Balassi Bálint Kulturális Intézet 2004. évi költségvetési beszámoló
1. Az intézmény feladata
A Balassi Bálint Intézet 2002 januárjában jött létre a Magyar Nyelvi Intézet és a Nemzetközi Hungarológiai Központ jogutódjaként a Kormány 2335/2201 (XI.21.) számú határozata alapján. Feladata a magyar nyelv és kultúra megırzése, fejlesztése, kutatása, minél szélesebb körő bel- és külföldi oktatása. Tevékenysége körében ellátja a külföldiek és a határon túli magyarok oktatásával, magyar nyelv ápolásával kapcsolatos nyelvi feladatokat, részt vesz az európai közösségi oktatási, képzési programok megvalósításban, segítséget nyújt a Magyarországon élı és /vagy tartózkodó nem magyar anyanyelvőek magyar nyelvi és magyarságismereti oktatásához. Magyarországon idegen nyelvként oktatja a magyar nyelvet, külföldön támogatja a magyar nyelv és kultúra, magyarságismeretek oktatását és kutatását. A nemzetközi hungarológiai intézményhálózattal együttmőködve gondoskodik a külföldön magyar nyelvet tanulók nyelvi részképzésérıl. Ellátja a felsıfokú képzésre fogadott állami ösztöndíjas külföldiek és külföldön élı magyar állampolgárok szaktárgyi elıkészítését. Támogatja a tárcaközi kétoldalú oktatási megállapodás alapján létrejött külföldi hungarológiai felsıoktatási intézményhálózati tanszékek, lektorátusok mőködését, melynek keretében vendégoktatókat küld külföldi oktató helyekre. Kapcsolatot tart felsıoktatási intézményekkel, elısegíti a hungarológiai tevékenységet végzık munkáját.
2. Szakmai mőködés értékelése 2.1. Oktatási tevékenység 2.1.1. Oktatási tevékenység bemutatása
Az Intézet a közel fél évszázados múltra visszatekintı Magyar Nyelvi Intézet jogutódjaként, hasznosítva az elızı évtizedek tapasztalatit, ugyanakkor törekedve feladatellátásának bıvítésére, fejlesztésére széles körő oktatási tevékenységet végez, melyet az alábbiakban mutatunk be.
Nem magyar anyanyelvő külföldi hallgatók egyetemi elıkészítése Az intézet legrégebbi oktatási formája, amely ma is mőködik. Igénybe vehetı mind ösztöndíjas, mind önköltséges formában. A kétszemeszteres képzés záróvizsgáját a magyarországi felsıoktatási intézmények többsége elfogadja felvételi vizsgaként, s ezért az érintett intézmények delegálják a vizsgabizottságok elnökét. A képzés a következı szakirányokon folyik: közgazdász, bölcsész, jogász, mőszaki, orvosi. A képzés tartalma: egy félév szuper-intenzív általános magyar nyelvi képzés (heti 28-30 óra), a második félévben heti 14 óra szaknyelvi, 14 óra szaktárgyi képzés. A képzést a Magyar Nyelvi Tagozat, illetve a Szaktárgyi Tagozat oktatói végzik. További feladatok a képzési forma területén: • • • •
• •
A kétoldalú államközi egyezmények biztosította ösztöndíjazási rendszer modernebb (nemcsak kölcsönösségen alapuló) formájának kidolgozása. Az önköltséges forma erıteljesebb menedzselése. Az oktatás tartalmának újravizsgálása abból a szempontból, hogy az egyetemi tanulmányok megkezdését a leghatékonyabban szolgálja-e. A második félévi szaknyelvi oktatás, ill. a nyelvi záróvizsga tapasztalataira támaszkodva olyan szaknyelvi vizsgarendszer(ek) akkreditáltatása az ELTE ITK mint vizsgaközpont által, amely lefedi valamennyi oktatott szakirányt, és formálisan is elismerhetıbb nyelvi „belépıt” jelent az egyetemi tanulmányokhoz. (Az akkreditációs eljárás megindításáról az ELTE ITK-val a tárgyalások elkezdıdtek.) A szaknyelvi oktatásban használt (saját), országosan is unikálisnak tekinthetı tananyagcsalád piacképessé tétele. Az átjárhatóság megteremtése a hungarológiai képzés irányába.
Határon túli magyarok egyetemi elıkészítése A képzési forma feladata a teljes képzésre érkezı határon túli ösztöndíjas és önköltséges magyar fiatalok szaktárgyi, informatikai és idegen nyelvi felkészítése a magyar hallgatókkal együtt teendı felvételi vizsgára. Mivel az utóbbi években a környezı országok magyarlakta
területein sokat javultak a magyar nyelven történı továbbtanulás feltételei, ez az oktatási forma várhatóan visszafejlıdı tendenciát fog mutatni. Már jelenleg is csak a vajdasági, kárpátaljai és kis számban csángó fiatalok veszik igénybe ezt a képzési formát. Az alacsony kihasználtság miatt és gazdaságossági megfontolásból 2004. szeptemberétıl megszüntettük az ún. „visszaképzést”, tehát az intézetünkben történı, de anyaországi egyetemre irányuló felvételi elıkészítést. Az utóbbi években a nyugati szórvány magyarság körébıl is érkeznek ösztöndíjas fiatalok erre a képzési formára. Évente 40 fıs ösztöndíjas keret áll a rendelkezésünkre. A képzés rendkívül eredményes, évrıl-évre 80-90 %-os a felvételi arány. A szaktárgyakat oktató tanárok felkészültek a kétszintő érettségi által elıírt új követelményekre, továbbképzéseken vettek részt, elkészítették, ill. beszerezték a szükséges kiegészítı tananyagokat.
További feladatok a képzési forma területén: •
•
Ameddig a kül- és oktatáspolitika szükségesnek látja a teljes képzésre történı ösztöndíjak adományozását ebben a körben, addig ezt a feladatot el kell látni. Ezzel egy idıben az oktatásban részt vevı, nagy tapasztalattal rendelkezı kollégákat tovább kell képezni annak érdekében, hogy továbbra is el tudják látni a nem magyar anyanyelvő hallgatók szaktárgyi elıkészítését, bekapcsolódhassanak a szaknyelvi vizsgáztatásba és szükség esetén a hungarológusok képzésébe. Ugyanezen tanároknak fel kell készülniük az esetlegesen külföldön (szomszédos országokban) folytatandó szaknyelvi oktatásra.
Magyar nyelvi kurzusok Az önköltséges magyar nyelvi kurzusokon folyamatos a létszámnövekedés. A kurzusokon mind a tudásszint, mind az intenzitás és tanfolyam-idıtartam alapján gazdag választékot kínálunk. Létszámnövekedést az egyelıre kihasználatlan délutáni idıszakban tudnánk elérni, ha átmenetileg az oktatás-marketing figyelmének (eszközeinek) súlypontját erre a kurzustípusra helyeznénk át. A hirtelen jött létszámnövekedés további következménye volt, hogy sok külsı óraadót kellett alkalmaznunk. A fıállású tanárok kötelezı óraszámának emelésével ez a probléma részben meg fog oldódni, egyúttal lehetıvé válik a külsı óraadók megbízhatóbb szakmai szelekciója. Magyar mint idegen nyelv – hungarológiai alapismeretek A program a Pécsi Tudományegyetem kihelyezett részképzéseként valósul meg Intézetünkben. A kreditalapú képzésre 30 fıs keretet biztosított az Oktatási Minisztérium, s a pályázatok meghirdetését, elbírálását átadta a Intézetünknek. Mostanra tisztázódtak a hallgatói jogviszonnyal és a finanszírozással kapcsolatos problémák. A hallgatók a PTE-vel
kerülnek hallgatói jogviszonyba, s a PTE a felügyeleti szervtıl kapja utánuk a képzési és hallgatói normatívát. A normatívák megosztását (és minden egyéb együttmőködési feltételt) az Intézet és a PTE közötti szerzıdés szabályozza. A szerzıdés megújítása jelenleg folyik. A program – az induló nyelvi szinteknek megfelelıen – három programvariánsra oszlik, ennek megfelelıen három mintatanterv alapján folyik az oktatás. A program rendkívül népszerő a külföldi egyetemi hallgatók és frissdiplomások körében. A 30 férıhelyre általában 100-150 fı hallgató jelentkezik. A korábbi években az Intézet (mint késıbb sajnos kiderült fedezet nélkül) saját költségén a 30 helyen felül is fogadott hallgatókat. Ez most már, természetesen, nem tehetı meg, ugyanakkor a nagyon kicsinek bizonyuló keretszám relatíve gazdaságtalanul mőködtethetı (nagyon kis létszámú csoportok), szakmailag pedig veszélyezteti a program megvalósítását. (Pl. nem reális meghirdetni annyi választható szemináriumot, amennyit az akkreditáció elıír, mert akkor kialakulnak 2-3 fıs csoportok.) Ennek alapján meg kell vizsgálni a keretszám növelésének lehetıségeit.
Nyugati szórványból érkezı fiatalok 10 hónapos magyar nyelvi – magyarságismereti képzése A 30 fıs keret (szeptembertıl 20 fı, februártól 10 fı keresztfélévben) azoknak a másod-, harmadgenerációs, diaszpórában élı fiataloknak biztosít lehetıséget, akik szeretnék magyar nyelvtudásukat fejleszteni és megismerkedni Magyarország kultúrájával. Oktatásuk speciális, Intézetünkben kidolgozott program alapján történik, a kurzus végén államilag elismert nyelvvizsgát tesznek.
Szaknyelvi utóképzés A 10 hónapos program azoknak a kárpát-medencei frissdiplomás fiataloknak szól, akik diplomájukat nem magyar, hanem államnyelven szerezték, de magyar nyelvő területen szeretnének praktizálni. A keretszám 20 fı. Speciális nyelvi és kultúrtörténeti programot dolgoztunk ki számukra. Sajnos az Intézet likviditási gondjai miatt ezt a képzési formát 2004. szeptemberétıl szüneteltetjük.
8. ECL Nyelvvizsga Mint minden évben, 2004-ben is két alkalommal tartottunk ECL nyelvvizsgát, melyre Intézetünk diákjai és külsısök egyaránt jelentkeztek. 2004 júniusában 16 fı, 2004 decemberében pedig 61 fı vizsgázó tett sikeres ECL vizsgát.
2.1.2. Nyári Egyetem
A Nyári Egyetemet 2004. július 19. és augusztus 13. között szervezte meg az Intézet a Kodolányi János Fıiskolával együttmőködve. A két intézet igyekezett oktatási profilját egyesíteni. Két helyszín bevonásával (2 hét Budapest és 2 hét Siófok) a hallgatóknak lehetıséget adtunk arra, hogy megismerjék Magyarország két legvonzóbb helyszínét, a fıvárost és a Balatont, ezzel növelve a változatosságot, sokrétőséget. Ezen kívül Északkelet Magyarországra szerveztünk egy kétnapos kirándulást, amely során egy újabb régiót fedezhettek fel hallgatóink. Igyekeztünk változatosan és sokoldalúan bemutatni a magyar kultúrát és Magyarországot, aktuálisan igazodva a hallgatóink elızetes Magyarországgal kapcsolatos ismereteihez, tapasztalataihoz. A Magyar Ösztöndíj Bizottság által kiírt Nyári Egyetem pályázaton Intézetünk 22 fı államközi egyezmény keretében mőködı ösztöndíjhelyet kapott. Az Intézet és a Kodolányi János Fıiskola által megszervezett a programra 19 hallgató jelentkezett, ebbıl azonban egy fı visszamondta az ösztöndíjat. Az elsı hét közepén sajnos még egy hallgatótól megváltunk, ezen kívül 13 fı önköltséges és 5 fı Erasmus hallgatónk volt. A hallgatók nagyon eltérı nyelvi tudással érkeztek, 5 különbözı szintő csoportba lehetett beosztani ıket, kezdı, újrakezdı, középhaladó I., középhaladó II., haladó csoportokba. A csoportbeosztás egy elızetesen kitöltött online teszt, valamint tanáraink által szóbeli szintfelmérés alapján történt. A hungarológiai elıadások témaválasztásával igyekeztünk a kulturális Magyarország bemutatása mellett kitekintést adni arról, hogyan alakult az ország gazdasági helyzete a 90-es évektıl. A tantermi elıadások mellett más helyszínre is elvittük a hallgatóinkat. Turisztikai témájú elıadások keretében a világörökség részét képezı Andrássy-úton sétáltak végig, valamint egy másik elıadás keretében megtekintették a Parlamentet. A Magyarország történetének fontosabb állomásait bemutató elıadás egyik helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum volt, a másik elıadás keretében pedig a Szoborparkot tekintették meg egy szakember vezetésével. A képzés keretében filmvetítésre is sor került, Bacsó Péter Tanú c. filmjét tekintették meg a hallgatók. Az elıadások nyelvezete általában az angol volt. Magasabb magyar nyelvtudású hallgatóink magyar történelem és irodalom témájú elıadásokat magyarul is hallgathattak. A kötöttebb formában zajló oktatás mellett igyekeztünk könnyedebb programokat is szervezni hallgatóinknak, kirándulásokat, koncerteket, színházlátogatást, borkóstolót.
2.1.3. Hallgató létszám alakulása
A beszámolási idıszakban intézményünknél az ösztöndíjas, valamint az önköltséges hallgatói létszám az alábbiak szerint alakult: Elıkészítı képzésben résztvevık:
2003/2004 tanév II. félév
(fı) 2004/2005 tanév I.félév
Ösztöndíjas hallgatók száma: HTM MÖB M kategória összesen
62 46 10 118
56 38 5 99
Önköltséges hallgatók száma: HTM külföldi összesen
28 30 58
15 45 60
176
159
12
0
Hungarológus képzésben résztvevık: részképzés (cserkész) nyugati szórvány hungarológus összesen
29 27 67 123
27 33 30 90
Nyelvtanfolyam
152
148
Együtt: Utóképzésben résztvevık
Az elıkészítı képzésben résztvevı hallgatók 2004. évi zárólétszáma 159 fı, átlaglétszáma 168 fı. A hungarológus képzés létszámadatainál látható, hogy a már 2.1.1.fejezetben ismertetett okok miatt a hungarológus képzésre felvett hallgatók száma erısen csökkent. A cserkész és nyugati szórvány kategóriában a két félév hallgatói létszáma kiegyenlíti egymást. Utóképzés keretében a 2004/2005. tanévben az Intézet szőkös költségvetési keretei miatt felvételt nem hirdetett. Magyar nyelvi kurzusainkon a beszámolási idıszakban 300 fı nyelvi oktatását végeztük.
2.1.4. Kollégiumi ellátás
Intézetünk mindkét épülete egyaránt szolgál oktatási és kollégiumi feladatokat. A Budaörsi úti épületben 123 db lakószoba, a Somlói úti épületünkben 57 lakószoba található, a férıhelyek száma 378 fı. A kollégiumban ösztöndíjas és önköltséges hallgatóink részére biztosítunk szállás lehetıséget. A beszámolási idıszakban az elhelyezett hallgatónk száma az alábbiak szerint alakult:
2003/2004 II félév
(fı) 2004/2005 I. félév
Budaörsi úti kollégium ösztöndíjas hallgatók önköltséges hallgatók tandíjmentes hallgató összesen:
145 45 4 194
125 31 2 158
Somlói úti kollégium ösztöndíjas hallgatók önköltséges hallgatók összesen:
93 23 116
58 38 96
Együtt:
310
254
A hallgatóink közül 2004. évben átlag 282 fı részesült kollégiumi elhelyezésben. A szabad férıhelyeken doktorandusz, egyetemista hallgatók és kutatók számára biztosítunk szállás lehetıséget. A 2003/2004 tanév elsı félévében szolgáltatásunkat 92 fı, a 2004/2005. tanév elsı félévében 56 fı vette igénybe. Fentiek alapján kollégiumainkban elhelyezést az átlagos létszám 356 fı, a kollégium kihasználtsága 94,7%. Az átmeneti szabad kapacitásunk terhére a felügyeleti szerv által kötött szerzıdés alapján határon túli magyarok, valamint eseti jelleggel hallgatóink hozzátartozóinak, egyéb vendégek részére biztosítunk szállás lehetıséget.
2.2. Vendégoktatói hálózat tevékenysége 2.2.1. Vendégoktatói hálózat bemutatása
Az állam és intézményközi egyezmények alapján mőködı vendégoktatói hálózat jelenleg 19 ország 35 egyetemén biztosítja a magyar nyelv és kultúra jelenlétét, oktatási, tudományos, egyéb kulturális – ismeretterjesztı feladatok ellátásával.
Oktatási tevékenység A vendégoktatói hálózat általános és elsıdleges szakmai feladata a magyar nyelv és kultúra oktatása. 42 kiküldött munkatársunk közül 29-en magyar mint idegen nyelv tanári feladatokat látnak el, az esetek döntı többségében igen magas, heti 16-22 órás óraszámban. A vendégtanárok (összesen 13 fı), akik rendszerint nagyobb magyar nyelv is irodalom illetve finnugor tanszékek vagy szakok keretében dolgoznak, elsısorban magyar nyelvészeti vagy irodalom elıadásokat, szemináriumokat tartanak. Mindkét esetben a vendégoktatói feladatok közé tartozik, hogy amennyiben erre igény van, konzulensi feladatokat lássanak el szakdolgozók illetve doktoranduszok irányításában. A 2004. évben több szakdolgozat és két hungarológiai témájú doktori értekezés született kiküldött kollégák témavezetésével.
Tudományos tevékenység A szigorúan vett oktatói tevékenység mellett a kollégák jelentıs része aktívan részt vesz a helyi illetve a honi szakmai – tudományos életben. A vendégoktatók az év folyamán összesen 49 konferencián vettek részt, jelentıs részén elıadóként, kisebb hányadában a konferencia szervezésében is részt vállalva. E mellett a kollégák 102 tudományos publikációt jelentettek meg, illetve jelentıs publicisztikai tevékenységet fejtettek ki. Többen részt vettek nemzetközi kutatási programokban (pl. Lingua 2, valamint az NKFPkutatásban.
Egyéb kulturális – ismeretterjesztı tevékenység A vendégoktatók egy része az egyetemi oktatói tevékenységén túl igyekszik bekapcsolódni helyi intézmények és civil szervezetek munkájába. Ennek keretében elsısorban ismeretterjesztı elıadásokat tartanak, rendezvényeket (kulturális nap, mőkedvelı színi elıadás, filmklub, népmese estek ) szerveznek, nyelvtanfolyamokat indítanak, vasárnapi iskolák munkáját segítik Lehetıség szerint tevékeny részt vállalnak szépirodalmi publikációk – fordításkötetek létrejöttében, szerkesztésében. A vendégoktatók és külföldi hungarológusok évente megrendezett konferencia keretében számolnak be a tevékenységük eredményeirıl, vitatják meg a hálózat jövıbeni lehetıségeit.
A vendégoktatói hálózat a magyar kulturális–tudományos külkapcsolati rendszer egyik legfontosabb intézménye. Tevékenységének tényleges értéke, a magyar kultúra és tudomány eredményeinek megismertetése révén kifejtett kapcsolatépítı és mai Magyarország-kép javító szerepe azonban nem kap kiemelt hangsúlyt a kulturális politikában, így nem kerülnek kihasználásra a benne rejlı lehetıségek. Az utóbbi évtizedben, 1994-2004 közötti idıszakban a sorozatos pénzügyi megszorító intézkedések a hálózat szakmai tevékenységének lehetıségeit redukálták. A 90-es évek második felében szőkült a szakmai tevékenység, csökkent kiadványok megjelentetésének lehetısége (Hungarológia, Officina Hungarica stb.), mely kiadványok éppen a külföldön dolgozó hazai és helyi hungarológiai szakemberek számára kívántak lehetıséget, fórumot biztosítani tapasztalatok cseréjére, szakmai kérdések megvitatására. Ezzel párhuzamosan az NHK, az Intézet jogelıdje, egyre kevésbé tudott eleget tenni a szakmai-tudományos mecenatura terén reá háruló feladatoknak – azaz nem tudott támogatást nyújtani a külhoni hungarológiai mőhelyek könyvkiadási (tankönyv, egyetemi jegyzet stb.), konferencia-szervezési, stb. tevékenységéhez. A beszámolási idıszakban tovább esett vissza az oktatóhelyek tankönyvellátása. Az oktatóhelyek részére éves viszonylatban 2-3 szakkönyv, esetleg egy lexikonkötet megvásárlására volt lehetıség. Az év folyamán csökkentenünk kellett a vendégoktatói helyek, mind az egyéb, korábban támogatott hungarológiai felsıoktatási helyeknek nyújtott folyóirat vásárlási támogatást. További nehézséget jelent a beszerzett eszközök kijuttatása az oktatóhelyekre. A vendégoktatók javadalmazásának elértéktelenedése is megkezdıdött az elmúlt évtizedben, mely folyamat napjainkig tart. A vendégoktatók jövedelmében az elmúlt 5 évben 50%-os reálérték-vesztés következett be. A jövedelmek szinten tartásáról a fenntartó - az NHK és a BBI többszöri kérése és jelzése ellenére - sem gondoskodott, ami oda vezetett, hogy számos oktatóhely esetében súlyos problémát jelentett és jelent a vendégoktatói állás betöltése. A 2004. évben kialakult pénzügyi helyzet következtében a jeruzsálemi és az indiai oktatóhely bezárásra került, és további finanszírozás hiányában a lisszaboni lektorátus is, mivel az Oktatási Minisztérium további fedezetet nem biztosított a kiadásokra. A beszámolási idıszakban eredményként tekinthetı, hogy szeptembertıl új oktatóhely létesült a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen. A hálózat finanszírozásában 2004 évre éves szinten 60.000 eFt elmaradás, hiány keletkezett. Az Intézet 2004. évi likviditási nehézségei, valamint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása miatt a vendégoktatók foglalkoztatását érintı új koncepció készült és került benyújtásra az Oktatási Minisztériumhoz, majd egy könnyebben mőködtethetı, ösztöndíjalapú a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához. A vendégoktatói hálózat mőködtetésével kapcsolatos adminisztratív, logisztikai és szakmai feladatokat a Lektori Iroda látja el.
A Lektori Iroda feladata: • a vendégoktatói helyek éves pályáztatásának elıkészítése és lebonyolítása • a nyertes pályázók felkészítése • kapcsolattartás az oktatóhelyekkel • oktatóhelyek ellátása tankönyvekkel és szakirodalommal, valamint oktatási eszközökkel, a szakmai – tudományos színvonal fenntartásához szükséges folyóiratok biztosítása • adatbázis kiépítése a jelenleg mőködı oktatóhelyekrıl • Hungarológiai „Ki Kicsoda” lexikon elıkészítı munkálatai A 2004. év elsı felében véget ért a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a kutatási és fejlesztési költségek felsıoktatásbeli hasznosulásának feltérképezését célzó kutatás, melyben az Iroda munkatársai és számos vendégoktató is részt vett. Az eredmények publikációja folyamatban van. A Vendégoktatói Iroda 2004. ıszén egy József Attila külföldi recepciójára irányuló nemzetközi kutatási programot kezdeményezett. A felhívásra 12 ország hungarológiai mőhelyei jelezték részvételi szándékukat. A kutatási eredményeket az oktatóhelyek ”országtanulmányok”-ban foglalják össze. Az így összeálló kötet várhatóan a 2005. év második felében készül el.
2.2.2. Vendégtanárok, lektorok által oktatott hallgatók létszámának alakulása
Oktatóhely
Ankara Bécs Bécs Berlini Humboldt Belgrád Besztercebánya Bordeaux Bukarest Eperjes Eszék Helsinki Helsinki Izsevszk Jeruzsálem Jyväskylä Kairó Kolozsvár Krakkó Lille
2003/2004. II.félév n.a. 47 22 (vendégtanár) 80 18 11 7 n.a 95 23 25 19 20 32 94 51 54
(fı) 2004/2005 I.félév n.a. 48 15 49 22 40-50 30-42 42 35 27 25 25 40 115 n.a. 49
Ljubljana Maribor Marosvásárhely Moszkva New Brunswick Nyitra Párizs III Párizs INALCO Peking Poznan Pozsony Prága Skopje Strasbourg Szentpétervár: Szófia: Tartu Turku Varsó Veliko Tarnovo Zágráb Zágráb
28 24 39 31 69 52 58 23 43 60 27 4 45 44 39 -
19 15 24 61 31 89 57 76 23 46 88 28 16 63 22 33 43 57 69 87 40 70
3. Könyvtár mőködése, mutatószámai
Az Intézet oktatók, kutatók és hallgatók számára szakkönyvtárat tart fenn, mely országos szakhatóságokkal és felügyeleti területekkel egyeztetett módon részt vesz a külföldön lévı hagyatékok, hungarica anyagok felkutatásában, győjtésében, nyilvántartásában és feldolgozásában. Bekapcsolódik a hungarológiai szakirodalmat győjtı könyvtárak nemzetközi hálózatába. A Könyvtár győjtıköre kiterjed továbbá a magyar mint idegen nyelv oktatásával kapcsolatos szakirodalomra, a határon túli és a diaszpórában élı magyarsággal foglalkozó, valamint Magyarország történelmét bemutató mővekre. Mindezek mellett cél a kortárs magyar irodalmi mővek minél szélesebb körő beszerzése. Az utóbbi években megkezdıdött a Videó,- és DVD Téka fejlesztése, melyben már számos rangos magyar és külföldi filmmővészeti alkotás megtalálható. A magas szakmai színvonalat tükrözi, hogy a felsıoktatási intézmények (pl: Károli Gáspár Egyetem, ELTE, Pécsi Tudományegyetem) hallgatói könyvtárunkban készítik szakdolgozataikat, szemináriumi dolgozataikat. 2004. márciusáig külsı segítséggel folytatódott a retrospektív feldolgozás, melynek során 4000 dokumentum számítógépes feldolgozása valósult meg.
A Könyvtár fıbb mutatószámai a beszámolási idıszakban: Beiratkozott olvasók száma 248 fı Helyben olvasók száma 1.800 fı Távhasználat 120 fı Helyben olvasott dokumentumok száma Kölcsönzött dokumentumok száma Kölcsönzések száma
600 db 2.565 db 1.194 alk.
Évi gyarapodás Beszerzés értéke
4.611 db 1.737 eFt
4. Pályázati lehetıségek alakulása A beszámolási idıszakban – az elmúlt évek gyakorlata alapján - az Intézet minden lehetıséget megragadott, hogy az egyre szőkösebb költségvetési forrásokat pályázatok útján elnyert pénzeszközökkel kiegészíthesse. A 2004. évben az Intézet 13 részben vagy egészében pályázati úton támogatott programot folytatott, illetve zárt le. Intézetünk a támogatásokat az elmúlt és a tárgyévben a számára legfontosabb pályáztatóktól nyerte el, az OM Alapkezelı Igazgatóságától, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Magyar Könyv Alapítványtól, a Magyar Ösztöndíj Bizottságtól, de eredményesen pályázott a Habsburg-kori Kutatások Közalapítványnál, az Apáczai Közalapítványnál, a Határon Túli Magyarok Hivatalánál, és ami igazi fordulatot jelent az intézet életében, sikerült bekapcsolódnunk két nemzetközi Tempus programba. A legtöbb pályázatot könyvkiadásra és kurzusok (továbbképzések, nyári egyetem) szervezésére nyújtottuk be. A pályázatainkkal 27.818 eFt Ft támogatáshoz jutottunk, nem számítva a Tempus támogatásait, amelyek elosztása még nem tisztázódtak a két programon belül. Két nyertes pályázatunk sajnálatos okokból kifolyólag nem valósulhatott meg. A Kempelen Farkas Információs Központ támogatását vissza kellett mondanunk, mivel nem volt jelentkezı a pályázat keretében megvalósítandó „Magyar nyelv külföldieknek” tanfolyamra. A Visegrádi Alap részérıl a „Balassi év” címén megítélt 20.000 EU támogatás önerı hiányában nem kerülhetett felhasználásra. A 2004. évben 8 sikertelen pályázatunk volt. Lehetıségeinket tovább nehezítette a támogatások, pénzforrások országos szintő korlátozása. A hazai támogatások apadásával – azok mellızése nélkül - egyre inkább az EU pályázatok irányába célszerő elmozdulnunk, annál is inkább, mivel az Intézet típusát tekintve nem felsıoktatási, nem felnıttoktatási, nem szakképzési intézmény, és ily módon pályázási lehetıségeink tovább szőkülnek. A már említett, számunkra legfontosabb pályáztatók mellett más alapítványok, minisztériumok (Pro Renovanda Cultura Hungariae, Fıvárosi Önkormányzat, Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlıségi Minisztérium, Külügyminisztérium, Turisztikai Minisztérium stb.) felhívásaira is figyelünk. Célul tőztük ki nemzetközi kapcsolatok kiépítését EU-s pályázatok elnyeréséhez. A Tempus Közalapítvány projektpályázataihoz (Socrates/ Comenius, Lingua, Grudtvig) elıkészítı látogatások céljára kiírt pályázaton az elkövetkezı évben pályázni kívánunk.
A következıkben bemutatjuk a beszámolási idıszakban megvalósult pályázati célokat. A pályázat kiírója ill. támogatója 1./ OM Alapkezelı Igazgatósága K+F Pályázati Iroda
Téma
Támogatás Ft
A határon túli magyar felsıoktatási és kutatásfejlesztési tevékenység támogatásának vizsgálata
43 991 000
2./ Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM)
Vártúrák Balassi nyomában (könyvkiadás)
2 000 000
3./ Habsburgkori Kutatások Közalapítvány és Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA)
I. Ferdinánd 500. évforduló konferencia anyaga német és magyar nyelven (könyvkiadás)
800 000
4./ Határon Túli Magyarok Hivatala HTMH
Haza a magasban nemzetismereti tankönyv internetes változata
5./ Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Kollégium (NKA)
LYMBUS 2 Magyarságtudo mányi Forrásközlemény ek c. folyóirat kiadása
ebbıl 2004-ben 12 440 000
és 1 000 000
1 000 000
725 000
A támogatás felhasználása és értékelése
A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a legjelentısebb forrásokból mennyit fordítottak erre a célra, és ezek az összegek hogyan hasznosultak 1990-2000. között Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Vajdaságban, azaz a szülıföldön. A kutatás során feltérképeztük a nagyvilág hungarológiai mőhelyeit is. A támogatás tíz éves mechanizmusának, mőködésének, eredményeinek és kudarcainak bemutatásán túlmenıen javaslatokat dolgoztunk ki a támogatások diszfunkcionális hatásainak kiküszöbölésére, ill. alternatívákat fogalmaztunk meg annak érdekében, hogy a támogatások szándékolt céljainak jobban megfelelhessenek. Tanulmányokat jelentettünk meg a Debreceni Szemle, Educatio, Kutatás közben, Magyar Tudomány c. magyarországi folyóiratokban, az erdélyi KAM könyvekben, Magyar Kisebbségben, a felvidéki FÓRUM-ban, vajdasági Magyarságkutató Társadalomtudományi Társaság folyóiratában, a kárpátaljai Acta Beregsasiensisben. A Társadalomkutatás 2004. évi Supplementuma a kutatás összegzését tartalmazza, és még nem zárult le a tanulmányok megjelentetése. 2004 júniusában a kutatás eredményeit a MTA Domus házában szervezett konferencián mutattuk be a tudomány és felsıoktatás képviselıinek - sajtónyilvánosság elıtt. Célja Balassi Bálint életének magyarországi és Szlovákiai helyszíneit bemutató, zsebkönyv formátumú, képekkel illusztrált, színes kiadvány megjelentetése, amellyel elısegíthetjük egy Magyarországon túlmutató együttmőködés keretében a régióhoz köthetı kulturális turizmus fejlesztését. A könyvet elsısorban történelem és magyar tanároknak, diákoknak szánjuk, de utazási irodákhoz, kulturális intézetekhez, könyvtárakhoz is eljuttatjuk. A bemutatott helyszínek: Esztergom, Kékkı, Divény, Végles, Érsekújvár, Zólyom, Liptóújvár, Hibbe, Sárospatak, Boldogkıváralja, Eger. Tekintettel a Balassi Emlékév zsúfolt programjaira, amelyeken a kötet szerzıi elıadásaikkal folyamatosan részt vettek, valamint az intézetünkben történt átszervezésekre a kötet megjelentetésére 2005 májusáig haladékot kaptunk. A kötet szerkesztése folyamatban. I.Ferdinánd születésének 500. évfordulójára 2003. október 17-18. között magyar, osztrák és cseh történészek részvételével a Balassi Bálint Intézet a Pécsi Tudományegyetemmel közösen konferenciát szervezett. Az ülésszakon I.Ferdinánd korának legkiválóbb, nemzetközileg is elismert és jegyzett kutatói, többnyire egészen új kutatási eredményeket mutattak be. A konferencia sikere tette indokolttá, hogy az elhangzott anyagot nem csak magyarul, de német nyelven is megjelentessük. Célunk kifejezetten az, hogy egy olyan tartalmában nívós, a hazai történelemtudomány legújabb eredményeit publikáló kötet szülessen, amely nyelvileg is tökéletes, így a magyar szerzık mondanivalóját megfelelı szinten adja át, és ezáltal is megfelel a nemzetközi történelemtudomány igényeinek, és amely méltán hozhat megbecsülést és elismerést nemcsak a magyar történeti kutatás számára, és a szervezı intézményeknek, hanem a kötetet támogatóknak is. A konferencia anyaga magyar nyelven a Történelmi Szemle decemberi számában megjelent, de a német nyelvő kötet – a fordítás okozta nehézségek miatt – júniusban kerül ki a nyomdából. A weboldal elsısorban a határon túli magyarság számára nyújt hasznos ismereteket hazánk történelmérıl, kultúrájáról. A weboldal a több száz oldalas, gazdagon illusztrált tankönyv szerkezetét követi, külön fejezet foglalkozik a történelemmel, nemzeti jelképekkel, az irodalommal, nyelvismerettel, a Kárpát-medence földrajzával, a mővészet és a nevelés témakörével, a külhoni magyar diaszpórával. A Magyarságtudományi Forrásközleményt a Balassi Bálint Intézet a Magyar Országos Levéltárral, a Nemzetközi Magyarságtudományi Társasággal és az Országos Széchényi Könyvtárral közösen adta ki Lymbus 2004 címen. Immáron másodszor győjtöttünk kötetbe eddig kiadatlan történeti forrásokat, amelyek magyarságtudományi kutatóink munkáját könnyítik meg.
6./ Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA)
Felkai László: Portrék a dualizmus korának kultuszminisztere irıl c. könyvének megjelentetése
500 000
A mélyreható elemzésekkel megrajzolt, nagy ívő történelmi munka jelentıs politikus-alakoknak állít emléket, Báró Eötvös József, Trefort Ágoston, Baross Gábor, Báró Eötvös Loránd, Gróf Apponyi Albert, Jankovich Béla. A szerzı arra törekedett, hogy összefüggı képet adjon nemcsak magukról a miniszterekrıl, hanem alkotásaikról, tevékenységükrıl, a dualista korszak oktatásügyének egészérıl. A könyv 500 példányban elkészült.
7./ Magyar Könyv Alapítvány
Miskolczy Ambrus: A magyarországi románság története c. könyvének megjelentetése a Lucidus Kiadó gondozásában Szemináriumsorozat a határon túli magyar értelmiségiek részére
300 000
A kötettel egy, a magyar és román könyvpiacon, valamint a tudományos életben is hiánypótló mő látott napvilágot. A Balassi Bálint Intézet 2004. július 1-én a Magyar Könyv Alapítványnál lemondott a támogatásról a Lucidus Kiadó javára, és átadta a kéziratot. A kiadó viszont vállalta, hogy a könyvben feltünteti a Balassi Intézet, mint a szerkesztési munkában közremőködı intézmény nevét, és az elkészült kiadványból 30 tiszteletpéldányt juttat az intézetnek.
3 720 000
A BBI-ben szervezett közmővelıdési továbbképzés elıadássorozatból, szemináriumokból és mőhelyfoglalkozásokból állt, a határon túli magyar értelmiségiek, médiaszakemberek, rádiósok, újságírók és kulturális menedzserek részére. A továbbképzés húsz résztvevıje három alkalommal vett részt a Hungarológia Tanszéki Csoportja és Magyar Nyelvi Csoportja által szervezett workshopokon. A 2004. október 15-17. között tartott továbbképzésen elıadás hangzott el és vita folyt a magyar nyelv változásairól, a nyelvi presztízsrıl, a közlési szándék és kommunikáció viszonyáról. Megismerkedtek a magyar folyóirat-kultúra új termékeivel és az aktuális irodalmi vitákkal. Elıadást hallgattak és vita volt a külföldi tıke szerepérıl a kultúrában. A 2004. december 3-5. közötti workshopon a hallgatók megismerkedhettek a mai magyar nyelvhasználat pragmatikai kontextusával, a metanyelvi kommunikáció eszközeivel, a kisebbségi magyar nyelvváltozatokkal, a szomszédos országok eltérı nyelvi problémáival. A kulturális foglalkozások a mai magyarországi kultúra aktuális kérdésit - a mai dráma helyzetét, a feminizmus és kortárs magyar irodalom viszonyát, a történelmi regények és az emlékezet szerepét – próbálták felvázolni. Az Erasmus pályázatot – lévén felsıoktatási intézmény - partnerünk, a Kodolányi János Fıiskola nyújtotta be ill. számolta el. A nyári egyetemet 2004. július 19. és augusztus 13. között Budapesten és Siófokon, 5 különbözı szintő csoportban szerveztük meg, kéthetes és négyhetes verzióban. A MÖB 18 ösztöndíjas hallgatót delegált, ezen kívül még 13 önköltséges és 5 Erasmus ösztöndíjas érkezett. A hungarológiai elıadások témaválasztásával igyekeztünk a kulturális Magyarország bemutatása mellett kitekintést adni arról, hogyan alakult az ország gazdasági helyzete a 90-es évektıl, valamint arról is, hogy az EU csatlakozás milyen hatással van az ország életére. A hagyományos tantermi elıadások mellett, szabadidıs programokkal tettük élménytelibbé a hallottakat. A magyar nyelvi órákra vonatkozó kérdések (a tanárok szakmai felkészültsége, az átadott tananyag mennyisége, oktatás módszere, órai hangulat, tankönyv) általános minısítése mindkét helyszínen pozitív volt. A támogatási szerzıdés megkötésére 2004-ben nem került sor. Az Intézet felvette a kapcsolatot a német (koordinátor), olasz, bolgár és litván partnerekkel, a programtervezet elkészítése érdekében. A kapcsolattartás levelezés útján történt, érdemi tárgyalásra csak 2005. január 28-30. között Németországban került sor, amelyen Szilágyi Enikı is részt vett.
8./ Apáczai Közalapítvány AKA
9./ Tempus Erasmus Charter
Nyári Egyetem (magyar nyelvi képzés)
Magyar Ösztöndíj Bizottság MÖB
3 000 EU legfeljebb 5 200 000 Ft ebbıl 4 403 401 Ft elszámolható
10./ Tempus Grundtvig-1
Módszertani tanártovábbképz és „Európai Nyelvi Képzés a Felnıttoktatásba n” (European Lingua Trainer in Adult Education)
11./Tempus Lingua -2
Oktatási segédanyagok kidolgozása
A támogatás összege meghatározá satisztázott
18 144 EU
A pályázatban spanyol, német olasz és lengyel partnerek vesznek részt. A fıpályázó, a spanyol TANDEM arról tájékoztatott, hogy az elıpályázatot követıen a fıpályázatunk is nyert, de a szerzıdést még nem továbbította. A kapcsolattartás levelezés útján történt/történik, érdemi tárgyalásra, a program beindítására csak 2005-ben került sor.
12./ Oktatási Minisztérium Alapkezelı Igazgatósága Felsıoktatási Pályázatok Osztálya Kód: KP/2004
A Balassi Bálint Intézet báziskönyvtárán ak fejlesztése
400 000
A Balassi Bálint Intézetnek ítélt 400 000 Ft összeg elosztása: 300 000 a lektori hálózatnak és 100 000 a BBI könyvtárának. A könyvek beszerzése folyamatban.
13./ Apáczai Közalapítvány
„Értelmiségiek továbbképzése” – program a határon túli magyarok részére
530 000
2004-ben 1 500 000 Ft támogatást kértünk a magyar mint idegen nyelvet tanító határon túli magyar oktatók továbbképzésére. Az elnyert támogatás a tervezettnél jóval kevesebb, így a programot egy workshopra korlátoztuk a tervezett kettı helyett. A résztvevık toborozását decemberben kezdtük el, de a tréningre 2005-ben került sor.
