Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola (1138 Budapest, Váci út 179-183.)
Házirend Intézmény OM - azonosítója: 035391
Intézményvezető: Fehér Dalma Emese
Legitimációs eljárás 5/2013. (III.26.) határozatszámon elfogadta:
Véleménynyilvánítók:
……………………………………… Szathmári Tamás sk. nevelőtestület nevében
………………………………………….. Lajosiné Végvári Ágnes sk. szülők közössége nevében
……………………………………… Fejes Andrea Tünde sk. alkalmazotti közösség nevében 6/2013. (III.26.) határozatszámon jóváhagyta: …………………………………………… Fehér Dalma Emese intézményvezető aláírás
Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… fenntartó nevében
Ph
A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www.bankidonat.net
Érvényes: A kihirdetés napjától 2013.09.01. visszavonásig
Verziószám: 1/2013.
Készült:
eredeti példány
Tartalom BEVEZETÉS......................................................................................................... 3 I. A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ........................................................... 4 A. B. C. D.
A tanulói jogviszony keletkezése, a tankötelezettség .................................... 4 A tanulói jogviszony megszűnése ................................................................. 5 A tanulói joggyakorlás alapelvei, általános eljárási szabályai........................ 5 A tanulmányi munkával kapcsolatos jogok gyakorlásának módjai, formái: ... 6 Tanulói jogviszony és ügyintézés ..................................................................... 6 Foglalkozásokon való részvétel ........................................................................ 8 Szociális jogok és érdekvédelem .................................................................... 10 Gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok ......................................................... 12 Az iskola helyiségeinek eszközeinek használata ............................................ 12
E. F.
A tanuló kötelességei .................................................................................. 12 Mulasztások, és igazolásuk rendje: ............................................................. 14 Eljárás az igazolatlanul mulasztó tanulókkal szemben: ................................... 15 Késés, és következményei ............................................................................. 16 Mulasztásokra vonatkozó további szabályok: ................................................. 16
G. II. A. B. C. D. III. A.
Tilalmak: ...................................................................................................... 17 AZ ISKOLA MUNKARENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK ................ 18 Az oktatás rendje......................................................................................... 18 A gyakorlati oktatás rendje .......................................................................... 20 Felnőtt oktatás............................................................................................. 21 Az iskolai létesítmények, helyiségek használati rendje ............................... 21 SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGOK ............................................................... 22 Térítési díj, illetve tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ............. 22 Térítési díj ellenében igénybevehető szolgáltatások: ...................................... 22 Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások ......................................................... 22
B. C. D. E.
Tankönyvellátás rendje ............................................................................... 23 Szociális támogatás .................................................................................... 24 Kedvezményes étkezés, ingyenes tankönyvellátás..................................... 24 Kártérítési felelősség .................................................................................. 25
IV. A TANULÓI BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK.................................................................................................... 26 A. B. V. A. B.
A megelőzéssel kapcsolatos feladatok, intézményi óvó-védő előírások ..... 26 Rendkívüli események, katasztrófák elleni védekezés, veszélyelhárítás .... 27 A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ........................... 27 A jutalmazás alapelvei ................................................................................. 27 A jutalmazás formái: .................................................................................... 27
VI. ELJÁRÁS A HÁZIREND ELŐÍRÁSAINAK MEGSÉRTŐIVEL SZEMBEN 28 A. B. C.
Alapelvek..................................................................................................... 28 Fegyelmező intézkedések: .......................................................................... 29 A fegyelmi határozat érvényességének feltételei ........................................ 30
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK .................................................................................. 30
2
BEVEZETÉS A Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola tanulói a maguk választotta intézmény közösségének tagjai lettek. A tanulók osztályba-, csoportba sorolása szakmai szempontok (szakközépiskola, szakiskola, szakképző évfolyamok), illetve a választott idegen nyelv (angol, német) alapján történik. Diákjaink a Főváros valamennyi kerületéből, és közel ötven kilométeres agglomerációs körzetéből kerülnek ki. A házirend az iskolai közösség zökkenőmentes együttéléséhez, zavartalan működéséhez
szükséges
alapvető
szabályokat,
az
iskolai
munkarenddel
kapcsolatos ismereteket, előírásokat rögzíti. Szabályozza - a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül eső - a tanulói léthez kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő kérdéseket, a joggyakorlás módjait, formáit, eljárási rendjét. Hatálya kiterjed az iskola területére, létesítményeire, az iskolában, illetve az iskola által szervezett valamennyi rendezvényre. A házirend vonatkozik minden iskolahasználóra:
tanulókra,
szülőkre/gondviselőkre,
pedagógusokra
és az
iskolában dolgozó alkalmazottakra. Ez a házirend: a Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény érvényben lévő paragrafusai,
a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban Nkt)
a Szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, (továbbiakban Szt)
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet; (továbbiakban R)
a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) Kormány rendelet,
a kormányrendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete,
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény;
3
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendszeréről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet;
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény,
az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII.30) Korm.rendelet,
az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet,
és
a
Fővárosi
Önkormányzat
által
fenntartott
nevelési-oktatási
intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjról szóló 5/1997. (II. 14.) Főv. Kgy. rendelet,
továbbá
az
intézmény
Szervezeti
és
Működési
Szabályzatának
rendelkezései alapján készült Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben elõírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező.1
I.
A tanuló jogai és kötelességei
A. A tanulói jogviszony keletkezése, a tankötelezettség 1) A tanuló, magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik és a beíratás napján jön létre. A tanulónak ettől a naptól jár a diákigazolvány, és a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó kedvezmények. 2) A szorgalmi időhöz, illetve a tanítás-oktatás szervezéséhez, rendjéhez kapcsolódó jogok gyakorlása a tanév első napjától illeti meg a tanulót. 3) A felvétel és átvétel rendje, a képzési formák és iskolák közötti átjárhatóság szabályozása a pedagógiai programban található. 4) A nappali rendszerű iskolai oktatásban a tankötelezettség - általában - annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a 18. életévét betölt. Az a tanuló, aki a kilencedik évfolyamot a 2012/12013. tanévben első alkalommal kezdte meg a tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.
1
Nkt 129.§
4
5) A tanuló attól az évtől kezdve, amelyben a huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. 1 B. A tanulói jogviszony megszűnése2 A
jogviszony
megszüntetésének,
megszűnésének
feltételeit
jogszabály
tartalmazza. Iskolánk nevelőtestületének határozatával az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszüntetheti a tanulói jogviszonyát annak a nem tanköteles tanulónak, aki neki felróható okok miatt ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette. Az iskolai tanítási év utolsó napján megszüntethető egyoldalú nyilatkozattal annak a tanulónak a tanulói jogviszonya is, aki a nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt. Szünetel a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akinek kérelmére engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetve annak, akit jogerős fegyelmi határozattal eltiltottak a tanév folytatásától.3 C. A tanulói joggyakorlás alapelvei, általános eljárási szabályai4 A tanuló joga, hogy személyiségének, emberi méltóságának (a jó hírnévhez, a magánszféra védelméhez való jog), önrendelkezési és más alkotmányos jogának sérelme, valamint a vele szemben alkalmazott bármely fizikai és lelki erőszak esetén védelmet kérjen és kapjon, tájékoztassák a személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, jogai érvényesítési lehetőségeiről, e körben személyesen vagy írásban javaslatot tegyen, kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, ezekre érdemi választ kapjon. A jogok gyakorlása kiskorú tanuló esetén (aki 18. életévét nem töltötte be) a tanulói jogviszonyt érintő minden lényeges kérdésben a szülő (gondviselő) írásbeli egyetértő nyilatkozatával történik. A tanuló jogainak érvényesítése érdekében, az őt ért sérelem orvoslására a következő módon járhat el: 1) tájékoztatást kérhet tanáraitól, oktatóitól, osztályfőnökétől, a megoldás érdekében kérheti segítségüket, közbenjárásukat; 1
Nkt 60.§ Nkt.53. §; 3 Nkt.56.§ 4 Nkt.46. § 2
5
2) érdekképviseletért a diákönkormányzathoz fordulhat, annak szervezeti és működési szabályzatában1 meghatározottak szerint; 3) amennyiben érdeksérelme megnyugtató módon nem nyert megoldást, kérheti, hogy képviseletében a diákönkormányzat - saját eljárásrendje szerint egyeztetést kezdeményezzen az iskola igazgatójánál; 4) a tanuló az iskolának személyével kapcsolatos sérelmesnek vélt döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen a közléstől - ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - eljárást indíthat.2 Az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok ismertetését a tanuló, a szülő az iskola igazgatójától kérheti. 5) a tanuló, a szülő - jogszabályban meghatározottak szerint - az oktatási jogok miniszteri biztosához fordulhat.3 D. A tanulmányi munkával kapcsolatos jogok gyakorlásának módjai, formái: Tanulói jogviszony és ügyintézés
1) A tanuló az iskola igazgatójához írásban nyújthat be kérelmet magántanulói jogviszony, a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli teljes felmentés elnyerése érdekében; mentesítésre egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés-, illetve készségtárgyak tanulása alól, kivéve a gyakorlati képzést. A kérelemhez tanulási nehézség esetén a nevelési tanácsadó-, sajátos nevelési
igény megállapítása esetén
szakértői
és
rehabilitációs
bizottság szakvéleményét kell csatolni; felmentésért a szabadon választott tanítási órák látogatása alóli, és/vagy másik választható tantárgy felvételéért a tanév befejezését követően legkésőbb június 25-ig; független vizsgabizottság előtti javítóvizsga letétele, egyes tantárgyi osztályzatainak megállapítása érdekében a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig (az első félévben általában december 15-ig, a 1
Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK) szervezeti és működési szabályzata (DSzMSz) Nkt 38.§ R 83.§ 3 Nkt. 72.§ 2
6
második félévben pedig végzős tanuló április 1-ig, a többi évfolyam tanulója május 10-ig, javítóvizsgára vonatkozó kérelem esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül). A kérelemben meg kell jelölni, hogy melyik tantárgyból/tantárgyakból kíván ily módon vizsgát tenni; A vizsga térítési díj köteles. ha áthelyezését kéri másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe (tanköteles tanuló kérelméhez csatolni kell a másik iskola hivatalos befogadó nyilatkozatát), vagy ha átvételét kéri másik intézményből; vendégtanulói
jogviszony
létesítse
érdekében
a
saját
iskolájában
oktatottaktól eltérő irányú ismeretek, emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés, nyelvtanulás lehetőségeinek bővítése céljából. Kérelmét osztályfőnöke, szaktanára írásbeli véleményének csatolásával - lehetőség szerint a megelőző tanév végén -, de legkésőbb augusztus 25-ig adhatja le; munkaidő
kedvezmény
biztosítására
egyesületi
kötelezettségeinek
ellátásához (versenyek, edzőtáborozások, közérdekű feladatok végzése). Az egyesület által kezdeményezett kérelem elbírálása a tanuló tanulmányi eredményét, szorgalmát, magatartását értékelő osztályfőnöki vélemény alapján történik; egyházi jogi személy (hitoktató) által vezetett, intézményi keretek között létesítendő fakultatív hit és vallásoktatás biztosítására; 2) osztályfőnökétől, tanáraitól, az iskola vezetőitől szóban, írásban kérhet tájékoztatást a tanulmányai folytatásához szükséges tudnivalókról, jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, az osztályozónaplóba beírt érdemjegyeiről és a személyére vonatkozó bejegyzésekről, nevelői döntésekről; 3) a Tanulmányi irodában az iskolatitkárnál jelentkezhet (I. em. 104.) ügyei intézése érdekében a tanulói fogadóórákon (hétfő: 1200-1500, kedd, csütörtök: 1200-1400, péntek 1100-1300, szerdán az ügyfél fogadás szünetel)) az alábbi esetekben: ha tanulói jogviszonyához fűződő hivatalos iskolai igazolásokat kér, valamint akkor, ha az iskola által nyilvántartott személyes adatainak megtekintését kéri, hogy meggyőződhessen azok tényszerűségéről, tárolásának módjáról, vagy, ha adatai helyesbítését kéri. 7
diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézéskor, ha magántanulóként a tanulószoba, az iskolai könyvtár szolgáltatásait, vagy az iskolai étkeztetést igényli, vagy arról tájékoztatást kér; diákmunka vállalásához szükséges iskolai engedély kiadásáért az osztályfőnök írásbeli hozzájárulásával; 4) kérheti tanáraitól - szükség szerint osztályfőnöke koordináló segítségét igénybe véve -, hogy egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne kelljen írnia, azok időpontját legalább egy héttel korábban megtudja, dolgozatait legkésőbb két héten belül kijavítva, értékelve visszakapja; 5) osztályozó vizsgát tehet, ha arra a nevelőtestület engedélyével rendelkezik, vagy magántanulóként osztályozóvizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsgára írásban kell jelentkezni, az igazgatóhoz benyújtott kérelemben. (január 31-ig, illetve augusztus 15-ig) A kérelemre adott válaszban az igazgató pontosítja a vizsga időpontját. Osztályozó vizsga csak elméleti tárgyakból tehető. A vizsga tematikája az adott tantárgy helyi tantervében megfogalmazott, adott évfolyamra vonatkozó követelmény, melyről az iskola honlapján elhelyezett helyi tantervből értesülhet. Foglalkozásokon való részvétel
minden év május 20-ig írásban nyilatkozhat döntéséről az iskola pedagógiai programjában meghatározott szabadon választható kötelező (ötödik érettségi tárgy) és nem kötelező tantárgyak, az emelt szintű érettségire történő felkészítés, illetve, ha erre lehetőség van, az e tantárgyakat tanító pedagógus megválasztásáról. Az erről szóló tájékoztatót és a jelentkezési lapot minden 10. osztályos szakközépiskolai tanuló április 15-ig veheti át osztályfőnökétől. A szabadon választott tantárgy vizsgájára felkészítő csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam év végi osztályzatának megszerzése után – írásos szülői kérelem alapján – léphet ki. A fenti csoportok munkájába később belépő tanuló csak különbözeti, ill. osztályozó vizsga letétele után kapcsolódhat be. Osztályozó vizsgát tehet az a tanuló is, akit mulasztásai miatt a nevelőtestület kötelezett a vizsgára.
korrepetálást kérhet tanáraitól egyéni jelentkezése, szülői igény alapján; 8
kérheti tanulószobai foglalkozáson való részvételét. A szülő osztályfőnökhöz benyújtott írásbeli kérelmére minden tanköteles tanuló számára biztosítjuk a tanulószobai felvételt;
részt vehet - a meghirdetett feltételek mellett - az iskola által szervezett tehetséggondozó, fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokon, tanulmányi és sportversenyeken, pályázatokon;
részt vehet a mindennapos testedzés lehetőségeit biztosító sportfoglalkozásokon testnevelő tanáránál jelentkezve, annak útmutatása és az iskolai sportkörök működési rendje szerint bekapcsolódhat az ISK tevékenységébe; a már működő diákkörök (szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, énekkar, művészeti csoport) munkájában, kezdeményezheti azok szervezését, létrehozását az alábbiak szerint:
diákkör létrehozásához legalább 15 tanuló írásos nyilatkozata szükséges, amelyben megjelölik a diákkör működési területét, programját, megnevezik választott elnöküket, és a diákkör munkájának segítésére felkért iskolai dolgozót, nagykorú tanulót, csatolják az iskolai diákönkormányzat vezető szervének írásos véleményét,
a nyilatkozatot az iskola igazgatójának kell átadniuk, aki a nevelőtestület bevonásával dönt a diákkör működésének engedélyezéséről, a működés tárgyi, anyagi feltételeiről.
A diákkör programja, célkitűzései nem lehetnek ellentétesek a pedagógiai programban meghatározott általános nevelési-oktatási célkitűzésekkel, nem sérthetik mások jogainak érvényesülését,
A szakközépiskola 9-11. évfolyamos tanulói 50 órás közösségi szolgálatot látnak el 1 egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi,
1
Nkt 6.§, ill. R 133.§
9
óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen. Szociális jogok és érdekvédelem
1) osztályfőnökétől, az iskola ifjúságvédelmi felelősétől - a tanulók számára rendszeresített fogadóórán - tájékoztatást kaphat az ifjúságvédelmi gondoskodás, ellátás iskolán belüli és kívüli lehetőségeiről, személyes segítséget, tanácsot kérhet tőlük; 2) indokolt esetben szociális ösztöndíjat, szociális támogatást kérhet (ingyenes vagy kedvezményes étkezés, tankönyv- és tanszerellátás, az iskolába járás utazási költségeihez való hozzájárulás, az iskola által szervezett programok, kulturális rendezvények tanulókat terhelő költségeinek fedezése). A tanuló írásbeli kérelmét, a mellékelt, hiteles jövedelemigazolással együtt osztályfőnökének adhatja le, aki véleményezés után átadja az ifjúság-védelmi felelősnek. A kérelem elbírálásáról, a támogatás mértékéről az iskola pénzügyi forrásainak függvényében az iskola igazgatója, az ifjúságvédelmi felelős és a diákmozgalmat segítő pedagógus együtt dönt; 3) tanulmányi eredményétől/szociális helyzetétől függően pályázhat a tanév során kiírt, ösztöndíj pályázatokon; 4) igénybe veheti az a kedvezményes diákétkeztetést.1 az elméleti oktatásban az ötödik óra utáni húszperces szünetben (12 25-1245)2; 5) szabadon dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, illetve mely beavatkozások elvégzéséhez adja – kiskorú tanuló esetében szülő is – beleegyezését. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás keretében történő vizsgálatok (évenkénti fogászati, szemészeti és belgyógyászati) időpontjáról a tanulót (szülőt) az ellenőrző könyvön keresztül legalább egy héttel korábban értesítjük; 6) az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. 1
A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az étkeztetést azon nevelési oktatási intézményben, amely saját tulajdonában működik. 2 Nkt 16.§
10
A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű
és
pedagógus
diákönkormányzat
szakképzettségű
javaslatára
az
személy
intézményvezető
segíti,
bíz
meg
akit
a
ötéves
időtartamra1. A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, jogosítványai gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről (iskolaújság, iskolarádió stb.), a számára biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. A tanév helyi rendjének meghatározásához az évi rendes diákközgyűlés és a „Bánki Nap” következő tanévre tervezett időpontját a diákönkormányzat
vezetője
június
15-ig
egyezteti
a
nevelőtestülettel.
Rendkívüli diákközgyűlés összehívását – az időpont előzetes egyeztetése után – a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés
–
az
iskolai
diákönkormányzat
döntése
alapján
–
küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes közgyűlésen a diákönkormányzat képviselője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, ill. az iskola vezetőihez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megkezdése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
Azokban
az
ügyekben,
amelyekben
a
diákönkormányzat
véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti; 7) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, ennek fórumai: osztálygyűlés, diákbizottság, diákközgyűlés, iskolagyűlés; 8) tagja lehet iskolán kívüli társadalmi-, ifjúsági-, diákszervezeteknek;
1
Nkt 48.§
11
Gyakorlati képzéssel kapcsolatos jogok
1) nem foglalkoztatható egészségére ártalmas, veszélyes munkakörben; nem vehető igénybe a képzéssel össze nem függő feladatok ellátására, túlmunkára, készenlétre, személyére a gyakorlati képzés szervezője köteles felelősségbiztosítást kötni; 2) szakképzési évfolyamon gyakorlati képzés céljából a Szt. alapján a gazdálkodó szervezettel a 16. életévét betöltött tanuló - figyelemmel a hátrányos meg-különböztetés tilalmára - tanulószerződést köthet. Kiskorú tanuló esetén a szerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához
és
módosításához
a
szülő/gyám
írásbeli
nyilatkozata
szükséges, illetve a szülő kérheti az iskola képviselőjének közreműködését a szerződés megkötésében; 3) gyakorlati képzésével összefüggésben számára - a külön jogszabály rendelkezései szerint - juttatásokat és kedvezményeket biztosít a gyakorlati képzés szervezője,
úgymint:
kedvezményes
étkeztetés,
munkaruha,
egyéni
védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, díjazás az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára, ha a tanuló tanulószerződés nélkül vesz részt a szakképzésben. Az iskola helyiségeinek eszközeinek használata
1) előzetes engedély alapján igénybe veheti a tanórán kívüli, illetve alkalomszerű közösségi foglalkozások céljára az iskola tantermeit, létesítményeit és kapcsolódó helyiségeit; 2) igénybe veheti – pedagógus/nagykorú dolgozó irányítása, felügyelete mellett az iskolában rendelkezésre álló, és a tanulók által használható eszközöket, az iskola
létesítményeit
(sportlétesítmények,
sporteszközök,
könyvtár,
laboratórium, számítógép, stb.) a használat helyén kifüggesztett, és az általa megismert, aláírásával tudomásul vett működési rend alapján. E. A tanuló kötelességei A tanuló kötelessége, hogy: 1) eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségeinek; 2) részt
vegyen
gyakorlatokon;
a
kötelező
és
a
életkorához
és
fejlettségéhez, 12
választott
foglalkozásokon, iskolai
szakmai
elfoglaltságához
igazodva, pedagógus felügyelete és szükség szerinti irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa használt eszközöknek a rendben
tartásában,
a
tanítási
órák,
foglalkozások,
rendezvények
előkészítésében, lezárásában;1 3) ha kérelmére felvették a választott tanórai foglalkozásra, a tanítási év végéig azon részt vegyen (az értékelésre, minősítésre, és a mulasztásra ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a kötelező tanórai foglalkozásokra); 4) különbözeti vizsga letétele a csoport tanulói által teljesített tananyag követelményeiből, ha kérésére másik választott tantárgy tanulásába kapcsolódik be, vagy átvétele az iskola adott évfolyamára ezt indokolja; 5) részt vegyen a felzárkóztató egyéni foglalkozáson, ha az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, 6) magántanulói jogviszonya esetén a tanulmányi kötelezettség teljesítéséhez egyénileg készüljön fel, ehhez tanáraitól, osztályfőnökétől kérjen segítséget, vegye igénybe a felkészüléséhez nyújtott köteles szülői gondoskodást. Szaktanáraival, osztályfőnökével történő egyeztetés alapján osztályozó vizsgát tegyen az iskola éves munka-tervében meghatározott időpontban; 7) haladéktalanul mutassa be testnevelés alóli felmentés iránti kérelmét az iskolaorvosnak, arról tájékoztassa testnevelő tanárát és osztályfőnökét; 8) az előírt felszereléseket mindig hozza magával; 9) ellenőrző könyvét mindig tartsa magánál, érdemjegyeit haladéktalanul írja be, a bejegyzéseket lehetőleg aznap - legkésőbb a hétvégén - szüleivel aláírassa; elveszített ellenőrző könyvét - az előírt térítési díj ellenében – azonnal pótolja; 10) tartsa meg a tanulmányi rendet, a gyakorlati képzés helyi rendjét, az iskola szabályzatainak, házirendjének az előírásait; 11) az iskolai ünnepélyeken, megemlékezéseken ünnepi öltözékben jelenjen meg (sötét nadrág és fehér ing); 12) őrizze meg, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
1
Nkt 46§
13
13) tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanárai, oktatói, alkalmazottai, tanulótársai emberi
méltóságát
és
jogait,
kerüljön
minden
durva,
agresszív
megnyilvánulást, közönséges beszédet; 14) tartsa be a munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi óvó-védő előírásokat, az előírásokat megszegő társai figyelmét hívja fel a szabályok betartásának fontosságára, balesetét, sérülését haladéktalanul jelentse a foglalkozást vezető személynek, osztályfőnökének; 15) lássa el hetesi feladatait. Ezek: a tanterem szellőztetése, tisztaságának megőrzése és megőriztetése, a tábla letörlése, kréta beszerzése, az óra eleji jelentéstétel (létszám, hiányzók neve, rendkívüli esemény), az
óraközi
szünetekben
figyelmeztesse
a
házirend
előírásainak
(szükség
szerint
megszegőit, jelentse
az
első
emeleti
tanári
szobában
az
iskolatitkárnak), ha a tanár becsengetés után 10 perccel még nem érkezett meg; A hetesi teendőket minden héten két tanuló - a csoportbontás névsora szerint következő egy-egy tanuló - látja el; 16) térítse meg a gondatlanságból, ill. szándékosan okozott kárt a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint, súlyosabb esetben fegyelmi felelősséget is vállaljon;1 17) ügyeljen a tanterem, az iskola és a munkahely rendjére, tisztaságára, közvetlen környezetét mindig tartsa rendben; 18) szakmai vizsgája sikeres befejezését követően – feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási
jogviszonyt
–
három
éven
belül
–
jogszabályban
meghatározottak szerint – a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett
szakképesítése
hasznosulásával
kapcsolatban
adatot
szolgáltasson. F. Mulasztások, és igazolásuk rendje: 1) A tanuló az oktatási napokról, elméleti vagy gyakorlati foglalkozásokról, ünnepélyekről, iskolai tanulmányi kirándulásokról csak betegség esetén, 1
Nkt. 59.§
14
előzetesen kapott engedéllyel, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt hiányozhat. A mulasztás akkor minősül igazoltnak, ha a tanuló (kiskorú tanuló szülője) hiányzása első napján telefonon értesítette az iskolát a 329-1406-os telefonszámon, valamint a kiskorú tanuló szülője a hiányzás okát, időtartamát az ellenőrzőbe, a „mulasztások igazolása” rovatba bejegyezte, az orvosi, vagy más hivatalos igazolást is aláírta. A tanuló legkésőbb a hiányzást követő első osztályfőnöki órán köteles átadni osztályfőnökének a házi orvosi, szakorvosi igazolást, szakképző évfolyamon a gyakorlati képzési napokról való mulasztás esetén a táppénzes igazolást. 2) Igazolt a mulasztás egyesületi vagy más kikérés esetén, a tanuló (kiskorú tanuló szülőjének) kérésére, ha: az osztályfőnök évente legfeljebb három alkalommal, maximum egy-egy napra engedélyt adott a távolmaradásra, feltéve, hogy a tanuló (kiskorú szülője) ezt előzetesen az ellenőrző könyvben kérte; a szakoktató – egy tanévben egyszer, maximum egy napra – engedélyezte az oktatásról való távolmaradást, Ennél hosszabb idejű távolmaradást csak az iskola igazgatója engedélyezhet. 3) Hatósági eljárás/intézkedés esetén igazolt a mulasztás, ha a tanuló a megjelenésre felszólító iratot a hiányzást megelőzően bemutatja, és/vagy (váratlan intézkedés esetén) a megjelenést hatósági igazolással igazolja. 4) Igazolatlan mulasztás1 Ha távolmaradását a tanuló (szülő) nem igazolja, vagy nem a házirendben szabályozott módon igazolja, a mulasztás igazolatlan. Eljárás az igazolatlanul mulasztó tanulókkal szemben:
Az iskola értesíti a szülőt 1) a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, 2) ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Ha a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola - az ifjúság-védelmi felelős
bevonásával
-
az
illetékes
gyermekjóléti
közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.
1
R. 51.§
15
szolgálat
3) Ha a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a tanköteles lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is. 4) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési
hatóságot,
továbbá
ismételten
tájékoztatja
a
gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. 5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges
tartózkodási
helye
szerint
illetékes
jegyzőt
és
a
kormányhivatalt. 6) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek
hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.1 Késés, és következményei2
Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolni kell. A késések percben nyilvántartott idejét összegezni kell. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késést egy igazolt vagy igazolatlan órának kell minősíteni. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. Mulasztásokra vonatkozó további szabályok:
Ha egy tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja
a szakiskola 9-11., illetve szakközépiskola 9-12 évfolyamán a kétszázötven
tanítási órát, vagy 1 2
R. 50.§ R 51§
16
a szakképzésben az elméleti és gyakorlati tanítási órák 20-20 %-át, vagy
egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át
és a mulasztás miatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.1 Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20 %-át, a tanuló a tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja 2. Kivétel: ha a tanulónak nincs igazolatlan mulasztása és magatartása, szorgalma, teljesítménye alapján a nevelőtestület engedélyezi, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, az előírt gyakorlati követelmények teljesítése érdekében. G. Tilalmak: Tilos az iskolába, a gyakorlati képzési helyekre behozni, és az iskolán kívüli rendezvényekre hozni
minden olyan tárgyat, eszközt, amely veszélyeztetheti mások testi épségét, egészségét, sértheti méltóságát, erkölcsi nézeteit,
a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek teljesítésével össze nem függő tárgyakat (nagyobb pénzösszeg, ékszer, műszaki cikkek, nagy értéket képviselő taneszközök, szúró-vágó eszközök, stb.), e tárgyak megőrzéséről az iskola nem tud gondoskodni, értük anyagi felelősséget nem vállal. 3 Tilos az iskola egész területén a dohányzás! A tilalom megszegője első alkalommal igazgató intésben részesül, a következő alkalommal fegyelmi eljárás alá vonjuk.
1
R. 51.§ Szt. 39.§ (3) 3 Nkt 25.§ 2
17
Tilos az iskolában az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon a szeszesital és a kábító hatású szerek fogyasztása, birtoklása, továbbadása; alkoholos, kábítószeres állapotban való megjelenés. Tilos a tanulók számára az iskola területén gépkocsival parkolni! A tanuló saját felelősségére az iskolába, a gyakorlati képzőhelyre behozott mobiltelefon a foglalkozás rendjét nem zavarhatja, tanítási órákon, gyakorlati foglalkozásokon el kell némítani. Az iskola, az iskolai tanműhely területét oktatási időben elhagyni csak az osztályfőnök, a szaktanár, vagy a szakoktató nyomtatványon kiadott írásbeli távozási engedélyével szabad, amit távozáskor a portán le kell adni.
II.
Az iskola munkarendjére vonatkozó szabályok
A tanév rendjéről szóló oktatási miniszteri rendelet alapján a nevelőtestület munkatervében határozza meg a tanév helyi rendjét. A. Az oktatás rendje 1) A tanulók számára az intézmény reggel 630 –tól áll rendelkezésre, a korán érkezők számára - igény szerint - tanulószobai ügyeletet biztosítunk. Az iskola pedagógusai, más dolgozói felügyeletével, irányításával oktatási napokon
és
az
oktatás
nélküli
munkanapokon
általában
1930
óráig
tartózkodhatnak tanulók az intézményben. Ettől eltérő időben csak előzetes igazgatói engedéllyel tartózkodhat tanuló az intézményben, vagy tartható foglalkozás. 2) Az intézményben az oktatás a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig, délelőtti és délutáni munkarendben, a pedagógiai programban rögzített óratervek és tantervek alapján, az órarendben meghatározott tanítási órák, foglalkozások rendje szerint folyik. Az elméleti oktatás egyes osztályok számára – az órarend szerint – „nulladik” órák beiktatásával is szervezhető. 3) Az iskolában a ki-, illetve belépéskor elektronikus beléptető rendszer működik. Az iskola diákjai, pedagógusai, dolgozói beléptetőkártyát kapnak. Az iskola tanulói a beléptetőkártya leolvasásával léphetnek be, ill. ki, melyet a biztonsági szolgálat ellenőriz. Beléptetőkártya hiánya esetén – egy félévben maximum három alkalommal – a tanulónak más, azonosító fényképes igazolványt kell felmutatnia. Ebben az esetben a tanulmányi irodában iskolalátogatási igazolást 18
kell kérnie, amit távozáskor le kell adnia a portán. A beléptetőkártya elvesztése esetén eljárási díjat kell fizetni, melynek összege minden tanév szeptember 01-jén kerül megállapításra. Ha három alkalommal nem tudja felmutatni a beléptetőkártyáját, akkor a következő büntetési fokozatokat kapja, (de legalább osztályfőnöki intőt), a következő alkalommal a meglévőknél magasabb büntetési fokozatban részesül. 4) A tanulóknak legkésőbb tíz perccel a tanítás megkezdése előtt kell megérkezniük az iskolába, kivételt képeznek azok a tanulók, akik a bejárás közlekedési
nehézségei
miatt
ez alól
az ellenőrző
könyvbe
bejegyzett
felmentéssel rendelkeznek. Az első tanítási órára érkező diákok az iskola aulájában
gyülekeznek,
a
figyelmeztető
csengetés
után
vonulhatnak
tantermükbe. 5) Csengetési rend; tanítási órák közötti szünetek rendje (ideje):
.
Délelőtt: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra
15
Délután: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra
55
7 - 7 800 - 845 855 - 940 950 - 1035 1045 - 1130 1140 - 1225 1245 - 1330 1340 - 1425 1430 - 1515
1245 - 1330 1340 – 1425 1430 – 1515 1520 – 1605 1610 – 1655 1700 - 1745 1750 – 1835
Röviditett csengetési rend esetében az első óra kezdete 8 00, minden óra 30 perces, a szünetek 10 percesek. 6) A tanítási óra kezdetén és végén a tanárt, valamint a tanterembe belépő felnőttet érkezéskor és távozáskor a tanulók felállással köszöntik. 7) Ha a tanuló a testnevelési órára előírt felszerelést (sötét színű tornanadrág, fehér póló vagy atlétatrikó, sportcipő) nem hozza magával, az órán aktívan nem vehet részt, e mulasztását a testnevelőtanár bejegyzi az osztálynaplóba. 8) Az iskolai életre vonatkozó hírek, információk a pedagógusok közvetítésével, hirdetmények, körözvények útján, és a diákönkormányzat közreműködésével jutnak el a tanulóifjúsághoz. 19
(diákmédia)
9) A tanulók a tanítás megkezdése előtt/után, továbbá az óraközi szünetekben az iskolai büfében élelmiszert vásárolhatnak, ez azonban nem lehet indoka az óráról való késésnek. Az óraközi szünetekben csak elméleti oktatásban résztvevő tanulók vásárolhatnak, tanműhelyes tanulók a számukra biztosított étkezési szünetekben vehetik igénybe a büfé szolgáltatásait. 10) A szülők és az iskola közötti írásbeli értesítés, tájékoztatás, kérelem, igazolás az ellenőrző könyvön keresztül történik. A szülők a pedagógusokat a tanév munkatervében meghatározott, az ellenőrző könyvben jelzett, vagy előzetesen egyeztetett időpontban kereshetik fel. 11) Az elektronikus naplóhoz (e-napló) hozzáférést az osztályfőnökön keresztül a tanköteles és a kiskorú tanulók esetében a szülő, nagykorú nem tanköteles tanuló esetében maga a tanuló igényelhet, formanyomtatvány kitöltésével. Az e-napló az iskola honlapjáról érhető el. B. A gyakorlati oktatás rendje1 1) A gyakorlati képzés az iskolai tanműhelyben 7 és 20 óra között szervezhető, vagy gazdálkodó szervezet által fenntartott gyakorlóhelyen történik. A gazdálkodó szervezeteknél az adott munkarendhez kell alkalmazkodni a napi képzési időre vonatkozó előírások figyelembe vételével, miszerint: a képzés 6 és 22 óra között szervezhető, 60 perces órákkal, a képzés napi időtartama a nyolc órát, fiatalkorú tanulónál a hét órát nem haladhatja meg, két egymást követő gyakorlati képzési nap között a tanulót legalább tizenhat óra pihenőidő illeti meg. 2) Az iskolai tanműhelyi gyakorlati oktatás folyamatosan, hatvan perces órákkal történik, 4 órás vagy azt meghaladó idejű foglalkozás esetén egyszeri 20 perces munkaszünettel. Amennyiben a foglalkozás nyolc óra tartamú, úgy a tanuló részére - munkaidőn kívül - harmincperces ebédidőt kell biztosítani. Az elméletigényes gyakorlati foglalkozási órák 45 perc tartamúak. 3) Az iskolai tanműhelyi öltözők 630–tól vannak nyitva. A tanulók – egyéni órarendjük alapján – kötelesek a szakmai gyakorlati foglalkozás megkezdése előtt 15 perccel megérkezni, munkaruhába átöltözni. Az öltözőben csak az
1
Bővebb szabályozás a Műhelyrendben
20
ügyeletes szakoktató jelenlétében tartózkodhatnak. A tanulók a képzőhelyekre - csoportonként -, oktatóik vezetésével vonulnak el a foglalkozás kezdetekor. 4) A tanuló csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. A tanulót a gyakorlati képzési feladattal és a gyakorlóhely sajátosságaival összefüggő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. 5) A gyakorlati foglalkozáson, a köztes vizsgán, a szakmunkásvizsgán a munkaruha, az előírt egyéni védőeszközök használata, a munkavédelmi és balesetvédelmi előírások betartása kötelező. 6) A tanuló a gyakorlati oktatás során munkanaplót köteles vezetni, abban rögzíteni az elvégzett feladatok leírását, az oktatói utasításokat. C. Felnőtt oktatás1 A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. D. Az iskolai létesítmények, helyiségek használati rendje Valamennyi diák köteles az intézmény belső rendjére vonatkozó szabályokat betartani, a berendezési és felszerelési tárgyak állapotát megóvni. 1) A diákok csak a házirendben előírt szabályok megtartása mellett és pedagógus jelenlétében tartózkodhatnak
a tanári szobában, a szertárakban, a tornateremben, a sportpályán, a kondi-teremben, a műhelyekben, laboratóriumokban, az informatika szaktantermekben,2 a könyvtárban3 az intézményi orvosi rendelőbe a diákok csak az iskolaorvos és a védőnő hívására léphetnek be, ott csak jelenlétükben tartózkodhatnak.
2) Az iskola igazgatója a helyi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek (diákönkormányzat,
szülői
szervezet)
munkájának
1
Felnőttoktatás házirendje A számítógépterem működési szabályzata 3 Könyvtári szabályzat, 2
21
végzéséhez
szükséges
helyiséget és a berendezéseket, eszközöket (bútor, telefon, irodaszerek stb.) térítés-mentesen biztosítja. 3) Intézményi helyiségek használatának átengedéséről az igazgató a nevelőtestület, a DÖK és a szülői közösség véleményének meghallgatásával dönt.
Szociális jogosultságok
III.
A. Térítési díj, illetve tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások Térítési díj ellenében igénybevehető szolgáltatások:
A 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 33. §-ában (amely a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatokat tartalmazza) fel nem sorolt, egyéb foglalkozások, az iskolai oktatás tizenegyedik évfolyamától és az iskolai szakképzési évfolyamon a tanulószoba.
A nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. alkalommal történő megismétlésekor minden, egyébként térítésmentesen biztosított közfeladatok.
Független vizsga.
Az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája.
A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga.
A gyermek, tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.
Tandíjért igénybe vehető szolgáltatások
A pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás.
A tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése. 22
Tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is.
A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát.
A térítési díj és a tandíj összegét a 229/2012. (VIII. 28) Korm. rend. 35-36. §-ában megfogalmazottak alapján állapítjuk meg.
A tandíj mértékét a tanulmányi eredmény alapján olyan mértékben kell csökkenteni, hogy az ösztönözzön a közepesnél jobb tanulmányi eredmény elérésére A fizetendő tandíj összegét félévente kell megállapítani a fizetésre kötelezett tanuló adott félévben elért tanulmányi átlaga alapján. A tanulmányi átlag alapján számított tandíjat kérelemre, egyéni elbírálás alapján, szociális helyzettől függő mértékben csökkenteni lehet. A tandíj 50 %-át a tanulók kötelesek befizetni az iskola pénztárába vagy a bankszámlájára az első félév végéig, a fennmaradó összeg másik felét pedig a tárgyi év május 30-ig (a második tanévben legkésőbb az írásbeli vizsga előtt egy héttel) kell rendezni, illetve kiegyenlíteni. A tandíj visszatérítésére lehetőség nincs. Az iskola tanulói által előállított termék, dolog, alkotás felett a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat. A tanuló által készített alkotásokat az iskola jutalmazásra is felhasználhatja. 1 B. Tankönyvellátás rendje2 Az iskola írásban értesíti, illetve az iskola honlapján tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatáról (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről) és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. Azok a tanulók, akik nem jogosultak normatív kedvezményre, de szociális helyzetük alapján rászorulók, az alábbi kedvezményeket kérelmezhetik az intézmény igazgatójától: a tankönyveket az iskolai könyvtárból szeretné kikölcsönözni.
1 2
Házirend IV. fejezet A pontja Tankönyvellátási szabályzat
23
A tankönyvtámogatásra az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatokat az iskola éves munkatervében rögzítjük, és az iskola honlapján tesszük közzé. C. Szociális támogatás 1) A tanulók részére biztosított szociális támogatások odaítéléséről, amennyiben erre az iskola jogosult, az iskola igazgatója – az ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök véleményének kikérése után – dönt. 2) A szociális támogatások odaítélésénél, amennyiben erre az iskola jogosult, előnyt élvez az a tanuló: - akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, - akit az egyik szülő egyedül nevel, - akinél a család egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a mindenkori legalacsonyabb munkabér 50 %-át. 3) Az
iskolával
tanulói
jogviszonyban
lévő
diákok
szociális
segélyben
részesülhetnek, amennyiben a gazdálkodó szervezet az iskolának ilyen célra keretet biztosít. D. Kedvezményes étkezés, ingyenes tankönyvellátás 50%-os térítési díjú kedvezményes étkezés1
és ingyenes tankönyvellátás2
igénylésére jogosult a
tartósan beteg (szakorvos igazolja),
három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja bérjegyzékkel, számlakivonattal, postai igazoló szelvénnyel),
rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja) tanuló.
Ingyenes tankönyvellátásra jogosult a fentieken túl 1 2
1997. évi XXXI. törvény 151§ 23/2004. OM rendelet 22.§
24
a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló (a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján megállapított sajátos nevelési igény),
nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult tanuló (a megállapított családi pótlék igazolja).
Az igazolást új tanulók estén beiratkozáskor – legkésőbb az első tanítási napon – a többi tanuló esetén a tanév rendjében meghatározott időpontig kell benyújtani az osztályfőnöknél. E. Kártérítési felelősség 1 Ha a tanuló az intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okozott, az igazgató vizsgálatot rendel el a károkozás körülményeinek tisztázására. A vizsgálatról a tanulót (kiskorú tanuló szülőjét) haladéktalanul tájékoztatja, egyidejűleg felszólítja az okozott kár megtérítésére. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér – a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér
–
a
károkozás
napján
érvényes
rendelkezések
szerint
megállapított – öthavi összegét. Eredménytelen eljárás esetén az igazgatója a tanuló, illetve a szülő ellen pert indíthat, akinek a Magyarország Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. A tanulószerződést kötött tanuló által a képzés szervezőjének, ill. a szervezet által tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzési törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a 1
Nkt. 59. § R.61.§
25
magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A tankönyvkölcsönzéssel biztosított tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles az iskolának megtéríteni. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. A térítés mértéke a mindenkor hivatalos tankönyv-jegyzék szerinti beszerzési ár. Indokolt esetben - egyéni elbírálás alapján- az iskola igazgatója mérsékelheti, illetve elengedheti az okozott kár megtérítését. A fenti általános szabályok vonatkoznak tankönyvek,
segédkönyvek
elveszítése,
a
tartós
használatba
megrongálása
során
vett
jelentkező
kártérítésre is.
A tanulói balesetek megelőzésével összefüggő szabályok
IV.
A. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok, intézményi óvó-védő előírások 1) A balesetek megelőzése érdekében az iskola minden tanulójának ismernie kell a baleset- és tűzvédelmi előírásokat; az erről szóló oktatás tudomásul vételét aláírásával kell igazolnia. A tanuló köteles az egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó rendelkezéseket betartani, frissíteni ismereteit egész évben a jól látható helyen kifüggesztett szabályzatok alapján. 2) Balesetveszély esetén - még akkor is, ha a baleset nem következett be - vagy baleset bekövetkezésekor minden tanulónak kötelessége szólni az éppen jelen-lévő felnőttnek, pedagógusnak. 3) A gyakorlati képzőhelyeken, laboratóriumokban a munka- és balesetvédelmi oktatást minden évben, illetve új munkafeladat, új képzőhely esetén meg kell ismételni, tudomásul vételét a tanuló aláírásával igazolja. A kiemelten balesetveszélyes feladatokat fokozott figyelemmel kell végrehajtani. 4) Az
iskolai
tanműhelyben,
laboratóriumokban
jól
látható
helyen
kell
kifüggeszteni, melyek azok az eszközök, gépek: amelyek tanulók által egyáltalán nem használhatók, amelyek tanulók által csak pedagógus felügyelete mellett használhatók. Az óvó-védő rendszabályok, balesetvédelmi előírások hatálya kiterjed az intézményen kívül szervezett rendezvények és tanulmányi kirándulások körére is. 26
B. Rendkívüli események, katasztrófák elleni védekezés, veszélyelhárítás Az intézményi tűzvédelmi szabályzat előírásainak és a benne meghatározott menekülési útvonal ismeretében a tanulóknak rendezett körülmények között kell el hagyniuk az iskola épületét – követve az iskolavezetés és a kísérő pedagógus utasítását. A legfontosabb teendő a testi épség védelme, ezért a legszükségesebb személyes holmin kívül mindent hátra kell hagyni! A vészhelyzet (tűz, víz, bombariadó stb.) ideje alatt senki nem hagyhatja el a számára kijelölt helyet! A veszélyhelyzet megfelelő kezelése és elhárítása érdekében minden tanítási évben legalább kétszer valóságos helyzetet szimulálva „riadó-gyakorlatot” tartunk. Ezek a szituációk segítséget nyújtanak a menekülési útvonal gyakorlati megismeréséhez, a helyes magatartás kialakításához, a pánik elkerüléséhez.
V.
A tanulók jutalmazásának elvei és formái1 A. A jutalmazás alapelvei
A tanulók, tanulóközösségek tanulmányi, szakmai-gyakorlati munkájában, az
iskolai
közéletben
elért
kiemelkedő
eredményeit,
példamutató
magatartását, szorgalmát a pedagógus közösség elismeri és jutalmazza.
Az elismerést, jutalmazást a tantestület bármely tagja, gazdálkodó szerv vezetője, a diákönkormányzat kezdeményezheti, illetve saját hatáskörében alkalmazhatja.
A nevelőtestület határozatával odaítélt elismerést, dicséretet a tanuló bizonyítványába kell bejegyezni, ez az elismerés oklevél, jutalomkönyv, vásárlási-, könyvvásárlási-utalvány, tárgyjutalom odaítélésével is társulhat.
A
jutalmazásnak,
elismerésnek
az
iskola
közössége
nyilvánosságot biztosít. B. A jutalmazás formái:
1
szaktanári, oktatói, osztályfőnöki dicséret szóban vagy írásban,
gyakorlati oktatásvezetői dicséret szóban vagy írásban,
igazgatói dicséret szóban vagy írásban,
nevelőtestületi dicséret,
Nkt 58.§
27
megfelelő
„Az évfolyam kitűnő tanulója, és/vagy sportolója” cím adományozása,
„Az év tanulója” cím adományozása,
„Az év sportolója” cím adományozása.
miniszteri dicséretre való felterjesztés a teljes képzési idő alatt kimagasló teljesítményt nyújtó tanuló elismerésére.
VI.
Eljárás a házirend előírásainak megsértőivel szemben A. Alapelvek Azokat a tanulókat fegyelmező intézkedéssel kell sújtani, akik az iskolai közösség bármely tagját jogai gyakorlásában akadályozzák (tanuláshoz, munkához való jog; az egészséghez, az egészséges környezethez, a személyi sérthetetlenséghez, a tulajdonhoz való jog); emberi méltóságát magatartásukkal sértik; szándékosan kárt okoznak. A fokozatosság elvének alkalmazásával kiszabott fegyelmező intézkedés célja, hogy megelőzze a súlyosabb fegyelmi vétségek bekövetkeztét. Indokolt esetben a fokozatok betartásától el lehet térni (társadalom vagy csoportellenes
cselekedetek
elkövetőivel;
az
iskola
területén,
rendezvényein alkoholt, kábítószert fogyasztókkal, kábítószert birtoklókkal, terjesztőkkel; mások emberi méltósága, személyi sérthetetlensége ellen vétőkkel, illetve a dohányzási tilalom megszegőivel szemben). Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alá kell vonni.1. Fegyelmi eljárást csak a kötelességszegéstől számított három hónapon belül lehet indítani. A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályai2 Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető tárgyalás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú tanuló esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetért.
1 2
A fegyelmi eljárásról szóló szabályzat R. 53§-60.§
28
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető tárgyalás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló ill. kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül - írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását.. Az egyeztető eljárást az osztályfőnök az ifjúságvédelmi felelős és az ODB bevonásával folytatja le. A sikeres egyeztető tárgyalás, jegyzőkönyv elkészültével zárul, melyben a tárgy és a pontos időpont mellett rögzítik a hozzászólásokat és a tárgyalás eredményeképpen kötött írásbeli megállapodást. Ha a kötelességszegő és a sértett megállapodott a sérelem orvoslásában közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást legfeljebb három hónapra lehet felfüggeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalás nem vezetett eredményre, vagy a sértett (kiskorú sértett szülője) a felfüggesztés határidejének lejárta előtt írásban kérte az eljárás folytatását. B. Fegyelmező intézkedések: szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki
szóbeli figyelmeztetés először
négyszemközt, majd a közösség előtt, szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki írásbeli intés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), szaktanári, szakoktatói, osztályfőnöki írásbeli róvó (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), igazgatói figyelmeztetés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), igazgatói intés (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva), 29
igazgatói rovó (az ellenőrző könyvbe és az e-naplóba írva). C. A fegyelmi határozat érvényességének feltételei A tárgyalást az eljárást előkészítő osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök helyettes) vezeti le. A
döntéshozatal
a
fegyelmi
bizottság
legalább
ötven
százalékos
jelenlétében, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással történik. A
fegyelmi
tárgyalás
jegyzőkönyvét
aláírásukkal
hitelesítik:
jegyzőkönyvezető, DÖK képviselő, az ifjúságvédelmi felelős és a fegyelmi bizottság két tagja. A fegyelmi határozatot a bizottság nevében aláírók: az osztályfőnök (távollétében az osztályfőnök helyettes), és egy kijelölt tag.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. Nagykorú tanuló esetén a jogok
gyakorlása,
a
kötelezettségek
teljesítése
a
tanulót,
a
diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. 2) A tanulmányok alatti vizsgát a 206/2012. EMMI rendelet 64-71. §-ában meghatározottak szerint kell lebonyolítani 3 tagú vizsgabizottság előtt. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. 3) A tanulók nagyobb csoportja alatt az azonos évfolyam tanulóit, a véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségén a teljes tanulólétszám harminc százalékát meghaladó tanulói létszámot értjük. 4) Új tanulók beiratkozáskor, a többiek a tanév végén kapnak írásos tájékoztatást a szükséges taneszközökről, felszerelésekről. 5) Az intézmény dokumentumai nyilvánosságának biztosítása érdekében a pedagógiai programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a minőségirányítási programot, valamint a házirendet az érdeklődők (szülők1, tanulók) által hozzáférhető helyen helyezzük el, így egy-egy példányt a könyvtárban, az igazgatói titkárságon, az iskolatitkárnál, megjelenítjük az intézmény honlapján http://www.bankidonat.net. 1
Nkt 72.§
30
6) A házirendet kifüggesztjük az iskola aulájában és tanműhelyében. 7) A titkárságon és a könyvtárban az intézmény vezetője biztosítja annak lehetőségét, hogy az érdeklődők véleményüket, kérdéseiket írásban is megfogalmazhassák,
annak az iskola igazgatójához való
továbbítását
kérjék.
Kérésre, egyeztetett időpontban a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes ad közvetlen, szóbeli tájékoztatást, felvilágosítást a dokumentumok tartalmával, értelmezésével kapcsolatban. 8) A házirend egy példányát beiratkozáskor, lényegi változásakor minden tanulónak, tanköteles tanuló szülőjének átadjuk.1 9) A házirend előírásainak, rendelkezéseinek tudomásul vételét az iskolába lépéskor (az első osztályfőnöki órán) a tanulónak aláírásával igazolnia kell. 10) A házirend felülvizsgálatára, és módosítására – az elfogadásában követett eljárás szerint - az alábbi esetekben van lehetőség: jogszabályváltozás, fenntartói döntés, igazgatói, nevelőtestületi, illetve diákönkormányzati kezdeményezés. 11) Jelen házirend függelékét képezi a felnőttoktatásra vonatkozó Házirend.
1
Nkt 82.§
31
A házirend nevelőtestületi vitáján a diákönkormányzat álláspontját ismertette, a házirendbe foglalt teljes körű szabályozással egyetért
a diákönkormányzat képviseletében:
………………………………… Mezei István sk. diákönkormányzat vezetője
a nevelőtestület képviseletében: …………………………………
…………………………………..
Varga Géza sk. hitelesítő nevelőtestületi tag
Szathmári Tamás sk. hitelesítő nevelőtestületi tag
A házirend elfogadásának nevelőtestületi vitájában a szülői közösség álláspontját képviselte, a házirendet véleményezte
a szülői szervezet képviseletében:
…..…………………………….. Lajosiné Végvári Ágnes sk. szülői szervezet képviselője
Budapest, 2013. március 26.
PH. Fehér Dalma Emese sk. igazgató
32
