ECKHARDT SÁNDOR
BALASSI BÁLINT ÍRÓI SZÁNDÉKA Az első n a g y m a g y a r költő é l e t r a j z á b a n bár még mindig v a n n a k j e l e n t é k e n y hézagok, sok részletében m á r világosan l á t u n k . Kevésbé tiszta e l ő t t ü n k , h o g y a l a k u l t ki lelkében költői h i v a t á s t u d a t a , mit gondolt s a j á t verseiről és egyéb műveiről : egyszóval mi volt „írói s z á n d é k a " , mikor vitézi és szerelmi k a l a n d j a i k ö z ö t t , v a g y pereskedése a l a t t , tollat f o g o t t , hogy m a g y a r nyelven í r j o n verseket. Századbeli k o r t á r s a i n á l , egy Tinódinál, egy Ilosvai Selymes Péternél, egy Szkhárosinál v a g y Bornemiszánál a nevelő v a g y m u l a t t a t ó szándék nyilv á n v a l ó : az énekmondók és históriaírók mindig m a g u k figyelmeztetnek írói céljaikra. Balassinál v a l a m i rejtélyességbe ü t k ö z ü n k : csak úgy gondoljuk, hogy udvarolni is a k a r t verseivel, de azt is, h o g y m a g y a r irodalmat a k a r t csinálni ; minderről a z o n b a n nem tesz nyílt vallomást. A l á b b i a k b a n erre a kérdésre szeretnénk rávilágítani : elszórt a d a t o k b ó l , megnyilatkozásokból t a l á n össze t u d j u k hozni, mit a k a r t Balassa Bálint és miért a k a r t ő, vitéz f ő ú r létére m a g y a r költő lenni? Balassi Bálint iskoláztatásáról csak h a l v á n y sejtéseink v a n n a k . A n n y i t f e l t e h e t ü n k , hogy a besztercebányai iskolában m á r t a n u l t némi r e t o r i k á t , mert a város „ a l u m n u s " - á n a k nevezi m a g á t . A z t á n Bornemisza Péter fogta be n a g y e n c i k l o p é d i á j á n a k , a V o l a t e r r a n u s n a k olvasásába, ahol az a l a p f o g a l m a k k a l m e g i s m e r k e d h e t e t t . Azt is t u d j u k , hogy a p j a egy Pozsonyban élő holland pedagógust a k a r t szerződtetni mellé, hogy az kísérje el valamelyik n é m e t országi felsőiskolára, a m i gyermekkori nürnbergi t a n u l m á n y a i n a k kibővítését jelentette volna. Miután Bálint a p j a szökése u t á n is levelezett a hollandussal, f e l t e h e t j ü k , hogy t e r v é t meg is v a l ó s í t o t t a és fiát nemcsak lengyel földön t a n í t t a t t a t o v á b b , h a n e m t a l á n még olasz honba is elküldte, P á d u á b a v a g y m á s h o v á , mint ez a m a g y a r főúri c s a l á d o k b a n szokásos volt. Olaszul mindenesetre j o b b a n t u d o t t , m i n t b á r m e l y k o r t á r s a ; erről f o r d í t o t t , a d a p t á l t költői m ű v e i , költeményei t a n ú s k o d n a k . Sicíliana, p a d o v a n a - r i t m u s o k doboltak a f ü l é b e n , holott az ő koráb a n még olasz szövegek sem emlegetik a „ s z i c i l i a n a - t á n c o t " (vö. Szabolcsi B. : K o d á l y E m l é k k ö n y v 754. 1.), később is P e t r a r c á t és Tasso egyik e p i g o n j á t , Castellettit m a g y a r í t j a , s az olasz p e t r a r k i s t a költők képei még a Celia-korszakban is felkeresik. Mindez természetes f o l y t a t á s a a p j a számos olasz k a p c s o l a t á n a k , b á r igaz, hogy az olaszoktól a p j á h o z intézett és r á n k m a r a d t levelek mind latin nyelvűek. Mindezt t u d t u k . De nem igen e m l e g e t t ü k , h o g y r e t o r i k á t t a n u l h a t o t t a költő m a g á t ó l a p j á t ó l is. Az a e n i g m a - m ű f a j , mellyel Balassi verseskönyve kezdődik, m i n t r á m u t a t t a m , az allegóriával azonos az összes retorikai k é z i k ö n y v e k m e g h a t á r o z á s a szerint (vö. Balassi Bálint 22.). Márpedig az az egyetlen vers, mely Balassi J á n o s t ó l r á n k m a r a d t , a Kékkővel szomszédos P a l o j t á n lakó sólymocskájáról szól, akit szeretne kezére venni, nyoszolyájára f e k t e t n i , ha közelebb laknék : „Végre m i n t az nyúl által is szöknélek", z á r j a le a k é p e t a főúri költő. E z t az allegorikus stílust a fiú sokkal f i n o m a b b a n alkalmazza a m a g á r a m a r a d o t t h a t t y ú t ö r t é n e t é b e n , melynek p á r j á t egy gonosz keselyű elragadta : az allegóriát k ü l ö n b e n valóságos r e j t v é n y k é n t a d j a elő, melyet szeretőjének kellene megfejteni.
339;
T u d j u k , h o g y Balassi B á l i n t n a k milyen m é l y gyökerei v a n n a k a régebbi m a g y a r l a n t o s k ö l t é s z e t b e n , elsősorban T i n ó d i n á l . Mégis m a g a s a b b m ű v e l t s é g é n é l fogva a r e t o r i k a i l a g k é p z e t t k ö l t ő volt e s z m é n y k é p e és ehhez m é r t e n y í l t a n v a g y ö n m a g á b a n s z e r z e m é n y e i t . E g y i k verse f ö l ö t t a k ó d e x b e n ezt olvassuk : „ M a g i s d o c t e q u a m a m a t o r i e , m a g i s q u e Musis q u a m Veneri c a n i t u r . " (24. sz.). I t t t e h á t m a g a a költő m i n ő s í t i versét i n k á b b t u d o m á n y o s n a k , m i n t szerelmesnek, v a g y i s i h l e t e t t n e k . A vers pedig afféle e m b l é m a t i k u s m a g y a r á z a t e g y g y é m á n t k e r e s z t h e z , melyet k e d v e s é n e k k ü l d ö t t : a kereszt m i n d e n részlete szimbolikus é r t e l m e t k a p : m a g á b ó l a k e r e s z t b ő l , a h á r o m r a j t a levő g y ö n g y b ő l , állásukból, k ü l ö n ö s e n a l e g n a g y o b b i k é b ó l v a l a m i b i z t a t ó t és jelentőset m a g y a r á z k i a k e d v e s s z á m á r a , ki előtt t a l á n t u d o m á n y á t a k a r t a csillogtatni. 6 m a g a jelzi t e h á t , h o g y ez nem szerelmes ihlet t e r m é k e , h a n e m v a l a m i a j á n d é k k ü l d é s mellé k i o k o s k o d o t t m a g y a r á z a t , m i n t a m i l y e t k ü l ö n b e n m i n d e n e g y k o r ú e u r ó p a i k ö l t é s b e n m e g t a l á l u n k (a f r a n c i á k n á l pl. P o n t u s de T y a r d n á l ) . D e a m i s z á m u n k r a m o s t lényeges : r a j t a k a p j u k a k ö l t ő t , a m i n t m a g a m i n ő s í t i v e r s é t „doctus"-nak. E g y másik d a r a b fölé é p p az ellenkezőjét í r j a : „ C a r m e n t e n u i nec pingui Minerva c o m p o s i t u m " (26. sz.), t e h á t : „ v é k o n y és n e m v a s t a g t u d o m á n n y a l készült é n e k " . I t t sík m e z ő n m a g á n o s a n égő szálfához h a s o n l í t j a m a g á t és e l m o n d j a , h o g y a fecskék reggeli csicsergés'éről eszébe j u t szerelmese és s ó h a j t o z i k u t á n a , d e irigyei m i a t t nem t u d vele t a l á l k o z n i , így h á t g o n d o l a t a i t m e n e s z t i hozzá, d e felszólítja ő k e t , v i g y á z z a n a k h í r n e v é r e : i n k á b b m e g hal, s e m h o g y gonosz h í r b e k e v e r j e n hiszen életét, h í r n e v é t , r á b í z t a szerelmesére. Miért „ g y e n g e t u d o m á n y ú é n e k " ez a z igen b á j o s és k i t ű n ő r i t m u s b a n m e g í r t szerzem é n y ? P e t r a r c á n á l és a p e t r a r k i s t á k n á l n e m e g y s z e r t á r g y a l a költő hasonló h a n g n e m b e n g o n d o l a t a i v a l (pl. Canz. CLIII : I t e , dolci pensier . . . ). N y i l v á n a költő n e m é r z e t t b e n n e elég r e t o r i k a i a p p a r á t u s t . A n ó t a j e l z é s b e n e m l í t e t t „ o l á h é n e k " r i t m u s a t ú l s á g o s a n l ü k t e t e t t a f ü l é b e n és a n é p é n e k e k h e z t ú l s á g o s a n közel érezte ihletét. így a címfelirat egy irodalmi v a l l o m á s s a l felér. Balassi o l y a n k o r is k ö l t ö t t , a m i k o r n e m a r e t o r i k a i elvek és a n t i k díszletek k ö z ö t t f e j e z t e ki m o n d a n i v a l ó j á t , h a n e m o l y a n k o r is, a m i k o r egyszerűen dalolni a k a r t m a g y a r u l a f ü l é b e n csengő n ó t a r i t m u s á r a . De a z efféle költést n e m t a r t j a sokra : s e m m i e s e t r e se oly m a g a s r a , m i n t a m á s i k a t . S ez a h a j l a n d ó s á g a d a l o l á s r a , t á n c r a ösztönös b e n n e : végigkíséri életén á t ; a h o r v á t , lengyel, r o m á n , n é m e t , m a g y a r , t ö r ö k , v á gáns latin n ó t á k és olasz t á n c d a l o k nem h a g y j á k n y u g o d n i . A r e t o r i k a ilyenkor h a l l g a t , v a g y legfeljebb m i n t szerkesztési t é n y e z ő lép fel. Az a e n i g m a r e t o r i k á b ó l t a n u l t m ű f a j , de egy h o r v á t virágének ritmusára duruzsolt benne, mikor írta. A legkifinomultabb retorika korszakáb a n , mikor Celia k r a k k ó i h á z á b ó l kilép és a n y i l v á n o s m u l a t ó b a n y i t be, e l k a p j a a c i t e r á s l á n y dala és szerelme, v a g y a kis H a n u s k a „ k u r t i z á n " h á z á b a n hallott j á t é k o s d a l l a m s a szépen, t u d o m á n y o s a n f e l é p í t e t t J ú l i a - c i k l u s u t á n a k é t szép bécsi u t c a l á n y k a l a n d j á n a k e m l é k é t szedi szlovén d a l l a m o k r i t m u s á r a , m i k o r lován kifelé kocog P o z s o n y b ó l . M i n d a m e l l e t t Balassi ezt a k ö l t é s t a l á b b v a l ó n a k t a r t o t t a , m i n t a m a z t . S a Júlia-versek idején a t u d a t o s m ű k ö l t ő k e r e k e d i k felül s előfordul m é g a z is, h o g y mikor a hét p l a n é t á h o z h a s o n l í t j a k e d v e s é n e k e r é n y e i t , m a g a o d a í r j a : „sibi canit et M u s i s " . E z ú t t a l t e h á t n e m g o n d o l t a r r a , h o g y U n g n á d n é L o s o n c z y A n n á n a k m e g k ü l d j e versét : csak ú g y , a m a g a g y ö n y ö r ű s é g é r e í r t a , ö n m a g á n a k és a M ú z s á k n a k . E z az u t ó b b i szó k ü l ö nösen érdekes : Balassi t u d a t a m é l y é n m i n d i g o t t volt az a n t i k m í t o s z és r e t o r i k a m i n t m a g a s a b b e s z m é n y , m e l y h e z s z e r z e m é n y e i t m é r t e . T a n í t v á n y a , R i m a y J á n o s is f e l k a p t a ezt a f e l i r a t o t és o d a t e t t e egyik l e g j o b b verse fölé (61. sz. ) : „Sibi canit et Musis", ahol s z t o i k u s életbölcseletét f o g l a l t a össze e b b e n a legrégibb m a g y a r filozófiai k ö l t e m é n y b e n . A címmel ő is a z t a k a r t a jelezni, h o g y ö n m a g a m u l a t s á g á r a ír, a versírás f o g a n t a t á s á b a n g y ö n y ö r k ö d v e , de m í g Balassi a j e l z e t t cím a l a t t A n g e r i a n u s n a k egy elég s z á r a z és t u d á k o s e p i g r a m m á j á t í r t a á t J ú l i á r a szépen csengő m a g y a r r í m e k b e n és festői k é p e k b e n , R i m a y egész életbölcseletét
340;
t e t t e bele versébe, ahol kifejezi u n d o r á t az udvari és közéleti rangos élettel szemben és e l m o n d j a , mily n y á j a s és békés életet biztosít a Múzsákkal f o l y t a t o t t társalgás. Olykor a „ d o c t u s " p o é t a észbekap és a r r a gondol, olvasói, m i n t a szép hölgyek, a címz e t t e k , az u d v a r l o t t a k v a j o n megértik-e az ő m a g a s a b b irodalmi műveltséggel szerzett verseit? Az echós vers élén olvassuk ezt a feliratot, mely hihetőleg nem a k ó d e x másolójától, h a n e m m i n t a t ö b b i , m a g á t ó l a költőtől származik : „Dialógus, kiben úton j á r v á n az versszerző beszél Echoval, de ezt nem értheti jól meg az, aki nem t u d j a micsoda az Echo". Hol is talált volna ő m a g y a r földön olyan olvasóközönséget, hogy az simán m e g é r t e t t e volna ezt a verstechnikai j á t é k o t , melyet ő nemcsak J o a n n e s Secunduson, h a n e m az olasz pásztorköltem é n y e k e n á t is ismert és a l k a l m a z o t t a n y a n y e l v é r e , bizonyítva ezzel is, mi m i n d e n t ki lehet hozni ebből a lenézett m a g y a r nyelvből. Még b ú c s ú z t á b a n , 1589 végén is, echós verset h a g y h á t r a b a r á t a i n a k , „kik a m a g y a r nyelven való versszerzésen egymással v e t e k e d t e k " (72. sz.), m i n t e g y k ö n n y e d é n o d a v e t v e nekik ezt a v e r s b r a v ú r t , m i n t s a j á t v e r s e n y é n e k é t . Persze abszolút mértékkel mérve mindez csak j á t é k . De a b b a n a k o r b a n , mikor a m a g y a r költészet k i a l a k í t á s á é r t „ v e t e k e d n e k " és a m i k o r a ragrímeken csak kivételesen j u t o t t a k t ú l az énekírók és amikor még kevesen olvasták Ovidiusban Echo m e g h a t ó t ö r t é n e t é t , b á m u l a t o t kellett h o g y kiváltson v e r s e n y t á r s a i b a n ez a Colloquium octo viatorum. Nyilatkozat volt ez Balassi részéről a m a g y a r verstechnika problémáinak megoldása dolgában és lépés a m a g y a r költészet európai r a n g r a emelése felé. R i m a y eldicsekszik azzal, hogy alig volt tíz-tizenkét esztendős, mikor Balassi m á r j a v í t á s r a a d t a át neki verseit ; élete végén pedig egy levelét idézi, a h o l énekeket küld neki, h o g y azokat „ t e r m é s z e t e k b e n való neveléssel" ékesgettesse és igazgassa (kiad. 41. 1.). N e m kétséges, h o g y Balassit R i m a y verstechnikai érzéke k a p t a meg s egészen bizonyosan ezért h i t t e , hogy R i m a y őt egykor még felül fogja haladni (Balassa-kódex 140.). De azzal, hogy ezt megjósolta, a r r a is gondolt, h o g y ő végre m e g i n d í t o t t a a m a g y a r költészet életét, a m e l y most m á r szép fejlődés előtt áll : hiszen o t t v e t e k e d n e k k ö r ü l ö t t e a m a g y a r versszerzésben és o t t v a n R i m a y , aki m a j d f e l ü l h a l a d j a . . . Most is : R i m a y sietve u t á n o z t a mesterét egy echós verset írva (14. sz.), nehogy a verst e c h n i k a i lecke k á r b a vesszen és hogy m i n d e n k é p p e n m é l t ó a n foglalja m a j d el mestere örökségét. A b a r o k k o s j á t é k gersze m á s o k a t is elragadott és m á r Gyöngyösi I s t v á n előtt, a költő k o r t á r s a , Széchy T a m á s is echós zárású verssel és Balassi-strófákban udvarol jegyesének, B a t t h y á n y K a t á n a k 1592-ben (vö. I t K . 1955, 438. 1.). Minden a r r a m u t a t t e h á t , hogy nem csupán a mestere és b a r á t j a hírnevét féltő és m e n t ő R i m a y értékeli Balassi Bálintot m i n t t u d ó s k ö l t ő t , h a n e m m a g a Balassi is a m a g y a r nyelvű t u d ó s költészet úttörőjének t e k i n t e t t e m a g á t . Darholcz K r i s t ó f h o z írt levelében í r j a R i m a y (kiad. 38.1.), h o g y Balassi Bálint a m a g y a r nyelvet „ r e t o r i k a i mézzel (melle rhetorica) i t a t t a á t és az ékesszólás csúcsára (ad. eloquentiae fastigium) emelte s arra vágyott, hogy a n n a k kicsiszolása által minden okos ember szemében csodálatot keltsen." Ez a nyilatkozat hiteles, m e r t R i m a y n á l senkisem ismerte j o b b a n a mester irodalmi törekvéseit. É s én Balassi h a n g j á t hallom ki a b b ó l az előszóból is, a m i t R i m a y t e r v e z e t t k i a d á s a elé írt és ahol a reneszánsszal és reformációval k a p c s o l a t b a n a nemzeti irodalmak fellendüléséről elmélkedik. R i m a y szerint 1500 u t á n a t u d o m á n y o k felvirágoztak, a „kézi mesterséges m u n k á k " , vagyis a technika ú j t a l á l m á n y o k k a l lepték meg az emberiséget ; e g y ú t t a l az „írást u d ó m e s t e r s é g b e n " is m i n d e n m e g ú j h o d o t t , levetve a régi kor minden „ r o z s d á j á t , m o h á t , d o h á t , és p o r á t " és m i n d e n egyes nemzet s a j á t nyelvén k e z d t e művelni a „ t u d o m á n y o k a t " . Márpedig szerinte a szerelmi költészet is hozzátartozik minden nemzeti nyelv díszéhez, hiszen a z ó, a közép és az újkor szerelmi költői e g y a r á n t h o z z á j á r u l t a k a „ d e á k i t u d o m á n y " t o r n y á n a k építéséhez. így csak köszönet és megbecsülés, s n e m ócsárlás illeti a mi „elmés és tudós
341;
Balassa B á l i n t u n k a t " , aki előtt a m a g y a r nyelv nem j u t h a t o t t volna fel a „ P a r n a s s z u s hegyére". Mindez R i m a y mesterkélt képekkel zsúfolt előadásán keresztül is n y i l v á n v a l ó v á teszi, hogy Balassi Bálint, aki nyelvében, zenéjében, r i t m u s á b a n nemcsak a lengyel, n é m e t , olasz szerelmi költészetet, h a n e m a Duna-völgybe összeverődött összes népcsoportok szerelmes énekeit ismerte, a t ö r ö k ö t beleértve, — érdekes, hogy politikai gyűlölete ellenére m e n n y i r e t u d o t t gyönyörködni a török gázelek és b e j t e k szépségében, m i n t a török nyelv legfinomabb ismerője,— restelkedett azon, hogy a m a g y a r nyelv oly igen e l m a r a d t az újkor n a g y lendületében, és istena d t a nyelv- és költőzsenijét érvényesítve tudatosan m e g t e r e m t e t t e az európai értelemben v e t t m a g y a r világi költészetet. H a a reneszánsz irodalmi jelentőségével t i s z t á b a n volt is Balassi Bálint, egyre nem gondolt, a m i pedig szintén a kor t a l á l m á n y a volt : a k ö n y v n y o m t a t á s r a . Pedig tizennyolc éves k o r á b a n a p j a K r a k k ó b a n k i n y o m a t t a a Füves Kertecské-t, a m i t a fiú s z á m ű z ö t t szülei vigasztalására f o r d í t o t t németből. De ez is m a r a d t egész életén á t egyetlen n y o m t a t o t t m ű v e . Az európai példák m e g m u t a t h a t t á k volna pedig neki, hogy nemzeti irodalmat t e r e m t e n i olvasóközönség nélkül, egy századdal a k ö n y v n y o m t a t á s feltalálása u t á n lehetetlenség, v a g y j o b b a n m o n d v a : egyéni és szűkkörű h a t á s r a é p í t e t t vállalkozás. Márpedig Balassi Bálint l á t h a t ó l a g csak írásban t e r j e s z t e t t e elméje termékeit. Így kell é r t e n ü n k a „ k i a d á s " szót, melyet a k ó d e x b e n olvasunk, amikor a másoló, nyilván az e r e d e t i verseskönyv bejegyzése a l a p j á n ezt í r j a : „ m é g v a d n a k e n n e h á n y Istenhez való énekek, kik e t a psalmusokból is, m a g á t u l is szerzett, ki m i n d e n s t ü l tíz, azok más k ö n y v b e n v a d n a k . Nem is adja azokat ki, meddig t ö b b psalmusit nem f o r d í t t még azokhoz azért evilági éneket a J e p h t e s h i s t ó r i á j á t u l elválva, ki még nem k é s z . . . " (kiad. 9, de itt a szót még m á s k é p p értelmeztem). E r r e vallanak egyéb t é n y e k is. Elsősorban az,hogy a k ó d e x ismeretlen m á s o l ó j á n a k megengedte, hogy k i í r j a verseit s a j á t könyvéből. B a t t h y á n y Ferencnek meg 1593-ban, t e h á t halála előtt egy évvel Pozsonyból í r j a , h o g y elmente u t á n „ j u t o t t a k v a l a m i ú j versek elmémre. Poszedarszkynak a d t a m , Nagyságod k é r j e el tőle. (kiad. 397. 1.)". Hol, milyen k ö r ü l m é n y e k közt találkozott össze evvel a h o r v á t h u m a n i s t á v a l , kiről egyáltalán nem is s e j t h e t j ü k , miképpen lehetett a n a g y m a g y a r költő bizalmas b á m u l ó j a , a k i n e k a költő l e g ú j a b b szerzeményét úgy frissen o d a a d j a ? Csak f e l t e h e t j ü k , h o g y ez a d a r a b is v a l a m i . r e t o r i k u s készséggel írott „versszerző t a l á l m á n y " lehetett, h o g y egy latinul író h u m a n i s t á t v á l a s z t o t t ki első kritikusnak. B a t t h y á n y r ó l viszont m á r t u d t a , hogy n a g y b á m u l ó j a verseinek, holott csak h á r o m évvel azelőtt írt neki először, m i n t ismeretlennek, ajánlólevelet egy lengyel ijfú részére K r a k k ó b ó l (kiad. 378. 1.). T u d t a m á r azt is, hogy az ő régi verseivel udvarol jegyesének, P o p p e l É v á n a k és a B a t t h y á n y - l e v é l t á r számos emlékét őrzi a n n a k , hogy B a t t h y á n y Ferenc kezében volt verseinek teljes k ö t e t e , mely a z t á n Zrínyi Miklós kezébe és k ö n y v t á r á b a j u t o t t örökségképpen. F e n t e b b i levelében is olyan verseket ígér b á m u l ó j á n a k egy gyűrű fejében, hogy „ a z S t a l m a s t e r l e á n y á n a k , (ha értené ám) megímelyednék az gyomra belé m i a t t a !" (kiad. 397. 1.) E z t r e m é l t e a Júlia-versektől is a n n a k idején, de Losonczy A n n a gyomra erősebbnek bizonyult. K ü l ö n b e n ekkor m á r a F u l v i a - k o r s z a k b a n v a g y u n k , a m e l y b ő l összevissza csak egyetlen e p i g r a m m a maradt ránk. így keveredik az udvarló célzat a „ t u d o m á n n y a l " Balassi Bálint verseiben s t a l á n ezért sem gondolt a költő a r r a , hogy szerelmes és egyéb verseit egy névtelen olvasóközönséggel is közölje. Ezek u t á n r e j t é l y , mikor és kinek a jóvoltából került n y o m t a t á s r a Balassi Bálint „szép m a g y a r c o m o e d i á j a " , melynek csak nyolc lapja m a r a d t r á n k . Mivel a k ö n y v teljes címe B a t t h y á n y Á d á m 1651-ben kelt k ö n y v t á r j e g y z é k é b ő l került elő (vö. I t K . 1954, 416), t a l á n éppen a B a t t h y á n y a k r a g o n d o l h a t u n k itt is, akik jóval Balassi halála u t á n , de m i n t Vértes 0 . A n d r á s a b e t ű h a s z n á l a t b ó l m e g á l l a p í t o t t a , mindenesetre 1596 u t á n a d h a t t á k ki a
342;
m ű v e t . R i m a y előszavában meg sem említi, t e h á t nem ismerte. Mikor a szerző (vagy kiadó) „szép m a g y a r comoediá"-nak m i n ő s í t e t t e a d a r a b o t , az irodalmi m ű f a j t is megjelölte s ezzel hangsúlyozta, hogy „ G y a r m a t h i Balassa B á l i n t " a m a g y a r irodalom ú j m ű f a j á t hozta létre, mikor Losonczy J ú l i a - A n n á h o z k ö t v e és m i n t e g y neki hódolva egy teljes olasz p á s z t o r j á t é k o t ü l t e t e t t á t m a g y a r nyelvre, melybe echós versét is beillesztette. Itt ú j r a felismerjük a m a g y a r irodalom európai szintre emelésének célzatát, hiszen a Júlia-versek végén, m á r mikor a versekkel való udvarlásról lemond, egy szerelmes monológot biggyeszt z á r ó a k k o r d k é n t a versek végére, h o g y így Petrarca-szerű Canzoniere-1 hozzon létre (vö. ItK- 1937, 354. 1.). Műköltészet ez m á r , mégpedig a javából. Afféle törekvés, amilyen a francia Pléiade költőit is lelkesítette : egy európai m ű f a j t , a „ c o m o e d i á t " , helyesebben a p á s z t o r j á t é k o t m e g m a g y a r í t a n i . A l a p j á b a n véve a Végek dicsérete, melynek eredeti címe In laudem confiniorum, szintén egy ilyen m ű f a j t e r e m t é s i törekvés gyümölcse. Balassi az ódát t e r e m t e t t e itt meg : a dicsőítő lelkes megnyitással kezdve és az áldó zárással végezve. P o n t o s a n így szerkesztették a Pléiade költői is a z o k a t a „ h i m n u s z " - a i k a t , melyekben tetszés szerinti t á r g y a k a t v a g y dolgokat (egy t ü c s k ö t , egy ecsetet, egy h a r a n g o t , a cseresznyét, április h a v á t , egy galagonyabokrot stb.) énekeltek meg. De ezt a m ű f a j t szállította Balassinak a h u m a n i s t a költők hosszú sora is, vissza egészen H o r a t i u s ódáiig. Hogy mennyire eredeti Balassi a l k o t á s a , azt fölösleges m o n d a n u n k ; de az a n t i k r e t o r i k a szerkesztési t e c h n i k á j a nélkül még csak eszébe se j u t o t t volna a m a g y a r k ö l t ő n e k , h o g y ilyen a l a k b a n m o n d j a el a végek dicséretét. Kora közönsége a z o n b a n nem a r e t o r i k á t , h a n e m csak az udvarló célzatot l á t t a szerelmes verseiben : erről a k ó d e x ismeretlen m á s o l ó j á n a k bevezető szavai n y ú j t j á k a legnaivabb, de e g y ú t t a l legékesebben szóló bizonyítékot : „ A z ki azért gyönyörködik benne, innént igazán m e g t a n u l h a t j a , m i n t köly szeretőit szeretni, és mikipen köly neki könyörgeni, ha k e d v e t l e n és v a d h o z z á . " 1 E n n e k a másolónak a legcsekélyebb fogalma sem volt Balassi irodalmi törekvéseiről, a reneszánsz nagy f o r r a d a l m á r ó l és a m a g y a r irodalmi nyelv megszületéséről, holott a Júlia-versek élén, nyilván a költő s a j á t k e z ű beírása n y o m á n , egybeveti Balassit a „ r í g i " p o é t á k k a l : „ m e l y névre azért keresztelte az szerelmesét, hogy a rígi p o é t á k a t ebbe is kövesse, kik közül Ovidius Corinnának, J o a n n e s Secundus J ú l i á n a k , Marullus N e é r á n a k nevezte szeret ő é t " . (Balassa kódex 47). Olyan m ű h e l y t i t k o k ezek, melyek csak m a g á t ó l a költőtől s z á r m a z h a t n a k . Viszont a másoló is kiérezte a versekből Balassi ihletének rendkívüli erejét, m e r t az udvarlásra t a n í t á s említése u t á n közvetlenül ezt a megjegyzést fűzi hozzá : „ d e nem mindent hövít úgy az szerelem t ü z e t a l á n m i n t ő t e t l " Az u d v a r l ó célzatot érezte ki a versekből B a t t h y á n y Ferenc is, mikor német leveleibe beleszúrt Balassi-idézeteket, R a d v á n s z k y J á n o s is, meg a Vásárhelyi Daloskönyv névtelen énekírói, mikor ki-ki a m a g a kedvesének a nevét t e t t e bele az eredeti név helyébe, v a g y többékevésbé sületlen ú j szakaszokat k ö l t ö t t hozzá. Erről m á r m a g a Balassi Bálint is panaszkodik R i m a y n a k lengyel földről írt levelében (kiad. 381) : „ S nevetem a z o k a t s búsúlás nélkül sem szenvedhetem, akik a k á r m i írásimot is elméjeknek csomós ( = goromba) pórázára k ö t v é n sok igéknek v á l t o z t a t á s á v a l (obruálván sensusit is) vesztegetik, fesletik, ízetlenítik". Ebből m á r m o s t az k ö v e t k e z n é k , h o g y az önérzetes író kijelentse : m a j d gondoskodik arról, hogy versei eredeti a l a k b a n , épen kerüljenek egy n y o m t a t ó m e s t e r jóvoltából a közönség kezébe és jussanak az u t ó k o r r a . De a költő fölényes lemondással z á r j a levelét : „Mit í r j a k a z é r t , h a n e m hogy énnekem elég az, h o g y kegyelmed és egyebek, kik ollyak, m i n t Kegyelmed, azaz q u o r u m n a t i v a v i r t u s aliis q u o q u e v i r t u t i b u s est cuinulata, szerettek, és ha Kegyelmetek elm é j é b ő l ki nem kopik az emlékezetem, m e g m a r a d v á n kegyelmeteknek k e d v e is hozzám, instar omnium vos mihi très q u a t u o r v e e s t i s . . . " H á r o m - n é g y ember becsülése és megértése elég neki t e h á t : R i m a y szűkebb köre, t a l á n Darholcz Kristóf, Tolnai Balog J á n o s és m i n d a z o k ,
1
mozzanatai.
E m o n d a t o t m i n t é r t e t l e n naivságot m á r kiemeli 1908 ; 15. 1.
Horváth
János :
Irodalmunk
fejlődésének
343;
a k i k a Darholcz g y á s z k ö l t e m é n y g y ű j t e m é n y é b e n szerepelnek (Dézsi kiad. 627.1.), a turóci jezsuitákkal e g y ü t t , kik a z o n b a n latin deploratiokkal m a g a s z t a l j á k a hőst és k ö l t ő t , teljesen félreértve vállalkozásának igazi jelentőségét. A latin h u m a n i z m u s hódol itt a m a g y a r h u m a n i z m u s n a k , de csak a s a j á t idejét múlt eszközeivel. (Balassitól egyetlen latin verssor nem m a r a d t r á n k , holott latin p r ó z á j a a r r a vall, hogy a legmagasabb f o k o n b í r t a Cicero nyelvét.) Hazajövetele u t á n olvasóinak és bámulóinak t á b o r a megnövekedik B a t t h y á n y Ferenccel és körével, kik közül Poppel É v a , Poszedarszky, Széchy T a m á s nevét ismerjük. B a t t h y á n y nak írja meg a költő, hogy ú j verseket írt, sőt szerényen kifejezett önérzettel teszi hozzá : „ N e m rosszak bizony, az mint én g o n d o l o m . " E l j u t o t t t e h á t m á r oda, hogy m a g y a r u r a k k a l levelezve, m i n t eseményt jelenti, h o g y „ v a l a m i ú j v e r s e k " j u t o t t a k elméjére. A m a g y a r költői ö n t u d a t n a k magas foka ez m á r és a m i k o r ezt N é m e t ú j v á r u r á n a k jelenti, m i n t e g y jelzi, h o g y a m a g y a r költészet kedvelői örülhetnek : géniusza, ihlete megint szép gyümölcsöt h o z o t t ! E z t a költői ö n t u d a t o t képviseli az az egy lapnyi s a j á t kezével írott antológia is, amely nemrégiben ugyancsak a B a t t h y á n y i - l e v é l t á r b ó l került elő. Jelentőségét m á s u t t m é l t a t t a m ( I t K . 1954, 274.1.). De itt újra e l m o n d h a t j u k , hogy ez a l a p klasszikus példa a r r a , h o g y a n a d t a ki Balassi verseit. I l y e n f o r m á n j u t h a t o t t a jó szomszéd, a liptai főispán, Likava ura, Illésházy I s t v á n is hozzájuk és nagyrabecsülése bizonyára h o z z á j á r u l t ahhoz, hogy n a g y ínségében anyagilag is segítette a költőt (vö. Újabb fejezetek B. B. viharos életéből, 1957, 64. 1.). Balassi versei nélkül Illésházy sohasem vigasztalta volna ö n m a g á t b ú j d o s á s a a l a t t Balassi-strófákban (vö. I t K . 1955, 420). E z a kéziratos terjesztési mód még kezdetlegesebb v o l t , m i n t a m i t a k ö z é p k o r b a n alk a l m a z t a k , amikor officinák sokszorosították a szerzők kéziratait és így számos p é l d á n y b a n t e r j e d h e t t e k el, m i n t pl. P e t r a r c a , D a n t e v a g y Chrétien de Troyes költeményei. Balassi esetében külön egyéni vállalkozás kellett a h h o z , hogy h o z z á j u s s a n a k verseihez. E n n e k k ö s z ö n h e t j ü k a R a d v á n s z k y - k ó d e x e t is : a többi másolat, így a B a t t h y á n y é is, •elkallódott, illetve csak egyegy d a r a b j a m a r a d t r á n k . Az 1591—94 közé eső termésből egyetlen e p i g r a m m á n és t a l á n istenes énekeken k í v ü l semmisem m a r a d t az u t ó k o r r a . Bizonyos, hogy a s a n y a r ú m a g y a r n y o m d a i viszonyok és a m a g y a r p r o t e s t á n s egyházak merev elutasító á l l á s p o n t j a a „ v i r á g é n e k " -ekkel szemben szintén k ö z r e j á t s z o t t a k a b b a n , h o g y Balassi szerelmes versei feledésbe merültek és 1874-ig kellett v á r n i , míg egy családi m a g á n levéltárból előkerültek egy, a lengyel útig m a j d n e m teljes g y ű j t e m é n y b e n . A m a g y a r n y o m d á szok mind a luteránus, kálvinista v a g y unitárius egyház szolgálatában állottak s így a világi költésből csak a históriás énekek és széphistóriák kerülhettek k i a d á s r a . E z e k b e n úgy látszik n e m t a l á l t á k m e g b o t r á n k o z t a t ó n a k , ha érzéki részletek is a k a d t a k , mint különösen a Balassival egykorú és t ö b b e k t ő l neki t u l a j d o n í t o t t Euryalus és Lucretiá-Ъап, ahol az olasz h u m a n i s t á k szabados szelleme nem r i a d t vissza a legmerészebb részletek ábrázolásától sem és ahol a szerző s a j á t költéséből a szerelem m i n d e n h a t ó s á g á n a k fejtegetésével z á r j a le Aeneas Sylvius regényét ! Viszont a n n y i r a nem sikerült elfogadtatnia m a g á t Balassinak, h o g y szerelmes verseire k i a d ó jelentkezett volna, holott u g y a n a k k o r olasz, f r a n c i a , lengyel, sőt német költők és tonsetzerek is évről évre o n t o t t á k a k ö n y v p i a c r a erotikus s z o n e t t j e i k e t , canzonéiket, vilanelláikat, sőt szándékosan f a j t a l a n verseiket, mint pl. R o n s a r d . Pedig Balassi szerelmes versei a n y u g a t i stílushoz képest igen illedelmesek s a p r é d i k á t o r o k t ó l és a közvéleménytől féken t a r t o t t m a g y a r hölgyek iránti kötelező szemérmen sehol sem esik hiba. H u m a n i s t a és antik mintái, k ö z t ü k elsős o r b a n Ovidius pedig bőven i z g a t h a t t á k volna érzéki részletek ábrázolására, m i n t ez t a n í t v á n y á n a k , a különben igen erkölcsös és higgadt R i m a y J á n o s n a k Ars amaíoria-parafrázisából is l á t h a t ó (kiad. 17. 1.). H a lett volna is t e h á t a költőben hajlandóság, hogy verseit n y o m d á b a a d j a és úgy sokszorosítsa, a nyomdászok, kik egyházaik szolgálatában álltak, eleve ú t j á t állták. Az a bécsi v a g y b á r t f a i n y o m d á s z , akinek B a l a s s i — R i m a y első k i a d á s á t k ö s z ö n h e t j ü k , nem is gondolt a r r a , hogy csak egyetlen szerelmes versüket is kinyomassa t ö b b i istenes és bölcselkedő v a g y vitézi versük közé. Sőt a v á r a d i kiadó, ki elsőnek közli remek búcsúénekét
344;
(75. sz.), elhagyta azt a k é t szakaszt, ahol szerelmes emlékeitől búcsúzik, megcsonkítva így a k ö l t e m é n y épületét, me}y éppen a Losonczy A n n á h o z intézett s z e m r e h á n y ó s z a v a k b a n csúcsosodik, hogy a versek t ű z b e d o b á s á n a k zárószakaszát indokolja. így nem is érti az olvasó, mi oka volt a költőnek verseit t ű z b e d o b n i ? E z a k i h a g y á s m u t a t j a p e d i g , h o g y a v á r a d i k i a d ó nak a kezében volt Balassi verseinek teljes g y ű j t e m é n y e . T a l á n verseinek kiadásáról is beszélt a költő b a r á t j a az esztergomi b e t e g á g y mellett és R i m a y u g y a n c s a k erőlködik t e r v e z e t t k i a d á s á n a k előszavában, h o g y k o r á v a l megértesse : nem szégyen az, ha valaki szerelmes verseket ír és azt k ö z r e a d j a , h a n e m nemzeti ügy, amivel a költő hírneve csak gyarapodik és a m a g y a r nyelvet más nemzetek nyelveivel egy szintre emeli. De l á t h a t ó l a g R i m a y J á n o s n a k sem sikerült vállalkozását nyélbe ütni, sőt s e m m i t sem t u d n á n k róla, ha Madách Gáspár meg nem m e n t i írását az enyészettől. R i m a y itt világosan m e g m o n d j a , milyen hézagot t ö l t ö t t ki Balassi szerelmi költészete a m a g y a r művelődésben és hozzá milyen szinte utolérhetetlen magasságba r ö p í t e t t e egyszerre a m a g y a r költészet géniuszát : „ N e m t a g a d h a t n i , hogy m i n t az sas az a p r ó m a d a r a k előtt, úgy ő m i n d e n m a g y a r elméjek előtt az m a g y a r i nyelvnek dicsőséges f o n d a m e n t o m á b a való állásával felette előhaladott s célt t ö t t az p á l l y a f u t á s r a , ezben az p á l y a f u t á s b a n való serénkedőknek f e l . " ( R i m a y - k i a d . 40.1.) Joggal hivatkozik t e h á t D a n t é r a , P e t r a r c á r a , Boccaccióra és az a n t i k erotikus költőkön kívül a h u m a n i s t a költők hosszú sorára, kiknek szerelmes versei nélkül „ a deáki t u d o m á n y n a k ezek m u n k á i v a l hosszú magosra h u z a l k o d o t t t o r n y a " l e a p a d n a és lealacsonyodnék. A nemzeti irodalom megteremtésének p r o g r a m j á t bizonyára m á r halálos sebesülése előtt számtalanszor megbeszélhette R i m a y mesterével, kinek a z o n b a n n é h á n y r a j o n g ó j á n kívül nem volt olyan közönsége, hogy törekvésének valódi értelmét f e l f o g h a t t a volna. De még a vitézi p á l y á t mindenek fölé helyező költő is csak mellékes szórakozásnak v a g y életcélnak t e k i n t e t t e . Ezért kell R i m a y n a k előszavában olyan fölényesen o k t a t ó h a n g o t használnia az egész m a g y a r nemzettel szemben ; h u m a n i s t a műveltsége és európai látóköre őt szinte egyedül t e t t e képessé a m a g y a r h o n b a n , h o g y ebben a kérdésben világosan lásson. Van Balassinak még egy jelentős n y i l a t k o z a t a költészetéről. Öccséhez K r a k k ó b ó l írt levelében olvassuk : „ N e véljen u r a m senki oly b o l o n d n a k , hogy ha o t t k i n n tisztességesen szolgáltatnának velem, hogy örömesben az szolgálatban m i n t az versfaragásban nem foglalnám e l m é m e t . " Első eset, h o g y m a g y a r író m a g a í r j a : nincs egyéb foglalkozása a versfaragásnál. Az a korszaka ez a k ö l t ő n e k , mikor o p u s á b a n a költészet mesterségbeli része ragyogóan f é n y l e t t ; mikor v a n ideje, k e d v e verseit, a Celiához í r o t t a k a t , a citeráslány t á n c á t , sőt az isteneseket is csiszolni s a legnagyobb tökélyre emelni. Képei csillognak, szivárványszínben r a g y o g n a k , rímei sokszor oly b á j j a l csengenek, m i n t a m a g y a r verselés f é n y k o r á b a n , Csokonai v a g y Babits Mihály verseiben. R i t m u s a ha kell, t u d szilaj lenni, m i n t a lengyelek t á n c a , lágy és elégikus, m i n t P e t r a r c á é . De m á r kísért a p e t r a r k i z m u s keresett m e t a f o r a j á t é k a is (82. sz.), viszont találunk olyan d a r a b o t is, ahol a költői retorika minden eszköze sorra kerül (85. sz. vö. Balassi Bálint 134. 1.). É s ki a közönsége a „ v e r s f a r a g ó n a k " ? Celia, azaz Wesselényi Ferencné Szárkándi A n n a és dembnói u d v a r a , k r a k k ó i háza, esetleg más m a g y a r v a g y m a g y a r u l beszélő lengyel u r a k , „ h e r c e g e k " s t a l á n o d a v e t ő d ö t t k a t o n a t á r s a i , kiket Zamojszki seregébe ő m a g a t o b o r z o t t , hogy a török ellen jó zsold fejében h a r c o l j a n a k . A h á b o r ú e l m a r a d t s Balassinak nem m a r a d t más foglalkozása, m i n t a „ v e r s f a r a g á s " , mellyel k ö r n y e z e t é t g y ö n y ö r k ö d t e t t e és elképesztette. Istenes verseit meg a braunsbergi jezsuiták és az o t t a n i m a g y a r nemesifjú-kollégiuin tagjai h a l l g a t h a t t á k gyönyörűséggel, mikor az Oceanum mellett f o h á s z k o d o t t Istenéhez olyan k ö n n y e d r i t m u s b a n , amilyet még m a g y a r fül nem hallott. Költői géniuszának ez volt a legsikeresebb, legragyogóbb korszaka : „ N e m jobb-e itt, — í r j a még, — kisebb bosszúsággal s elmémnek v é k o n y törődésével u r a k k a l és hercegekkel való n y á j a s s á g b a n az időmöt e l m u l a t nom, mint o t t h o n csak az s a n y a r s á g b a n és m o r g o l ó d á s b a n ? " ( R i m a y - k i a d . 44.)
345;
D e persze t ö b b r e t a r t j a a k a t o n a m e s t e r s é g e t mindennél : „Bezeg ha v a l a m e l y szorgos gondot b í z n á n a k r e á m , m i n t T a t á t v a g y P a l o t á t , ahol kín-kíntelen distrahálnom kellene a z elmémet az Virtus gyakorlására, e l h a d n á m Cracot é r e t t e . . . " Bizonyos fokig restellj ezt a bohém életet : egy vitéz nemzetbeli f ő ú r s z á m á r a a versfaragás nem életcél, még ha a n e m z e t i nyelv felmagasztalásáról v a n is szó. E z t az életcélját odahaza úgyse értik meg, n a g y v a d á s z agarász és igen vitéz önfeláldozó k a t o n a öccse, kihez levelét í r j a , épp oly kevéssé, m i n t m á s o k . . . Mégis h a z a j ö n s itthon a z t á n újrakezdődik a harc Ú j v á r é r t és Véglesért a hűtlen g y á m mal és c s a l á d j á v a l s a végső leszegényedés. Megértő ú j b a r á t o k , m i n t B a t t h y á n y Ferenc, n e m pótolják az élethivatást és nem megy el N é m e t ú j v á r r a , a h o v á csalogatja a gazdag főúr (kiad. 397. 1.). Talán nem a k a r t t á n y é r n y a l ó n a k elmenni, házi l a n t o s n a k , hogy mint R o s t a n d Cyranója o t t helyben írjon szépeket a stallmaszter l á n y á n a k , és esetleg egy-egy h u s z á r c s a p a t o t vezessen m i n t a l h a d n a g y . Akkor j ö t t a n a g y h á b o r ú és a r e m é n y , hogy h a z á j a felszabadul családi váraival e g y ü t t .
III. A reneszánsz k o r á b a n a költők állandóan k e t t ő s s í k b a n gondolkodnak : úgy is m i n t közönséges emberek, de úgy is m i n t retorikailag k é p z e t t poétához illik, a mítosz v i l á g á b a n . Az Olimposz istenei m á r kezdettől fogva jelentkeznek Balassi Bálint költésében. A legrégibbnek t e k i n t h e t ő erdélyi udvarló versében olvassuk, hogy Bebek J u d i t „ k é t szép t á r s á v a l m i n t Vénusz-asszony tetszik, hogy veszteg áll". A Morgay K a t a nevére írott versből pedig azt t u d j u k meg , hogy „ j ö v e n d ü l ő k " , vagyis az asztrológusok szerint ő, Balassi Bálint a Vénusz jegyében született, m i n t Goethe is megírta önmagáról, hogy születésekor a n a p a Szűz jegyében állott (Die Sonne stand im Zeichen der Jungfrau) : M o n d j á k jövendülők bizonnyal énnekem, H o g y születésemben Vénus megkért engem Arra, hogy csak m a g á n a k szolgáltasson velem. Olyha m i n t h a hinném é n m a g a m is ez szót Mert látom, h o g y Vénus kíván nekem sok jót, Szerelmimben m e r t g y a k r a n hoz énnekem hasznot. K r u s i t Ilonához írt udvarló versében pedig, akit n a g y b á t y j a feleségül szemelt ki s z á m á r a , Diána és Szép Heléna kerül elő, m i n t lebecsülendő t e r m i n u s comparationis : „Szép Diánna is s e m m i hozzád magaviseléssel." Majd jön egy időszak, a m i k o r a mitológia h á t t é r b e szorul : Losonczi A n n a viharos szerelme idején a költő úgy tesz, m i n t h a közvetlenül az események h a t á s a a l a t t írná kesergő énekeit, v a g y m o n d a t n á m a g á v a l Losonczi Annával. E b b e n és a következő időszakban Ovidius, a rétor-pszichológus t a n í t v á n y á n a k m u t a t k o z i k . 2 D e amikor lelki összeomlása u t á n ú j erőre k a p és friss gémbokorral díszíti k u c s m á j á t az érsekújvári h a d n a g y i b e i k t a t á s h o z , s u g y a n a k k o r hozzáfog a megözvegyült dúsgazdag Losonczy A n n a meghódításához, valóságos mitológiai színjáték keretébe illeszti be u d v a r l á s á nak különböző epizódjait. Ő m a g a is t u d j a , hogy ez nem u g y a n a z a f a j t a költészet, a m i t a d d i g m ű v e l t , h a n e m valami m e s t e r k é l t e b b , mély „versszerző t a l á l m á n y " - o k b ó l áll, latinul pedig „inventio p o e t i c á " - n a k nevezi t é m á i t (50., 51., 52., 55., 63.). I t t jelezte verseskönyvében, hogy e z ú t t a l J ú l i á n a k nevezi k e d v e s é t , „ h o g y a régi p o é t á k a t ebbe is kövesse". 1
346;
Vö. B. B. irodalmi
mintái
I t K . 1913 ; k n y .
37. 1.
A költészetnek ezt a m a g a s a b b mesterségbeli felfogását, az életnek ezt az artisztikus á t költését Balassi i m m á r nem téveszti t ö b b é szem elöl. A Júlia-ciklus ebből a szempontból r e n d k í v ü l tanulságos. I t t a költő maga m e g í r j a néha, hogy ezt v a g y azt a verset m e g k ü l d t e Losonczy A n n á n a k . M i n d j á r t a csoport elején levő d a r a b o t , (43. sz.) ahol Vénusz követséget küld hozzá, h o g y megüzenje, miért á r u l t a el felesége és hogy egy ú j szép kegyest vagyis A n n a - J ú l i á t a d j a neki, el kellett h o g y k ü l d j e A n n á n a k , mert a k ó d e x megjegyzése szerint nála veszett el : a költő elfelejtette beleírni versesk ö n y v é b e . A J ú l i a v a d á s z a t á r ó l szólónál pedig külön megemlíti, hogy „ í r v a k ü l d ö t t e J ú l i á n a k " (49. sz.). De mindeneknél érdekesebb a 63. sz. címirata, ahol Balassi költői g y a k o r l a t a még világosabban áll e l ő t t ü n k : „Mindezekre is a versszerző t a l á l m á n y o k r a , kiket a könyörgése u t á n ide írt, midőn Júliától sem izenetben sem levélben semmi választ nem vehetne, búsul m a g á b a n és sápolódván azon, hogy menekedhessék meg a J ú l i a h a s z o n t a l a n szereimétül, Cupido t a n á c s o t ad n e k i . " A versszerző t a l á l m á n y o k , melyek t é m á i javarészt, a nápolyi Angeriano epigrammáiból kerültek elő, voltak t e h á t a r r a s z á n v a , hogy U n g n á d n é t m e g h ó d í t s á k . T a l á n valamikor A n n á h o z különösebb mesterkedés nélkül írott versei n a g y o b b sikerrel j á r t á k meg a jókői v á r a t . De íme : a siker e l m a r a d á s á n a k ellenére sem h a g y j a a b b a a költést és f o l y t a t j a a perlekedést, t á r g y a l á s t Cupidóval, sőt h á r o m n a g y o b b lélegzetű, szerelmesen epedő verssel z á r j a le a ciklust, kedves őszinteséggel kijelentve a többitől független záróstrófák m a g y a r h a g y o m á n y a szerint, hogy t ö b b é nem ír verset Júliáról, m i u t á n Hideg lévén kivől, égvén penig belől J u l i a szereimétűi, J ó h a m a r lovakért j á r v á n E r d é l y földét nem n a g y f á r a d s á g nélkül, E z t öszve rendelém, t ö b b é n e m említvén J ú l i á t i m m á r versül. T e h á t ir«ő verset nemcsak udvarló célzattal, h a n e m azért is, h o g y írjon, mégpedig szép kerek kompozícióba rendelve, P e t r a r c a m i n t á j á r a , mint azt Ferenczy Zoltán a versek élére t e t t összefoglaló k i v o n a t o k b ó l k i k ö v e t k e z t e t t e (Corvina 1921, 53. 1.). Lengyel földön a z t á n ú j ciklus kezdődik : Celia körül. Megint Cupidóval perlekedik előbb, de a mitológiai színjáték nem fejlődik ki olyan m é r t é k b e n , m i n t k o r á b b a n : az elején csonkán r á n k m a r a d t civakodás és behódolás u t á n igen k i m ű v e l t , sőt sokszor t ú l f i n o m u l t stílusú d a r a b o k k ö v e t k e z n e k és a komédiaszerű lezárás v a g y elveszett, v a g y sohasem készült el. Ezek u t á n joggal f e l t e h e t j ü k , h o g y R i m a y J á n o s gyászkölteményének nemcsak a gond o l a t a , h a n e m mitológiai h á t t é r b e helyezett szerkezete is m a g á t ó l a költőtől ered : „Sőt halála ó r á j á n is őtet vallotta Balassi helyében lenni, k é r v é n a r r a , hogy az ő halálát verseivel ékesítse m e g , " í r j a a k ó d e x ismeretlen másolója R i m a y r ó í . Vitézi hírnevét b i z t o s í t o t t a hősi halálával. De h á t r a volt még költői h a g y a t é k a . E n n e k is hozzá méltó sorsot s z á n t , mikor R i m a y t megkérte, h o g y egész é l e t t a p a s z t a l a t á t és halála k ö r ü l m é n y e i t is versben örökítse meg. E g y ú t t a l u t ó d o t jelölt ki m a g á n a k a költőfejedelemség székén s a t u d ó s , európai látókörű R i m a y b a n vélte felfedezni a trónörököst. Most halála előtt t e h á t r á h a g y t a az ú j o n n a n m e g t e r e m t e t t m a g y a r költészet sorsát, felszólította, foglalja el helyét a m a g y a r versszerzők élén, hogy életműve k á r b a ne vesszen és k e z d j e meg u r a l m á t azzal, hogy emlékét verseivel megékesítse. J o g g a l f e l t e h e t j ü k , hogy R i m a y a g y á s z k ö l t e m é n y részleteiben is sokat köszönhet a költőnek. Az a l a t t a tizenegy n a p a l a t t , mely sebesülése és Balassa Zsigmond feljegyzése szerint hirtelen beállott halála közt eltelt, volt idejük megbeszélni az egész versciklus m e n e t é t , persze az öccse hősi halálára v o n a t k o z ó részletet kivéve, a m i t Bálint előre n e m l á t h a t o t t . (Sőt a költ e m é n y elején személyesen búcsúzik el tőle.) így a retorika_síkján is fenséges lezárást, operaszerű finálét t e r v e z h e t e t t költői önéletrajzához, melyet addigi verseiben k i a l a k í t o t t . A Canzoniere-hez egy Trionfo della Morté-t. R i m a y előbb azt foglalja össze, néha egyszerű, de olykor n y a k a t e k e r t stílusban, amiről elbeszélgethettek : ír élete folyásáról, széttépdesett h a z á j a
347;
gondjairól, melynek felmentésére örömest, só't szívrepesve j ö t t Esztergom alá, holott nem sok jót k a p o t t tó'le : Semmi Vér hullásom D r á g a ne legyen érte, Mert nekem mind j o v á t S mind s o v á t elvegy mérte. Az az, hol v i d í t o t t , Hol meg szomorított, K e d v e m e t búval érte. H a z á j a úgy v e r t e életében, m i n t az édesanya szokta fiát, hogy derék e m b e r t neveljen belőle. M a j d elkeseregtek e g y ü t t a nemzet fogyásán : becsület, szerencse, vagyis vitézi hírnév és z s á k m á n y m á r nem igen a k a d s a m i volna, azt az idegen viszi el. Politikai hitvallás ez : h a Balassi túléli az ostromot, bizonyosan Bocskay oldalán t a l á l t u k volna, mint b a r á t j á t : Sok bú éri, gyötri Végtelen reménségét, Titkos óhajtással Kesergi szegénségét, S az i n k á b b kínozza, H o g y ölben hordozza fialálos ellenségét. I T a l á n ebből a beszélgetésből f a k a d t ki később R i m a y híres énekének ihlete, ahol Bocsk a y a j t ó n á l l ó j a m á r nyíltan m e g m o n d j a , hogy az idegen fiak a m a g y a r o k zsírjával h í z ó d n a k . R i m a y verse t e h á t h a t á r o z o t t a n Balassi Bálint életgyónásának látszik : a költő elm a g y a r á z z a b a r á t j á n a k , miért csináltatott h á r f á s Dávid-királyt ábrázoló kamokazászlót, és mit jelent a n n a k minden részlete, m i n t régi verseiben m e g m a g y a r á z t a kedveseinek egy-egy a j á n d é k b a a d o t t g y ű r ű , kereszt v a g y pelikános násfa szimbolikáját : Tejfehér szín jegyez L á g y szívet, engedelmet, Az vörfölye (-kockái) jegyzi Az én veszélyemet, Kiben m e n n y i szöglet, Bennem a n n y i döglet Sebheti én szivemet. S elmondta neki is, m i n t g y ó n t a t ó j á n a k , hogy ő a hősi halált j ö t t keresni Esztergom alá; Á m váltsa b á r m a g á t S nyerje szabadságát H o l t o m hozó s e b e m m e l . ; . Nincs o k u n k kételkedni a b b a n , h o g y aki ennyi mindenről elbeszélgetett i f j ú k o r i b a r á t jával, elmondta azt is, h o g y lázálmaiban halálénekét is megtervezte, m i u t á n az L . zsoltár fordít á s á t b e t e g á g y á n befejezte. Az életgyónás u t á n ugyanis az Olimposz istenei is színre lépnek. Márs és Pallás megbeszélik, h o g y Lachesist h í v j á k , v á g j a el élete f o n a l á t , hisz m á r Atroposz is m e g ú n t a sodorni ezt a b ú s életet. E z a mitológiai színjáték k o r á b b i költészete retorikus színjátékának*lezárása : Cupidóval és Vénusszal való perlekedése a l a t t a Celia versekben is Márs és Pallás szolgálatára h i v a t kozva védekezik a szíve ellen intézett ú j a b b t á m a d á s ellen. Sebesülésének mitológiai transzpozíciója u t á n még bensőbb, szinte házi b a j a i n a k elsorolásával kezdi újra a monológot a költő, célozva h a j l é k á n a k , L i p t ó ú j v á r n a k elvesztésére és a r r a , hogy ő, akit „vitézül a n y a világra szült, hogy igazgassa a h a z á t , nem szólhat bele a k ö z ü g y e k b e " , s ha szól is, csak haragot kelt vele s „félben v é s z " , a m i t m o n d . Mert „ m a g a hasznával, préda k a p á s á v a l szívét hizlalja m i n d e n " .
348;
Mindez és a többi m i n d e n nyilván a halálra készülő n a g y ember keserű nyilatkozatainak emléke és pontosan egyezik avval, amit leveleiből, viselkedéséből kielemezhetünk. Sehol ilyen világosan és ilyen általánosságban Balassi még nem foglalta össze élete t r a g é d i á j á t és nincs okunk feltenni, hogy hű b a r á t j a a verselés lehetőségeinek h a t á r a i n belül nem a leghívebben a d t a vissza a haldokló utolsó bizalmas közléseit : Mit m o n d h a t o k ? É l t e m . Hol b á t r a n , hol féltem Kedvvel, búval panaszval, Hol méltó v á d l á s b a n , Több rágalmazásban, Mert egész föld foly azzal. Vétkemben rettegtem, Jómban örvendettem S v i g a d t a m az igazzal. Hogy az egyszerű versírásra v o n a t k o z ó megbízáson jóval t ú l m e n t a haldokló kérése, azt abból is g o n d o l h a t j u k , h o g y á t a d t a neki utolsó versét, az L. zsoltár nagyszabású, r e m e k b e készült p a r a f r á z i s á t , mely még P á z m á n y i m a k ö n y v é b e is belekerült. Miért kételkednénk a b b a n , h o g y az is Balassi gondolata volt, hogy ezt az utolsó m ű v é t R i m a y v a l a h o g y a n illessze be a g y á s z k ö l t e m é n y b e ? E r r e a z t á n természetszerűleg k ö v e t k e z h e t az égi apoteózis, mikor is a fohász az egekbe hatol és most m á r —• a reneszánsz-kor gyakori szinkretizmusa szerint — a z égi k a r is színre lép, hogy m a g á h o z emelje a hős lelkét. Ily m ó d o n , ha nem is egészen s a j á t tolla szerzeményével, de mégis s a j á t elgondolása szerint z á r t a le Balassi Bálint költői ö n é l e t r a j z á t , amihez hasonló esetet nemigen t u d n á n k idézni a költészet világából. A f r a n c i a hercegek és királyok, a n a g y műkedvelő p á p á k , a Mediciek, a b u r g u n d i hercegi özvegyek, sőt a condottierik is építészekhez és szobrászokhoz f o r d u l t a k , hogy h o z z á t a r t o z ó j u k , v a g y s a j á t m a g u k emlékét megörökítsék, de a szegény h o n j a v e s z t e t t , c i g á n y m ó d r a fedél nélkül csavargó, h a z á j á é r t hősi halált vitéznek csak egy tollforgató b a r á t j a és t a n í t v á n y a m a r a d t , akire b í z h a t t a szellemi és költőfejedelmi síremlékének elkészítését. 3 De a t e r v e t szerintem ő r a j z o l t a meg s az a n y a g o t az ő élete a d t a hozzá. S mivel itt semmiféle k ö n y v n y o m t a t ó nem ellenkezhetett, predikátormecénásaira hivatk o z v a , a g y á s z k ö l t e m é n y n y o m t a t á s b a n meg is jelent. R i m a y ezzel is jelezte, hogy nagy b a r á t j á n a k emlékét csak a n y o m d a f e s t é k örökítheti meg.. De igazi emléket csak verseinek teljes k i a d á s á v a l emelhetett v o l n a . Évtizedeken á t b a j l ó d o t t vele, sikertelenül, m i n t a h o g y az ő verseit is R á d a y A n d r á s és F e r e n c z f f y Lőrinc hasztalan erőlködött még életében kihozni. Balassi és R i m a y versei a z t á n felekezeti igényeket kielégítő n y o m d á s z o k kezeibe kerültek s erősen lecsökkentett f o r m á b a n és mennyiségben v á l t a k két évszázadon á t a m a g y a r irodalom ihletőivé. *
'
.
Ötven évvel ezelőtt írta le H o r v á t h J á n o s ezt a m o n d a t o t egy jelentős, b á r kevéssé mélt a t o t t t a n u l m á n y á b a n , ahol a „Balassi halálos ágya fölé h a j l ó R i m a y " k é p é t is idézi : „ e z a Csokonai, e g y a r á n t lelki r o k o n a a Balassiaknak és K a z i n c z y a k n a k . Van benne egy poéta natus és egy poéta doctus : egy naiv és egy t u d ó s k ö l t ó " . 4 E z t a tételt p r ó b á l t a m a fentiekben igazolni, a m i k o r Balassiban a „ p o é t a d o c t u s " írói s z á n d é k á t igyekeztem tisztázni. A „ p o é t a n a t u s " - t mindenki érzi benne, de ó'maga is r á n k h a g y t a ösztönös költői alkotókészségének t a n ú s á g á t , mikor ezt a meglepően mélybelátó sorát leírta : F o r r g e r j e d t elmémre, m i n t hangyafészekre sok ú j vers m i n t sok h a n g y a . . . 3 A X V —XVIi s z á z a d b a n d i v a t o s d e p l o r a t i o - m ű f a j nehezen v e t h e t ő egybe R i m a y k ö l t e m é n y é v e i ; t a l á n még a f r a n c i a J e a n Lenaire de Belges efféle siratóénekei á l l n a k legközelebb hozzá. Balassi egyéni p a n a s z a egészen m á s színezetet ád a m ű f a j n a k . 4 H o r v á t h J á n o s id. h. 41. I.
349;
