Balassi Bálint költészete Előzmények - A magyar reneszánsz kialakulása: -
-
Az antikvitás, azaz az ókori görög és római kultúra virágzása után a középkor évszázadai következtek. Az 1300-as években viszont újra felfedezték az antik görög és római művészet emberközpontúságát (humanizmusát). Létrejön tehát egy új művelődéstörténeti korszak és egyben stílusirányzat is, amit reneszánsznak nevezünk. A szó jelentése: újjászületés. Itáliából indul, majd a 15. századra eljut Magyarországra is. A reneszánsz legfőbb jellemzői: a feltörekvő városi polgárság a reneszánsz eszmék fő képviselője, hordozója az itáliai városállamok: Firenze, Genova, Padova, Velence, majd a németalföldi városok válnak reneszánsz központokká az antik görög-római kultúrát tekintik eszményinek, ezt tanulmányozzák és utánozzák valamennyi művészeti ágban eszmetörténeti fordulatot hoz: a középkor bigott vallásossága és a „földi élet siralomvölgy” - szemlélettel szemben a földi élet örömeinek kihasználása válik fontossá, miközben megmarad az istenhit újra felfedezik az emberi test, a szerelem, a természet szépségeit – mindezek értékké válnak, nem pedig megvetendő dolgok, mint a középkorban ez a nagy földrajzi felfedezések kora: Kopernikusz-heliocentrikus világképe (nem a Nap kering a Föld körül, hanem fordítva; a föld nem lapos); Kolombusz felfedezi Amerikát – kitágul a világ óriási ütemben fejlődnek a természettudományok, és ez kedvez a művészetek fejlődésének is: az ember nyitott és kíváncsi, tudni, ismerni akar törekednek a harmóniára: „A reneszánsz álma az ember, a természet és a világ nagy földi harmóniája” – írja Klaniczay Tibor az egyéniség szerepe megnő – a középkori kultúra névtelenségével szemben fontossá válik a teremtésben egyedülálló és megismételhetetlen egyéniség, individuum az uralkodó szellemi áramlat, a humanizmus emberközpontúsága egyfajta tudós magatartást, klasszikus műveltséget, és nyitottságot, a világ jelenségeire való őszinte rácsodálkozást is jelent a kor jellemző figurája a tudományokban és művészetekben egyaránt jártas, sokoldalú polihisztor: pl. Michelangelo, Leonardo da Vinci a reneszánsz irodalom külföldi képviselői: Dante, Petrarca, Boccaccio, Shakespeare
A magyar reneszánsz: -
-
a reneszánsz Magyarországon két hullámban terjedt az első hullám jellemzői: a 15. században Mátyás király udvarában alakul ki az első humanista központ Mátyás itáliai művészekkel, festőkkel, zenészekkel, tudósokkal veszi körbe magát ekkor még nem alakult ki nálunk fejlett városi polgárság, akik befogadói lehettek volna a reneszánsz eszméknek, így csupán egy rendkívül szűk réteg, udvari és főpapi csoport ismerhette meg az új irányzatot legfőbb irodalmi képviselője Janus Pannonius volt – ő még latinul írt a reneszánsz második hullámának jellemzői: a reneszánsz első hullámának vívmányait elsöpri a török – ezt a korszakot meghatározza a török elleni küzdelem, az állandó harcok
nem alakulhat ki erős városi polgárság, sem kulturális központok De: a reneszánsz irodalmi műveltsége mégis szélesebb körben terjed – magyar nyelven! a fejlődés alapja: a reformáció (Luther Márton, 1517), mely előmozdította a Biblia nemzeti nyelvekre való lefordítását – Károly Gáspár 1590-ben Vizsolyban elkészíti az 1. magyar bibliafordítást; a reformáció a műveltség szélesebb körű és jórészt anyanyelven való terjesztése révén hozzájárult a reneszánsz kultúra általánosabbá tételéhez
Balassi Bálint (1554-1594)
-
-
-
-
-
Jelentősége: A 16. századi magyar nyelvű humanista líra megteremtője, mestere. Az első olyan magyar nyelvű költő, akit Európa elismer. Poeta doctus, azaz tudós költő, korának egyik legnagyobb műveltségű embere: több nyelven beszél, fordít, tanulmányai révén ismeri az európai reneszánsz vívmányait az első magyar szerelmes vers szerzője valószínűleg – ő az első magyar trubadúr (a trubadúrköltészet eszmerendszerében alkot – erről a témáról lásd a szerelmi lírájáról írottakat később) – korábban inkább csak erotikus költemények, virágénekek születtek, szerzőik ismeretlenek ((kivétel Dobó Jakab és a Pataki Névtelen –aki vagy Dobó Jakab, vagy Balassi)) az első magyar költő, aki tudatosan szerkeszti, ciklusokba rendezi műveit: létrejön a Balassa Kódex: Balassi Maga kezével írott könyve – a reneszánsz egyik legtitokzatosabb, legcsalafintábban szerkesztett kötete Élete: Zólyom várában született – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok zabolátlan természetével, kicsapongó életmódjával csak 33 éves kora körül hagy fel Júlia – a múzsa: Losonczy Anna neve Balassi szerelmi lírájában – férjes asszony- eszményi nőalak Dobó Krisztina: Balassi rokona, érdekházasságot kötnek, Sárospatak várában élnek katonáskodás: Balassi számára kaland és ihletforrás, mindamellett elsősorban hazafiúi kötelesség – lőtt seb okozza halálát Esztergomnál valódi humanista költő: a reneszánsz értékrend megtestesítője: életvágy, szenvedély, szerelem, vitézség, a természethez és Istenhez való közvetlen viszony jellemzi, valamint tudatosság a művészetben A Balassa Kódex: a reneszánsz költők versesköteteiket valamely misztikus-szakrális értelmű számrendszer alapján állították össze, erre törekedett Balassi is; kb. 100 verset tartalmazott az eredeti kötet a kötet versei tartalmuk szerint 3 nagy ciklusba oszthatók: szerelmes versek: ezt nevezzük Nagy Ciklusnak, múzsájuk legfőképp Júlia, később egy Célia nevű hölgy; a műveken Petrarca és a trubadúrlíra erőteljes hatása érződik vitézi vagy végvári versek: élményköltészet, a „búszerző szerelem” elől a költő a végvári életbe menekül istenes versek: krisztusi korba lépve megnyugszik, egész életművét isten szolgálatába ajánlja a kötet alapszerkezetét a lírai én költői önéletrajza adja, ebbe számozatlanul beékelődik egy vallásos verseket tartalmazó alsorozat (mint belső reflexió), és egy ördögi alsorozat, amely
Júliát kétes színben tünteti fel. A kötet azért zseniális, mert tartalmaz ún. metaverseket is: magukról a költeményekről, a kötet sorsáról szóló költeményeket
-
-
-
Szerelmi líra: a Nagy Ciklus tartalmazza szerelmes verseit, melyek nagy részének ihletője Júlia, azaz Losonczy Anna Balassi egy új szerelemfelfogást képvisel, amely rendkívül szokatlan volt a pajzán virágénekekhez, erotikus költeményekhez szokott olvasóközönség számara: ez volt a lovagi szerelem, más szóval udvari szerelem vagy trubadúrlíra. Ebben a szerelemben a költő szolga vagy rab, a szeretett nő pedig fölötte álló, magasabb rendű lény. A lovag szerelme szolgálat, érzelmileg a szeretett nő alárendeltje - a fennálló vallási, feudális hierarchia leképeződése ez. A lovagköltő nem várt viszonzást, pusztán vágyakozott és istenítette a szeretett nőt. Meghatározó érzések: gyötrődés, vágyakozás, szenvedés, remény és rajongás – ellentétes, azaz ambivalens érzések jelennek meg egy-egy költeményben; a költő őszintén feltárja ezeket Júliát a versekben istenasszonynak nevezi, mint földöntúli lény, mitologizált nőalak jelenik meg. „A szerelem hasonlatos az ellenséghez: foglyul ejt és gyötör” – írja Balassi Versek: Hogy Júliára talála…; Darvaknak szól
Hogy Júliára talála, így köszöne neki: - dallamvers: egy török diákének szótagszámára írta a szöveget - a vers egy helyzetképpel indul: a Júliával való váratlan találkozás örömét örökíti meg, a vers az udvarló költészet remeke, bókok halmaza - 1. vsz: rajongó felkiáltás, a lírai én megszólítja, egyben rajongva üdvözli Júliát: „Egészséggel!” - a következő 4 vsz. egy áradó metaforasor: a szerelmes költő a kedves szépségét dicséri; eszköze a metafora: költői kép, névátvitel, két dolog azonosítása közös tulajdonság vagy hangulati hasonlóság alapján. - nyilvánvalóan túlzó, már-már fokozhatatlan teljessége ez a költő érzelmeinek: Júlia lényének tökéletességét érzékelteti tehát a költői képek változatossága: (dőlt betűvel lásd a versből vett idézeteket) vidámság, édes kévánság, boldogság – reneszánsz belső értékeket emel ki palotám, jóillatú piros rózsám, gyönyerő szép kis violám – a reneszánsz főúri kert, a természet szépségeivel azonosítja Júliát szemüldek fekete széne – a női test szépségét dicséri napom fénye, életem reménye – a világmindenséget jelenti számára Júlia - az 5. szakasz összefoglalása az előző 4-nek, de tovább is képes fokozni Júlia dicséretét: fokozásos halmozással (szívem, lelkem, szerelmem, fejedelmem) - a záró szakaszban a költő lehiggad: Júlia reakciója az áradó bókokra egy elnéző, vagy épp lenéző mosoly. Ez a szituáció teljes mértékben megfelel a lovagi szerelmi társasjáték szabályainak. Júlia tehát elérhetetlen, megközelíthetetlen, a szerelem szükségszerűen viszonzatlan marad. - a mű ritmusa, verselése ütemhangsúlyos: nyelvünk sajátos lüktetésére épül: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltják egymást; itt egy sor 2 ütemre bontható
Darvaknak szól: - ebben a versben már nem Júlia, hanem a költői lélek kerül előtérbe (az itáliai költő, Petrarca hatása ez) - alaphelyzet: a költő meglátja a szálló darvakat (költöző madarak), s velük kíván üzenni a tőle távol lévő kedvesnek – mindez 3 egységben újra tisztázódik - a vers gerincét a középső egység alkotja: saját lelki világának keserű bemutatása, fájdalmas önjellemzés: bujdosó, zarándok, menekült – mindezek magát a költőt jelölik - Petrarca Ti szerencsés füvek… kezdetű versére ismerhetünk (lásd szöveggyűjtemény) - a költő a természeti jelenségeket irigyli, mert érintkeznek a szeretett nővel, elérik őt. Balassi a darvakat irigyli, Petrarca a füveket, virágokat, köveket („Irigylem tőletek tekintetét is”) - Júlia lakhelye is idealizálódik: Paradicsomként jelenik meg (azaz maga a bibliai Éden) - a sóvárgó költő a vers végén a kor szokása szerint egészséget, hosszú életet kíván szerelmének, majd biztosítja őt örök csodálatáról - A vers jellegzetes Balassi strófában íródott: 1 sor 3 ütemre tagolható, a verssor 3 egységének végén összecsengenek a hangok, kialakul egy jellemző rímképlet
-
Célia-versek: Balassi nemcsak Júliához, hanem más nőszemélyekhez is ír verseket; szerelmi költészetének gyönyörű utójátéka a Célia versciklus hiányoznak már a nagy indulatok, a szenvedély, lángolás kevésbé ambivalens, azaz a gyötrődést, vágyakozást felváltja a viszonzott szerelem boldogsága
A szerelmi ciklus lezárása: - a költő látván, hogy Júliát sem észérvekkel, sem könyörgéssel szerelemre gyújtani nem képes, a kötet 58. énekében panaszával betölti az eget, földet, tengereket (Ó, nagy kerek kék ég…), majd a záró versszakban bejelenti, hogy többé nem említi Júliát - ezután két külföldi rosszlányról szóló vers következik a kötetben, majd a 61. darabban elhangzik a híres kérdés: „Vitézek, mi lehet e széles föld felett szebb dolog az végeknél?”A válasz rejtve a kérdésben: semmi! – ez a kijelentés értékű kérdés a Júlia-szerelemmel való leszámolást jelenti Vitézi versek: - Balassi tehát a búszerző szerelem elől a végvári életmódba menekül. Nála fegyver és költészet egymást kiegészítő tényezők (szemben Janus Pannoniusszal). A reneszánsz ember értékrendjébe kitűnően illeszkednek a katonai erények: vitézség, bátorság, virtus, hazaszeretet. Egy katonaének című verse is megadott nótára íródott, tartópillérei az 1., az 5. és a 9. vsz. - élményköltészet - hangulata lefelé ívelő: a katonaélet szépségeit majd árnyoldalait mutatja be - a vers kezdő felkiáltása: Vitézek, mi lehet... – kifejezi a költő felszabadulását a szerelem rabságából - ezt követően egy mozgalmas kép tárul elénk: igék, hangutánzó szavak halmozása szolgál a csata hevének bemutatására: lendület, mozgalmasság, szenvedély jellemzi a vitézek életét - majd a katonaság jelentőségét, a vitézi életmódra jellemző erkölcsi jegyeket állítja elénk példának: emberség, tisztesség, vitézség, és a legfőbb érték: a hazaszeretet (5. vsz.) - a vers utolsó egységében a katonalét veszélyeit sorakoztatja fel: éhség, szomjúság, fáradtság, nagy hévség (=hőség), és a lehetséges hősi halál - az utolsó vsz-ban a társakhoz szól, sorsközösséget vállal velük, Isten áldását kéri rájuk
-
Istenes versek: 33 éves kora körül elhatározásra jut, amit több versében is bejelent: egész életművét Isten szolgálatába kívánja állítani pályájának valamennyi szakaszában írt istenes verseket, de ekkor, életének válságos éveiben komolyabban Isten felé fordul ennek okai: feltételezések szerint a viszonzatlan szerelem, a zilált élet kimerítették a költőt; tudja, hogy bűnös: lelki békét, megnyugvást keres, megbocsátásért, feloldozásért könyörög jellemző hangnem: bensőséges, kitárulkozó, őszinte hang; néhol panaszos, könyörgő, máshol szinte vitatkozik, alkudozik Istennel e verseinek fontos reneszánsz vonása, hogy a költő mint egyén áll Isten előtt, nem úgy általában a bűnök bocsánatáért, hanem egyéni megváltásért könyörög versek: Adj már csendességet…; Kiben bűne bocsánatáért könyörgett…
Adj már csendességet - a vers egyetlen nagy kérlelő könyörgés: kezdő soraiban rögtön megjelenik a csend, a lelki béke, nyugalom óhajtása - az élet viharaiban megfáradt ember szólal meg – őszintén, mélyről törnek elő érzései - a versben meghatározó a belső zaklatottság, a vívódó lélek nyugtalansága, az érzelmi hullámzás (korábban Szent Ágostonnál találkozhattunk ezzel a vívódó alaphangnemmel) - a vers 2. egységében a költő beismeri vétkeit, érzékeli azok súlyát, ezért bocsánatért fohászkodik - valóságos belső vitát folytat Istennel, igyekszik meggyőzni őt: „irgalmad végtelen”- írja: hit és bizalom tükröződik ebben a kijelentésben (6. vsz) - verselése: 1 sor 3 ütemre tagolódik a belső rímek által – ez a Balassi strófa: aab ccb rímképlettel