Balog: Magyarország nem fogadja el a kötelező betelepítést. Lázár nem mondott igazat

fecsegő magazin alapítva: 2002

www. fecsego. eu nemzetközi hírportál 7 évfolyam 4. szám 2016. áprilisi szám

Lázár nem mondott igazat Gyurcsányról és a Várról Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Lázár János azt állította: a Gyurcsánykormány 2004-es kormányhatározatát hajtják végre a Vár újjáépítésével. Valójában 1999-ben, az első Orbánkormány idején született meg a Vár rekonstrukciójának terve, a Sándorpalotát Orbán magának akarta. A budai Vár teljes rehabilitációja mellett foglalt állást a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Lázár János közölte: végre kívánják hajtani a Gyurcsány-kormány ezzel kapcsolatos, 2004-ben jegyzett kormányhatározatát a Vár újjáépítéséről. „Tiszteletre méltó és bölcs döntést hozott 2004-ben” – mondta Gyurcsány Ferencről Lázár, majd hozzátette, hogy „úgy tűnik, hogy akkor még volt esze a miniszterelnök úrnak, azóta viszont elment”. „Sajnálom, hogy mostanra elment az esze” – fűzte hozzá az Index tudósítása szerint. A 444.hu viszont kiszúrta: a felújított, ma az államfő által használt Sándor-palota épületét már 1999-ben magának akarta Orbán Viktor. Az első Orbán-kormány egy 1999es kormányhatározata szerint a felújított palota átadásnak eredeti időpontja 2002. március 15-e lett volna, ám megcsúszott a felújítás, és mire elkészült, elveszítették a választásokat. Azért tartottak még egy utolsó kormányülést a Sándorpalotában. Az 1999-es tervekben a Karmelita-kolostorba csak a kiszolgáló hivatalok költöztek volna be. Az új tervekben felhúznak egy vadonatúj épületet a Karmelita-kolostor mellé az egyéb állami hivataloknak. Orbán költözik a 250 éves kolostorba, amihez egy erkélyt építenek.

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó, nagyon jó 112 országban, minden földrészen, szigeten , a Vatikánban, EU központjában jelen vagyunk és több nyelven olvassák!

Balog: Magyarország nem fogadja el a kötelező betelepítést Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Magyarország nem fogadja el a kötelező betelepítést, de a határok védelmével és más módon részt vállal az európai szolidaritásból – mondta az MTI-nek csütörtökön Berlinben Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki az Országgyűlés Magyar- Német Baráti Tagozatának küldöttsége élén látogatott a német fővárosba. A miniszter hangsúlyozta, hogy “a német-magyar kapcsolatok normalitása az életünk része”, és a menekültügyben képviselt eltérő álláspontok nem járhatnak a politikai mellett történeti-kulturális és gazdasági dimenzióval is rendelkező kapcsolatok gyengülésével vagy lazulásával. Ezt vallja a delegáció legmagasabb rangú tárgyalópartnere, Peter Altmaier, a kancelláriát vezető miniszter is, aki “nagy barátja Magyarországnak, és most is elmondta, mennyire fontos számára a német-magyar barátság” – tette hozzá Balog Zoltán. Rámutatott, hogy Orbán Viktor kormányfő és Helmut Kohl volt német kancellár múlt heti találkozója is “a kapcsolatok erősségét szimbolizálta”, és azt, hogy ” támogatjuk (Angela Merkel) kancellár asszonyt mindenben”, ami egy “jobban működő” Európához vezet. Magyarország “szolidáris mindazokkal, akik a migránsválság terheit hordozzák”, és hajlandó részt vállalni a terhekből, “de szeretnénk mi magunk eldönteni, hogy ezt milyen módon tesszük. Bízom benne, hogy ez is megértésre talál” – mondta Balog Zoltán. A menekültkérdés megközelítésének változásairól szólva kiemelte: a kötelező betelepítés ügyét leszámítva “ma már mindenki azt mondja, amit Magyarország az első perctől kezdve mondott”, azt hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell az uniós külső határ védelméről, és a menekülteknek a hazájuk térségében kell segíteni. “Lehetne bennünk egy kis elégtétel, vagy akár káröröm, de a probléma túl súlyos” ehhez – mondta Balog Zoltán. Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, a küldöttség tagja kiemelte: a baráti tagozat a hasonló látogatásokhoz képest most igen magas szintű küldöttséggel jelenik meg Berlinben – harmadik tagja Ritter Imre, a német nemzetiség magyar parlamenti szószólója –, és ez hozzájárul olyan problémák orvoslásához, amelyek az utóbbi hónapokban a nyilvánosságban is megmutatkoztak. A menekültválság ügyében az eltérő álláspontok jelentős gondot okoztak a két ország politikai kapcsolatában, de mindkét fél részéről látható, hogy a viszony “teljes normalizálása a cél” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a stabilitás elsőrendű fontosságú a magyar-német kapcsolatokban a politikai és a gazdasági szinten is, ezért folyamatos párbeszédre kell törekedni. Kellenek politikai ciklusokon átívelő és kormányzati berendezkedéstől független ügyek is, amelyek “a két országot kötik össze, és nem egyszerűen a kormányokat” – fogalmazott Hiller István. Ilyen például a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem ügye, hiszen az első Orbán-kormány idején kezdődött és a baloldali kormányok is felkarolták, és az intézmény közös, magyar-német finanszírozással működik – fejtette ki. Úgy vélte, a menekültválság körüli feszültségeket enyhítheti, ha sikeres lesz az EU-Törökország megállapodás. Az első tapasztalatok pozitívak, de föl kell készülni arra, hogy hosszú távú kihívásról van szó. A menekültkérdés “folyamatosan velünk lesz, ezért úgy kell erre a megoldásra tekinteni, hogy érdekünk a működtetése, mert hozzájárulhat a tényleges megoldáshoz”- mondta Hiller István. Az Országgyűlés Magyar- Német Baráti Tagozatának küldöttsége kétnapos látogatásának első napján Peter Altmaier mellett tárgyalt Martin Kotthaus-szal, a külügyminisztérium európai igazgatójával. A delegáció pénteken Hartmut Koschykkal, a szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottjával és Johannes Singhammerrel, a szövetségi parlament (Bundestag) alelnökével tárgyal.

Megrendelhető: [email protected] AKCIÓ! 1-et fizet 3-t

kap!

Akció, AKCIÓ,, AKCIÓ

főszerkesztő

Tartalom a javából... 3, - Tüntetnek Orbán ellen Németországban - A magyarok csaknem egynegyede erősen antiszemita és idegengyűlölő 4, - Búcsúlátogatáson Obama Nagy-Britanniában 5, - Több mint 400 migráns fulladhatott a tengerbe - Obama telefonon kereste Putyint - Terrortámadás Jeruzsálemben? 6, - Mit akarnak Matolcsy alapítványai annyi államkötvénynyel? 7, - Baksi levél érkezett a szerkesztőségünkhöz.. - Tisztelt Békéscsabai Alföldi Vízszolgáltató Zrt! 8, - Magyarország leggonoszabb intézménye, ahol rákosokon spórolnak? 9, - A Kúria szerint mégis ki kell takarni a rendőrök arcát a fotókon - Lánczi András lett a Corvinus rektor - Az almások arcára fagyhat a mosoly 10, - Orbán nagyon fél, mondja a pszichológus – A rezsim bukása után kiderül, hogy Sancho Panza királyságában éltünk 11 - Állami pénzből szereltettek napkollektorokat a képviselők - Megint nyert: Mészáros Lőrinc Dunakeszin épít iskolát és sportcsarnokot 3,7 milliárdért - Adás előtt kirúgták a Tények felelős szerkesztőjét is 12, - Washington: a migránsügyben sokat vétett a magyar kormány - Újabb fideszes képviselőhöz köthető offshore ügyletekre derült fény - Semjén-ügy: az ELTE professzorai érvénytelennek tekintik doktoriját 13, - Lázárék csúnyán benézték az IMF-hitelt - Lázár: egységes állami tisztviselői kar jön létre 14, - Tolvaj dolgozott a Parlamentben - Ijesztő számok: a szállodák 22 százaléka átveri a vendégeket 15, - Kétgólos győzelem az osztrák jégkorong- válogatott ellen - Egy férfi tornászunk készülhet az olimpiára 16, - Így írnak Magyarországról: „Egy parlament lekicsinyíti magát” - Kemény vádakkal ment neki a Fidesznek az LMP - Megtalálták Orbán svájci bankárját: így egyengeti Mr. Arábia a miniszterelnök útját - Igazgatói konferencia Szegeden - Nekimegy a kormány a kórházi váraknak

Mostanság számtalan olyan ítélettel, határozattal, jegyzőkönyvekkel találkozom, illetve tudomásomra hoznak, - közérdekű bejelentők- hogy szinte elájulok. Ezek a cégek, hivatalok, Kft-ék játszanak a törvénnyel, s közben hülyének nézik a magyar állampolgárokat. Nem a kérdésekre válaszolnak. Így jártam a NMHH –al. Afférom akadt a Baksi Postai szolgáltatással, illetve a vezetőasszony habitusával. Úgy gondoltam leírom a panaszomat-mivel kíváncsi voltam a bejelentők-vizsgálók véleményre!Nem csalódtam a „vizsgálatban”. A hivatal nem tudott s nem bírt objektív maradni. Felhívtam a központi számot és kértem az előadót. Természetesen nem találtam bent. A kolléganője azzal biztatott-kérte a szerkesztőség telefonszámát– még munkaidő alatt visszahívnak. Ez a mai napig nem történt meg Ergo: hazudtak! A magyar állampolgár le van kakálva...ezt tapasztalták a közérdekű állampolgári bejelentések írói is!! Így jártam a Békéscsabai Alföldivíz KFT—vel is. A közérdekű bejelentők szóvá tették a, hogy amióta ez a cég átvette a szolgáltatást a vízfogyasztásunk megnövekedett 120 %-al! Pl.,. Szerkesztőségünk 180.000 liter vizet fogyasztott el s nem beszélve a szennyvízfogyasztásáról! Megírtam. Nem a kérdése vála-

szoltak. Statisztikai adattal nyomták tele az oldalt. Aki írta az sem tudta, mi a helyzet a Zrt- nél. Válaszoltam. Nem fizetek. Nem válaszoltak vissza. Nem írtak. Nem tudja, nem érti a Békéscsabai Regionális vízközmű-szolgáltató Zrt az általuk kiállított számlán szereplő adatokat… a válaszok valahol elveszetek a kozmoszba. Vagy nem értették a kérdést vagy nem tudnak olvasni! Azt viszont megírták, mennyi volt a tavaly előtti Magyarország átlagos vízfogyasztása… Bíróság hol vagy ,merre csavarogsz Te rossz, Te tudod az okát...Mért várok rád!

www.fecsego.eu nemzetközi hírportál /fecsegő magazin, tulajdonos—főszerkesztő: OLÁH - ISTVÁN LÁSZLÓ, Szerkesztő- Titkárságvezető: Oláhné Szabó Éva, főszerkesztő-helyettes dr. Tóth Rózsa:E-mail: [email protected], fecsego_magazin@invitel. hu, Könyvelés-pénzügy: Dr. Borszékiné Szécsi Erika, Szerkesztőség: 6768 Baks. Váradi utca 16 T/F 62-269-376, Hirdetés felvétel: e-mail, telefonon, személyesen

Tüntetnek Orbán ellen Németországban Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Nagy vihart kavart Németországban Helmut Kohl korábbi kancellár könyvének előszava, amelyben barátjának nevezi a magyar kormányfőt, és finoman Angela Merkelnek is üzen. A Süddeutsche Zeitung szerint nem ennyire egyértelmű a helyzet. Orbán Viktor ellen keddi, ludwigshafeni látogatásakor tüntetni is fognak. Egy, önmagát antifasisztának nevező csoport demonstrál kedden reggeltől Ludwigshafenben, ahol Helmut Kohl korábbi német kancellár otthonában fogadja Orbán Viktor magyar miniszterelnököt – írja a Süddeutsche Zeitung című német napilap. A demonstráció közvetlen előzménye, hogy német lapok vasárnap közölték kivonatosan Kohl Aggodalom Európáért (Aus Sorge um Europa) című könyvének magyar kiadásához írt előszavát, amelyben barátjának nevezi Orbánt, és közvetve igazat ad a menekültválságban képviselt politikájának. A magyar kiadáshoz a magyar kormányfő is írt bevezetést, amelyről itt olvashat bővebben. Kohl saját előszava viszont hoszszabb, és több dolog kiderül belőle a volt kancellár politikai nézeteiről. Az egyik értelmezés szerint Kohl utódjának, Angela Merkelnek is üzent, mikor meleg szavakkal dicséri Orbánt – aki a Süddeutsche Zeitung szerzője szerint olyan, mintha a nevelt fia lenne. Kohl arról is értekezik, hogy a menekülteken csak saját hazájukban lehet érdemben segíteni, vagyis a korlátlan befogadás nem megoldás. Stefan Braun, a müncheni lap szerzője ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Kohl legalább annyira üzen Orbánnak, mint Merkelnek. Azt írja ugyanis, hogy menekültügyben mindenképpen egységes európai kulcsot kell találni, mert „a visszatérés a régi, nemzetállami gondolkodáshoz nem jelenthet megoldást”. A volt német kancellár szerint a kontinensnek csak akkor van esélye a sikerre, ha összetart, és „ismét erősebben egy irányba húzzuk Európa szekerét, és közben nem feledkezünk meg a közös alapelveinkről és a közös gyökereinkről.” A ludwigshafeni tüntetők az esemény Facebook oldala alapján kétségbe vonják a 86 éves Kohl szellemi képességeit, és azt írják: Orbán mindenki másnál erősebben tolja jobbra az országát, csökkenti a szabadságjogokat, korlátozza a sajtót. Az az ország, amely 1989-ben megnyitotta a határait az NDK-s menekültek előtt, most fittyet hány azokra, akik a háború szenvedései elől menekülnek.

A magyarok csaknem egynegyede erősen antiszemita és idegengyűlölő Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Az elmúlt évben nőtt az antiszemita előítéletesség Magyarországon. A Tett és Védelem Alapítvány megrendelésére a Medián által tavaly novemberben végzett felmérés eredményeit Hann Endre szociálpszichológus ismertette. A Medián ügyvezető igazgatója eredményeikről azt mondta, hogy a magyar társadalom 23 százalékát találták erősen, 12 százalékát mérsékelten antiszemitának. Mindkét adat kétszázalékos emelkedést jelent az előző évihez képest. A két csoport a Jobbik támogatóinak 59, a Fidesz-hívek 41 százalékát teszi ki, míg az MSZP híveinél 24, az LMP- seknél és a Demokratikus Koalíció támogatóinál 18-18 százalék ez az arány. Hanna Endre közölte, a népességen belül a középkorúak előítéletessége valamivel meghaladja az átlagot, egyéb tekintetben nincsenek jelentősebb kiugrások. A Medián-kutatás külön vizsgálta a zsidókkal kapcsolatos beállítódás két, egymástól külön kezelhető dimenzióját. A zsidósággal összefüggő képzetek, tévhitek és összeesküvés-elméletek irányában tanúsított fogékonyság alapján kognitív, az általános érzelmi elutasítás, társadalmi távolságtartás mértékét szemlélve pedig affektív antiszemitizmust különböztettek meg a kutatók. 2010-ben robbanásszerű változás A kognitív antiszemitizmus kismértékben, de kimutathatóan nőtt az elmúlt 3 évben. Erősen antiszemita volt 2013-ban a lakosság 11, 2014-ben 13, tavaly 14 százaléka. A mérsékelt antiszemiták aránya a 2013-as 42 százalékról egy évvel később 41 százalékra csökkent, majd visszakúszott 42 százalékra. Ezzel párhuzamosan a nem antiszemiták aránya apadni kezdett: a 2013-as 47 százalék 2014-re 46-ra, míg újabb egy év elteltével 44 százalékra esett vissza. Az affektív antiszemitizmus vizsgálatánál a zsidókkal kapcsolatos attitűd alakulását tágabb történelmi kontextusban értelmezték. Az elmúlt 12 évben a „zsidók ellenszenvesek” megállapítással egyetértők 9 százalékos aránya mára 26 százalékra emelkedett. Legalább ilyen fontos, hogy a növekedés nem egyenletesen következett be, hanem a 2010-es évhez kapcsolódik egy robbanásszerű változás: ekkor a zsidók érzelmi elutasítása az egy évvel korábbi 10 százalékos értékről hirtelen 28 százalékra ugrott fel. A kutatók szerint ez a fordulat gyaníthatóan erősen kapcsolódik a Jobbik választási eredményéhez, összefügghet a a zsidókkal szembeni ellenszenv kifejezésének növekvő legitimációjával. A választás évében mért különösen magas értéket követő csökkenő tendencia 2013-ban fordult meg ismét: az akkori 21 százalékról 2 év alatt újra 26 százalékra kúszott fel. A zsidókkal szembeni kétféle megközelítési mód eredményeit összevetve kijelenthető, hogy a zsidóellenesség a társadalom nagyjából egyharmadára jellemző. Az erősen antiszemiták aránya a 2013-ban mért 20 százalékról 2015-re 23 százalékra nőtt. A mérsékelten antiszemita népesség aránya 2014-re az előző évihez képest 18 százalékról 10 százalékra csökkent ugyan, de 2015-ben ismét 12 százalékot ért el. Antiszemitizmus, idegenellenesség: az érme két oldala A kutatók szerint a zsidók negatív megítélése – más etnikumok fokozottabb elutasításával összehasonlítva – nem számít kiemelkedőnek. Az elmúlt év meghatározó világpolitikai eseményeinek hatására a menekültek is magasan az ellenszenv-index élén végeztek. A rendkívüli mértékben eluralkodó migránsellenességet jól érzékelteti, hogy az Európába nagy tömegben érkezőkkel leginkább összefüggésbe hozott két kisebbség, az arabok és a négerek megítélése egyetlen év leforgása alatt jelentős változáson ment keresztül, és az elmúlt 10 év mélypontjára zuhant. Az idegenellenesség, a „mássággal” szembeni intolerancia igen magas, még a legszimpatikusabbnak ítélt csoportoktól is elzárkózna a társadalom egyharmada-egyötöde. Az is megerősítést nyert, hogy az antiszemitizmus kéz a kézben jár a társadalom többségének erőteljes idegenellenességével. Az előítéletesség és a demográfiai, gazdasági és társadalmi státus összevetéséből kiderült, hogy az antiszemitizmus és a társadalmi háttér között csupán gyenge kapcsolat érzékelhető. A zsidóellenesség valamennyi társadalmi csoportra hasonló mértékben jellemző. Az eredmények megerősítették azt is, hogy a zsidókkal szembeni ellenérzések összefüggésben állnak olyan, a zsidósághoz közvetlenül nem kapcsolódó világnézeti beállítódásokkal, mint a nacionalizmus, a xenofóbi, a rendpártiság és bizonyos társadalmi normákba, szabályokba vetett feltétlen bizalom. Zsidóellenesség és politikai érdeklődés A zsidóellenes vélekedésekben könnyebben, nagyobb gyakorisággal osztozók közelebb esnek a politikai spektrum jobb oldalához, azon belül is a radikális pólushoz, de a baloldaliak, a liberálisok és mérsékeltek között is jelentős az antiszemita kijelentésekkel egyetértők aránya. Valószínűnek tűnik egyébként, hogy a zsidóellenes választók némiképp hangosabbak, ezért a közvélemény az arányukat hajlamos lehet a valóságoshoz képest túlbecsülni. A kutatás érdekes felismerése, hogy 2014-hez viszonyítva az egykori zsidóüldözések tárgyalását többen tartanák napirenden, míg a holokauszttagadásra való fogékonyságban negatív elmozdulás tapasztalható. Ez utóbbi egyébként 2006-hoz képest jóval gyakoribbá vált. Ugyancsak tanulságos eredményre vezetett az Izrael államával összefüggésben feltett kérdésekre érkező válaszok kiértékelése. Az interjúalanyok jó része bizonytalannak mutatkozott e kérdéskörben, érezhetően nem mozgott otthonosan a zsidó államot érintő témák között, 4 százaléknyi olyan válaszadó akadt, aki Izraelre nézve kifejezetten elítélő megjegyzéssel válaszolt. Feltehetően a migránshullám következményeként a magyar közvélemény egy év alatt érzékelhetően megértőbb lett Izraellel szemben (a tavalyi 22 helyett már 25 százalék gondolja jogosnak a zsidó állam önvédelmi harcát). Ezzel összefüggésben szembeötlő, hogy még a Jobbikosok körében is háromszor annyian gondolják úgy, hogy a zsidó vallás közelebb áll az európai értékekhez, mint az iszlám. A kutatás szerint a zsidó ismerősök megléte szignifikánsan csökkenti az antiszemitizmus megnyilvánulásának a valószínűségét. Ez nem jelenti azt ugyanakkor, hogy konszenzus övezné annak a megítélését, egyáltalán mi számít antiszemitizmusnak. A megkérdezettek többsége a privát szférájában még nem találkozott zsidóellenességgel. Az antiszemitizmus erősségéről kialakuló percepciót ezért feltehetően a politikai szféra és a média határozza meg elsősorban, semmint az egyes emberek saját tapasztalatai. A

-3-

Búcsúlátogatáson Obama Nagy-Britanniában Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot. „Nagy-Britanniát nem gyengíti, hanem erősíti az EU-tagság” Kétnapos hivatalos látogatást kezd pénteken Londonban Barack Obama amerikai elnök. Útjának első napján a konzervatív The Daily Telegraph egy írást közölt az amerikai elnöktől, amelyben Obama kifejti: az EU-tagság nem gyengíti, hanem erősíti Nagy-Britannia befolyását a világban. Obamát – akinek elnökként valószínűleg ez lesz az utolsó látogatása Nagy-Britanniában – pénteken magánjellegűnek minősített ebéden fogadja II. Erzsébet királynő a windsori uralkodói rezidencián, este pedig Vilmos herceg és hitvese, Katalin hercegnő vacsorán látja vendégül az elnöki házaspárt. Obama a két királyi program között, péntek délután tárgyal a Downing Streeten David Cameron miniszterelnökkel. Az amerikai elnöknek ez lesz az ötödik látogatása az Egyesült Királyságban, de érkezését most különösen feszült várakozás előzi meg. Obama ugyanis a brit EUtagságról júniusra kiírt népszavazás kampányának kellős közepén utazik Londonba, és eddig sem titkolta, hogy a referendum kimenetele nem közömbös számára. A Brexit ellen kampányolt a The Daily Telegraph hasábjain Obama Obama az egyébként meglehetősen EU-szkeptikus irányvonalú újságban kifejti azt a véleményét, hogy az erős Európa nem fenyegeti, hanem szintén erősíti Nagy-Britannia globális vezető szerepét. Hozzáteszi: a briteknek büszkének kell lenniük arra, hogy az Európai Unió elősegítette a brit értékek – a demokrácia, a jogállamiság, a nyitott piacok – terjesztését egészen az európai földrész perifériájáig. A mai bonyolult, összekapcsolódó világban az Európai Unió és az Egyesült Államok ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe; ezek közé tartozik a migráció, a gazdasági egyenlőtlenség, a terrorizmus fenyegetése és az éghajlatváltozás. „Jóllehet valamennyien nagy becsben tartjuk szuverenitásunkat, ebben a világban a nemzetállamok akkor érvényesíthetik a leghatékonyabban befolyásukat, ha ezt a mai kihívások által megkövetelt módon, vagyis együtt teszik” – fogalmaz pénteki cikkében az amerikai elnök. Obama szerint Nagy-Britanniának hasznára vált az EU-tagság a munkahelyteremtésben és a gazdasági növekedés szempontjából is, az Európai Unió egységes belső piaca pedig óriási lehetőségeket kínál a brit népnek. A hírszerzési értesülések megosztásától és a terrorizmus elleni fellépéstől a munkahelyteremtő és növekedésélénkítő megállapodásokig terjedő együttműködés sokkal hatékonyabb, ha egész Európára kiterjed, és most van itt az ideje a barátok és a szövetségesek összetartásának – írta Barack Obama. Obama: Az USA ƒ„mélységesen érdekelt” Az amerikai elnök szerint a II. világháború romjaiból felépült nemzetközi intézmények, köztük az Európai Unió a demokrácia, a nyitott piacok, a jogállamiság alapjait teremtették meg, megalapozva egyben Európa több mint hét évtizede tartó viszonylagos békéjét. Obama egyenes utalást tett arra, hogy ezért az Egyesült Államok is komoly véráldozatot hozott. „Az európai temetőkben nyugvó több tízezer amerikai a néma tanúságtétel arra, hogy mennyire egybekapcsolódik jólétünk és biztonságunk” – áll az amerikai elnök cikkében. Barack Obama szerint mindezek alapján az Egyesült Államok „mélységesen érdekelt” abban, hogy a britek az EU-tagságról június 23-ára kiírt népszavazáson miként döntenek. Obama eddig sem titkolta, hogy a referendum kimenetele nem közömbös számára. A BBC televíziónak például már tavaly kijelentette, hogy az Egyesült Államok sokkal jobban bízik a transzatlanti unió erejében, ha Nagy-Britannia az Európai Unió tagja marad. Nem maradtak visszhang nélkül az amerikai vélemények A brit EU-tagságot pártoló amerikai megnyilatkozások komoly indulatokat szítanak a brit belpolitika EU-szkeptikus oldalán. Boris Johnson, London polgármestere, a Brexit- párti – vagyis az EU-tagság feladásáért kampányoló – tábor frontembere a The Sun című tömeglapban pénteken megjelent cikkében „nyílt képmutatásnak” nevezte, hogy az Egyesült Államok álláspontja szerint NagyBritanniának át kell engednie a demokráciája feletti ellenőrzés jelentős részét Brüsszelnek. „Az amerikaiaknak soha eszükbe sem jutna, hogy az EU-hoz hasonló intézményt hozzanak létre saját maguknak (…) Miért gondolják akkor, hogy (az Európai Unió) nekünk megfelel” – teszi fel a kérdést a londoni polgármester. Johnson „képtelenségnek” nevezte azt az amerikai álláspontot, hogy az EU-tagság erősíti Nagy -Britannia befolyását. Érvelése szerint ugyanis az Európai Bizottság tisztviselői között alig 3,6 százalék a britek aránya. A kormányzó Konzervatív Párt EU-szkeptikus szárnyának képviselői a minap közös levélben kérték az amerikai elnöktől, hogy ne avatkozzon be a brit EU-tagságról kiírt népszavazás kampányába londoni látogatása idején. Az alsóházi tory frakció száznál több Brexit- párti képviselője a levélben annak a véleményének adott hangot, hogy bármiféle intervenció Obama részéről a júniusi népszavazás eredményének érvényességét is megkérdőjelezné.

Hirdetési áraink: 1/1 oldal 200.e.Ft, 1/2: 100.e.Ft, 1/4: 50.e.Ft, 1/8:25e.Ft, 1/16: 15.e.Ft Fecsegő Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

-4-

Több mint 400 migráns fulladhatott a tengerbe Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Legalább 400 migráns a tengerbe veszhetett vasárnap éjjel, mikor a vízbe borult Egyiptomból Olaszországba tartó négy csónakjuk a nyílt vízen. A hírt az Independent szerint Szomália egyiptomi nagykövete is megerősítette. Szomáliai, eritreai és etióp bevándorlók fulladtak a Mediterránba vasárnap éjjel, miután felborult négy túlterhelt csónakjuk, a parti őrség pedig túl messze volt, így nem tudott rögtön a helyszínre sietni – jelentette a BBC és az Independent hétfőn. A hírt Szomália egyiptomi nagykövete is megerősítette. A jelentések szerint a menekültek csónakjait nem hosszú tengeri útra tervezték, és a megengedett létszámnál sokkal többen utaztak, így megbillentek és felborultak. A migránsok nagy része elsüllyedt az egyiptomi partoktól nem messze, 29 embert azonban sikerült kimenekítenie – őket egy görög szigetre szállították át. Az olasz parti őrség nem tudott a Szomáliából indult elsüllyedt bárkáról – ők a Líbiából jött migránsok kimenekítésével voltak elfoglalva. Az ENSZ szerint ebben az évben már 180 ezren kísérelték meg a Földközi-tenger átszelését, közülük 800-an nem értek partot. A Mediterrán újabb tragédiája Sergio Mattarella olasz elnök több száz lehetséges áldozatról tájékoztatta a sajtót, hajóik elsüllyedését a “Mediterrán újabb tragédiájának” nevezte. Az olasz sajtó arról számolt be, hogy több, Egyiptomból Olaszországba tartó hajót ért szerencsétlenség. Napra pontosan ma van a lampedusai tengeri katasztrófa egyéves évfordulója: egy éve több mint 800 afrikai bevándorló süllyedt el az olasz partoknál, miután Tripoliból elindult csónakjuk egy éles kanyar után megbillent.

Terrortámadás Jeruzsálemb en? Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Robbanás történt hétfőn egy jeruzsálemi buszon, az izraeli mentőszolgálatok szerint legalább tízen megsebesültek. A helyi rendőrség első információi szerint terrortámadás történt. A The Jerusalem Post című helyi lap közölte, a Jeruzsálem délnyugati részén fekvő Hebron úton egy üres buszban lépett működésbe egy robbanószerkezet, és a detonáció következtében a közelben lévő busz utasai sebesültek meg. Az újság tizenöt sebesültről számolt be, közülük ketten válságos állapotban vannak.

Obama telefonon kereste Putyint Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Az amerikai elnök arra kérte, hogy Putyin gyakoroljon nyomást Aszadra A szíriai polgárháború is témája volt Barack Obama és Vlagyimir Putyin hétfői telefonbeszélgetésének, és az amerikai elnök sürgette az orosz államfőt, hogy vesse latba befolyását Bassár el-Aszad szír elnöknél a tűzszünet betartása érdekében – derül ki a Fehér Ház tájékoztatásából. Az orosz elnök hétfőn az ukrán válságról egyeztetett Petro Porosenkóval. Az orosz és az ukrán elnök közötti megbeszélésen szó esett az Oroszországban elítélt Nagyija Szavcsenko ukrán katonanőről és az Ukrajnában elítélt Alekszandr Alekszandrovról és Jevgenyij Jerofejevről, akiket Kijevben orosz katonai hírszerzőnek tartanak. Megállapodtak arról, hogy Ukrajna Rosztov-na-Donuban működő konzulja rövidesen felkeresheti Szavcsenkót. A washingtoni közlés szerint Obama és Putyin megállapodott abban, hogy együttműködnek a szíriai tűzszünet megerősítésében. A két elnök kiemelte a genfi béketárgyalások fontosságát, és megállapodott abban is, hogy erősítik az amerikai és az orosz biztonsági erők együttműködését Szíria ügyében. A Fehér Ház szerint a telefonos eszmecsere alkalmat adott Obama elnöknek arra, hogy “ismételten arra kérje Putyin elnököt: vesse latba befolyását az Aszad- rendszernél annak érdekében, hogy Aszad tartsa tiszteletben kötelezettségeit”. “Sajnos azt látjuk, hogy az ellenségeskedések beszüntetése túlságosan is törékeny és egyre gyakrabban éri fenyegetés a damaszkuszi rendszer részéről” – hangsúlyozta Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. Earnest egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy Obama az ukrajnai helyzetről is eszmét cserélt Putyinnal, és ismételten arra szólította fel az orosz elnököt, hogy tartsa tiszteletben a Kelet-Ukrajnát érintő minszki megállapodásban foglaltakat. Obama megköszönte orosz kollégájának azt a segítséget, amelyet Moszkva Kevin Dawes amerikai fotós szabadon bocsátásához nyújtott. A 33 éves fotóriportert azt követően tartóztatták le a szír hatóságok, miután 2012-ben átlépte a török-szír határt.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

-5- --

Mit akarnak Matolcsy alapítványai annyi államkötvénnyel? Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Az MNB alapítványainak pénzszórásával kapcsolatban több probléma is felmerül, de röviden négy csoportba lehet sorolni a kritikákat: Hogy olyan dolgokra adnak pénzt, amikre az államnak kellene (oktatás, kutatás stb.). Hogy olyan dolgokra adnak pénzt, amikre amúgy nem adna senki, és nem véletlenül (pl. a Matolcsy politikáját dicsérő és közben véletlenül bemószeroló Sakk és póker című könyv kiadása, na meg annak ukrán fordítása). Hogy haveroknak adnak sok pénzt (Mészáros Lőrinc cége, New Wave Média, Borókai Gábor lányának a cége). És hogy elég sok államkötvényt vesznek a jegybank pénzén, amit a jegybanknak amúgy nem lenne szabad. Ezekből legalább kettőnél felmerül, hogy amit az alapítványok csinálnak, az kimeríti a monetáris finanszírozást. Emiatt már amúgy nemcsak a magyar ellenzék és sajtó, de az MNB-t uniós szinten ellenőrző Európai Központi Bank is beszólt Matolcsyéknak, szóval ennek valami nagyon komoly dolognak kell lennie. De mi a franc az a monetáris finanszírozás, és miért rossz, ha a jegybank alapítványai ezt csinálják? Csinálják ezt egyáltalán, és ha igen, miért? Erre keressük most a választ. Monetáris tabuzgatás A monetáris finanszírozás az egyik legcsúnyább szó, amit egy monetáris politikával foglalkozó valaki kiejthet a száján. Ha ezt csinálja egy jegybank, az majdnem akkora tabu, mint ha “nem lenne független”. De mit jelent ez a gyakorlatban? A monetáris finanszírozás az, amikor a jegybank pénzt nyomtat, majd abból a pénzből finanszírozza az államot, vagyis ad kölcsön az államnak hitelezés vagy kötvényvásárlás formájában. Az Európai Központi Bank (EKB) szabályai szerint (ahogy ezt az MNB saját tanulmánya is felidézi) ez egész konkrétan azt jelenti, hogy egy központi bank nem vehet államkötvényeket az elsődleges kötvénypiacon nem adhat kölcsönt állami intézménynek és állami cégeknek, kivéve az állami tulajdonú bankoknak. Erre elméletileg azért van szükség, mert ha a jegybank adhatna pénzt az államnak, akkor a kormány nem lenne annyira érdekében odafigyelnie arra, hogy rendben legyen a költségvetés, mert ha bajban lenne az államkassza, csak kisegítené a jegybank. Ettől viszont a kormányzatot semmi nem ösztönzi, hogy odafigyeljen a költségvetésére, és elszállhat a hiány. A cél az lenne, hogy az állam ne tudjon annyit költekezni, amit már a piac nem akar finanszírozni, ha viszont a jegybank beszállna minden alkalommal, amikor gond van, akkor ezt az államok megtehetnék, mert a saját jegybankjuk piaci ár alatt is finanszírozná őket. Másrészt pedig a monetáris finanszírozással az állam újonnan kreált pénzt nyom a gazdaságba, ahol ha több a pénz, akkor az egyre kevesebbet ér, így ez az egész folyamat felpörgeti az inflációt. Nem véletlen, hogy hiperinflációs válságok nagy része akkor alakult ki, amikor az állam frissen nyomott pénzt költött el. A helyzet viszont az, hogy a válság alatt és után sok jegybank pont ezt csinálta, enélkül pedig valószínűleg teljesen összeomlott volna a világgazdaság. A kvantitatív lazítás nevű politika pont azt jelenti, hogy a jegybank bejelenti, hogy a gazdaság élénkítése és/vagy az infláció feltornázása céljából nagyon sok állampapírt fog venni, amivel lenyomja az államkötvények hozamát, vagyis az államok olcsóbban tudják eltartani magukat akkor, amikor a piacon mindenki csak drágán mer állampapírt venni, mert fél attól, hogy a válság miatt nem fog tudni fizetni a hitelei után. Emellett ezzel a gazdaságot és a tőkepiacot is élénkítik, mert azzal, hogy a jegybank friss pénzt nyom a gazdaságba fel tudja pörgetni a dolgokat például egy válság után. Milyen pénzt is költenek Matolcsyék? Az MNB az árfolyamnyereségéből hozta létre az alapítványokat, gyakorlatilag ennek a pénznek az elköltését kellett most nyilvánosságra hozniuk. Ez a pénz pedig abból lett, hogy az MNB a gyenge forinton nyerészkedik vagyis eladja a régebben, alacsonyabb árfolyamon vett euróját az aktuális árfolyamú forintért. Ezután vissza kell vennie ezt az eurót, hogy ne csökkenjen a devizatartalék, de amit az első ügyleten keresett, azt. Ez az egész addig működik, amíg gyenge a forint, vagyis ha a jegybank továbbra is nyereséges akar lenni, akkor abban érdekelt, hogy gyenge legyen a forint. Ez egyrészt rossz, mert nem ez a dolga, hanem az, hogy stabilan tartsa az árfolyamot, másrészt komoly veszteséget okoz a magyar gazdaságnak, mert minden drágább, amit importálunk, amit pedig sokat teszünk. Ezt kicsit hosszabban kifejtve itt és itt írtuk le. A trükk itt az, hogy a jegybank nem az elsődleges, hanem a másodlagos piacon vesz állampapírt, vagyis nem közvetlenül az államtól, hanem a közvetítőktől, bankoktól akik viszont úgy is tudják, hogy a jegybank megveszi tőlük az állampapírokat, hiszen hangosan bejelentette. Ez valaha még elég unortodox lépésnek számított, a válság alatt viszont részben ez tartotta a víz fölött például az amerikai vagy a brit gazdaságot, és most az EKB is valami hasonlóval próbálkozik. Mára pedig csak a nagyon konzervatív közgazdászoknak van problémája ezzel a gyakorlattal. Kicsit tágabban értelmezve a monetáris finanszírozás arra is vonatkozik, hogy a jegybankok ne csináljanak olyan dolgokat, amiket amúgy az államnak kellene, vagy ami sehogy sem köthető a monetáris politikához vagy a jegybankok működésének fenntartásához. Összeségében viszont az a helyzet, hogy a monetáris finanszírozásra vonatkozó szabályok mára olyan gumiszabályokká váltak, amiket jogilag és gyakorlatilag is könnyű kijátszani, és amit mindenki igyekszik is kijátszani, még az is, akinek be kellene tartatnia (EKB). Az EKB csúnyán néz, de büntetni nem fog. Ettől függetlenül az EKB azért komolyan veszi ezt a kérdést, és rendszeresen közli, ha valamelyik uniós tagállam jegybankja szerinte illegálisan finanszírozza a saját államát. A monetáris finanszírozás papíron elég komoly dolog, ezt ugyanis az az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 123. cikke tiltja, aki tehát monetárisan finanszíroz, az az unió alapszerződését szegi meg. A Magyar Nemzeti Banknak pedig már többször beszólt az EKB több dolgok miatt is, ami Mario Draghiék szerint kimerítheti a monetáris finanszírozás tényállását. Az EKB pár hete megjelent, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint ilyen lehet az, hogy az MNB az alapítványain keresztül állami feladatokat vállal át, amikor a pénzét oktatási, tudományos és kulturális programokra, ingatlanvásárlásra és egyebekre költi, hogy a jegybank alapítványai az államot finanszírozzák, hogy az MNB többségi tulajdonosa lett a Budapesti Értéktőzsdének, vagyis a jegybank a pénzéből igyekszik felvirágoztatni a magyar tőkepiacot, ami egy fontos gazdaságpolitikai cél, de nem a jegybank dolga. Az EKB-nak emellett az sem tetszik, hogy az MNB arra ösztönzi a magyarországi bankokat, hogy magyar állampapírokba fektessenek, ami nem a monetáris finanszírozás tilalmának, hanem a szintén nem tűrt kiváltságos hozzáférésnek számíthat. Frankfurtból már 2014-es jelentésben is megírták, hogy ez így nem lesz rendben. Az EKB viszont nem kapkodja el, ha valakinél fölmerül, hogy valami szerződésszegőt csinál: az MNB esetében már szólt egyszer, szólt még egyszer, ezután elindulhat valamiféle háttértárgyalás, hogy mi a helyzet. Ha ez sem változtat semmit, akkor írnak egy jogi véleményt, majd ha a rosszul viselkedő jegybank továbbra sem csinál semmit, akkor, talán, eljut az ügy az Európai Bíróságra, ahol eljárás indulhat az adott központi bank ellen.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

- 6-

Ennek a vége az lehet, hogy a bíróság bírságot fizettethet a rosszul viselkedő jegybankot. Arra viszont, hogy ideáig eljusson a dolog, nagyon-nagyon kicsi az esély, ilyen ugyanis még sohasem volt. De még az sem biztos, hogy az EKB meg tudja győzni Matolcsyékat, hogy ha nem hagynak fel a kritizált dolgokkal, akkor bajba kerülnek, mert annyira nehezen megfogható és sok szempontból vitatható, hogy végül is állami feladatokat lát-e el a jegybank, vagy sem. Állampapírokat pedig, ahogy ezt már írtuk, az alapítványok is csak a másodpiacon tudnak venni, tehát önmagában az, hogy 197,3 milliárd forintot fektettek euróban és forintban denominált magyar államkötvényekbe, még nem megy szembe semmilyen uniós törvénnyel. Jó befektetés, buta politika? Az sem valószínű, hogy a Pallas Athéné alapítványok azért vesznek állampapírokat, mert az MNB rajtuk keresztül akarja kijátszani azt a szabályt, hogy nem finanszírozhatja az államot, arról pedig biztos nincs szó, hogy Matolcsyék sunyin így akarnak monetáris élénkítést végrehajtani. Egyrészt ezt az MNB maga is megtehetné, ha akarná, bár erről a monetáris tanácsnak kellene döntenie, ezt be kellene jelenteni, és meg is kellene indokolni, hogy miért van erre szükség. Például ha már nem tudnák hova csökkenteni a kamatot, de az infláció még mindig nem akarna növekedni, akkor léphetne ilyet a jegybank. Vagy ha mondjuk egy válság miatt hirtelen senki nem akarna magyar állampapírokkal kereskedni, és a jegybanknak kellene nagyobb tételben vásárolnia, hogy beindítsa a keresletet. Ilyen történt 2008-ban, nem sokkal a Lehman Brothers összeomlása után, amiért az MNB akkori vezetése kapott is egy alapos fejmosást az EKB-tól. Azóta persze az EKB is önti a pénzt az állampapírokba, úgyhogy kicsit visszafogottabban szól csak be a monetáris finanszírozás miatt. Másrészt az a 179 milliárd forint, amit az alapítványok állampapírokba fektettek, elég kicsi összeg ahhoz, hogy komolyabb gazdaságélénkítő hatása legyen. Ennél a jegybank ténylegesen gazdaságélénkítésre kitalált programjára, az NHP-ra például majdnem tízszer ennyit költöttek. Igaz, beszéltünk olyan, az állampapírpiacot jól ismerő közgazdásszal, aki szerint ennyi pénzből már lehet befolyásolni a piacot, vagyis le lehet nyomni a frissen kibocsátott kötvények hozamát, ezzel olcsóbbá téve az államnak a hitelei visszafizetését. Ehhez viszont az kell, hogy az alapítványok a frissen kibocsátott kötvényekből vegyenek sokat, pontosabban arra adjanak megbízást például az MKB-nak, az NHB-nka vagy a Gránitbanknak (amelyeken keresztül az államkötvényeinek egy részét vették), hogy akkor csapjanak le a kötvényekre, amikor azt az ÁKK kibocsátja a piacra. De hogy ez történt-e, azt nem lehet tudni. Inkább arról lehet szó, hogy az alapítványokat irányító MNB belátja, hogy az államkötvény biztos befektetés, ahol jól lehet pénzt parkoltatni. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint az ugyanis semmit nem segít az államháztartáson, ha az MNB alapítványai azon a pénzen államkötvényeket vesznek, amit amúgy be is fizethetne az MNB az államkincstárnak, mert ha az MNB inkább befizetné a nyereségét az államkincstárnak, akkor nem kellene azokat a kötvényeket kibocsátani, amit aztán az alapítványok megvesznek. Sőt, azzal, hogy az MNB nem befizeti, hanem az alapítványoknak adja a fölös pénzét, amiből azok aztán állampapírt vesznek, nemhogy segíti a költségvetési politikát, de még gondot is okoz az államadósság kezelőinek, mert ezzel feltolja az adósságrátát, amit aztán az ÁKK igyekezhet az év végén valahogy leküzdeni, hogy kisebbnek tűnjön az államadósság. A magyar gazdaságpolitikának tehát Matolcsyék alapítványai nemhogy nem segítenek, hanem még egy kicsit ártanak is. Akkora fejtörést azért ez biztos nem okozott, hogy a kormányzó párt meg akarja oldani ezt a problémát, mert ha akarná, viszonylag könnyen megtehetné. Annyit kellene csak tennie, hogy kötelezővé teszi, hogy a jegybank befizesse az árfolyamon keresett közpénzét az államkasszába, ahelyett, hogy ezt csak egy lehetőségként hagyja meg neki. Ehhez viszont nyilván nincs akarat, így hagyják, hogy Matolcsy szórakozzon a saját 260 milliárd forintos játszóterén.

Baksi levél érkezett a szerkesztőségünkhöz.. Megfogattam, hogy nem írok a baksi közéletről. Ám mégis kivételt teszek. Tudom, most többen meg fognak haragudni, mivel az ő problémájukról nem tettem említést. Nem kivételezek, csak mérlegelek! A levél tartalmából részleteket írok le. A szerző kérte, hogy az adatait zártan kezeljem. ( a helyesírási hibákat s a mondatzavarokat javítottam szerkesztő) Aranyos szerkesztő Úr! Többen nem tudjuk magunkba zárni a közéleti(ezt a kifejezést öntől hallottuk) problémákat, amivel folyamatosan szembesülünk velük. Ezért kérjük az Ön segítségét. Az a hír járja a faluban, hogy egy házaspár sorozatosan lealázza a lakosokat a hazugságaival. Most azt terjesztik, hogy egy idős nőt ne engedjenek be a házaikba, mert lop! (ez nem semmi), meg azt is hogy a boltban többet számolnak fel…meg nem friss a sütemény. Ezeknek az embereknek sohasem volt bejelentett munkahelyük, sosem fizettek adót! – és mégis mindent megoldanak az éjszakahajnal leple alatt. Az egész falu tudja, hogy 2-3 éve árulták a fát, amit az erdőből loptak hajnalban, és éjszaka.- amit a ketyerén hordták ki az aljon, és azt mondták, biztosan 7 mázsa! Eljárást kezdeményeztek ellenük a faluból az adóhivatalnál. A falu foglalkoztatja ezt a párt, tudjuk, hogy be kellene jelenteni… semmihez nem értenek. Tipikus fekete munkások. Hallottuk azt is, hogy mit csináltak a szomszédjaival a mikor nem volt otthon, használta a vizet és a villanyt, amiért nem fizettek, még ők fenyegetőztek! Idáig a levél tartalmából. A többi nem közérdek! -x-

Tisztelt Békéscsabai Alföldi Vízszolgáltató Zrt! Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot. Telefonegyeztetésre hivatkozva leírom a kérésedre a számlázassal kapcsolatos anomáliámat! Igaz, ezeket már megjelentettük a www.fecsego.eu nemzetközi hírportál oldalán, amit Te is olvastál. Kifogással éltem, hogy a felszámolt víz mennyiség torzult, hisz 11 köbmétert számoltatok fel,(!) valamint ugyanennyi szennyvízfogyasztást is!! Ketten vagyunk, s én nem hiszem, hogy 11.ooo ezer liter vizet használtunk el s nem beszélve a 11.000liter szennyvízről! Az előző tulajdonosnál – Kistelek- az elfogyasztott vízmennyiség 3 köbméter volt. Mikor lecseréltétek a vízórát, az óta senki nem ellenőrizte, hogy nem csepeg -e… Számlarészletező alapján az Ívó vízszolgáltatás 2015.10.012016.03,31 – ig. 92 köbméter Nettóegységár 123.30 Ft/ köbméter, a szennyvíz 2015.09.19-2016.03.03 –ig. 92 köbméter Nettóegységár 363,46Ft. Ez nem semmi! Kérdésem: – hogyan lehet annyi szennyvizet elszámolni, mint ivóvizet!!! A szerény számolásunk alapján 184 köbméter, ami 184. 000 liter vizet jelent!!!!!! Továbbiakban egy másik számlarészletező szerint 2016,04.012016.04.30-ig 11köbméter, ami 11000 liter vízfogyasztást jelent és a szennyvíz 2016.04.012016,04.30-ig szintén 11 köbméter. Ergo: – harminc nap alatt 22 000 liter vizet számoltatok fel. Ezzel egy versenyuszodát több alkalommal is fel lehetett volna tölteni!!! Ezt a kritikai vélemény nem a falu nevében, hanem a saját nevemben (ben) tettem meg. A számlát azért nem küldöm el, mivel nálatok a számlázási osztályon meg kell lennie. A számla tulajdonosa: Oláhné Szabó Éva szerkesztő asszony 6768 Baks Váradi utca 16 62/269-376

Közéleti Információs Hirdetési áraink: 1/1FECSEGŐ oldal 200.e.Ft, 1/2: 100.e.Ft, Fogyasztóvédelmi 1/4: 50e.Ft, 1/8:Magazin 25.e.Ft, 1/16: 15.e. Ft

7

Magyarország leggonoszabb intézménye, ahol rákosokon spórolnak? Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Annak ellenére, hogy ma már senki sem ringatja magát illúziókba a magyar egészségügy szolgáltatásait illetően, még mindig vannak olyan zugai a rendszernek, amelyek durva meglepetéseket okozhatnak az adó- és járulékfizető állampolgároknak. Senkit sem készítenek fel arra, hogy ha egyszer tényleg rosszra fordul a helyzete, súlyos betegen kell majd az államhoz folyamodniuk irgalomért. Az irgalom azonban nem része a rendszernek. A legsúlyosabb stádiumú rákkal küzdők méltányos segítség helyett megaláztatást, halálos ítélettel felérő cinikus időhúzást kapnak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól. A pénzhiányos magyar egészségbiztosítás nem tud, nem hajlandó finanszírozni számos új, a nemzetközi piacon már bevált, innovatív gyógyszert. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem finanszírozza például azokat a készítményeket, amelyek drágák ugyan, de – különösképpen az előrehaladott állapotú emlőrákos – rákbetegek számára is képesek viszonylag elviselhető mindennapokat biztosítani, és eddig soha nem látott módon növelni várható élettartamukat. Egyes szereknél átlagosan plusz 16 hónap a túlélési előny, amely összességében akár több mint fél évtizeddel is meghosszabbíthatja a beteg életét. Miközben Magyarországon ismerik és az orvosok használnák is ezeket a nemzetközi piacon már jól bevált gyógyszereket, az OEP évek óta nem bővíti a támogatott szerek listáját. Méltányosság helyett halálos időhúzás Ezekhez a készítményekhez kizárólag külön eljárásban lehet hozzájutni, a betegnek az OEP-hez kell folyamodnia egyedi támogatásért. Ezt akkor teheti meg, ha a kezelése során a hagyományos, társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerek már nagy valószínűséggel nem eléggé hatásosak, és olyan stádiumba került a beteg, hogy állapota javulását vagy legalább szinten tartását csak új típusú, speciális készítményekkel lehet elérni. Ez az intézmény az egyedi méltányossági hozzájárulás. Az OEP honlapja azt állítja, hogy az egyéni méltányossági támogatást a beteg emberek életminőségének javítása érdekében hozták létre – az orvosok jó részének és rengeteg érintett családnak azonban mások a tapasztalatai. A legnagyobb szükséghelyzetekben sokan nem segítséget kaptak, hanem átláthatatlan bürokráciát, méltányosság helyett megaláztatást, halálos ítélettel felérő cinikus időhúzást. Az átláthatatlanság ott kezdődik, hogy 2016-ban még a szakorvosok sem tudják pontosan, mekkora keretből osztja az egyedi támogatásokat az OEP. A szervezet tavaly – saját bevallása szerint – körülbelül 6,5 milliárd forintot fordított 11 rákgyógyszer egyedi támogatására. Orvosi körökben úgy tudják, hogy 2016-ra jelentősen zsugorodott, közel a felére csökkent az összeg, és ezzel a betegek túlélési esélyei is. Az érintettek körében csak pletykák terjednek, pontosan ugyanis nem tudják, milyen arányban utasítják vissza például a rákgyógyszerek támogatására benyújtott kérelmeket. A visszautasító határozatokban egyébként az OEP is megpróbálja eltolni magáról a felelősséget, ezért beleírják: Az OEP a központi költségvetésben meghatározott keretek között gyakorolhatja a méltányosságot. Tény, hogy az egészségbiztosítási pénztár vezetése időről időre jelzi a sajtóban, hogy a felhasználható összeg messze nem elég a beérkező igények kielégítéséhez. A megnyugtató megoldást a gyógyszerek társadalombiztosítási finanszírozása jelentené, vagyis kormányzati szinten kellene elgondolkodni, hogyan biztosítsanak több pénzt a súlyos betegek számára. Az érintettek mégsem elsősorban a szűkös állami keretek miatt panaszkodnak. Pénz sincs, miért legyen jóindulat? Az Indexnek több olyan orvos és hozzátartozó is beszélt, akik már megkísérelték elnyerni a méltányossági támogatást, és személyes tapasztalatot szerezhettek arról, milyen az, ha különféle indokokkal visszautasítják őket. A nyilatkozókat az eljárás lebonyolítási módja, a humánum teljes hiánya háborította fel igazán: A legelkeserítőbb a 30 napos elbírálási határidő, amit az utolsó napig ki is használ az OEP bürokráciája. Az egészet úgy bonyolítják, mintha egy közbeszerzési eljárás beadványait bírálnák, pedig egy ember életének utolsó lehetősége függ a döntéstől. K. I. a 62 éves áttétes mellrákkal küzdő édesanyja számára adott be támogatási kérelmet. Az asszony betegségét több mint egy évtizede regisztrálták, sikeresen megműtötték, és azóta sikerült folyamatos kezelés mellett nagyjából zavartalan életminőséget biztosítani neki. Egészen tavalyig, amikor áttéteket fedeztek fel nála, ezért költséghatékonyságra hivatkozva megvonták tőle az addigi ellátást. OEP: 8,1 milliárdból osztanak a rákgyógyszerekre Az OEP tájékoztatása szerint a 2016-os költségvetésből különös méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 5,6 milliárd forint, gyógyszertámogatásra 8,1 milliárd forint, míg gyógyászati segédeszköz-támogatásra 1,3 milliárd forint használható fel. A 2015. évi előirányzathoz képest elsősorban a vényes gyógyszerek esetében volt növekedés. A felhasználható keretekben nincs előre meghatározott belső megosztás, az indoklás szerint ugyanis egy évvel előre még nem lehet tudni, hogy milyen kérelmek érkeznek be a Magyarországon még nem támogatott (sok esetben még nem is regisztrált) készítményekre. Az OEP szerint a kiadások összetételét minden esetben a betegek igénye határozza meg. Az elutasított kérelmek aránya 2015-ben az összes kategóriában benyújtott kérelmekhez képest 10 százalék alatt volt. Orvosa ekkor azt tanácsolta, hogy kérjenek méltányosságot egy engedélyezett, de nem támogatott új gyógyszerre: „Az OEP épületében meg sem találtam, hol kell leadni a papírokat. Összevissza küldözgettek, végül egy nő megsajnált, és megmondta, hova kell mennem. Az irodára nem az volt kiírva, hogy itt kell leadni a méltányossági kérelmeket, hanem az, hogy nincs ügyfélfogadás. Egy budapesti orvos szerint az OEP, bár megvan az információs háttere, direkt kéri a betegektől, hogy papíralapon adják be a kérelmet és a csatolt dokumentációt. Sok és bonyolult nyomtatványt kell kitölteni, ezért a betegek jelentős hányada bele sem vág a próbálkozásba. Aki viszont mégis leadja a papírcsomagot, azért járhat pórul, mert az egészségbiztosítási pénztár nem hajlandó tételesen átvenni a saját maga által kért dokumentációt. Így ha valami kimarad, 30 nap után hiánypótlást kérnek tőle. Akkor pedig újrakezdődik a hivatalos elbírálási időszak:

Hamarosan a boltokban… HANNA - 8-

Tologatják a papírokat, megy az időhúzás, közben a rák növekszik

Az almások arcára fagyhat a mosoly

– mondta az orvos, hangsúlyozva, hogy a rákbetegek esetében az időfaktor mennyire fontos. Minél később kezdődik a kezelés, annál kisebb az eredményesség esélye. Be sem tartják a határidőt Az érintettek mindannyian 30 napos elbírálási határidőről beszélnek, pedig az OEP honlapja szerint a beérkezéstől számított 21 nap leteltéig kell megadni a hivatalos választ. Az Indexnek nyilatkozó orvosok azt állítják, arra még sosem volt példa, hogy három hét alatt befejeződjön egy-egy kérvény elbírálása, de a 30 napos határidőből is rendszeresen kicsúszik a hivatal. Az egyik orvos állítása szerint az utóbbi időszakban annyira bevett gyakorlat lett a késés, hogy az OEP önként 10 ezer forintos késedelmi díjat is fizet, ha túllépi a maga szabta határidőt. Az orvos szerint azonban elképesztő a gondolat, hogy ennyivel elintézettnek gondolják a végső soron halált okozó csúszásokat. Az ilyen bürokratikus visszaélésekért egyébként az Egyesült Államokban millió dolláros pereket akaszthatnának a hatóság nyakába a kezelésből az egészségbiztosítás hibája miatt kieső betegek. A DK feljelenti az OEP-et A Demokratikus Koalíció foglalkozási körben elkövetett, halált okozó veszélyeztetés miatt feljelenti az OEP-et – közölte a párt. Gréczy Zsolt szerint az OEP “aktatologatással odázza el” a rákbetegek gyógyszereinek támogatását. A politikus úgy fogalmazott: ha valakinek olyan speciális rákgyógyszerre van szüksége, amelyet itthon nem támogat a társadalombiztosítás, akkor egyéni méltányossági hozzájárulást kell kérnie az OEP-től. Az OEP 30 napos határidővel húzza az időt, ha pedig ez lejár, akkor a benyújtott dokumentumok hiánypótlására szólítja fel a beteget, hogy újrakezdődhessen az időhúzás – tette hozzá.

A Kúria szerint mégis ki kell takarni a rendőrök arcát a fotókon Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

A Kúria elé került az Index pere, amiben azt kellett eldönteni, hogy a rendőrök arcát ki kell-e takarni a sajtófotókon. Ebben az ügyben korábban az Alkotmánybíróság úgy értelmezte a vonatkozó jogszabályokat, hogy a közhatalmat gyakorló rendőrök arcát nem kell kitakarni, mert az ő személyiségi jogaikkal szemben előnyt élvez, hogy közhatalmat gyakorolnak, így pedig ellenőrizhetőnek kell lenniük. A perben Kúria ezzel tött: szerintük mélyiségi jonek még azzal a munkájuk mat gyakorolkell takarni az ahogy egy

azonban most a ellentétesen döna rendőrök szegai előnyt élvezszemben is, hogy során közhatalnak, így pedig ki ő arcukat is, sima járókelőét.

Az Index rint, ha kell, Strasbourgi Bíróságra is.

ügyvédje szeelmennek a Emberi Jogi

Ez az érvelés egyébként messzire vezet, ennyi erővel akár azt is mondhatnánk, hogy a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatait sem kell nyilvánosságra hozni, hiszen nekik is fontosabbak a személyiségi jogaik a választott tisztségük elszámoltathatósági követelményeinél. De persze itt azért még nem tartunk.

Lánczi András lett a Corvinus rektor Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Ellenjelölt nem volt, így húsz igen, három érvénytelen szavazat mellett, ellenszavazat nélkül a Budapesti Corvinus Egyetem rektorává választotta az egyetem szenátusa Lánczi Andrást – írta a Nol. hu A Századvég kuratóriumi elnökét Orbán Viktor egyik főideológusának tartják. Igaz, ezt Lánczi – aki a Corvinus Politikatudományi Intézetének igazgatója, egyetemi tanár – rendre visszautasítja. A 60. évét a napokban betöltő Lánczi 1981-ben angol–történelem szakon végzett az ELTE-n. 1993-ban a filozófiai tudományok kandidátusa, 2002-ben pedig a habilitált doktori címet szerezte meg. Szakterülete többek között a politikai filozófia, ezen belül is a XX. századi politikai filozófiai iskolák és irányzatok, a magyar politikai gondolkodás eszmetörténeti kérdései, különös tekintettel a két háború közti időszakra, a modern demokráciaelméletek, ezen belül is a kommunikáció problémái.

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportál és óvja Magyarországot Több tízezer tonna magyar gyümölcs áll a hűtőraktárakban, pedig a tárolási szezon hamarosan véget ér. A gazdák a magas árakban bízva tároltak, de az olcsó lengyel alma mindent tönkre tett. Több tízezer magyar alma áll a hűtőházakban, de kétséges, el tudják-e adni a termelők. A magyar gazdák ugyanis úgy gondolták, tavasszal jobb áron értékesíthetik, Lengyelországban viszont csaknem egymillió tonna halmozódott fel, és ezeket a boltok nagyon olcsón megvásárolták. A Magyar ZöldségGyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke azt mondja, a lengyelek már látták, hogy ezt a menynyiséget nem fogják tudni eladni, ezért hirtelen dömpingáron (70-90 forintért) elárasztották Európát, többek közt Magyarországot is. Ledó Ferenc hozzátette: a magyar almát Romániából is kiszorítja az olcsó lengyel gyümölcs, a magyar termelők így nagyon sok pénzt veszíthetnek. Az almások arcára fagyhat a mosoly A magyar gazdáknak most több lehetőségük is van: vagy tovább tárolják a gyümölcsöt, úgy, hogy vállalják az elkerülhetetlen minőségromlást és plusz tárolási költséget, vagy a konzervüzemeknek adják el a gyümölcsöt, ám azok most nem igazán dolgoznak fel almát, ha pedig mégis beindítják a gyártósorokat, a felvásárlási ár akkor is csak 20-50 forint lesz, vagy most eladják a korábban kevesellt 70-90 forintért. MTI Fotó: Balázs Attila

- 9-

Orbán nagyon fél, mondja a pszichológus – A rezsim bukása után kiderül, hogy Sancho Panza királyságában éltünk Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Először társai, majd mi is idomultunk Orbán „stílusához”, de előbb-utóbb szembefordul vele a népe. – Az egykor megrugdosott gyerek ma is félelemben él, és egyszer csak összeroppan. – Az évtizedek óta nagy hatalmú vezetőkkel dolgozó neves pszichológussal, dr. Varga Zoltánnal beszélgettünk. Dr. Varga Zoltán pszichológus – Fotó: Üveges Zsolt – Különböző közegekben és szereplőkkel ugyan, de könyveiben mindig a hatalommal és annak személyiségre gyakorolt hatásával foglalkozik. Milyenek a magyar hatalmasok? Mutatnak valamilyen közös ország specifikumot? – A hatalom személyiségtorzító hatása közismert. Romboló hatása annál súlyosabb, minél „egyszerűbb,” kevésbé differenciált személy kezébe kerül. Még a legkiválóbbak is csak korlátozott mértékben immunisak vele szemben. Ilyen személyiség a mai magyar vezető rétegben nem található. A miénkhez hasonló primitív, kulturálatlan otrombasággal, ilyen megrendítően alacsony intellektuális teljesítőképességgel nem találkozhatunk a civilizált világban. „Stílusról” szó nincs már jó ideje. Nem tudom elképzelni, hogy az angol királynő szotyolát köpködjön Ascotban, hogy bármelyik civilizált ország vezetője a parlamentben a neki feltett kérdésekre szinte soha nem válaszol, vagy hogy – nyilvános adatokkal bizonyíthatóan – rendszeresen valótlan dolgokat állít az ország nyilvánossága előtt. A hangütés, a szóhasználat is elképzelhetetlen a mégoly éles európai politikai vitákban, vagy hogy a kormányzó párt rangos képviselője egy televíziós interjúban a kockás alsógatyájával „érveljen”. Ez a tereken való részeg vitatkozás stílusa és nincs mögötte semmi szellem. – És miért lettek ilyenné a magyar vezetők? – A vezetőket a legfelsőbb vezető választja maga köré. Így nyilvánvaló, hogy a kialakuló stílus, magatartásmód egyik döntő meghatározója maga Orbán Viktor. Újra és újra halljuk – és nem akárkiktől – „rendkívüli politikai tehetségként” említeni. Ha a politika a közügyek racionális módon történő intézésének tudománya, akkor miniszterelnökünk nem tekinthető politikusnak. Politikusként semmi se sikerült neki. Miközben harsog felénk, hogy a reformok működnek, nem léteznek reformok, miközben valamiféle rendről beszélnek, a történelem során ritkán tapasztalható kétségbeejtő rendetlenség vesz körül bennünket. Szinte minden társadalmi réteggel összeütközött. A nemzetközi fórumokon végzetesen nevetségessé tette magát, lejáratta az országot. A történelmi lehetőséget, ami a hatalomra kerüléssel a kezébe került, láthatóan észre se vette. Már régóta nincs összefüggés a neki feltett kérdések és a válaszai között. Nyilvános beszédeinek színvonala aggasztóan leromlott. A március 15-én elmondott beszéd zagyvasága ijesztő. Közállapotainkra jellemző, hogy a sajtó a „gazdaállaton” és az „emberjogi falkákon” rágódik. Könnyen lehet, hogy Orbánnak fogalma sincs róla, hogy Hitler használta ezt a gazdaállat kifejezést. Sokszor derült már ki, hogy nem egy polihisztor. – Szakmabelijei mondják, hogy azért lehet ennyire sikeres Orbán, mert jól használható, felmentő viselkedésmintákat ad a népnek és egyfajta tükre is a választóinak. A kudarcokért a körülményeket okolja, kerüli a kompromisszumokat, figyelmen kívül hagyja a morális korlátokat. Az elmúlt évben még keményebben, még durvábban. Ő idomul a választópolgárokhoz vagy ők hozzá? – Orbán viselkedése gátakat rombolt le. Ami korábban elképzelhetetlen volt, ma mindennapos, természetes. Elsőként társai, utána mi magunk idomultunk az új viszonyokhoz. Itt mutatkozik meg, hogy mit jelent a legfelső vezető karaktere. Gondoljon bele, mivé tudott válni Goethe országa egy ember miatt. – Mennyire volt kódolva, hogy az egykor megnyerő fiatalember így bánik majd a hatalommal? – Jelei nem voltak, mert volt idő – ki hinné –, amikor a kutya se tudta, hogy létezik valahol egy ilyen fiatalember. Ha valaki a jövőbe lát, legfeljebb azt tartotta volna szinte bizonyosnak, hogy mint mindenkit, őt is megrontja majd a hatalom. Az idősebbek összerezzenhettek, amikor egy ismeretlen, és semmiért nem felelős fiúcska ordított fejhangon az orosz kolosszus arcába, hogy takarodj haza, mert akármennyire is repedezett a Szovjetunió, még emlékeztünk Berlinre, Budapestre, Prágára, amikor az ilyen szívesen hallott, de veszedelmes kiabálásra az „oroszok” elég éles hangon válaszoltak. De ő a tudatlanság bátorságával kiállt százezer ember elé és kiabálta, hogy ruszkik, haza. Ez ma hőstettnek tűnik a történelem fénytörésében, de akkor és ott ostobaság volt. Sok mindenről árulkodik az a ’89 táján készült felvétel is, amelyen ez a megnyerő, kedves fiatalember arról beszél, hogy az apja verte, sőt rúgta is őt. Tudja, a szülők nagyon ritkán rúgják a gyerekeiket. Sok vert, pofozott gyerekkel foglalkoztam pszichológusként negyven év alatt, de egyet sem rúgtak a szülei. „Nagyon utáltam akkor az öregemet” – mondja, és elneveti magát. Ez a nevetés jellegzetes. A nehezen síró ember nevetése, ami elfedi a szégyellt sírást. Sok ilyet láttam férfiaktól. Ha most látom szigorkodó arccal, meg a kamerára tekintettel nevetve, őszintén megsajnálom ezt a nehéz sorsú embert, akit ma sokan irigyelnek. Mert nem kerülheti el azt a pillanatot, amikor a valóság arcába ordítja, mit is művelt azzal a lehetőséggel, ami alkalmas időben a kezébe került. – Okozhat neki valami álmatlan éjszakát?

FECSEGŐ Közéleti Fogyasztóvédelmi Magazin1/16: 15e. Ft Hirdetési áraink: 1/1 oldal 200e.Ft, 1/2: Információs 100e.Ft, 1/4: 50e.Ft, 1/8: 25e.Ft, FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

10

-10-

– Én azt hiszem, hogy ő nagyon fél. Ahogy valószínűleg minden zsarnok fél. Egyre nő a hatalomtól, miközben egyre többen tudják, hogy ez színjáték. A világ valóban professzionális, valódi hatalommal rendelkező emberei összesúgnak mögötte, ha meglátják. Emberünk ezt mélyen elrejtve maga is sejti. Sokszor a viselkedésén is látható ez. A zakóját gombolja, a nyakkendőjét igazgatja. Körbepillantgat. Különféle helyzethez illőnek, alkalmasnak gondolt arcokat vág. Dermedt mereven valamilyennek képzelt, csinált arckifejezéssel áll például az Obama házaspár között. Juncker elég idétlenül képes viselkedni, de mindenkit ő se legyint pofon, nem üdvözölné salut dictateurrel Putyint. Hát még „Angélát”. Vele lehet ezt tenni. Talán azt gondolja, majd a várban megnyugodhat. Derék dolog lehet Alcsútról felkapaszkodni a királyi várba. Bátor dolog. Horthy felesége egykoron így óvta férjét: Ne költözzünk a várba, Miklós! Az ablakon fognak kidobálni bennünket. – És hol lehet mindennek a határa? – Tartok tőle, valamilyen módon meg fog roppanni ez az ember, mert a képességeihez képest hatalmas terhet cipel. Amit csinál, az a világ szempontjából periférikus dolog, de az ő személyiségéhez képest ez sok. Nagyon fontos dolog lenne, hogy ezt felismerjék az emberek. – Eddig nem sok jele volt, hogy felismernék azt, amit ön ilyen határozottan állít. – Nem is nagyon tehetik. Mindenütt komolyan veszik az ilyen magas állásban lévőket. Figyelje meg az úgynevezett véleményvezérek minden zavaros kijelentésén, okfejtésén hosszasan rágódnak. Koncepciókat fantáziálnak az üres fecsegés mögé. Csak a bukott óriásról vesszük észre, hogy törpe. Akkor meg majd a másik irányba fognak túlozni. Aztán meg itt, a Kárpátoktól körülvéve mindig is autokráciában éltünk. De talán éppen Orbán nyitja fel a szemünket, hogy van egy ennél jobb együttműködési rendszer. Több helyen kipróbálva. – De hogyan tud véget érni egy ilyen totális, mindenre kiterjedő hatalom? – Vége lesz, de attól tartok, már nem tud békésen vége lenni. Mert azt nem lehet kulturáltan ordítani, hogy Orbán, takarodj, nem lehet úgy, hogy tisztelt miniszterelnök úr, szíveskedjék eltakarodni. A pillanat bármikor eljöhet. Valószínűleg olyan ok robbant majd, amire addig senki se gondolt. A robbanás után majd mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy Sancho Panza királyságában éltünk egy darabig. Dr. Varga Zoltán • Pszichológus • 50 éve foglalkozik pszichoterápiával • Dolgozott börtönben, országos gyermekpszichológiai ambulancián, orvostanhallgatókat és leendő pszichológusokat oktatott a SOTE-n • 20 éve a versenyszférában dolgozik, felsővezetőknek ad tanácsokat • A Magyar Nemzeti Bank három elnöke mellett volt elnöki tanácsadó

Állami pénzből szereltettek napkollektorokat a képviselők Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportál és óvja Magyarországot! Állami pénzből szereltetett napkollektorokat családi házára több kormánypárti képviselő – tudta meg a Blikk. Öt politikust azonosítottak, akik többnyire feleségük révén az előző ciklusban több százezer forint közpénzt nyertek el az akkori fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné döntése révén. Simonka György fideszes képviselő felesége két házukra építtetett napkollektorokat 1,6 millió forint értékben. A képviselő szerint nem volt aggályos a felesége pályázata. “Akkor lett volna probléma, ha azért nem nyerhetett volna, mert képviselő felesége” – mondta a Blikknek a politikus. Azért két házra kérték a támogatást, mert mindkettőben akartak a meleg vízen spórolni. Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár felesége a Buda környéki családi házukra kért állami támogatást. A tervezett költségek felét, 455 ezer forintot meg is ítéltek nekik a fejlesztési tárca adatai szerint. Soltész csak annyit ismert el, hogy indultak a pályázaton, de állítása szerint nem nyertek. “A döntési listán is tévesen szerepelhet, ugyanis nem kaptunk és nem vettünk fel egy forint támogatást sem” – írta a Blikknek Soltész. A nyertesek listáján szerepel még Varga Gábor fideszes képviselő és Szekó József mohácsi polgármester házastársa, Kalmár Ferenc miniszteri biztos is, aki saját nevében pályázott a kollektorokra. 700 és 800 ezer forint körüli összeget nyertek el. A napkollektor-pályázatot 3 milliárd forintos kerettel hirdették meg, és egészen a keret kimerüléséig fogadtak be pályázatot, a leggyorsabb 4 ezer nyerhetett. A Blikk tegnap arról számolt be, hogy Vécsey László fideszes képviselő állami pénzből cserélte le mosógépét.

Megint nyert: Mészáros Lőrinc Dunakeszin épít iskolát és sportcsarnokot 3,7 milliárdért www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó A felcsúti polgármester cége, a tavaly alapított Fejér B.Á.L. Zrt a West Hungária Bau Kft.-vel közösen építheti meg az új dunakeszi iskolát és mellette egy sportcsarnokot is, miután elnyerte Nemzeti Sportközpontok egyik közbeszerzését – derül ki a magyarnarancs.hu birtokába jutott vállalkozási szerződésből. Megint nyert: Mészáros Lőrinc Dunakeszin épít iskolát és sportcsarnokot 3,7 milliárdért A több mint bruttó 3,7 milliárd forintos munkára 470 napjuk lesz Mészároséknak. Hibátlan pályázati mérleg A Fejér B.Á.L.-t tavaly júniusban alapította a felcsúti polgármester, Orbán Viktor személyes jó barátja, és azóta a cég az összes közbeszerzést elnyerte, amelyen egyedül vagy konzorciumban elindult. A dunakeszi iskola és a sportcsarnok építésére a lap információi szerint csak a zalaegerszegi ZÁÉV Építőipari Zrt. tett még érvényes ajánlatot.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

Adás előtt kirúgták a Tények felelős szerkesztőjét is www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó Nagyon mozgalmas napja volt pénteken a TV2-nek. Kirúgták a Mokka műsorvezetőjét, Kárász Róbertet, aztán felmondott a 19 éve a csatorna hírműsorainál dolgozó Dudás Ádám is. Aztán fél ötkor, azaz másfél órával a Tények előtt kirúgták Horváth Csabát, a Tények felelős szerkesztőjét. A mai adást azért még vele rakatták össze. Pénteken távozott a csatornától a külpolitikai szerkesztőként dolgozó Zöldhegyi Katalin is. (Comment. blog)

- 11-

Washington: a migránsügyben sokat vétett a magyar kormány Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint – írta az MTI. Az amerikai külügyminisztérium negyvenedik éve készíti el az emberi jogokkal foglalkozó világjelentését. A Magyarországgal foglalkozó rész felsorolja a kifogásolható jelenségeket: a migránsáradat kezeléséhez idegengyűlöletről tanúskodó retorika és a humanitárius segítség hiánya kapcsolódott, a 2014-ben ismét kétharmadot szerzett kormánykoalíció társadalmi konzultáció vagy az ellenzéki pártok bevonása nélkül folytatta a jogi keretek és az állami struktúra a 2010-ben megkezdett átalakítását, a kormány nyomást gyakorol a civil társadalomra, túlzsúfoltak a börtönök, a foglyokat erőszak éri,m az előzetes letartóztatás ideje nagyon elhúzódhat, nagy a kormányzati korrupció gyanúja, szűkül a sajtó mozgástere, bár a média még részben szabad. A menedékkérő nem bűnöző A jelentés külön kitér a migránsok és menedékkérők helyzetére. Idézi az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó főbiztosát, aki szerint a szeptemberben és októberben életbe lépett új törvények nem férnek össze a Magyarországra is kötelező emberi jogi kötelezettségekkel. “Menedéket kérni nem bűncselekmény, mint ahogyan illegálisan átlépni a határt sem az” – áll az idézetben. A jelentés ugyanakkor elismeri, hogy Magyarország nem küldte vissza a háborús övezetekből érkezőket a konfliktusok színhelyére, de Szerbiába viszont igen. A jelentés a kormányzati átláthatóságot hiányolva megemlíti a BudaCash, a Hungária és a Quaestor ügyét. Az antiszemitizmus megnyilvánulásainak taglalásakor a washingtoni külügyminisztérium a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) adataira támaszkodva közli, hogy Magyarországon tavaly 26 regisztrált antiszemita incidens volt, ám fizikai erőszak nem történt. A jelentés említést tesz a gyöngyösi zsidó temető megszentségtelenítéséről, a pásztói polgármester, Sisák Imre antiszemita kijelentéseiről, és arról is, hogy Sisákot, aki a Nógrád megyei kormányhivatal vezetője volt, ezek után a miniszterelnöki hivatal utasítására le is váltották, a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor ügyéről, és a Sorsok Háza múzeumi projekt körüli vitákról is.

Újabb fideszes képviselőhöz köthető offshore ügyletekre derült fény Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Kerényi János házában volt több offshore-cég székhelye is. Belize-ben, a Seychelle -szigeteken és Cipruson bejegyzett vállalatok a tulajdonostársak Kerényi János fideszes képviselő feleségének és fiának több cégében is – írta az Index. Kerényi a Fidesz közép-magyarországi regionális igazgatója és országgyűlési képviselője. Előbbihez tartozik Kecskemét is, amelynek képviselője volt Horváth Zsolt, a Mossack Fonseca-ügyben érintett fideszes. A lapnak Kerényi tagadta, hogy köze lenne a cégekhez, azt viszont elismerte, hogy a családtagjaihoz kötődnek, mint mondta, ebből nem is csinált titkot eddig sem. A felesége által társtulajdonosként vezetett budapesti vendéglátó cég adatai szerepelnek a felesége vagyonnyilatkozatában. A politikus arról is beszélt, hogy nem adóelkerülés miatt hozták létre a cégeket, szerinte ezt bizonyítja az is, hogy a szocialista kormány alatt vagyonosodási vizsgálatot kezdeményeztek ellene, az adóhatóság viszont mindent rendben talált. “Kerényi szerint viszont az offshore cégek alapítása nem volt és most sem tilos Magyarországon, ezért furcsa, hogy most ekkora kampány indult az ügyben – írta az Index.

Semjénügy: az ELTE profeszszorai érvénytelennek tekintik doktoriját Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! A Semjén Zsolt szakdolgozata és Molnár Attila Károly megjelent cikkei között megállapított jelentős szövegazonosság azt jelzi, hogy súlyos tudományetikai vétség történt – áll az ELTE Társadalomtudományi Kar professzorainak nyilatkozatában. Bárki is követte el ezt a vétséget – a szakdolgozó, a konzulens, vagy mindketten együtt -, az ügy sérti az oktatás és a tudományos kutatás erkölcsi alapjait. Az ilyen vétség nem évül el, és erkölcsi megítélése nem igényel külön szabályozást. Az az általánosságban megfogalmazott vád, amely szerint a Társadalomtudományi Kar oktatóinak útmutatása alapján jött létre a szövegazonosság, besározza a sok ezer tisztességes munkával elkészített szakdolgozatot és a Kar becsületét. Az ELTE Társadalomtudományi Kar professzorai mélyen elítélik az ilyen magatartást. Meggyőződésünk, hogy az ügy nem tekinthető mindaddig lezártnak, amíg a két szereplő nem tisztázza nyilvánosan a felelősség kérdését. Ameddig ez nem történik meg, a professzorok szakmai szempontból a szakdolgozatot nem tekintik érvényes munkának – olvasható az ELTE Társadalomtudományi Kar honlapján. Mint azt megírtuk Semjén Zsolt szombaton úgy fogalmazott, teljes jóhiszeműséggel járt el akkor és most is, ezért minden erkölcsi természetű vádat visszautasít. Hozzátette: szakdolgozata elkészítésekor mindenben az ELTE oktatóinak iránymutatását követte, ráadásul tíz féléven keresztül az összes bizonyítványa vagy jeles, vagy kitűnő volt, és a diplomája is jeles minősítésű, “noha az ELTE oktatói nem vádolhatók sem most, sem akkor jobboldali elfogultsággal”. A miniszterelnök-helyettes szerint politikai ellenfelei “fekete PRral” karaktergyilkosságot készülnek elkövetni ellene, de mivel nem találtak fogást rajta, most ezt az ürügyet használják fel ellene.

A politikus fia, dr. Kerényi Árpád négy offshore hátterű cég ügyvezetője, emellett társtulajdonos is egy cégben, amelynek boltja Ferihegyen árusít szuveníreket, borokat.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

- 12 -

Lázárék csúnyán benézték az IMFhitelt Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ünnepléssel kezdte a mai kormányinfót – szerinte Magyarország tegnap visszafizette a 2008-as IMF-hitel utolsó részletét. Valójában erre 2013-ban már sor került. Most Brüsszelnek fizették vissza a pénzt. Magyarország 2008-ban az IMF-EU-Világbank-csoporttól kapott 20 milliárd eurós mentőcsomagot. Ennek több mint felét – 14,3 milliárd eurót – lehívta az ország 2010-ig. (A Világbank egymilliárd eurós ajánlatáról végül soha nem született megállapodás.) Tegnap az Államadósság Kezelő Központ Zrt. visszafizette az Európai Uniónak az utolsó, 1,5 milliárd eurós részletet is. Borozásra szólította fel a magyarokat Orbán Módosítják az idei költségvetést – Lázár a vasárnapi boltzárról Az IMF-nek az utolsó, 2,1 milliárd eurós részletet 2013 augusztusában visszafizette az ország, vagyis mintegy két és fél éve kiszabadultunk az IMF “rabigája” alól. Ennek ellenére Orbán Viktor miniszterelnök után Lázár János is a tegnapi napot jelölte meg, mint ünnepelni való napot. A miniszter elismeri a nemzetközi szervezetek érdemeit is, mondván, 2008-ban az IMF és az Európai Unió mentette meg a hitellel a csődbe tartó Magyarországot. Tárgyalnak a költségvetésről A kormány hétfőn tárgyal a 2017-es költségvetésről, ekkor már a főösszegeket is rögzítik. Számos részletet kell még a jövő héten a kormánynak eldöntenie. A költségvetés ezek szerint célegyenesben van, de eddig semmilyen részlet nem került napvilágra a kormány terveivel kapcsolatban. A nyilvánosságra hozott – elvileg tervezés alapjául szolgáló – körirat érdemi részleteket nem tartalmaz a határidőket nem számítva. Életpálya A kormány arról is tárgyal, hogy állami tisztviselői és adóhivatali életpálya program követi a rendőrök és a honvédségi alkalmazottak béremelését. Július elsejétől a járási hivatalokban 30 százalékos béremelés jön. Az állami tisztviselőkről szóló törvényjavaslat, így a béremelés nem terjed ki az önkormányzati tisztviselőkre – mondta Lázár János. Életpálya modell csak ott léphet életbe, ahol a szükséges karcsúsítások, átalakítások megtörténnek. Kiterjesztenék a postatörvényt A postatörvény módosítása, négy párti (Fidesz, KDNP, LMP, Jobbik) egyeztetés után jól halad – mondta a miniszter. Az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy a Magyar Posta egyes üzleti ügyei titokban tarthatóak, bizonyos esetekben az üzleti érdek megelőzheti a nyilvánosságot. A kormány az AB döntés nyomán megvizsgálná, hogy a postatörvény üzleti titokra vonatkozó részeit miként lehet más állami vállalatokra is kiterjeszteni – fogalmazott Lázár János. Egyezkedés az uniós pénzekről Peren kívül egyezkedik a kormány az Európai Bizottsággal az úgynevezett “aszfaltügyben”. Lázár szerint az aszfaltkeveréssel is foglalkozó cégek kartellezhettek, amiért az Európai Bizottság szabálytalansági eljárást indított. Emiatt 500 milliárd forintnyi támogatást tart vissza Brüsszel. A körvonalazódó megállapodás szerint nettó veszteség nem érné Magyarországot – vélhetően a pénzt mást célra el lehet számolni. Az egyezség eredményeként Brüsszel átutalhat 500 milliárdnyi visszatartott támogatást – amit eddig a Magyra Állam előlegezett meg a kedvezményezetteknek. Kormány-közigazgatás

Lázár: egységes állami tisztviselői kar jön létre

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Egységes állami tisztviselői kar létrehozására tesz javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés. Megerősítette, hogy július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel. A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében. Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról öt párti egyeztetést kezdeményez. Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni – értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul. A kilépési pénzre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy még nem született döntés, a létszámokat pedig minden miniszter saját hatáskörben alakítja. A háttérintézményekre a tárcák gyermekeiként hivatkozott, akik “szép vaskos fölnőtté dagadtak, lassan 30-40 évesek”, ma már “túlsúlyossá vált az egész rendszer”. A miniszter állást foglalt a vasárnapi pihenőnap ügyében is, szerinte a vasárnap legyen munkaszüneti nap. Tudomásul veszik a Kúria döntését, ami megnyitja a szocialisták előtt az aláírásgyűjtés lehetőségét, tiszteletben tartják a népszavazást, “hajrá MSZP!” – kommentálta, megjegyezve: a baloldal azért kampányol, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen, ami nem jellemző a baloldaliságra. Kitért arra is, hogy a vitát még le kell folytatni a Fideszben, ő maga azonban azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Jó, ha a kérdést a társadalom megvitatja – tette hozzá. Lázár János kérdésre azt is elmondta: eszük ágában sincs megváltoztatni a pihenőnapról szóló jogszabályt, mielőtt a referendum érvényes és eredményes nem lesz. Kitért arra is, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan folyamatosan 3-4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, és az ágazatban foglalkoztatottak aránya is emelkedik. A tervezett pedagógussztrájkot Lázár János úgy kommentálta: tiszteletben tartják, ha az érdekképviseletek sztrájkolni akarnak, a kormány csak azt kéri, törvényesen tegyék. Azt is megismételte, hogy oktatási ügyekben mindenkit várnak a köznevelési kerekasztal tárgyalásaira. A minisztert megkérdezték arról, hogy L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár véleménye szerint jó volna a Szent Koronát az Országházból a Budavári Palotába költöztetni a koronázási jelvényekkel együtt. Lázár János közölte: a kormány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt mérlegelni kell, ugyanakkor először a Hauszmann-terv felújítási állomásaira kíváncsi. Egy másik kérdésre a Miniszterelnökség vezetője tudatta: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso- kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye. A minisztert sokan kérdezték arról, visszavonják-e az állami kitüntetést Kiss Lászlótól, az úszószövetség kapitányától, aki csoportos nemi erőszakért börtönben ült az 1960-as években. Lázár János válaszában idézte a kitüntetésekről szóló törvényt, amely alapján – közölte – jogszabályszerűen jártak el Kiss László kitüntetésével. A szövetségi kapitány nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy mentesült az általa elkövetett bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Utalt arra, hogy a törvénynek van egy olyan rendelkezése is, amely szerint ha valaki korábban bűncselekményt követett el, azt kivételesen méltánylandó okból lehet figyelmen kívül hagyni. “Tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog” – fogalmazott a miniszter, úgy összegezve: Kiss László letöltötte a büntetését, azóta tíz magyar olimpiai aranyérem elérésében közreműködött. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván erkölcsileg állást foglalni a kérdésben.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

- 13 -

Tolvaj dolgozott a Parlamentben Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! „Mintegy kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopott ki a Parlamentből és a Képviselői Irodaházból a rendőrség gyanúja szerint egy raktáros” – írja az Átlátszó. A lopással meggyanúsított raktáros nő védője szerint azonban „a tavalyi teljes, mindent rendben találó leltár ellenére fellelt hiányt akarják ügyfelére rásózni”. Az Átlátszó hozzájutott a nyomozati anyagokhoz, amiből kiderül, hogy a rendőrség is nyomoz a Fidesz-frakció ellopott hét laptopjának ügyében. A laptopok március elején érkeztek meg a Képviselői Irodaház raktárába, de egy hónappal később, amikor a politikusok szerették volna megkapni, már nem voltak sehol. A laptopok összértéke 1,75 millió forint. A rendőrség mellett az Országgyűlés Hivatalának informatikusai is elkezdték keresni a gépeket, az egyik gépet egy hirdetési oldalon meg is találták. Az eladó révén jutottak el a nyomozók az egyik raktároshoz, aki ismerőse volt az eladónak. Felmerült, hogy a raktáros hozta ki a gépeket és adta oda ismerősének, hogy értékesítse azokat. A házkutatás nem vezetett eredményre, a munkahelyén sem találtak semmit, a nő védője szerint eleve elképzelhetetlen, hogy ki tudta volna vinni a laptopokat feltűnés nélkül, a Parlamentből eltűnt nagydarab asztali gépekről, monitorokról nem is beszélve, amiknél szintén a nő neve merült fel. A raktáros 2011 szeptemberétől dolgozott a Parlamentben, innen 2016 februárban ment át a Képviselői Irodaházba. Az ott dolgozók belépéséről, és kilépéséről kiderült, belépéskor átvilágítják csomagjaikat, de a biztonsági kapun nem kell áthaladniuk. Kifelé ment pedig nem vizsgálják át őket. A kísérleti jelleggel üzemeltetett testszkenner működését mutatják be a Parlament XVII- es kapujánál 2016. február 3-án. Ez a fajta biztonsági átvizsgálás önkéntes jellegű. A berendezés stilizált képet készít a belépőről és a monitorán megjeleníti a nem fémből készült, testhez tapadó anyagokat, tárgyakat. A kísérleti jelleggel üzemeltetett testszkenner működését mutatják be a Parlament XVII- es kapujánál 2016. február 3-án. Ez a fajta biztonsági átvizsgálás önkéntes jellegű. A berendezés stilizált képet készít a belépőről és a monitorán megjeleníti a nem fémből készült, testhez tapadó anyagokat, tárgyakat. A raktáros ismerte az orgazdát, „annak testvére ugyanis szintén a parlament alkalmazottja, annak lakatosműhelyében. Ez a férfi felügyelte egyebek mellett a raktárban cső és vezeték cserélési munkákat végző külső vállalkozó embereinek a munkáit” – írja a lap. Hozzáteszik, hogy az alagsorban nincsenek kamerák. Az orgazda testvére pedig úgy dolgozott a Parlamentben, hogy vagyon elleni bűncselekmény elkövetése miatt priusza volt. A lap által megszólaltatott védőügyvéd szerint, „ha valóban ennyi számítógép tűnt el a Parlamentből és az Országgyűlési Irodaházból az őrség és a kamerák ellenére, akkor az nemzetbiztonsági kockázatot is felvethet”. Az Országgyűlési Hivatal nem válaszolt érdemben az Átlátszó kérdéseire, az ORFK pedig csak annyit: „a Budapesti Rendőr-főkapitányság lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást két személlyel szemben. A nyomozás határideje 2016. június 5-e, mely meghosszabbítható.” Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ijesztő számok: a szállodák 22 százaléka átveri a vendégeket Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! A vizsgált szállodák 22 százaléka, 173 szálláshelyből 38 megtéveszti a vendégeket, azaz besorolási szintje nem felelt meg a követelményeknek, vagy panzióként jogsértően nevezte magát szállodának – ez derült ki a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) legfrissebb vizsgálatán. Az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény szerint a hatóság a gyógyszálló vagy gyógyszálloda megnevezést alkalmazó szálláshelyeket, továbbá azokat a szállodákat vizsgálta, amelyek a hivatalos európai Hotelstars védjegyrendszertől eltérő, 1-5 csillaggal jelzett besorolást alkalmazzák. Számos hotel működik Magyarországon úgy, hogy még nem kezdeményezte a Hotelstars tanúsító védjegy elnyerését. Az ellenőrzés kiterjedt a Hotelstars védjeggyel nem rendelkező szálláshelyeknél arra, hogy az adott csillagszámmal jelzett kategória és az ahhoz kapcsolódó, a szálláshely által nyújtott szolgáltatások együttesen alkalmasak-e a fogyasztók megtévesztésére. A gyógyszálló vagy gyógyszálloda megnevezést alkalmazóknál azt vizsgálták, hogy rendelkeznek-e az ehhez szükséges minősítéssel. A leggyakrabban előfordult jogsértések közül az NFH kiemelte: a szálláshely a “szálloda” vagy a “hotel” megnevezést használta annak ellenére, hogy nem felelt meg a vonatkozó jogszabályban foglalt követelményeknek, vagy a szálláshely annak ellenére szállodaként hirdette magát, hogy üzemeltetője panzió üzemeltetésére kapott engedélyt Gyakori volt, hogy a besorolás kategória szintje – felszereltség, szolgáltatások – nem felelt meg az átlagfogyasztó által elvárt követelményeknek. Az NFH szerint az ellenőrzés alá vont szálláshelyeket üzemeltető vállalkozások többsége pozitívan fogadta az ellenőrzéseket, a feltárt jogsértések, hiányosságok mielőbbi kijavítására, megszüntetésére törekedtek.

Hirdetési áraink: 1/1 oldal 500e.Ft, 1/2: 250.E.Ft, 1/4: 125.e.Ft, 1/8: 70.e.Ft, 1/16: 35.e. Ft FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

- 14 -

Kétgólos győzelem az osztrák jégkorong- válogatott ellen Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! A válogatott az utolsó két osztrák mérkőzését megnyerte A világbajnokságra készülő magyar jégkorong-válogatott 3-1-re legyőzte az osztrák csapatot Bécsben, a szombati edzőmérkőzésen. A hajrában 1-1-nél Galló Vilmos két és fél perccel a vége előtt talált be, majd a végén Nagy Gergő üres kapus góllal állította be a végeredményt. Eredmény Ausztria-Magyarország 1-3 (0-0, 0-0, 1-3) Gólszerzők: Haudum (42.), illetve Orbán (47.), Galló (58.), Nagy G. (60.) A magyarok pénteken a Tüskecsarnokban meggyőző játékkal 4-0-ra győztek az osztrákok ellen. A mostani összecsapásra 12 helyen változott a keret. A kapuban Rajna kezdett, és a meccs felénél Bálizs váltotta őt. Nagy iramban kezdtek a péntekhez képest hat poszton cserélő hazaiak, az első magyar kapura lövésre nyolc percet kellett várni, addig pedig Rajnának akadt több védeni valója. Pozsgai kiállítása alatt nem volt gond, négy a négy ellen pedig az első válogatott mecscsén, pénteken góllal debütáló Terbócs előtt adódott ziccer. Nagy Krisztián és Pozsgai büntetése alatt bő egy percig kettős előnyben játszhattak a hazaiak, ám Rajna remekelt. A második harmad nagy magyar helyzetekkel indult, előbb Galló lövését nézte be majdnem Kickert, aztán Csányi próbálkozhatott. Négy perc alatt több kapura lövésük volt a magyaroknak, mint az első harmadban összesen. Felébredtek a hazaiak is, és sokáig a magyarok harmadában tudták tartani a korongot, ugyanakkor komoly helyzetük nem alakult ki. A szünet előtt kimaradt egy magyar emberelőny, egy Nagy Gergőziccer, és amikor a hazaiak megint létszámfölénybe kerültek, az oldalhálót találták el. A záró játékrész elején Haudum forgatta be Stipsczet, és Bálizs bal válla fölött emelt a kapuba. Az osztrákok közel 114 perc után találtak be a magyaroknak. A kapott gól után sebességet váltott a Chernomazcsapat, és Orbán távoli lövése nem akadt el a lábak sűrűjében, hanem a hálóba csapódott. Megzavarodtak a hazaiak, kettős hátrányba kerültek, ám Dudás bombáit hatástalanították, egyszer pedig a kapuvason csattant a pakk. Kovács kis híján gólt ütött, ám Kickert hatalmasat mentett. A magyarok sem úszták meg kiállítás nélkül ezt a harmadot, és ezalatt Bálizst tesztelték többször. Négy perccel a vége előtt pedig a kapuvas segítette ki. Galló előtt is adódtak helyzetek, az elsőt még kihagyta, a másodikat viszont – szép letámadás után – beemelte a kapus lábai fölött. A végén lehozta kapusát az osztrák válogatott, ám Nagy Gergő egész pályáról nem hibázott. A válogatott az utolsó két ausztriai mérkőzését – a tavalyit és a mostanit – megnyerte, előtte viszont sohasem tudott nyerni Ausztriában. A magyarok szerdán Szlovéniát, április 29-én Kazahsztánt, 30-án pedig az orosz B -válogatottat látják vendégül a Tüskecsarnokban. A vb-n május 7-én a szlovák, 8- án a címvédő, olimpiai bajnok kanadai, 10-én a francia, 11-én a finn, 13án az amerikai, 14-én a fehérorosz, 16-án pedig a német csapat lesz az ellenfél Szentpéterváron.

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

Egy férfi tornászunk készülhet az olimpiára Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! Hidvégi Vid és Kardos Botond is olimpiai kvótát érő helyen végzett a tornászok Rio de Janeiróban zajló tesztversenyén, de a szabályok szerint csak egyikük lehet majd ott a nyári játékokon. A magyar szövetség (MATSZ) vasárnapi tájékoztatása szerint a szombati egyéni összetett viadalon kialakult sorrend alapján mindkét tornász indulási jogot harcolt ki, de mivel ezen a versenyen nemzetenként egy kvóta megszerzésére van lehetőség, a szövetség a későbbiekben tesz javaslatot a Magyar Olimpiai Bizottságnak (MOB) arra, hogy Hidvégi vagy Kardos utazzon-e Rio de Janeiróba. Az első felnőtt szezonját teljesítő Kardos a várakozásokat felülmúlva, rendkívül jól teljesített, ugrásban érte el a legmagasabb pontszámot 14,600-zal, az egyéni összetettben pedig 82,465 pontot ért el, amivel a 46. helyen zárt. A londoni játékokon nyolcadik Hidvégi fő szerén, lólengésben nyújtotta a legjobb teljesítményt, ötödikként jutott be a szer hétfői döntőjébe 15,100 ponttal. Saját bevallása szerint nyújtón teljesíthetett volna jobban is, a többi gyakorlatával azonban elégedett volt. Az egyéni összetettben 48. lett 82,366 ponttal. A magyar tornászoknak ez az első kvótájuk, a folytatásban a nőknél Makra Noémi és Kovács Zsófia küzd az indulási jogért.

- 15 -

Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot!

szélgetőpartnereink számára is van néhány fehér folt az előéletében. És ezeket a foltokat a külügy sem hajlandó „kiszínezni”. „A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi törvény szerint a kormánytisztviselőnek közszolgálati vagy egyéb önéletrajza nem minősül közér168 Óra Online írása dekből nyilvános adatnak, így nem áll módunkban azt elküldeni”, Így írnak Magyarországról: rázta le lapunkat lakonikusan a tárca – írja VH. Ugyanakkor mindeme titokzatosság ellenére is elég sok mindent sikerült összeszedni„Egy parlament lekicsinyíti ük az ötvenhatos emigránsok gyermekeként fiatalon Amerikába telemagát” pült veterán bankárról. A hetvenéves nagykövet pályája csúcsának A Süddeutsche Zeitung című liberális német lap az államháztartási nyilvánvalóan az számított, amikor (2005 és 2012 között) a libanoni törvény módosításával kapcsolatban közölt kommentárt pénteki szá- Audi Bank svájci leányvállalatának ügyvezető igazgatójaként tevémában. A Süddeutsche Zeitung Egy parlament lekicsinyíti magát kenykedett. De Stephen I. Nagy már közvetlenül a rendszerváltozás címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Cathrin Kahlweit után jó kapcsolatba került a lap és informátorai szerint Orbánnal, kiemelte, hogy az államháztartás feletti törvényhozási ellenőrzés nota bene azon a Kékessy Dezsőn keresztül, akinek személyében az jogáért folytatott küzdelem központi helyen áll a demokrácia történe- első Orbán-kormány párizsi nagykövetét, Orbánné tokaji üzlettársát, tében, és Magyarországon a parlament részben lemondott erről a illetve Orbánék a 2002-es bukta után is jótevőlegesen kitartó hívét jogáról. A törvényhozás ugyan továbbra is évente dönt a költségve- tisztelhetjük. A cikk hosszan fejtegeti még Orbán egy időben ugyantésről, de a kormányoldal képviselői megszavazták, hogy a kormány csak besűrűsödött libanoni útjait s Mr. Arábia (Stephen I. Nagy) „rendeleti úton” dönthet a szabad források felhasználásáról vagy egyéb természetű ügyeit is, bezárólag az erdélyi gyerekek Zürichben átcsoportosításáról. Az ellenzék és alkotmányjogászok szerint a dön- fellépő kórusáig, s a 13 órás orbáni vonatozásig. Mindez persze egytés korlátozza a kormányzati döntések átláthatóságát és az felől lehet színtiszta spekuláció, bizonyos tények mérsékelt jóindu„engedelmes többség” jogára szűkíti a törvényhozás jogait – írta a lattal eszközölt csoportosítása, de kétségtelen, hogy a OuaestorSüddeutsche Zeitung szerzője. Hozzátette: éppen ez Orbán Viktor panama fényében különleges megvilágítást kap, hiszen mindkét kapminiszterelnök „eszménye az illiberális demokráciáról: a törvényho- csolat a 1990-es évek elejére nyúlik vissza. Emlékszik-e valaki a zás és az igazságszolgáltatás jogait elvonják és átruházzák kormány Fidesz 1994-es, Omega zenekarral közös plakátjaira, ahol a hatalmas közeli tanácsokra, grémiumokra, konyhakabinetekre”, és ezt a Quaestor-felirat alatt Kóbor János pózol a párt valamelyik vezető „trendet egyre nehezebb lesz megfordítani” – idézi a cikket az MTI. figurájával? Ez persze csak kis színes adalék, lényegesnek és módfelett tanulságosnak az tűnik, hogy mindez a kilencvenes évek legelejére datálható. Magyarul Orbán nem sokat lacafacázott, a gyújtó heKemény vádakkal ment neki a vületű Hősök terei beszéd egy délutános kaland volt csupán. Ő a Fidesznek az LMP rendszerváltozás hajnalán már serényen hozzákezdett a gyűjtéshez. www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon Így lett a budija mellett is stadion, s így lett nekünk Quaestorjó botrány meg trafik mutyi, meg az összes többi gyalázat. Az LMP szerint a Fidesz feudális rendszert épít a mezőgazdaságban, politikai hatalmát pedig gazdasági hatalommá alakítja át az által, hogy a termőterületek jelentős részének néhány kézben kerül. Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője pénteken sajtóIsten áldja meg a wwwtájékoztatón értékelte az állami földprivatizáció első körének ered.fecsego.eu nemzetközi hírporményét, hangsúlyozva: a területek majdnem 60 százaléka a vásárlók tált és óvja Magyarországot! 13 százalékának kezébe került. Bírálta, hogy a kabinet az árverések Balog Zoltán emberierőforrásmásodik körének lezárta után még további értékesítést tervez, mint fogalmazott, a gyümölcsösöket és a halastavakat mindenképpen dob- miniszter beszédet mond A jövőra verik. A politikus a Széll Kálmán téren tartott sajtótájékoztatóján ért, gyermekeink oktatásáért – ahol pártja aláírásokat gyűjtött a földprivatizáció elleni népszava- című országos igazgatói konferenciasorozat szegedi állomásán, a Szegedi Tudományegyetem tanulmányi és információs központjában zás érdekében – beszámolt arról is: egy petíció aláírását is kérik az MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely emberektől annak elérése érdekében, hogy a 300 hektáros birtokma- 2016. április 21-én. ximumot háztartásonként írják elő a jogszabályok, és ne természetes személyenként. Nekimegy a kormány a kórházi váraknak Isten áldja meg a www.fecsego.eu nemzetközi hírportált és óvja Magyarországot! A Miniszterelnökséget vezető Lázár János csütörtökön azt mondta: az árverések második ütemében 47 ezer hektár földet értékesítettek 64 milliárd forintért. Így a két földárverési fordulóban összesen 180 2017-ben 167 milliárd forinttal több jut az egészségügynek, és ebből ezer hektár “korábbi állami földterületre volt igény”, és mintegy 10 80-85 milliárdot szánnak bérfejlesztésre – számolt be Ónodi- Szűcs ezer család jutott földhöz – mondta. Zoltán egészségügyért felelős államtitkár. Az egészségügyért felelős államtitkár a Világgazdaság konferenciáján arról is beszélt, hogy valószínűleg e területen is létrehozzák a kancelláriarendszert. Megtalálták Orbán svájci bankárját: így „Nekimennek a kórházi váraknak” – fogalmazott, mert szerinte nem egyengeti Mr. Arábia a miniszterelnök útját ésszerű, hogy minden döntést az intézmények falain belül hoznak www.fecsego.eu nemzetközi hírportál jó nagyon jó meg. A kórházak működésének összehangolását területi szinten olA Vasárnapi Hírek terjedelmes cikket közöl Nagy Istvánról, Ma- danák meg a kancelláriákkal. gyarország svájci nagykövetéről, akinek hazánk többi nagykövetével szemben igenis szabad világpolgárnak lennie. Kiszervezik az elfekvőket A lap szerint Magyarország berni követét nagy titokzatosság veszi A kormány terve szerint rövid időn belül kiszervezik a szociális körül, ami még különösebb fénytörésbe helyezi Orbán Viktor gyako- ágyakat – folytatta az államtitkár. A szociális szféra azonban nem ri svájci kiruccanásait. Nagy István nagykövet hivatalos életrajzát csupán a pácienseket, hanem az ellátásukhoz szükséges eszközöket hiába kerestük a nyilvános fórumokon, pedig még az őt ismerő beis megkapja – tette hozzá.

Igazgatói konferencia Szegeden

FECSEGŐ Közéleti Információs Fogyasztóvédelmi Magazin

- 16 -