Balassi Bálint költészete

Balassi Bálint költészete Előzmények - A magyar reneszánsz kialakulása: -

-

Az antikvitás, azaz az ókori görög és római kultúra virágzása után a középkor évszázadai következtek. Az 1300-as években viszont újra felfedezték az antik görög és római művészet emberközpontúságát (humanizmusát). Létrejön tehát egy új művelődéstörténeti korszak és egyben stílusirányzat is, amit reneszánsznak nevezünk. A szó jelentése: újjászületés. Itáliából indul, majd a 15. századra eljut Magyarországra is. A reneszánsz legfőbb jellemzői:  a feltörekvő városi polgárság a reneszánsz eszmék fő képviselője, hordozója  az itáliai városállamok: Firenze, Genova, Padova, Velence, majd a németalföldi városok válnak reneszánsz központokká  az antik görög-római kultúrát tekintik eszményinek, ezt tanulmányozzák és utánozzák valamennyi művészeti ágban  eszmetörténeti fordulatot hoz: a középkor bigott vallásossága és a „földi élet siralomvölgy” - szemlélettel szemben a földi élet örömeinek kihasználása válik fontossá, miközben megmarad az istenhit  újra felfedezik az emberi test, a szerelem, a természet szépségeit – mindezek értékké válnak, nem pedig megvetendő dolgok, mint a középkorban  ez a nagy földrajzi felfedezések kora: Kopernikusz-heliocentrikus világképe (nem a Nap kering a Föld körül, hanem fordítva; a föld nem lapos); Kolombusz felfedezi Amerikát – kitágul a világ  óriási ütemben fejlődnek a természettudományok, és ez kedvez a művészetek fejlődésének is: az ember nyitott és kíváncsi, tudni, ismerni akar  törekednek a harmóniára: „A reneszánsz álma az ember, a természet és a világ nagy földi harmóniája” – írja Klaniczay Tibor  az egyéniség szerepe megnő – a középkori kultúra névtelenségével szemben fontossá válik a teremtésben egyedülálló és megismételhetetlen egyéniség, individuum  az uralkodó szellemi áramlat, a humanizmus emberközpontúsága egyfajta tudós magatartást, klasszikus műveltséget, és nyitottságot, a világ jelenségeire való őszinte rácsodálkozást is jelent  a kor jellemző figurája a tudományokban és művészetekben egyaránt jártas, sokoldalú polihisztor: pl. Michelangelo, Leonardo da Vinci  a reneszánsz irodalom külföldi képviselői: Dante, Petrarca, Boccaccio, Shakespeare

A magyar reneszánsz: -

-

a reneszánsz Magyarországon két hullámban terjedt az első hullám jellemzői:  a 15. században Mátyás király udvarában alakul ki az első humanista központ  Mátyás itáliai művészekkel, festőkkel, zenészekkel, tudósokkal veszi körbe magát  ekkor még nem alakult ki nálunk fejlett városi polgárság, akik befogadói lehettek volna a reneszánsz eszméknek, így csupán egy rendkívül szűk réteg, udvari és főpapi csoport ismerhette meg az új irányzatot  legfőbb irodalmi képviselője Janus Pannonius volt – ő még latinul írt a reneszánsz második hullámának jellemzői:  a reneszánsz első hullámának vívmányait elsöpri a török – ezt a korszakot meghatározza a török elleni küzdelem, az állandó harcok

  

nem alakulhat ki erős városi polgárság, sem kulturális központok De: a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben terjed – magyar nyelven! a fejlődés alapja: a reformáció (Luther Márton, 1517), mely előmozdította a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordítását – Károly Gáspár 1590-ben Vizsolyban elkészíti az 1. magyar bibliafordítást; a reformáció a műveltség szélesebb körű és jórészt anyanyelven való terjesztése révén hozzájárult a reneszánsz kultúra általánosabbá tételéhez

Balassi Bálint (1554-1594)

-

-

-

-

-

Jelentősége: A 16. századi magyar nyelvű humanista líra megteremtője, mestere. Az első olyan magyar nyelvű költő, akit Európa elismer. Poeta doctus, azaz tudós költő, korának egyik legnagyobb műveltségű embere: több nyelven beszél, fordít, tanulmányai révén ismeri az európai reneszánsz vívmányait az első magyar szerelmes vers szerzője valószínűleg – ő az első magyar trubadúr (a trubadúrköltészet eszmerendszerében alkot – erről a témáról lásd a szerelmi lírájáról írottakat később) – korábban inkább csak erotikus költemények, virágénekek születtek, szerzőik ismeretlenek ((kivétel Dobó Jakab és a Pataki Névtelen –aki vagy Dobó Jakab, vagy Balassi)) az első magyar költő, aki tudatosan szerkeszti, ciklusokba rendezi műveit: létrejön a Balassa Kódex: Balassi Maga kezével írott könyve – a reneszánsz egyik legtitokzatosabb, legcsalafintábban szerkesztett kötete Élete: Zólyom várában született – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok zabolátlan természetével, kicsapongó életmódjával csak 33 éves kora körül hagy fel Júlia – a múzsa: Losonczy Anna neve Balassi szerelmi lírájában – férjes asszony- eszményi nőalak Dobó Krisztina: Balassi rokona, érdekházasságot kötnek, Sárospatak várában élnek katonáskodás: Balassi számára kaland és ihletforrás, mindamellett elsősorban hazafiúi kötelesség – lőtt seb okozza halálát Esztergomnál valódi humanista költő: a reneszánsz értékrend megtestesítője: életvágy, szenvedély, szerelem, vitézség, a természethez és Istenhez való közvetlen viszony jellemzi, valamint tudatosság a művészetben A Balassa Kódex: a reneszánsz költők versesköteteiket valamely misztikus-szakrális értelmű számrendszer alapján állították össze, erre törekedett Balassi is; kb. 100 verset tartalmazott az eredeti kötet a kötet versei tartalmuk szerint 3 nagy ciklusba oszthatók:  szerelmes versek: ezt nevezzük Nagy Ciklusnak, múzsájuk legfőképp Júlia, később egy Célia nevű hölgy; a műveken Petrarca és a trubadúrlíra erőteljes hatása érződik  vitézi vagy végvári versek: élményköltészet, a „búszerző szerelem” elől a költő a végvári életbe menekül  istenes versek: krisztusi korba lépve megnyugszik, egész életművét isten szolgálatába ajánlja a kötet alapszerkezetét a lírai én költői önéletrajza adja, ebbe számozatlanul beékelődik egy vallásos verseket tartalmazó alsorozat (mint belső reflexió), és egy ördögi alsorozat, amely

Júliát kétes színben tünteti fel. A kötet azért zseniális, mert tartalmaz ún. metaverseket is: magukról a költeményekről, a kötet sorsáról szóló költeményeket

-

-

-

Szerelmi líra: a Nagy Ciklus tartalmazza szerelmes verseit, melyek nagy részének ihletője Júlia, azaz Losonczy Anna Balassi egy új szerelemfelfogást képvisel, amely rendkívül szokatlan volt a pajzán virágénekekhez, erotikus költeményekhez szokott olvasóközönség számara: ez volt a lovagi szerelem, más szóval udvari szerelem vagy trubadúrlíra. Ebben a szerelemben a költő szolga vagy rab, a szeretett nő pedig fölötte álló, magasabb rendű lény. A lovag szerelme szolgálat, érzelmileg a szeretett nő alárendeltje - a fennálló vallási, feudális hierarchia leképeződése ez. A lovagköltő nem várt viszonzást, pusztán vágyakozott és istenítette a szeretett nőt. Meghatározó érzések: gyötrődés, vágyakozás, szenvedés, remény és rajongás – ellentétes, azaz ambivalens érzések jelennek meg egy-egy költeményben; a költő őszintén feltárja ezeket Júliát a versekben istenasszonynak nevezi, mint földöntúli lény, mitologizált nőalak jelenik meg. „A szerelem hasonlatos az ellenséghez: foglyul ejt és gyötör” – írja Balassi Versek: Hogy Júliára talála…; Darvaknak szól

Hogy Júliára talála, így köszöne neki: - dallamvers: egy török diákének szótagszámára írta a szöveget - a vers egy helyzetképpel indul: a Júliával való váratlan találkozás örömét örökíti meg, a vers az udvarló költészet remeke, bókok halmaza - 1. vsz: rajongó felkiáltás, a lírai én megszólítja, egyben rajongva üdvözli Júliát: „Egészséggel!” - a következő 4 vsz. egy áradó metaforasor: a szerelmes költő a kedves szépségét dicséri; eszköze a metafora: költői kép, névátvitel, két dolog azonosítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság alapján. - nyilvánvalóan túlzó, már-már fokozhatatlan teljessége ez a költő érzelmeinek: Júlia lényének tökéletességét érzékelteti tehát a költői képek változatossága: (dőlt betűvel lásd a versből vett idézeteket)  vidámság, édes kévánság, boldogság – reneszánsz belső értékeket emel ki  palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám – a reneszánsz főúri kert, a természet szépségeivel azonosítja Júliát  szemüldek fekete széne – a női test szépségét dicséri  napom fénye, életem reménye – a világmindenséget jelenti számára Júlia - az 5. szakasz összefoglalása az előző 4-nek, de tovább is képes fokozni Júlia dicséretét: fokozásos halmozással (szívem, lelkem, szerelmem, fejedelmem) - a záró szakaszban a költő lehiggad: Júlia reakciója az áradó bókokra egy elnéző, vagy épp lenéző mosoly. Ez a szituáció teljes mértékben megfelel a lovagi szerelmi társasjáték szabályainak. Júlia tehát elérhetetlen, megközelíthetetlen, a szerelem szükségszerűen viszonzatlan marad. - a mű ritmusa, verselése ütemhangsúlyos: nyelvünk sajátos lüktetésére épül: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltják egymást; itt egy sor 2 ütemre bontható

Darvaknak szól: - ebben a versben már nem Júlia, hanem a költői lélek kerül előtérbe (az itáliai költő, Petrarca hatása ez) - alaphelyzet: a költő meglátja a szálló darvakat (költöző madarak), s velük kíván üzenni a tőle távol lévő kedvesnek – mindez 3 egységben újra tisztázódik - a vers gerincét a középső egység alkotja: saját lelki világának keserű bemutatása, fájdalmas önjellemzés: bujdosó, zarándok, menekült – mindezek magát a költőt jelölik - Petrarca Ti szerencsés füvek… kezdetű versére ismerhetünk (lásd szöveggyűjtemény) - a költő a természeti jelenségeket irigyli, mert érintkeznek a szeretett nővel, elérik őt. Balassi a darvakat irigyli, Petrarca a füveket, virágokat, köveket („Irigylem tőletek tekintetét is”) - Júlia lakhelye is idealizálódik: Paradicsomként jelenik meg (azaz maga a bibliai Éden) - a sóvárgó költő a vers végén a kor szokása szerint egészséget, hosszú életet kíván szerelmének, majd biztosítja őt örök csodálatáról - A vers jellegzetes Balassi strófában íródott: 1 sor 3 ütemre tagolható, a verssor 3 egységének végén összecsengenek a hangok, kialakul egy jellemző rímképlet

-

Célia-versek: Balassi nemcsak Júliához, hanem más nőszemélyekhez is ír verseket; szerelmi költészetének gyönyörű utójátéka a Célia versciklus hiányoznak már a nagy indulatok, a szenvedély, lángolás kevésbé ambivalens, azaz a gyötrődést, vágyakozást felváltja a viszonzott szerelem boldogsága

A szerelmi ciklus lezárása: - a költő látván, hogy Júliát sem észérvekkel, sem könyörgéssel szerelemre gyújtani nem képes, a kötet 58. énekében panaszával betölti az eget, földet, tengereket (Ó, nagy kerek kék ég…), majd a záró versszakban bejelenti, hogy többé nem említi Júliát - ezután két külföldi rosszlányról szóló vers következik a kötetben, majd a 61. darabban elhangzik a híres kérdés: „Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az végeknél?”A válasz rejtve a kérdésben: semmi! – ez a kijelentés értékű kérdés a Júlia-szerelemmel való leszámolást jelenti Vitézi versek: - Balassi tehát a búszerző szerelem elől a végvári életmódba menekül. Nála fegyver és költészet egymást kiegészítő tényezők (szemben Janus Pannoniusszal). A reneszánsz ember értékrendjébe kitűnően illeszkednek a katonai erények: vitézség, bátorság, virtus, hazaszeretet. Egy katonaének című verse is megadott nótára íródott, tartópillérei az 1., az 5. és a 9. vsz. - élményköltészet - hangulata lefelé ívelő: a katonaélet szépségeit majd árnyoldalait mutatja be - a vers kezdő felkiáltása: Vitézek, mi lehet... – kifejezi a költő felszabadulását a szerelem rabságából - ezt követően egy mozgalmas kép tárul elénk: igék, hangutánzó szavak halmozása szolgál a csata hevének bemutatására: lendület, mozgalmasság, szenvedély jellemzi a vitézek életét - majd a katonaság jelentőségét, a vitézi életmódra jellemző erkölcsi jegyeket állítja elénk példának: emberség, tisztesség, vitézség, és a legfőbb érték: a hazaszeretet (5. vsz.) - a vers utolsó egységében a katonalét veszélyeit sorakoztatja fel: éhség, szomjúság, fáradtság, nagy hévség (=hőség), és a lehetséges hősi halál - az utolsó vsz-ban a társakhoz szól, sorsközösséget vállal velük, Isten áldását kéri rájuk

-

Istenes versek: 33 éves kora körül elhatározásra jut, amit több versében is bejelent: egész életművét Isten szolgálatába kívánja állítani pályájának valamennyi szakaszában írt istenes verseket, de ekkor, életének válságos éveiben komolyabban Isten felé fordul ennek okai: feltételezések szerint a viszonzatlan szerelem, a zilált élet kimerítették a költőt; tudja, hogy bűnös: lelki békét, megnyugvást keres, megbocsátásért, feloldozásért könyörög jellemző hangnem: bensőséges, kitárulkozó, őszinte hang; néhol panaszos, könyörgő, máshol szinte vitatkozik, alkudozik Istennel e verseinek fontos reneszánsz vonása, hogy a költő mint egyén áll Isten előtt, nem úgy általában a bűnök bocsánatáért, hanem egyéni megváltásért könyörög versek: Adj már csendességet…; Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…

Adj már csendességet - a vers egyetlen nagy kérlelő könyörgés: kezdő soraiban rögtön megjelenik a csend, a lelki béke, nyugalom óhajtása - az élet viharaiban megfáradt ember szólal meg – őszintén, mélyről törnek elő érzései - a versben meghatározó a belső zaklatottság, a vívódó lélek nyugtalansága, az érzelmi hullámzás (korábban Szent Ágostonnál találkozhattunk ezzel a vívódó alaphangnemmel) - a vers 2. egységében a költő beismeri vétkeit, érzékeli azok súlyát, ezért bocsánatért fohászkodik - valóságos belső vitát folytat Istennel, igyekszik meggyőzni őt: „irgalmad végtelen”- írja: hit és bizalom tükröződik ebben a kijelentésben (6. vsz) - verselése: 1 sor 3 ütemre tagolódik a belső rímek által – ez a Balassi strófa: aab ccb rímképlettel