autó

26. 239/1.5/x0886-06 Piackövetés

27. 28.

239/2.2/x0618-06 Irányítástechnika az autóban (gyakorlat)

29. 30.

239/1.4/x0618-06 Alternatív hajtású járművek

31. 32.

MA GV GSZ MK MD VI GD MT AGY SZI INF Ofő

239/1.5/0618-06 Gondoskodás a vállalkozás hatékony működéséről

239/1.2/x0618-06 Hatósági vizsgálatok gyakorlata

Műszaki alapismeretek Gépjármű villamosságtan Gépjármű-szerkezettan Munka- és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Vállalkozási ismeretek Gépjármű-diagnosztika Méréstechnika Autóelektronika gyakorlata Szakmai idegen nyelv Szakmai informatika Osztályfőnöki óra

185

51 525 01 0001 54 01 Autótechnikus 1.

2.

3.

5.

6.

8.

9.

Gépjárműdiagnosztika

10.

11.

12.

Vállalkozási ismeretek

13.

14.

4.

240/4.1/0593-06 Korszerű járműdiagnosztikai ismeretek

5. 6. 7. 8.

240/3.1/0593-06 Gépjárműszerkezettan

240/2.4/0593-06 Üzemgazdaságtan

2. 240/1.5/0618-06 Gondoskodás a vállalkozás hatékony működéséről

13. 14.

240/4.2/0593-06 Elektronikusan irányított rendszerek diagnosztikája

15. 16. 18.

240/1.4/0618-06 Alternatív hajtású járművek

240/2.6/0593-06 Normakészítés, munkaidő elszámolás

19.

22. 23. 24.

240/1.1/0593-06 Alkatrész ismeret 240/2.1/0618-06 Irányítástechnika az autóban

25. 26. 27. 28.

240/2.1/0593-06 Veszélyes

240/1.1/0618-06 Hatósági vizsgálatok elmélete

240/4.3/0593-06 Hatósági

240/1.4/0593-06 Készletezés, készletnyilvántartás

240/2.7/0593-06 Árajánlat készítés

21.

240/2.2/0593-06 Veszélyes anyagok hulladékok

240/3.3/059306 Minőségirányí tási ismeretek

20.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

Szakmai gyakorlatok

30.

31.

32.

33.

34.

35.

SZI

Ofő

240/1.3/0593-06 Alkatrészek, szerelési anyagok, segédanyagok

240/4.4/0593-06 Autó-szerkezettan, villamosságtan és elektronika, diagnosztika

240/1.2/0593-06

12.

17.

240/1.3/0618-06 Műszaki továbbképzés

11.

17.

240/2.5/0593-06 Kapacitás számítás, munkaidő kihasználás

240/3.2/0593-06 Gépjármű villamosság és elektronika

240/2.8/0593-06 Gazdaságossági számítások, költségelemzés

9. 10.

16.

Gazdasági Szakmai ismeretek informatika

hét 1. 3.

15.

Az iskola helyi programja szerint

Gépjárművillamosságtan

7.

Az iskola helyi programja szerint

Gépjárműszerkezettan

4.

Szerelési

óra

anyagok, segédanyagok

15

240/1.2/0618-06 Hatósági vizsgálatok gyakorlata

186

29. 30.

anyagok hulladékok

műszaki vizsgálatok

kezelése, tárolása, újrahasznosítása

240/2.2/0618-06 Irányítástechnika az autóban (gyakorlat)

31. 32. SZI Ofő

240/2.3/0593-06 Veszélyes anyagok hulladékok kezelése, tárolása, újrahasznosítása Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

187

Autószerelő [beszámítással]

14 óra

1.

2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

240/1.2/0619-06 Járműazonosító 240/1.1/0619-06 Járműazonosító jellemzők elhelyezkedése a jellemzők felépítése és tartalma járművön

2.

5.

6.

Gépjárműszerkezettan

7.

8.

GVJ

9.

10.

11.

(elmélet)

12.

13.

GKÁ (elmélet)

14.

15.

16.

17.

18.

Vállalkozási ismeretek

19.

20.

GVJ (gyakorlat) 240/2.3/0674-06

240/1.1/ 0866-06 Gépjárművizsgálat alapjai

240/2.2/0619-06

21.

22.

23.

24.

25.

GKÁ (gyakorlat)

240/1.2/0866-06 Autómosóberendezések működése és kezelése

240/2.3/0619-06

240/1.1/0675-06 Belső égésű motorok felépítése és működése

240/1.3/ 0674-06

240/1.1/0886-06 Vállalkozás működtetése

240/2.1/ 0674-06

240/2.5/0619-06

20.

240/1.2/0675-06 240/3.2/0673-06 Árajánlat készítés

19. 21.

240/4.0/1208-06 Járműjavítás elmélete

240/1.3/0866-06 Autómosóberendezések tisztítása, karbantartása

240/1.3/0674-06 Gjmű esztétikai állapot felmérése, festékrétegvastagság mérés

25. 26. 27. 28.

240/2.2/0674-06 Szemrevételezéses vizsgálati műveletek

29.

30.

31.

Autószerelési gyakorlat

32.

33.

34.

35.

SZI

OF

240/3.1/0673-06 240/2.1/0865-06

240/1.3/0675-06

240/2.3/0675-06

240/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése

240/3.2/0675-06

240/3.3/0675-06 240/4.3/0675-06 240/5.3/0675-06

240/6.3/0675-06

240/2.2/0675-06

240/2.2/ 0865-06

240/2.4/0865-06 Karosszériaelemek vizsgálata és minősítése

240/7.3/0675-06 240/1.2/1208-06

240/4.2/0675-06 240/3.3/0673-06 Ügyfélkommunikációs ismeretek

24.

240/1.1/ 0865-06

240/2.1/0675-06 Erőátviteli berendezések felépítése működése

22. 23.

28.

240/2.4/0619-06

16. 18.

27.

240/2.3/0865-06 240/1.1/ 0674-06

15. 17.

26.

Az iskola helyi programja szerint

hét 1.

4.

Az iskola helyi programja szerint

MD

3.

240/3.1/0675-06 Futóművek felépítése működése 240/4.1/0675-06 Fékberendezések

240/2.4/ 0865-06 240/2.1/0619-06 Belső égésű motorok

240/2.5/ 0865-06

240/1.3/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel

240/5.2/0675-06

240/1.4/0886-06 Számlakészítés

240/6.2/0675-06

188

240/2.5/0865-06 Karosszériaelemek tárolása illetve továbbítása 240/1.1/0864-06 Külső ápolás

240/1.3/1208-06 240/2.1/1208-06 240/2.2/1208-06

29. 30. 31. 32.

MA GV GSZ MK MD GVJ GKÁ MT AGY VI

felépítése működése

emissziótechnikája 240/4.1/1208-06 Számítógépes diagnosztika, és adatbáziskezelés

240/1.2/0674-06 240/2.1/ 0864-06

240/1.5/0886-06 Piackövetés 240/7.2/0675-06

Műszaki alapismeretek Gépjármű villamosságtan Gépjármű-szerkezettan Munka- és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Gépjárművizsgálat és -javítás Gépjármű karbantartás és ápolás Méréstechnika Autószerelési gyakorlat Vállalkozási ismeretek

189

240/3.1/1208-06 240/1.2/0864-06 Belső ápolás

240/3.2/1208-06

Autóelektronikai műszerész [beszámítással]

14 óra

1.

2.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

240/2.2/0673-06 Dokumentációk felhasználása és készítése

2.

5.

6.

Vállalkozási ismeretek

7.

8.

9.

10.

11.

Gépjármű villamosságtan

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

Gépjármű-diagnosztika (elmélet)

19.

20.

21.

Gépjármű-diagnosztika (gyakorlat)

239/1.5/0872-06 Nem villamos mennyiségek mérése

239/2.2/0615-06 Autóvillamosság elmélete

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

Autóelektronika gyakorlata

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

239/1.2/0618-06 Hatósági vizsgálatok gyakorlata

239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az

25. 26. 27. 28.

239/1.6/0872-06 Járműdiagnosztika

239/1.6/0872-06 Járműdiagnosztika

240/1.2/0886-06 Egyszerű árajánlat készítése

240/1.4/0886-06 Számlakészítés

33.

34.

35.

SZI

OF

239/2.5/0615-06 Autóelektronika gyakorlata

239/3.1/0615-06 Dízelmotor

239/2.4/0615-06 Autóelektronika elmélete

240/1.3/0886-06 Kapcsolattartás az ügyfelekkel

32.

239/1.1/0618-06 Hatósági vizsgálatok elmélete

240/1.1/0886-06 Vállalkozás működtetése

239/3.1/0673-06 Munkafelvételi ismeretek

16.

240/3.2/0673-06 Árajánlat készítés

15.

240/3.3/0673-06 Ügyfélkommunikációs ismeretek

14.

31.

239/2.3/0615-06 Autóvillamosság gyakorlata

12. 13.

30.

Az iskola helyi programja szerint

hét 1.

4.

Az iskola helyi programja szerint

MD

3.

239/3.2/0615-06 Benzinmotor

239/3.3/0615-06 Villamos energiarendszer 239/1.3/.0872-06 239/2.1/0618-06 Irányítástechnika az autóban (elmélet)

239/3.6/0615-06 Hibakód elemzés

239/3.6/0615-06 Hibakód elemzés

239/1.4/0618-06 Alternatív hajtású járművek

239/3.4/0615-06 Indítórendszer 239/3.5/0615-06 Gyújtórendszer

190

29. 30.

240/1.5/0886-06 Piackövetés

31. 32.

MD

240/1.1/1208-06

239/3.6/0615-06 Hibás autó

239/1.3/0618-06 Műszaki továbbképzés

Műszaki dokumentáció

191

51 525 02 0000 00 00 Vasúti járműszerelő

óra

1.

2.

3.

4.

5.

Vasúti erőátviteli szerkezetek

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Vasúti fékszerkezetek

2. 3. 4.

14.

AGY

15.

16.

17.

Géprajz, gépelemek

Anyagismeret,

hét 1.

13.

259/1.1/0628-06 Járműszekrény és tartozékai

18.

19. JT

20.

21.

MK

ME

22.

23.

Géptan

24. EL

25.

26. VI

16.

259/1.3/0628-06 Hordművek

17. 259/2.2/0628-06 Pneumatikus működtető és kapcsoló berendezések

18. 19.

259/4.1/0628-06

14.

259/4.4/0628-06 Géprajz, gépelemek

22.

259/1.4/0628-06 Mechanikus fékek

259/4.2/0628-06 Gyártásismeret

21. 23. 24. 25. 26. 27.

259/1.1/0629-06 Mozdonyok felfüggesztése

259/4.5/0628-06 Vasúti járműjavítási technológiák

20.

259/4.3/0628-06

13.

259/2.3/0628-06 Pneumatikus fék berendezések

28.

Vállalkozási ismeretek

12.

Elektrotechnika

11.

Géptan

259/1.2/0628-06 Futóművek

Mechanika

anyaggazdálkodás

8.

15.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

Szakmai gyakorlat

35. Ofő

259/2.4/0628-06 Pneumatikus berendezések javítása

259/1.3/0629-06 Mozdonyok, járműszerkezetek javítása

259/1.5/0628-06

192

Az iskola helyi programja szerint

vasúti járműjavítás eszközei

259/2.1/0628-06 Sűrített levegő ellátó berendezések

7.

259/3.1/0628-06 Munka-, tűz- és környezetvédelem

6.

10.

28.

259/4.6/0628-06 A vasúti járműjavítási technológiák alkalmazása

5.

9.

27.

A

1/13

Vasúti járműszerkezetek javítása

29. 30. 31. 32. 33.

259/1. 2/0629-06 Mozdonyok hajtóművei

34. 35. 36.

51 525 02 0010 51 01 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője

2/14 óra

hét 1.

1.

2.

3.

4.

Járműjavítás technológiája

5. MK

6.

7.

8.

9.

Villamos gépek és berendezések

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

Dízel mozdonyok

19.

20. ISZ

21.

22. VI

259/2.1/0629-06 Sűrítettlevegő-termelő és tisztító berendezések

2.

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

259/2.4/0628-06 Mozdonyok pneumatikus berendezéseinek javítása

259/2.3/0629-06 Mozdonyvezetői fékezőszelepek és kiegészítőik 259/3.1/0629-06 Villamos gépek 259/3.1/0629-06 Dízelmozdonyok villamos berendezései I.

Vállalkozási alapismeretek

8.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

Szakmai gyakorlat

33.

34.

35. Ofő

259/2.4/0629-06 Mozdonyok pneumatikus berendezéseinek javítása

259/1.1/0631-06 Dízelmotorok szerkezete 259/1.7/0631-06 Vasúti dízelmotorok fenntartása, javítása 259/3.2/0629-06 Egyéb villamos berendezések

259/1.2/0631-06 Dízelmotorok üzemanyag ellátó berendezései

193

Az iskola helyi programja szerint

7.

25.

259/2.2/0629-06 Pneumatikus működtető berendezések.

Irányítás- és szabályozástechnika

6.

259/1.3/0629-06 Mozdonyok, járműszerkezetek javítása

259/3.1/0628-06 Munka-, tűz- és környezetvédelemi ismeretek

5.

24.

259/4.1/0629-06 Dízelmozdonyok villamos berendezéseinek javítása

3. 4.

23.

21. 22. 23.

259/2.4/0628-06 Pneumatikus berendezések javítása

259/1.3/0631-06 Dízelmotorok üzem- és kenőanyagrendszere

24. 25. 259/1.4/0631-06 Dízelmotorok biztonsági berendezései

26. 27. 28. 29.

259/1.7/0631-06 Vasúti dízelmotorok fenntartása, javítása

259/1.5/0631-06 Dízelmotorok kiegészítő berendezései

30. 259/1.6/0631-06 Dízelmozdonyok fő- és segédüzemi kapcsolóelemei, hajtóművei

31. 32. AGY JT MK ME EL VI ISZ

Anyag- és gyártásismeret Járműjavítás technológiája Munka- és környezetvédelem Mechanika Elektrotechnika Vállalkozási ismeretek Irányítás- és szabályozástechnika

194

Dízelmotoros vasúti jármű szerelője [beszámítással]

14 óra

hét 1.

1.

2.

3.

4.

Járműjavítás technológiája

5. MK

6.

7.

8.

9.

Villamos gépek és berendezések

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

Dízel mozdonyok

19.

20. ISZ

21.

22. VI

259/2.1/0629-06 Sűrítettlevegő-termelő és tisztító berendezések

2.

10. 12. 13. 259/2.4/0629-06 Mozdonyok pneumatikus berendezéseinek javítása

17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

259/2.4/0628-06 Pneumatikus berendezések javítása

259/3.1/0629-06 Villamos gépek

259/1.1/0631-06 Dízelmotorok szerkezete

259/1.2/0631-06 Dízelmotorok üzemanyag ellátó berendezései 259/3.2/0629-06 Egyéb villamos berendezések

259/1.3/0631-06 Dízelmotorok üzem- és kenőanyagrendszere

25. 27. 28.

29.

30.

31.

32.

Szakmai gyakorlat

33.

34.

35. Ofő

259/1.7/0631-06 Vasúti dízelmotorok fenntartása, javítása

259/2.4/0629-06 Mozdonyok pneumatikus berendezéseinek javítása

259/3.1/0629-06 Dízelmozdonyok villamos berendezései I.

24. 26.

28.

259/1.4/0631-06 Dízelmotorok biztonsági berendezései 259/1.5/0631-06

195

Az iskola helyi programja szerint

11.

259/3.1/0628-06 Munka-, tűz- és környezetvédelemi ismeretek

9.

16.

27.

259/2.3/0629-06 Mozdonyvezetői fékezőszelepek és kiegészítőik

8.

15.

26.

259/2.2/0629-06 Pneumatikus működtető berendezések.

7.

14.

25.

Vállalkozási alapismeretek

6.

259/1.3/0629-06 Mozdonyok, járműszerkezetek javítása

Irányítás- és szabályozástechnika

5.

24.

259/4.1/0629-06 Dízelmozdonyok villamos berendezéseinek javítása

3. 4.

23.

259/1.7/0631-06 Vasúti dízelmotorok fenntartása, javítása

Dízelmotorok kiegészítő berendezései

29. 30.

259/1.6/0631-06 Dízelmozdonyok fő- és segédüzemi kapcsolóelemei, hajtóművei

31. 32. MK VI ISZ

Munka- és környezetvédelem Vállalkozási ismeretek Irányítás- és szabályozástechnika

196

52 841 04 0010 52 01 Vasútüzemvitel-ellátó - Forgalmi szolgálattevő

13 óra

hét 1.

1.

2.

3.

4.

5.

Munkavégzés és biztonságtechnika

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Árufuvarozás

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

Forgalmi utasítás

Vonatösszeállítás

22.

23.

24.

25.

Forgalom

26.

27.

Forgalmi gyakorlat

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

Vasúti ismeretek

Elemzésellenőrzés

262/1.1/0652-06 Vasúti földrajz és történet

262/2.1/0652-06 Vasúti statisztikák

262/1.2/0652-06 Menetrend-kezelés

262/2.2/0652-06 Pénztárellenőrzés

262/1.3/0652-06 Nemzetközi vasúti földrajz

262/2.2/0652-06 Pénztárellenőrzés gyakorlata

35. Ofő

2. 3. 4. 5.

262/1.1/0642-06 Általános üzemi munkavégzés

262/1.1/0643-06 Vonatátvétel árufuvarozási ismeretei

6.

262/2.1/0643-06 Árufuvarozási üzletszabályzat ismeretei

262/2.1/0654-06 Forgalmi ismeretek

8. 9. 10. 11. 12. 13.

262/1.2/0642-06 Munkavédelem

262/1.2/0643-06 Szállításirányítási rendszer (SZIR) ismeretei 262/2.2/0643-06 Vonatösszeállítással kapcsolatos forgalmi ismeretek I.

14. 15.

262/1.1/0644-06 Általános rendelkezések

16. 17. 18. 19. 21.

262/1.3/0642-06 Baleset-, tűz-, vagyonvédelem

22.

262/2.3/0643-06 Vonatösszeállítással kapcsolatos forgalmi ismeretek II.

23. 24. 25.

26. 27. 28.

262/1.3/0642-06 Munkavédelem gyakorlata

262/1.4/0643-06 Árufuvarozási üzletszabályzat ismeretei

262/2.3/0654-06 Pálya- és biztosítóberendezésismeretek 262/2.4/0643-06

197

262/2.2/0654-06 Jelzési gyakorlat

20.

262/2.2/0654-06 Jelzési ismeretek

262/1.3/0643-06 Vonatfelvétel árufuvarozási ismeretei

Az iskola helyi programja szerint

262/2.1/0654-06 Forgalmi gyakorlat

7.

Vonatösszeállítással kapcsolatos forgalmi ismeretek III.

29. 30. 31. 32. 262/1.4/0643-06 Árufuvarozás üzemeltetése

262/1.3/0642-06 Baleset-, tűz-, vagyonvédelem gyakorlata

33. 34. 35. 36.

52 841 04 0010 52 01 Vasútüzemvitel-ellátó - Forgalmi szolgálattevő

14 óra

hét 1.

1.

2.

3.

Adatfelv. és üzemirányítás

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

Forgalmi ismeretek gyakorlat

Forgalmi utasítás

262/4.1/0644-06 Általános rendelkezések

262/5.1/0644-06 Vonatközlekedés szabályozása

20.

21.

22.

23.

Személypénztár

24.

25.

26.

27.

28.

Menetjegykiadás

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

Menetjegykiadás gyakorlat

Ofő

2. 3. 4. 5. 6. 7.

262/2.1/0644-06 Vonat fel és átvétel

262/2.1/0651-06 Belföldi menetjegykiadás

262/3.1/0651-06 Belföldi pénztárgép kezelés és helybiztosítás

9. 262/1.1/0651-06 Belföldi személypénztár

10. 11. 12. 13.

262/4.2/0644-06 Vonatközlekedés szabályozása

262/5.2/0644-06 Rendkívüli események

262/2.2/0651-06 Belföldi menetdíjszámítás

262/4.3/0644-06 Központi forgalomirányítás

262/5.3/0644-06 Központi forgalomirányítás

262/2.3/0651-06 Nemzetközi menetjegykiadás

14. 15. 16. 17.

262/2.2/0644-06 Üzemirányítói szolgálat

18. 19. 20. 21.

262/1.2/0651-06

198

262/3.2/0651-06 Nemzetközi helybiztosítás

Az iskola helyi programja szerint

8.

Nemzetközi személypénztár

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

262/4.4/0644-06 Vonatösszeállítás

262/5.4/0644-06 Vonatösszeállítás

30. 31. 32.

199

262/2.2/0651-06 Nemzetközi menetdíjszámítás

2. 3. 4.

9. 10. 11. 12. 13.

094/2.1/0111-06 Geometriai mérések

8.

094/1.1/0111-06 Műszaki dokumentációk

7.

094/3.2/0111-06 Anyagjelölések értelmezése

094/3.3/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakításának elmélete

14. 15. 16. 17. 18. 19. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

094/6.1/0109-06 A munka egyeztetése

20.

MV

094/2.2/0111-06 Geometriai mérések elmélete

5.

8.

9. HE

10.

11. FM

12.

13.

Csőszerelés

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

Tervezési, ellenőrzési feladatok

26.

27.

28.

29.

30.

Gyakorlat

094/3.1/0111-06 Munkabiztonság, minőségvédelem

FKKA

hét 1.

6.

7.

094/1.1/0409-06 Műszaki dokumentáció készítése

094/3.1/0109-06 Szerelési gyakorlatok

094/3.2/0109-06 Anyag és szerszám ismeret

094/1.2/0409-06 Felülvizsgálat

200

31.

32.

33.

34.

35.

INF

SZI

Ofő

094/2.1/0109-06 Mérési gyakorlatok

094/3.4/0111-06 Előrajzolás

6.

094/3.5/0111-06 Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása

5.

Csőszerelési alapismeretek, számítások

GM

4.

Folyadékok mechanikája

MD

3.

094/5.1/0109-06 A munka, baleset, tűz, 094/1.2/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, 094/1.1/0110-06 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelmi környezetvédelem elm. ism. környezetvédelem feladatok betartása 094/4.2/0109-06 A hegesztés elmélete

2.

Az iskola helyi programja szerint

1.

Az iskola helyi programja szerint

óra

Autocad rajzolás

54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus

13

094/4.1/0109-06

Hegesztési gyakorlatok

29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

DO

2.

3.

4.

5.

6.

Tüzelés- és légtechnikai mérések

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Kivitelezési munkák irányítása

13.

16.

17.

18.

19.

20.

Épületgépészeti rendszerek kiépítése

21.

22.

23.

Minősítés, felülvizsgálat

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

Gyakorlat

31.

34.

35.

INF

SZI

Ofő

Az iskola helyi programja szerint

1.

Az iskola helyi programja szerint

óra

Autocad rajzolás

54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus

14

32.

33.

hét 1. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

094/1.1/0109-06 Előzetes tanulmányozás, egyeztetés

2.

15.

094/1.1/0104-06 Előrajzolás, egyeztetés, ellenőrzés 094/2.1/0409-06 Vezetés, irányítás

094/1.2/0104-06 Csővezetékek, csőhálózatok kiépítése

094/1.1/0098-06 Ellenőrzés

094/2.1/0104-06 Felülvizsgálat 094/1.3/0104-06 Épületgépészeti berendezések elmélete és elhelyezése 094/2.2/0409-06 Dokumentálás

094/1.4/0104-06 Épületgépészeti berendezések szerelése, ellenőrzése, nyomáspróbázása

17. 18. 19. 20.

094/1.2/0109-06 Tervek, dokumentációk

16.

201

21. 22. 23. 24.

094/2.1/0098-06 Beállítás, beüzemelés, felülvizsgálat

25. 26.

094/1.5/0104-06 Elektromos szerelés, mérés

27. 28. 29. 30.

094/1.6/0104-06 Üzembehelyezés, beszabályozás

31. 32. MD GM FKKA MV HE FM INF SZI Ofő

Műszaki dokumentáció Geometriai mérés Fémek kézi és kézi kisgépes alakítása Munkavédelem Hegesztés Folyadékok mechanikája Informatika Szakmai idegen nyelv Osztályfőnöki óra

202

094/1.2/0098-06 Beüzemelés

Szakközépiskolai szakképzés 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus (a 2012/2013. tanévtől) Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 6201-11

megnevezés Épületgépészeti csővezeték- szerelés 1.0/6201-11 Csőszerelés előkészítése 2.0/6201-11 Vezetékhálózat kialakítása 3.0/6201-11 Csőhálózat üzembe helyezése 6200-11 Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok 1.0/6200-11 Munkaterület munkavédelme 2.0/6200-11 Tűz elleni védekezés 3.0/6200-11 Környezetvédelem 4.0/6200-11 Az elsősegélynyújtás általános szabályai. 6202-11 Épületgépészeti rendszerismeret 1.0/6202-11 Épületgépészeti alapfogalmak 2.0/6202-11 Épületgépészeti dokumentációk 3.0/6202-11 Épületgépészeti rendszerelemek 6203-11 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika 1.0/6203-11 Elektrotechnikai alapismeretek 2.0/6203-11 Egyenáramú körök és hálózatok 3.0/6203-11 Váltakozó áram lapfogalmai, körök, -hálózatok 4.0/6203-11 Villamos forgógépek 5.0/6203-11 Villamos gyakorlat 6.0/6203-11 Elektronika 7.0/6203-11 Elektronikai gyakorlat 8.0/6203-11 Villamos alkatrészek 9.0/6203-11 Villamos mérések 10.0/6203-11 Vezérlés és szabályozástechnikai elméleti ismeretek

Óraszám 1/13 évfolyame e gy 144 180 42 82 20

30 116 34

72

36

e

2/14 évfolyam gy

29 14 29 36 216

82

86

22

72

36

58

24

216

108

45 45 44 13 32 18 32 13 28 25

203

32

32

11.0/6203-11 Vezérlés- és szabályozástechnikai gyakorlat 12.0/6203-11 Érzékelők és vezérelt eszközök illesztése 6204-11 Vezetési és szervezési ismeretek 1.0/6204-11 Épületgépészeti munkák előkészítése 2.0/6204-11 Kivitelezési munkák szervezése, irányítása, ellenőrzése 3.0/6204-11 Beüzemelés előkészítése, beszabályozás, átadás, átvétel 4.0/6204-11 Üzemeltetési, fenntartási munkák előkészítése, irányítása, ellenőrzése 5.0/6204-11 Vállalkozói, jogi, műszaki gazdasági és szervezési ismeretek 6205-11 Épületgépész szakmai feladatok 1.0/6205-11 Vízellátás-csatornázás és vízgépészeti ismeretek 2.0/6205-11 Központi fűtés és megújuló energia ismeretek 3-0/6205-11 Gázellátás és készülékszerelés alapismeretek

16

13

144

64

42

48

20

20

16

42

20

Összesen

204

432

256

139

96

154

72

139

88

576

356

31 582 21 0010 31 02 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 6201-11 1.0/6201-11 2.0/6201-11 3.0/6201-11 6200-11

1.0/6200-11 2.0/6200-11 3.0/6200-11 4.0/6200-11 6202-11 1.0/6202-11 2.0/6202-11 3.0/6202-11 6209-11 1.0/6209-11 2.0/6209-11 3.0/6209-11 4.0/6209-11 5.0/6209-11 6210-11 1.0/6210-11 2.0/6210-11 3.0/6210-11 4.0/6210-11 Összesen

megnevezés Épületgépészeti csővezeték- szerelés Csőszerelés előkészítése Vezetékhálózat kialakítása Csőhálózat üzembe helyezése Épületgépészeti munka-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Munkaterület munkavédelme Tűz elleni védekezés Környezetvédelem Az elsősegélynyújtás általános szabályai. Épületgépészeti rendszerismeret Épületgépészeti alapfogalmak Épületgépészeti dokumentációk Épületgépészeti rendszerelemek Fűtésrendszer-szerelő feladatok Fűtési rendszer szerelése Fűtőtestek Kazánok Fűtési rendszerek karbantartása Napenergia-hasznosítás Hőtermelő rendszerszerelő feladatok Bekötővezetékek Csatlakozó, elosztó és belső vezetékek Gázmérők, nyomásszabályozók Gázfogyasztó berendezések

Óraszám 1/11 évfolyame e gy 144 270 48 48 48

90 90 90

144

36

e

2/12 évfolyam gy

36 36 36 36

36

144

270

48

90

48

90

48

90

432

205

576

160

384

30 30 30 35

80 80 80 80

35 160

64 288

40 40

64 64

40

80

40

80

320

672

31 525 05 0010 31 01 Járműfényező A tantárgy neve

Tananyagegység száma

Anyagismeret

1.0/0110-11, 2.0/0110-11 1.0/0596-06

Szakismeret

2.0/0596-06

Felületelőkészítés

4.0/0596-06

Munkavédelem

Fényezési ismeretek 6.0/0596-06 Műszaki ábrázolás Szakmai számítás Vállalkozási ismeretek 1.0/0886-06 3.0/0596-06 5.0/0596-06 Szakmai gyakorlat 7.0/0596-06 8.0/0596-06

Tananyagegység megnevezése

Éves óraszámok 2/10. év

1/9. év

Elsősegélynyújtás, munkabiztonság… Anyagok megismerése Általános szakmai ismeretek elsajátítása Felületelőkészítési technológiák elsajátítása Fényezési technológiai ism. elsajátítása

Általános vállalkozási feladatok Általános feladatok végzése Felületelőkészítési technológiák végzése Fényezési technológiák alkalmazása Karbantartási, tisztítási munkálatok Összes óraszám Heti óraszám Összes óraszám: Elmélet: Gyakorlat:

206

3/11. év

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

elmélet

gyakorlat

0 72

0 0

36 72

0 0

16 32

16 0

36

0

72

0

32

0

36

0

72

0

32

0

36 0 0

0 0 0

36 0 0

0 0 0

64 32 32

0 0 0

0 0

0 72

0 0

0 72

64 0

32 32

0

288

0

216

0

144

0

234

0

216

0

176

0

54 648 18

0 288 8

36

0

32

180 5 2392 772 1620

100% 32% 68%

540 15

304 11

432 12

31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos A tantárgy neve

Munkavédelem Műszaki dokumentációk Mérés-szerelés Anyagismeret Megmunkálások Gépészeti kötések Szakmai alapismeretek Szerelés I. Karosszériajavítás Kézi forgácsolás Karosszériahegesztés Szerelés II. Vállalkozási ismeretek

Szakmai gyakorlat

Tananyagegys ég száma 1.0/0110-11 6.0/0584-06 1.0/6361-11 2.0/6361-11 5.0/6361-11 3.0/6361-11 4.0/6361-11 1.0/0220-11 1.0/0594-06 2.0/0594-06 3.0/0594-06 4.0/0594-06 5.0/0594-06 12.0/0594-06 1.0/0886-06 2.0/0110-11 x.0/6361-11 2.0/0220-11 x.0/0594-06

Tananyagegység megnevezése Elsősegélynyújtás, munkabiztonság… Környezetvédelmi ismeretek Műszaki dokumentációk Gépészeti alapmérések Alapszerelések végzése Anyagismeret, anyagvizsgálat Fémek alakítása Gépészeti kötések elméleti alapjai Szakmai ismeretek Szerelési ismeretek I. Karosszériajavítási ismeretek Kézi forgácsolási ismeretek Karosszéria hegesztési ismeretek Szerelési ismeretek II. Általános vállalkozási feladatok Elsősegélynyújtás, munkabiztonság… Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti kötések készítése Karosszérialakatos feladatai Összes óraszám Heti óraszám Évi óraszám: Összes óraszám: Elmélet: 207

1/9. év (36hét) elmélet gyak.

Heti óraszámok 2/10. év (36hét) elmélet gyak.

3/11. év (32hét) elmélet gyak.

0 0 1 0,5 0,5 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 1 0 0 1 0 0 2,5 2,5 1 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

1 1 0 0 0 0 0 1 0 0 2 0,5 0,5 2 2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

0 0 0 0 4 4+1

0,5 12 4,9 0,6 19 19-1

0 0 0 0 8 8

0 0 0 15 15 15

0 0 0 0 10 10+1

0 0 0 12 13 12-1

144 2392 752

684

540

320

416

288 100% 31,4%

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. AI (2)

208

SZI (3) 1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai (54 óra) 1.0/0110-11 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete (36 óra)

GMSZ (1)

4.0/6361-11 Fémek alakítása (54 óra)

17.

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat (72 óra)

MD (2)

2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések (18 óra)

6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése (18 óra)

Műszaki dokumentációk (72 óra)

SZGY (14)

1.0/6361-11

hét

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése (72 óra)

9

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése (108óra)

5.

4.0/6361-11 Fémek alakítása (198 óra)

2. 3. 4.

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat (18 óra)

2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések (36 óra)

1.

1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk (90 óra)

óra

2.0/0110-11 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem gyakorlata (18óra)

Gyakorlat: 1640

31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos MK (1)

68,6%

2012/2013 M (2)

1/9

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. MAT (2) TI (1) T/M (2) TE (3)

34. 35.

ID.NY.(1) OF (1)

5.

6.

7.

8.

10. 9.

11.

12.

13.

14.

15. 4.

17. 2.

3. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

SZGY 17. 18. 19.

SZI (4)

18.

209

20. 21. 22.

GSZ ((4))!!!!

hét 1.

1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok (36 óra)

31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos

6.0/0594-06 Környezetvédelmi ismeretek (36 óra)

10.

12.0/0594-06 Szerelési ismeretek II. (36 óra)

9.

4.0/0594-06 Kézi forgácsolási ismeretek (18 óra)

8.

3.0/0594-06 Karosszéria javítási ismeretek (36 óra)

7.

2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I. (72 óra)

6.

1.0/0594-06 Szakmai ismeretek (72 óra)

5.

1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai (72 óra)

4.

11.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II.

3.

9.0/0594-06 Kézi forgácsolási gyakorlatok

2.

8.0/0594-06 Karosszéria javítási gyakorlatok

10

10.0/0594-06 Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok

16. 1.

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése

óra

7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I.

26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

2013/2014 2-10

23. 24. 27.

MK (1) VI (1)

25. 26.

M 28.

T/M MAT

29. TI

30. 31. TE

32. 33. 34. 35.

ID. NY. INF OF

hét 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

10. 9.

11.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

210

20. 21.

SZGY GSZ (2) VI (3)

1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok (96 óra)

22.

5.0/0594-06 Karosszéria hegesztési ismeretek (18 óra)

21.

1.0/0594-06 Szakmai ismeretek (32 óra) 2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I. (32 óra) 3.0/0594-06 Karosszéria javítási ismeretek (52 óra) 12.0/0594-06 Szerelési ismeretek II. (12 óra)

2.

11.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II.

11

8.0/0594-06 Karosszéria javítási gyakorlatok

1.

7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I.

óra

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése

19.

20.

35.

36.

31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos 2014/2015 3/11 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

M TI T/M

31. 32.

TE 33. 34. 35.

ID. NY. INF OF

12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. Jelmagyarázat:

SZGY

Szakmai gyakorlat

MD

AI

Műszaki dokumentációk Gépészeti mérés, szerelés Anyagismeret

SZI

Szakmai ismeret

MK

Munkavédelem

GSZ

Gépészeti szerelés

VI

Vállalkozási ismeretek

GMSZ

211

10. 9.

11.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések (36 óra)

18.

212

19. 20. 21.

SZGY

22. 23. 24.

MD (2)

25. 26.

SZI (3)

hét 1. 27.

5.

6.

7. 28.

AI (1)

29. 30.

GMSZ (3)

2.

3.

4.

1.0/0110-11 Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, környezetvédelem elmélete (36 óra)

17.

3.0/0594-06 Karosszériajavítási ismeretek (36 óra)

16.

2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I. (36 óra)

15.

2.0/6361-11 Gépészeti alapmérések (18 óra)

14.

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése (18 óra)

13.

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat (36 óra)

12.

1.0/0594-06 Szakmai ismeretek (36 óra)

11.

1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai (36 óra)

10.

4.0/6361-11 Fémek alakítása (36 óra)

9.

1.0/6361-11 Műszaki dokumentációk (72 óra)

8.

11..0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II. (36 óra)

7.

10.0/0594-06 Karosszéria hegesztési gyakorlatok (36 óra)

6.

9.0/0594-06 Kézi forgácsolási gyakorlatok (36 óra)

5.

8.0/0594-06 Karosszériajavítási gyakorlatok (108 óra)

4.

7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I. (36 óra)

3.

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése (72 óra)

2.

5.0/6361-11 Alapszerelések végzése (144 óra)

1.

4.0/6361-11 Fémek alakítása (216 óra)

8.

2.0/0110-11

óra

3.0/6361-11 Anyagismeret, anyagvizsgálat (18 óra)

9 31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos (2 éves) 2012-2013 1/9

31.

MK (1)

32. 33.

ID. NY.

34. 35.

TE OF

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

4.

5.

18.

19.

20.

21.

22.

213

19. 20. 21. 22.

SZGY

2.

3. 23. 24. 25.

SZI (3)

26. 27.

GSZ (3)

28.

1.0/0886-06 Általános vállalkozási feladatok (128 óra)

10.

12.0/0594-06 Szerelési ismeretek II. (12 óra)

9.

3.0/0594-06 Karosszéria javítási ismeretek (52 óra)

8.

2.0/0594-06 Szerelési ismeretek I. (32 óra)

7.

1.0/0220-11 Gépészeti kötések elméleti alapjai (32 óra)

6.

4.0/0594-06 Kézi forgácsolási ismeretek (12 óra)

5.

1.0/0594-06 Szakmai ismeretek (32 óra)

4.

5.0/0594-06 Karosszéria hegesztési ism. (12 óra)

3.

11.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok II. (64 óra)

2.

10.0/0594-06 Karosszérialakatos hegesztési gyakorlatok (64 óra)

10

8.0/0594-06 Karosszériajavítási gyakorlatok (320 óra)

1.

7.0/0594-06 Szerelési gyakorlatok I. (96 óra)

óra

2.0/0220-11 Gépészeti kötések készítése (128 óra)

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

31 525 05 0010 31 04 Karosszérialakatos 2013-2014 2/10 29.

hét 1. 30.

VI (4)

31. 32. 33.

ID. NY.

34. 35.

TE OF

23. 24. 6.0/0594-06 Környezetvédelmi ismeretek (8 óra)

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. Jelmagyarázat:

SZGY

Szakmai gyakorlat

MD

Műszaki dokumentációk

GMSZ

Gépészeti mérés, szerelés

AI

Anyagismeret

SZI

Szakmai ismeret

MK

Munkavédelem

GSZ

Gépészeti szerelés

VI

Vállalkozási ismeretek

214